Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0359

    T-359/11. sz. ügy: 2011. július 7-én benyújtott kereset — Makhlouf kontra Tanács

    HL C 282., 2011.9.24, p. 25–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    24.9.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 282/25


    2011. július 7-én benyújtott kereset — Makhlouf kontra Tanács

    (T-359/11. sz. ügy)

    2011/C 282/54

    Az eljárás nyelve: francia

    Felek

    Felperes: Hafez Makhlouf (Damaszkusz, Szíria) (képviselők: P. Grollet és G. Karouni ügyvédek)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i 442/2011/EU tanácsi rendeletet annyiban, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

    semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. május 9-i 2011/273/KKBP tanácsi határozatot annyiban, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

    semmisítse meg a 2011/302/KKBP végrehajtási határozatot, amely a 2011/273/KKBP határozat mellékletének helyébe a 2011. május 23-i határozat mellékletében szereplő szöveget léptette, annyiban, amennyiben az a felperesre vonatkozik;

    a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy megsértették a védelemhez való jogát azzal, hogy a szóban forgó szankciókat szabták ki vele szemben anélkül, hogy előzetesen meghallgatták volna, lehetőséget biztosítottak volna a számára a védekezésre, illetve tudomására hozták volna a vele szemben hozott intézkedések alapjául szolgáló körülményeket.

    2.

    A második jogalap az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében szereplő indokolási kötelezettség megsértésén alapul. A felperes azt rója fel a Tanácsnak, hogy anélkül hozott vele szemben korlátozó intézkedéseket, hogy közölte volna vele azok okait, amivel lehetővé tette volna védekezési jogalapjai kifejtését. A felperes felrója az alperesnek, hogy megelégedett általános és sztereotípiákon alapuló indokolással, anélkül hogy pontosan megjelölte volna a határozata jogi igazolhatóságát meghatározó ténybeli és jogi körülményeket, és azokat a megfontolásokat, amelyek alapján meghozta ezt a határozatot.

    3.

    A harmadik jogalap a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos garancia megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy nemcsak hogy nem tudta eredményesen kifejteni álláspontját a Tanács előtt, hanem — mivel a megtámadott határozat semmilyen egyedi és konkrét okot nem jelöl meg igazolásként — arra sem képes, hogy a Törvényszékhez benyújtott keresete által biztosított lehetőségeket kihasználja.

    4.

    A negyedik jogalap az arányosság általános elvének megsértésén alapul.

    5.

    Az ötödik jogalap a tulajdonhoz való jog annyiban történő megsértésén alapul, amennyiben a korlátozó intézkedések és különösen a pénzeszközöket befagyasztó intézkedés a felperesnek a javai feletti szabad rendelkezéshez való alapvető joga aránytalan sérelmét jelentik.

    6.

    A hatodik jogalap a magánélet tiszteletben tartásához való jog annyiban történő megsértésén alapul, amennyiben a pénzeszközöket befagyasztó és a mozgásszabadságot korlátozó intézkedések szintén a felperes alapvető jogának aránytalan sérelmét jelentik.


    Top