EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62007TN0108
Case T-108/07: Action brought on 8 April 2007 — Spira v Commission
T-108/07. sz. ügy: 2007. április 8-án benyújtott kereset – Spira kontra Bizottság
T-108/07. sz. ügy: 2007. április 8-án benyújtott kereset – Spira kontra Bizottság
HL C 129., 2007.6.9, p. 20–21
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
9.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 129/20 |
2007. április 8-án benyújtott kereset – Spira kontra Bizottság
(T-108/07. sz. ügy)
(2007/C 129/36)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Diamanthandel A. Spira BVBA (Antwerpen, Belgium) (képviselők: J. Bourgeois, Y. van Gerven, F. Louis és A. Vallery ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
— |
Az Elsőfokú Bíróság a 773/2004/EK bizottsági rendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően semmisítse meg a 2007. január 26-i határozatot a COMP/38.826/B-2 – Spira/De Beers/DTC Supplier of Choice ügyben; |
— |
kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek megfizetésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes vitatja a Bizottság COMP/38.826/B-2 – Spira/De Beers/DTC Supplier of Choice versenyügyben hozott 2007. január 26-i határozatát, amellyel a Bizottság a felperesnek az EK 81. és 82. cikknek a De Beers Group által a nyersgyémánt forgalmazásához használt Supplier of Choice rendszerrel összefüggő megsértésére vonatkozó panaszát azzal az indokkal utasította el, hogy nem áll fenn elegendő közösségi érdek a felperes panaszáról történő további döntéshez.
A felperes azt állítja, hogy a De Beers – nyersgyémánt-termelő, aki a felperes szerint a nyersgyémánt-értékesítési láncban főleg feljebb helyezkedik el – a Supplier of Choice rendszeren keresztül megpróbálja kiterjeszteni a piaci irányítását a teljes gyémántláncra a bányától a fogyasztóig, például a downstream piacokon.
A keresete alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.
Először is, a felperes azt állítja, hogy a Bizottság elmulasztotta az arra vonatkozó kötelezettsége teljesítését, hogy a panasz gondos és elfogulatlan vizsgálatát folytassa le, és hogy különös gondossággal és elfogulatlansággal vizsgálja meg a panaszban kifogásolt versenyellenes magatartásokat.
Másodszor, a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem állíthatja azt, hogy hiányzott a panaszról történő döntéshez elegendő közösségi érdek, figyelembe véve az érintett vállalkozás méretét, a versenyellenes magatartások földrajzi hatályát és a versenynek okozott kárt, valamint a jogsértések által érintett belső piacot.
Végül harmadszor, a felperes azt állítja, hogy a Bizottság az eset körülményeinek téves ténybeli és jogi értékelése alapján következtetett az elegendő közösségi érdek hiányára, hiszen:
1) |
a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a De Beers korlátozottan szelektív forgalmazási rendszerének a kétségtelen, nyilvánosan kijelentett versenyellenes forgalmazási célját; |
2) |
a Bizottság nem értékelhette a De Beers forgalmazási rendszer versenyellenes hatásait, mielőtt meg nem vizsgálta a De Beers erőfölényét és piaci erejét; |
3) |
a Bizottság elmulasztott tekintetbe venni a panaszban a figyelmébe ajánlott számos olyan tényezőt, amelyek a rendszer magában rejlő visszaélésszerű és versenyellenes jellegére utalnak; |
4) |
a Bizottság tévesen értékelte az ombudsman hatáskörére vonatkozó módosított szabályok hatékonyságát, amelyet De Beers terjesztett elő a forgalmazási rendszer végrehajtására vonatkozó viták megoldására; és |
5) |
a Bizottság jogban való tévedést és a tényekre vonatkozóan nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a De Beers forgalmazási rendszer nem zárja ki a piacot. |