EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CN0674

C-674/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-625/13. sz., The Tea Board kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2015. október 2-án hozott ítélete ellen a The Tea Board által 2015. december 15-én benyújtott fellebbezés

HL C 106., 2016.3.21, p. 13–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 106/13


A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-625/13. sz., The Tea Board kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2015. október 2-án hozott ítélete ellen a The Tea Board által 2015. december 15-én benyújtott fellebbezés

(C-674/15. P. sz. ügy)

(2016/C 106/16)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: The Tea Board (képviselők: M. C. Maier és A. Nordemann Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Delta Lingerie

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-625/13. sz. ügyben 2015. október 2-án hozott ítéletét, amennyiben a Törvényszék elutasította a keresetet a bejelentett védjegy árujegyzékében szereplő, a 35. és 38. osztályba tartozó alábbi szolgáltatások vonatkozásában:

„Üzleti tanácsadási szolgáltatások kiskereskedelmi elárusítóhelyek és beszerzési központok létrehozásához és üzemeltetéséhez, kiskereskedelmi értékesítéshez és reklámozáshoz; Értékesítési promóció (harmadik fél számára), reklámozás, kereskedelmi ügyek igazgatása, kereskedelmi igazgatás, on-line reklámozás számítógépes hálózaton, reklámanyagok (szórólapok, prospektusok, ingyenes újságok, áruminták) terjesztése, újság-előfizetési szolgáltatások harmadik fél számára; Üzleti információ vagy információkérés; Kereskedelmi vagy reklámcélú rendezvények, kiállítások szervezése, reklámprodukciós osztály, reklámhelyek bérlése, rádiós, televíziós reklámozás, reklámszponzorálás (35. osztály);

Távközlés, üzenetek és képek számítógéppel támogatott küldése, termékbemutatók interaktív tv-közvetítésének szolgáltatása, számítógép-terminálokon keresztül megvalósított összeköttetések, összeköttetések (közvetítés) nyitott vagy zárt számítógépes világhálózatokon keresztül (38. osztály).”

ha szükséges, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

A fellebbezés a Törvényszék T-625/13. sz. ügyben 2015. október 2-án hozott ítéletének részleges hatályon kívül helyezésére irányul, amennyiben a Törvényszék elutasította a keresetet a bejelentett védjegy árujegyzékében szereplő, a 35. és 38. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.

2.

A fellebbezés két jogalapon alapul: a 207/2009 rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (5) bekezdésének megsértésén.

3.

A fellebbező álláspontja szerint az árujegyzékben szereplő áruk földrajzi származásának feltüntetésére szolgáló megjelölésből álló közösségi együttes védjegynek a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése értelmében vett alapvető funkciója nem a kereskedelmi származás megjelölésére szolgál, hanem mindössze a védjeggyel kínált és értékesített áruk és szolgáltatások együttes származásának biztosítására, vagyis annak biztosítására, hogy a termékek a közösségi együttes védjegyként elismert földrajzi területen letelepedett vállalkozástól származnak, amely jogosult e védjegy használatára.

4.

Következésképpen a fellebbező véleménye szerint azt a következtetést kell levonni, hogy a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a földrajzi származást releváns tényezőként figyelembe kell venni vagy a kérdéses áruk és/vagy szolgáltatások hasonlóságának értékelése, illetve az összetéveszthetőség átfogó értékelése keretében.

5.

Ezért valamely, a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése értelmében vett földrajzi megjelölést tartalmazó, korábbi közösségi együttes védjegynek az árujegyzékében szereplő áruk és/vagy szolgáltatások és valamely közösségi egyedi védjegy összehasonlításakor a fellebbező álláspontja szerint nem az a döntő, hogy a kérdéses áruk és szolgáltatások jellegükre, céljukra, végfelhasználóikra és/vagy forgalmazási csatornáikra tekintettel hasonlók-e. Inkább azt kell megvizsgálni, hogy a kérdéses áruk és/vagy szolgáltatások földrajzi származása megegyezik-e.

6.

A fellebbező a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdését az alábbiak fényében értelmezi:

1)

a 207/2009 rendelet belső logikája, így különösen az alapján, hogy:

i.

a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése kivételt képez e rendelet alól, mivel a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján nem lajstromozhatók azok a védjegyek, amelyek kizárólag olyan jelekből vagy adatokból állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy a teljesített szolgáltatás földrajzi származása feltüntetésére használhatnak;

ii.

a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése értelmében a földrajzi megjelölésből álló közösségi együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatban lehetővé kell tenni mindazok csatlakozását a védjegyjogosult szervezethez, akiknek árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak, és következésképpen a földrajzi megjelölésből álló közösségi együttes védjegy soha nem alkalmas arra, hogy megkülönböztesse a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit és szolgáltatásait más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól.

2)

Az 1151/2012 rendelet (2) és a TRIPS Megállapodások alapján, amelynek értelmében a földrajzi megjelöléseknek magas szintű védelemben kell részesülniük, és tilos az áru olyan feltüntetése, amely az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmas módon arra mutat vagy azt sugallja, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől.

7.

A fellebbező álláspontja szerint a Törvényszék által a DARJEELING védjeggyel kapcsolatban megállapított tulajdonságok az üzleti tanácsadási és a távközlési szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatásokra is alkalmazhatók, és alkalmasak a vitatott védjegy vonzerejének fokozására e tekintetben. A fellebbező továbbá rámutat arra, hogy a Törvényszék nem adott megalapozott indokokat az ítéletében arra vonatkozóan, hogy a DARJEELING védjegyhez társított tulajdonságok miért nem alkalmazhatók a 35. és a 38. osztályba tartozó szolgáltatásokra, és az önmagában téves jogalkalmazásnak minősül.


(1)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 2009/207/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).

(2)  A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 1. o.).


Top