1)

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 56. cikkébe ütköző korlátozást valósít-e meg az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan tagállami szabályozás, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítése kapcsán kizárja a valamely más tagállamban előzetes engedély nélkül igénybe vett egészségügyi ellátás kapcsán az utólagos engedélyezés lehetőségét még az olyan esetekben is, amikor az előzetes engedély bevárása esetén fennáll annak reális veszélye, hogy a beteg egészségi állapota visszafordíthatatlanul károsodik?

2)

Összhangban van-e a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 8. cikkének (1) bekezdésében rögzített szükségesség és arányosság elvével, illetve a betegek szabad mozgásának elvével az a tagállami engedélyezési rendszer, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítése kapcsán kizárja az utólagos engedélyezés lehetőségét még az olyan esetekben is, amikor az előzetes engedély bevárása esetén fennáll annak reális veszélye, hogy a beteg egészségi állapota visszafordíthatatlanul károsodik?

3)

Összhangban van-e a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében foglalt észszerű, az egészségügyi állapotot, valamint a sürgősséget és egyedi körülményeket figyelembe vevő eljárási határidő követelményével az olyan tagállami szabályozás, amely az engedélyt előterjesztő beteg egészségügyi állapotától függetlenül 31 napos eljárási határidőt ír elő az illetékes hatóságnak, hogy az előzetes engedélyt kiadja, 23 naposat pedig arra, hogy elutasítsa? A hatóság a kérelem kapcsán azt vizsgálhatja, hogy a társadalombiztosításba befogadott-e az ellátás, s ha igen, akkor az orvosilag indokolt időn belül közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató el tudja-e látni, s ha nem, akkor pedig a beteg által megjelölt szolgáltatónál vizsgálja az ellátás minőségét, biztonságát és a költséghatékonysági szempontokat?

4)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 20. cikkének (1) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek megtérítését kizárólag akkor lehet kezdeményezni, amennyiben a beteg előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be az illetékes intézménynél? Vagy a 20. cikk (1) bekezdése nem teszi eleve kizárttá ilyen esetben az utólagos engedély benyújtásának lehetőségét a költségek megtérítése kapcsán?

5)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik az az eset, amikor a beteg úgy utazik el egy másik tagállamba, hogy az orvosi vizsgálatra konkrét időpontot kapott, az esetleges műtét, orvosi beavatkozás kapcsán pedig egy feltételes időpontot kapott a vizsgálatot követő napra, viszont a beteg egészségügyi állapota miatt a műtétre, orvosi beavatkozásra ténylegesen sor került? Ilyen esetben előfordulhat-e a 20. cikk (1) bekezdése kapcsán az utólagos engedély benyújtásának lehetősége a költségek megtérítése vonatkozásában?

6)

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 26. cikke szerinti tervezett gyógykezelés hatálya alá tartozik az az eset, amikor a beteg úgy utazik el egy másik tagállamba, hogy az orvosi vizsgálatra konkrét időpontot kapott, az esetleges műtét, orvosi beavatkozás kapcsán pedig egy feltételes időpontot kapott a vizsgálatot követő napra, viszont a beteg egészségügyi állapota miatt a műtétre, orvosi beavatkozásra ténylegesen sor került? Ilyen esetben előfordulhat-e a 26. cikk kapcsán az utólagos engedély benyújtásának lehetősége a költségek megtérítése vonatkozásában? A 26. cikk (3) bekezdésében rögzített sürgős, életmentő ellátás esetében is előzetes engedélyt követel meg a szabályozás a 26. cikk (1) bekezdése szerinti esetben?