6.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/11

1.

A közösségi jog (jelesül az EUMSZ 267. cikk) kötelezi e valamely tagállam legfelsőbb bíróságát, illetve lehetővé teszi e e bíróság számára, hogy hivatalból előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen az Európai Unió Bírósága elé akkor is, ha az alapeljárásban a következő helyzet áll fenn: az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a legfelsőbb bíróságnak az elsődlegesen a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályozás alkalmazásán alapuló ítéletét, arra kötelezve e bíróságot, hogy alkalmazkodjon az alkotmánybíróságnak az igazságszolgáltatási eljárásban részt vevő fél alkotmányos eljárási és anyagi jogai megsértésén alapuló jogi értékeléseihez anélkül, hogy figyelembe vette volna a jogvita közösségi vonatkozásait? Más szóval: amikor az alkotmánybíróság, mint az ügyben utolsó fokon eljáró bíróság nem jut arra a következtetésre, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kell az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni, és átmenetileg kizárta a megfelelő környezethez és az ennek védelméhez való jog alkalmazását az alapeljárásban.

2.

Lehetséges e az integrált megelőzés alapvető célkitűzésének megvalósítása – amely mindenekelőtt a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK tanácsi irányelv (1) (8), (9) és (23) preambulumbekezdéséből, 1. és 15. cikkéből, valamint általánosságban a környezetvédelemre vonatkozó közösségi jogból következik — azaz a szennyezés megelőzése és csökkentése a nyilvánosságnak azon cél megvalósításában való részvételével is, hogy a környezet egészének magas szintű védelmét lehessen elérni egy olyan eljárás által, amelyben az érintett nyilvánosság az integrált megelőzésre vonatkozó eljárás megindításának időpontjában nem rendelkezik garantált hozzáféréssel a teljes vonatkozó dokumentációhoz (a 96/61/EK irányelv 15. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikke), különösen egy hulladéklerakó helyére vonatkozó határozathoz, majd ezt követően az elsőfokú eljárásban a hiányzó dokumentumot a kérelmező jogalany azzal a feltétellel csatolja, hogy ezt ne tegyék hozzáférhetővé az eljárás többi résztvevője számára, mivel az üzleti titok által védett anyagról van szó? Más szóval: megalapozottan állítható e, hogy a létesítmény helyéről szóló határozat (különösen ennek indokolása) lényegileg befolyásolja érvelések, észrevételek vagy egyéb releváns elemek előadását?

3.

Teljesülnek e az egyes köz és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv (2) célkitűzései, különösen a környezetre vonatkozó közösségi jog, és közelebbről a 2. cikkben előírt azon feltétel vonatkozásában, miszerint meghatározott projekteket engedélyezésük előtt környezetvédelmi hatásvizsgálatnak kell alávetni, abban az esetben, ha az eredetileg a környezetvédelmi minisztérium által 1999 ben megfogalmazott vélemény, amely a múltban egy környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárást zárt le, egy egyszerű határozattal több évre meghosszabbításra kerül új KHV eljárás lefolytatása nélkül? Más szóval: megállapítható e, hogy a 85/337/EGK irányelv értelmében kibocsátott határozat korlátlanul érvényes?

4.

A 96/61/EK irányelvben (jelesül preambulumában, valamint 1. és 15a. cikkében) előírt általános feltétel — amelynek alapján a tagállamok a szennyezés megelőzését és csökkentését azzal is biztosítják, hogy az érintett nyilvánosság számára igazságos, méltányos és gyors közigazgatási vagy bírósági eljárás lehetőségét adják meg — a 85/337/EGK irányelv 10a. cikkével és az aarhusi egyezmény 6. cikkével, valamint 9. cikkének (2) és (4) bekezdésével összefüggésben értelmezve magában foglalja-e a hivatkozott nyilvánosság azon lehetőségét is, hogy ideiglenes közigazgatási vagy bírósági intézkedés (például egy integrált határozat végrehajtását felfüggesztő végzés) elfogadását kérjék a nemzeti jognak megfelelően, amely ideiglenesen, tehát az érdemi határozat meghozataláig, lehetővé teszi a tervezett létesítmény megvalósításának felfüggesztését?

5.

Lehetséges e, hogy az a bírósági határozat, amellyel a 96/61/EK irányelvben, a 85/337/EGK irányelvben, illetve az aarhusi egyezmény 9. cikkének (2) és (4) bekezdésében rögzített feltétel kerül megvalósításra — tehát a nyilvánosságnak a méltányos bírósági védelemhez való, e rendelkezésekben rögzített jogának alkalmazása az Európai Unió környezetvédelmi politikájáról szóló EUMSZ 191. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében — jogellenesen megsérti valamely létesítmény üzemeltetőjének a többek között az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke által biztosított tulajdonhoz való jogát, például azon tény okán, hogy a bírósági eljárás során megsemmisítik a kérelmezőnek az új létesítményre vonatkozó végleges integrált engedélyét?