Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CA0020

    C-20/13. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2015. szeptember 9-i ítélete (a Verwaltungsgericht Berlin [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Daniel Unland kontra Land Berlin (Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociálpolitika — 2000/78/EK irányelv — A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód — A 2. cikk, a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 6. cikk (1) bekezdése — Életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés — Bírák alapbére — Átmeneti rendszer — Átsorolás és későbbi előmenetel — Az eltérő bánásmód fenntartása — Igazolások)

    HL C 363., 2015.11.3, p. 2–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    3.11.2015   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 363/2


    A Bíróság (második tanács) 2015. szeptember 9-i ítélete (a Verwaltungsgericht Berlin [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Daniel Unland kontra Land Berlin

    (C-20/13. sz. ügy) (1)

    ((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - A 2. cikk, a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 6. cikk (1) bekezdése - Életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés - Bírák alapbére - Átmeneti rendszer - Átsorolás és későbbi előmenetel - Az eltérő bánásmód fenntartása - Igazolások))

    (2015/C 363/02)

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Verwaltungsgericht Berlin

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Daniel Unland

    Alperes: Land Berlin

    Rendelkező rész

    1)

    A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját akként kell értelmezni, hogy a bírák díjazási feltételei ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

    2)

    A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bíró felvételekor az alapilletményét kizárólag e bíró életkorának függvényében határozzák meg.

    3)

    A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely az e jogszabály hatálybalépése előtt már kinevezett bírák új díjazási rendszerbe való átsorolásának részletes szabályait úgy határozza meg, hogy az új besorolásuk szerinti fizetési fokozat kizárólag az általuk a régi díjazási rendszeren belül kapott alapilletmény összege alapján határozandó meg, noha ez utóbbi rendszer a bíró életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésén nyugodott, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód igazolható a szerzett jogok védelmének célkitűzésével.

    4)

    A 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti jogszabály, amely akként határozza meg az e jogszabály hatálybalépése előtt már kinevezett bírák új díjazási rendszeren belüli előmenetelének részletes szabályait, hogy az új rendszerbe való áttérés határnapján meghatározott életkort betöltő bírák esetében meghatározott fizetési fokozattól kezdődően a díjazás gyorsabb növekedéséről rendelkezik, mint az áttérés határnapján fiatalabb bírák esetében, amennyiben az e jogszabályban foglalt eltérő bánásmód ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésére tekintettel igazolható.

    5)

    Az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között az uniós jog nem írja elő, hogy a hátrányosan megkülönböztetett bírák részére az általuk ténylegesen kapott díjazás és a besorolási fokozatuk legmagasabb fizetési fokozata szerinti díjazás közötti különbségnek megfelelő összeget visszamenőlegesen megfizessék.

    A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott valamennyi feltétel teljesül-e ahhoz, hogy az uniós jog alapján a Németországi Szövetségi Köztársaság felelőssége megállapítható legyen.

    6)

    Az uniós joggal nem ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabály, amely azt írja elő, hogy a nemzeti bírónak a nem közvetlenül a törvényen alapuló pénzbeli juttatásokra való jogosultságát viszonylag rövid határidőn belül, mindenképpen a folyó költségvetési év végéig kell érvényesítenie, amennyiben e szabály nem sérti sem az egyenértékűség elvét, sem a tényleges érvényesülés elvét. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy teljesülnek ezek a feltételek az alapügyben.


    (1)  HL C 86., 2013.3.23.


    Top