52026PC0102

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A tiltott tűzfegyverek komoly fenyegetést jelentenek az uniós polgárok biztonságára nézve, mivel a súlyos és szervezett bűnözés alá tartozó bűncselekmények széles körét teszik lehetővé, beleértve a kábítószer-kereskedelmet, a zsarolást, a rablást és a bandák által elkövetett erőszakot 1(1). A kutatások azt mutatják, hogy növekszik a bűnözők által a tűzfegyverek iránt támasztott kereslet és az azokhoz való hozzáférésük 2(2), ami egyes uniós országokban erőszakosabb incidensekhez, sőt a bűnözők közötti fegyverkezési versenyhez vezet. A problémát tovább súlyosbítják a geopolitikai események, amelyek a földrajzi közelségük okán fenyegetést jelentenek az Unió biztonságára nézve. Nagy a kockázata annak, hogy a jelenleg zajló konfliktusokból származó felesleges fegyverek végül beszivárognának a feketepiacokra, hasonlóan ahhoz, ami a nyugat-balkáni konfliktust követően történt. Emellett az olyan technológiai fejlesztések, mint a 3D nyomtatás, megkönnyítik a tűzfegyverek előállítását és fokozzák a fenyegetést, hangsúlyozva, hogy határozottabb megelőző intézkedésekre van szükség.

Az EU a legális belső piac tekintetében számos eszközt fogadott el a tűzfegyverek területén. Ezek az uniós eszközök a tűzfegyverek jogszerű megszerzését és tartását szabályozzák. A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 irányelv (a tűzfegyverekről szóló irányelv) 3(3) közös minimumszabályokat állapít meg a polgári célú tűzfegyverek (pl. sportlövészethez és vadászathoz használt tűzfegyverek) EU-n belüli megszerzésére, tartására és kereskedelmi cseréjére vonatkozóan. A tűzfegyverek behozataláról, kiviteléről és tranzitjáról szóló, 2024. december 19-i (EU) 2025/41 rendelet (a továbbiakban: a tűzfegyverekről szóló átdolgozott rendelet) 4(4) bevezeti azt a követelményt, hogy behozatali és kiviteli engedélyt kell szerezni a tűzfegyverek harmadik országokból az uniós határon keresztül, illetve harmadik országokba irányuló mozgatásához. Annak meghatározásával, hogy mi minősül jogszerűnek, mindkét eszköz elkerülhetetlenül azt is körülhatárolja, hogy mi minősül jogellenesnek, ugyanakkor nem határozza meg, hogy mi minősül bűncselekménynek. Ezért a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozóan jelenleg még nem léteznek uniós szabályok.

Az EU és tagállamai nemzetközi szinten elkötelezték magukat a következők mellett: az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (a továbbiakban: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 5(5), amely kiegészíti az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt, valamint nemzetközi szabályokat állapít meg a tűzfegyverek tiltott gyártása és kereskedelme elleni küzdelem érdekében. Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 5. cikke előírja az államok számára, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a kapcsolódó jogsértéseket. A 27 uniós tagállamból 25 és maga az EU (2014 óta) megerősítette a jegyzőkönyvet. Bár az EU megkötötte az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét, az ezen irányelv révén történő további harmonizáció erősíti az egységes végrehajtást.

Egy előkészítő tanulmány megállapította, hogy jelentős különbségek vannak a tagállamok között a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények meghatározása és szankcionálása terén, ami széttagolt jogi keretet eredményezett az Unióban. Egy természeténél fogva szigorúan szabályozott területen a harmonizáció hiánya akadályozza a határokon átnyúló együttműködést, bonyolítja a nyomozásokat és a büntetőeljárásokat, valamint csökkenti a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények szankcionálásának általános hatékonyságát.

A digitális terület megjelent a tiltott gyártást lehető tevő elsődleges tényezőként és egyúttal annak katalizátoraként a 3D nyomtatáshoz szükséges modellek online terjesztése révén, ugyanakkor biztosítja a modern bűnüldözéshez szükséges alapvető infrastruktúrát is. Az e technológiai változások jelentette újonnan felmerülő kockázatok kezeléséhez olyan bűnüldözési stratégiára van szükség, amely prioritásként kezeli a digitális felderítést annak érdekében, hogy áthidalja a tűzfegyverek jelentette fenyegetés átfogó megértését jelenleg akadályozó adathiányt. E biztonsági kihívások kezelése érdekében a javaslat célja az információcsere harmonizált digitális környezetének előmozdítása, biztosítva, hogy a bizonyítékok gyűjtését és a stratégiai elemzést szilárd kiberbiztonsági és adatvédelmi normák támogassák.

A biztonsági kockázatokon és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos kihívásokon túl az EU jelentős adathiánnyal szembesül az illegális tűzfegyverek tekintetében. A megbízható és átfogó statisztikák hiánya akadályozza a bűnüldöző szervek tisztviselőit és a politikai döntéshozókat abban, hogy fel tudják mérni a kihívás mértékét, értékeljék a szakpolitikai hatékonyságot és megalapozott döntéseket hozzanak 6(6). Ez az adathiány hozzájárul a nyilvánosság alacsony tájékozottságához, a korlátozott politikai figyelemhez és a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálására irányuló erőfeszítésekhez szükséges erőforrások elégtelenségéhez is.

Meg kell erősíteni a tagjelölt országokkal való együttműködést is annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes mértékben részt vegyenek az uniós koordinációs mechanizmusokban, amennyiben ez konkrét, határokon átnyúló esetekben szükséges. Ehhez elő kell segíteni a regionális és operatív kezdeményezések terén – többek között a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) keretében – folytatott további együttműködést, valamint az uniós ügynökségekkel, többek között az Europollal, az Eurojusttal, a CEPOL-lal és a Frontexszel való együttműködést, amelyek hozzájárulnak a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének megelőzéséhez és felszámolásához. A jogérvényesítéssel, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésük javítja az Unió és tagállamai közötti együttműködés hatékonyságát, és megerősíti az Uniónak a tűzfegyverek illetéktelen kezekbe jutásával és tiltott mozgásával szembeni általános rezilienciáját.

A javaslat célja, hogy megvédje az uniós polgárokat a tiltott tűzfegyverek jelentette fenyegetéstől azáltal, hogy csökkenti az illegális fegyverek és a kapcsolódó bűncselekmények számát, harmonizálja a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények fogalommeghatározását és a szankciókat a tagállamokban, valamint javítja az adatminőséget és az adatok rendelkezésre állását a fenyegetés jobb megértése és kezelése érdekében. A javaslat nem fogja újradefiniálni a tűzfegyverek törvényes tartására vonatkozó szabályokat.

Az azonosított kihívások kezelése érdekében a javaslat négy konkrét célkitűzést határoz meg:

1.a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának lehetővé tétele és megkönnyítése;

2.a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények időtálló szankcionálásának biztosítása;

3.hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciótípusok és -mértékek biztosítása a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények esetében;

4.a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés javítása, valamint a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó harmonizált adatgyűjtés.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az Európai Bizottság következetesen úgy véli, hogy a tűzfegyverek tiltott kereskedelme jelentős belső biztonsági fenyegetést jelent az EU számára. A 2025. évi ProtectEU 7(7) stratégia és az [új terrorizmus elleni program] hangsúlyozza a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó büntetőjogi normák harmonizálását. Ez a kérdés a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló 2021–2025-ös uniós stratégiában 8(8) és a 2026–2029-es időszakra megújított EMPACT-keretben 9(9) is kulcsfontosságú prioritás.

A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv 10(10) az e kezdeményezés célkitűzéseire kiterjedő legfontosabb szakpolitikai eszköz. Kifejezetten az illegális tűzfegyverpiac ellenőrzésének szigorítására, az uniós jogszabályok hiányosságainak kezelésére, a hírszerzési információk megosztásának javítására, valamint a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok teljes körű működőképességére összpontosít valamennyi tagállamban. Támogatja továbbá a lefoglalt tűzfegyverek uniós adattárának létrehozását. Végezetül a kezdeményezés összhangban van az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve szerinti uniós kötelezettségekkel, egyértelművé téve az ENSZ-ajánlások végrehajtását, különös tekintettel a 3D nyomtatással előállított tűzfegyverek modelljei készítésének bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozó ajánlásokra 11(11).

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E javaslat célkitűzései összhangban vannak a következő szakpolitikai és jogalkotási dokumentumokkal is:

•az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról,

•a Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,

•az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről,

•az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről,

•az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról,

•a Tanács 2005/214/IB kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról,

•a Tanács 2009/948/IB kerethatározata a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről,

•az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3011 rendelete (2024. november 27.) a büntetőeljárás átadásáról,

•a Tanács 10726/21. sz. következtetései a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontoknak az uniós tagállamokban történő megvalósításáról, 2021. július 13.,

•a Tanács 9907/25. sz. következtetései a fegyverkereskedelem elleni küzdelemről, valamint a tűzfegyverekből és a pirotechnikai termékekből eredő fenyegetések elleni küzdelemről, 2025. június 12.,

•a Tanács következtetései – Az európaiak védelme a terrorizmussal szemben: eredmények és következő lépések: a 47. pont kifejezetten felhívja a Bizottságot, hogy kezdje meg az e kezdeményezéssel kapcsolatos munkát,

•a Tanács 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,

•egyezmény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javasolt irányelv jogalapja a 83. cikk (1) és (2) bekezdése. Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a bűncselekményi tényállások és büntetési tételek meghatározására vonatkozó minimumszabályok megállapításának jogalapjáról a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, különösen súlyos bűncselekmények esetében. A rendelkezés a tiltott fegyverkereskedelmet e különösen súlyos bűncselekmények egyikeként sorolja fel.

Az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése meghatározza az Unió minimumszabályok megállapítására vonatkozó hatáskörét, ha a tagállamok büntetőjogi jogszabályainak közelítése elengedhetetlen valamely olyan uniós politika hatékony végrehajtásának biztosításához, amelynek keretében harmonizációs intézkedéseket hoztak. A tűzfegyverekre vonatkozó szakpolitika területét, nevezetesen a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és a lőszerek megszerzésének, tartásának, Unión belüli kereskedelmének, behozatalának és kivitelének feltételeit a tűzfegyverekről szóló irányelv és a tűzfegyverekről szóló átdolgozott rendelet már harmonizálta.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására és a büntetési tételek harmonizálására irányuló összehangolt uniós szintű fellépés hatékonyabb, mint az önálló nemzeti intézkedések. Egy uniós szintű jogi keret megszüntetné az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének tagállamok általi végrehajtásában mutatkozó hiányosságokat, javítaná a nyomozások és büntetőeljárások terén folytatott, határokon átnyúló együttműködést, valamint nagyobb biztonsághoz és a tűzfegyverekkel elkövetett erőszak csökkentéséhez vezetne.

Emellett a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó következetes és harmonizált adatgyűjtést előíró uniós jogszabályok javítanák a bűnüldöző szervek tisztviselőinek és a szakpolitikai döntéshozóknak a képességeit, lehetővé téve az erőforrások jobb elosztását, valamint a fenyegetések és a szakpolitikák jobb értékelését. Az erőteljesebb, összehangolt uniós szintű fellépés a szélesebb körű biztonsági célokat is támogatná, mivel a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények szorosan kapcsolódnak a terrorizmushoz, a pénzmosáshoz, a kábítószer-kereskedelemhez és a szervezett bűnözés egyéb típusaihoz, végső soron megerősítve Európa általános belső biztonságát.

•Arányosság

Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően a javasolt irányelv az e területen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok létrehozásához szükséges és arányos mértékre korlátozódik. Konkrétabban, az illegális birtoklásra vonatkozó rendelkezések figyelembe veszik a nemzeti közigazgatási jogi hagyományokat azáltal, hogy bűnelkövetési szándékot írnak elő, és nem a gondatlanságra összpontosítanak. Emellett a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek modelljei tiltott birtoklásának, tiltott létrehozásának és tiltott terjesztésének javasolt, harmonizált bűncselekménye olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek biztosítják az arányosságot az ipar és a polgárok jogos érdekei tekintetében. E bűncselekmény középpontjában az illegális használat áll, ami azt jelenti, hogy a hivatalos forgalmazók nem akadályozhatók meg a modellek alkalmazásában.

A nyomozati eszközök használatára és az információcserére vonatkozó intézkedések csak a javasolt büntetőjogi keret hatékony működéséhez szükséges mértékben szerepelnek.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A 83. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban a harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó uniós szakpolitikai területeken a bűncselekményi tényállások és büntetési tételek meghatározására vonatkozó minimumszabályokat csak az Európai Parlament és a Tanács irányelvével, rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően lehet megállapítani.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó – nincs olyan uniós irányelv, amely kifejezetten a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekkel és a büntetési tételekkel foglalkozna. A javasolt jogszabály lenne az első ilyen jellegű jogszabály. A javasolt jogszabály nem módosítaná a tűzfegyverekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Egy 12 hetes nyilvános konzultáció és véleményezési felhívás során az érdekelt felek széles körétől gyűjtöttek információkat. Emellett a célzott konzultációkra került sor, amelyek a tagállamokra, a bűnüldöző szervekre, a magánszektorra, az igazságszolgáltatásra és a nemzetközi partnerekre összpontosítottak. A konzultációk célja az volt, hogy azonosítsák a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a megerősítésére, valamint a gyakorló szakemberek támogatására irányuló leghatékonyabb megközelítéseket.

A legtöbb válaszadó támogatta a tűzfegyverekkel kapcsolatos alapvető bűncselekményekre összpontosító jogalkotási kezdeményezést, néhányan pedig szélesebb hatályt javasoltak. A bűnüldöző szervek érdekelt felei hangsúlyozták, hogy az előkészítő jogi aktusoknak a magángyártást, különösen a 3D nyomtatással előállított fegyvereket kell megcélozniuk. A résztvevők azt is kiemelték, hogy a bűnüldözési láncon belül jobb erőforrásokra, fokozottabb koordinációra és együttműködésre van szükség. A Bizottság a javaslat kidolgozása során minden visszajelzést figyelembe vett.

A konzultációkkal kapcsolatban további információk találhatók a hatásvizsgálat mellékleteiben (2. és 3. melléklet).

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Először is, a Bizottság megbízást adott egy előkészítő tanulmány elkészítésére, hogy értékelje a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények bűncselekménnyé nyilvánításának jelenlegi szintjét a tagállamokban. Ez a tanulmány feltárta, hogy jelentős hiányosságok tapasztalhatók az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének átültetése terén a tiltott gyártásnak, a tiltott kereskedelemnek, valamint a jelölések tiltott módosításának és hamisításának bűncselekménnyé nyilvánítása tekintetében. Tizennégy tagállam nem nyilvánította bűncselekménnyé az utóbbi cselekményt.

E tanulmány mellett a Bizottság átfogóan áttekintette a témával kapcsolatban létező szakirodalmat. Emellett a Bizottság számos találkozót tartott a bűnüldöző szervek, az igazságügyi hatóságok, az uniós ügynökségek stb. szakértőivel. A Bizottság külön találkozót is szervezett az uniós büntetőpolitikával foglalkozó szakértői csoporttal.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat négy szakpolitikai alternatívát vett számításba az EU területén történő, tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények kezelésére:

•1. alternatíva: A nem jogalkotási intézkedésekre, a meglévő szabályok tisztázására, a végrehajtás javítására és a határokon átnyúló együttműködés fokozására összpontosít. A 3D nyomtatásban rejlő fenyegetések kezelésére és a tűzfegyverek lefoglalásakor alkalmazandó minimális adatkészlet létrehozására vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.

•2. alternatíva: A fogalommeghatározások és a büntetési tételek összehangolása révén harmonizálja a tűzfegyverekkel kapcsolatos alapvető bűncselekményeket, például a tiltott kereskedelmet, a tiltott gyártást, a jelölések tiltott módosítását és a tiltott birtoklást. Megerősíti a határokon átnyúló együttműködést, szabályozza az új technológiákat a modellek tiltott birtoklása, létrehozása és terjesztése bűncselekményének bevezetése révén, kötelezővé teszi egy minimális adatkészlet használatát a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételéhez és ezen adatok Europolnak történő jelentéséhez, valamint előírja minden tagállam számára, hogy hozzon létre egy tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot. Emellett előírja a tagállamok számára, hogy ötévente gyűjtsék össze és jelentsék a Bizottságnak a tűzfegyverekkel kapcsolatos különböző bűncselekményekre vonatkozó adatokat.

•3. alternatíva: Jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket ötvöz. A 2. szakpolitikai alternatíva szerinti valamennyi jogszabályi kötelezettséget kiterjeszti a tágabb értelemben vett bűncselekmények pontosításával. A nem jogalkotási intézkedések az új technológiákkal kapcsolatos tudásmegosztásra, a 3D nyomtatási modellek közös tesztelésére, valamint egy új fókuszcsoporton keresztül megvalósuló, megerősített igazságügyi együttműködésre összpontosítanak.

•4. alternatíva: Kiterjeszti a 3. alternatíva alkalmazási körét további bűncselekményekre (pl. illegális reaktiválás, fegyverkereskedelem, embargó megsértése és nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegése), továbbá éves adatszolgáltatást ír elő a Bizottság számára.

Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a 3. alternatíva, mivel arányos és hatékony módon kezeli az összes azonosított problémát és célkitűzést. Az 1. szakpolitikai alternatíva önmagában nem tekinthető elég hatékonynak, mivel a nem jogalkotási intézkedések nem adnak elegendő ösztönzést a jelentős változásokhoz. A 2. szakpolitikai alternatíva valamennyi problémával és célkitűzéssel foglalkozna, azonban a végrehajtásához nyújtott további támogatás hiánya miatt kevésbé hatékonynak tekinthető. A 4. szakpolitikai alternatíva hatékonynak tekinthető a kitűzött célok elérése tekintetében, de végrehajtása aránytalan terhet ró a tagállamokra.

Bár a mennyiségi adatok hiánya hátráltatta a hatások pontos kiszámítását, néhány általános következtetés levonható. A fő társadalmi hatások az uniós polgárok biztonságának javítására összpontosítanak azáltal, hogy csökkentik a tiltott tűzfegyverek jelentős számát az EU-ban. Bebizonyosodott, hogy az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva alig vagy egyáltalán nem gyakorol hatást azokra a polgárokra, akik már legálisan rendelkeznek tűzfegyverrel, mivel ez a javaslat az illegális piacra összpontosít.

A várható fő gazdasági hatás a lövöldözésekhez kapcsolódó költségek csökkentésére összpontosít. Jóllehet nem létezik az EU-ban tűzfegyverekkel elkövetett erőszak gazdasági költségeire vonatkozó, meggyőző kutatás, az uniós finanszírozású INSIGHT-projekt 12(12) keretében végzett kutatásokat, valamint egy konkrét svédországi lövöldözés költségére vonatkozó kutatást ötvöző elemzés becslése szerint a lövöldözések a svéd társadalom számára 2024 első felében mintegy 120–140 millió EUR költséget 13(13) jelentettek. Ez a számadat pusztán elméleti jellegű, mivel azon a feltételezésen alapul, hogy az adott lövöldözés költsége extrapolálható és a 2024 első felében Svédországban történt valamennyi lövöldözésre alkalmazható. Mindazonáltal azt mutatja, hogy a tűzfegyverekkel elkövetett erőszak költségei – bár nehezen becsülhetők meg – nem elhanyagolhatók.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2025. május 5-én adta ki első kedvezőtlen véleményét. A Szabályozói Ellenőrzési Testület megállapította, hogy a hatásvizsgálat hiányosságokat mutat, amelyeket a továbblépés előtt orvosolni kell. A Testület különösen arra a következtetésre jutott, hogy a jelentés nem támasztotta alá meggyőzően, szilárd bizonyítékokkal a probléma nagyságrendjét, sürgősségét és mozgatórugóit, nem mutatta be egyértelműen, hogy a kezdeményezés miként illeszkedik a meglévő uniós jogi keretbe vagy milyen hozzáadott értéket képvisel azon túl, és nem támasztotta alá a tagállamok közötti eltérésekre vagy a szabályozási hézagokat kihasználó bűnelkövetőkre vonatkozó állításokat. Azt is megállapította, hogy a célkitűzések nem felelnek meg eléggé a S.M.A.R.T. módszernek, a szakpolitikai alternatívák és a célkitűzések közötti ok-okozati összefüggések nem kielégítően bizonyítottak, a gazdasági és társadalmi hatások, a költségek, az arányosság és az alternatívák összehasonlítása pedig hiányos és nem kellően alátámasztott. Ennek eredményeként a Szabályozói Ellenőrzési Testület arra kötelezte a Bizottságot, hogy jelentősen vizsgálja felül és erősítse meg az elemzést, majd újbóli véleményezés céljából ismételten nyújtsa be a jelentést.

2025. november 10-én a Szabályozói Ellenőrzési Testület második véleményt adott ki az átdolgozott hatásvizsgálatra vonatkozóan. A testület fenntartásokkal ellátott kedvező véleményt adott. A fenntartások középpontjában az állt, hogy a probléma leírásából még mindig hiányoztak bizonyos adatok, hogy a célkitűzéseket le lehetett volna írni úgy, hogy jobban megfeleljenek S.M.A.R.T. módszernek, és hogy a szakpolitikai alternatívák különböző hatásai nem voltak kellően egyértelműek. A Bizottság tovább javította a hatásvizsgálatot, hogy az tükrözze ezeket az észrevételeket.

Végezetül a hatásvizsgálat kifejtette, hogy a hatásvizsgálatban szereplő szakpolitikai alternatívák egyike sem gyakorolt hatást a környezetre, ezért ez a jogalkotási javaslat összhangban van az európai klímarendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

Azáltal, hogy kezeli a tűzfegyverek tiltott kereskedelme jelentette fenyegetést, a javaslat pozitív hatással lesz az uniós polgárok biztonságának garantálására.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. cikke elismeri vállalkozás szabadságát „az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban”. E kezdeményezés nem érinti a vállalkozáshoz való jogot, mivel a tűzfegyverekről szóló irányelv állapítja meg a tűzfegyverekkel való, fegyverkereskedők által végzett kereskedés engedélyezésére vonatkozó szabályokat. Ezeken a szabályokon e kezdeményezés nem változtat.

A Charta 17. cikke elismeri a tulajdonhoz való jogot. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Charta 17. cikkében biztosított tulajdonhoz való jog nem abszolút jog és az arányosság elvére figyelemmel korlátozható, de korlátozására csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. A tűzfegyverekről szóló irányelv állapítja meg a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és a lőszerek legális tartására vonatkozó szabályokat. Ezeken a szabályokon e kezdeményezés nem változtat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A jogalkotási javaslat végrehajtása hatékonyabb nyomozásokat, valamint a tűzfegyverekkel és alapvető alkotóelemeikkel kapcsolatos bűncselekmények szélesebb körét eredményezné. Következésképpen a tagállamoknak további személyi állományra lenne szükségük, hogy meg tudjanak birkózni a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozó nyomozások és büntetőeljárások számának esetleges növekedésével. A személyzet létszámának növekedése a becslések szerint évente összesen 4 069 175 EUR-ba kerülne valamennyi tagállam esetében legalább az első öt évben.

A lefoglalt tűzfegyverek számával összefüggésben várhatóan emelkedni fognak a tagállamok igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos adminisztratív költségei. A becslések szerint a 27 tagállamban összesen évente 574 564 EUR-t tesznek ki a ballisztikai jelentések adminisztratív költségei, valamint további 332 107 EUR-t a 3D-s nyomtatással előállított tűzfegyverekkel kapcsolatos ballisztikai jelentések.

Emellett a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontoknak mind a 27 tagállamban történő teljes körű létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos adminisztratív költségek a becslések szerint 12 070 917 EUR-t, a tűzfegyverekkel kapcsolatos adatoknak a nemzeti adatbázisokban való harmonizálásával kapcsolatos adminisztratív költségek pedig 10 800 000 EUR-t tesznek ki a 27 tagállamban összesen.

A Bizottság költségei a kezdeményezés végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos munkaerőköltségekhez kapcsolódnak, amelyeket az illetékes szolgálat meglévő költségvetéséből kell fedezni. Ezen túlmenően a Bizottságnak az információcsere támogatása érdekében fókuszcsoportos találkozó kell szerveznie az igazságszolgáltatási szereplői számára. Egy másik költségelem a Bizottság által készítendő jelentés. Ez a jelentés egy tanulmány, amely bizonyos mutatók segítségével elemzi az irányelv hatékonyságát. Ez a tanulmány, amelyre a jelenlegi többéves pénzügyi keret lejárta után kerül sor, mintegy 420 000 EUR-ba fog kerülni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A hatálybalépésétől számítva két év áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az irányelvet átültessék nemzeti jogukba. A Bizottság nyomon fogja követni ezt az átültetést.

Emellett a Bizottság a hatásvizsgálat 10. mellékletében nyomonkövetési keretet terjesztett elő. Ez a keret meghatározza azokat a mutatókat, amelyek segítségével nyomon követhető a kezdeményezés egyes célkitűzéseinek végrehajtása. Megállapítja továbbá a kiindulási helyzetet és a szükséges referenciaértékeket annak érdekében, hogy a végrehajtás sikeresnek minősüljön. A kezdeményezést összesen 15 mutató alapján fogják nyomon követni, mint például a bűncselekményekhez kapcsolódó ügyek száma, a legalacsonyabb büntetési tételek emelése, a nyereségelkobzás, a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozása és működése, az európai tűzfegyver-központnak küldött információk stb.

Az átültetés lehetővé tétele és az első adatgyűjtés lezárása érdekében a hatálybalépés után nyolc évvel, majd azt követően ötévente a Bizottság értékelő jelentést készít az irányelv hozzáadott értékéről a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem terén, amelyben szerepelnek az előző öt év végrehajtási adatai. Ez a jelentés tartalmazza a fent említett nyomonkövetési keret eredményeit is. Szerepelni fognak abban továbbá a különböző rendelkezések tagállamok általi végrehajtására vonatkozó információk, és áttekintést nyújt a kapott statisztikai adatokról. E jelentés elkészítéséhez a tagállamok kötelesek minden releváns információt benyújtani. Ezen értékelés alapján a Bizottság dönt arról, hogy szükség van-e megfelelő intézkedésekre.

Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a javaslat végrehajtásában, a Bizottság elő fogja segíteni az új technológiákkal kapcsolatban levont tanulságok megosztását és az ezen új technológiákhoz kapcsolódó modellek közös tesztelését. Ezen túlmenően a Bizottság egy fókuszcsoport létrehozásával is elő fogja segíteni az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést az információcsere érdekében.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk: Tárgy

Ez a rendelkezés meghatározza az irányelv célját. Kifejti különösen a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények fogalommeghatározásainak és büntetési tételeinek harmonizálására, a határokon átnyúló együttműködés javítására, valamint a tűzfegyverek lefoglalására vonatkozó minimális adatkészlet létrehozására irányuló három különböző célt.

2. cikk: Fogalommeghatározások

Ez a rendelkezés tartalmazza az irányelvben használt fogalmak meghatározását. Több fogalommeghatározás is utal a fegyverek megszerzéséről és tartásáról szóló (EU) 2021/555 irányelvre.

3. cikk: Bűncselekmények

Ez a rendelkezés az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményeket ismerteti. Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve értelmében bűncselekménnyé kell nyilvánítani a tűzfegyverek tiltott gyártását, tiltott kereskedelmét, valamint a tűzfegyverek megjelölésének meghamisítását és módosítását. Az illegális birtoklás bűncselekménnyé nyilvánítása a tűzfegyverekről szóló (EU) 2021/555 irányelvből ered. A modellekkel kapcsolatos bűncselekmények új bűncselekménynek minősülnek. Ezek előkészítő jogi aktusoknak tekinthetők.

4. cikk: Felbujtás, bűnsegély és kísérlet

A 4. cikk bűncselekménnyé nyilvánítja a 3. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetésére való felbujtást, valamint az ahhoz nyújtott bűnsegélyt. Ez a bűncselekménnyé nyilvánítás az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvéből is levezethető követelmény.

5. cikk: Természetes személyekkel szembeni szankciók

Ez a cikk minimumkövetelményeket ír elő annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal legyenek büntetendők. Amennyiben lehetséges volt, a tagállamok által jelenleg alkalmazott büntetési tételek szintjének átlagát tekintették irányadó elvnek a büntetési tételek megállapításához.

A (3) bekezdés célja, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekre további szankciók és intézkedések vonatkozzanak, amelyek lehetővé teszik a különböző típusú bűnözői magatartásokra a testreszabott reagálást.

6. cikk: Jogi személyek felelőssége

Ez a cikk kötelezettségeket tartalmaz a jogi személyek 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekért való felelősségének biztosítására, amennyiben az említett bűncselekményeket a javukra követték el. Ez a cikk azt is előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a felügyelet és az ellenőrzés olyan hiánya miatt, amely lehetővé tette a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények elkövetését. Ezenkívül a jogi személy felelőssége nem zárhatja ki a természetes személyekkel szembeni büntetőeljárást.

7. cikk: Jogi személyekkel szembeni szankciók

Ez a cikk a javaslat hatálya alá tartozó bűncselekményekben részt vevő jogi személyekkel szemben alkalmazandó szankciókat határozza meg.

8. cikk: Súlyosító körülmények

Ez a cikk meghatározza azokat a súlyosító körülményeket, amelyeket a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekhez kapcsolódó szankciók alkalmazásakor figyelembe kell venni.

9. cikk: Enyhítő körülmények

Ez a cikk meghatározza azokat az enyhítő körülményeket, amelyeket a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekhez kapcsolódó szankciók alkalmazásakor figyelembe kell venni.

10. cikk: Nyomozati eszközök

Ez a rendelkezés előírja, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények kivizsgálásához speciális nyomozati eszközöket kell rendelkezésre bocsátani.

11. cikk: Kezelés és ártalmatlanítás

Ez a rendelkezés az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének a tűzfegyverek kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló 6. cikkét ülteti át.

12. cikk: Elévülési idők

Ez a cikk az elévülési időkre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok egy bizonyos időtartamon belül kivizsgálhassák, büntetőeljárás alá vonhassák és elbírálhassák a javaslat hatálya alá tartozó bűncselekményeket.

13. cikk: Joghatóság

Ez a cikk a joghatóságra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a tagállamok megállapítsák a joghatóságot a javaslat hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében, és tájékoztassák a Bizottságot azon döntésükről, ha kiterjesztik ezt a joghatóságot olyan konkrét ügyekre, amikor a bűncselekményt a területükön kívül követik el.

14. cikk: Képzés

E rendelkezés célja a képzési tevékenységek jogérvényesítési lánc mentén történő fokozása annak biztosítása érdekében, hogy minden érintett fél rendelkezzen a feladatai hatékony ellátásához szükséges speciális készségekkel és képességekkel.

15. cikk: Koordináció és együttműködés a tagállamon belüli illetékes hatóságok között

Ez a rendelkezés előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egy tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot, amelynek stratégiai és operatív szinten biztosítania kell a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben részt vevő valamennyi illetékes hatóságuk közötti koordinációt és együttműködést.

16. cikk: Együttműködés a tagállamok és a Bizottság, valamint az uniós szervek vagy ügynökségek között

Ez a rendelkezés leírja, hogy szükség van a határokon átnyúló együttműködésre a gyaníthatóan határokon átnyúló jellegű bűncselekmények esetében. A rendelkezés előírja továbbá a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok kötelező létrehozását a tagállamokban. A rendelkezés továbbá azt is megállapítja, hogy a tagállamok együttműködhetnek a gyaníthatóan tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszerek magáncélú gyártására szolgáló modellek közös tesztelése tekintetében.

17. cikk: A lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vétele és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Ez a rendelkezés előírja, hogy a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételekor egy minimális adatkészletet kell alkalmazni. A minimális adatkészlet a mellékletben kerül meghatározásra. Ezért a rendelkezés magában foglalja annak lehetőségét is, hogy a mellékletet felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítsák.

18. cikk: Statisztikai adatok

Ez a rendelkezés a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatok szisztematikus gyűjtésének szükségességével foglalkozik. Előírja a tagállamok számára, hogy legalább ötévente gyűjtsék össze, tegyék közzé és küldjék meg a Bizottságnak a vonatkozó statisztikai adatokat. Előírja továbbá, hogy a nyilvántartásba vett lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó információkat továbbítani kell az Europolnak. Ez a rendelkezés azt is előírja a tagállamok számára, hogy az adatokat legalább 20 évig őrizzék meg. Végül a rendelkezés arra kötelezi a Bizottságot, hogy legalább ötévente tegyen közzé jelentést a tagállamok által továbbított statisztikai adatok alapján.

19. cikk: A felhatalmazás gyakorlása

Ez a cikk meghatározza azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának feltételeit, amelyek létrehozhatók és módosíthatók.

20. cikk: Más jogi eszköz módosítása

Ez a rendelkezés módosítja a meglévő (EU) 2024/1260 irányelvet 14(14) annak érdekében, hogy az kiterjedjen az e kezdeményezés 3. és 4. cikkében meghatározott bűncselekményekre is.

21. cikk: Jelentéstétel

Ez a cikk arra kötelezi a Bizottságot, hogy az irányelv hatálybalépését követő nyolcadik évben, majd azt követően ötévente nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést az irányelv hozzáadott értékére vonatkozóan. Ez a jelentés tartalmazza a tagállamok által a statisztikákról és a végrehajtásról benyújtott információkat.

22., 23. és 24. cikk:

Ezek a cikkek további rendelkezéseket tartalmaznak a tagállamok általi átültetésre, a hatálybalépésre és az irányelv címzettjeire vonatkozóan.

Melléklet: A lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális adatkészlet

A melléklet tartalmazza azt a minimális adatkészletet, amelyet a tagállamoknak a bűncselekménnyel összefüggésben lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételéhez használniuk kell.

2026/0059 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint az (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre 15(1) és különösen annak 83. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 16(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikke szerint „az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.

(2)A tűzfegyverek tiltott kereskedelme a különösen súlyos bűncselekményeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: EUMSZ) elismert egyik példája, amelyet gyakran szervezett bűnözés keretében vagy terrorizmussal összefüggésben követnek el. A tűzfegyverek tiltott kereskedelmének megelőzése és az ellene folytatott küzdelem elsődleges fontosságú az Unió és a tagállamok számára.

(3)A tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményeknek, valamint azok hatásainak fokozódása, amelyek aláássák a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jog hatékonyságát, továbbra is aggodalomra ad okot az Unióban. Az ilyen bűncselekmények egyre inkább átnyúlnak azon tagállamok határain, amelyekben a bűncselekményeket elkövették. Az ilyen bűncselekmények fenyegetést jelentenek az uniós polgárokra nézve, és ezért megfelelő és eredményes válaszintézkedéseket tesznek szükségessé, amelyekhez gyakran hatékony határokon átnyúló együttműködésre van szükség.

(4)A tűzfegyverek tiltott gyártása magában foglalja a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek 3D nyomtatóval, számítógépes numerikus vezérlésű (CNC) fémmarógéppel vagy hasonló, számítógéppel működtetett rendszerrel, kereskedői engedély nélkül történő magángyártását. A modellek az ilyen típusú gyártás lényeges előfeltételei. A modelleken alapuló tiltott gyártás a szervezett bűnözés és a terrorizmus általi használatra szánt tűzfegyverek egyre fontosabb forrásává válik, és olyan tűzfegyverek előállításához vezet, amelyek kezdettől fogva ismeretlenek és nyomon követhetetlenek.

(5)A 2001/748/EK tanácsi határozattal 17 (3) összhangban a Bizottság aláírta az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyvét (a továbbiakban: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve). Az Unió a 2014/164/EU tanácsi határozattal 18 (4) megerősítette az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét.

(6)Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 5. cikke előírja a részes államok számára, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a tűzfegyverek tiltott előállítását, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmét, a tűzfegyvereken található jelölések meghamisítását vagy tiltott eltávolítását, kitörlését vagy megváltoztatását, az említett bűncselekmények valamelyikének elkövetésére irányuló kísérletet vagy az elkövetésében való részvételt, valamint az említett bűncselekmények elkövetésének megszervezését, irányítását, segítését, az arra való felbujtást annak elősegítését vagy tanácsokkal segítését.

(7)Az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 (5) csak konkrét kereskedői engedély birtokában engedélyezi tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemeik gyártását, kereskedelmét, cseréjét, módosítását vagy átalakítását, illetve lőszer gyártását, kereskedelmét, cseréjét, módosítását vagy átalakítását. Az említett irányelv továbbá csak konkrét közvetítői engedély birtokában teszi lehetővé tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer vételére, eladására vagy szolgáltatására irányuló ügyletek tárgyalását vagy lebonyolítását, valamint tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer szállításának lebonyolítását.

(8)Az (EU) 2021/555 irányelv csak meghatározott körülmények között engedélyezi tűzfegyverek megszerzését és tartását, és előírja a tagállamok számára, hogy állapítsák meg az (EU) 2021/555 irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az (EU) 2021/555 irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az említett irányelvnél szigorúbb jogszabályokat fogadjanak el.

(9)Az (EU) 2025/41 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 (6) csak külön engedély birtokában engedélyezi tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek behozatalát, kivitelét és tranzitját.

(10)Az uniós belső piac integritásának az (EU) 2021/555 irányelvvel és az (EU) 2025/41 rendelettel összhangban történő biztosítása, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a magas szintű biztonság megvalósítása érdekében, továbbá tekintettel az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvére, minimumszabályokat kell megállapítani a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények fogalommeghatározására és a szankciókra vonatkozóan az említett jogi aktusok hatékony végrehajtása érdekében.

(11)Ezen jogi aktusok összefüggésében a hatástalanított tűzfegyverek tiltott reaktiválását tiltott gyártásnak kell tekinteni, mivel az (EU) 2021/555 irányelv szerinti szükséges engedély nélkül végzett reaktiválás olyan manipulációval jár, amely gyártásnak minősül. A tűzfegyverek tiltott közvetítését tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kell tekinteni, mivel a kereskedelem előfeltétele az (EU) 2021/555 irányelvvel összhangban a közvetítői engedély megléte. A tiltott kereskedelmet vagy tűzfegyverek tiltott kereskedelmének, vagy tiltott gyártásnak, vagy mindkettőnek kell tekinteni, mivel mind a gyártás, mind a kereskedelem előfeltétele az (EU) 2021/555 irányelvvel összhangban a kereskedői engedély megléte. A fegyverembargó megsértését tűzfegyverek tiltott kereskedelmének kell tekinteni, mivel a fegyverembargó hatálya alá tartozó országokba irányuló kivitel nem engedélyezhető. Az engedély hiánya alapvető eleme a tiltott tűzfegyver-kereskedelem fogalommeghatározásának.

(12)Ez nem érintheti azon polgárok jogait, akik az (EU) 2021/555 irányelvvel és az (EU) 2025/41 rendelettel összhangban jogszerűen tartanak, használnak, gyártanak és forgalmaznak tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert.

(13)Az elmúlt években új technológiák jelentek meg, amelyek lehetővé teszik a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer magángyártását, mint például azok 3D nyomtatását, amelyet additív gyártásnak is neveznek, és e technológiák egyre hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé válnak. Ez a technológia digitális modellekre támaszkodik, amelyek letölthetők, terjeszthetők és felhasználhatók tűzfegyverek tiltott előállítására. Figyelembe véve a fenyegetés alakulását, valamint az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény részes felei konferenciájának 2024. október 14. és 18. között, Bécsben tartott 12. ülésszakán elfogadott 12/3. sz. ENSZ-határozatban 21 (7) foglalt ajánlásokkal összhangban a modellek birtoklását, az azokhoz való hozzáférést, azok terjesztését és létrehozását valamennyi tagállamban bűncselekménnyé kell nyilvánítani.

(14)Annak természeténél fogva expanzív jellege miatt különös hangsúlyt kell fektetni a modellek terjesztésére. Amint egy modellt megosztanak az interneten, az gyorsan ellenőrizhetetlenné válik, és olyan ciklus jön létre, amelyben azt lemásolják és számos platformon elterjed, megkerülve a hagyományos felügyeletet. A modellek terjesztésének ezért minden körülmények között bűncselekménynek kell minősülnie, szemben a modellek létrehozásának, megszerzésének, birtoklásának és megosztásának bűncselekményével. A hangsúlyt a terjesztés megakadályozására kell helyezni olyan szigorú felelősségi normák megállapításával, amelyek előírják, hogy a gondatlanság is elég legyen ahhoz, hogy egy cselekedet bűncselekménynek minősüljön, és ne legyen feltétlen szükség bűnelkövetési szándékra.

(15)Az additív gyártási módszerek, például a 3D nyomtatás, az ipari termelés és innováció értékes mozgatórugói lehetnek. A használatára vonatkozó korlátozások nem érinthetik az (EU) 2021/555 irányelvvel összhangban engedéllyel rendelkező tűzfegyver-kereskedők vagy más engedéllyel rendelkező jogi vagy természetes személyek általi jogszerű használatot. A fellépés nem irányulhat az ágazatban megvalósuló kutatásokra és innovatív fejlesztésekre.

(16)Az ilyen bűncselekményekért felelős természetes és jogi személyekre alkalmazandó olyan szankciókat és intézkedéseket kell előírni, amelyek tükrözik az ilyen bűncselekmények súlyosságát, és amelyeknek hatékonynak, visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük.

(17)Ebből a célból természetes személyek esetében meg kell határozni a szabadságvesztés felső határának minimumszintjét. Tekintettel arra, hogy egy tűzfegyver potenciálisan mekkora kárt – súlyos sérülést és akár halált is – okozhat, valamint figyelemmel a tűzfegyverek hosszú élettartamára, helyénvaló olyan minimumszinteket megállapítani, amelyek tükrözik a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódó életveszélyt, és arányosak a bűncselekmény konkrét kockázatával, súlyosságával és jogellenességének mértékével. Az ezen irányelv értelmében a természetes személyek által elkövetett bűncselekmények tekintetében kiszabható szabadságvesztés felső határait kell alkalmazni legalább az említett bűncselekmények legsúlyosabb formáira. Ez az irányelv nem határoz meg a tagállamok által alkalmazandó szankciók minimális mértékére vonatkozó követelményeket azon túlmenően, hogy biztosítani kell, hogy a szankciók összességében hatékonyak, visszatartó erejűek és arányosak legyenek.

(18)Tekintettel arra, hogy a jogi személyek is a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak, az ilyen jogi személyeket felelősségre kell vonni az ezen irányelvben meghatározott és előírt, a tűzfegyverekre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésével kapcsolatos bűncselekményekért. Az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmények és szankciók tekintetében „jogi személy” bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében ilyen jogállással rendelkezik, kivéve az államokat vagy az államhatalmat gyakorló közjogi szerveket, valamint a nemzetközi közjogi szervezeteket. Mivel ezen irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamok elfogadhatnak szigorúbb szabályokat is, ideértve a közjogi szervek büntetőjogi felelősségére vonatkozó szabályokat is.

(19)Amennyiben a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményeknek minősülő magatartás jogi személyeknek tulajdonítható, az ilyen jogi személyek csak akkor vonhatók felelősségre az ilyen bűncselekményért, ha a bűncselekmények 3. cikkben meghatározott valamennyi tényállási eleme teljesül. A felelősségnek biztosítania kell az elszámoltathatóságot, valamint meg kell előznie a további bűncselekményeket és visszatartó erejűnek kell lennie. Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében azon tagállamoknak, amelyeknek a joga rendelkezik a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről, biztosítaniuk kell, hogy jogszabályaik hatékony, visszatartó erejű és arányos büntetőjogi szankciótípusokat és -mértékeket írjanak elő. Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében azon tagállamoknak, amelyeknek a joga nem rendelkezik a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről, biztosítaniuk kell, hogy jogszabályaik hatékony, visszatartó erejű és arányos nem büntetőjogi szankciótípusokat és -mértékeket írjanak elő. E célból meg kell határozni a pénzbírságok felső határának minimumszintjét. Az ezen irányelv által az abban meghatározott bűncselekmények tekintetében előírt maximális mértékű pénzbírságokat kell alkalmazni legalább az ilyen bűncselekmények legsúlyosabb formáira. A kiszabott szankció hatékonyságának, visszatartó erejének és arányosságának biztosítása érdekében figyelembe kell venni az érintett jogi személyek magatartásának súlyosságát, valamint egyéni, pénzügyi és egyéb körülményeit. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a pénzbírságok maximális mértékét vagy az érintett jogi személy teljes globális árbevételének bizonyos százalékában, vagy rögzített összegekben határozzák meg.

(20)A jogi személyekre kiszabandó pénzbírságoknak a teljes globális árbevételük függvényében történő megállapítása kritériumának alkalmazásakor a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy ezt az árbevételt a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző üzleti év vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti év alapján számítják-e ki. Ez a bírák vagy bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik. A tagállamoknak meg kell fontolniuk szabályok előírását is azon esetekre, amikor a pénzbírság összegét nem lehet a jogi személy által a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző üzleti évben vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes globális árbevétel alapján meghatározni. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy más kritériumokat – így például egy eltérő üzleti évben elért teljes globális árbevételt – vegyenek figyelembe.

(21)A tűzfegyverek hosszú élettartamúak. Ha eltérítik azokat a feketepiacok felé, évtizedekig károkat okozhatnak. Ezért ezen bűncselekmények esetében nem kell alkalmazni azokat a standard százalékos arányokat, amelyeket a belső piacra vonatkozó jogi aktusokban használnak a pénzbírságok globális árbevételhez viszonyított megállapítására.

(22)A tagállamoknak nemzeti jogukban meg kell határozniuk a rögzített összegekben megadott pénzbírságok maximális mértékét. Az ilyen pénzbírságok legmagasabb mértékét kell alkalmazni az olyan legsúlyosabb bűncselekményformákra, amelyeket pénzügyileg erős jogi személyek követnek el. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák a pénzbírságok említett legmagasabb mértékének kiszámításához használandó módszert. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy – a nemzeti jogukban meghatározott eljárásokkal összhangban – az inflációs ráták és a pénzben kifejezett érték egyéb ingadozásai tekintetében rendszeresen felülvizsgálják a rögzített összegekben megadott pénzbírságok mértékét. Azon tagállamoknak, amelyeknek pénzneme nem az euro, a pénzbírságok maximális mértékét saját pénznemükben, az ezen irányelv hatálybalépésének napján az ezen irányelvben euróban meghatározott mértékeknek megfelelően kell meghatározniuk. Ezeknek a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a pénzbírságok mértékét, tekintettel az átváltási árfolyam alakulására is.

(23)A maximális pénzbírságok minimumszintjének az irányelvben történő meghatározása nem érintheti a büntetőeljárásokban eljáró bírák vagy bíróságok arra vonatkozó mérlegelési jogkörét, hogy egyedi esetekben megfelelő szankciókat szabjanak ki. Mivel ez az irányelv nem ír elő semmilyen követelményt a tűzfegyverekkel kapcsolatos, jogi személyek által elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan a nemzeti jogban meghatározott pénzbírságok minimális mértékére vonatkozóan, a bíráknak vagy bíróságoknak minden esetben megfelelő szankciókat kell kiszabniuk, figyelembe véve az érintett jogi személy egyéni, pénzügyi és egyéb körülményeit, valamint a magatartás súlyosságát.

(24)A teljes körű elszámoltathatóság biztosítása érdekében az a tény, hogy ezen irányelv értelmében jogi személyek felelősségre vonhatók, nem zárhatja ki büntetőeljárás indítását olyan természetes személyek ellen, akik az ezen irányelvben meghatározott bűncselekményeket követnek el, azokban felbujtóként vagy bűnsegédként vesznek részt. Amennyiben a büntetőjogi felelősség feltételei teljesülnek, az ilyen természetes személyek körébe bele kell érteni a vállalati vezetőtestületek tagjait is.

(25)A kiszabott szankciómértékeket tovább kell közelíteni, és e mértékek eredményességét az elkövetett bűncselekmény súlyosságát tükröző, közös súlyosító körülmények bevezetésével kell elősegíteni. A „súlyosító körülmények” fogalmát vagy olyan tényekként kell értelmezni, amelyek lehetővé teszik a bíró számára, hogy ugyanazon bűncselekményért szigorúbb büntetéseket szabjon ki, mint az ilyen tények felmerülése nélkül szokásosan kiszabott büntetés, vagy annak lehetőségeként, hogy több bűncselekményt együttesen vegyenek figyelembe a szankció mértékének növelése érdekében. Ezért a tagállamok nem kötelesek külön súlyosító körülményekről rendelkezni, amennyiben a nemzeti jog már rendelkezik olyan különálló bűncselekményekről, amelyek szigorúbb büntetésekhez vezethetnek.

(26)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvben meghatározott súlyosító körülmények közül legalább egy lehetséges súlyosító körülményként kerüljön megállapításra a jogrendszerükben alkalmazandó szabályokkal összhangban. Mindenesetre változatlanul a bíró vagy a bíróság mérlegelési jogkörébe kell, hogy tartozzon annak megállapítása, hogy az egyes ügyek konkrét körülményeinek figyelembevételével növelje-e vagy csökkentse a büntetést.

(27)Amennyiben egy nyomozás során nagy számú tűzfegyvert fedeznek fel, ezt súlyosító körülménynek kell tekinteni. E célból a tagállamoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk arról, hogy mi számít nagy számú tűzfegyvernek.

(28)A járulékos szankciók vagy a pénzügyi szankcióktól eltérő intézkedések gyakran hatékonyabbak, mint az utóbbiak, különösen a jogi személyek esetében. A pénzügyi szankcióktól eltérő járulékos szankcióknak vagy intézkedéseknek ezért rendelkezésre kell állniuk a vonatkozó eljárásokban. Ezek a szankciók vagy intézkedések magukban foglalhatják bizonyos előnyökből vagy finanszírozásból való kizárást, a tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonását, a tűzfegyverek elkobzását (függetlenül attól, hogy azokat jogszerűen vagy jogellenesen birtokolják-e), a tűzfegyverekre vonatkozó engedély visszavonását vagy az engedélykérelem elutasítását, a tűzfegyverek tartásához és használatához kapcsolódó jogoktól való megfosztást, valamint bizonyos szakmai tevékenységek végzésének tilalmát. Ez nem sértheti a büntetőeljárásban eljáró bírák vagy bíróságok arra vonatkozó mérlegelési jogkörét, hogy az egyedi ügyekben megfelelő szankciókat szabjanak ki.

(29)Ezen irányelvet az egyes ügyek konkrét körülményeinek megfelelő büntetések kiszabására és végrehajtására vonatkozó, a nemzeti büntetőjogban foglalt általános szabályok és elvek sérelme nélkül kell alkalmazni. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák a járulékos szankciók vagy intézkedések legmegfelelőbb típusait. Különösen abban az esetben, ha a nemzeti jog szerint szankcióként kiszabható az olyan tevékenységek végzésére vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonása, amelyek a releváns bűncselekmény elkövetését eredményezték, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bírók vagy a bíróságok vagy saját maguk szabhassák ki e szankciókat, vagy arról egy másik illetékes hatóság tájékoztatást kapjon és a nemzeti eljárási szabályai szerint eljárhasson.

(30)A tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményekkel foglalkozó nyomozások és büntetőeljárások hatékonyságának biztosítása érdekében az ilyen bűncselekmények felderítéséért vagy az azokkal kapcsolatos vádemelésért felelős személyek számára lehetővé kell tenni az olyan hatásos nyomozati eszközök igénybevételét, mint amilyenek a szervezett bűnözés és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelem keretében alkalmazott nyomozati eszközök. Ilyen eszköznek kell tekinteni adott esetben például bármely személyes vagyontárgy átkutatását, a kommunikáció lehallgatását, a leplezett megfigyelést – az elektronikus megfigyelést is ideértve –, hangfelvételek készítését és megőrzését magán- vagy nyilvános járművekben, illetve magánhelyiségekben vagy nyilvános helyeken, továbbá személyekről vizuális képek készítését és rögzítését nyilvános járművekben és nyilvános helyeken, valamint a pénzügyi nyomozásokat.

(31)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghozzák az (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 22 (8) összhangban szükséges összes intézkedést. A tűzfegyverekre vonatkozó egyéb jogalkotási eszközökkel, például az ENSZ-jegyzőkönyvvel és a tűzfegyverekről szóló rendelettel való terminológiai egységesség biztosítása érdekében ebben az irányelvben a „lefoglalás” kifejezést kell használni. A tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek lefoglalásával összefüggésben a „lefoglalást” az (EU) 2024/1260 irányelvben meghatározott „befagyasztásként” kell értelmezni.

(32)Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak elegendő idejük legyen összetett nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására, a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony küzdelemhez szükséges elévülési időkre vonatkozóan, azon nemzeti szabályok sérelme nélkül, amelyek nem határoznak meg elévülési időket a nyomozás, a büntetőeljárás és a végrehajtás tekintetében. Általános szabályként az elévülési időt a bűncselekmény elkövetésének időpontjától kell számítani. Mivel azonban ezen irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elévülési idő később kezdődjön meg, nevezetesen attól az időponttól, amikor a bűncselekményt felderítették, feltéve, hogy a felderítés ilyen időpontját a nemzeti joggal összhangban egyértelműen meghatározzák. Ezen irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott elévülési időknél rövidebb elévülési időket állapítsanak meg, feltéve, hogy jogrendszerük lehetőséget ad arra, hogy bizonyos, a nemzeti joggal összhangban meghatározható cselekmények esetén az ilyen rövidebb elévülési idők megszakadjanak vagy felfüggesztésre kerüljenek.

(33)Tekintettel különösen az elkövetők mobilitására – az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmények határokon átnyúló jellegével és a határokon átnyúló nyomozások lefolytatásának lehetőségével együtt –, a tagállamoknak az ilyen bűncselekmények elleni eredményes küzdelem érdekében meg kell állapítaniuk joghatóságukat. Amennyiben egy bűncselekmény egynél több tagállam joghatósága alá tartozik, az érintett tagállamoknak – többek között az Eurojust által az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 (9) alapján nyújtott segítség révén – együtt kell működniük annak meghatározásában, hogy melyik tagállam a legalkalmasabb a büntetőeljárás lefolytatására. Egy adott tagállamnak meg kell állapítania joghatóságát az említett tagállamban lajstromozott vagy annak lobogója alatt közlekedő hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmények tekintetében, figyelembe véve a releváns nemzetközi egyezmények szerinti kapcsolódó előírásokat.

(34)A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítését, kivizsgálását, büntetőeljárás alá vonását vagy elbírálását végző nemzeti hatóságok erőforrásainak és jogérvényesítési hatáskörének hiánya akadályozza e bűncselekmények eredményes megelőzését és büntetését. Így különösen, a forráshiány megakadályozhatja a hatóságokat bármiféle intézkedés megtételében, vagy korlátozhatja jogérvényesítési intézkedéseiket, lehetővé téve, hogy az elkövetők elkerüljék a felelősségre vonást, vagy olyan büntetést kapjanak, amely nem felel meg a bűncselekmény súlyának. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítését, kivizsgálását, büntetőeljárás alá vonását vagy elbírálását végző nemzeti hatóságok elegendő számú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzenek az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladataik eredményes ellátásához. Biztosítaniuk kell továbbá az említett hatóságok megfelelő szintű specializációját a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények területén, a nemzeti joggal összhangban. Ezért a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az erőforrásokra és a végrehajtási hatáskörökre vonatkozó minimumkövetelményeket. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a tagállamok alkotmányos hagyományait és jogrendszerének szerkezetét, valamint az egyéb nemzeti körülményeket.

(35)A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozása vagy kijelölése a határokon átnyúló együttműködés alapvető eszköze, amint azt a szakpolitikai eszközök is elismerik. Ezért minden tagállamnak létre kell hoznia egy tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot, amelynek hasonló feladatokat kell ellátnia. A fő cél a tűzfegyverek integrált ellenőrzésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítása. Ezt stratégiai és operatív szinten, összehangolt információgyűjtés, -elemzés és -megosztás révén kell megvalósítani a fenyegetésekkel kapcsolatos ismeretek bővítése és a nemzeti bűnüldöző hatóságok jobb tájékoztatása érdekében. A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 13. cikkében említett nemzeti szerv vagy kapcsolattartási pont is lehet.

(36)A tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményeknek a határokon átnyúló jellege határozott, összehangolt választ és együttműködést tesz szükségessé a tagállamokon belül és azok között, valamint az érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel, többek között az Eurojusttal, az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 24 (10) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és az Európai Ügyészséggel – saját hatáskörükön belül és az alkalmazandó jogi kerettel összhangban –, továbbá a szomszédos országokkal, különösen a bővítési partnerekkel. Ennek érdekében az együttműködés céljára rendelkezésre álló eszközöket és erőforrásokat, így például a közös nyomozócsoportokat és az Eurojust által szervezett koordinációs értekezleteket hatékonyan kell igénybe venni. A tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményeknek a globális jellege nemzetközi válaszlépéseket tesz szükségessé, ezért az Uniónak és tagállamainak meg kell erősíteniük az érintett harmadik országokkal folytatott együttműködést. A határozott, koordinált válaszlépésekre és együttműködésre az elektronikus bizonyítékok biztosítása és begyűjtése érdekében is szükség van.

(37)A tagállamoknak csak az éles tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer gyártására tervezett modellek engedély nélküli létrehozását, megszerzését, birtoklását és megosztását szabad bűncselekménnyé nyilvánítaniuk. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy külön engedélyeket hoznak létre a természetes és/vagy jogi személyek számára arra, hogy jogszerűen kezeljék e modelleket. Ez különösen fontos ahhoz, hogy a kutatóintézetek és a tűzfegyveripar továbbfejleszthessék az additív gyártási módszereket. A tagállamok együttműködhetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a modellek közös tesztelését és e tesztek eredményeinek kölcsönös elismerését.

(38)Az ezen irányelv alapján elfogadott büntetőjogi intézkedések végrehajtásának arányosnak kell lennie a bűncselekmény jellegével és körülményeivel az elérni kívánt törvényes célok és azoknak a demokratikus társadalomban való szükségessége tekintetében, valamint ki kell zárnia az önkényesség, a rasszizmus és a megkülönböztetés bármely formáját.

(39)Az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmények eredményes kezelése érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak pontos, következetes és összehasonlítható statisztikai adatokat kell gyűjteniük az említett bűncselekményekről. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő digitális rendszert működtessenek az ezen irányelvben meghatározott bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatok rögzítése és előállítása, valamint a meglévő ilyen adatok továbbítása céljából. Fontos, hogy a tagállamok az említett statisztikai adatokat a jogérvényesítési tevékenységek stratégiai és operatív tervezésére, a környezeti bűncselekmények mértékének és tendenciáinak elemzésére, valamint a polgárok tájékoztatására használják fel.

(40)Annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények jelentette veszélyről, és kellő időben iránymutatást lehessen nyújtani a szakpolitikai döntéshozatalhoz, a tagállamoknak az átültetést követő hat év elteltével, majd azt követően ötévente statisztikai adatokat kell továbbítaniuk a Bizottságnak az említett bűncselekményekről.

(41)A tűzfegyverek lefoglalására vonatkozó adatoknak rendelkezésre kell állniuk egy uniós adattárban a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében, különös tekintettel a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódó, határokon átnyúló nyomozásra, büntetőeljárásokra és ítélethozatalra.

(42)A legrelevánsabb statisztikai adatok gyűjtésének, fejlesztésének, előállításának és terjesztésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 25 (11) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(43)Az (EU) 2024/1260 irányelv már alkalmazandó az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvére. Mivel ez az irányelv az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvét hajtja végre és egészíti ki, a vagyonvisszaszerzésről szóló irányelv hatályát módosítani kell annak érdekében, hogy az ezt az irányelvet is magában foglalja.

(44)Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – az uniós szintű harmonizált szabályok szükségessége miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 16. és 17. cikkét, amelyek a vállalkozás szabadságára, illetve a tulajdonhoz való jog elismerésére vonatkoznak. Ezen túlmenően ez az irányelv betartja különösen a Charta által elismert elveket, ideértve a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, a bűncselekmények és a szankciók törvényességének és arányosságának elveit, továbbá a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát. Ezen irányelv az említett jogok és elvek teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására törekszik, és azt ennek megfelelően kell végrehajtani.

(46)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(47)[Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] VAGY [Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország […-i levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában.],

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a tűzfegyverek területén a bűncselekmények és a büntetőjogi szankciók meghatározására vonatkozóan, valamint intézkedéseket állapít meg a határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében, továbbá szabályokat állapít meg a tűzfegyverek lefoglalására vonatkozó minimális adatkészlet létrehozására vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „tűzfegyver”: az (EU) 2021/555 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott tűzfegyver;

2. „alapvető alkotóelem”: az (EU) 2021/555 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott alapvető alkotóelem;

3. „lőszer”: az (EU) 2021/555 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott lőszer;

4. „modell”: a megfelelő szoftver segítségével 3D nyomtatóval, számítógépes numerikus vezérlésű (CNC) fémmarógéppel vagy hasonló, számítógéppel működtetett rendszerrel használható vagy azzal felismerhető, tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszerek gyártására alkalmas műszaki terveket tartalmazó digitális fájlok;

5.„terjesztés”: a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel;

6.„jogi személy”: bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog értelmében ilyen jogállással rendelkezik, kivéve az államokat vagy az államhatalmat gyakorló közjogi szerveket, valamint a nemzetközi közjogi szervezeteket.

3. cikk

Tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy azok szándékos elkövetése esetén a következő cselekmények bármelyike bűncselekménynek minősüljön, függetlenül attól, hogy azt online vagy offline módon követték-e el:

a)tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszerek gyártása vagy összeszerelése az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

i.tiltott kereskedelem tárgyát képező ilyen tűzfegyverek bármely alapvető alkotóeleméből; vagy

ii.a gyártás vagy az összeszerelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkének megfelelően kiadott engedély nélkül; vagy

iii.a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemeik gyártáskor történő, az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkének megfelelő megjelölése nélkül;

b)„tűzfegyverek kereskedelme”: tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszer behozatala, kivitele, megszerzése, eladása, szállítása, mozgatása vagy átadása egy tagállam vagy harmadik ország területéről, vagy ezeken keresztül egy másik tagállam vagy harmadik ország területére, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

i.azt az érintett tagállamok vagy harmadik országok valamelyike az (EU) 2021/555 irányelvvel, az (EU) 2025/41 rendelettel, az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvével vagy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nem engedélyezi; vagy

ii.a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszereket nem jelölték meg az (EU) 2021/555 irányelv 4. cikkének vagy az (EU) 2025/41 rendelet 6. cikkének megfelelően;

c) jelölés(ek) meghamisítása vagy tiltott eltávolítása, kitörlése vagy megváltoztatása a tűzfegyveren és alapvető alkotóelemeken;

d)tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeiknek és lőszernek az (EU) 2021/555 irányelv szerinti engedély vagy nyilatkozat nélküli tartása;

e)modellek engedély nélküli létrehozása, megszerzése, birtoklása vagy megosztása;

f)modellek annak tudatában történő terjesztése, hogy azok felhasználhatók az a), b), d) és e) pontban említett bűncselekmények bármelyikének elkövetésére.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés f) pontjában említett magatartás akkor is bűncselekménynek minősüljön, ha azt legalább súlyos gondatlanságból követik el.

4. cikk

Felbujtás, bűnsegély, kísérlet

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett valamely bűncselekmény elkövetésére való felbujtás, valamint az annak elkövetéséhez nyújtott bűnsegély bűncselekményként büntetendő legyen, függetlenül attól, hogy azt online vagy offline módon követték-e el.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett valamely bűncselekmény elkövetésének kísérlete bűncselekményként büntetendő legyen, függetlenül attól, hogy azt online vagy offline módon követték-e el.

5. cikk

Természetes személyekkel szembeni szankciók

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal legyenek büntetendők.

(2)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a következők biztosítására:

a)a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bűncselekmények felső büntetési tétele legalább nyolc év szabadságvesztés;

b)a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett bűncselekmény felső büntetési tétele legalább négy év szabadságvesztés;

c)a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett bűncselekmény felső büntetési tétele legalább öt év szabadságvesztés;

d)a 3. cikk (1) bekezdésének e) és f), pontjában említett bűncselekmények felső büntetési tétele legalább két év szabadságvesztés.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. és a 4. cikk szerinti bűncselekményeket elkövető természetes személyekkel szemben járulékos büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat vagy intézkedéseket alkalmazhassanak, amelyek magukban foglalják a következőket:

a)a cselekmény súlyosságával, valamint az érintett természetes személy egyéni, pénzügyi és egyéb körülményeivel arányos pénzbírságok, és amelyeket adott esetben a kár súlyosságának és tartamának kellő figyelembevételével határoznak meg;

b)a közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, a vissza nem térítendő támogatásokat, a koncessziókat és az engedélyeket is;

c)eltiltás a bűncselekmény elkövetésére használttal azonos típusú vezető beosztás betöltésétől egy adott jogi személyen belül;

d)bármely tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer birtoklására és használatára vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonása;

e)közhivatali tisztségek betöltésétől való ideiglenes eltiltás;

f)közérdek fennállása esetén, eseti értékelést követően az elkövetett bűncselekményre és a kiszabott szankciókra vagy intézkedésekre vonatkozó bírósági határozat egészének vagy egy részének közzététele, amely csak kellően indokolt kivételes esetekben tartalmazhatja az elítélt személyek személyes adatait.

6. cikk

Jogi személyek felelőssége

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekért, amennyiben a bűncselekményeket az említett jogi személyek javára követte el bármely olyan személy, aki az érintett jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be (a továbbiakban: vezető tisztséget betöltő személy), akár saját nevében, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva, a következők alapján:

a)a jogi személy képviseletének joga;

b)a jogi személy nevében gyakorolt döntési jogkör;

c)a jogi személyen belül ellenőrzési jogosultság alapján.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekért, amennyiben a vezető tisztséget betöltő személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya lehetővé tette, hogy a vezető tisztséget betöltő személy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményt az adott személy, harmadik személy vagy jogi személy javára elkövesse.

(3)A jogi személyek (1) vagy (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem zárja ki az olyan természetes személyek elleni büntetőeljárást, akik a 3. és a 4. cikkben említett bűncselekményeket tettesként követik el, azokban felbujtóként vagy bűnsegédként vesznek részt.

7. cikk

Jogi személyekkel szembeni szankciók

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy jogi személyt a 6. cikk (1) és (2) bekezdése alapján felelősségre vonnak, a bűncselekmény hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel legyen büntetendő.

(2)A hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciók vagy intézkedések büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbírságokat is magukban foglalhatnak, és járulékos büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat vagy intézkedéseket is magukban foglalnak, mint például:

a)az állami kedvezményekből vagy támogatásokból való kizárás;

b)a közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, a vissza nem térítendő támogatásokat és a koncessziókat is;

c)üzleti tevékenység folytatásától való eltiltás;

d)az olyan tevékenységek végzésére vonatkozó engedélyek visszavonása, amelyek a bűncselekmény elkövetését eredményezték;

e)bírói felügyelet alá helyezés;

f)bíróság által elrendelt felszámolás;

g)a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények bezárása;

h)közérdek fennállása esetén az elkövetett bűncselekményre és a kiszabott szankciókra vagy intézkedésekre vonatkozó bírósági határozat egészének vagy egy részének közzététele, a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy jogi személyt a 6. cikk alapján felelősségre vonnak a 3. cikkben említett bűncselekményekért, a bűncselekmény büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbírsággal legyen büntetendő. Az ilyen pénzbírságok összegének arányosnak kell lennie a cselekmény súlyosságával, valamint a jogi személy egyéni, pénzügyi és egyéb körülményeivel.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bűncselekmények esetében az e cikk (3) bekezdésében említett pénzbírságok felső határa legalább a következő összegek egyike legyen, attól függően, hogy melyik a magasabb:

a)a jogi személy által a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző üzleti évben vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes globális árbevétel 20 %-a;

b)10 millió EUR-nak megfelelő összeg.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének c)– f) pontjában említett bűncselekmények esetében az e cikk (3) bekezdésében említett pénzbírságok felső határa legalább a következő összegek egyike legyen, attól függően, hogy melyik a magasabb:

b)5 millió EUR-nak megfelelő összeg.

(6)A tagállamok megállapíthatnak szabályokat azon esetekre, amikor a pénzbírság összegét nem lehet a jogi személy által a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző üzleti évben vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes globális árbevétel alapján meghatározni.

8. cikk

Súlyosító körülmények

Amennyiben a következő körülmények nem tartoznak a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények tényállási elemei közé, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban a következő körülmények közül egy vagy több súlyosító körülménynek legyen tekinthető:

a)a bűncselekmény legalább 10 tűzfegyvert érint;

b)a bűncselekmény az (EU) 2021/555 irányelv I. mellékletében meghatározott „A” kategóriájú tűzfegyvereket érint;

c)a bűncselekmény az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 (12) 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekményhez kapcsolódik;

d)a bűncselekményt a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 1. cikke 1. pontjának meghatározása szerinti bűnszervezet keretében követték el;

e)a bűncselekmény súlyos testi sérülést okozott egy személynek;

f)a bűncselekmény egy személy halálát okozta;

g)a bűncselekmény hivatalos személyek megvesztegetésével jár;

h)a bűncselekményt hivatalos személy követte el feladatai ellátása során;

i)a bűncselekményt olyan természetes vagy jogi személy követte el, akit vagy amelyet korábban a 3. vagy 4. cikkben említett bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek;

j)a tűzfegyverek tiltott kereskedelme során azokat konfliktusövezetbe vagy konfliktus utáni helyzetben levő térségbe viszik, illetve ilyen övezetből vagy térségből hozzák.

9. cikk

Enyhítő körülmények

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban enyhítő körülménynek legyen tekinthető, ha a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok számára olyan információkat szolgáltatnak, amelyekhez azok egyébként nem tudnának hozzájutni, feltéve, hogy az információk hozzájárulhatnak a következők bármelyikéhez:

a)a bűncselekmény hatásainak megelőzése vagy enyhítése;

b)a többi elkövető azonosítása vagy felelősségre vonása;

c)bizonyítékok felkutatása;

d)a 3. cikkben említett további bűncselekmények megelőzése.

10. cikk

Nyomozati eszközök

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy hatékony és arányos nyomozati eszközök álljanak a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásért vagy vádemelésért felelős személyek, egységek vagy szolgálatok rendelkezésére, beleértve a szervezett bűnözés vagy egyéb súlyos bűncselekmények esetében alkalmazott eszközöket.

11. cikk

Kezelés és ártalmatlanítás

A tagállamok nemzeti jogrendszerükön belül elfogadják az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a hatóságaik által lefoglalt és elkobzott, tiltott gyártásból vagy kereskedelemből származó tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek illetéktelen személyek kezébe kerüljenek, beleértve az említett tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek megsemmisítésére irányuló intézkedéseket is. A tagállamok más ártalmatlanítási módokról is dönthetnek, feltéve, hogy a tűzfegyvereket vagy alapvető alkotóelemeket megjelölték, és nyilvántartásba vették az említett tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek ártalmatlanításának módszereit.

12. cikk

Elévülési idők

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények elkövetését követően elegendő elévülési időt írjanak elő, amely arányos a bűncselekmények súlyosságával, és amely lehetővé teszi az említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás, bírósági tárgyalás és ítélethozatal hatékony kezelését. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekért való jogerős elítélést követően elegendő elévülési időt írjanak elő, amely lehetővé teszi a kiszabott szankciók végrehajtását.

(2)Az (1) bekezdés első mondatában említett elévülési idő a 3. cikkben említett bűncselekmények esetében a következő:

a)Az (1) bekezdés második mondatában említett elévülési a)a legalább nyolc év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésétől számított legalább nyolc év;

b)a legalább öt év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésétől számított legalább öt év;

c)a legalább négy év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésétől számított legalább négy év;

d)a legalább két év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésétől számított legalább két év.

(3)idő a 3. cikkben említett bűncselekmények esetében a következő:

a)a jogerős ítélet meghozatalától számított legalább nyolc év az alábbi esetek bármelyikében:

i.öt évet meghaladó szabadságvesztés-büntetés;

ii.legalább nyolc év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés;

b)a jogerős ítélet meghozatalától számított legalább öt év az alábbi esetek bármelyikében:

i.egy évet meghaladó szabadságvesztés-büntetés;

ii.legalább öt év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés;

c)a jogerős ítélet meghozatalától számított legalább négy év az alábbi esetek bármelyikében:

i.egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetés;

ii.legalább négy év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés;

d)a jogerős ítélet meghozatalától számított legalább két év az alábbi esetek bármelyikében:

i.egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetés;

ii.legalább két év maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményért kiszabott szabadságvesztés-büntetés.

(4)A 4. cikkben említett bűncselekmények elévülési idejének meg kell felelnie a 3. cikkben említett kapcsolódó bűncselekményre megállapított elévülési időnek.

(5)A (2) bekezdés a) pontjától és a (3) bekezdés a) pontjától eltérve a tagállamok nyolc évnél rövidebb, de négy évnél nem rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, feltéve, hogy az ilyen elévülési idő meghatározott cselekmények esetén megszakítható vagy felfüggeszthető.

13. cikk

Joghatóság

(1)Minden tagállam megállapítja joghatóságát a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)a bűncselekményt egészben vagy részben a területén követték el;

b)a bűncselekményt a szóban forgó tagállamban lajstromozott vagy annak lobogója alatt közlekedő hajó vagy légi jármű fedélzetén követték el;

c)az elkövető a saját állampolgára.

(2)A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha úgy dönt, hogy a joghatóságát kiterjeszti a 3. és a 4. cikkben említett, a területén kívül elkövetett egy vagy több bűncselekményre, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)az elkövető szokásos tartózkodási helye a területén van;

b)a bűncselekményt a területén letelepedett jogi személy javára követték el;

c)a bűncselekményt jogi személy javára, egészében vagy részben az adott tagállam területén általa folytatott üzleti tevékenység kapcsán követték el;

d)a bűncselekményt egy vagy több állampolgára vagy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen követik el.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy joghatóságuk gyakorlása ne függjön az alábbi feltételek egyikétől sem:

a)a cselekmények az elkövetésük helyén bűncselekménynek minősülnek;

b)a büntetőeljárás csak a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam általi információtovábbítást követően indítható meg.

(4)Amennyiben a 3. és a 4. cikkben említett valamely bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, az említett tagállamok együttműködnek annak meghatározásában, hogy melyik tagállam folytatja le a büntetőeljárást. Az ügyet adott esetben és a 2009/948/IB tanácsi kerethatározat 27 (13) 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Eurojusthoz kell utalni.

14. cikk

Képzés

A bírói függetlenség és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítésében az Unión belül fennálló különbségek sérelme nélkül, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bírók, ügyészek, rendőri és igazságügyi személyzet, valamint a büntetőeljárásokban és nyomozásokban részt vevő illetékes hatóságok személyzete számára rendszeres célzott képzéseket biztosítsanak ezen irányelvnek az 1. cikkben említett hatálya tekintetében, az ilyen bírók, ügyészek, illetve rendőrségi, igazságügyi és hatósági személyzet feladatainak megfelelően.

15. cikk

Koordináció és együttműködés a tagállamon belüli illetékes hatóságok között

(1)Minden tagállam kijelöl egy tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot, amelynek feladata a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben részt vevő valamennyi illetékes hatósága közötti stratégiai és operatív szintű koordináció és együttműködés biztosítása. A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont legalább a következő feladatokat látja el:

a)stratégiai és operatív célokból a tűzfegyverekkel, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel, valamint a modellekkel kapcsolatos információkat gyűjt, elemez és cserél, az uniós és a nemzeti jogban meghatározott korlátokon belül;

b)biztosítja a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekhez köthető fenyegetésre vonatkozó hírszerzési kép létrehozását és annak rendszeres frissítését;

c)biztosítja a bűncselekményekhez kapcsolódó tűzfegyver-lefoglalásokra vonatkozó valamennyi információ összegyűjtését és nyilvántartásba vételét. Ehhez a megfelelő információcseréhez szükséges valamennyi nemzeti és nemzetközi adatbázishoz való hozzáférésre is szükség van, beleértve a 17. cikkben megállapított kötelezettségeket is;

d)támogatja a bűnügyi nyomozásokat az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban meghatározott korlátokon belül, különös hangsúlyt fektetve az (EU) 2021/555 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott tűzfegyverek nyomon követésére;

e)technikai szinten nemzeti kapcsolattartó pontként szolgál a nemzetközi segítségnyújtás iránti megkeresések esetében, különös tekintettel a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények és a kapcsolódó jogsértések elleni küzdelem szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó gyakorló szakemberek európai csoportjainak megkereséseire;

f)előmozdítja a nemzetközi együttműködést.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontokat megfelelő struktúrával, például külön erre a célra létrehozott egység, osztály vagy központ formájában hozzák létre, valamint elegendő személyzettel és erőforrással lássák el folyamatos és hatékony működésük biztosítása érdekében.

16. cikk

Együttműködés a tagállamok és a Bizottság, valamint az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek között

(1)Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények határokon átnyúló jellegűek, az érintett tagállamok illetékes hatóságai továbbítják a bűncselekményekkel kapcsolatos információkat a megfelelő illetékes szerveknek.

(2)A határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok, az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, valamint a Bizottság saját hatáskörükön belül együttműködnek egymással a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények elleni küzdelemben. Ennek érdekében az Eurojust adott esetben megadja azt a technikai és operatív támogatást, amelyre az illetékes nemzeti hatóságoknak szükségük van a nyomozási együttműködés elősegítéséhez. Adott esetben a Bizottság is nyújthat segítséget.

(3)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megkönnyítik a gyaníthatóan tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszerek gyártására tervezett modellek közös tesztelését.

17. cikk

Lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vétele

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a lefoglalt tűzfegyvereket a mellékletben meghatározott minimális adatkészlet alkalmazásával nyilvántartásba vegyék.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott minimális adatkészlet módosítása céljából, amennyiben az összegyűjtött adatok elemzése azt mutatja, hogy nincs olyan adatelem, amely alapján hírszerzési képet lehetne alkotni a fenyegetésekről.

18. cikk

Statisztikai adatok

(1)A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon egy, a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó anonimizált statisztikai adatok gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és terjesztésére szolgáló digitális rendszer.

(2)A tagállamok az átültetést követő hatodik év július 31-ig, majd azt követően ötévente benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett, az azt megelőző öt évre vonatkozó statisztikai adatokat. A tagállamok ezeket az adatokat évente benyújthatják a Bizottságnak. Ezeknek az adatoknak tartalmazniuk kell legalább a következőkre vonatkozóan meglévő adatokat:

a)a tagállamok által nyilvántartásba vett olyan bűncselekmények száma, amelyek kapcsán ítéletet hoztak, bűncselekmény szerinti bontásban;

b)az elutasított bírósági ügyek száma, többek között az érintett bűncselekmény elévülési idejének lejárta miatt, bűncselekmény szerinti bontásban;

c)a büntetőeljárás alá vont természetes személyek száma, bűncselekmény szerinti bontásban;

d)az elítélt természetes személyek száma, bűncselekmény szerinti bontásban;

e)a büntetőeljárás alá vont jogi személyek száma, bűncselekmény szerinti bontásban;

f)az elítélt jogi személyek száma, bűncselekmény szerinti bontásban;

g)a kiszabott szankciók típusa és mértéke;

h)a lefoglalt tűzfegyverek száma.

(3)A tagállamok legalább havonta egyszer digitális formában az Europol rendelkezésére bocsátják a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vett lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó adatokat.

(4)A tagállamok a (2) bekezdésben említett adatokat legalább 20 évig megőrzik.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 17. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 17. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

Az (EU) 2024/1260 irányelv módosítása

Az (EU) 2024/1260 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„az Európai Parlament és a Tanács (EU) xxx/xxx irányelve a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemről.”

21. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépése után nyolc évvel] október 31-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv hozzáadott értékét a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében.

A tagállamok [ezen irányelv hatálybalépése után nyolc évvel] július 31-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, beleértve az ezen irányelv végrehajtásának és a 14–16. cikkel összhangban hozott intézkedéseknek az összefoglalását, különös tekintettel a határokon átnyúló együttműködésre. A tagállamok konkrét információkat is szolgáltatnak a 8. cikk végrehajtásáról, valamint arról, hogy az alkalmazott súlyosító körülmények milyen hatással voltak a szankciók szintjére. Az értékelés alapján a Bizottság szükség esetén határoz a megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről.

22. cikk

Átültetés

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónap]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

24. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei [a Szerződésekkel összhangban].

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[...] [...]

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

(3)A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

4.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemről

4.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Az érintett fő szakpolitikai területek a tűzfegyverek és a büntetőjog. Mások azonban szintén relevánsak: belső biztonság, szervezett bűnözés, terrorizmus, kábítószer-kereskedelem és vagyonvisszaszerzés.

4.3.Célkitűzés(ek)

4.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A javaslat általános célja, hogy hozzájáruljon az Unió lakosságának védelméhez a tiltott tűzfegyverek jelentette fenyegetéssel szemben. Ezen általános célkitűzés elérése érdekében fontos csökkenteni a tiltott tűzfegyverek számát és az illegális tűzfegyverpiaci tevékenységeket az EU-ban, csökkenteni az uniós tagállamok közötti eltéréseket, harmonizálni a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményeket és szankciókat a tagállamokban, valamint az adatok jobb rendelkezésre állása és minősége révén javítani a tűzfegyverek jelentette fenyegetésről alkotott általános képet.

4.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

egyedi célkitűzés

1. A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának megkönnyítése.

2. A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények időtálló szankcionálásának biztosítása.

3. Hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciótípusok és -mértékek biztosítása a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények esetében.

4. A bűnüldözési és igazságügyi együttműködés javítása, valamint a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó harmonizált adatgyűjtés.

4.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezés fő várható eredménye a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem uniós jogi keretének javítása és a nemzeti szintű végrehajtás megerősítése. Elismert tény, hogy a büntetőjog az utolsó lehetőség, ha más intézkedések nem elegendőek a szabályszerűség biztosítására, ami ebben az esetben elengedhetetlennek bizonyul az Unió tűzfegyverekre vonatkozó jogszabályainak érvényesítéséhez. Az irányelv harmonizálja a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények fogalommeghatározásait és a kapcsolódó szankciókat. Ez a jövőben megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködést. Emellett a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozására vonatkozó kötelezettség a tagállamok közötti jobb együttműködést és koordinációt is fog eredményezni. Végezetül a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételére szolgáló minimális adatkészlet létrehozása a fenyegetéssel kapcsolatosan jobb hírszerzési kép kialakítását teszi lehetővé. Ez megkönnyíti az illegális tűzfegyverek jelenségének uniós szintű elemzését, azonosítja a tendenciákat, a működési módokat, valamint a nyomozók és a politikai döntéshozók eszközévé válik. Emellett ez a harmonizált adatkészlet és a megfelelő nemzeti adatbázisok – az európai tűzfegyver-központtal együtt – megkönnyítik a más érdekelt felek, például a Bizottság vagy az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) általi adatgyűjtést is.

4.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

E javaslat sikere nem mérhető egy egyértelmű kiindulási helyzethez, mivel nem elégséges a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűnözés mértékére és az ellene való küzdelemre irányuló erőfeszítésekre vonatkozó, szisztematikus információ az egyes tagállamokban. Mindazonáltal kidolgoztak egy nyomonkövetési keretet (a hatásvizsgálat 10. melléklete), amely a következő mutatókat tartalmazza:

a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek száma.

Siker: Az ügyek stabil és emelkedő tendenciája az egyes tagállamokban

Kiemelt hangsúly a magáncélra gyártott tűzfegyverekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek számára

Siker: Nemzeti stratégiájukban és bűnüldözési válaszlépéseikben valamennyi tagállam különös hangsúlyt fektet a magántulajdonban lévő tűzfegyverekre. Célzott fellépés az EMPACT tűzfegyverekre vonatkozó programján belül a modellek tesztelése tekintetében. A magángyártású tűzfegyverek adatainak felvétele a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó nemzeti adatbázisokba, valamint az Europol tűzfegyverekkel foglalkozó központjának tűzfegyverekre kialakított moduljába.

a természetes és jogi személyekre kiszabott pénzbírságok mértéke, a szabadságvesztések mértéke, a kapcsolódó szankciók teljes körű alkalmazása, a járulékos szankciók típusai és száma

Siker: A legalacsonyabb büntetési szintek emelése a büntetési tételek felső határának elfogadott minimumszintjeivel összhangban. A kiszabott szankciók a szankciótípusok és a -mértékek teljes skáláját alkalmazzák (beleértve a kísérő és járulékos szankciók szélesebb körű alkalmazását is). A nyereség elkobzását szisztematikusan alkalmazzák.

az EMPACT tűzfegyverekkel foglalkozó projektjének folytatódása, a tűzfegyverekkel kapcsolatos ügyek száma az Eurojustnál és a közös nyomozócsoportok száma az Eurojustnál, a SIENA-üzenetek száma az Europolnál, a létrehozott és teljes mértékben működőképes tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok száma.

Siker: A tűzfegyverek továbbra is prioritást jelentenek az EMPACT-cikluson belül. A határokon átnyúló együttműködés fokozódása, amely az Eurojusttal és az Europollal megosztott ügyek számának növekedésében nyilvánul meg. Valamennyi tagállam rendelkezik a tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó ponttal, és ezek ellátják a tanácsi következtetésekben elfogadott feladatok több mint 75 %-át.

a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozóan harmonizált adatkészlet használata és a nyilvántartásba vett lefoglalt tűzfegyverek Europolnak megküldött mennyisége, amelyet fel kell venni az európai tűzfegyver-központ adattárába.

Siker: a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozóan elfogadott minimális adatkészletet valamennyi tagállam használja, és azt integrálják az Europol tűzfegyverekkel foglalkozó központjába, hogy az a lefoglalt tűzfegyverek uniós adattáraként szolgáljon.

a tagállamok által gyűjtött statisztikák

Siker: öt év elteltével valamennyi tagállam megküldi a statisztikai adatokat, és a tagállamok 30 %-a évente, önkéntes alapon megküldi az adatokat.

4.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

☑új intézkedés

☐kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 28 (1)

☐meglévő intézkedés meghosszabbítása

☐egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

4.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

4.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Háromféle követelménytípus létezik, amelyek a rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseknek felelnek meg.

Rövid távú követelmények: A tagállamoknak 24 hónapon belül kell átültetniük az irányelvet. Ez a következőket foglalja magában:

A tagállamok biztosítják, hogy a javaslat 3. cikkében felsorolt cselekmények szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősüljenek.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódó büntetendő cselekményeket kriminalizálják

A tagállamok meghatározzák a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetése esetén természetes és jogi személyekre alkalmazandó szankciókat. A tagállamok meghatározzák a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények súlyosító és enyhítő körülményeit.

A tagállamok meghatározzák a nyomozati eszközöket

Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a javaslatban említett bűncselekményekre vonatkozó joghatóságát megalapozza

Minden tagállam létrehoz egy tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot

Minden tagállam beépíti a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó minimális adatkészletet nemzeti adatbázisaiba.

Középtávú követelmények:

A határokon átnyúló együttműködésre és kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok, az Eurojust, az Európai Ügyészség és a Bizottság saját hatáskörük keretében együttműködnek egymással a 3. és a 4. cikkben említett bűncselekmények elleni küzdelemben.

A tagállamok biztosítják, hogy azok a tisztviselők, akik a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményeket felderítik, kivizsgálják, a büntetőeljárást lefolytatják vagy elbírálják, mint például a bírák, ügyészek, rendőrségi, igazságügyi és ezen illetékes hatóságok személyzete a feladataiknak megfelelő rendszeres szakképzésben részesüljön.

A bírói függetlenség és az igazságszolgáltatási szervezet felépítésében az Unión belül fennálló különbségek sérelme nélkül a tagállamok felkérik a büntetőeljárásokban részt vevő bírák, ügyészek, rendőrségi, igazságügyi és illetékes hatóságok személyzete képzéséért felelős személyeket, hogy ezen irányelv célkitűzései tekintetében megfelelő képzést biztosítsanak.

A tagállamok egyes illetékes hatóságai a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozóan módszeres, megbízható és naprakész statisztikai adatokat gyűjtenek annak érdekében, hogy lehetővé váljon a releváns információk következetes és egységes összehasonlítása és elemzése.

A tagállamok havonta továbbítják a nyilvántartásba vett lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó adatokat az Europolnak.

Hosszú távú követelmények:

A tagállamok ötévente megküldik a Bizottságnak az összes statisztikai adatot. – A tagállamok ötévente tájékoztatják a Bizottságot a 14–16. cikk végrehajtásáról.

A Bizottság ötévente jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a tagállamoktól gyűjtött statisztikai adatokat.

A Bizottság ötévente jelentést tesz közzé, amelyben értékeli az irányelv hatását, és mérlegeli, hogy szükség van-e megfelelő nyomonkövetési intézkedésekre.

4.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes) Az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének megerősítése ellenére a Bizottság által megrendelt előkészítő tanulmány hiányosságokat tárt fel a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények kriminalizálására vonatkozó kötelezettség átültetésében. Emellett a tanulmány rámutatott, hogy több tagállamban alacsonyak a szankciók és a büntetési tételek. Az a tény, hogy a szankciók szintje számos tagállamban elégtelen, akadályozza az egyenlő versenyfeltételeket EU-szerte.

A hatásvizsgálat azt is kimutatta, hogy az Europol és az Eurojust segítségével folytatott, határokon átnyúló együttműködés szintje más bűncselekményekhez képest alacsony. Ezen túlmenően, annak ellenére, hogy évek óta ajánlott a tagállamoknak, hogy hozzanak létre tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot, és rendeljék hozzá a megfelelő feladatokat, csupán nyolc tagállam rendelkezik olyan tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó ponttal, amely a tanácsi következtetésekben elfogadott feladatok több mint 75 %-át elvégzi.

Emellett a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és a tűzfegyverekről szóló irányelv végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport három évig tartó megbeszéléseket követően előzetes megállapodásra jutott a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális adatkészletről. A jelenlévő szakértők azonban azt is kijelentették, hogy az adatkészlet használatára vonatkozó jogi kötelezettség hiányában nem számítanak jelentős változásra.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos) Ez a kezdeményezés Unió-szerte harmonizálni fogja a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményeket, és minimális/maximális szankciókat állapít meg. A jogi fogalommeghatározások egyértelművé tételével és a szankciók mértékének közelítésével, valamint a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködéshez szükséges eszközök és kötelezettségek biztosításával az irányelv egyenlőbb versenyfeltételeket teremt, azonos büntetőjogi hangsúlyt biztosítva Unió-szerte, és megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködést a nyomozások és büntetőeljárások terén.

A tűzfegyverekkel foglalkozó, teljes mértékben működőképes nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozására vonatkozó kötelezettség megkönnyíti a tagállamokon belüli és a határokon átnyúló együttműködést és koordinációt. Emellett az a kötelezettség, hogy a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételéhez a minimális adatkészletet kell használni, és ezt az információt továbbítani kell az Europolnak, javítani fogja a fenyegetéssel kapcsolatos hírszerzési helyzetképet.

A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó hatékony uniós szintű büntetőjogi politika más uniós szakpolitikai célkitűzések szempontjából is előnyös lehet. A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények gyakran kapcsolódnak a bűnözés más formáihoz, például a kábítószer-kereskedelemhez, a terrorizmushoz, a szervezett bűnözéshez, a pénzmosáshoz, a zsaroláshoz, az emberkereskedelemhez stb. A tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó hatékonyabb uniós jogszabályok hozzájárulnának a hatékony bűnüldözési stratégiákhoz uniós és nemzeti szinten, amelyek a bűnözői interakció valamennyi releváns aspektusával foglalkoznak.

4.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Bár a tűzfegyverekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok előírják, hogy a szabályok megsértését hatékony, arányos és visszatartó erejű módon kell szankcionálni, az előkészítő tanulmány jelentős eltéréseket mutatott ennek végrehajtása és a szankciók szintje tekintetében. A más szakpolitikai területeken szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy Unió-szerte következetes büntetőjogi politikára van szükség, amely felszámolja a bűnözők előtt álló kiskapukat, és a kevésbé szigorú joghatóságok jelentette problémák nélkül küzd a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen.

4.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

Ez a javaslat összhangban van a következőkkel:

– A 2025 áprilisában közzétett új európai belső biztonsági stratégia, a ProtectEU ismételten hangsúlyozza, hogy a tűzfegyverek kulcsfontosságú szerepet játszanak a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett erőszak fokozódásában.

– Együtt a terror ellen: A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és az ellenük való küzdelemre vonatkozó, 2025 decemberében előterjesztett uniós menetrend.

– A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv.

– A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, a 2021–2025-ös időszakra szóló uniós stratégia, amely a tűzfegyverek tiltott kereskedelmét a szervezett bűnözés elleni uniós küzdelem egyik prioritásaként nevezte meg.

E javaslat általános célkitűzéseit támogatja a többéves pénzügyi keret, amely nagy hangsúlyt fektet az EU belső biztonságának javítását célzó tevékenységek finanszírozására. Lesznek bizonyos szinergiák a már meglévő programokkal. Példaként említhetők a javaslatból eredő képzési tevékenységek, amelyek többsége már létezik, és amelyeket a CEPOL és a Frontex biztosít a bűnüldözési szervek tagjainak szánt képzés keretében.

4.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megbirkózzon a javaslatban foglalt új kötelezettségekkel, ilyen például a helyzet figyelemmel kísérése, a képzések számának növelése, bizonyos iránymutatások biztosítása és a tudatosságnövelés. Ezek az erőfeszítések a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságra fognak támaszkodni, mivel az alábbiakban felsorolt feladatok többsége némi időgazdálkodást és többletköltséget fog igényelni.

4.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

☐határozott időtartam

☐hatály: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

☐pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☑határozatlan időtartam

Végrehajtás egy ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig tartó beindítási időszakkal,

azt követően: rendes ütemű végrehajtás

4.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 29 (2)

☑Közvetlen irányítás a Bizottság által

☑a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

☐végrehajtó ügynökségen keresztül

☐Megosztott irányítás a tagállamokkal

☐Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

☐harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

☐nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

☐az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

☐a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

☐közjogi szervek

☐magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

☐valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

☐az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

☐valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat

Megjegyzések

(4)IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

4.8.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A Bizottság ötévente jelentést tesz közzé az irányelv hatásáról. Ez a jelentés áttekintéssel fog szolgálni arról, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a különböző rendelkezéseket, és statisztikai áttekintést fog nyújtani az ezen irányelv révén gyűjtött adatokról.

4.9.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

4.9.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

Tekintettel arra, hogy a javaslat a Bizottság, pontosabban a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság munkáját érinti, az uniós költségvetés végrehajtása közvetlen irányítással történik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani.

4.9.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Ebben a szakaszban konkrét kockázatokat még nem azonosítottak.

4.9.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A kontrollok Bizottság általi közvetlen irányításának költségeit a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság munkatársai által a kontrollokra fordított idő alapján lehet kiszámítani. Ez 2026-ban és 2027-ben várhatóan egy teljes munkaidős egyenérték 50 %-át teszi ki, majd ezt követően a teljes munkaidős egyenérték 20 %-ára csökken.

4.10.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Az LFDS személyzeti kiadásokra és beszerzésekre vonatkozik, és az ilyen típusú kiadásokra általános szabályok vonatkoznak.

(5)A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

4.11.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	A kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 30(3)	EFTA-országoktól 31(4)	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 32(5)	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
7.	Európai közigazgatás	diff./nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	A kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff/nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

4.12.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

4.12.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

☑A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☐A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

4.12.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete		Szám
Főigazgatóság: <.......>			Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)									0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)									0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)									0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)									0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 33(6)
Költségvetési sor		(3)									0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó a <.......> Főigazgatóság esetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Főigazgatóság: <.......>			Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)									0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)									0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)									0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)									0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 34(7)
Költségvetési sor		(3)									0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó a <.......> Főigazgatóság esetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
			Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó a többéves pénzügyi keret <….>. FEJEZETÉHEZ tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
				Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó (referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret fejezete		7.						„Igazgatási kiadások” 35(8)
Főigazgatóság: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság				Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Humánerőforrás				0,000		0,000		0,097		0,097		0,194
Egyéb igazgatási kiadások				0,000		0,000		0,000		0,027		0,027
MIGRÁCIÓÜGYI ÉS UNIÓS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000		0,000		0,097		0,124		0,221
Főigazgatóság: <.......>				Év 2024		Év 2025		Év 2026		Év 2027		Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
Humánerőforrás				0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Egyéb igazgatási kiadások				0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
<.......> FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221
	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221

4.12.2.Az operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Adja meg
a célkitűzéseket és
a kimeneteket
⇓

Év
2024

Év
2025

Év
2026

Év
2027

éves találkozó a végrehajtás támogatására

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 36(9)

Átlagos
költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesen
Szám

Összesen
Költség

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 37(10):A bűnüldözési és igazságügyi együttműködés javítása, valamint a tűzfegyverekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó harmonizált adatgyűjtés

– Az igazságügyi együttműködéssel foglalkozó fókuszcsoport

találkozó

0,0135

0,027

0,0135

0,0675

- Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

4.12.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

☐A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

4.12.3.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,097	0,097	0,194
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,027	0,027
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221

4.12.3.3.Előirányzatok összesen

ÖSSZESEN MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,097	0,097	0,194
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,027	0,027
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,097	0,124	0,221

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

4.12.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

☐A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☑A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

4.12.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 38(11)

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (A központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0,5	0,5
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	a központban	0	0	0	0
	az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0,5	0,5

4.12.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

ÖSSZESEN MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK		Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (A központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0,5	0,5
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (AC, END a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	a központban	0	0	0	0
	az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0,5	0,5

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	0,5 FTE		N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	A tagállamok támogatása az irányelv végrehajtásában, valamint szakértői csoportülések és fókuszcsoportok szervezése az igazságügyi hatóságok számára. Az EMPACT keretében a 3D nyomtatással kapcsolatos operatív intézkedések támogatása. A szükséges jelentések összeállítása.
Külső munkatársak

4.12.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN 2021–2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

4.12.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

☑teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

☐a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

☐a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát teszi szükségessé.

4.12.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

☑nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

☐előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

4.13.Becsült bevételi hatás

☑A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

☐A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

☐a saját forrásokra

☐az egyéb bevételekre

☐adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 39(12)
		Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027
........ cikk

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[...]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[...]

(6)DIGITÁLIS VETÜLETEK

4.14.Digitális vonatkozású követelmények

Ha a szakpolitikai kezdeményezésről úgy ítélik meg, hogy esetében nem áll fenn digitális vonatkozású követelmény, adjon magyarázatot arra, hogy miért nem használnak digitális eszközöket.

Ellenkező esetben kérjük, sorolja fel a digitális vonatkozású követelményeket az alábbi táblázatban:

Hivatkozás a követelményre	A követelmény leírása	A követelmény által érintett szereplő(k)	A fő folyamatok	Kategóriák
15. cikk, (1) bekezdés	A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont összegyűjti, elemzi és megosztja a releváns információkat, és biztosítja a bűncselekményekhez kapcsolódó tűzfegyver-lefoglalásokra vonatkozó valamennyi információ összegyűjtését és nyilvántartásba vételét.	Tagállamok	Nyilvántartások kezelése és információgyűjtés	adatok
17. cikk (1) bekezdés	A 17. cikk előírja, hogy a tagállamoknak egy minimális adatkészlet szerint kell nyilvántartásba venniük a lefoglalt tűzfegyvereket. A minimális adatkészletet a melléklet ismerteti.	Tagállamok	nyilvántartások kezelése	adatok
18. cikk	A 18. cikk előírja a tagállamok számára, hogy digitálisan gyűjtsenek statisztikai adatokat a 3. és 4. cikkben említett bűncselekményekről. A tagállamok által gyűjtendő adatokat a 18. cikk (2) bekezdése határozza meg. A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljon a bűncselekményekre vonatkozó, anonimizált statisztikai adatok gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és terjesztésére szolgáló digitális rendszer.	Tagállamok	nyilvántartások kezelése	adatok – digitális megoldás
21. cikk	A Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács felé fennálló jelentéstételi kötelezettségei a tagállamoktól kapott adatok alapján	a tagállamok és az Európai Bizottság	a végrehajtásra vonatkozó adatok gyűjtése + jelentéstétel az adatokról	adatok

4.15.Adatok

A hatály alá tartozó adatok és a kapcsolódó standardok/előírások részletes leírása

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Standard és/vagy előírás (ha van)
A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok által a tűzfegyverekre vonatkozóan gyűjtött információk	15. cikk, (1) bekezdés	Ahhoz, hogy ezek a szervezetek kapcsolattartó pontok legyenek, információkat kell gyűjteniük a tűzfegyverekről, alapvető alkotóelemeikről, a lőszerekről és a modellekről, és azokat elemezniük és cserélniük. Biztosítaniuk kell továbbá a tűzfegyverek lefoglalására vonatkozó valamennyi információ összegyűjtését és nyilvántartásba vételét.
Lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vétele	a 17. cikk (1) bekezdése és a melléklet	A lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó adatok leírását az I. melléklet ismerteti. Ez a minimális adatkészlet harmonizálni fogja a lefoglalási adatok gyűjtését a tagállamokban. Ez a minimális adatkészlet részletesen megvitatásra került a tagállamokkal a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és a tűzfegyverekről szóló irányelv végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport keretében. Egyes tagállamok esetében ez nem jelenti nemzeti adatbázisaik megváltoztatását, más tagállamok esetében azonban ehhez módosítani kell vagy létre kell hozni egy nemzeti adatbázist.
Statisztikai adatok	18. cikk, (2) bekezdés	A 18. cikk (2) bekezdése meghatározza a tagállamok által minimálisan gyűjtendő adatok konkrét listáját
A Bizottság jelentése (amely értékeli az irányelv hozzáadott értékét a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében)	21. cikk	A Bizottságnak jelentést kell elfogadnia, amely az irányelv végrehajtására vonatkozó adatokat tartalmaz. Konkrétan fel kell tüntetni abban a tagállamok által felhasznált erőforrásokra, a tagállamok által szervezett képzésekre, a tagállamok által belsőleg végzett koordinációra és együttműködésre, a tagállamok és a Bizottság, valamint az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek közötti együttműködésre, továbbá a 18. cikk szerint gyűjtött statisztikai adatokra vonatkozó adatokat.

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Ismertesse, hogy a követelmény(ek) hogyan igazodik/igazodnak az európai adatstratégiához.

A 18. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy ezeket az adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ez a követelmény összhangban van az európai adatstratégia azon célkitűzésével, hogy több adat álljon rendelkezésre. Ezen adatok révén a közszféra jobb szakpolitikákat dolgozhat ki, ami átláthatóbb kormányzáshoz és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz vezet.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

Ismertesse, hogy miként vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok újrafelhasználásának lehetőségét

A lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó adatok leírását az I. melléklet ismerteti. Ez a minimális adatkészlet harmonizálni fogja a lefoglalási adatok gyűjtését a tagállamokban. Ez a minimális adatkészlet részletesen megvitatásra került a tagállamokkal a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és a tűzfegyverekről szóló irányelv végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport keretében. Egyes tagállamok esetében ez nem jelenti nemzeti adatbázisaik megváltoztatását, más tagállamok esetében azonban ehhez módosítani kell vagy létre kell hozni egy nemzeti adatbázist.

Ismertesse, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi előírásoknak.

Emellett a 18. cikk értelmében a tagállamok ötévente megosztják ezeket az adatokat a Bizottsággal. Ez az adatmegosztás a Bizottság azon kötelezettségéből adódik, hogy jelentést tegyen közzé az irányelv hozzáadott értékéről. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell statisztikai adatokat.

Adatáramlások

Kérjük, minden egyes adatáramlás esetében töltse ki az alábbi táblázatot:

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Az adatokat szolgáltató szereplő	Az adatokat fogadó szereplő	Az adatcsere kiváltó oka	Gyakoriság (adott esetben)
A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont által a tűzfegyverekre vonatkozóan gyűjtött információk	15. cikk, (1) bekezdés	A különböző nemzeti érdekelt felek, például az igazságszolgáltatási szervek, a rendőrség, a vámhatóságok stb.	Tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pont	A tűzfegyverekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontoknak biztosítaniuk kell, hogy teljes körű képet kapjanak arról, hogy a tagállamokban mekkora fenyegetést jelentenek a tűzfegyverek.	állandó
A lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó statisztikai adatok	17. cikk	Tagállamok	Europol	legalább havonta
Statisztikai adatok (az előző öt évre vonatkozóan, a 3. és 4. cikkben említett bűncselekmények kapcsán)	18. cikk	Tagállamok	Európai Bizottság	Az átültetést követő hatodik év július 31-ig
A Bizottság jelentése	21. cikk	Európai Bizottság	Az Európai Parlament és a Tanács	Az átültetést követően minden hatodik év október 31-ig

4.16.Digitális megoldások

Kérjük, minden egyes digitális megoldás esetében adja meg a megfelelő, digitális vonatkozású követelmény(ek)re való hivatkozást, a digitális megoldás meghatározott funkciójának leírását, a megoldásért felelős szervet, valamint nevezzen meg minden egyéb releváns szempontot, például az újrafelhasználhatóságot és a hozzáférhetőséget. Végezetül fejtse ki, hogy a digitális megoldás alkalmazni kíván-e MI-technológiákat.

Digitális megoldás	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Fő tervezett funkciók	Illetékes szerv	Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget?	Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?	MI-alapú technológiák használata (adott esetben)
Az anonimizált statisztikai adatok gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és terjesztésére szolgáló digitális rendszer	18. cikk	A tagállamok eldönthetik, hogy milyen digitális megoldást használnak e statisztikák összegyűjtésére, és hogyan teszik közzé azokat.	A tagállamok, főként az igazságügyi hatóságok	A tagállamok eldönthetik, hogy mely digitális megoldások használhatók az akadálymentesség megkönnyítésére	Hasonló jogalkotási szövegek, például a környezeti bűncselekményekről szóló (EU) 2024/1203 irányelv szintén előírnak ilyen adatgyűjtési kötelezettségeket. Ezért a tagállamoknak már rendelkezniük kell ilyen digitális megoldásokkal.	nem
A lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételére szolgáló digitális megoldás	A 17. cikk és a melléklet	A tagállamok eldönthetik, hogy melyik digitális megoldást használják a lefoglalt tűzfegyverekre vonatkozó adatok nyilvántartására.	A tagállamok, főként a bűnüldöző hatóságok	a nyilvánosság számára nem hozzáférhető	A tagállamok többsége már rendelkezik a lefoglalt tűzfegyverek adatainak gyűjtésére szolgáló nemzeti nyilvántartással vagy több nyilvántartással, és továbbra is használhatják ezeket az adatbázisokat. Előfordulhat, hogy az adatbázisok egy részét ki kell igazítaniuk a minimális adatkészlet hozzáadásának biztosítása érdekében.	nem

Minden egyes digitális megoldás esetében ismertesse, hogy a digitális megoldás hogyan felel meg az uniós kiberbiztonsági keretben, valamint az egyéb alkalmazandó digitális szakpolitikákban és jogszabályokban (például az eIDAS-rendeletben, az egységes digitális kapura vonatkozó rendeletben stb.) foglalt követelményeknek és kötelezettségeknek.

Az anonimizált statisztikai adatok gyűjtésére, fejlesztésére, előállítására és terjesztésére szolgáló digitális rendszer

Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)	A megfelelés magyarázata
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet	nincs konkrét összehangolás
Az uniós kiberbiztonsági keret	nincs konkrét összehangolás
Az eIDAS-rendelet	nincs konkrét összehangolás
Az egységes digitális kapu és az IMI	nincs konkrét összehangolás
Egyéb

A lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételére szolgáló digitális megoldás

Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)	A megfelelés magyarázata
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet	nincs konkrét összehangolás
Az uniós kiberbiztonsági keret	nincs konkrét összehangolás
Az eIDAS-rendelet	nincs konkrét összehangolás
Az egységes digitális kapu és az IMI	nincs konkrét összehangolás
Egyéb

4.17.Interoperabilitási értékelés

Ismertesse a követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(oka)t.

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája	Leírás	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Interoperábilis Európa megoldás(ok) (NEM ALKALMAZANDÓ)	Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)
A tagállamok – bíróságok	a kezdeményezésben szereplő valamennyi bűncselekményre vonatkozó statisztikák gyűjtése	18. cikk	nem alkalmazandó	A szükséges adatok összegyűjtése érdekében nincs egyértelműen szükség a tagállamok vagy az uniós szervezetek közötti interakciókra. Az összes szükséges adat összegyűjtése érdekében azonban interakciókat kell kialakítani az egyes tagállamokon belül.
A tagállamok – rendőrségi szolgálatok	az összes lefoglalt tűzfegyvernek a minimális adatkészlet szerinti nyilvántartásba vétele	A 17. cikk és a melléklet	nem alkalmazandó	a lefoglalásra vonatkozó adatok összegyűjtése tagállamon belüli koordinációt igényel, határokon átnyúló koordinációt azonban nem. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatok kinyerhetők legyenek a rendszerükből, és azokat havonta meg lehessen küldeni az Europolnak

A lefoglalásra vonatkozó adatok cseréje

Értékelés	Intézkedések	Potenciális fennmaradó akadályok
Értékelje a meglévő digitális és ágazati szakpolitikáknak való megfelelést. Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat.	-általános adatvédelmi rendelet, -Europol-rendelet, -kiberbiztonság.
Értékelje a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedéseket. Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket	Az Europol már beszerzett egy TRAFIC elnevezésű adatbázist, és felajánlotta ennek az adatbázisnak a közvetlen használatát valamennyi tagállam számára.	Néhány tagállam azonban már rendelkezik saját nemzeti adatbázissal a lefoglalásokra vonatkozóan. Az Europolnak elő kell segítenie a nemzeti adatbázisok TRAFIC-kal történő összekapcsolását vagy az azokból származó adatok TRAFIC-ba történő tömeges feltöltését.
Értékelje az adatok közös értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedéseket. Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	Az I. melléklet részletes minimális adatkészletet állapít meg, amely tartalmazza a fogalmak meghatározását.
Értékelje a közösen elfogadott, nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazását. Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	Az I. melléklet részletes minimális adatkészletet állapít meg, amely tartalmazza a fogalmak meghatározását. A „digitális igazságszolgáltatás 2030” elnevezésű kezdeményezés bejelentette az igazságszolgáltatási rendszerekben használt informatikai eszközök eszköztárának létrehozását.

4.18.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Kérjük, hogy a digitális végrehajtást támogató minden egyes intézkedés esetében töltse ki az alábbi táblázatot.

Az intézkedés leírása	Hivatkozás a követelmény(ek)re	A Bizottság szerepe (adott esetben)	A bevonandó szereplők (adott esetben)	A várható ütemezés (adott esetben)
Jelentéstétel	21. cikk	az információk fogadása + jelentés közzététele	Tagállamok	átültetéssel
A lefoglalásra vonatkozó adatok továbbítása az Europolnak	17. cikk, 18. cikk és a melléklet	nem alkalmazandó	Europol	átültetéssel
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus a lefoglalt tűzfegyverek nyilvántartásba vételére vonatkozó minimális adatkészletet meghatározó melléklet módosításáról	17. cikk, (2) bekezdés	felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása	Az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Bizottság

(1) (1) Europol, A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség európai uniós értékelése (SOCTA), Hága, 2025, 61. o.

(2) (2) De Schutter, A. & Duquet, N. (2023), The nexus between drug markets and gun violence in the European Union (A kábítószerpiacok és a fegyveres erőszak közötti kapcsolat az Európai Unióban), Flamand Békeintézet és EMCDDA, https://www.euda.europa.eu/drugs-library/nexus-between-drug-markets-and-gun-violence-european-union_en.

(3) (3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 115., 2021.4.6.).

(4) (4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/41 rendelete (2024. december 19.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemekre és lőszerekre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről (átdolgozás) (HL L, 2025/41, 2025.1.22.).

(5) (5) Az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve. 2001.5.31., https://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&mtdsg_no=XVIII-12-c&chapter=18&clang=_en.

(6) (6) Schutter, A., Criminal gun violence in the European Union [Fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények az Európai Unióban], Flamand Béke Intézet, uniós finanszírozású INSIGHT-projekt, Brüsszel, 2023, 2. o. és Varisco, A. E, Types of Firearms used in Violence in the European Union [Az Európai Unióban erőszakos cselekményekhez használt lőfegyverek típusai], SIPRI, uniós finanszírozású INSIGHT-projekt, Brüsszel, 2023, 2. o.

(7) (7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a ProtectEU-ról: Európai belső biztonsági stratégia, 2025.4.1., COM(2025) 148 final.

(8) (8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025), 2021.4.14., COM(2021) 170 final.

(9) (9) A Tanács következtetései az EMPACT megerősítéséről és a következő, 2026–2029-es EMPACT-ciklusra vonatkozó uniós bűnüldözési prioritásokról, 9397/25, 2025. június 13.

(10) (10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv, 2020.7.24., COM(2020) 608 final.

(11) (11) Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény részes felei konferenciájának 12. ülésszakán elfogadott 12/3. sz. határozat, 2024; elérhető a https://www.unodc.org/documents/treaties/COP12/Resolutions/E/Resolution_12_3.pdf internetcímen.

(12) (12) Uniós finanszírozású INSIGHT projekt, az ISFP-2020-AG-FIRE pályázati felhívás keretében. Elérhető a következő internetcímen: https://vlaamsvredesinstituut.eu/en/project-insight/#:~:text=This%20online%20knowledge%20platform%20offers%20policymakers%2C%20police%20officers%2C,information%20about%20firearms%20violence%20in%20the%20European%20Union.

(13) (13) Erixon O., Living with the Aftermath: Consequences of Gun Violence for Affected Residential Areas and Individuals [Együttélés az utóhatásokkal: A fegyveres erőszak következményei az érintett lakóterületekre és egyénekre nézve].

(14) (14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve (2024. április 24.) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról (HL L, 2024/1260, 2024.5.2.).

(15) (1) HL L 308., 2022.11.29., 18. o.

(16) (2) HL C […]., […]., […]. o.

(17) (3) A Tanács 2001/748/EK határozata (2001. október 16.) a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról (HL L 280., 2001.10.24., 5. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2001/748/oj).

(18) (4) A Tanács 2014/164/EU határozata (2014. február 11.) az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/164/oj).

(19) (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 115., 2021.4.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2021/555/oj).

(20) (6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/41 rendelete (2024. december 19.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtására irányuló, tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó behozatali, kiviteli és árutovábbítási intézkedésekről (HL L, 2025/41, 2025.1.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/41/oj).

(21) (7) 12/3. sz. határozat – A tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásának és kereskedelmének megelőzését, leküzdését és felszámolását célzó – többek között a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv szerinti – intézkedések megerősítése, tekintettel a technológiai fejlődésre, Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény részes feleinek konferenciája.

(22) (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve (2024. április 24.) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásáról (HL L, 2024/1260, 2024.5.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1260/oj).

(23) (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/164/oj).

(24) (10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/oj).

(25) (11) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(26) (12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(27) (13) A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről (HL L 328., 2009.12.15., 42. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_framw/2009/948/oj).

(28) (1) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(29) (2) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx.

(30) (3) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(31) (4) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(32) (5) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(33) (6) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(34) (7) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35) (8) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell megállapítani.

(36) (9) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(37) (10) Az 1.4.2. „Konkrét célkitűzés(ek)…” című szakaszban leírtak szerint.

(38) (11) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most az intézkedés irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(39) (12) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Choose the experimental features you want to try