Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CN0556

    C-556/10. sz. ügy: 2010. november 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

    HL C 38., 2011.2.5, p. 5–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    5.2.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 38/5


    2010. november 26-án benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság

    (C-556/10. sz. ügy)

    2011/C 38/07

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Braun és H. Støvlbæk meghatalmazottak)

    Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság

    Kereseti kérelmek

    A Bizottság kéri, hogy a Bíróság:

    állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság az első vasúti csomag átültetése során nem teljesítette

    a 91/440/EGK irányelv (1) 6. cikkének (3) bekezdéséből és II. mellékletéből, valamint a 2001/14/EK irányelv (2) 4. cikkének (2) bekezdéséből és 14. cikkének (2) bekezdéséből,

    a 2001/14/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdéséből,

    a 2001/14/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdéséből és 8. cikkének (1) bekezdéséből, valamint

    a 2001/14/EK irányelv 30. cikkének a 91/440/EGK irányelv 10. cikkének (7) bekezdésével összefüggésben értelmezett (4) bekezdéséből

    eredő kötelezettségeit.

    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A 91/440/EGK irányelv és a 2001/14/EK irányelv célja a vasúti infrastruktúrához való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés valamennyi vállalkozás számára, valamint az európai vasúti piacok versenyorientált, dinamikus és átlátható fejlesztése. A 91/440/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a pályahálózat-működtető „alapvető funkcióival” olyan szervezeteket vagy vállalkozásokat kell megbízni, „amelyek önmaguk nem nyújtanak vasúti szállítási szolgáltatásokat”.

    A Bizottság álláspontja szerint Németországban nem biztosított a pályahálózat-működtetőnek az irányelv által előírt, az alapvető funkciók gyakorlása során fennálló önállósága, mivel ezen „alapvető funkciók” közül többet egy olyan társaságra bíztak, amely bár jogilag önálló, valójában egy olyan holding-társaság része, amelyhez többek közt vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is tartoznak.

    A 2001/14/EK irányelvben előírt önállóságnak nem csak jogi értelemben, hanem szervezetileg és a döntéshozatal szintjén is fenn kell állnia. Ebből következően az alapvető funkciókkal megbízott vállalkozás szervezetileg csak akkor képezheti más, vasúti szállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal együtt ugyanazon holding-társaság részét, ha az e vállalkozásoktól nem csak jogilag elkülönült, hanem bizonyíthatóan gazdasági egységet sem képez azokkal, tehát gazdasági értelemben is független azoktól. Amennyiben tehát a holding-konstrukció keretén belül az „alapvető funkciókat” egy leányvállalat gyakorolja, védelmi intézkedésekkel kell biztosítani, hogy az anyavállalat és a leányvállalat ne járhasson el gazdasági egységként, és következésképpen egy vállalkozásként. Németországban azonban nem kerültek elfogadásra ilyen megfelelő és kielégítő védelmi intézkedések, amelyek a pályahálózat-működtetőnek a vasúti szállító vállalkozásoktól való gazdasági függetlenségét is biztosíthatnák. A Németország által felsorolt védelmi intézkedések nem elégségesek az alapvető funkciók függetlenségének a biztosításához, az érdekkonfliktusok megakadályozásához és ahhoz, hogy a holding-társaságtól megvonják az alapvető funkciókkal megbízott szervezet irányítását.

    Egyrészt a függetlenségi követelmények teljesülését nem felügyeli független hatóság, és a versenytársaknak a függetlenségi követelmény megsértése esetén nincs lehetőségük panaszt tenni. Másrészt a holding-társaság részét képező, és az alapvető funkciókkal megbízott szervezet munkatársának — illetve vezető testületének és irányításának a függetlensége nem biztosított az alábbiak miatt:

    A holding-társaság és az ahhoz tartozó egyéb társaságok igazgatósági tagjai számára semmi sem akadályozza, hogy az alapvető funkciókkal megbízott szervezet igazgatóságában is képviseltesség magukat.

    Nincs olyan előírás, amely szerint az alapvető funkciókkal megbízott szervezet vezetője, vagy e szervezetnek valamely vezető feladatokkal és az alapvető funkciók gyakorlásával megbízott személyzete az érintett szervezetnél betöltött tevékenységének megszűnését követően megfelelő időtartamon keresztül nem tölthet be vezető pozíciót a holding-társaságnál, vagy a holding-társaság irányítása alatt álló más szervezeteknél.

    Az alapvető funkciókkal megbízott szervezet vezető testülete nem került egyértelműen meghatározott feltételek mellett, világosan kinevezésre, és a testületre nem vonatkoznak olyan megfelelő jogi kötelezettségek, amelyek a döntéshozatal teljes függetlenségét biztosíthatnák.

    Az alapvető funkciókkal megbízott szervezet nem rendelkezik saját, külön, ill. az illetéktelenek belépése tekintetében védett helyiségekben elhelyezett személyzettel, amelynek a holding-társasággal és az általa irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolata azokra a hivatalos közleményekre korlátozódik, amelyek az alapvető funkciók gyakorlásához kapcsolódnak.

    Az információs rendszerhez való hozzáféréssel szemben nincs védelem, ezért nem zárható ki, hogy a holding-társaság a birtokába juthat olyan információknak, amelyek az alapvető funkciók gyakorlását érintik.

    A pályahálózat-működtetőnek az alapvető funkciók gyakorlása során fennálló függetlenségére vonatkozó követelményeknek a fent ismertetett megsértésén kívül a Németországi Szövetségi Köztársaság a 91/440 irányelvből és a 2001/14 irányelvből eredő kötelezettségeit nem teljesítette az alábbiak miatt sem:

    a 2001/14/EK irányelvnek az infrastruktúra használati díjára vonatkozó rendelkezéseit nem ültette át kellő pontossággal, és elmulasztotta a teljes költség elvének hiányos alkalmazására vonatkozó előfeltételek meghatározását;

    nem fogadta el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a pályahálózat-működtetőt az infrastruktúra költségeinek és a sínhálózat használati díjainak a csökkentésére lehessen kötelezni;

    Elmulasztotta a szabályozó hatóságnak az arra való felhatalmazását, hogy a pályahálózat-működtetőhöz címzett információkérést alkalmas szankciók lehetősége útján is végrehajthassa.


    (1)  A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 341. o.)

    (2)  A vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 704. o.)


    Top