Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011CA0397

C-397/11. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2013. május 30-i ítélete (a Fővárosi Bíróság (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Jőrös Erika kontra Aegon Magyarország Hitel Zrt. (93/13/EGK irányelv — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek — Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata — A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések)

HL C 225., 2013.8.3, p. 8–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

3.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 225/8


A Bíróság (első tanács) 2013. május 30-i ítélete (a Fővárosi Bíróság (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Jőrös Erika kontra Aegon Magyarország Hitel Zrt.

(C-397/11. sz. ügy) (1)

(93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések)

2013/C 225/12

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság)

Az alapeljárás felei

Felperes: Jőrös Erika

Alperes: Aegon Magyarország Hitel Zrt.

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Fővárosi Bíróság — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése — Olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot korlátozza az általános szerződési feltételek alapján kötött szerződés tisztességtelen voltának vizsgálatában, amennyiben a felek nem kérik kifejezetten e tisztességtelen jelleg megállapítását — A másodfokon eljáró nemzeti bíróság lehetősége az általa vizsgált szerződés tisztességtelen voltának megállapítására, noha az elsőfokú eljárásban ennek vizsgálatára nem került sor, és a nemzeti szabályozás szerint a fellebbezési eljárásban új tények és új bizonyítékok nem vehetők figyelembe.

Rendelkező rész

1.

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban — valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában — eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.

2.

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről — anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be — az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat-e az említett feltétel nélkül.

3.

A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.


(1)  HL C 331., 2011.11.12.


Top