EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CN0042

C-42/15. sz. ügy: Az Okresný súd Dunajská Streda (Szlovákia) által 2015. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Home Credit Slovakia a. s. kontra Klára Bíróová

HL C 155., 2015.5.11, p. 8–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/8


Az Okresný súd Dunajská Streda (Szlovákia) által 2015. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Home Credit Slovakia a. s. kontra Klára Bíróová

(C-42/15. sz. ügy)

(2015/C 155/10)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Okresný súd Dunajská Streda

Az alapeljárás felei

Felperes: Home Credit Slovakia a. s.

Alperes: Klára Bíróová

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 133., 66. o., a továbbiakban: 2008/48/EK irányelv) [3. cikkének m) pontjával összefüggésben értelmezett] 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott „nyomtatott forma” és „tartós adathordozó” fogalmát, hogy azok

nemcsak a szerződő felek által aláírt dokumentumnak az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a)-v) pontjában előírt elemeket (információkat) tartalmazó (fizikai) szövegét („hard copy”) foglalják magukban, hanem

valamennyi egyéb olyan dokumentumot is, amelyre az említett szöveg hivatkozik, és amely a belső jog alapján a szerződéses megállapodás szerves részét képezi (például a hitelező által szerkesztett olyan dokumentum, amely „általános szerződési feltételeket”, „hitelfeltételeket”, „költséglistát”, „részletfizetési tervet” tartalmaz), még akkor is, ha e dokumentum önmagában nem felel meg az „írásbeli forma” követelményének a nemzeti jog alapján (például azért, mert azt a szerződő felek nem írták alá)?

2)

Az első kérdésre adandó válasz fényében:

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdését – annak 1. cikkével összefüggésben, amely szerint az irányelv a szóban forgó terület teljes harmonizációjára irányul -, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amely

megköveteli, hogy a 10. cikk (2) bekezdésének a)-v) pontjában előírt valamennyi szerződéses elemet egyetlen olyan dokumentum tartalmazza, amely az érintett tagállam joga alapján megfelel az „írásbeli forma” követelményének (vagyis főszabály szerint a szerződő felek által aláírt dokumentum); és

kizárólag azért nem tulajdonít a fogyasztói hitelmegállapodásnak teljes joghatást, mert az aláírt dokumentum nem tartalmazza a fent említett elemek egy részét, abban az esetben sem, ha ezeket az elemeket (vagy azok egy részét) egy külön dokumentum tartalmazza (például a hitelező által szerkesztett olyan dokumentum, amely „általános szerződési feltételeket”, „hitelfeltételeket”, „költséglistát”, „részletfizetési tervet” tartalmaz), még akkor sem, ha: i) maga az írásbeli szerződés hivatkozik erre a dokumentumra; ii) az teljesíti a belső jog által a dokumentum szerződésbe foglalására vonatkozóan előírt feltételeket, és iii) ily módon a megkötött fogyasztói hitelmegállapodás teljes egészében teljesíti a megállapodásnak az irányelv 10. cikke (1) bekezdése szerinti „más tartós adathordozón” történő elkészítésére vonatkozó követelményeket?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének h) pontját, hogy az e rendelkezésben megkövetelt adatokat (konkrétan: a „fizetések gyakoriságát”)

a szóban forgó konkrét szerződés feltételei között kell meghatározni (főszabály szerint az egyes részletek pontos lejárati dátumainak [év, hónap, nap] megjelölésével); vagy

elegendő, ha a szerződés olyan, objektív módon azonosítható paraméterekre történő általános hivatkozást tartalmaz, amelyekből ezen adatok kikövetkeztethetők (például egy olyan záradékkal, hogy „a havi részleteket minden egyes naptári hónap 15. napjáig kell megfizetni”, „az első részlet a szerződés aláírásától számított egy hónapon belül esedékes, és minden további részletet az előző részlet lejártától számított egy hónapon belül kell megfizetni” vagy ehhez hasonló megfogalmazással)?

4)

Amennyiben a harmadik kérdés második francia bekezdésében foglalt értelmezés a helyes értelmezés:

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének h) pontját, hogy az e rendelkezésben előírt adatot (konkrétan: a „fizetések gyakorisága”) egy olyan külön dokumentum is tartalmazhatja, amelyre az írásbeli forma követelményét teljesítő szerződés utal (az irányelv 10. cikkének (1) bekezdése értelmében), de amelynek önmagában nem kell ezt a követelményt teljesítenie (vagyis főszabály szerint azt a szerződő feleknek nem kell aláírniuk; például lehet az a hitelező által szerkesztett olyan dokumentum, amely „általános szerződési feltételeket”, „hitelfeltételeket”, „költséglistát”, „részletfizetési tervet” tartalmaz)?

5)

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének i) pontját – annak h) pontjával összefüggésben -, hogy

nem szükséges, hogy az olyan határozott idejű hitelmegállapodás, amelyben a kölcsönadott tőke visszafizetésére/törlesztésére részletfizetés útján kerül sor, a megkötésekor tartalmazza az egyes részleteknek a kölcsönadott tőke visszafizetését, valamint a rendes kamatok és költségek megfizetését szolgáló részének pontos meghatározását (vagyis nem szükséges, hogy a részletes részletfizetési/törlesztési terv a szerződés szerves részét képezze), ezen adatok a hitelező által az adós kérésére bemutatott részletfizetési/törlesztési tervbe is belefoglalhatóak, vagy úgy, hogy

a 10. cikk (2) bekezdésének h) pontja az adósnak további jogot biztosít arra, hogy a törlesztési táblázatról kivonatot igényeljen a hitelmegállapodás érvényességi ideje alatt egy konkrétan megjelölt napra vonatkozóan, mindazonáltal ez a jogosultság nem mentesíti a szerződő feleket azon kötelezettség alól, hogy már magában a szerződésben rögzítsék az egyes tervezett (a hitelmegállapodás alapján annak időtartama alatt megfizetendő) részleteknek a tőke, valamint a rendes kamatok és költségek törlesztésére történő bontását, a szóban forgó konkrét szerződésre szabott módon?

6)

Amennyiben az ötödik kérdés első francia bekezdésében foglalt értelmezés a helyes értelmezés:

Ez a kérdés a 2008/48/EK irányelv által elérendő teljes harmonizáció körébe tartozik-e oly módon, hogy a tagállam – az irányelv 22. cikkének (1) bekezdése értelmében – nem követelheti meg, hogy a hitelmegállapodás tartalmazza az egyes részleteknek a kölcsönadott tőke visszafizetését szolgáló része, valamint a rendes kamatok és költségek megfizetését szolgáló része pontos meghatározását (vagyis, hogy a részletes részletfizetési/törlesztési terv a szerződés szerves részét képezze)?

7)

Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 1. cikkében foglalt rendelkezést – amely szerint az irányelv a szóban forgó terület teljes harmonizációjára irányul –, illetve a 23. cikkében foglalt rendelkezést – amely szerint a szankcióknak arányosaknak kell lenniük -, hogy az említett irányelvvel ellentétes az a nemzeti jogi rendelkezés, amelynek értelmében a hitelmegállapodásnak a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésében előírt elemei többségének hiánya azt eredményezi, hogy a nyújtott hitelt kamat- és költségmentesnek kell tekinteni, és ily módon az adós kizárólag a szerződés alapján kapott tőkét köteles a hitelező részére visszafizetni?


Top