This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62018CA0720
Joined Cases C-720/18 and C–721/18: Judgment of the Court (Fourth Chamber) of 22 October 2020 (requests for a preliminary ruling from the Oberlandesgericht Düsseldorf — Germany) — Ferrari SpA v DU (Reference for a preliminary ruling — Approximation of laws — Trade marks — Directive 2008/95/EC — Article 12(1) — Genuine use of trade mark — Burden of proof — Article 13 — Proof of use ‘in respect of some of the goods or services’ — Trade mark covering a car model the production of which has stopped — Use of the trade mark in respect of replacement parts as well as for services relating to that model — Use of the trade mark for used vehicles — Article 351 TFEU — Convention between the Federal Republic of Germany and the Swiss Confederation — Reciprocal protection of patents, designs and trade marks)
C-720/18. és C-721/18. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (negyedik tanács) 2020. október 22-i ítélete (az Oberlandesgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Ferrari S.p.A. kontra DU (Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 2008/95/EK irányelv – A 12. cikk (1) bekezdése – Valamely védjegy tényleges használata – Bizonyítási teher – 13. cikk – A használat igazolása az „áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében” – Olyan gépjárműmodellt jelölő védjegy, amelynek a gyártása megszűnt – A védjegynek az e modellhez kapcsolódó pótalkatrészek és szolgáltatások vonatkozásában történő használata – A védjegy használt gépjárművek vonatkozásában történő használata – EUMSZ 351. cikk – A Svájci Államszövetség és a Németországi Szövetségi Köztársaság között létrejött egyezmény – A szabadalmak, formatervezési minták és védjegyek kölcsönös oltalma)
C-720/18. és C-721/18. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (negyedik tanács) 2020. október 22-i ítélete (az Oberlandesgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Ferrari S.p.A. kontra DU (Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 2008/95/EK irányelv – A 12. cikk (1) bekezdése – Valamely védjegy tényleges használata – Bizonyítási teher – 13. cikk – A használat igazolása az „áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében” – Olyan gépjárműmodellt jelölő védjegy, amelynek a gyártása megszűnt – A védjegynek az e modellhez kapcsolódó pótalkatrészek és szolgáltatások vonatkozásában történő használata – A védjegy használt gépjárművek vonatkozásában történő használata – EUMSZ 351. cikk – A Svájci Államszövetség és a Németországi Szövetségi Köztársaság között létrejött egyezmény – A szabadalmak, formatervezési minták és védjegyek kölcsönös oltalma)
HL C 433., 2020.12.14, p. 7–8
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2020.12.14. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 433/7 |
A Bíróság (negyedik tanács) 2020. október 22-i ítélete (az Oberlandesgericht Düsseldorf [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Ferrari S.p.A. kontra DU
(C-720/18. és C-721/18. sz. egyesített ügyek) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Jogszabályok közelítése - Védjegyek - 2008/95/EK irányelv - A 12. cikk (1) bekezdése - Valamely védjegy tényleges használata - Bizonyítási teher - 13. cikk - A használat igazolása az „áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében” - Olyan gépjárműmodellt jelölő védjegy, amelynek a gyártása megszűnt - A védjegynek az e modellhez kapcsolódó pótalkatrészek és szolgáltatások vonatkozásában történő használata - A védjegy használt gépjárművek vonatkozásában történő használata - EUMSZ 351. cikk - A Svájci Államszövetség és a Németországi Szövetségi Köztársaság között létrejött egyezmény - A szabadalmak, formatervezési minták és védjegyek kölcsönös oltalma)
(2020/C 433/06)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Oberlandesgericht Düsseldorf
Az alapeljárás felei
Felperes: Ferrari S.p.A.
Alperes: DU
Rendelkező rész
1) |
A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének (1) bekezdését és 13. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az áruk és azokat alkotó alkatrészek – mint például a gépjárművek és azok alkatrészei – valamely kategóriája tekintetében lajstromozott védjegyet úgy kell tekinteni, mint amely az e kategóriába tartozó áruk és az azokat alkotó alkatrészek összessége tekintetében az említett 12. cikk (1) bekezdése értelmében vett „tényleges használat” tárgyát képezte, ha az csak bizonyos áruk, például az e kategóriába tartozó, magas árfekvésű luxussportautók vagy csak az említett áruk némelyikének pótalkatrészei vagy tartozékai tekintetében képezte ilyen használat tárgyát, kivéve, ha a releváns tényekből és bizonyítékokból kitűnik, hogy az ezen árukat megszerezni kívánó fogyasztó azokat úgy tekinti, mint amelyek azon árukategória önálló alkategóriáját képezik, amely tekintetében az érintett védjegyet lajstromozták. |
2) |
A 2008/95 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegy képezheti a jogosultja általi tényleges használat tárgyát az e védjeggyel forgalomba hozott használt áruk általa történő viszonteladása során. |
3) |
A 2008/95 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegyet a jogosultja ténylegesen használ, ha bizonyos, korábban e védjeggyel forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, feltéve, hogy e szolgáltatásokat az említett védjeggyel nyújtják. |
4) |
Az EUMSZ 351. cikk első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam bírósága számára, hogy az 1958. január 1-je előtt, illetve az Európai Unióhoz csatlakozó államok esetében a csatlakozásuk időpontját megelőzően valamely európai uniós tagállam és valamely harmadik állam által kötött olyan megállapodást alkalmazzon, mint például a Svájc és Németország között létrejött, 1892. április 13-án Berlinben aláírt, a szabadalmak, a formatervezési minták és a védjegyek kölcsönös oltalmáról szóló, módosított egyezmény, amely előírja, hogy az e tagállamban lajstromozott védjegynek az e harmadik állam területén történő használatát figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy e védjegy a 2008/95 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében „tényleges használat” tárgyát képezi-e, mindaddig, amíg az előbbi rendelkezés második bekezdésében említett megfelelő lépések valamelyike lehetővé nem teszi az EUM-Szerződés és az említett egyezmény között fennálló összeegyeztethetetlenség megszüntetését. |
5) |
A 2008/95 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az arra vonatkozó bizonyítási kötelezettség, hogy valamely védjegy e rendelkezés értelmében „tényleges használat” tárgyát képezte, e védjegy jogosultját terheli. |