J. MAZÁK

FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA

Az ismertetés napja: 2007. március 6.¹(1)

C‑142/06. sz. ügy

Olicom A/S

kontra

Skatteministeriet

(Az Østre Landsret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Közös Vámtarifa – 8471 vámtarifaszám (automatikus adatfeldolgozó gépek) és 8517 vámtarifaszám (kommunikációs berendezések) – A helyi hálózathoz (LAN) és a külső hálózathoz (WAN) való hozzáférést biztosító, kettős funkciójú hálózati kártyák – A Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolás – Meghatározott feladat”

1.     A jelen ügy tárgya a kombinált hálózati és modemkártyák vámbesorolása, amelyek mind a helyi hálózathoz (Local Area Network, például vállalati intranetek, a továbbiakban: LAN), mind pedig a külső hálózathoz (Wide Area Network, például az internet, a továbbiakban: WAN) való hozzáférést biztosítják. A Bíróság határozathozatalát kérik arról, hogy az ilyen árukat adatfeldolgozó gépként (személyi számítógépek) (8471 vámtarifaszám) vagy távközlési készülékként (8517 vámtarifaszám) kell‑e besorolni. Többek között fontos, hogy a szóban forgó áruk kifejtenek‑e egy „meghatározott feladatot”.

2.     Úgy tűnik továbbra is jelentősebb véleménykülönbségek állnak fenn a elektronikus (és különösen IT) áruk vámbesorolását illetően, pedig nem ez az első alkalom, hogy e kérdéseket a Bíróság elé terjesztették.(2) Valójában a Bíróság már számos kérdést megválaszolt e tekintetben. Szeretném itt különösen megemlíteni a Peacock‑ és Cabletron‑ügyeket.(3) Amint azt a következőkben kifejtem, azon a véleményen vagyok, hogy az utóbbi ítélkezési gyakorlat túl szigorú alkalmazása olyan ügyben, mint a jelen ügy, ténylegesen ellentétben állhat a vámbesorolás céljával.

I –    Jogi háttér

3.     A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében(4) létrehozott egy, a nemzetközi harmonizált áruleíró és kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapuló, „Kombinált Nómenklatúra” (a továbbiakban: KN) nevet viselő árunómenklatúrát.(5) Az alapeljárások tényállása idején a KN‑nek a 3009/95/EK bizottsági rendelet által módosított,(6) 1996. január 1‑jét követően alkalmazandó szövege volt hatályban.

4.     Az I. melléklet XVI. áruosztálya(7) tartalmazza a 84. és 85. áruosztályt,(8) amelyek a jelen ügyben relevánsak. A KN 8471 vámtarifaszáma a következőkre vonatkozik: „[a]utomatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához.” Másrészről a KN 8517 vámtarifaszám szövege a következő: „Vezetékes távbeszélő‑ vagy távíró elektromos készülék, beleértve a zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélőt, vivőfrekvenciás vagy digitális rendszerű készüléket is; videotelefon”.(9)

5.     A KN első része I. szakaszának A. fejezetében találhatók a KN általános értelmezési szabályai (a továbbiakban: általános értelmező szabályok vagy általános szabályok),(10) amelyek különösen az alábbiakat írják elő:

„3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)      Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b)      Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c)      Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.”

6.     A KN 84. fejezetének 5. megjegyzése és XVI. áruosztályának 3. megjegyzése akként rendelkezik, hogy:

„3. Amennyiben a szabályozásból más nem következik, a két vagy több különböző típusú gépből álló kombinált gépeket, melyek együttesen működnek, és egy egészet képeznek, valamint olyan gépeket, melyeket a természetüknél fogva arra szántak, hogy kettő vagy több egymást váltó vagy kiegészítő tevékenységet (funkciót) végezzenek, az egész gépet meghatározó fő tevékenység (fő funkció) alapján kell besorolni.”

„5. A) A 8471 vtsz. alkalmazásában az »automatikus adatfeldolgozó gépek« kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:

[…]

c)      hibrid gépek, amelyek állhatnak analóg elemeket tartalmazó digitális gépekből vagy digitális elemeket tartalmazó analóg gépekből.

B) Az automatikus adatfeldolgozó gépek olyan rendszer alakjában is előfordulhatnak, amely változó számú önálló egységből áll. Figyelembe véve a lenti E) pontot, egy egységet a komplett rendszer részének kell tekinteni, ha az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelel:

a)      kizárólag vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használják;

b)      összekapcsolható a központi feldolgozó egységgel akár közvetlenül, akár egy vagy több más egységen keresztül; és

c)      az adatokat olyan alakban (kódok vagy jelek) képes felvenni vagy leadni, amely a rendszerben alkalmazható.

C)      Automatikus adatfeldolgozó gépek önálló egységeit külön behozatal esetén a 8471 vámtarifaszám alá kell sorolni.

[…]

E)      A meghatározott, nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukba, vagy azzal összekapcsolva működnek, a megfelelő feladatot meghatározó vtsz. alá, ennek hiányában a más figyelembe vehető vámtarifaszám alá kell besorolni.”

7.     A Vámigazgatások Világszervezetén (a továbbiakban: WCO) belül működik a Harmonizált Rendszer Bizottság (a továbbiakban: HR‑bizottság), amelyben az Európai Közösséget, mint a harmonizált rendszerről szóló egyezmény szerződő felét, az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság) képviseli. A HR‑bizottság feladata többek között az, hogy módosításokat javasoljon a HR‑hez és ahhoz magyarázó megjegyzéseket, osztályozási és egyéb véleményeket fűzzön, valamint az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítására hivatott ajánlásokat fogalmazzon meg.(11) A Bizottság a KN‑hez szintén megfogalmaz magyarázó megjegyzéseket. Ezek kiegészítik a HR‑hez fűzött magyarázó megjegyzéseket.

II – Ténybeli és eljárási háttér és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8.     A jelen ügy tárgya a hordozható számítógépekben használatos kombinált hálózati és modemkártyák OC 2232 és OC 3232 típusa (a továbbiakban: GoCardok, illetve: áruk), amelyeket az Olicom A/S (a továbbiakban: Olicom) az 1996–1999‑es időszakban importált.(12) Minden egyes GoCard, a PCMCIA szabvánnyal összhangban, rendelkezik egy személyiszámítógép‑interfésszel. A kártyák abban az értelemben „kombináltak”, hogy mindegyik rendelkezik mind egy LAN‑interfésszel, mind pedig egy WAN‑interfésszel (modem), amelyek lehetővé teszik, hogy a hálózaton belül működő személyi számítógép kommunikáljon a többi személyi számítógéppel.(13) Tehát egy olyan egységről van szó, amely az adatokat egy személyi számítógépről fogadja, feldolgozza, és elküldi a hálózatban más személyi számítógépeire. A KN – úgy mint a HR – általában hivatkozik az „automatikus adatfeldolgozó gépre” a „számítógép” vagy a „személyi számítógép” helyett. Ezért az indítványomban ezt a terminológiát vagy ennek az „ADP gépek” rövidített formáját használom.

9.     Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy mivel GoCardok valójában pusztán a LAN kártyák fejlesztésének eredményei, azokat úgy tervezték, hogy a „WAN” funkció (modem) nem működhet a „LAN” funkció (Token Ring) nélkül. Az utóbbi ugyan akkor is képes működni, amikor a „WAN” funkciót eltávolítják.(14)

10.   Az Olicom, egy dán vállalkozás, az általa importált hálózati gépeket, különösen az alapügyekben előforduló GoCardokat, mint ADP berendezést a 8473/71 vámtarifaszám alá sorolta be. Az Olicom importált kizárólag „LAN” funkcióval rendelkező GoCard típusokat is, amelyeket szintén a 8471 vámtarifaszám alá sorolt be. A Bizottság két rendeletet fogadott el: az 1638/94/EK rendeletet(15) és az 1165/95/EK rendeletet(16), amelyek szerint LAN berendezéseket, úgy mint az adaptereket, az összekötő adaptereket, az adó‑vevőket és az adapter‑kártyákat, a KN 8471 vámtarifaszáma helyett a 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni, ami növelte az alkalmazandó vámtételt. Az 1999. március 16‑i határozatával a Told‑ og Skatteregion Helsingør (a helsingøri vám‑ és adóügyi hatóság) a GoCardok után járó, Olicom által fizetendő vám utólagos behajtásáról határozott. 1999. június 16‑án az Olicom panasszal élt e határozattal szemben.

11.   A Cabletron‑ügyben a Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy ez a két bizottsági rendelet érvénytelen az adapterek, az összekötő adapterek, az adó‑vevők és az adapter‑kártyák vámbesorolása tekintetében. Ezen ügyben hozott ítéletet követően a Bizottság iránymutatásokat fogadott el az érintett áruk körére és a vám visszafizetésére.(17) A hatóságok kizárólag a „LAN” funkcióval rendelkező GoCardok után járó vámot térítették vissza, azonban fenntartották az álláspontjukat, hogy azokat az árukat, amelyek mind „LAN”, mind pedig „WAN” funkcióval rendelkeznek, mint „WAN” kártyákat kell besorolni. Miután a közigazgatási jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a besorolásra vonatkozó eljárás 2003. április 14‑én az Østre Landsret elé került.

12.   2004. november 11‑én a vámkódex bizottság összeült, hogy meghallgassa az Olicomot. A vámkódex bizottság 2005. január 10‑én kibocsátott véleménye szerint az alapügyben előforduló árukat a KN 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni. A vámkódex bizottság következtetését arra a megállapítására alapította, hogy a áruknak nem volt fő funkciója.(18)

13.   2006. március 9‑i határozatával az Østre Landsret (tizenötödik tanács, Koppenhága) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Az 1995. december 22‑i 3009/95/EK bizottsági rendelettel módosított a vám‑ és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét úgy kell‑e értelmezni, hogy az alapeljárásban előforduló kombinált hálózati és modemkártyákat 1996. január 1‑je után adatfeldolgozó gépként a 8471 vámtarifaszám alá, vagy úgy, hogy távközlési készülékként a 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni?

         Ebben az összefüggésben kérik, hogy az Európai Közösségek Bírósága határozzon arról, hogy a 3009/95 rendelettel módosított KN 84. fejezetének 5 E megjegyzése értelmében a »meghatározott feladat« fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy aszerint a besorolásnak a »WAN« funkció meglétére tekintettel a 8471 vámtarifaszámtól különböző vámtarifaszám alatt kell történnie, vagy azt csak akkor kell a 8471‑től különböző vámtarifaszám alá besorolni, ha a »WAN« funkció képes egy automatikus adatfeldolgozó géptől független működésre.

2)      Amennyiben az Európai Közösségek Bírósága úgy találja, hogy a kombinált hálózati és modemkártyákban a »WAN« funkció egy meghatározott feladat, határozza meg a Bíróság, hogy a vámbesorolás esetében lényeges‑e, hogy a »LAN« funkció tekinthető a termék elsődleges feladatának?”

III – Értékelés

A –    A felek érvei

14.   Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy az Olicom (az alapügy felperese) úgy érvel, hogy a árukat mint ADP gépeket a 8471 vámtarifaszám alá kell besorolni, mivel azok nem látnak el „meghatározott feladatot”. Míg a felek egyetértenek abban, hogy a Cabletron‑ügyben(19) megállapított négy feltétel közül három teljesült, véleménykülönbség abban van, hogy a negyedik feltétel is teljesült‑e: „4. a berendezés nem rendelkezik olyan funkcióval, amely képes lenne egy [ADP] gép nélkül működni.” A Cabletron‑ és Peacock‑ügyekre hivatkozva,(20) egy kommunikációs eszköznek – többek között egy hálózati kártyának – szüksége van egy automatikus adatfeldolgozó gépre ahhoz, hogy ellásson egy feladatot(21) – például egy mobiltelefontól eltérően, amely önállóan és függetlenül lát el egy kommunikációs feladatot –, és ezért a 8471 vámtarifaszám alá tartozik.(22) Mindenesetre az Olicom úgy véli, hogy a 8471 vámtarifaszámot kell alkalmazni, tekintettel az áruk elsődleges feladatára (LAN), mivel azok pusztán a LAN áruk „fejlesztésének” eredményei. Az Olicom nem ért egyet a vámkódex bizottság állításával.

15.   Mind a Skatteministeriet (az alapügy alperese), mind pedig a Bizottság úgy véli, hogy az árukat helyesen a 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni, mivel azok meghatározott feladattal rendelkeznek. A 84. árucsoport 5 E megjegyzése megakadályozza a szóban forgó áruknak a 8471 vámtarifaszám alá történő besorolását, mivel azok a beépített modemnek köszönhetően képesek az ADP géptől függetlenül adatátviteli kapcsolatot létesíteni. Az áruk fizikai csatlakozása az ADP géphez nem jelenti azt, hogy azok önmagukban nem látnak el egy meghatározott feladatot, mivel a „WAN” funkció nem függ az ADP géptől és annak funkcióitól. Mind a Skatteministeriet, mind pedig a Bizottság(23) előadja, hogy a Cabletron‑ügyben megállapított negyedik feltétel nem teljesült.

B –    Az első kérdésről

16.   Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy az árukat a KN 8471 vámtarifaszám vagy a KN 8517 vámtarifaszám alá kell‑e besorolni a 3009/95/EK rendelettel módosított KN alapján. Ugyanakkor a következőkben a Bíróság néhány ide vonatkozó határozatával foglalkozom.

17.   Először is, ahogyan azt a Bíróság több alkalommal is kimondta, a jogbiztonság és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának döntő szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni.(24)

18.   A Peacock‑ügyben a Bíróság úgy határozott, hogy 1990 júliusától 1995 májusáig az ADP gépekben használatos (LAN) hálózati kártyákat a 8471 vámtarifaszám alá kell besorolni, mint e gépek „egységeit”,(25) a Cabletron‑ügyben(26) pedig lényegében megerősítette, hogy a (LAN) hálózati berendezéseket, különösen a hálózati kártyákat, mind 1996. január 1‑je előtt, mind pedig azután, a KN 8471 vámtarifaszám alá kell besorolni.

19.   A CBA Computer ügyben(27) a Bíróság megállapította, hogy az ügyben szóban forgó hangkártyák(28) nem rendelkeznek meghatározott feladattal, és azokat a KN 8471 vámtarifaszám alá kell besorolni. Végül a Jacob Meijer‑ügyben(29) a Bíróság megerősítette, hogy a hangkártyákat nem a kizárólag az egyedi feladatot ellátó elektromos gépeket és készülékeket magában foglaló 8543 vámtarifaszám alá kell besorolni. Ezzel szemben az Ikegami‑ügyben(30) a Bíróság megállapította, hogy a kamerák által kibocsátott jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából képernyőn megjelenítő készülék a KN 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében saját funkcióval bír, és nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgál.

20.   A Hewlett Packard ügyben(31) az Elsőfokú Bíróság – többek között – megállapította, hogy „az 5 E megjegyzésből egyértelmű, hogy a géptípus, amely nem tartozik a 8471 vámtarifaszám alá, egy önálló egység, amely egy bizonyos feladatot lát el, mely fáradságosabb munkával ugyan, de egy [ADP] gép nélkül is megvalósítható”.(32) Azt is megállapította, hogy az egy adatfeldolgozó rendszeren belüli adatátvitel nem tekinthető telekommunikációs funkciónak.(33)

21.   Hangsúlyoznom kell, hogy annak ellenére, hogy a Bíróság már számos ügyben meghatározta az elektronikus áramkörök tarifális besorolását (LAN készülék), még nem határozott a „WAN” tarifális besorolása tekintetében. Míg a Bíróság ítélkezési gyakorlata tehát világosan kimondja, hogy a LAN hálózati kártyák pusztán az ADP gépek által használható formában „vesznek fel és adnak le adatokat”, és bármely olyan eszközhöz hasonlíthatóak, amely segítségével egy ilyen gép adatokat vesz fel vagy ad le (vagyis, amely nem lát el meghatározott feladatot), a jelen ügyben szóban forgó áruk esetében kombinált hálózati‑ és modemkártyákról van szó.

22.   Következésképpen álláspontom szerint, a LAN kártyákkal összefüggésben mondottak nem alkalmazhatók analógia útján a „WAN” funkciót tartalmazó hálózati kártyákra, mert az utóbbiak nemcsak „adatokat vesznek fel és adnak le”, hanem az ilyen adatokat/jeleket szükségképpen „átalakítják”. A „WAN” készüléknek valójában fel kell dolgoznia, az analógról a digitális formára és viszont „modulálnia” és „demodulálnia” kell az adatokat/jeleket (innen a „modem” név), úgy, hogy azok egyrészről egy telefonhálózatban (analóg formában) átvihetőek, másrészről egy ADP géppel (digitális formában) kompatibilisek legyenek. A Bizottság érvelését ezért úgy tekintem, hogy az – mivel a „WAN” funkció, legalábbis amint azt az eddigiekben kifejtettem, egy olyan sajátos funkció, amely nem tekinthető „adatfeldolgozási feladatnak” – megalapozott.

23.   Azon az állásponton vagyok, hogy a „WAN” (modem) funkció objektív jellegzetességei alapján valójában a telekommunikáció (vagyis a 8517 vámtarifaszám alá), és nem az adatfeldolgozás (vagyis a 8471 vámtarifaszám alá) tartozik. Továbbá a „WAN” – eltérően a „LAN” készüléktől – telefonvonalat használ kommunikációra. Ezzel összefüggésben rámutatok arra, hogy a szóban forgó árukat már jóváhagyták használatra egy telefonhálózatban, és minden további nélkül modemként használhatók.

24.   Ebből arra következtetünk, hogy a „WAN” készülékek – ellentétben a csak „LAN” funkciót tartalmazó készülékekkel – egy „meghatározott feladatot” látnak el, mivel a modem által küldött és fogadott adatokat szükségszerűen át kell alakítani olyan jelekről, amelyeket egy ADP gép feldolgozni képes, olyan jelekké, amelyek telefonrendszeren keresztül vagy más hasonló eszközzel átvihetőek.

25.   A HR magyarázó megjegyzései megerősítik ezen álláspontot, hiszen kifejezetten kizárják a modemeket a 8471 vámtarifaszám alá történő besorolás alól, és ezeket egyértelműen a 8517 vámtarifaszám alá rendelik.(34) A szóban forgó áruknak a 8517 vámtarifaszám alá történő besorolását a vámkódex bizottság szintén megerősítette.(35) Továbbá a WCO által közzétett, [a] HR áruosztályozási véleményeinek gyűjteménye(36) tartalmazza az e szervezet által elfogadott áruosztályozási véleményeknek a HR vámtarifaszámai és alszámai sorrendjében felállított számozott jegyzékét. E gyűjteményben található az alábbi, 1998 november 13‑i áruosztályozási vélemény:

„3. Az [ADP] gépbe beillesztett kártyákat (hozzáférési kártya)” a 8517.50/3 vámtarifaszám alá kell besorolni, mivel az „átalakítja a digitális [ADP] gép jeleket analóg jelekké, és fordítva, ezáltal lehetővé teszi a kommunikációt egy másik [ADP] géppel egy vezetékes távbeszélőn keresztül. Lehetővé teszi, hogy az [ADP] gép faxokat és elektronikus leveleket küldjön és fogadjon. Ezen folyamatok egy mobiltelefonon keresztül is végrehajthatóak.”(37)      

26.   Ráadásul álláspontom mellett szól a KN legutóbbi módosítása (a HR átstrukturálása következtében), amely 2007. január 1‑jén lépett hatályba és jelentősen módosította a 84. és 85. fejezet rendszerét, még akkor is, ha jelen ügyben rationae temporis nincs jelentősége. Míg az 5 E megjegyzés változatlan maradt, az új 5 D megjegyzés bizonyos árukat immár kizár a 8471 vámtarifaszám alól. Ide tartozik többek között az: „[ii] emberi hang, képek vagy egyéb adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülék, beleértve a hírközlésre szolgáló készüléket vagy vezeték nélküli hálózatban (mint például a helyi vagy a nagy kiterjedésű hálózat).”(38) Egyidejűleg a KN 8517 vámtarifaszám a következővel egészült ki: „Távbeszélő‑készülékek, beleértve a mobiltelefon‑hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit”. (39)

27.   Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések azt a feltevést tartalmazzák, hogy a szóban forgó árukat mindenesetre a 8471 vámtarifaszám alá kellene besorolni, amennyire a „WAN” funkció nem képes egy ADP géptől független működésre.

28.   Ezzel nem értek egyet. Ahogy azt a fentiekben kifejtettem, a szóban forgó áruk „WAN” funkciója objektívan olyan funkcióként értelmezhető, amely különbözik az adatfeldolgozástól. A Peacock‑ és Cabletron‑ügyben hozott ítéletek(40) és a 84. és 85. fejezet meglehetősen szigorú kritériumait túl mereven értelmezve minden készüléket – még akkor is, ha az adatfeldolgozástól teljesen különböző feladatokat látnak el – pusztán azért ADP gépként kellene besorolni, mivel – például elektronikus áramkörök útján – egy ADP géphez csatlakozva működnek.(41) Ebben a tekintetben egyet kell értenem a Bizottság azon érvével, mely szerint egy ilyen értelmezés a KN 5 E megjegyzését minden joghatásától megfosztaná.

C –    A második kérdésről

29.   Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra kér választ, hogy – abban az esetben, ha a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó áruk „WAN” funkciója egy meghatározott feladat – a vámbesorolás esetében lényeges‑e, hogy a »LAN« funkció tekinthető az áru elsődleges feladatának.

30.   Az Olicom úgy érvelt, hogy a „LAN” funkció mindenesetre a szóban forgó áruk fő funkciója, és ezen funkció az, amelyet a fogyasztók lényegében használnak. Az a tény, hogy az érintett kártyákat kifejezetten abból a célból alkották meg, hogy azokat a hordozható számítógépekben használják, véleményem szerint éppen azt támasztja alá, hogy a hordozható számítógépek objektív jellemzői, mint használatuk és céljuk, alapján sok esetben előfordulhat, hogy csak a „WAN” funkció áll rendelkezésre (mert a „LAN” funkció természetéből adódóan „helyi” és például egy irodához vagy általában egy irodahelyiséghez kötött). Úgy gondolom, hagyományos személyi számítógép helyett éppen azért szokás hordozható számítógépet vásárolni, mert rugalmasságot nyújt, és könnyen hordozható, amit tükröz a magasabb ára és általában kisebb számítógép‑teljesítménye, felszereltsége és így tovább.

31.   Az első kérdéshez fűzött megjegyzéseimből kitűnik, hogy álláspontom szerint elégséges azt kiemelni, hogy – mivel a szóban forgó áruk „WAN” funkciója egy meghatározott feladat – nincs jelentősége annak, hogy a „LAN” funkció valójában az áru elsődleges feladatának tekinthető‑e vagy sem.

32.   Mindenesetre ellentétben az Olicom érvelésével azon a véleményen vagyok, hogy a szóban forgó áruk lényeges jellemzője valójában inkább kettős funkciójukon nyugszik (vagyis, hogy mind „LAN”, mind pedig „WAN” funkcióval is rendelkeznek), amely éppen a hordozható számítógépekhez illő különleges formatervezésükben, árukban stb. tükröződik. Ahogy azt már a fentiekben említettem, a vámkódex bizottság egyhangúlag úgy határozott (az összes jelenlévő tagállam szavazatával), hogy lehetetlen meghatározni az alapügyekben előforduló áruk elsődleges funkcióját.(42)

33.   A fentieknek és annak a ténynek a fényében, hogy jelen ügyben sem az általános szabályok 3(a) cikke, sem az általános szabályok 3(b) cikke nem alkalmazható (mivel, ami az előbbit illeti a 8471 és 8517 vámtarifaszám ugyanakkora pontosságot biztosít, és ami az utóbbit illeti, a lényeges jellemző – a kártyák kettős funkciója –, és nem a fő funkció a döntő), az az álláspontom, hogy az általános szabályok 1., 3(c) (az utoljára megnevezett vámtarifaszámra történő hivatkozás), és 6. pontja meghatározzák, hogy a szóban forgó árukat helyesen a KN 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni.

IV – Végkövetkeztetések

34.   Álláspontom szerint a Bíróság a következőképpen válaszoljon az Østre Landsret által feltett kérdésre a jelen ügyben:

„1)      Az 1995. december 22‑i 3009/95/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban előforduló kombinált hálózati és modemkártyákat 1996. január 1‑je után távközlési készülékként a 8517 vámtarifaszám alá kell besorolni.

         A 3009/95 rendelettel módosított KN 84. fejezetének 5 E megjegyzése értelmében a »meghatározott feladat« fogalmát úgy kell értelmezni, hogy aszerint a besorolásnak a »WAN« funkció megléte esetén a 8471 vámtarifaszámtól különböző vámtarifaszám alatt kell történnie, függetlenül attól, hogy a »WAN« funkció képes‑e egy automatikus adatfeldolgozó géptől önálló működésre.

2)      Mivel a kombinált hálózati és modemkártyákban – amelyekről az alapügyben szó van – a »WAN« funkció egy meghatározott feladat, a vámbesorolás esetében nem lényeges, hogy a »LAN« funkció tekinthető az áru elsődleges feladatának.”

---

1 – Eredeti nyelv: angol.

---

2 – Már az 1999‑es évben Jacobs főtanácsnok megjegyezte a C‑339/98. sz. Peacock‑ügyben (2000. október 19‑i ítélet [EBHT 2000., I‑8947. o.], indítványának 13. pontjában), hogy „a helyi hálózatok fejlesztése és a számítógépes adatátvitelben használt technika összeegyeztetése bizonytalansághoz vezetett, hogy pontosan hol kell meghúzni a választóvonalat a két rendszer között.”

---

3 – A C‑463/98. sz. Cabletron‑ügyben 2001. május 10‑én hozott ítélet (EBHT 2001., I‑3495. o.).

---

4 – HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.

---

5 – Az 1983. június 14‑én megkötött nemzetközi egyezményen alapuló Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer, amelyet a Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi az említett rendszer vámtarifaszámait és hatszámjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és a nyolcadik számjegy képez speciális KN albontást. Így a KN lehetővé teszi, hogy mind a Közös Vámtarifára, mind a Közösség külkereskedelmi statisztikáira vonatkozó követelmények teljesüljenek. Hozzáteszem, hogy az I. mellékletet minden évben módosítják január 1‑jétől.

---

6 – A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 1995. december 22‑i 3009/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 319., 1. o.) Ezen bizottsági rendelet tükrözte a HR alapos felülvizsgálatát.

---

7 – Címe: „Gépek és mechanikus berendezések […]”.

---

8 – Az előbbi a következőképpen rendelkezik: „Atomreaktorok, kazánok, gépek […]”, és az utóbbi: „Elektromos gépek […]”.

---

9 – A 3009/95/EK bizottsági rendelettel módosított változat mind a KN vámtarifaszámok, mind pedig az értelmező szabályok vonatkozásában.

---

10 – A hat általános szabály hierarchikus rendben alkalmazandó (vagyis az 1. általános szabály a 2. általános szabályt megelőzően, az utóbbi a 3. általános szabály előtt és így tovább). A fentiekből következően az 1. általános szabály az alapvető szabály, mely szerint: „Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.” A 6. általános szabály úgy rendelkezik, hogy: „A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

---

11 – Ugyanakkor nem ismerték el, hogy kötelező erejük van, és rendszerint követendőnek tekintik őket. Lásd a, C‑201/96. sz., LTM kontra FIRS ügyben 1997. november 6‑án hozott ítélet (EBHT 1997., I‑6147. o.) 17. pontját és a C‑328/97. sz. Glob‑Sped ügyben 1998. december 10‑én hozott ítélet (EBHT 1998., I‑8357. o.) 26. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

---

12 – Az előbbi modell teljes neve: „GoCard 2232 Eth/Modem 336 PC Card” és az utóbbié „GoCard 3232 TRN/Modem 336 PC Card”. Az „Eth” és a „TRN” megfelel az „Ethernet”, illetve a „Token Ring” kifejezéseknek, amelyek akkor, amikor a kártyákat forgalomba hozták, a LAN hálózati kommunikáció két uralkodó technológiájának számítottak.

---

13 – A „PCMCIA” kifejezés a „Personal Computer Memory Card Industry Association” (személyi számítógépekhez való memóriakártya-ipari egyesület) elnevezésnek felel meg. A GoCardok ezért bármely (e szabványnak megfelelő) hordozható személyi számítógépbe könnyen beilleszthető, az arra előírt csatlakozóaljzatba. A LAN‑berendezést, ahogy azt a neve is mutatja, helyi kommunikációra szánták (pl. az intranet). A WAN‑berendezést hosszú távú kommunikációra tervezték, és ezért külső hálózatokra – különösen az internet – szánták. A termékleírás hozzáteszi, hogy „[a] modem lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy amikor utaznak, illetve amikor otthonról dolgoznak, nyilvános telefonhálózaton vagy digitális mobiltelefonon keresztül csatlakozzanak a szerverekhez azért, hogy a mappákhoz,, az elektronikus levelekhez, a vállalat elektronikus fórumához és általános szolgáltatásaihoz hozzáférjenek”.

---

14 – A hálózati kártyákkal, a „LANnal”, a „WANnal”, valamint a tágabb összefüggésekkel kapcsolatos további részleteket és magyarázatokat illetően a Peacock‑ és a Cabletron‑ügyekre hivatkozom, amelyekben a „LAN” hálózati kártyákról, illetve „LAN” berendezésről volt szó. Lásd különösen a 2. lábjegyzetben hivatkozott Jacobs főtanácsnok Peacock‑ügyben ismertetett indítványának 10–18.  39. és 40. pontját; és bizonyos mértékben a 3. lábjegyzetben hivatkozott Cabletron‑ügyben ismertetett indítványának 3–10. pontját.

---

15 – Az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1994. július 5‑i 1638/94/EK bizottsági rendelet (HL 1994. L 172., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 5. kötet, 241. o.).

---

16 – Az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1995. május 23‑i 1165/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 117., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 5. kötet, 410. o.).

---

17 – A termékek köréréről és a vám visszafizetéséről szóló, 2002. február 12‑i iránymutatás a C‑463/98. sz. Cabletron‑ügyben hozott ítéletben (TAXUD/1666/2002).

---

18 – Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a vámkódex bizottság állítása feltehetőleg azon a helytelen feltevésen alapszik, hogy a felek megállapodtak abban, hogy a szóban forgó „WAN” funkció egy meghatározott feladatot látott el vezetékes távbeszélő formájában. A Bizottság ezen érvet ugyanakkor mint félreértést visszautasítja: a bizottság állásfoglalásából nem lehet arra következtetni, hogy a felek egyetértettek abban, hogy a modem egy „meghatározott feladatot” látott el a Kombinált Nómenklatúra 5. E megjegyzése értelmében. Amennyiben a bizottság ezen a véleményen lett volna, úgy az egész ügy értelmetlen lenne, mivel a felek között pontosan ezen a ponton van vita.

---

19 – A fent hivatkozott ítélet (3. lábjegyzet) 17. pontja. E négy feltétel alapján a Bíróság meghatározta, hogy mikor kell a hálózati kártyákat, mint ADP gépeket a 8471 vámtarifaszám alá sorolni.

---

20 – A fent hivatkozott indítvány (2. lábjegyzet) 16. pontja.

---

21 – Mivel az Olicom álláspontja szerint az árukhoz az elektronikus áramot, parancsokat és annak működéséhez szükséges adatokat egy ADP gép továbbítja, ezek az áruk nem képesek egy ADP gép (személyi számítógép) és az idevonatkozó programja (meghajtó) nélkül dolgozni. Mind a LAN, mind pedig a WAN megköveteli, hogy az áruk egy ADP géphez fizikailag csatlakozzanak.

---

22 – Mivel a szóban forgó áruk egyetlen célja az ADP gépek közötti adatátvitel létrehozása, az ítélkezési gyakorlat szerint nem láthat el egy „meghatározott feladatot” az 5 E megjegyzése értelmében; a modem funkció e tekintetben semmin nem változtat. Mind a „LAN” funkció, mind pedig a „WAN” funkció hasonló annyiban, hogy mindkettő adatokat küld, illetve fogad az ADP gépek között egy hálózaton belül, azzal az egyetlen különbséggel, hogy az előbbi a helyi hálózatokat, az utóbbi a külső hálózatokat – különösen az internetet – foglalja magában.

---

23 – A Bizottság fent hivatkozott iránymutatásaiban megállapította, hogy az árukat, amennyiben a négy feltétel nem teljesül, egy másik vámtarifaszám alá – legvalószínűbb, hogy a 8517 vámtarifaszám alá – kell besorolni, (hozzátéve, hogy i. egy meghatározott feladat áll fenn, amikor az áru képes a számítógépes hálózatok közötti kommunikációt telefonvezetéken vagy telekommunikációs technológiák alkalmazásával támogatni; és ii. a modemeket, beleértve a digitális modemeket és a bármilyen fajtájú modemet tartalmazó árukat, mindig a HR 8517 vámtarifaszáma alá kell besorolni).

---

24 – Lásd például a C‑467/03. sz. Ikegami‑ügyben 2005. március 17‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑2389. o.) 17. pontját, a 2. lábjegyzetben hivatkozott Peacock‑ügyben hozott ítélet 9. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

---

25 – A 2. lábjegyzetben hivatkozott ítélet. Nevezetesen a (LAN) hálózati kártyákat kizárólag az ADP gépekhez tervezték, közvetlenül ezekhez a gépekhez csatlakoznak, funkciójuk pedig az, hogy felvegyenek és leadjanak adatokat vegyenek fel és adjanak le e gépek által alkalmazható/ használható formában.

---

26 – A 3. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 27. pontja. Megjegyzem, jóllehet a Cabletron‑ügyben érintett 58 fajta berendezés egyikét WAN”‑ra is tervezték, a Bíróság ebben az ügyben úgy vélte, hogy valamennyi fajtát arra tervezték, hogy LAN beállítású számítógépeket kapcsoljanak össze egymással.

---

27 – A C‑479/99. sz. CBA Computer ügyben 2001. június 7‑én hozott ítélet (EBHT 2001., I‑4391. o.) 21–28. pontja.

---

28 – Meghatározása: „[á]ramköri kártyák, amelyek lehetővé teszik, hogy az [ADP] berendezés és annak egysége képes legyen hangjelek feldolgozására”.

---

29 – A C‑304/04. és C‑305/04. sz., Jacob Meijer és Eagle International Freight egyesített ügyekben 2005. július 7‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑6251. o.).

---

30 – A fent hivatkozott ítélet (24. lábjegyzet).

---

31 – A T‑133/98. és T‑134/98. sz., Hewlett Packard France és Hewlett Packard Europe kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. február 13‑án hozott ítélet (EBHT 2001., II‑613. o.).

---

32 – Ugyanott, lásd az ítélet 39. pontját. Megállapította ugyanakkor, hogy (a LAN hálózatokra [készült]) egyik áru sem képes ADP géptől vagy egy egész rendszertől függetlenül funkciót ellátni.

---

33 – Ugyanott, lásd az ítélet 42. pontját.

---

34 – A XVI. fejezet „(IV) Vivőfrekvenciás vagy digitális rendszerű készülék” címe a következőképpen rendelkezik: „E technika egy elektronikus vivőáram vagy egy fénysugár modulációján alapul analóg vagy digitális jeleken keresztül, [és] e technika alkalmas mindenfajta információ átvitelére (rajzok, grafikák, képek, vagy egyéb adatok, stb.) Ide tartoznak: […] B) Kombinált modulátorok/demodulátorok (modemek)”, 1654. o. (2004. februári változat).

---

35 – A Bíróság ugyan megállapította, hogy a vámkódex bizottság véleményei nem rendelkeznek kötelező hatállyal; azonban azt is megállapította, hogy azok „olyan fontos tényezők, amelyek biztosítják a Vámkódexnek a tagállamok vámhatóságai általi egységes alkalmazását, és ekként a Vámkódex‑értelmezés lényeges eszközének tekinthetők” (A C‑11/05. sz. Frieslés Coberco Dairy Foods ügyben 2006. május 11‑én hozott ítélet [EBHT 2006., I‑4285. o.] 39. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

---

36 – WCO, Harmonised Commodity Description and Coding System – Compendium of Classification Opinions, XVI. fejezet, 8517.50 vámtarifaszám, XVI/19. o., E pont (2004. februári verzió).

---

37 –      Szintén hivatkozik a besorolással kapcsolatos más véleményekre a 8517.50/1  besorolást illetően (egy ADP gépet a vezetékes távbeszélővel összekötő készülék,) és a 8517.50/2 besorolást illetően (egy ADP gépet a vezetékes távbeszélővel ISDN vonalon keresztül összekötő készülék), utalva az 1. és 6. általános szabály alkalmazására.

---

38 – A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményhez mellékletként csatolt nómenklatúrának a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26‑i ajánlása alapján elfogadott módosításai, a Vámigazgatások Világszervezete (Brüsszel, 1983. június 14.), hatálybalépése: 2007. január 1‑je, 73. o.

---

39 – Ugyanott, 86. o.

---

40 – Amely többek között megállapította, hogy azokat az árukat, amelyeknek nincs olyan funkciójuk, amely egy ADP gép nélkül is képes működni, a 8471 vámtarifaszám alá kell besorolni.

---

41 – A műszaki fejlődést tekintve (a személyi számítógépek általánossá váló használata, elektronikus áramkörök stb. az egyre változatosabb árukban), hozzá kell tennem, hogy ezért az magában foglalná az áruknak egy nem jelentéktelen százalékát, ami növeli a szóban forgó kérdés jelentőségét.

---

42 – A jelen ügyben a vámkódex bizottság véleményét – amelyben megállapította, hogy a áruek objektív jellemzők és érvek alapján nem rendelkeznek egy fő funkcióval – nagyon meggyőzőnek találom. A vámkódex bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a árueknek két elkülönült funkciójuk van (a „LAN” és a „WAN”), és nincs fő funkciójuk.