Tento dokument je výňatkem z internetových stránek EUR-Lex
Dokument 62011CA0324
Case C-324/11: Judgment of the Court (Third Chamber) of 6 September 2012 (reference for a preliminary ruling from the Legfelsőbb Bíróság — Hungary) — Gábor Tóth v Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (Taxation — VAT — Directive 2006/112/EC — Article 9 — Meaning of taxable person — Right to deduct — Refusal — Principle of tax neutrality — Issuer of the invoice removed from the business register — Issuer of the invoice having failed to declare his employees to the tax authority — Obligation of the taxable person to satisfy himself as to the propriety of the conduct of the issuer of that invoice vis-à-vis the tax authority)
C-324/11. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2012. szeptember 6-i ítélete (a Legfelsőbb Bíróság (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Tóth Gábor kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — 9. cikk — Az „adóalany” fogalma — Levonási jog — Megtagadás — Az adósemlegesség elve — Az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölt számlakibocsátó — Olyan számlakibocsátó, aki nem teljesítette a munkavállalóinak az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettségét — Az adóalany azon kötelezettsége, hogy meggyőződjön a számlakibocsátó adóhatósággal szemben tanúsított jogszerű magatartásáról)
C-324/11. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2012. szeptember 6-i ítélete (a Legfelsőbb Bíróság (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Tóth Gábor kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — 9. cikk — Az „adóalany” fogalma — Levonási jog — Megtagadás — Az adósemlegesség elve — Az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölt számlakibocsátó — Olyan számlakibocsátó, aki nem teljesítette a munkavállalóinak az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettségét — Az adóalany azon kötelezettsége, hogy meggyőződjön a számlakibocsátó adóhatósággal szemben tanúsított jogszerű magatartásáról)
HL C 331., 2012.10.27, s. 9–10
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
27.10.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 331/9 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2012. szeptember 6-i ítélete (a Legfelsőbb Bíróság (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Tóth Gábor kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
(C-324/11. sz. ügy) (1)
(Adózás - Héa - 2006/112/EK irányelv - 9. cikk - Az „adóalany” fogalma - Levonási jog - Megtagadás - Az adósemlegesség elve - Az egyéni vállalkozói nyilvántartásból törölt számlakibocsátó - Olyan számlakibocsátó, aki nem teljesítette a munkavállalóinak az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettségét - Az adóalany azon kötelezettsége, hogy meggyőződjön a számlakibocsátó adóhatósággal szemben tanúsított jogszerű magatartásáról)
(2012/C 331/14)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Legfelsőbb Bíróság
Az alapeljárás felei
Felperes: Tóth Gábor
Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága — A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) értelmezése — Az előzetesen felszámított adó levonásához való jog érvényesítésének feltételei a nemzeti adóhatóságok gyakorlata szerint — Az adóalany kötelezettsége, hogy meggyőződjön a számla kibocsátójának adóalanyiságáról, valamint arról, hogy szabályos az utóbbi azon alkalmazottainak jogviszonya, illetve adójogi helyzete, akik a kiszámlázott munkát elvégzik
Rendelkező rész
|
1. |
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet és az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az adóhatóság elutasítja az adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy megfizetett hozzáadottérték-adó levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó egyéni vállalkozói igazolványát a szolgáltatások nyújtását vagy a vonatkozó számla kibocsátását megelőzően visszavonták, amennyiben e számla az ezen irányelv 226. cikkében megkövetelt valamennyi — különösen a hivatkozott számlákat kiállító személy és a nyújtott szolgáltatások jellegének meghatározásához szükséges — adatot tartalmazza. |
|
2. |
A 2006/112 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az adóhatóság elutasítja az adóalanynak a számára teljesített szolgáltatások után felszámított vagy megfizetett hozzáadottérték-adó levonására vonatkozó jogát azzal az indokkal, hogy az e szolgáltatásokra vonatkozó számla kibocsátója nem jelentette be az általa foglalkoztatott munkavállalókat, anélkül hogy e hatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy ezen adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. |
|
3. |
A 2006/112 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte, hogy a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, illetve hogy e számlakibocsátó bejelentette-e e munkavállalókat, nem tekinthető olyan objektív körülménynek, amely miatt a számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy hozzáadottérték-adó kijátszására irányuló ügyletben vett részt, ha e címzettnek nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről. Ennélfogva a levonási jog nem utasítható el az említett tény okán, amikor az említett irányelvben az említett jog gyakorlására vonatkozó érdemi és formai feltételek is teljesülnek. |
|
4. |
Ha az adóhatóság konkrét bizonyítékokkal szolgál a csalás fennállásáról, sem a 2006/112 irányelvvel, sem pedig az adósemlegesség elvével nem ellentétes, ha a nemzeti bíróság az adott ügyben szereplő összes körülmény átfogó vizsgálata során ellenőrzi, hogy a számlakibocsátó maga teljesítette-e a szóban forgó ügyletet. Mindazonáltal az alapügyben szereplő helyzethez hasonló helyzetben csak akkor utasítható el a levonási jog, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján megállapítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz rész. |