1.

Az Európai Unió Tanácsa 2008. február 4‑én elfogadta az Európai Unió koszovói jogállamiság‑missziójáról (Eulex Kosovo) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést. ( 2 )

2.

E misszióval összefüggésben „az Eulex koszovói missziója részére nyújtandó helikopteres támogatás” című projekttel kapcsolatos, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló meghívásos közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt tettek közzé. Az Elitaliana SpA (a továbbiakban: Elitaliana) részt vett e közbeszerzésben. Ajánlata második helyezést ért el. Az Eulex Kosovo vezetője a szóban forgó szerződést az első helyezést elérő ajánlattevőnek ítélte oda.

3.

Az Elitaliana az Európai Unió Törvényszéke előtt keresetet indított az Eulex Kosovo ellen.

4.

A Törvényszék előtti eljárásban az Eulex Kosovo elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő, amely először az alperesi minőség hiányán, másodszor pedig a Törvényszék közös kül‑ és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozó jogi aktusok tekintetében hiányzó hatáskörén alapul.

5.

A Törvényszék az Elitaliana kontra Eulex Kosovo végzésben ( 3 ) (a továbbiakban: megtámadott végzés) a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította.

6.

A jelen fellebbezéssel az Elitaliana a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését kéri.

7.

A jelen fellebbezéssel összefüggésben a Bíróságot arra kérik, hogy vizsgálja meg azt a kérdést, hogy az Eulex Kosovo jogilag felelős‑e a misszió vezetője által hozott határozatokért, és konkrétabban, hogy lehet‑e az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti keresetet előterjeszteni az Eulex Kosovóval szemben; véleményem szerint e kérdés eddig nem merült fel. A Bíróságnak állást kell foglalnia továbbá az Elitaliana azon állításairól, amelyek a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére és a Törvényszék előtti eljárásban az alperes megjelölését illető menthető tévedésére vonatkoznak.

8.

A 2008/124 együttes fellépés 1. cikkének (1) bekezdése szerint az Eulex Kosovót az Európai Unió a koszovói jogállamiság missziójaként hozta létre.

9.

A 2008/124 együttes fellépés 2. cikkének első bekezdéséből kitűnik, hogy az Eulex Kosovo segíti a koszovói intézményeket, igazságügyi hatóságokat és bűnüldöző szerveket a fenntarthatóság és elszámoltathatóság megteremtésére irányuló erőfeszítéseikben, továbbá a független, többnemzetiségű igazságügyi rendszer, valamint a többnemzetiségű rendőrségi és vámszervek továbbfejlesztésében és megerősítésében, biztosítva azt, hogy ezek az intézmények mentesek legyenek a politikai befolyástól, és megfeleljenek a nemzetközileg elismert normáknak és az európai legjobb gyakorlatoknak.

10.

A 2008/124 együttes fellépés 6. cikke határozza meg az Eulex Kosovo szervezeti felépítését. E cikk (1) bekezdése szerint az Koszovó egészében egységes európai biztonság‑ és védelempolitikai (EBVP) missziót képez. A (2) bekezdésnek megfelelően az Eulex Kosovo létrehoz egy központot, regionális és helyi irodákat Koszovó egészében, és egy brüsszeli (Belgium) támogató egységet, valamint szükség szerint összekötő irodákat. Ugyanezen cikk (3) bekezdése szerint az Eulex Kosovo a misszióvezetőből és a személyi állományból, valamint rendőri, igazságszolgáltatási és vámügyi elemekből áll.

11.

A 2008/124 együttes fellépés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az Eulex Kosovo polgári műveleti parancsnoka a polgári tervezési és végrehajtási szolgálat (CPCC) igazgatója, aki a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének általános felügyelete alatt, stratégiai szinten parancsnokságot és ellenőrzést gyakorol az Eulex Kosovo fölött. E cikk (3) bekezdése szerint a polgári műveleti parancsnok gondoskodik a Tanács határozatainak, valamint a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtásáról, adott esetben a misszióvezetőnek kiadott stratégiai szintű utasítások, valamint tanácsadás és technikai segítségnyújtás révén is.

12.

A 2008/124 együttes fellépés 11. cikke az Eulex Kosovo parancsnoki láncát írja le. E cikk (2) bekezdése értelmében a Tanács és a főképviselő felelőssége mellett a PBB gyakorolja az Eulex Kosovo politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. E cikk (3) és (4) bekezdése értelmében a polgári műveleti parancsnok, aki az Eulex Kosovo stratégiai szintű parancsnoka, a főképviselőn keresztül jelentést tesz a Tanácsnak. E rendelkezés (5) bekezdése úgy szól, hogy helyi szinten a misszióvezető gyakorolja az Eulex Kosovo feletti parancsnoklást és ellenőrzést, és közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak felel.

13.

Végül a 2008/124 együttes fellépés 12. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a Tanács felelősségvállalásával a PBB gyakorolja az Eulex Kosovo politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

14.

A vitatott intézkedések meghozatalát a megtámadott végzés a következők szerint írja le:

15.

A Törvényszék előtti eljárás jelen fellebbezés szempontjából releváns részében a következők szerint foglalható össze.

16.

A Törvényszék Hivatalához 2012. május 23‑án benyújtott keresetlevelével az Elitaliana keresetet nyújtott be az Eulex Kosovo ellen, azt kérve a Törvényszéktől, hogy:

17.

A Törvényszék Hivatalához 2012. szeptember 14‑én benyújtott külön beadványban az Eulex Kosovo a Törvényszék eljárási szabályzata 114. cikkének 1. §‑a alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt. Az Eulex Kosovo azt kérte, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet mint elfogadhatatlant, és az Elitalianát kötelezze a költségek egészének viselésére.

18.

Az Elitaliana 2012. november 28‑án benyújtotta az elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatos észrevételeit, azt kérve a Törvényszéktől, hogy utasítsa el az elfogadhatatlansági kifogást, és mindenesetre küldje meg a keresetet az alperesnek tekintett intézménynek.

19.

A megtámadott végzésben a Törvényszék az alperes által hivatkozott első elfogadhatatlansági jogalap alapján elfogadhatatlannak nyilvánította a keresetet.

20.

A Törvényszék először az Eulex Kosovo által hivatkozott kifogást elemezte, amely szerint az utóbbinak „jelen esetben nem lehet alperesi minősége, mivel nem rendelkezik egy független szerv jogállásával” (megtámadott végzés, 18–37. pont).

21.

A Törvényszék elemzését azzal a kérdéssel kezdte, hogy az Eulex Kosovo alperesi minőséggel bír‑e, pontosabban, hogy az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének értelmében uniós szervnek vagy hivatalnak minősül‑e (megtámadott végzés, 19–21. pont).

22.

Miután elemezte a 2008/124 együttes fellépés 1. cikkének (1) bekezdését, 6. cikkét, 7. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 11. cikkét, a Törvényszék a következőket állapította meg (megtámadott végzés, 26. pont):

„A fent hivatkozott rendelkezésekre figyelemmel, az Eulex Kosovo nem bír jogi személyiséggel, és nincs arra vonatkozó előírás, hogy az uniós bíróságok előtti eljárásban félként vehetne részt.”

23.

A Törvényszék, megállapítva ezután, hogy az Elitaliana az Eulex Kosovo által a szóban forgó szerződés odaítélésének keretében hozott intézkedések megsemmisítését kéri, a szóban forgó határozat betudhatóságát elemezte, a következők szerint (megtámadott végzés, 34. pont): „E körülmények között meg kell állapítani, hogy az Eulex Kosovo vezetője által a szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok a Bizottságnak tudhatók be, aki az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében alperesi minőséggel bír. Ezek az aktusok tehát bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik a felperes által hivatkozott általános jogelvvel összhangban, mely szerint az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak valamennyi harmadik személyekre joghatással járó aktusával szemben léteznie kell bírósági felülvizsgálatnak.” A Törvényszék ehhez hozzátette (megtámadott végzés, 35. pont): „[k]övetkezésképpen az Eulex Kosovo nem rendelkezik alperesi minőséggel.”

24.

Az Elitaliana másodlagosan úgy érvel, hogy amennyiben az Eulex Kosovo nem rendelkezne alperesi minőséggel, a Törvényszék először is azonosíthatná azt a felet, amellyel szemben az eljárás folytatódhatna (megtámadott végzés, 38. pont).

25.

Márpedig a Törvényszék megállapította, hogy a jelen esetben az Eulex Kosovo megnevezése a keresetlevélben nem tekinthető tévedésnek az Elitaliana részéről. Épp ellenkezőleg, a keresetlevél tartalmából egyértelműen kitűnik, hogy az Elitaliana kifejezetten az Eulex Kosovo ellen kívánt keresetet előterjeszteni, aki az Elitaliana szerint uniós szervnek vagy hivatalnak minősül az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének értelmében, amit az Elitaliana egyébként megerősít az elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatos észrevételeiben (megtámadott végzés, 39. pont).

26.

Az Elitaliana másodsorban azt kérte a Törvényszéktől, hogy ismerje el, hogy menthető tévedést követett el, és e tekintetben az ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, amely elismeri az ilyen tévedés fennállását, amennyiben az érintett intézmény olyan magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben a jóhiszemű és egy átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany számára érthető zavart okozott (megtámadott végzés, 40. pont)

27.

E tekintetben a Törvényszék megállapította, hogy a menthető tévedés fennállása az Elitaliana által hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint csupán azt vonhatja maga után, hogy a keresetet nem utasítják el elkésettség miatt. Márpedig a jelen esetben nem vitatott, hogy az Elitaliana tiszteletben tartotta a keresetindítási határidőt (megtámadott végzés, 42. pont).

28.

A Törvényszék azt is megjegyezte, hogy az Elitaliana nem nyújtott be keresetet az Eulex Kosovón kívüli másik féllel szemben, csupán annak kérésére szorítkozott, hogy a Törvényszék azonosítsa az alperest, aki ellen a jelen keresetet be kell nyújtani ahhoz, hogy azt elfogadhatónak lehessen tekinteni (megtámadott végzés, 42. pont).

29.

A Törvényszék elemzését a megtámadott végzés 45. pontjában a következők szerint zárta:

„A fenti megfontolások összességéből következik, hogy az Eulex Kosovo alperesi minőségének hiánya okán az utóbbi ellen a felperes által benyújtott kereset elfogadhatatlan, mind a megsemmisítés iránti kereset, mind a megsemmisítés iránti kérelmekhez szorosan kötődő kártérítési kereset tekintetében (lásd ebben az értelemben: a Bíróság Bossi kontra Bizottság ítélete [346/87, EU:C:1989:59, 31. pont] és Elti kontra Európai Unió Montenegrói Delegációja végzés [T‑395/11, EU:T:2012:274, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat]), anélkül hogy határozni kellene a Törvényszéknek az [EU]‑Szerződés KKBP‑re vonatkozó rendelkezései alapján elfogadott jogi aktusokra vonatkozó hatáskörének állítólagos hiányáról.”

30.

Fellebbezésében az Elitaliana azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést, és adjon helyt az elsőfokú keresetnek, vagy pedig, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a per állása ezt nem engedi meg, utalja vissza az ügyet határozathozatalra a Törvényszék elé.

31.

Az Eulex Kosovo a fellebbezés elutasítását és az Elitaliana költségek viselésére való kötelezését kéri.

32.

Fellebbezése alátámasztására az Elitaliana az alábbi három jogalapra hivatkozik:

33.

A három jogalapot egy „Alapvetés” ( 7 ) című rész előzi meg, amely hivatkozik „a hatékony bírói jogvédelem elvére […], amely jelenleg [az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE)] 6. és 13. cikkében szerepel”, és amelynek elismerésére kérik a Bíróságot „az alábbi jogalapok elfogadása révén”.

34.

Az elemzést ezzel az alapvetéssel kell kezdeni.

35.

Az Elitaliana ezt az elvet a következők szerint fejti ki:

36.

Az Eulex Kosovo előadja, hogy ezt az érvet az Elitaliana másodlagosan arra az esetre terjeszti elő, ha a Bíróság megállapítaná a hatásköre fennállását, amit az Eulex Kosovo elutasít. Az alperes mindenesetre úgy véli, hogy a Törvényszék nem sértette meg az EJEE 6. és 13. cikkét.

37.

Az Elitaliana előadja, hogy a Törvényszék megsértette az EJEE 6. és 13. cikkét, amikor azt állapította meg, hogy az Eulex Kosovo nem rendelkezik jogi személyiséggel, és elutasította az alperes megjelölésével kapcsolatos menthető tévedés fennállását.

38.

Elsőként rá kell mutatni, hogy az EJEE 6. és 13. cikkében hivatkozott elvek megfelelnek az immár a jelen ügyben főszabály szerint alkalmazandó Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében rögzített elveknek. Mindazonáltal a Charta 47. cikkének megsértésére csak akkor lehet hivatkozni a jelen ügyben, ha a valószínűsíthetően hatáskörrel rendelkező intézményekkel szemben indított kereseteket nem eljárási okokból nyilvánították elfogadhatatlannak, valamint ha ilyen esetben semmilyen hatékony bírósági jogorvoslat nem áll a felperes rendelkezésére. ( 8 )

39.

A Törvényszék előtt olyan féllel szemben indítottak keresetet, amely a Törvényszék szerint nem a megfelelő alperes. A fellebbezésből kitűnik, hogy az Elitaliana szerint e megállapítás egyenértékű a jelen esetben a Charta 47. cikke által biztosított alapvető jogai megsértésével.

40.

Megjegyzem, hogy abból a megállapításból, amely szerint nem az Eulex Kosovo a megfelelő alperes, akár azért, mert nem perképes, akár más okból, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy hiányzik a bírói jogvédelem.

41.

A Charta 47. cikkét érintő problémakör ugyanis egyértelműen idő előtti. Amennyiben a keresetet nem a megfelelő alperes ellen indították, ennek alapján nem állhat fenn az említett cikk megsértése. Az Elitaliana helyzetét csak akkor lehet elemezni e rendelkezés alapján, ha a hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság előtt a megfelelő felperessel szemben indítottak pert, és az említett bíróság megállapította, hogy nincs helye jogorvoslatnak.

42.

Ennélfogva az Elitaliana e tekintetben előadott érvelése hatástalan. Arra az állításra, amely szerint az Elitaliana számára rendkívüli nehézséget jelentett a Törvényszék elé idézendő alperes azonosítása, a harmadik jogalap keretében visszatérek.

43.

Első jogalapjával az Elitaliana előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy „az Eulex Kosovo nem bír jogi személyiséggel, és [hogy] nincs arra vonatkozó előírás, hogy az uniós bíróságok előtti eljárásban félként vehetne részt” (megtámadott végzés, 26. pont). Az Elitaliana arra hivatkozik, hogy az Eulex Kosovo minden ahhoz szükséges jellemzővel rendelkezik, hogy az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett uniós szervnek vagy hivatalnak tekintsék.

44.

Az Eulex Kosovo e jogalap elutasítását kéri.

45.

Meg kell jegyezni, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 263. cikkben foglalt bírósági felülvizsgálati mechanizmus alkalmazandó az uniós jogalkotó által létrehozott olyan szervekre és hivatalokra, amelyek meghatározott területeken természetes és jogi személyek számára jogi kötelező erővel rendelkező aktusok kibocsátására rendelkeznek hatáskörrel, így az Európai Légibiztonsági Ügynökségre (EASA), az Európai Gyógyszerügynökségre (EMA), az Európai Vegyianyag‑ügynökségre (ECHA), a Közösségi Növényfajta‑hivatalra (CPVO) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM). ( 9 )

46.

Annak megítéléséhez, hogy egy szerv vagy hivatal az EUMSZ 263. cikk első bekezdése szerinti meghatározás hatálya alá tartozik‑e, fontos az ezen entitást létrehozó jogi aktus vizsgálata. Az ítélkezési gyakorlatból e tekintetben legalább két olyan feltétel vezethető le, ( 10 ) amelyeknek az Eulex Kosovo láthatóan nem felel meg.

47.

Először, a 2008/124 együttes fellépés nem írja elő azt, hogy az Eulex Kosovo jogi személyiséggel rendelkezik – ami gyakori eset, például az ügynökségeket létrehozó jogi aktusok esetében –, ( 11 ) sem azt, hogy perképes az Unió bíróságai előtt. ( 12 )

48.

Másodszor, az Unió szerveit és hivatalait létrehozó jogi aktusok gyakran tartalmaznak egy olyan rendelkezést, amely hivatkozik a Szerződés releváns cikkére, és egyszersmind meghatározza a kereseti jog terjedelmét. ( 13 ) Márpedig a 2008/124 együttes fellépésben ilyen rendelkezés nem szerepel.

49.

Kérelmei alátámasztására az Elitaliana a Törvényszék Sogelma kontra AER ítéletére ( 14 ) hivatkozik. Ebben az ítéletben a Törvényszék elemezte az arra vonatkozó hatáskörét, hogy döntést hozzon egy olyan keresettel kapcsolatban, amelyet az EK 230. cikk (jelenleg EUMSZ 263. cikk) negyedik bekezdése alapján az Európai Újjáépítési Ügynökség (EÚÜ) egy aktusa ellen nyújtottak be. Márpedig ezt az ítéletet egy teljesen más összefüggésben hozták, mivel a Törvényszék éppen azt állapította meg, hogy az EÚÜ olyan közösségi szerv, amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint hogy az ügynökséget létrehozó rendelet kifejezetten előírja a Bíróság hatáskörét. ( 15 )

50.

Az, hogy a létesítő aktus kifejezetten a Bíróság előtti jogorvoslatot ír elő, megerősíti az EUMSZ 263. cikkel fennálló ilyen kapcsolatot. Mindazonáltal egy ilyen rendelkezés hiánya véleményem szerint önmagában nem teszi lehetővé az ilyen kapcsolat hiányának megállapítását.

51.

A szóban forgó entitást jogi személyiséggel felruházó kifejezett rendelkezés hiányában is úgy vélem ugyanis, hogy az EUMSZ 263. cikk ötödik bekezdése igen erős vélelmet állít fel amellett, hogy amennyiben az intézmények olyan entitást alkotnak, amely az egyéneket érintő határozatokat hozhat, akkor mindenképpen léteznie kell jogorvoslati lehetőségnek. Ilyen helyzetben a jogorvoslat említett vélelmét igen szigorú feltételek mellett lehet elfogadni. Az elkülönült jogalanyisággal rendelkező, saját hatáskörökkel felruházott, meghatározott feladatokat ellátó entitás esetében kifejezett rendelkezés hiányában is vélelmezhető a perindítás képessége, illetve a perelhetőség az európai bíróságok előtt. ( 16 )

52.

A 2008/124 együttes fellépés vizsgálatából kitűnik, hogy a Tanács és a Bizottság közös missziójáról van szó. Az említett együttes fellépés nem biztosít külön jogi személyiséget az Eulex Kosovo részére. A 11. és 12. cikk szerint ugyanis a Tanács és a PBB gyakorolja a politikai irányítást, és határozza meg a stratégiai irányokat. Emellett a 16. cikk a misszió pénzügyi vetületét a Bizottság ellenőrzése alá helyezi.

53.

E körülmények alapján megállapítom, hogy az EUMSZ 263. cikk első bekezdése alapján az Eulex Kosovo nem az e cikk hatálya alá tartozó szerv vagy hivatal. Ezzel együtt álláspontom szerint elvileg nem kizárt a misszió jogi személyiségének elismerése funkcionális értékelés alapján. ( 17 ) A missziót egy normatív aktussal hozták létre, és például hozhat harmadik személyek tekintetében joghatásokkal járó határozatokat. Ugyanakkor a 2008/124 együttes fellépés szerkezete bizonyítja az arra irányuló szándékot, hogy a misszió szervezeti függésben álljon a két említett intézménytől. ( 18 ) Egy hasonló, az adott esetben a Bizottság és a nukleáris kutatóközpont között fennálló helyzetet már Roemer főtanácsnok is elemzett az Ufficio imposte consumo kontra Bizottság ügyben. ( 19 ) Ekképpen a jelen ügyben inkább egy ideiglenes intézményközi együttműködési struktúráról van szó, mint egy saját jogi léttel bíró intézményről.

54.

Ilyen körülmények között úgy vélem, hogy az Eulex Kosovo nem tekinthető olyan entitásnak, amellyel szemben az EUMSZ 263. cikk első bekezdése alapján keresetet lehet indítani. Ennélfogva a Törvényszék megalapozottan állapította meg, hogy az Eulex Kosovo nem az említett rendelkezés értelmében vett uniós szerv vagy hivatal.

55.

Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság mint megalapozatlant utasítsa el ezt az első jogalapot.

56.

Második jogalapjával az Elitaliana előadja, hogy a Törvényszék tévesen tekintette úgy, hogy az Eulex Kosovót a Törvényszék Európai Unió Montenegrói Delegációját illető ítélkezési gyakorlatának megfelelően úgy kell kezelni, mint a Bizottság egy küldöttségét, valamint hogy ebből következően a Bizottság volt az az intézmény, amelynek az EUMSZ 263. cikk első bekezdése alapján a feladata volt a szóban forgó aktus bíróság előtti védelme (megtámadott végzés, 27–35. pont).

57.

Az Eulex Kosovo e jogalap elutasítását kéri.

58.

A küldöttségek és a missziók közötti különbséget illetően mindenekelőtt utalni kell az Európai Unió uniós területen kívüli jelenlétének két vetületére.

59.

Az első szempont az EK‑Szerződés szerinti külföldi jelenlétre és fellépésre vonatkozik. E körbe tartoznak a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben működő küldöttségek. A többségében a Törvényszéktől származó ítélkezési gyakorlat meglehetősen egyértelmű, és álláspontom szerint helyes is. A Bíróság hatásköre a Szerződés szokásos, a megsemmisítés iránti keresetre és a kártérítés iránti keresetre vonatkozó rendelkezésein alapul. A Törvényszék ítélkezési gyakorlatából – amely megelőzi a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését és az EKSZ létrehozását ( 20 ) – kitűnik, hogy egy ilyen helyzetben a Bizottság a perbe vonandó alperes. A küldöttségek a Bizottsághoz kapcsolódnak, és minden keresetet a Bizottsággal szemben kell benyújtani. ( 21 ) Ekképpen egy kizárólag egy küldöttséggel szemben benyújtott keresetet a Törvényszék elfogadhatatlannak nyilvánított. ( 22 )

60.

A második szempont a KKBP keretében folytatott fellépéssel kapcsolatos. Többek között a harmadik országokban KKBP missziókat létrehozó fellépésekről van szó. A szintén a Törvényszéktől származó ítélkezési gyakorlat nem túl bőséges. Csak néhány keresetet nyújtottak be, és később azokat is visszavonták, vagyis törlésre kerültek. ( 23 ) Azon ritka ügyek közül, amelyekben a Törvényszék határozatot hozott, hivatkozni kell a H kontra Tanács és társai ügyre. A megtámadott végzésben a Törvényszék hivatkozik továbbá a Törvényszék elnökének ideiglenes intézkedésekre vonatkozó végzésére. ( 24 ) A H kontra Tanács és társai ügy alapeljárását illetően a Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította, azonban folyamatban van a fellebbezés. ( 25 ) Ez az ügy az Európai Unió Rendőri Missziójára vonatkozott Bosznia‑Hercegovinában. ( 26 ) Mivel a Törvényszék kevés határozatot hozott a KKBP missziókat illetően, fontos leszögezni, hogy e tárgyban az ítélkezési gyakorlat nem tekintendő rögzültnek.

61.

Álláspontom szerint a Törvényszéknek az Unió küldöttségeire vonatkozó ítélkezési gyakorlata nem alkalmazható az Unió által létrehozott missziókra, noha e két struktúratípusnak vitathatatlanul vannak olyan közös jellemzői, mint a jogi személyiség hiánya. Ennélfogva, kifejezett rendelkezés hiányában, meg kell vizsgálni a missziók és az intézmények közötti kapcsolat valós jellegét.

62.

Hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott végzésben a Törvényszék okfejtése nem a küldöttség és a misszió helyzete közötti tökéletes egyezőségen alapul. Vitathatatlan, hogy a Törvényszék hivatkozik egy az Európai Unió Montenegrói Delegációjára vonatkozó végzésre, ( 27 ) de ennek során emlékeztet arra, hogy „az átruházott hatáskör alapján elfogadott aktusok általában a hatáskört átruházó intézmény aktusainak minősülnek, amelynek a feladata a szóban forgó aktus bíróság előtti védelme” (megtámadott végzés, 33. pont). E megállapítás megfogalmazását követően a Törvényszék a megtámadott végzés 34. pontjában kijelentette a következőket:

„E körülmények között meg kell állapítani, hogy az Eulex Kosovo vezetője által a szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok a Bizottságnak tudhatók be, aki az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében alperesi minőséggel bír. Ezek az aktusok tehát bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik a felperes által hivatkozott általános jogelvvel összhangban, mely szerint az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak valamennyi harmadik személyekre joghatással járó aktusával szemben léteznie kell bírósági felülvizsgálatnak.”

63.

Ekképpen az Elitaliana állításával ellentétben a Törvényszék nem sorolta a KKBP missziókat a Bizottság küldöttségeivel azonos kategóriába.

64.

Az első jogalapot illetően fent megállítottam, hogy az Eulex Kosovo vonatkozásában nem teljesülnek azok a sajátosságok, amelyek alapján úgy lehetne tekintetni, hogy az EUMSZ 263. cikk első bekezdése alapján jogosult saját védelmében fellépni a Bíróság előtt. Arra is rámutattam, hogy az Eulex Kosovo nem küldöttségként kapcsolódik a Bizottsághoz. Meg kell tehát vizsgálni az e misszió és az intézmények közötti kapcsolatot.

65.

A 2008/124 együttes fellépésből kitűnik, hogy az Eulex Kosovót a Tanácstól és a Bizottságtól elkülönült entitásként hozták létre. Kiemelendő, hogy a 2008/124 együttes fellépésből, és a misszióvezető, valamint a Bizottság között kötött szerződésből az tűnik ki, hogy az adminisztrációt és a pénzügyeket illetően különösen szorosak a kapcsolatok a Bizottsággal. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy ezek az elemek együttesen az általában a Bizottság által gyakorolt hatáskörök Eulex Kosovóra és misszióvezetőjére való átruházását jelentik. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az Eulex Kosovo aktusai (beleértve a misszióvezető aktusait is) végső soron a Bizottságnak tudhatók be (megtámadott végzés, 34. pont). A Törvényszék okfejtése a következő:

66.

Ez az okfejtés, amellyel egyetértek, nem tartalmaz téves jogalkalmazást. A Törvényszék megalapozottan tekintette úgy, hogy saját jogképesség hiányában kapcsolódási pontot kell keresni a szóban forgó funkciók, a jelen esetben a szóban forgó közbeszerzési eljárás során hozott intézkedések és a költségvetési kérdések között. Az Elitaliana állításával ellentétben a Törvényszék érvelése nem azon alapul, hogy az Eulex Kosovo missziót az Unió küldöttségeivel azonos kategóriába sorolja, hanem a szóban forgó feladatok funkcionális megközelítésén.

67.

A fentiek alapján a második jogalap egészét el kell utasítani.

68.

Harmadik jogalapjában az Elitaliana előadja, hogy a Törvényszék tévesen tekintette úgy, hogy nem állt fenn menthető tévedés az alperes megjelölését illetően, mivel a Törvényszék úgy tekintette, hogy „a menthető tévedés fennállása […] csupán azt vonhatja maga után, hogy a keresetet nem utasítják el elkésettség miatt” (megtámadott végzés, 41. és 43. pont). Az Elitaliana úgy véli, hogy a menthető tévedésre vonatkozó ítélkezési gyakorlat alkalmazható az alperes azonosítására is, és azt kéri a Bíróságtól, hogy adott esetben jelölje meg a megfelelő alperest.

69.

Az Eulex Kosovo e jogalap elutasítását kéri.

70.

Kiindulásként megjegyzem, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy az Eulex Kosovo megnevezése a keresetlevélben nem tekinthető tévedésnek az Elitaliana részéről (megtámadott végzés, 39. pont). Ugyanakkor a megtámadott végzésben a Törvényszék elismerte, hogy „vitathatatlanul nehéz volt [az Elitaliana] számára azonosítani azon felet, akinek a szóban forgó intézkedések betudhatók, és aki alperesi minőséggel bír” (41. pont).

71.

E megállapítás, amely álláspontom szerint teljes mértékben indokolt, azon a Törvényszék által elfogadott előfeltevésen alapul, amely szerint a keresetet a Bizottsággal szemben kellett volna megindítani.

72.

Osztom a Törvényszék azon elemzését, amely szerint a menthető tévedésre vonatkozó ítélkezési gyakorlat nem alkalmas az Elitaliana állításainak alátámasztására. Ez az ítélkezési gyakorlat ugyanis az eljárási határidőkre ( 28 ) vonatkozik, és arra nem lehet hivatkozni egy olyan helyzetben, amelyben a felperes az alperes személyét illetően téved.

73.

Még ha el is fogadnánk, hogy ilyen tévedés történt, akkor sem lehetne elismerni annak az alperesnek a perképességét, amellyel szemben a keresetet benyújtották. Ekképpen ilyen értelemben nem lehet a menthető tévedésre hivatkozni. A menthető tévedés csak egy másik, eltérő féllel szemben indított eljárásban alkalmazható, amelyben arra a megsemmisítés és/vagy kártérítés iránti kereset esetleges elkésettségének igazolása érdekében hivatkoznak.

74.

Végül emlékeztetek arra, hogy a Törvényszék nem foglalt állást hatáskörének állítólagos hiányáról, ( 29 ) és jelzem, hogy a fellebbezésében az Elitaliana nem vitatta a megtámadott végzést e tekintetben. E kérdés egy másik keresetben felmerülhet, és miután a Törvényszék döntött róla, a Bíróságnak a fellebbezési szakaszban lesz lehetősége arra, hogy megvizsgálja a Törvényszék által hozott döntés megalapozottságát. Ugyanakkor, mivel a jelen ügyben a Törvényszék e kérdésben nem döntött, így a Bíróságnak sem kell arról döntést hoznia.

75.

A Törvényszék tehát egyáltalán nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott végzésben úgy döntött, hogy elutasítja az Elitaliana menthető tévedésre alapított jogalapját.

76.

Mivel egyik jogalap sem bizonyult megalapozottnak, a fellebbezés egészét el kell utasítani.

77.

A fenti indokok alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy utasítsa el a keresetet, és az Elitaliana SpA‑t kötelezze a költségek viselésére.