Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016CA0354

    C-354/16. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2017. július 13-i ítélete (az Arbeitsgericht Verden [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ute Kleinsteuber kontra Mars GmbH (Előzetes döntéshozatal — Szociálpolitika — 2000/78/EK irányelv — 1., 2. és 6. cikk — Egyenlő bánásmód — A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma — Foglalkoztatói nyugdíj — 97/81/EK irányelv — A részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás — A 4. szakasz 1. és 2. pontja — A megszerzett nyugdíjjogosultság számítási módja — Tagállami szabályozás — A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókkal szembeni eltérő bánásmód)

    HL C 293., 2017.9.4, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    4.9.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 293/9


    A Bíróság (első tanács) 2017. július 13-i ítélete (az Arbeitsgericht Verden [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ute Kleinsteuber kontra Mars GmbH

    (C-354/16. sz. ügy) (1)

    ((Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - 1., 2. és 6. cikk - Egyenlő bánásmód - A nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma - Foglalkoztatói nyugdíj - 97/81/EK irányelv - A részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás - A 4. szakasz 1. és 2. pontja - A megszerzett nyugdíjjogosultság számítási módja - Tagállami szabályozás - A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókkal szembeni eltérő bánásmód))

    (2017/C 293/12)

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Arbeitsgericht Verden

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Ute Kleinsteuber

    Alperes: Mars GmbH

    Rendelkező rész

    1)

    Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK módosított tanácsi irányelv mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról 1997. június 6-án kötött keretmegállapodás 4. szakaszának 1. és 2. pontját, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a foglalkoztatói nyugdíj összegének kiszámítása során különbséget tesz a kötelező nyugdíjbiztosítás hozzájárulási plafonját meghaladó és a hozzájárulási plafont el nem érő munkabér között, és a részmunkaidős foglalkoztatásból származó jövedelmet nem úgy kezeli, hogy először kiszámítják a megfelelő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén fizetendő jövedelmet, ebből kiszámítják a hozzájárulási plafont el nem érő és az azt meghaladó részt, majd ezt az arányt alkalmazzák a részmunkaidős tevékenységből származó csökkentett jövedelemre.

    2)

    Az említett keretmegállapodás 4. szakaszának 1. és 2. pontját, valamint a 2006/54 irányelv 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely olyan alkalmazott foglalkoztatói nyugdíja mértékének megállapításakor, aki részben teljes munkaidőben, részben pedig részmunkaidőben szerzett szolgálati időt, egységes foglalkoztatási szintet határoz meg a munkaviszony teljes időtartamára, amennyiben az öregségi nyugdíj e számítási módszere nem sérti az időarányosság elvét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ez az eset áll-e fenn.

    3)

    A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 1., 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely olyan mértékű foglalkoztatói nyugdíjat ír elő, amelynek összege a szolgálati idő időtartamának a vállalathoz történő szolgálatba lépés kezdetétől a kötelező nyugdíjrendszer rendes nyugdíjkorhatárának eléréséig eltelt időhöz viszonyított arányához igazodik, és amely maximalizálja a beszámítható szolgálati éveket.


    (1)  HL C 350., 2016.9.26.


    Top