Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62015TN0015

T-15/15. sz. ügy: 2015. január 13-án benyújtott kereset – Costa kontra Parlament

HL C 81., 2015.3.9, p. 26–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

9.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/26

2015. január 13-án benyújtott kereset – Costa kontra Parlament

(T-15/15. sz. ügy)

(2015/C 081/34)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Paolo Costa (Velence, Olaszország) (képviselők: G. Orsoni és M. Romeo ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

nyilvánítsa semmisnek és nem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. és 264. cikkének megfelelően létesítettnek az Európai Parlament elnökének a felperessel 2014. november 28-án közölt, 2014. november 11-i határozatát, valamint minden ahhoz kapcsolódó, azt megelőző vagy abból következő aktust;

—

az Európai Parlamentet kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Parlament elnökének a felperes öregségi nyugdíja 2010 júniusától történő felfüggesztéséről, valamint a 2009. július és 2010. május között kifizetett összegek visszatéríttetéséről szóló, 2014. november 11-i 318189. sz. határozata ellen irányul.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a jogszabályok megsértésére, az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat megsértésére, valamint a Regolamento per gli assegni vitalizi dei deputati italiani (az olasz képviselőház tagjainak élethosszig járó juttatásaira vonatkozó szabályzat) 12. cikkének megsértésére alapított jogalap.

—

A felperes e tekintetben az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzatban említett, az olasz képviselőház tagjainak élethosszig járó juttatásaira vonatkozó szabályzat 12. cikke (2a) bekezdése v) pontjának megsértésére hivatkozik, amennyiben azt tévesen alkalmazzák az Autorità Portuale di Venezia (velencei kikötői hatóság) elnökének megbízatása után járó nyugdíj kifizetése felfüggesztésének alátámasztására.

—

A felperes emellett azzal érvel, hogy valamely olasz kikötői hatóság elnökének megbízatása nem vezethető vissza a rendelet 12. cikke (2a) bekezdésének v) pontjában szereplő rendelkezésre, amennyiben ez – a Bíróság 2014. október 10-i ítéletében (C-270/13. sz. ügy) megállapítottaknak megfelelően – olyan szakfeladatot foglal magában, amely kizárólag a jelöltnek a gazdasági és közlekedési területeken meglévő, bizonyított szakmai készségeire épül, és amely megbízatás mentes mindenféle politikai kötődéstől, illetve politikai jellegű kormányzati kinevezésektől, továbbá amely nem foglalja magában politikai funkciók ellátását.

2.

A második, a Szerződések és a jogszabályok megsértésére, az EUSZ 4., 6. és 15. cikk megsértésére, a tulajdonjog védelme területén az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkének megsértésére, bizalomvédelem elvének megsértésére, valamint a jóhiszeműség elvének megsértésére alapított jogalap.

—

A felperes e tekintetben az EUSZ 4. cikk és 13. cikk megsértésére hivatkozik, amennyiben ezek a többi intézményhez hasonlóan az Európai Parlamentet is kötelezik arra, hogy óvja meg a közösségi jogrend hatálya alá tartozó jogalanyok által a közösségi jogrend területén támasztott jogos bizalommal összefüggő helyzeteket.

—

A felperes emellett a bizalomvédelem és a jóhiszeműség elveinek a megsértésére hivatkozik, amely elvek az uniós jog általános és alapvető elveit képezik, továbbá amelyeket az Európai Unió Bírósága ugyanezen ítélkezési gyakorlatban elismert és megerősített, amely ítélkezési gyakorlat a magánszemélyek részére jóhiszeműen kifizetett összegek visszakövetelésének esetében mindenkor megköveteli ezen elvek tiszteletben tartását.

—

A felperes végezetül a tulajdonjog védelméről szóló – az EUSZ 6. cikkben hivatkozott és a Szerződésekkel azonos kötőerővel rendelkező – EJEE kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkének megsértésére hivatkozik, amennyiben az előírja a követelés fennállását és ennek jogszerű érvényesítését illetően a magánszemélyben keletkezett jogos elvárás védelmét.
Top