Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0713

    T-713/16. sz. ügy: 2016. október 7-én benyújtott kereset – Fair deal for expats és társai kontra Bizottság

    HL C 428., 2016.11.21, p. 20–21 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    21.11.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 428/20


    2016. október 7-én benyújtott kereset – Fair deal for expats és társai kontra Bizottság

    (T-713/16. sz. ügy)

    (2016/C 428/23)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Felperesek: Fair deal for expats (Lauzun, Franciaország) és 8 további felperes (képviselők: R. Croft, L. Nelson, E. Hazzan, Solicitors, P. Green, H. Warwick, M. Gregoire, Barristers)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

    az EUMSZ 264. cikk (1) bekezdése alapján nyilvánítsa semmisnek egyrészt az Európai Bizottság elnökének az uniós biztosok testülete tagjaival elektronikus úton a 2016. június 28-án kelt levélben közölt és Juncker elnök által az Európai Parlament 2016. június 28-i brüsszeli teljes ülésén tartott felszólalásban (SPEECH/16/2356) hivatkozott azon utasítását, amely megtiltja, hogy a Bizottság bármilyen hivatalos vagy nem hivatalos tárgyalást folytasson az Egyesült Királyság kormányával azt megelőzően, hogy e kormány az EUSZ 50. cikk alapján bejelentené az Európai Unióból való kilépési szándékát, másrészt pedig az Európai Bizottság elnökének azon kijelentését, amely szerint a fenti utasítást „elnöki rendelkezésként” adta a biztosok testülete tagjainak, ahogyan azt kifejezetten említette az Európai Parlament 2016. június 28-i brüsszeli teljes ülésén tartott fenti beszédében, és amit az említett beszédről kiadott bizottsági sajtóközleménynek (SPEECH/16/2353) mind az angol, mind pedig a francia változata rögzített; valamint

    a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

    1.

    Első jogalap: a megtámadott intézkedéseknek nincs semmilyen, illetve nincs tulajdonképpeni értelemben vett jogi alapja.

    A felperesek előadják a következőket:

    nincs olyan jogi alap, amelynek alapján a Bizottság megtagadhatná, hogy a nem kötelező erejű népszavazás eredményét követően tárgyalásokba bocsátkozzon az Egyesült Királyság kormányával vagy másokkal mindaddig, amíg az EUSZ 50. cikk szerinti bármilyen bejelentés függőben van;

    a megtámadott intézkedések nem objektív tényezőkön alapulnak, és ésszerűen kikövetkeztethető, hogy azok alapját a kibocsátójuk meggyőződése képezi;

    a megtámadott intézkedéseket oly módon fogadták el, hogy az hatáskörrel való visszaélésnek minősül, mivel az, hogy azokat a beszédben „elnöki rendelkezésként” jelentették be, félrevezető volt az Európai Parlament, a Bizottság és egyéb uniós intézmények személyi állománya és tisztviselői, valamint a tagállamok kormányai és az uniós polgárok számára.

    2.

    Második jogalap: a megtámadott intézkedések az EUMSZ 18. cikkel ellentétes, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak az Egyesült Királysággal és annak állampolgáraival szemben.

    A felperesek előadják a következőket:

    a megtámadott intézkedések lényege, hogy megtiltják a Bizottságnak, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Királyság kormányának képviselőivel;

    ezáltal az Egyesült Királyság, annak állampolgárai, különösen pedig a felperesek alapvető hátrányba kerülnek;

    a megtámadott intézkedések továbbá hátrányos helyzetbe hozzák a felpereseket az alapvető jogaik gyakorlását illetően, ideértve a szabad mozgáshoz való jogukat.

    3.

    Harmadik jogalap: a megtámadott intézkedések ellentétesek az uniós jog alapján a felpereseket megillető alapvető jogokkal.

    A felperesek előadják a következőket:

    a megtámadott intézkedések ellentétesek a felpereseket az EUMSZ 20. cikk (1) bekezdése alapján megillető jogokkal, ideértve többek között a szabad mozgáshoz való, az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja, az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése, az EUMSZ 45. cikk és az EUMSZ 49. cikk, valamint az uniós polgárok jogairól szóló 2004/38/EK irányelv (1) alapján biztosított jogot;

    a megtámadott intézkedések ellentétesek a felpereseket megillető, az Alapvető Jogok Chartája által biztosított jogokkal.

    4.

    Negyedik jogalap: a megtámadott intézkedéseket az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elvével ellentétesen fogadták el.

    A felperesek előadják, hogy a megtámadott intézkedések kifejezetten megtiltják a Bizottságnak és a személyi állományának, hogy megfeleljenek a lojális együttműködés elvének azáltal, hogy a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásával összefüggésben segítséget nyújtanak az Egyesült Királyságnak és más uniós intézményeknek.

    5.

    Ötödik jogalap: a megtámadott intézkedések jogellenesek annyiban, amennyiben azokat egészben vagy részben abból a célból fogadták el, hogy más uniós tagállamok állampolgárait elrettentsék vagy visszatartsák az uniós tagsággal kapcsolatos véleményeik szabad kinyilvánításától, amit az Alapvető Jogok Chartájának 11. cikke is védelemben részesít.


    (1)  Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.).


    Top