Ez az értesítés a (EU) 2019/33 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY

„Mâcon”

PDO-FR-A0649-AM01

Az értesítés időpontja: 2024. február 1.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   A földrajzi terület településeit tartalmazó jegyzék aktualizálása

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás I. fejezete:

—

A IV. szakasz 1. pontjának (A különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek) a) alpontja (Földrajzi terület): a települések jegyzékét megelőző mondat módosítása pusztán szerkesztési jellegű, és nincs hatással az eredetmegjelölés földrajzi területének határára. Az új szöveg meghatározza, hogy e terület határa magában foglalja a 2017. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján a területet alkotó települések területét. Ezt az új megfogalmazást a földrajzi területet alkotó települések adminisztratív változtatásai tették szükségessé a települések vagy településrészek egyesülése és szétválása, illetve névváltozások miatt. Az új megfogalmazás lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a földrajzi területen található települések továbbra is egyértelműen meg legyenek jelölve a termékleírásban. A földrajzi területet alkotó települések jegyzékét a területhatár megváltoztatása nélkül frissítették. Az egységes dokumentum körülhatárolt földrajzi területre vonatkozó 2.6. pontja ennek megfelelően módosul.

2.   A „Villages” megjelöléssel ellátott borok előállítására meghatározott földrajzi területhez és a kiegészítő földrajzi nevekhez tartozó települések jegyzékének aktualizálása

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás I. fejezetének IV. szakasza (A különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek):

—	„Villages” a b) 1. alpontban (Földrajzi terület),

—	a kiegészítő földrajzi névvel ellátható borok a c) 1. alpontban (Földrajzi terület).

Ezt az új megfogalmazást a földrajzi területeket alkotó települések adminisztratív változtatásai tették szükségessé a települések egyesülése és szétválása, illetve névváltozások miatt. Az új megfogalmazás lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a földrajzi területen található települések továbbra is egyértelműen meg legyenek jelölve a termékleírásban.

A földrajzi területeket alkotó települések jegyzékeit a területhatárok megváltoztatása nélkül frissítették.

A c) alpont kiegészült „A földrajzi terület térképei megtalálhatók a Nemzeti Eredet- és Minőségügyi Intézet honlapján” mondattal annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezek a dokumentumok hol találhatók.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

3.   A közvetlenül szomszédos terület településeit tartalmazó jegyzék aktualizálása

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás I. fejezete:

—

A IV. szakasz (A különböző műveletek elvégzésére kijelölt területek és övezetek) 3. pontjának a) alpontja (Földrajzi terület): a települések jegyzékét megelőző mondat kiegészült a „2017. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján” szövegrésszel; Côte-d’Or, Rhône, Saône-et-Loire és Yonne megyék esetében a települések jegyzékét a közvetlenül szomszédos terület határának megváltoztatása nélkül frissítették.

Ezt az új megfogalmazást a közvetlenül szomszédos területet alkotó települések adminisztratív változtatásai tették szükségessé a települések vagy településrészek egyesülése és szétválása, illetve névváltozások miatt. Az új megfogalmazás lehetővé teszi annak biztosítását, hogy az e területen található települések továbbra is egyértelműen meg legyenek jelölve a termékleírásban.

Az egységes dokumentum 2.9. pontjának (További feltételek) „A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés” szakasza ezért módosult.

4.   A metszésre vonatkozó szabályok

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás I. fejezete:

—	a Guyot-metszésre vonatkozó bekezdés „Különös rendelkezések” szakasza a termékleírás I. fejezetének IV. szakaszában (Szőlőgazdálkodás – 1. Művelési rendszerek – b) A metszésre vonatkozó szabályok).

A termékleírás 2011-ben benyújtott változatában ez a bekezdés csak a fehérbor előállítására szolgáló szőlőkre vonatkozott. A módosítás lehetővé teszi e sajátos metszési módszer alkalmazását a vörös- vagy rozé bort előállítására szolgáló szőlők esetében. Ez a metszési módszer a fák betegségei elleni küzdelem érdekében ajánlott, ezért azt valamennyi tőkére kiterjesztették.

A következő mondat:

helyébe

Az egységes dokumentum 2.5.1. pontjában (Konkrét borászati eljárások) módosult a „Termesztési eljárások” szakasz; „A metszésre vonatkozó szabályok – Különös rendelkezések” szakasz pedig a Guyot-metszés tekintetében módosult.

5.   Egy település nevének helyesbítése

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás I. fejezet XI. szakaszának (Átmeneti intézkedések) 1. pontja (Parcellákra osztott körülhatárolt terület):

„Mâcon-Loché” település „Mâcon” településsé alakult át.

Loché település a „Mâcon” eredetmegjelölés 1937-es elismerése óta része a földrajzi területnek. Mâcon településsel való egyesülésekor a neve egy ideig Mâcon nevéhez kapcsolódott, később azonban a település nevében kizárólag Mâcon település neve maradt meg. A helyesbítésre a termékleírás 2011. évi változatának „Földrajzi terület” szakaszában került sor, e szakaszban azonban nem.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

6.   A nyilatkozattételi követelmények törlése és módosítása

Módosult a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás II. fejezetének I. szakasza (Nyilatkozattételi követelmények):

—

a termékleírás korábbi változatából törölték „A parcellakiosztásról szóló előzetes nyilatkozat” című 1. pontot. Ez az előzetes nyilatkozat a szőlőültetvényeken minden évben lehetővé tette az eredetmegjelölés körülhatárolt parcellái közül azoknak az azonosítását, amelyeket a kiegészítő földrajzi névvel ellátható borokra vonatkozó szigorúbb előállítási feltételeknek megfelelően művelnek. Ez az éves nyilatkozat a kiegészítő földrajzi névvel ellátható borok előállításának fejlődésére tekintettel kevésbé relevánssá vált, mivel az idők során fenntartották az e nevekkel ellátható borok előállításához használt parcellákat. Ezek a parcellák továbbra is könnyen azonosíthatók, mivel az eredetmegjelölés hatálya alá tartozó valamennyi parcellára vonatkozó általános kritériumokon túlmenően egyedi kritériumok alapján körülhatároltak,

—	a 2–11. pontok számozása 1–10. pontokra változik,

—

a „Termelésről való lemondásról szóló nyilatkozatban” a „május 15.” időpont helyébe a „június 15.” időpont lépett. Ez azt jelenti, hogy az eredetmegjelölés azon körülhatárolt parcelláit, amelyeket a bortermelő abban az évben nem használ fel az eredetmegjelölés szerinti termelésre, nem kell ellenőrizni az eredetmegjelölés ellenőrzése során.

Ez a dátumváltozás nincs hatással az eredetmegjelöléssel ellátott borok előállítására szolgáló parcellák ellenőrzésének hatékonyságára, amint azt más burgundiai eredetmegjelölések is bizonyítják, amelyek esetében a termékleírás a június 15-i időpontot tünteti fel.

Ezek a módosítások nem érintik az egységes dokumentumot.

7.   Az ellenőrző szervet érintő változás

A termékleírás III. fejezetének II. szakasza a szövegezési szabályok felülvizsgálata miatt módosult.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

8.   Az egységes dokumentum 1.8. pontjának (Kapcsolat a földrajzi területtel) szerkesztési módosítása

Az egységes dokumentumban a földrajzi területtel való kapcsolatról szóló rész különböző szakaszai módosultak a 2011. évi változathoz képest annak érdekében, hogy csak a termékleírás I. fejezetének X. szakaszában (Kapcsolat a földrajzi területtel) foglalt alapvető elemek maradjanak meg.

Az 1.8. pontban szereplő ok-okozati összefüggést alaposabban felülvizsgálták annak érdekében, hogy jobban összhangban legyen az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével.

9.   Hozam

Az I. fejezet VIII. szakaszának 1. pontjában a fehérborok maximális hozamának határértéke hektáronként 75 hektoliterről 77 hektoliterre emelkedett.

Valamennyi kiegészítő földrajzi névvel és a „Villages” megjelöléssel ellátott borok esetében a fehérborok maximális hozama is 77 hektoliter/hektárra emelkedett.

A hozamértékeket az ismétlődő terméskiesésre hatással lévő szélsőséges körülményeket okozó éghajlatváltozás problémakörének figyelembevétele érdekében növelték.

Az egységes dokumentum 5. pontja szintén módosul.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Mâcon

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

3.1.   Kombinált Nómenklatúra-kód

22 – ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET

2204 – Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

4.   A bor(ok) leírása

1.   Analitikai leírás

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes, száraz fehérborok, vörösborok vagy rozé borok. A csendes fehér-, vörös- és rozé borok térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 10 %. A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot. A vörösborok és a rozé borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladhatja meg a 13 %-ot. A forgalomba hozatalra kész borok maximális erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma): a fehérborok esetében 3 gramm/liter, illetve 4 gramm/liter, ha az összes savtartalom legalább 55,10 milliekvivalens/liter, azaz borkősavban kifejezve 4,13 gramm/liter (vagy kénsavban kifejezve 2,7 gramm/liter); rozé borok esetében 3 gramm/liter; vörösborok esetében 2 gramm/liter. A csomagolási műveletszakaszban a vörösborok almasavtartalma legfeljebb 0,4 gramm/liter. A „ primeur ” [primőr] vagy „ nouveau ” [új] megjelöléssel ellátott palackozatlan borok maximális illósavtartalma 10,2 milliekvivalens/liter.

Az egyéb analitikai kritériumok megfelelnek az uniós jogszabályokban meghatározott értékeknek.

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék) –

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) –

—	Minimális összes savtartalom –

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter) –

—	Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) –

2.   Az érzékszervi jellemzők leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A fehérborokban a testesség és a kifinomultság ötvöződik, és gyakran gyönyörű sárgászöld színűek. Harmonikusak, frissek és aromásak, és fiatal borként is élvezetesek. A testes és erős vörösborokban általában a bogyós gyümölcsök, például a fekete ribizli vagy a málna aromái jelennek meg, fűszerekre és ásványi anyagokra emlékeztető jegyekkel. A tanninok megfelelő egyensúlya lekerekített ízérzetet kölcsönöz a boroknak. A rozé borok frissek, könnyedek és gyümölcsösek.

Általános analitikai jellemzők

—	Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék) –

—	Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék) –

—	Minimális összes savtartalom –

—	Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter) –

—	Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter) –

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Ültetési sűrűség

Művelési módszer

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

—	A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 7 000 tőke.

—	A sorok közötti távolság legfeljebb 1,80 méter lehet. Az azonos sorban található tőkék közötti távolság legalább 0,80 méter.

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

—	A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 5 000 tőke.

—	A sorok közötti távolság legfeljebb 2,20 méter lehet. Az azonos sorban található tőkék közötti távolság legalább 0,80 méter.

Ezek a különös rendelkezések a következőkre vonatkoznak:

—	Homokos lejtőkre telepített szőlőültetvények:

—	legalább 15 %-os átlagos lejtésű parcellák,

—	legalább 30 %-os homoktartalmú talaj.

—	Nem homokos lejtőkre telepített szőlőültetvények: – legalább 25 %-os átlagos lejtésű parcellák.

2.   A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési módszer

A borok a következő rendelkezéseknek megfelelően metszett szőlőből származnak:

—	Vörös- és rozé borok

A szőlőtőkék metszésekor tőkénként legfeljebb 10 rügyet hagynak meg:

—	rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelésű, kettős kordonművelésű, bakművelésű és legyezőművelésű szőlők), négyzetméterenként legfeljebb 6 rügy meghagyásával, vagy

—	hosszú metszéssel (egyszerű Guyot-metszésű vagy kettős Guyot-metszésű szőlők), négyzetméterenként legfeljebb 7 rügy meghagyásával.

—	Fehérborok

A szőlőtőkék metszésekor tőkénként legfeljebb 10 rügyet hagynak meg:

—	rövidcsapos metszéssel (Royat-kordonművelésű vagy kettős kordonművelésű szőlők), négyzetméterenként legfeljebb 8 rügy meghagyásával, vagy

—	hosszú metszéssel (egyszerű Guyot-metszésű vagy kettős Guyot-metszésű szőlők), négyzetméterenként legfeljebb 8,5 rügy meghagyásával.

A „ taille à queue du Mâconnais ” (a Mâconnais tájegységben alkalmazott, farok formájúra ívelt szálvesszőre metszés) módszerével metszett szőlőn négyzetméterenként legfeljebb 10 rügyet és tőkénként legfeljebb 14 rügyet hagynak meg. A szálvessző csúcsát a támrendszer alsó huzaljához rögzítik.

3.   Borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

—	A kivonáson alapuló alkoholtartalom-növelési technikák alkalmazása a vörösborok esetében 10 %-os koncentrációs mértékig engedélyezett.

—	A rozé borok készítéséhez tilos borászati felhasználásra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

—	Tilos fadarabokat használni.

—	A fehérborok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot.

—	A vörösborok a rozé borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

4.   A metszésre vonatkozó szabályok – Különös rendelkezések

Művelési módszer

A kordonok megújításakor tőkénként legfeljebb 10 rügy lehet.

A Guyot-metszést át lehet alakítani egy második csappal, amely lehetővé teszi a szálvessző évről évre történő váltogatását, a fehérborok esetében négyzetméterenként legfeljebb 10 rügyet, tőkénként legfeljebb 14 rügyet, míg a vörös- és rozé borok esetében négyzetméterenként legfeljebb 7 rügyet, tőkénként pedig 10 rügyet hagyva meg.

A metszésmódtól függetlenül a szőlő további rügyek meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb a metszésre vonatkozó szabályok esetében meghatározott rügyek számával egyenlő.

5.2.   Maximális hozamok

1.

Fehérborok Hektáronként 77 hektoliter

2.

Vörös- és rozé borok Hektáronként 69 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, valamint a borkészítési és az előállítási folyamatok a 2017. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján Saône-et-Loire következő településeinek területét magában foglaló földrajzi területen történnek: Ameugny, Azé, Berzé-la-Ville, Berzé-le-Châtel, Bissy-la-Mâconnaise, Bissy-sous-Uxelles, Blanot, Bonnay, Boyer, Bray, Bresse-sur-Grosne, Burgy, Burnand, Bussières, Chaintré, Champagny-sous-Uxelles, Chânes, Chapaize, La Chapelle-sous-Brancion, Charbonnières, Chardonnay, Charnay-lès-Mâcon, Chasselas, Château, Chevagny-lès-Chevrières, Chissey-lès-Mâcon, Clessé, Cortambert, Cortevaix, Crèches-sur-Saône, Cruzille, Curtil-sous-Burnand, Davayé, Étrigny, Farges-lès-Mâcon, Fleurville, Fuissé, Grevilly, Hurigny, Igé, Jalogny, Jugy, Lacrost, Laives, Laizé, Leynes, Lournand, Lugny, Mâcon, Malay, Mancey, Martailly-lès-Brancion, Milly-Lamartine, Montbellet, Montceaux-Ragny, Nanton, Ozenay, Péronne, Pierreclos, Plottes, Préty, Prissé, La Roche-Vineuse, Royer, Saint-Albain, Saint-Gengoux-de-Scissé, Saint-Gengoux-le-National, Saint-Martin-Belle-Roche, Saint-Maurice-de-Satonnay, Saint-Vérand, Saint-Ythaire, La Salle, Salornay-sur-Guye, Savigny-sur-Grosne, Sennecey-le-Grand, Senozan, Serrières, Sigy-le-Châtel, Sologny, Solutré-Pouilly, Tournus, Uchizy, Vergisson, Vers, Verzé, Le Villars, La Vineuse sur Fregande (kizárólag Donzy-le-National, Massy és La Vineuse egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Vinzelles és Viré.

7.   Borszőlőfajta/borszőlőfajták

Chardonnay B

Gamay N

Pinot noir N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   A földrajzi területre vonatkozó információk – Természeti tényezők

—	A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területe a Dél-Burgundiában található „Mâconnais” tájegységhez tartozik. A terület erdős dombtetőkkel rendelkező és szőlővel telepített lejtőkkel borított dombok csoportját foglalja magában, amelyet északon és keleten a Saône-síkság, nyugaton pedig a Grosne-völgy és a Charollais tájegység határol. Délen a terület a Beaujolais-dombságon terül el. A „Mâconnais” tájegységet több hosszú párhuzamos gerinc alkotja, amelyek észak-északkelet/dél-délnyugati irányban húzódnak, és amelyeket mély párhuzamos hasadékok rendszere választ el egymástól. A „ chaînons ” néven ismert gerincek kelet felé kanyarodnak, és nyugatról keletre gránit és paleocén kori palakő alkotja őket, amelyeket triász vagy jura kori mészkőből vagy agyagból álló üledékrétegek borítanak. Ezenkívül a hasadékokat harmadkori képződmények jellemzik, és szilikátos homokot, kovás agyagot vagy mészkő-konglomerátumokat tartalmaznak. A gránitkibúvások a leggyakrabban a földrajzi terület déli és nyugati részén fordulnak elő. Ezek a keleti gerinceken nem találhatók meg. A dombok lábát gyakran agyagos-iszapos képződmények borítják, amelyek mészkő és márga átalakulásával jöttek létre, és amelyek vastagsága több méter is lehet. A szubsztrátumtól függően a talajok rendkívül változatosak: – szilikátos és savas talajok a paleocén kori alapkőzeten, homokos és vízáteresztő a gránitos homokon, nagyon kavicsos és agyagosabb talajok a palaképződményeken, – mészkőtalajok, amelyek néha nagyon kövesek, a keleti fekvésű domboldalakon, a jurai szubsztrátumon, – agyagos kilúgozott talajok, amelyek sekélyek a márgás szubsztrátumokon, és mélyebbek a dombok lábánál található elváltozott alakzatokon. A „ chaînons ” gerincek morfológiáját a keleti és nyugati fekvésű dombok túlsúlya jellemzi. A kelet felé és a Saône felé néző völgyek teljes hosszán északi és déli fekvésű lejtők találhatók. A régió óceáni éghajlata délies sajátosságokkal rendelkezik. A „Mâconnais” ki van téve a Rhône hatásának, amely áthalad a Saône-völgyön, és korlátozza a felesleges nedvességet. A Charollais-dombság természetes nyugati határként részben megóvja a földrajzi területet az óceánból érkező nedvesség hatásaitól. A csapadék egyenletesen oszlik el az év során (átlagosan 800 mm), és mérsékelt a szőlő vegetációs időszakában. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C, a napsütéses órák száma pedig évente átlagosan 2 000 óra. A nyarak forróak és rendkívül naposak.

8.2.   A földrajzi területre vonatkozó információk – Emberi tényezők

—	A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A szőlőtermesztés és a borkereskedelem a középkorban indult a kolostorok jelentős megrendeléseinek, különösen a földrajzi területtől nyugatra található Cluny apátságnak köszönhetően. A középkorban „Mâconnais” gazdag és sűrűn lakott mezőgazdasági terület volt, amint azt a több tucat falu szívében megőrzött román stílusú, apró templomok is mutatják. A XVII. században „Mâconnais”-ban egyetlen finom fajtát, a petit gamay szőlőfajtát kívántak felhasználni a vörösborok előállításához (Mâcon tanácsnokainak 1620. évi dekrétuma). Ugyanebben az időszakban a chardonnay B szőlőfajtát fehérborok előállítására telepítették. A Lyon városa által kivetett súlyos adók visszatartották a termelőket az „asztali borok” előállításától; akik így inkább a „nemes borok” előállítására összpontosítottak, amelyeket magasabb áron értékesíthettek a párizsi piacon. A XX. század elején a termelők összefogtak, és elkezdték megvédeni régiójuk nevét. Ez a kezdeményezés vezetett a „Mâcon” ellenőrzött eredetmegjelölés 1937-es elismeréséhez. Az 1920-as évektől kezdve a bortermelési válsággal szembesülve a termelők és a politikusok szövetkezeti mozgalmat indítottak. Az első szövetkezeti pincészet 1926-ban jött létre Saint-Gengoux-de-Scissében, a földrajzi terület szívében. Gazdasági és társadalmi szempontból a „Mâconnais” egyaránt vonatkozik északon Chalon-sur-Saône, délen pedig Mâcon városára. A földrajzi terület északi részén a szomszédos „Châlonnais” terület módszereihez kapcsolódó gyakorlatokat vettek át, a gamay N és a pinot noir N fajtákkal, a nagyobb ültetési sűrűséggel és a Guyot-metszéssel együtt. A földrajzi terület főként chardonnay B szőlőfajtával beültetett középső és déli részén elsősorban fehérborok készülnek. A szőlőtőkék metszése a helyi szokásoknak megfelelően, farok formájúra ívelt szálvesszőre metszéssel történik. A földrajzi területnek ez a része a „Villages” megjelöléssel ellátott borok történelmi központja, amelyeket szintén a chardonnay B szőlőfajtát felhasználva állítanak elő.

8.3.   Ok-okozati összefüggés

A földrajzi terület nyilvánvaló egysége többféle szempontból is felosztható, amelyek alapján összetett szőlőtermesztési földrajzi jellemzők bontakoznak ki. A domborzati és geológiai viszonyok egymásnak ellentmondó feltételeket teremtettek: változatos fekvés, nagyon kavicsos vagy agyagos, sekély vagy mély mészköves vagy savas talajok, amelyek településtől függően különböző szőlőfajták kombinációit eredményezték. Ez a változatos környezet a parcelláknak a használt szőlőfajták jellemzőivel és ezáltal az azokból előállítható borokkal összhangban történő egyedi körülhatárolásához vezetett. A délies sajátosságokkal bíró éghajlat, valamint a talaj korai felmelegedésének szempontjából legkedvezőbb szőlőtermő helyek kiválasztása testességet és gyümölcsös ízt kölcsönöz a „Mâcon” boroknak. A vörösborok készítésére szánt szőlő szüretelésére körülhatárolt parcellák különböző fekvésű lejtőkön és többféle típusú szubsztrátumon találhatók. A meghatározó kritérium a vízelvezetés, amely a talaj típusától és a domborzattól egyaránt függ. A gamay N szőlőfajta ültetvényei azonban leginkább savas talajú parcellákon, a nyugati hegyláncolat gránitos területein és a földrajzi terület déli részén, a Beaujolais-dombság közelében, északon pedig a „Châlonnais” terület közelében találhatók. Ez utóbbi területen ültetik a pinot noir N fajta nagy részét. A gránit alapkőzetből származó talajjal rendelkező parcellákon előállított vörösborokra markánsabb aromás frissesség, gyümölcsösség (általában apró piros gyümölcsök aromái) és testesség jellemző. Valamennyi vörösbor fűszeres és ásványos jegyekkel, valamint a tanninok megfelelő egyensúlyával rendelkezik, ami lekerekített ízt kölcsönöz a boroknak. A rozé borok a vörösborok számára körülhatárolt parcellákon telepített szőlőkből származnak. A borok frissek, könnyedek és gyümölcsösek. A fehérborok előállítására szánt szőlő szüretelésére kijelölt parcellákon csak mészkő vagy enyhén dekarbonizált szubsztrátum található. A fehérborok aromás frissességre és egyensúlyra tesznek szert ezeken a parcellákon, amelyek elsősorban márgás lejtőkön vagy a dombok lábát borító agyagos vályogtalajokon találhatók. A „Villages” megjelöléssel ellátott borok, a chardonnay B szőlőfajtát is tartalmazó fehérborok lekerekítettségüket, testességüket és érlelési potenciáljukat annak köszönhetik, hogy a szőlőültetvényeket a legjobb fekvésű – keletre vagy délre néző – lejtőkön, valamint a jura kori kemény mészkőből származó talajjal rendelkező parcellákra vagy a többé-kevésbé mészkőtörmelékkel borított, márgás szubsztrátummal rendelkező talajokra telepítik. Általában fehér virágok és friss gyümölcsök aromái jellemzik őket. Idővel gyakran avarra, mogyoróra, mézre és pirítósra emlékeztető jegyek alakulnak ki.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Címkézés (1)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

a)	A „primeur” [primőr] vagy „nouveau” [új] megjelöléssel ellátott borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

b)	A kiegészítő földrajzi név az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után következik, és a címkéken az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevével azonos méretű betűkkel szerepel.

c)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre jogosult borok címkéjén feltüntethető egy kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy: — kataszteri terület nevéről van szó, — a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét közvetlenül az ellenőrzött eredetmegjelölés neve után tüntetik fel, és azt olyan karakterekkel nyomtatják, amelyek mérete sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

d)	Amennyiben a címkén feltüntetik a szőlőfajtát, azt olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

Címkézés (2)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

e)	A „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az azt követő kiegészítő földrajzi névvel vagy a „Mâcon” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az azt követő „Villages” megjelöléssel ellátott fehérborok címkéjén feltüntethető a „Vin de Bourgogne” nagyobb földrajzi egység neve.

f)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után feltüntethető a következő kiegészítő földrajzi nevek valamelyike azon borok esetében, amelyek megfelelnek az e kiegészítő földrajzi nevekhez meghatározott előállítási feltételeknek: — „Azé”; „Bray”; „Burgy”; „Bussières”; „Chaintré”; „Chardonnay”; „Charnay-lès-Mâcon”; „Cruzille”; „Davayé”; „Fuissé”; „Igé”; „Lugny”; „Loché”; „Mancey”; „Milly-Lamartine”; „Montbellet”; „Péronne”; „Pierreclos”; „Prissé”; „La Roche-Vineuse”; „Serrières”; „Solutré-Pouilly”; „Saint-Gengoux-le-National”; „Uchizy”; „Vergisson”; „Verzé”; „Vinzelles”.

g)	A termékleírásban a „Villages” megjelöléshez megállapított előállítási feltételeket teljesítő boroknál az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve kiegészíthető ezzel a megjelöléssel.

h)	Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve után, függetlenül attól, hogy azt kiegészíti-e a „Villages” megjelölés, feltüntethető a „primeur” [primőr] vagy „nouveau” [új] megjelölés azon borok esetében, amelyek megfelelnek az adott megjelöléshez előírt előállítási feltételeknek.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület (1)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A borok készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában:

—

Côte-d’Or megye: Agencourt, Aloxe-Corton, Ancey, Arcenant, Argilly, Autricourt, Auxey-Duresses, Baubigny, Beaune, Belansur-Ource, Bévy, Bissey-la-Côte, Bligny-lès-Beaune, Boncourt-le-Bois, Bouix, Bouze-lès-Beaune, Brion-sur-Ource, Brochon, Cérilly, Chamboeuf, Chambolle-Musigny, Channay, Charrey-sur-Seine, Chassagne-Montrachet, Châtillon-sur-Seine, Chaumont-le-Bois, Chaux, Chenôve, Chevannes, Chorey-les-Beaune, Clémencey, Collonges-lès-Bévy, Combertault, Comblanchien, Corcelles-les-Arts, Corcelles-les-Monts, Corgoloin, Cormot-Vauchignon, Corpeau, Couchey, Curley, Curtil-Vergy, Daix, Dijon, Ébaty, Échevronne, Epernay-sous-Gevrey, L’Étang-Vergy, Étrochey, Fixin, Flagey-Echézeaux, Flavignerot, Fleurey-sur-Ouche, Fussey, Gerland, Gevrey-Chambertin, Gilly-lès-Cîteaux, Gomméville, Grancey-sur-Ource, Griselles, Ladoix-Serrigny, Lantenay, Larrey, Levernois, Magny-lès-Villers, Mâlain, Marcenay, Marey-lès-Fussey, Marsannay-la-Côte, Massingy, Mavilly-Mandelot, Meloisey, Merceuil, Messanges, Meuilley, Meursanges, Meursault, Molesme, Montagny-lès-Beaune, Monthelie, Montliot-et-Courcelles, Morey-Saint-Denis, Mosson, Nantoux, Nicey, Noiron-sur-Seine, Nolay, Nuits-Saint-Georges, Obtrée, Pernand-Vergelesses, Perrigny-lès-Dijon, Plombières-lès-Dijon, Poinçon-lès-Larrey, Pommard, Pothières, Premeaux-Prissey és Prusly-sur-Ource.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület (2)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

—

Côte-d’Or megye (folytatás): Puligny-Montrachet, Quincey, Reulle-Vergy, La Rochepot, Ruffey-lès-Beaune, Saint-Aubin, Saint-Bernard, Saint-Philibert, Saint-Romain, Sainte-Colombesur-Seine, Sainte-Marie-la-Blanche, Santenay, Savigny-lès-Beaune, Segrois, Tailly, Talant, Thoires, Vannaire, Velars-sur-Ouche, Vertault, Vignoles, Villars-Fontaine, Villebichot, Villedieu, Villers-la-Faye, Villers-Patras, Villy-le-Moutier, Vix, Volnay, Vosne-Romanée és Vougeot,

—

Rhône megye: Alix, Anse, L’Arbresle, Les Ardillats, Arnas, Bagnols, Beaujeu, Belleville, Belmont-d’Azergues, Blacé, Le Breuil, Bully, Cercié, Chambost-Allières, Chamelet, Charentay, Charnay, Châtillon, Chazay-d’Azergues, Chénas, Chessy, Chiroubles, Cogny, Corcelles-en-Beaujolais, Dareizé, Denicé, Dracé, Émeringes, Fleurie, Frontenas, Gleizé, Jarnioux, Juliénas, Jullié, Lacenas, Lachassagne, Lancié, Lantignié, Légny, Létra, Limas, Lozanne, Lucenay, Marchampt, Marcy, Moiré, Montmelas-Saint-Sorlin, Morancé, Odenas, Les Olmes, Le Perréon, Pommiers, Porte des Pierres Dorées, Quincié-en-Beaujolais, Régnié-Durette, Rivolet, Saint-Clément-sur-Valsonne, Saint-Cyr-le-Chatoux, Saint-Didier-sur-Beaujeu, Saint-Étienne-des-Oullières, Saint-Étienne-la-Varenne, Saint-Georges-de-Reneins, Saint-Germain-Nuelles, Saint-Jean-d’Ardières, Saint-Jean-des-Vignes, Saint-Julien, Saint-Just-d’Avray, Saint-Lager, Saint-Loup, Saint-Romain-de-Popey, Saint-Vérand, Sainte-Paule, Salles-Arbuissonnas-en-Beaujolais, Sarcey és Taponas.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület (3)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

—	Rhône megye (folytatás): Ternand, Theizé, Val d’Oingt, Vaux-en-Beaujolais, Vauxrenard, Vernay, Villefranche-sur-Saône, Ville-sur-Jarnioux és Villié-Morgon,

—

Saône-et-Loire megye: Aluze, Barizey, Beaumont-sur-Grosne, Bissey-sous-Cruchaud, Bissy-sur-Fley, Bouzeron, Buxy, Cersot, Chagny, Chalon-sur-Saône, Chamilly, Champforgeuil, Change, La Chapelle-de-Bragny, La Chapelle- de-Guinchay, La Charmée, Charrecey, Chassey-le-Camp, Châtenoy-le-Royal, Chaudenay, Cheilly-lès-Maranges, Chenôves, Cluny, Cormatin, Couches, Créot, Culles-les-Roches, Demigny, Dennevy, Dezize-lès-Maranges, Donzy-le-Pertuis, Dracy-le-Fort, Dracy-lès-Couches, Épertully, Farges-lès-Chalon, Flagy, Fley, Fontaines, Fragnes-La Loyère (kizárólag La Loyère egykori település területének megfelelő része tekintetében), Genouilly, Germagny, Givry, Granges, Jambles, Jully-lès-Buxy, Lalheue, Massilly, Mellecey, Mercurey, Messey-sur-Grosne, Montagny-lès-Buxy, Moroges, Paris-l’Hôpital, Pruzilly, Remigny, Romanèche-Thorins, Rosey, Rully, Saint-Ambreuil, Saint-Amour-Bellevue, Saint-Boil, Saint-Clément-sur-Guye, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Désert, Saint-Germain-lès-Buxy, Saint-Gervais-sur-Couches, Saint-Gilles, Saint-Jean-de-Trézy, Saint-Jean-de-Vaux, Saint-Léger-sur-Dheune, Saint-Mard-de-Vaux, Saint-Martin-du-Tartre, Saint-Martin-sous-Montaigu, Saint-Maurice-des-Champs, Saint-Maurice-lès-Couches, Saint-Pierre-de-Varennes, Saint-Rémy, Saint-Sernin-du-Plain, Saint-Symphorien-d’Ancelles és Saint-Vallerin.

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület (4)

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

—	Saône-et-Loire megye (folytatás): Saisy, Sampigny-lès-Maranges, Sancé, Santilly, Sassangy, Saules, Sercy, Taizé, Varennes-lès-Mâcon és Vaux-en-Pré,

—

Yonne megye: Aigremont, Annay-sur-Serin, Arcy-sur-Cure, Asquins, Augy, Auxerre, Avallon, Bazarnes, Beine, Bernouil, Béru, Bessy-sur-Cure, Bleigny-le-Carreau, Censy, Chablis, Champlay, Champs-sur-Yonne, Chamvres, La Chapelle-Vaupelteigne, Charentenay, Châtel-Gérard, Chemilly-sur-Serein, Cheney, Chevannes, Chichée, Chitry, Collan, Coulangeron, Coulanges-la-Vineuse, Courgis, Cruzy-le-Châtel, Dannemoine, Deux Rivières, Dyé, Épineuil, Escamps, Escolives-Sainte-Camille, Fleys, Fontenay-près-Chablis, Gy-l’Évêque, Héry, Irancy, Island, Joigny, Jouancy, Junay, Jussy, Lichères-près-Aigremont, Lignorelles, Ligny-le-Châtel, Lucy-sur-Cure, Maligny, Mélisey, Merry-Sec, Migé, Molay, Molosmes, Montigny-la-Resle, Montholon (kizárólag Champvallon, Villiers-sur-Tholon és Volgré egykori települések területének megfelelő része tekintetében), Mouffy, Moulinsen-Tonnerois, Nitry, Noyers, Ouanne, Paroy-sur-Tholon, Pasilly, Pierre-Perthuis, Poilly-sur-Serein, Pontigny, Préhy, Quenne, Roffey, Rouvray, Saint-Bris-le-Vineux, Saint-Cyr-les-Colons, Saint-Père, Sainte-Pallaye, Sainte-Vertu, Sarry, Senan, Serrigny, Tharoiseau, Tissey, Tonnerre, Tronchoy, Val-de-Mercy, Vallan, Venouse, Venoy, Vermenton, Vézannes, Vézelay, Vézinnes, Villeneuve-Saint-Salves, Villy, Vincelles, Vincelottes, Viviers és Yrouerre.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-8e1a8f52-4992-4c2d-a253-57916e8dda3c

---

(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.