—

A felperesek először is azt állítják, hogy a megtámadott határozat túllépi a Bizottság vizsgálatának szűkre szabott – a kifogásközlésben, a tárgyaláson, az ügy állásáról szóló találkozón és a korábbi információkérésekben meghatározott – határait, mind az állítólagos visszaélés időtartama, mind pedig a Bizottság által követett kárelméletek szempontjából.

—

Továbbá azt állítják, hogy a megtámadott határozatban található nagy horderejű kérdések nem minősíthetők olyan nyomonkövető kérdéseknek, amelyek csupán a kifogásközlésben és a tárgyaláson előadott érvekkel kapcsolatos pontosítást szolgálják, hanem teljesen új, indokolatlan kérdéseknek tekintendők.

—

Továbbá a felperesek szerint a megtámadott határozat olyan kérdésekre összpontosít, amelyek a több mint öt évvel korábbi információkérésekre adott válaszokra, és tíz évvel azelőtt vagy még régebben bekövetkezett eseményekre vonatkoznak. A felperesek azzal érvelnek, hogy amennyiben a Bizottságnak a további információra valóban szüksége lett volna a vizsgálat lefolytatása érdekében, úgy jogosan elvárható lett volna, hogy a Bizottság legalábbis ezeket az információkat és pontosításokat a kifogásközlés 2015 decemberében történt elfogadását megelőzően kérje, nem pedig 2017 elején.

—

A felperesek szerint továbbá a megtámadott határozat alapján jelentős mennyiségű munkát – így egy bizonyos formátumban szolgáltatandó adatok kezelését – kell elvégezniük a Bizottság számára.

—

Végül, a felperesek előadják, hogy a Bizottság – bírságkiszabás terhe mellett – nem róhat olyan terheket rájuk, amelyek látszólag azt hivatottak szolgálni, hogy a felperesek számára lehetővé tegyék a kifogásközlésre adott válaszban előadott érvek alátámasztását.

—

A felperesek azt állítják, hogy a megtámadott határozat szerint tőlük kért információk indokolatlanok, nagy horderejűek és különös terhet rónak rájuk a begyűjtés vagy összeállítás szempontjából. A felperesek szerint a megtámadott határozat arra kötelezi őket, hogy nagy mennyiségű, a szokásos kereskedelmi gyakorlatban rendszeres jelleggel nem gyűjtött és tárolt információkat gyűjtsenek össze, és igen jelentős mennyiségű munkát végezzenek a Bizottság számára.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a megtámadott határozatban arra az esetre előírt kényszerítő bírságok, hogy a felperesek elmulasztják ezen információk meghatározott határidőn belüli szolgáltatását, indokolatlanok, a kitűzött határidők pedig észszerűtlenek.

—

A felperesek azt állítják, hogy a megtámadott határozat arra kötelezi őket, hogy olyan „információkat” szolgáltassanak, amelyek jogszerűen nem tekinthetők tényeken vagy dokumentumokon alapuló információknak, hanem amelyek inkább számításokból, részletekből és kódokból, elméleti árakból, elemzésekből és korábbi feltételezések évekkel ezelőtti értelmezéséből állnak.

—

A felperesek továbbá azt állítják, hogy a megtámadott határozat annak bizonyítására kötelezi őket, hogy megelőző jellegű intézkedéseket tettek az uniós versenyjogi szabályoknak való megfelelés érdekében.