EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017CN0232

C-232/17. sz. ügy: A Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2017. május 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VE kontra WD

HL C 256., 2017.8.7, p. 3–5 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

7.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 256/3


A Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2017. május 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VE kontra WD

(C-232/17. sz. ügy)

(2017/C 256/03)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Budai Központi Kerületi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: VE

Alperes: WD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 93/13/EGK (1) irányelv huszadik preambulumbekezdésében hivatkozott összes feltétel megismerhetőségének biztosítására vonatkozó előírás és a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében hivatkozott világosság és érthetőség előírás értelmezése körében tisztességesnek minősülnek-e a vonatkozó szerződéses feltételek, amennyiben a kölcsönszerződés valamely lényeges elemének (szerződés tárgya azaz kölcsönösszeg, törlesztő részletek, ügyleti kamat) mértéke kizárólag a szerződéskötést követően, a másik, professzionális szerződő fél (akár a szerződés részének minősített) a fogyasztóra nézve jogilag kötelező erejű egyoldalú jognyilatkozata alapján válik (nem objektív szükségszerűség, hanem a másik, professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt általános szerződési feltétel ez irányú rendelkezése alapján) a fogyasztó számára megismerhetővé?

2)

A 93/13/EGK irányelv huszadik preambulumbekezdésében hivatkozott összes feltétel megismerhetőségének biztosítására vonatkozó előírás és a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében hivatkozott világosság és érthetőség előírás értelmezése körében tisztességesnek minősülnek-e a vonatkozó szerződéses feltételek, amennyiben a kölcsönszerződés csupán ’tájékoztató jelleggel’ fordulatot alkalmazva közöl valamely lényeges elemet (szerződés tárgya azaz kölcsönösszeg, törlesztő részletek, ügyleti kamat), nem tisztázva azt, hogy a tájékoztató jelleggel közölt szövegrész bír-e jogi kötőerővel, vagy sem, és arra jogok és kötelezettségek alapíthatóak, vagy sem?

3)

A 93/13/EGK irányelv huszadik preambulumbekezdésében hivatkozott összes feltétel megismerhetőségének biztosítására vonatkozó előírás és a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében hivatkozott világosság és érthetőség előírás értelmezése körében tisztességesnek minősülnek-e a vonatkozó szerződéses feltételek, amennyiben a kölcsönszerződés téves terminológiát alkalmazva határoz meg valamely lényeges elemet, így különösen devizaalapú kölcsönszerződés (ahol a kölcsönszerződésből eredő követelések valamely külföldi pénznemben kerülnek meghatározásra és nyilvántartásra [a továbbiakban: a követelés pénzneme] és ezen követelések a belföldi pénznemben teljesítendőek [a továbbiakban: a teljesítés pénzneme])

(1)

kölcsönösszegnek nevezi

a hitelkeret követelés pénznemében megadott összegét, vagy

a kölcsönösszeg követelés pénznemében meghatározott maximális felső határértékét, vagy

a fogyasztó teljesítés pénznemében meghatározott finanszírozási igényét, vagy

a teljesítés pénznemében meghatározott folyósítási limitet?

(2)

törlesztő részleteknek nevezi a törlesztő részletek követelés pénznemében és/vagy teljesítés pénznemében megadott várható felső határértékét?

4)

A 93/13/EGK irányelv huszadik preambulumbekezdésében hivatkozott összes feltétel megismerhetőségének biztosítására vonatkozó előírás és a 93/13/EGK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében és 5. cikkében hivatkozott világosság és érthetőség előírás értelmezése körében tisztességesnek minősülnek-e a vonatkozó szerződéses feltételek, amennyiben valamely devizaalapú kölcsönszerződésben a szerződés tárgya, azaz a kölcsönösszeg és a törlesztő részletek (nem objektív szükségszerűség, hanem a másik, professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt általános szerződési feltétel ez irányú rendelkezése alapján)

(1)

a követelés pénznemében tételesen összegként (amely kizárólag 0 és 9 közé eső számjegyekből álló karaktersorozatot jelent), a teljesítés pénznemében legfeljebb egyértelműen kiszámítható módon kerülnek meghatározásra?

(2)

a teljesítés pénznemében tételes összegként, a követelés pénznemében legfeljebb egyértelműen kiszámítható módon kerülnek meghatározásra?

(3)

a követelés pénznemében és a teljesítés pénznemében is legfeljebb egyértelműen kiszámítható módon kerülnek meghatározásra?

(4)

a követelés pénznemében egyáltalán nem, a teljesítés pénznemében legfeljebb egyértelműen kiszámítható módon kerülnek meghatározásra?

(5)

a teljesítés pénznemében egyáltalán nem, a követelés pénznemében legfeljebb egyértelműen kiszámítható módon kerülnek meghatározásra?

4.1

A fenti 4.(5) pont körében, amennyiben nem szükséges bármilyen tételes összeget meghatározni a kölcsönszerződésbe foglaltan annak megkötésekor, az egyértelmű kiszámíthatóság biztosított-e a kölcsönösszeg tekintetében a kölcsönszerződés megkötésekor, amennyiben (nem objektív szükségszerűség, hanem a másik, professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt általános szerződési feltétel ez irányú rendelkezése alapján)

(1)

a kölcsönszerződés semelyik pénznemben sem tartalmazza a kölcsönösszeget tételesen,

(2)

a kölcsönszerződés a teljesítés pénznemében a fogyasztó finanszírozási igényét vagy a folyósítási limitet tartalmazza tételesen,

(3)

a kölcsönszerződés a teljesítés pénznemében egyértelműen kiszámítható módon nem tartalmazza a kölcsönösszeget, továbbá

(4)

a kölcsönösszeg követelés pénznemében történő egyértelmű kiszámíthatósága kapcsán a kölcsönszerződésben hivatkozott számtani elem nem egzakt, hanem csupán egy felső határérték: a teljesítés pénznemében tételesen megadott fogyasztói finanszírozási igény vagy folyósítási limit?

4.2

 

4.2.1

Amennyiben nem szükséges tételes összegeket kölcsönszerződésbe foglaltan biztosítani annak megkötésekor, akkor az egyértelmű kiszámíthatóság körében

(1)

jogilag elvárt a szerződés tárgyának, azaz a kölcsönösszegnek és – változó kamatozású termék esetén az első kamatperiódusban alkalmazandó – törlesztő részleteknek a mértékét egyértelműen és a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában kiszámítható módon a kölcsönszerződésben meghatározni; vagy

(2)

az is elegendő, ha annak megkötésekor, a kölcsönszerződés olyan, objektív módon azonosítható paramétereket tartalmaz, amelyekből ezen adatok (a szerződés tárgya és a törlesztő részletek) kiszámíthatóak lesznek egy jövőbeni időpontban (azaz a kölcsönszerződésbe – annak megkötésekor – kizárólag a jövőbeni egyértelmű kiszámíthatóságot biztosító paraméterek kerülnek rögzítésre)?

4.2.2

Amennyiben az is elegendő, ha egy jövőbeni időpontban lesznek kiszámíthatóak a szerződés tárgya, azaz a kölcsönösszeg és – változó kamatozású termék esetén az első kamatperiódusban alkalmazandó – törlesztő részletek mértéke a követelés pénznemében, akkor ezen jövőbeni időpont (amely értelemszerűen a szerződéses követelések összegének követelés pénznemében való rögzülésnek időpontja is egyben) a kölcsönszerződés megkötésekor abban objektív módon meghatározott kell, hogy legyen, vagy a másik, professzionális szerződő fél kizárólagos diszkrecionális jogkörébe tartozhat ezen jövőbeni időpont meghatározása?

4.3

Időszakonként változó kamatozású termékeknél elégségesnek és így tisztességesnek is tekintendő, amennyiben a tételes összegek és/vagy az egyértelmű kiszámíthatóság a törlesztő részletek tekintetében a futamidő első kamatperiódusára a követelés pénznemében és/vagy a teljesítés pénznemében (a kölcsönszerződésbe foglaltan annak megkötésekor) biztosított vagy jogilag elvárt a futamidő összes kamatperiódusára a követelés pénznemében és/vagy a teljesítés pénznemében biztosítani az egyértelmű kiszámíthatóságot (a kölcsönszerződésbe foglaltan annak megkötésekor)?

4.4

Az egyértelmű kiszámíthatóságot kizárólag megfelelő képlet alkalmazásával lehet tisztességes módon biztosítani, avagy más módon is?

4.4.1

Amennyiben nem kizárólag megfelelő képlet alkalmazásával, akkor kellően egzakt szöveges leírással is lehet tisztességes módon biztosítani az egyértelmű kiszámíthatóságot?

4.4.2

Amennyiben nem kizárólag megfelelő képlet alkalmazásával, akkor akár szakkifejezésre történő utalással (pl. annuitás, lineáris törlesztés) is lehet tisztességes módon biztosítani az egyértelmű kiszámíthatóságot, további magyarázat nélkül?


(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.)


Top