Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62015TN0185

T-185/15. sz. ügy: 2015. április 14-én benyújtott kereset – Buonotourist kontra Bizottság

Information about publishing Official Journal not found, p. 27–28 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 190/27

2015. április 14-én benyújtott kereset – Buonotourist kontra Bizottság

(T-185/15. sz. ügy)

(2015/C 190/31)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Buonotourist Srl (Castel San Giorgio, Olaszország) (képviselők: G. Capo és L. Visone ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Sa.35843 (2014/C) (ex 2012/NN) állami támogatásról szóló, a felperessel 2015. február 20-án közölt, 2015. január 19-i bizottsági határozatot, amelyet Olaszország végrehajtott;

—

az EUMSZ 263. cikk és az EUMSZ 264. cikk értelmében állapítsa meg, hogy a Sa.35843 (2014/C) (ex 2012/NN) állami támogatásra vonatkozó eljárásban az Európai Bizottság által 2015. január 19-én hozott határozat (1 1 11  572,00 euró tekintetében) teljes egészében semmis és nem létező, abban a részében amelyben az azt állapítja meg, hogy az 1191/69/EGK rendelet értelmében a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzációt, a helyi tömegközlekedés ágazatában a díjszabási kötelezettség tekintetében a 11. cikk szerinti kompenzáció nyújtását olyan nem közölt intézkedésnek kell tekinteni, amely a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül;

—

az EUMSZ 263. cikk és az EUMSZ 264. cikk értelmében állapítsa meg, hogy a Sa.35843 (2014/C) (ex 2012/NN) állami támogatásra vonatkozó eljárásban az Európai Bizottság által 2015. január 19-én hozott határozat (1 1 11  572,00 euró tekintetében) teljes egészében semmis abban a részében, amelyben operatív intézkedéseket rendel el a támogatásnak az olasz állami visszatéríttetése érdekében;

—

a Bizottságot kötelezze a Buonotourist Srl részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügyben megtámadott keresetben a Bizottság megállapította, hogy a Buonotourist javára a közszolgálati kötelezettségek (KSZK) egyoldalú jogellenes előírása okán kompenzáció, illetve kártérítés jogcímén az 1996-2002. évek vonatkozásában teljesített kifizetéseket olyan nem közölt intézkedésnek tekinteni, amely a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. Következésképpen a Bizottság a támogatás visszatéríttetése céljából operatív intézkedéseket rendelt el.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az EUMSZ 93., 107., 108. és 263. cikkének a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanács rendelet (HL L 156., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet 1. kötet 19. o.) 17. cikkével összefüggésben történő megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a díjszabási KSZK vonatkozásában az 1191/69/EGK rendelet értelmében elismert kompenzációs kártérítéseknek a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét az e rendeletben előírt rendelkezések szerint kellett volna értékelni, nem pedig a Szerződésnek az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései vonatkozásában. A Bizottság tehát tévesen értelmezte a jogot, amikor a Szerződés rendelkezései szerint cselekedett.

2.

A második, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 1. kötet 339. o.) 4. cikkének az EUMSZ 107. és 108. cikkel összefüggésben történő megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság a Buonotourist tekintetében az előírt KSZK vonatkozásában elismert kártérítéseket nem közölt intézkedésként kezelte. Ezzel szemben ugyanezen kártérítések kifizetésére azt követően került sor, hogy az intézkedést közölték a Bizottsággal. Következésképpen a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és tévesen járt el, amikor az eljárás megindításáról szóló határozatot az értesítés kézhezvételét követő tizennégy hónap múltán fogadta el.

3.

A harmadik, az EUMSZ 93., 107. és 108. cikknek az 1191/69/EGK rendelet 17. cikkével, valamint a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 1. o) 9. cikkével összefüggésben történő megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértésével, mivel az ügyet az 1191/69/EGK rendelet szabályozza.

4.

A negyedik, a 659/1999/EK irányelv 1. cikke f) pontjának a g) ponttal, valamint a 4., a 7. és a 15. cikkel összefüggésben történő megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy az e rendelet alkalmazásából eredő kompenzációk az előzetes tájékoztatási eljárás során kerülnek elosztásra; a Buonotourist javára elismert összegek tehát a létező támogatások körébe tartoznak. A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése okán, mivel nem rendelhette volna el a kifizetett összegeknek a nyújtott támogatás jogellenes minősítése okán történő visszatéríttetését.

5.

Az ötödik, az EUMSZ 267. cikk, az EJEE 6. és 13. cikkének, valamint az EUMSZ 93., 107. és 108. cikk megértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Consoglio di Stato már végzett értékelést az 1191/69/EGK rendelet 11. és 17. cikkének rendelkezése alá tartozás vonatkozásában, és amellett foglalt állást, hogy az elismert összegek a létező támogatások közé tartoznak. A Bizottság túllépte a hatáskörét, mivel nem semmisíthette volna meg az uniós jogot alkalmazó bíróságok, köztük a nemzeti bíróságok határozatait.

6.

A hatodik, az EJEE 6., 7. és 13. cikkének, valamint az EUMSZ 93-107. és 108. cikknek a 258. és ezt követő cikkekkel, valamint az Olasz Köztársaság alkotmánya 101. cikkével és a c.c. (polgári perrendtartás) 101. cikkével összefüggésben történő megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti a Consiglio di Statónak a közösségi szabályok értelmezése és alkalmazása során hozott határozatát. A Bizottság ily módon szintén túllépte a hatáskörét, mivel nem semmisíthette volna meg a határozatot, hanem az EUMSZ 258. cikk értelmében kellett volna eljárnia.

7.

A hetedik, az 1191/69/EGK rendelet 11. és 17. cikkének, az EUMSZ 93., 107. és 108. cikk megsértésére, valamint a tényállásban tapasztalható hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy egy intézkedés akkor minősíthető állami támogatásnak, ha ténylegesen és konkrétan hatással van a kereskedelemre és a szabad versenyre abban az értelemben, hogy e hatásnak konkrétan működnie kell, és ténylegesen bizonyítottnak kell lennie. Annál is inkább, mert Campania tartományban a tömegközlekedés belső piaca soha nem állt nyitva a verseny előtt.

8.

A nyolcadik, az 1191/69/EGK rendelet 1., 11. és 17. cikkének, valamint az EUMSZ 93., 107. és 108. cikk megsértésére alapított jogalap

—

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévedett a tényekben, mivel azt állította, hogy az elismert kompenzációkat utólag meghatározott számítási módszerrel számították ki. A csatolt iratokból ugyanakkor ennek az ellenkezője következik.
Top