24.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/30

—

semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2011. május 23-i 2011/302/KKBP tanácsi végrehajtási határozatot annyiban, amennyiben az a felperesre alapvető jogok megsértése miatt vonatkozik;

—

a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy megsértették a védelemhez való jogát azzal, hogy a szóban forgó szankciókat szabták ki vele szemben anélkül, hogy előzetesen meghallgatták volna, lehetőséget biztosítottak volna a számára a védekezésre, illetve tudomására hozták volna a vele szemben hozott intézkedések alapjául szolgáló körülményeket.

2.

A második jogalap az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében szereplő indokolási kötelezettség megsértésén alapul. A felperes azt rója fel a Tanácsnak, hogy anélkül hozott vele szemben korlátozó intézkedéseket, hogy közölte volna vele azok okait, amivel lehetővé tette volna védekezési jogalapjai kifejtését. A felperes felrója az alperesnek, hogy megelégedett általános és sztereotípiákon alapuló indokolással, anélkül hogy pontosan megjelölte volna a határozata jogi igazolhatóságát meghatározó ténybeli és jogi körülményeket, és azokat a megfontolásokat, amelyek alapján meghozta ezt a határozatot.

3.

A harmadik jogalap az indokolás megalapozottságára vonatkozik. A felperes kifogásolja, hogy a Tanács nyilvánvalóan téves indokolásra támaszkodott, amelyben összefüggésben nem álló körülményeket elegyített, és amely így nem tekinthető jogilag megfelelőnek.

4.

A negyedik jogalap a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos garancia megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy nemcsak hogy nem tudta eredményesen kifejteni álláspontját a Tanács előtt, hanem — mivel a megtámadott határozat semmilyen egyedi és konkrét okot nem jelöl meg igazolásként — arra sem képes, hogy a Törvényszékhez benyújtott keresete által biztosított lehetőségeket kihasználja.

5.

Az ötödik jogalap az arányosság általános elvének megsértésén alapul.

6.

A hatodik jogalap a tulajdonhoz való jog annyiban történő megsértésén alapul, amennyiben a korlátozó intézkedések és különösen a pénzeszközöket befagyasztó intézkedés a felperesnek a javai feletti szabad rendelkezéshez való alapvető joga aránytalan sérelmét jelentik.

7.

A hetedik jogalap a magánélet tiszteletben tartásához való jog annyiban történő megsértésén alapul, amennyiben a pénzeszközöket befagyasztó és a mozgásszabadságot korlátozó intézkedések szintén a felperes alapvető jogának aránytalan sérelmét jelentik.