C‑153/03. sz. ügy

Caisse nationale des prestations familiales

kontra

Ursula Weide, férjezett neve: Schwarz

(a Cour de cassation [Luxemburg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Családi ellátások – Gyermeknevelési támogatás – Az ellátásokra való jogosultság felfüggesztése a foglalkoztatás szerinti államban – Azonos típusú ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti államban”

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. július 15. 

A Bíróság ítélete (első tanács), 2005. július 7. 

Az ítélet összefoglalása

Migráns munkavállalók szociális biztonsága – Családi ellátások – Halmozódás elleni közösségi szabályok – Az 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja – Munkavállaló, aki a foglalkoztatás szerinti államban jogosult olyan gyermek után járó ellátásokra, aki után valamely másik tagállamban, amelyben lakik, és amelyben a munkavállaló házastársa dolgozik, szintén fennáll az ellátásra való jogosultság – A támogatásra való jogosultság felfüggesztése a foglalkoztatás helye szerinti államban a lakóhely szerinti állam által kifizetett támogatás összegének erejéig

(574/72 tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i) alpont)

A 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontját úgy kell értelmezni, hogy ha a 118/97 rendelettel módosított és naprakésszé tett 1408/71 rendelet 73. cikke alapján ellátásokban részesülő személy házastársa kereső tevékenységet folytat a gyermekek lakóhelye szerinti államban, ez felfüggeszti az ezen utóbbi rendelkezésben meghatározott támogatásokra való jogosultságot a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt gyermeknevelési támogatások összegének erejéig attól függetlenül, hogy ezen állam jogszabályai kit határoznak meg a családi támogatások közvetlen kedvezményezettjeként.

(vö. 33–34. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2005. július 7. (*)

„Családi ellátások – Gyermeknevelési támogatás – Az ellátásokra való jogosultság felfüggesztése a foglalkoztatás szerinti államban – Azonos típusú ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti államban”

A C‑153/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour de cassation (Luxemburg) a Bírósághoz 2003. április 3-án érkezett 2003. március 6-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Caisse nationale des prestations familiales

és

Ursula Weide, férjezett neve Schwarz

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, N. Colneric, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), M. Ilešič és E. Levits bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. június 24-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–       a Caisse nationale des prestations familiales képviseletében D. Spielmann és H. Dupong ügyvédek,

–       a luxemburgi kormány képviseletében P. Gramegna, meghatalmazotti minőségben,

–       a német kormány képviseletében W.‑D. Plessing és A. Tiemann, meghatalmazotti minőségben,

–       az osztrák kormány képviseletében H. Dossi, meghatalmazotti minőségben,

–       az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében H. Michard és D. Martin, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. július 15-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1       Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel (HL 1997. L 28., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet) 76. cikkének értelmezésére irányul.

2       A kérelmet a luxemburgi Caisse nationale des prestations familiales (a Luxemburgi Nagyhercegség Családi Ellátásokat Folyósító Pénztára, a továbbiakban: CNPF) és a német állampolgárságú Ursula Weide közötti eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya a luxemburgi szabályozásban előírt gyermeknevelési támogatás folyósítása.

 Jogi háttér

 A közösségi szabályozás

3       AZ 1408/71 rendelet 1. cikke u) pontjának i) alpontja szerint:

„E rendelet alkalmazásában:

[…]

u)      i.     »családi ellátások« valamennyi természetbeni vagy pénzbeli ellátás az I. melléklet [helyes fordítása: II. melléklet] szerinti különleges szülési ellátások és örökbefogadási támogatások kivételével, amelynek célja a 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában előírt jogszabályok szerinti családi kiadások fedezése.”

4       Az 1408/71 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint ez utóbbi rendelet alkalmazandó a szociális biztonsági ágakat érintő valamennyi jogszabályra, amelyek a „családi ellátásokra” vonatkoznak.

5       Az említett rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A 14. cikk c) pontjára is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. E jogszabályokat e cím rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2)      A 14–17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel:

a)      egy tagállam területén alkalmazott személy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy, ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található;

[…]”

6       Az 1408/71 rendelet 73. cikke előírja, hogy:

„Egy tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló vagy önálló vállalkozó jogosult más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai

szerinti családi ellátásokra, mintha családtagjai ezen állam területén rendelkeznének lakóhellyel, a VI. melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.”

7       Ugyanennek a rendeletnek „Az illetékes állam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján családi ellátásokra való jogosultságok halmozódására vonatkozó elsőbbségi szabályok” címet viselő 76. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ha ugyanazon időszak folyamán ugyanazon családtag után és valamely foglalkozás folytatásának indokával [helyes fordítása: kereső tevékenység folytatása alapján] a családi ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai írják elő, a másik tagállam jogszabályaival összhangban járó családi ellátásokra való jogosultságot – ha a 73. vagy 74. cikk ezt előírja [helyes fordítása: adott esetben a 73. vagy 74. cikk alkalmazásával] – az első tagállam jogszabályaiban előírt összeg erejéig felfüggesztik.

(2)      Ha az ellátásokra vonatkozó kérelmet nem a családtagok lakóhelye szerinti tagállamban nyújtották be [helyes fordítása: Ha ellátásokra vonatkozó kérelmet a családtagok lakóhelye szerinti tagállamban nem nyújtanak be], a másik tagállam illetékes intézménye ugyanúgy alkalmazhatja az (1) bekezdés rendelkezéseit, mintha az ellátásokat az első tagállamban nyújtották volna [helyes fordítása: nyújtanák].”

8       A 118/97/EK rendelettel módosított és naprakésszé tett, az 1408/71 rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK rendelet (a továbbiakban: 574/72 rendelet) „A munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak nyújtott családi ellátásokra, illetve családi támogatásra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok” címet viselő 10. cikkének (1) bekezdése szerint:

„a)      Az egyik tagállam olyan jogszabályai szerint járó ellátásokra vagy családi támogatásokra [helyes fordítása: családi ellátásokra vagy támogatásokra] való jogosultságot, amely jogszabályok szerint a fenti ellátásokra vagy támogatásra vonatkozó jogosultság megszerzésének nem feltétele a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő, a fenti ellátások összegéig felfüggesztik, ha ugyanarra az időszakra és ugyanarra a családtagra vonatkozóan az ellátások csak egy másik tagállam nemzeti jogszabályai értelmében vagy a rendelet 73., 74., 77. vagy 78. cikkének alkalmazásában járnak.

b)      Ha azonban a kereső tevékenységet az első tagállam területén folytatják:

i.      a kizárólag egy másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a rendelet 73. vagy 74. cikke szerint családi ellátásokra jogosult személynek vagy az ellátások igénybevételére jogosult személynek járó ellátások esetén a kizárólag a fenti másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a fenti cikkek szerint járó családi ellátásokra való jogosultságot a családtag lakóhelye szerinti tagállam jogszabályaiban előírt családi ellátások összegéig felfüggesztik. A családtag lakóhelye szerinti tagállam által fizetett ellátások költségét e tagállam viseli;

[…]”

9       Az 574/72 rendelet „Ellátások ideiglenes kifizetése azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó jog vagy az ellátást nyújtó intézmény vita tárgyát képezi” címet viselő 114. cikke szerint:

„Ha két vagy több tagállam intézményei, vagy hatáskörrel rendelkező hatóságai között vita folyik arról, hogy egy munkavállalóra a rendelet II. címe alapján mely ország jogszabályai vonatkoznak, vagy arról, hogy az ellátások biztosítására melyik intézmény köteles, az érintett személy, aki úgy igényelheti az ellátásokat, mintha ilyen vita nem folyna [helyes fordítása: ha ilyen vita nem folyna, ellátásokat igényelhetne], ideiglenesen részesül a lakóhelye szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályokban előírt ellátásokban, vagy ha nem az érintett tagállamok egyikének területén rendelkezik lakóhellyel, akkor azon intézmény által alkalmazott jogszabályok szerinti ellátásokban [helyes fordítása: ideiglenesen a lakóhelye szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályokban előírt ellátásokban, vagy ha nem az érintett tagállamok egyikének területén rendelkezik lakóhellyel, akkor azon intézmény által alkalmazott jogszabályok szerinti ellátásokban részesül], ahová kérelmét először benyújtotta.”

 A nemzeti szabályozás

 A luxemburgi szabályozás

10     Az alapügyben alkalmazandó, a gyermeknevelési támogatás bevezetéséről szóló, módosított 1988. augusztus 1-jei törvény (a továbbiakban: 1988. évi törvény) 2. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Gyermeknevelési támogatásra jogosult minden olyan személy, aki:

a)      a Luxemburgi Nagyhercegség területén lakóhellyel rendelkezik, és ténylegesen ott lakik;

b)      háztartásában egy vagy több olyan gyermeket nevel, akikre tekintettel az igénylőnek vagy nem különélő házastársának olyan családi támogatásokat folyósítanak, amelyek megfelelnek a családi támogatásokról és a Caisse nationale des prestations familiales létrehozásáról szóló, módosított 1985. június 19-i törvény 2. cikkében előírt feltételeknek;

c)      elsődlegesen a gyermekek családi háztartáson belül történő nevelésével foglalkozik, és nem folytat kereső tevékenységet vagy nem részesül keresetpótló jövedelemben.

[…]” [nem hivatalos fordítás]

 A német szabályozás

11     Az 1997. március 24-i Arbeitsförderungs-Reformgesetz (BGBl. 1997. I., 594. o.) által módosított, 1994. január 31-i kihirdetett változatú Bundeserziehungsgeldgesetz (BGBl. 1994. I., 180. o.) (a gyermeknevelési támogatásról és a szülői szabadságról szóló törvény, a továbbiakban: BErzGG) 1. §-ának (1) bekezdése szerint gyermeknevelési támogatásra jogosult minden olyan személy, akinek lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére e törvény területi hatálya vonatkozik, és aki közös háztartásban él olyan gyermekkel, akinek eltartására köteles, ezt a gyermeket maga gondozza és neveli, és kereső tevékenységet egyáltalán nem vagy nem teljes munkaidőben folytat.

 Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12     U. Weide 1993 októberétől 1998 májusáig Luxemburgban dolgozott, ugyanakkor férjével és első gyermekével együtt Németországban lakott. A második gyermekének 1998. május 11-i megszületését követő szülési szabadság és rövid idejű fizetés nélküli szabadság elteltével az érintett személy úgy döntött, hogy 1998. október 1-től 2000. május 15-ig második gyermeke nevelésének fogja szentelni magát. Ez utóbbi időszak folyamán U. Weide továbbra is a foglalkoztatás szerinti államban volt biztosítva a luxemburgi code des assurances sociales (társadalombiztosításról szóló törvény) 171. cikke szerint. Az eljárási iratokból az is kiderül, hogy az érintett személy 2000. május 16-a és szeptember 30-a között ismételten korábbi munkáltatójánál dolgozott Luxemburgban.

13     Az illetékes német intézmény elutasította U. Weide 1998 júniusi kérelmét a BerzGG-ben előírt gyermeknevelési támogatás iránt. Az elsőfokon eljáró Sozialgericht für das Saarland és a másodfokon eljáró Landessozialgericht (Németország) is helybenhagyta ezt az elutasító határozatot.

14     E bíróságok szerint U. Weide teljesíti ugyan a gyermeknevelési támogatás BerzGG szerinti folyósítási feltételeit, azonban az 1408/71 rendelet 13. és 76. cikke szerint a Luxemburgi Nagyhercegség mint az érintett személy foglalkoztatása szerinti tagállam köteles arra, hogy folyósítsa a saját jogszabályaiban előírt gyermeknevelési támogatást. Az 1408/71 rendelet 76. cikke alkalmazhatóságának feltételei ugyanis jelen esetben nem állnak fenn. A Sozialgericht für das Saarland e tekintetben hangsúlyozta, hogy U. Weide jogosultsága a német gyermeknevelési támogatásra a németországi lakóhelyén és nem az érintett személy ugyanebben a tagállamban folytatott kereső tevékenységén alapul, szemben ez utóbbi rendelkezés követelményeivel, amely arra az esetre vonatkozik, amikor az ellátásokat a kereső tevékenység folytatása alapján írják elő. A Landessozialgericht für das Saarland hangsúlyozza, hogy U. Weide házastársa már csak azért sem teljesíti a német gyermeknevelési támogatás folyósítási feltételeit, mivel kereső tevékenységet folytat. Ezért az 1408/71 rendelet 76. cikke jelen esetben nem alkalmazható.

15     U. Weide ekkor az 1988. évi törvény alapján kérelmet nyújtott be a CNPF-hez gyermeknevelési támogatás folyósítása iránt, amelyet a 2000. november 30-i határozattal elutasítottak. A CNPF az érdekelt személynek mindazonáltal olyan kiegészítő ellátást folyósított, amely megfelelt az 1988. évi törvényben előírt magasabb összegű gyermeknevelési támogatás és azon gyermeknevelési ellátás közötti különbözetnek, amelyet Németországban kellett volna megkapnia.

16     Miután U. Weide megtámadta ezt a határozatot a Conseil arbitral des assurances sociales (Luxemburg) előtt, utóbbi 2001. december 7-i ítéletében azt megváltoztatta, és helyt adott az 1988. évi törvényben előírt gyermeknevelési támogatás folyósítása iránti kérelemnek. A CNPF fellebbezésére a Conseil supérieur des assurances sociales (Luxemburg) ezt az ítéletet 2002. május 27-i ítéletében helybenhagyta. Ezen ítélet szerint az 1408/71 rendelet 76. cikke csak akkor lenne alkalmazható, ha U. Weide Németországban jogosult lenne a családi ellátásokra, amely jelen esetben azért nem helytálló, mivel az érdekelt ott egyáltalán nem dolgozott és nem fizetett hozzájárulást. Következésképpen a gyermeknevelési támogatást az 1408/71 rendelet 13. és 73. cikke alapján a foglalkoztatás szerinti államnak kell folyósítania.

17     A CNPF ekkor a Cour de cassationhoz fellebbezett, amely úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Úgy kell-e értelmezni a […] 1408/71/EGK tanácsi rendelet 76. cikkét, hogy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a migráns munkavállaló a foglalkoztatás szerinti állam jogszabályai szerint és a családtagok lakóhelye szerinti állam jogszabályai szerint is jogosult a családi ellátásokra?

2)      Abban az esetben, ha az első kérdésre adott válasz igenlő, a foglalkoztatás szerinti állam szervei felfüggeszthetik-e a családi ellátásokra való jogosultságot, ha megítélésük szerint a családi ellátások lakóhely szerinti államban történő folyósításának elutasítása nem felel meg a közösségi jognak?

3)      Abban az esetben, ha az első kérdésre adott válasz nemleges, a fenti 76. cikk megengedi-e a foglalkoztatás szerinti államnak, hogy az ellátások halmozódásának tilalmáról szóló elvet arra az esetre alkalmazza, ha a migráns munkavállaló házastársa a családtagok lakóhelye szerinti állam joga szerint azonos típusú családi ellátásokat kap vagy azokra jogosult?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

18     Előzetesen hangsúlyozni kell, hogy mind a BerzGG-ben előírt gyermeknevelési támogatás (a C‑245/94. és C‑312/94. sz., Hoever és Zachow egyesített ügyekben 1996. október 10-én hozott ítélet [EBHT 1996., I‑4895. o.] 18–27. pontja), mind az 1988. évi törvény szerinti gyermeknevelési támogatás, amely hasonló jellegű, mint a német gyermeknevelési támogatás, teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján az 1408/71 rendelet 4. cikke (1) bekezdése h) pontjának értelmében családi ellátásnak tekinthető.

19     Másfelől a Bíróság már úgy ítélte meg, hogy az 1408/71 rendelet 13. cikkének elve, miszerint a munkavállaló csak a foglalkoztatás szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még nem zárja ki azt, hogy egyes ellátásokra e rendelet különös rendelkezései vonatkozzanak (lásd különösen a C‑119/91. sz. McMenamin-ügyben 1992. december 9-én hozott ítélet [EBHT 1992., I‑6393. o.] 14. pontját).

20     A családi ellátások tekintetében az 1408/71 rendelet 73. cikke kimondja, hogy az egyik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló ugyanúgy jogosult a más tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjai után az előbbi tagállam jogszabályai szerinti családi ellátásokra, mintha családtagjai ezen állam területén rendelkeznének lakóhellyel.

21     Ugyanezen rendelet 76. cikke, amelyre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések is irányulnak, még címe szerint is „[a]z illetékes állam jogszabályai és a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján családi ellátásokra való jogosultságok halmozódására vonatkozó elsőbbségi szabályokról” szól.

22     E rendelkezés pontosabban olyan helyzetről szól, amelyben „ugyanazon időszak folyamán ugyanazon családtag után és valamely foglalkozás folytatásának indokával [helyes fordítása: kereső tevékenység folytatása alapján] a családi ellátásokat a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai írják elő.” Alkalmazása ezért azt feltételezi, hogy a családi ellátások nyújtására a lakóhely szerinti tagállam köteles az érdekelt személy kereső tevékenysége folytatása alapján.

23     Márpedig mind az eljárási iratokból, mind a Bírósághoz benyújtott észrevételekből az következik, hogy az olyan személy, aki olyan helyzetben van, mint U. Weide, az 1408/71 rendelet 73. cikke szerint jogosult az 1988. évi törvényben előírt gyermeknevelési támogatásra luxemburgi munkavállalói minőségében, amely addig áll fenn, amíg az érdekelt személy a luxemburgi szociális biztonsági rendszer egyik ágában biztosított (lásd ebben az értelemben a C‑543/03. sz., Dodl és Oberhollenzer ügyben 2005. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑0000. o.] 30. pontját), és ezzel párhuzamosan teljesíti a gyermeknevelési támogatás folyósítási feltételeit a lakóhely szerinti tagállam, tehát a Németországi Szövetségi Köztársaság jogszabályai szerint is, amely az ilyen támogatás folyósítását nem a kereső tevékenység előzetes folytatásától, hanem az ebben az államban meglévő lakóhelytől teszi függővé.

24     Magát ezt az utóbbi esetet szabályozza az 1408/71 rendelet 10. cikke, amely szerint a lakóhely szerinti tagállamban a családi ellátásokra való jogosultság megszerzésének nem a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő a feltétele, hanem a lakóhely megléte.

25     Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróság részére hasznos választ adjon, a Bíróság figyelembe veheti a közösségi jog olyan rendelkezéseit is, amelyekre a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben nem hivatkozott (lásd többek között a C‑60/03. sz., Wolff & Muller ügyben 2004. október 12-én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑0000. o.] 24. pontját).

26     Ilyen körülmények között jelen ügyet az 574/72 rendelet 10. cikke halmozódást tiltó rendelkezéseinek figyelembevételével kell megvizsgálni.

27     Az előterjesztett kérdésekre adandó választól függetlenül mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy olyan esetben, mint az alapügy, a lakóhely szerinti tagállam e célból eljáró intézménye az 574/72 rendelet 114. cikke szerint minden körülmények között köteles a vonatkozó jogszabályokban előírt támogatás – azaz az alapügyben a BerzGG-ben előírt gyermeknevelési támogatás – ideiglenes kifizetésére, mindaddig, amíg az ezen intézmény és a foglalkoztatás szerinti tagállam intézménye közötti jogvita véglegesen meg nem oldódik.

28     Mint ahogyan a Bíróság a McMenamin‑ítélet [hivatkozás fent] 17. és 18. pontjában hangsúlyozta, az 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése a) pontjának halmozódást tiltó szabálya szerint a foglalkoztatás szerinti tagállam által fizetett támogatások megelőzik a lakóhely szerinti tagállam által fizetett támogatásokat, amelyeket ezért fel kell függeszteni, viszont abban az esetben, amikor a kereső tevékenységet ez utóbbi államban folytatják, e rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja ennek az ellenkezőjét írja elő, azaz hogy a lakóhely szerinti tagállam által fizetett támogatásokra való jogosultság megelőzi a foglalkoztatás szerinti tagállam által fizetett támogatásokra való jogosultságot, amelyet ezért fel kell függeszteni.

29     Ugyanezen ítélet 19. pontjában a Bíróság hangsúlyozta, hogy ez utóbbi rendelkezés szerint azt a kereső tevékenységet, amely a sorrend megfordulását idézi elő, „a családi ellátásokra jogosult személynek vagy az ellátások igénybevételére jogosult személynek” kell folytatnia a lakóhely szerinti tagállamban.

30     A Bíróság a mondatnak ezen részét a jogalkotó szándékára figyelemmel úgy értelmezte, hogy ha a gyermekekről gondoskodó személy – különösen az 1408/71 rendelet 73. cikke alapján az ellátásokban részesülő személy házastársa – kereső tevékenységet folytat a gyermekek lakóhelye szerinti államban, ez felfüggeszti az 1408/71 rendelet 73. cikkében meghatározott támogatásokra való jogosultságot az 574/72 rendelet 10. cikke értelmében a lakóhely szerinti tagállam által ténylegesen kifizetett azonos típusú támogatások összegének erejéig, mégpedig attól függetlenül, hogy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai kit határoznak meg a családi támogatások közvetlen kedvezményezettjeként (a McMenamin-ítélet [hivatkozás fent] 20–27. pontja).

31     Amint azt a főtanácsnok indítványának 39. pontjában hangsúlyozta és amint az különösen a Dodl és Oberhollenzer ítélet [hivatkozás fent] 60. pontjából is következik, az 574/72 rendelet 10. cikkének módosításai e rendelkezésnek a McMenamin-ítéletben [hivatkozás fent] szereplő ügyben alkalmazandó szövegéhez képest nem olyan jellegűek, hogy ezen értelmezést megkérdőjeleznék.

32     Ezért a Bíróság a Dodl és Oberhollenzer ítélet [hivatkozás fent] 64. pontjában úgy határozott, hogy ha valamely munkavállaló számára ugyanazon családtag után és ugyanazon időszakra vonatkozóan a foglalkoztatás helye szerinti állam jogszabályai és a lakóhely szerinti állam jogszabályai is jogosultságot biztosítanak a családi ellátásokra, az ellátásokat az 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja alapján főszabály szerint a foglalkoztatás helye szerinti tagállamnak kell folyósítania, függetlenül attól, hogy ezen állam jogszabályai kit határoznak meg ezen ellátások közvetlen kedvezményezettjeként. Ilyen esetben a foglalkoztatás helye szerinti tagállam felfüggeszti a családi ellátások fizetését a lakóhely szerinti tagállam jogszabályaiban előírt családi ellátások összegének erejéig.

33     Ebből az következik, hogy olyan esetben, mint az alapügyben, ha az 1408/71 rendelet 73. cikke alapján az 1988. évi törvényben előírt gyermeknevelési támogatásban részesülő személy házastársa kereső tevékenységet folytat a gyermekek lakóhelye szerinti államban, jelen esetben a Németországi Szövetségi Köztársaságban, az 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja az ezen utóbbi rendelkezésben meghatározott támogatásokra való jogosultságot a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt gyermeknevelési támogatások összegének erejéig még abban az esetben is felfüggeszti, ha ez utóbbiak a luxemburgi támogatások kedvezményezettjének és nem a házastársának járnak.

34     Következésképpen az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az 574/72 rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontját úgy kell értelmezni, hogy ha az 1408/71 rendelet 73. cikke alapján ellátásokban részesülő személy házastársa kereső tevékenységet folytat a gyermekek lakóhelye szerinti államban, ez felfüggeszti az ezen utóbbi rendelkezésben meghatározott támogatásokra való jogosultságot a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt gyermeknevelési támogatások összegének erejéig attól függetlenül, hogy ezen állam jogszabályai kit határoznak meg a családi támogatások közvetlen kedvezményezettjeként.

 A költségekről

35      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és naprakésszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontját úgy kell értelmezni, hogy ha a 118/97/EK rendelettel módosított és naprakésszé tett 1408/71 rendelet 73. cikke alapján ellátásokban részesülő személy házastársa kereső tevékenységet folytat a gyermekek lakóhelye szerinti államban, ez felfüggeszti az ezen utóbbi rendelkezésben meghatározott támogatásokra való jogosultságot a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai által előírt gyermeknevelési támogatások összegének erejéig attól függetlenül, hogy ezen állam jogszabályai kit határoznak meg a családi támogatások közvetlen kedvezményezettjeként.

Aláírások

---

* Az eljárás nyelve: francia.