EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.2.17.
COM(2026) 93 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, Gibraltárra vonatkozó megállapodásnak az Európai Bizottság által történő megkötésének jóváhagyásáról
MEGÁLLAPODÁS
GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
EGYRÉSZRŐL
AZ EURÓPAI UNIÓ
ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
KÖZÖTT
Tartalomjegyzék
PREAMBULUM
5
ELSŐ RÉSZ – KÖZÖS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
9
I. CÍM – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
9
II. CÍM – AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA
14
III. CÍM – POLGÁRI CÉLÚ NUKLEÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
24
IV. CÍM – AZ ÉRTELMEZÉS ALAPELVEI ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
27
V. CÍM – INTÉZMÉNYI KERET
31
MÁSODIK RÉSZ – A SZEMÉLYEK MOZGÁSA
36
I. CÍM – ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
36
II. CÍM – HATÁRÁTLÉPÉS
47
III. CÍM – BIZTOSÍTÉKOK
60
1. FEJEZET – GIBRALTÁRI TARTÓZKODÁS, KÜLÖNÖS SZABÁLYOK,
TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK ÉS VÍZUMOK KIADÁSA
60
2. FEJEZET – NEMZETKÖZI VÉDELEM IRÁNTI KÉRELMEK
ÉS VISSZAKÜLDÉS
82
3. FEJEZET – RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
87
IV. CÍM – VÉGREHAJTÁS, ALKALMAZÁS,
ÉRTÉKELÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
95
V. CÍM – BŰNÜLDÖZÉSI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
103
1. FEJEZET – EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EUROPOLLAL
104
2. FEJEZET – EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EUROJUSTTAL
118
3. FEJEZET – A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSBÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK CSERÉJE
128
4. FEJEZET – ÁTADÁS
136
5. FEJEZET – KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLY
182
6. FEJEZET – BEFAGYASZTÁS ÉS ELKOBZÁS
194
VI. CÍM – PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM
ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA ELLENI KÜZDELEM
233
HARMADIK RÉSZ – GAZDASÁG ÉS KERESKEDELEM
236
I. CÍM – A NYÍLT ÉS TISZTESSÉGES VERSENYT ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST
ELŐSEGÍTŐ EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK
236
1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS ELVEK
236
2. FEJEZET – AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE
238
3. FEJEZET – ADÓZÁS
251
4. FEJEZET – MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS NORMÁK
253
5. FEJEZET – KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLAT
256
6. FEJEZET – A KERESKEDELMET ÉS A FENNTARTHATÓ
FEJLŐDÉST ELŐSEGÍTŐ EGYÉB ESZKÖZÖK
262
7. FEJEZET – HORIZONTÁLIS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
272
II. CÍM – VÁMÜGYI RENDELKEZÉSEK,
KÖZVETETT ADÓZÁS ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
278
1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
278
2. FEJEZET – VÁMUNIÓ
279
3. FEJEZET – GIBRALTÁRON ELŐÁLLÍTOTT VAGY FORGALOMBA HOZOTT
ÁRUK
295
4. FEJEZET – DOHÁNY
305
5. FEJEZET – BIZONYOS ÁRUKATEGÓRIÁKRA
ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
306
6. FEJEZET – VÉGREHAJTÁS, ALKALMAZÁS,
FELÜGYELET ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
315
7. FEJEZET – ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
318
III. CÍM – KÖZLEKEDÉS
320
1. FEJEZET – LÉGI KÖZLEKEDÉS
320
2. FEJEZET – KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
326
3. FEJEZET – TENGERI FUVAROZÁS
335
IV. CÍM – KIVÉTELEK
336
NEGYEDIK RÉSZ – HATÁR MENTI INGÁZÓK
343
I. CÍM – SZEMÉLYI HATÁLY
343
II. CÍM – HATÁR MENTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ JOGAI
345
III. CÍM – A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG KOORDINÁLÁSA
353
ÖTÖDIK RÉSZ – PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
353
HATODIK RÉSZ – VITARENDEZÉS
354
1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
354
2. FEJEZET – ELJÁRÁS
358
3. FEJEZET – MEGFELELÉS
367
4. FEJEZET – KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
372
HETEDIK RÉSZ – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
379
PREAMBULUM
AZ EURÓPAI UNIÓ,
VALAMINT
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
1.
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a demokratikus elvek, a jogállamiság, az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt, amelyek e megállapodás és a kiegészítő megállapodások lényeges elemeit képezik,
2.
ELISMERVE a közös érdekű kérdésekben folytatott globális együttműködés fontosságát,
3.
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és Gibraltár nem tartozik az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között 2020. december 30-án Londonban és Brüsszelben létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodások területi hatálya alá,
4.
ARRA TÖREKEDVE, hogy az Európai Unió, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Felek) között Gibraltár tekintetében új, kölcsönösen együttműködő kapcsolat jöjjön létre, amely Gibraltár és a Spanyol Királyság szomszédos területe, különösen a Mancomunidad de Municipios del Campo de Gibraltart alkotó települések területe tekintetében is előmozdítja a közös jólétet, valamint a szoros és konstruktív kapcsolatokat,
5.
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás hatékony végrehajtásának, helyes értelmezésének és alkalmazásának, valamint az e megállapodások szerinti kötelezettségeknek való megfelelésnek a biztosítása érdekében alapvető fontosságú az irányításra vonatkozó szabályok, különösen a vitarendezési és végrehajtási szabályok megállapítása,
6.
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a személyek Gibraltár és a schengeni térség közötti mozgásának valamennyi jelenlegi fizikai akadályát meg kell szüntetni, ugyanakkor megfelelő ellenőrzések, intézkedések és biztosítékok révén meg kell őrizni a schengeni térség integritását, és figyelembe kell venni, hogy Gibraltár nem vesz részt a schengeni vívmányokban, és nem társult azokhoz,
7.
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek biztonságának megerősítése érdekében a személyek mozgását gátló fizikai akadályok felszámolását, valamint a bevezetett ellenőrzéseket, intézkedéseket és biztosítékokat ki kell egészíteni a Felek közötti, a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával, valamint a büntetőjogi szankciók végrehajtásával kapcsolatos együttműködéssel, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését,
8.
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek közötti földrajzi közelségre tekintettel az iránti elkötelezettségüket, hogy együttműködjenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás, valamint az adókijátszás és az adókikerülés megelőzése és leküzdése, továbbá a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó nemzetközi normák végrehajtásának biztosítása érdekében,
9.
ELISMERVE annak szükségességét, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági partnerséget a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést elősegítő egyenlő versenyfeltételek támasszák alá, az állami támogatások ellenőrzésének hatékony keretein, valamint a Felek által a munkaügyi és szociális normák, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az adózás területén biztosított magas szintű védelem fenntartására irányuló kötelezettségvállaláson keresztül,
10.
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az áruk Gibraltár és az Unió közötti szárazföldi mozgása előtt álló valamennyi fizikai akadályt fel kell számolni, ugyanakkor meg kell védeni az Unió egységes piacának integritását és a Felek pénzügyi érdekeit, többek között az alábbiak révén:
–
a vámcsalás elleni küzdelem biztosítása megfelelő vámellenőrzések és -eljárások, valamint egyéb intézkedések révén,
–
a Felek közötti együttműködési mechanizmusok és biztosítékok biztosítása, valamint az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megelőzése és az ellenük való küzdelem,
–
az áruk mozgására, előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó uniós szabályok alkalmazása, beleértve a tilalmakat és korlátozásokat, valamint a piacra jutási szabályokat,
11.
ARRA TÖREKEDVE, hogy a felek közötti földrajzi közelségre tekintettel a felek együttműködjenek a polgári célú nukleáris biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kérdésekben,
12.
FIGYELEMBE VÉVE annak fontosságát, hogy biztosítani kell a közúti személyszállítást és árufuvarozást Gibraltár és az Unió területén található, korlátozott egybefüggő határövezet között, valamint a Gibraltár és az Egyesült Királyság közötti, az Európai Unió területén keresztül történő közúti árufuvarozást, továbbá a Felek kikötőihez való bizonyos hozzáférést,
13.
ARRA TÖREKEDVE, hogy sor kerüljön a gibraltári repülőtérre és annak üzemeltetésére alkalmazandó szabályok megállapítására,
14.
ARRA TÖREKEDVE, hogy egyértelmű szabályokat állapítsanak meg, valamint szoros és hatékony együttműködést alakítsanak ki a Spanyol Királyság és Gibraltár illetékes intézményei között annak érdekében, hogy gyors és optimális feltételek mellett biztosítsák a Spanyol Királyság és Gibraltár között mozgó, határ menti ingázók munkavállaláshoz való jogát és a szociális biztonsági jogok megfelelő összehangolását, valamint biztosítsák családtagjaik jogait,
15.
ELISMERVE a Gibraltár és a Campo de Gibraltar közötti kohézió előmozdítását szolgáló pénzügyi mechanizmus fontosságát, a Felek pénzügyi érdekeinek védelme mellett,
16.
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Unió között megállapodás jöjjön létre, amely jogalapot biztosít az ilyen együttműködéshez,
17.
ELISMERVE, hogy a Felek e megállapodást kiegészíthetik az e megállapodás által szabályozott, átfogó kétoldalú kapcsolataik szerves részét képező egyéb megállapodásokkal,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
ELSŐ RÉSZ
KÖZÖS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
Cél
E megállapodás célja, hogy kölcsönös együttműködési kapcsolatot hozzon létre a Felek között, amely Gibraltár és a Spanyol Királyság szomszédos területe, különösen a Mancomunidad de Municipios del Campo de Gibraltart alkotó települések területe tekintetében is előmozdítja a közös jólétet, valamint a szoros és konstruktív kapcsolatokat.
2. CIKK
Szuverenitás
Ez a megállapodás, a 3. cikkben említett bármely kiegészítő megállapodás, az e megállapodáshoz kapcsolódó bármely igazgatási megállapodás vagy egyéb megállapodás, valamint az alkalmazása során, annak eredményeként vagy annak alapján hozott bármely intézkedés, eszköz vagy magatartás nem sérti és egyéb módon sem érinti Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának vagy a Spanyol Királyságnak a szuverenitással és a joghatósággal kapcsolatos jogi álláspontját, és nem képezheti a szuverenitás – többek között bírósági eljárások során vagy egyéb módon történő – érvényesítésének vagy megtagadásának alapját.
3. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás alkalmazásában:
(a)
„Fél” vagy „Felek”: az Európai Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság;
(b)
„a Fél joga” vagy „a Felek joga”: kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra vonatkozóan a Gibraltáron alkalmazandó jogszabályok;
(c)
„érintett”: azonosított vagy azonosítható természetes személy; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen egy azonosító – például név, azonosító szám, helymeghatározó adat vagy online azonosító – vagy a természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
(d)
„nap”: naptári nap;
(e)
„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;
(f)
„személyes adat”: az érintettre vonatkozó bármely információ;
(g)
„egybefüggő határövezet”: a Spanyol Királyságban a Mancomunidad de Municipios del Campo de Gibraltart alkotó települések.
2.
E megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban az „Unióra” történő bármely hivatkozást – eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha a szövegösszefüggésből nem következik más – úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Európai Atomenergia-közösséget.
3.
Az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban az Egyesült Királyságra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az az Egyesült Királyságra mint Gibraltár külkapcsolataiért felelős államra vonatkozik.
4. CIKK
Kiegészítő megállapodások
1.
Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság egyéb kétoldalú megállapodásokat köt egymással Gibraltár tekintetében, az ilyen megállapodások az e megállapodást kiegészítő megállapodásoknak minősülnek, kivéve, ha az említett megállapodások másként rendelkeznek. Az ilyen kiegészítő megállapodások az Unió és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltár tekintetében e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok elválaszthatatlan részét és az átfogó keret részét képezik.
2.
Az (1) bekezdés a következőkre is alkalmazandó:
(a)
egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti megállapodások;
(b)
egyrészről az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti megállapodások.
5. CIKK
Jóhiszeműség
1.
A Felek kölcsönösen tiszteletben tartják és jóhiszeműen segítik egymást az e megállapodásból és bármely kiegészítő megállapodásból fakadó feladatok végrehajtása során.
2.
A Felek minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést meghoznak az e megállapodásból és bármely kiegészítő megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.
6. CIKK
Közlemények és értesítések
1.
Az illetékes gibraltári hatóságok által kézbesítendő, vagy nekik címzett hivatalos közleményeket és határozatokat az Egyesült Királyság kormányának Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatalán (a továbbiakban: FCDO) vagy az Egyesült Királyság más, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező szervén keresztül kell továbbítani, amelynek kijelöléséről az Egyesült Királyság kormánya dönthet.
2.
Az FCDO hiteles okmányként hitelesíti az illetékes gibraltári hatóságok által kiállított okmányokat, amennyiben a határozatokat valamely tagállam bírósága vagy más végrehajtó hatósága előtt közvetlenül, hivatalos előzetes értesítés nélkül kell végrehajtani.
3.
Az Egyesült Királyság által a gibraltári illetékes hatóságokról e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás alapján küldött értesítésnek tartalmaznia kell az FCDO-ra vagy a (2) bekezdésben említett más egyesült királysági szervre való hivatkozást is.
7. CIKK
A fizikai akadályok felszámolása
Minden fizikai akadályt fel kell számolni Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti vonatkozó igazgatási megállapodásban foglalt végrehajtási tervnek megfelelően.
II. CÍM
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA
8. CIKK
Demokrácia, jogállamiság és emberi jogok
1.
A Felek továbbra is fenntartják a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékeit és elveit, amelyek hazai és nemzetközi politikáik alapját képezik. E tekintetben a Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és azokat a nemzetközi emberi jogi szerződéseket, amelyeknek részes felei.
2.
A Felek előmozdítják az ilyen közös értékeket és elveket a nemzetközi fórumokon. A Felek együttműködnek ezen értékek és elvek előmozdítása során, többek között harmadik országokkal vagy harmadik országokban is.
9. CIKK
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem
1.
A Felek úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve, és újból megerősítik az e fenyegetésre adott globális válasz megerősítése iránti elkötelezettségüket. Az Unió és az Egyesült Királyság bel- és külpolitikáját az ember által okozott éghajlatváltozás elleni küzdelem inspirálja, amely folyamatot az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és különösen az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája 21. ülésén elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) részletez. Ennek megfelelően a Felek tiszteletben tartják a Párizsi Megállapodást és az UNFCCC által létrehozott eljárást, és tartózkodnak minden olyan tevékenységtől vagy mulasztástól, amely lényegesen meghiúsítaná a Párizsi Megállapodás céljait.
2.
A Felek a nemzetközi fórumokon támogatják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, többek között azáltal, hogy más országokat és régiókat magasabb szintű üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésre irányuló célok kitűzésére ösztönöznek.
10. CIKK
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1.
A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések alapján fennálló kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez.
2.
A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:
(a)
lépéseket tesznek valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírása, megerősítése vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás, illetve azok teljes körű végrehajtása érdekében, amennyiben ezek a jogi eszközök aláírásra, megerősítésre vagy csatlakozásra nyitva állnak a Felek számára; valamint
(b)
hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert hoznak létre, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.
3.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről.
11. CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek és egyéb hagyományos fegyverek
1.
A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek (SALW) tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.
2.
A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket az Egyesült Királyság tekintetében – Gibraltárra kiterjedően –, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a SALW tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt vonatkozó kötelezettségeiket.
3.
A Felek elismerik azoknak a nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az ellenőrzésére irányulnak. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is, hogy ezek az ellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának a megakadályozásához.
4.
A Felek e tekintetben vállalják, hogy együttműködnek egymással a Fegyverkereskedelmi Szerződés keretében, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének az előmozdításában és annak elősegítésében is, hogy az említett Szerződést az összes ENSZ-tagállam teljeskörűen végrehajtsa.
5.
A Felek ezért megállapodnak a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve e szabályozás javítására, továbbá a fegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésére, üldözésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseik összehangolásában. A Felek lépéseket tesznek az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi jogi eszközök aláírására, megerősítésére vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozásra, valamint azok teljes körű végrehajtására, amennyiben ezek a jogi eszközök a Felek számára aláírásra, megerősítésre vagy csatlakozásra nyitva állnak.
6.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről.
12. CIKK
A nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények
1.
A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, bevonva a Nemzetközi Büntetőbíróságot is. A Felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, valamint a hozzá kapcsolódó eszközöknek az egyetemességét és integritását.
2.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről.
13. CIKK
Terrorizmus elleni küzdelem
1.
A Felek kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorcselekmények valamennyi formájának és megnyilvánulásának megelőzése és az azokkal szembeni küzdelem érdekében, tiszteletben tartva a nemzetközi jogot, ezen belül adott esetben a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokat, a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveit. A Felek lépéseket tesznek a 2. mellékletben felsorolt nemzetközi jogi eszközök aláírására, megerősítésére vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozásra, valamint azok teljes körű végrehajtására, amennyiben ezek a jogi eszközök a Felek számára aláírásra, megerősítésre vagy csatlakozásra nyitva állnak.
2.
A Felek fokozzák a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködést, beleértve az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését és leküzdését közös biztonsági érdekeik előmozdítása céljából, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiáját és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, a büntetőügyekben folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködés, valamint a hírszerzési információk cseréjének sérelme nélkül.
3.
A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről. E párbeszéd célja többek között az alábbiak előmozdítása és megkönnyítése:
(a)
a terrorfenyegetésre vonatkozó értékelések megosztása;
(b)
a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos bevált módszerek és szakismeret cseréje;
(c)
operatív együttműködés és információcsere; valamint
(d)
többoldalú szervezetek keretében folytatott együttműködéssel kapcsolatos cserék.
14. CIKK
A személyes adatok védelme
1.
Ez a cikk a természetes személyek személyes adataikkal kapcsolatos védelmére vonatkozik, amennyiben azokat részben vagy egészben automatizált módon kezelik, illetve nem automatizált módon, amennyiben azok valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy azokat egy nyilvántartási rendszer részévé kívánják tenni (a továbbiakban: adatvédelem).
2.
A 3. melléklet e cikk elválaszthatatlan részét képezi. Ez a melléklet nem tartalmazza az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fő felügyeleti hatóság és az érintett felügyeleti hatóság hatáskörét és szerepét szabályozó rendelkezéseit.
3.
A 19. cikket alkalmazni kell a 3. mellékletre.
4.
A 20. cikk sérelme nélkül Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a 18. cikk (1) bekezdésében említett, a 3. melléklet hatálya alá tartozó területre vonatkozó rendelkezéseit az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: Testület) vonatkozó jogi aktusaival összhangban kell értelmezni, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a tagállamokra vonatkoznak. Ez magában foglalja azokat a véleményeket, amelyeket Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatósága az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kér vagy kap Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra alkalmazandó, a 3. mellékletben foglalt szabályokkal azonos szabályok tekintetében.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatósága a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az illetékes felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapján hozott határozatokat és a Testület által az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján hozott határozatokat, amikor olyan ügyekben dönt, amelyek az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltakhoz hasonló szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel.
6.
Az (EU) 2016/679 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében a tagállamokra való hivatkozás nem értelmezhető úgy, hogy az magában foglalja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot is. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatósága csak olyan esetekben hívható meg a Testület üléseire, amikor az említett felügyeleti hatóságnak címzett határozatokat vitatnak meg, vagy az említett felügyeleti hatóság jelenléte szükséges, és az Unió érdekében áll, hogy Gibraltáron biztosítsa ugyanazon szabályok hatékony alkalmazását, mint az adatvédelem területén a 18. cikk (1) bekezdésében említett uniós jogi aktusok. Ilyen esetekben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság adatvédelmi felügyeleti hatósága szakértőként vagy vendégként vesz részt a Testület vonatkozó eljárási szabályzatának megfelelően. Részvétele szigorúan a vonatkozó napirendi pontokra korlátozódik, és arra Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felügyeleti hatóságaként hivatkozni kell a vonatkozó dokumentumokban, például az ülés jegyzőkönyvében.
7.
E megállapodás alkalmazásában a 3. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezésekben szereplő, harmadik országokra és azok illetékes hatóságaira való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot és annak illetékes hatóságait, feltéve, hogy a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek.
8.
Amennyiben az Unió az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. cikke alapján megfelelőségi határozatot kíván elfogadni, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot megfelelően tájékoztatni kell.
15. CIKK
Globális együttműködés közös érdekű gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekben
1.
A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a közös érdekű gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekben globális együttműködést folytassanak. Amennyiben közös érdekük, előmozdítják a közös problémák többoldalú megoldását.
2.
Döntéshozatali autonómiájuk megőrzése mellett és e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek az olyan aktuális és felmerülő közös érdekű globális kérdésekben, mint a béke és biztonság, az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a határokon átnyúló szennyezés, a környezetvédelem, a digitalizáció, a népegészségügy és a fogyasztóvédelem, az adózás, a pénzügyi stabilitás, valamint a szabad és tisztességes kereskedelem és beruházás. E célból törekednek arra, hogy folyamatos és hatékony párbeszédet tartsanak fenn, és összehangolják álláspontjaikat azokban a multilaterális szervezetekben és fórumokon, amelyekben a Felek részt vesznek, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a G7-csoport és a G20-csoport, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet.
16. CIKK
Alapvető elemek
1.
A 8. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése az e megállapodással és bármely kiegészítő megállapodással létrehozott együttműködés alapvető elemeit képezik.
2.
Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél súlyos és lényeges mulasztást követett el az (1) bekezdésben alapvető elemként meghatározott kötelezettségek teljesítésében, dönthet úgy, hogy teljesen vagy részben felmondja vagy felfüggeszti e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás alkalmazását.
3.
Ezt megelőzően az e cikk alkalmazására hivatkozó Fél felkéri az Együttműködési Tanácsot, hogy haladéktalanul üljön össze azzal a céllal, hogy megfelelő időben kölcsönösen elfogadható megoldást találjon. Amennyiben az Együttműködési Tanácshoz benyújtott kérelem időpontjától számított 30 napon belül nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni, a Fél meghozhatja a (2) bekezdésben említett intézkedéseket.
4.
A (2) bekezdésben említett intézkedéseket a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, és azoknak arányosaknak kell lenniük. Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás és a kiegészítő megállapodások működését.
5.
A Felek úgy vélik, hogy ahhoz, hogy egy helyzet az (1) bekezdésben alapvető elemként meghatározott kötelezettségek teljesítésében súlyos és lényeges mulasztásnak minősüljön, annak súlyának és jellegének kivételesnek kell lennie, amely veszélyezteti a békét és a biztonságot, vagy nemzetközi következményekkel jár. Az egyértelműség érdekében e cikk alkalmazásában minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely érdemben meghiúsítja a Párizsi Megállapodás tárgyát és célját, súlyos és lényeges mulasztásnak minősül.
III. CÍM
POLGÁRI CÉLÚ NUKLEÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
17. CIKK
Polgári célú nukleáris együttműködés
1.
A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés fontosságát a hatékony nukleáris biztonsági intézkedések szempontjából, és együttműködnek a nemzetközi nukleáris biztonsági előírások és egyezmények, valamint azok végrehajtásának folyamatos javítása érdekében. Amennyiben az nem ellentétes a jogilag kötelező erejű nemzetközi nukleáris biztonsági előírások alakulásával, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Unió nem gyengítheti vagy csökkentheti a védelem szintjét a Felek között megosztott és Gibraltár tekintetében 2020. december 31-ig alkalmazott védelmi előírásokban és azok érvényesítésében előírt szint alá a nukleáris biztonsággal, a sugárvédelemmel, a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos kezelésével, a leszereléssel, a nukleáris anyagok biztonságos szállításával, a veszélyhelyzeti felkészültséggel és reagálással, valamint a radioaktív anyagok és radioaktív sugárforrások hatékony ellenőrzésével kapcsolatban.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megbízható és hatékony rendszert vezet be a nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapokmányának XII. cikkében meghatározott) nukleáris anyagokat kizárólag békés célokra használják fel, mindaddig, amíg ezekre az intézkedésekre szükség van.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal összhangban biztonsági és védelmi intézkedéseket hajt végre bármely releváns gibraltári polgári célú nukleáris létesítmény és radioaktív sugárforrás tekintetében, amennyiben ilyen intézkedésekre szükség van.
4.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság végrehajtja a biztosítéki intézkedések Gibraltáron történő alkalmazásáról szóló, a NAÜ-vel megtárgyalt megállapodást, és megteszi a szükséges lépéseket a 4. melléklet 1. részében felsorolt nemzetközi jogi eszközök, valamint adott esetben azok jövőbeli módosításainak aláírására, megerősítésére vagy az azokhoz való csatlakozásra, amennyiben azokat az Egyesült Királyság megerősítette. Ezen túlmenően Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság adott esetben lépéseket tesz a 4. melléklet 2. részében felsorolt útmutató dokumentumok, valamint azok jövőbeli módosításainak követésére, amennyiben azokat az Egyesült Királyság használja.
5.
A Felek elismerik a nemzetközi együttműködés fontosságát a hatékony nukleáris biztonsági intézkedések terén, és együttműködnek a nemzetközi nukleáris biztonsági előírások és egyezmények folyamatos javítása érdekében. Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság 2020. december 31-ig a fizikai védelemmel kapcsolatban nem gyengítheti vagy csökkentheti az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által alkalmazott védelmi előírásokban és azok érvényesítésében előírt védelmi szinteket.
6.
Az Egyesült Királyság kiterjesztette Gibraltárra az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 6-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-én Párizsban kötött egyezmény alkalmazását. A Felek tudomásul veszik, hogy az Egyesült Királyság továbbra is lépéseket tesz a 2004. február 12-i jegyzőkönyv (amely 2022. január 1-jén lépett hatályba az Egyesült Királyságban), valamint bármely további módosítás meghosszabbítása érdekében, kivéve, ha az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet arról, hogy nem fogadja el a módosítást.
7.
Az Egyesült Királyság Gibraltár nevében továbbra is fenntartja és rendszeres időközönként felülvizsgálja a Gibraltáron bekövetkezett vagy azt érintő eseményekkel kapcsolatos operatív intézkedéseket, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésen elfogadott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezményt, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésen elfogadott, a nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén történő segítségnyújtásról szóló egyezményt, amennyiben ilyen esemény bekövetkezik. Ezeket az operatív intézkedéseket az 5. melléklet részletezi, és aktualizálásukról a lehető leghamarabb, de legkésőbb a hatálybalépésüket követő három hónapon belül értesíteni kell a másik Felet, az 5. mellékletet pedig ennek megfelelően módosítani kell.
8.
A radioaktív anyagok és sugárforrások hatékony ellenőrzése tekintetében Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság legalább olyan hatékonyságot és lefedettséget biztosít, mint amelyet a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv előír, beleértve annak jövőbeli módosításait vagy a helyébe lépő aktusokat is.
IV. CÍM
AZ ÉRTELMEZÉS ALAPELVEI ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
18. CIKK
Nemzetközi közjog
1.
E megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás rendelkezéseit jóhiszeműen, szövegük összefüggéseinek szokásos értelme szerint, valamint a megállapodás tárgyának és céljának figyelembevételével és a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban kell értelmezni, ideértve a szerződések jogáról szóló, 1969. május 23-án Bécsben kelt bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is.
2.
Az egyértelműség érdekében: a 19. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 20. cikkben előírtak kivételével sem ez a megállapodás, sem bármely kiegészítő megállapodás nem keletkeztet kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy rendelkezéseiket bármelyik Fél belső jogával összhangban értelmezzék.
3.
A 20. cikk sérelme nélkül az egyértelműség érdekében, ha valamely Fél bírósága kiad egy értelmezést e megállapodásról vagy bármely kiegészítő megállapodásról, az a másik Fél bíróságai számára nem kötelező erejű.
19. CIKK
Az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében alkalmazandó uniós jog
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza és alkalmazza ténylegesen, mint amelyek a következőkben szerepelnek:
(a)
az e megállapodás azon rendelkezéseiben vagy mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusok, amelyekre e cikk alkalmazandó; vagy
(b)
a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek mellett egy későbbi uniós jogi aktus, nevezetesen:
(i)
az a) albekezdésben említett uniós jogi aktust módosító vagy felváltó uniós jogi aktus;
(ii)
az a) albekezdésben említett uniós jogi aktust kiegészítő vagy végrehajtó uniós jogi aktus; vagy
(iii)
az a) albekezdésben említett uniós jogi aktus tárgyára vonatkozó egyéb uniós jogi aktus.
2.
Amennyiben az Unió a későbbiekben uniós jogi aktust fogad el, haladéktalanul értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot az ilyen jogi aktus elfogadásáról.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a (2) bekezdésben említett értesítéstől számított harminc napon belül értesíti az Uniót arról a döntéséről, hogy elfogadja-e a későbbi uniós jogi aktus tartalmát, és azt belső jogában végrehajtja-e. Egy későbbi uniós jogi aktus tartalmának Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság általi elfogadása jogokat és kötelezettségeket keletkeztet Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Unió között.
4.
Amennyiben a későbbi uniós jogi aktusnak a belső jogba való átültetése alkotmányos követelmények teljesítését teszi szükségessé, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság erről a (3) bekezdésben említett értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja az Uniót. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul írásban tájékoztatja az Uniót valamennyi alkotmányos követelmény teljesítéséről. A későbbi uniós jogi aktus hatálybalépésétől az alkotmányos követelmények teljesítéséről szóló tájékoztatásig Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a lehető legnagyobb mértékben ideiglenesen ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, mint amelyeket a későbbi uniós jogi aktus tartalmaz.
5.
Ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
(a)
értesítést küld azon döntéséről, hogy nem fogadja el egy későbbi uniós jogi aktus tartalmát; vagy
(b)
nem küld értesítést a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül; vagy
(c)
legkésőbb hat héttel a későbbi uniós jogi aktus hatálybalépését követően nem tájékoztatja az Uniót az említett jogi aktusnak a belső jogában történő végrehajtásáról,
e megállapodást megszűntnek kell tekinteni, kivéve, ha az Együttműködési Tanács a megállapodás folytatása módjainak alapos vizsgálatát követően kilencven napon belül másként nem határoz. E megállapodás megszüntetése a 90 napos időtartam lejártától számított három hónap elteltével lép hatályba.
20. CIKK
Koherens értelmezés
A 19. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezéseket az uniós jog módszereivel és általános elveivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni, végrehajtásuk és alkalmazásuk során pedig az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.
21. CIKK
Egyéni jogok
1.
A 19. cikk (1) és (2) bekezdésének, az SSC.70. cikknek és a negyedik rész I. és II. címének sérelme nélkül, valamint az Unió tekintetében a második rész V. címének kivételével e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozottaktól eltérő jogokat biztosítana vagy kötelezettségeket írna elő személyek számára, sem úgy, hogy lehetővé tenné az e megállapodásra vagy bármely kiegészítő megállapodásra való közvetlen hivatkozást a Felek belső jogrendszerében.
2.
Egyik Fél sem biztosít a saját joga szerinti keresetindítási jogot a másik Féllel szemben azon az alapon, hogy a másik Fél e megállapodást vagy bármely kiegészítő megállapodást megszegte.
V. CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
22. CIKK
Együttműködési Tanács
1.
E megállapodással Együttműködési Tanács jön létre. A Tanács az Unió, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság képviselőiből áll. Az Együttműködési Tanács a tárgyalt kérdésektől függően különböző formációkban ülésezhet.
2.
Az Együttműködési Tanács társelnöki tisztjét az Európai Bizottság egy tagja és az Egyesült Királyság kormányának egy miniszteri szintű képviselője tölti be. A Tanács az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kérésére, de legalább évente egyszer ülésezik, és közös megegyezéssel meghatározza üléseinek ütemezését és napirendjét.
3.
Az Együttműködési Tanács felügyeli e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. Ezen túlmenően felügyeli és elősegíti e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását és alkalmazását. A Felek az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos bármely kérdést az Együttműködési Tanács elé terjeszthetnek.
4.
Az Együttműködési Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:
(a)
határozatokat fogadjon el az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott kérdésekben;
(b)
e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos ajánlásokat tegyen a Felek számára;
(c)
e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás módosításait határozat útján elfogadja az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott esetekben;
(d)
az első rész IV. címében foglaltak kivételével az e megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végéig határozatokat fogadjon el e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás módosításáról, feltéve, hogy az ilyen módosítások hibák kijavításához, vagy kihagyások vagy egyéb hiányosságok kezeléséhez szükségesek;
(e)
az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos kérdéseket megvitassa;
(f)
az e bekezdés g) pontjában említett hatáskörök és feladatok kivételével egyes hatásköröket átruházzon egy szakbizottságra;
(g)
határozat útján szakbizottságokat hozzon létre és feladatokat ruházzon rájuk, feloszlassa a szakbizottságokat, vagy megváltoztassa a rájuk bízott feladatokat.
5.
Az Együttműködési Tanács munkájára a 6. mellékletben foglalt eljárási szabályzat irányadó. Az Együttműködési Tanács módosíthatja az említett mellékletet.
23. CIKK
Szakbizottságok
1.
A következő szakbizottságok jönnek létre:
(a)
a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság;
(b)
a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság;
(c)
a légi közlekedési szakbizottság.
2.
A szakbizottságok a hatáskörüket érintő kérdések tekintetében hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:
(a)
figyelemmel kísérjék és felülvizsgálják e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását, és biztosítsák annak megfelelő működését;
(b)
segítsék az Együttműködési Tanácsot a feladatai ellátásában, ideértve különösen az Együttműködési Tanács részére történő jelentéstételt, valamint az utóbbi által rájuk bízott feladatok végrehajtását;
(c)
határozatokat és ajánlásokat fogadjanak el minden olyan kérdésben, amellyel kapcsolatban az Együttműködési Tanács a 22. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban egy szakbizottságra ruházta hatásköreit, vagy amennyiben a megállapodás úgy rendelkezik;
(d)
megvitassák az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket;
(e)
fórumot biztosítsanak a Felek számára az információcseréhez, a bevált gyakorlatok megvitatásához és a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztásához.
3.
A szakbizottságokat szükség szerint tájékoztatni kell Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság által az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben kötött igazgatási megállapodások végrehajtásáról.
4.
A szakbizottságok az egyes Felek képviselőiből állnak. A Felek biztosítják, hogy a szakbizottságokban részt vevő képviselőik megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a tárgyalt kérdések tekintetében.
5.
A szakbizottságok társelnöki tisztjét az Unió egy képviselője és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egy képviselője tölti be.
6.
Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, vagy ha a társelnökök másként nem határoznak, a szakbizottságok legalább évente egyszer üléseznek.
7.
A szakbizottságok közös megegyezéssel határozzák meg üléseik ütemezését és napirendjét.
8.
A szakbizottságok munkájára a 6. mellékletben foglalt eljárási szabályzat irányadó.
9.
A (8) bekezdéstől eltérve bármely szakbizottság elfogadhatja és később módosíthatja a munkájára irányadó saját szabályait.
24. CIKK
Határozatok és ajánlások
1.
Az Együttműködési Tanács vagy adott esetben valamely bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek a Felekre és az e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás alapján létrehozott valamennyi szervre nézve, beleértve a hatodik rész I. címében említett választottbíróságot is. Az ajánlások nem kötelező erejűek.
2.
Az Együttműködési Tanács vagy adott esetben valamely szakbizottság közös megegyezéssel fogad el határozatokat és tesz ajánlásokat.
MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYEK MOZGÁSA
I. CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
25. CIKK
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme
1.
Az e részben előírt együttműködés azon alapul, hogy a Felek és a tagállamok régóta tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogok európai egyezményében foglaltak szerint, továbbá jelentőséget tulajdonítanak az említett egyezményben foglalt jogok és szabadságok hazai érvényesítésének.
2.
E rész egyetlen rendelkezése sem módosítja a különösen az emberi jogok európai egyezményében, valamint az Unió és tagállamai esetében az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
26. CIKK
Fogalommeghatározások
E rész alkalmazásában:
(a)
„határforgalom-ellenőrzés”: a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzés annak megállapítására, hogy a személyek, beleértve az azok birtokában lévő közlekedési eszközöket és tárgyakat, beléptethetőek-e a tagállamok és Gibraltár területére, illetve elhagyhatják-e azt;
(b)
„határellenőrzés”: a határon – e megállapodás előírásainak megfelelően és annak alkalmazásában – végzett, a határforgalom-ellenőrzésből és határőrizetből álló tevékenység, kizárólag a határ átlépésére irányuló szándék vagy az átlépés esetén, minden más októl függetlenül;
(c)
„határőrizet”: a határok őrizete a határátkelőhelyek között, valamint a határátkelőhelyeknek a hivatalos nyitvatartási időn túli őrizete – beleértve a megelőző intézkedéseket is – a jogellenes határátlépések és a határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozására vagy felderítése, a helyzetismeret fokozásához való hozzájárulás, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt jogellenesen átlépő személyek elleni intézkedések meghozatala céljából;
(d)
„polgári elem”: olyan polgári személyek, akik az Egyesült Királyság kormányának alkalmazásában állnak vagy az Egyesült Királyság kormányával szerződtek, és akik nem Gibraltáron vagy az Unióban lakóhellyel rendelkező személyek, azon személyek kivételével, akik jogosultak az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási területen tartózkodni;
(e)
„kényszerítő intézkedés”: valamely személlyel vagy tárggyal szemben a határellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során – többek között a határellenőrzéssel összefüggésben használt adatbázisokban és információs rendszerekben szereplő figyelmeztető jelzések nyomon követéseként – meghozandó intézkedések, beleértve többek között a mozgás ideiglenes korlátozását, az őrizetet, a letartóztatást, a védelem alá helyezést, a lekérdezéseket, a tárgyak felkutatását és lefoglalását, valamint a figyelmeztető jelzésekre válaszként adott bármely egyéb, a bűncselekmény elkövetésére vagy tervezett elkövetésére vonatkozó bizonyítékok vizsgálata vagy gyűjtése céljából hozott intézkedést, valamint a beléptetés megtagadását;
(f)
„azonos háztartásban élő családtagok”: az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői vagy polgári eleme tagjának házastársa vagy élettársa, vagy az ilyen tag gyermeke, aki támogatásra szorul, és aki nem az Európai Unióban vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személy;
(g)
„nemzetközi védelem”: az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény szerinti menekült jogállás és kiegészítő védelmi jogállás, amely révén egy harmadik ország olyan állampolgára vagy olyan hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve, és nem tudja vagy az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni;
(h)
„a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok”: azok a tagállamok, amelyek közös határaikon eltörölték a személyek ellenőrzését;
(i)
„az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői”: az Egyesült Királyság fegyveres erőinél rendszeres vagy tartalékos szolgálatban lévő olyan személyek, akik az Egyesült Királyság állampolgárai, a Nemzetközösség állampolgárai, Írország állampolgárai, vagy jogosultak az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási területen tartózkodni, és akik nem rendelkeznek lakóhellyel Gibraltáron;
(j)
„Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek”: olyan személyek, akik állampolgárságuktól függetlenül jogosultak Gibraltáron tartózkodni, kivéve az uniós polgárokat, valamint Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgárait, továbbá az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgárait azon megállapodások hatálybalépését követően, amelyek az ilyen állampolgárokat a szabad mozgás jogával ruházzák fel;
(k)
„elkülönített helyen történő ellenőrzés”: a megkezdett ellenőrzés folytatása, amelyet a valamennyi ellenőrzött személy ellenőrzésének helyétől elkülönített helyen végezhetnek;
(l)
„az elkülönített helyen történő ellenőrzések területe”: Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság által a 33. cikk alapján hozott rendelkezésekkel összhangban kijelölt különleges hely, ahol az elkülönített helyen történő ellenőrzéseket és az illetékes hatóságok közötti operatív együttműködést magukban foglaló tevékenységekre kerül sor;
(m)
„harmadik országbeli állampolgár”: minden olyan személy, aki nem:
(i)
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós polgár vagy uniós polgár családtagja, állampolgárságától függetlenül, a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 3. cikkében említettek szerint;
(ii)
Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség vagy a San Marino Köztársaság állampolgárai és családtagjaik, állampolgárságuktól függetlenül, akik az Unió és az említett országok közötti megállapodások értelmében az a) pontban említettekkel egyenértékű jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;
(n)
„látogató harmadik országbeli erők”: olyan személyek, akik valamely NATO-tag vagy kiválasztott partnerek fegyveres szolgálatainál szolgálnak, az alkalmazásukban állnak vagy szerződéses viszonyban állnak, és akik nem az Unióban vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek, és akik az Egyesült Királyság meghívására érkeznek Gibraltárra.
27. CIKK
Hivatkozások bizonyos uniós jogi aktusokra
E rész alkalmazásában a 26. és 29. cikkben, valamint az ott említett mellékletben, a 32., 33., 35., 36., 37., 42., 43., 46., 47., 48., 50., 51., 52., 53., 55., 61., 64., 74., 76., 86., 90., 96., 104. és 151. cikkben az uniós jogi aktusokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az uniós jogi aktusok jövőbeli módosításait vagy a helyükbe lépő jogi aktusokat, valamint az említett uniós jogi aktusokat végrehajtó vagy kiegészítő uniós jogi aktusokat is.
28. CIKK
A fizikai akadályok felszámolása
A személyeknek az Unió és Gibraltár közötti mozgásával kapcsolatos valamennyi fizikai akadályt meg kell szüntetni.
29. CIKK
A határátkelőhelyek
1.
E megállapodás alkalmazásában Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság határátkelőhelyeket hoz létre a gibraltári kikötőben és repülőtéren, ahol a (2) bekezdésben említett határforgalom-ellenőrzést végzik.
2.
A gibraltári kikötőből vagy repülőtérről Gibraltárra belépő valamennyi utast határforgalom-ellenőrzésnek kell alávetni az (1) bekezdés szerint létrehozott határátkelőhelyeken.
3.
Az (1) bekezdéstől eltérve határforgalom-ellenőrzés végezhető a repülőtéri határátkelőhelyen, ha a kikötőn áthaladó forgalom volumene lehetővé teszi a repülőtéri határátkelőhelyen történő hatékony, magas szintű és egységes ellenőrzést. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság biztosítja, hogy a kikötőbe érkező utasokat és a személyzet tagjait a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében említett ellenőrzések céljából a kikötőből a repülőtéri határátkelőhelyre kísérjék. Ezen eltérés alkalmazásának módozatait Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodásban kell meghatározni.
4.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság engedélyezi az automatizált határellenőrzési rendszerek használatát ezeken a határátkelőhelyeken a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek, valamint az uniós polgárok és harmadik országbeli családtagjaik, továbbá az Unió által kötött megállapodások alapján a szabad mozgás jogával rendelkező személyek ellenőrzése céljából, a belső és az uniós joggal összhangban.
5.
A beutazáskor végzett határforgalom-ellenőrzést Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, majd a Spanyol Királyság illetékes hatóságai végzik. A kiutazáskor végzett határforgalom-ellenőrzést a Spanyol Királyság illetékes hatóságai, majd Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai végzik.
6.
Az elkülönített helyen történő ellenőrzéseket az elkülönített helyen történő ellenőrzések területén kell elvégezni.
7.
A 32. cikk (3) bekezdésének és a 43. cikknek a sérelme nélkül Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által előírt beutazási feltételeknek és a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által előírt beutazási feltételeknek együttesen kell teljesülniük. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vállalja, hogy az Egyesült Királyság joga szerinti beutazási feltételeket Gibraltár tekintetében összehangolja az uniós jog alapján alkalmazandó feltételekkel.
8.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság biztosítja, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségen kívülről Gibraltárra csak az (1) bekezdésben említett határátkelőhelyeken keresztül lehessen belépni.
9.
A (2), (5) és (8) bekezdéstől eltérve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, valamint a Spanyol Királyság illetékes hatóságai az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) 5. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában vagy az e megállapodás 38. cikkében meghatározott esetekben engedélyezhetik a Gibraltárra való, a határátkelőhelyeken kívüli beutazást.
10.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság biztosítja a szükséges infrastruktúra meglétét és fenntartását annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett határátkelőhelyeket a forgalom volumenének megfelelő módon lehessen üzemeltetni a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban lévő, hatékony, magas szintű és egységes ellenőrzés biztosítása érdekében. Ennek az infrastruktúrának meg kell felelnie az e megállapodás 7. mellékletében említett követelményeknek, és azt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti, a 33. cikk (5) bekezdésében említett igazgatási megállapodásban kell meghatározni.
11.
A Schengeni határellenőrzési kódex VI. melléklete tekintetében az említett melléklet 2.3.1., 3.1.2., 3.1.4., 3.1.5., 3.2.1., 3.2.5. és 3.2.6. pontja alkalmazandó a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által a 29. cikk (1) bekezdésében létrehozott határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzésekre. Az e pontok alapján szolgáltatandó információkat egyidejűleg és haladéktalanul mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak, mind a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.
30. CIKK
A személyek mozgása Gibraltár és a tagállamok között
1.
A Felek biztosítják, hogy a személyek – a Schengeni határellenőrzési kódex VI. mellékletében foglalt, a tengeri határokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, állampolgárságuktól függetlenül – határforgalom-ellenőrzés nélkül mozoghassanak Gibraltár és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok között.
2.
Az első bekezdéstől eltérve, a közrendet, a közegészséget vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén az esettől függően a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kivételesen, legfeljebb 10 napos korlátozott időtartamra visszaállíthatja a határellenőrzést Gibraltár és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területe között. Ez az időtartam 20 nappal, majd további egy hónapos időszakokkal legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható. A Gibraltár és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területe közötti határellenőrzést csak végső megoldásként lehet visszaállítani, és a visszaállítás hatálya és időtartama nem haladhatja meg a súlyos veszélyre való reagáláshoz feltétlenül szükséges mértéket.
3.
Amennyiben a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállam vagy – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság úgy határoz, hogy a (2) bekezdéssel összhangban visszaállítja vagy meghosszabbítja a Gibraltár és az adott tagállam területe közötti határellenőrzést, az Unió – amennyiben valamely tagállam visszaállítja a határellenőrzést – vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – amennyiben ez utóbbi visszaállítja a határellenőrzést – tájékoztatja erről a másik Felet:
(a)
legkésőbb négy héttel a tervezett visszaállítás vagy meghosszabbítás előtt, vagy a lehető leghamarabb, amennyiben a határellenőrzés visszaállítását vagy meghosszabbítását szükségessé tevő körülmények kevesebb mint négy héttel a tervezett visszaállítás vagy meghosszabbítás előtt válnak ismertté;
(b)
azonnal, de legkésőbb 48 órával a határellenőrzés visszaállításáról vagy meghosszabbításáról szóló határozatot követően, azonnali intézkedést igénylő komoly veszély esetén.
4.
Amikor az Unió a (3) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a másik Felet a Gibraltár és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállam területe közötti határellenőrzés visszaállításáról vagy meghosszabbításáról szóló határozatról, amennyiben egy tagállam állítja vissza a határellenőrzést, az Unió, vagy amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság állítja vissza a határellenőrzést, ez utóbbi a másik Fél rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
(a)
az a tény, hogy a visszaállításra vagy meghosszabbításra a közrendjét, a közegészségét vagy a belső biztonságát fenyegető komoly veszély miatt kerül-e sor;
(b)
a jogalap vagy indokok releváns részletei, kivéve, ha ezt nyomós biztonsági vagy titoktartási okok felülírják;
(c)
az engedélyezett átkelőhelyek neve;
(d)
a visszaállítás vagy meghosszabbítás kezdő időpontja és időtartama; valamint
(e)
adott esetben a másik Fél által meghozható intézkedések.
5.
A Felek biztosítják, hogy a nyilvánosság összehangolt módon tájékoztatást kapjon a Gibraltár és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területe közötti határellenőrzés visszaállításáról vagy meghosszabbításáról szóló határozatról, különösen a visszaállítás kezdő és záró időpontjáról és hatályáról, kivéve, ha nyomós biztonsági okok ennek ellenkezőjét teszik indokolttá.
31. CIKK
Uniós adatbázisok
E megállapodás értelmében Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem férhetnek hozzá az uniós jog alapján létrehozott információs rendszerekhez és adatbázisokhoz.
II. CÍM
HATÁRÁTLÉPÉS
32. CIKK
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által
végzett határellenőrzés
1.
E megállapodás alkalmazásában Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai határellenőrzést végeznek, amely határforgalom-ellenőrzést és határőrizetet foglal magában, a gibraltári bevándorlási, menedék- és menekültügyi törvénnyel és annak esetleges módosításaival vagy a helyébe lépő jogszabállyal összhangban.
2.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság által a 29. cikk (2) bekezdésében említettek szerint végzett határforgalom-ellenőrzést követően Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai meg kívánják tagadni valamely személy beléptetését, és nincs előírás a 34. cikk (3) bekezdése szerinti egyéb kényszerítő intézkedés meghozatalára, haladéktalanul tájékoztatják a Spanyol Királyság illetékes hatóságait a határátkelőhelyen, és az érintett személyt az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére kísérik, ahol a Spanyol Királyság illetékes hatóságai a második rész (A személyek mozgása) 33. cikkével összhangban és a Spanyol Királyság azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában engedélyezze a beléptetést, felülvizsgálják, hogy teljesülnek-e az uniós jog szerinti beutazási feltételek.
3.
Amennyiben a (2) bekezdésben említett felülvizsgálat alapján a Spanyol Királyság illetékes hatóságai számára nyilvánvalóvá válik, hogy az érintett személy az uniós jog alapján a szabad mozgás jogával rendelkező személy, beleértve az Unió által kötött megállapodások alapján a szabad mozgás jogával rendelkező személyeket is, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállam által kiadott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és aki megfelel az uniós jog szerinti beutazási és tartózkodási feltételeknek, a Spanyol Királyság illetékes hatóságai lehetővé teszik az adott személy számára a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamokba való belépést, a 33. cikk (4) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerinti intézkedések meghozatalára irányuló lehetőség sérelme nélkül. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai lehetővé teszik az ilyen személyek számára, hogy belépjenek a Spanyol Királyságba vagy a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállamba.
33. CIKK
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai által végzett határellenőrzés
1.
E megállapodás alkalmazásában a Spanyol Királyság illetékes hatóságai ellátják a határellenőrzés gyakorlásához szükséges valamennyi feladatot, beleértve a Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott határforgalom-ellenőrzést és határőrizetet, valamint az uniós jog szerinti kapcsolódó feladatokat.
2.
A határforgalom-ellenőrzést a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott határátkelőhelyeken kell elvégezni annak biztosítása érdekében, hogy a személyek, beleértve a birtokukban lévő közlekedési eszközöket és tárgyakat, beléphessenek a Spanyol Királyság területére, vagy elhagyhassák azt.
3.
Határőrizetet kell végezni a gibraltári határátkelőhelyek között, beleértve a határátkelőhelyeknek a hivatalos nyitvatartási időn túli felügyeletét is, a határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozása, valamint a jogellenes határátlépések megelőzése vagy felderítése érdekében.
4.
Az (1) bekezdésben említett funkciók a következőket foglalják magukban:
(a)
A határforgalom-ellenőrzés többek között a következőkhöz való jogot foglalja magában:
(i)
a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban a személyekre vonatkozó határforgalom-ellenőrzés elvégzése, beleértve az elkülönített helyen történő ellenőrzést is;
(ii)
azon harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének megtagadása, akik nem felelnek meg a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beutazási feltételeknek, kivéve a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyeket és a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó személyeket. Amennyiben azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek a beléptetését megtagadták, fuvarozó szállította a határra és a fuvarozó a 36. cikkben említett kötelezettségeivel összhangban történő továbbszállításáig megfelelő intézkedéseket hoz annak megakadályozására, hogy azon harmadik országbeli állampolgár, akinek a beléptetését megtagadták, illegálisan belépjen.
(b)
Határőrizeti funkciók, amelyek többek között a következőkhöz való jogot foglalják magukban:
(i)
a jogellenes határátlépések megtagadása és intézkedések meghozatala a határt jogellenesen átlépő személyekkel szemben, beleértve az ilyen személyek elfogását és visszatérésük biztosítását a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően;
(ii)
határőrizet végzése oly módon, hogy az megakadályozza a személyeket abban, illetve visszatartsa őket attól, hogy helyhez kötött vagy mobil egységek révén kijátsszák a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzéseket.
(c)
Mind a határforgalom-ellenőrzés, mind a határőrizet tekintetében ellátott funkciók, amelyek többek között a következőkhöz való jogot foglalják magukban:
(i)
a nemzeti, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban személyes adatokat kezelő informatikai rendszerek és információs rendszerek használata, a nemzeti, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban meghozandó valamennyi szükséges nyomonkövetési intézkedés vagy intézkedés meghozatala, és a nemzeti, az uniós és a nemzetközi jog által előírt technikai és szervezeti biztonsági intézkedések megállapítása a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés – többek között a harmadik országbeli hatóságok hozzáférése – elleni védelem érdekében;
(ii)
letartóztatás, házkutatás, őrizetbe vétel, meghallgatás, védelem alá helyezés, illetve lefoglalás vagy házkutatás, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által végzett határellenőrzés során ez indokolt, valamint a spanyol, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban;
(iii)
a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak bemutatott harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadása.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai szükség esetén segítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait az e cikkben említett feladataik ellátásában, és megkönnyítik e feladatok ellátását.
6.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodások meghatározzák a Spanyol Királyság illetékes hatóságai feladatainak ellátására vonatkozó gyakorlati szabályokat, a határellenőrzéssel kapcsolatos operatív együttműködés szempontjait, valamint a határátkelőhelyeken történő határforgalom-ellenőrzés lefolytatásának módját.
34. CIKK
A határforgalom-ellenőrzést követő intézkedések – figyelmeztető jelzések az információs rendszerekben
1.
A 32. és 33. cikk szerinti feladatok ellátása során Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, illetve a Spanyol Királyság illetékes hatóságai az alkalmazandó belső és uniós joggal összhangban nyomon követik a saját adatbázisaikban és információs rendszereikben szereplő figyelmeztető jelzéseket.
2.
Amennyiben a vonatkozó adatbázisokban és információs rendszerekben szereplő figyelmeztető jelzések kényszerítő intézkedés meghozatalát teszik szükségessé, az érintett személyt – a második albekezdés szerinti helyzet kivételével – az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére kell kísérni.
Amennyiben a rejtett információgyűjtésre Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, valamint a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által működtetett adatbázisban vagy információs rendszerben szereplő figyelmeztető jelzés alapján van szükség, a személynek az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére kísérése veszélyeztetné a meghozandó intézkedések rejtett jellegét, a figyelmeztető jelzést azonosító hatóság felhatalmazást kap arra, hogy a rutinszerű határforgalom-ellenőrzés során a lehető legtöbb információt gyűjtse össze.
3.
Amennyiben kizárólag Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján van szükség kényszerítő intézkedésre, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai megteszik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság alkalmazandó belső joga szerinti megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.
4.
Amennyiben kizárólag a Spanyol Királyság által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján van szükség kényszerítő intézkedésre, a Spanyol Királyság illetékes hatóságai a nemzeti és az uniós jog alapján megteszik a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.
5.
Amennyiben a (3) és (4) bekezdés alapján valamely személy letartóztatása vagy őrizetbe vétele céljából kényszerítő intézkedésre van szükség, adott esetben a következő eljárást kell alkalmazni:
(a)
A beutazáskor végzett határforgalom-ellenőrzés során az érintett személy nem emelhet kifogást a letartóztatás vagy őrizetbe vétel ellen; vagy másik lehetőségként az érintett személy számára biztosítani kell a beléptetés megtagadásának lehetőségét.
(b)
A kiutazáskor végzett határforgalom-ellenőrzés során az érintett személy nem emelhet kifogást a letartóztatás vagy őrizetbe vétel ellen; vagy másik lehetőségként az érintett személy számára biztosítani kell a kiutazásra kötelezés lehetőségét.
6.
Amennyiben mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, mind a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján kényszerítő intézkedésre van szükség, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság illetékes hatóságai megállapodnak abban, hogy melyik hatóság hajtsa végre vagy hajtsa végre elsőként a szóban forgó intézkedést, és adott esetben milyen nyomonkövetési intézkedésekre kerüljön sor, a (7) és (9) bekezdés szerinti helyzetek kivételével.
7.
Amennyiben mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, mind a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján személyek letartóztatására és őrizetbe vételére vagy tárgyak lefoglalására irányuló kényszerítő intézkedésre van szükség, és ilyen kényszerítő intézkedést csak e hatóságok egyike hajthat végre, az intézkedést Spanyolország illetékes hatóságainak kell meghozniuk az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban. Kivételes esetekben azonban az érintett illetékes hatóság kérheti a letartóztatás és az őrizetbe vétel felfüggesztését, ha egyéni emberi jogi aggályok merülnek fel, vagy ha a kiadatás tekintetében egymással ütköző nemzetközi kötelezettségek állnak fenn. Ebben az esetben a kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell megoldaniuk, mielőtt a kiutasításra sor kerülne.
8.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy a Spanyol Királyság illetékes hatóságai értesítik a többi illetékes hatóságot a (6) és (7) bekezdés alapján végrehajtott kényszerítő intézkedés megszüntetéséről annak érdekében, hogy a többi illetékes hatóság – adott esetben és a (9) bekezdés szerinti helyzetek kivételével – az illetékes hatóságok által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján nyomonkövetési intézkedéseket hajthasson végre.
9.
Amennyiben a Spanyol Királyság illetékes hatóságai letartóztatás vagy őrizetbe vétel céljából kényszerítő intézkedést írnak elő, és az érintett személy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személy, az intézkedést csak Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai hajthatják végre. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak kérésére és a kényszerítő intézkedés jogszerű végrehajtásához szükséges információk kézhezvételét követően végrehajtják a kért intézkedést annak érdekében, hogy a Spanyol Királyság az illetékes hatóságai által működtetett adatbázisokban és információs rendszerekben meglévő figyelmeztető jelzések alapján nyomonkövetési intézkedéseket hozhasson. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait az első bekezdés szerinti gyors kiadatás céljából végrehajtott kényszerítő intézkedésről.
10.
Az e cikk szerinti letartóztatás valamennyi esetében az érintett személynek megfelelő eljárási biztosítékokat kell biztosítani minden döntés vagy választás előtt.
11.
Ez a cikk nem érinti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, valamint a Spanyol Királyságnak a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya szerinti kötelezettségeit.
35. CIKK
A határellenőrzést követő intézkedések – beléptetés megtagadása
1.
Kizárólag Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai hajtják végre Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerinti beutazási feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárokkal szemben a beléptetés megtagadását a 32. cikkel összhangban.
2.
Kizárólag a Spanyol Királyság illetékes hatóságai hajtják végre a beléptetés megtagadását azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem felelnek meg az uniós jog szerinti beutazási feltételeknek, és akik számára a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában nem engedélyezték a beutazást, kizárólag a 33. cikk (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, valamint a Spanyol Királyság illetékes hatóságai együttesen hajtják végre a beléptetés megtagadását azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik Gibraltár tekintetében nem teljesítik sem az Egyesült Királyság joga, sem az uniós jog szerinti beutazási feltételeket, a második rész (A személyek mozgása) 32. cikkével és 33. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban.
4.
A beléptetés e cikk szerinti megtagadását minden olyan intézkedést követően végre kell hajtani, amelyet Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak adatbázisaiban és információs rendszereiben meglévő figyelmeztető jelzés nyomán hoztak a 34. cikkel összhangban.
36. CIKK
A fuvarozók felelőssége
A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkét és a 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelvet kell alkalmazni Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltárra az uniós polgároktól, valamint Izland, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, a Liechtensteini Hercegség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgáraitól eltérő személyek harmadik országból Gibraltárra tengeri vagy légi úton történő fuvarozása tekintetében, az ilyen állampolgárokat a szabad mozgás jogával felruházó megállapodások hatálybalépését követően, valamint azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem rendelkeznek a tagállamokba – kivéve Írországot – történő belépéshez szükséges úti okmányokkal.
A 19. cikk alkalmazandó.
37. CIKK
Előzetes utasinformáció
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a fuvarozók a schengeni térségen kívülről induló és a repülőtérre érkező járatokra vonatkozó előzetes utasinformációkat (API) továbbítsák a Spanyol Királyság hatóságainak. Az API-adatoknak és továbbításuknak meg kell felelniük a 2004/82/EK tanácsi irányelv követelményeinek.
A 19. cikk alkalmazandó.
38. CIKK
Az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erőinek,
polgári elemeinek és a velük azonos háztartásban élő családtagjaiknak,
valamint a látogató harmadik országbeli erőknek a belépése és kilépése
1.
A (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett és az e megállapodásban megállapított, az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erőinek vagy a látogató harmadik országbeli erők tagjainak belépésére és kilépésére vonatkozó alakiságoknak való megfelelésre is figyelemmel, az ilyen személyek mentesülnek az útlevél- és vízumszabályok, valamint a 33. cikk szerinti schengeni határellenőrzés alól a 29. cikk (1) bekezdésében említett schengeni határátkelőhelyeken, de nem tekinthetők úgy, hogy jogot szereznek a schengeni térségben való állandó tartózkodásra vagy lakóhelyre.
2.
Csak a következő okmányok schengeni határátkelőhelyeken történő bemutatása írható elő az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői vagy a látogató harmadik országbeli erők tagjainak nyilvántartásba vétele érdekében:
(a)
az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma vagy a látogató harmadik országbeli erő Védelmi Minisztériuma által kiállított személyazonosító igazolvány, amely tartalmazza a nevet, a születési időt, a rangot és a számot (ha van ilyen), a szolgálatot és a fényképet;
(b)
az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma által spanyol és angol nyelven kiadott egyéni vagy csoportos menetparancs, amely igazolja, hogy az adott személy vagy csoport az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erejének vagy látogató harmadik országbeli erő tagja vagy tagjai, valamint az elrendelt mozgás;
Az e bekezdés alkalmazásában gyűjtött adatok kizárólag a második rész (A személyek mozgása) 29. cikke alapján létrehozott határátkelőhelyek határbiztonságához használhatók fel.
3.
Az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erőinek, az 50. cikk (13) bekezdésében és az 51. cikk (12) bekezdésében foglalt rendelkezésekre jogosult tartózkodásiengedély-birtokosoknak, a látogató harmadik országbeli erőknek, valamint az állami légi járművek vagy állami hajók fedélzetére érkező és onnan kilépő polgári elemeknek a belépése és kilépése tekintetében az Egyesült Királyság a Spanyol Királyság rendelkezésére bocsátja az ilyen személyek azonosításához szükséges információkat. E személyek érkezéskor vagy távozáskor történő azonosítását a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság közötti igazgatási megállapodással összhangban kijelölt összekötő tisztviselők végzik. Az azonos háztartásban élő családtagokat a határátkelőhelyekre kell irányítani.
4.
Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett és az e megállapodásban megállapított, az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező polgári elemeinek és a velük azonos háztartásban élő családtagjaiknak a belépésére és kilépésére vonatkozó alakiságoknak való megfelelésre is figyelemmel az ilyen személyek mentesülnek az útlevél- és vízumszabályok, valamint a 33. cikk szerinti schengeni határellenőrzés alól a 29. cikk (1) bekezdésében említett schengeni határátkelőhelyeken, de nem tekinthetők úgy, hogy jogot szereznek a schengeni térségben való állandó tartózkodásra vagy lakóhelyre.
5.
Az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői polgári elemei azon tagjainak és a velük azonos háztartásban élő azon családtagoknak a nyilvántartásba vételéhez, akik az Egyesült Királyság állampolgárai vagy az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási területen tartózkodási joggal rendelkeznek, csak a következő dokumentumok szükségesek. Ezeket a 29. cikk (1) bekezdésében említett schengeni határátkelőhelyeken kell bemutatni:
(a)
az Egyesült Királyság által kiállított érvényes útlevél vagy az Egyesült Királyság által kiállított érvényes úti okmány vagy tartózkodási engedély;
(b)
az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma által spanyol és angol nyelven kiállított egyéni vagy csoportos menetparancs, amely igazolja, hogy az egyén vagy csoport az Egyesült Királyság külföldi erői polgári elemének tagja vagy tagjai, vagy a velük azonos háztartásban élő családtagok, valamint az elrendelt mozgás.
Az e bekezdés alkalmazásában gyűjtött adatok kizárólag a 29. cikk (1) bekezdésében említett határátkelőhelyek határbiztonsága érdekében használhatók fel.
6.
A polgári elem azon tagjait vagy a velük azonos háztartásban élő azon családtagokat, akik nem az Egyesült Királyság állampolgárai, vagy akik nem jogosultak az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási térségben tartózkodni, a 33. cikkben előírtak szerint schengeni határforgalom-ellenőrzésnek kell alávetni. E személyeket nem kell további schengeni határforgalom-ellenőrzésnek alávetni a schengeni vívmányokat a (7) bekezdésnek megfelelően alkalmazó tagállamokból való kilépés vagy oda való belépés céljából, feltéve, hogy belépésüket vagy kilépésüket e bekezdésnek megfelelően engedélyezték.
7.
Az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erőinek, a látogató harmadik országbeli erőknek, a polgári elemnek és a velük azonos háztartásban élő családtagoknak azon tagjait, akik a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok valamelyikéből kívánnak kilépni vagy oda beutazni, a 29. cikk (1) bekezdésében említett schengeni határátkelőhelyeken a 33. cikkel összhangban schengeni határforgalom-ellenőrzésnek kell alávetni. Az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság – a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérését szabályozó uniós jogi aktusok alkalmazásának sérelme nélkül – tájékoztatja e személyeket arról a kötelezettségükről, hogy ilyen ellenőrzéseknek kell alávetniük magukat, valamint arról a lehetőségről, hogy ennek elmulasztása esetén fegyelmi eljárás indítható ellenük. A reguláris katonai egységek vagy alakulatok a 29. cikk (1) bekezdésében említett határátkelőhelyeken keresztül nem léphetnek be a schengeni térségbe, illetve nem léphetnek ki onnan.
III. CÍM
VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
GIBRALTÁRI TARTÓZKODÁS,
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK, TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK ÉS VÍZUMOK KIADÁSA
39. CIKK
Alkalmazási kör
E fejezet alkalmazásában a tagállamokra való hivatkozásokat Írország kivételével valamennyi tagállamra való hivatkozásként kell értelmezni.
40. CIKK
Kapcsolat az uniós joggal
Ez a megállapodás nem érinti a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek uniós jog szerinti jogait és kötelezettségeit.
41. CIKK
Vízummentes utazás
1.
Az Unió polgárai, a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli családtagjaik, valamint a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamokban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vízum nélkül beléphetnek Gibraltárra és ott tartózkodhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig.
A Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek vízum nélkül beléphetnek a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területére és ott tartózkodhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig.
A schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamoktól eltérő tagállamok területére történő, bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig tartó vízummentes beutazás és tartózkodás esetében az engedélyezett tartózkodási időt e tagállamok mindegyikére külön kell kiszámítani.
2.
Az (1) bekezdés második albekezdése ellenére minden tagállam határozhat úgy, hogy vízumkötelezettséget vezet be a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező, kereső tevékenység folytatása céljából utazó személyekkel szemben.
Az (1) bekezdés első albekezdése ellenére az abban az albekezdésben említett személyek esetében Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy vízumkötelezettséget ír elő az ilyen, kereső tevékenység folytatása céljából utazó személyekkel szemben.
42. CIKK
Könnyítések a külső határokon
1.
Valamely tagállam külső határainak – beleértve a 29. cikk (1) bekezdésében említett határátkelőhelyeket is – átlépésekor a gibraltári lakóhellyel rendelkező személyek úti okmányait nem kell beléptető- vagy kiléptetőbélyegzővel ellátni.
A Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek mentesülnek a határregisztrációs rendszer követelményei alól.
2.
Valamely tagállam külső határainak – beleértve a 29. cikk (1) bekezdésében említett határátkelőhelyeket is – átlépésekor a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek mentesülnek az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti érvényes utazási engedély birtoklásának kötelezettsége alól.
43. CIKK
Belépés Gibraltárra
1.
A Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyeket a Gibraltárra való belépés céljából nem kell ellenőrizni a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése tekintetében a második rész (A személyek mozgása) 29. cikke (1) bekezdése alapján létrehozott határátkelőhelyeken.
2.
A Gibraltáron lakóhellyel rendelkező azon személyeket, akik nem teljesítik a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított egyéb beutazási feltételeket, semmi esetre sem lehet megakadályozni abban, hogy a 29. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott határátkelőhelyeken átlépjenek a Gibraltárra való belépés céljából.
44. CIKK
A tagállamokba átutazás céljából történő belépés
A Gibraltáron lakóhellyel rendelkező azon személyek, akik nem teljesítik a Schengeni határellenőrzési kódex 6. cikkének (1) bekezdésében megállapított valamennyi beutazási feltételt, átutazás céljából beléphetnek a tagállamok területére annak érdekében, hogy eljussanak Gibraltárra, kivéve, ha nevük szerepel azon tagállam figyelmeztető jelzésekről vezetett nemzeti listáján, amelynek külső határát át kívánják lépni, és a figyelmeztető jelzéshez a beutazás vagy átutazás megtagadására vonatkozó utasítást csatoltak.
45. CIKK
Gibraltári tartózkodási jog
1.
A gibraltári jogszerű tartózkodáshoz való jogot olyan személy alapján kell igazolni, aki Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által Gibraltáron kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az e cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a Gibraltáron kiállított személyazonosító igazolványokat és tartózkodási engedélyeket csak olyan személyek számára adják ki, akik megfelelnek az ilyen személyazonosító igazolványra vagy tartózkodási engedélyre való jogosultság e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos jogszabályokban meghatározott feltételeinek.
3.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében biztosítja, hogy a Gibraltáron kiállított személyazonosító igazolványra való jogosultságnak a (2) bekezdésben említett jogszabályokban foglalt feltételei összhangban legyenek a nemzetközi joggal.
4.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot, ha e megállapodás hatálybalépését követően a (2) bekezdésben említett jogszabályokban foglalt feltételek módosítását javasolja. Az Együttműködési Tanács a tájékoztatástól számított egy hónapon belül véleményt nyilvánít arról, hogy az ilyen változtatások összeegyeztethetők-e ezzel a megállapodással. Az ilyen változtatások semmi esetre sem tehetik lehetővé egy személy számára, hogy megszerezze a következőket:
(a)
Gibraltáron kiállított személyazonosító igazolvány a korábbi gibraltári tartózkodás alapján, kivéve, ha a kártya kérelmezésének időpontját közvetlenül megelőző legalább tíz éven keresztül folyamatosan rendelkezett lakóhellyel Gibraltáron;
(b)
Gibraltáron kiadott tartózkodási engedély, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy tényleges kapcsolat áll fenn Gibraltárral.
5.
A (4) bekezdés b) pontjában említett feltételt annak alapján kell megállapítani, hogy az adott személy képes-e bizonyítani tényleges és rendszeres fizikai jelenlétét Gibraltáron egy megfelelő időszakon keresztül, vagy más objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján.
6.
Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által Gibraltár tekintetében az előzetes tartózkodástól eltérő alapon kiállított személyazonosító igazolványra való jogosultság feltételei, valamint a (4) bekezdés b) pontjában említett tartózkodási engedélyre való jogosultság feltételei nem teljesülnek:
(a)
a gibraltári gazdaságban vagy ingatlannal kapcsolatban végrehajtott, előre meghatározott befektetések alapján; vagy
(b)
a gibraltári hatóságok részére teljesített, előre meghatározott pénzügyi kifizetések eredményeként.
7.
Kizárólag az 52. cikkre figyelemmel, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a Gibraltáron kiadott tartózkodási engedélyeket csak az 50. és 51. cikkben meghatározott eljárással összhangban adják ki vagy újítsák meg.
8.
A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket már nem teljesítő személyek számára kiadott tartózkodási engedélyeket vissza kell vonni.
46. CIKK
A gibraltári lakóhellyel rendelkező személyekre vonatkozó fokozott értesítés
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság rendszeresen felülvizsgálja a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek azon lehetőségéből eredő potenciális kockázatokat, hogy a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területére utazzanak, és rendszeresen, de legalább háromhavonta ilyen kockázatértékelést nyújt be a Spanyol Királyságnak. Az ilyen kockázatértékelés elvégzése során Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság figyelembe vesz minden rendelkezésére álló releváns információt, beleértve a végrehajtással és a terrorizmus elleni nyomozásokkal és műveletekkel kapcsolatos információkat is.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság okkal feltételezi, hogy egy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személy komoly fenyegetést jelenthet egy tagállam közrendjére vagy belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira, erről haladéktalanul tájékoztatja a Spanyol Királyságot, ismertetve az értékelés alapjául szolgáló indokokat.
A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a második albekezdés szerinti információcserére.
2.
Amennyiben az (1) bekezdés szerint kapott információ vagy bármely más információ alapján a Spanyol Királyság úgy ítéli meg, hogy egy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személy kellően súlyos veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségügyre vagy nemzetközi kapcsolataira, és ezen az alapon úgy határoz, hogy az adott személy nem hagyhatja el Gibraltárt annak érdekében, hogy a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területére utazzon, e tilalomról értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságait.
Az értesítésnek tartalmaznia kell a tilalom indokait, valamint azokat az eszközöket, amelyek révén az érintett személy a tilalmat a Spanyol Királyság nemzeti bírósága előtt megtámadhatja. A fellebbezés benyújtásának nem kell felfüggesztő hatállyal bírnia a beutazási tilalmat elrendelő határozatra nézve.
A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a második albekezdés szerinti információcserére.
3.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz a (2) bekezdésben említett értesítés érkezik, az Egyesült Királyság:
(a)
tájékoztatja az érintett személyt az értesítésről és annak tartalmáról;
(b)
minden szükséges lépést megtesz a schengeni térségbe való tiltott beutazás megakadályozása érdekében, többek között a Spanyol Királysággal folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés révén.
4.
E cikk nem vonatkozik a következőkre:
(a)
az uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében említett családtagjai, állampolgárságuktól függetlenül;
(b)
Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgárainak családtagjai, akik az Unió által kötött megállapodások értelmében az a) pontban említettekkel egyenértékű jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében, állampolgárságuktól függetlenül.
47. CIKK
Rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok Gibraltár tekintetében
1.
Harmadik országok azon állampolgárainak, akiknek az uniós joggal összhangban a tagállamokba való belépéshez és ott-tartózkodáshoz rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal kell rendelkezniük, a Gibraltárra való belépéshez és ott-tartózkodáshoz is vízummal kell rendelkezniük.
2.
Harmadik országok azon állampolgárainak, akik az uniós joggal összhangban mentesülnek a tagállamokba való belépéshez és ott-tartózkodáshoz rövid távú tartózkodásra jogosító vízum birtoklására irányuló kötelezettség alól, a Gibraltárra való belépéshez és ott-tartózkodáshoz sem kell vízummal rendelkezniük.
3.
Az uniós joggal, különösen a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok érvényesek a Gibraltárra való belépésre és ott-tartózkodásra is bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig. Amennyiben a fő cél a gibraltári tartózkodás, a Spanyol Királyság, a szomszédos tagállam adja ki a vízumot.
4.
A Spanyol Királyság értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot, ha a (3) bekezdés második mondatával összhangban vízumot szándékozik kiadni. Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy a közrenddel, a belső biztonsággal vagy a közegészségüggyel kapcsolatos, kellően súlyos okok miatt – többek között a Gibraltáron kiadott figyelmeztető jelzés alapján – nem szabad vízumot kiadni a (3) bekezdés második mondatával összhangban, erről tájékoztatja a Spanyol Királyságot. Ebben az esetben a Spanyol Királyság által kiadott vízum – a (3) bekezdéstől eltérve – nem érvényes a gibraltári beutazásra és ott-tartózkodásra, amit a vízum „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni. A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés szerinti értesítésekre.
5.
A (3) bekezdés és a 47. cikk alapján kiadottaktól eltérő vízumok nem érvényesek a Gibraltárba való belépésre és ott-tartózkodásra.
48. CIKK
A külső határokon kiadott kivételes vízumok Gibraltár tekintetében
1.
Ez a cikk akkor alkalmazandó, ha a határforgalom-ellenőrzés befejezését követően az a személy, aki nem rendelkezik a Gibraltárra vagy a tagállamokba való belépéshez szükséges érvényes vízummal, kifejezi azon szándékát, hogy csak Gibraltárra kíván belépni és ott tartózkodni.
2.
Az (1) bekezdésben említett esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kivételesen kiadhatnak rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot a 29. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott külső határátkelőhelyeken, amennyiben ezt humanitárius okokból nyomós indokok támasztják alá, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
(a)
a kérelmező olyan igazoló dokumentumokat vagy egyéb bizonyítékokat nyújt be, amelyek alátámasztják a humanitárius okokból történő beutazás előre nem látható és nyomós indokait;
(b)
a kérelmező megfelel a beutazási feltételeknek, kivéve az alábbi feltételek közül egynek vagy többnek való megfelelést:
(i)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai, valamint a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által előírt vízummal rendelkezik;
(ii)
bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó ideig tartózkodott a tagállamok területén;
(iii)
olyan érvényes úti okmánnyal rendelkezik, amely feljogosítja birtokosát a határátlépésre, és amely megfelel a következő kritériumoknak:
a)
érvényessége legalább három hónappal meghaladja az indulás tervezett időpontját;
b)
a megelőző 10 éven belül adták ki; valamint
(c)
a kérelmezőnek a származási vagy lakóhely szerinti országba való visszatérése vagy a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamoktól eltérő államokon keresztül történő átutazása biztosnak tekinthető.
3.
A külső határokon a (2) bekezdéssel összhangban kivételesen kiadott vízum csak Gibraltár területére érvényes, és birtokosát a tervezett tartózkodás céljától és feltételeitől függően legfeljebb 15 napos tartózkodásra jogosítja fel. A tartózkodás időtartama ezt követően legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai úgy ítélik meg, hogy a vízum birtokosa igazolta, hogy vis maior vagy humanitárius okok akadályozzák az ország elhagyását. Nem jogosítja fel birtokosát a tagállamok területére való belépésre.
4.
Amennyiben a Spanyol Királyság úgy ítéli meg, hogy a vízumot nem kell kiadni vagy meghosszabbítani a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, mivel a közrenddel, a belső biztonsággal vagy a közegészségüggyel kapcsolatos, kellően komoly okok állnak fenn, többek között a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzés alapján, tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot az ilyen vízum kiadásával szembeni kifogásáról. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tartózkodik attól, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vízumot adjon ki a külső határokon.
5.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság úgy határoz, hogy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban vízumot ad ki vagy hosszabbít meg, lehetővé teszi a Spanyol Királyság illetékes hatóságai számára, hogy rögzítsék a kérelmező azon adatait, beleértve a biometrikus azonosítókat is, amelyek az uniós joggal, különösen az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a vízumkiadáshoz vagy -hosszabbításhoz szükségesek. A Spanyol Királyság beviszi ezeket az adatokat a Vízuminformációs Rendszerbe, kiegészítve azokkal az információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a vízumot e cikk értelmében Gibraltár területére korlátozott területi érvényességgel adták ki.
6.
A (2) bekezdés szerinti vízumok száma naptári évenként nem haladhatja meg a 15-öt. Az egyes naptári években kiadott vízumok száma az Együttműködési Tanács határozatával módosítható.
7.
A (2) bekezdés alapján kiadott vízumokat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által meghatározott formátumban kell kiadni. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tájékoztatás céljából a Spanyol Királyság rendelkezésére bocsátja az ilyen vízumok mintáit és azok későbbi módosításait.
49. CIKK
Gibraltárra érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok
Gibraltárra érvényes, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum nem adható ki.
50. CIKK
Tartózkodási engedélyek Gibraltár tekintetében
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai felelősek a tartózkodási engedélyek kiadásáért vagy megújításáért Gibraltár tekintetében. Ilyen tartózkodási engedély csak akkor adható ki vagy újítható meg, ha teljesülnek a 45. cikk szerinti vonatkozó feltételek.
2.
A tartózkodási engedély kiadása vagy megújítása előtt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait.
3.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai a (2) bekezdés szerinti értesítéstől számított 28 naptári napon belül tájékoztathatják Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait a tartózkodási engedély kiadásával vagy megújításával szembeni kifogásukról, amennyiben a kérelmező a schengeni vívmányokkal összhangban – többek között a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzés alapján – veszélyt jelent bármely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem adják ki vagy nem újítják meg a tartózkodási engedélyt, és tájékoztatják a kérelmezőt erről az eredményéről, valamint a kérelmező rendelkezésére bocsátják a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak elérhetőségét. A kérelmező kérésére a Spanyol Királyság illetékes hatóságai – a nemzeti és az uniós jog szerinti kötelezettségeik kellő figyelembevételével – tájékoztatják a kérelmezőt a következőkről:
(a)
a tartózkodási engedély kiadásával vagy megújításával szembeni kifogásról szóló határozata;
(b)
a tartózkodási engedély kiállításával vagy megújításával szembeni kifogás indokai, amelyek alapján úgy vélik, hogy a kérelmező veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségre vagy a nemzetközi kapcsolatokra, adott esetben az indokok lényegével együtt; valamint
(c)
a nemzeti és az uniós joggal összhangban lévő megfelelő jogorvoslatok.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
4.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai értesíthetik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait arról, hogy a (3) bekezdésben említett 28 naptári napos időszak legfeljebb 14 naptári nappal meghosszabbodik. Amennyiben a 28 naptári napos időszak lejártáig nem érkezik válasz, azt pozitív válasznak kell tekinteni. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai minden esetben tartózkodnak attól, hogy az e bekezdésben előírt időszak vége előtt tartózkodási engedélyt adjanak ki vagy újítsanak meg.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
5.
Amennyiben a tartózkodási engedéllyel rendelkező személlyel szemben – többek között a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzés alapján – kifogást lehet emelni, beleértve azt az esetet is, amikor a birtokos valamely tagállam közrendjét, belső biztonságát, közegészségügyét vagy nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető személynek minősül, a Spanyol Királyság illetékes hatóságai felkérik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, hogy vonják vissza a tartózkodási engedélyt. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai haladéktalanul visszavonják a tartózkodási engedélyt, és a birtokos rendelkezésére bocsátják a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak elérhetőségét. A birtokos kérésére a Spanyol Királyság illetékes hatóságai – a tagállam nemzeti és az uniós jog szerinti kötelezettségeinek kellő figyelembevételével – tájékoztatják a birtokost a következőkről:
(a)
a tartózkodási engedély visszavonását kérő határozata;
(b)
azon indokok, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a birtokos veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségügyre vagy a nemzetközi kapcsolatokra, adott esetben az indokok lényegével együtt; valamint
(c)
a nemzeti és az uniós joggal összhangban lévő megfelelő jogorvoslatok.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
6.
Amennyiben a tartózkodási engedélyt azért állítják ki vagy nem vonják vissza, mert a Spanyol Királyság illetékes hatóságai nem emeltek ellene kifogást a (3) vagy (5) bekezdés alapján, és annak ellenére, hogy a Schengeni Információs Rendszerben beléptetési tilalmat vagy visszaküldést elrendelő figyelmeztető jelzés van érvényben, ez a tartózkodási engedély nem jogosítja fel birtokosát a tagállamok területére való belépésre.
7.
A Gibraltár tekintetében kiállított tartózkodási engedélynek meg kell felelnie az uniós jogban meghatározott egységes formátumnak, és egyértelműen utalnia kell arra, hogy az engedély Gibraltárra érvényes.
8.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a Spanyol Királyság rendelkezésére bocsátja a Gibraltárra vonatkozó engedélyek mintáit és azok későbbi módosításait abból a célból, hogy Spanyolország ezekről a Schengeni határellenőrzési kódex 39. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt eljárással összhangban értesítse a Bizottságot.
9.
A Spanyol Királyság a 68. cikkel összhangban kijelöli az e cikk szerinti információk fogadásáért felelős hatóságot. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 68. cikkel összhangban értesíti a Gibraltár tekintetében a tartózkodási engedély iránti kérelmek fogadásáért, a tartózkodási engedélyek kiadásáért vagy megújításáért, valamint az információknak a Spanyol Királyság részére e cikk alapján történő benyújtásáért felelős hatóságot.
10.
Ezt a cikket a Vízuminformációs Rendszer (VIS) működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezdőnapjáig kell alkalmazni. Ettől az időponttól kezdve az 51. cikket kell alkalmazni.
11.
Az Unió előzetesen tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot a (9) bekezdésben említett műveletek megkezdésének időpontjáról.
12.
A (2)–(6) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:
(a)
uniós polgárok és az uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében említett családtagjai, állampolgárságuktól függetlenül;
(b)
Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgárai és családtagjaik, akik az Unió által kötött megállapodások értelmében az a) pontban említettekkel egyenértékű jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében, állampolgárságuktól függetlenül.
13.
Az Egyesült Királyság erőihez vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz szolgálatra kiküldött személyek és a velük azonos háztartásban élő családtagok számára, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes hatóságai a (3) bekezdéssel összhangban kifogást emeltek a tartózkodási engedély kiállításával szemben, Gibraltárra korlátozott területi érvényességű tartózkodási engedélyt állítanak ki.
51. CIKK
Tartózkodási engedélyek Gibraltár tekintetében
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai felelősek a tartózkodási engedélyek kiadásáért vagy megújításáért Gibraltár tekintetében. Ilyen tartózkodási engedély csak akkor adható ki vagy újítható meg, ha teljesülnek a 45. cikk szerinti vonatkozó feltételek.
2.
A tartózkodási engedély kiadása vagy megújítása előtt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait.
3.
Az (1) bekezdés sérelme nélkül Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai biztosítják, hogy a Spanyol Királyság számára a Gibraltáron benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmek tekintetében a 767/2008/EK rendelet III. fejezetének való megfeleléshez szükséges adatokat a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül összegyűjtsék és továbbítsák a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak.
E tekintetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai biztosítják, hogy:
(a)
az összegyűjtött adatok pontosak, naprakészek, valamint megfelelő minőségűek és teljes körűek legyenek;
(b)
gyűjtésük jogszerűen, az említett fejezetben meghatározott biztosítékok tiszteletben tartásával történt;
(c)
a kérelmező megkapta a 767/2008/EK rendelet 37. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett tájékoztatást; valamint
(d)
a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hozzájárul adatainak a 767/2008/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban történő kezeléséhez.
4.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai a (2) bekezdés szerinti értesítéstől számított 28 naptári napon belül tájékoztathatják Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait a tartózkodási engedély kiállításával vagy megújításával szembeni kifogásukról, amennyiben a kérelmező a schengeni vívmányokkal összhangban – többek között a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzés alapján – veszélyt jelent bármely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem adják ki vagy nem újítják meg a tartózkodási engedélyt, és tájékoztatják a kérelmezőt erről az eredményéről, valamint a kérelmező rendelkezésére bocsátják a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak elérhetőségét. A kérelmező kérésére a Spanyol Királyság illetékes hatóságai – a nemzeti és az uniós jog szerinti kötelezettségeik kellő figyelembevételével – tájékoztatják a kérelmezőt a következőkről:
(a)
a tartózkodási engedély kiadásával vagy megújításával szembeni kifogásról szóló határozatuk;
(b)
a tartózkodási engedély kiállításával vagy megújításával szembeni kifogás indokai, amelyek alapján úgy vélik, hogy a kérelmező veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségre vagy a nemzetközi kapcsolatokra, adott esetben az indokok lényegével együtt; valamint
(c)
a nemzeti és az uniós joggal összhangban lévő megfelelő jogorvoslatok.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
5.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai értesíthetik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait arról, hogy a (3) bekezdésben említett 28 naptári napos időszak legfeljebb 14 naptári nappal meghosszabbodik. Amennyiben a 28 naptári napos időszak lejártáig nem érkezik válasz, azt pozitív válasznak kell tekinteni. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai minden esetben tartózkodnak attól, hogy az e bekezdésben előírt időszak vége előtt tartózkodási engedélyt adjanak ki vagy újítsanak meg.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
6.
Amennyiben a tartózkodási engedéllyel rendelkező személlyel szemben – többek között a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzés alapján – kifogást lehet emelni, beleértve azt az esetet is, amikor a birtokos valamely tagállam közrendjét, belső biztonságát, közegészségügyét vagy nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető személynek minősül, a Spanyol Királyság illetékes hatóságai felkérik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, hogy vonják vissza a tartózkodási engedélyt. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai haladéktalanul visszavonják a tartózkodási engedélyt, és a birtokos rendelkezésére bocsátják a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak elérhetőségét. A birtokos kérésére a Spanyol Királyság illetékes hatóságai – a tagállam nemzeti és az uniós jog szerinti kötelezettségeik kellő figyelembevételével – tájékoztatják a jogosultat a következőkről:
(a)
a tartózkodási engedély visszavonását kérő határozatuk;
(b)
azon indokok, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a birtokos veszélyt jelent a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségügyre vagy a nemzetközi kapcsolatokra, adott esetben az indokok lényegével együtt; valamint
(c)
a nemzeti és az uniós joggal összhangban lévő megfelelő jogorvoslatok.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
7.
Amennyiben a tartózkodási engedélyt azért állítják ki vagy nem vonják vissza, mert a Spanyol Királyság illetékes hatóságai nem emeltek ellene kifogást a (4) vagy (6) bekezdés alapján, és annak ellenére, hogy a Schengeni Információs Rendszerben beléptetési tilalmat vagy visszaküldést elrendelő figyelmeztető jelzés van érvényben, ez a tartózkodási engedély nem jogosítja fel birtokosát a tagállamok területére való belépésre.
8.
A Gibraltár tekintetében kiállított tartózkodási engedélynek meg kell felelnie az uniós jogban meghatározott egységes formátumnak, és egyértelműen utalnia kell arra, hogy az engedély Gibraltárra érvényes.
9.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a Spanyol Királyság rendelkezésére bocsátja a Gibraltárra vonatkozó engedélyek mintáit és azok későbbi módosításait abból a célból, hogy Spanyolország ezekről a Schengeni határellenőrzési kódex 39. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt eljárással összhangban értesítse a Bizottságot.
10.
A Spanyol Királyság a 68. cikkel összhangban kijelöli az e cikk szerinti információk fogadásáért felelős hatóságot. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 68. cikkel összhangban értesíti a Gibraltár tekintetében a tartózkodási engedély iránti kérelmek fogadásáért, a tartózkodási engedélyek kiadásáért vagy megújításáért, valamint az információknak a Spanyol Királyság részére e cikk alapján történő benyújtásáért felelős hatóságot.
11.
A (2)–(7) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:
(a)
uniós polgárok és az uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében említett családtagjai, állampolgárságuktól függetlenül;
(b)
Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgárai és családtagjaik, akik az Unió által kötött megállapodások értelmében az a) pontban említettekkel egyenértékű jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében, állampolgárságuktól függetlenül.
12.
Az Egyesült Királyság erőihez vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz szolgálatra kiküldött személyek és a velük azonos háztartásban élő családtagok számára, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes hatóságai a (4) bekezdéssel összhangban kifogást emeltek a tartózkodási engedély kiállításával szemben, Gibraltárra korlátozott területi érvényességű tartózkodási engedélyt állítanak ki.
52. CIKK
A tartózkodási engedélyekre vonatkozó átmeneti szabályok
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően kiadott tartózkodási engedélyek az említett időpontot követő két naptári évig vagy a lejáratuk időpontjáig érvényesek maradnak, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a Spanyol Királyság rendelkezésére bocsátja az ilyen engedélyek mintáit és azok későbbi módosításait abból a célból, hogy a Spanyol Királyság ezekről a Schengeni határellenőrzési kódex 39. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban értesítse a Bizottságot.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait az e megállapodás hatálybalépésekor hatályos tartózkodási engedélyek birtokosairól. A Spanyol Királyság illetékes hatóságai az ilyen személyeknek a vonatkozó uniós, nemzeti és nemzetközi adatbázisokban – többek között a Schengeni Információs Rendszerben – történő ellenőrzése alapján felkérhetik az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, hogy Gibraltár tekintetében vonják vissza a tartózkodási engedélyt, amennyiben a kérelmező a schengeni vívmányokkal összhangban veszélyt jelent bármely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira. Az ilyen kérelem kézhezvételét követően Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai visszavonják a vonatkozó tartózkodási engedélyt, ami ellen a nemzeti bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.
A 6. cikk (1) bekezdése erre a bekezdésre nem alkalmazandó.
4.
A (3) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:
(a)
uniós polgárok és az uniós polgároknak a 2004/38/EK irányelv 2. és 3. cikkében említett családtagjai, állampolgárságuktól függetlenül;
(b)
Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság állampolgárai és családtagjaik, akik az Unió által kötött megállapodások értelmében az a) pontban említettekkel egyenértékű jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében, állampolgárságuktól függetlenül.
2. FEJEZET
NEMZETKÖZI VÉDELEM IRÁNTI KÉRELMEK ÉS VISSZAKÜLDÉS
53. CIKK
Nemzetközi védelem iránti kérelmek
1.
A (6)–(10) bekezdésre figyelemmel, amennyiben egy személy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be Gibraltáron, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai felelősek e kérelem megvizsgálásáért.
2.
Amennyiben az (1) bekezdés alapján nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be, a kérelmezőt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai – az (5) bekezdésre is figyelemmel – a kérelem nyilvántartásba vétele céljából az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére kísérik. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a Spanyol Királyság illetékes hatóságait, az (5) bekezdésre is figyelemmel.
3.
Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy személy a 29. cikk alapján végzett határforgalom-ellenőrzésen megy keresztül, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainál, illetve a Spanyol Királyság illetékes hatóságainál nyújthat be nemzetközi védelem iránti kérelmet.
4.
Amennyiben egy személy a 29. cikk alapján végzett határforgalom-ellenőrzést megelőzően vagy annak során nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be, az ellenőrzéseket el kell végezni.
Abban az esetben, ha a határforgalom-ellenőrzés a 34. cikkben említett nyomonkövetési intézkedések meghozatalát teszi szükségessé, az ilyen intézkedéseket olyan mértékben kell meghozni, amely tiszteletben tartja és nem ássa alá a nemzetközi védelemhez való jogot és a visszaküldés tilalmának elvét.
Amennyiben a (3) bekezdés alapján nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtanak be, a kérelmezőt a benyújtás helye szerinti illetékes hatóságok – az (5) bekezdésre is figyelemmel – a kérelem nyilvántartásba vétele céljából az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére kísérik.
Amennyiben egy személy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be a Spanyol Királyság illetékes hatóságaihoz, a Spanyol Királyság felelős e kérelemnek az uniós és a belső joggal összhangban történő megvizsgálásáért.
Amennyiben egy személy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaihoz, a belső joggal összhangban és a (6)–(10) bekezdésre is figyelemmel Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős a kérelem megvizsgálásáért.
5.
Az egyéni kérelmek vizsgálata céljából és a kérelemre vonatkozó végleges határozat meghozatalát követően az illetékes hatóságok nem tehetik a következőket:
(a)
a nemzetközi védelem megadására vonatkozó egyedi kérelemmel kapcsolatos információnak vagy a kérelem benyújtása tényének kiszolgáltatása az állítólagos üldözője (üldözői) vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetője (elkövetői) számára;
(b)
az állítólagos üldöző(k)től vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetőjétől (elkövetőitől) oly módon bármely információ megszerzése, amely azt eredményezné, hogy az említett üldöző(k) közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, továbbá amely a kérelmező és/vagy eltartottjai fizikai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné.
6.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, a kérelmet olyan előírásoknak megfelelően kell feldolgozni, amelyek legalább egyenértékűek az Unióban a nemzetközi védelemre való jogosultság feltételei és a nemzetközi védelem tartalma, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálására alkalmazandó eljárások és a kérelmezők befogadási feltételei tekintetében alkalmazandó szabályokkal.
7.
Amennyiben a Spanyol Királyság illetékes hatóságait a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatják a nemzetközi védelem iránti kérelemről, azok 14 naptári napon belül tájékoztathatják Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait arról, hogy kifogást emelnek a nemzetközi védelemnek a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság általi megadása ellen. Ebben az esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai tartózkodnak a nemzetközi védelem megadásától mindaddig, amíg teljes mértékben figyelembe nem veszik a Spanyol Királyság illetékes hatóságai által szolgáltatott információkat. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a Spanyol Királyság illetékes hatóságait a végleges határozatról és annak indokairól, az (5) bekezdésre is figyelemmel.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai értesítik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, amennyiben az első mondatban említett 14 naptári napos időszakot legfeljebb 14 naptári nappal meg kell hosszabbítani. Amennyiben a 14 naptári napos időszak lejártáig nem érkezik válasz, azt pozitív válasznak kell tekinteni. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai minden esetben tartózkodnak attól, hogy az e bekezdésben előírt időszak vége előtt nemzetközi védelmet nyújtsanak.
8.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgártól eltérő kérelmező a nemzetközi védelem iránti eljárás időtartama alatt és a kérelemről szóló jogerős határozat meghozataláig ne léphessen be a tagállamok területére, és akadályozva legyen a belépésben.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott személynek az elkülönített helyen történő ellenőrzések területére való kíséretét követő 72 órán belül felveszik és továbbítják azon, az uniós polgároktól eltérő személyek adatait, akik az (1) bekezdés alapján nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és továbbítják ezeket az adatokat az EURODAC-ban.
9.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nemzetközi védelemben részesít egy személyt, számára tartózkodási engedélyt állítanak ki, amelynek területi érvényessége Gibraltárra korlátozódik.
Amennyiben a nemzetközi védelem iránti kérelmet jogerős határozattal elutasították, az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az érintett személyt – a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottakkal egyenértékű normákat biztosító szabályokkal és biztosítékokkal összhangban – kiutasítsák Gibraltárról.
10.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, és amennyiben a kérelmező irregulárisan utazott egy tagállamba vagy egy olyan államba, amely megállapodást kötött az Unióval a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, a kérelmezőt vissza kell küldeni Gibraltárra.
3. FEJEZET
RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
54. CIKK
Információcsere
1.
E cikk célkitűzése annak biztosítása, hogy a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai – belső joguk feltételeire is figyelemmel és hatáskörükön belül, valamint amennyiben erről e fejezet és e cím 4. fejezete nem rendelkezik – segítséget tudjanak nyújtani egymásnak a következő célokat szolgáló releváns információk rendelkezésre bocsátásával:
(a)
bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása, beleértve a szervezett bűnözés és az illegális kereskedelem elleni küzdelmet is;
(b)
büntetőjogi szankciók végrehajtása;
(c)
a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése; valamint
(d)
a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása és az ellenük való küzdelem.
2.
E cikk alkalmazásában „illetékes hatóság” az a belföldi rendőrség, vámhatóság vagy egyéb hatóság, amely a belső jog szerint hatáskörrel rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott célokból végzett tevékenységek végzésére.
3.
Az információk – beleértve a körözött és eltűnt személyekre, valamint tárgyakra vonatkozó információkat – az Egyesült Királyság vagy valamely tagállam illetékes hatósága megkeresésére, vagy önként átadhatók Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy valamely tagállam illetékes hatóságának. Tájékoztatás megkeresésre vagy önként is nyújtható, az információt szolgáltató illetékes hatóságra alkalmazandó belső jogban foglalt feltételek szerint és a hatóság hatáskörén belül.
4.
Információ akkor kérhető és adható, ha a megkereső vagy az információt szolgáltató illetékes hatóságra alkalmazandó belső jog feltételei nem írják elő, hogy a kérést vagy az információszolgáltatást igazságügyi hatóságokon keresztül kell benyújtani vagy továbbítani.
5.
Sürgős ügyekben az információt szolgáltató illetékes hatóságnak a lehető leghamarabb válaszolnia kell a megkeresésre, vagy önként információt kell szolgáltatnia.
6.
Bármely Fél megkereső hatósága a vonatkozó belső joggal összhangban a kérelem benyújtásakor vagy egy későbbi időpontban kérheti az információt szolgáltató Fél hatóságának hozzájárulását ahhoz, hogy az információt az igazságügyi hatóság előtti eljárásokban bizonyítékként fel lehessen használni. Az információt szolgáltató hatóság – az e rész V. címének 5. fejezetében és a belső jogában említett rendelkezésekben meghatározott feltételekre is figyelemmel – hozzájárulhat ahhoz, hogy az információkat bizonyítékként használják fel egy tagállam igazságügyi hatósága előtt, amennyiben a megkereső hatóság az utóbbihoz tartozik, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatósága előtt, amennyiben a megkereső hatóság az utóbbihoz tartozik. Hasonlóképpen, ha az információt spontán módon szolgáltatják, az információt szolgáltató hatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy az információt bizonyítékként használják fel egy tagállam igazságügyi hatósága előtti eljárásban, amennyiben az információt ez utóbbi illetékes hatóságának szolgáltatják, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatósága előtt, amennyiben az információt ez utóbbi illetékes hatóságának szolgáltatják. Amennyiben e bekezdés alapján nem adják meg a hozzájárulást, a kapott információ nem használható fel bizonyítékként az igazságügyi hatóság előtti eljárásokban.
7.
Az információt szolgáltató hatóság a vonatkozó belső jog alapján feltételekhez kötheti a szolgáltatott információk felhasználását.
8.
Az illetékes hatóság e cikk alapján a birtokában lévő bármely típusú információt megadhat, a rá vonatkozó belső jog feltételeire is figyelemmel és hatáskörén belül. Ez csak abban az esetben tartalmazhat más forrásokból származó információkat, ha ezen információk újbóli továbbítása engedélyezett azon keretrendszerben, amelyben azokat az átadó illetékes hatóság megszerezte.
9.
E cikk értelmében információ bármely megfelelő kommunikációs csatornán keresztül szolgáltatható, beleértve az Europolon keresztül történő információszolgáltatás céljára szolgáló biztonságos kommunikációs vonalat is, a 73. cikkre figyelemmel.
10.
Az (5) bekezdés sérelme nélkül az e cikk szerinti valamennyi hivatalos közlést és értesítést a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban kell végrehajtani. Ez nem foglalja magában a sürgős operatív vagy logisztikai ügyekkel kapcsolatos közleményeket és határozatokat.
55. CIKK
Folyamatos felügyelet
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy a Spanyol Királyság illetékes hatóságai, amelyek egy bűnügyi nyomozás részeként az esettől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár területén felügyelet alatt tartanak egy olyan személyt, aki a feltételezések szerint a 8. mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikében részt vett, vagy felügyelet alatt tartanak egy olyan személyt, aki segíthet e személy azonosításában vagy nyomon követésében, a vonatkozó schengeni vívmányokkal összhangban folytathatják a felügyeletet Gibraltáron vagy a Spanyol Királyságban.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodások meghatározzák az illetékes hatóságok feladatainak ellátására vonatkozó gyakorlati szabályokat és az (1) bekezdésben említett folyamatos felügyelettel kapcsolatos operatív együttműködési szempontokat.
56. CIKK
Megszakítás nélküli üldözés
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy a Spanyol Királyság tisztviselői, akik a 8. mellékletben felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése vagy az abban való részvétel közben tetten ért személyeket üldöznek, a vonatkozó schengeni vívmányokkal összhangban folytathatják az üldözést Gibraltár vagy a Spanyol Királyság területén.
Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha az üldözött személy előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés-büntetés letöltése közben szökött meg.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodások meghatározzák az illetékes hatóságok feladatainak ellátására vonatkozó gyakorlati szabályokat és az (1) bekezdésben említett üldözéssel kapcsolatos operatív együttműködési szempontokat.
57. CIKK
Kommunikáció
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság kommunikációs vonalakat és egyéb közvetlen kapcsolatokat hoz létre és tart fenn Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti rendőrségi és vámügyi együttműködés megkönnyítése érdekében, különösen a folyamatos felügyelet és a megszakítás nélküli üldözés céljából, időben történő információtovábbítás céljából.
2.
Ezen túlmenően Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság mérlegeli a rendőrség és a vámszervek közötti közvetlen kommunikáció fokozásának további lehetőségeit. Az ilyen megállapodások részleteit kétoldalúan kell meghatározni.
58. CIKK
Közös műveletek
1.
A rendőrségi együttműködés fokozása érdekében egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a közrend és a közbiztonság fenntartása, valamint a bűncselekmények megelőzése érdekében közös járőrszolgálatokat és egyéb közös műveleteket vezethetnek be, amelyekben – az esettől függően – mindkét fél kijelölt tisztviselői vagy egyéb tisztviselői részt vesznek a tagállamokban vagy Gibraltáron végrehajtott műveletekben.
2.
A tagállamai tekintetében az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság e cikk alkalmazásában az illetékes hatóságokra vonatkozó nyilatkozatokat nyújt be, és az uniós joggal összhangban meghatározza az együttműködés feltételeit és gyakorlati vonatkozásait. E feltételek többek között meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben említett kijelölt tisztviselők vagy egyéb tisztviselők gyakorolhatnak-e végrehajtási hatásköröket, továbbá meghatározzák a kirendelő fél tisztviselői által elkövetett cselekményekért való felelősséget, valamint az alkalmazandó jogot.
3.
Minden olyan közös műveletet, beleértve, ha az közös járőrszolgálat formáját ölti, amelyre valamely tagállam vagy Gibraltár területén kerül sor, a közös műveletet megelőzően kifejezetten engedélyeznie kell az adott tagállamnak, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, amely szintén részt vesz a közös műveletben.
59. CIKK
Vonatkozó adatbázisok
1.
Az Unió biztosítja, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak az 58. cikkben említett közös műveletekben részt vevő kijelölt tisztviselői vagy egyéb tisztviselői a valamely tagállamban folytatott közös művelet során lekérdezhessék Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga által megengedettek szerint saját releváns belföldi és nemzetközi adatbázisaikat.
2.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében biztosítja, hogy az 58. cikkben említett közös műveletekben részt vevő tagállami tisztviselők a gibraltári közös műveletek során – a belső joguk által megengedett módon – betekinthessenek saját releváns nemzeti, uniós és nemzetközi adatbázisaikba.
60. CIKK
Védelem és segítségnyújtás a közös műveletek során
A közös műveletben részt vevő tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az 58. cikkel összhangban a területükön a közös műveletben részt vevő tisztviselőik számára feladataik ellátása során ugyanolyan védelmet és segítséget kötelesek biztosítani, mint saját tisztviselőik számára.
61. CIKK
Utas-nyilvántartási adatállomány
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a fuvarozók továbbítsák a Gibraltárra érkező járatokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatait a Spanyol Királyság illetékes hatóságainak. Az ilyen továbbításoknak meg kell felelniük az (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek.
A 19. cikk alkalmazandó.
62. CIKK
Fokozott rendőrségi ellenőrzések
1.
Szükség esetén – kockázatértékelés alapján – a bűncselekmények és az irreguláris migráció megelőzése érdekében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében, illetve a Spanyol Királyság illetékes hatóságai fokozott rendőrségi ellenőrzéseket végeznek Gibraltáron, illetve az egybefüggő határövezeten belül.
2.
Az (1) bekezdésben említett fokozott rendőrségi ellenőrzések az 58. cikkel összhangban közös műveletek formáját ölthetik.
63. CIKK
Az uniós jog alkalmazandó rendelkezései
Az e megállapodás 9. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések alkalmazandók Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltárra.
A 19. cikk alkalmazandó.
IV. CÍM
VÉGREHAJTÁS, ALKALMAZÁS, ÉRTÉKELÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
64. CIKK
Schengeni értékelések
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság fogadja az Unió és a tagállamok azon képviselőit és az uniós ügynökségek által kijelölt szakértőket, akik a schengeni vívmányok Spanyolország általi, e rész szerinti alkalmazásának értékelését végzik. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság segíti és elősegíti az ilyen képviselőket az (EU) 2022/922 tanácsi rendeletben meghatározott feladataik ellátásában, beleértve többek között a Gibraltáron található infrastruktúra meglátogatását és ellenőrzését.
A Spanyol Királyság az ilyen látogatásokra vonatkozó, az (EU) 2022/922 tanácsi rendelet 19. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot.
65. CIKK
A végrehajtás értékelése
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság legkésőbb négy évvel a megállapodás e részének hatálybalépését követően elvégzi e rész végrehajtásának értékelését, beleértve a 33. cikk (5) bekezdésében említett igazgatási megállapodásokat is. Addig az időpontig a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság konzultációkat követően jelentést nyújt be az értékelésről az Együttműködési Tanácsnak, amely tartalmazza a 33. cikk (5) bekezdésében meghatározott igazgatási megállapodások értékelését. Ez a jelentés tartalmazza a Felek képviselőinek közös értékelését, vagy alternatívaként az egyes Felek képviselőinek értékelését.
66. CIKK
A megállapodás megszüntetése a végrehajtás értékelését követően
1.
A 65. cikkben említett értékelés befejezését követően és a 334. cikk sérelme nélkül az Unió – többek között a Spanyol Királyság kérésére – és az Egyesült Királyság diplomáciai csatornákon keresztül küldött írásbeli értesítéssel felmondhatja ezt a megállapodást. E megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás az értesítés időpontját követő tizenkettedik hónap első napján hatályát veszti.
2.
Amennyiben a Spanyol Királyság az (1) bekezdéssel összhangban e megállapodás felmondására kérte az Uniót, az Unió megkezdi a felmondást.
67. CIKK
A kötelezettségek felfüggesztése
1.
A 334. cikk sérelme nélkül, valamint a közrenddel, a belső biztonság megőrzésével és a külső határszakaszaik igazgatásával kapcsolatos, a Felekre háruló hatáskörök gyakorlásának teljes körű tiszteletben tartása mellett az e rész szerinti kötelezettségvállalások súlyos megsértése esetén, vagy ha bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy az Unió és Gibraltár közötti ellenőrzések hiánya miatt a belső biztonságot fenyegető súlyos és tartós veszélynek van kitéve, bármelyik Fél – az egymással folytatott konzultációt követően – ideiglenesen felfüggesztheti az e rész I–V. címe szerinti kötelezettségeinek végrehajtását. Az Unió megfelelően figyelembe fogja venni a Spanyol Királyság véleményét.
2.
Amennyiben valamelyik Fél az (1) bekezdéssel összhangban fel kívánja függeszteni kötelezettségeit, az Együttműködési Tanácson keresztül haladéktalanul értesíti a másik Felet. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a Fél kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztését alkalmazni kívánja. A Fél kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztése az értesítés nyolcadik napján vagy az abban meghatározott bármely későbbi időpontban lép hatályba. Ennek alapján a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság visszaállítja az Unió és Gibraltár közötti határellenőrzést.
68. CIKK
Értesítések, nyilatkozatok, fenntartások és kijelölések
1.
E megállapodás hatálybalépésének időpontjáig a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi az 50. cikk (9) bekezdésében és az 51. cikk (10) bekezdésében előírt értesítéseket és kijelöléseket.
2.
Ugyanezen időpontig a tagállamok tekintetében az Unió, Gibraltár tekintetében pedig az Egyesült Királyság megteszi az 58. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatokat.
3.
E megállapodás hatálybalépésének időpontjáig az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi a 121. cikk (2) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésében és a 130. cikk (4) bekezdésében előírt értesítéseket.
4.
Amennyiben ilyen értesítésre nem került sor, az első bekezdésben említett időpontban az értesítéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított két hónapon belül meg lehet tenni.
Ezen átmeneti időszak alatt bármely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, amellyel kapcsolatban nem került sor a 121. cikk (2) bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésében és a 130. cikk (4) bekezdésében előírt értesítésre, és amely tekintetében nem jelezték, hogy nem kell ilyen értesítést tenni, ugyanúgy élhet az említett cikkben biztosított lehetőségekkel, mintha az említett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tekintetében sor került volna ilyen értesítésre. A 122. cikk (2) bekezdése esetében egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság csak annyiban élhet az említett cikkben biztosított lehetőségekkel, amennyiben ez összeegyeztethető a bejelentés megtételének kritériumaival.
5.
A következő rendelkezésekben előírt értesítések bármikor megtehetők:
(a)
a 118. cikk (4) bekezdése;
(b)
a 124. cikk (1) bekezdése;
(c)
a 125. cikk (2) bekezdése;
(d)
a 144. cikk (1) bekezdése;
(e)
a 145. cikk (1) bekezdése;
(f)
a 165. cikk (4) bekezdése;
(g)
a 166. cikk (5) bekezdése;
(h)
a 167. cikk (5) bekezdése;
(i)
a 176. cikk (2) bekezdése; valamint
(j)
a 184. cikk (3) és (7) bekezdése.
6.
A következő rendelkezésekben előírt értesítések és nyilatkozatok bármikor módosíthatók:
(a)
az 58. cikk (2) bekezdése;
(b)
a 124. cikk (1) bekezdése;
(c)
a 125. cikk (2) bekezdése; valamint
(d)
a 184. cikk (3) és (7) bekezdése.
7.
A következő rendelkezésekben előírt értesítések bármikor visszavonhatók:
(a)
a 121. cikk (2) bekezdése;
(b)
a 122. cikk (2) bekezdése;
(c)
a 124. cikk (1) bekezdése;
(d)
a 130. cikk (4) bekezdése;
(e)
a 165. cikk (4) bekezdése;
(f)
a 166. cikk (5) bekezdése; valamint
(g)
a 167. cikk (5) bekezdése.
8.
E megállapodás hatálybalépésének napjáig Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesíti az Uniót arról, hogy melyek a következő hatóságok:
(a)
a 74. cikk (b) pontjában említett, az e rész V. címe 1. fejezetének alkalmazásában illetékes hatóságnak tekintett hatóság és hatásköreinek rövid leírása;
(b)
a 90. cikk (b) pontjában említett, az e rész V. címe 2. fejezetének alkalmazásában illetékes hatóságnak tekintett hatóság és hatásköreinek rövid leírása;
(c)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga értelmében a 117. cikk (c) pontjában említettek szerint elfogatóparancs végrehajtására illetékes hatóság;
(d)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga értelmében a 117. cikk (d) pontjában említettek szerint elfogatóparancs kiadására illetékes hatóság;
(e)
a 142. cikk szerinti hatóság; valamint
(f)
a 182. cikk szerint bejelentett hatóság.
9.
E megállapodás hatálybalépésének időpontjáig az Unió az esettől függően a saját vagy tagállamai nevében értesíti az Egyesült Királyságot arról, hogy melyek a következő hatóságok:
(a)
az egyes tagállamok belső joga értelmében a 117. cikk (c) pontjában említettek szerint elfogatóparancs végrehajtására illetékes hatóság;
(b)
az egyes tagállamok belső joga értelmében a 117. cikk (d) pontjában említettek szerint elfogatóparancs kiadására illetékes hatóság;
(c)
az egyes tagállamok 142. cikk szerinti hatósága;
(d)
a 153. cikkben említett uniós szerv;
(e)
minden egyes tagállam központi hatósága a 182. cikk (1) bekezdése szerint; valamint
(f)
a 182. cikk (3) bekezdésének első mondata alapján bejelentett bármely uniós szerv, valamint hogy e szerv az említett bekezdés utolsó mondata alapján központi hatóságként is kijelölt-e.
10.
Amennyiben az Unió az e cikkben említett értesítést vagy nyilatkozatot tesz, jeleznie kell, hogy az értesítés vagy nyilatkozat melyik tagállamára vonatkozik, vagy hogy saját nevében teszi-e meg az értesítést vagy nyilatkozatot.
11.
Az Unió, Spanyolország és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – az esettől függően – egynél több hatóságot is értesíthet a (2), (7) és (8) bekezdés tekintetében, és az ilyen értesítéseket kizárólag meghatározott célokra korlátozhatja.
12.
A (7) és (8) bekezdésben említett értesítések bármikor módosíthatók.
13.
Az e cikkben említett valamennyi értesítést, nyilatkozatot, fenntartást és kijelölést a 19. cikkel összhangban létrehozott mechanizmuson keresztül kell megtenni.
69. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos kivétel
E rész I–IV. címének egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket vagy a tagállamokat abban, hogy nemzetbiztonságuk védelme érdekében szükséges intézkedéseket hozzanak.
V. CÍM
BŰNÜLDÖZÉSI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
70. CIKK
Célkitűzés
1.
E cím célkitűzése az egyrészről a tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti bűnüldözési és igazságügyi együttműködés biztosítása a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása és az ellenük való küzdelem során.
2.
E cím kizárólag az egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti bűnüldözési együttműködésre és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozik. Nem alkalmazandó sem a tagállamok között, sem a tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek között felmerülő helyzetekre, sem pedig az e területen eljáró, a nemzetbiztonság védelméért felelős hatóságok tevékenységeire.
71. CIKK
Az együttműködés hatálya abban az esetben, ha egy tagállam már nem vesz részt
az uniós jog szerinti hasonló intézkedésekben
1.
E cikk abban az esetben alkalmazandó, ha egy tagállam a továbbiakban megszünteti részvételét az e cím bármely vonatkozó rendelkezéséhez hasonló, a bűnüldözési és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos uniós jogi rendelkezésekben, vagy nem élvez ilyen rendelkezések szerinti jogokat.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság írásban értesítheti az Uniót arról a szándékáról, hogy az adott tagállam tekintetében megszünteti e rész vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.
3.
A (2) bekezdés szerinti értesítés az értesítésben meghatározott napon lép hatályba, amely nem lehet korábbi annál az időpontnál, amikor a tagállam megszünteti részvételét az (1) bekezdésben említett uniós jogi rendelkezésekben, vagy a továbbiakban nem élvezi az azokból eredő jogokat.
1. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EUROPOLLAL
72. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célkitűzése, hogy együttműködési kapcsolatokat hozzon létre az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között annak érdekében, hogy támogassa és megerősítse a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság fellépését, valamint kölcsönös együttműködésüket a súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és a valamely uniós politika hatálya alá tartozó közös érdeket érintő bűncselekményformák megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, a 75. cikkben említettek szerint.
73. CIKK
Kommunikáció
Az e fejezetben említett valamennyi kommunikációt és értesítést a 77. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti kapcsolattartó ponton vagy az Egyesült Királyság 77. cikk (4) bekezdésében meghatározott összekötő tisztviselőin keresztül kell lebonyolítani az Europol felé, kivéve, ha a 77. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.
74. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„illetékes hatóság”: az Unió esetében az Europol, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében pedig a belső jog értelmében a bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős belföldi bűnüldöző hatóság;
(b)
„Europol”: az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Europol-rendelet) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége.
75. CIKK
Bűncselekményformák
1.
Az e fejezet alapján létrehozott együttműködés az Europol hatáskörébe tartozó, a 10. mellékletben felsorolt bűncselekményformákra vonatkozik, beleértve a kapcsolódó bűncselekményeket is.
2.
Kapcsolódó bűncselekmények az (1) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények, az ilyen bűncselekmények elősegítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények, valamint az ilyen bűncselekményeket elkövetők büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.
3.
Amennyiben megváltozik azon bűncselekményformák jegyzéke, amelyek tekintetében az Europol az uniós jog értelmében hatáskörrel rendelkezik, a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság az Unió javaslata alapján a 10. mellékletet ennek megfelelően módosíthatja attól a naptól kezdődően, amikor az Europol hatáskörében bekövetkezett változás hatályba lép.
76. CIKK
Az együttműködés területei
Az együttműködés a személyes adatok e fejezetben megállapított feltételek szerinti cseréjén kívül és az Europolnak az Europol-rendeletben meghatározott feladataival összhangban magában foglalhatja különösen a következőket:
(a)
az olyan információk cseréje, mint a szakirányú ismeretek;
(b)
általános helyzetjelentések;
(c)
stratégiai elemzések eredményei;
(d)
bűnügyi nyomozási eljárásokra vonatkozó információk;
(e)
bűnmegelőzési módszerekre vonatkozó információk;
(f)
képzési tevékenységekben való részvétel; valamint
(g)
egyes bűnügyi nyomozásokban való tanácsadás és támogatás, valamint operatív együttműködés.
77. CIKK
Nemzeti kapcsolattartó pontok és összekötő tisztviselők
1.
Az Egyesült Királyságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 568. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt, az Europolhoz rendelt nemzeti kapcsolattartó pontja jár el központi kapcsolattartó pontként az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között.
2.
Az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti információcserére és értesítésekre az Europol és az (1) bekezdésben említett nemzeti kapcsolattartó pont között kerül sor, kivéve, ha sürgős esetekben közvetlen információcserére van szükség, és azt mind az Europol, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság érintett illetékes hatósága helyénvalónak tartja.
3.
Az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti kapcsolattartó pont egyben a központi kapcsolattartó pont a személyes adatok felülvizsgálata, javítása és törlése tekintetében.
4.
Az Egyesült Királyság által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 568. cikkének (4) bekezdése alapján az Europolhoz kirendelt összekötő tisztviselők szintén elősegíthetik az e fejezet alapján Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában létrehozott együttműködést. Az Europol által az Egyesült Királyságba kirendelt összekötő tisztviselő is megkönnyítheti a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában fennálló együttműködést.
5.
Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a (4) bekezdésben említett összekötő tisztviselők gyors hozzáféréssel rendelkezzenek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azon releváns belföldi adatbázisaihoz, amelyek feladataik ellátásához szükségesek.
6.
A (4) bekezdésben említett, Gibraltárért felelős összekötő tisztviselők feladatainak részleteit, jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a felmerülő költségeket az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között létrejött, a 86. cikkben említett munkamegállapodások szabályozzák.
7.
A (4) bekezdésben említett, Gibraltárért felelős összekötő tisztviselők, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak képviselői meghívhatók az operatív ülésekre. A tagállami összekötő tisztviselők és a harmadik országbeli összekötő tisztviselők, a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságainak képviselői, az Europol személyzete és más érdekelt felek részt vehetnek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság (4) bekezdésben említett összekötő tisztviselői vagy illetékes hatóságai által szervezett üléseken.
78. CIKK
Információcserék
1.
Az illetékes hatóságok közötti információcserének meg kell felelnie e fejezet célkitűzésének és rendelkezéseinek. Személyes adatok kizárólag a (2) bekezdésben említett konkrét célokból kezelhetők.
2.
Az illetékes hatóságok legkésőbb a személyes adatok továbbításának időpontjában egyértelműen jelzik a személyes adatok továbbításának konkrét célját vagy céljait. Az Europol részére történő adattovábbítás esetében az ilyen továbbítás célját vagy céljait az Europol-rendeletben meghatározott konkrét adatkezelési célokkal összhangban kell meghatározni. Ha az információt továbbító illetékes hatóság ezt nem tette meg, az információt átvevő illetékes hatóság az információt továbbító hatósággal egyetértésben kezeli a személyes adatokat annak érdekében, hogy megállapítsa azok relevanciáját, valamint a további kezelés célját vagy céljait. Az illetékes hatóságok csak akkor kezelhetik a személyes adatokat az adatszolgáltatás céljától eltérő célból, ha erre a továbbító illetékes hatóság engedélyt adott.
3.
A személyes adatokat átvevő illetékes hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ilyen adatokat kizárólag abból a célból kezelik, amelyből azokat továbbították. A személyes adatokat törölni kell, amint továbbításuk céljához már nem szükségesek.
4.
Az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a személyes adatok kézhezvételétől számított legfeljebb hat hónapon belül meghatározzák, hogy e személyes adatok szükségesek-e azon cél eléréséhez, amely érdekében átadták azokat, és ennek megfelelően tájékoztatják az adatokat továbbító hatóságot.
79. CIKK
A továbbított személyes adatokhoz való hozzáférésre és azok további felhasználására vonatkozó korlátozások
1.
A továbbító illetékes hatóság a személyes adatok továbbításának időpontjában jelezheti az azokhoz való hozzáférésre vagy azok felhasználására vonatkozó általános vagy konkrét korlátozásokat, többek között azok meghatározott idő elteltével történő újbóli továbbítása, törlése vagy megsemmisítése, illetve további kezelése tekintetében. Ha az ilyen korlátozás szükségessége a személyes adatok továbbítását követően válik nyilvánvalóvá, a továbbító illetékes hatóság ennek megfelelően tájékoztatja az átvevő illetékes hatóságot.
2.
Az átvevő illetékes hatóságnak be kell tartania a továbbító illetékes hatóság által megjelölt, a személyes adatokhoz való hozzáférésre vagy azok további felhasználására vonatkozó, az (1) bekezdésben leírt korlátozásokat.
3.
Mindegyik Fél biztosítja, hogy az e fejezet alapján továbbított információkat a vonatkozó jogi keretekkel összhangban gyűjtötték, tárolták és továbbították. Mindegyik Fél – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy ezeket az információkat ne az emberi jogok megsértésével szerezzék meg. Az ilyen információ abban az esetben sem továbbítható, amennyiben észszerűen előrelátható, hogy az felhasználható halálbüntetés vagy más kegyetlen vagy embertelen bánásmód kérelmezésére, kiszabására vagy végrehajtására.
80. CIKK
Az érintettek különböző kategóriái
1.
A bűncselekmény áldozatait, a tanúkat vagy más, a bűncselekményről információval szolgálni képes személyeket, vagy a 18 éven aluli személyeket érintő személyes adatok továbbítása tilos, kivéve, ha ez egyedi esetekben valamely bűncselekmény megelőzéséhez vagy az ellene való küzdelemhez feltétlenül szükséges és arányos.
2.
Mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, mind az Europol biztosítja, hogy a személyes adatok (1) bekezdés szerinti kezelésére további biztosítékok vonatkozzanak, beleértve a hozzáférésre vonatkozó korlátozásokat, a kiegészítő biztonsági intézkedéseket és az újbóli adattovábbításra vonatkozó korlátozásokat.
81. CIKK
A személyes adatok áramlásának megkönnyítése Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság
és az Europol között
A kölcsönös operatív előnyök érdekében a Felek törekednek arra, hogy a jövőben együttműködjenek annak biztosítása érdekében, hogy az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti adatcsere a lehető leggyorsabban megtörténhessen, és mérlegeljék minden olyan új folyamat és technikai fejlesztés beépítését, amely segíthet e cél elérésében, figyelembe véve azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság nem tagállam, és teljes mértékben tiszteletben tartva a 73. cikk szerint létrehozott értesítési és kommunikációs rendszert.
82. CIKK
Az információforrás megbízhatóságának és az információ pontosságának értékelése
1.
Az illetékes hatóságok lehetőség szerint legkésőbb az információ továbbításának időpontjában jelzik az információ forrásának megbízhatóságát a következő kritériumok alapján:
(a)
amennyiben a forrás hitelességével, megbízhatóságával és illetékességével kapcsolatban nem merül fel kétely, vagy amennyiben olyan forrás közli az információkat, amely minden esetben megbízhatónak bizonyult;
(b)
amennyiben az információk olyan forrásból származnak, amely többnyire megbízhatónak bizonyult;
(c)
amennyiben az információk olyan forrásból származnak, amely többnyire megbízhatatlannak bizonyult;
(d)
amennyiben az információ megbízhatóságát nem lehet felmérni.
2.
Az illetékes hatóságok lehetőség szerint legkésőbb az információ továbbításának időpontjában jelzik az információ pontosságát a következő kritériumok alapján:
(a)
olyan információ, amely pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétely;
(b)
olyan információ, amelyről forrásának személyes tudomása van, az adatokat továbbító tisztviselőnek azonban nincs;
(c)
olyan információ, amelyről forrásának nincs személyes tudomása, de amelyet más, már rögzített információk megerősítenek;
(d)
olyan információ, amelyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és amelyet nem lehet megerősíteni.
3.
Amennyiben az átvevő illetékes hatóság a már birtokában lévő információk alapján arra a következtetésre jut, hogy a továbbító illetékes hatóság által az (1) és (2) bekezdéssel összhangban szolgáltatott információk vagy azok forrásának értékelése helyesbítésre szorul, erről tájékoztatja az említett illetékes hatóságot, és megkísérel megállapodni az értékelés módosításáról. Az átvevő illetékes hatóság ilyen megállapodás nélkül nem változtathatja meg a kapott információk vagy azok forrásának értékelését.
4.
Ha egy illetékes hatóság értékelés nélkül kap információt, amennyiben és ahol lehetséges, a továbbító illetékes hatósággal egyetértésben megkísérli értékelni a forrás megbízhatóságát vagy az információ pontosságát a már birtokában lévő információk alapján.
5.
Ha nem lehet megbízható értékelést készíteni, az információt az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint kell értékelni.
83. CIKK
Az információcsere biztonsága
1.
Az e fejezet szerinti információcsere biztonságának biztosítása érdekében bevezetett technikai és szervezési intézkedéseket a 86. cikkben említett igazgatási megállapodásokban kell meghatározni.
2.
A Felek megállapodnak abban, hogy az e fejezet szerinti információcsere céljából biztonságos kommunikációs vonalakat hoznak létre, vezetnek be és működtetnek.
3.
A 85. cikkben említett igazgatási megállapodások szabályozzák a biztonságos kommunikációs vonalak használati feltételeit.
84. CIKK
Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatkezelésért
1.
Az illetékes hatóságok saját jogi keretükkel összhangban felelősek a kicserélt információkban előforduló jogi vagy ténybeli hibákból eredő, valamely egyénnek okozott károkért. Annak érdekében, hogy jogi keretük alapján elkerüljék a károsulttal szembeni felelősséget, sem az Europol, sem Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem hivatkozhatnak arra, hogy a másik illetékes hatóság pontatlan információt adott át.
2.
Ha akár az Europol, akár Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaival szemben kártérítést ítélnek meg olyan információ felhasználása miatt, amelyet a másik fél tévesen közölt, vagy a másik fél a kötelezettségeinek elmulasztásából eredően hibásan közölt, az Europol vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által az (1) bekezdés szerint kártérítésként kifizetett összeget a másik fél megtéríti, kivéve, ha az információt e fejezet megsértésével használták fel.
3.
Az Europol és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem kötelezhetik egymást az (1) és (2) bekezdés szerinti büntető vagy nem kártérítésjellegű kártalanítás megfizetésére.
85. CIKK
Minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok cseréje
A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok – szükség esetén e fejezet szerinti – cseréjét és védelmét a 86. cikkben említett munka- és igazgatási megállapodásokban kell szabályozni.
86. CIKK
Munkamegállapodások és igazgatási megállapodások
1.
Az e fejezet rendelkezéseinek kiegészítése és végrehajtása érdekében Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Europol közötti együttműködés részletei az Europol és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között az Europol-rendelet 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrejött munkamegállapodások, valamint az Europol-rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrejött igazgatási megállapodások tárgyát képezik.
2.
Az (1) bekezdés szerinti munka- és igazgatási megállapodások megkötése helyett az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Europol megállapodhatnak abban, hogy az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Europol között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 577. cikke alapján kötött bármely meglévő munka- vagy igazgatási megállapodás Gibraltár tekintetében is alkalmazandó.
3.
A munka- és igazgatási megállapodások tartalmát egyetlen dokumentumban is össze lehet foglalni.
87. CIKK
Értesítés a végrehajtásról
1.
Mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, mind az Europol nyilvánossá tesz egy-egy dokumentumot, amely érthető formában meghatározza az e fejezet értelmében továbbított személyes adatok kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, beleértve az érintett jogainak gyakorlására rendelkezésre álló eszközöket, és biztosítja, hogy e dokumentum egy-egy példányát a másik rendelkezésére bocsássa.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Europol – amennyiben még nincsenek ilyenek – gyakorlati szabályokat fogad el, amelyek meghatározzák, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést hogyan érvényesítik a gyakorlatban. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint az Europol megküldi e gyakorlati szabályok egy-egy példányát a másiknak és az érintett felügyeleti hatóságoknak.
88. CIKK
Az Europol hatásköre
E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi az Europolt, hogy együttműködjön Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaival az Europolnak a vonatkozó uniós jogban meghatározott hatáskörén kívül.
2. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EUROJUSTTAL
89. CIKK
Célkitűzés
E cím célkitűzése, hogy együttműködést hozzon létre az Eurojust és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között a 11. mellékletben említett súlyos bűncselekmények elleni küzdelem terén.
90. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„asszisztens”: olyan személy, aki a nemzeti tagot és a nemzeti tag helyettesét, illetve az összekötő ügyészt segítheti az Eurojust-rendeletben és a 95. cikk (3) bekezdésében említettek szerint;
(b)
„Testület”: az Eurojustnak az Eurojust-rendeletben említett testülete;
(c)
„illetékes hatóság”: az Unió esetében az Eurojust, amelyet a testület vagy egy nemzeti tag képvisel, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében pedig egy olyan belföldi hatóság, amely a belső jog értelmében hatáskörrel rendelkezik a bűncselekmények nyomozására és a vádeljárás lefolytatására;
(d)
„terrorizmus ügyében eljáró belföldi levelező”: az Egyesült Királyság által a 94. cikkel összhangban kijelölt kapcsolattartó pont, aki a terrorizmussal kapcsolatos ügyekkel összefüggő kapcsolattartás kezeléséért felelős;
(e)
„Eurojust”: az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, amelyet az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Eurojust-rendelet) hozott létre;
(f)
„összekötő bíró”: az Eurojust által a 96. cikkel összhangban az Egyesült Királyságba kiküldött bíró;
(g)
„összekötő ügyész”: a 95. cikk (3) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság által az Eurojusthoz kirendelt ügyész, aki az ügyészi jogállást tekintve az Egyesült Királyság belső jogának hatálya alá tartozik;
(h)
„nemzeti tag”: az Eurojust-rendeletben említett, az egyes tagállamok által az Eurojusthoz kirendelt nemzeti tag.
91. CIKK
Kommunikáció
Az e fejezetben említett valamennyi kommunikációt és értesítést a 94. cikkben meghatározott nemzeti kapcsolattartó pontokon és a 95. cikkben meghatározott összekötő ügyészeken keresztül kell végrehajtani.
92. CIKK
Bűncselekményformák
1.
Az e fejezet alapján létrehozott együttműködés az Eurojust hatáskörébe tartozó, a 11. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekményformákra vonatkozik, beleértve a kapcsolódó bűncselekményeket is.
2.
Kapcsolódó bűncselekmények az (1) bekezdésében említett súlyos bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények, az ilyen súlyos bűncselekmények elősegítése vagy elkövetése érdekében elkövetett bűncselekmények, valamint az ilyen súlyos bűncselekményeket elkövetők büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.
3.
Amennyiben megváltozik azon súlyos bűncselekményformák jegyzéke, amelyek tekintetében az Eurojust az uniós jog értelmében hatáskörrel rendelkezik, a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság az Unió javaslata alapján a 11. mellékletet ennek megfelelően módosíthatja attól a naptól kezdődően, amikor az Eurojust hatáskörében bekövetkezett változás hatályba lép.
93. CIKK
Az együttműködés területei
A Felek biztosítják, hogy az Eurojust és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai együttműködjenek az Eurojust-rendelet 2. és 54. cikkében és az e fejezetben meghatározott tevékenységi területeken.
94. CIKK
Eurojust kapcsolattartó pontok
Az Eurojustnak az Egyesült Királyság által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 584. cikke alapján kijelölt vagy létrehozott kapcsolattartó pontja(i) – beleértve az Egyesült Királyság terrorizmus ügyében eljáró belföldi kapcsolattartójaként kijelölt kapcsolattartó pontokat is – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában az Eurojust kapcsolattartó pontja(i)ként is szolgálnak.
95. CIKK
Összekötő ügyész
1.
Az Egyesült Királyság Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyésze és az összekötő ügyész asszisztensei, akiket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 585. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján rendeltek ki, Gibraltár tekintetében – hatáskörükön belül – elősegítik az e fejezet alapján létrehozott együttműködést. Szükség esetén az asszisztensek helyettesíthetik az összekötő ügyészt vagy eljárhatnak az összekötő ügyész nevében.
2.
Az (1) bekezdésben említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei feladatainak részleteit, jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a felmerülő költségeket a 104. cikkben említett munkamegállapodás szabályozza.
3.
Az Egyesült Királyság tájékoztatja az Eurojustot az (1) bekezdésben említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei szerepének jellegéről és mértékéről annak érdekében, hogy elláthassák az e fejezet szerinti együttműködés elősegítésével kapcsolatos feladataikat.
4.
Az (1) bekezdésben említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei az ügyész vagy a vele azonos hatáskörrel rendelkező személy esetében alkalmazandó belső joggal összhangban hozzáférhetnek a belföldi bűnügyi nyilvántartásban vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak bármely más nyilvántartásában szereplő információkhoz.
5.
Az (1) bekezdésben említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei jogosultak közvetlenül kapcsolatba lépni Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaival.
6.
Az (1) bekezdésben említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztenseinek munkadokumentumai az Eurojust által sérthetetlenek.
96. CIKK
Összekötő bírák
1.
Az Eurojust Egyesült Királyságba kiküldött összekötő bírája a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 586. cikkének (1) bekezdése értelmében elősegítheti az igazságügyi együttműködést Gibraltár tekintetében azokban az esetekben, amikor az Eurojust az Eurojust-rendelet 53. cikkével összhangban segítséget nyújt.
2.
Az összekötő bíró (1) bekezdésben említett részletes feladatait, az összekötő bíró jogait és kötelezettségeit, valamint a felmerülő költségeket a 104. cikkben említett munkamegállapodás szabályozza.
97. CIKK
Operatív és stratégiai ülések
1.
A 95. cikk (1) bekezdésében említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei, valamint az Eurojust 94. cikkben említett kapcsolattartója az Eurojust elnökének meghívására részt vehetnek a stratégiai ügyekkel kapcsolatos üléseken, valamint az érintett nemzeti tagok jóváhagyásával az operatív ügyekkel kapcsolatos üléseken.
2.
A nemzeti tagok, helyetteseik és asszisztenseik, az Eurojust adminisztratív igazgatója és az Eurojust személyzete részt vehetnek a 95. cikk (1) bekezdésében említett összekötő ügyész és az összekötő ügyész asszisztensei, valamint az Eurojust 94. cikkben említett kapcsolattartó pontja által szervezett üléseken.
98. CIKK
Nem személyes adatok cseréje
Az Eurojust és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kicserélhetnek bármely nem személyes adatot, amennyiben az az e cím szerinti együttműködés szempontjából releváns, és figyelemmel a 103. cikk szerinti korlátozásokra is.
99. CIKK
Személyes adatok cseréje
1.
Az illetékes hatóságok az e fejezet alapján kért és kapott személyes adatokat kizárólag a 89. cikkben meghatározott célokra, a (2) bekezdésben említett konkrét célokra és a (3) bekezdésben említett hozzáférési vagy további felhasználási korlátozásokra is figyelemmel kezelhetik.
2.
A továbbító illetékes hatóság legkésőbb a személyes adatok továbbításának időpontjában egyértelműen jelzi az adatok továbbításának konkrét célját vagy céljait.
3.
A továbbító illetékes hatóság a személyes adatok továbbításának időpontjában jelezheti az azokhoz való hozzáférésre vagy azok felhasználására vonatkozó általános vagy konkrét korlátozásokat, többek között azok meghatározott idő elteltével történő újbóli továbbítása, törlése vagy megsemmisítése, illetve további kezelése tekintetében. Ha az ilyen korlátozás szükségessége a személyes adatok átadását követően válik nyilvánvalóvá, a továbbító illetékes hatóság erről megfelelő módon tájékoztatja az átvevő hatóságot.
4.
Az átvevő illetékes hatóságnak be kell tartania a továbbító illetékes hatóság által megjelölt, a személyes adatokhoz való hozzáférésre vagy azok további felhasználására vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti korlátozásokat.
100. CIKK
Adattovábbítási csatornák
1.
A (3) bekezdésre is figyelemmel a 95. cikk (1) bekezdésében említett összekötő ügyész vagy az összekötő ügyész asszisztensei, vagy ennek hiányában az Egyesült Királyságnak az Eurojusthoz rendelt, a 94. cikkben említett kapcsolattartó pontja és az érintett nemzeti tagok vagy a testület között információcserére kerül sor.
2.
Az Eurojust és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai biztosítják, hogy képviselőik megfelelő szinten és saját jogi keretükkel összhangban felhatalmazással rendelkezzenek az információcserére, és megfelelő átvilágításon essenek át.
3.
Az összekötő bíró és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bármely illetékes hatósága között szükség esetén sürgős esetekben információcsere végezhető, ha az Eurojust összekötő bírót küldött az Egyesült Királyságba, és amennyiben azt mind az összekötő bíró, mind az érintett illetékes hatóság helyénvalónak tartja; ebben az esetben a 95. cikk (1) bekezdése szerinti összekötő ügyészt vagy az összekötő ügyész asszisztenseit tájékoztatni kell minden ilyen információcseréről.
101. CIKK
Újbóli adattovábbítás
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Eurojust nem közölnek harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel semmilyen, a másik által szolgáltatott információt Gibraltár tekintetében az információt nyújtó Egyesült Királyság illetékes hatóságai vagy az Eurojust bármelyikének beleegyezése nélkül, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó megfelelő biztosítékok nélkül.
102. CIKK
Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatkezelésért
1.
Az illetékes hatóságok saját jogi keretükkel összhangban felelősek a kicserélt információkban előforduló jogi vagy ténybeli hibákból eredő, valamely egyénnek okozott károkért. Annak érdekében, hogy jogi keretük alapján elkerüljék a károsulttal szembeni felelősséget, sem az Eurojust, sem – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem hivatkozhatnak arra, hogy a másik illetékes hatóság pontatlan információt adott át.
2.
Ha bármely illetékes hatósággal szemben kártérítést ítélnek meg olyan információ felhasználása miatt, amelyet a másik fél tévesen közölt, vagy a másik fél a kötelezettségeinek elmulasztásából eredően hibásan közölt, az illetékes hatóság által az (1) bekezdés szerint kártérítésként kifizetett összeget a másik fél megtéríti, kivéve, ha az információt e fejezet megsértésével használták fel.
3.
Az Eurojust és – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem kötelezhetik egymást az (1) és (2) bekezdés szerinti büntető vagy nem kártérítésjellegű kártalanítás megfizetésére.
103. CIKK
Minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok cseréje
A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok cseréjét és védelmét – szükség esetén e fejezet alapján – a 104. cikkben említett munkamegállapodás szabályozza.
104. CIKK
Munkamegállapodás
1.
Az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Eurojust közötti együttműködés módozatai az Eurojust és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai között az Eurojust-rendelet 47. cikkének (3) bekezdésével és 56. cikkének (3) bekezdésével összhangban megkötött munkamegállapodás tárgyát képezik.
2.
Az (1) bekezdés szerinti munkamegállapodások megkötése helyett az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Eurojust megállapodhatnak abban, hogy az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Eurojust között a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 594. cikke alapján kötött bármely meglévő munkamegállapodás Gibraltár tekintetében is alkalmazandó.
105. CIKK
Az Eurojust hatásköre
E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi az Eurojustot, hogy együttműködjön Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaival az Eurojustnak a vonatkozó uniós jogban meghatározott hatáskörén kívül.
3. FEJEZET
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSBÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK CSERÉJE
106. CIKK
Célkitűzés
1.
E fejezet célkitűzése, hogy lehetővé tegye egyrészről a tagállamok, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság között a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjét.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti kapcsolatokban e fejezet rendelkezései kiegészítik e rész V. címe 5. fejezetének rendelkezéseit a bűnügyi nyilvántartási információk cseréje tekintetében.
107. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„ítélet”: büntetőbíróság által valamely természetes személy ellen bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős határozat, amennyiben e határozatot felveszik az ítélethozatal szerinti tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásaiba;
(b)
„büntetőeljárás”: a tárgyalást megelőző szakasz, a tárgyalási szakasz, valamint az ítélet végrehajtása;
(c)
„bűnügyi nyilvántartás”: olyan belföldi nyilvántartás vagy belföldi nyilvántartások, amelyek a belső jognak megfelelően tartalmazzák a büntetőítéleteket.
108. CIKK
Központi hatóságok
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a tagállamoknak az e fejezet alapján a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjére, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 22. cikkének (2) bekezdésében említett információcserére hatáskörrel rendelkező központi hatóságai azok a hatóságok, amelyeket az Egyesült Királyság és a tagállamok a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 645. cikke alapján a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti cseréjére kijelöltek és bejelentettek.
109. CIKK
Értesítések
1.
Minden tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a büntetőbíróságai által hozott valamennyi ítélethez a bűnügyi nyilvántartásába történő felvétel alkalmával az elítélt személy állampolgárságára vagy állampolgárságaira vonatkozó információkat is felvegyék.
2.
Minden tagállam központi hatósága tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságát a büntetőbíróságai által Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által Gibraltáron kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező egyesült királysági állampolgárokkal szemben hozott és a bűnügyi nyilvántartásba bekerült valamennyi ítéletről, illetve a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk minden későbbi módosításáról vagy törléséről. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága tájékoztatja bármely tagállam központi hatóságát a büntetőbíróságai által az adott tagállam állampolgáraival szemben hozott valamennyi büntetőítéletről, valamint a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk minden későbbi módosításáról vagy törléséről a bűnügyi nyilvántartásába történő felvétel alkalmával. A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságai havonta legalább egyszer közlik egymással ezeket az információkat.
3.
Ha egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága tudomást szerez arról, hogy az elítélt személy két vagy több tagállam állampolgára, vagy egy vagy több tagállam állampolgára és az Egyesült Királyság állampolgára, és érvényes, Gibraltáron kiállított személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a vonatkozó információkat mindegyiknek továbbítja, még akkor is, ha az elítélt személy annak a tagállamnak az állampolgára, amelynek területén elítélték, vagy az Egyesült Királyság állampolgára, aki Gibraltáron kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és Gibraltáron ítélték el.
110. CIKK
Az ítéletek tárolása
1.
Minden tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága tárolja a 109. cikk alapján közölt valamennyi információt.
2.
Minden tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága biztosítja, hogy amennyiben egy későbbi módosításról vagy törlésről a 109. cikk alapján értesítést küldenek, az (1) bekezdéssel összhangban tárolt információkat azonos módon módosítsák vagy töröljék.
3.
Az egyes tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága biztosítja, hogy a 111. cikk szerinti megkeresések megválaszolásakor csak az e cikk (2) bekezdésével összhangban frissített információkat bocsássák rendelkezésre.
111. CIKK
Információ iránti megkeresések
1.
Ha valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásából származó információkat kérnek nemzeti szinten valamely személy elleni büntetőeljárás céljából vagy a büntetőeljárástól eltérő bármely célból, adott esetben e tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága belső jogával összhangban kérelmet nyújthat be az esettől függően egy másik tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságához a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok kivonata iránt.
2.
Ha egy személy a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló megkeresést intéz valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságához, amelynek nem állampolgára, ez a központi hatóság a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információkra és kapcsolódó adatokra irányuló megkeresést intéz a személy állampolgársága szerinti tagállam vagy – amennyiben az adott személy az Egyesült Királyság állampolgára – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságához annak érdekében, hogy ezeket az információkat és kapcsolódó adatokat az érintett személynek kiadandó kivonatba belefoglalhassa.
112. CIKK
A megkeresésekre adott válaszok
1.
Az információ iránti megkeresésekre adott válaszokat egy tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkeresett központi hatósága a lehető leghamarabb, de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül továbbítja egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkereső központi hatóságának.
2.
Minden tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága válaszol a büntetőeljárástól eltérő célból benyújtott megkeresésekre, belső jogának megfelelően.
3.
A (2) bekezdéstől eltérve a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló, szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenységekre irányuló felvétel céljából benyújtott megkeresések megválaszolásakor a tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tájékoztatást ad a gyermekek szexuális zaklatásával vagy szexuális kizsákmányolásával, a gyermekpornográfiával, a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítéssel – ideértve az e bűncselekmények bármelyikének elkövetésére való felbujtást, az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegélyt vagy az azok elkövetésére irányuló kísérletet is – kapcsolatos bűncselekmények miatt hozott ítéletekről, valamint ezen ítéletekből eredő, a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló tevékenységek gyakorlásától való eltiltás fennállásával kapcsolatos információkról.
113. CIKK
Kommunikációs csatorna
A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok és – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság közötti cseréje elektronikus úton, a 12. mellékletben megállapított műszaki és eljárási részletszabályoknak megfelelően történik.
114. CIKK
A személyes adatok felhasználásának feltételei
1.
Az egyes tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kizárólag arra a célra használhatják fel a 112. cikk szerinti megkeresésére adott válaszban kapott személyes adatokat, amelyre azokat kérték.
2.
Ha az információt büntetőeljárástól eltérő célból kérték, a 112. cikk keretében kapott személyes adatokat a tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának megfelelően kizárólag a megkeresett Állam által a 12. melléklet 2. fejezetében szereplő formanyomtatványon meghatározott kereteken belül használhatja fel.
3.
Az (1) és (2) bekezdés ellenére egy, a 112. cikk szerinti megkeresésre adott válasz keretében valamely megkeresett központi hatóság által rendelkezésre bocsátott személyes adatokat a megkereső tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felhasználhatja a közbiztonságot érintő közvetlen és súlyos fenyegetés elhárítására.
4.
Minden tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy központi hatóságaik ne közöljék harmadik országok hatóságaival a 109. cikk szerinti értesítésekben szereplő személyes adatokat, kivéve az alábbi feltételek teljesülése esetén:
(a)
a személyes adatok közlésére csak eseti alapon kerül sor;
(b)
a személyes adatokat olyan hatóságokkal közlik, amelyek feladatai közvetlenül kapcsolódnak a személyes adatok e bekezdés c) pontja szerinti közlésének céljaihoz;
(c)
a személyes adatokat kizárólag akkor közlik, ha az az alábbiak miatt szükséges:
(i)
büntetőeljárás céljából;
(ii)
a büntetőeljárástól eltérő célból; vagy
(iii)
a közbiztonságot érintő közvetlen és súlyos fenyegetés elhárításához;
(d)
a megkereső harmadik ország kizárólag azokra a célokra használhatja fel a személyes adatokat, amelyekre az információt kérték, és azokon a kereteken belül, amelyeket – az esettől függően – a személyes adatokat a 109. cikk szerinti értesítésekben közlő tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság meghatározott; valamint
(e)
a személyes adatokat csak akkor közlik, ha a központi hatóság, miután értékelte a személyes adatok harmadik ország számára történő továbbításának valamennyi körülményét, arra a következtetésre jut, hogy megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre a személyes adatok védelmére.
5.
Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a személyes adatokra, amelyeket valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság szerzett meg – az esettől függően – e fejezet alapján, és amelyek az adott tagállamtól vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól származnak – az esettől függően.
4. FEJEZET
ÁTADÁS
115. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célkitűzése annak biztosítása, hogy egyrészről a tagállamok, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti kiadatási rendszer az elfogatóparancs alapján, e fejezet feltételeinek megfelelően végrehajtott átadási mechanizmuson alapuljon.
116. CIKK
Az arányosság elve
Az elfogatóparancs révén történő együttműködésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve a keresett személy jogait és az áldozatok érdekeit, a tett súlyosságát, a valószínűsíthető büntetést, valamint azt a lehetőséget, hogy a tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a keresett személy átadásánál kevésbé kényszerítő intézkedéseket hoz, különösen a szükségtelenül hosszú előzetes letartóztatás elkerülése érdekében.
117. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„elfogatóparancs”: egy tagállamban vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy egy tagállam a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja;
(b)
„végrehajtó igazságügyi hatóság”: a végrehajtó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak az az igazságügyi hatósága, amely ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint az elfogatóparancs végrehajtására illetékes;
(c)
„kibocsátó igazságügyi hatóság”: a végrehajtó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak az az igazságügyi hatósága, amely ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint az elfogatóparancs kibocsátására illetékes;
(d)
„igazságügyi hatóság”: olyan hatóság, amely valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint bíró, bíróság vagy ügyész funkciót tölt be; az ügyész csak olyan mértékben minősül igazságügyi hatóságnak, amennyire a belső jog erről rendelkezik;
(e)
„harmadik ország”: egy tagállamtól vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól eltérő ország.
118. CIKK
Alkalmazási kör
1.
Elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább 12 havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, illetve ha a szabadságvesztést kiszabó ítéletet vagy a szabadságelvonással járó intézkedést már meghozták, a szabadságvesztés-büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés időtartama legalább négy hónap.
2.
A (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül az átadás feltétele, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt az elfogatóparancsot kibocsátották, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint – tényállási elemeiktől és minősítésüktől függetlenül – bűncselekménynek minősüljenek.
3.
A 119. cikkre, a 120. cikk (1) bekezdésének b)–h) pontjára, valamint a 121., 122. és 123. cikkre figyelemmel, – amennyiben Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy a végrehajtó tagállam nem tagadhatja meg az alábbi magatartással kapcsolatban kibocsátott elfogatóparancs végrehajtását, amennyiben az ilyen magatartás szabadságvesztéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető, amelynek maximális időtartama legalább 12 hónap:
(a)
egy olyan személy magatartásával kapcsolatban, aki a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett terrorizmus, vagy kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme, vagy szándékos emberölés, súlyos testi sértés, emberrablás, személyi szabadság megsértése, túszejtés vagy erőszakos közösülés körébe tartozó bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek egy közös célt követő csoport általi elkövetéséhez hozzájárul, abban az esetben sem, ha az érintett személy az adott bűncselekmény vagy bűncselekmények tényleges elkövetésében nem vesz részt; az említett hozzájárulásnak szándékosnak kell lennie, és annak ismeretében kell történnie, hogy a részvétel hozzájárul az adott csoport bűnözői tevékenységeinek megvalósulásához; vagy
(b)
az e megállapodás 13. mellékletében meghatározott terrorizmus.
4.
Bármely tagállama nevében az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy viszonossági alapon nem alkalmazandó a (2) bekezdésben említett kettős büntethetőség feltétele, feltéve, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény:
(a)
az (5) bekezdésben felsorolt bűncselekmények egyike a kibocsátó tagállam, vagy – ha Gibraltár a kibocsátó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga által meghatározottak szerint; valamint
(b)
legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő a kibocsátó tagállamban, vagy ha Gibraltár a kibocsátó fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban.
5.
A (4) bekezdésben említett bűncselekmények a következők:
(a)
bűnszervezetben való részvétel;
(b)
az e megállapodás 13. mellékletében meghatározott terrorizmus;
(c)
emberkereskedelem;
(d)
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
(e)
kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
(f)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
(g)
korrupció, beleértve a vesztegetést;
(h)
csalás, ideértve valamely tagállam, az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
(i)
bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
(j)
pénzhamisítás;
(k)
kiberbűnözés;
(l)
környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
(m)
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás;
(n)
szándékos emberölés;
(o)
súlyos testi sértés;
(p)
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
(q)
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
(r)
rasszizmus és idegengyűlölet;
(s)
szervezett vagy fegyveres rablás;
(t)
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;
(u)
haszonszerzési célú megtévesztés;
(v)
védelmi pénz szedése és zsarolás;
(w)
iparvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás;
(x)
okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem;
(y)
fizetőeszközök hamisítása;
(z)
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
(aa)
nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
(bb)
lopott gépjárművek kereskedelme;
(cc)
szexuális kényszerítés;
(dd)
gyújtogatás;
(ee)
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
(ff)
légi jármű, hajó vagy űreszköz jogellenes hatalomba kerítése; valamint
(gg)
szabotázs.
119. CIKK
Az elfogatóparancs végrehajtása kötelező megtagadásának okai
Az elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:
(a)
ha az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény a végrehajtó tagállamban vagy – ha Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban közkegyelem alá esik, és ennek a tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a végrehajtó tagállam vagy – ha Gibraltár a végrehajtó fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság büntetőjoga szerint joghatósága van a bűncselekmény üldözésére;
(b)
ha a végrehajtó igazságügyi hatóságot arról tájékoztatják, hogy a keresett személyt egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ugyanazon cselekmények miatt jogerősen elítélte, feltéve, hogy ha büntetést szabtak ki, azt már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy már nem hajtható végre annak a tagállamnak a joga szerint, amely a keresett személyt elítélte, vagy az Egyesült Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint, ha a keresett személyt ezek valamelyike alapján ítélték el; vagy
(c)
ha az a személy, aki ellen az elfogatóparancsot kibocsátották, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint életkora miatt büntetőjogi felelősségre nem vonható az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekményért.
120. CIKK
Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának egyéb okai
1.
Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadható:
(a)
ha a 118. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint nem bűncselekmény; mindazonáltal, adók vagy illetékek, vámok és deviza vonatkozásában az elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga nem ugyanolyan típusú adót vagy illetéket ír elő, vagy nem ugyanolyan típusú adó- vagy illeték-, vám- és devizaszabályokat tartalmaz, mint – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga, vagy a kibocsátó tagállam joga;
(b)
ha az elfogatóparancsban szereplő személy ellen a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban büntetőeljárás van folyamatban az elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekménnyel megegyező cselekmény miatt;
(c)
ha a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai úgy határoztak, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében nem indítanak büntetőeljárást vagy megszüntetik azt, vagy ha egy tagállamban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban a keresett személy ellen ugyanazon cselekmény miatt jogerős határozatot hoztak, ami a további büntetőeljárás akadályát képezi;
(d)
ha a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint a keresett személy büntethetősége vagy büntetése elévült, és a cselekmények ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság büntetőjoga szerint saját joghatósága alá tartoznak;
(e)
ha a végrehajtó igazságügyi hatóságot arról tájékoztatják, hogy a keresett személyt egy harmadik ország vagy az Egyesült Királyság ugyanazon cselekmények miatt jogerősen elítélte, feltéve, hogy ha büntetést szabtak ki, azt már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet kibocsátó ország joga szerint már nem hajtható végre;
(f)
ha az elfogatóparancsot szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és:
(i)
ha a végrehajtó fél valamely tagállam, a keresett személy ezen tagállamban tartózkodik, vagy annak állampolgára vagy lakosa; vagy
(ii)
ha a végrehajtó fél Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, a keresett személy az Egyesült Királyság állampolgára, aki az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságai által Gibraltáron kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy Gibraltáron tartózkodó vagy ott lakóhellyel rendelkező személy,
és ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely illetékes hatósága vállalja, hogy a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint végrehajtja a büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést; ha a keresett személy hozzájárulása szükséges a büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság részére történő átadásához, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai csak akkor tagadhatják meg az elfogatóparancs végrehajtását, ha a keresett személy hozzájárult a büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés átadásához;
(g)
ha az elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet:
(i)
a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga értelmében egészben vagy részben a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltáron vagy ilyen területnek minősülő helyen követtek el; vagy
(ii)
a kibocsátó tagállamon vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a kibocsátó fél – Gibraltáron kívül követtek el, és – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga vagy a végrehajtó tagállam joga nem teszi lehetővé a büntetőeljárás lefolytatását ugyanilyen bűncselekményekre nézve, ha azokat a területén kívül követték el;
(h)
ha objektív okok alapján feltehető, hogy az elfogatóparancs kibocsátására azért került sor, hogy az adott személyt neme, faji vagy vallási hovatartozása, etnikai származása, állampolgársága, anyanyelve, politikai meggyőződése vagy szexuális irányultsága alapján vonják büntetőeljárás alá vagy büntessék meg, illetve feltehető, hogy helyzetét bármely fenti körülmény hátrányosan befolyásolhatja;
(i)
ha az elfogatóparancsot szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy személyesen nem volt jelen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson, kivéve, ha az elfogatóparancs szerint a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogában meghatározott további eljárási követelményekkel összhangban az érintett személyt:
(i)
kellő időben:
(A)
személyesen idézték, és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, vagy az érintett más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott a szóban forgó tárgyalás kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalás időpontjáról és helyéről tudomást szerzett;
valamint
(B)
tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
vagy
(ii)
az érintett személy a kitűzött tárgyalás időpontjának és helyének ismeretében meghatalmazta az általa választott vagy a tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által kirendelt ügyvédet arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett ügyvéd ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
vagy
(iii)
az érintett személy a határozat kézbesítését és azt követően, hogy kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát – beleértve az új bizonyítékokat –, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet:
(A)
kifejezetten kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot;
vagy
(B)
az alkalmazandó határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett;
vagy
(iv)
a határozatot nem kézbesítették személyesen az érintett személynek, de:
(A)
az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják neki, és kifejezetten tájékoztatni fogják őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát – beleértve az új bizonyítékokat –, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet;
valamint
(B)
tájékoztatni fogják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amint arra a vonatkozó elfogatóparancs utalást tartalmaz.
2.
Amennyiben az elfogatóparancsot szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátják ki az (1) bekezdés i) albekezdésének iv. pontjában meghatározott feltételek szerint, és az érintett személy előzőleg nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy büntetőeljárás folyik ellene, az adott személy az elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatása alkalmával kérheti, hogy átadását megelőzően bocsássák rendelkezésére az ítélet egy példányát. Amint tudomást szerez erről a kérésről, a kibocsátó hatóság a végrehajtó hatóság közvetítésével eljuttatja az érintett személynek az ítélet egy példányát. Az érintett személy kérése nem késleltetheti sem az átadási eljárást, sem az elfogatóparancs végrehajtására vonatkozó határozatot. Az ítéletnek az érintett rendelkezésére bocsátása kizárólag tájékoztatási célt szolgál; nem tekinthető az ítélet hivatalos kézbesítésének, és nem befolyásolhatja a perújítási vagy fellebbezési eljárás kérelmezésére nyitva álló határidőket.
3.
Amennyiben az adott személyt az (1) bekezdés i) albekezdésének iv. pontjában meghatározott feltételek szerint adják át, és perújítási kérelmet vagy fellebbezést nyújtott be, a perújítási vagy fellebbezési tárgyalásra váró személynek az ezen eljárások lezárásáig tartó fogva tartását rendszeresen vagy az érintett személy kérelmére felül kell vizsgálni a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban. E felülvizsgálatnak magában kell foglalnia különösen a szabadságelvonás felfüggesztésének vagy félbeszakításának a lehetőségét. A perújítási vagy fellebbezési eljárást az átadás után kellő időben kell megindítani.
121. CIKK
A politikai bűncselekményekkel kapcsolatos kivétel
1.
Az elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a bűncselekményt politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel kapcsolatos bűncselekménynek vagy politikai indíttatású bűncselekménynek tekinthetik.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, és bármely tagállama nevében az Unió értesítheti azonban a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy az (1) bekezdést csak az alábbiakkal kapcsolatban alkalmazzák:
(a)
a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekmények esetében;
(b)
a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett egy vagy több bűncselekmény elkövetése szándékával történő összeesküvés vagy társulás bűncselekménye, ha ezen összeesküvés vagy társulás bűncselekménye megfelel az e megállapodás 118. cikkének (3) bekezdésében említett magatartás jellemzőinek; valamint
(c)
az e megállapodás 13. mellékletében meghatározott terrorizmus.
3.
Amennyiben egy, a (2) bekezdésben említett értesítést tevő tagállam vagy egy olyan tagállam, amelynek nevében ilyen értesítést tettek, vagy amennyiben az ilyen értesítést tevő Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elfogatóparancsot bocsátott ki, Gibraltár tekintetében – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – az Egyesült Királyság, vagy az elfogatóparancsot végrehajtó tagállam viszonosságot alkalmazhat.
122. CIKK
Az állampolgársággal kapcsolatos kivétel
1.
Az elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a keresett személy a végrehajtó tagállam állampolgára, vagy amennyiben Gibraltár tekintetében a végrehajtó fél az Egyesült Királyság, az Egyesült Királyság állampolgára.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, és bármely tagállama nevében az Unió értesítheti azonban a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy – esettől függően – az Egyesült Királyság a saját állampolgárait, illetve ezen tagállam a saját állampolgárait nem adja át, vagy átadásukat csak bizonyos meghatározott feltételek mellett engedélyezi. Az értesítésnek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy azon tagállam belső jogrendjének alapelveivel vagy gyakorlatával kapcsolatos indokokon kell alapulnia, amelynek nevében az értesítést tették. Ilyen esetben, az esettől függően bármely tagállama nevében az Unió, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, a másik Fél értesítésének kézhezvételét követően észszerű időn belül értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy adott esetben a tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság végrehajtó igazságügyi hatóságai megtagadhatják saját állampolgáraik (1) bekezdésben említett átadását az adott tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, vagy az átadást csak bizonyos meghatározott feltételek mellett engedélyezik.
3.
Amennyiben egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azzal az indokkal tagadta meg az elfogatóparancs végrehajtását, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy egy tagállam esetében annak nevében az Unió a (2) bekezdésben említettek szerint megtette az értesítést, az adott tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, vagy a kibocsátó tagállam illetékes hatóságai álláspontjának figyelembevételével mérlegelik, hogy az Egyesült Királyság vagy az adott tagállam saját állampolgárával szemben az elfogatóparancs tárgyával arányos eljárást indítanak-e. Abban az esetben, ha az igazságügyi hatóság úgy határoz, hogy nem indít ilyen eljárást, az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény sértettje számára lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazandó belső joggal összhangban tájékoztatást kapjon a határozatról.
4.
Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említettek szerint eljárást indítanak saját állampolgáraik ellen, ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai számára biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedéseket tudjanak hozni az áldozatok és a tanúk megsegítésére, különös tekintettel az eljárás lefolytatásának módjára, a következő körülmények esetén:
(a)
ha az eljárást valamely tagállamban indítják, amennyiben az Egyesült Királyságban, Gibraltáron vagy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyekről van szó;
(b)
ha az eljárást Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban indítják, amennyiben valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személyekről van szó.
123. CIKK
A kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság
illetékes hatóságai által
egyedi esetekben nyújtandó garanciák
1.
Az elfogatóparancsnak a végrehajtó igazságügyi hatóság általi végrehajtása a következő garanciákhoz köthető:
(a)
ha az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető a kibocsátó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai ahhoz a feltételhez köthetik az elfogatóparancs végrehajtását, hogy a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által megfelelőnek ítélt garanciát nyújtanak arra, hogy a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a kiszabott büntetést vagy intézkedést – kérelem alapján vagy legkésőbb 20 év elteltével – felülvizsgálják, vagy ösztönzik azon, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célzó kegyelmi intézkedések alkalmazását, amelynek kérvényezésére az érintett személy a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga vagy gyakorlata szerint jogosult;
(b)
ha a személy, aki ellen az elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – az Egyesült Királyság állampolgára vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személy, e személy átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy az érintett személyt – meghallgatása után – visszaszállítják a végrehajtó tagállamba vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltárra, hogy ott töltse le a kibocsátó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a kibocsátó fél – Gibraltáron rá kiszabott szabadságvesztés-büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést; ha a keresett személy beleegyezésére van szükség a büntetésnek vagy a szabadságelvonással járó intézkedésnek a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltár részére történő átadásához, az arra vonatkozó garancia, hogy a személyt a büntetés letöltése céljából visszaküldik a végrehajtó tagállamba vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltárra, attól a feltételtől függ, hogy a keresett személy a meghallgatását követően hozzájárul-e a végrehajtó tagállamba vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltárra történő visszaküldéshez;
(c)
ha alapos okkal feltételezhető, hogy valós veszély fenyegeti a keresett személy alapvető jogainak védelmét, a végrehajtó igazságügyi hatóság – mielőtt döntene az elfogatóparancs végrehajtásáról – adott esetben további garanciákat kérhet a keresett személlyel való, az átadást követő bánásmódra vonatkozóan.
2.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy elfogadja e cikk bármely olyan módosítását, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban végrehajtott változtatások tükrözéséhez szükséges.
124. CIKK
A központi hatóság részvétele
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesíti az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságát az Egyesült Királyság központi hatóságáról, és bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot az egyes, ilyen hatóságot kijelölt tagállamok központi hatóságáról, vagy – amennyiben az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogrendszere úgy rendelkezik – egynél több központi hatóságáról, hogy segítse az illetékes igazságügyi hatóságokat.
2.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság (1) bekezdés szerinti értesítésekor Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, és bármely tagállama nevében az Unió jelezheti, hogy az érintett tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső igazságszolgáltatási rendszerének felépítése következtében a központi hatóság(ok) felelős(ek) az elfogatóparancsok adminisztratív továbbításáért és fogadásáért, valamint az ezekkel kapcsolatos minden egyéb hivatalos levelezésért. Az elfogatóparancsok továbbítását a 126. cikkel és ennek megfelelően a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban kell végrehajtani. E közlés a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság minden hatóságára nézve kötelező.
125. CIKK
Az elfogatóparancs tartalma és formája
1.
Az elfogatóparancs a 14. mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelően az alábbi információkat tartalmazza:
(a)
a keresett személy személyazonossága és állampolgársága;
(b)
a kibocsátó igazságügyi hatóság megnevezése, címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail-címe;
(c)
annak tanúsítása, hogy a 118. cikk hatálya alá tartozó végrehajtható ítélet, elfogatóparancs vagy más, azonos joghatállyal bíró végrehajtható bírósági határozat áll rendelkezésre;
(d)
a bűncselekmény jellege és jogi minősítése, különösen figyelemmel a 118. cikkre;
(e)
a bűncselekmény elkövetési körülményeinek ismertetése, ezen belül az időpont, a hely és a keresett személy bűncselekményben való részvételének módja;
(f)
jogerős ítélet esetén a kiszabott büntetés, illetve a bűncselekményre a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint előírt büntetési tétel; valamint
(g)
ha lehetséges, a bűncselekmény egyéb következményei.
2.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság szükség szerint módosíthatja a 14. mellékletben említett formanyomtatványt.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság elfogadja a 14. mellékletben szereplő formanyomtatvány bármely olyan módosítását, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 43. mellékletében végrehajtott változtatások tükrözéséhez szükséges.
3.
Az elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, vagy angol nyelvre, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél. Bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy elfogadja a valamely tagállam egy vagy több egyéb hivatalos nyelvén készült fordítást.
126. CIKK
Az elfogatóparancs továbbítása
1.
A 6. cikk (1) bekezdése csak az elfogatóparancs első továbbítására vonatkozik, amely továbbítást az említett cikkel és e fejezet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
2.
Ha a keresett személy tartózkodási helye ismert, a kibocsátó igazságügyi hatóság a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban az elfogatóparancsot továbbíthatja a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságának, lehetővé téve e hatóság számára az elfogatóparancs hitelességének megállapítását.
127. CIKK
Az elfogatóparancs továbbításának részletes eljárási rendje
1.
Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság számára nem ismert az illetékes végrehajtó igazságügyi hatóság, akkor elvégzi a szükséges kutatást, hogy a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságaitól megszerezze ezt az információt.
2.
A 126. cikk alkalmazása helyett a kibocsátó igazságügyi hatóság az elfogatóparancs továbbításához kérheti a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) szolgálatait is.
3.
Az elfogatóparancs végrehajtásához szükséges bármilyen irat továbbításával vagy hitelességével kapcsolatos összes nehézséget az érintett igazságügyi hatóságok közvetlenül, vagy adott esetben a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságainak bevonásával hárítják el.
4.
Ha az a hatóság, amelyhez az elfogatóparancs megérkezik, nem illetékes annak alapján eljárni, hivatalból továbbítja az elfogatóparancsot a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságához, és erről tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot.
128. CIKK
A keresett személy jogai
1.
Ha egy keresett személyt az elfogatóparancs végrehajtása céljából elfognak, a végrehajtó igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban tájékoztatja ezt a személyt az elfogatóparancsról és annak tartalmáról, valamint arról is, hogy beleegyezhet – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, vagy a kibocsátó tagállamnak történő átadásába.
2.
Ha a keresett személy, akit az elfogatóparancs végrehajtása céljából elfognak, nem beszéli vagy nem érti az elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárás nyelvét, joga van ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának megfelelően tolmács segítségét vegye igénybe, és megkapja az írásbeli fordítást anyanyelvén, vagy általa beszélt vagy értett nyelven.
3.
A végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban a keresett személynek az elfogáskor joga van ügyvédi segítséget igénybe venni.
4.
A keresett személyt tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll a kibocsátó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban ügyvédet megbízni azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a keresett személynek – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban vagy a végrehajtó tagállamban az elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban. Ez a bekezdés nem érinti a 140. cikkben meghatározott határidőket.
5.
Az elfogott keresett személynek joga van ahhoz, hogy az állampolgársága szerinti állam konzuli hatóságai, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási helye szerinti állam konzuli hatóságai indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást kapjanak a letartóztatásról, és ha úgy kívánja, kommunikáljon ezekkel a hatóságokkal.
129. CIKK
A személy fogva tartása
Ha egy személyt elfogatóparancs alapján fognak el, a végrehajtó igazságügyi hatóság dönt arról, hogy a keresett személyt a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogával összhangban továbbra is fogva tartsák-e. A végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának megfelelően a személyt ideiglenesen bármikor szabadon lehet bocsátani, feltéve hogy ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság minden szükségesnek ítélt intézkedést megtesz a keresett személy szökésének megakadályozása érdekében.
130. CIKK
Beleegyezés az átadásba
1.
Ha az elfogott személy előadja, hogy az átadásába beleegyezik, e beleegyezéséről, és ha szükséges, a 144. cikk (2) bekezdésében említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondásról a végrehajtó igazságügyi hatóság előtt, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban kell nyilatkoznia.
2.
Minden tagállam, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a beleegyezés és adott esetben az (1) bekezdésben említett lemondás olyan feltételek között történjen, amelyekből kitűnik, hogy az érintett személy önkéntesen és a következmények teljes tudatában tette meg nyilatkozatát. E célból a személynek jogában áll ügyvédet igénybe venni.
3.
A beleegyezést és adott esetben az (1) bekezdésben említett lemondást a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogában előírt eljárásnak megfelelően hivatalosan jegyzőkönyvbe veszik.
4.
A beleegyezés elvben nem vonható vissza. Egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság előírhatja, hogy az (1) bekezdésben említett beleegyezés, és adott esetben a lemondás, a belső joga szerint alkalmazandó szabályokkal összhangban visszavonható. Ilyen esetben a beleegyezés dátuma és visszavonásának dátuma közötti időszak a 140. cikkben meghatározott határidők számításakor nem vehető figyelembe. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, és bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, megjelölve azokat az eljárásokat, amelyek szerint a beleegyezés visszavonható, valamint az említett eljárások esetleges módosításait.
131. CIKK
A keresett személy kihallgatása
Ha az elfogott személy nem egyezik bele a 130. cikk szerinti átadásba, e személynek joga van ahhoz, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint kihallgassa.
132. CIKK
Határozat az átadásról
1.
Az érintett személy átadásáról az e fejezetben előírt határidőkön belül és feltételek mellett, különösen a 116. cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, a végrehajtó igazságügyi hatóság határoz.
2.
Ha a végrehajtó igazságügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által közölt információk nem elégségesek ahhoz, hogy az átadás kérdésében határozzon, kéri, hogy a szükséges kiegészítő információkat, különösen a 116. cikkre, a 119–121. cikkre, a 123. cikkre, valamint a 125. cikkre tekintettel, soron kívül bocsássák a rendelkezésére, és a 134. cikkben előírt határidők betartását szem előtt tartva határidőt szabhat ezek kézhezvételére.
3.
A kibocsátó igazságügyi hatóság bármilyen további hasznos információt bármikor megküldhet a végrehajtó igazságügyi hatóságnak.
133. CIKK
Határozat több megkeresés esetén
1.
Ha egyazon személy ellen két vagy több tagállam, vagy egy vagy több tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai bocsátottak ki európai elfogatóparancsot vagy elfogatóparancsot, a végrehajtó igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönti el, hogy melyik elfogatóparancsot hajtja végre; ezen körülmények közé tartozik különösen a bűncselekmény súlya és a bűncselekmények elkövetési helye, az elfogatóparancsok vagy az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontja, valamint az, hogy az elfogatóparancsokat büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, szabadságelvonással járó intézkedés, illetve a tagállamoknak az uniós jogból eredő, a mozgás szabadságának elvén és az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elvén alapuló jogi kötelezettségei végrehajtása céljából bocsátották-e ki.
2.
A tagállam végrehajtó igazságügyi hatósága az (1) bekezdésben említett határozathozatalhoz kikérheti az Eurojust véleményét.
3.
Amennyiben egy elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme vagy az Egyesült Királyság által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint előterjesztett elfogatóparancs (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti elfogatóparancs) ütközik, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága az összes körülmény, különösen az (1) bekezdésben és az alkalmazandó egyezményben foglalt feltételek mérlegelésével dönti el, hogy az elfogatóparancsnak vagy a kiadatási kérelemnek vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti elfogatóparancsnak ad-e elsőbbséget.
4.
Ez a cikk nem érinti a tagállamoknak, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma szerinti kötelezettségeit.
134. CIKK
Az elfogatóparancs végrehajtására vonatkozó határozatra irányadó határidők és szabályok
1.
Az elfogatóparancsot soron kívül intézik és hajtják végre.
2.
Amennyiben a keresett személy beleegyezik az átadásba, az elfogatóparancs végrehajtásáról szóló végleges határozatot a beleegyezést követő tíz napon belül kell meghozni.
3.
Egyéb esetekben az elfogatóparancs végrehajtásáról szóló végleges határozatot a keresett személy elfogását követő 60 napon belül kell meghozni.
4.
Ha egyedi esetekben az elfogatóparancs a (2) vagy a (3) bekezdésben előírt határidőn belül nem hajtható végre, a végrehajtó igazságügyi hatóság a késedelem okainak közlése mellett haladéktalanul tájékoztatja e tényről a kibocsátó igazságügyi hatóságot. Ilyen esetekben a határidő további 30 nappal meghosszabbítható.
5.
Mindaddig, amíg a végrehajtó igazságügyi hatóság az elfogatóparancs végrehajtásáról nem hozta meg végleges határozatát, gondoskodik arról, hogy a személy tényleges átadásához szükséges lényeges feltételek továbbra is biztosítva legyenek.
6.
Az elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását indokolni kell.
135. CIKK
A határozat meghozatala előtti állapot
1.
Ha az elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, a végrehajtó igazságügyi hatóság hozzájárul ahhoz, hogy:
(a)
a keresett személyt az átadásról szóló 4. fejezet 136. cikke (A személy kihallgatása a határozat meghozatala előtt) szerint kihallgassák; vagy
(b)
a keresett személyt ideiglenesen átadják.
2.
Az ideiglenes átadás feltételeit és időtartamát a kibocsátó és a végrehajtó igazságügyi hatóság közötti kölcsönös megállapodásban határozzák meg.
3.
Ideiglenes átadás esetén az érintett személynek lehetővé kell tenni, hogy visszatérjen a végrehajtó tagállamba, vagy amennyiben – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – Gibraltárra, és ott részt vegyen az őt érintő, az átadási eljárás keretében folytatott bírósági tárgyalásokon.
136. CIKK
A személy kihallgatása a határozat meghozatala előtt
1.
A keresett személyt igazságügyi hatóság hallgatja ki. E célból a keresett személyt ügyvéd segítsége illeti meg, akit a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogával összhangban jelölnek ki.
2.
A keresett személyt a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogának, valamint a kibocsátó és a végrehajtó igazságügyi hatóság közötti közös megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően hallgatják ki.
3.
E cikk megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az illetékes végrehajtó igazságügyi hatóság megbízhatja a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egy másik igazságügyi hatóságát, hogy vegyen részt a keresett személy kihallgatásában.
137. CIKK
Kiváltságok és mentességek
1.
Ha a keresett személyt a joghatóság vagy a végrehajtás tekintetében kiváltság vagy mentesség illeti meg a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, a 134. cikkben említett határidők csak akkor kezdődnek meg, amikor – vagy amennyiben – a végrehajtó igazságügyi hatóság tájékoztatást kap a kiváltság vagy a mentesség felfüggesztésének tényéről.
2.
A végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a tényleges átadás lényeges feltételei biztosítottak legyenek, amint a személyt ilyen kiváltság vagy a mentesség többé nem illeti meg.
3.
Amennyiben a kiváltság vagy a mentesség felfüggesztése a végrehajtó tagállam vagy az Egyesült Királyság vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamelyik hatóságának hatáskörébe tartozik, a végrehajtó igazságügyi hatóság haladéktalanul ilyen irányú megkereséssel fordul e hatósághoz. Amennyiben a kiváltság vagy mentesség felfüggesztése egy másik tagállam, az Egyesült Királyság, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, egy harmadik ország vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, a kibocsátó igazságügyi hatóság megkeresi az említett hatóságot, hogy gyakorolja e hatáskörét.
138. CIKK
Versengő nemzetközi kötelezettségek
1.
Ez a megállapodás nem érinti a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kötelezettségeit abban az esetben, ha a keresett személyt harmadik országból vagy az Egyesült Királyságból adták ki az adott tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, és ezt a személyt a kiadatás alapjául szolgáló megállapodás specialitás szabályára vonatkozó rendelkezései védik. A végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság minden szükséges intézkedést megtesz, hogy haladéktalanul beszerezze a keresett személyt kiadó harmadik ország vagy az Egyesült Királyság hozzájárulását a keresett személy átadásához a kibocsátó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak. A 134. cikkben említett határidők csak azon a napon kezdődnek, amikor a specialitás szabályainak alkalmazása megszűnik.
2.
A keresett személyt kiadó harmadik ország vagy az Egyesült Királyság határozatának meghozataláig a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság gondoskodik arról, hogy a tényleges átadás lényeges feltételei továbbra is biztosítottak legyenek.
139. CIKK
A határozatról való értesítés
A végrehajtó igazságügyi hatóság haladéktalanul értesíti a kibocsátó igazságügyi hatóságot az elfogatóparancs alapján teendő intézkedésekre vonatkozó határozatáról.
140. CIKK
A személy átadásának határideje
1.
A keresett személyt a lehető leghamarabb – az érintett hatóságok megállapodása szerinti időpontban – átadják.
2.
A keresett személyt legkésőbb az elfogatóparancs végrehajtásáról szóló végleges határozatot követő tíz napon belül át kell adni.
3.
Ha a keresett személy átadása a (2) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyike vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak hatókörén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, a végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóság haladéktalanul felveszi a kapcsolatot, és új átadási időpontban egyeznek meg. Ebben az esetben az átadásra az e megállapodás szerinti új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.
4.
Az átadás kivételesen ideiglenesen felfüggeszthető súlyos emberiességi okokból, például akkor, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása nyilvánvalóan veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az elfogatóparancsot végre kell hajtani, amint ezek az okok megszűntek. A végrehajtó igazságügyi hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban egyeznek meg. Ebben az esetben az átadásra az e megegyezés szerinti új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.
5.
Ha az érintett személy a (2)–(4) bekezdésben említett határidők lejárta után még mindig őrizetben van, szabadon kell bocsátani. A végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóságok kapcsolatba lépnek egymással, amint úgy tűnik, hogy egy személyt e bekezdés alapján szabadon kell bocsátani, és megállapodnak az adott személy átadására vonatkozó szabályokról.
141. CIKK
Halasztott vagy feltételes átadás
1.
A végrehajtó igazságügyi hatóság, miután határozott az elfogatóparancs végrehajtásáról, elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy a keresett személy ellen a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban a büntetőeljárást lefolytathassák, illetve – ha a keresett személyt már elítélték – hogy a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban az elfogatóparancsban említett cselekménytől eltérő egyéb cselekménye miatt kiszabott büntetését letölthesse.
2.
Az átadás elhalasztása helyett a végrehajtó igazságügyi hatóság – a végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóság közötti közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – ideiglenesen átadhatja a keresett személyt a kibocsátó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak. A megállapodást írásban kötik meg, és a feltételek a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság összes hatóságára nézve kötelezőek.
142. CIKK
Átszállítás
1.
Minden tagállam, az Egyesült Királyság, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság engedélyezi, hogy a keresett személyt területén átadás céljából átszállítsák, feltéve hogy tájékoztatást kapott az alábbiakról:
(a)
annak a személynek a személyazonossága és állampolgársága, aki ellen az elfogatóparancsot kibocsátották;
(b)
elfogatóparancs megléte;
(c)
a bűncselekmény jellege és jogi minősítése; valamint
(d)
a bűncselekmény körülményeinek ismertetése, ideértve annak időpontját és helyét is.
2.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 122. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítést tett arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság állampolgárai nem kerülnek átadásra vagy hogy az átadást csak bizonyos meghatározott feltételek mellett engedélyezi, az Egyesült Királyság vagy adott esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azonos feltételek mellett visszautasíthatja az Egyesült Királyság állampolgárainak a területén átmenő szállítását vagy ugyanazon feltételeknek vetheti alá azt.
3.
Az a tagállam, amelynek a nevében a 122. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítésre került sor arra vonatkozóan, hogy az állampolgárai nem kerülnek átadásra vagy hogy az átadást csak bizonyos meghatározott feltételek mellett engedélyezi, azonos feltételek mellett visszautasíthatja állampolgárainak a területén átmenő szállítását vagy ugyanazon feltételeknek vetheti alá azt.
4.
A tagállamok, az Egyesült Királyság, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítik a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot az átszállítás iránti megkeresések és a szükséges iratok, valamint az átszállítási kérelmekkel kapcsolatos bármely egyéb hivatalos levelezés átvételére jogosult hatóságokról.
5.
Az átszállítás iránti megkeresés és az (1) bekezdésben említett információk a (4) bekezdés szerint értesített hatósághoz bármilyen, írásbeli változat készítésére alkalmas eszközzel továbbíthatók. A megkeresett tagállam vagy az Egyesült Királyság vagy – amennyiben Gibraltár a megkeresett szereplő – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesített hatósága ugyanilyen módon közli határozatát.
6.
E cikk nem alkalmazandó azon légi úton történő átszállítások esetén, ahol nem terveznek közbenső leszállást. Ha azonban nem tervezett leszállásra kerül sor, a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság továbbítja a (4) bekezdés szerint értesített hatóság részére az (1) bekezdésben említett információkat.
7.
Abban az esetben, ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik ország vagy az Egyesült Királyság ad ki vagy ad át egy tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, vagy a kiadására vagy átadására tagállamok között kerül sor, e cikket értelemszerűen kell alkalmazni. Az „elfogatóparanccsal” kapcsolatos hivatkozásokat az adott esettől függően különösen a „kiadatási kérelemre” vagy az „európai elfogatóparancsra” vagy a „kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti elfogatóparancsra” való hivatkozásként kell kezelni.
143. CIKK
A végrehajtó tagállamban vagy Gibraltáron
töltött fogva tartás beszámítása
1.
A kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az elfogatóparancs végrehajtásából eredő fogva tartás teljes időtartamát beszámítja a kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés következtében a kibocsátó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a kibocsátó fél – Gibraltáron letöltendő szabadságvesztés teljes időtartamába.
2.
A végrehajtó igazságügyi hatóság vagy a 124. cikk szerint értesített központi hatóság az átadás időpontjában továbbítja a kibocsátó igazságügyi hatóságnak a keresett személy elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának időtartamára vonatkozó összes információt.
144. CIKK
Esetleges büntetőeljárás más bűncselekmények miatt
1.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy az olyan tagállamokkal fenntartott kapcsolataiban, amelyek nevében az Unió a (2) bekezdésben említett értesítést tette, vélelmezi, hogy a hozzájárulását adta ahhoz, hogy egy személyt az átadása előtt elkövetett, az átadás alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő másik bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vonjanak, elítéljenek, és szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogva tartsanak, amennyiben az adott esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság végrehajtó igazságügyi hatósága az átadásról szóló határozatában másképpen nem rendelkezik.
2.
Bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy amennyiben az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében az (1) bekezdésben említett értesítést tette, vélelmezi, hogy a szóban forgó tagállamok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy egy személyt az átadása előtt elkövetett, az átadás alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő másik bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vonjanak, elítéljenek, és szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogva tartsanak, amennyiben az adott esetben a tagállam végrehajtó igazságügyi hatósága az átadásról szóló határozatában másképpen nem rendelkezik.
3.
Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett esetek kivételével az átadott személy az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem vonható büntetőeljárás alá, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.
4.
A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:
(a)
a személy a végleges szabadon bocsátását követő 45 napon belül nem hagyta el annak a tagállamnak a területét, amelynek átadták, vagy Gibraltár területét, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak adták át, noha erre lehetősége lett volna, vagy a terület elhagyása után visszatért – az adott esettől függően – az adott tagállamba vagy Gibraltárra;
(b)
a bűncselekmény szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem büntethető;
(c)
a büntetőeljárás nem eredményezi személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazását;
(d)
a személyt szabadságelvonással nem járó büntetésnek vagy intézkedésnek, különösen pénzbüntetésnek vagy azt helyettesítő intézkedésnek vethetik alá, még ha a büntetés vagy intézkedés a személyi szabadságának korlátozását eredményezheti is;
(e)
a személy – a 130. cikkel összhangban – beleegyezett átadásába, adott esetben azzal egyidejűleg, hogy lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;
(f)
a személy, átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról; a lemondó nyilatkozatot a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes igazságügyi hatósága előtt kell megtenni, és azt az adott esettől függően az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának megfelelően kell jegyzőkönyvbe venni; a lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette; e célból a személynek jogában áll ügyvédet igénybe venni; valamint
(g)
a személyt átadó végrehajtó igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.
5.
A hozzájárulás iránti kérelmet a 125. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk és a 125. cikk (2) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell benyújtani a végrehajtó igazságügyi hatósághoz. A hozzájárulást meg kell adni, amennyiben a bűncselekmény, amelyre vonatkozóan azt kérik, e fejezet rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A hozzájárulást a 119. cikkben említett okok fennállása esetén meg kell tagadni, egyébként csak a 120. cikkben vagy a 121. cikk (2) bekezdésében és a 122. cikk (2) bekezdésében említett okok miatt tagadható meg. Az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül hozzák meg. A 123. cikkben meghatározott helyzetekre vonatkozóan a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak az abban a cikkben előírt biztosítékokat kell nyújtaniuk.
145. CIKK
További átadás vagy kiadatás
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy az olyan más tagállamokkal fenntartott kapcsolataiban, amelyek nevében az Unió a (2) bekezdésben említett értesítést tett, vélelmezi, hogy a hozzájárulását adta ahhoz, hogy az említett tagállamok valamelyike az eredetileg Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kibocsátott elfogatóparancs alapján az adott tagállamnak átadott személyt – az e személy átadása előtt elkövetett bűncselekményre tekintettel kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – a későbbiekben egy másik tagállamnak átadja, amennyiben az adott esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság végrehajtó igazságügyi hatósága a későbbi átadásról szóló határozatot meghozó tagállamnak való átadásról szóló határozatában másképpen nem rendelkezik.
2.
Bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy amennyiben az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében az (1) bekezdésben említett értesítést tett, vélelmezi, hogy ezen tagállamok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy az említett tagállamok valamelyike által az eredetileg Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak elfogatóparancs alapján átadott személyt – az e személy átadása előtt elkövetett bűncselekményre tekintettel kibocsátott elfogatóparancs alapján – a későbbiekben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egy másik ilyen tagállamnak átadja, amennyiben az adott esetben annak a tagállamnak a végrehajtó igazságügyi hatósága, amelyik az adott személyt eredetileg Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak átadta, az ezen átadásról szóló határozatában másképpen nem rendelkezik.
3.
Az elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs alapján a kibocsátó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak átadott személy, az átadása előtt elkövetett bűncselekményre tekintettel kibocsátott elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs alapján később az alábbi esetekben adható át a végrehajtó tagállamon kívüli más tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a végrehajtó igazságügyi hatóság hozzájárulása nélkül:
(a)
a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő 45 napon belül nem hagyta el annak a tagállamnak a területét, amelynek átadták, vagy Gibraltár területét, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak adták át, noha erre lehetősége lett volna, vagy annak elhagyása után visszatért az adott tagállamba vagy Gibraltárra;
(b)
a keresett személy beleegyezik abba, hogy elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző másik tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak átadják; a beleegyezést a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes igazságügyi hatóságai előtt kell megtenni, és azt az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának megfelelően kell jegyzőkönyvbe venni; a beleegyezést úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és a következmények teljes tudatában tette; e célból a személynek jogában áll ügyvédet igénybe venni; valamint
(c)
a keresett személyre a 144. cikk (3) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.
4.
A végrehajtó igazságügyi hatóság az alábbi szabályokkal összhangban járul hozzá egy másik tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak való átadáshoz:
(a)
a hozzájárulás iránti kérelmet a 126. cikkel összhangban, a 125. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk és a 125. cikk (2) bekezdésében említett fordítás kíséretében kell benyújtani;
(b)
a hozzájárulást meg kell adni, amennyiben a bűncselekmény, amelyre vonatkozóan azt kérik, e megállapodás rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után;
(c)
az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül hozzák meg; valamint
(d)
a hozzájárulást a 119. cikkben említett okok fennállása esetén meg kell tagadni, egyébként csak a 120. cikkben vagy a 121. cikk (2) bekezdésében és a 122. cikk (2) bekezdésében említett okok miatt tagadható meg.
5.
A 123. cikkben említett helyzetekre vonatkozóan a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak az abban előírt biztosítékokat kell nyújtaniuk.
6.
Az (1) és a (2) bekezdés ellenére az elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik országnak, illetve nem adható át az Egyesült Királyságnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely az érintett személyt átadta, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amennyiben az adta át az érintett személyt. Az ilyen hozzájárulást az esettől függően az adott tagállamra vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra nézve kötelező egyezményekkel, valamint az adott tagállam, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban kell megadni.
146. CIKK
Tárgyak átadása
1.
A végrehajtó igazságügyi hatóság a kibocsátó igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogával összhangban lefoglalja és átadja azokat a tárgyakat,
(a)
amelyek bizonyítékként szolgálhatnak; vagy
(b)
amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeként szerzett meg.
2.
Az (1) bekezdésben említett tárgyakat akkor is átadják, ha az elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani.
3.
Ha az (1) bekezdésben említett tárgyakat a végrehajtó tagállamban vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban le kell foglalni vagy el kell kobozni, ezen tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – ha a tárgyakra folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van – ideiglenesen visszatarthatja vagy a visszaszolgáltatás feltételével átadhatja azokat – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, vagy a kibocsátó tagállamnak.
4.
A végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak vagy harmadik személyeknek az (1) bekezdésben említett tárgyakra vonatkozó minden szerzett joga fennmarad. Ha ilyen jogok állnak fenn, Gibraltár tekintetében – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – az Egyesült Királyság vagy a kibocsátó tagállam illetékes hatósága a büntetőeljárás befejeztével haladéktalanul és díjmentesen visszaszolgáltatja a tárgyakat a végrehajtó tagállamnak vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak.
147. CIKK
Költségek
1.
Azokat a költségeket, amelyek a végrehajtó tagállamban vagy Gibraltáron – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a végrehajtó fél – az elfogatóparancs végrehajtása során merülnek fel, a végrehajtó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai viselik.
2.
Minden egyéb költséget a kibocsátó tagállam vagy – amennyiben Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai viselnek.
148. CIKK
Más nemzetközi szerződésekhez való viszony
1.
E megállapodás hatálybalépését követően – egyrészről a tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, másrészről harmadik országok viszonylatában történő alkalmazásuk sérelme nélkül – e fejezet lép egyrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, másrészről a tagállamok közötti viszonylatban a kiadatás terén alkalmazandó alábbi egyezmények megfelelő rendelkezéseinek helyébe:
(a)
az 1957. december 13-án Párizsban kelt európai kiadatási egyezmény és ennek kiegészítő jegyzőkönyvei; valamint
(b)
a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezménynek a kiadatással kapcsolatos rendelkezései.
2.
Amennyiben az (1) bekezdésben említett egyezmények olyan tagállamok területére vagy olyan területekre alkalmazandók, amelyek külkapcsolataiért olyan tagállam felel, amelyre e fejezet nem alkalmazandó, az ezen területek és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra Gibraltár tekintetében változatlanul ezek az egyezmények irányadók.
149. CIKK
Az értesítések felülvizsgálata
E megállapodásnak a 330. cikkel összhangban történő közös felülvizsgálata során a Felek mérlegelik a 118. cikk (4) bekezdése, a 121. cikk (2) bekezdése és a 122. cikk (2) bekezdése szerinti értesítések fenntartásának szükségességét. Ha a 122. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket nem újítják meg, azok e megállapodás hatálybalépésétől számított négy év eltelte vagy a megállapodásnak a 330. cikkel összhangban történő közös felülvizsgálata elvégzésének időpontja közül a későbbi időpontban hatályukat vesztik. A 122. cikk (2) bekezdésében említett értesítések csak az e megállapodás hatálybalépésének negyedik évfordulóját megelőző három hónapban, majd azt követően ötévente újíthatók meg vagy tehetők meg újból, feltéve, hogy a 122. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek az adott időpontban teljesülnek.
150. CIKK
Folyamatban lévő elfogatóparancsok az alkalmazás mellőzése esetén
A 66. cikk, a 67. cikk és a 334. cikk ellenére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni az elfogatóparancsok tekintetében, amennyiben a keresett személyt azt megelőzően tartóztatták le, hogy e fejezet alkalmazását mellőzték volna az elfogatóparancs végrehajtása céljából, függetlenül attól, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság határozata értelmében a keresett személy őrizetben marad-e, vagy ideiglenesen szabadlábra helyezik.
151. CIKK
Alkalmazás a meglévő európai elfogatóparancsokra
E fejezet alkalmazandó a 2002/584/IB tanácsi kerethatározattal összhangban valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által 2020. december 31. előtt kibocsátott európai elfogatóparancsokra, amennyiben a keresett személyt e megállapodás hatályba lépéséig az elfogatóparancs végrehajtása céljából nem tartóztatták le.
5. FEJEZET
KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLY
152. CIKK
Célkitűzés
1.
E fejezet célkitűzése, hogy kiegészítse a rendelkezéseket és megkönnyítse az alkalmazást egyrészről a tagállamok, másrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság között az alábbiak tekintetében:
(a)
az 1959. április 20-án Strasbourgban kelt Európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (a továbbiakban: a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény);
(b)
a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény 1978. március 17-én Strasbourgban kelt kiegészítő jegyzőkönyve;
(c)
a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény 2001. november 8-án Strasbourgban kelt második kiegészítő jegyzőkönyve; valamint
(d)
a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény 2025. szeptember 19-én Vallettában kelt harmadik kiegészítő jegyzőkönyve.
2.
Ez a fejezet nem sérti e cím 3. fejezetének rendelkezéseit, amely elsőbbséget élvez e fejezettel szemben.
153. CIKK
Az illetékes hatóság fogalmának meghatározása
E cím alkalmazásában „illetékes hatóság” valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bármely olyan hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik kölcsönös jogsegély iránti megkeresések küldésére vagy fogadására a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei rendelkezéseivel összhangban, és amelyet adott esetben a tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az Európa Tanács főtitkárának címzett nyilatkozataikban ilyenként meghatároztak. Az „illetékes hatóság” fogalma magában foglalja a 68. cikkel összhangban bejelentett uniós szerveket is; az ilyen uniós szervekre e fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
154. CIKK
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresés formanyomtatványa
1.
A kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket a 15. mellékletben található formanyomtatvány használatával kell benyújtani.
2.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság szükség szerint módosíthatja a 15. mellékletben említett formanyomtatványt.
3.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság elfogadja a 15. mellékletben szereplő formanyomtatvány bármely olyan módosítását, amely az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésekhez használt formanyomtatványban végrehajtott változtatások tükrözéséhez szükséges.
4.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság vállalhatja továbbá, hogy formanyomtatványt dolgoz ki az olyan értesítésekhez, mint például a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve 3. cikkének (2) bekezdésében említett értesítések. A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság szükség szerint módosíthatja az ilyen értesítésekre vonatkozó formanyomtatványt.
155. CIKK
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresés feltételei
1.
A megkereső tagállam vagy– amennyiben Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága csak akkor nyújthat be kölcsönös jogsegély iránti megkeresést, ha meggyőződött az alábbi feltételek teljesüléséről:
(a)
a megkeresés – figyelembe véve a gyanúsított vagy vádlott jogait – az eljárás céljából szükséges és arányos; valamint
(b)
a megkeresésben megjelölt nyomozási cselekményt vagy nyomozási cselekményeket ugyanezen feltételek mellett egy hasonló belföldi ügyben is elrendelhették volna.
2.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság konzultálhat a megkereső tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal, ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek. A konzultációt követően a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága, visszavonhatja a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést.
156. CIKK
Eltérő típusú nyomozási cselekmény igénybevétele
1.
Ha lehetséges, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága mérlegeli, hogy a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben megjelölttől eltérő nyomozási cselekményhez folyamodjon, ha:
(a)
a megkeresésben megjelölt nyomozási cselekmény a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogában nem létezik; vagy
(b)
a megkeresésben megjelölt nyomozási cselekmény hasonló belföldi ügyben nem lenne igénybevehető.
2.
A kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei, valamint a 158. cikk alapján rendelkezésre álló megtagadási okok sérelme nélkül, e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a következő nyomozási cselekményekre, amelyeknek minden esetben rendelkezésre kell állniuk a megkeresett tagállam joga, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint:
(a)
a rendészeti vagy igazságügyi hatóságok birtokában lévő adatbázisokban található olyan információ beszerzése, amelyhez a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága büntetőeljárás keretében hozzáférhet;
(b)
tanú, szakértő, sértett, gyanúsított, vádlott vagy harmadik fél kihallgatása a megkeresett tagállamban vagy Gibraltáron, ha az Egyesült Királyság a megkeresett fél Gibraltár tekintetében;
(c)
a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogának meghatározása szerinti, nem kényszerítő nyomozási cselekmények; valamint
(d)
adott telefonszámhoz vagy IP-címhez tartozó előfizetéssel rendelkező személyek azonosítása.
3.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága olyan esetekben is folyamodhat a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben megjelölttől eltérő nyomozási cselekményhez, ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által választott nyomozási cselekmény kisebb beavatkozással járó eszközök révén ugyanazzal az eredménnyel járna, mint a megkeresésben megjelölt nyomozási cselekmény.
4.
Ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága úgy dönt, hogy az (1) vagy a (3) bekezdés szerint a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben megjelölttől eltérő cselekményhez folyamodik, erről előzőleg tájékoztatja a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságát, amely visszavonhatja vagy kiegészítheti a megkeresést.
5.
Ha a megkeresésben megjelölt nyomozási cselekmény a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogában nem létezik, vagy ilyen nyomozási cselekményt hasonló belföldi ügyben nem lenne igénybevehető, és nem áll rendelkezésre olyan egyéb nyomozási cselekmény, amely ugyanazzal az eredménnyel járna, mint a kért nyomozási cselekmény, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága tájékoztatja a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságát arról, hogy a kért jogsegély nem teljesíthető.
157. CIKK
Tájékoztatási kötelezettség
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága bármilyen rendelkezésre álló módon és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságát, ha:
(a)
a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés a megkeresés hiányossága vagy nyilvánvaló hibája miatt nem teljesíthető; vagy
(b)
a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés végrehajtása során további vizsgálatok nélkül úgy ítéli meg, hogy helyénvaló lehet kezdetben nem tervezett vagy olyan nyomozási cselekményeket foganatosítani, amelyek a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés benyújtásának időpontjában konkrétan nem voltak meghatározhatóak, annak érdekében, hogy a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága az adott ügyben további lépéseket tehessen.
158. CIKK
Ne bis in idem
A kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei alapján rendelkezésre álló megtagadási okokon kívül a kölcsönös jogsegély megtagadható azon az alapon, hogy azt a személyt, akivel szemben a jogsegélyt kérik, és akivel szemben a megkereső tagállamban, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban nyomozás, büntetőeljárás vagy más eljárás – ideértve a bírósági eljárást is – folyik, ugyanazon cselekmények miatt adott esetben az Egyesült Királyság egy hatósága, az Egyesült Királyság egy hatósága Gibraltár tekintetében vagy egy tagállam hatósága jogerősen elítélte, feltéve, hogy büntetés kiszabása esetén azt végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy adott esetben az ítéletet hozó tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogának értelmében azt többé már nem lehet végrehajtani.
159. CIKK
Határidők
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított 45 napon belül dönt a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés végrehajtásáról, és döntéséről tájékoztatja a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságát.
2.
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb, de legkésőbb az (1) bekezdésében említett határozat meghozatalát vagy a 155. cikk (2) bekezdésében említett konzultációt követő 90 napon belül végre kell hajtani.
3.
Ha a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben – az eljárási határidők, a bűncselekmény súlyossága vagy egyéb, különösen sürgető körülmények miatt – az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározottnál rövidebb határidő szükségességét jelezték, vagy a megkeresésben megjelölték, hogy a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos intézkedést egy adott napon kell elvégezni, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságának ezt a kérést a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie.
4.
Adott esetben, ha a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének 24. cikke alapján ideiglenes intézkedések meghozatalára irányuló kölcsönös jogsegély iránti megkeresést nyújtanak be, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága dönt az ideiglenes intézkedésről, és a megkeresés kézhezvételét követően a lehető leghamarabb közli a döntését a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságával. Az e cikk alapján hozott bármely ideiglenes intézkedés visszavonása előtt a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága – amennyiben lehetséges – lehetőséget biztosít Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságának, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállaménak arra, hogy előterjessze az intézkedés folytatása mellett szóló érveit.
5.
Abban az egyedi esetben, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő, vagy a (3) bekezdésben említett határidő vagy konkrét időpont nem tartható be, vagy ha késik az ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó, (4) bekezdés szerinti határozat, a megkeresett tagállam, ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága erről bármely rendelkezésre álló módon, késedelem nélkül értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságát, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamét közölve a késedelem okát, és konzultációt folytat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságával, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállaméval a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés végrehajtásának megfelelő időzítéséről.
6.
Az egyértelműség érdekében e cikk rendelkezései elsőbbséget élveznek a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyvének 6. cikkével szemben.
160. CIKK
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések megküldése
1.
A 6. cikk (1) bekezdése csak a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések első megküldésére, valamint a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. és 4. cikkében említett önkéntes tájékoztatásra és értesítésekre vonatkozó közlések első továbbítására vonatkozik, amelyeket az említett cikkel, valamint a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és jegyzőkönyvei vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell továbbítani.
2.
A kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei szerint rendelkezésre álló kommunikációs csatornák mellett – ha azok vonatkozó rendelkezései alapján közvetlen megküldés lehetséges – a kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket, valamint a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. és 4. cikkében említett önkéntes tájékoztatással kapcsolatos kommunikációt az Egyesült Királyság ügyészei Gibraltár tekintetében közvetlenül is megküldhetik a tagállamok illetékes hatóságainak. A 6. cikk (1) bekezdése vonatkozik az Egyesült Királyság ügyészei általi, Gibraltár tekintetében történő kölcsönös jogsegély iránti megkeresések első megküldésére, valamint a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. és 4. cikkében említett önkéntes tájékoztatásra és értesítésekre vonatkozó közlések első továbbítására.
3.
A kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény és annak jegyzőkönyvei szerint rendelkezésre álló kommunikációs csatornák mellett sürgős esetekben, vagy ha két vagy több tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak össze kell hangolniuk az igazságügyi együttműködési eljárásokat, a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés, az önkéntes tájékoztatás, valamint a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. és 4. cikkében említett értesítések az (1) bekezdéstől eltérve az Europolon vagy az Eurojuston keresztül is megküldhetőek, az e megállapodás vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezésekkel összhangban.
161. CIKK
Közös nyomozócsoportok
Ha a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közös nyomozócsoportot hoznak létre, a közös nyomozócsoporton belüli, tagállamok közötti kapcsolatokra az uniós jog az irányadó, a közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban említett jogalaptól eltérve.
6. FEJEZET
BEFAGYASZTÁS ÉS ELKOBZÁS
162. CIKK
Az együttműködés célkitűzése és elvei
1.
E fejezet célkitűzése a lehető legnagyobb mértékű együttműködés biztosítása egyrészről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, másrészről a tagállamok között a vagyon későbbi elkobzás céljából történő befagyasztását célzó nyomozások és eljárások, valamint a büntetőügyekben folytatott eljárás keretében vagyon elkobzását célzó nyomozások és eljárások során. Ez nem zárja ki a 171. cikk (5) és (6) bekezdése szerinti egyéb együttműködést. Ez a fejezet az Unió által az e fejezet alkalmazásában kijelölt uniós szervekkel való együttműködésről is rendelkezik.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a tagállamok – az e fejezetben meghatározott feltételek mellett – eleget tesz a tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság következők iránti megkeresésének:
(a)
meghatározott vagyontárgyak elkobzása, valamint a bűncselekményből származó jövedelemnek a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségben megnyilvánuló elkobzása;
(b)
nyomozásban való segítségnyújtás és ideiglenes intézkedések az a) pontban említett elkobzás bármely formája céljából.
3.
A (2) bekezdés b) pontjában kért, nyomozásban való segítségnyújtást és ideiglenes intézkedéseket a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga által engedélyezett módon és azzal összhangban kell végrehajtani. Ha az említett intézkedések valamelyikével kapcsolatos megkeresés a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga alapján szükséges alakiságokat vagy eljárásokat határoz meg, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság teljesíti a megkeresést még akkor is, ha azok számára nem ismertek, amennyiben a kért intézkedés nincs ellentétben belső jogi alapelveivel.
4.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a másik tagállamtól vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól a bűncselekményből származó jövedelem és az elkövetési eszközök azonosítása, felkutatása, befagyasztása vagy lefoglalása céljából érkező megkeresések ugyanolyan elsőbbséget kapjanak, mintha azok a belföldi eljárások keretében érkeztek volna.
5.
Az elkobzás, nyomozásban való segítségnyújtás és az elkobzás céljából szükséges ideiglenes intézkedések iránti megkeresések esetében a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja a szükségesség és az arányosság elvének tiszteletben tartását.
6.
E fejezet rendelkezései alkalmazandók az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, 2005. május 16-án Varsóban kelt egyezménye (a továbbiakban: a 2005. évi egyezmény), valamint a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 1990. november 8-án Strasbourgban kelt egyezménye (a továbbiakban: az 1990. évi egyezmény) „nemzetközi együttműködésről” szóló fejezetei helyett. E megállapodás 163. cikke lép a 2005. évi egyezmény 1. cikke és az 1990. évi egyezmény 1. cikke szerinti megfelelő fogalommeghatározások helyébe. E fejezet rendelkezései nem érintik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal szemben vagy a tagállamokkal szemben a 2005. évi egyezmény és az 1990. évi egyezmény egyéb rendelkezései által támasztott kötelezettségeket.
163. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„elkobzás”: bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást követően bíróság által elrendelt büntetés vagy intézkedés, amely a vagyontól való végleges megfosztást eredményezi;
(b)
„befagyasztás” vagy „lefoglalás”: a vagyon átruházásának, megsemmisítésének, átalakításának, elidegenítésének vagy mozgásának ideiglenes tiltása, illetve a vagyon ideiglenesen átvett felügyelete vagy ellenőrzése bíróság vagy más illetékes hatóság által hozott határozat alapján;
(c)
„elkövetési eszközök”: bármilyen vagyon, amelyet bármely módon részben vagy egészben bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez használtak vagy használni szándékoztak;
(d)
„igazságügyi hatóság”: olyan hatóság, amely a belső jog szerint bíró, bíróság vagy ügyész funkciót tölt be; az ügyész csak olyan mértékben minősül igazságügyi hatóságnak, amennyire a belső jog erről rendelkezik;
(e)
„bűncselekményből származó jövedelem”: közvetlenül vagy közvetve bűncselekményekből származó vagy szerzett bármely gazdasági előny vagy azzal egyenértékű pénzösszeg; magában foglalhatja az e cikk szerint meghatározott vagyon bármelyikét;
(f)
„vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokat vagy okiratokat, amely a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megítélése szerint:
(i)
bűncselekményből származó jövedelem, vagy azzal egyenértékű összeg, függetlenül attól, hogy az ilyen jövedelem értékével teljesen vagy csak részben egyezik meg;
(ii)
bűncselekmény elkövetésének eszköze vagy az ilyen eszköz értéke;
(iii)
bármely más, elkobzási hatáskörökkel kapcsolatos rendelkezés alapján elkobzás hatálya alá tartozik a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás eredményeképpen, beleértve a harmadik féltől történő elkobzást, a kiterjesztett hatályú elkobzást és a jogerős ítélet nélkül alkalmazott elkobzást is.
164. CIKK
Segítségnyújtási kötelezettség
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az elkövetési eszközök, a bűncselekményből származó jövedelem, valamint az elkobzás alá eső egyéb vagyon azonosításában és felkutatásában. A segítségnyújtás kiterjed az említett elkövetési eszközök, bűncselekményből származó jövedelem vagy egyéb vagyon létezésére, helyére vagy mozgására, természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó minden intézkedésre.
165. CIKK
Bankszámlákkal és széfekkel kapcsolatos információk iránti megkeresések
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy egy tagállam megkeresésére megteszi a szükséges intézkedéseket annak megállapítására, hogy egy nyomozás alá vont természetes vagy jogi személy birtokol-e vagy vezet-e egy vagy több bármilyen jellegű számlát az adott tagállam vagy Gibraltár területén található bármely bankban, és ha igen, átadja az azonosított számlák adatait. Ezeknek az adatoknak tartalmazniuk kell különösen a számlatulajdonos ügyfél nevét és az IBAN-számot, valamint a széfek esetében a bérlő nevét vagy egy egyedi azonosító számot.
2.
Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amilyen mértékben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3.
A 186. cikk követelményein túl a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresésben:
(a)
jelzi, miért tekinti a kért információt valószínűsíthetően lényegesnek a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából;
(b)
közli, milyen okból feltételezi, hogy a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél, Gibraltár területén lévő bankok vezetik a számlát, és a lehető legteljesebb mértékben megjelöli, hogy mely bankok és számlák lehetnek érintettek; valamint
(c)
megad minden olyan rendelkezésre álló további információt, amely elősegítheti a megkeresés teljesítését.
4.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy ezt a cikket kiterjeszti a banknak nem minősülő pénzintézeteknél vezetett számlákra. Az ilyen értesítések a viszonosság elvének hatálya alá tartozhatnak.
166. CIKK
Banki műveletekkel kapcsolatos információk iránti megkeresések
1.
Egy másik tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkeresésére a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság részletes adatokat ad át a meghatározott bankszámlákról és a megkeresésben megjelölt egy vagy több bankszámláról egy megadott időszakban lebonyolított banki műveletekről, ideértve küldő és fogadó bankszámla részletes adatait.
2.
Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amilyen mértékben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3.
A 186. cikk követelményein túl a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresésben jelzi, miért tekinti a kért információt lényegesnek a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
4.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ugyanolyan feltételekhez kötheti az ilyen megkeresés teljesítését, mint amelyeket a kutatást és a lefoglalást célzó megkeresések esetében alkalmaz.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy ezt a cikket kiterjeszti a banknak nem minősülő pénzintézeteknél vezetett számlákra. Az ilyen értesítések a viszonosság elvének hatálya alá tartozhatnak.
167. CIKK
Banki műveletek megfigyelése iránti megkeresések
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy egy tagállam megkeresésére képes legyen a megkeresésben megjelölt egy vagy több bankszámlán végrehajtott banki műveletek meghatározott időtartamú megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeinek a megkereső tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal történő közlésére.
2.
A 186. cikk követelményein túl a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresésben jelzi, miért tekinti a kért információt lényegesnek a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
3.
A megfigyeléssel kapcsolatos döntést minden egyes esetben a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai hozzák meg annak belső jogával összhangban.
4.
Az megfigyelés gyakorlati részleteiről az esettől függően a megkereső és a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság mint megkereső vagy megkeresett fél közösen dönt.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy ezt a cikket kiterjeszti a banknak nem minősülő pénzintézeteknél vezetett számlákra. Az ilyen értesítések a viszonosság elvének hatálya alá tartozhatnak.
168. CIKK
Önkéntes tájékoztatás
Saját nyomozásainak vagy eljárásainak sérelme nélkül, egy tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság előzetes megkeresés nélkül továbbíthatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak vagy egy másik tagállamnak az elkövetési eszközökre, a bűncselekményből származó jövedelemre, valamint az elkobzás alá eső egyéb vagyonra vonatkozó információkat, ha megítélése szerint az ilyen információk feltárása segítheti a címzett tagállamot, vagy ha Gibraltár a címzett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot nyomozások vagy eljárások megindításában vagy lefolytatásában, vagy az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság általi megkereséshez vezethet e fejezet szerint.
169. CIKK
Ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettség
1.
A nyomozást vagy büntetőeljárást, illetve elkobzásra irányuló nyomozást vagy eljárást megindító tagállam megkeresésére vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkeresésére a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi a szükséges ideiglenes intézkedéseket – például befagyasztást vagy lefoglalást – annak érdekében, hogy megakadályozza a vagyonnal való kereskedést, a vagyon átadását vagy elidegenítését, ha a vagyon egy későbbi szakaszban elkobzás iránti megkeresés tárgyát képezheti, vagy ilyen megkeresés teljesítésére szolgálhat.
2.
Az a tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, amely a 171. cikk alapján elkobzás iránti megkeresést kapott, kérelemre megteszi az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a megkeresés tárgyát képező vagy az olyan vagyon tekintetében, amely a megkeresés teljesítésére szolgálhat.
3.
Ha megkeresés érkezik e cikk alapján, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul és a hasonló belföldi ügyekével egyező gyorsasággal és elsőbbséggel meghoz minden szükséges intézkedést a megkeresés teljesítése érdekében, és – írásbeli rögzítést lehetővé tevő bármilyen eszköz útján – haladéktalanul visszaigazolást küld Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamnak.
4.
Ha a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jelzi, hogy a vagyon befagyasztása azonnal szükséges, mivel joggal feltételezhető, hogy a kérdéses vagyont rövid időn belül eltávolítják vagy megsemmisítik, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a megkeresett fél, vagy a megkeresett tagállam megtesz minden szükséges intézkedést a megkeresésnek a kézhezvételétől számított 96 órán belüli teljesítése érdekében, és – írásbeli rögzítést lehetővé tevő bármilyen eszköz útján – haladéktalanul visszaigazolást küld a megkereső tagállamnak, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak.
5.
Amennyiben a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem tudja betartani a (4) bekezdés szerinti határidőket, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamot, és konzultál Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállammal a megfelelő következő lépésekről.
6.
A (4) bekezdés szerinti határidők lejárta nem szünteti meg az e cikk által a megkeresett tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal szemben támasztott követelményeket.
170. CIKK
Ideiglenes intézkedések végrehajtása
1.
A 169. cikk (1) bekezdésével összhangban kért ideiglenes intézkedések végrehajtását követően a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság önként és a lehető leghamarabb átadja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, ha Gibraltár a megkeresett fél, vagy a megkeresett tagállamnak az összes olyan információt, amely megkérdőjelezheti vagy módosíthatja az említett intézkedések terjedelmét. A megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság késedelem nélkül átadja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a megkeresett fél, vagy a megkeresett tagállam által kért, az ideiglenes intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges kiegészítő információkat is.
2.
A cikk alapján hozott bármely ideiglenes intézkedés visszavonása előtt a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – ha lehetséges – lehetőséget biztosít Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamnak arra, hogy előterjessze az intézkedés fenntartása mellett szóló érveit.
171. CIKK
Elkobzási kötelezettség
1.
Ha valamely tagállamhoz vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz az adott tagállam területén, vagy ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél, Gibraltáron található vagyon elkobzása iránti megkeresés érkezik, a tagállam vagy az Egyesült Királyság:
(a)
végrehajtja a megkereső tagállam vagy Gibraltár – ha a megkereső fél Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – bírósága által az ilyen vagyonnal kapcsolatban hozott vagyonelkobzást elrendelő határozatot; vagy
(b)
a megkeresést továbbítja az illetékes hatóságaihoz az elkobzást elrendelő határozat meghozatala céljából, és ha ilyen határozatot hoznak, azt végrehajtja.
3.
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság szükség esetén hatáskörrel rendelkezik arra, hogy saját belső joga alapján elkobzási eljárásokat indítson.
4.
Az (1) bekezdést a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségben megnyilvánuló elkobzásra is alkalmazni kell, ha a vagyon, amelyre az elkobzás végrehajtható, a megkeresett tagállam területén vagy Gibraltáron – ha a megkeresett fél Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – található. Ilyen esetekben az elkobzás (1) bekezdés szerinti végrehajtása során a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az e célból hozzáférhető bármilyen vagyonon érvényesíti a követelést, ha a fizetésre nem kerül sor.
5.
Ha az elkobzás iránti megkeresés meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a megkeresett fél, vagy a megkeresett tagállam úgy dönthet, hogy a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a megkeresett fél, vagy a megkeresett tagállam úgy is végrehajthatja az elkobzást, hogy a vagyontárggyal azonos értékű pénzösszeg megfizetésére kötelez.
6.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok a belső joguk szerint a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek egy olyan tagállammal vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal, amely nem a büntetőügyekben folytatott eljárás keretében elrendelt, a vagyon elkobzásával egyenértékű intézkedések végrehajtását kéri, ha az ilyen intézkedéseket a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatósága rendeli el bűncselekménnyel kapcsolatban, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy a vagyon bűncselekményből származó jövedelem vagy:
(a)
egyéb vagyon, amelyre a bűncselekményből származó jövedelmet átalakították vagy átváltották;
(b)
jogszerű forrásból szerzett vagyon, ha a bűncselekményből származó jövedelmet részben vagy egészében ilyen vagyonnal keverték, a kevert jövedelem becsült értékéig; vagy
(c)
a bűncselekményből származó jövedelemből vagy olyan vagyonból eredő bevétel vagy más haszon, amelyre a bűncselekményből származó jövedelmet átalakították vagy átváltották, illetve amellyel a bűncselekményből származó jövedelmet keverték a kevert jövedelem becsült értékéig, a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos módon és mértékben.
7.
Az (5) bekezdésben említett intézkedések magukban foglalják a vagyon és az eszközök polgári bíróságokhoz benyújtott kérelmek útján történő lefoglalását, zár alá vételét és elkobzását lehetővé tevő intézkedéseket.
8.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul, de – e cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül – legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított 45 napon belül határozatot hoz az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásáról. A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság írásbeli rögzítést lehetővé tevő bármilyen eszköz útján, haladéktalanul visszaigazolást küld Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, amennyiben az a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamnak. A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul, de legalább a hasonló belföldi ügyekével egyező gyorsasággal és elsőbbséggel megteszi az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásához szükséges konkrét intézkedéseket, kivéve, ha a 178. cikk alapján fennáll a halasztás valamely indoka.
9.
Amennyiben a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem tudja betartani a (7) bekezdés szerinti határidőt, haladéktalanul tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállamot, és konzultál Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállammal a megfelelő következő lépésekről.
10.
A (7) bekezdés szerinti határidő lejárta nem szünteti meg az e cikk által a megkeresett tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal szemben támasztott követelményeket.
172. CIKK
Az elkobzás végrehajtása
1.
Az elkobzás 171. cikk szerinti elrendelésére és végrehajtására irányuló eljárásokra a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga az irányadó.
2.
A megkeresett tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot kötik a tényállásra vonatkozó megállapítások, ha azokat a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bírósága által hozott ítélet vagy bírósági határozat tartalmazza, vagy ha az ilyen ítélet vagy bírósági határozat hallgatólagosan azokon alapul.
3.
Ha az elkobzás pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségben nyilvánul meg, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság annak összegét átváltja saját pénznemére az elkobzás végrehajtásáról szóló határozat meghozatalának időpontjában érvényes átváltási árfolyamon.
173. CIKK
Elkobzott vagyon
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság e cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a 171. és 172. cikk alapján elkobzott vagyonnal a belső jogának és közigazgatási eljárásainak megfelelően rendelkezik.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által vagy egy tagállam által benyújtott megkeresés alapján a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 171. cikk szerint eljárva – a belső joga által megengedett mértékben és kérelemre – elsődleges megfontolás tárgyává teszi az elkobzott vagyon megkereső tagállamnak, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak való visszaszolgáltatását annak érdekében, hogy az kártérítést nyújthasson a bűncselekmény sértettjeinek, vagy visszaadhassa a vagyont jogos tulajdonosainak.
3.
Egy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által vagy egy tagállam által benyújtott megkeresés alapján a 171. cikk szerint eljárva és figyelembe véve a sértettnek a vagyon visszaszolgáltatásához vagy a kártérítéshez való jogát az e cikk (2) bekezdése szerint, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az alábbiak szerint rendelkezik az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásának eredményeként befolyt pénzösszeg felett:
(a)
ha az összeg legfeljebb 10 000 EUR, az összeg a megkeresett tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot illeti meg; vagy
(b)
ha az összeg több mint 10 000 EUR, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a behajtott összeg 50 %-át átutalja a megkereső tagállam részére, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság részére.
4.
A (3) bekezdés ellenére Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok eseti alapon külön megfontolhatják a vagyon feletti rendelkezésről egyéb megállapodások vagy egyezségek megkötését, ahogy azt helyénvalónak tartják.
174. CIKK
Végrehajtási jog és az elkobzás összegének felső határa
1.
A 171. cikk szerinti elkobzás iránti megkeresés nem érinti a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azon jogát, hogy maga hajtsa végre az elkobzást elrendelő határozatot.
2.
E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely lehetővé teszi, hogy az elkobzás összértéke meghaladja az elkobzást elrendelő határozatban meghatározott pénzösszeget. Ha valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy ez bekövetkezhet, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az érintett tagállamok konzultációt kezdenek ennek elkerülése érdekében.
175. CIKK
Szabadságvesztés nem teljesítés esetén
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül nem szabhat ki nem teljesítés esetén szabadságvesztést vagy az érintett személy szabadságát korlátozó más intézkedést a 171. cikk szerinti megkeresés eredményeként.
176. CIKK
Megtagadási okok
1.
Az e fejezet szerinti együttműködés abban az esetben tagadható meg, ha:
(a)
a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megítélése szerint a megkeresés teljesítése a ne bis in idem elvébe ütközne; vagy
(b)
a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint nem lenne bűncselekmény, ha annak területén követnék el; ez a megtagadási ok azonban csak annyiban alkalmazandó a 6. fejezet 164. cikke (Segítségnyújtási kötelezettség) és 168. cikke (Önkéntes tájékoztatás) szerinti együttműködésre, amennyiben a kért segítségnyújtás kényszerintézkedést foglal magában.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy viszonossági alapon nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett kettős büntethetőség feltétele, feltéve, hogy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény:
(a)
a 118. cikk (5) bekezdésében felsorolt bűncselekmények egyike a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga által meghatározottak szerint; valamint
(b)
legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő a megkereső tagállamban, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban.
3.
A 164–168. cikk szerinti együttműködés – ha a kért segítségnyújtás kényszerintézkedésre is vonatkozik –, valamint a 169. és 170. cikk szerinti együttműködés abban az esetben is megtagadható, ha a kért intézkedések a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a megkeresett fél, belső joga alapján hasonló belföldi ügyben nyomozási és eljárási célból nem tehetők meg.
4.
Ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga úgy kívánja, a 164–168. cikk szerinti együttműködés – ha a kért segítségnyújtás kényszerintézkedésre is vonatkozik –, valamint a 169. és 170. cikk szerinti együttműködés abban az esetben is megtagadható, ha a kért vagy a hasonló hatású intézkedések nem lennének megengedhetők a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint, vagy ha a megkeresést nem engedélyezi a bűncselekménnyel kapcsolatban eljáró valamely igazságügyi hatóság.
5.
A 171–175. cikk szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha:
(a)
a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga nem rendelkezik elkobzásról azon bűncselekménytípus tekintetében, amelyre a megkeresés vonatkozik;
(b)
a 171. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség sérelme nélkül, az az elkobzás korlátait illetően ellentétes lenne a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának alapelveivel, tekintettel a bűncselekmény és a következők közötti kapcsolatra:
(i)
a bűncselekményből származó jövedelemnek minősíthető gazdasági előny; vagy
(ii)
a bűncselekmény elkövetési eszközének minősíthető vagyon;
(c)
a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső joga szerint az elkobzás elévülés miatt már nem rendelhető el vagy nem hajtható végre;
(d)
a 171. cikk (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül, a megkeresés nem utal olyan korábbi ítéletre vagy bírósági határozatra vagy az ilyen határozatban szereplő, egy vagy több bűncselekmény elkövetésére vonatkozó megállapításra, amely alapján elkobzást rendeltek el vagy kérnek;
(e)
az elkobzás a megkereső tagállamban vagy Gibraltáron, ha a megkereső fél Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, nem végrehajtható vagy rendes jogorvoslati eszközökkel még megtámadható; vagy
(f)
a megkeresés olyan elkobzást elrendelő határozatra utal, amely az érintett személy távollétében hozott határozaton alapul, és a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megítélése szerint a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által lefolytatott, a határozathozatalt megelőző eljárás során nem biztosították a bűncselekmény elkövetésével megvádolt személyt megillető védelemhez való jog minimumát.
6.
Az (5) bekezdés f) pontjának alkalmazásában nem tekinthető úgy, hogy a határozatot az érintett személy távollétében hozták, ha:
(a)
megerősítésére vagy kihirdetésére az érintett személy ellentmondását követően került sor; vagy
(b)
azt fellebbezési eljárás során hozták meg, feltéve, hogy a fellebbezést az érintett személy nyújtotta be.
7.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az (5) bekezdés f) pontjának alkalmazásában annak megítélésekor, hogy a védelemhez való jog minimumát biztosították-e, figyelembe veszi, ha az érintett személy szándékosan kerülte az együttműködést az igazságszolgáltatással, továbbá azt a tényt, hogy a távollétében hozott határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett személyt szabályszerűen megidézték, de nem élt a megjelenés lehetőségével és nem is kért halasztást.
8.
A tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem tagadhatja meg a jelen fejezet szerinti együttműködést banktitokra hivatkozva. Ha belső joga úgy kívánja, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság előírhatja, hogy a banktitok feloldását is maga után vonó együttműködés iránti megkeresést a bűncselekménnyel kapcsolatban eljárni jogosult valamely igazságügyi hatóság engedélyezze.
9.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem hivatkozhat:
(a)
az e fejezet szerinti együttműködés biztosításának akadályaként arra a tényre, hogy a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által nyomozás vagy az elkobzást elrendelő határozat hatálya alá vont személy jogi személy;
(b)
a 171. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti segítségnyújtás akadályaként arra a tényre, hogy a bűncselekményből származó jövedelem elkobzását elrendelő határozat által érintett természetes személy utóbb meghalt, vagy a bűncselekményből származó jövedelem elkobzását elrendelő határozat által érintett jogi személy utóbb megszűnt; vagy
(c)
az e fejezet szerinti együttműködés biztosításának akadályaként arra a tényre, hogy a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által a nyomozás vagy az elkobzást elrendelő határozat hatálya alá vont személy a megkeresésben az alapbűncselekmény és a pénzmosás bűncselekményének elkövetőjeként szerepel.
177. CIKK
Konzultáció és információk
Amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a befagyasztást vagy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtása valós kockázatot jelentene az alapvető jogok védelme szempontjából, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – mielőtt döntene a befagyasztást vagy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásáról – konzultál Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal, ha Gibraltár a megkereső fél, vagy a megkereső tagállammal, és bekérhet minden szükséges információt.
178. CIKK
Halasztás
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elhalaszthatja a megkeresés alapján történő intézkedést, ha az ilyen intézkedés sértené az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nyomozásait vagy eljárásait.
179. CIKK
A megkeresés részleges vagy feltételes teljesítése
Az e fejezet szerinti együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – adott esetben a megkereső tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt követően – megfontolja, hogy a megkeresés részlegesen vagy az általa szükségesnek tartott feltételekkel teljesíthető-e.
180. CIKK
Az iratok kézbesítése
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bírósági iratoknak az ideiglenes intézkedésekkel és elkobzással érintett személyek részére történő kézbesítésében.
2.
E cikkben semmi sem akadályozza:
(a)
a bírósági iratok közvetlen, postai úton történő megküldésének lehetőségét külföldön tartózkodó személyek részére; valamint
(b)
a kibocsátás helye szerinti tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a küldő fél, bírósági tisztviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai számára azt a lehetőséget, hogy a bírósági iratokat közvetlenül az adott tagállam vagy adott esetben az Egyesült Királyság konzuli hatóságain, vagy a rendeltetési tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár a címzett fél, igazságügyi hatóságain – beleértve a bírósági tisztviselőket és alkalmazottakat is – vagy más illetékes hatóságain keresztül kézbesítsék.
3.
A bírósági iratoknak a külföldön tartózkodó, a küldő tagállamban, vagy ha Gibraltár a küldő fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban hozott ideiglenes intézkedésekkel vagy elkobzást elrendelő határozatokkal érintett személyek részére történő kézbesítése során az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megjelöli, hogy belső joga milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít e személyek számára. Amennyiben az a személy, akinek a bírósági iratokat küldik, Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága, vagy adott esetben annak a tagállamnak a központi hatósága, amelyben az a személy, akinek a bírósági iratokat küldik, lakóhellyel rendelkezik, másolatot kap ezekről a bírósági iratokról.
181. CIKK
A külföldi határozatok elismerése
1.
Az együttműködés iránti megkeresés 169–175. cikk szerinti teljesítésekor a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elismeri a megkereső tagállamban, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban igazságügyi hatóság által harmadik felek jogairól hozott bírósági határozatokat.
2.
Az elismerés megtagadható, ha:
(a)
a harmadik feleknek nem volt megfelelő lehetőségük jogaik érvényesítésére;
(b)
a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél – Gibraltáron ugyanebben az ügyben már meghozott határozattal;
(c)
a határozat – esettől függően – összeegyeztethetetlen a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közrendjével; vagy
(d)
a határozat meghozatala a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság belső jogának kizárólagos joghatóságáról szóló rendelkezéseibe ütközik.
182. CIKK
Hatóságok
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és minden tagállam kijelöl egy központi hatóságot, amely az e fejezet alapján benyújtott megkeresések megküldéséért és megválaszolásáért, a megkeresések teljesítéséért vagy a teljesítésért felelős hatóságokhoz történő továbbításáért felel.
2.
Az Unió kijelölhet egy uniós szervet, amely – a tagállamok illetékes hatóságai mellett – szintén benyújthat és adott esetben teljesíthet megkereséseket e fejezet szerint. E fejezet alkalmazásában minden ilyen megkeresést tagállami megkeresésként kell kezelni. Az Unió az adott uniós szervet központi hatóságként is kijelölheti, mint amely az általa vagy részére az e fejezet alapján benyújtott megkeresések megküldéséért és megválaszolásáért felel.
183. CIKK
Kommunikáció
1.
A 6. cikk (1) bekezdése csak az e fejezet alapján benyújtott eredeti megkeresésekre alkalmazandó, amelyeket az említett cikkel összhangban kell továbbítani.
2.
Az (1) bekezdésre figyelemmel a központi hatóságok közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással.
3.
Sürgős esetekben az (1) bekezdésre is figyelemmel az e fejezet szerinti megkereséseket vagy közléseket a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai közvetlenül megküldhetik a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságainak. Ilyen esetben ezzel egyidejűleg a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága másolatot küld a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatóságának.
4.
A (3) bekezdés szerint benyújtott megkeresés esetén, ha a hatóság nem jogosult a megkeresés alapján intézkedni, azt az illetékes belföldi hatóságnak továbbítja, és erről közvetlenül tájékoztatja a megkereső tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot.
5.
Az (1) bekezdésre is figyelemmel a 164–168. cikk szerinti olyan megkereséseket vagy közléseket, amelyek nem foglalnak magukban kényszerítő intézkedéseket, a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közvetlenül továbbíthatják a megkeresett tagállamnak, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak.
6.
Az e fejezet szerinti megkeresések vagy közlések tervezetét a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai közvetlenül megküldhetik a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságainak a hivatalos megkeresés előtt annak biztosítására, hogy a hivatalos megkeresés átvételkor hatékonyan kezelhető legyen, és elegendő információt és igazoló dokumentumot tartalmazzon a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogában foglalt követelmények teljesítéséhez.
184. CIKK
A megkeresés alakiságai és a nyelvhasználat
1.
Az e fejezet szerinti minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések elektronikus úton vagy más távközlési eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – kérelemre – bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az eredeti példány bemutatására.
2.
Az (1) bekezdés szerinti megkereséseket a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamelyik hivatalos nyelvén vagy a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által vagy annak nevében a (3) bekezdéssel összhangban bejelentett bármely más nyelven kell benyújtani.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról a nyelvről vagy azokról a nyelvekről, amely(ek)en az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hivatalos nyelve vagy nyelvei mellett az e fejezet szerinti megkeresések benyújtható(k).
4.
A 169. cikk szerinti, ideiglenes intézkedések iránti megkereséseket a 16. mellékletben előírt formanyomtatványon kell benyújtani.
5.
A 171. cikk szerinti, elkobzás iránti megkereséseket a 16. mellékletben előírt formanyomtatványon kell benyújtani.
6.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság szükség szerint módosíthatja a (4) és (5) bekezdésben említett, 16. mellékletben szereplő formanyomtatványokat.
7.
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság elfogadja a 16. mellékletben szereplő formanyomtatványok bármely olyan módosítását, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 46. mellékletében végrehajtott változtatások tükrözéséhez szükséges.
8.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és – bármely tagállama nevében – az Unió értesítheti a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot arról, hogy az igazoló dokumentumok fordítását kéri a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamelyik hivatalos nyelvére vagy az e cikk (3) bekezdésével összhangban megjelölt bármely más nyelvre. A 169. cikk (4) bekezdése szerint benyújtott megkeresések esetében az igazoló dokumentumok fordítása a megkeresés továbbítását követő 48 órán belül benyújtható a megkeresett tagállamnak, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak, a 169. cikk (4) bekezdésében előírt határidők sérelme nélkül.
185. CIKK
Felülhitelesítés
Az e fejezet alkalmazásában továbbított dokumentumok mentesülnek a felülhitelesítésre vonatkozó minden alaki követelmény alól.
186. CIKK
A megkeresés tartalma
1.
Az e fejezet szerinti, együttműködés iránti megkeresésekben meg kell jelölni a következőket:
(a)
a megkeresést előterjesztő hatóság és a nyomozást vagy eljárást lefolytató hatóság;
(b)
a megkeresés tárgya és oka;
(c)
a nyomozás vagy az eljárás tárgyát képező ügyek, beleértve a lényeges tényeket (például a bűncselekmény időpontját, helyét és körülményeit), kivéve a kézbesítés iránti megkeresés esetét;
(d)
ha az együttműködés kényszerintézkedést foglal magában:
(i)
a jogszabályi rendelkezések szövege, vagy – ahol az nem lehetséges – az alkalmazandó jogról szóló nyilatkozat; valamint
(ii)
annak jelzése, hogy a kért intézkedés vagy az ahhoz hasonló hatású más intézkedés a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joghatóságában saját belső joga alapján meghozható;
(e)
ahol szükséges és amennyiben lehetséges:
(i)
az érintett személy vagy személyek adatai, beleértve a nevet, születési időt és helyet, állampolgárságot és tartózkodási helyet, valamint jogi személy esetében a székhelyet; valamint
(ii)
a vagyon, amelynek vonatkozásában az együttműködést kérik, annak helye, az érintett személlyel vagy személyekkel való kapcsolata, a bűncselekménnyel való bármilyen kapcsolata, továbbá bármilyen rendelkezésre álló információ arról, hogy más személyeknek milyen érdekük fűződik a vagyonhoz; valamint
(f)
bármely különleges eljárás, amelynek követését a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kéri.
2.
Az olyan vagyon lefoglalásával kapcsolatos, 169. cikk szerinti ideiglenes intézkedés iránti megkeresésben, amely esetében pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségben megnyilvánuló elkobzást elrendelő határozat hajtható végre, fel kell tüntetni az adott vagyon kapcsán kért megtérítés maximális összegét is.
3.
Az e cikk (1) bekezdésében említett információkon kívül a 171. cikk szerinti megkereséseknek tartalmazniuk kell a következőket:
(a)
a 171. cikk (1) bekezdésének a) pontja esetében:
(i)
a megkereső tagállam bírósága vagy – ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső fél – Gibraltár bírósága által hozott, elkobzást elrendelő határozat hitelesített másolata és a határozat alapjául szolgáló tényekről tett nyilatkozat, ha ezekre a határozat maga nem tér ki;
(ii)
a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazolása arról, hogy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtható és ellene rendes jogorvoslatnak nincs helye;
(iii)
tájékoztatás arról, hogy milyen mértékben kérik a határozat végrehajtását; valamint
(iv)
tájékoztatás arról, hogy szükség van-e ideiglenes intézkedések meghozatalára;
(b)
a 171. cikk (1) bekezdésének b) pontja esetében azon tényekről szóló nyilatkozat, amelyet a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elegendőnek tart ahhoz, hogy a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a belső joga alapján a határozatot meghozza;
(c)
ha harmadik feleknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, az ezt bizonyító dokumentumok.
187. CIKK
Hiányos megkeresések
1.
Ha a megkeresés nem felel meg e fejezet rendelkezéseinek, vagy a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendők ahhoz, hogy a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság eljárjon a megkeresés alapján, akkor az adott tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső tagállamtól, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól kérheti a megkeresés módosítását vagy további adatokkal való kiegészítését.
2.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság e módosítások vagy adatok megérkezésére határidőt szabhat.
3.
A 171. cikk szerinti megkereséssel kapcsolatban kért módosítások vagy adatok kézhezvételéig a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság meghozhatja a 164–170. cikkben említett bármely intézkedést.
188. CIKK
Többszörös megkeresések
1.
Ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 169. cikk vagy a 171. cikk alapján ugyanazon személyre vagy vagyonra vonatkozó több megkeresést kap, a többszörös megkeresések nem akadályozhatják meg az említett tagállamot vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot abban, hogy eljárjon a megkeresések alapján, és akár ideiglenes intézkedéseket is tegyen.
2.
A 171. cikk szerinti többszörös megkeresések esetén a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság mérlegeli a megkereső tagállammal, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt.
189. CIKK
Indokolási kötelezettség
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az e fejezet szerinti együttműködést megtagadó, elhalasztó vagy azt feltételekhez kötő határozatát indokolni köteles.
190. CIKK
Tájékoztatás
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot:
(a)
az e fejezet szerinti megkeresés alapján kezdeményezett intézkedésről;
(b)
az e fejezet szerinti megkeresés alapján végrehajtott intézkedés végeredményéről;
(c)
az e fejezet szerinti együttműködést részben vagy egészben megtagadó, elhalasztó vagy feltételekhez kötő határozatról;
(d)
a kért intézkedés végrehajtását ellehetetlenítő vagy vélhetően jelentősen késleltető bármely körülményről; valamint
(e)
a 164–169. cikk szerinti megkeresések alapján megtett ideiglenes intézkedések esetén a belső jogának olyan rendelkezéseiről, amelyek automatikusan az ideiglenes intézkedés visszavonásához vezetnének.
2.
A megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot:
(a)
bármilyen felülvizsgálatról, határozatról vagy más tényről, amelynek következtében az elkobzást elrendelő határozat részben vagy egészében elveszíti végrehajthatóságát; valamint
(b)
minden olyan – akár ténybeli, akár jogi értelemben vett – változásról, amelynek következtében az e fejezet szerinti valamilyen intézkedés már nem indokolt.
3.
Ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ugyanazon elkobzást elrendelő határozat alapján az elkobzást több tagállamtól kéri, a megkeresésről az összes, a határozat végrehajtásával érintett tagállamot értesíti.
4.
Ha egy tagállam ugyanazon elkobzást elrendelő határozat alapján az elkobzást Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól és egy vagy több tagállamtól kéri, a megkeresésről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot és az összes, a határozat végrehajtásával érintett tagállamot értesíti.
191. CIKK
A felhasználás korlátozása
1.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresés teljesítését függővé teheti attól, hogy előzetes hozzájárulása nélkül a megszerzett információkat vagy bizonyítékokat a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai nem használhatják fel vagy továbbíthatják a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl.
2.
A megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság előzetes hozzájárulása nélkül az e fejezet alapján általa szolgáltatott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem használhatja fel vagy továbbíthatja a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl.
3.
Az e fejezet alapján továbbított személyes adatokat a tagállam, amelynek azokat átadták, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha oda történt a továbbítás, az alábbi célokra használhatja fel:
(a)
olyan eljárások lefolytatása, amelyekre e fejezet alkalmazandó;
(b)
az a) pontban említett eljárások lefolytatásához közvetlenül kapcsolódó egyéb igazságügyi és közigazgatási eljárások lefolytatása;
(c)
a közbiztonság közvetlen és súlyos veszélyeztetésének megelőzése; vagy
(d)
minden egyéb célra kizárólag az információt továbbító tagállam vagy amennyiben Gibraltár továbbította az információt, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság előzetes hozzájárulásával, kivéve, ha az érintett tagállam vagy adott esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az érintett személy hozzájárulását megszerezte.
4.
E cikk rendelkezései alkalmazandók azokra a személyes adatokra is, amelyeket nem továbbítottak, hanem e fejezet alkalmazásával más módon szereztek meg.
5.
Ez a cikk nem alkalmazandó Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy valamely tagállam által e fejezet alapján megszerzett, az Egyesült Királyság esetében Gibraltárból származó, a tagállamok esetében az adott tagállamból származó személyes adatokra.
192. CIKK
Bizalmas kezelés
1.
A megkereső tagállam Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkövetelheti, hogy a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresés tényeit és tartalmát kezelje bizalmasan, kivéve amennyire az a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a bizalmas kezelés követelményének nem tud eleget tenni, arról a megkereső tagállamot, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot haladéktalanul tájékoztatja:
2.
A megkereső tagállam, vagy ha Gibraltár a megkereső fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – ha az nem ellentétes belső jogának alapelveivel és kérelemre – bizalmasan kezel minden, a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott bizonyítékot és információt, kivéve amennyire ezek feltárása a megkeresésben megjelölt nyomozásban vagy eljárásban szükséges.
3.
A tagállam vagy – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyság, amely a 168. cikk alapján önkéntes tájékoztatást kapott, belső jogának rendelkezéseire is figyelemmel eleget tesz az információt rendelkezésre bocsátó tagállam, vagy ha Gibraltár bocsátja rendelkezésre az információt, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által a bizalmas kezelésre előírt követelményeknek. Ha a fogadó tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, ha Gibraltár az információ címzettje, nem tud eleget tenni ennek a követelménynek, haladéktalanul tájékoztatja Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot, ha Gibraltár az információ továbbítója, vagy az információt továbbító tagállamot.
193. CIKK
Költségek
A megkeresés teljesítésének rendes költségeit a megkeresett tagállam, vagy ha Gibraltár a megkeresett fél, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság állja. Ha a megkeresés teljesítéséhez jelentős vagy rendkívüli jellegű költségek fedezése szükséges, a megkereső és a megkeresett felek konzultálnak egymással annak érdekében, hogy döntsenek a megkeresés teljesítésének feltételeiről és a költségek viseléséről.
194. CIKK
Kártérítés
1.
Ha egy személy az e fejezet szerinti együttműködéssel kapcsolatos cselekménnyel vagy mulasztással okozott kárért való felelősségre vonás végett pert indít, az érintett tagállamok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság– adott esetben – megfontolják az egymással való konzultációt arról, hogy hogyan osszák meg a megállapított kártérítés összegét.
2.
Ha egy tagállamot vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot kártérítési perbe vontak, az törekszik a perről tájékoztatni a másik tagállamo(ka)t vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot, ha az az ügyben érdekelt lehet.
195. CIKK
Jogorvoslat
1.
A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a 169–172. cikk szerinti intézkedések által érintett személyek hatékony jogorvoslattal rendelkezzenek jogaik védelme érdekében.
2.
A 169–172. cikk alapján kért intézkedések alapjául szolgáló érdemi indokok nem támadhatók meg a megkeresett tagállam vagy Gibraltár – ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél – bírósága előtt.
VI. CÍM
A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA ELLENI KÜZDELEM
196. CIKK
Célkitűzés
E cím célkitűzése, hogy támogassa és megerősítse Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Unió fellépését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása és az ellenük folytatott küzdelem terén.
197. CIKK
Alapelvek
1.
A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozására és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
2.
A Felek elismerik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó jövedelem tisztára mosására használják fel, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen.
3.
A Felek elismerik a pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos információcsere fontosságát.
4.
A Felek elismerik annak szükségességét, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendszereikben figyelembe vegyék a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabványait és ajánlásait.
198. CIKK
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és leküzdésére
irányuló meglévő intézkedések gyengítésének tilalma
1.
A Felek megerősítik, hogy mindegyik Félnek joga van az e fejezet hatálya alá tartozó területeken meghatározni szakpolitikáit és prioritásait, meghatározni az általa a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez szükségesnek ítélt szinteket, és az egyes Felek nemzetközi – többek között e fejezet szerinti – kötelezettségvállalásaival összhangban álló módon elfogadni és módosítani jogszabályait és szakpolitikáit.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 17. mellékletben felsorolt megállapodás hatálybalépéséig nem gyengítheti vagy csökkentheti pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedéseit az Unióban hatályban lévő szintek alá, többek között azáltal sem, hogy nem hajtja végre hatékonyan jogszabályait és normáit.
3.
A Felek továbbra is törekednek az e címben említett pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával szembeni védelmi szintjük megerősítésére.
4.
A Felek rendszeresen felülvizsgálják a (2) bekezdésben említett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozására és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló intézkedések fokozásának szükségességét, valamint minden olyan alkalommal is, amikor az egyik Fél e címmel összeegyeztethetetlen, a védelmet érintő módon módosítja jogszabályait.
5.
Amennyiben a Felek között az egyenlő versenyfeltételek tekintetében fennálló különbségek, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének torzulásához vezetnek, a Felek nemzeti jogszabályai közötti jelentős eltérések eredményeként merülnek fel, konzultációt kell folytatni a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságban annak érdekében, hogy 45 napon belül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak az ügyre.
6.
Ha az (5) bekezdésben említett konzultáció során nem találnak kölcsönösen kielégítő megoldást, bármelyik Fél megfelelő, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozhat a helyzet kezelése érdekében. Az ilyen intézkedések a hatály és az időtartam tekintetében szigorúan a helyzet orvoslásához szükséges és arányos mértékre korlátozódnak. Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. E hatásoknak a Felek általi értékelésének megbízható bizonyítékokon és nem csupán feltételezéseken vagy távoli eshetőségen kell alapulnia.
HARMADIK RÉSZ
GAZDASÁG ÉS KERESKEDELEM
I. CÍM
A NYÍLT ÉS TISZTESSÉGES VERSENYT ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST
ELŐSEGÍTŐ EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK
199. CIKK
Elvek és célkitűzések
1.
A Felek elismerik, hogy az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti kereskedelem és beruházás az e megállapodásban meghatározott feltételek szerint olyan feltételeket követelnek meg, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a Felek közötti nyílt és tisztességes verseny számára, valamint biztosítják, hogy a kereskedelem és a beruházás a fenntartható fejlődést elősegítő módon valósuljanak meg.
2.
A Felek elismerik, hogy a fenntartható fejlődés magában foglalja a gazdasági fejlődést, a társadalmi fejlődést és a környezetvédelmet, mely három összetevő egymással kölcsönösen összefügg és egymást erősíti, továbbá a Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem és beruházások oly módon történő előmozdítása iránt, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez.
3.
A Felek ismételten megerősítik azon ambíciójukat, hogy 2050-ig megvalósítják az egész gazdaságra kiterjedő klímasemlegességet.
4.
A Felek megerősítik közös értelmezésüket abban, hogy Gibraltárhoz fűződő gazdasági kapcsolatuk csak akkor nyújthat kölcsönösen kielégítő előnyöket, ha a nyílt és tisztességes versenyt elősegítő egyenlő feltételekre vonatkozó kötelezettségvállalások kiállják az idő próbáját, vagyis megelőzik a kereskedelem vagy a beruházások torzulását, és hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A Felek elkötelezettek amellett, hogy az e cím hatálya alá tartozó területeken fenntartsák és javítsák magas szintű előírásaikat.
5.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottság további területeket is felvehet, vagy a (4) bekezdésben említetteknél szigorúbb előírásokat állapíthat meg annak érdekében, hogy biztosítsa a Felek közötti egyenlő versenyfeltételek hosszú távú fenntartását.
200. CIKK
A szabályozáshoz való jog, az elővigyázatosság elve,
valamint tudományos és műszaki információk
1.
A Felek megerősítik, hogy mindegyik Félnek joga van az e cím hatálya alá tartozó területeken meghatározni szakpolitikáit és prioritásait, meghatározni az általa megfelelőnek tartott védelmi szinteket, és az egyes Felek valamint nemzetközi kötelezettségeivel, többek között az e cím szerinti kötelezettségeivel összhangban elfogadni és módosítani jogszabályait és szakpolitikáit.
2.
A Felek elismerik, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban, amennyiben megalapozott aggodalom merül fel azzal kapcsolatban, hogy fennáll a környezet vagy az emberi egészség súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodásának veszélye, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szolgálhat indokul annak megakadályozására, hogy a Felek megfelelő intézkedéseket fogadjanak el az ilyen károk megelőzésére.
3.
A környezet vagy a munkafeltételek védelmét célzó és a kereskedelmet vagy a beruházásokat esetlegesen érintő intézkedések előkészítése vagy végrehajtása során a Felek figyelembe veszik a rendelkezésre álló megfelelő tudományos és technikai információkat, valamint nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat és ajánlásokat.
2. FEJEZET
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE
201. CIKK
Anyagi jogi szabályok
1.
Ez a fejezet és a 18. melléklet az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében egy vagy több olyan gazdasági szereplőnek nyújtott állami támogatásra vonatkozik, amely:
(a)
árukat termel, alakít át vagy értékesít, és a támogatás hatással jár vagy járhat az Unió és a Gibraltár közötti kereskedelemre vagy befektetésekre; vagy
(b)
szolgáltatásnyújtással foglalkozik, amennyiben az állami támogatás hatással jár vagy járhat az Unió és a Gibraltár közötti árukereskedelemre vagy befektetésekre.
2.
Az Unió elkötelezett amellett, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 93., 106., 107. és 108. cikkével összhangban fenntartsa az állami támogatások ellenőrzési rendszerét, és azt adott esetben alkalmazza minden olyan támogatásra, amely hatással van vagy hatással lehet az Unió és Gibraltár közötti árukereskedelemre vagy beruházásokra.
202. CIKK
Kivételek
Ez a fejezet nem alkalmazandó azokra az állami támogatásokra:
(a)
amelyekre a WTO-egyezmény 1A. mellékletének részét képező mezőgazdasági megállapodás IV. része vagy 2. melléklete vonatkozik;
(b)
amelyek a hal- és haltermék-kereskedelemhez kapcsolódnak; vagy
amelyek az audiovizuális ágazathoz kapcsolódnak.
203. CIKK
Átláthatóság
1.
A területükön nyújtott vagy fenntartott állami támogatások tekintetében a Felek az állami támogatás odaítélésétől számított hat hónapon belül közzéteszik egy hivatalos weboldalon vagy egy nyilvános adatbázisban a következő információkat:
(a)
az állami támogatás jogalapja és szakpolitikai vagy más célja;
(b)
az állami támogatás kedvezményezettjének neve, amennyiben rendelkezésre áll;
(c)
az állami támogatás odaítélésének időpontja, az állami támogatás időtartama és az állami támogatáshoz kapcsolódó esetleges további határidők; valamint
(d)
az állami támogatás összege vagy az állami támogatáshoz rendelt költségvetés.
2.
Az adóintézkedések formájában nyújtott állami támogatások esetében az információkat az adóbevallás esedékességének időpontjától számított egy éven belül kell közzétenni. Az adóintézkedések formájában nyújtott állami támogatásokra vonatkozó átláthatósági kötelezettségek az (1) bekezdésben felsoroltakkal megegyező információkra vonatkoznak, kivéve az említett bekezdés d) pontjában előírt információt, amely értéktartomány formájában is megadható.
3.
Az e cikk szerinti kötelezettségek nem érintik a Feleknek a tájékozódás szabadságához fűződő és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó saját jogszabályai alapján fennálló kötelezettségeit.
204. CIKK
Az állami támogatás felhasználása
A Felek biztosítják, hogy a gazdasági szereplők csak arra a meghatározott célra használják fel az állami támogatást, amelyre azt kapták.
205. CIKK
Független hatóság és együttműködés
1.
Mindkét Fél létrehoz vagy fenntart egy működési szempontból független, az állami támogatások ellenőrzési rendszerében megfelelő szerepet betöltő hatóságot vagy szervet. Az említett független hatóság vagy szerv rendelkezik az operatív feladatainak ellátása kapcsán a függetlenség szükséges garanciáival, és pártatlanul jár el.
2.
A Felek biztosítják, hogy az állami támogatások nyújtására vagy módosítására irányuló bármely tervezett intézkedést bejelentenek saját független hatóságuknak vagy szervüknek, és hogy az ilyen tervezett intézkedést nem hajtják végre azt megelőzően, hogy a független hatóság vagy szerv azt engedélyezte volna.
3.
A Felek mentesíthetik az állami támogatások bizonyos kategóriáit a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól, feltéve, hogy ezek a mentességek átláthatóak, és olyan objektív kritériumokon alapulnak, mint például, de nem kizárólag a kedvezményezettek mérete és a mennyiségi küszöbértékek. Az Egyesült Királyság esetében Gibraltár tekintetében az ilyen mentességeknek meg kell felelniük a 18. mellékletnek.
4.
A Felek biztosítják, hogy független hatóságuk vagy szervük hatáskörrel rendelkezzen a független hatóság vagy szerv előzetes engedélye nélkül nyújtott állami támogatás visszafizettetésének elrendelésére.
5.
Minden Fél ösztönzi független hatóságát vagy szervét, hogy működjön együtt a feladatkörébe tartozó közös érdekű ügyekben a másik Fél független hatóságával vagy szervével, ideértve adott esetben a 201–204. cikk alkalmazását is a vonatkozó jogszabályi keretek által meghatározott korlátokon belül. A Felek vagy azok független hatóságai vagy szervei az érintett független hatóságok közötti együttműködés tekintetében egy külön keretről is megállapodhatnak.
6.
A (2) bekezdés nem alkalmazandó a gibraltári parlament törvénye által a 201. cikkben említett állami támogatás nyújtására vagy módosítására irányuló bármely tervezett intézkedésre. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy minden ilyen tervezett intézkedésről értesítsék független hatóságát vagy szervét. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy független hatósága vagy szerve hatáskörrel rendelkezzen arra, hogy véleményt bocsásson ki bármely ilyen tervezett intézkedésről. Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében figyelembe veszi ezt a véleményt, és adott esetben javaslatot tesz a szóban forgó törvény módosítására, amelyet a gibraltári parlament megfontolhat.
7.
A (4) bekezdés nem alkalmazandó a gibraltári parlament törvénye által a 201. cikkben említett állami támogatás nyújtására vagy módosítására irányuló bármely intézkedésre. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy független hatósága vagy szerve hatáskörrel rendelkezzen arra, hogy véleményt bocsásson ki bármely ilyen intézkedésről. Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében figyelembe veszi ezt a véleményt, és adott esetben javaslatot tesz a szóban forgó törvény módosítására, amelyet a gibraltári parlament megfontolhat.
206. CIKK
Bíróságok
1.
A Felek alkotmányos rendjükkel összhangban biztosítják, hogy bíróságaik hatáskörrel rendelkezzenek az alábbiakra:
(a)
az állami támogatást nyújtó hatóság vagy adott esetben független hatóság vagy szerv által hozott támogatási határozatok felülvizsgálata az állami támogatások ellenőrzési rendszerével összefüggésben;
(b)
a független hatóság vagy szerv további vonatkozó határozatainak, valamint az esetleges mulasztások felülvizsgálata;
(c)
hatékony korrekciós intézkedések meghozatala az a) és b) ponttal kapcsolatban, beleértve az állami támogatást nyújtó hatóság intézkedésének felfüggesztését, megtiltását vagy előírását, kártérítés megítélését és a támogatásnak a kedvezményezettel való kamatos visszafizettetését;
(d)
az érdekeltek által az állami támogatásokkal kapcsolatban indított keresetek elbírálása; amennyiben egy érdekelt az adott Fél joga szerint rendelkezik keresetindítási joggal az állami támogatásokkal kapcsolatban.
2.
E cikk, valamint a 207. cikk alkalmazásában az „érdekelt” bármely olyan természetes vagy jogi személy, gazdasági szereplő vagy gazdasági szereplők társulása, amelynek érdekeit befolyásolhatja az állami támogatás nyújtása, különösen a kedvezményezett, a kedvezményezettel versenyben álló gazdasági szereplők vagy az érintett szakmai szövetségek.
3.
Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó a gibraltári parlament törvénye alapján a 201. cikkben említett állami támogatás nyújtására vagy módosítására irányuló intézkedésekre, azzal a kivétellel, hogy ha egy bíróság megállapítja, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethetetlen e megállapodással, nyilatkozatot tehet az összeegyeztethetetlenségről. Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében figyelembe veszi ezt a nyilatkozatot, és javaslatot tesz a szóban forgó törvény módosítására annak érdekében, hogy adott esetben a gibraltári parlament mérlegelhesse azt, vagy egyéb megfelelő lépéseket tehessen.
207. CIKK
Visszafizettetés
1.
A Felek hatékony visszafizettetési mechanizmust működtetnek az állami támogatások tekintetében a következő rendelkezésekkel összhangban, a független hatóság vagy szerv 205. cikkben meghatározott hatásköre és az adott Fél jogában meglévő egyéb korrekciós intézkedések sérelme nélkül.
2.
A (3) bekezdés sérelme nélkül a Felek biztosítják, hogy amennyiben az érdekelt a vonatkozó időtartamon belül, az adott Fél állami támogatások ellenőrzésére szolgáló rendszerével összhangban, bíróság előtt megtámadta a Fél állami támogatás odaítéléséről szóló határozatát, a visszafizettetés elrendelhető, ha a Fél bírósága lényeges jogi vagy ténybeli hibát állapít meg, amennyiben:
(a)
az állami támogatást megvalósító intézkedést a támogatást nyújtó hatóság nem tekintette állami támogatásnak;
(b)
a támogatást nyújtó hatóság nem tartotta be az állami támogatásokra vonatkozó, rá nézve kötelező ellenőrzési rendszert; vagy
(c)
a támogatást nyújtó hatóság az állami támogatás odaítélésekor a hatáskörén kívül járt el, vagy visszaélt az e fejezet szerinti hatáskörével.
3.
A Felek felfüggesztik a kedvezményezettnek nyújtott új állami támogatás kifizetését mindaddig, amíg az adott kedvezményezettnek nyújtott támogatást, amelyre vonatkozóan visszafizetési felszólítást adtak ki, teljes mértékben vissza nem fizették, beleértve az esedékes visszafizettetési kamatokat is.
4.
A 205. cikk (6) és (7) bekezdésével, valamint a 206. cikk (3) bekezdésével összhangban az állami támogatást nem kell visszafizettetni, ha az ilyen támogatást a gibraltári parlament törvénye alapján nyújtják vagy módosítják.
208. CIKK
Konzultációk
1.
Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél állami támogatást nyújtott, vagy egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a másik Fél állami támogatást szándékozik nyújtani, és ezen állami támogatás nyújtása negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat a Felek közötti árukereskedelemre vagy beruházásokra, felkérheti a másik Felet annak ismertetésére, hogy e megállapodást az említett állami támogatás tekintetében hogyan tartotta tiszteletben.
2.
A Fél kérheti továbbá a 203. cikkben felsorolt információk rendelkezésre bocsátását, amennyiben azokat még nem tették közzé egy hivatalos weboldalon vagy egy nyilvános adatbázisban a 203. cikkben említetteknek megfelelően, vagy nem könnyen és készen hozzáférhető módon tették közzé.
3.
A másik Fél a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban megküldi a kért információkat. Ha a kért információk valamelyike nem biztosítható, az érintett Fél írásos válaszban fejti ki, hogy miért nem.
4.
Ha a kért információ kézhezvételét követően az információt kérő Fél még mindig úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott vagy nyújtani tervezett állami támogatás negatív hatást gyakorol vagy gyakorolhat a Felek közötti árukereskedelemre vagy befektetésekre, konzultációkat kérhet a gazdasági és kereskedelmi szakbizottságban. E kérelmet írásban kell benyújtani, ismertetve a kérelmező Fél konzultációra irányuló kérését alátámasztó indokokat.
5.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottság mindent megtesz az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. E szakbizottság a konzultációs kérelemtől számított 30 napon belül megtartja első ülését.
6.
A (3) és (5) bekezdésben említett konzultációkra rendelkezésre álló időkeret a Felek megállapodásával meghosszabbítható.
209. CIKK
Korrekciós intézkedések
1.
A Felek írásbeli tájékoztatási és konzultációs kérelmet nyújthat be a másik Félhez egy olyan állami támogatással kapcsolatban, amely megítélése szerint jelentős negatív hatás okoz vagy fennáll a komoly veszélye annak, hogy jelentős negatív hatást okozhat a Felek közötti árukereskedelemre vagy beruházásokra nézve. A kérelmező Félnek a kérelemben meg kell adnia minden olyan releváns információt, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, beleértve az állami támogatás leírását és a kérelmező Félnek a támogatás által az árukereskedelemre vagy a beruházásokra gyakorolt hatással kapcsolatos aggályait.
2.
A megkeresett Fél legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül írásbeli választ ad, amelyben megadja a kért információkat a megkereső Félnek, és a Felek konzultációkat kezdenek, amelyeket a kérelem kézbesítésétől számított 60 nap elteltével lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. Ezek a konzultációk és különösen a Felek által a konzultációk során közölt, bizalmasnak minősített információk és az általuk képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.
3.
Legkorábban az (1) bekezdésben említett kérelem kézbesítésétől számított 60 nap elteltével a megkereső Fél egyoldalúan megfelelő korrekciós intézkedéseket hozhat, ha bizonyíték van arra, hogy a megkeresett Fél állami támogatása jelentős negatív hatást gyakorol vagy fennáll a komoly veszélye annak, hogy jelentős negatív hatást fog gyakorolni a Felek közötti árukereskedelemre vagy beruházásokra.
4.
A megkereső Fél legkorábban az (1) bekezdésben említett kérelem kézbesítésétől számított 45 nap elteltével értesíti a megkeresett Felet azokról a korrekciós intézkedésekről, amelyeket a (3) bekezdéssel összhangban meg kíván hozni. A megkereső Fél rendelkezésre bocsát minden lényeges információt az általa meghozni szándékozott intézkedésekkel kapcsolatban annak érdekében, hogy a Felek kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A megkereső Fél nem hozhatja meg ezeket a korrekciós intézkedéseket attól a naptól számított 15 napnál korábban, amelyen a megkeresett Fél részére az intézkedésekről szóló értesítést kézbesítették.
5.
Bármelyik Fél jelentős negatív hatás veszélyének fennállására vonatkozó értékelésének tényeken és nem pusztán állításon, feltételezésen vagy távoli eshetőségen kell alapulnia. Egyértelműen előre jelezhetőnek kell lennie, hogy a körülmények mely megváltozása eredményez olyan helyzetet, amelyben az állami támogatás ilyen jelentős negatív hatást idéz elő.
6.
Az állami támogatásnak vagy az állami támogatás által a Felek közötti árukereskedelemre vagy beruházásokra gyakorolt jelentős negatív hatásnak bármelyik Fél általi értékelésének megbízható bizonyítékokon és nem pusztán feltételezéseken vagy távoli eshetőségen kell alapulnia, és azonosítható árukra, szolgáltatókra vagy más gazdasági szereplőkre kell vonatkozniuk, adott esetben az állami támogatási rendszerek esetében is.
7.
A kereskedelmi és gazdasági szakbizottság szemléltető listát állíthat össze azokról az esetekről, amelyek e cikk értelmében a Felek közötti árukereskedelem és beruházások tekintetében jelentkező jelentős negatív hatásoknak minősülnek. Ez nem érinti a Felek azon jogát, hogy korrekciós intézkedéseket hozzanak.
8.
A (3) bekezdés alapján meghozott korrekciós intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és kizárólag az előidézett jelentős negatív hatás orvoslásához, illetve az ilyen hatás súlyos veszélyének kezeléséhez feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek e megállapodás végrehajtását a legkevésbé zavarják.
9.
Az értesített fél a (3) bekezdésben említett korrekciós intézkedések hatálybalépésétől számított öt napon belül, anélkül, hogy előzőleg 304. cikk szerinti konzultációkat folytatna, a 305. cikk (2) bekezdésével összhangban kérheti választottbíróság létrehozását a megkereső félhez intézett írásbeli kérelem útján annak érdekében, hogy a választottbíróság eldönthesse, hogy:
(a)
a megkereső Fél által hozott korrekciós intézkedés nem áll-e összhangban a (3) vagy (5) bekezdéssel;
(b)
a megkereső Fél nem vett-e részt a konzultációkban azt követően, hogy a megkeresett Fél közölte a kért információkat, és beleegyezett az ilyen konzultációk megtartásába; vagy
(c)
elmulasztották a (3) vagy (4) bekezdésben említett időtartamoknak megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalát vagy az arról való értesítést.
Az említett kérelem nincs halasztó hatállyal a korrekciós intézkedésekre. A választottbíróság továbbá nem értékeli az állami támogatások ellenőrzési rendszerének valamely Fél általi alkalmazását.
10.
A (9) bekezdésben említett kérelem nyomán létrehozott választottbíróság az eljárását a 327. cikkel összhangban folytatja le, és a létrehozásától számított 30 napon belül meghozza végleges döntését.
11.
Az alperessel szembeni elmarasztaló döntés nyomán az alperes legkésőbb a választottbíróság döntésének meghozatalától számított 30 napon belül értesíti a felperest minden olyan intézkedésről, amelyet az említett döntésnek való megfelelés érdekében hozott.
12.
Az e cikk (10) bekezdésében említett eljárásban az alperest elmarasztaló döntés nyomán a felperes a döntéshozataltól számított 30 napon belül kérheti a választottbíróságot, hogy határozza meg az e megállapodás vagy valamely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségek felfüggesztésének olyan szintjét, amely nem haladja meg a korrekciós intézkedések alkalmazásából eredő hatálytalanításnak vagy gyengítésnek megfelelő szintet, amennyiben úgy találja, hogy a korrekciós intézkedéseknek az e cikk (3) vagy (8) bekezdésével való összeegyeztethetetlensége jelentős. A kérelemben a 316. cikkben meghatározott elvekkel összhangban javaslatot kell tenni a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére. A felperes a kötelezettségek felfüggesztésének a választottbíróság által meghatározott mértékével összhangban felfüggesztheti az e megállapodás vagy valamely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségeit. Az ilyen felfüggesztés nem alkalmazható az ilyen döntés meghozatalától számított 15 napnál korábban.
13.
Egyik Fél sem hivatkozhat a WTO-egyezményre vagy más nemzetközi megállapodásra annak érdekében, hogy megakadályozza a másik Felet az e cikken alapuló intézkedések meghozatalában, akkor sem, ha ezek az intézkedések az e megállapodás vagy valamely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségek felfüggesztését jelentik.
14.
Annak értékelése céljából, hogy az ugyanazon termék behozatalára vonatkozó korrekciós intézkedések bevezetése vagy fenntartása az e cikk alkalmazásában feltétlenül szükséges vagy arányos mértékre korlátozódik-e, a Felek:
(a)
figyelembe veszik az SCM-megállapodás követelményeinek megfelelően, méltányos és átlátható eljárást követve alkalmazott vagy fenntartott kiegyenlítő intézkedéseket; valamint
(b)
figyelembe vehetik a dömpingellenes megállapodás követelményeinek megfelelően, méltányos és átlátható eljárást követve alkalmazott vagy fenntartott dömpingellenes intézkedéseket.
15.
Amennyiben az a Fél, amellyel szemben korrekciós intézkedéseket hoztak, nem nyújt be a (9) bekezdés szerinti kérelmet az említett bekezdésben meghatározott időtartamon belül, az említett Fél a 305. cikkben említett választottbírósági eljárást kezdeményezhet valamely korrekciós intézkedésnek a (9) bekezdésében meghatározott indokok alapján történő megtámadása érdekében anélkül, hogy előzőleg 304. cikk szerinti konzultációkat folytatna. A választottbíróság a 310. cikk alkalmazásában sürgős ügyként kezeli a kérdést.
16.
A (9) vagy a (15) bekezdés szerinti eljárások céljából annak értékelése során, hogy a korrekciós intézkedés feltétlenül szükséges vagy arányos-e, a választottbíróság kellően figyelembe veszi az (5), (6) és (13) bekezdésben meghatározott elveket.
210. CIKK
Vitarendezés
1.
A (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel a hatodik rész I. címe alkalmazandó a Felek között az e fejezet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra, a 205. és a 206. cikk kivételével.
2.
Választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel a következők tekintetében:
(a)
egyedi állami támogatási intézkedés, beleértve azt is, hogy az intézkedés megfelelt-e az érintett Fél állami támogatásokra vonatkozó ellenőrzési rendszerének; valamint
(b)
arra vonatkozóan, hogy a 207. cikk szerinti visszafizettetési korrekciós intézkedést minden egyedi esetben helyesen alkalmazták-e.
3.
A hatodik rész I. címe alkalmazandó a 209. cikkre az említett cikkel és a 327. cikkel összhangban.
3. FEJEZET
ADÓZÁS
211. CIKK
Jó kormányzás
A Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit, különösen az adózási átláthatóságra, az információcserére és a tisztességes adóversenyre vonatkozó globális normákat, és kötelezettséget vállalnak azok végrehajtására. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatják az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, és megerősítik elkötelezettségüket az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni minimumnormáinak végrehajtása iránt. A Felek elő fogják mozdítani a jó adóügyi kormányzást, javítják a nemzetközi adóügyi együttműködést, és megkönnyítik az adóbevételek beszedését.
212. CIKK
Adózási normák
1.
A Felek nem gyengíthetik vagy csökkenthetik a jogszabályaikban 2020. december 31-én előírt védelmi szintet az OECD-ben az átmeneti időszak végén elfogadott normák és szabályok által előírt szint alá az alábbiakkal kapcsolatban:
(a)
a pénzügyi számlákra, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra, az adóigazgatások közötti országonkénti jelentésekre és a határokon átnyúló esetleges adótervezési konstrukciókra vonatkozó információk kérésre történő, önkéntes vagy automatikus cseréje;
(b)
a kamatlevonás korlátozására, az ellenőrzött külföldi társaságokra és a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciára vonatkozó szabályok.
2.
A Felek nem gyengítik vagy csökkentik a jogszabályaikban a hitelintézetek és – a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoktól eltérő – befektetési vállalkozások nyilvános országonkénti jelentéstételével kapcsolatban 2020. december 31-én biztosított védelmi szintet.
213. CIKK
Vitarendezés
Erre a fejezetre nem alkalmazandó a hatodik rész I. címe szerinti vitarendezés.
4. FEJEZET
MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS NORMÁK
214. CIKK
Fogalommeghatározás
1.
E fejezet alkalmazásában „munkaügyi és szociális védelmi szintek”: a valamely Fél jogában és normáiban az alábbi területeken biztosított védelmi szintek összessége:
(a)
a munka világára vonatkozó alapvető jogok;
(b)
a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági normák;
(c)
a méltányos munkafeltételek és foglalkoztatási normák;
(d)
a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vállalati szinten; vagy
(e)
a vállalkozások szerkezetátalakítása.
2.
Az Unió részéről a „munkaügyi és szociális védelmi szintek” kifejezés azokat a munkaügyi és szociális védelmi szinteket jelenti, amelyek az összes tagállamra nézve és az összes tagállamban alkalmazandók, és közösek az összes tagállamra nézve.
215. CIKK
A védelmi szintek gyengítésének tilalma
1.
A Felek megerősítik, hogy mindegyik Félnek joga van az e fejezet hatálya alá tartozó területeken meghatározni szakpolitikáit és prioritásait, meghatározni az általa megfelelőnek ítélt munkaügyi és szociális védelmi szinteket, és az egyes Felek nemzetközi – többek között e fejezet szerinti – kötelezettségvállalásaival összhangban álló módon elfogadni vagy módosítani jogszabályait és szakpolitikáit.
2.
A Felek nem gyengítik vagy csökkentik – többek között jogszabályaik és normáik hatékony végrehajtásának elmulasztása révén – munkaügyi és szociális védelmi szintjeiket az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érintő módon az átmeneti időszak lejártakor érvényes szintek alá.
3.
A Felek elismerik, hogy mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy észszerű mérlegelési jogkört gyakoroljon, és jóhiszeműen döntsön a munkaügyi végrehajtási erőforrások elosztásáról más, nagyobb prioritást élvező munkajogi rendelkezések tekintetében, feltéve, hogy e mérlegelési jogkör gyakorlása és az említett döntések nem összeegyeztethetetlenek az e fejezet szerinti kötelezettségeivel.
4.
A Felek továbbra is törekednek az e fejezetben említett munkaügyi és szociális védelmi szintjeik megerősítésére.
216. CIKK
Jogérvényesítés
A 215. cikkben említett jogérvényesítés céljából mindegyik Fél hatékony belső jogérvényesítési rendszert, különösen pedig hatékony, a munkafeltételekre és a munkavállalók védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban álló munkaügyi ellenőrzési rendszert hoz létre és tart fenn; gondoskodik olyan közigazgatási és bírósági eljárások meglétéről, amelyek lehetővé teszik a hatóságok és az arra jogosult magánszemélyek számára, hogy a munkajogi és a szociális normák megsértése esetén kellő időben keresetet indítsanak; továbbá gondoskodik a megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségek, köztük az ideiglenes jogorvoslati intézkedések meglétéről, valamint adott esetben a nemzeti joggal összhangban az arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásáról. A 215. cikknek a Felek általi hazai végrehajtása és érvényesítése során az alkalmazandó joggal és gyakorlattal összhangban a szükséges körben tiszteletben kell tartani hazai szinten a szociális partnerek szerepét és autonómiáját.
217. CIKK
Vitarendezés
1.
A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy párbeszéd, konzultáció, információcsere és együttműködés útján tisztázzák az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos esetleges nézetkülönbségeiket.
2.
A hatodik rész I. címétől eltérve a Felek között e fejezet alkalmazásával kapcsolatban kialakuló viták esetén a Felek kizárólag a 235–237. cikk alapján létrehozott eljárásokat vehetik igénybe.
5. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
218. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
E fejezet alkalmazásában „környezet- és éghajlatvédelmi szintek”: a valamely Fél jogában a környezet és az éghajlat védelme (beleértve az emberi életet vagy egészséget fenyegető, a környezeti hatásokból eredő veszélyek megelőzését és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is) érdekében az alábbi területeken biztosított védelmi szintek összessége:
(a)
környezeti információkhoz való hozzáférés;
(b)
a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása környezeti ügyekben;
(c)
környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat;
(d)
légköri kibocsátás és levegőminőség;
(e)
természetmegőrzés és a biológiai sokféleség megőrzése;
(f)
hulladékgazdálkodás, beleértve adott esetben a kikötői befogadólétesítményeket is;
(g)
zajkibocsátás;
(h)
a vízi és tengeri környezet védelme és megőrzése, beleértve adott esetben a kikötői befogadólétesítmények használatát;
(i)
a vegyi anyagok előállításából, felhasználásából, felszabadításából vagy ártalmatlanításából eredő, az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatok megelőzése, csökkentése és megszüntetése; vagy
(j)
éghajlatváltozás, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása és eltávolítása, beleértve a hatékony szén-dioxid-árazási rendszereket vagy a kibocsátás csökkentésére irányuló egyenértékű intézkedéseket.
2.
Az Unió részéről a „környezet- és éghajlatvédelmi szintek” kifejezés azokat a környezet- és éghajlatvédelmi szinteket jelenti, amelyek az összes tagállamra nézve és az összes tagállamban alkalmazandók, és közösek az összes tagállamra nézve.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban a „környezet- és éghajlatvédelmi szintek” a gibraltári nemzeti jog szerinti környezet- és éghajlatvédelmi szinteket jelentik, beleértve a Gibraltárra kiterjesztett nemzetközi kötelezettségvállalásokat is.
219. CIKK
A védelmi szintek
1.
A Felek megerősítik, hogy mindegyik Félnek joga van az e fejezet hatálya alá tartozó területeken meghatározni szakpolitikáit és prioritásait, meghatározni az általa megfelelőnek ítélt környezet- és éghajlatvédelmi szinteket, és az egyes Felek nemzetközi – többek között e fejezet szerinti – kötelezettségvállalásaival összhangban álló módon elfogadni vagy módosítani jogszabályait és szakpolitikáit.
2.
A Felek elismerik, hogy mindegyik Fél fenntartja a jogot arra, hogy észszerű mérlegelési jogkört gyakoroljon, és jóhiszeműen döntsön a környezetvédelmi végrehajtási erőforrások elosztásáról más, magasabb prioritásúként meghatározott környezetvédelmi jogszabályok és éghajlat-politikák tekintetében, feltéve, hogy e mérlegelési jogkör gyakorlása és az említett döntések nem összeegyeztethetetlenek az e fejezet szerinti kötelezettségeivel.
3.
Az Unió nem gyengítheti vagy csökkentheti környezet- és éghajlatvédelmi szintjét a 2020. december 31-én érvényben lévő szint alá, többek között azáltal, hogy nem hajtja végre hatékonyan környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályait.
4.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében az Unióban érvényben lévő szintekkel egyenértékű környezet- és éghajlatvédelmi szinteket tart fenn, többek között a Gibraltárra és Gibraltáron alkalmazandó környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok hatékony érvényesítése révén.
220. CIKK
Szén-dioxid-árazás
1.
A Felek a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig hatékony szén-dioxid-árazási rendszert vagy azzal egyenértékű intézkedéseket vezetnek be a kibocsátások csökkentése érdekében.
2.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében biztosítja, hogy a Gibraltáron alkalmazandó szén-dioxid-árazási rendszer vagy a kibocsátás csökkentésére irányuló egyenértékű intézkedések hatálya és hatékonysága egyenértékű legyen a megállapodás hatálybalépésekor az Unióban érvényben lévő rendszer hatályával és hatékonyságával.
3.
A légi közlekedés tekintetében az uniós szén-dioxid-árazási rendszer hatálya az Európai Gazdasági Térség és Gibraltár közötti valamennyi járatra kiterjed. Az Egyesült Királyság szén-dioxid-árazási rendszerének hatálya az Egyesült Királyság és Gibraltár közötti valamennyi járatra kiterjed.
4.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az (1)–(3) bekezdés hatékony végrehajtásáról.
5.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében 2030-ban felülvizsgálja szén-dioxid-árazási rendszerének vagy az azzal egyenértékű intézkedéseknek a végrehajtását, valamint rendszeresen felülvizsgálja azt a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó jelenlegi kereteken túlmutató előrehaladással összefüggésben.
221. CIKK
A környezetvédelem és az éghajlatvédelem elvei
Figyelemmel arra, hogy a határokon átterjedő környezetszennyezés tekintetében az Unió és Gibraltár ugyanazon a bioszférán osztozik, az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vállalja, hogy tiszteletben tartja azokat a nemzetközileg elismert környezetvédelmi elveket, amelyekre – például a környezetről és a fejlődésről szóló, 1992. június 14-én Rióban elfogadott riói nyilatkozat (a továbbiakban: a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi riói nyilatkozat), valamint az Unióra és az Egyesült Királyságra alkalmazandó, Gibraltárra is kiterjesztett többoldalú környezetvédelmi megállapodások, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) és a biológiai sokféleségről szóló, 1992. június 5-én Rio de Janeiróban kelt egyezmény (a továbbiakban: a biológiai sokféleségről szóló egyezmény) keretében – kötelezettséget vállalt, különösen:
(a)
azt az elvet, hogy a környezetvédelmet integrálni kell a szakpolitikák kidolgozásába, többek között hatásvizsgálatok segítségével is;
(b)
a környezeti károk elhárítására irányuló megelőző intézkedések elvét;
(c)
a 200. cikkben említett elővigyázatosság elvét;
(d)
azt az elvet, amely szerint a környezeti károkat elsődlegesen a forrásánál kell elhárítani; valamint
(e)
a „szennyező fizet” elvét.
222. CIKK
Jogérvényesítés
A jogérvényesítés céljából saját joguknak megfelelően a Felek gondoskodnak arról, hogy:
(a)
a környezetvédelem és az éghajlatváltozás tekintetében releváns jog érvényesítésében hatáskörrel rendelkező belföldi hatóságok kellő figyelmet fordítsanak e jog megsértésének azon feltételezett eseteire, amelyek a tudomásukra jutnak; ezeknek a hatóságoknak megfelelő és eredményes korrekciós eszköztárral kell rendelkezniük, ideértve az ideiglenes intézkedések meghozatalának lehetőségét is, továbbá jogosultaknak kell lenniük adott esetben arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabására; valamint
(b)
olyan nemzeti szintű közigazgatási vagy bírósági eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek keretében a kellő érdekeltséggel rendelkező természetes és jogi személyek e jog megsértése esetén keresetet indíthatnak és korrekciós intézkedéseket, köztük ideiglenes intézkedéseket kérhetnek, továbbá hogy ezen eljárások költsége ne képezzen visszatartó erőt, lefolytatásuk pedig tisztességes, méltányos és átlátható módon történjen.
223. CIKK
Vitarendezés
1.
A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy párbeszéd, konzultáció, információcsere és együttműködés útján tisztázzák az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos esetleges nézetkülönbségeiket.
2.
A hatodik rész I. címétől eltérve a Felek között e fejezet alkalmazásával kapcsolatban kialakuló viták esetén a Felek kizárólag a 235–237. cikk alapján létrehozott eljárásokat vehetik igénybe.
6. FEJEZET
A KERESKEDELMET ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ EGYÉB ESZKÖZÖK
224. CIKK
Háttér és célkitűzések
1.
A Felek emlékeztetnek az 1992. június 13-án Rio de Janeiróban elfogadott Agenda 21-re és a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi riói nyilatkozatra, a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó végrehajtási tervére, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi konferencia 97. ülésszakán, 2008. június 10-én Genfben elfogadott, 2022-ben módosított nyilatkozatára (a továbbiakban: a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozat), a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012. évi ENSZ-konferencia „A jövő, amit akarunk” című, az ENSZ Közgyűlésének 2012. július 27-én elfogadott 66/288. sz. határozata által jóváhagyott zárójelentésére, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére, amelyet az ENSZ-közgyűlés 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatával fogadott el, valamint annak fenntartható fejlődési céljaira.
2.
Az (1) bekezdése fényében e fejezet célja, hogy fokozza a fenntartható fejlődés – különösen annak munkaügyi és környezetvédelmi dimenziójának – integrálását a Felek kereskedelmi és beruházási kapcsolatába, és e tekintetben kiegészítse a Feleknek az e cím 4. és 5. fejezete szerinti kötelezettségvállalásait.
225. CIKK
Átláthatóság
E fejezet összefüggésében a Felek hangsúlyozzák az átláthatóság – mint a nyilvánosság részvételének előmozdításához szükséges elem – biztosításának, valamint az információk nyilvánosságra hozatalának fontosságát. Jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel, valamint e fejezet rendelkezéseivel összhangban mindegyik Fél:
(a)
biztosítja, hogy az e fejezet célkitűzéseit szolgáló, általánosan alkalmazandó intézkedéseket átlátható módon kezelik, többek között az intézkedések közzétételével, valamint azáltal, hogy a nyilvánosság számára észszerű lehetőséget és elegendő időt biztosítanak észrevételei megtételére;
(b)
biztosítja, hogy a nyilvánosság hozzáférjen a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt releváns környezeti információkhoz, valamint biztosítja ezen információknak a nyilvánosság számára elektronikus úton történő aktív terjesztését;
(c)
ösztönzi a nem állami szereplőkkel folytatott és a nem állami szereplők közötti nyilvános vitát azon szakpolitikák kidolgozásáról és meghatározásáról, amelyek alapján a hatóságok elfogadhatnak e fejezetre vonatkozó jogszabályokat; a környezetvédelemmel kapcsolatban ennek ki kell terjednie a nyilvánosság projektekben, tervekben és programokban való részvételére is; valamint
(d)
előmozdítja az e fejezetre vonatkozó jogszabályainak és normáinak, továbbá a végrehajtási és megfelelési eljárásoknak nyilvánosság által történő tudatosítását azáltal, hogy lépéseket tesz a nyilvánosság ismereteinek és megértésének elősegítésére; a munkajogi jogszabályok és normák tekintetében ez magában foglalja a munkavállalókat, a munkáltatókat és képviselőiket is.
226. CIKK
Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások
1.
A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének olyan módon történő előmozdítása mellett, amely elősegíti a tisztes munka mindenki számára történő biztosítását, a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozatban foglaltak szerint.
2.
Összhangban az ILO alapokmányával, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán, 1998. június 18-án Genfben elfogadott, 2022-ben módosított, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak nyomon követésével, a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják, előmozdítják és hatékonyan végrehajtják az alapvető ILO-egyezményekben meghatározott, alapvető jogokat érintő elveket, amelyek a következők:
(a)
az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog tényleges elismerése;
(b)
a kényszermunka minden formájának felszámolása;
(c)
a gyermekmunka tényleges megszüntetése;
(d)
a foglalkoztatás és a foglalkozás tekintetében való megkülönböztetés felszámolása; valamint
(e)
a biztonságos és egészséges munkakörnyezet.
3.
Mindegyik Fél vállalja, hogy hatékonyan végrehajtja az Egyesült Királyság által Gibraltárra kiterjesztett, illetve a tagállamok által megerősített valamennyi ILO-egyezményt.
4.
A Felek folyamatos és kitartó erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények ratifikálása vagy adott esetben Gibraltárra történő kiterjesztése érdekében, amennyiben az eddig nem történt meg.
5.
A Felek rendszeresen és megfelelő módon információt cserélnek arról, hogy a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság milyen helyzetben vannak, és milyen előrelépést tettek az ILO által naprakésznek minősített ILO-egyezmények vagy jegyzőkönyvek, valamint már releváns nemzetközi eszközök ratifikálása tekintetében.
6.
A Felek jogszabályaikkal és gyakorlataikkal továbbra is előmozdítják az ILO tisztes munkára vonatkozó programját, ahogyan azt a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2022-ben módosított 2008. évi ILO-nyilatkozat (a továbbiakban: az ILO tisztes munkára vonatkozó programja), valamint a vonatkozó egyéb ILO-egyezmények és más nemzetközi kötelezettségvállalások meghatározzák, különösen az alábbiak tekintetében:
(a)
tisztességes munkakörülmények mindenki számára, többek között a munkabér és a díjazás, a munkaidő, a szülési szabadság és egyéb munkafeltétek tekintetében;
(b)
munkahelyi egészség és biztonság, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését, illetve az azokért járó kártérítést is ideértve; valamint
(c)
megkülönböztetésmentesség a munkafeltételek tekintetében, a migráns munkavállalókat is ideértve.
7.
A Felek védik és előmozdítják a munkavállalók és munkáltatók, valamint szervezeteik és az érintett kormányzati szervek között a munkaügyi kérdésekről folytatott szociális párbeszédet.
227. CIKK
Többoldalú környezetvédelmi megállapodások
1.
A Felek elismerik az ENSZ Környezetvédelmi Programja Környezetvédelmi Közgyűlésének, valamint a többoldalú környezetvédelmi irányítás és megállapodások jelentőségét mint a nemzetközi közösségnek a globális vagy regionális környezeti kihívásokra adott válaszát, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelem közötti kölcsönös támogatás megerősítésének szükségességét.
2.
Az (1) bekezdés fényében mindegyik Fél vállalja, hogy hatékonyan végrehajtja azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, jegyzőkönyveket és módosításokat, amelyeknek részes fele. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében ez olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat jelent, amelyeket Gibraltárra is kiterjesztettek, vagy amelyek más módon tükröződnek annak jogszabályaiban és gyakorlatában.
3.
A Felek megerősítik, hogy mindegyik Félnek jogában áll intézkedéseket elfogadni vagy fenntartani azon többoldalú környezetvédelmi megállapodások céljainak előmozdítása érdekében, amelyeknek részes fele.
228. CIKK
Kereskedelem és éghajlatváltozás
1.
A Felek elismerik az éghajlatváltozással és annak hatásaival szembeni sürgős fellépés jelentőségét, valamint a kereskedelem és a beruházások szerepét e cél megvalósítása során, összhangban az UNFCCC-vel, a Párizsi Megállapodás céljával és célkitűzéseivel, valamint az éghajlatváltozás területére vonatkozó egyéb többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal és többoldalú eszközökkel.
2.
Tekintettel az (1) bekezdésre, a Felek:
(a)
vállalják, hogy eredményesen végrehajtják az UNFCCC-t és a Párizsi Megállapodást, amelynek egyik fő célja az éghajlatváltozásra adott globális válasz erősítése, a globális átlaghőmérséklet emelkedésének az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt tartása, valamint az arra irányuló erőfeszítések folytatása, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozódjon;
(b)
előmozdítják a kereskedelmi és éghajlatváltozási szakpolitikák és intézkedések kölcsönösen támogató jellegét, hozzájárulva az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődésre való átálláshoz; valamint
(c)
elősegítik az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából különösen releváns – például a megújuló energiára, az energiahatékony árukra és szolgáltatásokra irányuló – kereskedelem és beruházások útjában álló akadályok felszámolását, például a vámjellegű és nem vámjellegű akadályok kezelésével vagy a rendelkezésre álló legjobb megoldások alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával.
229. CIKK
Kereskedelem és biológiai sokféleség
1.
A Felek elismerik a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának fontosságát, valamint a kereskedelem szerepét e célkitűzések elérésében, többek között a fenntartható kereskedelem előmozdítása vagy a veszélyeztetett fajok kereskedelmének ellenőrzése vagy korlátozása révén, összhangban azokkal a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal, amelyeknek részes felei és amennyiben az Egyesült Királyság kiterjesztette ezeket a megállapodásokat Gibraltárra, valamint az ezek alapján elfogadott határozatokkal, nevezetesen a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel és annak jegyzőkönyveivel, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washington D.C-ben kelt egyezménnyel (a továbbiakban: a CITES).
2.
Tekintettel az (1) bekezdésre, a Felek:
(a)
a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem keretében hatásos intézkedéseket hajtanak végre, adott esetben harmadik országok tekintetében is;
(b)
előmozdítják a CITES mint a biológiai sokféleség megőrzése és az azzal való fenntartható gazdálkodás eszközének igénybevételét egyebek mellett azon állat- és növényfajoknak a CITES függelékeibe való felvételével, amelyek védettségi helyzete a nemzetközi kereskedelem miatt veszélyeztetettnek minősül;
(c)
ösztönzik a biológiai erőforrások fenntartható hasznosításából származó és a biológiai sokféleség megőrzéséhez hozzájáruló termékek kereskedelmét; és
(d)
továbbra is intézkedéseket hoznak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, amennyiben az a kereskedelemhez és a beruházásokhoz kapcsolódó nyomásnak van kitéve, beleértve az idegenhonos inváziós fajok terjedésének megelőzését célzó intézkedéseket és a már jelenlévők esetleges kiirtására irányuló intézkedéseket.
230. CIKK
Kereskedelem és erdők
1.
A Felek elismerik az erdők fenntartása és a fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára rendelkezésre álló környezeti funkciók és gazdasági és társadalmi lehetőségek biztosításában, valamint a kereskedelem e cél elérésében játszott szerepét.
2.
Az (1) bekezdés fényében és nemzetközi kötelezettségeikkel összeegyeztethető módon a Felek:
(a)
továbbra is intézkedéseket hoznak az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem érdekében, adott esetben harmadik országok tekintetében is, valamint előmozdítják a jogszerűen kitermelt fából készült termékek kereskedelmét;
(b)
ösztönzik az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a kitermelés országának joga szerint kitermelt és fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa és fatermékek kereskedelmét és felhasználását.
231. CIKK
Kereskedelem és a tengeri biológiai
erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és akvakultúra
A Felek betartják a nemzetközi jogot, beleértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet szolgáló hatékony eszközeik elfogadását és fenntartását, és intézkedéseket fogadnak el a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékeknek a kereskedelmi forgalomból való kizárására, és e célból együttműködnek.
232. CIKK
A fenntartható fejlődést elősegítő kereskedelem és beruházások
1.
A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a kereskedelem és a beruházások hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióiban.
2.
Az (1) bekezdés alapján a Felek továbbra is előmozdítják a következőket:
(a)
az ILO tisztes munkára vonatkozó programjának négy célkitűzését támogató kereskedelmi és beruházási politikák, összhangban a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi ILO-nyilatkozattal, beleértve a létminimumot, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos egyéb vonatkozásokat;
(b)
a környezeti termékekre és szolgáltatásokra – például a megújuló energiára, az energiahatékony árukra és szolgáltatásokra – irányuló kereskedelem és beruházások, például kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kezelésével vagy a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával;
(c)
az olyan áruk és szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, amelyek hozzájárulnak a szociális körülmények és a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatok javításához, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerek – például tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek és ökocímkék – alá tartozó árukat és szolgáltatásokat.
3.
A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos konkrét problémákat a lehetséges intézkedések esetleges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásának felülvizsgálatával, nyomon követésével és értékelésével kezeljék, figyelembe véve az érdekeltek álláspontjait.
233. CIKK
Kereskedelem és az ellátási láncok felelősségteljes kezelése
1.
A Felek elismerik az ellátási láncoknak a felelős üzleti magatartás és vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok révén megvalósuló felelősségteljes kezelésének jelentőségét, valamint a kereskedelem szerepét e cél megvalósítása során.
2.
Tekintettel az (1) bekezdésre, a Felek:
(a)
ösztönzik a felelős üzleti magatartást és vállalati társadalmi felelősségvállalási gyakorlatokat, többek között olyan támogató szakpolitikai keretek biztosításával, amelyek ösztönzik a vállalkozások körében az érintett gyakorlatok alkalmazását; és
(b)
támogatják a vonatkozó nemzetközi eszközök – például OECD Tanácsa által 2000. június 27-én elfogadott, a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások, az ILO igazgatótanácsa által az 1977 novemberében Genfben tartott 204. ülésszakon elfogadott, az ILO multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozata, az ENSZ Globális Megállapodás és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek – betartását, végrehajtását, nyomon követését és terjesztését.
3.
A Felek elismerik a nemzetközi ágazatspecifikus iránymutatások hasznosságát a vállalati társadalmi felelősségvállalás és felelős üzleti magatartás területén, és előmozdítják a közös munkát e tekintetben. A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-iránymutatást és kiegészítéseit illetően a Felek az említett iránymutatás alkalmazását előmozdító intézkedéseket is hoznak.
234. CIKK
Vitarendezés
1.
A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy párbeszéd, konzultáció, információcsere és együttműködés útján tisztázzák az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos esetleges nézetkülönbségeiket.
2.
A [Vitarendezéstől] eltérve a Felek között e fejezet alkalmazásával kapcsolatban kialakuló viták esetén a Felek kizárólag a 235. és 236. cikk alapján létrehozott eljárásokat vehetik igénybe.
7. FEJEZET
HORIZONTÁLIS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
235. CIKK
Konzultációk
1.
Az egyik Fél konzultációt kérhet a másik Féltől a 199. cikk (3) bekezdése, valamint az e cím 4., 5. és 6. fejezete keretében felmerülő bármilyen ügyben a másik Félhez intézett írásbeli kérelemmel. A panaszos Fél írásbeli kérelmében megjelöli a kérelem indokait és alapját, beleértve a szóban forgó intézkedések azonosítását, valamint az általa alkalmazandónak ítélt vonatkozó rendelkezéseket. Azt követően, hogy valamelyik Fél konzultáció iránti kérelmet küld, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézbesítésének időpontjától számított 30 napon belül meg kell kezdeni a konzultációkat, kivéve akkor, ha a Felek ennél hosszabb időszakban állapodnak meg.
2.
A Felek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében konzultációkat kezdenek. A konzultáció során a Felek elegendő információt adnak át egymásnak ahhoz, hogy a felvetett kérdéseket teljes mértékben meg lehessen vizsgálni. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy illetékes hatóságai azon munkatársainak részvételét biztosítsa, akik szakértelemmel rendelkeznek a konzultáció tárgyát illetően.
3.
A 199. cikk (3) bekezdésével, illetve a 4., az 5. vagy a 6. fejezetben említett többoldalú megállapodásokkal vagy eszközökkel kapcsolatos ügyekben a Felek figyelembe veszik az ILO-tól vagy a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal létrehozott releváns szervektől vagy szervezetektől rendelkezésre álló információkat. Adott esetben a Felek közösen kérnek tanácsot ezektől a szervezetektől vagy azok szerveitől, illetve bármilyen más, általuk megfelelőnek ítélt szakértőtől vagy testülettől.
4.
A Felek által az ügyben hozott állásfoglalást közzé kell tenni.
236. CIKK
Szakértői testület
1.
Minden olyan ügyben, amelyet a 235. cikk szerinti konzultáció útján nem lehetett kielégítően kezelni, a Felek az említett cikk szerinti konzultáció iránti megkeresés kézhezvételétől számított 90 nap elteltével a másik Félhez intézett írásbeli megkereséssel kérhetik szakértői testület összehívását az ügy megvizsgálására. A megkeresésben a panasz világos bemutatására alkalmas módon meg kell jelölni a kérdéses ügyet, és ki kell fejteni, hogy az intézkedés mennyiben képezi a vonatkozó fejezet(ek) rendelkezéseinek megsértését.
2.
A szakértői testület három szakértőből áll.
3.
Az Együttműködési Tanács legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően egy évvel létrehozza annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek szakértőként szolgálni. Mindegyik Fél legalább öt személyt jelöl a szakértői testületek munkájában szakértőként részt vevő személyek jegyzékébe. A Felek legalább további öt olyan személyt jelölnek meg, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik hajlandóak és képesek a szakértői testület elnöki tisztségét ellátni. Az Együttműködési Tanács biztosítja, hogy a jegyzék naprakész legyen, és hogy azon folyamatosan legalább 15 szakértő szerepeljen.
4.
A testület tagjainak javasolt szakértőknek szaktudással vagy szakértelemmel kell rendelkezniük a munkajog vagy a környezetvédelmi jog területén, a vonatkozó fejezet(ek) hatálya alá tartozó egyéb kérdésekben vagy a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezésében. A szóban forgó személyek egyéni minőségükben járnak el, és a vitarendezéshez kapcsolódó ügyeket illetően nem fogadnak el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól. A szóban forgó személyeknek függetleneknek kell lenniük a Felektől, nem kötődhetnek egyik Félhez sem, és nem fogadhatnak el egyik Féltől sem utasítást. A szóban forgó személyek nem lehetnek az uniós intézmények, illetve valamely tagállam kormányának vagy az Egyesült Királyság kormányának vagy Gibraltár kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.
5.
A Feleknek a szakértői testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a szakértői testület feladatmeghatározása a következő:
„A vonatkozó rendelkezések fényében a szakértői testület létrehozása iránti kérelemben említett ügy megvizsgálása, és az e cikk szerinti jelentés kiadása, amely megállapításokat tartalmaz az intézkedésnek a vonatkozó rendelkezéseknek való megfeleléséről.”
6.
Az ebben a címben meghatározott többoldalú normákkal vagy megállapodásokkal összefüggő kérdésekben a szakértői testület tájékoztatást kér az ILO-tól vagy a szóban forgó megállapodások alapján létrehozott megfelelő testületektől, az ILO vagy az említett testületek által elfogadott valamennyi rendelkezésre álló releváns értelmező útmutatást, megállapítást vagy határozatot is ideértve.
7.
A szakértői testület írásbeli beadványt vagy bármilyen egyéb információt kérhet és fogadhat a releváns információval vagy szaktudással rendelkező személyektől.
8.
A szakértői testület ezeket az információkat mindegyik Fél rendelkezésére bocsátja, és lehetővé teszi számukra, hogy a kézhezvételtől számított 20 napon belül észrevételeket tegyenek.
9.
A szakértői testület időközi jelentést tesz a Felek számára, valamint végső jelentést készít, amely tartalmazza a ténymegállapítást, az üggyel kapcsolatos döntést – így többek között azt is, hogy a bepanaszolt Fél megfelelt-e a vonatkozó fejezet(ek)ből eredő kötelezettségeinek –, valamint a szakértői testület által tett megállapítások és hozott döntések mögött húzódó okfejtést. Az egyértelműség érdekében: a Felek osztják azt az értelmezést, hogy amennyiben a testület a jelentésében ajánlásokat fogalmaz meg, a bepanaszolt Fél az e megállapodásnak való megfelelés biztosítása céljából nem köteles ezeket az ajánlásokat követni.
10.
A szakértői testület az időközi jelentését a létrehozásától számított 100 napon belül tárja a Felek elé. Amikor a szakértői testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a szakértői testület elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés szakértői testület általi kibocsátásának tervezett időpontját. A szakértői testület az időközi jelentést legkésőbb a létrehozása után 125 nappal kibocsátja.
11.
Az időközi jelentés átadásától számított 25 napon belül a Felek bármelyike indokolással ellátott kérelmet intézhet a szakértői testülethez az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontokból történő felülvizsgálata érdekében. A Fél a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeket fűzhet a másik Fél kérelméhez.
12.
A szakértői testület ezen észrevételek mérlegelését követően zárójelentést készít. Ha a (11) bekezdésben említett határidőn belül nem érkezik be írásbeli kérelem az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjainak felülvizsgálatára, az időközi jelentés a szakértői testület zárójelentésévé válik.
13.
A szakértői testület a zárójelentését a létrehozásától számított 175 napon belül tárja a Felek elé. Ha a szakértői testület úgy ítéli meg, hogy ez a határidő nem tartható, a szakértői testület elnöke a Feleknek küldött írásos értesítésben jelzi a késedelem okait és a zárójelentésnek a szakértői testület általi kibocsátása tervezett időpontját. A szakértői testület a zárójelentést legkésőbb a létrehozása után 195 nappal kibocsátja.
14.
A zárójelentésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott írásbeli kérelmek megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek észrevételeivel.
15.
A Felek a szakértői testület zárójelentését a szakértői testület általi átadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra hozzák.
16.
Ha a zárójelentésben a szakértői testület azt állapítja meg, hogy valamelyik Fél nem tett eleget a vonatkozó fejezet(ek)ből fakadó kötelezettségeinek, a Felek a zárójelentés átadását követő 90 napon belül egyeztetnek a szakértői testület jelentésének figyelembevételével meghozandó megfelelő intézkedésekről.
17.
Az Együttműködési Tanács nyomon követi a szakértői testület jelentése nyomán meghozott intézkedéseket.
18.
Amennyiben a Felek a nem megfelelés kezelése érdekében hozott intézkedések meglétével vagy azoknak a vonatkozó rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban nem értenek egyet, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti szakértői panelt az ügy elbírálására. A kérelemben a panasz világos bemutatására alkalmas módon meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy az intézkedés mennyiben nincs összhangban a vonatkozó rendelkezésekkel. A szakértői testület a kérelem kézbesítésétől számított 45 napon a Felek elé tárja döntését.
19.
Hacsak ez a cikk másként nem rendelkezik, a 305. cikk, a 306. cikk és a 318–323. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
237. CIKK
Szakértői testület a védelmi szintek gyengítésének tilalma területén
1.
A 236. cikk alkalmazandó a 4. és az 5. fejezet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Felek között kialakuló vitákra.
2.
E viták esetében a 236. cikkben felsorolt cikkeken túlmenően a 316. és a 317. cikk is értelemszerűen alkalmazandó.
3.
A Felek elismerik, hogy amennyiben a bepanaszolt Fél úgy dönt, hogy nem hoz intézkedést a szakértői testület jelentésének és e megállapodásnak való megfelelés érdekében, a hatodik rész (Vitarendezés) 316. cikke (Átmeneti intézkedések) alapján engedélyezett esetleges korrekciós intézkedések továbbra is a panaszos Fél rendelkezésére állnak.
II. CÍM
VÁMÜGYI RENDELKEZÉSEK, KÖZVETETT ADÓZÁS
ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK
238. CIKK
Elvek és célkitűzések
E cím célja a Gibraltár és az Unió között a szárazföldi úton szállított áruk tekintetében fennálló valamennyi fizikai akadály és a kapcsolódó eljárások felszámolásához szükséges szabályok megállapítása, az Unió egységes piaca integritásának és a Felek pénzügyi érdekeinek védelme mellett.
239. CIKK
Fogalommeghatározások
E cím alkalmazásában:
(a)
„Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai”: Őfelsége Gibraltári Vámhatósága vagy Gibraltár más érintett hatóságai;
(b)
„az Unión belüli illetékes hatóságok”: a tagállamok vagy az Unió vámhatóságai vagy más érintett hatóságai;
(c)
„vámkezelési alakiságok”: minden olyan eljárás, intézkedés és ellenőrzés, amelyet az áruk szabad forgalomba bocsátása érdekében az uniós joggal összhangban el kell végezni. Kiterjed a vámalakiságokra, a termékszabályoknak, a követelményeknek és a szabványoknak való megfelelésre, a tilalmakra és korlátozásokra, az uniós jogban előírt egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre, valamint az áruk Unión belüli szabad forgalomba bocsátásához szükséges egyéb alakiságokra;
(d)
„kijelölt vámhivatal”: a 21. melléklet 1. függelékében felsorolt vámhivatalok.
2. FEJEZET
VÁMUNIÓ
240. CIKK
Vámunió létrehozása
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság között vámunió jön létre az e fejezetben meghatározott rendelkezésekkel összhangban.
241. CIKK
Vámterületek
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti vámunió vámterülete a következőket foglalja magában:
(a)
az Unió vámterülete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint (a továbbiakban: Uniós Vámkódex); és
(b)
Gibraltár vámterülete, amely az Egyesült Királyság vámterületétől elkülönülő vámterületet képez.
242. CIKK
Az áruk szabad mozgása a vámunión belül
1.
E fejezet rendelkezéseit a következőkre kell alkalmazni:
(a)
az Unió vámterületén vagy Gibraltár vámterületén előállított áruk, beleértve azokat is, amelyeket részben vagy egészben a vámunión kívüli országokból vagy területekről származó és az Unióban vagy Gibraltáron szabad forgalomban lévő árukból állítottak elő; valamint
(b)
a vámunión kívüli országokból vagy területekről származó és az Unióban vagy Gibraltáron szabad forgalomban lévő áruk.
2.
A vámunión kívüli országokból vagy területekről érkező árukat az Unióban vagy Gibraltáron szabad forgalomban lévőnek kell tekinteni, amennyiben a vámkezelés alakiságait teljesítették, és a fizetendő vámokat vagy az ezekkel egyenértékű hatással bíró díjakat kivetették, valamint az említett áruk tekintetében nem került sor az ilyen vámok vagy díjak teljes vagy részleges visszatérítésére.
3.
E fejezet rendelkezéseit azokra az Unióban vagy Gibraltáron beszerzett vagy előállított árukra is alkalmazni kell, amelyeknek a gyártása során olyan termékeket használtak fel, amelyek a vámunión kívüli országokból vagy területekről származnak, és nincsenek szabad forgalomban az Unióban vagy Gibraltáron, feltéve, hogy a vámkezelés alakiságait elvégezték, és ezekre a vámunión kívüli országokból vagy területekről származó termékekre a fizetendő vámokat vagy ezekkel egyenértékű hatással bíró díjakat kivetették.
4.
Az annak az igazolására vonatkozó szabályokat, hogy az áruk megfelelnek az e cikkben foglalt feltételeknek, a 19. melléklet tartalmazza.
243. CIKK
A vámok tilalma
Az Unió és Gibraltár között nem vethetők ki behozatali vagy kiviteli vámok vagy azokkal egyenértékű hatással bíró díjak. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.
244. CIKK
A mennyiségi korlátozások tilalma
Az Unió és Gibraltár között tilos minden behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal egyenértékű hatással bíró intézkedés.
245. CIKK
Belső adózás
1.
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság sem közvetlenül, sem közvetve nem vet ki egymás áruira olyan adót, amely közvetlenül vagy közvetve a hasonló belföldi árukat részesíti előnyben.
2.
A 241. cikkben említett területek között szállított áruk nem jogosultak a közvetlenül vagy közvetve kivetett díjaknál magasabb belföldi díjak visszatérítésére.
246. CIKK
A fizikai akadályok felszámolása
1.
A Gibraltár és az Unió között szárazföldi úton szállított áruk tekintetében fennálló valamennyi fizikai akadályt fel kell számolni, a 252. cikk vagy az előírt alakiságok, valamint a Felek által e cím helyes alkalmazásának biztosítása érdekében elvégezhető ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül.
2.
A 247. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig az e címben előírt, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra vonatkozó vámkezelési alakiságokat, kiviteli alakiságokat, valamint uniós illeték- és vámbeszedési eljárásokat a 247. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint kell lefolytatni.
247. CIKK
A Gibraltárra történő behozatal és az onnan történő kivitel
1.
Az uniós jognak a 20. mellékletben felsorolt rendelkezéseit kell Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltáron alkalmazni, feltéve, hogy az Együttműködési Tanács határozatot fogad el, amelyben:
(a)
meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve alkalmazandók a 20. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezések Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltáron; valamint
(b)
nyilatkozik arról, hogy a kikötőben és a repülőtéren határállomások és vámhivatalok kerültek létrehozásra, és hogy azok az említett határozatban meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban működnek és állnak ellenőrzés alatt, valamint hogy az Unión belül kijelölésre kerültek az illetékes hatóságok.
2.
Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadásakor az Együttműködési Tanács módosíthatja az uniós jogi rendelkezéseknek a 20. mellékletben foglalt jegyzékét.
3.
Az (1) bekezdésben említett határozat hatálybalépéséig és a (4) bekezdés sérelme nélkül, az utasok által a 23. mellékletnek megfelelően a személyes poggyászukban szállított áruktól eltérő árukat csak szárazföldön és a 19., 21., 22. és 24. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban lehet Gibraltárra behozni és onnan kivinni.
4.
A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérve:
(a)
uniós áruk tengeri úton is behozhatók Gibraltárra a 19. melléklet 4. cikkében, a 21. melléklet 7. cikkében, valamint a 22. és 24. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban;
(b)
az áruk tengeri úton is szállíthatók Gibraltárról harmadik országokba a 19. melléklet 5. cikkében, a 21. melléklet 7. és 8. cikkében, valamint a 22. és 24. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban.
5.
Az (1) bekezdésben említett határozat hatálybalépéséig Gibraltárt az uniós vámügyek szempontjából harmadik területnek kell tekinteni.
6.
Az (1) bekezdésben említett határozat megállapítja a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az Unión belüli illetékes hatóságok közötti együttes fellépésekre és ellenőrzésekre, valamint vámügyi együttműködésre és igazgatási együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint bármely egyéb olyan szabályt vagy eljárást, amely Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra vonatkozóan, illetve Gibraltáron a 20. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezések helyes alkalmazásának, e cím helyes alkalmazásának, valamint az említett határozat helyes alkalmazásának biztosításához szükséges.
7.
Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadásakor az Együttműködési Tanács azt is mérlegeli, hogy az Unió egységes piaca megfelelő működésének védelme érdekében milyen módon kell elvégezni a határátlépés alakiságait és a vonatkozó határellenőrzéseket, valamint a gibraltári határállomásokon vagy vámhivataloknál végzett ellenőrzéseket, beleértve a kockázatelemzés és az áruátengedést követő ellenőrzések elvégzését is.
248. CIKK
Közvetett adózás
1.
A 247. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig e cikk (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.
2.
A Gibraltáron előállított vagy oda behozott áruk tranzakciós adó hatálya alá tartoznak.
3.
A Gibraltárba behozott vagy ott előállított, az uniós jog értelmében jövedékiadó-köteles áruk Gibraltáron is jövedékiadó-kötelesek.
4.
A tranzakciós adót és a jövedéki adót a 24. mellékletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően kell kivetni.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által, valamint a Spanyol Királyság által […]-án/-én létrehozott független tanácsadó szerv:
(a)
a Felek kérésére a Gibraltáron és az egybefüggő határövezetben fennálló piaci feltételek folyamatban lévő értékelése alapján bármikor tájékoztatást ad arról, hogy teljesülnek-e a 249. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglalt feltételek; valamint
(b)
évente értékeli a Gibraltáron alkalmazott tranzakciósadó-kulcsoknak – beleértve a kedvezményes és a rendkívül kedvezményes kulcsokat is – és jövedékiadó-kulcsoknak a verseny szintjére gyakorolt hatását, valamint a Gibraltár és az egybefüggő határövezet közötti kereskedelem jelentős tényleges torzulásait, és erről tájékoztatást ad.
6.
Amennyiben a független tanácsadó szerv a (4) bekezdés értelmében vett torzulást állapít meg, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a független tanácsadó szerv ajánlásai szerint az ilyen torzulások elkerülése érdekében és a 24. melléklet 2. és 6. cikkében meghatározott korlátokon belül megfelelőnek ítélt szintre igazítja ki a Gibraltáron alkalmazandó közvetettadó-kulcsokat.
249. CIKK
Védintézkedési eljárás
1.
Az Unió alkalmazhatja az e cikkben előírt védintézkedési eljárást, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem tesz eleget a 248. cikk (4) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban a 248. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségének, és amennyiben az Unió helyénvalónak ítéli, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
(a)
jelentős torzulások állnak fenn a Gibraltár és az Unió közötti kereskedelemben az érintett áru vagy árukategória tekintetében;
(b)
az a) pontban említett torzulások Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által az adott árura kivetett tranzakciós adó és jövedéki adó szintje és a Spanyol Királyság által ugyanazon árura vagy árukategóriára kivetett héa és jövedéki adó mértéke közötti különbségekhez kapcsolódnak;
(c)
az a) pontban említett torzulások legalább 30 napja fennállnak; valamint
(d)
az Unió objektív, meggyőző és ellenőrizhető információkkal rendelkezik annak megállapításához, hogy az a)–c) pontban meghatározott feltételek teljesülnek.
2.
Az Unió alkalmazhatja az e cikk szerinti védintézkedési eljárást, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nem tesz eleget a 248. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a 248. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségének, és amennyiben azt az Unió helyénvalónak ítéli.
3.
Az Unió teljeskörűen értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot az (1) bekezdés d) pontjában említett információkról, és azonnali konzultációkat kezd Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal egy kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. Az értesítésben részletesen ismertetni kell a független tanácsadó szerv vonatkozó ajánlását, azt a konkrét árut vagy árukategóriát, amelyre vonatkozóan a megállapítást tették, beleértve adott esetben a márkát vagy gyártmányt és a modellt.
4.
Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított 10 munkanap elteltével nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találni, az Unió legfeljebb 30 napig kivetheti az értesítésben azonosított konkrét árura vagy árukategóriára alkalmazandó héát és jövedéki adót, amikor a 19. és 21. melléklettel összhangban megindítja az árutovábbítási eljárást az ilyen árukra, amennyiben azokat Gibraltárra szánják. Az alkalmazott héa- és jövedékiadó-kulcsnak meg kell egyeznie az érintett kijelölt vámhivatal szerinti tagállamban alkalmazandó kulccsal.
5.
A (6) bekezdésre figyelemmel, a (4) bekezdésben említett 30 napos időszak további 30 nappal meghosszabbítható, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak.
6.
Az Unió legalább négy munkanappal a meghosszabbítás hatálybalépése előtt értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot arról, hogy az (5) bekezdés alapján meg kívánja hosszabbítani a (4) bekezdésben említett 30 napos időszakot. Az (1) bekezdés d) pontjában említett azon információkat, amelyek alátámasztják azt a megállapítást, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek, vagy hogy az (1) bekezdésben említett helyzet továbbra is fennáll, Gibraltár tekintetében az említett értesítéssel együtt teljes egészében az Egyesült Királyság rendelkezésére kell bocsátani.
7.
Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott eljárások mindaddig megismételhetők, amíg az (1) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, kölcsönösen elfogadott alternatív megoldás nem születik, vagy amíg a (8) bekezdésben említett választottbírósági eljárás be nem fejeződik.
8.
Ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 305. cikkben említett választottbírósági eljárást kezdeményez az Unió e cikk szerinti jogi aktusainak megtámadása céljából, a választottbíróság a 310. cikk alkalmazásában sürgős ügyként kezeli a kérdést.
9.
Abban az időszakban, amikor az Unió e cikk alapján héát és jövedéki adót vet ki az árukra, a megállapodás azon rendelkezései, amelyek előírják Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság számára, hogy tranzakciós adót és jövedéki adót vessen ki ezekre az árukra, nem alkalmazandók.
10.
A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az e cikk szerinti közlésekre.
11.
Az érintett tagállam megőrzi az általa beszedett héa és jövedéki adók összegét.
250. CIKK
Együttműködés és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás
1.
A 247. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig e cikk (2)–(8) bekezdését kell alkalmazni.
2.
A Felek együttműködnek a vámügyek és a közvetett adózás területén, többek között a következők révén:
(a)
gyors és biztonságos kommunikáció és információcsere a vám- és adójogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint a vám- és adócsalás, a csempészet, különösen a jövedéki adó vagy bármely más közvetett adó hatálya alá tartozó termékek, például a dohánytermékek csempészete, a kábítószer-kereskedelem, a tűzfegyverek és robbanóanyag-prekurzorok tiltott kereskedelme, többek között a készpénzforgalom, valamint az ezekkel kapcsolatos pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás, továbbá az illegális hulladékkereskedelem megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Az ilyen cserékre automatizált és szisztematikus módon kerülhet sor, és azok magukban foglalhatják a Felek közötti kereskedelemre vonatkozó behozatali és kiviteli nyilatkozatok adatait;
(b)
a vám- és adóellenőrzések összehangolása;
(c)
a vám- és adóellenőrzések hatálya alá tartozó áruk mozgásával kapcsolatos együttműködés; valamint
(d)
egyéb intézkedések elfogadása a biztonságos és legális kereskedelem megkönnyítése és előmozdítása érdekében, többek között az engedélyezett gazdálkodók tekintetében, valamint együttműködés az uniós jogban előírt vagy a Felek által elfogadott különleges együttműködési formákban.
3.
Az Unión belüli illetékes hatóságok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban.
4.
Az Unió illetékes hatóságai és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai együttműködnek egymással a héára, a tranzakciós adóra és a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok betartásának biztosítása, valamint az adókkal és vámokkal kapcsolatos követelések behajtása érdekében, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban.
5.
Az Unión belüli illetékes hatóságok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti, e fejezet szerinti információcserére értelemszerűen a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv PCUST.12. cikkében meghatározott titoktartási és adatvédelmi követelmények, valamint az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogában meghatározott titoktartási követelmények vonatkoznak.
6.
Az Unión belüli illetékes hatóságok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai együttműködhetnek és információt cserélhetnek a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága és megfelelése területén.
7.
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesíti illetékes hatóságait az e cikkben előírt, vámokkal és közvetett adókkal kapcsolatos együttműködés és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás végrehajtásáról.
8.
A 6. cikk (1) bekezdése csak az időszakosan összegyűjtött adatok és információk e cikk szerinti cseréjére alkalmazandó.
251. CIKK
Hozzáférés az informatikai rendszerekhez
1.
A 242., 245., 247. és 248. cikk alkalmazása céljából Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a Spanyol Királyság informatikai rendszerén keresztül hozzáféréssel rendelkeznek az európai árutovábbítási és az uniós státus igazolására szolgáló informatikai rendszerhez vagy a 19. és 21. melléklet szerinti egyedi árutovábbítási rendszerhez.
2.
Az Unión belüli illetékes hatóságok valós idejű és folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek minden olyan releváns informatikai rendszerhez, amelyet Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai e cím alkalmazása céljából használnak.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodások határozzák meg az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának gyakorlati szabályait.
252. CIKK
Kivételek és védintézkedések
1.
A 244. cikk rendelkezései nem zárják ki az áruk behozatalára vagy kivitelére, illetve az árutovábbítási eljárás alatt álló árukra vonatkozó olyan tilalmak vagy korlátozások alkalmazását, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme; vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Az ilyen tilalmak vagy korlátozások azonban nem szolgálhatnak az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközéül.
2.
A 334. cikk sérelme nélkül az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felfüggesztheti e megállapodás alkalmazását, vagy a (3) bekezdésben előírt intézkedésekhez folyamodhat az alábbi esetekben:
(a)
e cím rendelkezéseinek vagy a 19. cikk (1) bekezdésének elégtelen vagy hibás alkalmazása, amennyiben az utóbbi olyan uniós jogi aktusokra vonatkozik, amelyeket a 247. cikk (1) bekezdésében említett határozat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra, illetve Gibraltáron alkalmazandóvá tett;
(b)
az Unión belüli illetékes hatóságok vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem működnek együtt a szabálytalanságok, csalások vagy a kereskedelem eltérítésének kezelése érdekében, többek között az Unión belüli illetékes hatóságok 251. cikk szerinti teljes körű hozzáférése tekintetében;
(c)
objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk arról, hogy a vámjogszabályok szisztematikus és nagymértékű megsértésére vagy kijátszására került sor; vagy
(d)
az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által elkövetett hibák, hivatali visszásságok vagy visszaélések.
3.
A (2) bekezdésben említett esetekben:
(a)
az Unió növelheti a 21. melléklet 3. cikkében említett beszedési költségeket, vagy felfüggesztheti a beszedett vámok visszatérítését; valamint
(b)
a Gibraltárra szánt áruk árutovábbítási eljárásának a 19. és 21. melléklettel összhangban történő megnyitásakor az Unió kivetheti a kijelölt vámhivatal tagállamában alkalmazandó héát és adott esetben jövedéki adókat.
4.
Amennyiben az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a (2) bekezdés szerint kíván eljárni, értesíti az Együttműködési Tanácsot, és készen áll arra, hogy az Együttműködési Tanácson belül kérésre konzultációkat kezdjen egy kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. Ha az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az értesítés időpontjától számított három hónapon belül nem tud kölcsönösen elfogadható megoldásban megegyezni, az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy a (2) bekezdés alapján egyoldalúan jár el.
5.
Abban az esetben, ha valamelyik Fél a (4) bekezdés szerinti intézkedést kíván hozni, a következő szabályok alkalmazandók:
(a)
az említett Fél értesíti a másik Felet a döntéséről, megjelölve az intézkedés megtételének okát és az egyoldalú intézkedés alkalmazásának időtartamát, amely nem haladhatja meg a három hónapot;
(b)
az egyoldalú intézkedés alkalmazásának időszaka ugyanezen eljárásnak megfelelően meghosszabbítható, amennyiben a (2) bekezdés szerinti feltételek az a) albekezdésben említett értesítésben meghatározott időszak lejártakor is fennállnak;
(c)
az e cikk szerinti egyoldalú intézkedésekről az Együttműködési Tanácsban az intézkedés alkalmazásának kezdőnapjától kezdődően rendszeres konzultációt kell folytatni azzal a céllal, hogy az érintett intézkedést az a) albekezdésben említett értesítésben meghatározott időszak lejárta előtt megszüntessék abban az esetben, ha az intézkedést alkalmazó Fél úgy határoz, hogy az intézkedésre már nincs szükség; valamint
(d)
a Felek bármikor kérhetik az Együttműködési Tanácsot, hogy vizsgálja felül az e cikk alapján megtett intézkedéseket.
253. CIKK
Ceuta és Melilla
A Ceutából és Melillából Gibraltárra történő árubehozatalra ugyanolyan elbánást kell alkalmazni, mint amelyet az uniós jog a Ceutából és Melillából az Unióba behozott árukra biztosít.
254. CIKK
Gazdasági és kereskedelmi szakbizottság
1.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:
(a)
megfelelő intézkedéseket fogadjon el a 250. cikk rendelkezéseinek végrehajtására és hatályba léptetésére;
(b)
megállapítsa a 251. cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket;
(c)
elfogadja e cím mellékleteinek, függelékeinek és jegyzőkönyveinek módosításait; valamint
(d)
megállapítsa az e cím megfelelő végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezéseket.
2.
A kereskedelmi és gazdasági szakbizottság rendszeresen megvitatja e cím végrehajtását.
3. FEJEZET
GIBRALTÁRON ELŐÁLLÍTOTT VAGY FORGALOMBA HOZOTT ÁRUK
255. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„élelmiszer”: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, beleértve az italokat is, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az „élelmiszer” nem foglalja magában a takarmányt, az élő állatokat, kivéve, ha azokat emberi fogyasztás céljából történő forgalomba hozatalra készítették elő, a növényeket a betakarítás előtt, a gyógyszereket, a kozmetikumokat, a dohányt és a dohánytermékeket, a kábítószereket vagy pszichotróp anyagokat, a maradékanyagokat, a szennyező anyagokat és az orvostechnikai eszközöket;
(b)
„GHA”: a Gibraltári Egészségügyi Hatóság (Gibraltar Health Authority);
(c)
„címke”: az élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, mintával előnyomott, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű közlés, amelyet nem lehet könnyen eltávolítani vagy eltüntetni;
(d)
„előrecsomagolt”: a végső fogyasztó és a közétkeztetési tevékenységet végzők számára történő bemutatásra szánt minden egyes tétel előkészítve, amely abból a csomagolásból áll, amelybe a kiskereskedelmi árut az eladásra való felkínálás előtt becsomagolják, függetlenül attól, hogy a csomagolás teljes egészében vagy csak részben tartalmazza-e a kiskereskedelmi árut, oly módon, hogy a tartalmat ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy megváltoztatása nélkül. Az értékesítés helyszínén a fogyasztó kérésére vagy közvetlen értékesítés céljára becsomagolt élelmiszerek nem minősülnek „előrecsomagolt élelmiszernek”; valamint
(e)
„kiskereskedelem”: élelmiszerek kezelése vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztóközpontokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket.
256. CIKK
Általános követelmények
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság olyan jogszabályokkal rendelkezik és olyan jogszabályokat alkalmaz eredményesen, amelyek biztosítják, hogy Gibraltáron csak akkor lehessen árukat előállítani vagy forgalomba hozni, ha azok megfelelnek az említett áruk előállítására vagy forgalomba hozatalára irányadó uniós jog vonatkozó szabályainak.
2.
Az (1) bekezdés sérelme nélkül a valamely tagállamban jogszerűen forgalomba hozott árukról vélelmezni kell, hogy megfelelnek a Gibraltáron forgalomba hozandó árukra alkalmazandó bármely jelenlegi vagy jövőbeli szabálynak.
3.
Az (1) bekezdésben említett szabályok nem alkalmazandók a következőkre:
(a)
a Gibraltáron kizárólag a Gibraltáron vagy az Unión kívüli kivitelre előállított áruk, amelyeket nem hoztak előtte forgalomba a gibraltári vagy az uniós piacokon;
(b)
a Gibraltáron előállított vagy gibraltári kiskereskedelmi létesítmények által elkészített, feldolgozott vagy átcsomagolt és Gibraltáron helyi fogyasztásra forgalomba hozott élelmiszerek; valamint
(c)
a Gibraltárra behozott élelmiszerek, a Gibraltárra való belépést követő szállításuk, tárolásuk és forgalmazásuk tekintetében.
Amennyiben a b) albekezdésben említett élelmiszer előrecsomagolt, az egyedi csomagoláson olyan címkét kell elhelyezni, amelyen egyértelműen szerepel a „Not for EU” felirat.
Annak biztosítása érdekében, hogy a b) és c) albekezdésben említett élelmiszereket a későbbiekben ne lehessen valamely tagállamba szállítani vagy az Unióban forgalomba hozni, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai hatósági ellenőrzéseket és felügyeleti intézkedéseket hajtanak végre az e bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, és biztosítják, hogy az ilyen élelmiszereket kizárólag kiskereskedelmi értékesítésre és helyi fogyasztásra szánják, valamint hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek az e cikkben előírt címkézési követelménynek.
4.
Az (1) bekezdés ellenére Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság engedélyezheti a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (2) albekezdésében meghatározott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek forgalomba hozatalát Gibraltáron, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
(a)
az Egyesült Királyság illetékes hatóságai az Egyesült Királyság jogával összhangban és az általuk megadott engedély feltételei szerint engedélyezték a gyógyszer forgalomba hozatalát az Egyesült Királyságban;
(b)
az érintett gyógyszerek nem viselik az uniós egyedi azonosítót; de fel van tüntetve rajtuk egy „UK only” feliratot tartalmazó egyedi címke, amelyet jól látható helyen, könnyen észrevehetően, tisztán olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell a gyógyszer csomagolásán elhelyezni, és nem rejthető el, nem tehető kivehetetlenné, nem vonhatják el róla a figyelmet vagy szakíthatják meg azt más írott vagy képi anyagok vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyagok; valamint
(c)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság auditok és vizsgálatok révén hatékony nyomonkövetési és végrehajtási intézkedéseket hozott annak biztosítása érdekében, hogy az e bekezdésben említett gyógyszereket ne lehessen Gibraltárról az Unióba szállítani vagy valamely tagállamban forgalomba hozni, és hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek az e cikkben előírt címkézési követelménynek.
5.
Az (1) bekezdéstől eltérve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a 247. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint engedélyezheti az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) és (4) bekezdésében meghatározott orvostechnikai eszközök, orvostechnikai eszközök tartozékai és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök (a továbbiakban: eszközök) Gibraltárra történő behozatalát, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
(a)
az eszközök jogszerűen forgalomba hozhatók az Egyesült Királyságban;
(b)
az eszközök beszerzése és behozatala a GHA közvetlen felelőssége alá tartozó szervezetek által vagy számára történik;
(c)
az eszközök kizárólagos végfelhasználói a GHA közvetlen felelősségi körébe tartozó szervezetek és a GHA alkalmazásában álló szakemberek;
(d)
amennyiben a termék nem rendelkezik CE-jelöléssel, az (5) bekezdés hatálya alá tartozó eszközök minden egyes szállítmányán jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan jelölést vagy matricát kell elhelyezni a szállítóeszközről történő kirakodást követő első gibraltári kezelés helyén. Ezt a jelölést vagy matricát, amelyen a „Gibraltar (GHA) only” feliratnak kell szerepelnie, a szállítmány legkülső csomagolásán vagy a szállítódobozon kell elhelyezni. Ezt a termék legkülső csomagolásán, szembetűnő helyen kell elhelyezni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható és eltávolíthatatlan legyen; nem rejthető el, nem lehet kivehetetlen, nem vonhatja el róla a figyelmet vagy nem szakíthatja meg azt más írásos vagy képi közlés vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyag.
Ezen albekezdés alkalmazásában a „legkülső csomagolás” a csomagolásnak a szállítmány kirakodás utáni átvételekor látható első szintje, kivéve a benne található belső csomagokat, kartonokat vagy különálló termékegységeket; valamint
(e)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság auditok és vizsgálatok révén hatékony nyomonkövetési és végrehajtási intézkedéseket hozott annak biztosítása érdekében, hogy az e bekezdésben említett eszközöket ne lehessen Gibraltárról az Unióba szállítani vagy valamely tagállamban forgalomba hozni, és hogy a gazdasági szereplők megfeleljenek az e cikkben előírt címkézési követelményeknek.
6.
Az (5) bekezdés alapján behozott, CE-jelöléssel nem rendelkező eszközök csak akkor hagyhatják el a GHA közvetlen felelősségi körébe tartozó szervezetek telephelyeit, ha ez a GHA által alkalmazott szakemberek véleménye szerint a betegek egészsége érdekében szükséges. A GHA közvetlen felelőssége alá tartozó szervezetek telephelyét elhagyó ilyen eszközök esetében az eszköz közvetlen külső csomagolásán, vagy ha a telephely elhagyásakor nem volt becsomagolva, magán az eszközön jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan jelölést vagy matricát kell elhelyezni, amelyen szerepel a „Gibraltar (GHA) only” felirat. Ezt a termék csomagolásán, szembetűnő helyen kell elhelyezni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható és eltávolíthatatlan legyen; nem rejthető el, nem lehet kivehetetlen, nem vonhatja el róla a figyelmet vagy nem szakíthatja meg azt más írásos vagy képi közlés vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyag.
Ez a követelmény nem vonatkozik a beültethető eszközökre, illetve azokra az esetekre, amikor ilyen jelölés vagy matrica nem helyezhető el anélkül, hogy az eszköz mérete vagy jellege ne akadályozná annak megfelelő működését.
7.
Az áruk Gibraltáron történő előállítására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó új engedély kiadása előtt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tájékoztatja az Uniót a gazdasági és kereskedelmi szakbizottságon keresztül.
257. CIKK
A megfelelés és az együttműködés nyomon követése a piacfelügyelet terén
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
(a)
létrehozza és biztosítja azon piacfelügyeleti hatóságok hatékony működését, amelyek a 256. cikk (1) és (3) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek;
(b)
biztosítja a piacfelügyeleti funkciók és a megfelelőségértékelési funkciók szétválasztását; valamint
(c)
biztosítja a piacfelügyeleti hatóságok pártatlanságát a gazdasági szereplők ellenőrzése vagy felügyelete során.
2.
Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatósága megállapította, hogy a Gibraltáron előállított vagy forgalomba hozott áruk nem felelnek meg az ezen áruk Unión belüli előállítására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó uniós jogszabályok vonatkozó szabályainak, és erről tájékoztatta Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságait, és ismertette megállapításának indokait, ez utóbbi hatóságok haladéktalanul megtesznek minden megfelelő és szükséges végrehajtási intézkedést. A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés szerinti információcserére.
3.
Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai megállapították, hogy a valamely tagállamból behozott és Gibraltáron forgalomba hozott áruk nem felelnek meg a 256. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályoknak, és amennyiben az ilyen meg nem felelés megszüntetése valamely tagállam joghatósága alá tartozó intézkedések meghozatalát teszi szükségessé, e hatóságok indokolással ellátott kérelmet küldhetnek az adott tagállam piacfelügyeleti hatóságainak annak kivizsgálására, hogy az említett áruk megfelelnek-e azoknak a szabályoknak, amelyek akkor lennének alkalmazandók, ha az említett árukat az Unióban hoznák forgalomba, és amennyiben megállapítást nyer, hogy az áruk nem felelnek meg a szabályoknak, a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére.
4.
A vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül az Unión belüli illetékes hatóságok képviselői az alábbiakban előírtak szerint a 265. cikkel összhangban ellenőrzik, hogy a Gibraltáron előállított vagy forgalomba hozott áruk megfelelnek-e az Unióban az említett árukra alkalmazandó uniós jog vonatkozó szabályainak.
Az első albekezdésben említett ellenőrzés céljából az Unión belüli illetékes hatóságok képviselői felkérhetik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságait, hogy közös látogatások során hajtsanak végre bizonyos tevékenységeket és intézkedéseket. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai haladéktalanul végrehajtják ezeket az intézkedéseket.
A második albekezdésben említett intézkedések a következőket foglalhatják magukban:
(a)
minden év januárjának és júliusának végéig az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők és az előállított vagy forgalomba hozott áruk jegyzékének az Unión belüli illetékes hatóságok képviselőinek a rendelkezésére bocsátása Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által, és e jegyzék pontosságának ellenőrzése a vonatkozó működési engedélyek bemutatása révén;
(b)
annak ellenőrzése, hogy a Gibraltáron előállított vagy forgalomba hozott áruk tényleges előállítását a gyártó az ezen áruknak az Unióban és azon tagállamban történő előállítására alkalmazandó uniós jog vonatkozó szabályaival összhangban végzi-e, amelynek piacán az árukat forgalomba kívánják hozni; valamint
(c)
annak ellenőrzése, hogy a Gibraltáron forgalomba hozott áruk megfelelnek-e az említett áruk Unión belüli előállítására és forgalomba hozatalára alkalmazandó uniós jog vonatkozó szabályainak.
5.
Annak érdekében, hogy az Unión belüli illetékes hatóságok kockázatalapú piacfelügyeleti kritériumok alapján eldönthessék, hogy szükség van-e közös ellenőrző látogatásokra, és ha igen, milyen mértékben, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai e megállapodás hatálybalépését követően minden év januárjának és júliusának végéig az Unión belüli illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a meglévő gibraltári árutermelők jegyzékét. A jegyzékben a következőket kell feltüntetni:
(a)
bármely új, engedéllyel rendelkező gyártó, az adott gyártó által előállított termékek leírásával együtt;
(b)
az előző hat hónapos időszak alatt termelt mennyiségek gyártónként és árunként; valamint
(c)
az értékesítési volumen gyártónként és árunként a rendeltetési hely (Gibraltár vagy az a hely, ahová az árukat kivitték) szerint.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottság határozatot fogadhat el e jegyzék tartalmának módosításáról.
6.
A Felek elismerik a piacfelügyelet, valamint a termékek biztonsága és megfelelősége terén folytatott együttműködés fontosságát a kereskedelem megkönnyítése, valamint a fogyasztók és más felhasználók védelme, továbbá az időben megosztott információkon alapuló kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából, és ennek megfelelően megteszik a megfelelő intézkedéseket.
4. FEJEZET
DOHÁNY
258. CIKK
A dohány ellenőrzésére és nyomon követésére vonatkozó egyedi intézkedések
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a nyomonkövethetőségről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseivel, a dohánycsempészet elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködéssel és a dohánytermékekkel kapcsolatos további intézkedésekkel összhangban:
(a)
az uniós rendszerrel és a vonatkozó uniós joggal egyenértékű dohány-nyomonkövetési rendszert hoz létre;
(b)
további intézkedéseket fogad el a képes figyelmeztetések, a szájon át fogyasztott dohánytermékek és a dohánytermékek határokon átnyúló távértékesítése tekintetében;
(c)
kérésre megosztja az Unión belüli illetékes hatóságokkal a dohánytermékek Gibraltáron történő mozgására vonatkozó nyomonkövethetőségi információkat;
(d)
nyomonkövetési mechanizmusokat hoz létre az Unión belüli illetékes hatóságokkal a Gibraltárra beléptetett, behozott vagy értékesített, illetve Gibraltárról kiléptetett vagy kivitt nyersdohányra, feldolgozatlan dohányra és feldolgozott dohánytermékekre vonatkozó információcsere céljából; valamint
(e)
együttműködik, többek között az Unión belüli illetékes hatóságokkal folytatott információcsere révén a dohánycsempészet elleni küzdelem érdekében, többek között azon személyek azonosítása céljából, akik közvetlenül vagy közvetve felelősek lehetnek az említett tettekért.
A 6. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a d) és e) pont szerinti információcserére.
5. FEJEZET
BIZONYOS ÁRUKATEGÓRIÁKRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
259. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„polgári elem”: olyan polgári személyek, akik az Egyesült Királyság kormányának alkalmazásában állnak vagy az Egyesült Királyság kormányával szerződtek, és akik nem Gibraltáron vagy az Unióban lakóhellyel rendelkező személyek, azon személyek kivételével, akik jogosultak az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási területen tartózkodni;
(b)
„az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői”: az Egyesült Királyság fegyveres erőinél rendszeres vagy tartalékos szolgálatban lévő olyan személyek, akik az Egyesült Királyság állampolgárai, a Nemzetközösség állampolgárai, Írország állampolgárai, vagy jogosultak az Egyesült Királyságban vagy a közös utazási területen tartózkodni, és akik nem rendelkeznek lakóhellyel Gibraltáron; valamint
(c)
„látogató harmadik országbeli erők”: olyan személyek, akik valamely NATO-tag vagy kiválasztott partnerek fegyveres szolgálatainál szolgálnak, az alkalmazásukban állnak vagy szerződéses viszonyban állnak, és akik nem az Unióban vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező személyek, és akik az Egyesült Királyság meghívására érkeznek Gibraltárra.
260. CIKK
Bizonyos árukategóriákra alkalmazandó szabályok
1.
A (4) bekezdésben említett dokumentumok és a kereskedelmi célból átadott áruk kivételével az Unión belüli illetékes hatóságok és a Gibraltárra és Gibraltárról kizárólag az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának vagy a látogató harmadik országbeli erőknek a hivatalos használatára továbbítandó áruk tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai biztosítják, hogy a vámellenőrzésekre csak egy kijelölt vámhivatalnál, a rögzített nyitvatartási idő alatt kerüljön sor. Az Unión belüli illetékes hatóságok biztosítják, hogy a vámellenőrzésekre az észszerűen megvalósítható legrövidebb időn belül sor kerüljön. Az ilyen áruk Gibraltárról az Unió vámterületére történő továbbítására az uniós jogot kell alkalmazni.
2.
A továbbítást az e cím árukra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani, a vámok vagy közvetett adók beszedése és a 265. cikk alkalmazása kivételével.
3.
Az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erői vagy polgári elemei szolgálati járműveinek, illetve a személyes használatra szolgáló magángépjárművek saját erőből történő ideiglenes behozatala és újrakivitele vám- és közvetettadó-mentes, amennyiben a (7) bekezdésben említett igazgatási megállapodásokban szereplő formában hármas okmányt mutatnak be.
4.
A hivatalos pecséttel ellátott hivatalos okmányok mentesülnek e cím alkalmazása alól. Az ezen okmányokat maguknál tartó futároknak jogállásuktól függetlenül rendelkezniük kell a 38. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdésében említett egyéni menetparanccsal. Ebben a menetparancsban fel van tüntetve a szállított szállítmányok száma, és igazolja, hogy azok csak hivatalos okmányokat tartalmaznak.
5.
Különleges rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság lakóhellyel nem rendelkező erőinek vagy polgári elemeinek szolgálati járműveiben, légi járműveiben és hajóiban használt üzemanyagot, olajat és kenőanyagot minden vámtól és adótól mentesen lehessen szállítani.
6.
Az e cikk hatálya alá tartozó áruk nem minősülnek Gibraltáron szabad forgalomban lévőnek, hanem az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt álló ideiglenes behozatal formáját öltik. Az e cikk hatálya alá tartozó áruk nem bocsáthatók szabad forgalomba az Unió vámterületén. Amennyiben ezeket az árukat Gibraltáron forgalomba hozzák, a II. címet kell alkalmazni.
7.
A Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság közötti igazgatási megállapodások határozzák meg e fejezet alkalmazásának gyakorlati szabályait.
261. CIKK
Katonai technológia és felszerelések
1.
Az Európai Unió közös katonai listáján szereplő termékek transzfereire, valamint a 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2025/41 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti A, B és C kategóriájú tűzfegyverek transzfereire, amennyiben azokat az Egyesült Királyság fegyveres erőinek, rendőrségének vagy közigazgatási szervezeteinek szánják Gibraltáron, e cím rendelkezései, valamint a védelmi és kettős felhasználású anyagok exportellenőrzésére vonatkozó spanyol jogszabályok szabályai alkalmazandók. A Spanyol Királyság e termékek transzferje tekintetében engedélyezési kötelezettséget ír elő.
2.
Az (1) bekezdésben említett engedélykérelmeknek a következőket kell tartalmazniuk:
(a)
fizikai kivitelre vonatkozó engedélykérelmek, beleértve a harmadik országokban katonai felszerelések engedélyezett gyártásának céljából történő kiviteleket;
(b)
az Unió vámterületére történő behozatalra vonatkozó engedélykérelmek;
(c)
kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélykérelmek;
(d)
„árutovábbításra” vagy „átrakodásra” vonatkozó engedélykérelmek; valamint
(e)
a szoftverek és a technológia elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő immateriális átruházására vonatkozó engedélykérelmek.
3.
A Spanyol Királyság a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, a (KKBP) 2025/779 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban megállapított kritériumok alapján eseti alapon értékeli az Európai Unió közös katonai listáján szereplő termékek transzferére vonatkozóan benyújtott engedélykérelmeket.
262. CIKK
Kettős felhasználású termékek és technológiák
1.
Az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő termékek transzferjére e cím rendelkezései, valamint a védelmi és kettős felhasználású anyagok exportellenőrzésére vonatkozó uniós és spanyol jogszabályok alkalmazandóak. A Spanyol Királyság az e rendelet I. mellékletében felsorolt kettős felhasználású termékek transzferjére vonatkozóan engedélyezési kötelezettséget ír elő.
2.
A Spanyol Királyság az (EU) 2021/821 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában engedélyezési kötelezettséget írhat elő bizonyos, az I. mellékletben fel nem sorolt termékek transzferjére vonatkozóan.
3.
Közbiztonsági okokból – többek között terrorcselekmények megelőzése céljából – vagy emberi jogi megfontolásokból a Spanyol Királyság megtilthatja vagy engedélyhez kötheti az (EU) 2021/821 rendelet I. mellékletében fel nem sorolt kettős felhasználású termékek transzferjét.
4.
Az (1) bekezdésben említett engedélykérelmeknek a következőket kell tartalmazniuk:
(a)
fizikai kivitelre vonatkozó engedélykérelmek, beleértve a harmadik országokban katonai felszerelések engedélyezett gyártásának céljából történő kiviteleket;
(b)
az Unió vámterületére történő behozatalra vonatkozó engedélykérelmek;
(c)
kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélykérelmek;
(d)
„árutovábbításra” vagy „átrakodásra” vonatkozó engedélykérelmek; valamint
(e)
a szoftverek és a technológia elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő immateriális átruházására vonatkozó engedélykérelmek.
263. CIKK
Engedélyek
1.
Az e fejezet szerinti transzferengedélyeket a Spanyol Királyság illetékes hatósága az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban adja ki. A tűzfegyverek tekintetében a Spanyol Királyság illetékes hatósága a 258/2012/EU rendelet és az (EU) 2025/41 rendelet rendelkezéseivel összhangban adja ki az e megállapodás szerinti transzferengedélyeket.
2.
Az e megállapodás szerinti engedély kiállításáról vagy a tranzit megtagadásáról való határozathozatal során a Spanyol Királyság minden lényeges szempontot figyelembe vesz, ideértve:
(a)
a Spanyol Királyság nemzetközi kötelezettségeit és vállalásait, különösen azokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével elfogadott;
(b)
az Unió jogi aktusaiban, az EBESZ határozatában vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának kötelező határozatában megállapított szankciók szerinti kötelezettségeit;
(c)
a nemzeti kül- és biztonságpolitikai szempontokat, ideértve azokat is, melyekre a (KKBP) 2025/779 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP közös álláspont kiterjed; valamint
(d)
a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett rendeltetési helytől történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.
3.
A Spanyol Királyság illetékes hatósága e fejezettel összhangban eljárva megtagadhatja a transzferengedély megadását, és a 258/2012/EU rendelettel, valamint az (EU) 2025/41 rendelettel összhangban megsemmisítheti, felfüggesztheti, módosíthatja vagy visszavonhatja az általa már megadott transzferengedélyt.
264. CIKK
Különleges eljárás
1.
A 260., 261. és 262. cikkben említett termékek szállítását – a kereskedelmi célból átadott áruk, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi áruk kivételével – kizárólag az e cikkben foglalt különleges eljárás szabályozza, feltéve, hogy az ilyen termékek:
(a)
állami légi jármű vagy állami hajó fedélzetén vagy állami szállítmányban érkeznek a gibraltári repülőtérre vagy kikötőbe vagy indulnak onnan, a 260. cikk (7) bekezdésében említett igazgatási megállapodásokban meghatározottak szerint; valamint
(b)
kizárólag az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának vagy a látogató harmadik országbeli erőknek a hivatalos használatára szolgálnak Gibraltáron.
Az e cikk hatálya alá tartozó áruk nem tekinthetők Gibraltáron szabad forgalomban lévőnek, hanem az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt álló ideiglenes behozatal formáját öltik. Ezek az áruk nem bocsáthatók szabad forgalomba az Unió vámterületén. Amennyiben ezeket az árukat forgalomba hozzák Gibraltáron, a II. címet kell alkalmazni. Az ilyen áruk Gibraltárból az Unió vámterületére történő továbbítására az uniós jogot kell alkalmazni.
2.
Amennyiben teljesülnek az (1) bekezdés szerinti feltételek, az Egyesült Királyság az észszerűen megvalósítható legrövidebb időn belül, de mindenképpen a termékek átadása előtt a Spanyol Királyság összekötő tisztviselőjének a rendelkezésére bocsátja a termékek jegyzékét és az Egyesült Királyság összekötő tisztviselője által aláírt igazolást, amely garantálja, hogy ezek a termékek:
(a)
biztonságosan kerülnek szállításra és tárolásra a kijelölt létesítményekben; valamint
(b)
szigorú számviteli és nyomonkövetési rendszer hatálya alá fognak tartozni.
6. FEJEZET
VÉGREHAJTÁS, ALKALMAZÁS, FELÜGYELET ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
265. CIKK
Végrehajtás, alkalmazás, felügyelet és érvényesítés
1.
Az Unión belüli illetékes hatóságok ellenőrzik az e címnek való megfelelést, és elvégzik a szükséges feladatokat, többek között hozzáférnek a vonatkozó infrastruktúrákhoz, dokumentációhoz és nyilvántartásokhoz, valamint minden egyéb releváns információhoz.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai együttműködnek e tekintetben, és előzetesen tájékoztatják őket a látogatás okairól annak érdekében, hogy a látogatást az Unión belüli illetékes hatóságokkal közösen lehessen végrehajtani.
3.
E cikk végrehajtásának gyakorlati szabályait a 22. melléklet határozza meg.
266. CIKK
A Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és a Gibraltáron alkalmazandó uniós jog
a 247. cikk (1) bekezdésével összhangban
Az uniós jog azon rendelkezései tekintetében, amelyek a 247. cikk (1) bekezdése értelmében Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltáron alkalmazandók, a 19. cikk sérelme nélkül a következőket kell alkalmazni:
(a)
az e megállapodás alkalmazandó rendelkezéseiben, valamint az e megállapodás által Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra és Gibraltáron alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben a 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott területre történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok Gibraltárt is magukban foglalják. Különösen a közvetett adókról szóló uniós irányelvek tekintetében az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Gibraltár és a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és Gibraltár közötti ügyleteket vagy árumozgásokat ne kezeljék harmadik országok vagy területek és az Unió közötti ügyletekként vagy árumozgásokként;
(b)
hacsak az Unió úgy nem ítéli meg, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság teljes vagy részleges hozzáférése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság teljesíteni tudja az e megállapodás szerinti kötelezettségeit az uniós jog alapján létrehozott bármely hálózathoz, információs rendszerhez vagy adatbázishoz való hozzáférés tekintetében, az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben a tagállamokra és a tagállamok illetékes hatóságaira való hivatkozások nem értelmezhetők úgy, hogy azok Gibraltár tekintetében magukban foglalják az Egyesült Királyságot is; valamint
(c)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Királyság hatóságai nem járnak el vezető hatóságként az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogban meghatározott kockázatértékelések, vizsgálatok, jóváhagyások és engedélyezési eljárások tekintetében.
267. CIKK
Személyek által behozott áruk, készpénz és kedvtelésből tartott állatok
A 247. cikk (2) bekezdésében említett határozat hatálybalépéséig az utasok által a személyes poggyászukban szállított áruk, valamint kedvtelésből tartott állataik Gibraltárra történő beléptetésére, továbbá a készpénz be- és kiléptetésére a 22. és 23. mellékletben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
268. CIKK
Hivatkozások bizonyos uniós jogi aktusokra
E cím alkalmazásában a 241., 256., 261., 262., 263. és 266. cikkben, valamint a 19. melléklet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és a 21. melléklet 1. cikkének (5) bekezdésében az uniós jogi aktusokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az uniós jogi aktusok jövőbeli módosításait vagy a helyükbe lépő jogi aktusokat, valamint az említett uniós jogi aktusokat végrehajtó vagy kiegészítő uniós jogi aktusokat is.
7. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
269. CIKK
Gibraltáron forgalomba hozott áruk
1.
A II. cím nem alkalmazandó azokra az árukra, amelyek mozgása e megállapodás hatálybalépése előtt kezdődött és azt követően fejeződött be.
2.
E megállapodás közvetett adóra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók azokra az árukra, amelyek a Gibraltárra vonatkozó 2017. évi integrált vámtarifa-rendelet 3. részének 8. szabálya alapján e megállapodás hatálybalépése előtt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kiadott behozatalivám-mentességi igazolás hatálya alá tartoznak a (4) bekezdésben meghatározott mértékben, feltéve, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az Unióban az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátotta az összes ilyen meglévő igazolás másolatát, adott esetben az elmúlt három évben behozott áruk mennyiségére vonatkozó releváns információkkal együtt. Az importálandó áruk mennyiségének arányosnak kell lennie az igazolásban szereplő vonatkozó projektekkel.
3.
Amennyiben egy gazdasági szereplő egy adott áru vagy áruk tekintetében az (1) vagy a (2) bekezdésre hivatkozik, az említett gazdasági szereplő köteles bármilyen releváns dokumentum alapján bizonyítani, hogy a szállítás e megállapodás hatálybalépése előtt kezdődött, vagy hogy az igazolást e megállapodás hatálybalépése előtt állították ki.
4.
Az (1) bekezdés e megállapodás hatálybalépésétől számított két hónap elteltével hatályát veszti. A (2) bekezdés legfeljebb a vonatkozó igazolás érvényességéig vagy e megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapig alkalmazandó, attól függően, hogy melyik a rövidebb időszak.
5.
Azokra az árukra, amelyeket e megállapodás hatálybalépése előtt jogszerűen hoztak forgalomba Gibraltáron, az e megállapodás hatálybalépését követő három hónapig nem vonatkoznak a 256. cikkben foglalt követelmények.
6.
Amennyiben egy gazdasági szereplő egy adott áru tekintetében az (5) bekezdésre hivatkozik, az említett gazdasági szereplő köteles bármilyen releváns dokumentum alapján bizonyítani, hogy az árut e megállapodás hatálybalépése előtt hozták forgalomba Gibraltáron, az érintett áruk mennyiségére vonatkozó részletes adatokkal együtt.
270. CIKK
Az átmeneti megőrzés vagy a különleges vámeljárások befejezése
1.
Ez a cím nem alkalmazandó azokra az árukra, amelyek e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően Gibraltáron átmeneti megőrzés alatt álltak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján indított különleges vámeljárás alatt álltak, feltéve, hogy adott esetben:
(a)
az áruk a megállapodás hatálybalépésétől számított két hónapon belül mentesülnek a különleges eljárás alól; vagy
(b)
az átmeneti megőrzés véget ér az átmeneti megőrzésre vonatkozóan az említett jogszabályban meghatározott határidő előtt.
2.
Ezt a címet kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett áruk szabad forgalomba bocsátására, a különleges eljárás alóli mentesítésükre és a Gibraltárról történő újrakivitelükre.
III. CÍM
KÖZLEKEDÉS
1. FEJEZET
LÉGI KÖZLEKEDÉS
271. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
(a)
„légitársaság”: érvényes működési engedéllyel, vagy azzal egyenértékű okmánnyal rendelkező légiközlekedési vállalkozás;
(b)
„légi közlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, a nyilvánosság számára díj vagy ellenszolgáltatás ellenében igénybe vehető, légi járműveken történő szállítása, amely magában foglalja a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti szolgáltatásokat is;
(c)
„illetékes hatóság”: az e megállapodás szerinti vonatkozó szabályozási és igazgatási feladatokért felelős kormányzati ügynökség vagy szerv; valamint
(d)
„Gibraltári repülőtér”: az 1. fejezet 274. cikkében említett közös vállalkozás tárgyát képező szolgáltatások tekintetében a gibraltári földnyelven található repülőtér.
272. CIKK
A forgalmi jogok elosztása
1.
A légi közlekedés lebonyolításához a Felek légitársaságai megkülönböztetésmentes alapon rendelkeznek a következőkkel:
(a)
a Gibraltár területén leszállás nélkül történő átrepülés joga; valamint
(b)
a gibraltári repülőtéren való, nem kereskedelmi célú leszállás joga.
2.
A gibraltári repülőtér és az Unió területén található pontok közötti légi közlekedési szolgáltatásokat csak uniós légitársaságok vagy az Unió által engedélyezett légitársaságok nyújthatnak. Ezeket a szolgáltatásokat az uniós joggal összhangban kell nyújtani.
3.
A gibraltári repülőtér és az Egyesült Királyságban található pontok közötti légi közlekedési szolgáltatásokat csak az Egyesült Királyság légitársaságai vagy az Egyesült Királyság által engedélyezett légitársaságok nyújthatnak. Ezeket a szolgáltatásokat az Egyesült Királyság jogával összhangban kell nyújtani.
4.
A Felek illetékes hatóságai megállapodnak abban, hogy konzultálnak egymással a vonatkozó meglévő vagy jövőbeli megállapodások vagy más nemzetközi jogi eszközök Gibraltárra történő esetleges kiterjesztéséről, valamint azok gyakorlati végrehajtásáról.
273. CIKK
A gibraltári repülőtérre alkalmazandó szabályok
1.
A gibraltári repülőtéren a polgári légi forgalom számára nyújtott légiforgalmi szolgáltatásoknak és léginavigációs szolgálatoknak olyan szintű biztonságot és interoperabilitást kell nyújtaniuk a polgári műveletekkel és rendszerekkel, amely egyenértékű a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) rendelkezéseinek hatálya alá tartozó polgári repülőtereken nyújtott szolgáltatásokkal.
2.
A gibraltári repülőtér polgári légi forgalmának biztonságát és védelmét legalább az ICAO-rendelkezések hatálya alá tartozó polgári repülőtereken nyújtott egyenértékű szolgáltatások szintjén kell biztosítani.
3.
A repülőtéri díjak, a földi kiszolgálás, a résidők, a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek tekintetében a gibraltári repülőtérre a 25. mellékletben felsorolt jogi aktusokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
4.
A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett bármely későbbi jogi aktusban foglalt rendelkezések, amelyek:
(a)
a 25. mellékletben felsorolt valamely jogi aktust módosítják vagy váltják fel;
(b)
a 25. mellékletben felsorolt valamely jogi aktust egészítik ki vagy hajtják végre; vagy
(c)
a 25. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus tárgyához kapcsolódnak,
a gibraltári repülőtérre is alkalmazandók.
5.
Amennyiben az Unió a (3) bekezdésben említett későbbi jogi aktust fogad el, haladéktalanul értesíti Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot az említett jogi aktus elfogadásáról. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az értesítéstől számított harminc napon belül értesíti az Uniót arról a döntéséről, hogy elfogadja-e a későbbi uniós jogi aktus tartalmát, és azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A későbbi uniós jogi aktus tartalmának Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság általi elfogadása jogokat és kötelezettségeket keletkeztet Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Unió között.
6.
A (4) bekezdésben említett uniós értesítéstől számított 30 napon belül a (3) bekezdést kell alkalmazni a későbbi uniós jogi aktusra.
7.
Gibraltár tekintetében az Unió illetékes hatóságai és az Egyesült Királyság az 1. fejezet 275. cikke alapján létrehozott légi közlekedési szakbizottság égisze alatt:
(a)
rendszeresen információcserét valósít meg a biztonsági és védelmi kérdésekről; valamint
(b)
közös helyszíni szemléket tesz a gibraltári repülőtéren a melléklet rendelkezéseinek való megfelelés és a gibraltári repülőtér biztonságának ellenőrzése céljából.
A szemléknek arányosnak kell lenniük, és azokra az egyik Fél kérésére kerül sor, amelyet a másik Fél nem utasíthat el. Az ilyen helyszíni szemlékre és információcserére a gibraltári repülőtér és az Unión belüli pontok közötti járatok üzemeltetésével, valamint az ilyen üzemeltetés előkészítésével kapcsolatban és azok során kerül sor. E bekezdés végrehajtásának gyakorlati szabályairól a légi közlekedési szakbizottság állapodik meg.
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jelentést tesz e bekezdés végrehajtásáról a légi közlekedési szakbizottságnak.
8.
A 2111/2005/EK rendelet alapján az Unióban működési tilalom alá tartozó légitársaságok nem üzemeltethetnek járatokat a gibraltári repülőtérről és a gibraltári repülőtérre.
A 2111/2005/EK rendeletre való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a rendeletet a jövőben módosító vagy felváltó rendeletet, valamint az e rendeletet végrehajtó vagy kiegészítő bármely uniós jogi aktust is.
9.
Az egyik Fél korlátozó intézkedéseinek hatálya alá tartozó légitársaságok nem üzemeltethetnek járatokat a gibraltári repülőtérre és a gibraltári repülőtérről.
274. CIKK
Közös vállalkozás
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megosztott felelőssége mellett közös vállalkozást kell létrehozni. A közös vállalkozás egyik államban sem alapítható meg, amely a közös vállalkozásért megosztott felelősséggel tartozik, és az EU egyik tagállamában kell megalapítani. A közös vállalkozás rendszeres nyilvános pályázat útján kiválasztja és felügyeli a gibraltári repülőtér napi irányításáért felelős kereskedelmi társaságot.
A nyilvános pályázatban elő lehet irányozni a gazdasági társaságra és annak működésére alkalmazandó szerződési és munkajogot.
A közös vállalkozással vagy a kereskedelmi társasággal szemben pert indító magánszemélyek vagy társaságok ezt a vonatkozó nemzeti, uniós vagy nemzetközi jogi eszközökkel, valamint az említett jogi eszközökben meghatározott szabályokkal összhangban tehetik meg, adott esetben Gibraltár tekintetében akár az Egyesült Királyság bíróságain, vagy valamely tagállam bíróságain keresztül is.
275. CIKK
Légi közlekedési szakbizottság
A légi közlekedési szakbizottság foglalkozik az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekkel, és hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:
(a)
ajánlásokat tegyen az Együttműködési Tanácsnak a 25. mellékletet módosító határozat elfogadására;
(b)
figyelemmel kísérje és felülvizsgálja e fejezet végrehajtását, és biztosítsa annak megfelelő működését;
(c)
kezelje az eltéréseket az 1. fejezet 273. cikkének (6) bekezdése szerinti közös helyszíni szemléket követően;
(d)
megvitassa az e fejezet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő technikai kérdéseket;
(e)
e fejezet végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos ajánlásokat tegyen a Felek számára;
(f)
megvizsgáljon minden olyan, érdeklődésre számot tartó kérdést, amely valamely, e fejezet hatálya alá tartozó területtel kapcsolatos; valamint
(g)
nyomon kövesse a közös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott párbeszédeket és eszmecseréket, hogy azonosítsa az együttműködés, valamint a bevált gyakorlatok és a szakértelem megosztásának lehetőségeit.
2. FEJEZET
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS
276. CIKK
Áruszállítás és a mentőautók mozgása
a Felek területei között
1.
A Felek engedélyezik a területeik közötti közúti árufuvarozást. Az Unió területén belül azonban ezeket a szállítási műveleteket az egybefüggő határövezetre kell korlátozni.
2.
Az Unió a területén engedélyezi a következő, az egészség védelméhez szükséges mentőszolgáltatásoknak a Gibraltáron letelepedett és a Gibraltári Egészségügyi Hatóság irányítása alatt eljáró gazdasági szereplők általi nyújtását, azzal a feltétellel, hogy ezt a rendelkezést észszerű módon alkalmazzák, amely nem vezet önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéshez vagy a szolgáltatáskereskedelem rejtett korlátozásához:
(a)
sürgősségi mentőszolgálatok;
(b)
a súlyos és akut orvosi kezelésre szoruló állapotok szakszerű kezeléséhez szükséges, Gibraltár és a 26. mellékletben felsorolt, Gibraltárral közegészségügyi szempontból egybefüggő létesítmények közötti mentőszolgálatok.
3.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság Gibraltár területén engedélyezi a következő, az egészség védelméhez szükséges mentőszolgáltatásoknak az egybefüggő határövezetben letelepedett és a vonatkozó rendeletek alapján megfelelően felhatalmazott hatóságok irányítása alatt eljáró uniós gazdasági szereplők általi nyújtását, azzal a feltétellel, hogy ezt a rendelkezést észszerű módon alkalmazzák, amely nem vezet önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéshez vagy a szolgáltatáskereskedelem rejtett korlátozásához:
(a)
sürgősségi mentőszolgálatok; valamint
(b)
a súlyos és akut orvosi kezelésre szoruló állapotok szakszerű kezeléséhez szükséges, Gibraltár és a 26. mellékletben felsorolt, Gibraltárral közegészségügyi szempontból egybefüggő létesítmények közötti mentőszolgálatok.
277. CIKK
Gibraltárra érkező és onnan kiinduló, az Unió területén keresztül történő árufuvarozás
Az Unió lehetővé teszi az Egyesült Királyság és Gibraltár területe közötti, kereskedelmi célú közúti árufuvarozást a területén történő árutovábbítással, valamint az ilyen fuvarozásokkal összefüggő, rakomány nélkül teljesített utakat.
278. CIKK
Az üzemben tartókra vonatkozó követelmények
1.
A Felek a 276. vagy 277. cikkben említett utakat teljesítő közúti árufuvarozóinak a (2) bekezdéssel összhangban kiállított érvényes engedéllyel kell rendelkezniük.
2.
Az engedélyeket csak olyan közúti árufuvarozók részére lehet kiadni a Felek jogával összhangban, akik megfelelnek a 27. melléklet A. részében foglalt, a közúti árufuvarozói szakma folytatására és gyakorlására vonatkozó követelményeknek.
3.
Az engedély hitelesített másolatát a jármű fedélzetén kell tartani, és az adott Fél által felhatalmazott ellenőrzésre jogosult személy kérésére be kell mutatni. Az engedélynek és a hiteles másolatnak meg kell felelnie a 27. melléklet A. részében szereplő, az engedély használatára vonatkozó feltételeket is meghatározó X-A-1–3. függelékében szereplő minták egyikének. Az engedélynek a 27. melléklet A. részének X-A-1-4. függelékében felsorolt biztonsági jellemzők közül legalább kettőt kell tartalmaznia.
279. CIKK
Mentesség az engedélyezési kötelezettség alól az egybefüggő határövezetben
Az alábbi típusú árufuvarozások és az ilyen fuvarozásokkal összefüggő, rakomány nélkül teljesített utak a 278. cikkben említettek szerinti érvényes engedély nélkül végezhetők az egybefüggő határövezetben:
(a)
postai küldemények egyetemes szolgáltatásként történő szállítása;
(b)
sérült vagy műszaki hibás járművek szállítása;
(c)
az olyan gépjárművekkel történő árufuvarozás, amelyek megengedett össztömege – a pótkocsi össztömegét is beleértve – nem haladja meg a 2,5 tonnát;
(d)
gyógyszerek, gyógyászati célt szolgáló készülékek, berendezések és felszerelések, valamint egyéb, orvosi ellátáshoz szükséges cikkek szállítása vészhelyzet esetén, különös tekintettel a természeti katasztrófákra és a humanitárius segítségnyújtásra;
(e)
gépjárművel végzett áruszállítás, a következő feltételek teljesülése esetén:
(i)
a szállított áru az adott közúti árufuvarozó tulajdonát képezi, vagy azt a fuvarozó adta el, vásárolta meg, adta bérbe vagy vette bérbe, állította elő, vonta ki, dolgozta fel vagy javította meg;
(ii)
a szállítás célja az árunak a közúti árufuvarozó telephelyére vagy telephelyéről történő szállítása, vagy a közúti árufuvarozó telephelyén belül vagy azon kívül, saját célból történő mozgatása;
(iii)
az ilyen szállításhoz használt járműveket a közúti árufuvarozó által alkalmazott vagy szerződéses kötelezettség alapján rendelkezésére bocsátott személyzet vezeti;
(iv)
az árut szállító járművek a közúti árufuvarozó tulajdonában állnak, vagy azokat a közúti árufuvarozó részletre vásárolta vagy bérli; valamint
(v)
az ilyen szállítás csak kiegészítő jellegű a közúti árufuvarozó összes tevékenységéhez képest;
(f)
a 40 km/h legnagyobb megengedett haladási sebességgel közlekedő gépjárművekkel történő árufuvarozás.
280. CIKK
A járművezetőkre vonatkozó követelmények
A Felek 276. vagy 277. cikkben említettek szerinti utakat teljesítő közúti árufuvarozói járművei vezetőinek:
(a)
rendelkezniük kell a 27. melléklet B. részének 1. szakasza szerint kiállított szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal; valamint
(b)
be kell tartaniuk a 27. melléklet B. részének 2–4. szakaszában foglalt, a vezetési időre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a szünetekre és a menetíró készülékek használatára vonatkozó szabályokat.
281. CIKK
A járművekre vonatkozó követelmények
A Felek nem utasíthatják el, illetve nem tilthatják meg területükön a 276. vagy 277. cikkben említett utakat teljesítő jármű használatát, amennyiben a jármű megfelel a 27. melléklet C. részének 1. szakaszában foglalt követelményeknek.
A Felek 276. vagy 277. cikkben említett utakat teljesítő közúti árufuvarozóinak járműveit fel kell szerelni a 27. melléklet C. részének 2. szakaszával összhangban gyártott, felszerelt, használt, tesztelt és ellenőrzött menetíró készülékkel.
282. CIKK
Közúti közlekedési szabályok
A Felek 276. vagy 277. cikkben említett utakat teljesítő közúti árufuvarozói járművei vezetőinek, amennyiben a másik Fél területén tartózkodnak, meg kell felelniük az adott területen a közúti közlekedésre vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek.
283. CIKK
Jogszabályok kidolgozása és a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság
1.
Ha valamelyik Fél új szabályozási intézkedést javasol a 27. melléklet hatálya alá tartozó területen, köteles:
(a)
a lehető leghamarabb értesíteni a másik Felet a javasolt szabályozási intézkedésről; valamint
(b)
folyamatosan tájékoztatni a másik Felet a szabályozási intézkedés előrehaladtáról.
2.
Valamely Fél kérésére legkésőbb a kérés előterjesztésétől számított két hónapon belül véleménycserét kell tartani a gazdasági és kereskedelmi szakbizottságban arról, hogy a javasolt új szabályozási intézkedés alkalmazandó volna-e a 276., illetve a 277. cikkben említett utakra.
3.
Ha valamelyik Fél az (1) bekezdésben említett új szabályozási intézkedést fogad el, erről értesíti a másik Felet, és a közzétételétől számított egy héten belül megküldi az új szabályozási intézkedés szövegét.
4.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottság valamely Fél kérésére a kérés előterjesztésétől számított két hónapon belül összeül, hogy megvitassa az elfogadott új szabályozási intézkedéseket, függetlenül attól, hogy az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti értesítésre vagy a (2) bekezdés szerinti megbeszélésre sor került-e.
5.
A kereskedelmi és gazdasági szakbizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:
(a)
módosítsa a 26. mellékletet;
(b)
megerősítse, hogy az új szabályozási intézkedés által bevezetett módosítások megfelelnek a 27. mellékletnek;
(c)
határozatot hozzon bármely egyéb, az e fejezet megfelelő működését biztosító intézkedésről; valamint
(d)
elfogadja a 27. melléklet bármely olyan módosítását, amely a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. mellékletében végrehajtott változtatások tükrözéséhez szükséges.
284. CIKK
Korrekciós intézkedések
1.
Ha bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél olyan új szabályozási intézkedést fogadott el, amely nem felel meg a 27. melléklet követelményeinek, különösen azokban az esetekben, amikor a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság nem hozott a 283. cikk szerinti határozatot, és a másik Fél ennek ellenére alkalmazza az új szabályozási intézkedés rendelkezéseit a Fél közúti árufuvarozóira, gépjárművezetőire vagy gépjárműveire, a másik Fél értesítését követően a Fél megfelelő korrekciós intézkedéseket fogadhat el, beleértve az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségek felfüggesztését, feltéve, hogy az ilyen intézkedések:
(a)
nem haladják meg a másik fél által elfogadott, a 27. melléklet követelményeinek nem megfelelő új szabályozási intézkedés által okozott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét; valamint
(b)
legkorábban hét nappal azt követően lépnek hatályba, hogy az ilyen intézkedéseket megtenni szándékozó Fél e bekezdés alapján értesítést küldött a másik Félnek.
2.
A megfelelő korrekciós intézkedések alkalmazását meg kell szüntetni, ha:
(a)
az ilyen intézkedéseket meghozó Fél meggyőződött arról, hogy a másik Fél teljesíti az e fejezet szerinti kötelezettségeit; vagy
(b)
a választottbíróság döntése így rendelkezik.
3.
A Felek nem hivatkozhatnak a WTO-egyezményre vagy bármely más nemzetközi megállapodásra annak érdekében, hogy megakadályozzák a másik Felet az e cikk szerinti kötelezettségek felfüggesztésében.
285. CIKK
Adózás
1.
Az egyik Fél közúti árufuvarozói által a 276. vagy 277. cikkel összhangban árufuvarozásra használt járművek mentesülnek a másik Fél területén a járművek birtoklására vagy forgalomban való részvételére kivetett adók és díjak alól.
2.
Az (1) bekezdésben említett mentesség a következőkre nem alkalmazható:
(a)
az üzemanyag-fogyasztást terhelő adó vagy díj;
(b)
út vagy közúthálózat használatáért fizetendő díj; vagy
(c)
meghatározott hidak, alagutak vagy kompok használatáért fizetendő díj.
3.
A járművek és az ideiglenesen engedélyezett különleges konténerek szabványos tartályaiban lévő üzemanyag, amelyet közvetlenül meghajtásra, és adott esetben szállítás közben hűtő- és egyéb rendszerek működtetésére használnak, valamint a gépjárművekben lévő kenőanyagok, amelyek az utazás során a rendes működéshez szükségesek, vámmentesek, és mentesek minden egyéb adótól és illetéktől, például a hozzáadottérték-adótól és a jövedéki adótól, és nem vonatkozik rájuk semmilyen behozatali korlátozás.
4.
Az egyik Fél területére a másik Fél területén nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett jármű javítása céljából behozott pótalkatrészek vámmentes ideiglenes behozatallal, behozatali tilalom vagy korlátozás nélkül hozhatók be. A kicserélt alkatrészek vámok és egyéb adók (héa) hatálya alá tartoznak, és a másik Fél vámhatóságainak ellenőrzése mellett újraexportálásra vagy megsemmisítésre kerülnek.
3. FEJEZET
TENGERI SZÁLLÍTÁS
286. CIKK
Tengeri szállítás
Minden Fél köteles:
(a)
a saját hajóik számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánást biztosítani a bármely tagállam vagy az Egyesült Királyság (Gibraltár) lobogója alatt közlekedő vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett, nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtó hajók számára az alábbiak tekintetében: (i) a kikötőkbe való bejutás; (ii) a kikötői infrastruktúra igénybevétele; (iii) a kiegészítő tengerészeti szolgáltatások igénybevétele; valamint (iv) vámlétesítmények, horgonyzóhelyek és be- és kirakodásra szolgáló létesítmények kijelölése, beleértve a kapcsolódó díjakat és terheket;
(b)
észszerű és a saját szolgáltatóikra vagy hajóikra, illetve harmadik országok hajóira vagy szolgáltatóira alkalmazandó feltételeknél nem kevésbé kedvező feltételek mellett (beleértve a díjakat és terheket, a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit és minőségét) a kikötőben és a kikötő belvizein a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára rendelkezésre bocsátani a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthoz állási, kikötési és elkötési szolgáltatások, valamint a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a távközlés, víz és elektromos energia biztosítását.
IV. CÍM
KIVÉTELEK
287. CIKK
Általános kivételek
1.
A harmadik rész I. és II. címében foglalt rendelkezések egyike sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet az 1994. évi GATT XX. cikkével összeegyeztethető intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában. E célból az 1994. évi GATT XX. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.
2.
Azon követelmény teljesülése mellett, hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének vagy a szolgáltatások kereskedelme leplezett korlátozásának eszközeként, a harmadik rész III. címében foglalt rendelkezések egyike sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet olyan intézkedések elfogadásában vagy érvényesítésében, amelyek:
(a)
a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez vagy a közrend fenntartásához szükségesek;
(b)
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek;
(c)
azon jogszabályok vagy rendeletek betartásának biztosításához szükségesek, amelyek nem ellentétesek e megállapodás rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:
(i)
félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése;
(ii)
a magánélet védelme a személyes adatok feldolgozásának és terjesztésének összefüggésében, valamint az iratok titkossága és az egyéni számlák védelme; valamint
(iii)
biztonság.
3.
A Felek tudomásul veszik, hogy amennyiben az említett intézkedések egyébként összeegyeztethetetlenek az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett címek rendelkezéseivel:
(a)
az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontjában, valamint e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges környezetvédelmi intézkedéseket foglalnak magukban;
(b)
az 1994. évi GATT XX. cikkének g) pontja az élő és nem élő kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos intézkedésekre alkalmazandó; valamint
(c)
a többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtása érdekében hozott intézkedések az 1994. évi GATT XX. cikkének b) vagy g) pontja vagy e cikk (2) bekezdésének b) pontja alá tartozhatnak.
4.
Mielőtt valamelyik Fél alkalmazza az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontja szerinti intézkedéseket, a másik Fél rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy a Felek számára elfogadható megoldást találjanak. Amennyiben az információ rendelkezésére bocsátásától számított 30 napon belül nem születik megállapodás, a Fél alkalmazhatja a vonatkozó intézkedéseket. Ha a kivételes és azonnali fellépést igénylő kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedéseket tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket. Az említett Fél erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.
288. CIKK
Biztonsággal kapcsolatos kivételek
A harmadik rész egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy:
(a)
megköveteli bármelyik Féltől olyan információk szolgáltatását vagy hozzáférhetővé tételét, amelyek átadását a Fél alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; vagy
(b)
akadályozza bármelyik Felet abban, hogy az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítélt lépéseket tegyen a következő területeken:
(i)
a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések gyártása vagy kereskedelme, valamint más áruk és anyagok, szolgáltatások és technológiák olyan gyártása, kereskedelme vagy azokkal összefüggő ügyletek, és olyan gazdasági tevékenységek vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátását szolgálják;
(ii)
hasadó és fúziós anyagok vagy azok az anyagok, amelyekből ezek származnak; vagy
(iii)
háború idején vagy a nemzetközi kapcsolatokban bármely más vészhelyzet felmerülésekor; vagy
(c)
akadályozza bármely Felet abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott kötelezettségei nyomán lépéseket tegyen a nemzetközi béke és biztonság fenntartására.
289. CIKK
Adózás
1.
A harmadik rész I. és II. címében foglalt rendelkezések egyike sincs hatással az Unió vagy tagállamai és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság bármely adóegyezményből eredő jogaira és kötelezettségeire. E megállapodás és valamely ilyen adóegyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az adóegyezmény élvez elsőbbséget. A Gibraltár tekintetében az Unió vagy annak tagállamai és az Egyesült Királyság között létrejött adóegyezmény tekintetében az e megállapodás és az adóegyezmény szerint illetékes hatóságok együttesen határozzák meg, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adóegyezmény között.
2.
A 276. és a 277. cikk nem alkalmazandó az adóegyezmény alapján valamely Fél által megítélt kedvezményekre.
3.
Azon követelmény teljesülése mellett, hogy az adóintézkedések alkalmazása nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a kereskedelem vagy a beruházások leplezett korlátozásának az eszköze, a harmadik rész I. és II. címében foglalt rendelkezések egyike sem értelmezendő úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet olyan intézkedés elfogadásában, fenntartásában vagy végrehajtásában, amely:
(a)
a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítására irányul; vagy
(b)
különbséget tesz a különböző helyzetben lévő adófizetők között, különös tekintettel lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük helyére.
4.
E cikk alkalmazásában:
(a)
„közvetlen adó”: valamennyi jövedelem- vagy tőkeadó, beleértve a tulajdon elidegenítéséből származó nyereségre kivetett adókat, a hagyatéki, örökösödési és ajándékozási adókat, a vállalkozások által fizetett bérekre vagy fizetésekre kivetett adókat és a tőkefelértékelődésre kivetett adókat;
(b)
„lakóhely”: az adóügyi illetőség szerinti ország; valamint
(c)
„adóegyezmény”: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás.
290. CIKK
WTO-mentességek
Amennyiben az e megállapodásban foglalt valamely kötelezettség lényegében azonos a WTO-egyezményben foglalt valamely kötelezettséggel, a WTO-egyezmény IX. cikke alapján elfogadott mentességnek megfelelően hozott bármely intézkedést úgy kell tekinteni, hogy az összhangban van az e megállapodásban foglalt lényegében azonos rendelkezéssel.
NEGYEDIK RÉSZ
HATÁR MENTI INGÁZÓK
I. CÍM
SZEMÉLYI HATÁLY
291. CIKK
Személyi hatály
1.
Ezt a részt a következő személyekre kell alkalmazni:
(a)
a Spanyol Királyságban jogszerűen tartózkodó uniós polgárok;
(b)
a Gibraltáron jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgárok; valamint
(c)
az a) pontban említett személyek családtagjai, feltéve, hogy jogszerűen tartózkodnak Spanyolországban, valamint a b) pontban említett személyek családtagjai, feltéve, hogy jogszerűen tartózkodnak Gibraltáron. E rész alkalmazásában és állampolgárságuktól függetlenül a családtagok a következők:
(i)
a házastárs;
(ii)
az az élettárs, akivel az a) és b) pontban említett személyek valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozó jogszabályaiban meghatározott feltételekkel összhangban bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek, feltéve, hogy Spanyolország vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekinti, valamint a Spanyolország, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozó jogszabályaiban meghatározott feltételekkel összhangban;
(iii)
a 21. életévüket be nem töltött vagy eltartott egyenesági leszármazottak, valamint a házastárs vagy a ii. pontban meghatározott élettárs leszármazottai;
(iv)
az uniós polgár, házastársa, vagy a ii. pontban meghatározott élettársa eltartott egyenesági felmenői.
2.
E rész alkalmazásában az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett azon személyek, akik Gibraltáron vagy Spanyolországban munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytatnak, és akik hetente legalább egyszer visszatérnek Spanyolországba, illetve Gibraltárra, határ menti ingázó munkavállalóknak minősülnek.
3.
E rész alkalmazásában az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett azon személyek, akik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogával összhangban Gibraltáron, Spanyolország jogával összhangban pedig Spanyolországban egyaránt önálló vállalkozóként folytatnak gazdasági tevékenységet, és akik legalább hetente egyszer visszatérnek Spanyolországba, illetve Gibraltárra, határ menti ingázó önálló vállalkozóknak minősülnek.
II. CÍM
HATÁR MENTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ JOGAI
292. CIKK
A határ menti ingázók jogai
1.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek jogosultak határ menti ingázó munkavállalóként munkát vállalni és végezni Gibraltáron, az Egyesült Királyság állampolgáraira Gibraltáron alkalmazandó szabályokkal összhangban.
2.
A 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek jogosultak határ menti ingázó munkavállalóként munkát vállalni és végezni a Spanyol Királyságban a Spanyol Királyságban a spanyol állampolgárokra alkalmazandó szabályokkal összhangban.
3.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon személyeket, akik határ menti ingázó munkavállalók, a 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett munkavállalókkal egyenlő bánásmód illeti meg Gibraltáron. Ez a következőket foglalja magában:
(a)
az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatás, a javadalmazás és más munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében;
(b)
az egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és a munkavégzés feltételei, különösen a javadalmazás, a munkaviszony megszüntetése, valamint munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezés vagy újrafoglalkoztatás tekintetében;
(c)
szociális és adókedvezmények, kivéve a lakhatáshoz való jogot;
(d)
szakszervezeti tagság és az ahhoz kapcsolódó jogok gyakorlása, beleértve a szavazati jogot és egy szakszervezet ügyviteli vagy vezetői tisztségeire való választhatóság jogát, azonban kizárhatók a köztestületek vezetésében való részvételből és a közjogi hivatalviselésből;
(e)
azonos jogok a szakiskolai képzéshez és az átképzéshez való hozzáférés tekintetében.
4.
A 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, határ menti ingázó munkavállalóknak minősülő személyeket a (3) bekezdésben említett kérdések tekintetében a Spanyol Királyságban foglalkoztatott spanyol állampolgárokkal egyenlő bánásmód illeti meg.
5.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyeket Gibraltáron, illetve a Spanyol Királyságban a következő jogok illetik meg:
(a)
a belépéshez, ott-tartózkodáshoz és távozáshoz való jog a foglalkoztatási szolgálatoknál való nyilvántartásba vétel céljából annak érdekében, hogy e személyek tájékozódhassanak a szakmai képesítésüknek megfelelő foglalkoztatási lehetőségekről, és szükség esetén megtehessék a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy határ menti ingázó munkavállalóként munkát vállaljanak; ez magában foglalja a munkaügyi hivatalok általi segítségnyújtáshoz való jogot, ugyanolyan feltételek mellett, mint az Egyesült Királyság állampolgárai Gibraltáron és a spanyol állampolgárok a Spanyol Királyságban;
(b)
a határ menti munkavállalóként vagy határ menti ingázó önálló vállalkozóként végzett tevékenység ideje alatt a belépéshez, az ott-tartózkodáshoz és a távozáshoz való jog;
(c)
a határ menti ingázó munkavállalói jogállás megtartásához való jog, amennyiben az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
(i)
baleset vagy betegség következtében ideiglenesen munkaképtelenné válnak;
(ii)
kényszerű, regisztrált munkanélkülivé válnak azt követően, hogy egy évnél hosszabb ideig alkalmazásban álltak, és a megfelelő munkaügyi hivatal nyilvántartásba vette őket álláskeresőként;
(iii)
kényszerű, regisztrált munkanélkülivé válnak azt követően, hogy egy évnél rövidebb határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazásban álltak, vagy az első tizenkét hónap alatt válnak kényszerű munkanélkülivé és a megfelelő munkaügyi hivatal nyilvántartásba vette őket álláskeresőként. Ebben az esetben a munkavállalói jogállás legalább hat hónapig fennmarad;
(iv)
szakképzésben vesznek részt. Hacsak nem váltak kényszerű munkanélkülivé, a munkavállalói jogállás fennmaradásának feltétele, hogy a szakképzés a korábbi alkalmazással álljon kapcsolatban.
6.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyektől megtagadható az a jog, hogy a közhatalom közvetlen vagy közvetett gyakorlásával járó, az esettől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy más közintézmény általános érdekeinek védelmére hivatott közszolgálati jogviszonyt létesítsenek.
7.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett azon személyeket, akik határ menti ingázó önálló vállalkozók, megilletik a (3) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott jogok.
8.
A (7) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni a 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett azon személyekre, akik határ menti ingázó önálló vállalkozók.
293. CIKK
A határ menti munkavállalók családtagjai
1.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, határ menti ingázó munkavállalónak vagy határ menti ingázó önálló vállalkozónak minősülő személyeknek a 291. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott családtagjait a szociális és adókedvezményekre való jogosultság tekintetében a 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek Gibraltáron munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak minősülő családtagjaival egyenlő bánásmódhoz való származékos jog illeti meg.
2.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, határ menti ingázó munkavállalónak vagy határ menti ingázó önálló vállalkozónak minősülő személyek gyermekeit, feltéve, hogy az ilyen gyermekek Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, az általános oktatáshoz, a tanulószerződéses gyakorlati képzéshez és a szakképzéshez való hozzáférés tekintetében a 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, Gibraltáron foglalkoztatott személyek gyermekeivel egyenlő bánásmódhoz való jog illeti meg.
3.
Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a 291. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett azon személyek családtagjaira és gyermekeire, akik a Spanyol Királyságban határ menti ingázó munkavállalók vagy határ menti ingázó önálló vállalkozók.
294. CIKK
Objektíven indokolt intézkedések
A 292. cikk (3), (4) és (7) bekezdése szerinti, az egyenlő bánásmódtól eltérő intézkedések csak akkor fogadhatók el, ha objektíven indokoltak. Ahhoz hogy indokoltak legyenek, alkalmasnak kell lenniük valamely jogszerű cél megvalósítására, és nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
295. CIKK
Kiküldött munkavállalók
1.
A 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett azon személyek, akik munkavállalóként tevékenykednek egy olyan munkáltatónál, amely tevékenységét szokásosan a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltáron végzi, és akiket az említett munkáltató korlátozott időre kiküld Gibraltárra, illetve a Spanyol Királyságba, hogy az említett munkáltató nevében az egybefüggő határövezetben helyben előállított és igénybe vett szolgáltatásokat nyújtsanak, jogosultak az említett szolgáltatások nyújtása érdekében az adott területre akadályoztatás nélkül belépni, onnan távozni és ott tartózkodni, és az egyenlő bánásmód elve alapján megilletik őket olyan, a foglalkoztatásra vonatkozó feltételek, amelyeket azon a területen állapítanak meg, ahová a munkavállalót kiküldték, és amelyeket e területen határoznak meg törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés útján, és/vagy olyan kollektív szerződés vagy választottbírósági határozat útján, amelyet általánosan alkalmazandónak nyilvánítottak, vagy amely a (2) bekezdésnek megfelelően egyébként alkalmazandó. Ezeket a foglalkoztatásra vonatkozó feltételeket e megállapodás 28. melléklete sorolja fel. E foglalkoztatásra vonatkozó feltételek alkalmazása nem akadályozza a kiküldött munkavállalókra nézve kedvezőbb foglalkoztatásra vonatkozó feltételek alkalmazását.
2.
E cikk alkalmazásában az „általánosan alkalmazandónak nyilvánított kollektív szerződés vagy választottbírósági határozat” az a kollektív szerződés vagy választottbírósági határozat, amelyet az adott földrajzi területen valamennyi vállalkozásnak be kell tartania az érintett szakmában vagy iparágban.
3.
A kollektív szerződéseket vagy választottbírósági határozatokat az előző albekezdés értelmében általánosan alkalmazandónak nyilvánító rendszer hiányában – vagy az ilyen rendszer kiegészítéseként – Gibraltár és a Spanyol Királyság, ha úgy döntenek, a következőket vehetik alapul:
(a)
olyan kollektív szerződések vagy választottbírósági határozatok, amelyek általánosan alkalmazandók az adott földrajzi területen az érintett szakmába vagy iparágba tartozó minden hasonló vállalkozásra; és/vagy
(b)
olyan kollektív szerződések, amelyeket a legtöbb felet képviselő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek nemzeti szinten kötöttek, és amelyeket az egész ország területén alkalmaznak.
4.
A bánásmód akkor tekintendő egyenlőnek az (1) bekezdés értelmében, ha:
(a)
a 28. mellékletben felsorolt ügyek tekintetében a hasonló helyzetben lévő hazai munkáltatókra a kérdéses helyen vagy az érintett ágazatban ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak, mint a kiküldő munkáltatókra;
(b)
a hasonló helyzetben lévő hazai munkáltatóknak ugyanolyan következményekkel kell teljesíteniük e kötelezettségeket.
296. CIKK
Dokumentáció
A 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett azon személyek, akik határ menti ingázó munkavállalók vagy önálló vállalkozók, jogosultak az e rész szerinti jogállásukat igazoló okmány kiállítására. Ez a dokumentum digitális formátumú is lehet.
297. CIKK
Közrend, közbiztonság és közegészségügy
1.
Az e cím alapján biztosított jogok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt intézkedésekkel korlátozhatók.
2.
A közrendi vagy közbiztonsági okok alapján hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját.
3.
Az ott-tartózkodást, belépést vagy távozást korlátozó intézkedéseket egyedül olyan, esetlegesen járványt okozó betegségek indokolják, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet megfelelő jogi eszközei határoznak meg, valamint más fertőző betegségek vagy ragályos parazitás megbetegedések indokolják, amennyiben azok a 291. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyekre vonatkozó védelmi rendelkezések hatálya alá tartoznak.
4.
Az érintett személyeket írásban értesítik az 1. pont alapján hozott határozatokról, oly módon, hogy megérthessék annak tartalmát, és a rájuk vonatkozó következtetéseket. Az érintett személyeket teljes mértékben tájékoztatják azokról a közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokról, amelyeken az ügyükben hozott határozat alapult, kivéve ha ez ellentétes a nemzetbiztonsági érdekekkel. A határozat meghatározza azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy fellebbezést nyújthat be, valamint a fellebbezésre nyitva álló határidőt, és adott esetben azt az időt, amelyen belül az érintett személynek el kell hagynia a területet.
5.
Az érintett személyek bírósági vagy adott esetben közigazgatási jogorvoslatot kezdeményezhetnek a velük szemben közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból hozott határozat megfellebbezésére vagy felülvizsgálatára. A jogorvoslati eljárásokban lehetővé kell tenni a határozatok jogszerűségének, valamint azon tényeknek és körülményeknek a vizsgálatát, amelyeken a tervezett intézkedés alapult. A jogorvoslati eljárások biztosítják, hogy a határozat ne legyen aránytalan.
6.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság nem akadályozhatja meg a személyt abban, hogy védekezését személyesen adja elő, kivéve, ha jelenléte súlyos közrendi vagy közbiztonsági nehézségeket okozna, vagy ha a fellebbezés vagy felülvizsgálat a beutazás megtagadására vonatkozik.
III. CÍM
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSA
298. CIKK
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása
A Spanyol Királyságnak és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően kell alkalmazniuk szociális biztonsági rendszereiket annak érdekében, hogy biztosítsák a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyek társadalombiztosítási jogait.
ÖTÖDIK RÉSZ
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
299. CIKK
Pénzügyi rendelkezések
1.
Az Együttműködési Tanács pénzügyi mechanizmust hoz létre a Gibraltár és az egybefüggő határövezet közötti kohézió előmozdítása érdekében, beleértve a képzési és foglalkoztatási kérdéseket is. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a Felek pénzügyi érdekeinek csalással és más jogellenes tevékenységekkel és szabálytalanságokkal szembeni védelmét.
2.
Mindkét Félnek finanszírozást kell biztosítania ehhez a mechanizmushoz.
HATODIK RÉSZ
VITARENDEZÉS
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
300. CIKK
Célkitűzések
E cím célkitűzése, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek között az e megállapodás és a kiegészítő megállapodások értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták elkerülésére és rendezésére abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadott megoldás szülessen.
301. CIKK
Hatály
1.
E címet kell alkalmazni – a (2)–(5) bekezdésre is figyelemmel – az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás rendelkezéseinek (a továbbiakban: a vonatkozó rendelkezések) értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Felek között felmerülő viták esetén.
2.
A vonatkozó rendelkezések magukban foglalják e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás valamennyi rendelkezését, az alábbiak kivételével:
(a)
a 2. cikk;
(b)
az első rész II. címe;
(c)
a második rész V. címe, az e megállapodás egyéb rendelkezései által szabályozott helyzetekkel összefüggésben történő alkalmazás során is;
(d)
a 199. cikk (1), (2) és (4) bekezdése, a 207. és 208. cikk, a rész I. címének 3., 4., 5. és 6. fejezete.
3.
Bármelyik Fél az Együttműködési Tanácshoz fordulhat a (2) bekezdésben említett rendelkezésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatos vita rendezése céljából.
4.
A (2) bekezdésben említett rendelkezésekre a 302. cikket kell alkalmazni.
5.
Az (1) és a (2) bekezdés ellenére ez a rész nem alkalmazandó a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv vagy annak mellékletei rendelkezéseinek egyedi esetekben történő értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.
6.
Ez a rész nem alkalmazandó a szuverenitással és a joghatósággal kapcsolatos vitákra. Ha az alperes olyan indokolást is tartalmazó nyilatkozatot nyújt be a választottbírósághoz, amely szerint a kérelem érintheti az Egyesült Királyság vagy a Spanyol Királyság jogi helyzetét, illetve a szuverenitás és a joghatóság tekintetében, a választottbíróság nem határoz a szuverenitással és a joghatósággal kapcsolatos jogvitában, sem bármely olyan ügyben, amely szuverenitással vagy joghatósággal kapcsolatos határozatot igényel vagy von maga után, és haladéktalanul kinyilvánítja joghatóságának hiányát a szuverenitást és joghatóságot érintő, vagy azokat befolyásoló ügyekben.
Az e rész keretében elfogadott határozatok – beleértve a választottbíróság határozatait és ítéleteit is – nem válthatnak ki sem közvetlen, sem közvetett joghatást az Egyesült Királyság vagy a Spanyol Királyság szuverenitással és joghatósággal kapcsolatos jogi helyzetére nézve.
302. CIKK
Kizárólagosság
A Felek vállalják, hogy az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitájuk rendezése érdekében nem folyamodnak az e megállapodásban előírtaktól eltérő vitarendezési mechanizmushoz.
303. CIKK
A vitarendezési fórum megválasztása
1.
Ha vita merül fel egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely állítólagosan sérti az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti valamely kötelezettséget, valamint egy másik olyan nemzetközi megállapodás szerinti lényegében egyenértékű kötelezettséget, amelynek mindkét Fél részes fele, a jogorvoslatot kérő Fél választja meg, hogy melyik fórum előtt kívánja rendezni a vitát.
2.
Amint a Fél megválasztotta a fórumot és vitarendezési eljárást kezdeményezett e címmel vagy egy másik nemzetközi megállapodással összhangban, ez a Fél nem kezdeményez ilyen eljárást a másik nemzetközi megállapodás szerint az (1) bekezdésben szereplő konkrét intézkedés tekintetében, kivéve, ha az elsőként választott fórum eljárásjogi vagy joghatósági problémák miatt nem tud határozni a kérdésben.
3.
E cikk alkalmazásában:
(a)
az e rész szerinti vitarendezési eljárások úgy tekintendők, mint amelyeket valamelyik Félnek a 305. cikk szerinti választottbíróság létrehozására irányuló kérelme alapján kezdeményeztek; valamint
(b)
a bármely más megállapodás szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kedvezményezettnek, ha az érintett megállapodás vonatkozó rendelkezései szerint kezdeményezték azokat.
4.
A (2) bekezdés sérelme nélkül, e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Felek felfüggesszék egy másik olyan nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárásai alapján engedélyezett kötelezettségeket, amelynek a Felek részes felei. A Felek közötti bármely nemzetközi megállapodásra nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az adott Fél felfüggessze az e rész szerinti kötelezettségeit.
2. FEJEZET
ELJÁRÁS
304. CIKK
Konzultációk
1.
Ha az egyik Fél (a továbbiakban: a panaszos Fél) úgy ítéli meg, hogy a másik Fél (a továbbiakban: az ellenérdekű Fél) megszegte az e megállapodásból vagy bármely kiegészítő megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, a Felek törekednek arra, hogy az ügyet jóhiszeműen folytatott konzultációk útján, kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából rendezzék.
2.
A panaszos Fél az ellenérdekű Félhez intézett írásbeli kérelem útján kérhet konzultációt. A panaszos Fél írásbeli kérelmében megjelöli a kérelem indokait, beleértve a szóban forgó intézkedések megnevezését és a kérelem jogalapját, valamint az általa alkalmazandónak ítélt vonatkozó rendelkezéseket.
3.
Az ellenérdekű Fél haladéktalanul, de legkésőbb a kézbesítés időpontjától számított 10 napon belül válaszol a kérelemre. A konzultációkat a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül személyesen vagy a Felek megállapodása szerinti egyéb kommunikációs eszköz útján kell megtartani. A Felek eltérő megállapodásának hiányában a személyes konzultációra az ellenérdekű Fél területén kerül sor.
4.
A konzultáció a kérelem kézbesítésének napjától számított 45 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek.
5.
Sürgősségi – többek között romlandó árukkal vagy szezonális árukkal kapcsolatos – konzultációkra a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül kerül sor. A konzultáció ezen a 20 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek.
6.
Mindegyik Fél elegendő tényszerű információt szolgáltat ahhoz, hogy lehetővé tegye a szóban forgó intézkedés teljes körű vizsgálatát, beleértve annak vizsgálatát is, hogy az intézkedés hogyan befolyásolhatja e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás alkalmazását. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy illetékes hatóságai azon munkatársainak részvételét biztosítsa, akik szakértelemmel rendelkeznek a konzultáció tárgyát illetően.
7.
Az (1) bekezdésben említett konzultációkat az Együttműködési Tanács keretében kell megtartani, a harmadik rész I. címének 3., 4. és 5. fejezetével kapcsolatos viták kivételével. Az Együttműködési Tanács határozattal rendezheti a vitát. A (3) bekezdésben említett időtartamokat kell alkalmazni. Az ülések helyszínét illetően az Együttműködési Tanács eljárási szabályzata az irányadó.
8.
A konzultációk és különösen a Felek által a konzultációk során közölt, bizalmasnak minősített információk és az általuk képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.
305. CIKK
Választottbírósági eljárás
1.
A panaszos Fél a következő esetekben kérheti választottbíróság létrehozását:
(a)
az ellenérdekű Fél nem válaszol a konzultációra irányuló kérésre annak kézbesítését követő 10 napon belül;
(b)
a konzultációkra nem kerül sor a 304. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett időtartamokon belül;
(c)
a Felek megállapodnak abban, hogy nem folytatnak konzultációkat; vagy
(d)
a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le.
2.
Választottbíróság létrehozására irányuló kérelmet az ellenérdekű Félhez intézett írásbeli kérelem útján kell benyújtani. Kérelmében a felperes kifejezetten megjelöli a szóban forgó intézkedést, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy ez az intézkedés hogyan sérti a vonatkozó rendelkezéseket.
306. CIKK
Választottbíróság létrehozása
1.
A választottbíróság három választottbíróból áll.
2.
A választottbíróság létrehozására irányuló kérelem kézbesítésétől számított legkésőbb 10 napon belül a Felek konzultálnak a választottbíróság összetételéről való megállapodás céljából.
3.
Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a választottbíróság összetételéről, akkor mindegyik Fél a saját 319. cikk szerinti aljegyzékéből kinevez egy választottbírót legkésőbb öt nappal a (2) bekezdésben előírt határidő lejártát követően. Ha valamelyik Fél nem nevezett ki választottbírót az aljegyzékéből az említett határidőn belül, az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke sorsolás útján, legkésőbb az említett határidő lejártát követően öt nappal kiválaszt egy választottbírót annak a Félnek aljegyzékéből, amelyik elmulasztott választottbírót kinevezni. Az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke a választottbíró sorsolással történő kiválasztását átruházhatja.
4.
Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a választottbíróság elnökéről, az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke legkésőbb az említett határidő lejártát követően öt nappal sorsolás útján kiválasztja a választottbíróság elnökét az elnökök 319. cikk szerinti aljegyzékéből. Az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke a választottbíróság elnökének sorsolással történő kiválasztását átruházhatja.
5.
Amennyiben a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kiválasztásig a 319. cikkben előírt jegyzékek bármelyikét nem állították össze, vagy azok nem tartalmaznak elegendő nevet, a választottbírákat sorsolás útján választják ki azon személyek közül, akiket valamelyik Fél vagy mindkét Fél hivatalosan javasolt a vitarendezés eljárási szabályzatáról szóló 29. mellékletnek megfelelően.
6.
A választottbíróság létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbíró közül az utolsó az eljárási szabályzatról szóló 29. mellékletnek megfelelően értesítést küld a Feleknek kinevezésének elfogadásáról.
307. CIKK
A választottbírákra vonatkozó követelmények
1.
Az összes választottbíró:
(a)
a jog terén – ideértve a nemzetközi jogot – és az e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésben bizonyított szakértelemmel rendelkezik, továbbá az elnök esetében tapasztalattal rendelkezik a választottbírósági eljárások terén is;
(b)
nem kötődhet egyik Félhez sem, illetve nem fogadhat el azoktól utasítást;
(c)
egyéni minőségében jár el, és nem fogad el utasítást semmilyen szervezettől vagy kormánytól a vitarendezéshez kapcsolódó ügyeket illetően; valamint
(d)
megfelel a választottbírák magatartási kódexéről szóló 30. mellékletnek.
2.
A választottbíró olyan személy, akinek függetlenségéhez nem férhet kétség, aki rendelkezik a saját joghatóságában magas bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel, vagy aki elismert szakértelemmel rendelkező jogtudós.
308. CIKK
A választottbíróság feladatai
A választottbíróság:
(a)
objektíven értékeli az előtte lévő ügyet, beleértve az ügy tényállásának tárgyilagos értékelését, valamint a szóban forgó intézkedések alkalmazhatóságát és azok összeegyeztethetőségét a vonatkozó rendelkezésekkel;
(b)
határozataiban és döntéseiben megfogalmazza a ténybeli és jogi megállapításokat, valamint az általa tett bármely megállapítás mögött meghúzódó okokat; valamint
(c)
rendszeresen konzultál a Felekkel, és megfelelő lehetőségeket biztosít egy kölcsönösen elfogadott megoldás kidolgozásához.
309. CIKK
Feladatmeghatározás
1.
Amennyiben a Felek a választottbíróság létrehozását követően legkésőbb öt nappal nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, a választottbíróság feladatmeghatározása a következőkre terjed ki:
„E megállapodás vagy egy kiegészítő megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálni a választottbíróság létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, határozni a kérdéses intézkedésnek a 301. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és meghozni a 311. cikk szerinti döntést.”
2.
Amennyiben a Felek az (1) bekezdésben említettektől eltérő feladatmeghatározásban állapodnak meg, az (1) bekezdésben említett határidőn belül értesítik a választottbíróságot az elfogadott feladatmeghatározásról.
310. CIKK
Sürgősségi eljárások
1.
Valamely Fél kérésére a választottbíróság legkésőbb a létrehozásától számított 10 napon belül határoz az ügy sürgősségéről.
2.
Sürgős esetekben a 311. cikkben előírt határidő fele az ott előírt határidőnek.
311. CIKK
A választottbíróság döntése
1.
A választottbíróság a létrehozása után 100 napon belül időközi jelentést bocsát ki a Felek részére. Ha a választottbíróság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbíróság elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés választottbíróság általi kibocsátásának tervezett időpontját. A választottbíróság legkésőbb a létrehozása után 130 nappal – semmi estre sem ezt követően – időközi jelentést ad ki.
2.
Az időközi jelentés kézbesítésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbíróságot, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. Bármelyik Fél észrevételeket tehet a másik Fél kérelmével kapcsolatban a kérelem kézbesítésétől számított hat napon belül.
3.
Ha a (2) bekezdésben említett határidőn belül nem érkezik be írásbeli kérelem az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjainak felülvizsgálatára, az időközi jelentés a választottbíróság döntésévé válik.
4.
A választottbíróság a létrehozása után 130 napon belül meghozza döntését a Felek részére. Amikor a választottbíróság úgy véli, hogy a határidő nem tartható, annak elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és a döntés választottbíróság általi meghozatalának tervezett időpontját. A választottbíróság legkésőbb a létrehozása után 160 nappal – semmi estre sem ezt követően – meghozza döntését.
5.
A döntésnek tartalmaznia kell a Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban benyújtott bármely írásbeli kérelem megvitatását, és egyértelműen foglalkoznia kell a Felek észrevételeivel.
6.
Az egyértelműség érdekében a 308., a 309. és a 320. cikkben, valamint a 321. cikk (1), (3), (4) és (6) bekezdésében említett „döntés” vagy „döntések” úgy értendők, hogy azok a választottbíróság időközi jelentésére is vonatkoznak.
312. CIKK
Az uniós jog értelmezésével kapcsolatos kérdéseket felvető viták
1.
Amennyiben az e rész rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé terjesztett vita az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi aktusban szereplő uniós jogi fogalom vagy rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel, a választottbírói testület nem határoz az ilyen kérdésekben. Ilyen esetben felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon döntést a kérdésben. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen döntések meghozatalára, amelyek kötelező erejűek a választottbírói testületre nézve.
A választottbírói testület a Felek meghallgatását követően nyújt be ilyen kérelmet.
2.
Az (1) bekezdés első albekezdése első mondatának sérelme nélkül, ha az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy szükség van az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására, erre irányuló beadványt nyújthat be a választottbírói testülethez. Ebben az esetben a választottbírói testület a kérelmet az (1) bekezdéssel összhangban nyújtja be, kivéve, ha a felvetett kérdés nem az e megállapodásban említett valamely uniós jogi aktusban foglalt uniós jogi fogalom vagy rendelkezés értelmezését érinti. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását. A megállapítást követő 10 napon belül bármelyik Fél kérheti a választottbírói testülettől a megállapítása felülvizsgálatát, e kérelem benyújtásától számított 15 napon belül pedig meg kell hallgatni a Feleket. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását.
3.
Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a 311. cikkben megállapított határidőket az Európai Unió Bíróságának döntésének meghozataláig fel kell függeszteni. A választottbírói testület nem köteles döntést hozni az Európai Unió Bírósága döntésének időpontjától számított 60 napnál rövidebb idő alatt.
3. FEJEZET
MEGFELELÉS
313. CIKK
Megfelelőségi intézkedések
1.
Amennyiben a választottbíróság a 311. cikk (4) bekezdésében említett döntésében megállapítja, hogy az alperes megszegte az e megállapodásból vagy bármely kiegészítő megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, e Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a választottbíróság döntésének való azonnali megfelelés érdekében, hogy a vonatkozó rendelkezéseknek megfeleljen.
2.
Az alperes legkésőbb a döntés meghozataláról számított 30 napon belül értesíti a felperest azokról az intézkedésekről, amelyeket a határozatnak való megfelelés érdekében hozott vagy meghozni szándékozik.
314. CIKK
Észszerű időtartam
1.
Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, az alperes legkésőbb a 311. cikk (4) bekezdésében említett döntés kihirdetésétől számított 30 napon belül értesíti a felperest a 311. cikk (4) bekezdésében említett döntésnek való megfeleléshez szükséges észszerű időtartam hosszáról. A Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a megfeleléshez szükséges észszerű időtartam hosszáról.
2.
Amennyiben a Felek nem állapodtak meg az észszerű időtartam hosszáról, a felperes legkorábban 20 nappal az (1) bekezdésben említett értesítés kézbesítését követően írásban kérheti, hogy az eredeti választottbíróság határozza meg az észszerű időtartam hosszát. A választottbíróság a kérelem kézbesítésétől számított 20 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
3.
Az alperes az észszerű időtartam lejárta előtt legalább egy hónappal írásbeli értesítést küld a felperesnek a 311. cikk (4) bekezdésében említett döntésnek való megfelelés terén elért előrehaladásról.
4.
A Felek megállapodhatnak az észszerű időtartam meghosszabbításáról.
315. CIKK
Megfelelési felülvizsgálat
1.
Az alperes legkésőbb az észszerű időtartam lejártakor értesíti a felperest minden olyan intézkedésről, amelyet a 311. cikk (4) bekezdésében említett döntésnek való megfelelés érdekében hozott.
2.
Amennyiben a Felek nem értenek egyet a megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével, vagy az intézkedéseknek a vonatkozó rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban, a felperes írásban kérheti az eredeti választottbíróságtól, hogy döntsön az ügyben. A kérelemben a felperes megjelöli a szóban forgó intézkedést, és – a panasz jogalapjának egyértelmű bemutatásához elegendő módon – kifejti, hogy ez az intézkedés hogyan sérti a vonatkozó rendelkezéseket. A választottbíróság a kérelem kézbesítésétől számított 45 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
316. CIKK
Átmeneti intézkedések
1.
Az alperes a felperes kérésére és a vele folytatott konzultációt követően ideiglenes ellentételezésre vonatkozó ajánlatot nyújt be, amennyiben:
(a)
az alperes értesíti a felperest arról, hogy a 311. cikkben említett döntésnek lehetetlen megfelelni; vagy
(b)
az alperes a 313. cikkben említett határidőn belül vagy a 314. cikkben említett észszerű időtartam lejárta előtt nem küld értesítést a megfelelés érdekében hozott intézkedésekről; vagy
(c)
a választottbíróság megállapítja, hogy a megfelelés érdekében nem hoztak intézkedést, vagy a megfelelés érdekében hozott intézkedés nem áll összhangban a vonatkozó rendelkezésekkel.
2.
Az (1) bekezdésben említett körülmények bármelyike esetén a felperes írásban értesítheti az alperest arról, hogy fel kívánja függeszteni a vonatkozó rendelkezések szerinti kötelezettségek alkalmazását, ha:
(a)
a felperes úgy határoz, hogy nem nyújt be az (1) bekezdés szerinti kérelmet; vagy
(b)
a Felek a választottbíróság 315. cikk szerinti határozatának lejártától vagy kihirdetésétől számított 20 napon belül nem állapodnak meg az ideiglenes ellentételezésről, ha e cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtanak be.
Az értesítésben meg kell határozni a kötelezettségek tervezett felfüggesztésének mértékét.
3.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv vagy annak mellékletei szerinti kötelezettségek e cikk alapján nem függeszthetők fel.
4.
A kötelezettségek felfüggesztése nem haladhatja meg a rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét.
5.
A felperes a (2) bekezdésben említett értesítés kézbesítésétől számított 10 nap elteltével felfüggesztheti a kötelezettségeket, kivéve, ha az alperes a (6) bekezdés szerinti kérelmet nyújtott be.
6.
Ha az alperes úgy véli, hogy a kötelezettségek felfüggesztésének bejelentett mértéke meghaladja a rendelkezések megsértése miatt bekövetkező hatálytalanítás vagy gyengítés mértékét, az (5) bekezdésben meghatározott 10 napos határidő lejárta előtt írásban kérelmezheti az eredeti választottbíróságtól, hogy hozzon döntést. A választottbíróság a kérelem keltétől számított 30 napon belül meghozza határozatát a Felek részére. A választottbíróság döntéshozataláig a kötelezettségek nem függeszthetők fel. A kötelezettségek felfüggesztésének összhangban kell lennie ezzel a határozattal.
7.
A kötelezettségek felfüggesztése vagy az e cikkben említett ellentételezés ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:
(a)
a Felek a 323. cikk értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást;
(b)
a Felek megállapodtak abban, hogy a megfelelés érdekében hozott intézkedésnek köszönhetően az alperes megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek; vagy
(c)
a választottbíróság által a vonatkozó rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt, a megfelelés érdekében hozott intézkedéseket visszavonták vagy módosították annak érdekében, hogy az alperes megfeleljen az említett vonatkozó rendelkezéseknek.
317. CIKK
Az ideiglenes jogorvoslatok elfogadását követően
a megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata
1.
Az alperes értesíti a felperest minden olyan intézkedésről, amelyet a megfelelés érdekében a kötelezettségek felfüggesztését vagy az ideiglenes ellentételezés alkalmazását követően hozott. A felperes az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül véget vet a kötelezettségek felfüggesztésének. Azokban az esetekben, amikor ellentételezés alkalmazására került sor, az alperes a megfelelésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetheti az ilyen ellentételezés alkalmazását.
2.
Amennyiben a Felek az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint az alperes megfelel-e a vonatkozó rendelkezéseknek, a felperes írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A választottbíróság a kérelem kézbesítésétől számított 46 napon belül meghozza döntését a Felek részére. Amennyiben a választottbíróság úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedés megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése vagy – adott esetben – az ellentételezés megszűnik. Adott esetben a kötelezettségek felfüggesztésének vagy az ellentételezésnek a mértékét a választottbíróság határozatának fényében kell kiigazítani.
4. FEJEZET
KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
318. CIKK
Az információ beérkezése
1.
Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbíróság kérheti a Felektől a szükségesnek és megfelelőnek ítélt releváns információkat. A Felek gyors és teljes körű választ adnak a választottbíróság minden ilyen információszolgáltatási kérésére.
2.
Valamelyik Fél kérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbíróság bármilyen megfelelőnek ítélt információt kérhet bármilyen forrásból. A választottbíróság ezenkívül az általa megfelelőnek ítélt módon és adott esetben a Felek által megállapított feltételek mellett szakértők véleményét is kérheti.
3.
A választottbíróság az eljárási szabályzatról szóló 29. mellékletnek megfelelően megvizsgálja az egyik Fél természetes személyei vagy az egyik Fél területén letelepedett jogi személyek amicus curiae beadványait.
4.
A választottbíróság által e cikk alapján megszerzett információkat a Felek rendelkezésére kell bocsátani, és a Felek észrevételeket nyújthatnak be az említett információkkal kapcsolatban a választottbírósághoz.
319. CIKK
A választottbírák jegyzéke
1.
Az Együttműködési Tanács legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül összeállítja azon személyek jegyzékét, akik az e megállapodás vagy annak kiegészítő megállapodásai hatálya alá tartozó ágazatokban szakértelemmel rendelkeznek, és akik hajlandók és képesek választottbíróság tagjaként szolgálni. A jegyzék legalább 15 személyt tartalmaz, és három aljegyzékből áll:
(a)
egy aljegyzék, amelyet az Unió javaslatai alapján állítottak össze;
(b)
egy aljegyzék, amelyet Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság javaslatai alapján állítottak össze; valamint
(c)
egy aljegyzék azon személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik a választottbíróság elnöki tisztségét töltik be.
Minden egyes aljegyzéken legalább öt személy szerepel. Az Együttműködési Tanácsnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen legalább ennyi személy.
2.
Az (1) bekezdésben említett jegyzék nem tartalmazhat olyan személyeket, akik az uniós intézmények, illetve valamely tagállam kormányának vagy az Egyesült Királyság vagy Gibraltár kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.
320. CIKK
A választottbírák leváltása
Ha az e rész szerinti vitarendezési eljárások során egy választottbíró nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, mert nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a 306. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés vagy határozat kihirdetésének határidejét meg kell hosszabbítani az új választottbíró kinevezéséhez szükséges időtartamra.
321. CIKK
A választottbíróság döntései és határozatai
1.
A választottbíróság tanácskozásait bizalmasan kell kezelni. A választottbíróság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal fogalmazza meg a döntéseit és hozza meg határozatait. Ha ez nem lehetséges, a választottbíróság többségi szavazással határoz. A választottbírák eltérő véleményeit semmiképpen sem fedik fel.
2.
A választottbíróság határozatai és döntései kötelezők az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. A határozatok és ítéletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek tekintetében.
3.
A választottbíróság határozatai és döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.
4.
Az egyértelműség érdekében a választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel az e megállapodást vagy bármely kiegészítő megállapodást állítólagosan sértő intézkedés valamely Fél belső joga szerinti jogszerűségének megállapítására. A választottbíróság által a Felek közötti vita eldöntésekor tett egyetlen megállapítás sem köti a Felek hazai bíróságait az adott Fél belső jogának értelmét illetően.
5.
A választottbíróság döntéseit és határozatait mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas információk védelme mellett.
6.
A Felek által a választottbíróság elé terjesztett információkat az eljárási szabályzatról szóló 29. mellékletben megállapított titoktartási szabályokkal összhangban kell kezelni.
322. CIKK
A választottbírósági eljárás felfüggesztése és befejezése
A Felek együttes kérelmére a választottbíróság bármikor felfüggeszti a munkáját a Felek által megállapított, 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A Felek együttes írásbeli kérelmére a választottbíróság a felfüggesztési időszak vége előtt, illetve az egyik Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak lejártakor folytatja a munkáját. A kérelmező Fél ennek megfelelően értesíti a másik Félt. Amennyiben valamely Fél a felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választottbíróság munkájának folytatását, a választottbíróság felhatalmazása hatályát veszti, és a vitarendezési eljárás lezárul. A választottbíróság munkájának felfüggesztése esetén a vonatkozó időtartamok ugyanannyi idővel meghosszabbodnak, mint amennyi ideig a választottbíróság munkája szünetelt.
323. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
1.
A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak a 301. cikkben említett bármely vitára.
2.
Amennyiben a Felek kölcsönösen elfogadható megoldást találnak a testület eljárása során, a Felek közösen értesítik az ilyen megoldásról a választottbíróság elnökét. Az ilyen értesítéssel a választottbírósági eljárás lezárul.
3.
A megállapodás elfogadására az Együttműködési Tanács határozatával kerülhet sor. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamely Fél bizalmasként jelölt meg.
4.
Az egyes Felek a megállapított határidőn belül megteszik a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
5.
A végrehajtó Fél legkésőbb a megállapított határidő lejártának időpontjáig írásban tájékoztatja a másik Felet minden olyan intézkedésről, amelyet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében hozott.
324. CIKK
Időtartamok
1.
Az e részben meghatározott valamennyi időtartamot napokban kell számítani, annak a cselekménynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan az időtartamot alkalmazzák.
2.
Az e részben foglalt valamennyi időtartam a Felek kölcsönös megegyezésével módosítható.
3.
A választottbíróság bármikor javasolhatja a Feleknek az e részben említett időtartamok módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.
325. CIKK
Költségek
1.
A választottbírósági eljárásban való részvételből eredő költségek esetében mindegyik Fél viseli saját költségeit.
2.
A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő költségeket, ideértve a választottbíróság tagjainak fizetendő díjazást és kiadásokat. A választottbírák díjazása összhangban van az eljárási szabályzatról szóló 29. melléklettel.
326. CIKK
Mellékletek
1.
Az e részben meghatározott vitarendezési eljárásokra az eljárási szabályzatról szóló 29. mellékletben foglalt eljárási szabályzat az irányadó, és azokat a magatartási kódexről szóló 30. melléklettel összhangban kell lefolytatni.
2.
Az Együttműködési Tanács módosíthatja az eljárási szabályzatról szóló mellékletet és a magatartási kódexről szóló mellékletet.
327. CIKK
A korrekciós intézkedésekre vonatkozó különleges eljárások
1.
A 209. cikk alkalmazásában ez a cím az e cikkben meghatározott módosításokkal alkalmazandó.
2.
A 306. cikktől és a 29. melléklettől eltérve, ha a Felek két napon belül nem jutnak megállapodásra a választottbíróság összetételéről, az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke legkésőbb a kétnapos időszak lejártát követően egy nappal sorsolás útján kiválaszt egy választottbírót mindegyik Fél aljegyzékéből, és sorsolással kiválasztja a választottbíróság elnökét az elnökök 319. cikk szerint létrehozott aljegyzékéből. Az Együttműködési Tanács felperes által delegált társelnöke a választottbíró vagy az elnök sorsolással történő kiválasztását átruházhatja. Minden személy a kijelöléséről szóló értesítés időpontjától számított két napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél számára. A 29. melléklet 10. szabályában említett szervezeti ülésre a választottbíróság létrehozásától számított két napon belül kerül sor.
3.
A 29. melléklet 13. szabályától eltérve, a felperes legkésőbb a választottbíróság létrehozásától számított hét napon belül benyújtja írásbeli beadványát. Az alperes legkésőbb a felperes írásbeli beadványának kézhezvételétől számított hét napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A választottbíróság szükség szerint a vitarendezési eljárás bármely egyéb releváns határidejét kiigazítja a jelentés kellő időben történő kiadása érdekében.
4.
A 311. cikk nem alkalmazandó, és az e címben szereplő döntésre való hivatkozásokat a 209. cikk (10) bekezdésében említett döntésként kell érteni.
5.
A 315. cikktől eltérve, a választottbíróság a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül meghozza határozatát a Felek részére.
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
328. CIKK
Területi hatály
E megállapodás alkalmazandó:
(a)
azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel; valamint
(b)
Gibraltár területén.
329. CIKK
Kapcsolat más megállapodásokkal
1.
Ez a megállapodás nem a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2. cikkében (Kiegészítő megállapodások) meghatározott, a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás.
2.
E megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás az egyrészről az Egyesült Királyság, másrészről az Unió közötti, Gibraltár tekintetében létrejött korábbi kétoldalú megállapodások sérelme nélkül alkalmazandó. A Felek újólag megerősítik az ilyen megállapodások végrehajtására vonatkozó kötelezettségüket.
330. CIKK
Felülvizsgálat
A Felek négy évvel e megállapodás hatálybalépését követően, majd azt követően rendszeresen közösen felülvizsgálják e megállapodás és a kiegészítő megállapodások végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó kérdéseket.
331. CIKK
Bizalmas információk
1.
E megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megköveteli bármelyik Féltől olyan bizalmas információk rendelkezésre bocsátását, amelyek átadása akadályozná a bűnüldözést, vagy más módon ütközne a közérdekbe, vagy sértené egyes állami vagy magán-vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit, kivéve ha a választottbíróság a hatodik rész szerinti vitarendezési eljárás során vagy a szakértői testület a harmadik rész I. címe szerinti eljárásokban ilyen bizalmas információ benyújtását kéri. Ilyen esetekben a választottbíróság az eljárási szabályzatról szóló 29. melléklettel összhangban biztosítja a bizalmas információk teljes körű védelmét.
2.
Ha egy Fél a jogszabályai vagy egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be az Együttműködési Tanácshoz vagy szakbizottságokhoz, a másik Fél köteles az említett információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
332. CIKK
Minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok
A megállapodás vagy a kiegészítő megállapodások egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére a minősített adatok közzétételét.
A Felek megállapodnak a kezelési utasításokról az egymással megosztott érzékeny, nem minősített és minősített adatok és anyagok védelmének biztosítása érdekében.
333. CIKK
E megállapodás elválaszthatatlan részei
1.
E megállapodás jegyzőkönyvei, mellékletei, függelékei és lábjegyzetei e megállapodás szerves részét képezik.
2.
E megállapodás valamennyi melléklete, beleértve a függelékeit, szerves részét képezik annak a résznek, címnek, fejezetnek vagy jegyzőkönyvnek, amely az adott mellékletre hivatkozik, vagy amelyre az adott melléklet hivatkozik.
334. CIKK
A megállapodás felmondása
Ezt a megállapodást a Felek diplomáciai úton történő írásbeli értesítéssel felmondhatják. E megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás az értesítés időpontját követő tizenkettedik hónap első napján hatályát veszti.
335. CIKK
Hiteles szövegek
Ez a megállapodás két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
336. CIKK
Hatálybalépés és alkalmazás
1.
E megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy a Felek értesítették egymást arról, hogy a kötelező hatály elismeréséhez szükséges belső követelményeiket teljesítették és eljárásaikat befejezték.
2.
A Felek megállapodhatnak abban, hogy ezt a megállapodást az (1) bekezdésben említett napot megelőző naptól ideiglenesen alkalmazzák, feltéve, hogy e megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőnapját megelőzően a Felek értesítették egymást arról, hogy a 7. cikkben említett végrehajtási terv, valamint a 29., 33., 38., 55., 56., 251., 260., 265. és SSC.31. cikkben említett igazgatási megállapodások hatályban vannak, és azokat teljes mértékben végrehajtották, továbbá hogy a 258. cikkben leírt intézkedések érvényben vannak.
3.
Az ideiglenes alkalmazás az (1) bekezdésben említett napon megszűnik.
4.
E megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától kezdődően a Felek e megállapodásban az „e megállapodás hatálybalépésének napja” vagy az „e megállapodás hatálybalépése” hivatkozást e megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjára való hivatkozásként értelmezik.
5.
A második rész I–IV. címe, a harmadik rész II. címe és a negyedik rész III. címe attól a naptól kezdve nem alkalmazandó, amikor a 29., 33., 38., 55., 56., 251., 260., 265. cikkben és az SSC.31. cikkben említett igazgatási megállapodásokat annak rendelkezéseivel összhangban felfüggesztik vagy megszüntetik. A rendelkezéseket attól a naptól kell újra alkalmazni, amikor ezen igazgatási megállapodások felfüggesztését megszüntetik, vagy amikor új igazgatási megállapodásokat kötnek.
1. MELLÉKLET
ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 11. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1.
A gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló, 1997. szeptember 18-án Oslóban elfogadott egyezmény.
2.
A 2013. április 2-án New Yorkban elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés.
3.
A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1980. október 10-én Genfben elfogadott egyezmény és annak következő jegyzőkönyvei:
–
a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1980. október 10-én Genfben elfogadott egyezmény röntgensugárral ki nem mutatható repeszekről szóló I. jegyzőkönyve,
–
a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án Genfben elfogadott egyezmény aknákról, meglepő aknákról és más eszközökről szóló II. jegyzőkönyve,
–
a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1980. október 10-én Genfben elfogadott egyezmény gyújtófegyverekről szóló III. jegyzőkönyve,
–
a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, 1995. október 13-án Genfben elfogadott egyezmény vakító lézerfegyverekről szóló IV. jegyzőkönyve,
–
a 2003. november 28-án Genfben elfogadott, a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény háborús robbanóanyag-maradványokról szóló V. jegyzőkönyve.
4.
A kazettás bombákról szóló, 2008. május 30-án Dublinban elfogadott egyezmény.
_______________
2. MELLÉKLET
ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 13. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1.
Egyezmény a plasztik robbanóanyagok felderítés céljából történő megjelöléséről, elfogadva Montrealban, 1991. március 1-jén.
2.
A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény.
3.
A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény.
4.
A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlés által 2005. április 13-án elfogadott nemzetközi egyezmény.
________________
3. MELLÉKLET
UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 14. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv rendelet kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
2.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről.
3.
(2010/625/EU): A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. október 19.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok Andorrában biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2010) 7084. számú dokumentummal történt).
4.
(2003/490/EK): A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2003. június 30.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Argentínában biztosított megfelelő védelméről.
5.
(2002/2/EK): A Bizottság határozata (2001. december 20.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében a személyes adatoknak a személyes információk védelméről és az elektronikus dokumentumokról szóló kanadai törvény által biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2001) 4539. számú dokumentummal történt).
6.
(2010/146/EK): A Bizottság határozata (2010. március 5.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatoknak a személyes adatok feldolgozásáról szóló Feröer szigeteki törvény által biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2010) 1130. számú dokumentummal történt).
7.
(2003/821/EK): A Bizottság határozata (2003. november 21.) a személyes adatok Guernseyben biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2003) 4309. számú dokumentummal történt).
8.
(2011/61/EU): A Bizottság határozata (2011. január 31.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok Izrael Állam által biztosított megfelelő védelméről a személyes adatok automatizált feldolgozása tekintetében (az értesítés a C(2011) 332. számú dokumentummal történt).
9.
(2004/411/EK): A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2004. április 28.) a személyes adatok Man-szigeten biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2004) 1556. számú dokumentummal történt).
10.
((EU) 2019/304): A Bizottság (EU) 2019/419 végrehajtási határozata (2019. január 23.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a személyes adatoknak Japán által a személyes információk védelméről szóló törvény alapján biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2019) 304. számú dokumentummal történt).
11.
(2008/393/EK): A Bizottság határozata (2008. május 8.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok Jerseyn biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2008) 1746. számú dokumentummal történt).
12.
(2013/65/EU): A Bizottság végrehajtási határozata (2012. december 19.) a személyes adatok védelmének Új-Zéland által biztosított szintje megfelelőségének a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő megállapításáról (az értesítés a C(2012) 9557. számú dokumentummal történt).
13.
((EU) 2021/9316): A Bizottság (EU) 2022/254 végrehajtási határozata (2021. december 17.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a személyes adatoknak a Koreai Köztársaság által a személyes adatok védelméről szóló törvény alapján biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2021) 9316. számú dokumentummal történt).
14.
(2000/518/EK): A Bizottság határozata (2000. július 26.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (az értesítés a C(2000) 2304. számú dokumentummal történt).
15.
((EU) 2021/4800): A Bizottság (EU) 2021/1772 végrehajtási határozata (2021. június 28.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a személyes adatok Egyesült Királyság által biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2021) 4800. számú dokumentummal történt), amelyet a 2025. december 19-i bizottsági végrehajtási határozat módosított (az értesítés a C(2021) 4800. számú dokumentummal történt).
16.
(2021/4801): A Bizottság (EU) 2021/1773 végrehajtási határozata (2021. június 28.) az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a személyes adatok Egyesült Királyság által biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2021) 4801. számú dokumentummal történt), amelyet a 2025. december 19-i bizottsági végrehajtási határozat módosított (az értesítés a C(2021) 4801. számú dokumentummal történt).
17.
((EU) 2023/4745): A Bizottság (EU) 2023/1795 végrehajtási határozata (2023. július 10.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a személyes adatoknak az EU–USA adatvédelmi keret által biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2023) 4745. számú dokumentummal történt).
18.
(2012/484/EU): A Bizottság végrehajtási határozata (2012. augusztus 21.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatoknak az Uruguayi Keleti Köztársaság által biztosított megfelelő védelméről a személyes adatok automatizált feldolgozása tekintetében (az értesítés a C(2012) 5704. számú dokumentummal történt).
19.
((EU) 2025/4626): A Bizottság (EU) 2025/1382 végrehajtási határozata (2025. július 15.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a személyes adatok Európai Szabadalmi Szervezet által biztosított megfelelő szintű védelméről (az értesítés a C(2025) 4626. számú dokumentummal történt).
20.
((EU) 2021/3972): A Bizottság (EU) 2021/914 végrehajtási határozata (2021. június 4.) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, harmadik országok részére történő személyesadat-továbbításra vonatkozó általános szerződési feltételekről.
________________
4. MELLÉKLET
ESZKÖZÖK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 17. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
POLGÁRI CÉLÚ NUKLEÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. RÉSZ
1.
A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, New Yorkban és Bécsben 1980. március 3-án kelt és általánosan 1987. február 8-án hatályba lépett egyezmény, valamint ezen egyezmény 2005. július 8-án Bécsben kelt és 2016. május 8-án általánosan hatályba lépett módosítása (a továbbiakban: módosított egyezmény).
2.
Az 1964. január 28-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1982. november 16-i jegyzőkönyvvel módosított, az atomenergia területén való polgári jogi felelősségről szóló, 1960. július 29-én Párizsban megkötött egyezményhez csatolt, 2004. február 12-i jegyzőkönyv.
3.
A nukleáris biztonságról szóló, 1994. június 17-én Bécsben kelt egyezmény.
4.
A kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, 1997. szeptember 5-én Bécsben kelt közös egyezmény.
5.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésén elfogadott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény.
6.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésen elfogadott, a nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén történő segítségnyújtásról szóló egyezmény.
2. RÉSZ
1.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa által 2003. szeptember 8-án jóváhagyott, a sugárforrások biztonságáról és védelméről szóló magatartási kódex.
2.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa által 2017. szeptember 11-én jóváhagyott, a használaton kívüli radioaktív sugárforrások kezeléséről szóló iránymutatás.
3.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsának 2011. szeptember 12-i jóváhagyásával felülvizsgált, a radioaktív sugárforrások behozatalára és kivitelére vonatkozó iránymutatás.
4.
Az INFCIRC/254/Part 1 és 2 referenciaszámú NAÜ-dokumentumban meghatározott, a nukleáris anyagok átadására vonatkozó iránymutatások C. melléklete.
5.
Az INFCIRC/225/Rev.5 referenciaszámú NAÜ-dokumentumban (Nukleáris biztonsági ajánlások a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelmére vonatkozóan) foglalt ajánlások.
________________
5. MELLÉKLET
POLGÁRI CÉLÚ NUKLEÁRIS EGYÜTTMŰKÖDÉS – OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK
A MEGÁLLAPODÁS 17. CIKKÉBEN EMLÍTETT
NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN
TÖRTÉNŐ KORAI ÉRTESÍTÉSRE ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRA VONATKOZÓAN
A polgári és védelmi incidensek – beleértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésén elfogadott, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezményben, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általános konferenciája által 1986. szeptember 26-án Bécsben tartott rendkívüli ülésen elfogadott, a nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén történő segítségnyújtásról szóló egyezményben szereplő baleseteket és a vészhelyzeteket is – nemzetközi bejelentésére vonatkozó meglévő operatív intézkedéseket jelenleg az Egyesült Királyság Energiaellátás-biztonsági és Nettó Nulla Kibocsátás Minisztériumának (DESNZ) operatív reagálási útmutatója tartalmazza. Az ilyen gibraltári vagy Gibraltárt érintő incidens bejelentése e megállapodások részét képezi. Összefoglalva, amennyiben a Királyi Haditengerészet műveleti parancsnokságát ilyen jellegű incidensre figyelmeztetik, értesíti az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumát. A Védelmi Minisztérium ezt követően értesíti Gibraltár illetékes hatóságait, hogy lehetővé tegye vészhelyzeti terveik haladéktalan végrehajtását, valamint a DESNZ-t, elegendő információt nyújt az incidensről, hogy a DESNZ az értesítéstől számított két (2) órán belül értesíthesse a NAÜ-t a NAÜ balesetek és vészhelyzetek esetén történő információcserét szolgáló egységes rendszerén (USIE) keresztül. Hasonlóképpen, a DESNZ foglalkozik a Gibraltártól a RANET-rendszeren keresztül vagy más módon kapott segítségnyújtás iránti megkeresésekkel. Tekintettel az ilyen típusú balesetek határokon átnyúló kockázataira, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kötelezettséget vállal arra, hogy közvetlen, kölcsönös kétoldalú értesítési csatornát hoz létre Spanyolországgal.
________________
6. MELLÉKLET
A MEGÁLLAPODÁS 22. ÉS 23. CIKKÉBEN EMLÍTETT
EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS ÉS A SZAKBIZOTTSÁGOK
ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
1. CIKK
Elnök
1.
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítik egymást kijelölt társelnökeik nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről. A társelnökök felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy képviseljék az Uniót, illetve az Egyesült Királyságot mindaddig, amíg a másik Felet nem értesítik új társelnök kijelöléséről.
2.
A társelnökök az ezen eljárási szabályzatban meghatározott határozataikat közös megegyezéssel hozzák meg.
3.
A társelnököt egy adott ülésen kijelölt személy helyettesítheti. A társelnök vagy kijelölt helyettese a lehető leghamarabb írásban tájékoztatja a másik társelnököt és az Együttműködési Tanács titkárságát a kijelölésről. Az ezen eljárási szabályzatban a társelnökökre történő bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az magában foglal egy kijelölt helyettest is.
2. CIKK
Titkárság
Az Együttműködési Tanács titkársága (a továbbiakban: a titkárság) az Unió egy tisztviselőjéből és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kormányának egy tisztviselőjéből áll. A titkárság ellátja az ezen eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat. Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítik egymást annak a tisztviselőnek a nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről, aki az Együttműködési Tanács titkárságának tagja az Unió, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság részéről. Ez a tisztviselő mindaddig a titkárságnak az Uniót vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot képviselő tagjaként jár el, amíg az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értesítést nem küld új tag kijelöléséről.
3. CIKK
Ülések
1.
Az Együttműködési Tanács egyes üléseit a titkárság hívja össze a társelnökök közös megegyezése alapján meghatározott időpontban és helyen. Amennyiben az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ülés iránti kérelmet nyújtott be a titkárságon keresztül, az Együttműködési Tanács törekszik arra, hogy a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül, illetve az e megállapodásban meghatározott esetekben ennél hamarabb ülésezzen.
2.
Az Együttműködési Tanács üléseire Brüsszelben és Londonban felváltva kerül sor, kivéve, ha a társelnökök másként határoznak.
3.
A (2) bekezdéstől eltérve a társelnökök úgy határozhatnak, hogy az Együttműködési Tanács ülését videokonferencia vagy telekonferencia útján tartják meg.
4. CIKK
Részvétel az üléseken
1.
Az egyes ülések előtt észszerű időtartammal az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a titkárságon keresztül tájékoztatja egymást a küldöttségek tervezett összetételéről, feltüntetve a küldöttség minden egyes tagjának nevét és beosztását.
2.
A társelnökök közös megegyezéssel szakértőket (azaz nem kormányzati tisztviselőket) hívhatnak meg az Együttműködési Tanács üléseire annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak konkrét témákról; a meghívás csak az ülés azon részeire szólhat, amelyeken az adott konkrét témát vitatják meg.
5. CIKK
Dokumentumok
Az Együttműködési Tanács tanácskozásainak alapjául szolgáló írásos dokumentumokat a titkárság sorszámmal látja el, és továbbítja az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság részére.
6. CIKK
Levelezés
1.
Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az Együttműködési Tanácsnak szóló leveleit a titkárság címére küldi meg. Az ilyen leveleket az írásos kommunikáció bármely formájában, köztük elektronikus úton is el lehet küldeni.
2.
A titkárság gondoskodik arról, hogy az Együttműködési Tanácsnak címzett valamennyi levelet továbbítsák a társelnököknek, és adott esetben az 5. cikknek megfelelően köröztessék azokat.
3.
A társelnökök által küldött vagy közvetlenül nekik címzett leveleket továbbítják a titkárságnak, és adott esetben az 5. cikknek megfelelően köröztetik azokat.
7. CIKK
Az ülések napirendje
1.
A titkárság elkészíti minden ülés napirendjének tervezetét. A titkárság a tervezetet a vonatkozó dokumentumokkal együtt legkésőbb az ülés időpontja előtt tíz nappal megküldi a társelnökök számára.
2.
A tervezett napirend tartalmazza az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kérésének megfelelő pontokat. Az ilyen kéréseket – a vonatkozó dokumentumokkal együtt – legkésőbb az ülés időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni a társelnökök számára.
3.
A társelnökök az ülés ideiglenes napirendjéről legkésőbb öt nappal az ülés időpontja előtt határoznak.
4.
Az Együttműködési Tanács az egyes ülések kezdetén elfogadja a napirendet. Az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kérésére konszenzus esetén további pontokat is fel lehet venni a napirendbe.
5.
A társelnökök közös megegyezéssel csökkenthetik vagy növelhetik az (1), a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott határidőket egy adott ügy követelményeinek figyelembevétele érdekében.
8. CIKK
Jegyzőkönyv
1.
Az ülésnek otthont adó Fél titkársági tagként eljáró tisztviselője az ülés végét követő 15 napon belül elkészíti az egyes ülések jegyzőkönyvtervezetét, kivéve, ha erről a társelnökök másként határoznak. A jegyzőkönyvtervezetet észrevételezés céljából meg kell küldeni a titkárság másik Fél által kijelölt tagja részére. Ez utóbbi a jegyzőkönyvtervezet kézhezvételétől számított hét napon belül teheti meg észrevételeit.
2.
A jegyzőkönyvben főszabályként összefoglalják az egyes napirendi pontokat, adott esetben feltüntetve a következőket:
(a)
az Együttműködési Tanácsnak benyújtott dokumentumok;
(b)
minden olyan nyilatkozat, amelynek jegyzőkönyvbe vételét valamelyik társelnök kérte; valamint
(c)
az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban meghozott határozatok, megfogalmazott ajánlások, jóváhagyott nyilatkozatok és elfogadott következtetések.
3.
A jegyzőkönyv melléklete tartalmazza a résztvevők listáját, amely tartalmazza az ülésen az egyes küldöttségek nevében részt vevő valamennyi személy nevét és beosztását.
4.
A titkárság a beérkezett észrevételek alapján módosítja a jegyzőkönyvtervezetet, amelyet a társelnökök az ülés időpontját követő 28 napon belül – illetve adott esetben a társelnökök által közösen elfogadott bármely más időpontig – jóváhagynak. A jóváhagyást követően a titkárság tagjai aláírásukkal hitelesítik a jegyzőkönyv két példányát. Az Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megkapja e hiteles változatok egy-egy példányát. A társelnökök megállapodhatnak abban, hogy az elektronikus másolatok aláírása és cseréje megfelel ennek a követelménynek.
9. CIKK
Határozatok és ajánlások
1.
Az Együttműködési Tanács határozatokat vagy ajánlásokat írásbeli eljárás útján az ülések közötti időszakban is elfogadhat. A határozat- vagy ajánlástervezet szövegét az egyik társelnök írásban, az Együttműködési Tanács munkanyelvén nyújtja be a másik társelnöknek. A másik Félnek egy hónap vagy a javaslattevő Fél által meghatározott hosszabb idő áll rendelkezésére, hogy kifejezze egyetértését a határozat- vagy ajánlástervezettel kapcsolatban. Ha a másik Fél nem fejezi ki egyetértését, a javasolt határozatot vagy ajánlást az Együttműködési Tanács következő ülésén meg kell vitatni, illetve el lehet fogadni. A határozat- vagy ajánlástervezeteket elfogadottnak kell tekinteni, amint a másik Fél kifejezi egyetértését, és azokat a 8. cikk szerint az Együttműködési Tanács következő ülésének jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
2.
Amennyiben az Együttműködési Tanács határozatokat vagy ajánlásokat fogad el, az ilyen jogi aktusok címében fel kell tüntetni a „határozat”, illetve „ajánlás” szavakat. A titkárság minden határozatot vagy ajánlást sorozatszámmal lát el, és az elfogadás időpontjára való hivatkozással rögzít.
3.
Az Együttműködési Tanács által elfogadott határozatokban szerepelnie kell a hatálybalépés időpontjának.
4.
Az Együttműködési Tanács által elfogadott határozatokat és ajánlásokat két példányban, a hiteles nyelveken kell elkészíteni; azokat a társelnökök írják alá, és a titkárság közvetlenül az aláírás után megküldi az Uniónak és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak. A társelnökök megállapodhatnak abban, hogy az elektronikus másolatok aláírása és cseréje megfelel az aláírásra vonatkozó követelménynek.
10. CIKK
Átláthatóság
1.
A társelnökök megállapodhatnak abban, hogy az Együttműködési Tanács ülései nyilvánosak.
2.
A Felek dönthetnek úgy, hogy az Együttműködési Tanács határozatait és ajánlásait hivatalos lapjukban vagy online közzéteszik.
3.
Amennyiben az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a jogszabályai és egyéb rendelkezései alapján bizalmas vagy védett információkat továbbít az Együttműködési Tanács számára, a másik fél a kapott információt bizalmasan kezeli.
4.
Az ülések ideiglenes napirendjét az Együttműködési Tanács ülése előtt közzé kell tenni. Az ülések jegyzőkönyvét a 8. cikkel összhangban történő jóváhagyásukat követően nyilvánosságra kell hozni.
5.
A (2), a (3) és a (4) bekezdésben említett dokumentumokat az egyes Felek alkalmazandó adatvédelmi szabályainak megfelelően kell közzétenni.
11. CIKK
Nyelvek
1.
Az Együttműködési Tanács hivatalos nyelvei az Unió és az Egyesült Királyság hivatalos nyelvei.
2.
Az Együttműködési Tanács munkanyelve az angol. Amennyiben a társelnökök másként nem határoznak, az Együttműködési Tanács angol nyelven készített dokumentumok alapján folytatja tanácskozásait.
3.
Az Együttműködési Tanács e megállapodás módosítására vagy értelmezésére vonatkozó határozatokat azokon a nyelveken fogadja el, amelyeken e megállapodás szövege hiteles. Az Együttműködési Tanács minden egyéb határozatát, beleértve azokat is, amelyeket ezen eljárási szabályzat módosít, a (2) bekezdésben említett munkanyelven kell elfogadni.
12. CIKK
Költségek
1.
Gibraltár tekintetében az Unió és az Egyesült Királyság saját maga fedezi az Együttműködési Tanács ülésein való részvételével kapcsolatban felmerülő összes költséget.
2.
Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos költségeket az ülésnek otthont adó Fél viseli.
3.
Az üléseken az Együttműködési Tanács munkanyelvére/munkanyelveire és munkanyelvéről/munkanyelveiről történő tolmácsolással kapcsolatos kiadásokat az ilyen tolmácsolást kérő fél viseli.
4.
Az egyes Felek saját költségükön gondoskodnak a határozatok és más dokumentumok saját hivatalos nyelvükre/nyelveikre készített fordításairól, amennyiben a 11. cikk értelmében azokat el kell készíteni.
13. CIKK
Bizottságok
1.
E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az 1–12. cikk értelemszerűen alkalmazandó a bizottságokra.
2.
A bizottságok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják az Együttműködési Tanácsot az üléseik ütemezéséről és napirendjéről, és minden ülésük eredményeiről és következtetéseiről jelentést tesznek az Együttműködési Tanácsnak.
________________
7. MELLÉKLET
MELLÉKLET
A MEGÁLLAPODÁS 29. CIKKÉNEK (10) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
A gibraltári kikötő és repülőtér határátkelőhelyeinek infrastruktúrája
1.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a gibraltári kikötőben és repülőtéren a határátkelőhelyeknek a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban történő működtetéséhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon és azt fenntartsák. A biztosított infrastruktúrának igazodnia kell az e határátkelőhelyeken zajló forgalom volumenéhez, valamint ahhoz az igényhez, hogy ezeken a határátkelőhelyeken a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban hatékony, magas szintű és egységes ellenőrzést kell biztosítani.
2.
E határátkelőhelyek infrastruktúrájának meg kell felelnie a Schengeni határellenőrzési kódexben és különösen a VI. melléklet 2. (légi határok) és 3. (tengeri határok) pontjában meghatározott vonatkozó követelményeknek annak érdekében, hogy a Spanyol Királyság illetékes hatóságai a Schengeni határellenőrzési kódex követelményeinek megfelelően végezhessék el a határforgalom-ellenőrzést. Megfelelő eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy alapos ellenőrzéseket lehessen végezni az elkülönített helyen történő ellenőrzés területén. Az infrastruktúrának lehetővé kell tennie külön sávok biztosítását is, a Schengeni határellenőrzési kódex 10. cikkében és III. mellékletében előírtak szerint.
3.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja különösen azt, hogy a repülőtér üzemeltető(i) megtegye/megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az infrastruktúrát a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamokba érkező vagy onnan induló járatok utasforgalmának a más járatok utasforgalmától való fizikai szétválasztásához, valamint annak megakadályozásához, hogy az általános forgalom elől elzárt területekre, pl. a tranzitterületekre arra illetéktelenek lépjenek be, illetve azt elhagyják. E célból megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni.
4.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja különösen azt, hogy a kikötőüzemeltető(k) megtegye/megtegyék a szükséges intézkedéseket az e célra a kikötő közvetlen közelében elkülönített megfelelő területen elvégzendő ellenőrzésekhez szükséges infrastruktúra biztosítására, feltéve, hogy a 29. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.
A magánrepülőgépek kapitányaira és a hajóparancsnokokra vonatkozó kötelezettség
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a gibraltári repülőtéren a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamoktól eltérő országokból induló vagy oda érkező magánrepülőgép kapitánya megfeleljen a Schengeni határellenőrzési kódex VI. mellékletének 2.3. pontjában megállapított kötelezettségeknek, és különösen annak, hogy a felszállás előtt egyidejűleg és késedelem nélkül el kell juttatnia a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak egy általános nyilatkozatot, amely többek között tartalmazza – a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 2. mellékletével összhangban – a repülési tervet és az utasok személyazonosságára vonatkozó információkat.
6.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a hajók – beleértve a körutazást végző hajókat, a sétahajókat, a kompokat és a teherhajókat – esetében a hajóparancsnok, a hajó képviseleti jogával rendelkező személy vagy a hajóparancsnok által szabályszerűen felhatalmazott, illetve a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai számára elfogadható módon hitelesített más személy eleget tegyen a Schengeni határellenőrzési kódex VI. mellékletének 3. pontjában meghatározott kötelezettségeknek, különösen annak a kötelezettségnek, hogy összeállítsa és benyújtsa mind a Spanyol Királyság, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak a személyzet és az utasok listáját, jelentse e listák változásait, és egyidejűleg és haladéktalanul jelezze a potyautasok jelenlétét.
__________________
8. MELLÉKLET
A BŰNCSELEKMÉNYEK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 55. ÉS 56. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
A bűncselekmények jegyzéke:
(a)
terrorizmus;
(b)
bűnszervezetben való részvétel;
(c)
szándékos emberölés és súlyos testi sértés;
(d)
emberölés;
(e)
szervezett vagy fegyveres rablás;
(f)
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
(g)
erőszakos közösülés;
(h)
gyújtogatás;
(i)
számítógépes bűncselekmény;
(j)
pénzhamisítás;
(k)
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás;
(l)
hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedés;
(m)
rablás, valamint lopás és orgazdaság minősített esetei;
(n)
korrupció, beleértve a vesztegetést is;
(o)
csalás;
(p)
védelmi pénz szedése és zsarolás;
(q)
csalás;
(r)
bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
(s)
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
(t)
emberkereskedelem;
(u)
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
(v)
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás;
(w)
rasszizmus és idegengyűlölet;
(x)
kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme;
(y)
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;
(z)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
(aa)
lopott gépjárművek kereskedelme;
(bb)
robbanóanyagok és robbantószerek felhasználásával elkövetett rongálás;
(cc)
mérgező és veszélyes hulladékok tiltott szállítása;
(dd)
környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
(ee)
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
(ff)
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
(gg)
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
(hh)
légi, vízi vagy űrjármű jogellenes hatalomba kerítése;
(ii)
szabotázs.
Továbbá az 55. cikk alkalmazásában a következő bűncselekmények:
minden olyan egyéb bűncselekmény, amely kiadatással vagy átadással járhat, továbbá – amennyiben az a nemzeti joggal összeegyeztethető – a bűnüldöző hatóságok általi ellenőrzések előli kitérés esetei.
Továbbá az 56. cikk alkalmazásában a következő bűncselekmények:
minden egyéb, esetlegesen kiadatással vagy átadással járó egyéb bűncselekmény, valamint az ilyen gyanúsítottak azonosítását vagy felkutatását esetlegesen elősegítő személyek tekintetében is.
________________
9. MELLÉKLET
UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
A MEGÁLLAPODÁS 63. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
A 63. cikk alkalmazásában a következő uniós jogszabályokat is alkalmazni kell:
1.
A Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról, valamint a Tanács 2002/946/IB kerethatározata (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről.
2.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/555 irányelve (2021. március 24.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (kodifikált szöveg).
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról.
4.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
5.
A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról.
________________
10. MELLÉKLET
AZ EUROPOL HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ BŰNCSELEKMÉNYFORMÁK
A megállapodás 75. cikke értelmében az EUROPOL hatáskörébe tartozó bűncselekményformák a következők:
(a)
terrorizmus;
(b)
szervezett bűnözés;
(c)
kábítószer-kereskedelem;
(d)
pénzmosási tevékenységek;
(e)
nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények;
(f)
embercsempészés;
(g)
emberkereskedelem;
(h)
gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények;
(i)
szándékos emberölés és súlyos testi sértés;
(j)
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
(k)
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
(l)
rasszizmus és idegengyűlölet;
(m)
rablás és a lopás minősített esetei;
(n)
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;
(o)
csalás;
(p)
az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény;
(q)
bennfentes kereskedelem és pénzpiaci manipuláció;
(r)
védelmi pénz szedése és zsarolás;
(s)
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás;
(t)
okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem;
(u)
pénz és fizetőeszközök hamisítása;
(v)
számítástechnikai bűnözés;
(w)
korrupció;
(x)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
(y)
veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme;
(z)
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme;
(aa)
környezeti bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is;
(bb)
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
(cc)
szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagokat és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt is;
(dd)
népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények.
________________
11. MELLÉKLET
AZ EUROPOL HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SÚLYOS BŰNCSELEKMÉNYFORMÁK
A súlyos bűncselekmények azon formái, amelyek a megállapodás 89. és 92. cikke értelmében az Eurojust hatáskörébe tartoznak:
(a)
terrorizmus;
(b)
szervezett bűnözés;
(c)
kábítószer-kereskedelem;
(d)
pénzmosási tevékenységek;
(e)
nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények;
(f)
embercsempészés;
(g)
emberkereskedelem;
(h)
gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények;
(i)
szándékos emberölés és súlyos testi sértés;
(j)
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
(k)
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
(l)
rasszizmus és idegengyűlölet;
(m)
rablás és a lopás minősített esetei;
(n)
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;
(o)
csalás;
(p)
az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény;
(q)
bennfentes kereskedelem és pénzpiaci manipuláció;
(r)
védelmi pénz szedése és zsarolás;
(s)
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás;
(t)
okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem;
(u)
pénz és fizetőeszközök hamisítása;
(v)
számítástechnikai bűnözés;
(w)
korrupció;
(x)
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
(y)
veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme;
(z)
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme;
(aa)
környezeti bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is;
(bb)
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
(cc)
szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagokat és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt is;
(dd)
népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények.
________________
12. MELLÉKLET
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSBÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK CSERÉJE – MŰSZAKI
ÉS ELJÁRÁSI ELŐÍRÁSOK
A MEGÁLLAPODÁS 113. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
Célkitűzés
E melléklet célkitűzése az e megállapodás második része V. címe 3. fejezetének (A bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréje) végrehajtásához szükséges eljárási és műszaki rendelkezések megállapítása.
2. CIKK
Kommunikációs hálózat
1.
A bűnügyi nyilvántartásból származó információk valamely tagállam, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti elektronikus cseréje titkosított kommunikációt biztosító közös kommunikációs infrastruktúra használatával történik.
2.
A közös kommunikációs infrastruktúrát a közigazgatási szervek közötti transzeurópai telematikai szolgáltatások (TESTA) kommunikációs hálózata képezi. E hálózat bármely továbbfejlesztett változatának vagy bármely alternatív biztonságos hálózatnak biztosítania kell, hogy a meglévő közös kommunikációs infrastruktúra továbbra is megfeleljen a bűnügyi nyilvántartási információk cseréjéhez szükséges biztonsági követelményeknek.
3. CIKK
Az összeköttetést biztosító szoftver
1.
A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság olyan szabványosított szoftvert használnak az összeköttetés biztosítására, amely lehetővé teszi központi hatóságaik számára a közös kommunikációs infrastruktúrához való csatlakozást a bűnügyi nyilvántartásból származó információk más államokkal való elektronikus cseréje érdekében, az e megállapodás második része V. címe 3. fejezetének (A bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréje) rendelkezéseivel és e melléklettel összhangban.
2.
A tagállamok esetében az összeköttetést biztosító szoftver az ECRIS referenciaalkalmazási szoftver vagy a tagállamok nemzeti ECRIS alkalmazási szoftverei, szükség esetén Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal való információcsere céljából az e megállapodásban meghatározottak szerint kiigazítva.
3.
Gibraltár esetében az összeköttetést biztosító szoftver az Egyesült Királyság által a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti cseréje céljából kifejlesztett és karbantartott összeköttetést biztosító szoftver.
4.
Az összeköttetést biztosító saját szoftverének fejlesztéséért és működéséért Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős. E célból Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság legkésőbb e megállapodás hatálybalépése előtt gondoskodik arról, hogy az összeköttetést biztosító nemzeti szoftvere az ECRIS referenciaalkalmazási szoftverre megállapított protokolloknak és műszaki előírásoknak, valamint az eu-LISA által megállapított további műszaki követelményeknek megfelelően működjön.
5.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja továbbá, hogy indokolatlan késedelem nélkül végrehajtsa az összeköttetést biztosító nemzeti szoftverének bármely olyan későbbi műszaki kiigazítását, amelyet az ECRIS referenciaalkalmazási szoftverre vonatkozóan megállapított műszaki előírások módosítása vagy az eu-LISA által megállapított további műszaki követelmények módosítása tesz szükségessé. E célból az Unió biztosítja, hogy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást kapjon a műszaki előírások vagy követelmények bármely tervezett módosításáról, és minden olyan információt megkapjon, amely Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság számára az e melléklet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
4. CIKK
Az értesítésekben, megkeresésekben és a megkeresésekre adott válaszokban továbbítandó információk
1.
A 109. cikkben (Értesítések) említett valamennyi értesítésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelező információkat:
(a)
az elítélt személyre vonatkozó információk (teljes név, születési idő, születési hely [település és állam vagy terület], nem, állampolgárság és – adott esetben – előző név/nevek);
(b)
az ítélet jellegére vonatkozó információk (az ítélet dátuma, a bíróság megnevezése, a határozat jogerőre emelkedésének időpontja);
(c)
az ítélet alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó információk (az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre történő hivatkozás); valamint
(d)
az ítélet tartalmára vonatkozó információk (különösen a büntetés, bármely mellékbüntetés, biztonsági intézkedések és a büntetés-végrehajtást módosító későbbi határozatok).
2.
Az értesítésekben a következő opcionális információkat kell továbbítani, amennyiben azok szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban (a)–d) pont) vagy a központi hatóság rendelkezésére állnak (e)–h) pont):
(a)
az elítélt személy szüleinek neve;
(b)
az ítélet ügyiratszáma;
(c)
a bűncselekmény elkövetési helye;
(d)
az ítéletből fakadó eltiltásokra vonatkozó információ;
(e)
az elítélt személy személyazonosító száma, vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma;
(f)
az adott személytől vett ujjnyomat;
(g)
adott esetben álnév és/vagy felvett név/nevek;
(h)
arcképmás.
Emellett a bűnügyi nyilvántartásban szereplő ítéletekkel kapcsolatos bármely egyéb információk is továbbíthatók.
3.
A 111. cikkben (Információkérés) említett információk iránti valamennyi megkeresést az e melléklet 2. fejezetében (Formanyomtatványok) meghatározott formanyomtatvány-minta szerint egységes elektronikus formátumban kell benyújtani a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hivatalos nyelveinek egyikén.
4.
A 112. cikkben (A megkeresésekre adott válaszok) említett megkeresésekre adott valamennyi választ az e melléklet 2. fejezetében (Formanyomtatványok) meghatározott formanyomtatvány-minta szerint egységes elektronikus formátumban kell benyújtani, és a nemzeti jogban előírtak szerint csatolni kell hozzá az ítéletek jegyzékét. A megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hivatalos nyelveinek egyikén vagy bármely más, a bűnügyi nyilvántartási információknak az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti cseréje céljából elfogadott nyelven válaszol.
5.
Az e melléklet 2. fejezetében (Formanyomtatványok) szereplő, a (3) és (4) bekezdésben említett formanyomtatványok megegyeznek a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti cseréjére szolgáló formanyomtatványokkal. A [szakbizottság] elfogadja az e melléklet 2. fejezetében (Formanyomtatványok) szereplő, a (3) és (4) bekezdésben említett formanyomtatványok bármely szükséges módosítását.
5. CIKK
Az információtovábbítás formátuma
1.
A 109. cikkel (Értesítések) és a 112. cikkel (A megkeresésekre adott válaszok) összhangban történő, a bűncselekmény megnevezésével vagy jogi minősítésével, valamint az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos információk továbbításakor a tagállamoknak és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a továbbított információban szereplő minden egyes bűncselekményre vonatkozóan meg kell adniuk az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) található, bűncselekményeket felsoroló táblázat megfelelő kódját. Kivételes esetben, amennyiben a bűncselekmény egyetlen alkategóriának sem felel meg, a megfelelő vagy legközelebbi bűncselekmény-kategória „nyitott kategória” kódját, vagy annak hiányában az „egyéb bűncselekmények” kódját kell feltüntetni a szóban forgó bűncselekmény mellett.
2.
A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megvalósítás szintjét és az elkövetői minőséget, valamint – amennyiben alkalmazandó – a büntetőjogi felelősséget kizáró vagy korlátozó okokat vagy a visszaesést illetően rendelkezésre álló információkat is nyújthatnak.
3.
A 109. cikkel (Értesítések) és 112. cikkel (A megkeresésekre adott válaszok) összhangban történő, az ítélet tartalmával, különösen a büntetéssel, valamint bármely mellékbüntetéssel, biztonsági intézkedéssel és a büntetés végrehajtását módosító lehetséges későbbi határozatokkal kapcsolatos információk továbbításakor a tagállamoknak és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a továbbított információban szereplő minden egyes szankcióra és intézkedésre vonatkozóan meg kell adniuk az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) található, a szankciókat és intézkedéseket felsoroló táblázat megfelelő kódját. Kivételes esetben, amennyiben a szankció vagy intézkedés egyetlen alkategóriának sem felel meg, a megfelelő vagy legközelebbi szankció-, illetve intézkedéskategória „nyitott kategória” kódját, vagy annak hiányában az „egyéb szankciók és intézkedések” kódját kell feltüntetni a szóban forgó szankció, illetve intézkedés mellett.
4.
A tagállamoknak és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak adott esetben az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) szereplő paramétertáblázatban foglaltak szerint az előírt szankció vagy intézkedés jellegével és/vagy végrehajtásának feltételeivel kapcsolatosan rendelkezésre álló információt is kell szolgáltatniuk. A „nem büntetőjogi határozat” paramétert csak abban az esetben kell feltüntetni, ha az ilyen határozatra vonatkozó információt az érintett személy állampolgársága szerinti tagállam, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, amennyiben a személy az Egyesült Királyság állampolgára, a hozzá intézett megkeresésre adott válaszban önkéntes alapon megadja.
5.
A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – különösen az információk más államoknak történő továbbítása céljából – a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság rendelkezésére bocsátják az alábbi információkat:
(a)
a nemzeti jogrendszerek szerinti bűncselekmények listája az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) található táblázatban említett minden egyes kategóriában. E listának tartalmaznia kell a bűncselekmény megnevezését vagy jogi minősítését, valamint az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre történő hivatkozást. Tartalmazhatja a bűncselekmény tényállási elemeinek rövid leírását is;
(b)
a büntetések, a lehetséges mellékbüntetések, a biztonsági intézkedések és a büntetés végrehajtását módosító lehetséges későbbi határozatok nemzeti jog által meghatározott típusainak listáját az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) található táblázatban említett minden egyes kategóriában. Tartalmazhatja a konkrét szankciók vagy intézkedések rövid leírását is.
Az (5) bekezdésben említett listákat és leírásokat a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság rendszeresen naprakésszé teszik. A naprakésszé tett információkat meg kell küldeni a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságnak.
6.
Az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) szereplő, az (1)–(4) bekezdésben említett táblázatok megegyeznek a bűnügyi nyilvántartási információknak a tagállamok és az Egyesült Királyság közötti cseréjére vonatkozó táblázatokkal. A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság szükség esetén elfogadja az e melléklet 3. fejezetében (Az információtovábbítás egységes formátuma) szereplő, az (1)–(5) bekezdésben említett táblázatok e tekintetben szükséges bármely módosítását.
6. CIKK
Az információtovábbítás folyamatossága
Ha az információtovábbítás elektronikus módja ideiglenesen nem áll rendelkezésre, a tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az információkat az írásbeli rögzítést olyan feltételekkel biztosító bármilyen módon továbbítják, amelyek a rendelkezésre nem állás teljes időtartama alatt lehetővé teszik a megkeresett a tagállam és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság központi hatósága számára az információk hitelességének megállapítását.
7. CIKK
Műszaki előírások
A tagállamok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság e megállapodás végrehajtása során betartják az eu-LISA által előírt, a bűnügyi nyilvántartásból származó információk elektronikus cseréjére vonatkozó közös műszaki előírásokat, és rendszereiket indokolatlan késedelem nélkül megfelelően kiigazítják.
2. FEJEZET
FORMANYOMTATVÁNYOK
A bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresés
(a)
A megkereső tagállamra vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságra vonatkozó információk:
|
Állam:
|
|
Központi hatóság(ok):
|
|
Kapcsolattartó:
|
|
Telefon (előhívószámmal):
|
|
Fax (előhívószámmal):
|
|
E-mail-cím:
|
|
Levelezési cím:
|
|
Ügyiratszám (amennyiben ismert):
|
(b)
A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk (1):
|
Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév):
|
|
Előző nevek:
|
|
Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek:
|
|
Nem: F ☐ N ☐
|
|
Állampolgárság:
|
|
Születési idő (számmal: éééé/hh/nn):
|
|
Születési hely (város és állam):
|
|
Apja neve:
|
|
Anyja neve:
|
|
Lakóhely vagy ismert lakcím:
|
|
Személyazonosító szám, vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma:
|
|
Ujjnyomat:
|
|
Arcképmás:
|
|
A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:
|
(c)
A megkeresés célja:
|
(1)
|
☐
|
büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot) …
…
|
|
(2)
|
☐
|
büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot)
|
|
|
|
(i) ☐
igazságügyi hatóságtól származó megkeresés …
…
|
|
|
|
(ii) ☐
illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés …
…
|
|
|
|
(iii) ☐
az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme …
…
|
Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet
Az információ iránti megkeresés célja:
Megkereső hatóság:
|
☐
|
Az érintett személy nem járult hozzá ahhoz, hogy az információt kiadják (amennyiben az érintett személytől a megkereső tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek).
|
|
Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:
|
|
Név:
|
|
Telefon:
|
|
E-mail-cím:
|
|
Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége):
|
Válasz a megkeresésre
Az érintett személlyel kapcsolatos információk
Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet
|
Alulírott hatóság megerősíti, hogy:
|
|
☐
|
nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában
|
|
☐
|
rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett ítéletekről; az ítéletek jegyzéke e válasz mellékletét képezi
|
|
☐
|
rendelkezésre állnak az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információk; ezen információkat csatolták (nem kötelező)
|
|
☐
|
rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett ítéletekről, de az ítélethozatal szerinti tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára lehet továbbítani. További információra vonatkozó kérelem közvetlenül …-nak/-nek küldendő (kérjük, nevezze meg az ítélethozatal szerinti tagállamot vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságot)
|
|
☐
|
a megkeresés a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető.
|
|
Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:
|
|
Név:
|
|
Telefon:
|
|
E-mail-cím:
|
|
Egyéb információ (büntetőeljárás keretén kívüli megkeresésekkel kapcsolatban az adatok felhasználására vonatkozó korlátozások):
|
|
Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát:
|
|
Kelt…
|
|
-án/-én
|
|
Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét:
|
|
Név és beosztás/szervezet:
|
Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét, és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak. A formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nyelvére.
________________
(1)
A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni.
3. FEJEZET
AZ INFORMÁCIÓTOVÁBBÍTÁS EGYSÉGES FORMÁTUMA
A bűncselekmény-kategóriáknak az 1. fejezet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett közös táblázata, a paraméterek táblázatával együtt
|
Kód
|
A bűncselekmények kategóriái és alkategóriái
|
|
0100 00
nyitott kategória
|
A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
|
|
0101 00
|
Népirtás
|
|
0102 00
|
Emberiség elleni bűncselekmények
|
|
0103 00
|
Háborús bűncselekmények
|
|
0200 00
nyitott kategória
|
Bűnszervezetben való részvétel
|
|
0201 00
|
Bűnszervezet irányítása
|
|
0202 00
|
Bűnszervezet bűnözői tevékenységében való tudatos részvétel
|
|
0203 00
|
Bűnszervezet egyéb tevékenységeiben való tudatos részvétel
|
|
0300 00
nyitott kategória
|
Terrorizmus
|
|
0301 00
|
Terrorista csoport irányítása
|
|
0302 00
|
Terrorista csoport tevékenységeiben való tudatos részvétel
|
|
0303 00
|
Terrorizmus finanszírozása
|
|
0304 00
|
Terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás
|
|
0305 00
|
Terroristatoborzás vagy -képzés
|
|
0400 00
nyitott kategória
|
Emberkereskedelem
|
|
0401 00
|
Emberkereskedelem kényszermunka vagy kikényszerített szolgálat céljából
|
|
0402 00
|
Emberkereskedelem mások prostitúciójának kihasználása vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáinak céljából
|
|
0403 00
|
Emberkereskedelem emberi szervek vagy szövetek eltávolítása céljából
|
|
0404 00
|
Emberkereskedelem rabszolgatartás vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlat vagy szolgaság céljából
|
|
0405 00
|
Emberkereskedelem kiskorúak által végzett kényszermunka vagy kikényszerített szolgálat céljából
|
|
0406 00
|
Emberkereskedelem kiskorúak prostitúciójának kihasználása vagy a szexuális kizsákmányolásuk egyéb formáinak céljából
|
|
0407 00
|
Emberkereskedelem kiskorúak emberi szerveinek vagy szöveteinek eltávolítása céljából
|
|
0408 00
|
Emberkereskedelem kiskorúak rabszolgatartása vagy a rabszolgatartásához hasonló gyakorlat vagy szolgasága céljából
|
|
0500 00
nyitott kategória
|
Fegyverekkel, lőfegyverekkel, részeikkel és alkotóelemeikkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos tiltott kereskedelem (1) és más bűncselekmények
|
|
0501 00
|
Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott gyártása
|
|
0502 00
|
Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme nemzeti szinten (2)
|
|
0503 00
|
Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kivitele vagy behozatala
|
|
0504 00
|
Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok engedély nélküli tartása vagy használata
|
|
0600 00
nyitott kategória
|
Környezeti bűnözés
|
|
0601 00
|
Védett állat- és növényfajok megsemmisítése vagy károsítása
|
|
0602 00
|
Szennyező anyagok vagy ionizáló sugárzás levegőbe, talajba vagy vízbe történő jogellenes kibocsátása
|
|
0603 00
|
Hulladékkal, többek között veszélyes hulladékkal kapcsolatos bűncselekmények
|
|
0604 00
|
Védett állat- és növényfajok, vagy azok részeinek tiltott kereskedelmével (1) kapcsolatos bűncselekmények
|
|
0605 00
|
Gondatlanságból elkövetett környezeti bűncselekmények
|
|
0700 00
nyitott kategória
|
Kábítószerekkel vagy kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos visszaélések és a közegészség elleni egyéb bűncselekmények
|
|
0701 00
|
Kábítószerek, pszichotrop anyagok és kábítószer-prekurzorok tiltott kereskedelmével (3) kapcsolatos, nem kizárólag saját, személyes fogyasztásra végrehajtott bűncselekmények
|
|
0702 00
|
Kábítószerek tiltott fogyasztása, valamint kizárólag személyes fogyasztásra történő megszerzése, tartása, előállítása vagy termesztése
|
|
0703 00
|
Kábítószerek vagy pszichotrop anyagok tiltott alkalmazására történő felbujtás vagy abban való bűnrészesség
|
|
0704 00
|
Kábítószerek nem kizárólag személyes fogyasztásra történő előállítása vagy termesztése
|
|
0800 00
nyitott kategória
|
Személy elleni bűncselekmények
|
|
0801 00
|
Szándékos emberölés
|
|
0802 00
|
A szándékos emberölés minősített esetei (4)
|
|
0803 00
|
Gondatlanságból elkövetett emberölés
|
|
0804 00
|
Az anya által az újszülött sérelmére elkövetett szándékos emberölés
|
|
0805 00
|
Jogellenes magzatelhajtás
|
|
0806 00
|
Jogellenes eutanázia
|
|
0807 00
|
Öngyilkosság elkövetésével kapcsolatos bűncselekmények
|
|
0808 00
|
Halált okozó súlyos testi sértés
|
|
0809 00
|
Súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás okozása
|
|
0810 00
|
Súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás gondatlanságból történő okozása
|
|
0811 00
|
Könnyű testi sértés
|
|
0812 00
|
Gondatlanságból elkövetett könnyű testi sértés
|
|
0813 00
|
Mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése
|
|
0814 00
|
Kínzás
|
|
0815 00
|
Segítségnyújtás elmulasztása
|
|
0816 00
|
Hozzájárulás vagy beleegyezés nélküli szerv- vagy szövetkivétellel kapcsolatos bűncselekmények
|
|
0817 00
|
Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelmével (3) kapcsolatos bűncselekmények
|
|
0818 00
|
Családon belüli erőszak vagy fenyegetés
|
|
0900 00
nyitott kategória
|
A személyi szabadság és az emberi méltóság és más védett érdekek elleni bűncselekmények, ideértve a rasszizmust és az idegengyűlöletet
|
|
0901 00
|
Emberrablás, emberrablás váltságdíj követelésével, személyi szabadság megsértése
|
|
0902 00
|
Hatóság általi jogellenes letartóztatás vagy fogva tartás
|
|
0903 00
|
Túszejtés
|
|
0904 00
|
Légi jármű vagy hajó jogellenes hatalomba kerítése
|
|
0905 00
|
Becsületsértés, rágalmazás
|
|
0906 00
|
Fenyegetés
|
|
0907 00
|
Kényszerítés, nyomás, követés, zaklatás, illetve pszichológiai vagy érzelmi jellegű erőszak
|
|
0908 00
|
Zsarolás
|
|
0909 00
|
Zsarolás bűntettének minősített esetei
|
|
0910 00
|
Magánterületre való jogellenes belépés
|
|
0911 00
|
A magántitok megsértése a magánterületre való jogellenes belépéstől eltérő módon
|
|
0912 00
|
A személyes adatok védelme elleni bűncselekmények
|
|
0913 00
|
Adatok vagy közlemények jogosulatlan megszerzése
|
|
0914 00
|
Nemen, faji vagy etnikai származáson, szexuális irányultságon vagy valláson alapuló megkülönböztetés
|
|
0915 00
|
Faji megkülönböztetésre való nyilvános felbujtás
|
|
0916 00
|
Fajgyűlöletre nyilvános felbujtás
|
|
0917 00
|
Zsarolás
|
|
1000 00
nyitott kategória
|
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények
|
|
1001 00
|
Erőszakos közösülés
|
|
1002 00
|
Erőszakos közösülés minősített esetei (5) kiskorú ellen elkövetett erőszakos közösülés kivételével
|
|
1003 00
|
Szemérem elleni erőszak
|
|
1004 00
|
Üzletszerű kéjelgés elősegítése
|
|
1005 00
|
Szeméremsértés
|
|
1006 00
|
Szexuális zaklatás
|
|
1007 00
|
Szexuális szolgáltatásra felajánlkozás
|
|
1008 00
|
Gyermekek szexuális kizsákmányolása
|
|
1009 00
|
Gyermekpornográfiával és kiskorúakról készült szeméremsértő felvételekkel kapcsolatos bűncselekmények
|
|
1010 00
|
Kiskorú sérelmére elkövetett erőszakos közösülés
|
|
1011 00
|
Kiskorú sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak
|
|
1100 00
nyitott kategória
|
Család elleni bűncselekmények
|
|
1101 00
|
Közeli családtagok közötti tiltott szexuális kapcsolat
|
|
1102 00
|
Poligámia
|
|
1103 00
|
Tartás elmulasztása
|
|
1104 00
|
Kiskorú vagy fogyatékos személy elhagyása vagy gondozásának elmulasztása
|
|
1105 00
|
Kiskorú láthatását elrendelő határozat teljesítésének elmulasztása vagy a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
|
|
1200 00
nyitott kategória
|
Az állam, a közrend, az igazságszolgáltatás és hivatalos személy elleni bűncselekmények
|
|
1201 00
|
Kémkedés
|
|
1202 00
|
Hazaárulás
|
|
1203 00
|
A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmények
|
|
1204 00
|
Az államfő élete vagy egészsége elleni merénylet
|
|
1205 00
|
Az állam, a nemzet vagy a nemzeti jelképek megsértése
|
|
1206 00
|
Hivatalos személy megsértése, illetve akadályozása
|
|
1207 00
|
Hivatalos személy zsarolása, kényszerítése
|
|
1208 00
|
Hivatalos személy elleni erőszak vagy fenyegetés
|
|
1209 00
|
A közrend elleni bűncselekmények, a köznyugalom megsértése
|
|
1210 00
|
Sportrendezvényen elkövetett rendbontás
|
|
1211 00
|
Közokirat vagy hivatalos irat ellopása
|
|
1212 00
|
Az igazságszolgáltatás akadályozása, hamis vád a büntetőeljárás vagy bírósági eljárás során, hamis tanúzás
|
|
1213 00
|
Személyes vagy hivatalos minőség színlelése
|
|
1214 00
|
Törvényes őrizetből való megszökés
|
|
1300 00
nyitott kategória
|
Köztulajdon vagy közérdek elleni bűncselekmények
|
|
1301 00
|
Állami juttatással, társadalombiztosítási ellátással vagy családi támogatással kapcsolatos csalás
|
|
1302 00
|
Európai ellátásokkal kapcsolatos csalás
|
|
1303 00
|
Tiltott szerencsejátékkal kapcsolatos bűncselekmények
|
|
1304 00
|
Nyilvános versenytárgyalások akadályozása
|
|
1305 00
|
Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetőleg hatóság aktív vagy passzív vesztegetése
|
|
1306 00
|
Hivatalos személy által elkövetett sikkasztás vagy idegen dolog eltulajdonítása
|
|
1307 00
|
Hivatalos személy által elkövetett befolyással üzérkedés
|
|
1400 00
nyitott kategória
|
Adó- és vámbűncselekmények
|
|
1401 00
|
Adóügyi bűncselekmények
|
|
1402 00
|
Vámbűncselekmények
|
|
1500 00
nyitott kategória
|
Gazdasági és kereskedelmi bűncselekmények
|
|
1501 00
|
Csődbűncselekmény vagy valótlan fizetésképtelenség
|
|
1502 00
|
Számviteli rendelkezések megsértése, sikkasztás, vagyon elvonása vagy vállalkozás kötelezettségeinek jogellenes növelése
|
|
1503 00
|
Versenyszabályok megsértése
|
|
1504 00
|
Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása
|
|
1505 00
|
Aktív és passzív vesztegetés a magánszektorban
|
|
1506 00
|
Titoksértés vagy titoktartási kötelezettség megsértése
|
|
1507 00
|
„Bennfentes kereskedelem”
|
|
1600 00
nyitott kategória
|
Vagyon elleni bűncselekmények vagy rongálás
|
|
1601 00
|
Jogtalan elsajátítás
|
|
1602 00
|
Energialopás
|
|
1603 00
|
Csalás
|
|
1604 00
|
Orgazdaság lopott árukkal
|
|
1605 00
|
Kulturális javak, köztük régiségek és műtárgyak tiltott kereskedelme (6)
|
|
1606 00
|
Vagyontárgy szándékos rongálása vagy megsemmisítése
|
|
1607 00
|
Vagyontárgy gondatlanságból elkövetett rongálása vagy megsemmisítése
|
|
1608 00
|
Szabotázs
|
|
1609 00
|
Ipari vagy szellemi tulajdon elleni bűncselekmények
|
|
1610 00
|
Gyújtogatás
|
|
1611 00
|
Halált vagy személyi sérülést okozó gyújtogatás
|
|
1612 00
|
Erdőgyújtogatás
|
|
1700 00
nyitott kategória
|
Lopás bűncselekmények
|
|
1701 00
|
Lopás
|
|
1702 00
|
Magánterületre való jogellenes belépést követő lopás
|
|
1703 00
|
Személy elleni erőszakkal vagy fegyverhasználattal, illetőleg erőszakkal vagy fegyverhasználattal való fenyegetéssel elkövetett lopás
|
|
1704 00
|
Személy elleni erőszakkal vagy fegyverhasználattal, illetőleg erőszakkal vagy fegyverhasználattal való fenyegetéssel nem járó minősített lopás esetei
|
|
1800 00
nyitott kategória
|
Információs rendszerek elleni bűncselekmények és számítógéppel kapcsolatos egyéb bűncselekmények
|
|
1801 00
|
Információs rendszerekhez való jogellenes hozzáférés
|
|
1802 00
|
Rendszerbe való jogellenes beavatkozás
|
|
1803 00
|
Adatokba való jogellenes beavatkozás
|
|
1804 00
|
Informatikával kapcsolatos bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő számítástechnikai eszközök vagy adatok készítése, megszerzése, terjesztése vagy kereskedelme
|
|
1900 00
nyitott kategória
|
Fizetési eszközök hamisítása
|
|
1901 00
|
Pénzhamisítás
|
|
1902 00
|
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
|
|
1903 00
|
Állami értékpapír hamisítása
|
|
1904 00
|
Hamis pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy állami értékpapír forgalomba hozatala/használata
|
|
1905 00
|
Pénz vagy állami értékpapír hamisításához szükséges berendezés birtoklása
|
|
2000 00
nyitott kategória
|
Irathamisítás
|
|
2001 00
|
Magánszemély által elkövetett közokirat-hamisítás vagy hivatalos irat hamisítása
|
|
2002 00
|
Hivatalos személy vagy hatóság által elkövetett irat-hamisítás
|
|
2003 00
|
Hamis közokirat vagy hivatalos irat rendelkezésre bocsátása vagy megszerzése; hamis irat hivatalos személy vagy hatóság által elkövetett rendelkezésre bocsátása vagy megszerzése
|
|
2004 00
|
Hamis közokirat vagy hivatalos irat felhasználása
|
|
2005 00
|
Közokirat vagy hivatalos irat hamisításához szükséges berendezés birtoklása
|
|
2006 00
|
Magánirat magánszemély által elkövetett hamisítása
|
|
2100 00
nyitott kategória
|
Közlekedési bűncselekmények
|
|
2101 00
|
Közúti veszélyeztetés
|
|
2102 00
|
Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
|
|
2103 00
|
Járművezetői engedély nélküli járművezetés vagy járművezetés a járművezetéstől való eltiltás tartama alatt
|
|
2104 00
|
Segítségnyújtás elmulasztása közúti baleset esetén
|
|
2105 00
|
Közúti ellenőrzés kijátszása
|
|
2106 00
|
A közúti szállítással kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2200 00
nyitott kategória
|
Munkajog elleni bűncselekmények
|
|
2201 00
|
Jogellenes foglalkoztatás
|
|
2202 00
|
A javadalmazással – ideértve a társadalombiztosítási járulékokat – kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2203 00
|
A munkakörülményekkel, munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2204 00
|
Szakképzettséghez kötött tevékenységhez való hozzáféréssel vagy annak gyakorlásával kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2205 00
|
A munkaórákkal és a pihenőidővel kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2300 00
nyitott kategória
|
Idegenrendészeti bűncselekmények
|
|
2301 00
|
Jogellenes beutazás vagy tartózkodás
|
|
2302 00
|
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás
|
|
2400 00
nyitott kategória
|
A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények
|
|
2500 00
nyitott kategória
|
Hormontartalmú és más, növekedésserkentő anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2501 00
|
Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott behozatala, kivitele vagy szállítása
|
|
2600 00
nyitott kategória
|
Nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények
|
|
2601 00
|
Nukleáris anyagok vagy radioaktív anyagok tiltott behozatala, kivitele vagy szállítása
|
|
2700 00
nyitott kategória
|
Egyéb bűncselekmények
|
|
2701 00
|
Egyéb, szándékos bűncselekmények
|
|
2702 00
|
Egyéb, gondatlanságból elkövetett bűncselekmények
|
________________
(1)
Az e kategóriában szereplő eltérő meghatározás hiányában a „kereskedelem”: behozatal, kivitel, beszerzés, eladás, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.
(2)
Ezen alkategória alkalmazásában a „kereskedelem” a következőket foglalja magában: beszerzés, eladás, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.
(3)
Ezen alkategória alkalmazásában a „kereskedelem” a következőket foglalja magában: behozatal, kivitel, beszerzés, eladás, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.
(4)
Például: különlegesen súlyos körülmények.
(5)
Például különös kegyetlenséggel elkövetett erőszakos közösülés.
(6)
A „kereskedelem” a következőket foglalja magában: behozatal, kivitel, beszerzés, eladás, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.
|
Paraméterek
|
|
A megvalósítás szintje:
|
Befejezett bűncselekmény
|
C
|
|
|
Kísérlet vagy előkészület
|
A
|
|
|
Nem továbbított elem
|
Ø
|
|
Az elkövetői minőség:
|
Elkövető
|
M
|
|
|
Bűnsegéd vagy felbujtó/szervező, összeesküvő
|
H
|
|
|
Nem továbbított elem
|
Ø
|
|
A büntetőjogi felelősséget kizáró okok:
|
Kóros elmeállapot vagy korlátozott beszámítási képesség
|
S
|
|
Visszaesés
|
R
|
A szankció- és intézkedéskategóriáknak az 1. fejezet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett közös táblázata, a paraméterek táblázatával együtt
|
Kód
|
A szankciók és intézkedések kategóriái és alkategóriái
|
|
1000
nyitott kategória
|
Szabadságvesztés
|
|
1001
|
Szabadságvesztés
|
|
1002
|
Életfogytig tartó szabadságvesztés
|
|
2000
nyitott kategória
|
A személyi szabadság korlátozása
|
|
2001
|
Bizonyos helyek látogatásától eltiltás
|
|
2002
|
Külföldre utazás korlátozása
|
|
2003
|
Bizonyos helyeken való tartózkodástól eltiltás
|
|
2004
|
Gyülekezési jog gyakorlásának korlátozása
|
|
2005
|
Meghatározott személlyel való bármilyen úton történő kapcsolatfelvétel tilalma
|
|
2006
|
Elektronikus felügyelet alá helyezés (1)
|
|
2007
|
Meghatározott időpontokban meghatározott hatóságnál való jelentkezési kötelezettség
|
|
2008
|
Lakhely-elhagyási tilalom
|
|
2009
|
Meghatározott időpontban a lakóhelyen tartózkodás kötelezettsége
|
|
2010
|
A bíróság által elrendelt próbára bocsátással kapcsolatos intézkedéseknek való megfelelés kötelezettsége, beleértve a felügyelet alatt maradást is
|
|
3000
nyitott kategória
|
Egyes jogok gyakorlásának tilalma
|
|
3001
|
Tisztségtől való megfosztás
|
|
3002
|
Közhivatal viselése vagy közhivatalra való kinevezés lehetőségétől való megfosztás/annak felfüggesztése
|
|
3003
|
Az aktív és passzív választójogtól való megfosztás/annak felfüggesztése
|
|
3004
|
Közigazgatási szervvel való szerződéskötés lehetőségének megvonása
|
|
3005
|
Közpénzből nyújtott támogatásra való jogosultságból való kizárás
|
|
3006
|
A járművezetői engedély visszavonása (2)
|
|
3007
|
A járművezetői engedély felfüggesztése
|
|
3008
|
Bizonyos gépjárművek vezetésétől eltiltás
|
|
3009
|
A szülői felügyeleti jog megvonása/felfüggesztése
|
|
3010
|
Bírósági eljárás során szakértőként/esküt tett tanúként/esküdtként való tevékenységhez való jogtól való megfosztása/annak felfüggesztése
|
|
3011
|
Gyámság gyakorlásához való jogtól való megfosztás/annak felfüggesztése (3)
|
|
3012
|
Kitüntetéshez vagy címhez való jogtól való megfosztás/annak felfüggesztése
|
|
3013
|
Foglalkozástól, kereskedelmi vagy társadalmi tevékenységtől eltiltás
|
|
3014
|
Kiskorúakkal folytatott munkától vagy tevékenységtől eltiltás
|
|
3015
|
Létesítmény bezárására vonatkozó kötelezettség
|
|
3016
|
Fegyver tartásától vagy viselésétől eltiltás
|
|
3017
|
Vadászati-/halászati engedély visszavonása
|
|
3018
|
Csekk kiállításától vagy fizetőkártya/hitelkártya használatától eltiltás
|
|
3019
|
Állattartástól eltiltás
|
|
3020
|
Fegyverektől eltérő bizonyos tárgyak birtoklásától vagy használatától való eltiltás
|
|
3021
|
Bizonyos játékoktól/sportoktól való eltiltás
|
|
4000
nyitott kategória
|
Területről való kitiltás vagy kiutasítás
|
|
4001
|
Nemzeti területről való kitiltás
|
|
4002
|
Nemzeti területről való kiutasítás
|
|
5000
nyitott kategória
|
Személyes kötelezettségek
|
|
5001
|
Gyógykezelés vagy egyéb típusú terápia önkéntes vállalása
|
|
5002
|
Szociális nevelési programban való részvétel önkéntes vállalása
|
|
5003
|
Családi gondoskodás/ellenőrzés alá helyezés
|
|
5004
|
Oktatási intézkedések
|
|
5005
|
Próbára bocsátás bírói felügyelettel
|
|
5006
|
Munkavégzésre/tanulmányok folytatására kötelezés
|
|
5007
|
Meghatározott információknak az igazságszolgáltatási hatóságokkal való közlésére vonatkozó kötelezettség
|
|
5008
|
Az ítélet közzétételére vonatkozó kötelezettség
|
|
5009
|
A bűncselekménnyel okozott kár ellentételezésére vonatkozó kötelezettség
|
|
6000
nyitott kategória
|
Vagyoni jellegű büntetések
|
|
6001
|
Elkobzás
|
|
6002
|
Megsemmisítés
|
|
6003
|
Eredeti állapot helyreállítása
|
|
7000
nyitott kategória
|
Intézeti elhelyezés
|
|
7001
|
Kényszergyógykezelés pszichiátriai intézetben
|
|
7002
|
Az alkoholisták kényszergyógyítása
|
|
7003
|
Javítóintézeti elhelyezés
|
|
8000
nyitott kategória
|
Pénzbüntetés
|
|
8001
|
Pénzbüntetés
|
|
8002
|
Napi pénzbüntetés (4)
|
|
8003
|
Meghatározott kedvezményezett részére fizetendő bírság (5)
|
|
9000
nyitott kategória
|
Közérdekű munka
|
|
9001
|
Közérdekű munka
|
|
9002
|
Egyéb korlátozó intézkedésekkel járó közérdekű munka
|
|
10000
nyitott kategória
|
Katonai rendfokozattól való megfosztás
|
|
10001
|
Katonai rendfokozattól való megfosztás (6)
|
|
10002
|
A szolgálati viszony megszüntetése
|
|
10003
|
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában
|
|
11000
nyitott kategória
|
Az ítélet/büntetés alóli mentesítés/büntetés kiszabásának elhalasztása, megrovás
|
|
12000
nyitott kategória
|
Egyéb szankciók és intézkedések
|
|
Paraméterek (részletezze, ahol alkalmazandó)
|
|
ø
|
Büntetés
|
|
m
|
Intézkedés
|
|
a
|
Felfüggesztett büntetés/intézkedés
|
|
b
|
Részlegesen felfüggesztett büntetés/intézkedés
|
|
c
|
Felfüggesztett büntetés/intézkedés próbára bocsátással/pártfogó felügyelet alá helyezéssel
|
|
d
|
Részlegesen felfüggesztett büntetés/intézkedés próbára bocsátással/pártfogó felügyelet alá helyezéssel
|
|
e
|
Büntetés/intézkedés átváltoztatása
|
|
f
|
Főbüntetésként kiszabott alternatív büntetés/intézkedés
|
|
g
|
Eredetileg a főbüntetés nemteljesítése esetére kiszabott alternatív büntetés/intézkedés
|
|
h
|
Felfüggesztett büntetés/intézkedés hatályon kívül helyezése
|
|
i
|
Összbüntetésbe foglalás
|
|
j
|
A büntetés/intézkedés végrehajtásának megszakítása/elhalasztása (7)
|
|
k
|
A büntetés elengedése
|
|
l
|
A felfüggesztett büntetés elengedése
|
|
n
|
A büntetés befejezése
|
|
o
|
Kegyelem
|
|
p
|
Amnesztia
|
|
q
|
Feltételes szabadságra bocsátás (a személy szabadságra bocsátása a kiszabott büntetés lejártát megelőzően bizonyos feltételek mellett)
|
|
r
|
Rehabilitáció (a büntetésnek a bűnügyi nyilvántartásból való törlésével vagy anélkül)
|
|
s
|
Fiatalkorúakra alkalmazandó szankció
|
|
t
|
Nem büntetőjogi határozat (8)
|
________________
(1)
Helyhez kötött vagy mobilis.
(2)
Új járművezetői engedély megszerzéséhez újbóli kérelmet kell benyújtani.
(3)
Cselekvőképtelen személy vagy kiskorú gyámja.
(4)
Napi tételben kifejezett pénzbüntetés.
(5)
Például: intézmény, társulás, alapítvány vagy áldozat részére.
(6)
A rendfokozatban visszavetés.
(7)
Nem vezet a büntetés végrehajtásának elkerüléséhez.
(8)
Ezt a paramétert csak akkor kell feltüntetni, ha ez az információ szerepel az érintett személy állampolgársága szerinti tagállamhoz vagy Gibraltár tekintetében – ha az érintett személy az Egyesült Királyság állampolgára – az Egyesült Királysághoz beérkezett megkeresésére adott válaszban.
________________
13. MELLÉKLET
A TERRORIZMUS FOGALMA
1.
Alkalmazási kör
E megállapodás 3. fejezete (A bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréje); 118. cikke (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése (Átadás – Hatály), 121. cikke (Átadás – A politikai bűncselekményekkel kapcsolatos kivétel) és 176. cikke (2) bekezdésének a) pontja (Befagyasztás és elkobzás – Megtagadási okok), valamint a 14. melléklet (Átadás – Elfogatóparancs) és a 16. melléklet (Befagyasztás és elkobzás: Formanyomtatványok) alkalmazásában a „terrorizmus” az e melléklet 3–14. pontjában meghatározott bűncselekményeket jelenti.
2.
A terrorista csoport és a szervezett csoport fogalma
2.1.
„Terrorista csoport”: kettőnél több személyből álló, hosszabb időre, szervezett terrorista bűncselekmények elkövetése végett összehangoltan működő csoport.
2.2.
„Szervezett csoport”: olyan csoport, amelyet nem egy bűncselekmény közvetlen elkövetésére hoztak létre alkalomszerű jelleggel, és amelyben a tagoknak nincs szükségképpen formálisan meghatározott szerepe, illetve nem szükséges a tagság folyamatossága vagy a fejlett struktúra.
3.
Terrorista bűncselekmények
3.1.
A nemzeti jogban bűncselekményként meghatározott olyan szándékos cselekmények, amelyek jellegük vagy összefüggéseik folytán komoly kárt okozhatnak egy államnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, amennyiben azokat a 3.2. pontban felsorolt célok egyike véghezvitelének érdekében követik el:
(a)
személy élete elleni támadás, amely halált okozhat;
(b)
személy testi épsége elleni támadás;
(c)
emberrablás vagy túszejtés;
(d)
kormányzati létesítmény vagy közintézmény, közlekedési rendszer, infrastrukturális létesítmény – beleértve az informatikai rendszert is –, kontinentális talapzaton rögzített építmény, közterület vagy magántulajdon olyan súlyos megrongálása, amely emberi életet veszélyeztethet vagy jelentős gazdasági veszteséget idézhet elő;
(e)
légi jármű, vízi jármű vagy más tömegközlekedési, illetve áruszállító eszköz hatalomba kerítése;
(f)
robbanóanyag vagy fegyver – ideértve a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyvereket – előállítása, birtoklása, megszerzése, szállítása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés;
(g)
veszélyes anyag kiengedése, vagy tűzvész, árvíz vagy robbanás előidézése, amely emberi életet veszélyeztet;
(h)
a víz- vagy áramellátásnak, illetve más létfontosságú természeti erőforrás ellátásának olyan megzavarása vagy megszakítása, ami emberi életet veszélyeztet;
(i)
információs rendszer működésének számítógépes adatok szándékos és jogosulatlan bevitele, továbbítása, megrongálása, törlése, minőségi rontása, megváltoztatása vagy elrejtése, vagy ilyen adatok szándékos és jogosulatlan hozzáférhetetlenné tétele révén történő súlyos akadályozása vagy megszakítása, amennyiben:
(i)
a beavatkozás jelentős számú információs rendszert érintett valamely, elsősorban e célból készített vagy kialakított eszköz használata révén;
(ii)
a bűncselekmény súlyos kárt okoz;
(iii)
a bűncselekményt kritikus infrastruktúra részét képező információs rendszer ellen követték el;
(j)
valamely információs rendszer számítógépes adatainak szándékos és jogosulatlan törlése, megrongálása, minőségi rontása, megváltoztatása vagy elrejtése, vagy az ilyen adatok szándékos és jogosulatlan hozzáférhetetlenné tétele azokban az esetekben, amikor a bűncselekményt valamely kritikus infrastruktúra részét képező információs rendszer ellen követték el;
(k)
az a)–j) pontban felsorolt cselekmények elkövetésével való fenyegetés.
3.2.
A 3.1. pontban említett célok az alábbiak:
(a)
a lakosság súlyos megfélemlítése;
(b)
egy kormány vagy egy nemzetközi szervezet jogellenes kényszerítése arra, hogy az valamilyen intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg;
(c)
egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálása vagy lerombolása.
4.
Terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmények
Az alábbi szándékos cselekmények:
(a)
terrorista csoport irányítása;
(b)
terrorista csoport tevékenységében való részvétel, beleértve információk vagy anyagi források szolgáltatását vagy a terrorista csoport tevékenységeinek bármilyen módon történő finanszírozását is, annak tudatában, hogy ez a részvétel hozzájárul a terrorista csoport büntetendő tevékenységeihez.
5.
Terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás
Szándékos elkövetés esetén: valamely üzenetnek azzal a szándékkal való terjesztése vagy egyéb módon a nyilvánosság számára – bármilyen eszköz révén akár online, akár offline módon történő – hozzáférhetővé tétele, hogy a 3.1. pont a)–j) alpontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetésére felbujtson, amennyiben ez a magatartás közvetlenül vagy közvetve – például a terrorista cselekmények dicsőítése révén – szorgalmazza a terrorista bűncselekmények elkövetését, és ezáltal annak veszélyével jár, hogy sor kerülhet egy vagy több ilyen bűncselekmény elkövetésére.
6.
Terroristák toborzása
Más személyeknek a 3.1. pont a)–j) alpontjában vagy a 4. pontban felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetésére vagy elkövetésében való közreműködésre való felhívása.
7.
Terrorista kiképzésben részesítés
Szándékos elkövetés esetén: robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy technikák alkalmazására vonatkozó útmutatás adása a 3.1. pont a)–j) alpontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése vagy abban való közreműködés céljából, amennyiben arra annak tudatában kerül sor, hogy az átadott ismereteket e célokra kívánják felhasználni.
8.
Terrorista kiképzésben való részvétel
Szándékos elkövetés esetén: robbanóanyagok, tűzfegyverek vagy más fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy technikák alkalmazására vonatkozó útmutatás igénybevétele a 3.1. pont a)–j) alpontjában felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése vagy abban való közreműködés céljából.
9.
Terrorizmus céljából való utazás
9.1.
Szándékos elkövetés esetén: az adott tagállamtól vagy Gibraltár területétől eltérő országba az alábbi célokból történő utazás: a 3. pontban említett valamely terrorista bűncselekmény elkövetése vagy abban való közreműködés; terrorista csoport tevékenységében való, a 4. pontban említett részvétel, annak tudatában, hogy ez a részvétel hozzá fog járulni az adott csoport büntetendő tevékenységeihez; a 7. pont szerinti terrorista kiképzésben részesítés vagy a 8. pont szerinti terrorista kiképzésben való részvétel.
9.2.
Emellett szándékos elkövetés esetén a következő magatartások:
(a)
az adott tagállamba vagy Gibraltárra az alábbi célokból történő utazás: a 3. pontban említett valamely terrorista bűncselekmény elkövetése vagy abban való közreműködés; terrorista csoport tevékenységében való, a 4. pontban említett részvétel, annak tudatában, hogy ez a részvétel hozzá fog járulni az adott csoport büntetendő tevékenységeihez; a 7. pont szerinti terrorista kiképzésben részesítés vagy a 8. pont szerinti terrorista kiképzésben való részvétel; vagy
(b)
az adott tagállamba vagy Gibraltárra – az adott esettől függően – a 3.1. pontban említett valamely terrorista bűncselekmény elkövetésének vagy az abban való közreműködésnek a szándékával beutazó személy által végzett előkészületi cselekmények.
10.
Terrorizmus céljából való utazás szervezése vagy egyéb módon történő elősegítése
Szándékos elkövetés esetén: minden olyan cselekmény, amely segítséget nyújt valamely személynek a 9.1. pontban és a 9.2. pont a) alpontjában említett terrorizmus céljából való utazásához azáltal, hogy az említett utazást szervezi vagy azt elősegíti, és amelyre annak tudatában kerül sor, hogy a segítség az említett célt szolgálja.
11.
A terrorizmus finanszírozása
11.1.
Szándékos elkövetés esetén: pénzeszközök bármely módon, közvetve vagy közvetlenül, azzal a szándékkal, illetve annak tudatában történő rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése, hogy e pénzeszközöket részben vagy egészben a 3–10. pontban említett bűncselekmények bármelyikének elkövetésére vagy az abban való közreműködésre használják fel.
11.2.
Amennyiben a 11.1. pontban említett terrorizmusfinanszírozás a 3., 4. és 9. pontban foglalt bűncselekmények valamelyikét érinti, nem szükséges, hogy a pénzeszközöket akár részben, akár egészben e bűncselekmények bármelyikének elkövetésére vagy az azokban való közreműködésre ténylegesen felhasználják, valamint az sem szükséges, hogy az elkövetőnek tudomása legyen arról, hogy a pénzeszközöket konkrétan mely bűncselekményre vagy bűncselekményekre fogják fordítani.
12.
Terrorista tevékenységekhez kapcsolódó egyéb bűncselekmények
Az alábbi szándékos cselekmények:
(a)
lopás minősített esete a 3. pontban felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése céljából;
(b)
zsarolás a 3. pontban felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése céljából;
(c)
hivatalos okmányok hamisítása vagy felhasználása a 3.1. pont a)–j) alpontjában, a 4. pont b) alpontjában és a 9. pontban felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése céljából.
13.
Terrorista bűncselekményekkel való kapcsolat
A terrorcselekmény tényleges elkövetése nem szükséges feltétele annak, hogy a 4–12. pontban említett bűncselekmények az 1. pontban említett terrorizmusnak minősüljenek, az 5–10. és a 12. pontban említett bűncselekmények szempontjából pedig szintén nem tekintendő szükséges feltételnek az ebben a mellékletben meghatározott valamely más konkrét bűncselekmény vonatkozásában fennálló kapcsolat megállapítása.
14.
Bűnsegély, felbujtás, kísérlet
Az alábbi cselekmények:
(a)
a 3–8., a 11. és a 12. pontban említett bűncselekményekhez nyújtott bűnsegély;
(b)
a 3–12. pontban említett bűncselekményekre való felbujtás; valamint
(c)
a 3., 6. és 7. pontban, a 9.1. pontban, a 9.2. pont a) alpontjában, valamint a 11. és 12. pontban említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete, a 3.1. pont f) alpontja szerinti birtoklás és a 3.1. pont k) alpontjában említett bűncselekmény kivételével.
________________
14. MELLÉKLET
ELFOGATÓPARANCS
A MEGÁLLAPODÁS 125. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át
.
|
(a)
|
A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk:
|
|
|
Név:
|
|
|
|
Utónév (utónevek):
|
|
|
|
Leánykori név, ha van:
|
|
|
|
Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:
|
|
|
|
Nem:
|
|
|
|
Állampolgárság:
|
|
|
|
Születési idő:
|
|
|
|
Születési hely:
|
|
|
|
Lakhely és/vagy ismert cím:
|
|
|
|
A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):
|
|
|
|
A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása:
|
|
|
|
A keresett személy fényképe és ujjnyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték)
|
|
(b)
|
Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:
|
|
1.
|
Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:
|
|
|
|
Típus:
|
|
|
2.
|
Végrehajtható ítélet:
|
|
|
|
Ügyiratszám:
|
|
|
(c)
|
A büntetés tartamára vonatkozó adatok:
|
|
1.
|
A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama:
|
|
|
2.
|
A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:
|
|
|
|
A még letöltendő büntetés időtartama:
|
|
|
(d)
|
Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:
|
|
1.
|
☐
Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
|
|
2.
|
☐
Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
|
|
3.
|
Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
|
|
|
☐
3.1a.
az érintettet személyesen idézték … -án/-én (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
☐
3.1b.
az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
|
|
|
VAGY
☐
3.2.
az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta az általa választott vagy a tagállam, illetve Gibraltár esetében az Egyesült Királyság által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
☐
3.3.
a határozatot … -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát – beleértve az új bizonyítékokat –, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
☐
az érintett kifejezetten kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
VAGY
☐
az alkalmazandó határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett;
VAGY
☐
3.4.
a határozatot személyesen nem kézbesítették az érintett személynek, de
–
a határozatot az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják neki, valamint
–
a határozat kézbesítésekor kifejezetten tájékoztatni fogják őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát – beleértve az új bizonyítékokat –, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
–
tájékoztatni fogják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amely …… nap.
|
|
4.
|
Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének módjáról:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
|
|
(e)
|
Bűncselekmények:
|
|
|
Ez az elfogatóparancs összesen:
|
|
bűncselekményre vonatkozik
|
|
|
A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben:
|
|
|
|
|
|
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/jogszabály:
|
|
|
|
|
|
|
|
I.
|
Az alábbiak csak abban az esetben alkalmazandók, ha mind a kibocsátó tagállam vagy – ha Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – ha Gibraltár a végrehajtó – vagy a végrehajtó tagállam a megállapodás 118. cikkének (Hatály) (4) bekezdése szerinti értesítést küldött: adott esetben jelöljön meg a kibocsátó tagállam vagy – ha Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint meghatározott alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban vagy Gibraltáron – ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a kibocsátó állam – legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:
|
|
|
☐
bűnszervezetben való részvétel,
☐
a megállapodás 13. mellékletében meghatározott terrorizmus,
☐
emberkereskedelem,
☐
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,
☐
kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme,
☐
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,
☐
korrupció, beleértve a vesztegetést is,
☐
csalás, ideértve valamely tagállam, az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is,
☐
bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,
☐
pénzhamisítás,
|
|
|
☐
számítógépes bűncselekmény,
☐
környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,
☐
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás,
☐
szándékos emberölés, súlyos testi sértés,
☐
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,
☐
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,
☐
rasszizmus és idegengyűlölet,
☐
szervezett vagy fegyveres rablás,
☐
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme,
☐
csalás,
☐
védelmi pénz szedése és zsarolás,
☐
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás,
☐
hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedés,
☐
fizetési eszközök hamisítása,
☐
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,
☐
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,
☐
lopott gépjárművek kereskedelme,
☐
erőszakos közösülés,
☐
gyújtogatás,
☐
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,
☐
légi jármű, hajó vagy űreszköz jogellenes hatalomba kerítése,
☐
szabotázs.
|
|
II.
|
A fenti I. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése:
|
|
|
|
|
(f)
|
Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk):
(Megjegyzés: Idetartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülés megszakadásával és a bűncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.)
|
|
|
|
|
(g)
|
Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.
Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:
Tárgy leírása (és helye) (ha ismert):
|
|
|
|
|
(h)
|
A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak,
életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabásához vezetett/vezettek:
|
|
|
|
|
|
A végrehajtó tagállam vagy – ha Gibraltár a végrehajtó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kérésére a kibocsátó tagállam vagy – ha Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja az alábbiakat:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
☐
a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálata – kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével,
illetve
☐
a kegyelem alkalmazásának ösztönzése, amelyet a személy a kibocsátó tagállam vagy – ha Gibraltár a kibocsátó – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga vagy gyakorlata szerint kérelmezni jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza.
|
|
(i)
|
Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:
|
|
|
Hivatalos elnevezése:
|
|
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
|
|
Ügyiratszám:
|
|
|
|
Cím:
|
|
|
|
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
|
|
E-mail:
|
|
|
|
Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében kapcsolatba kell lépni:
|
|
|
|
Amennyiben az elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:
|
|
|
Központi hatóság megnevezése:
|
|
|
|
Kapcsolattartó személy, adott esetben (beosztás/rang és név):
|
|
|
|
Cím:
|
|
|
|
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
|
|
E-mail:
|
|
|
|
A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének aláírása:
|
|
|
|
Név:
|
|
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
|
|
Kelt:
|
|
|
|
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
|
________________
15. MELLÉKLET
KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLY IRÁNTI MEGKERESÉS
A megállapodás KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLYRŐL szóló fejezete 154. cikkének hatálya alá tartozó illetékes hatóságoknak ezt a formanyomtatványt kell alkalmazniuk.
A megadott információknak relevánsaknak kell lenniük, és nem haladhatják meg a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértéket, a vonatkozó adatvédelmi követelményekkel összhangban.
|
A. SZAKASZ
Ügyszám:
A megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
Megkereső hatóság:
A megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
Megkeresett hatóság (amennyiben ismert):
|
|
B. SZAKASZ: Sürgősség
Kérjük, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn:
☐
Bizonyíték elrejtése vagy megsemmisítése
☐
Tárgyalás közelgő időpontja
☐
Őrizetben levő személy
☐
Az elévülési idő lejár
☐
Bármely egyéb ok
Kérjük, részletezze:
A megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőket a megállapodás 159. cikke tartalmazza. Ha azonban sürgős megkeresésről van szó, és/vagy meghatározott időpontban/időpontig intézkedést igényel, kérjük, ezt tüntesse fel, és fejtse ki ennek okát:
|
|
C. SZAKASZ: Bizalmas jelleg
☐
E megkeresés bizalmas.
Kérjük, adjon meg további információkat, amennyiben ezek relevánsak:
|
|
D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi vagy egyidejű jogsegély iránti megkereséssel
Kérjük, adott esetben határozza meg az ezen vagy más kapcsolódó eljárásokban a szóban forgó bizonyíték megszerzése érdekében tett esetleges lépéseket. Kérjük, tüntesse fel, hogy ez a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés kiegészít-e valamilyen, a megkeresett tagállamnak vagy – ha a megkeresett fél Gibraltár – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak vagy adott esetben más államnak vagy az Egyesült Királyságnak korábban vagy egyidejűleg elküldött, jogsegély iránti megkeresést.
☐
Korábbi kapcsolatfelvétel a bűnüldöző hatóságokkal, ügyészekkel vagy más hatóságokkal
Adja meg a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár volt a megkereső fél – az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében megvalósított esetleges korábbi kapcsolatfelvétel részleteit, beleértve az állam nevét (az Egyesült Királyság esetében ideértve azt is, hogy az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében vagy egyéb módon volt-e annak a címzettje), a megkeresett hatóságot, a vonatkozó elérhetőségeket és az ügyek hivatkozási számát:
☐
Korábbi kapcsolódó vagy egyidejű kölcsönös jogsegély iránti megkeresés vagy európai nyomozási határozat
Adott esetben adja meg az egyéb megkeresések azonosításához szükséges információkat, ideértve az állam nevét (az Egyesült Királyság esetében ideértve azt is, hogy az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében vagy egyéb módon volt-e annak a címzettje), a hatóságot, amelyhez a megkeresést eljuttatták, a megkeresés dátumát, valamint a megkereső és a megkeresett hatóságok által adott hivatkozási számokat: …………………………………………………................................................................................
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
☐
Egyéb
Adott esetben adjon meg információkat az említett másik jogsegély iránti megkeresésről:
|
|
E. SZAKASZ: A megkeresés indokolása
1.
A bűncselekmény(ek) jogi minősítése
Annak érdekében, hogy a kérelmet a megfelelő szervhez továbbítsák, tüntesse fel a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellegét és jogi minősítését:
Kérjük, adja meg a maximális büntetést, az elévülési időt és adott esetben a törvényi rendelkezés/jogszabály szövegét, ezen belül a büntetésekre vonatkozó rendelkezéseket:
2.
A tények összefoglalása
A jogsegély iránti megkeresés tárgyát képező bűncselekmény(ek) alapjául szolgáló magatartás leírása és az alapjául szolgáló tények összefoglalása:
Az eljárási iratok és bírósági határozatok kézbesítéséhez adja meg a kézbesítendő irat(ok) és/vagy határozat(ok) rövid összefoglalóját, amennyiben az nem érhető el a megkeresett tagállam vagy – ha a megkeresett fél Gibraltár – a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság nyelvén: ………………………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………
Egyéb megkeresések esetén ismertesse, hogy a kért bizonyíték/intézkedés hogyan segítheti elő a bűncselekmény(ek) kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását:
|
|
A nyomozás/eljárás szakasza:
☐
nyomozás
☐
büntetőeljárás alá vonás
☐
tárgyalás
☐
egyéb, pontosítsa:
Adott esetben az e bizonyíték megszerzéséhez kapcsolódó kockázatok:
Minden olyan egyéb információ, amelyet a megkereső tagállam vagy – ha a megkereső fél Gibraltár – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hasznosnak tart a végrehajtó hatóság számára a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során, ha van ilyen:……………………….
3.
Az eljárás típusa, amelynek céljából a megkeresést kibocsátották:
☐
olyan bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott eljárás, amelynek büntetése a jogsegély iránti megkeresés idején a megkereső tagállam vagy – ha a megkereső fél Gibraltár – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságainak a joghatósága alá tartozik.
☐
a közigazgatósági hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a megkereső vagy a megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nemzeti joga alapján jogsértésként büntetendők, amennyiben a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet.
|
|
F. SZAKASZ: Az érintett természetes vagy jogi személyek személyazonossága
Kérjük, csak olyan információkat adjon meg, amelyek relevánsak, és nem haladják meg a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértéket. Ha egynél több személy érintett, kérjük, minden egyes személyre vonatkozóan adja meg az információkat.
1.
Adja meg az intézkedés által érintett személy(ek) személyazonosságára vonatkozó összes információt, amennyiben azok ismertek:
(i)
Természetes személy(ek) esetében
Név:
Utónév (utónevek):
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám:
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonosító igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
Születési idő:
Születési hely:
Tartózkodási hely és/vagy ismert cím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert cím:
Munkahely (az elérhetőségekkel együtt):
Egyéb elérhetőségek (e-mail, telefonszám):
A személy által értett nyelv(ek):
Kérjük, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban:
☐
Gyanúsított vagy vádlott
☐
Áldozat
☐
Tanú
☐
Szakértő
☐
Harmadik fél
☐
Egyéb (kérjük, részletezze):
|
|
(ii)
Jogi személy(ek) esetében
Név:
A jogi személy formája:
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
A jogi személy bejegyzett székhelye:
Cégjegyzékszám:
A jogi személy címe:
Egyéb elérhetőségek (e-mail, telefonszám): …………………………………………………………...
A jogi személy képviselőjének neve:
Kérjük, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban:
☐
Gyanúsított vagy vádlott
☐
Áldozat
☐
Tanú
☐
Szakértő
☐
Harmadik fél
☐
Egyéb (kérjük, részletezze):
2.
Egyéb releváns információ:
|
|
G. SZAKASZ: A kért intézkedés
1.
Kérjük, határozza meg a kért intézkedést:
☐
Felkutatás és lefoglalás (Bejelölés esetén ki kell tölteni a H1. szakaszt)
☐
Iratok és/vagy üzleti nyilvántartások biztosítása
☐
Banki iratok vagy más pénzügyi intézményektől származó információk biztosítása (Bejelölés esetén ki kell tölteni a H2. szakaszt)
☐
Eljárási iratok és bírósági határozatok kézbesítése a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság segítségével
☐
Olyan információk vagy bizonyítékok megszerzése, amelyek már a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság birtokában vannak
☐
A rendőrség vagy igazságügyi hatóság adatbázisaiban fellelhető információ megszerzése
☐
Tanúvallomások és kihallgatások (Bejelölés esetén ki kell tölteni az F. szakaszt [Az érintett természetes vagy jogi személyek személyazonossága] és az I. szakaszt [A végrehajtáshoz kért alaki követelmények és eljárások]):
☐
tanú
☐
szakértő
☐
gyanúsított vagy vádlott
☐
áldozat
☐
harmadik fél
☐
Videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő kihallgatásra irányuló megkeresés esetén. (Bejelölés esetén ki kell tölteni a H4. szakaszt)
☐
tanú
☐
szakértő
☐
gyanúsított vagy vádlott
☐
áldozat
☐
harmadik fél
|
|
☐
Előfizetőre/szervezetre vonatkozó adatok megszerzése (bejelölés esetén ki kell tölteni a H3. szakaszt)
☐
Forgalmi adatok / eseményadatok (beleértve a helymeghatározó adatokat is) megszerzése (bejelölés esetén ki kell tölteni a H3. szakaszt)
☐
Tartalmi adatok megszerzése (bejelölés esetén ki kell tölteni a H3. szakaszt)
☐
Valós idejű, folyamatos és meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmény:
☐
banki és egyéb pénzügyi műveletek nyomon követése
☐
ellenőrzött szállítások
☐
egyéb (ha igen, kérjük, nevezze meg):
☐
Ideiglenes intézkedés(ek) a bizonyítékok megőrzése, a meglévő helyzet fenntartása vagy a veszélyeztetett jogi érdekek védelme céljából (bejelölés esetén ki kell tölteni a H5. szakaszt)
☐
Őrizetben levő személy ideiglenes átadása a megkereső tagállamnak vagy Gibraltárnak, amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső fél (bejelölés esetén ki kell tölteni a H6. szakaszt)
☐
Őrizetben levő személy ideiglenes átadása a megkeresett tagállamnak vagy Gibraltárnak, amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél (bejelölés esetén ki kell tölteni a H6. szakaszt)
☐
Fedett nyomozás (bejelölés esetén ki kell tölteni a H7. szakaszt)
☐
Műszaki adatrögzítő eszközök használata a megkeresett tagállam vagy Gibraltár területén, amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél (adott esetben)
☐
Egyéb (ha igen, kérjük, nevezze meg):
2.
Kérjük, ismertesse a kért jogsegélyt, és – amennyiben ez ismert –, a bizonyítékok (feltételezett) fellelhetőségi helyét, valamint az intézkedés végrehajtásához szükséges minden egyéb információt. Alaki követelmények vagy eljárások betartására vonatkozó kérések esetén lásd az I. szakaszt:
|
|
H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekkel szemben támasztott további követelmények
Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek)re vonatkozó szakaszokat:
|
|
H1. SZAKASZ: Felkutatás és lefoglalás
A felkutatással kapcsolatos természetes vagy jogi személy. Ha egynél több személy érintett, kérjük, mindegyikre vonatkozóan adja meg az információkat:
Átvizsgálandó helyiségek. Kérjük, részletezze, hogy a személy hogyan kapcsolódik az adott helyiségekhez. Ha egynél több személy érintett, kérjük, mindegyikre vonatkozóan adja meg az információkat:
Milyen bizonyítékokat kérnek? Határozza meg a lehető legrészletesebben azokat a dolgokat, amelyre a kért kutatás irányul:
Miért gondolja úgy, hogy a bizonyíték valószínűleg a fent említett helyen található, és az miért releváns és érdemi jelentőségű a vizsgálat szempontjából:
Fennáll-e annak kockázata, hogy titoktartási kötelezettség alá tartozó anyagokat foglalnak le? Amennyiben igen, kérjük, ismertesse a részleteket:
Szükséges-e a megkereső terület bármely tisztviselőjének jelenléte a keresés során? (Ha igen, fejtse ki az I. szakaszban):
☐
Igen
☐
Nem
Bármilyen olyan ismert információ, amely más területeken vagy államokban folytatott nyomozásokhoz kapcsolódik, és esetlegesen érinti a felkutatásra és lefoglalásra irányuló jelen megkeresést:
Kérjük, adjon meg minden egyéb lényeges információt a felkutatással és lefoglalással kapcsolatban:
|
|
H2. SZAKASZ: Információ a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
Ha egynél több számla érintett, kérjük, minden egyes számlára vonatkozóan adja meg az információkat.
Kérjük, adja meg, milyen információkat kérnek:
☐
Olyan bankszámlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
☐
Olyan egyéb pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
☐
Banki műveletekre vonatkozó információk:
☐
Bankszámlakivonatok
☐
Számlanyitási dokumentáció
☐
Meghatalmazás vagy a számlához tartozó további név
☐
Egyéb (ha igen, kérjük, nevezze meg):
☐
Egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információk:
☐
Számlakivonatok
☐
Számlanyitási dokumentáció
☐
Meghatalmazás vagy a számlához tartozó további név
☐
Egyéb (ha igen, kérjük, nevezze meg):
|
|
Amennyiben rendelkezésre áll, kérjük, adja meg:
Számlatulajdonos neve:
A bank/pénzügyi intézmény neve:
IBAN-szám vagy számlaszám és bankazonosító:
A tranzakciók időkerete:
☐
Egyéb (ha igen, kérjük, nevezze meg):
Kérjük, adjon további indokolást arra vonatkozóan, hogy ezek a bizonyítékok miért lehetnek relevánsak és érdemi jelentőségűek a nyomozás szempontjából, beleértve a számla és az elkövetett bűncselekmény közötti kapcsolatot is:
Kérjük, szükség esetén adjon meg minden olyan további információt, amely a megkeresés teljesítéséhez valószínűleg szükséges:
|
|
H3. SZAKASZ: Előfizetői, forgalmi, helymeghatározó és tartalmi adatok
A kérelmezett adat típusa:
☐
Előfizető/szervezet adatai (pl. előfizetés telefonszámra vagy IP-címre), részletezve:
☐
Forgalmi adatok / eseményadatok, részletezve:
☐
Helymeghatározó adatok, részletezve:
☐
Tartalmi adatok (pl. webes/mailbox dump vagy üzenetnapló, pillanatkép), részletezve:
☐
Egyéb, pontosítsa:
Az előfizetői, forgalmi vagy helymeghatározó adatokra és tartalmi adatokra vonatkozó összes megkereséshez meg kell adni a következő információkat:
☐
Dátum (ÉÉÉÉ/HH/NN):
☐
Időbélyegző (óó:pp:mm):
☐
Időzóna:
Adjon meg további részleteket a kért adatok azonosításának elősegítése érdekében:
☐
IP-cím (és adott esetben portszám):
☐
Telefonszám(ok):
☐
IMEI-szám(ok):
☐
Egyéb (kérjük, részletezze):
|
|
H4. SZAKASZ: Video- vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítés
Videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő kihallgatásra irányuló megkeresés esetén:
Kérjük, adja meg a kihallgatást lefolytató hatóság nevét (kérjük, adja meg a kihallgatást lefolytató személy nevét/elérhetőségi adatait/az általa beszélt nyelvet, amennyiben rendelkezésre áll):
Javasolt dátum (ÉÉÉÉ/HH/NN):
A konferencia kezdete (óó:pp:mm):
Időzóna:
A kihallgatás hozzávetőleges hossza:
Technikai részletek:
Az oldal neve:
Kommunikációs rendszer:
A technikus elérhetősége (nyelv):
A kihallgatást megelőző teszt dátuma és ideje:
A kihallgatást megelőző tesztet lefolytató személy elérhetőségi adatai, ha ismertek:
A nyelvhasználatra és tolmácsolásra vonatkozó szabályok:
Bármilyen egyéb követelmény (ha van ilyen, kérjük, részletezze):
|
|
☐
Ez a megkeresés a vádlottra vagy a gyanúsítottra vonatkozik, és a kihallgatásra e személy ügyének tárgyalásán belül vagy annak részeként kerül sor
Annak oka(i), hogy miért nem kívánatos vagy lehetséges a tanú vagy szakértő személyes megjelenése (csak adott esetben kell kitölteni):
Kérjük, tüntesse fel, hogy az egyén, a gyanúsított vagy a vádlott hozzájárulását adta-e:
☐
Igen
☐
Nem
☐
Kérem az érintett hozzájárulásának kérését e megkeresés továbbvitele előtt
|
|
H5. SZAKASZ: Ideiglenes intézkedések
A bizonyítékok megőrzését, a meglévő helyzet fenntartását vagy a veszélyeztetett jogi érdekek védelmét célzó ideiglenes intézkedés(ek)re irányuló megkeresések esetében jelezze, ha
☐
a megkeresés tárgyát át kell adni a megkereső tagállamnak vagy Gibraltárnak, amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső fél
☐
a megkeresés tárgya a megkeresett tagállamban vagy Gibraltáron marad, amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél; kérjük, adja meg az alábbiak tervezett időpontját:
az ideiglenes intézkedés visszavonása:
a megkeresés tárgyára vonatkozó későbbi megkeresés benyújtása:
|
|
H6. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása
1.
Ha nyomozati célból egy őrizetben levő személy átadását kérik a megkereső tagállamba vagy Gibraltárra – amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkereső fél –, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
☐
Igen
☐
Nem
☐
Kérem az érintett hozzájárulásának beszerzését
2.
Ha nyomozati célból egy őrizetben levő személy átadását kérik a megkeresett tagállamba vagy Gibraltárra – amely esetben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a megkeresett fél –, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
☐
Igen
☐
Nem
Kérjük, szükség esetén adjon meg további információkat:
|
|
H7. SZAKASZ: Fedett nyomozás
Kérjük, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség a fedett nyomozati intézkedésre:
Kérjük, adja meg a következő információkat:
(a)
A fedett nyomozás célszemélyének azonosítására szolgáló információk:
(b)
A fedett intézkedés tervezett kezdő időpontja és időtartama:
(c)
A járművek adatai/a fedett intézkedés címe:
(d)
Kérjük, szükség esetén adjon meg minden olyan további információt, amely e megkeresés teljesítése szempontjából lényeges:
|
|
I. SZAKASZ: A végrehajtáshoz kért alaki követelmények és eljárások
1.
Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
☐
A megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság érintett/illetékes hatóságának meg kell felelnie a következő alaki követelményeknek és eljárásoknak (beleértve az adott személlyel közlendő jogokat/figyelmeztetéseket):
2.
Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
☐
Kérjük, hogy a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egy vagy több tisztviselője részt vehessen a megkeresés végrehajtásában, támogatást nyújtva a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak.
A tisztviselők neve, beosztása és elérhetőségei:
A kommunikáció során használható nyelvek, amennyiben eltérnek a J. szakaszban megjelölt nyelvtől:
A megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tisztviselője(i) által nyújtandó jogsegély jellege és/vagy bármely további lényeges információ:
3.
Az információk és/vagy bizonyítékok biztonságos továbbítása
Kérjük, adjon meg egy biztonságos elektronikus átviteli útvonalat, ha az elektronikus továbbítás elfogadható:
Amennyiben az elektronikus továbbítást nem fogadják el, vagy ebben az esetben az nem lenne megfelelő, kérjük, jelezze a kért továbbítási módot:………………………………………….
|
|
J. SZAKASZ: A megkeresést kibocsátó hatóság adatai
1.
A megkeresést kibocsátó hatóság neve:
A képviselő/kapcsolattartó neve:
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
2.
Ha eltér a fentiektől, a nyomozást végző hatóság neve:
A nyomozást folytató tisztviselő neve és beosztása:
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
3.
A megkereső hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
4.
Amennyiben a fent megadottól eltér, azon személy(ek) elérhetősége, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni vagy akivel (akikkel) meg lehet állapodni a bizonyíték átadásának gyakorlati részleteit illetően:
Név/Beosztás/Szervezet:
Cím:
E-mail:
Kapcsolattartó telefonszáma:
|
|
K. SZAKASZ: Aláírás
E formanyomtatvány aláírásával igazolom, hogy:
–
a megkeresés e formanyomtatvány szerinti tartalma helytálló és pontos,
–
e megkeresést illetékes hatóság bocsátotta ki,
–
e megkeresés benyújtása az eljárás szempontjából szükséges, és
–
a kért nyomozási cselekményeket hasonló belföldi ügyben azonos feltételek mellett lehetett volna elrendelni, és adott esetben a szükséges engedélyt beszerezték.
A megkereső hatóság és/vagy képviselőjének aláírása:
Név:
Betöltött tisztség:
Kelt:
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
A csatolmányok jegyzéke (adott esetben):
|
________________
16. MELLÉKLET
BEFAGYASZTÁS ÉS ELKOBZÁS
Befagyasztás / Ideiglenes intézkedések iránti
megkeresés formanyomtatványa
|
A. SZAKASZ
|
|
A megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
|
|
A megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
|
|
B. SZAKASZ: Sürgősség
|
|
A sürgősség oka és/vagy a végrehajtás kért időpontja:
|
|
A befagyasztás iránti megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőket e megállapodás 169. cikke (Ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettség) tartalmazza. Ugyanakkor, ha rövidebb vagy meghatározott határidőre van szükség, kérjük, hogy jelölje meg az időpontot, és nevezze meg a sürgősség okát:
|
|
C. SZAKASZ: Érintett személyek
|
|
Adjon meg minden ismert információt azon 1. természetes vagy 2. jogi személy(ek) azonosítására vonatkozóan, aki(ket)t vagy amely(ek)et a befagyasztás iránti megkeresés érint, vagy azon személy(ek) azonosítására vonatkozóan, aki(k)nek vagy amely(ek)nek a befagyasztás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyon a tulajdonát képezi (ha több személy érintett, kérjük, mindegyik személy esetében adja meg az információkat):
|
|
1.
Természetes személy:
|
|
Név:
|
|
Utónév (utónevek):
|
|
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen):
|
|
Felvett nevek (ha van ilyen):
|
|
Nem:
|
|
Állampolgárság:
|
|
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám:
|
|
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonosító igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
|
|
Születési idő:
|
|
Születési hely:
|
|
Tartózkodási hely és/vagy ismert cím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert cím:
|
|
A személy által értett nyelv(ek):
|
|
Kérjük, jelölje meg, hogy e személy ellen irányul-e a befagyasztás iránti megkeresés, vagy az ő tulajdonát képezi-e a befagyasztás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyon:
|
|
2.
Jogi személy:
|
|
Név:
|
|
A jogi személy formája:
|
|
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
|
|
Bejegyzett székhely:
|
|
Cégjegyzékszám:
|
|
A jogi személy címe:
|
|
A jogi személy képviselőjének neve:
|
|
Kérjük, jelölje meg, hogy az érintett jogi személy ellen irányul-e a befagyasztás iránti megkeresés, vagy annak tulajdonát képezi-e a befagyasztás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyon:
|
|
Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérjük, adja meg a helyet, ahol a befagyasztási intézkedés végrehajtandó:
|
|
3.
Harmadik felek:
|
|
(i)
Olyan harmadik felek, akiknek vagy amelyeknek a befagyasztás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyonnal kapcsolatos jogait a megkeresés közvetlenül sérti (személyazonosság és okok) (ha van ilyen):
|
|
(ii)
Amennyiben harmadik feleknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, kérjük, csatolja az ezt bizonyító dokumentumokat.
|
|
4.
Kérjük, itt közölje az olyan egyéb információkat, amelyek segítségül szolgálnak a befagyasztás iránti megkeresés teljesítéséhez:
|
|
D. SZAKASZ: Érintett vagyon
|
|
Adjon meg minden ismert információt a befagyasztás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyoni eszközökről. Kérjük, adjon részletes információkat a vagyon egészéről és az egyes vagyontárgyakról (ha vannak ilyenek):
|
|
1.
Pénzösszeg esetében:
|
|
(i)
Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az adott személy a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban vagyonnal/jövedelemmel rendelkezik.
|
|
(ii)
E személy vagyonának/jövedelemforrásának leírása és helye.
|
|
(iii)
E személy vagyonának/jövedelemforrásának pontos helye.
|
|
(iv)
E személy bankszámlaadatai (ha ismertek).
|
|
2.
Ha a befagyasztás iránti megkeresés meghatározott vagyontárgy(ak)ra (vagy e vagyontárggyal/vagyontárgyakkal egyenértékű vagyonra) vonatkozik:
|
|
(i)
Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a meghatározott vagyontárgy(ak) a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban található(k).
|
|
(ii)
A meghatározott vagyontárgy(ak) leírása és helye.
|
|
(iii)
Egyéb lényeges információk.
|
|
3.
A befagyasztás vagy végrehajtás tárgyát képező teljes összeg a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban (számmal és betűvel, jelölje meg a pénznemet):
|
|
E. SZAKASZ: A befagyasztás iránti megkeresés vagy a befagyasztást elrendelő határozat kibocsátásának oka (adott esetben)
|
|
A tények összefoglalása:
|
|
1.
Ismertesse a befagyasztás iránti megkeresés vagy a határozat kibocsátásának okait, beleértve az alapul szolgáló tények és a befagyasztás okainak összefoglalását, a vád szerinti, nyomozás vagy eljárás tárgyát képező bűncselekmény(ek) leírását, azt, hogy mely szakaszig jutott a nyomozás vagy eljárás, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt.
|
|
2.
Azon bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, amely(ek)hez kapcsolódóan a befagyasztás iránti megkeresést benyújtották vagy a határozatot kibocsátották, és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések.
|
|
3.
A következők csak abban az esetben alkalmazandók, ha a 176. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés(ek)re került sor: A megállapodás megtagadásának okai a megkereső és a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében: adott esetben jelöljön meg a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint meghatározott alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyek büntetési tételének felső határa a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés: Amennyiben a befagyasztás iránti megkeresés vagy a befagyasztást elrendelő határozat több bűncselekményre vonatkozik, kérjük, jelölje meg azokat sorszámuk feltüntetésével a bűncselekmények alábbi felsorolásában (a fenti 1. és 2. pontban leírt bűncselekményeknek megfelelő sorszámmal):
|
|
☐
bűnszervezetben való részvétel
|
|
☐
a [X]. mellékletben meghatározott terrorizmus
|
|
☐
emberkereskedelem
|
|
☐
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
|
|
☐
kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
korrupció, beleértve a vesztegetést is
|
|
☐
csalás, ideértve valamely tagállam, az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
|
|
☐
bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
|
|
☐
pénzhamisítás
|
|
☐
számítógépes bűncselekmények
|
|
☐
környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is
|
|
☐
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás
|
|
☐
szándékos emberölés
|
|
☐
súlyos testi sértés
|
|
☐
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
|
|
☐
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
|
|
☐
rasszizmus és idegengyűlölet
|
|
☐
szervezett vagy fegyveres rablás
|
|
☐
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme
|
|
☐
csalás
|
|
☐
védelmi pénz szedése és zsarolás
|
|
☐
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás
|
|
☐
hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedés
|
|
☐
fizetési eszközök hamisítása
|
|
☐
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
|
|
☐
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
lopott gépjárművek kereskedelme
|
|
☐
erőszakos közösülés
|
|
☐
gyújtogatás
|
|
☐
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
|
|
☐
légi jármű, hajó vagy űreszköz jogellenes hatalomba kerítése
|
|
☐
szabotázs
|
|
4.
Bármely egyéb lényeges információ (például a vagyon és a bűncselekmény közötti kapcsolat):
|
|
F. SZAKASZ: Bizalmas jelleg
|
|
☐
A megkeresésben szereplő információkat a végrehajtás után titkosan kell kezelni:
|
|
☐
A végrehajtás során betartandó, meghatározott alakiságok:
|
|
G. SZAKASZ: Több tagállamhoz, illetve – ha a megkereső fél valamely tagállam – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz és egy vagy több tagállamhoz intézett megkeresés
|
|
Ha a befagyasztás iránti megkeresést több tagállamhoz, illetve – ha a megkereső fél valamely tagállam – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz és egy vagy több tagállamhoz intézték, adja meg az alábbi információkat:
|
|
1.
A befagyasztás iránti megkeresést a következő tagállamoknak is továbbították (tagállam és hatóság):
|
|
2.
Kérjük, adja meg a több tagállamhoz, illetve – ha a megkereső fél valamely tagállam – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz és egy vagy több tagállamhoz intézett, befagyasztás iránti megkeresés okait:
|
|
3.
A vagyoni eszközök értéke (ha ismert) az egyes megkeresett tagállamokban:
|
|
4.
Kérjük, itt jelölje meg a meghatározott igényeket:
|
|
H. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi befagyasztás iránti megkereséssel vagy befagyasztást elrendelő határozattal
|
|
Adott esetben adja meg a korábbi vagy kapcsolódó, befagyasztás iránti megkeresések azonosításához szükséges információkat:
|
|
1.
A megkeresés vagy a határozat kibocsátásának és továbbításának időpontja:
|
|
2.
A hatóság, amelyhez azt továbbították:
|
|
3.
A kibocsátó és a végrehajtó hatóságok által adott hivatkozási szám:
|
|
I. SZAKASZ: Elkobzás
|
|
Ezt a befagyasztás iránti megkeresést a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban kibocsátott elkobzást elrendelő határozat kíséri-e (az elkobzást elrendelő határozat hivatkozási száma):
|
|
☐
Igen, hivatkozási szám:
|
|
☐
Nem
|
|
A vagyonnak befagyasztás hatálya alatt kell-e maradnia a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban az elkobzást elrendelő határozat továbbításáig és végrehajtásáig (az elkobzást elrendelő határozat benyújtásának várható időpontja, ha ismert):
|
|
J. SZAKASZ: Jogorvoslati lehetőségek (adott esetben)
|
|
Kérjük, jelezze, ha a befagyasztás iránti megkeresés / befagyasztást elrendelő határozat kibocsátásával szemben jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, és ha igen, kérjük, részletezze (a jogorvoslati lehetőség leírása, beleértve a szükséges intézkedéseket és a határidőket is):
|
|
K. SZAKASZ: Kibocsátó hatóság
|
|
Ha a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban érvényben van olyan befagyasztást elrendelő határozat, amely e befagyasztás iránti megkeresés alapját képezi, kérjük, adja meg a következő adatokat:
|
|
1.
A kibocsátó hatóság típusa:
|
|
☐
bíró, bíróság, ügyész
|
|
☐
A megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kijelölt más illetékes hatóság
|
|
2.
Elérhetőségek:
|
|
A kibocsátó hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
A kibocsátó hatóság és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja a befagyasztás / ideiglenes intézkedések iránti megkeresés tartalmának pontosságát és helytállóságát:
|
|
Név:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Kelt:
|
|
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
|
|
L. SZAKASZ: Érvényesítő hatóság
|
|
Kérjük, ha alkalmazandó, jelölje meg a befagyasztás / ideiglenes intézkedések iránti megkeresést érvényesítő hatóság típusát:
|
|
☐
bíró, bíróság, ügyész
|
|
☐
a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kijelölt más illetékes hatóság
|
|
Az érvényesítő hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
Az illetékes hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
M. SZAKASZ: Központi hatóság
|
|
Kérjük, adja meg a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban a befagyasztás iránti megkeresések adminisztratív továbbításáért és átvételéért felelős központi hatóságot:
|
|
A központi hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
Az illetékes hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
N. SZAKASZ: További információk
|
|
1.
Kérjük, jelölje meg, hogy a megkereső tagállammal vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal való kapcsolattartás során az alábbiak közül melyik a fő kapcsolattartó:
|
|
☐
kibocsátó hatóság
|
|
☐
illetékes hatóság
|
|
☐
központi hatóság
|
|
2.
Ha a fent megadottól eltér, kérjük, adja meg azon személy(ek) elérhetőségét, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni a befagyasztás iránti megkereséssel kapcsolatban:
|
|
Név/Beosztás/Szervezet:
|
|
Cím:
|
|
E-mail-cím/Telefonszám:
|
|
A kibocsátó hatóság és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja a befagyasztás / ideiglenes intézkedések iránti megkeresés tartalmának pontosságát és helytállóságát:
|
|
Név:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Kelt:
|
|
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
|
|
O. SZAKASZ: Mellékletek
|
|
Amennyiben a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban befagyasztást elrendelő határozatot bocsátottak ki, a befagyasztást elrendelő határozat eredeti példányát vagy megfelelően hitelesített másolatát be kell nyújtani a befagyasztás / ideiglenes intézkedések iránti megkeresés formanyomtatványával együtt.
|
Elkobzás iránti megkeresés formanyomtatványa
|
A. SZAKASZ
|
|
A megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
|
|
A megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság:
|
|
B. SZAKASZ: Elkobzást elrendelő határozat
|
|
A kibocsátás időpontja:
|
|
A határozat jogerőre emelkedésének időpontja:
|
|
Hivatkozási szám:
|
|
A határozatban megállapított teljes összeg, számmal és betűvel (jelölje meg a pénznemet)
|
|
A végrehajtás tárgyát képező összeg a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, vagy meghatározott vagyontárgy(ak) esetében a vagyon leírása és helye
|
|
Kérjük, részletezze az elkobzást elrendelő határozattal kapcsolatos bírósági megállapításokat:
|
|
☐
a vagyon bűncselekményből származó jövedelem, vagy részben vagy egészben az ilyen jövedelemmel egyenértékű
|
|
☐
a vagyon ilyen bűncselekmény elkövetésének eszköze
|
|
☐
a vagyon kiterjesztett hatályú elkobzás alá vonható
|
|
☐
a vagyon bármely más, elkobzási hatáskörökkel kapcsolatos rendelkezés alapján elkobzás hatálya alá tartozik, beleértve a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárást követően a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint jogerős ítélet nélkül alkalmazott elkobzást is
|
|
C. SZAKASZ: Érintett személyek
|
|
Adjon meg minden ismert információt azon 1. természetes vagy 2. jogi személy(ek) azonosítására vonatkozóan, aki(ket)t vagy amely(ek)et az elkobzás iránti megkeresés érint (ha több személy érintett, kérjük, mindegyik személy esetében adja meg az információkat):
|
|
1.
Természetes személy:
|
|
Név:
|
|
Utónév (utónevek):
|
|
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen):
|
|
Felvett nevek (ha van ilyen):
|
|
Nem:
|
|
Állampolgárság:
|
|
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám:
|
|
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonosító igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
|
|
Születési idő:
|
|
Születési hely:
|
|
Tartózkodási hely és/vagy ismert cím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert cím:
|
|
A személy által értett nyelv(ek):
|
|
Kérjük, jelölje meg, hogy e személy ellen irányul-e az elkobzás iránti megkeresés, vagy az ő tulajdonát képezi-e az elkobzás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyon:
|
|
2.
Jogi személy:
|
|
Név:
|
|
A jogi személy formája:
|
|
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
|
|
Bejegyzett székhely:
|
|
Cégjegyzékszám:
|
|
A jogi személy címe:
|
|
A jogi személy képviselőjének neve:
|
|
Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérjük, adja meg a helyet, ahol az elkobzás iránti megkeresés végrehajtandó:
|
|
3.
Harmadik felek:
|
|
(i)
Olyan harmadik felek, akiknek vagy amelyeknek az elkobzás iránti megkeresés hatálya alá tartozó vagyonnal kapcsolatos jogait a megkeresés közvetlenül sérti (személyazonosság és okok) (ha ismert/alkalmazandó):
|
|
(ii)
Amennyiben harmadik feleknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, kérjük, csatolja az ezt bizonyító dokumentumokat.
|
|
4.
Kérjük, itt közölje az olyan egyéb információkat, amelyek segítségül szolgálnak az elkobzás iránti megkeresés teljesítéséhez:
|
|
D. SZAKASZ: Érintett vagyon
|
|
Adjon meg minden ismert információt az elkobzás hatálya alá tartozó vagyoni eszközökről. Kérjük, adjon részletes információkat a vagyon egészéről és az egyes vagyontárgyakról (ha vannak ilyenek):
|
|
1.
Pénzösszeg esetében:
|
|
(i)
Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az adott személy a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban vagyonnal/jövedelemmel rendelkezik:
|
|
(ii)
A vagyon/jövedelemforrás leírása és helye:
|
|
2.
Amennyiben a megkeresés meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:
|
|
(i)
Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a meghatározott vagyontárgy(ak) a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban található(k):
|
|
(ii)
A meghatározott vagyontárgy(ak) leírása és helye:
|
|
3.
A vagyon értéke:
|
|
(i)
A megkeresésben megállapított teljes összeg (megközelítőleges összeg):
|
|
(ii)
A végrehajtás tárgyát képező teljes összeg a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban (megközelítőleges összeg):
|
|
(iii)
Meghatározott vagyontárgy(ak) esetében a vagyon leírása és helye:
|
|
E. SZAKASZ: Az elkobzás okai
|
|
A tények összefoglalása:
|
|
1.
Ismertesse az elkobzást elrendelő határozat kibocsátásának okait, beleértve az alapul szolgáló tények és az elkobzás okainak összefoglalását, a bűncselekmények leírását, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt (például a bűncselekmény időpontját, helyét és körülményeit):
|
|
2.
Azon bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, amely(ek)hez kapcsolódóan az elkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek):
|
|
3.
A következők csak abban az esetben alkalmazandók, ha a 176. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés(ek)re került sor: A megállapodás megtagadásának okai a megkereső és a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkeresett fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében: adott esetben jelöljön meg a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság joga szerint meghatározott alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyek büntetési tételének felső határa a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés: Amennyiben az elkobzást elrendelő határozat több bűncselekményre vonatkozik, kérjük, jelölje meg azokat sorszámuk feltüntetésével a bűncselekmények alábbi felsorolásában (a fenti 1. és 2. pontban leírt bűncselekményeknek megfelelő sorszámmal):
|
|
☐
bűnszervezetben való részvétel
|
|
☐
a [X]. mellékletben meghatározott terrorizmus
|
|
☐
emberkereskedelem
|
|
☐
gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
|
|
☐
kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
korrupció, beleértve a vesztegetést is
|
|
☐
csalás, ideértve valamely tagállam, az Unió vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
|
|
☐
bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
|
|
☐
pénzhamisítás
|
|
☐
számítógépes bűncselekmények
|
|
☐
környezeti bűnözés, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is
|
|
☐
jogellenes beutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás
|
|
☐
szándékos emberölés
|
|
☐
súlyos testi sértés
|
|
☐
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
|
|
☐
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
|
|
☐
rasszizmus és idegengyűlölet
|
|
☐
szervezett vagy fegyveres rablás
|
|
☐
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme
|
|
☐
csalás
|
|
☐
védelmi pénz szedése és zsarolás
|
|
☐
iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás
|
|
☐
hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedés
|
|
☐
fizetőeszközök hamisítása
|
|
☐
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
|
|
☐
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
|
|
☐
lopott gépjárművek kereskedelme
|
|
☐
erőszakos közösülés
|
|
☐
gyújtogatás
|
|
☐
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
|
|
☐
légi jármű, hajó vagy űreszköz jogellenes hatalomba kerítése
|
|
☐
szabotázs
|
|
4.
Bármely egyéb lényeges információ (például a vagyon és a bűncselekmény közötti kapcsolat):
|
|
F. SZAKASZ: Titoktartás
|
|
☐
A megkeresésben szereplő információkat vagy azok egy részét titkosan kell kezelni
|
|
Kérjük, adjon meg minden lényeges információt:
|
|
G. SZAKASZ: Több tagállamhoz, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz és egy vagy több tagállamhoz intézett megkeresés
|
|
Ha az elkobzás iránti megkeresést több tagállamhoz, illetve – ha a megkereső fél valamely tagállam – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysághoz és egy vagy több tagállamhoz intézték, adja meg az alábbi információkat:
|
|
1.
Az elkobzás iránti megkeresést a következő tagállamoknak is továbbították (állam és hatóság):
|
|
2.
Az elkobzás iránti megkeresés több tagállam, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és egy vagy több tagállam részére történő továbbításának okai (válassza ki a megfelelő okokat):
|
|
(i)
Amennyiben a megkeresés meghatározott vagyontárgyakra vonatkozik:
|
|
☐
A megkeresés hatálya alá tartozó különböző vagyontárgyak vélhetően különböző tagállamokban, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban és egy vagy több tagállamban találhatók
|
|
☐
Az elkobzás iránti megkeresés meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és több tagállamban, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban és egy vagy több tagállamban igényel intézkedést
|
|
(ii)
Amennyiben az elkobzás iránti megkeresés pénzösszegre vonatkozik:
|
|
☐
A megkereső fél és valamely megkeresett tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén elkobozható vagyon becsült értéke valószínűsíthetően nem elegendő a határozat szerinti teljes összeg elkobzására
|
|
☐
Egyéb meghatározott igények:
|
|
3.
A vagyoni eszközök értéke (ha ismert) minden egyes megkeresett tagállamban, illetve – ha a megkereső fél valamely tagállam – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban és minden egyes megkeresett tagállamban:
|
|
4.
Ha a meghatározott vagyontárgy(ak) elkobzása több tagállamban, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban és egy vagy több tagállamban igényel intézkedést, írja le a megkeresett tagállamban vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban megteendő intézkedést:
|
|
H. SZAKASZ: A vagyon átváltása és átadása
|
|
1.
Ha az elkobzás iránti megkeresés meghatározott vagyontárgyat érint, jelezze, hogy a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság engedélyezi-e, hogy az elkobzást a megkeresett tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban a vagyon értékének megfelelő pénzösszeg elkobzása révén hajtsák végre:
|
|
☐
Igen
|
|
☐
Nem
|
|
2.
Ha az elkobzás pénzösszeget érint, jelezze, hogy az elkobzás iránti megkeresés végrehajtásából származó pénzen kívül más vagyon is átadható-e a megkereső tagállamnak vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak:
|
|
☐
Igen
|
|
☐
Nem
|
|
I. SZAKASZ: Szabadságvesztés nemteljesítés esetén és az adott személy szabadságát korlátozó más intézkedések
|
|
Kérjük, jelezze, hogy a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság engedélyezi-e, hogy a megkeresett tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nemteljesítés esetén szabadságvesztést vagy az adott személy szabadságát korlátozó más intézkedést alkalmazzon abban az esetben, ha nincs lehetőség az elkobzás iránti megkeresés teljes mértékű vagy részleges végrehajtására:
|
|
☐
Igen
|
|
☐
Nem
|
|
J. SZAKASZ: Visszaszolgáltatás vagy a sértett kártérítése
|
|
1.
Kérjük, adott esetben jelezze, hogy:
|
|
☐
A kibocsátó hatóság vagy a megkereső tagállam, illetve – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság más illetékes hatósága határozatot bocsátott ki a sértettnek a következő pénzösszeggel történő kártérítéséről vagy részére e pénzösszeg visszaszolgáltatásáról:
|
|
☐
A kibocsátó hatóság vagy a megkereső tagállam, illetve – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság más illetékes hatósága határozatot bocsátott ki a sértett részére a következő, nem pénzbeli vagyon visszaszolgáltatásáról:
|
|
2.
A sértett részére vagyon visszaszolgáltatásáról vagy a sértett kártérítéséről szóló határozattal kapcsolatos adatok:
|
|
Kibocsátó hatóság (hivatalos megnevezés):
|
|
A határozat dátuma:
|
|
A határozat hivatkozási száma (amennyiben rendelkezésre áll):
|
|
A visszaszolgáltatandó vagyon leírása vagy a kártérítésként megítélt összeg:
|
|
A sértett neve:
|
|
A sértett címe:
|
|
K. SZAKASZ: Jogorvoslat
|
|
Kérjük, jelezze, ha az elkobzást elrendelő határozat kibocsátásával szemben már jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, és amennyiben igen, kérjük, részletezze (a jogorvoslati lehetőség leírása, beleértve a szükséges intézkedéseket és a határidőket is):
|
|
L. SZAKASZ: Kibocsátó hatóság
|
|
Kérjük, adja meg az elkobzás iránti megkeresést a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban kibocsátó hatóság adatait:
|
|
1.
A kibocsátó hatóság típusa:
|
|
☐
bíró, bíróság, ügyész
|
|
☐
a megkereső tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kijelölt más illetékes hatóság
|
|
2.
Elérhetőségek:
|
|
A kibocsátó hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
A kibocsátó hatóság és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja az elkobzás iránti megkeresés tartalmának pontosságát és helytállóságát:
|
|
Név:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Kelt:
|
|
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
|
|
M. SZAKASZ: Érvényesítő hatóság
|
|
Kérjük, ha alkalmazandó, jelölje meg az elkobzás iránti megkeresést érvényesítő hatóság típusát:
|
|
☐
bíró, bíróság, ügyész
|
|
☐
a kibocsátó tagállam vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kijelölt más illetékes hatóság
|
|
Az érvényesítő hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
Az illetékes hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
N. SZAKASZ: Központi hatóság
|
|
Kérjük, adja meg a megkereső tagállamban vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban az elkobzás iránti megkeresés adminisztratív továbbításáért és átvételéért felelős központi hatóságot:
|
|
A központi hatóság hivatalos megnevezése:
|
|
Képviselőjének neve:
|
|
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
|
|
Ügyiratszám:
|
|
Cím:
|
|
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
|
|
E-mail:
|
|
Az illetékes hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
|
|
O. SZAKASZ: További információk
|
|
1.
Kérjük, jelölje meg, hogy a megkereső tagállammal vagy – ha Gibraltár a megkereső fél – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királysággal való kapcsolattartás során az alábbiak közül melyik a fő kapcsolattartó:
|
|
☐
kibocsátó hatóság
|
|
☐
illetékes hatóság
|
|
☐
központi hatóság
|
|
2.
Ha a fent megadottól eltér, kérjük, adja meg azon személy(ek) elérhetőségét, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni az elkobzás iránti megkereséssel kapcsolatban:
|
|
Név/Beosztás/Szervezet:
|
|
Cím:
|
|
E-mail-cím/Telefonszám:
|
|
P. SZAKASZ: Mellékletek
|
|
Az elkobzást elrendelő határozat eredeti példányát vagy megfelelően hitelesített másolatát be kell nyújtani az elkobzás iránti megkereséssel együtt.
|
________________
17. MELLÉKLET
A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM
ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA ELLENI KÜZDELEM
A MEGÁLLAPODÁS 198. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1.
A 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve (2019. december 18.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.).
2.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről.
3.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről.
4.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról.
5.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról.
________________
18. MELLÉKLET
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ ANYAGI JOGI SZABÁLYOK
A MEGÁLLAPODÁS 201. CIKKÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
A 19. cikk az e mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokra alkalmazandó, a következő bekezdések függvényében.
E melléklet alkalmazásában az „uniós jogi aktusok” magukban foglalják az e mellékletben felsorolt valamennyi iránymutatást, értesítést és közleményt is.
Ezt a mellékletet a 201. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni.
A Felek tudomásul veszik, hogy ez a melléklet a tagállamok által nyújtott állami támogatásokra vonatkozó, az Európai Bizottság által végrehajtott uniós jogi aktusokat tartalmazza. Az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében a 201. cikk (1) bekezdése körében nyújtott állami támogatások tekintetében a szóban forgó uniós jogi aktusok értelemszerűen alkalmazandók, többek között az állami támogatások érdemi értékelésére, valamint a független hatóság vagy szerv végrehajtási eljárásaira.
Az e mellékletben felsorolt vonatkozó iránymutatásokat, értesítéseket és közleményeket Gibraltáron ugyanúgy kell végrehajtani, mint az Unióban, és az Egyesült Királyság független hatósága vagy szerve Gibraltár tekintetében ugyanúgy alkalmazza azokat, mint az Európai Bizottság.
A Felek tudomásul veszik, hogy a Gibraltár földrajzi sajátosságaiból eredő objektív korlátok miatt előfordulhat, hogy az e mellékletben szereplő egyes uniós jogi aktusok Gibraltár tekintetében nem lesznek közvetlenül relevánsak az Egyesült Királyság számára, például mivel előfordulhat, hogy bizonyos gazdasági tevékenységeket Gibraltár jelenleg nem folytat a területén, hogy a szóban forgó uniós jogi aktusok alkalmazása egyéb okból lehetetlen, vagy hogy az érintett uniós jogi aktusok által szabályozott állami támogatási intézkedések olyan uniós jogi rendelkezésektől függenek, amelyek Gibraltár tekintetében nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra. A Felek tudomásul veszik, hogy az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében nem köteles beépíteni ezeket az uniós jogi aktusokat a nemzeti jogrendszerébe mindaddig, amíg nem folytat a területén az említett uniós jogi aktusok által szabályozott gazdasági tevékenységeket, vagy nem tervez olyan támogatást nyújtani, amely az említett uniós jogi aktusok hatálya alá tartozhat. Független hatóságának vagy szervének azonban minden esetben haladéktalanul és megfelelő módon figyelembe kell vennie az e mellékletben szereplő vonatkozó uniós jogi aktusokat, ha állami támogatás értékelésére kérik fel.
|
1.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
(EUMSZ) állami támogatásokra vonatkozó szabályai
|
|
Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke
|
|
Az EUMSZ 106. cikke, amennyiben állami támogatást érint
|
|
Az EUMSZ 93. cikke
|
|
2.
A támogatás fogalmára hivatkozó jogi aktusok
|
|
Az Európai Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (HL C 262., 2016.7.19., 1. o.).
|
|
A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.).
|
|
A Bizottság közleménye az EK-Szerződés
87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).
|
|
3.
Csoportmentességi rendeletek
|
|
3.1.
Felhatalmazó rendelet
A 2018. november 26-i (EU) 2018/1911 bizottsági rendelettel (HL L 311., 2018.12.7., 8. o.) módosított, az EUMSZ 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24., 1. o.).
|
|
3.2.
Az általános csoportmentességi rendelet
A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.), amelyet az alábbiak módosítottak:
a Bizottság (EU) 2017/1084 rendelete (2017. június 14.) (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.),
a Bizottság (EU) 2020/972 rendelete (2020. július 2.) (HL L 215., 2020.7.7., 3. o.),
a Bizottság (EU) 2021/452 rendelete (2021. március 15.) (HL L 89., 2021.3.16., 1. o.),
a Bizottság (EU) 2021/1237 rendelete (2021. július 23.) (HL L 270., 2021.7.29., 39. o.), valamint
a Bizottság (EU) 2023/1315 rendelete (2023. június 23.) (HL L 167., 2023.6.30., 1. o.).
|
|
3.3.
Ágazati csoportmentességi rendeletek
–
A 2023. november 22-i (EU) 2023/2607 bizottsági rendelettel (HL L, 2023.11.23.) módosított, az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.).
–
Az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-i (EU) 2016/2338 rendeletével (HL L 345., 2016.12.23.) módosított 1370/2007/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).
–
A Bizottság közleménye a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK rendeletre vonatkozó értelmező iránymutatásokról (HL C 92., 2014.3.29., 1. o.).
–
A Bizottság határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.).
|
|
3.4.
A csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek
–
a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete (2023. december 13.) az EUMSZ 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L, 2023/2831, 2023.12.15.), valamint
–
a Bizottság (EU) 2023/2832 rendelete (2023. december 13.) az EUMSZ 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L, 2023/2832, 2023.12.15.).
|
|
4.
Eljárási szabályok
|
|
–
A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az EUMSZ 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).
–
A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.), amelyet az alábbiak módosítottak:
a Bizottság 1627/2006/EK rendelete (2006. október 24.) (HL L 302., 2006.11.1., 10. o.),
a Bizottság 1935/2006/EK rendelete (2006. december 20.) (HL L 407., 2006.12.20., 1. o.),
a Bizottság 271/2008/EK rendelete (2008. január 30.) (HL L 82., 2008.3.25., 1. o),
a Bizottság 1147/2008/EK rendelete (2008. október 31.) (HL L 313., 2008.11.22., 1. o.),
a Bizottság 257/2009/EK rendelete (2009. március 24.) (HL L 81., 2009.3.27., 15. o.),
a Bizottság 1125/2009/EK rendelete (2009. november 23.) (HL L 308., 2009.11.24., 5. o.),
a Bizottság 372/2014/EU rendelete (2014. április 9.) (HL L 109., 2014.4.12., 14. o.),
a Bizottság (EU) 2015/2282 rendelete (2015. november 27.) (HL L 325., 2015.12.10., 1. o.),
|
|
a Bizottság (EU) 2016/246 rendelete (2016. február 3.) (HL L 51., 2016.2.26., 1. o.),
a Bizottság (EU) 2016/2105 rendelete (2016. december 1.) (HL L 327., 2016.12.2., 19. o.),
a Bizottság (EU) 2025/905 rendelete (2025. május 12.) (HL L, 2025/905, 2025.6.13., 1. o.),
a Bizottság közleménye a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről, C/2019/5396 (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.),
a Bizottság közleménye a jogellenes állami támogatások értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL C 119., 2002.5.22., 22. o.),
a Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról (HL C 305., 2021.7.30., 1. o.),
a Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.),
a Bizottság közleménye az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexéről (HL C, C/2025/2810, 2025.6.13., 1. o.), valamint
a Bizottság C(2003) 4582 közleménye (2003. december 1.) az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról (HL C 297., 2003.12.9., 6. o.).
|
|
5.
Összeegyeztethetőségi szabályok
|
|
5.1.
Közös európai érdeket szolgáló fontos projektek
–
A Bizottság közleménye a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek végrehajtását előmozdítani hivatott állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól (HL C 528., 2021.12.30., 10. o.).
|
|
5.2.
Mezőgazdasági támogatás
–
A Bizottság közleménye – Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról (HL C 485., 2022.12.21., 1. o.).
|
|
5.3.
Regionális támogatás
–
A Bizottság közleménye – Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (HL C 153., 2021.4.29., 1. o.).
|
|
5.4.
Kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatás
–
A Bizottság közleménye – A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (HL C 414., 2022.10.28., 1. o.).
|
|
5.5.
Kockázatitőke-támogatás
–
A Bizottság közleménye – Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítását szolgáló állami támogatásokról (HL C 508., 2021.12.16., 1. o.).
|
|
5.6.
Megmentési és szerkezetátalakítási támogatás
–
A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.), amelyet a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatásnak az alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági közlemény (HL C, C/2023/1212, 2023.11.29.) meghosszabbított.
|
|
5.7.
Képzési támogatás
–
A Bizottság közleménye – A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai (HL C 188., 2009.8.11., 1. o.).
|
|
5.8.
Foglalkoztatási támogatás
–
A Bizottság közleménye – A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai (HL C 188., 2009.8.11., 6. o.).
|
|
5.9.
Ideiglenes szabályok a gazdasági és pénzügyi válság kezelésére
–
a Bizottság közleménye – A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok (HL C 10., 2009.1.15., 2. o.),
–
a Bizottság közleménye az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről (HL C 72., 2009.3.26., 1. o.),
–
a Bizottság közleménye – A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.),
–
a Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2011. január 1-jétől történő alkalmazásáról (HL C 329., 2010.12.7., 7. o.),
–
a Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.), valamint
–
a Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).
|
|
5.10.
Exporthitel-biztosítás
–
A Bizottság közleménye az EUMSZ 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról (HL C 497., 2021.12.10., 5. o.).
|
|
5.11.
Energia és környezetvédelem
5.11.1.
Környezetvédelem és energiaügy
–
A Bizottság közleménye – 2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 80., 2022.2.18., 1. o.).
–
Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2021 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez (HL C 317., 2020.9.25., 5. o.).
5.11.2.
Villamos energia (átállási költségek)
–
A Bizottság közleménye az átállási költségekkel kapcsolatos állami támogatás elemzésére vonatkozó módszerről (a Bizottság 2001. augusztus 6-i SG (2001) D/290869 levele).
5.11.3.
Tisztaipar-megállapodás
–
A Bizottság közleménye: Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából (A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete) (HL C, C/2025/3602, 2025.7.4.).
|
|
5.12.
Alapvető iparágak és gyártás (acél)
–
A Bizottság közleménye az ESZAK-Szerződés lejártából fakadó versenyjogi kérdések kezelésének bizonyos szempontjairól (HL C 152., 2002.6.26., 5. o.).
|
|
5.13.
Postai szolgáltatások
–
A Bizottság közleménye a versenyszabályok postai ágazatban történő alkalmazásáról és a postai szolgáltatással kapcsolatos egyes állami intézkedések értékeléséről (HL C 39., 1998.2.6., 2. o.).
|
|
5.14.
Közlekedés és infrastruktúra
–
Közösségi iránymutatás a tengeri szállításnak nyújtott állami támogatásáról (HL C 13., 2004.1.17., 3. o.).
–
A Bizottság közleménye – Közösségi iránymutatás a vasúti vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról (HL C 184., 2008.7.22., 13. o.).
–
A Bizottság közleménye a tengeri gyorsforgalmi utak létesítéséhez nyújtott közösségi finanszírozást kiegészítő állami támogatásra vonatkozó iránymutatásról (HL C 317., 2008.12.12., 10. o.).
–
A Bizottság közleménye a hajókezeléssel foglalkozó társaságoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó iránymutatásról (HL C 132., 2009.6.11., 6. o.).
–
A Bizottság közleménye – Iránymutatás a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról (HL C 99., 2014.4.4., 3. o.).
|
|
5.15. Általános gazdasági érdekű szolgáltatások
–
A Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.).
|
|
6.
A tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatósága
|
|
–
A 2025. július 18-i (EU) 2025/1442 bizottsági irányelvvel (HL L, 2025/1442, 2025.7.21.) módosított, a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló, 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv (HL L 318., 2006.11.17., 17. o.).
|
|
7.
A kkv fogalmának meghatározása
–
A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
|
________________
19. MELLÉKLET
AZ ANNAK AZ IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK, HOGY AZ ÁRUK A 247. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSÁBAN
MEGFELELNEK A 242. ÉS A 248. CIKKBEN
FOGLALT FELTÉTELEKNEK
1. CIKK
Az Unióból Gibraltárra szállított áruk
1.
A Gibraltárra feladott azon árukat, amelyek a kijelölt vámhivatal elé állításuk időpontjában e megállapodás 242. cikkével összhangban szabad forgalomban vannak az Unióban, szárazföldön vagy tengeri úton az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) alkalmazásával, a T2GI kód használatával kell továbbítani. Az árutovábbítási adatokat, valamint a (2) bekezdésben említett kiegészítő információkat az indító vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalnál kell rögzíteni az NCTS-ben, és az árukat az árutovábbítási eljárást követően a Gibraltár tekintetében a rendeltetési vámhivatalként eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságaihoz kell továbbítani.
Az első albekezdéstől eltérve az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény B2. mellékletének 1. cikkében meghatározott szakmai felszerelés az NCTS alkalmazása nélkül szállítható szárazföldön.
2.
A kijelölt vámhivatal ellenőrzési célból nyilvántartást vezet a Gibraltárra irányuló összes kivitel adatairól, ideértve a vámtarifaszámokat, az áruk mennyiségét és értékét az árutovábbítási eljárás jogosultja által kiállított számla alapján, az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának időpontját, az adóköteles tételeket, a fő hivatkozási számot (T2GI XXX), valamint adott esetben a tranzakciós adó és a jövedéki adó kiszámításához szükséges minden egyéb adatot. Ezt az információt Gibraltár tekintetében tételenként továbbítani kell az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak annak érdekében, hogy ki lehessen számítani az áruk Gibraltáron – az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében eljáró illetékes hatóságainál – történő vám elé állításakor esedékes tranzakciós adó és jövedéki adó összegét, az (1) bekezdésben meghatározott különleges árutovábbítási eljárás során.
3.
A különleges árutovábbítási eljárás a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságainál fejeződik be.
A Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai „érkezési értesítés” üzenet útján értesítik az indító vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalt az áruk megérkezéséről azon a napon, amelyen az árukat Gibraltáron a rendeltetési vámhivatal elé állítják, és legkésőbb három munkanappal azt követően, hogy az árukat a rendeltetési vámhivatal elé állították, „ellenőrzési eredmények” üzenetet továbbítanak az indító vámhivatalnak annak igazolásával együtt, hogy adott esetben a tranzakciós adót és a jövedéki adót Gibraltáron kivetették az árukra, kivéve, ha az áruk az (5) bekezdésben említett eltérés hatálya alá tartoznak. Azokban az esetekben, amikor ilyen eltérés alkalmazandó, a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai annak igazolása helyett, hogy adott esetben a tranzakciós adót és a jövedéki adót Gibraltáron kivetették, olyan üzenetet küldenek az indító vámhivatalnak, amelyben jelzik, hogy az árukat különleges adóügyi eljárás (raktározás, aktív feldolgozás vagy ideiglenes behozatal) alá vonták.
4.
Ha az adott esetben kivetett tranzakciós adóra és jövedéki adóra vonatkozó üzeneteket vagy igazolásokat nem mutatják be, vagy ha az árutovábbítást nem lehetett lezárni, a kijelölt vámhivatal bejegyzést rögzít a (2) bekezdésben említett nyilvántartásban. Ebben az esetben az érintett kijelölt vámhivatal szabálytalan belépésként kezeli a szállítást, és a kijelölt vámhivatal tagállamában veti ki az alkalmazandó héát és jövedéki adót. A vonatkozó összegért az árutovábbítási eljárás jogosultja felel. Ez nem érinti azokat a korrekciókat, amelyek például az árutovábbítási szabályok keretében végzett vizsgálatok fényében vagy a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvekben meghatározott kölcsönös segítségnyújtás keretében hozott intézkedések eredményeként válhatnak szükségessé.
5.
A (3) és a (4) bekezdéstől eltérve azon uniós áruk tekintetében, amelyek esetében indokolt üzleti igény mutatkozik a tranzakciós adó és a jövedéki adó kivetésének felfüggesztésére, a következő kivétel érvényesülhet. Ezeket az árukat a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai adóügyi célból, vámraktározási eljárás érdekében átengedhetik egy gibraltári engedélyezett vámraktárba, a hajózási készletek tárolására szolgáló adóügyi vámraktárak esetében minimális tárolási idő nélkül, egyéb esetekben pedig egy és kilenc hónap közötti időtartamra, illetve aktív feldolgozási eljárásra vagy ideiglenes behozatali eljárásra legfeljebb három hónapra, amely a T2GI árutovábbítási eljárás befejezésével egyidejűleg lép hatályba. Ilyen esetekben a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai eseti alapon információt szolgáltatnak annak a kijelölt vámhivatalnak, amely a T2GI árutovábbítási eljárás indító vámhivatalaként járt el azon áruk tekintetében, amelyeket a különleges adóügyi eljárás alól kivontak annak érdekében, hogy azokat Gibraltáron forgalomba hozzák, újrakiviteli eljárás keretében Gibraltárról kivitték, vagy megsemmisítették, anélkül, hogy hulladék maradt volna utánuk.
6.
Ezenkívül ha a különleges adóügyi eljárások az áruk gibraltári forgalomba hozatalával zárulnak le, a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai havonta igazolják a T2GI árutovábbítási eljárás indító vámhivatalaként eljáró kijelölt vámhivatal felé, hogy az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében a gibraltári piacon forgalomba hozott árukra tranzakciós adót és adott esetben jövedéki adót vetett ki.
Ha a különleges adóügyi eljárások azzal zárulnak, hogy az árukat Gibraltárból kiviszik, vagy azokat megsemmisítik, anélkül, hogy hulladék maradna utánuk, a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai eseti alapon átadják a T2GI árutovábbítási eljárás indító vámhivatalaként eljáró kijelölt vámhivatalnak az áruk Gibraltárról való kilépésére vagy megsemmisítésére vonatkozó igazolást.
Aktív feldolgozási eljárás vagy ideiglenes behozatali eljárás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában három hónapnál hosszabb határidő is engedélyezhető a vámeljárás lezárására, illetve a határidő meghosszabbítható, ha olyan kellően indokolt körülmények állnak fenn, amelyeket a T2GI árutovábbítási eljárás indító vámhivatalaként eljáró kijelölt vámhivatal elfogadott.
Ha az üzeneteket vagy a vámeljárás lezárásának igazolásait nem mutatják be, vagy ha a különleges eljárásokat kilenc hónapon (vagy az aktív feldolgozási eljárás vagy az ideiglenes behozatali eljárás esetében kellően indokolt körülmények alapján engedélyezett hosszabb időszakon) belül nem lehetett lezárni, a kijelölt vámhivatal bejegyzést rögzít a (2) bekezdésben említett nyilvántartásban. Ebben az esetben a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai átutalják az indító vámhivatal tagállamának az adott tagállamban az árutovábbítási művelet lezárásakor alkalmazandó héa és jövedéki adó összegét.
7.
Az Unióból Gibraltárra irányuló valamennyi árukivitel esetében a 21. melléklet 1. függelékében felsorolt kijelölt vámhivatalok a kilépési vámhivatalok.
Azon áruk tekintetében, amelyek az ideiglenes behozatalra vonatkozó uniós szabályok szerint jogosultak lennének a behozatali vám alóli részleges mentességre, az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében teljes mentességet biztosíthat a közvetett adó alól az e cikk (5) bekezdésével összhangban megadott ideiglenes behozatali engedély alapján.
Az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény B2. mellékletének 1. cikkében meghatározott szakmai felszerelések a Gibraltárra való belépésük révén szintén az ideiglenes behozatali eljárás alá vonhatók.
8.
E cikk végrehajtásának gyakorlati szabályait az Unión belüli illetékes hatóságok és a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti igazgatási megállapodások határozzák meg.
2. CIKK
A Gibraltárról az Unióba szállított áruk
1.
Ha a Gibraltáron szabad forgalomban lévő (vagy vámraktározási, aktív feldolgozási vagy adózási célú ideiglenes behozatali eljárás alatt álló) árukat az Unióba történő szállítás céljából a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai elé állítják, az NCTS-t és a T2GI kódot kell alkalmazni. Az árutovábbítási adatokat rögzíteni kell az NCTS-ben, és az árukat az árutovábbítási eljárást követően a rendeltetési vámhivatalként eljáró kijelölt uniós vámhivatalba kell szállítani annak igazolása érdekében, hogy a szóban forgó áruk szabad forgalomban vannak Gibraltáron.
Az első albekezdéstől eltérve az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény B2. mellékletének 1. cikkében meghatározott szakmai felszerelés az NCTS alkalmazása nélkül szállítható szárazföldön.
2.
Az e melléklet 1. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás értelemszerűen alkalmazandó. Ha a gibraltári indító vámhivatal nem kapta meg az annak igazolásához szükséges információkat, hogy az áruk megérkeztek a kijelölt vámhivatalba, az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében beszedi a kijelölt vámhivatal tagállamában alkalmazandó vonatkozó héát és jövedéki adót, és a kivetett adókat átutalja az említett tagállam illetékes hatóságainak. Azonban ha a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai meggyőző bizonyítékot tudnak szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tranzitáruk végül Gibraltáron maradtak, ehelyett tranzakciós adót és adott esetben gibraltári jövedéki adót kell kivetni.
3.
A (2) bekezdés végrehajtásának gyakorlati szabályait az Unión belüli illetékes hatóságok és a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti igazgatási megállapodások határozzák meg.
3. CIKK
Az alkalmazandó uniós jog
1.
E melléklet alkalmazásában:
(a)
az uniós árutovábbítási eljárás szabályait kell alkalmazni, ideértve az azokat a jövőben módosító vagy felváltó szabályokat, valamint az említett uniós szabályokat végrehajtó vagy kiegészítő uniós jogi aktusokat is;
(b)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság értelemszerűen alkalmazza az uniós vámraktározási, aktív feldolgozási és ideiglenes behozatali eljárások, engedélyek és felügyelet alábbiakban felsorolt szabályait, az e mellékletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, feltéve, hogy az engedély nem terjed ki a 21. mellékletben említett árukra. E megállapodás 19. cikke alkalmazandó.
2.
Az e melléklet 1. és 2. cikkével összhangban kiállított biztosítékokon és igazolásokon fel kell tüntetni a „Gibraltár” szót.
3.
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében alkalmazandó uniós jog a következő jogi aktusokat foglalja magában:
(a)
Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról, amelyet az alábbiak módosítottak:
(i)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2339 rendelete (2016. december 14.);
(ii)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/474 rendelete (2019. március 19.);
(iii)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/632 rendelete (2019. április 17.);
(iv)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.).
Helyesbítette:
Helyesbítés, HL L 287., 2013.10.29., 90. o. (952/2013)
Helyesbítés, HL L 267., 2016.9.30., 2. o. (952/2013)
A határozat fogalommeghatározása: 5. cikk (39) bekezdés
Információnyújtás a vámhatóságok számára: 15. cikk
A vámhatósági határozatok alkalmazásával kapcsolatos határozatok: 22–32. cikk
Jogorvoslat: 43–45. cikk
Okmányok és más információk megőrzése: 51. cikk
Vámtartozás keletkezése: 77–88. cikk
Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra: 88–100. cikk
A vámok beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése: 101–126. cikk
Valamennyi vámáru-nyilatkozatra alkalmazandó rendelkezések: 170–176. cikk
Az áruk ellenőrzése és kiadása: 188–194. cikk
Az árukról történő rendelkezés: 197–200. cikk
Különleges eljárások – Általános rendelkezések: 210–224. cikk
Vámraktározás: 237–242. cikk
Ideiglenes behozatal: 250–253. cikk
Aktív feldolgozás: 255–258. cikk.
(b)
A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, amelyet az alábbiak módosítottak:
(i)
a Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.);
(ii)
a Bizottság (EU) 2016/651 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 5.);
(iii)
a Bizottság (EU) 2018/1063 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 16.);
(iv)
a Bizottság (EU) 2018/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. június 7.);
(v)
a Bizottság (EU) 2019/841 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.);
(vi)
a Bizottság (EU) 2019/1143 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.);
(vii)
a Bizottság (EU) 2020/877 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. április 3.);
(viii)
a Bizottság (EU) 2020/2191 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. november 20.);
(ix)
a Bizottság (EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. december 7.);
(x)
a Bizottság (EU) 2021/1934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 30.);
(xi)
a Bizottság (EU) 2023/398 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. december 14.).
Helyesbítette:
Helyesbítés, HL L 87., 2016.4.2., 35. o. (2015/2446)
Helyesbítés, HL L 96., 2019.4.5., 55. o. (2016/341)
Fogalommeghatározások: 1. cikk (2), (3), (4), (12), (17), (23), (29), (30), (32), (33), (36), (41) és (42) bekezdés
A vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos határozatok: 7a–18. cikk
Vámtartozás keletkezése: 72., 74., 76. és 79. cikk
Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra: 81–84. cikk
A vámtartozás közlése és garanciavállaló egyesülethez intézett fizetési felszólítás: 87. és 88. cikk
A vámtartozás megfizetése: 89–91. cikk
A vámtartozás visszafizetése és elengedése: 92–97. cikk
A vámtartozás megszűnése: 103. cikk
Valamennyi vámáru-nyilatkozatra alkalmazandó rendelkezések: 148. cikk
Térti áruk 158. cikk
Különleges eljárások – Engedély iránti kérelem: 161., 162., 164., 165., 166–175., 177., 178–180. és 182. cikk
Vámraktározás: 201–203. cikk
Ideiglenes behozatal: 204–238. cikk
Aktív feldolgozás: 240. és 241. cikk
A vámeljárás lezárásáról szóló igazoláson megadandó információk: 71-06. melléklet
(c)
A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, amelyet az alábbiak módosítottak:
(i)
a Bizottság (EU) 2017/989 végrehajtási rendelete (2017. június 8.);
(ii)
a Bizottság (EU) 2018/604 végrehajtási rendelete (2018. április 18.);
(iii)
a Bizottság (EU) 2019/1394 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 10.);
(iv)
a Bizottság (EU) 2020/893 végrehajtási rendelete (2020. június 29.);
(v)
a Bizottság (EU) 2020/1727 végrehajtási rendelete (2020. november 18.);
(vi)
a Bizottság (EU) 2020/2038 végrehajtási rendelete (2020. december 10.);
(vii)
a Bizottság (EU) 2021/235 végrehajtási rendelete (2021. február 8.);
(viii)
a Bizottság (EU) 2022/2334 végrehajtási rendelete (2022. november 29.).
Helyesbítette:
Helyesbítés, HL L 87., 2016.4.2., 35. o. (2015/2447)
A vámhatóságok által hozott határozatok: 8–15. cikk
Vámtartozás és biztosítékok: 148–158. cikk
Vámtartozás beszedése, visszafizetése és elengedése: 165., 166., 170., 171. és 172–181. cikk
Áruk vámeljárás alá vonása: 221. cikk
Az áruk ellenőrzése és kiadása: 238–247. cikk
Az árukról történő rendelkezés: 248–250. cikk
Különleges eljárások – Az engedély iránti kérelemre és az engedélyről szóló határozatokra vonatkozó általános rendelkezések: 258–271. cikk
Ideiglenes behozatal: 322. és 232. cikk
Aktív feldolgozás: 324. és 325. cikk.
4. CIKK
A Gibraltárra tengeri úton belépő uniós áruk
E megállapodás 247. cikkének alkalmazásában azok az uniós áruk, amelyeket az Unióból való kilépés céljából az algecirasi kijelölt vámhivatalnál vámkezeltek, az e melléklet 1. cikkének (1)–(7) bekezdésében előírt T2GI árutovábbítási eljárás keretében a kikötőből való kilépéstől számított két órán belül e kijelölt vámhivatalból a legrövidebb tengeri útvonalon közvetlenül Gibraltárra szállíthatók. A hajó teljes rakományát ki kell rakodni Gibraltáron.
5. CIKK
Gibraltárt elhagyó uniós áruk
A Gibraltárról hajózási készletekként elszállított uniós áruk a kikötőn vagy a repülőtéren keresztül is elhagyhatják Gibraltár területét, feltéve, hogy megfelelnek az Unióban a hasonló ügyletekre alkalmazandó uniós vám- és közvetett adózási rendelkezéseknek. A 21. melléklet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, kivéve az áruk kijelölt vámhivatal elé állítását.
________________
20. MELLÉKLET
A 247. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT
UNIÓS JOGI RENDELKEZÉSEK
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazni kell a szomszédos régiót érintő, a 247. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos torzulások elkerüléséhez szükséges uniós jogi aktusokat és más egyenértékű jogszabályokat. Az érintett területek a következők:
(a)
az Uniós Vámkódexben meghatározott vámjogszabályok, valamennyi vámkontingens, valamint a nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménybe (1994) belefoglalt, az Unió árukereskedelemmel kapcsolatos engedményeket és kötelezettségvállalásokat tartalmazó listájában vagy az egyoldalú vámkedvezményeket biztosító egyéb uniós jogszabályokban foglaltaknál alacsonyabb összegben meghatározott vámok kivételével;
(b)
a többek között a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság alapján elrendelt behozatali és kiviteli tilalmakat és korlátozásokat szabályozó uniós jogi aktusok; az emberek, az állatok és a növények életének és egészségének védelme; a környezet védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme; az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme, beleértve a kábítószer-prekurzorok, a bizonyos szellemitulajdon-jogokat sértő áruk és a készpénz ellenőrzését; valamint a halászati állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtására és a kereskedelempolitikai intézkedések, biztonsági és védelmi intézkedések végrehajtására, illetve a vámhatóságok által a határokon ellenőrizendő és alkalmazandó alakiságokra és eljárásokra vonatkozó uniós jogi aktusok;
(c)
bármely más uniós jogi aktus, amelynek végrehajtása részben vagy egészben a tagállamok vámhatóságainak hatáskörébe tartozik;
(d)
a legutóbb az (EU) 2015/1525 európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és az Európai Bizottság együttműködéséről szóló uniós jogszabályok;
(e)
az Unió egységes piacán – többek között a dohánytermékekre és a kapcsolódó termékekre, a vegyi anyagokra, a hulladékra, valamint az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan – alkalmazandó termékszabályokat, követelményeket és szabványokat meghatározó uniós jogi aktusok;
(f)
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés és a vonatkozó uniós jogi aktusok, amelyek jogalapja az említett szerződés;
(g)
a kereskedelmi statisztikákat, a kereskedelemmel kapcsolatos általános szempontokat, a piacvédelmi eszközöket és a kétoldalú biztosítékokat szabályozó uniós jogi aktusok;
(h)
az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust létrehozó uniós jogszabályok; valamint
(i)
a héára, a jövedéki adóra, valamint a közigazgatási együttműködésre és a behajtási segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályok.
Az e bekezdésben említett rendelkezések alatt az Unióban az adott időpontban alkalmazandó rendelkezések értendők.
2.
Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket az Együttműködési Tanács határozza meg részletesebben.
3.
A gibraltári vámok megfelelő beszedése az Unió pénzügyi érdekei védelmének részét képezi.
________________
21. MELLÉKLET
A VÁMUNIÓN KÍVÜLI ORSZÁGOKBÓL ÉS TERÜLETEKRŐL
GIBRALTÁRRA BELÉPŐ, VALAMINT GIBRALTÁRRÓL
ILYEN ORSZÁGOKBA ÉS TERÜLETEKRE EXPORTÁLT
ÁRUKRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS
A 247. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
1. CIKK
A vámunión kívüli országokból és területekről Gibraltárra történő behozatal
1.
Az Unió felhatalmazást kap arra, hogy az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nevében Gibraltár tekintetében elvégezze a kijelölt vámhivatalnál vám elé állított nem uniós áruk szabad forgalomba bocsátásához vagy az ilyen áruknak az uniós vámjogszabályokban meghatározott vámraktározási, aktív feldolgozási vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vonásához szükséges vámkezelési eljárásokat. Az Unió felel továbbá az engedélyezési eljárásért, a felügyeletért és ezen eljárások egyéb vonatkozásaiért az uniós vámjogszabályok szerint, ideértve azt az esetet is, amikor az engedély a 19. mellékletben említett árukra is vonatkozik. Az említett vámkezelési és engedélyezési eljárásokat egy kijelölt vámhivatalnak kell elvégeznie, kivéve az egészségügyi és növényegészségügyi vonatkozású vámkezelési eljárásokat, amelyeket az Unióba történő első belépési ponton kell elvégezni, amennyiben azt az uniós jogszabályok előírják. Ez nem érinti azokat a kereskedelmi engedélyeket, amelyeket az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak Gibraltár tekintetében meg kell adniuk a gazdasági szereplőknek a Gibraltáron folytatott tevékenységek tekintetében.
2.
A vámkezelési eljárásokat az uniós jog azon rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni, amelyeket akkor kellene alkalmazni, ha az árukat az Unióban vámkezelnék. A vámkontingensek, valamint a nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménybe (1994) belefoglalt, az Unió árukereskedelemmel kapcsolatos engedményeket és kötelezettségvállalásokat tartalmazó listájában vagy az egyoldalú vámkedvezményeket biztosító egyéb uniós jogszabályokban foglaltaknál alacsonyabb összegben meghatározott vámok azonban nem alkalmazandók, kivéve az e melléklet 2. függelékében említett vámkontingenseket és vámokat, a vonatkozó nemzetközi megállapodásban meghatározott feltételek mellett.
3.
Ha az áruk után az (1) bekezdés alapján behozatali vámot kell fizetni, azt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nevében a megfelelő kijelölt vámhivatalnál kell felszámítani. Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében sem közvetlenül, sem közvetve nem téríti vissza ezeket az összegeket.
4.
A behozatali vámokat a vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított határidőkön belül kell lekönyvelni a vámszámlákon.
A számlákon rögzített vámokat ellenőrzési célból az e melléklet 6. cikkének (1) bekezdésében említett nyilvántartásba is be kell jegyezni, amely tartalmazza a Gibraltárra történő valamennyi behozatal adatait, beleértve a behozott árukra való hivatkozást, a behozatali árunyilatkozat elfogadásának időpontját, az adóköteles tételeket, az érintett vám összegét és a fő hivatkozási számot.
5.
E melléklet alkalmazásában – az e mellékletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül – az uniós árutovábbítási eljárás szabályait kell alkalmazni, ideértve az azokat a jövőben módosító vagy felváltó szabályokat, valamint az említett uniós szabályokat végrehajtó vagy kiegészítő uniós jogi aktusokat is.
2. CIKK
Gibraltárra történő áruszállítás az Unió kijelölt vámhivatalaiból
1.
Ha az e melléklet 1. cikkében meghatározott, Gibraltárra tartó árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy különleges vámraktározási, aktív feldolgozási vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vonják valamely kijelölt vámhivatalnál, ezt követően az NCTS-t kell használni a T1GI kód alkalmazásával. Az árutovábbítási adatokat, valamint az e melléklet 6. cikkében említett kiegészítő információkat az indító vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalnál kell rögzíteni az NCTS-ben, és az árukat az árutovábbítási eljárást követően a Gibraltár tekintetében a rendeltetési vámhivatalként eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságaihoz kell továbbítani.
2.
A gibraltári rendeltetési vámhivatal „érkezési értesítés” üzenet útján értesíti az indító vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalt az áruk megérkezéséről azon a napon, amelyen az árukat Gibraltáron a rendeltetési vámhivatal elé állítják, és legkésőbb az azt követő harmadik munkanapon, hogy az árukat a rendeltetési vámhivatal elé állították, „ellenőrzési eredmények” üzenetet továbbít az indító vámhivatalnak annak igazolásával együtt, hogy adott esetben a tranzakciós adót és a jövedéki adót Gibraltáron kivetették az árukra, kivéve, ha az áruk az e melléklet 6. cikkének (3) bekezdésben említett kivétel vagy az e cikk (1) bekezdése szerinti valamely különleges eljárás hatálya alá tartoznak.
3. CIKK
A behozatali vám beszedése és a megfelelő számlákon történő könyvelése
1.
A Gibraltárra szánt áruk után beszedett behozatali vámok megállapítása, nyomon követése és rendelkezésre bocsátása tekintetében a 609/2014/EU, Euratom rendelet értelemszerűen alkalmazandó. Különösen a következő rendelkezések alkalmazandók:
(a)
a kijelölt vámhivatalokkal rendelkező tagállamok külön gibraltári számlákat vezetnek a Gibraltárra szánt áruk után beszedett behozatali vámokról, amelyek megegyeznek az Unió saját forrásai tekintetében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt számlákkal; valamint
(b)
a T1GI okmányhoz kapcsolódó behozatali vámokat a kijelölt vámhivatalok az alkalmazandó uniós joggal összhangban állapítják meg, és azokat rögzítik az a) pontban említett számlákon.
2.
Az (1) bekezdésben említett eljárás értelemszerűen alkalmazandó a feldolgozott termékekre és a Gibraltár területére szállított olyan árukra is, amelyek tekintetében vámtartozás keletkezett.
3.
A tagállamok a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően megküldik az Európai Bizottságnak az (1) bekezdés a) pontjában említett számlákra vonatkozó kimutatást. A kimutatást ugyanúgy kell elkészíteni, mint a saját forrásokra vonatkozó kimutatásokat, és azokkal együtt kell elküldeni az Európai Bizottságnak. A kimutatásokban azonban fel kell tüntetni az egyes kijelölt vámhivatalokban beszedett behozatali vámok teljes összegét is, és kérésre ügyletenkénti bontást kell az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani.
4.
Az igazoló dokumentumokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 3. cikke első és második pontjának megfelelően kell megőrizni. Ezeket a dokumentumokat és a saját forrásokra vonatkozó egyéb dokumentumokat külön kell iktatni.
5.
A megállapított jogosultságoknak vagy a számláknak az eredeti megállapítás évét követő harmadik év december 31. után végrehajtott helyesbítéseit nem kell rögzíteni a számlákon, kivéve, ha azok olyan pontokra vonatkoznak, amelyeket az Európai Bizottság, valamely tagállam vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ezen időpont előtt jelentett be.
6.
A Tanács (EU, Euratom) 2021/768 rendeletének 2. cikke alkalmazandó. A szóban forgó ellenőrzési intézkedéseket az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti azon dokumentumok tekintetében is alkalmazni kell, amelyek igazolják, hogy az áruk megérkeztek Gibraltárra.
7.
A tagállamok az Európai Bizottságnak a 609/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikkében meghatározott számláján az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jóváírják az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a számlákra könyvelt jogosultságokat. A tagállamok beszedési költség címén megtartják az Egyesült Királyság nevében Gibraltár tekintetében beszedett behozatali vámok bizonyos százalékát, az Unióban alkalmazandó visszatartási rátának megfelelően.
8.
A tagállamok csak akkor mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy az Európai Bizottság rendelkezésére bocsássák az Egyesült Királyságra vonatkozóan Gibraltár tekintetében megállapított vámoknak megfelelő összegeket, ha teljesülnek a 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.
9.
Az Európai Bizottság a jóváírt összegeket az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében nyitott számlára utalja át attól az időponttól számított harminc napon belül, amikor valamely tagállam értesítést küldött arról, hogy az összeget jóváírták. Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében közli az Európai Bizottsággal annak a számlának az adatalt, amelyre a jóváírást teljesíteni kell, és viseli az e számlával kapcsolatos költségeket.
10.
Az (1) bekezdés a) és b) pontjának végrehajtása során e melléklet 4–7. cikkét kell alkalmazni.
4. CIKK
A számviteli eljárások lezárása a kijelölt vámhivataloknál
1.
A behozatali vámot „az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó számláira” kell könyvelni (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében részletezett eljáráshoz hasonló eljárás keretében), az említett cikk rendelkezéseivel összhangban. A kijelölt vámhivatalokkal rendelkező tagállamok hatóságai azonban úgy dönthetnek, hogy nem rögzítenek bejegyzést „az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó számláin”, ha olyan megállapított vámok tekintetében, amelyek tekintetében biztosítékot nyújtottak, kifogással élnek, és amelyek a viták rendezése következtében módosulhatnak. Ebben az esetben az illetékes hatóságok által ezt követően indított nemzeti közigazgatási vagy jogi eljárások befejezéséig a behozatali vámok összegét „az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó” külön számláin kell rögzíteni (a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében részletezett eljáráshoz hasonló eljárás keretében).
2.
Az (1) bekezdés alkalmazásában a következők tekintendők „illetékes hatóságoknak”:
(a)
a vámügyekre alkalmazandó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben a vámkezelést végző tagállam vagy adott esetben az Unió közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai;
(b)
az eljárási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben a vámkezelést végző tagállam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai; valamint
(c)
a tartozások kényszerbehajtásával kapcsolatos végrehajtási kérdésekben Gibraltáron a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai, illetve az Unión belüli illetékes hatóságok a saját területükön.
5. CIKK
A különleges árutovábbítási eljárás lezárása
1.
Az indító vámhivatal akkor zárja le a különleges árutovábbítási eljárást, ha az indító vámhivatal és a rendeltetési vámhivatal rendelkezésére álló adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az eljárás szabályosan befejeződött.
2.
Ha a különleges árutovábbítási eljárás nem zárható le, legkésőbb az áruk árutovábbításra történő átengedését követő három hónapon belül bejegyzést kell rögzíteni az e melléklet 1. cikkének (4) bekezdésében említett nyilvántartásban, és az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó számláin helyesbíteni kell az eredeti bejegyzést. Ebben az esetben a behozatali vámokat az Unió saját forrásaként állapítják meg, és a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott számlákon vagy adott esetben az említett rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett elkülönített számlákon könyvelik. Ez nem érinti azokat a korrekciókat, amelyek például az árutovábbítási szabályok keretében végzett vizsgálatok fényében vagy a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvekben meghatározott kölcsönös segítségnyújtás keretében hozott intézkedések eredményeként válhatnak szükségessé.
6. CIKK
Tranzakciós adó és jövedéki adók
1.
A kijelölt vámhivatal ellenőrzési célból nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a Gibraltárra történő összes behozatal adatait, ideértve a következőket:
(a)
hivatkozás a számlákra könyvelt vámokra;
(b)
a vámtarifaszámok;
(c)
az áruk mennyisége és értéke;
(d)
árunyilatkozat elfogadásának dátuma;
(e)
az adóköteles tételek;
(f)
az érintett vám összege;
(g)
a fő hivatkozási szám (T1GIXXX); valamint
(h)
a tranzakciós adó és adott esetben a jövedéki adó kiszámításához szükséges bármely egyéb adat.
Ezt az információt Gibraltár tekintetében továbbítani kell az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak annak érdekében, hogy ki lehessen számítani az áruk Gibraltáron – az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében eljáró illetékes hatóságainál – történő vám elé állításakor adott esetben esedékes tranzakciós adó és jövedéki adó összegét.
2.
Ha adott esetben a tranzakciós adóra és jövedéki adóra vonatkozó üzeneteket vagy igazolásokat nem mutatják be, vagy ha az árutovábbítást nem lehetett lezárni, bejegyzést kell rögzíteni az (1) bekezdésben említett nyilvántartásban. Ebben az esetben az érintett kijelölt vámhivatal szabálytalan belépésként kezeli a szállítást, és kiveti a kijelölt vámhivatal tagállamában alkalmazandó héát és jövedéki adót. A vonatkozó összegért az árutovábbítási eljárás jogosultja felel. A héa és a jövedéki adó ilyen módon történő alkalmazása nem érinti azokat a korrekciókat, amelyek a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvekben meghatározott kölcsönös segítségnyújtás keretében lefolytatott vizsgálatok vagy meghozott intézkedések eredményeként válhatnak szükségessé.
3.
A (2) bekezdéstől eltérve azok a behozatali vámok tekintetében szabad forgalomba bocsátott áruk, amelyek esetében indokolt üzleti igény mutatkozik a tranzakciós adó és a jövedéki adó kivetésének felfüggesztésére, a 19. melléklet 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kivételek hatálya alá tartozhatnak, és ilyen esetben értelemszerűen alkalmazandók a 19. melléklet 1. cikkének (5)–(9) bekezdésében meghatározott feltételek és eljárások.
7. CIKK
A határátlépés alaki követelményeinek teljesítése
az árutovábbítástól eltérő különleges eljárás alá vont áruk esetében
1.
A 3. és a 4. cikkben említett eljárások értelemszerűen alkalmazandók a feldolgozott termékekre és a Gibraltár területére szállított olyan árukra is, amelyek tekintetében vámtartozás keletkezett.
2.
Az aktív feldolgozási eljárás vagy az ideiglenes behozatali eljárás lezárására vonatkozó vám-árunyilatkozatot ahhoz a kijelölt vámhivatalhoz kell benyújtani, ahol az áruknak az adott eljárás alá vonására vonatkozó árunyilatkozatot benyújtották. Az aktív feldolgozási eljárás alá vont árukból származó feldolgozott termékeket, illetve a Gibraltáron aktív feldolgozási vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vont árukat a vámeljárás lezárására vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor fizikailag be kell mutatni az említett kijelölt vámhivatalban.
3.
Kivételes és kellően indokolt körülmények esetén az aktív feldolgozási eljárás vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vont árukból származó áruk vagy feldolgozott termékek a gibraltári kikötőből tengeri úton a vámunión kívüli országokba és területekre szállíthatók Gibraltárról anélkül, hogy azokat a kijelölt vámhivatalban fizikailag be kellene mutatni. Az engedély jogosultja e melléklet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban legalább 48 órával a gibraltári kikötőből való tényleges elszállítás előtt újrakiviteli árunyilatkozatot nyújt be annál a kijelölt vámhivatalnál, amely megadta az áruk aktív feldolgozásra vonatkozó engedélyét. Az áruknak az újrakiviteli nyilatkozat kijelölt vámhivatalhoz történő benyújtásakor fizikailag jelen kell lenniük a gibraltári kikötőben. A kijelölt vámhivatal akkor zárja le az aktív feldolgozási eljárást, amikor az engedély jogosultja igazolja, hogy az áruk elhagyták a vámuniót.
4.
Kivételes és kellően indokolt körülmények esetén a vámunión kívüli országokból és területekről tengeri úton a gibraltári kikötőbe érkező áruk aktív feldolgozási vagy ideiglenes behozatali eljárás alá vonhatók. Ezenkívül tengeri úton érkezhet a gibraltári kikötőbe a tengerjáró kereskedelmi hajók üzemanyaga, amelyet a hajózási készletként történő későbbi felhasználás céljából vámraktározási eljárás alá kell vonni. A vám-árunyilatkozatot egy kijelölt vámhivatalnak kell elküldeni, és az árukat nem lehet elszállítani a kikötőből addig, amíg a kijelölt vámhivatal azokat ki nem adja a vonatkozó különleges eljárásokra.
8. CIKK
Gibraltárról történő kivitel a vámunión kívüli országokba és területekre
1.
A Gibraltárról a vámunión kívüli országokba és területekre történő kivitelhez kapcsolódó vámkezelési műveletek bármely kijelölt vámhivatalban elvégezhetők.
A fent említett kivitellel kapcsolatos vámkezelési műveleteket a kijelölt vámhivatalok az uniós jog azon rendelkezéseivel összhangban végzik el, amelyeket akkor kellene alkalmazni, ha az árukat az Unióból exportálnák.
2.
Ha az árukat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai elé állítják, az (1) bekezdés alkalmazásában ezek a hatóságok T1GI vagy T2GI okmányt állítanak ki, amelyet be kell nyújtani egy kijelölt vámhivatalhoz, amely rendeltetési vámhivatalként jár el. Ha Gibraltáron az Unióba történő szállítás céljából árukat állítanak a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai elé, az NCTS-t kell használni a T1GI vagy a T2GI kód alkalmazásával, az adott esetnek megfelelően (vámraktárból történő újrakivitel, illetve újrakivitel aktív feldolgozás vagy ideiglenes behozatal után). Az árutovábbítási adatokat rögzíteni kell az NCTS-ben, és az árukat az árutovábbítási eljárást követően a rendeltetési vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalba kell szállítani.
3.
Az e melléklet 5. cikke szerinti eljárás értelemszerűen alkalmazandó. Ha a gibraltári indító vámhivatal nem kapta meg az annak igazolásához szükséges információkat, hogy az áruk megérkeztek a kijelölt vámhivatalba, az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében a T2GI kód esetében beszedi a kijelölt vámhivatal tagállamában alkalmazandó vonatkozó héát és jövedéki adót, és a kivetett adókat átutalja az említett tagállam illetékes hatóságainak. Azonban ha a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai meggyőző bizonyítékot tudnak szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tranzitáruk végül Gibraltáron maradtak, ehelyett tranzakciós adót és adott esetben gibraltári jövedéki adót kell kivetni.
A T1GI esetében az indító vámhivatal tájékoztatja az Unióban rendeltetési vámhivatalként eljáró kijelölt vámhivatalt, amely adott esetben megállapítja a vámokat, a héát és a jövedéki adókat.
4.
A (3) bekezdés végrehajtásának gyakorlati szabályait az Unión belüli illetékes hatóságok és a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti igazgatási megállapodások határozzák meg.
5.
A hajózási készletek kizárólag az Unióban a hasonló ügyletekre alkalmazandó uniós vám- és közvetett adózási rendelkezésekkel összhangban hagyhatják el Gibraltár területét a kikötőn vagy a repülőtéren keresztül. Az (1) bekezdés alkalmazandó, kivéve az áruk kijelölt vámhivatal elé állítását.
1. függelék
A KIJELÖLT VÁMHIVATALOK
1.
Ez a függelék tartalmazza az Unió által e megállapodás alkalmazásában kijelölt vámhivatalok (a továbbiakban: kijelölt vámhivatalok) jegyzékét, amelyek száma legalább három, és amelyek Spanyolországban találhatók:
(a)
La Línea de la Concepción;
(b)
Algeciras; valamint
(c)
Sagunto.
2.
Azonban [Portugáliában] kijelölnek egy kiegészítő kijelölt vámhivatalt, amely elérhető e megállapodás céljaira, és amely kizárólag abban az esetben működik, ha több mint 24 óráig előre nem látható körülmények vagy vis maior miatt egyik Spanyolországban kijelölt vámhivatal sem érhető el. Ilyen esetben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja [Portugáliát] arról, hogy aktiválni kell a kiegészítő kijelölt vámhivatalok funkcióit, amelyeknek az uniós vámrendelkezések szerinti üzletmenet-folytonossági eljárásokat kell alkalmazniuk.
2. függelék
Ha az áruk az alábbi megállapodásban meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesíthetők, a vonatkozó vámkontingenseket és vámtarifákat kell alkalmazni, valamint adott esetben az ellenőrzési és igazgatási együttműködési eljárásokat:
Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között.
________________
22. MELLÉKLET
A 265. CIKK ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATI SZABÁLYAI
1. CIKK
Közös látogatások Gibraltáron
1.
Ha az Unió egységes árupiacára nézve kockázatot azonosítottak, az Unión belüli illetékes hatóságok Gibraltár tekintetében értesítést küldenek az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak annak érdekében, hogy az Unión belüli illetékes hatóságok és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak képviselői közös látogatást tegyenek az érintett gibraltári légi járművek, hajók, infrastruktúrák és létesítmények ellenőrzése céljából.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy közös látogatásra kerülhessen sor az Unió illetékes hatóságaival.
3.
Az e cikk szerinti látogatások gyakorlati szabályait a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság közötti igazgatási megállapodásokban kell meghatározni.
2. CIKK
Tevékenységek és intézkedések
1.
E megállapodás 260–264. cikkének sérelme nélkül a közös látogatások során végrehajtható tevékenységek és intézkedések a következőket foglalják magukban:
(a)
az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által Gibraltár tekintetében valós időben rendelkezésre bocsátott, a kikötőbe és a repülőtérre belépő és onnan kilépő hajókra és légi járművekre vonatkozó online információk ellenőrzése, beleértve a vámokmányokat is, különösen kockázatértékelési célokból;
(b)
hajók és légi járművek vizsgálata a kikötőben vagy a repülőtéren annak ellenőrzése érdekében, hogy az árukat csak e címmel összhangban rakodják-e be a szóban forgó hajókra vagy légi járművekre, illetve csak azzal összhangban rakodják-e ki róluk;
(c)
a hajókon és légi járműveken szállított áruk kockázatelemzésen alapuló szelektív ellenőrzése a kikötőben vagy a repülőtéren;
(d)
a hajók és légi járművek utasai által szállított áruk szúrópróbaszerű és kockázatalapú ellenőrzése annak ellenőrzése érdekében, hogy az említett utasok nem szállítanak-e tiltott árukat vagy az e megállapodás alapján engedélyezettnél nagyobb mennyiségű árut, a 23. melléklet sérelme nélkül; valamint
(e)
a 21. melléklet 3. cikkének (6) bekezdésében előírt ellenőrzési intézkedések.
Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében haladéktalanul végrehajtják ezeket a tevékenységeket és intézkedéseket.
2.
E megállapodás 260–264. cikkének sérelme nélkül az Unión belüli illetékes hatóságok folyamatos, valós idejű online hozzáféréssel rendelkeznek a következő információkhoz:
(a)
a kikötőbe és a repülőtérre érkező, illetve onnan távozó valamennyi hajó és légi jármű menetrendje;
(b)
valamennyi hajó, csónak és légi jármű érkezési és kilépési értesítése;
(c)
az a) pontban említett hajókkal és légi járművekkel kapcsolatban rendelkezésre álló vámokmányok; valamint
(d)
az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által Gibraltár tekintetében az a) pontban említett, a kikötőbe és a repülőtérre belépő vagy onnan kilépő valamennyi hajó és légi jármű személyzete és utasai tekintetében elvégzett korábbi ellenőrzések száma és jellemzői.
3. CIKK
A közös látogatások végrehajtása és az azt követő intézkedések
1.
A 252. cikk sérelme nélkül, ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai nem teljesítik az 1. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeiket, az Unión belüli illetékes hatóságok által az Európai Bizottságnak küldött értesítést követően fel kell függeszteni a kereskedelmi áruknak a gibraltári kikötőbe vagy kikötőből, valamint – amennyiben az megengedett – a gibraltári repülőtérre történő szállítását. A felfüggesztés akkor ér véget, amikor az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében teljesítik az 1. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeiket.
2.
Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében tájékoztatják az Unión belüli illetékes hatóságokat arról, hogy a közös látogatás megállapításait követően milyen intézkedéseket és szankciókat hoztak.
4. CIKK
Adatvédelem
Az Unión belüli illetékes hatóságok az e mellékletben említett információkat kizárólag a megállapodás szerinti jogaik gyakorlása céljából használhatják fel. Az Unió biztosítja, hogy az Unión belüli illetékes hatóságok csak az Unió intézményeivel, szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel osszanak meg információkat, kivéve, ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai felhatalmazták őket az információk megosztására. Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai csak kellően indokolt esetben tagadhatják meg az említett adatszolgáltatás engedélyezését.
5. CIKK
A kijelölt vámhivataloktól származó információk
Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében írásbeli tájékoztatást kérhetnek arról, hogy hogyan történik a Gibraltárra irányuló kereskedelem igazgatása. Ezeket az információkat a kijelölt vámhivatalnak a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátania.
________________
23. MELLÉKLET
AZ UTAZÓK ÁLTAL SZÁLLÍTOTT ÁRUKRA, KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOKRA ÉS KÉSZPÉNZRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A 247. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL ÉS A 267. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
1. SZAKASZ
KÉSZPÉNZELLENŐRZÉS
1. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
E mellékletben a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
(a)
„bemutatóra szóló átruházható értékpapírok”: olyan valutától eltérő eszközök, amelyek felmutatásuk esetén pénzösszeg követelésére jogosítják fel a birtokosukat anélkül, hogy személyazonosságukat vagy az adott összegre való jogosultságukat igazolniuk kellene. Ezek az eszközök a következők:
(i)
utazási csekkek; valamint
(ii)
csekkek, váltók vagy fizetési megbízások, amelyek vagy bemutatóra szólnak, vagy el vannak látva aláírással, de a kedvezményezett nevét nem jelzik, vagy üres forgatmány szerepel rajtuk, vagy fiktív kedvezményezett részére szólnak, vagy pedig egyébként olyan jellegűek, hogy az értékpapír tulajdonjoga az átadással kerül átruházásra;
(b)
„készpénz”: valuta, bemutatóra szóló átruházható értékpapírok, könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áruk és feltöltőkártyák, az (EU) 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint;
(c)
„könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áru”: az EU területére belépő, illetve az EU területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló (EU) 2018/1672 rendelet I. mellékletének 1. pontjában felsorolt olyan áru, amely értékének térfogatához viszonyított aránya magas, és hozzáférhető kereskedelmi piacokon könnyen átváltható valutára, szerény ügyleti költség mellett;
(d)
„illetékes hatóságok”: a rendeltetési helytől függően az Egyesült Királyság – Gibraltár tekintetében – vagy a Spanyol Királyság vámhatóságai; valamint
(e)
„valuta”: bankjegyek és pénzérmék, amelyek csereeszközként forgalomban vannak, vagy csereeszközként forgalomban voltak, és pénzügyi intézményeknél vagy központi bankoknál csereeszközként forgalomban levő bankjegyekre és pénzérmékre még beválthatók.
2.
E megállapodás 19. cikke alkalmazandó.
2. CIKK
A kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség
1.
Azok a személyek, akik legalább 10 000 EUR értékű készpénzt tartanak maguknál, a Gibraltárra való belépéskor vagy az onnan való kilépéskor főszabály szerint kötelesek erről a készpénzről nyilatkozni a repülőtér illetékes hatóságainál, és ellenőrzés céljából kötelesek e készpénzt a hatóságok rendelkezésére bocsátani. A készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a közölt információ téves vagy hiányos, vagy ha a készpénzt ellenőrzés céljából nem bocsátották rendelkezésre.
2.
Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat a következőkre vonatkozó adatokat tartalmazza:
(a)
a készpénzt birtokában tartó személy, ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát;
(b)
a készpénz tulajdonosa, természetes személyek esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot és a személyi azonosító okmány számát, jogi személy esetében pedig ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, és ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;
(c)
ha rendelkezésre áll, a készpénz tervezett címzettje, természetes személy esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát, jogi személy esetében pedig a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, és ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;
(d)
a készpénz fajtája és összege vagy értéke;
(e)
a készpénz gazdasági eredete;
(f)
a készpénz tervezett felhasználása;
(g)
a szállítási útvonal; valamint
(h)
a szállítóeszközök.
3.
Az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat írásban vagy elektronikus formában, az e melléklet 1. függelékében említett nyilatkozattételi formanyomtatványon kell megadni. A nyilatkozattevő részére – kérésre – záradékkal ellátott másolatot kell kiállítani a nyilatkozatról.
3. CIKK
Az illetékes hatóságok hatásköre
1.
A 2. cikkben meghatározott, kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az e megállapodásban és a belső jogban meghatározott feltételekkel összhangban ellenőrizzék a természetes személyeket, valamint azok poggyászait és szállítóeszközeit. Ezeket az ellenőrzéseket főszabály szerint a repülőtér területén kell elvégezni, a kikötőn keresztül érkező vagy távozó utasok tekintetében is.
2.
A 2. cikk szerinti, kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség nemteljesítése esetén az illetékes hatóságok írásban vagy elektronikus formában hivatalból nyilatkozatot állítanak ki, amely a lehető legteljesebb mértékben tartalmazza a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat.
3.
A 4. cikk alkalmazásában az illetékes hatóságok az e cikk szerint rájuk ruházott hatásköröket is gyakorolhatják.
4. CIKK
A gyaníthatóan büntetendő cselekményhez kapcsolódó, küszöbérték alatti összegek
Ha az illetékes hatóságok olyan személyt észlelnek, akinél a 2. cikkben említett küszöbértéket el nem érő összegű készpénz van, és arra utaló jelek vannak, hogy a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik, ezt az információt és a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat nyilvántartásba veszik.
5. CIKK
A készpénz illetékes hatóságok általi ideiglenes visszatartása
1.
Az illetékes hatóságok az e megállapodásban és a belső jogban rögzített feltételekkel összhangban közigazgatási határozat útján ideiglenesen visszatarthatják a készpénzt, ha:
(a)
a 2. cikk szerinti, kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesült; vagy
(b)
arra utaló jelek vannak, hogy a készpénz – mennyiségétől függetlenül – büntetendő cselekményhez kapcsolódik.
2.
Az (1) bekezdésben említett közigazgatási határozat a belső jogban meghatározott eljárásokkal összhangban hatékony jogorvoslat tárgyát képezi. Az illetékes hatóságok a következő személlyel közlik a közigazgatási határozat indokolását:
(a)
azzal a személlyel, akinek a 2. cikk alapján nyilatkozatot kell tennie; vagy
(b)
azzal a személlyel, akinek a 4. cikk alapján információt kell szolgáltatnia.
3.
Az ideiglenes visszatartás a belső jog szerint szigorúan arra az időtartamra korlátozódik, amelyre az illetékes hatóságoknak szükségük van annak megállapításához, hogy az ügy körülményei indokolják-e további visszatartást. Az ideiglenes visszatartás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. Miután alaposan megvizsgálták a további ideiglenes visszatartás szükségességét és arányosságát, az illetékes hatóságok úgy határozhatnak, hogy az ideiglenes visszatartás időtartamát legfeljebb 90 napra meghosszabbítják. Ha az említett időszakon belül nem állapítják meg, hogy a készpénz további visszatartása szükséges, vagy ha azt állapítják meg, hogy az ügy körülményei további visszatartást nem tesznek szükségessé, a készpénzt haladéktalanul ki kell adni a következő személynek:
(a)
annak a személynek, akitől a készpénzt a 2. cikkben említett esetekben ideiglenesen visszatartották; vagy
(b)
annak a személynek, akitől a készpénzt a 4. cikkben említett esetekben ideiglenesen visszatartották.
6. CIKK
Információszolgáltatás a pénzügyi információs egység (FIU) részére
Az illetékes hatóság a készpénzbejelentő nyilatkozatokból és az azok ellenőrzése során megszerzett információkat Gibraltár tekintetében továbbítja az Egyesült Királyságra vonatkozóan illetékes pénzügyi információs egységnek (FIU).
7. CIKK
Szankciók
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében szankciókat vezet be, amelyeket a 2. cikkben meghatározott, kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén kell alkalmazni. A szóban forgó szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
2. SZAKASZ
AZ UTAZÓK ÁLTAL SZABADON BEVIHETŐ MENNYISÉGEK
8. CIKK
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az e mellékletben előírtakat meg nem haladó értékhatárok vagy mennyiségi korlátok alapján mentesíti a vámok és a közvetett adók alól az utasok személyi poggyászában behozott árukat, feltéve, hogy a behozatal nem kereskedelmi jellegű.
9. CIKK
A mentességek alkalmazása szempontjából személyi poggyásznak tekintendő az a teljes poggyász, amelyet az utas az érkezéskor a vámhatóságnak be tud mutatni, valamint az a poggyász, amelyet később mutat be ugyanazon hatóságnak, feltéve hogy igazolni tudja, hogy azt induláskor a szállító vállalat kísérőpoggyászként regisztrálta. A 15. cikkben említett üzemanyagtól eltérő üzemanyag nem minősül személyi poggyásznak.
10. CIKK
1.
A mentességek alkalmazása tekintetében és e melléklet 11–17. cikkének sérelme nélkül a behozatal akkor minősül nem kereskedelmi jellegűnek, ha kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára vagy ajándék céljára szánt árucikkekből áll. Az áruk utasok általi behozatalának gyakorisága, jellege vagy mennyisége nem utalhat arra, hogy az árukat kereskedelmi célból hozzák be.
2.
Az utasok személyi poggyászában behozott, az e mellékletben meghatározott értékhatárokat vagy mennyiségi korlátokat meghaladó, de az (1) bekezdés szerint nem kereskedelmi jellegűnek minősülő áruk az e melléklet 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok, ellenőrzések és vizsgálatok hatálya alá tartoznak.
11. CIKK
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a légi és a tengeri úton utazó személyek esetében mentesíti a nem kereskedelmi áruk behozatalát a vámok és a közvetett adók alól, kivéve az e melléklet 12., 13. és 15. cikkében említett árukat, amelyek összértéke személyenként nem haladhatja meg a 430 EUR-nak megfelelő összeget.
Az Unió, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a szárazföldi úton utazó személyek esetében mentesíti a nem kereskedelmi áruk behozatalát a vámok és a közvetett adók alól, kivéve az e melléklet 12., 13. és 15. cikkében említett árukat, amelyek összértéke személyenként nem haladhatja meg a 300 EUR-nak megfelelő összeget.
2.
A 15 év alatti utazók esetében az (1) bekezdésben említett értékhatár az utazás módjától függetlenül 175 EUR.
3.
Az értékhatár alkalmazása során az egyes tételek értéke nem osztható meg.
4.
Az utas által ideiglenesen behozott vagy ideiglenes kivitelt követően újra behozott személyi poggyász értékét, valamint az utas személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszerkészítmények értékét nem lehet figyelembe venni az (1) és a (2) bekezdésében említett mentesség alkalmazásakor.
12. CIKK
1.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében mentesíti a vámok és a közvetett adók alól a dohánytermékek alábbi típusainak légi és tengeri úton történő behozatalát:
(a)
200 cigaretta vagy a határátlépéshez használt szállítóeszköz személyzete esetében 80 cigaretta;
(b)
100 szivarka;
(c)
50 szivar; valamint
(d)
250 g fogyasztási dohány.
2.
Az Unió, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság mentesíti a vámok és a közvetett adók alól a dohánytermékek alábbi típusainak szárazföldi úton történő behozatalát:
(a)
200 cigaretta, illetve a helyi lakosok és a határövezetben dolgozó személyek esetében 80 cigaretta;
(b)
100 szivarka;
(c)
50 szivar; valamint
(d)
250 g fogyasztási dohány.
3.
Az a)–d) pontban megjelölt mennyiségi korlátok a (4) bekezdés alkalmazásában a dohánytermékekre vonatkozó teljes keret 100 %-át jelentik. A szivarka tömege nem haladhatja meg a 3 grammot.
4.
A mentesség minden utas esetében a dohánytermékek bármilyen kombinációjára alkalmazható, azzal a kikötéssel, hogy az egyes keretek esetében felhasznált százalékok összege nem haladhatja meg a 100 %-ot.
13. CIKK
1.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében mentességet biztosít a vámok és a közvetett adók alól az alkohol és az alkoholtartalmú italok tekintetében – a csendes bor és a sör kivételével – a következő mennyiségi korlátokkal:
(a)
összesen 1 liter 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkohol és alkoholtartalmú ital vagy legalább 80 tömegszázalék alkoholt tartalmazó nem denaturált etilalkohol; valamint
(b)
összesen 2 liter 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkohol és alkoholtartalmú ital.
Az a) és a b) pontban megjelölt mennyiségek a (2) bekezdés alkalmazásában az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó teljes keret 100 %-át jelentik.
2.
A mentesség minden utas esetében az (1) bekezdésben említett alkohol és alkoholtartalmú italok bármilyen kombinációjára alkalmazható, azzal a kikötéssel, hogy az egyes keretek esetében felhasznált százalékok összege nem haladhatja meg a 100 %-ot.
3.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében összesen 4 liter csendes bort és 16 liter sört mentesít a közvetett adózás alól.
14. CIKK
A 12. és a 13. cikkben foglalt mentességek nem alkalmazhatók 17 éven aluli utasok esetében.
15. CIKK
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság mindenfajta motoros szállítóeszköz esetében mentesíti a vámok és a közvetett adók alól a szabványos üzemanyagtartályban található üzemanyagot, továbbá a 10 litert meg nem haladó mennyiségű, hordozható tartályban szállított üzemanyagot.
16. CIKK
A 12., a 13. vagy a 15. cikkben említett áruk értékét nem kell figyelembe venni a 11. cikkben foglalt mentesség alkalmazásakor.
17. CIKK
Az utazók által az e melléklet 8–16. cikkével összhangban behozott nem kereskedelmi jellegű, az Unió és Gibraltár között mozgó árukra nem vonatkozik a közvetett adók visszatérítése az egyik Fél területének elhagyásakor és a másik Fél területére történő belépéskor.
18. CIKK
A 6. melléklet 2. cikkében megállapított vagy a 248. cikk szerint meghatározott átmeneti időszak végén, e megállapodás 247. cikkének (5) bekezdésétől eltérve:
(a)
az Unió megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a Gibraltárról szárazföldi úton, illetve a gibraltári repülőtéren vagy kikötőn keresztül utazók poggyászában lévő nem kereskedelmi árukat Spanyolországból kiinduló ügyletekként kezeljék mind a harmonizált jövedéki adók, mind a héa tekintetében, feltéve, hogy Gibraltáron a jövedéki adó és a tranzakciós adó – köztük az e megállapodásban előírt adómértékek és mentességek – alkalmazására szolgáló rendszert vezettek be;
(b)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a Gibraltárra szárazföldi úton, illetve valamely Unión belüli repülőtérről vagy kikötőből érkező utazók poggyászában lévő nem kereskedelmi árukat Gibraltárról kiinduló ügyletekként kezeljék mind a harmonizált jövedéki adók, mind a tranzakciós adó tekintetében, feltéve, hogy Gibraltáron a jövedéki adó és a tranzakciós adó – köztük az e megállapodásban előírt adómértékek és mentességek – alkalmazására szolgáló rendszert vezettek be; valamint
(c)
ha a független tanácsadó szerv a 248. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti torzulást állapított meg, és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében nem tett eleget a 248. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségének, a Felek újra bevezethetik az utasok poggyászában lévő nem kereskedelmi árukra vonatkozó szabadon bevihető mennyiségeket. A Felek nem vezethetnek be újra ilyen szabadon bevihető mennyiségeket, ha az Unió alkalmazta a 249. cikk szerinti védintézkedési eljárást.
3. SZAKASZ
ÉLELMISZEREK, NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI TERMÉKEK ÉS KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK
19. CIKK
1.
A gibraltári kikötőbe és repülőtérre belépő utasoknál lévő személyi poggyász és kedvtelésből tartott állatok tekintetében az uniós jog következő rendelkezéseit kell alkalmazni a Gibraltár tekintetében eljáró Egyesült Királyságban:
(a)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) – VI. rész (244–256. cikk);
(b)
a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, amelyet az állategészségügyi rendelet 3. cikkének (5) bekezdése, 245. cikkének (3) bekezdése, 246. cikkének (3) bekezdése, 249. cikkének (3) bekezdése, 252. cikkének (1) bekezdése és 254. cikke alapján kell elfogadni [2026. április 22-től alkalmazandó];
(c)
a Bizottság végrehajtási rendeletei „a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó meghatározott feltételeknek megfelelő harmadik országok vagy területek jegyzékének elfogadásáról”, „a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó azonosítóokmány-minták és nyilatkozatminták létrehozásáról”, valamint „az (EU) 2021/620 végrehajtási rendeletnek az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségtől mentes minősítés tekintetében történő módosításáról és a VIII. melléklet helyesbítéséről”, amelyeket az állategészségügyi rendelet 36. cikkének (4) bekezdése, 245. cikkének (4) bekezdése, 253. cikkének (1) bekezdése és 255. cikke alapján kell elfogadni [2026. április 22-től alkalmazandó];
(d)
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről;
(e)
a Bizottság (EU) 2019/2122 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. október 10.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített bizonyos állat- és árukategóriák, valamint az utasok személyes poggyászára és a természetes személyeknek küldött, nem forgalomba hozatalra szánt áruk kisméretű szállítmányaira vonatkozó egyedi ellenőrzések tekintetében történő kiegészítéséről és a 142/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról, 7., 8., 9., 11. és 12. cikk;
(f)
a Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, 164. és 165. cikk; valamint
(g)
a Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról, a 3. cikk s) pontja.
[2026. április 21-ig alkalmazandó jogszabályok:]
(h)
az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (2026. április 21-ig alkalmazandó);
(i)
a Bizottság 577/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 28.) az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a kutyák, macskák és görények nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges azonosító okmányok mintájáról, területek és harmadik országok jegyzékének, valamint bizonyos feltételeknek való megfelelést igazoló nyilatkozatok formátumának, külső megjelenésének és nyelvének megállapításáról (2026. április 21-ig alkalmazandó);
(j)
a Bizottság (EU) 2018/772 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 21.) az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről és az 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (2026. április 21-ig alkalmazandó);
(k)
a Bizottság (EU) 2018/878 végrehajtási rendelete (2018. június 18.) az (EU) 2018/772 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott besorolási szabályoknak a kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések alkalmazása tekintetében megfelelő tagállamok vagy tagállami területrészek jegyzékének elfogadásáról (2026. április 21-ig alkalmazandó);
(l)
a Bizottság (EU) 2021/1933 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 14.) az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kedvtelésből tartott madarak valamely területről vagy harmadik országból valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (2026. április 21-ig alkalmazandó); valamint
(m)
a Bizottság (EU) 2021/1938 végrehajtási rendelete (2021. november 9.) a kedvtelésből tartott madarak valamely területről vagy harmadik országból valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges azonosító okmány mintájának megállapításáról és a 2007/25/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (2026. április 21-ig alkalmazandó).
2.
Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokban megállapított eljárások és ellenőrzések nem alkalmazandók az Unió és Gibraltár között a szárazföldi határon keresztül utazó személyek által behozott személyes poggyászra és kedvtelésből tartott állatokra.
3.
E megállapodás 19. cikke alkalmazandó.
4. SZAKASZ
ZÁRÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
20. CIKK
1.
Az utazók által az Unióba közvetlenül a kikötőn és a repülőtéren való áthaladást követően szárazföldön behozott termékek mentesülnek az e mellékletben meghatározott, árukra, kedvtelésből tartott állatokra és készpénzre alkalmazandó eljárások alól.
2.
Az (1) bekezdés alkalmazásában a Felek biztosítják, hogy a kikötőn keresztül érkező utasok poggyászában lévő árukat – általános szabályként – haladéktalanul átszállítják a repülőtérre a szükséges ellenőrzések elvégzése céljából, az utasokkal együtt és az utasokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett, az e megállapodás 29. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint.
21. CIKK
Az alábbiakra vonatkozó jelenlegi és jövőbeli uniós jogszabályokat:
(a)
tilalmak és korlátozások, beleértve különösen a fegyverekre, a kettős felhasználásra, a kulturális javakra és a CITES-re vonatkozó szabályokat; valamint
(b)
a szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettség,
a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság által meghatározottak szerint kell alkalmazni az e mellékletben szereplő, Gibraltárba belépő és onnan kilépő árukra.
22. CIKK
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak és a Spanyol Királyságnak igazgatási megállapodásokat kell kötnie az e melléklet szerint kapott és a Gibraltárba vagy az Unióba szárazföldön keresztül belépő utasok által szállított árukra, készpénzre és kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó eljárások, ellenőrzések és vizsgálatok alkalmazásával, valamint az e melléklet 21. cikkében felsorolt uniós jogszabályokkal kapcsolatos nyilatkozatokra és adatokra vonatkozó információcsere céljából.
2.
Az Unión belüli illetékes hatóságok valamely kijelölt vámhivatal fióktelepeként szolgáló pultot létesítenek a repülőtéren, kizárólag az alábbiakra vonatkozó nyilatkozatok, ellenőrzések és vizsgálatok céljából:
(a)
a vámunión kívülről érkező utasok által Gibraltárba behozott áruk vagy az utasok által Gibraltárból az Unióba behozandó áruk; valamint
(b)
az Unióba beléptetendő készpénz,
szárazföldi, tengeri vagy légi úton.
3.
Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében bármikor, a vámterületük bármely pontján – beleértve a szárazföldi határt is – ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek az utasok által az Unió és Gibraltár között szállított árukon, amennyiben az szükségesnek bizonyul.
1. függelék
KÉSZPÉNZBEJELENTŐ NYILATKOZAT
________________
24. MELLÉKLET
KÖZVETETT ADÓZÁS GIBRALTÁRBAN
A 247. CIKK (3) BEKEZDÉSE ÉS A 248. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN
1. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
A tranzakciós adó és a jövedéki adó hatálya, valamint az adófizetési kötelezettség keletkezése
1.
A tranzakciós adót és adott esetben a jövedéki adót Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vetik ki és szedik be:
(a)
amennyiben Gibraltárba az Unióban szabad forgalomban lévő árukat szállítanak, a Gibraltárra vonatkozó különleges árutovábbítási rendszer keretében a 19. mellékletben előírt eljárás szerint szállított áruknak az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében eljáró illetékes hatóságainál történő vám elé állításakor;
(b)
amennyiben Gibraltárba a vámunión kívüli országokból vagy területekről szállítanak árukat, a Gibraltárra vonatkozó különleges árutovábbítási rendszer keretében a 21. mellékletben előírt eljárás szerint szállított áruknak az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében eljáró illetékes hatóságainál történő vám elé állításakor;
(c)
amennyiben Gibraltárban a 19. és a 21. mellékletben megállapított különleges eljárások (adóügyi vagy vámeljárások) keretében uniós árukat hoznak forgalomba, vagy nem uniós áruk vonatkozásában vámtartozás keletkezett;
(d)
amikor a Gibraltáron előállított áruk elhagyják az előállítás helyét;
(e)
amikor megállapítást nyer, hogy az áruk Gibraltárba történő belépése szabálytalan volt; vagy
(f)
amikor Gibraltárra utazók a 23. mellékletben meghatározott küszöbértékeket meghaladó mennyiségben hoznak be árukat, de a nyilatkozattételkor vagy az ellenőrzések elvégzésekor azok nem minősülnek kereskedelmi jellegűnek.
2.
Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy az áru elhagyta az előállítási helyet:
(a)
ha az árut a gyártó vagy az annak nevében eljáró személy fizikailag feladja vagy elfuvarozza a termelőüzemből, függetlenül az ilyen szállítás rendeltetési helyétől vagy céljától;
(b)
amikor az áruval tulajdonosként történő rendelkezés joga átszáll egy másik félre értékesítés, csere vagy bármely más jogi eszköz útján, még abban az esetben is, ha az áru a termelőüzemben marad.
2. CIKK
A tranzakciós adó alapja és mértéke
1.
A Gibraltárba behozott áruk adóalapját a vámérték alapján kell meghatározni. A következő elemek az adóalap részét képezik, amennyiben nem számítanak bele a vámértékbe:
(a)
adók, vámok, lefölözések és a behozatal miatt esedékes egyéb terhek (beleértve a jövedéki adókat is), kivéve a kivetendő tranzakciós adót; valamint
(b)
járulékos költségek, például jutalék, csomagolási, szállítási és biztosítási költségek.
2.
A Gibraltárban előállított áruk adóalapját az abban az időpontban érvényes szabadpiaci forgalmi érték képezi, amikor az áru elhagyja az előállítási helyet.
A „szabadpiaci forgalmi érték” az a teljes összeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett a megrendelőnek ugyanazon értékesítési szinten egy független értékesítőnek kellene fizetnie abban az időpontban a kérdéses termékért Gibraltárban.
Összehasonlítható termékértékesítés hiányában a „szabadpiaci forgalmi érték” olyan összeget jelent, amely nem alacsonyabb az áru vagy egy hasonló áru vételáránál, vagy vételár hiányában az előállítási hely elhagyásának időpontjában meghatározott önköltségi áránál.
3.
A tranzakciós adó mértékét a következőképpen kell meghatározni:
(a)
Az általános héamérték nem lehet alacsonyabb az egyes tagállamok által alkalmazott legalacsonyabb általános héamértéknél, amely e megállapodás aláírásának időpontjában 17 %.
A fentiektől eltérve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság e megállapodás hatálybalépését követően az alábbi táblázatnak megfelelően egy hároméves időszak alatt fokozatosan növelheti általános héamértékét annak érdekében, hogy elérje az egyes tagállamok által alkalmazott legalacsonyabb általános héamértéket, amely e megállapodás aláírásának időpontjában 17 %.
|
1. év
|
2. év
|
3. év
|
|
15 %
|
16 %
|
17 % (vagy a tagállamok által az adott időpontban alkalmazott legalacsonyabb mérték)
|
A független tanácsadó szerv a 248. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti, folyamatban lévő értékeléssel összefüggésben a Gibraltárban vagy a Campo de Gibraltarban ténylegesen bekövetkező jelentős torzulások elkerülése érdekében a fent említett hároméves időszak alatt vagy azt követően bármikor javasolhatja magasabb vagy alacsonyabb általános adómérték alkalmazását bizonyos árukra vagy árukategóriákra. Ilyen esetekben:
(i)
magasabb adómértékként olyan mérték javasolható, amelyet a független tanácsadó szerv alkalmasnak tart a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által az említett árukra vagy árukategóriákra kivetett tranzakciós adó mértéke és a Spanyol Királyság által ugyanezen árukra vagy árukategóriákra kivetett héamérték közötti különbségekhez kapcsolódó torzulások kiküszöbölésére;
(ii)
a független tanácsadó szerv által javasolható alacsonyabb adómérték a tagállamok által alkalmazott legalacsonyabb általános héamértéknél legfeljebb 2 százalékponttal lehet kevesebb.
A hároméves időszakot követően, amennyiben az általános adómértéktől eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) adómértékek bizonyos árukra vagy árukategóriákra történő alkalmazására vonatkozó ajánlások nem bizonyulnak elegendőnek a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által kivetett tranzakciós adó és a Spanyol Királyság által felszámított héa mértéke közötti különbségből adódó jelentős tényleges torzulások elkerüléséhez Gibraltárban vagy Campo de Gibraltarban, a független tanácsadó szerv a 248. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti éves értékelése keretében javasolhatja az általános adómérték felfelé vagy lefelé történő kiigazítását az általános adómérték hatálya alá tartozó valamennyi áru tekintetében.
(b)
Az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott árukra alkalmazandó kedvezményes adómérték nem lehet kevesebb, mint 5 %.
A kedvezményes adómértéknek az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében történő, a 248. cikk (4) bekezdésében említett független tanácsadó szerv ajánlását követő kiigazítása vonatkozhat valamennyi árura, vagy egy konkrét árura vagy árukategóriára, és az áruk vagy árukategóriák kedvezményes adómértékének általános adómértékre vagy rendkívül kedvezményes adómértékre történő megváltoztatását is jelentheti.
4.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében 5 %-nál alacsonyabb rendkívül kedvezményes adómértéket alkalmazhat az 1. függelék 2. cikkében felsorolt árukra.
A rendkívül kedvezményes adómértéknek az Egyesült Királyság által Gibraltár tekintetében történő, a 248. cikk (4) bekezdésében említett független tanácsadó szerv ajánlását követő kiigazítása vonatkozhat valamennyi árura, vagy egy konkrét árura vagy árukategóriára, és az áruk vagy árukategóriák rendkívül kedvezményes adómértékének kedvezményes vagy általános adómértékre történő változtatását is jelentheti.
5.
A kedvezményes vagy rendkívül kedvezményes adómérték hatálya alá tartozó áruk jegyzékét, valamint a ténylegesen alkalmazandó adómértéket e melléklet 1. függeléke tartalmazza. A kedvezményes vagy rendkívül kedvezményes adómérték hatálya alá tartozó áruk jegyzéke csak olyan árukat tartalmazhat, amelyekre a tagállamok a héára vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kedvezményes vagy rendkívül kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.
6.
Ha az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében módosítja az (5) bekezdésben említett árujegyzéket, ezt csak a héára vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban teheti meg, és a módosítások hatálybalépése előtt köteles értesíteni az Uniót.
3. CIKK
A tranzakciós adó és a gibraltári jövedéki adó megfizetésére kötelezett személy
1.
A tranzakciós adó és adott esetben a gibraltári jövedéki adó megfizetésére az áru Gibraltárba történő belépését bejelentő személy köteles, vagy az a személy, akinek a nevében a bejelentést teszik, továbbá szabálytalan belépés esetén az áru szabálytalan belépésében részt vevő bármely személy.
2.
Az árut Gibraltáron előállító személy köteles megfizetni a tranzakciós adót és adott esetben a gibraltári jövedéki adót.
Szabálytalan előállítás esetén a jövedéki adó megfizetésére az előállításban részt vevő bármely személy kötelezhető.
3.
Ha a gibraltári jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.
4. CIKK
Kivételek
1.
A tranzakciós adó alól mentesülnek azok az áruk, amelyek az Unióba történő behozataluk, értékesítésük vagy beszerzésük esetén kötelező héamentességben részesültek volna. A jövedéki adó alól mentesülnek az áruk, amennyiben az Unióban történő szabad forgalomba bocsátásuk esetén a harmonizált jövedéki adó alól kötelező mentességben részesültek volna.
Amennyiben az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében bármely áru vonatkozásában diszkrecionális héa- vagy harmonizált jövedékiadó-mentességet kíván igénybe venni, először értesíti a gazdasági és kereskedelmi szakbizottságot, amely értékeli, hogy a mentesség végrehajtható-e. A szakbizottság objektív bizonyítékok és indokok alapján jóváhagyja vagy elutasítja az ilyen mentességek végrehajtását.
2.
Ezenkívül a villamos energia előállításához importált és felhasznált cseppfolyósított földgáz, valamint a Gibraltáron előállított villamos energia mentes a tranzakciós adó és a jövedéki adó alól.
5. CIKK
A tranzakciós adó és a jövedéki adó visszatérítése
a Gibraltárból kivitt áruk esetében
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében visszatéríti az árura az Unióba történő kivitelekor adott esetben kivetett tranzakciós adót és jövedéki adót, feltéve, hogy az exportőr bizonyítani tudja, hogy az Unióban megfizették a héát vagy adott esetben a héát és a jövedéki adót.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében adott esetben visszatéríti a tranzakciós adót és a jövedéki adót abban az esetben is, ha az árukat a vámunión kívüli országba exportálják egy kijelölt vámhivatalon keresztül. A kijelölt vámhivatal értesíti az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságait.
A Gibraltáron elfogyasztott áruk adott esetben nem jogosultak a tranzakciós adó és a jövedéki adó visszatérítésére.
2. SZAKASZ
JÖVEDÉKI ADÓK
6. CIKK
A jövedéki adók hatálya és az adófizetési kötelezettség keletkezése
1.
Gibraltárban a jövedéki adókat mindenkor az Unió jövedéki adóra vonatkozó, alkalmazandó jogszabályaival összhangban kell alkalmazni.
Minden új uniós jövedéki adót Gibraltáron is alkalmazni kell, kivéve, ha a független tanácsadó szerv e megállapodás 248. cikkének (4) bekezdésével összhangban legfeljebb egyéves ideiglenes felfüggesztést javasol.
2.
Az Unióban jövedékiadó-köteles árukat, azok adóalapját és jövedékiadó-minimumait a 2. függelék határozza meg. A következő jövedékiadó-mértékeket kell alkalmazni:
(a)
e megállapodás hatálybalépésekor az uniós minimális jövedékiadó-mértékeket kell alkalmazni;
(b)
e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül a Spanyol Királyságban alkalmazott jövedékiadó-mértékektől legfeljebb 6 százalékponttal eltérő vagy annak 94 %-ával egyenértékű jövedékiadó-célértékeket kell alkalmazni.
3.
A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó a tüzelő- és üzemanyagokra. Ezen áruk alatt az e melléklet 2. függeléke 2. szakasz 3. pont A. táblázatában említett áruk értendők.
4.
A (2) bekezdéstől eltérve, a kereskedelmi és gazdasági szakbizottság a 248. cikk (4) bekezdésében említett független tanácsadó szerv ajánlása alapján engedélyezheti az Egyesült Királyság számára, hogy Gibraltár tekintetében az uniós minimális jövedéki adónál alacsonyabb jövedéki adót alkalmazzon abban az esetben, ha fennáll a kockázata annak, hogy a gibraltári benzinkutakon veszélybe kerül a járművek üzemanyag-ellátása.
5.
Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a feldolgozott dohánytermékekre az e melléklet 2. függelékének 3. szakaszában megállapított rendelkezések vonatkoznak.
6.
A (3)–(5) bekezdés sérelme nélkül, e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével és a 248. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti, folyamatban lévő értékeléssel összefüggésben a független tanácsadó szerv a Gibraltárban vagy a Campo de Gibraltarban ténylegesen bekövetkező jelentős torzulások elkerülése érdekében javasolhatja a 2. bekezdés b) pontjában említettnél magasabb vagy alacsonyabb jövedékiadó-mérték alkalmazását.
Ezekben az esetekben:
(a)
magasabb adómértékként olyan mérték javasolható, amelyet a független tanácsadó szerv alkalmasnak tart a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által az említett árukra vagy árukategóriákra kivetett jövedéki adó szintje és a Spanyol Királyság által ugyanezen árukra vagy árukategóriákra kivetett jövedékiadó-mértékek közötti különbségekhez kapcsolódó torzulások kiküszöbölésére;
(b)
a független tanácsadó szerv által javasolható alacsonyabb adómérték a tagállamok által alkalmazott legalacsonyabb általános héamértéknél nem lehet kevesebb.
7. CIKK
A jövedéki adóval foglalkozó gazdasági szereplők nyilvántartásba vétele
A jövedéki termékek Gibraltár területére kereskedelmi célból történő beléptetéséért, előállításáért, birtoklásáért, tárolásáért, szállításáért vagy kilépéséért felelős személyek kötelesek:
(a)
bejegyeztetni magukat az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságainak nyilvántartásában;
(b)
nyilvántartást vezetni a jövedéki termékek készleteiről és szállításairól, és azokat rendszeresen benyújtani az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságainak; valamint
(c)
hozzájárulni a teljes tevékenységük és a raktárkészleteik ellenőrzéséhez.
8. CIKK
A jövedéki adó visszatérítése teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás esetén
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében visszatérítheti a jövedéki termékek jövedéki adóját, ha e termékek előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy az illetékes hatóságok által a termékek megsemmisítésére adott engedély következményeként teljes egészében vagy részben megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul károsodtak.
3. SZAKASZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
9. CIKK
Kivételes körülmények
1.
Kivételes körülmények esetén és az e cikkben meghatározott bizonyos feltételek mellett az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében a következő intézkedések valamelyikét hozhatja:
(a)
a kivételes körülmények kezelése szempontjából elengedhetetlennek ítélt konkrét árukra ideiglenesen kedvezményes mértékű tranzakciós adó kivetése; vagy
(b)
a rendkívüli körülmények kezelése szempontjából elengedhetetlennek ítélt konkrét áruk ideiglenes mentesítése a tranzakciós adó és adott esetben a jövedéki adók alól.
2.
Az ideiglenes kedvezményes adómértékre vagy ideiglenes mentességre jogosult konkrét árukat, valamint az intézkedés időtartamát a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság értesítését követően legfeljebb egy héten belül jóvá kell hagyni, figyelembe véve a kivételes körülmények jellegét és a gyors reagálás szükségességét.
3.
Biztosítani kell, hogy az ilyen ideiglenes intézkedések ne gyakoroljanak negatív hatást az Unió belső piacára adócsalási kockázatok vagy a verseny bármely esetleges torzulása formájában.
10. CIKK
Statisztikai adatok
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság negyedévente összeállítja és a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság rendelkezésére bocsátja a Gibraltáron megfizetett tranzakciós adóra és jövedéki adóra vonatkozó statisztikákat.
1. függelék
KÖZVETETT ADÓZÁS GIBRALTÁRBAN: A KEDVEZMÉNYES TRANZAKCIÓS ADÓRA JOGOSULT
ÁRUK JEGYZÉKE
1. CIKK
Gibraltár 5 %-os kedvezményes tranzakciósadó-mértéket alkalmaz a következő termékkategóriákba tartozó árukra:
–
Általában mezőgazdasági termelésben való felhasználásra szánt termékek, kivéve az olyan tárgyi eszközöket, mint a gépek és épületek; valamint 2032. január 1-jéig a vegyi növényvédő szerek és vegyi műtrágyák értékesítése (11).
–
Lófélék élő egyedei (11a).
–
Élő növények, valamint a növénytermesztés egyéb termékei, beleértve a gumókat, gyapotot, gyökereket és hasonlókat, a vágott virágokat és a díszítő lombozatot is (23).
–
Gyermekruházat és -cipő; gépkocsiban használatos gyermekülések (24).
–
Kerékpárok, beleértve az elektromos kerékpárokat is (25).
–
Az uniós héairányelv IX. mellékletének A., B. és C. részében felsorolt műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek (26).
–
Általában mentési vagy elsősegélynyújtási célú felhasználásra szánt eszközök és egyéb felszerelések, amennyiben azokat a polgári vagy közösségi védelem területén működő közhatalmi szervek vagy nonprofit szervezetek részére értékesítik (28).
2. CIKK
Gibraltár 0 %-os rendkívül kedvezményes tranzakciósadó-kulcsot alkalmaz a következő termékkategóriákba tartozó árukra:
–
Emberi és állati fogyasztásra szolgáló élelmiszerek (beleértve az italokat is, de az alkoholos italok kivételével); általában élelmiszer-készítésre szolgáló élő állatok, magvak, növények és összetevők; általában élelmiszer kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékek (1).
–
Vízszolgáltatás (2).
–
Gyógyászati, illetve állatgyógyászati célra használt gyógyszerészeti termékek, beleértve a fogamzásgátló és női egészségügyi védekezésre használt termékeket, valamint a nedvszívó higiéniai termékeket (3).
–
Általában egészségügyi ellátás céljára vagy fogyatékossággal élő személyek általi használatra szánt egészségügyi készülékek, eszközök, cikkek, segédeszközök, valamint védőeszközök – ideértve az egészségvédelmi célú maszkokat is –, a fogyatékosság kompenzálásához és leküzdéséhez nélkülözhetetlen termékek (4).
–
Könyvek, újságok és folyóiratok (ideértve a brosúrákat, röplapokat és más nyomtatott anyagokat, gyermekeknek szóló képes-, rajzoló-, illetve kifestőkönyveket, nyomtatott vagy kéziratos kottákat, térképeket és vízrajzi vagy hasonló ábrákat) akár fizikai adathordozón, akár elektronikus úton vagy mindkét módon történő értékesítése – beleértve a könyvtári kölcsönzést is –, kivéve a teljes egészében vagy túlnyomórészt reklámcélú kiadványokat, valamint a teljes egészében vagy túlnyomórészt videotartalomból vagy zenéből álló kiadványokat; nonprofit szervezetek kiadványainak előállítása (6).
–
Magánlakásokon, lakóingatlanokon, valamint köz- és egyéb, közérdekű tevékenységekre használt épületeken és azok mellett telepítendő szolárpanelek értékesítése (10c).
2. függelék
KÖZVETETT ADÓZÁS GIBRALTÁRBAN: AZ E MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYBE LÉPÉSÉTŐL
JÖVEDÉKIADÓ-KÖTELES TERMÉKEK
ÉS AZ UNIÓS MINIMÁLIS JÖVEDÉKIADÓ-MÉRTÉKEK
1. SZAKASZ
ETIL-ALKOHOL ÉS ALKOHOLTARTALMÚ ITALOK
Az etil-alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-kötelesek. Az etil-alkohol és alkoholtartalmú italok a következők:
(a)
Sör: minden, a 2203 KN-kód alá tartozó termék, vagy minden, a sörnek a 2206 KN-kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.
(b)
Csendes bor: a 3. pont meghatározása szerinti habzóbor kivételével minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik, vagy amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
(c)
Habzóbor: minden, a 2204 10, 2204 21 06, 2204 21 07, 2204 21 08, 2204 21 09, 2204 29 10 és a 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart, és amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
(d)
Egyéb csendes erjesztett ital: a 6. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó, de a 2. és 3. pontban nem említett termék, és minden, a 2206 KN-kód alá tartozó termék, kivéve az 5. pontban meghatározott egyéb habzó erjesztett italokat és az 1. pont által lefedett bármely terméket:
(i)
amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot;
(ii)
amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 10 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
(e)
Egyéb habzó erjesztett ital: a 6. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden, a 2206 00 31 és 2206 00 39 KN-kód alá tartozó termék, valamint a 2204 10, 2204 21 06, 2204 21 07, 2204 21 08, 2204 21 09, 2204 29 10 és a 2205 KN-kód alá tartozó, de a fenti, 2. és 3. pontban nem említett termék, amely:
(i)
olyan palackban van, amelyet drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval zártak le, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri, vagy meghaladja a 3 bart;
(ii)
tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot;
(iii)
tényleges alkoholtartalma meghaladja a 13 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.
(f)
Köztes alkoholtermékek: minden olyan termék, amelynek a tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 22 térfogatszázalékot, valamint a 2204, 2205 és 2206 KN-kód alá tartozik, de nem tartozik az előző számokba.
(g)
Etil-alkohol, amely a következőket foglalja magában:
(i)
az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN-kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN-fejezet alá tartozó termék részét képezik;
(ii)
a 2204, 2205 és 2206 KN-kód olyan termékei, amelyek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot;
(iii)
szeszesitalokat oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó termékek.
Az etil-alkoholra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimális jövedékiadó-mértékek a következők:
(a)
A sör esetében a végtermék egy hektolitereként/alkoholfokaként 1,87 EUR; a sörre kivetendő adó meghatározása során az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében figyelmen kívül hagyhatja a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezett fokának törtrészeit.
(b)
A bor esetében a végtermék hektolitereként 0 EUR.
(c)
A boron és a sörön kívüli erjesztett italok esetében a késztermék hektolitereként 0 EUR.
(d)
Köztes termékek esetében a végtermék hektolitereként 45 EUR.
(e)
Etil-alkohol esetében a 20 °C hőmérsékletű tiszta alkohol egy hektoliterére 1 000 EUR, a tiszta alkohol hektoliterének száma alapján.
2. SZAKASZ
VILLAMOS ENERGIA ÉS ENERGETIKAI TERMÉKEK
1.
Az energiatermékek és a villamos energia jövedékiadó-kötelesek. Energiatermékek és villamos energia alatt az alábbiak értendők:
(a)
az 1507–1518 KN-kódok alá tartozó termékek, ha azokat tüzelő-, fűtőanyagként vagy üzemanyagként kínálják;
(b)
a 2701, 2702 és 2704–2715 KN-kódok alá tartozó termékek;
(c)
a 2901 és 2902 KN-kód alá tartozó termékek;
(d)
a 2905 11 00 KN-kód alá tartozó termékek, amelyek nem szintetikus eredetűek, ha azokat tüzelő-, fűtőanyagként vagy üzemanyagként kínálják;
(e)
a 3403 KN-kód alá tartozó termékek;
(f)
a 3811 KN-kód alá tartozó termékek;
(g)
a 3817 KN-kód alá tartozó termékek;
(h)
a 3824 99 86, a 3824 99 92 (kivéve az amint aktív összetevőként tartalmazó rozsdagátló készítmények, valamint a kevert szervetlen oldószerek és hígítók lakkokhoz és hasonló termékekhez), a 3824 99 93 és 3824 99 96 (kivéve az amint aktív összetevőként tartalmazó rozsdagátló készítmények, valamint a kevert szervetlen oldószerek és hígítók lakkokhoz és hasonló termékekhez), valamint a 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kódok alá tartozó termékek, ha azokat tüzelő-, fűtőanyagként vagy üzemanyagként kínálják;
(i)
a 2716 KN-kód alá tartozó termékek.
2.
Ha az energiatermékeket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínálják, értékesítik vagy használják fel, akkor azok kivételével, amelyekre ezen melléklet adómértéket határoz meg, a felhasználásnak megfelelően kell adóztatni, s az adómérték a hozzá legközelebb álló tüzelő-, fűtőanyag vagy üzemanyag adómértéke.
Az 1. bekezdésben felsorolt adóköteles termékeken kívül bármely üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként vagy hígítóanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált terméket a hozzá legközelebb álló üzemanyag adómértékével kell megadóztatni.
Az 1. bekezdésben felsorolt adóköteles termékeken kívül bármely egyéb olyan szénhidrogént, kivéve a tőzeget, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel, a hozzá legközelebb álló energiatermék adómértékével kell megadóztatni.
3.
A minimális adómértékek a következők:
A. táblázat: Az üzemanyagokra alkalmazandó minimális adómértékek
|
Jövedéki termékek
|
Mennyiség
|
|
Ólmozott benzin
KN-kódok: 2710 12 31, 2710 12 51 és 2710 12 59
|
EUR/1 000 liter
|
|
Ólmozatlan benzin
KN-kódok: 2710 12 31, 2710 12 41, 2710 12 45 és 2710 12 49
|
EUR/1 000 liter
|
|
Gázolaj
KN-kódok: 2710 19 43, 2710 19 48, és 2710 20 11-től 2710 20 19-ig
|
EUR/1 000 liter
|
|
Kerozin
KN-kódok: 2710 19 21 és 2710 19 25
|
EUR/1 000 liter
|
|
CSEPPFOLYÓSÍTOTT SZÉNHIDROGÉN (LPG)
KN-kódok: 2711 12 11-től 2711 19 00-ig
|
EUR/1 000 kg
|
|
Földgáz
KN-kódok: 2711 11 00 és 2711 21 00
|
EUR/bruttó fűtőérték gigajoule-ban
|
B. táblázat: Minimális adómértékek a következő ipari és kereskedelmi célokra
felhasznált üzemanyagokra vonatkozóan:
(a)
mezőgazdasági, kertészeti vagy haltenyésztési munkák és az erdészet;
(b)
helyhez kötött motorok;
(c)
magas- és mélyépítéshez, közművekhez használt műszaki berendezések és gépek;
(d)
járművek, amelyeket nem a közúthálózaton történő használatra szántak, vagy olyanok, amelyeket nem engedélyeztek alapvetően közúti használatra.
|
Termékek
|
Mennyiség
|
Minimális adó
|
|
Gázolaj
KN-kódok: 2710 19 43-tól 2710 19 48-ig, és 2710 20 11-től 2710 20 19-ig
|
EUR/1 000 liter
|
21
|
|
Kerozin
KN-kódok: 2710 19 21 és 2710 19 25
|
EUR/1 000 liter
|
21
|
|
CSEPPFOLYÓSÍTOTT SZÉNHIDROGÉN (LPG)
KN-kódok: 2711 12 11-től 2711 19 00-ig
|
EUR/1 000 kg
|
41
|
|
Földgáz
KN-kódok: 2711 11 00 és 2711 21 00
|
EUR/bruttó fűtőérték gigajoule-ban
|
0,3
|
C. táblázat: A tüzelő- és fűtőanyagokra, valamint a villamos energiára alkalmazandó minimális adómértékek
|
Termékek
|
Mennyiség
|
Minimális adó
|
|
|
|
Üzleti felhasználás
|
Nem üzleti felhasználás
|
|
Gázolaj
KN-kódok: 2710 19 43-tól 2710 19 48-ig, és 2710 20 11-től 2710 20 19-ig
|
EUR
/1 000 liter
|
21
|
21
|
|
Nehéz fűtőolaj
KN-kódok: 2710 19 62-tól 2710 19 68-ig, és 2710 20 31-től 2710 20 39-ig
|
EUR
/1 000 kg
|
15
|
15
|
|
Kerozin
KN-kódok: 2710 19 21 és 2710 19 25
|
EUR
/1 000 liter
|
0
|
0
|
|
CSEPPFOLYÓSÍTOTT SZÉNHIDROGÉN (LPG)
KN-kódok: 2711 12 11-től 2711 19 00-ig
|
EUR
/1 000 kg
|
0
|
0
|
|
Földgáz
KN-kódok: 2711 11 00 és 2711 21 00
|
EUR/bruttó fűtőérték gigajoule-ban
|
0,15
|
0,3
|
|
Szén és koksz
KN-kódok: 2701, 2702 és 2704
|
EUR/bruttó fűtőérték gigajoule-ban
|
0,15
|
0,3
|
|
Villamos energia
KN-kód: 2716
|
EUR/MWh
|
0,5
|
1,0
|
A táblázatok szerinti energiatermékeknél, amelyek adómértékét térfogat alapján határozzák meg, a térfogatot 15 °C hőmérsékleten kell mérni.
4.
„Üzleti felhasználás”: olyan, a 2. bekezdésben meghatározott üzleti vállalkozás általi felhasználás, amely bárhol önállóan végez termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, függetlenül attól, hogy milyen célja vagy eredménye van e gazdasági tevékenységeknek.
A gazdasági tevékenységek körébe tartozik a szolgáltatást nyújtó termelők, kereskedők és személyek minden tevékenysége, beleértve a bányászati és mezőgazdasági tevékenységeket és a szabadfoglalkozásúak tevékenységeit is.
Az állami, regionális és helyi közigazgatási szerveket és közintézményeket nem lehet üzleti vállalkozásoknak tekinteni az olyan tevékenységek vagy ügyletek tekintetében, amelyekben hatóságként vesznek részt. Ha részt vesznek azonban ilyen tevékenységekben vagy ügyletekben, azokat üzleti vállalkozásnak kell tekinteni e tevékenységek vagy ügyletek vonatkozásában, ha a nem üzleti vállalkozásként való kezelésük a verseny jelentős torzulásához vezetne.
5.
Az üzleti vállalkozást nem lehet kisebbnek tekinteni egy vállalkozás vagy egy jogi személy olyan részénél, amely szervezeti szempontból önálló üzleti vállalkozást testesít meg, azaz olyan jogi személyiséget, amely képes saját eszközeivel működni.
6.
Ha vegyes felhasználásra kerül sor, az adóztatást az egyes felhasználástípusok arányában kell alkalmazni, mindazonáltal amennyiben akár az üzleti, akár a nem üzleti felhasználás jelentéktelen, attól el is lehet tekinteni.
7.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében korlátozhatja az üzleti felhasználás kedvezményes adómértékének alkalmazási körét.
3. SZAKASZ
DOHÁNYGYÁRTMÁNYOK
1.
A dohánygyártmányok jövedékiadó-kötelesek. A dohánygyártmányok a következők:
(a)
a cigaretták;
(b)
a szivarok és a szivarkák;
(c)
a fogyasztási dohány:
(i)
cigaretták sodrására szánt finomra vágott dohány;
(ii)
egyéb fogyasztási dohány.
2.
Cigarettának, szivarnak, szivarkának és fogyasztási dohánynak kell tekinteni az olyan termékeket, amelyek teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagokat tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a cigarettákra, szivarokra, szivarkákra és fogyasztási dohányra vonatkozó követelményeknek.
3.
A cigarettákra a vámokat is tartalmazó legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított ad valorem jövedéki adót és a termék egységére meghatározott (a teljes adóteher 7,5 %-a és 76,5 %-a közötti) tételes jövedéki adót kell kivetni.
A teljes jövedéki adó (tételes és ad valorem adó, a hozzáadottérték-adó nélkül) 1 000 darab cigarettára vonatkozóan legalább 115 EUR. Az alkalmazandó teljes jövedéki adóból eredő árkülönbség cigarettacsomagonként nem haladhatja meg a 0,80 EUR-t vagy a 15 %-ot, attól függően, hogy melyik esetében lesz alacsonyabb az árkülönbség.
Az ad valorem jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie.
4.
A cigarettán kívüli dohánygyártmányok minimális jövedéki adója:
(a)
vagy egy, valamennyi termék legmagasabb kiskereskedelmi ára alapján kiszámított értékarányos (ad valorem) adó; vagy
(b)
vagy egy tételes adó, amelyet kilogrammonkénti, illetve a szivarok és szivarkák esetében vagylagosan adott darabszám szerinti összeggel határoznak meg; vagy
(c)
a kettő kombinációja, amely kombinálja az ad valorem összetevőt és a tételes összetevőt.
5.
A százalékban, kilogrammonkénti összegben vagy adott darabszámra meghatározott teljes jövedéki adó (tételes és ad valorem adó, a tranzakciós adó nélkül) meg kell hogy feleljen legalább a következő mértékeknek vagy minimumösszegeknek:
(a)
szivarok vagy szivarkák esetében: a valamennyi adót magában foglaló kiskereskedelmi eladási ár 15 %-a vagy 1 000 darabonként vagy kilogrammonként 12 EUR;
(b)
cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány esetében: a forgalomba hozott, cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 50 %-a vagy kilogrammonként 60 EUR;
(c)
egyéb fogyasztási dohány esetében: a valamennyi adót tartalmazó kiskereskedelmi ár 20 %-a vagy kilogrammonként 22 EUR.
6.
A 3. és 5. bekezdés alkalmazásában a cigaretta és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárát a forgalomba hozott valamennyi cigaretta és cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány összértéke alapján kell kiszámítani, az összes adót tartalmazó kiskereskedelmi értékesítési ár és a forgalomba hozott cigaretta és cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohány teljes mennyiségének hányadosaként. Ezt az átlagárat minden évben legkésőbb március 1-jéig kell meghatározni, a megelőző naptári év valamennyi forgalomba hozatalra vonatkozó adatai alapján.
7.
A 4. és 5. bekezdésben említett kulcsok vagy összegek minden olyan termékre érvényesek, amelyek az érintett dohánygyártmányok csoportjába tartoznak, anélkül, hogy az egyes csoportokon belül különbséget tennének a minőséget, a kiszerelést, a termék származását, a felhasznált anyagokat, az érintett cégek jellemzőit vagy bármilyen más kritériumot illetően.
8.
Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében statisztikai adatokat szolgáltatnak a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adó szerkezetére és adókulcsaira vonatkozóan. E megállapodás 6. cikke nem alkalmazandó.
_______________
25. MELLÉKLET
LÉGI KÖZLEKEDÉS
A megállapodás 273. cikkében említett uniós jogszabályok jegyzéke:
–
a Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (HL L 14., 1993.1.22., 1. o.),
módosította: az Európai Parlament és a Tanács 793/2004/EK rendelete (2004. április 21.) (HL L 138., 2004.4.30., 50. o.),
–
a Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.),
módosította: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1254 határozata (2024. április 24.) a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a légi közlekedés területén alkalmazandó bizonyos jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1254, 2024.4.30.),
–
az Európai Parlament és a Tanács 2009/12/EK irányelve (2009. március 11.) a repülőtéri díjakról (HL L 70., 2009.3.14., 11. o.),
módosította: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1254 határozata (2024. április 24.) a 2009/12/EK, a 2009/33/EK és az (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 96/67/EGK tanácsi irányelvnek a közúti szállítás és a légi közlekedés területén alkalmazandó bizonyos jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1254, 2024.4.30.),
–
az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.).
________________
26. MELLÉKLET
A MEGÁLLAPODÁS 276. CIKKÉBEN EMLÍTETT
LÉTESÍTMÉNYEK LISTÁJA
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK LISTÁJA:
1.
„CIDAT”, La Linea de la Concepcion.
2.
„Hospital Quironsalud Campo de Gibraltar”, Palmones.
3.
„Scanner Sur”, Algeciras.
4.
„Hospital Punta de Europa”, Algeciras.
5.
„Vithas Xanit International Hospital”, Benalmadena.
6.
„Vithas Hospital Parque San Antonio”, Malaga.
7.
„HLA Hospital Jerez Puerta del Sur”, Jerez.
________________
27. MELLÉKLET
KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁS
A. RÉSZ
A KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK:
A KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS
A KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI SZAKMA VÉGZÉSE
1. CIKK
Hatály
Ezen A. rész a közúti árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezését és a közúti árufuvarozói szakma végzését szabályozza, és a Felek e megállapodás 276. és 277. cikkének hatálya alá tartozó árufuvarozást végző valamennyi közúti árufuvarozójára alkalmazandó.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
Ezen A. rész alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
(a)
„a közúti árufuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedély”: közigazgatási határozat, amely engedélyezi az e szakaszban meghatározott feltételeket teljesítő természetes vagy jogi személy számára a közúti árufuvarozói szakma gyakorlását;
(b)
„illetékes hatóság”: egy Fél nemzeti, regionális vagy helyi hatósága, amely a közúti árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezése céljából ellenőrzi, hogy egy adott természetes vagy jogi személy teljesíti-e az e szakaszban meghatározott feltételeket, és amely hatáskörrel rendelkezik a közúti árufuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedély megadására, felfüggesztésére, vagy visszavonására; valamint
(c)
„szokásos tartózkodási hely”: az a hely, ahol egy személy életvitelszerűen lakik, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tartózkodik olyan személyes kötelékei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol lakik.
3. CIKK
A közúti árufuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó követelmények
A közúti árufuvarozói szakmát gyakorló természetes vagy jogi személyeknek:
(a)
az e rész 5. cikkében meghatározottak szerint tényleges és állandó székhellyel kell rendelkezniük valamelyik Fél területén;
(b)
az e rész 6. cikkében meghatározottak szerint jó hírnévvel kell rendelkezniük;
(c)
az e rész 7. cikkében meghatározottak szerint megfelelő pénzügyi helyzetben kell lenniük; valamint
(d)
az e rész 8. cikkében meghatározottak szerint szükséges szakmai alkalmassággal kell rendelkezniük.
4. CIKK
Szakmai irányító
1.
A közúti árufuvarozó kijelöl legalább egy természetes személyt szakmai irányítóként, aki ténylegesen és folyamatosan irányítja a közúti árufuvarozó fuvarozási tevékenységét, és teljesíti a 3. cikk b) és d) pontjában meghatározott követelményeket, és:
(a)
valódi kapcsolatban áll a közúti árufuvarozóval mint annak alkalmazottja, igazgatója, tulajdonosa, részvényese vagy ügyeinek intézője, vagy amennyiben a vállalkozás természetes személy, ő maga ez a személy; valamint
(b)
azon Fél területén rendelkezik lakóhellyel, amelynek területén a közúti árufuvarozó székhelye van.
2.
Ha a természetes vagy jogi személy nem teljesíti a szakmai alkalmasság követelményét, az illetékes hatóság engedélyezheti a szóban forgó természetes vagy jogi személy számára, hogy a közúti árufuvarozói szakmát az (1) bekezdéssel összhangban szakmai irányító kijelölése nélkül gyakorolja, feltéve, hogy:
(a)
a természetes vagy jogi személy kijelöl egy, az árufuvarozó székhelye szerinti Fél területén tartózkodási hellyel rendelkező olyan természetes személyt, aki teljesíti a 3. cikk b) és d) pontjában meghatározott követelményeket, és akit szerződés jogosít fel a szakmai irányítói feladatoknak a vállalkozás nevében történő ellátására;
(b)
a természetes vagy jogi személy és az a) pontban említett személy közötti szerződés meghatározza a szóban forgó személy ténylegesen és folyamatosan elvégzendő feladatait, és kijelöli e személy szakmai irányítóként vállalt felelősségi körét. A meghatározandó feladatok közé tartoznak különösen a gépjárművek karbantartásának irányításával, a fuvarozási szerződések és dokumentumok ellenőrzésével, az alapszintű könyveléssel, a rakományok vagy szolgáltatások járművezetőkhöz és gépjárművekhez rendelésével és a biztonsági eljárások ellenőrzésével kapcsolatos feladatok;
(c)
az a) pontban említett személy szakmai irányítóként legfeljebb négy különböző közúti árufuvarozó összesen legfeljebb 50 gépjárműből álló flottával végzett fuvarozási tevékenységét irányíthatja; valamint
(d)
az a) pontban említett személy a meghatározott feladatokat kizárólag a természetes vagy jogi személy érdekében végzi, és felelősségi körét minden olyan természetes vagy jogi személytől függetlenül gyakorolja, aki vagy amely számára fuvarozási műveleteket végez.
3.
A Felek dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt szakmai irányító emellett nem jelölhető ki a (2) bekezdés szerint is, vagy ha igen, akkor csak korlátozott számú, a (2) bekezdés c) pontjában említetteknél kevesebb természetes vagy jogi személy vagy kevesebb gépjárműből álló flotta tekintetében.
4.
A természetes vagy jogi személy értesíti az illetékes hatóságot a kijelölt szakmai irányító vagy szakmai irányítók személyéről.
5. CIKK
A székhely követelményével kapcsolatos feltételek
A székhely szerinti Fél területén lévő tényleges és állandó székhelyre vonatkozó követelmény teljesítése érdekében a természetes vagy jogi személy:
(a)
rendelkezik olyan telephellyel, ahol elektronikus vagy egyéb formában hozzá tud férni fő üzleti dokumentumainak eredeti példányaihoz, különös tekintettel a fuvarozási szerződésekre, a természetes vagy jogi személy rendelkezésére álló gépjárművekkel kapcsolatos dokumentumokra, a számviteli dokumentumokra, a személyzet irányításával kapcsolatos dokumentumokra, a munkaszerződésekre, a társadalombiztosítási dokumentumokra, az utakra, a vezetési és pihenőidőre vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumokra, valamint minden egyéb olyan dokumentumra, amelyhez az illetékes hatóságnak adott esetben hozzá kell férnie az ebben a részben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából;
(b)
amennyiben a nemzeti jog előírja, be van jegyezve a szóban forgó Fél cégjegyzékébe vagy más hasonló jegyzékbe;
(c)
jövedelemadó-köteles és – amennyiben a nemzeti jog előírja – héaazonosító számmal rendelkezik;
(d)
amint engedélyt kapott, rendelkezik egy vagy több olyan járművel, amelyet a szóban forgó Fél jogszabályaival összhangban nyilvántartásba vettek vagy forgalomba helyeztek és használatát engedélyezték, függetlenül attól, hogy az említett járművek teljes mértékben a tulajdonában állnak, vagy azokat más jogcímen, például feltételes adásvételi szerződés vagy bérleti vagy lízingszerződés alapján birtokolja;
(e)
adminisztratív és kereskedelmi tevékenységeit megfelelő létesítményekben és megfelelő eszközök segítségével ténylegesen és folyamatosan a szóban forgó Fél területén található, az a) pontban említett telephelyen, fuvarozási műveleteit pedig ténylegesen és folyamatosan az f) pontban említett járműveket használva, a szóban forgó Fél területén található megfelelő technikai eszközök segítségével végzi; valamint
(f)
folyamatos jelleggel rendelkezésére áll a d) pontban foglalt feltételeknek megfelelő, az általa végzett fuvarozási műveletekkel arányos számú jármű és járművezető, amelyek, illetve akik szokásos állomáshelye az adott Fél területén található valamely működési központ.
6. CIKK
A jó hírnév követelményével kapcsolatos feltételek
1.
A (2) bekezdésre is figyelemmel a Felek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeket a természetes vagy jogi személyeknek és szakmai irányítóknak a jó hírnévre vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében teljesíteniük kell.
Annak meghatározásakor, hogy egy természetes vagy jogi személy teljesítette-e ezt a követelményt, a Felek figyelembe veszik a természetes vagy jogi személy, annak szakmai irányítói, ügyvezető igazgatói és a Fél által meghatározott egyéb releváns személyek magatartását. Az e cikkben a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre, a szankciókra vagy a jogsértésekre való hivatkozások magukban foglalják magával a természetes vagy jogi személlyel, annak szakmai irányítóival, ügyvezető igazgatóival és a Fél által meghatározott egyéb releváns személyekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket, szankciókat vagy jogsértéseket.
Az e bekezdésben említett feltételek magukban foglalják legalább az alábbiakat:
(a)
nincs olyan kényszerítő ok a szakmai irányító vagy a közúti árufuvarozó jó hírnevének megkérdőjelezésére, mint például az alábbi területeken hatályos nemzeti jogszabályok súlyos megsértése miatt hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet vagy kiszabott szankció:
(i)
kereskedelmi jog;
(ii)
fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogszabályok;
(iii)
a szakmában érvényes fizetési és foglalkoztatási feltételek;
(iv)
közúti közlekedés;
(v)
szakmai felelősség;
(vi)
ember- vagy kábítószer-kereskedelem;
(vii)
adójog; valamint
(b)
a szakmai irányítót vagy a közúti árufuvarozót az egyik vagy mindkét Fél területén nem ítélték el súlyos bűncselekmény elkövetése miatt, és nem szabtak ki rá büntetőjogi szankciót az e megállapodás 278–282. cikkében foglalt szabályok vagy különösen az alábbiakra vonatkozó nemzeti szabályok súlyos megsértése miatt:
(i)
a gépjárművezetők vezetési és pihenési ideje, munkaideje, a menetíró készülék elhelyezése és használata;
(ii)
a nemzetközi forgalomban részt vevő haszongépjárművek maximális súlya és mérete;
(iii)
a járművezetők alapképesítése és továbbképzése;
(iv)
a haszongépjárművek műszaki alkalmassága, beleértve a gépjárművek kötelező műszaki vizsgálatát;
(v)
a nemzetközi közúti árufuvarozási piacra jutás;
(vi)
a veszélyes áruk biztonságos közúti fuvarozása;
(vii)
sebességkorlátozó készülékek elhelyezése és használata bizonyos jármű-kategóriák esetében;
(viii)
vezetői engedélyek;
(ix)
a szakma gyakorlásának engedélyezése;
(x)
állatok szállítása;
(xi)
a közúti fuvarozásban dolgozó munkavállalók kiküldetése;
(xii)
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog; valamint
(xiii)
olyan utak, amelyek berakodási és kirakodási helye a másik Fél területén található.
2.
E cikk (1) bekezdése harmadik albekezdése b) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szakmai irányítót vagy a közúti árufuvarozót súlyos bűncselekmény elkövetése miatt elítélték vagy vele szemben a X-A-1-1. függelékben felsorolt legsúlyosabb jogsértés valamelyikének elkövetése miatt büntetőjogi szankciót szabtak ki egy vagy mindkét Fél területén, a székhely szerinti Fél illetékes hatósága megfelelő módon és kellő időben közigazgatási eljárást folytat le, beleértve adott esetben az érintett természetes vagy jogi személy telephelyén végzett helyszíni vizsgálatot is.
A közigazgatási eljárás során az illetékes hatóság értékeli, hogy az adott esetben a jó hírnév elvesztése aránytalan válasz lenne-e a konkrét körülményekre tekintettel. Ezen értékelés során az illetékes hatóság figyelembe veszi az e cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett szabályok azon súlyos megsértéseinek számát, valamint a X-A-1-1. függelékben felsorolt azon legsúlyosabb jogsértések számát, amelyek tekintetében a szakmai irányítóval vagy a közúti árufuvarozóval szemben büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hoztak vagy büntetőjogi szankciót állapítottak meg. Minden ezzel kapcsolatos megállapítást megfelelően indokolni kell.
Amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a jó hírnév elvesztése aránytalan lenne, határoz arról, hogy az érintett természetes vagy jogi személy jó üzleti hírneve továbbra is fennmarad. Ha az illetékes hatóság arra a megállapításra jut, hogy a jó hírnév elvesztése nem lenne aránytalan, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet vagy büntetőjogi szankció a jó hírnév elvesztését eredményezi.
3.
A X-A-1–1. függelékben meghatározott legsúlyosabb jogsértések jegyzékén túlmenően a X-A-1-1a. függelékben meghatározott súlyos jogsértések a jó hírnév elvesztését eredményezhetik.
4.
A jó hírnév követelménye mindaddig nem tekinthető teljesítettnek, amíg a Felek nemzeti jogának vonatkozó rendelkezései alapján valamilyen rehabilitációs vagy azzal egyenértékű hatással bíró, egyéb intézkedés meghozatalára nem került sor.
7. CIKK
A pénzügyi helyzet követelményével kapcsolatos feltételek
1.
A pénzügyi helyzet követelményének teljesítése érdekében a természetes vagy jogi személynek a számviteli év során állandó jelleggel képesnek kell lennie arra, hogy eleget tegyen pénzügyi kötelezettségeinek. A természetes vagy jogi személynek a valamely ellenőr vagy arra megfelelően felhatalmazott személy által hitelesített éves beszámolók alapján igazolnia kell, hogy minden évben rendelkezik az alábbiak szerinti tőkével és tartalékokkal:
(a)
egyetlen használatban lévő gépjármű esetében összesen legalább 9 000 EUR / 8 000 GBP, minden további, 3,5 tonnát meghaladó össztömegű, használatban lévő gépjármű vagy járműszerelvény esetében 5 000 EUR / 4 500 GBP, illetve minden további, 2,5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 3,5 tonna össztömegű, használatban lévő gépjármű vagy járműszerelvény esetében 900 EUR / 800 GBP;
(b)
a közúti árufuvarozói szakma gyakorlásához kizárólag 2,5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 3,5 tonna össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket használó természetes vagy jogi személyeknek ellenőr vagy arra megfelelően felhatalmazott személy által hitelesített éves beszámolók alapján igazolniuk kell, hogy minden évben egyetlen használatban lévő gépjármű esetében legalább 1 800 EUR-nak / 1 600 GBP-nek, minden további, használatban lévő gépjármű esetében pedig 900 EUR-nak / 800 GBP-nek megfelelő tőkével és tartalékokkal rendelkeznek.
2.
Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság elfogadhatja vagy megkövetelheti, hogy a vállalkozás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összegek erejéig az illetékes hatóság által előírt igazolással, például egy vagy több bank vagy egyéb pénzügyi intézmény – így például biztosítótársaság – által kiállított bankgaranciával vagy biztosítással – ideértve a szakmai felelősségbiztosítást is –, illetve olyan más kötelező erejű dokumentummal igazolja megfelelő pénzügyi helyzetét, amely egyetemleges felelősségen alapuló kezességet nyújt számára.
3.
Az (1) bekezdéstől eltérve a vállalkozás bejegyzésének évére vonatkozó hitelesített éves beszámoló hiányában az illetékes hatóság elfogadja, ha a vállalkozás a megfelelő pénzügyi helyzetét olyan igazolással – így például bankgaranciával, pénzügyi intézmény által kiállított, a vállalkozás nevében történő hitelhez jutást igazoló dokumentummal vagy más, az illetékes hatóság által előírt kötelező erejű dokumentummal – bizonyítja, amely tanúsítja, hogy a vállalkozás rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összegekkel.
4.
Az (1) bekezdésben említett ellenőrizendő éves beszámoló és a (2) bekezdésben említett ellenőrizendő bankgarancia azon gazdasági egység éves beszámolója és bankgaranciája, amelyik azon Fél területén rendelkezik székhellyel, amelynek területén az engedélyre irányuló kérelmet benyújtották, nem pedig egy másik Fél területén székhellyel rendelkező valamely más gazdasági egységé.
8. CIKK
A szakmai alkalmasság követelményével kapcsolatos feltételek
1.
A szakmai alkalmasság követelményének teljesítése érdekében az érintett személy(ek)nek rendelkezniük kell a X‑A‑1‑2. függelék I. részében felsorolt tantárgyak tekintetében előírt szintnek megfelelő ismeretekkel. Ezen ismereteket kötelező írásbeli vizsgán kell bizonyítani, amely – ha valamelyik Fél így határoz – kiegészíthető szóbeli vizsgával. Ezeket a vizsgákat a X‑A‑1‑2. függelék II. részének megfelelően kell megszervezni. E célból a Felek dönthetnek úgy, hogy a vizsgát megelőző képzést írnak elő.
2.
Az érintett személyek a szokásos tartózkodási helyük szerinti Fél területén teszik le a vizsgát.
3.
Az e cikk (1) bekezdésében említett írásbeli és szóbeli vizsgákat kizárólag a Fél által meghatározott kritériumok alapján a Fél által arra megfelelően felhatalmazott hatóságok vagy szervek szervezhetik és tanúsíthatják. A Felek rendszeresen ellenőrzik, hogy a körülmények, amelyek között az általuk felhatalmazott hatóságok vagy szervek megszervezik a vizsgákat, megfelelnek-e a X-A-1-2. függeléknek.
4.
A Felek mentesíthetik a X-A-1-2. függelékben felsorolt valamennyi tantárgyban szerzett ismereteket magukban foglaló, az adott Fél területén kibocsátott, kifejezetten e célból megjelölt bizonyos felsőfokú képesítések és műszaki képesítések birtokosait azon tantárgyakból álló vizsga alól, amelyekre a képesítések vonatkoznak. A mentesség csak a X-A-1-2. függelék I. részének azon szakaszaira vonatkozik, amelyek tekintetében a képesítés az adott szakasz címe alatt felsorolt összes tantárgyra kiterjed.
A Felek a vizsga meghatározott részei alól mentesíthetik az adott Fél területén a belföldi fuvarozási műveletekre érvényes SZABok birtokosait.
9. CIKK
Mentesség a vizsga alól
A kizárólag legfeljebb 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárműveket vagy járműszerelvényeket üzemeltető közúti árufuvarozó számára történő engedély kiállítása céljából a Felek dönthetnek úgy, hogy mentesítik a 8. cikk (1) bekezdésében említett vizsga alól azokat a személyeket, akik igazolni tudják, hogy a 2020. augusztus 20. napját megelőző tízéves időszak alatt folyamatosan ugyanilyen típusú természetes vagy jogi személyt irányítottak.
10. CIKK
Engedélyfelfüggesztési és -visszavonási eljárás
1.
Amennyiben egy illetékes hatóság megállapítja, hogy fennáll annak a kockázata, hogy egy természetes vagy jogi személy már nem felel meg a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, erről értesíti a természetes vagy jogi személyt. Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy az említett követelmények közül egy vagy több már nem teljesül, a természetes vagy jogi személy számára határidőt szabhat helyzete rendezésére, az alábbiak szerint:
(a)
hat hónapot meg nem haladó határidő a jó hírnév vagy a szakmai alkalmasság követelményét már nem teljesítő szakmai irányító helyébe lépő személy felvételére, amely határidő a szakmai irányító elhalálozása vagy munkaképtelensége esetén három hónappal meghosszabbítható;
(b)
hat hónapot meg nem haladó határidő, ha a természetes vagy jogi személynek annak bizonyításával kell rendeznie a helyzetét, hogy tényleges és állandó székhellyel rendelkezik; vagy
(c)
a pénzügyi helyzet követelményének nem teljesülése esetén hat hónapot meg nem haladó határidő annak bizonyítására, hogy a követelmény ismét állandó jelleggel teljesül.
2.
Az illetékes hatóság bármilyen rehabilitációs intézkedést megelőzően annak biztosítására kötelezheti azt a természetes vagy jogi személyt, akinek, illetve amelynek engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, hogy szakmai irányítói sikeresen teljesítsék a 8. cikk (1) bekezdésében említett vizsgákat.
3.
Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a természetes vagy jogi személy a 3. cikkben foglalt követelmények közül egynek vagy többnek már nem felel meg, az e cikk (1) bekezdésében említett határidőkön belül felfüggeszti vagy visszavonja a közúti árufuvarozói szakma gyakorlására jogosító engedélyt.
11. CIKK
A szakmai irányító alkalmatlanná nyilvánítása
1.
Amennyiben a szakmai irányító a 6. cikkel összhangban elveszíti jó hírnevét, az illetékes hatóság a szakmai irányítót alkalmatlannak nyilvánítja közúti árufuvarozók fuvarozási tevékenységeinek irányítására.
Az illetékes hatóság a jó üzleti hírnév elveszítésének időpontjától számított egy éven belül és ezt követően mindaddig nem rehabilitálhatja a szakmai irányítót, amíg az nem igazolja, hogy legalább 3 hónapig tartó megfelelő képzésben vett részt, vagy vizsgát tett a X-A-1-2. függelék I. részében felsorolt tantárgyakból.
2.
Amennyiben a szakmai irányító a 6. cikkel összhangban elveszíti jó hírnevét, a rehabilitációja iránti kérelmét a jó hírnevének elvesztésétől számított legalább egy év elteltével nyújthatja be.
12. CIKK
A kérelmek vizsgálata és nyilvántartásba vétele
1.
A Felek illetékes hatóságai az általuk engedélyezett vállalkozások adatait a 13. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti elektronikus nyilvántartásokban rögzítik.
2.
A vállalkozások jó hírnevének értékelésekor az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a kijelölt szakmai irányító vagy irányítók a Felek valamelyikének területén nincs(enek)-e valamely vállalkozás fuvarozási tevékenységeinek irányítására alkalmatlanná nyilvánítva a 11. cikk szerint.
3.
Az illetékes hatóságok rendszeresen nyomon követik, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek engedélyezték a közúti árufuvarozói szakma gyakorlását, továbbra is teljesítik-e a 3. cikkben említett követelményeket. Ennek érdekében az illetékes hatóságok célzott ellenőrzéseket végeznek, beleértve adott esetben az érintett vállalkozások telephelyén végzett helyszíni vizsgálatokat is, a fokozott kockázatot jelentő vállalkozásokra összpontosítva.
13. CIKK
Nemzeti elektronikus nyilvántartások
1.
Az illetékes hatóságok nemzeti elektronikus nyilvántartást vezetnek azokról a közúti fuvarozási vállalkozásokról, amelyek engedélyt kaptak a közúti árufuvarozói szakma gyakorlására.
2.
A közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti nyilvántartásaiban szereplő adatokat és az ezen adatokhoz való hozzáférés feltételeit a X-A-1–5. függelék határozza meg.
14. CIKK
Az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés
1.
Mindegyik Fél illetékes hatóságai kijelölnek egy a másik Fél illetékes hatóságaival e rész alkalmazása tekintetében folytatott információcseréért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot.
2.
E rész végrehajtásának és érvényesítésének megkönnyítése érdekében a Felek illetékes hatóságai szorosan együttműködnek egymással, és késedelem nélkül kölcsönös segítséget és minden releváns kérdésben tájékoztatást nyújtanak egymásnak.
3.
A Felek illetékes hatóságai egyedi ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálására, hogy egy adott vállalkozás teljesíti-e a közúti árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó feltételeket, amennyiben a másik Fél illetékes hatósága ezt kellően indokolt esetekben kéri. Tájékoztatják a másik Fél illetékes hatóságát az ilyen ellenőrzések eredményeiről és az abban az esetben meghozott intézkedésekről, ha megállapítást nyer, hogy a vállalkozás már nem felel meg az e részben meghatározott követelményeknek.
4.
A Felek illetékes hatóságai megosztják egymással a 6. cikk (2) bekezdésében említett súlyos jogsértések miatti büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekkel vagy büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat.
5.
A (3) és (4) bekezdésben említett információcsere módozataira vonatkozó részletes szabályokat a XXXXXX. függelék tartalmazza.
X-A-1-1. függelék
A X. MELLÉKLET A. RÉSZE 6. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN VETT
LEGSÚLYOSABB JOGSÉRTÉSEK
1.
A következő határértékek túllépése:
(a)
a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének legalább 25 %-kal való túllépése;
(b)
a napi munkaidő folyamán a maximális napi vezetési idő legalább 50 %-kal való túllépése.
2.
Felszerelt menetíró készülék és/vagy sebességkorlátozó hiánya, vagy csalásra alkalmas olyan készülék megléte és/vagy használata a járműben, amely lehetővé teszi a menetíró készülék és/vagy a sebességkorlátozó által rögzített adatok módosítását vagy az adatrögzítő lapok vagy a menetíró készülékből és/vagy a járművezetői kártyáról letöltött adatok meghamisítását.
3.
Érvényes műszaki vizsgálati bizonyítvány nélküli vezetés és/vagy többek között a fékrendszer, a kormányrudazat, a kerekek/gumiabroncsok, a felfüggesztés vagy az alváz igen súlyos hiányossága ellenére történő vezetés, amely olyan arányú közvetlen veszélyt jelent a közúti közlekedésbiztonságra, hogy az a jármű leállítására vonatkozó határozatot eredményez.
4.
Szállításból kizárt veszélyes áru szállítása, veszélyes áru tiltott vagy nem jóváhagyott tárolóeszközben történő szállítása vagy a veszélyes áru anélkül történő szállítása, hogy azt a járművön veszélyes áruként jelölnék, és ezáltal olyan mértékű életveszély okozása vagy a környezet olyan mértékű veszélyeztetése, hogy az a jármű leállítására vonatkozó határozatot eredményez.
5.
Áruszállítás érvényes vezetői engedély nélkül vagy az e megállapodás 278. cikkében említett érvényes fuvarozói engedéllyel nem rendelkező vállalkozás által.
6.
Hamisított, nem a vezető tulajdonát képező vagy hamis nyilatkozatok és/vagy hamisított okmányok alapján szerzett vezetői engedélyt használó vezető.
7.
Az össztömeget legalább 20 %-kal túllépő áruszállítás olyan járművek esetében, amelyek össztömege meghaladja a 12 tonnát, és az össztömeget legalább 25 %-kal túllépő áruszállítás olyan járművek esetében, amelyek össztömege nem haladja meg a 12 tonnát.
X-A-1-1a. függelék
A X. MELLÉKLET A. RÉSZE 6. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN VETT
LEGSÚLYOSABB JOGSÉRTÉSEK
A következő táblázat a kereskedelmi és együttműködési megállapodás X. mellékletével kapcsolatos súlyos jogsértések kategóriáit és típusait tartalmazza; súlyosságuk szerint a jogsértéseket három csoportra osztottuk annak függvényében, hogy mennyire járhatnak halálesetek vagy súlyos sérülések kockázatával és/vagy a közúti fuvarozási piacon a verseny torzulásával: rendkívül súlyos jogsértés (RSJ), nagyon súlyos jogsértés (NSJ) és súlyos jogsértés (SJ).
1.
Eltérő rendelkezés hiányában a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete B. részének 2. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Vezetési idők
|
|
1.
|
4. cikk (1) bekezdés és 31-A-1-1. függelék
|
A 9 órás napi vezetési idő túllépése, ha a 10 órára történő meghosszabbítás nem megengedett
|
10h ≤ … < 11h
|
|
|
X
|
|
2.
|
|
|
11h ≤ …
|
|
X
|
|
|
3.
|
|
A 9 órás napi vezetési idő 50 %-os vagy nagyobb arányú túllépése
|
13h30 ≤ …
|
X
|
|
|
|
4.
|
|
A 10 órás meghosszabbított napi vezetési idő túllépése, ha a meghosszabbítás megengedett
|
11h ≤ … < 12h
|
|
|
X
|
|
5.
|
|
|
12h ≤ …
|
|
X
|
|
|
6.
|
|
A 10 órás napi vezetési idő 50 %-os vagy nagyobb arányú túllépése
|
15h ≤ …
|
X
|
|
|
|
7.
|
4. cikk (2) bekezdés és 31-A-1–1. függelék
|
A heti vezetési idő túllépése
|
60h ≤ … < 65h
|
|
|
X
|
|
8.
|
|
|
65h ≤ … < 70h
|
|
X
|
|
|
9.
|
|
A heti vezetési idő 25 %-os vagy annál nagyobb arányú túllépése
|
70h ≤ …
|
X
|
|
|
|
10.
|
4. cikk, (3) bekezdés és 31-A-1-1. függelék
|
A maximális teljes vezetési idő túllépése két egymást követő hét alatt
|
100h ≤ … < 105h
|
|
|
X
|
|
11.
|
|
|
105h ≤ … < 112h30
|
|
X
|
|
|
12.
|
|
A maximális teljes vezetési idő 25 %-os vagy nagyobb arányú túllépése két egymást követő hét alatt
|
112h30 ≤ …
|
X
|
|
|
|
Szünetek
|
|
13.
|
5. cikk
|
A megszakítás nélküli vezetési idő 4,5 órás határának túllépése szünet tartása előtt
|
5h ≤ … < 6h
|
|
|
X
|
|
14.
|
|
|
6h ≤ …
|
|
X
|
|
|
Pihenőidő
|
|
15.
|
6. cikk (2) bekezdés
|
Nem elegendő, 11 óránál rövidebb napi pihenőidő, ha a csökkentett napi pihenőidő nem megengedett
|
8h30 ≤ … < 10h
|
|
|
X
|
|
16.
|
|
|
… < 8h30
|
|
X
|
|
|
17.
|
|
Nem elegendő, 9 óránál rövidebb csökkentett napi pihenőidő, ha a csökkentés megengedett
|
7h ≤ … < 8h
|
|
|
X
|
|
18.
|
|
|
… < 7h
|
|
X
|
|
|
19.
|
|
Nem elegendő, 3 + 9 óránál rövidebb megosztott napi pihenőidő
|
3h + [7h ≤ …< 8h]
|
|
|
X
|
|
20.
|
|
|
3h + [… < 7h]
|
|
X
|
|
|
21.
|
6. cikk (5) bekezdés
|
Nem elegendő, 9 óránál rövidebb napi pihenőidő több fős személyzet esetében
|
7h ≤ … < 8h
|
|
|
X
|
|
22.
|
|
|
… < 7h
|
|
X
|
|
|
23.
|
6. cikk (6) bekezdés
|
Nem elegendő, 24 óránál rövidebb csökkentett heti pihenőidő
|
20h ≤ … < 22h
|
|
|
X
|
|
24.
|
|
|
… < 20h
|
|
X
|
|
|
25.
|
|
Nem elegendő, 45 óránál rövidebb heti pihenőidő, ha a csökkentett heti pihenőidő nem megengedett
|
36h ≤ … < 42h
|
|
|
X
|
|
26.
|
|
|
… < 36h
|
|
X
|
|
|
27.
|
|
Hat egymást követő 24 órás időszak túllépése az előző heti pihenőidő után
|
3h ≤ … < 12h
|
|
|
X
|
|
28.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12h ≤ …
|
|
X
|
|
|
29.
|
6. cikk (7) bekezdés
|
Két egymást követő csökkentett heti pihenőidő esetén nincs kompenzációs pihenőidő
|
|
|
X
|
|
|
30.
|
6. cikk (9) bekezdés
|
A rendszeres heti pihenőidőt vagy a 45 óránál hosszabb heti pihenőidőt a járműben tartják
|
|
|
X
|
|
|
31.
|
|
A munkáltató nem fedezi a járművön kívüli szállás költségeit
|
|
|
|
X
|
|
Munkaszervezés
|
|
32.
|
6. cikk (10) bekezdés
|
A fuvarozási vállalkozás nem olyan módon szervezi meg a járművezetők munkáját, hogy a járművezetők visszatérhessenek a munkáltató működési központjába, vagy a lakóhelyükre
|
|
X
|
|
|
33.
|
7. cikk (1) bekezdés
|
A bér/fizetés és a megtett úthossz, a célba juttatás sebessége és/vagy a szállított áru mennyisége közötti kapcsolat
|
|
X
|
|
|
34.
|
7. cikk (2) bekezdés
|
A járművezető munkájának nem megfelelő szervezése vagy a szervezés elmaradása, illetve nem megfelelő utasítások a járművezető részére a jogszabály betartására vonatkozóan vagy az utasítások hiánya
|
|
X
|
|
2.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete B. részének 4. szakaszával és C. részének 2. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Menetíró készülék beépítése
|
|
1.
|
A C. rész 2. szakaszának 3. és 5. cikke, 31-A-1-1. függelék
|
Típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülék beépítésének és használatának elmulasztása
|
X
|
|
|
|
Menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap használata
|
|
2.
|
C. rész 2. szakasz, 6. cikk (1) bekezdése
|
Engedéllyel rendelkező műhely által nem felülvizsgált menetíró készülék használata
|
|
X
|
|
|
3.
|
B. rész, 4. szakasz, 3. cikk és 31-A-1-1. függelék
|
A járművezető egynél több saját járművezetői kártyával rendelkezik és/vagy egynél több saját járművezetői kártyát használ
|
|
X
|
|
|
4.
|
|
A járművezető hamisított járművezetői kártyával vezet (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne)
|
X
|
|
|
|
5.
|
|
A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelynek nem ő a jogosultja (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne)
|
X
|
|
|
|
6.
|
|
A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelyet a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok és/vagy hamis okmányok alapján szerzett meg (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne)
|
X
|
|
|
|
7.
|
B. rész, 4. szakasz, 7. cikk, (1) bekezdés és C. rész, 2. szakasz, 15. cikk, (1) bekezdés
|
A menetíró készülék nem működik megfelelően (pl.: nem került sor a menetíró készülék megfelelő felülvizsgálatára, kalibrálására és plombálására)
|
|
X
|
|
|
8.
|
|
A menetíró készülék nem megfelelő használata (pl.: szándékos, önkéntes vagy kényszer hatására történő visszaélés, a helyes használatra vonatkozó utasítás hiánya stb.)
|
|
X
|
|
|
9.
|
B. rész, 4. szakasz, 7 cikk, (2) bekezdés és 31-A-1-1. függelék
|
Olyan, csalásra alkalmas berendezés megléte és/vagy használata a járműben, amely képes a menetíró készülék által rögzített információk módosítására
|
X
|
|
|
|
10.
|
|
Az adatrögzítő lapokon rögzített vagy a menetíró készülékben, illetve a járművezetői kártyán tárolt és onnan letöltött adatok meghamisítása, eltitkolása, kitörlése vagy megsemmisítése
|
X
|
|
|
|
11.
|
C. rész, 2. szakasz, 15. cikk, (2) bekezdés
|
A vállalkozás nem őrzi meg az adatrögzítő lapokat, kinyomatokat és letöltött adatokat
|
|
X
|
|
|
12.
|
|
A rögzített és tárolt adatok nem állnak rendelkezésre legalább egy évig
|
|
X
|
|
|
13.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés
|
Adatrögzítő lapok/járművezetői kártya helytelen használata
|
|
X
|
|
|
14.
|
|
Az adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártya szabálytalan kivétele, amely hatással van az érintett adatok rögzítésére
|
|
X
|
|
|
15.
|
|
Az adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya azon időtartamon túli használata, amelyre azt szánták, valamint adatvesztés
|
|
X
|
|
|
16.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (2) bekezdés
|
Elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártya használata, az adatok nem olvashatók
|
|
X
|
|
|
17.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (3) bekezdés
|
Szükséges kézi adatbevitel elmulasztása
|
|
X
|
|
|
18.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (4) bekezdés
|
Nem megfelelő adatrögzítő lap használata vagy a vezetői kártya nem megfelelő nyílásba történő beillesztése (több fős személyzetnél)
|
|
|
X
|
|
19.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (5) bekezdés
|
Kapcsoló berendezés helytelen használata
|
|
X
|
|
|
Adatok bemutatása
|
|
20.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (5) bekezdés, b) pont, v. alpont
|
A komp-/vonatjel helytelen használata vagy használatának mellőzése
|
|
|
X
|
|
21.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (6) bekezdés
|
Előírt információk rögzítésének elmulasztása az adatrögzítő lapon
|
|
X
|
|
|
22.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (7) bekezdés
|
Az adatok nem tartalmazzák azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyek határait a járművezető a napi munkaidőben átlépte
|
|
|
X
|
|
23.
|
B. rész, 4. szakasz, 6. cikk, (7) bekezdés
|
Az adatok nem tartalmazzák fel azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a járművezető a napi munkaidejét megkezdte és befejezte
|
|
|
X
|
|
24.
|
B. rész, 4. szakasz, 10. cikk
|
Az ellenőrzés megtagadása
|
|
X
|
|
|
25.
|
|
A járművezető nem tudja bemutatni az adott napon és az azt megelőző 56 napban készített kézi adatbevitelt és kinyomtatott lapokat
|
|
X
|
|
|
26.
|
|
A járművezető nem tudja bemutatni a járművezetői kártyát (ha rendelkezik járművezetői kártyával)
|
|
X
|
|
|
Meghibásodás
|
|
27.
|
16. cikk, (1) bekezdés és C. rész, 2. szakasz, 5. cikk, (1) bekezdés
|
A menetíró készülék javítását nem engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely végezte
|
|
X
|
|
|
28.
|
B. rész, 4. szakasz, 11. cikk
|
A járművezető nem rögzít minden előírt információt azon időszakokra vonatkozóan, amelyekben a menetíró készülék üzemképtelensége vagy meghibásodása miatt már nem rögzített információkat
|
|
X
|
|
3.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete B. részének 3. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Maximális heti munkaidő
|
|
1.
|
3. cikk
|
A 48 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha a 60 órára történő meghosszabbítás lehetősége már kihasználásra került
|
56h ≤ … 60h
|
|
|
X
|
|
2.
|
|
|
60h ≤ …
|
|
X
|
|
|
3.
|
|
A 60 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha a 7. cikk szerinti eltérést nem engedélyezték
|
65 ≤ … < 70h
|
|
|
X
|
|
4.
|
|
|
70h ≤ …
|
|
X
|
|
|
Szünetek
|
|
5.
|
4. cikk
|
Nem elegendő kötelező szünet 6–9 órás munkaidő esetében
|
10 < … ≤ 20 min
|
|
|
X
|
|
6.
|
|
|
… ≤ 10 min
|
|
X
|
|
|
7.
|
|
Nem elegendő kötelező szünet több mint 9 órás munkaidő esetében
|
20 < … ≤ 30 min
|
|
|
X
|
|
8.
|
|
|
… ≤ 20 min
|
|
X
|
|
|
Éjszakai munka
|
|
9.
|
6. cikk
|
Napi munkaidő 24 órás időszakonként éjszakai munkavégzés esetén, ha a 7. cikk szerinti eltérést nem engedélyezték
|
11h ≤ … < 13h
|
|
|
X
|
|
10.
|
|
|
13h ≤ …
|
|
X
|
|
|
Nyilvántartások
|
|
11.
|
8. cikk
|
A munkáltató meghamisítja a munkaidőre vonatkozó információkat vagy megtagadja azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátását
|
|
X
|
|
|
12.
|
|
Az alkalmazott/önfoglalkoztató járművezetők meghamisítják az adatokat vagy megtagadják azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátását
|
|
X
|
|
4.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete C. részének 1. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Tömeg
|
|
1.
|
1. cikk és 31‑A‑1‑1. függelék
|
A megengedett legnagyobb össztömeg túllépése az N3 kategóriájú járművek esetében
|
5 % ≤ … < 10 %
|
|
|
X
|
|
2.
|
|
|
10 % ≤ … < 20 %
|
|
X
|
|
|
3.
|
|
|
20 % ≤…
|
X
|
|
|
|
4.
|
|
A megengedett legnagyobb össztömeg túllépése az N2 kategóriájú járművek esetében
|
5 % ≤ … < 15 %
|
|
|
X
|
|
5.
|
|
|
15 % ≤ … < 25 %
|
|
X
|
|
|
6.
|
|
|
25 % ≤…
|
X
|
|
|
|
Hosszúság
|
|
7.
|
1. cikk
|
A megengedett legnagyobb hosszúság túllépése
|
2 % < … < 20 %
|
|
|
X
|
|
8.
|
|
|
20 % ≤…
|
|
X
|
|
|
Szélesség
|
|
9.
|
1. cikk
|
A megengedett legnagyobb szélesség túllépése
|
2,65 ≤ … < 3,10 méter
|
|
|
X
|
|
10.
|
|
|
3,10 méter ≤ …
|
|
X
|
|
5.
A közúti műszaki ellenőrzésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Műszaki alkalmasság
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iv. alpont, valamint 31‑A‑1‑1. függelék
|
A gépjárműnek az uniós és az egyesült királyságbeli jog szerinti műszaki vizsgálatról szóló érvényes igazolás nélküli vezetése
|
X
|
|
|
|
2.
|
|
A gépjármű biztonságilag és műszakilag megfelelő állapotban tartásának elmulasztása, aminek következtében a fékrendszer, a kormányrudazat, a kerekek/gumiabroncsok, a felfüggesztés vagy az alváz, illetve egyéb berendezések igen súlyos hiányosságokat mutatnak; mindez olyan arányú közvetlen veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára, hogy az a jármű továbbhaladásának megtiltására vonatkozó döntést eredményez
|
X
|
|
|
6.
Sebességkorlátozó készülékekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, vii. alpont
|
Nincs felszerelve sebességkorlátozó készülék
|
X
|
|
|
|
2.
|
|
A sebességkorlátozó készülék nem elégíti ki a vonatkozó műszaki követelményeket
|
|
X
|
|
|
3.
|
|
A sebességkorlátozó készüléket nem engedéllyel rendelkező műhely szerelte fel
|
|
|
X
|
|
4.
|
|
Olyan, csalásra alkalmas berendezés birtoklása és/vagy használata, amely képes a sebességkorlátozó készülék adatainak meghamisítására, vagy csalásra alkalmas sebességkorlátozó készülék birtoklása és/vagy használata
|
X
|
|
|
(7)
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete B. részének 1. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Képesítés és továbbképzés
|
|
1.
|
3. cikk
|
Áruszállítás kötelező alapképesítés és/vagy kötelező időszakos továbbképzés nélkül
|
|
X
|
|
|
2.
|
9. cikk és 31-B-1-2. függelék
|
A gépjárművezető nem tudja a nemzeti jog előírásának megfelelően bemutatni érvényes gépjármű-vezetői képesítési igazolványát vagy vezetői engedélyét a bejegyzéssel (pl. az igazolványt/engedélyt elvesztette, elfelejtette, az igazolvány/engedély sérült, olvashatatlan)
|
|
|
X
|
8.
A vezetői engedélyekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, viii. alpont és 31-A-1-1. függelék
|
Áruszállítás érvényes vezetői engedély nélkül
|
X
|
|
|
|
2.
|
|
A vezetői engedély sérült vagy olvashatatlan, illetve nem felel meg az egységes mintának
|
|
|
X
|
9.
A veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, vi. alpont és 31‑A-1-1. függelék
|
Szállításból kizárt veszélyes áru szállítása
|
X
|
|
|
|
2.
|
|
Veszélyes áru tiltott vagy nem jóváhagyott tárolóeszközben történő szállítása, és ezáltal olyan mértékű életveszély okozása vagy a környezet olyan mértékű veszélyeztetése, hogy az a jármű leállítására vonatkozó határozatot eredményez
|
X
|
|
|
|
3.
|
|
A veszélyes áru anélkül történő szállítása, hogy azt a járművön veszélyes áruként jelölnék, és ezáltal olyan mértékű életveszély okozása vagy a környezet olyan mértékű veszélyeztetése, hogy az a jármű leállítására vonatkozó határozatot eredményez
|
X
|
|
|
|
4.
|
|
Veszélyes anyagok szivárgása
|
|
X
|
|
|
5.
|
|
Ömlesztett fuvarozás olyan konténerben, amely szerkezetileg erre nem alkalmas
|
|
X
|
|
|
6.
|
|
Megfelelő jóváhagyási igazolással nem rendelkező járművel történő szállítás
|
|
X
|
|
|
7.
|
|
A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely közvetlen veszélyt jelent
|
|
X
|
|
|
8.
|
|
A rakomány rögzítésének és elhelyezésének szabályait nem tartották be
|
|
X
|
|
|
9.
|
|
A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása
|
|
X
|
|
|
10.
|
|
Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás, vagy a tartályok vagy küldeménydarabok megengedett töltési fokának be nem tartása
|
|
X
|
|
|
11.
|
|
A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, amely miatt nem lehetséges megállapítani a szabálytalanság súlyosságát
|
|
X
|
|
|
12.
|
|
A gépjárművezető nem rendelkezik érvényes oktatási bizonyítvánnyal
|
|
X
|
|
|
13.
|
|
Tűz vagy nyílt láng használata
|
|
X
|
|
|
14.
|
|
A dohányzási tilalom be nem tartása
|
|
X
|
|
|
15.
|
|
A jármű nincs megfelelő felügyelet alatt, vagy nem megfelelő helyen várakozik
|
|
|
X
|
|
16.
|
|
A szállítóegységben egynél több pótkocsi/félpótkocsi van
|
|
|
X
|
|
17.
|
|
A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely azonban közvetlen veszélyt nem jelent
|
|
|
X
|
|
18.
|
|
A járművön nincsenek meg az előírt üzemképes tűzoltó készülékek
|
|
|
X
|
|
19.
|
|
A járművön nincs meg az ADR-ben vagy az írásbeli utasításban megkövetelt felszerelés
|
|
|
X
|
|
20.
|
|
Sérült csomagolású küldeménydarabok, IBC-k vagy nagy csomagolások, illetve sérült, tisztítatlan üres csomagolóeszközök szállítása
|
|
|
X
|
|
21.
|
|
Küldeménydarabban lévő árukat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú
|
|
|
X
|
|
22.
|
|
A tartályokat/tankkonténereket (az üres, tisztítatlanokat is beleértve) nem zárták le megfelelően
|
|
|
X
|
|
23.
|
|
Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás a járművön és/vagy a szállítmányon
|
|
|
X
|
|
24.
|
|
Nincs az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítás, vagy az írásbeli utasítás nem a szállított árura vonatkozik
|
|
|
X
|
10.
Ellenkező rendelkezés hiányában a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második része harmadik tárgykörének I. címével kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
Az engedély
|
|
1.
|
463. cikk, (1) bekezdés és 31-A-1-1. függelék
|
Áruszállítás érvényes engedély nélkül (azaz az engedély nem létezik, meghamisították, visszavonták, lejárt stb.)
|
X
|
|
|
|
2.
|
463. cikk, (3) bekezdés
|
Az árufuvarozó vállalkozás vagy a gépjárművezető nem tudja bemutatni az érvényes engedélyt vagy az érvényes engedély hitelesített másolatát a vizsgáló tisztviselőnek (azaz az engedélyt vagy annak hitelesített másolatát elvesztette, elfelejtette, az sérült stb.)
|
|
X
|
|
|
Járművezetői igazolvány
|
|
3.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, v. alpont
|
Az áruszállítást végző járművezető nem rendelkezik érvényes járművezetői igazolvánnyal (azaz a járművezetői igazolvány nem létezik, meghamisították, visszavonták, lejárt stb.)
|
|
X
|
|
|
4.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, v. alpont
|
A gépjárművezető vagy az árufuvarozó vállalkozás nem tudja bemutatni az érvényes járművezetői igazolványt vagy az érvényes járművezetői igazolvány hitelesített másolatát a vizsgáló tisztviselőnek (azaz a járművezetői igazolványt vagy a járművezetői igazolvány hitelesített másolatát elvesztette, elfelejtette, az sérült stb.)
|
|
|
X
|
|
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében engedélyezett konkrét szállítási műveletek
|
|
5.
|
462. cikk, (3)–(7) bekezdés
|
A fogadó Félnél hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek – többek között a szállítások számára vonatkozó korlátozásoknak – meg nem felelő kabotázs- vagy más szállítási művelet végzése.
|
|
X
|
|
11.
Az állatok szállítására vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, x. alpont
|
A válaszfalak nem elég erősek ahhoz, hogy a szállított állatok súlyát elbírják
|
|
X
|
|
|
2.
|
|
Csúszós felületű, meredek, oldalsó védelemmel el nem látott be- és kirakodó rámpák használata
|
|
|
X
|
|
3.
|
|
Az állatoknak a berakodási és kirakodási műveletek során való kiesését vagy szökését megakadályozó biztonsági korlát nélküli emelőpadok és felső padozatok használata
|
|
|
X
|
|
4.
|
|
A szállítóeszközök nem rendelkeznek jóváhagyással nagy távolságokon való szállításra vagy a szállítandó állatfajták szállítására
|
|
|
X
|
|
5.
|
|
Szállítás kötelező érvényes dokumentáció, menetlevél, szállítmányozói engedély vagy képesítési bizonyítvány nélkül
|
|
|
X
|
12.
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
31. melléklet, A. rész, 1. szakasz, 6. cikk, (1) bekezdés, b) pont, xii. alpont
|
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog megsértése
|
|
X
|
|
13.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. részének 2. szakaszával kapcsolatos jogsértések csoportjai
|
|
JOGALAP
|
A JOGSÉRTÉS TÍPUSA
|
A SÚLYOSSÁG FOKA
|
|
|
|
|
RSJ
|
NSJ
|
SJ
|
|
1.
|
6. cikk, (1) bekezdés, a) pont
|
Hiányos információk a kiküldetési nyilatkozaton
|
|
|
X
|
|
2.
|
|
Kiküldetési nyilatkozat benyújtásának elmulasztása a járművezető kiküldetése szerinti országnak legkésőbb a kiküldetés kezdetekor
|
|
X
|
|
|
3.
|
6. cikk, (1) bekezdés, b) pont
|
A járművezetők kiküldetési nyilatkozatának meghamisítása
|
|
X
|
|
|
4.
|
|
A járművezető nem tud érvényes kiküldetési nyilatkozatot bemutatni
|
|
X
|
|
|
5.
|
|
Nem bocsátottak érvényes kiküldetési nyilatkozatot a járművezető rendelkezésére
|
|
X
|
|
|
6.
|
6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
|
A kért dokumentumokat nem nyújtották be a fogadó országnak1 a megkeresés időpontjától számított nyolc héten belül. A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja pontosan meghatározza a benyújtandó dokumentumtípusokat
|
|
X
|
|
|
7.
|
6. cikk (4) bekezdés
|
A fuvarozó nem tartja naprakészen a kiküldetési nyilatkozatokat az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületen
|
|
|
X
|
A súlyos jogsértések súlyossági foka
1.
A jogsértések súlyossági foka alapján van súlyos jogsértés (SJ), nagyon súlyos jogsértés (NSJ) és rendkívül súlyos jogsértés (RSJ).
2.
Súlyos jogsértések és nagyon súlyos jogsértések ugyanazon gazdasági szereplő által történő ismételt elkövetése esetén ezeket a jogsértéseket a letelepedés helye szerinti Fél illetékes hatóságának még súlyosabbnak kell tekintenie. Az ismételten elkövetett jogsértések előfordulási gyakoriságának kiszámolásakor az adott Fél illetékes hatóságainak a következő tényezőket kell figyelembe venniük:
A jogsértés súlyossága (SJ vagy NSJ),
–
a jogsértés ideje (az ellenőrzés napjától számított legalább egy év),
–
a szakmai irányító által irányított szállítási tevékenységekhez használt járművek száma (éves átlag).
3.
Figyelembe véve a közúti szállítás biztonságát fenyegető potenciális veszélyt, a súlyos jogsértések azon maximális gyakoriságát, amelyen túl ezek a jogsértések már súlyosabbnak tekintendők, a következők szerint kell megállapítani:
–
3 SJ járművenként és évenként = 1 NSJ,
–
3 NSJ járművenként és évenként = nemzeti eljárás megindítása a jó hírnév értékelésére.
4.
A járművenkénti és évenkénti súlyos jogsértések száma egy átlagérték, amelyet úgy kapunk, hogy az azonos súlyossági szintű (SJ vagy NSJ) jogsértések teljes számát elosztjuk az év során használt járművek átlagos számával. A gyakoriságszámítási képlet segítségével megállapítható a súlyos jogsértések előfordulásának azon felső határa, amelyen túl a jogsértések már súlyosabbnak tekintendők. A jó hírnév értékelésével kapcsolatos nemzeti közigazgatási eljárás tekintetében a Felek illetékes hatóságai ennél szigorúbb határértéket is meghatározhatnak.
X-A-1-2. függelék
I. RÉSZ
A X. MELLÉKLET A. RÉSZÉNEK 8. CIKKÉBEN EMLÍTETT
TANTÁRGYAK JEGYZÉKE
A szakmai alkalmasság Felek általi hivatalos elismerésénél figyelembe vett ismereteknek legalább az alább felsorolt tantárgyakra ki kell terjedniük. A szóban forgó tantárgyakkal összefüggésben a közúti árufuvarozást végezni szándékozóknak rendelkezniük kell a fuvarozási vállalkozás irányításához szükséges ismeretek és gyakorlati alkalmasság megfelelő szintjével.
Az ismeretek minimális szintjének – az alábbiak szerint – meg kell felelnie legalább a kötelező oktatás során megszerzett ismeretek szintjének, amelyet vagy szakképzés és kiegészítő műszaki képzés, vagy középiskolai vagy egyéb műszaki képzés egészít ki.
A.
Polgári jog
A jelöltnek különösen:
(a)
ismernie kell a közúti fuvarozásban használt főbb szerződéstípusokat és az azokból származó jogokat és kötelezettségeket;
(b)
képesnek kell lennie jogilag érvényes fuvarozási szerződés megkötése érdekében tárgyalásokat folytatni, különös tekintettel a fuvarozás feltételeinek tisztázására;
(c)
képesnek kell lennie megbízója kártérítési igényének elemzésére a rakományt fuvarozás közben ért károk vagy veszteségek, illetve a késedelmes teljesítés vonatkozásában, és annak megértésére, hogy az ilyen kárigény hogyan érinti szerződéses felelősségét; valamint
(d)
ismernie kell a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló, 1956. május 19-én Genfben aláírt CMR Egyezményben előírt szabályokat és az abból eredő kötelezettségeket.
B.
Kereskedelmi jog
A jelöltnek különösen:
(a)
ismernie kell a szakma gyakorlásához szükséges feltételeket és alaki szabályokat, a fuvarozó vállalkozókat terhelő általános kötelezettségeket (nyilvántartások, könyvvezetés stb.) és a csőd következményeit; valamint
(b)
megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a különféle kereskedelmi társasági formákról és azok alapításának és működésének szabályairól.
C.
Szociális jog
A jelöltnek különösen az alábbiakat kell ismernie:
(a)
a közúti fuvarozással kapcsolatban álló különféle szociális intézmények szerepe és működése (szakszervezetek, üzemi tanácsok, üzemi megbízottak, munkaügyi felügyelők stb.);
(b)
a munkáltatók társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségei;
(c)
a közúti fuvarozó vállalkozások által alkalmazott különféle munkavállalói kategóriákkal megkötendő munkaszerződésekre vonatkozó szabályok (a szerződések formája, a felek kötelezettségei, munkafeltételek és munkaidő, fizetett szabadság, díjazás, szerződésszegés stb.);
(d)
a vezetési időre, a pihenőidőre és a munkaidőre vonatkozó szabályok, valamint az említett rendelkezések alkalmazására vonatkozó gyakorlati intézkedések; valamint
(e)
a járművezetők alapképesítésére és továbbképzésére vonatkozó, e melléklet B. részének 1. szakaszában meghatározott szabályok.
D.
Adójog
A jelöltnek különösen az alábbi területekre vonatkozó szabályokat kell ismernie:
(a)
a fuvarozási szolgáltatások hozzáadottértékadó- (héa-)vonzata;
(b)
gépjárműadó;
(c)
egyes közúti teherszállításban használt járművekre kivetett adók, valamint útdíjak és infrastruktúra-használati díjak; valamint
(d)
jövedelemadó.
E.
Vállalatvezetés és pénzügyi irányítás
A jelöltnek különösen:
(a)
ismernie kell a csekkek, váltók, saját váltók, hitelkártyák, valamint egyéb fizetési eszközök és módozatok használatára vonatkozó jogszabályokat és gyakorlatot;
(b)
ismernie kell a különféle hitelformákat (banki hitel, akkreditív, kezességvállalás, jelzálog, lízing, bérlet, faktoring stb.) és az igénybevételükkel járó díjakat és kötelezettségeket;
(c)
ismernie kell a mérleget, annak elkészítését és értelmezését;
(d)
ismernie és értelmeznie kell tudni az eredménykimutatást;
(e)
képesnek kell lennie a vállalkozás pénzügyi helyzetének és nyereségességének felmérésére, különösen a pénzügyi mutatószámok alapján;
(f)
képesnek kell lennie költségvetés elkészítésére;
(g)
ismernie kell a vállalkozás költségtényezőit (állandó költségek, változó költségek, működő tőke, értékcsökkenés stb.), és képesnek kell lennie a járművenkénti, kilométerenkénti, utankénti vagy tonnánkénti költségek kiszámítására;
(h)
képesnek kell lennie a szervezeti diagramnak a vállalkozás teljes személyzete vonatkozásában történő kidolgozására, valamint munkatervek stb. összeállítására;
(i)
ismernie kell a marketing, a reklám és a PR alapelveit, ideértve a fuvarozási szolgáltatások értékesítésének ösztönzését és az ügyfél-dokumentáció készítését stb.;
(j)
ismernie kell a közúti fuvarozással kapcsolatos különféle biztosítástípusokat (felelősségbiztosítás, baleset-biztosítás/életbiztosítás, nem-életbiztosítás és poggyászbiztosítás) és az azokból eredő garanciákat és kötelezettségeket;
(k)
ismernie kell a közúti fuvarozással kapcsolatos elektronikus adattovábbítási alkalmazásokat;
(l)
képesnek kell lennie a közúti árufuvarozási szolgáltatások számlázási szabályainak alkalmazására, és ismernie kell az Incoterms jelentését és hatásait; valamint
(m)
ismernie kell a fuvarozási kiegészítő szolgáltatások különböző kategóriáit, azok szerepét, feladatait és – adott esetben – jogállását.
F.
Piacra jutás
A jelöltnek különösen az alábbiakat kell ismernie:
(a)
a közúti fuvarozásra, a haszonjárműbérletre és az alvállalkozásba adásra vonatkozó munkaügyi szabályozás és különösen a szakma hivatalos szervezetére, a szakma gyakorlásának engedélyezésére, a közúti fuvarozási tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekre, az ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó szabályozás;
(b)
a közúti fuvarozási vállalkozások alapításának szabályai;
(c)
a közúti fuvarozási szolgáltatások végzéséhez szükséges különféle dokumentumok, valamint ellenőrzési eljárások bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy minden egyes fuvarozási művelet esetében, különösen a járművel, a járművezetővel, a rakománnyal és a poggyásszal kapcsolatos megfelelő okmányok mind a járművön, mind a vállalkozás telephelyein meglegyenek;
(d)
a közúti árufuvarozási szolgáltatások piacának szervezésével, továbbá a rakománykezeléssel és a logisztikával kapcsolatos szabályok; valamint
(e)
a határátlépés alaki követelményei, a T-okmányok és a TIR-igazolványok szerepe és alkalmazási köre, valamint az ezek használatából eredő kötelezettségek és felelősségek.
G.
Műszaki előírások és az üzemeltetés műszaki szempontjai
A jelöltnek különösen:
(a)
ismernie kell a járművek tömegével és méreteivel kapcsolatban a Felek területén érvényes szabályokat, valamint az ilyen szabályok hatálya alá nem eső, a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok esetében követendő eljárásokat;
(b)
képesnek kell lennie a vállalkozás igényeinek megfelelő járműtípus és jármű-alkotóelemek (alváz, motor, erőátviteli rendszer, fékrendszer stb.) kiválasztására;
(c)
ismernie kell e járművek típusengedélyezésének, nyilvántartásba vételének és műszaki felügyeletének hivatalos eljárásait;
(d)
meg kell értenie, milyen intézkedéseket kell hoznia a zajcsökkentés és a motorok kipufogógázai által előidézett levegőszennyezés megakadályozása érdekében;
(e)
el kell tudnia készíteni a járművek és azok berendezései rendszeres karbantartásának tervét;
(f)
ismernie kell a rakománykezelő és rakodóeszközök különféle típusait (hátfalak, konténerek, raklapok stb.), illetve képesnek kell lennie a gépjárművek be- és kirakodásával (teherelosztás, halomba rakás, rakományelhelyezés, kitámasztás, lekötözés stb.) kapcsolatos eljárások bevezetésére és utasítások kiadására;
(g)
ismernie kell a vasúti-közúti és a ro-ro kombinált fuvarozás különféle technikáit;
(h)
alkalmazni kell tudnia a veszélyes áruk és a hulladékok szállításával kapcsolatos szabályozás betartását célzó eljárásokat;
(i)
alkalmazni kell tudnia azokat az eljárásokat, amelyek a gyorsan romló élelmiszerek fuvarozására vonatkozó szabályok betartását szolgálják, különös tekintettel azokra, amelyek a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló megállapodásból (ATP) erednek; valamint
(j)
alkalmazni kell tudnia azokat az eljárásokat, amelyek az élőállat-szállítással kapcsolatos szabályozás betartását szolgálják.
H.
Közúti közlekedésbiztonság
A jelöltnek különösen:
(a)
ismernie kell, hogy a járművezetőknek milyen képesítéssel kell rendelkezniük (vezetői engedély, orvosi igazolás, alkalmassági bizonyítvány stb.);
(b)
tudnia kell megfelelő intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a járművezetők betartsák a Felek területén érvényes közúti közlekedési szabályokat, a hatályos tiltó és korlátozó rendelkezéseket (sebességkorlátozás, elsőbbségadás, megállási és várakozási tilalmak, fényszórók és lámpák használata, valamint közúti jelzések stb.);
(c)
képesnek kell lennie a járművezetőknek szóló utasítások összeállítására, amelyek alapján ellenőrizhetik, hogy teljesülnek-e a jármű, a berendezések és a rakományok állapota, valamint a meghozandó megelőző intézkedések vonatkozásában előírt biztonsági követelmények;
(d)
képesnek kell lennie a balesetek bekövetkezése esetén követendő eljárások kidolgozására és megfelelő intézkedések alkalmazására az újabb balesetek bekövetkezésének vagy a közlekedési szabályok súlyos megsértésének megelőzésére; valamint
(e)
képesnek kell lennie az áru biztonságos berakodására vonatkozó eljárások végrehajtására és ismernie kell a kapcsolódó technikákat.
II. RÉSZ
A VIZSGÁK SZERVEZÉSE
1.
Annak megállapítása céljából, hogy a közúti árufuvarozási szakmát gyakorolni kívánó jelentkezők rendelkeznek-e a szükséges ismeretekkel az I. részben felsorolt tantárgyak vonatkozásában, és különösen képesek-e alkalmazni az azokkal kapcsolatos eszközöket és technikákat, valamint végrehajtani az előírt vezetői és koordinációs feladatokat, a Felek kötelező írásbeli vizsgát szerveznek, amely szükség esetén szóbeli vizsgával is kiegészíthető.
(a)
A kötelező írásbeli vizsga az alábbi két részből áll:
(i)
feleletválasztós (mindegyik kérdés legalább négy válaszlehetőséggel) vagy nyitott írásbeli kérdések, vagy a két rendszer kombinációja; valamint
(ii)
írásbeli feladatok/esettanulmányok.
Mindkét vizsgarész időtartama legalább két óra.
(b)
Amennyiben szóbeli vizsgákat is szerveznek, a Felek előírhatják, hogy szóbeli vizsgát csak sikeres írásbeli vizsgát követően lehet tenni.
2.
Amennyiben a Felek szóbeli vizsgát is szerveznek, gondoskodniuk kell arról, hogy az összpontszám vonatkozásában mindhárom vizsgarész legalább 25 %-os és legfeljebb 40 %-os súlyozású legyen. Amennyiben a Felek csak írásbeli vizsgát szerveznek, gondoskodniuk kell arról, hogy az összpontszám vonatkozásában a vizsgarészek legalább 40 %-os és legfeljebb 60 %-os súlyozásúak legyenek.
3.
Az összes vizsgarész vonatkozásában a jelentkezőknek az összpontszám legalább 60 %-át és minden vizsgarészben legalább a megkapható pontok 50 %-át meg kell szerezniük. Egy vizsgarész vonatkozásában a Felek az 50 %-os ponthatárt 40 %-ra csökkenthetik.
X-A-1-3. függelék
A. RÉSZ
ENGEDÉLYMINTA – EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI KÖZÖSSÉG
(a)
(Pantone 290-es színkódú, világoskék vagy ahhoz a lehető legközelebb álló színű,
DIN A4 formátumú, cellulózból készült, legalább 100 g/m2 tömegű papír)
(Az engedély első oldala)
(Az engedélyt kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, illetve egyik hivatalos nyelvén írott szöveg)
|
Az engedélyt kibocsátó
tagállam (1) megkülönböztető jelzése
|
|
Illetékes hatóság vagy szerv neve
|
AZ ENGEDÉLY SZÁMA: … vagy
… sz. HITELES MÁSOLATA
ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozáshoz
|
Ez az engedély feljogosítja (2)
|
…………………………………………………………………
|
|
……………………………………………………………………………………………….…
|
|
………………………………………………………………………………………………….
|
nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (EU HL L 300., 2009.11.14., 72. o.) szerinti, ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére bármely útvonalon egy adott útra vagy útszakaszra a Közösség területén, ezen engedély általános feltételeivel összhangban.
|
Különleges megjegyzések: .............................................................................................................................
|
|
..............................................................................................................................................................
|
|
Az engedély ..................................... -tól/-től
|
........................................................................ -ig érvényes.
|
|
Kibocsátás helye: ..........................................,
|
Kibocsátás dátuma: .......................................................................
|
|
............................................................................... (3)
|
______________
(1)
A tagállamok megkülönböztető jelzései a következők: (B) Belgium, (BG) Bulgária, (CZ) Cseh Köztársaság, (DK) Dánia, (D) Németország, (EST) Észtország, (IRL) Írország, (GR) Görögország, (E) Spanyolország, (F) Franciaország, (HR) Horvátország, (I) Olaszország, (CY) Ciprus, (LV) Lettország, (LT) Litvánia, (L) Luxemburg, (H) Magyarország, (MT) Málta, (NL) Hollandia, (A) Ausztria, (PL) Lengyelország, (P) Portugália, (RO) Románia, (SLO) Szlovénia, (SK) Szlovákia, (FIN) Finnország, (S) Svédország.
(2)
A fuvarozó neve vagy cégneve és címe.
(3)
Az illetékes kibocsátó hatóság vagy szerv aláírása és bélyegzője.
(b)
(Az engedély második oldala)
(Az engedélyt kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein, illetve egyik hivatalos nyelvén írott szöveg)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Ezt az engedélyt az 1072/2009/EK rendelet alapján állították ki.
Az engedély a birtokosát feljogosítja ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére bármely útvonalon egy adott útra vagy útszakaszra a Közösség területén és adott esetben az alábbiakban megállapított feltételekre is figyelemmel:
—
amennyiben a kiindulási és a végpont két különböző tagállamban van, egy vagy több tagállamon vagy harmadik országon keresztül történő tranzittal vagy anélkül,
—
tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba, egy vagy több tagállamon vagy harmadik országon keresztül történő tranzittal vagy anélkül,
—
harmadik országok között, egy vagy több tagállamon keresztül történő tranzittal, valamint az ilyen fuvarozásokkal kapcsolatos, üres járművel megtett utakra.
Egy tagállamból harmadik országba vagy harmadik országból tagállamba történő fuvarozás esetén ez az engedély a Közösség területén végzett fuvarozásra érvényes. Az engedély a berakodás vagy a kirakodás szerinti tagállamban csak a Közösség és az érintett harmadik ország közötti, az 1072/2009/EK rendelet értelmében szükséges egyezmény megkötésétől kezdődően érvényes.
Az engedély a birtokos nevére szól, és nem ruházható át harmadik személyre.
Az engedélyt a kibocsátó tagállam illetékes hatósága visszavonhatja, különösen abban az esetben, ha a birtokos:
—
nem teljesíti az engedélyhasználat összes feltételét,
—
az engedély kibocsátásához vagy meghosszabbításához szükséges adatok tekintetében téves adatokat szolgáltatott.
Az engedély eredeti példányát a fuvarozási vállalkozás köteles megőrizni.
Az engedély hiteles másolatát a járművön kell tartani (1). Járműszerelvény esetében az engedély hiteles másolatát a gépjárművön kell tartani. Ez a járműszerelvényekre abban az esetben is érvényes, ha a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi nincs bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre az engedély birtokosának a nevében, vagy ha egy másik államban van bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre.
Az engedélyt az arra felhatalmazott hatósági személy felszólítására fel kell mutatni.
Az engedély birtokosának valamennyi tagállam területén tiszteletben kell tartania az adott államban hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különös tekintettel a fuvarozásra és a közlekedésre.
__________________
(1)
„Jármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű vagy olyan járműszerelvény, amelynek legalább a gépjármű részét valamelyik tagállamban vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál.
B. RÉSZ
ENGEDÉLYMINTA – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság engedélye a Közösség számára
(a)
(Pantone világoskék színű, DIN A4 formátumú cellulózpapír, legalább 100 g/m2)
(Az engedély első oldala)
(Angol vagy walesi nyelvű szöveg)
|
Egyesült Királyság
|
|
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN ILLETÉKES HATÓSÁGÁNAK NEVE
(1)
|
AZ ENGEDÉLY SZÁMA:
vagy
számú HITELES MÁSOLAT
ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozáshoz
|
Ez az engedély feljogosítja (2)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az 1072/2009/EK rendelet (3) szerinti, ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére bármely útvonalon egy adott útra vagy útszakaszra valamely tagállam területén.
|
|
Különleges megjegyzések: …………………………………………………………………………
|
|
………………………………………………………………………………………………………
|
|
Az engedély ………………………-tól/-től
|
…………………………………………-ig érvényes.
|
|
Kibocsátás helye: …………………………………
|
Kibocsátás dátuma: ………………………
|
|
|
|
____________________
(1)
Az adott régió illetékes hatósága, amelyre vonatkozóan az engedélyt kiállították.
(2)
A fuvarozó neve vagy cégneve és címe.
(3)
Az Európai Unióból való kilépésről szóló 2018. évi törvény 3. szakasza által az egyesült királysági jogban megtartott, valamint az említett törvény 8. szakasza alapján hozott rendelkezések módosításai szerinti 1072/2009/EK rendelet.
(b)
(Az engedély második oldala)
(Angol vagy walesi nyelvű szöveg)
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Ezt az engedélyt az 1072/2009/EK rendelet (1) alapján állították ki.
Az engedély a birtokosát feljogosítja ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére valamely tagállam területén belüli, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság és az Európai Unió vagy valamely tagállama közötti nemzetközi megállapodás által engedélyezett útvonal bármelyikén egy adott útra vagy útszakaszra.
Az engedély a birtokos nevére szól, és nem ruházható át harmadik személyre.
Az engedélyt a Vezető- és Járműengedélyezési Osztály (Gibraltári Kormányzati Közlekedési és Közlekedéstechnikai Szolgálat) visszavonhatja, ha például az engedély tulajdonosa:
—
nem teljesíti az engedélyhasználat összes feltételét,
—
az engedély kibocsátásához vagy meghosszabbításához szükséges adatok tekintetében téves adatokat szolgáltatott.
Az engedély eredeti példányát a fuvarozási vállalkozás köteles megőrizni.
Az engedély hiteles másolatát a járművön kell tartani (2). Járműszerelvény esetében az engedély hiteles másolatát a gépjárművön kell tartani. Ez a járműszerelvényekre abban az esetben is érvényes, ha a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi nincs bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre az engedély birtokosának a nevében, vagy ha egy másik államban van bejegyezve vagy feljogosítva a forgalomban való részvételre.
Az engedélyt az arra felhatalmazott hatósági személy felszólítására fel kell mutatni.
Az engedély birtokosának Gibraltár vagy valamennyi tagállam területén tiszteletben kell tartania az adott államban hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, különös tekintettel a fuvarozásra és a közlekedésre.
_______________________
(1)
Az Európai Unióból való kilépésről szóló 2018. évi törvény 3. szakasza által az egyesült királysági jogban megtartott, valamint az említett törvény 8. szakasza alapján hozott rendelkezések módosításai szerinti 1072/2009/EK rendelet.
(2)
„Jármű”: egy Gibraltárban vagy valamelyik tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű vagy olyan járműszerelvény, amelynek legalább a gépjármű részét Gibraltárban vagy valamelyik tagállamban vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál.
X-A-1-4. függelék
AZ ENGEDÉLY BIZTONSÁGI JELLEMZŐI
Az engedélynek az alábbi biztonsági jellemzők közül legalább kettővel rendelkeznie kell:
–
hologram,
–
UV-fényben láthatóvá váló különleges rostok a papírban,
–
legalább egy mikronyomtatásos vonal (csak nagyítóüveggel látható nyomtatás, amelyet a fénymásoló gép nem ad vissza),
–
tapintható karakterek, szimbólumok vagy minták,
–
kettős számozás: az engedély sorszáma, az engedély hitelesített másolatának sorszáma, és minden esetben a kibocsátási szám,
–
biztonsági alnyomat vékony vonalakból álló gilosmintával és írisznyomtatással.
X-A-1-5. függelék
1. RÉSZ
A közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásaiban szereplő adatok
és az ezen adatokhoz való hozzáférés feltételei
1.
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 13. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti elektronikus nyilvántartások legalább a következő adatokat tartalmazzák:
(a)
a közúti fuvarozási vállalkozás neve és jogi formája;
(b)
székhelyének címe;
(c)
a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakaszának 3. cikkében a jó hírnév és a szakmai alkalmasság követelményének teljesítésére kijelölt szakmai irányító neve, és – ha az eltérő – a vállalkozás képviseletére jogosult személy neve;
(d)
az engedély típusa, a gépjárművek engedélyben feltüntetett száma és adott esetben a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 463. cikkének (1) bekezdésében említett engedély és a hitelesített másolatok sorszáma;
(e)
a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 6. cikkének (2) bekezdésében említett olyan súlyos jogsértések száma, kategóriája és típusa, amelyek az elmúlt két évben elítéléshez vagy szankcióhoz vezettek;
(f)
a vállalkozás fuvarozási tevékenységének irányítására alkalmatlannak nyilvánított személyek neve az adott személy jó hírnevének a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 6. cikkének (4) bekezdése szerinti helyreállításáig és az alkalmazandó rehabilitációs intézkedések;
(g)
a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 5. cikkének f) pontja alapján a vállalkozások rendelkezésére álló járművek rendszáma; valamint
(h)
a vállalkozás kockázatminősítési sávja az egyes Felek jogszabályai és/vagy eljárásai szerint.
2.
Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett adatokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, az egyes Felek területén alkalmazandó jogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Az egyes Felek illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés e)–h) pontjában említett adatokat külön nyilvántartásokban tárolják. Ez esetben az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett adatokat az érintett Fél valamennyi illetékes hatósága számára megkeresés alapján vagy közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni. A kért információkat a megkeresés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meg kell adni.
Az (1) bekezdés g) és h) pontjában említett adatokat a közúti ellenőrzések során az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
Az illetékes hatóságoktól eltérő hatóságok csak akkor férhetnek hozzá az (1) bekezdés e)–h) pontjában említett adatokhoz, ha az említett hatóságok kellő felhatalmazással rendelkeznek felügyelet gyakorlására és szankciók kiszabására a közúti fuvarozás területén, tisztviselőik pedig titoktartási esküt tettek vagy hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk.
3.
Az azon vállalkozásokra vonatkozó adatokat, amelyek engedélyét felfüggesztették vagy visszavonták, a nemzeti elektronikus nyilvántartás az engedély felfüggesztésének lejártától vagy visszavonásától számított két évig tartalmazza; ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell.
A közúti árufuvarozói szakma gyakorlására alkalmatlannak nyilvánított személyekre vonatkozó adatok mindaddig a nemzeti elektronikus nyilvántartásban maradnak, amíg az adott személy jó hírnevét a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 6. cikkének (4) bekezdése alapján helyre nem állítják. A rehabilitálást vagy azzal egyenértékű intézkedést követően az adatokat azonnal törölni kell.
Az első és második albekezdésben említett adatoknak meg kell jelölniük az engedélyek felfüggesztésének vagy visszavonásának, illetve az alkalmatlanná nyilvánítás indokolását, illetve azok megfelelő időtartamát.
4.
A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok naprakészek és pontosak legyenek.
2. RÉSZ
A közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában
rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelmények
1.
Az egyes Felek illetékes hatóságai által a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakaszának 13. cikkével összhangban létrehozott nemzeti elektronikus nyilvántartásokban rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményeket a 2009/992/EU bizottsági határozat melléklete és az (EU) 2024/2164 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikke határozza meg, a következő bekezdésekkel kiigazított formában.
2.
E határozat alkalmazásában a 2009/992/EU határozat mellékletének következő kiigazításai alkalmazandók:
(a)
A „tagállam” hivatkozás helyébe az „ország” szó lép.
(b)
A „közösségi engedélyre” való hivatkozások helyébe, bárhol is fordulnak elő, az „egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 463. cikkének (1) bekezdésében említett engedély” szöveg lép.
(c)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a következő mezők kitöltése nem szükséges: „Foglalkoztatottak száma” és „Kockázatminősítés”.
(d)
Az „1071/2009/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c) pontját” szövegrész helyébe „az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárról szóló megállapodás X. mellékletének X-A-1–5. függeléke 1. rész c) pontját” szövegrész lép.
3.
E határozat alkalmazásában az (EU) 2024/2164 bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkében említett „A jármű nyilvántartásba vétele szerinti ország” adatelemet az Egyesült Királyság esetében alapértelmezés szerint „Egyesült Királyság”-ra kell beállítani.
3. rész
Az említett információcsere módozatai
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint az Unió tagállamai a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 14. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett információcseréhez az (EU) 2016/480 rendelettel létrehozott közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartását (ERRU) használják.
2.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az e határozat 5. cikkével kiigazított (EU) 2016/480 rendeletben meghatározott eljárásoknak és műszaki követelményeknek megfelelően végzi nemzeti elektronikus nyilvántartásának az ERRU-val való összekapcsolását.
3.
A Felek biztosítják, hogy a személyes adatok e határozattal összefüggésben történő kezelése kizárólag a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik fejezete I. címének és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. mellékletének való megfelelés ellenőrzése céljából történjen.
4.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint az Unió minden egyes tagállama kijelöl egy a másik Fél illetékes hatóságaival e szakasz alkalmazása tekintetében folytatott információcseréért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot.
4. rész
Az ERRU műszaki előírásainak kiigazítása
E határozat alkalmazásában az (EU) 2016/480 rendeletre a következő kiigazítások vonatkoznak:
1.
A „tagállam”-ra való hivatkozásokat, bárhol is fordulnak elő, „ország”-ként, a „tagállamok”-ra való hivatkozásokat, bárhol is fordulnak elő, „országok”-ként kell értelmezni.
2.
A következőkre történő hivatkozásokat: „e rendelet”, „e rendelet I–VII. melléklete” és „e rendelet VIII. melléklete”, bárhol is fordulnak elő, az „[az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárról szóló megállapodás elnevezése] X-A-1–5. függelékére” való hivatkozásként kell értelmezni.
3.
A „közösségi engedélyre” való hivatkozásokat, bárhol is fordulnak elő, „az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 463. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyre” való hivatkozásként kell értelmezni.
4.
Az 1–3. cikkben „az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke” és „az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkének (5) bekezdése” szövegrész helyébe „a(z) [az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárról szóló megállapodás elnevezése] X-A-1–5. függeléke” szövegrész lép.
5.
A 2. cikkben „az 1071/2009/EK rendelet 2. cikkében” szövegrész helyébe „az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakaszának 2. cikkében” szövegrész lép.
6.
A 2. cikk e) pontjában „az 1071/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) bekezdésében” szövegrész helyébe „az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 465. cikkének (1) bekezdésében” szövegrész lép.
7.
A 6. és 7. cikket e határozat alkalmazásában nem kell alkalmazni.
8.
A II. melléklet 1.3. pontjában:
(a)
A „kockázatminősítés és kockázatminősítési sáv” szövegrész helyébe a „kockázatminősítési sáv” szövegrész lép.
(b)
A „foglalkoztatottak száma” hivatkozást el kell hagyni.
9.
A III. melléklet függelékében:
(a)
A következő mezők nem szerepelhetnek „a fuvarozó vállalkozás adatainak ellenőrzésére vonatkozó válasz” üzenetben: „Foglalkoztatottak száma”, „Kockázatminősítés”.
(b)
„Az 1071/2009/EK rendelet IV. melléklete és az (EU) 2016/403 bizottsági rendelet I. melléklete” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31-A-1-1. függeléke, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott, a közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 1/2025 határozatának melléklete.”
10.
A VIII. melléklet 1. szakaszában az „1071/2009/EK rendelet 11. cikke (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete A. része 1. szakasza 12. cikke (2) bekezdésének”.
11.
A VIII. melléklet 2.1. szakaszában „a 2006/22/EK irányelvben vagy az 1071/2009/EK rendeletben” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép: „az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31-A-1-1. függelékében, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott, a közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság 1/2025 határozatának mellékletében*.
5. rész
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ERRU-val való kapcsolatának felfüggesztése
Az Unió jogosult megszüntetni Gibraltár vonatkozásában az Egyesült Királyság ERRU-hoz való hozzáférését, amennyiben Gibraltár vonatkozásában az Egyesült Királyság már nem teljesíti az e függelékben foglalt feltételeket.
B. RÉSZ
AZ ÁRUFUVAROZÁSBAN RÉSZT VEVŐ JÁRMŰVEZETŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
E MEGÁLLAPODÁS 280. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN
1. SZAKASZ
SZAKMAI ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY
1. CIKK
Hatály
Ez a szakasz az e megállapodás 276. vagy 277. cikkében említett, C1, C1+E, C vagy C+E kategóriájú vagy a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság által ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedélyhez kötött járműveket használó Fél közúti árufuvarozója által alkalmazott vagy foglalkoztatott személyek járművezetési tevékenységére vonatkozik.
2. CIKK
Kivételek
Szakmai alkalmassági bizonyítvány (a továbbiakban: SZAB) nem szükséges az alábbi járművek vezetői számára:
(a)
olyan járművek, amelyek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t;
(b)
olyan járművek, amelyek a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi mentőszolgálat használatában vagy ellenőrzése alatt állnak, ha a fuvar az említett szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként valósul meg;
(c)
olyan járművek, amelyeket műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatnak vetettek alá, vagy forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek;
(d)
olyan járművek, amelyeket veszélyhelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki;
(e)
olyan járművek, amelyek a járművezetők munkája során használandó anyagot, felszerelést vagy gépet szállítanak, feltéve, hogy nem a járművezetés a járművezető fő tevékenysége; vagy
(f)
olyan járművek, amelyeket a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat területén működő vállalkozások saját tevékenységi körük részeként áruszállítására használnak vagy járművezető nélkül bérelnek, kivéve, ha a járművezetés a járművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság meghaladja a járművet tulajdonló, bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől a nemzeti jogban engedélyezett távolságot.
3. CIKK
Képesítés és továbbképzés
1.
Az 1. cikkben meghatározott járművezetési tevékenység a kötelező alapképesítés megszerzéséhez és a kötelező rendszeres továbbképzésben való részvételhez kötött. E célból a Felek előírják a következőket:
(a)
alapképesítési rendszer, amely az alábbi két lehetőség egyikének felel meg:
(i)
tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese
A X-B-1-1. függelék 2. szakaszának 2.1. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa egy meghatározott időtartamú tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt SZAB igazolja;
(ii)
csak vizsgák
A X-B-1-1. függelék 2. szakaszának 2.2. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa nem jár együtt tanfolyamon való kötelező részvétellel, csupán elméleti és gyakorlati vizsgákkal. A vizsgák sikeres letétele esetén a képesítést a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt SZAB igazolja.
A Felek azonban – legfeljebb három évre – engedélyezhetik a járművezetőknek, hogy területükön már a SZAB megszerzése előtt vezessenek, amennyiben a járművezető ezzel egy időben legalább hat hónapos nemzeti szakképzési tanfolyamon vesz részt. E szakképzési tanfolyam esetében az e pont i. és ii. alpontjában említett vizsgák több szakaszban is letehetők;
(b)
továbbképzési rendszer
A X-B-1-1. függelék 4. szakaszával összhangban a továbbképzés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A továbbképzésben való részvételt a 8. cikk (1) bekezdésében előírt SZAB igazolja.
2.
A Felek rendelkezhetnek továbbá gyorsított alapképesítési rendszerről is annak érdekében, hogy a járművezető az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában említett esetekben vezethessen.
A X-B-1-1. függelék 3. szakaszával összhangban a gyorsított alapképesítés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést a 6. cikk (2) bekezdésében előírt SZAB igazolja.
3.
Azokat a járművezetőket, akik rendelkeznek az A. részben előírt SZAB-bal, a Felek felmenthetik az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában és a (2) bekezdésében előírt vizsgák és adott esetben a tanfolyam ennek megfelelő részének látogatása alól, azon tantárgyak tekintetében, amelyekre az e melléklet említett részében előírt vizsga kiterjed.
4. CIKK
Szerzett jogok
Azok a járművezetők, akik C1, C1+E, C vagy C+E kategóriájú vagy a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság által ezzel egyenértékűnek elismert, legkésőbb 2009. szeptember 10-én kiállított vezetői engedéllyel rendelkeznek, mentesülnek az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
5. CIKK
Alapképesítés
1.
Az alapképesítés megszerzéséhez nem szükséges a megfelelő vezetői engedély előzetes megszerzése.
2.
Az árufuvarozásra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:
(a)
18 éves kortól:
(i)
C és C+E kategóriájú járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek a 6. cikk (1) bekezdésében előírt SZAB-bal; valamint
(ii)
C1 és C1+E kategóriájú járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek a 6. cikk (2) bekezdésében előírt SZAB-bal;
(b)
21 éves kortól C és C+E kategóriájú járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek a 6. cikk (2) bekezdésében előírt SZAB-bal.
3.
A (2) bekezdésben megállapított korhatárok sérelme nélkül, azok az árufuvarozással foglalkozó járművezetők, akik az e cikk (2) bekezdésében előírt kategóriák valamelyike tekintetében a 6. cikkben előírt SZAB-bal rendelkeznek, az említett bekezdésben említett bármely egyéb kategóriájú járműre vonatkozóan mentesülnek a SZAB megszerzésének kötelezettsége alól.
4.
A 6. cikkben előírt SZAB-bal rendelkező, árufuvarozással foglalkozó azon járművezetőknek, akik tevékenységi körüket bővítik vagy módosítják, hogy személyszállítással is foglalkozzanak, vagy fordítva, az alapképesítés közös részeit nem szükséges megismételniük, csupán az új képesítéshez kapcsolódó tanagyagot kell elsajátítaniuk.
6. CIKK
Az alapképesítést igazoló SZAB
1.
Alapképesítést igazoló SZAB
(a)
tanfolyamon való részvétel és vizsga alapján kiállított SZAB
A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban a Felek előírják a tanuló járművezetőknek, hogy az illetékes hatóságok által a X-B-1-1. függelék 5. szakaszával összhangban jóváhagyott képzési központban (a továbbiakban: jóváhagyott képzési központ) tanfolyamokon vegyenek részt. E tanfolyamok a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában említett összes tantárgyra kiterjednek.
Ez a képzés a X-B-1-1. függelék 2. szakaszának 2.1. pontjában előírt vizsga sikeres letételével zárul. A vizsgát a Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tantárgyakban a tanuló járművezető rendelkezik-e a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A vizsgát az említett hatóságok vagy szervek felügyelik, és a vizsga sikeres letétele esetén kiállítják a járművezetők számára az alapképesítést igazoló SZAB-ot.
(b)
vizsgák alapján kiállított SZAB
A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a Felek előírják a tanuló járművezetőknek a X-B-1-1. függelék 2. szakaszának 2.2. pontjában említett elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres letételét. Ezeket a vizsgákat a Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, céljuk pedig annak ellenőrzése, hogy a tanuló járművezető a fent említett összes tantárgyban rendelkezik-e a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A vizsgákat az említett hatóságok vagy szervek felügyelik, és sikeres letételük esetén kiállítják a járművezetők számára az alapképesítést igazoló SZAB-ot.
2.
Gyorsított alapképesítést igazoló SZAB
A 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a Felek előírják a tanuló járművezetőknek, hogy egy jóváhagyott képzési központban tanfolyamokon vegyenek részt. E tanfolyamok a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában említett összes tantárgyra kiterjednek.
Ez a képzés a X-B-1-1. függelék 3. szakaszában előírt vizsga letételével zárul. A vizsgát a Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy a fent említett tantárgyakban a tanuló járművezető rendelkezik-e a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában meghatározott szintű ismeretekkel. A vizsgát a fenti hatóságok vagy szervek felügyelik, és a vizsga sikeres letétele esetén kiállítják a járművezetők számára a gyorsított alapképesítést igazoló SZAB-ot.
7. CIKK
Továbbképzés
A továbbképzés olyan képzés, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy felfrissítsék a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedésbiztonságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra és a járművezetés környezeti hatásának csökkentésére.
A képzést a X-B-1-1. függelék 5 szakaszával összhangban jóváhagyott képzési központ szervezi. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető másik vállalkozásnál kezd dolgozni, az addig elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.
A továbbképzés a X-B-1-1. függelék 1. szakaszában említett bizonyos tantárgyak bővebb tárgyalására és ismétlésére szolgál. Számos tantárgyra ki kell terjednie és mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő tantárgyat. A képzés tantárgyainak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint – amennyire lehetséges – a járművezető képzési igényeit.
8. CIKK
Továbbképzést igazoló SZAB
1.
Ha a járművezető elvégezte a 7. cikkben említett továbbképzést, a Felek illetékes hatóságai vagy a jóváhagyott képzési központ továbbképzést igazoló SZAB-ot állít ki számára.
2.
A járművezetők a következő időpontokban vesznek részt először a továbbképzésben:
(a)
a 6. cikkben előírt SZAB-bal rendelkezők annak kiállításától számított öt éven belül; valamint
(b)
a 4. cikkben említett járművezetők 2009. szeptember 10-től számított öt éven belül.
A Felek legfeljebb két évvel csökkenthetik vagy meghosszabbíthatják az a) vagy b) pontban említett időszakokat.
3.
Az a járművezető, aki az e cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően elvégezte az első továbbképzést, ötévente továbbképzésen vesz részt, a továbbképzést igazoló SZAB érvényességének lejárta előtt.
4.
Ha a 6. cikkben vagy e cikk (1) bekezdésében említett SZAB-bal rendelkező járművezetők és a 4. cikkben említett járművezetők felhagynak a szakma gyakorlásával, és nem felelnek meg az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbképzésen vesznek részt, mielőtt visszatérnének a szakma gyakorlásához.
5.
Azok a közúti árufuvarozást végző járművezetők, akik az 5. cikk (2) bekezdésében előírt vezetőiengedély-kategóriák valamelyike vonatkozásában továbbképzést végeztek, mentesülnek a további továbbképzésen való részvétel alól az említett bekezdésben előírt más kategóriájú vezetői engedély vonatkozásában.
9. CIKK
Végrehajtás
A Felek illetékes hatóságai vagy a SZAB birtoklását igazoló megkülönböztető jelet helyeznek el közvetlenül a vezetői engedélyen (jogosítványon) a megfelelő jogosítványkategóriák mellett a lejárat időpontját feltüntetve, vagy speciális gépjárművezetői képesítési igazolványt vezetnek be, amelyet a X-B-1-2. függelékben megadott mintának megfelelően kell kiállítani. Más igazolványminta is elfogadható, amennyiben azt a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság egyenértékűnek ismeri el. E szakasz alkalmazásában az egyik Fél illetékes hatóságai által kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványt vagy bármely azzal egyenértékű dokumentumot a másik Fél elismeri.
A járművezetőknek az arra felhatalmazott hatósági személy kérésére be kell tudniuk mutatni a vezetői engedélyt (jogosítványt), egy speciális gépjárművezetői képesítési igazolványt vagy egy azzal egyenértékű olyan dokumentumot, amely a SZAB birtoklását igazoló megkülönböztető jelet tartalmazza.
X-B-1-1. függelék
Annak érdekében, hogy az e megállapodás 276. és 277. cikkének hatálya alá tartozó közúti árufuvarozásra vonatkozó szabályok a lehető legnagyobb mértékben összhangban legyenek, a járművezetők képesítése és továbbképzése, valamint a képzési központok jóváhagyása tekintetében az e függelék 1–5. szakaszában foglalt minimumkövetelmények kerülnek megállapításra. E képesítés és továbbképzés tekintetében más tartalmak is elfogadhatók, amennyiben azokat a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság egyenértékűnek ismeri el.
1. SZAKASZ
A TANTÁRGYAK JEGYZÉKE
A járművezetői alapképesítés és továbbképzés meghatározásakor a Felek által figyelembe veendő ismereteknek legalább az e jegyzékben felsorolt tantárgyakat kell felölelniük. A tanuló járművezetők elméleti és gyakorlati tudásának olyan szintet kell elérnie, hogy a megfelelő jogosítványkategóriába tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni. A minimális tudásszint legalább a szakképzéssel kiegészített kötelező oktatás során elért szint.
1.
Haladó képzés a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetés terén
1.1.
Célkitűzés: az erőátviteli rendszer jellemzőinek ismerete annak lehető legjobb használata érdekében:
a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő által kijelzett optimális használati tartomány, sebességváltó-áttételi diagramok.
1.2.
Célkitűzés: a biztonsági berendezések műszaki jellemzőinek és működésének ismerete annak érdekében, hogy a járművezető a járművet uralni tudja, minimalizálja a használatból eredő kopást és megelőzze a meghibásodást:
a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, az olyan elektronikus és mechanikus eszközök használata, mint például az elektronikus stabilizáló program (ESP), a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), a blokkolásgátló rendszer (ABS), a hajtásvezérlő rendszerek (TCS) és a fedélzeti járműmegfigyelő rendszer (IVMS), valamint az egyéb, alkalmazásra jóváhagyott, a gépjárművezetőt támogató vagy automatizálási eszközök.
1.3.
Célkitűzés: az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására irányuló képesség:
az üzemanyag-fogyasztás optimalizálása az 1.1. és az 1.2. pontban leírt tudás alkalmazásával, a forgalomáramlás előrejelzésének, a többi járműhöz való megfelelő távolságnak és a jármű lendülete felhasználásának, az állandó sebességnek, az egyenletes vezetési stílusnak és a megfelelő gumiabroncsnyomásnak a fontossága, valamint a vezetés hatékonyságát javító és az útvonaltervezést segítő intelligens közlekedési rendszerek megfelelő ismerete.
1.4.
Célkitűzés: a közlekedési kockázatok előrejelzésének, felmérésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képessége:
a gépjárművezetőnek tudatában kell lennie a különböző közúti, forgalmi és időjárási viszonyoknak, és alkalmazkodnia kell azokhoz, képesnek kell lennie a bekövetkező események előrejelzésére; ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy a megszokottól eltérő időjárási viszonyok között hogyan kell előkészíteni és megtervezni egy utat; ismernie kell a kapcsolódó biztonsági berendezések használatát, és fel kell tudnia mérni, hogy szélsőséges időjárás miatt mikor kell egy utazást elhalasztani vagy törölni; alkalmazkodnia kell a közlekedési kockázatokhoz, többek közt a veszélyes közlekedési magatartáshoz vagy az elektronikus eszközök, illetve evés és ivás stb. által okozott figyelmetlen vezetéshez; fel kell ismernie különösen a járművek méretével és tömegével, valamint a veszélyeztetett úthasználókkal, például a gyalogosokkal, a kerékpárosokkal és a kétkerekű gépjárművekkel összefüggő veszélyes helyzeteket, és alkalmazkodnia kell azokhoz, továbbá képesnek kell lennie tűrni az ezzel járó stresszt;
azonosítania kell a lehetséges veszélyes helyzeteket, és megfelelően értelmeznie kell, hogy ezekből a potenciálisan veszélyes helyzetekből miként alakulhat ki elkerülhetetlen ütközés, továbbá olyan műveleteket kell választania és végrehajtania, amelyek olyan mértékben növelik a biztonsági távolságokat, hogy az ütközés a potenciális kockázat bekövetkezése esetén is elkerülhető marad.
1.5.
Célkitűzés: a jármű berakodásának képessége a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével:
a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes raktérfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;
a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, a rögzítőhevederek használata, a rögzítőeszközök ellenőrzése, az átrakodóberendezések használata, a ponyvák felhelyezése és levétele.
2.
Az előírások alkalmazása
2.1.
Célkitűzés: a közúti fuvarozás társadalmi környezetének és szabályainak ismerete:
a fuvarozási ágazatra jellemző maximális munkaidőszakok; a vezetési időre és a pihenőidőre, valamint a menetíró készülékre vonatkozó szabályok elvei, a szabályok alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és manipulálásáért járó szankciók; a közúti fuvarozás társadalmi környezetének ismerete: a járművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében.
2.2.
Célkitűzés: az árufuvarozás tekintetében irányadó jogszabályok ismerete:
a fuvarozási tevékenységre vonatkozó engedélyek, a járműben tartandó dokumentumok, bizonyos utak igénybevételének tilalma, úthasználati díjak, árufuvarozási szabványszerződések szerinti kötelezettségek, a fuvarozási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi fuvarozói engedélyek, a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, 1956. május 19-én Genfben aláírt Egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.
3.
Egészségvédelem, közúti közlekedés- és környezeti biztonság, szolgáltatás, logisztika
3.1.
Célkitűzés: a járművezetők figyelmének felhívása a közúti közlekedés és a munkabalesetek kockázataira:
a fuvarozási ágazatra jellemző munkabalesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok/autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények.
3.2.
Célkitűzés: a bűnözés megelőzésére és az illegális bevándorlók csempészésének megakadályozására irányuló képesség:
általános ismeretek, a kérdéskör járművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a fuvarozó felelősségére vonatkozó jogszabályok.
3.3.
Célkitűzés: a fizikai kockázatok megelőzésének képessége:
ergonómiai elvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, rakománykezelési gyakorlatok, személyi védelem.
3.4.
Célkitűzés: a fizikai és mentális készségek fontosságának tudatosítása:
az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe.
3.5.
Célkitűzés: a szükséghelyzetek felmérésének képessége:
viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, a balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, a kamion utasainak evakuálása, reagálás agresszió esetén; a baleseti jelentés készítésének alapelvei.
3.6.
Célkitűzés: a vállalat arculatának javítását elősegítő magatartás elsajátításának képessége:
a járművezető magatartása és a vállalat arculata: a járművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a járművezető szerepei, azok a felek, akikkel a járművezető munkája során érintkezik, a jármű karbantartása, munkaszervezés, a jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai.
3.7.
Célkitűzés: a közúti fuvarozás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:
a közúti fuvarozás más fuvarozási módok viszonylatában (verseny, megbízók), különböző közúti fuvarozási tevékenységek (ellenszolgáltatás fejében végzett fuvarozás, saját számlás fuvarozás, kiegészítő fuvarozási tevékenységek), a fuvarvállalatok és a kiegészítő fuvarozási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, különféle szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű, veszélyes áruk, állatok szállítása stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozásba adás stb.).
2. SZAKASZ
A B. RÉSZ 1. SZAKASZA 3. CIKKE
(1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN ELŐÍRT
KÖTELEZŐ ALAPKÉPESÍTÉS
A Felek az e szakasz szerinti és az e függelék 3. szakasza szerinti képzés részeként figyelembe vehetik a jogszabályaik által előírt, közúti árufuvarozáshoz kapcsolódó egyéb speciális képzést.
2.1.
Tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese
Az alapképesítésnek az e függelék 1. szakaszában felsorolt összes tantárgy oktatására ki kell terjednie. Az alapképesítés időtartama 280 óra.
Minden tanuló járművezetőnek legalább 20 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló járművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 20 órás önálló vezetésből legfeljebb nyolc órát minden tanuló járművezető speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelésére, továbbá az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására irányuló képesség tekintetében.
A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok engedélyezhetik, hogy a jóváhagyott képzési központ a képzést részben IKT eszközökkel – például e-tanulás révén – bonyolítsa le, gondoskodva a képzés magas színvonalának és hatékonyságának fenntartásáról, illetve hogy kiválaszthassa azokat a tantárgyakat, amelyek esetében az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. Ebben az esetben elő kell írni a megbízható felhasználó-azonosítás és a megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását.
A B. rész 1. szakasza 5. cikkének (4) bekezdésében említett járművezetők esetében az alapképesítés 70 óra, beleértve öt óra önálló vezetést.
A járművezetőket a képzés befejezésekor a Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsgának az e függelék 1. szakasza szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést kell tartalmaznia.
2.2.
Csak vizsga
A Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv megszervezi a fenti elméleti és gyakorlati vizsgákat annak ellenőrzése céljából, hogy a tanuló járművezető tudása elérte-e az e függelék 1. szakaszában előírt szintet az ott felsorolt tantárgyak és célkitűzések tekintetében.
(a)
Az elméleti vizsga legalább két részből áll:
(i)
feleletválasztásos tesztkérdések, nyitott kérdések vagy ezek kombinációja; valamint
(ii)
esettanulmányok.
Az elméleti vizsga időtartama legalább négy óra.
(b)
A gyakorlati vizsga két részből áll:
(i)
járművezetési vizsga, amelynek célja a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képesség elsajátításának értékelése. A vizsgának lehetőleg beépített területen kívül kell lezajlania, gyorsforgalmi utakon és autópályákon (vagy hasonlón), és mindenféle városi útvonalon, amelyek magukban foglalják mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a járművezető szemben találhatja magát. E vizsgát lehetőleg különböző forgalomsűrűségi feltételek között kell lebonyolítani. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog. E vizsga időtartama legalább 90 perc;
(ii)
legalább az e függelék 1. szakaszának 1.5., 3.2., 3.3. és 3.5. pontjára kiterjedő gyakorlati vizsga.
E vizsga időtartama legalább 30 perc.
A gyakorlati vizsgálathoz használt járműnek meg kell felelnie legalább a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
A gyakorlati vizsga kiegészíthető egy harmadik, speciális terepen vagy korszerű szimulátoron zajló vizsgával, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelésére irányuló képesség tekintetében.
E szabadon választható vizsga időtartama nem meghatározott. Ha a járművezető ilyen vizsgát tesz, annak időtartamát le kell vonni az i. pontban előírt járművezetési vizsga 90 perces időtartamából, de a levont idő nem haladhatja meg a 30 percet.
A B. rész 1. szakasza 5. cikkének (4) bekezdésében említett járművezetők esetében az elméleti vizsgát az e függelék 1. szakaszában említett azon tantárgyakra kell korlátozni, amelyek az új alapképesítés tárgyát képező jármű szempontjából lényegesek. Ezeknek a járművezetőknek azonban a teljes gyakorlati vizsgát le kell tenniük.
3. SZAKASZ
A X. MELLÉKLET B. RÉSZE 1. SZAKASZA
3. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT
GYORSÍTOTT ALAPKÉPESÍTÉS
A gyorsított alapképesítésnek az e függelék 1. szakaszában felsorolt összes tantárgy oktatására ki kell terjednie. Időtartama 140 óra.
Minden tanuló járművezetőnek legalább 10 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.
Az önálló vezetés során a tanuló járművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 10 órás önálló vezetésből legfeljebb négy órát minden tanuló járművezető speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok, valamint a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében megváltozó útviszonyok közötti kezelésére, továbbá az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására irányuló képesség tekintetében.
Az e függelék 2. szakasza 2.1. pontja negyedik bekezdésének rendelkezései a gyorsított alapképesítésre is vonatkoznak.
A B. rész 1. szakasza 5. cikkének (4) bekezdésében említett járművezetők esetében a gyorsított alapképesítés 35 óra, beleértve két és fél óra önálló vezetést.
A járművezetőket a képzés befejezésekor a Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsgának az e függelék 1. szakasza szerinti tantárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést kell tartalmaznia.
A Felek az e szakasz szerinti képzés részeként figyelembe vehetik a jogszabályaik által előírt, közúti árufuvarozáshoz kapcsolódó egyéb speciális képzést.
4. SZAKASZ
A X. MELLÉKLET B. RÉSZE 1. SZAKASZA
3. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE b) PONTJÁBAN ELŐÍRT
KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉS
A kötelező továbbképzési tanfolyamokat jóváhagyott képzési központok szervezik. Időtartamuk ötévente 35 óra, legalább hétórás szakaszokban, amelyek két egymást követő napra is eloszthatók. Valahányszor e-tanulás alkalmazására kerül sor, a jóváhagyott képzési központ gondoskodik a képzés minőségének fenntartásáról többek között azáltal, hogy olyan tantárgyakat választ ki, amelyek esetében az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A Felek előírják a megbízható felhasználó-azonosítás és a megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. Az e-tanuláson alapuló képzés időtartama legfeljebb 12 óra lehet. Legalább az egyik tanfolyamon a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő tantárgyat kell oktatni. A képzés tartalmának összeállításánál figyelembe kell venni a járművezető által végzett fuvarozási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, továbbá – amennyire lehetséges – a járművezető képzési igényeit. A 35 óra keretében számos különféle témakört kell érinteni, ideértve az ismétlő képzést is, amennyiben bebizonyosodik, hogy a járművezető speciális felzárkóztató képzésre szorul.
A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok az e szakasz szerinti képzés részeként figyelembe vehetik a jogszabályaik által előírt, közúti árufuvarozáshoz kapcsolódó egyéb speciális képzést.
5. SZAKASZ
AZ ALAPKÉPESÍTÉS ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS JÓVÁHAGYÁSA
5.1.
Az alapképesítéssel és továbbképzéssel foglalkozó képzési központokat a Felek illetékes hatóságainak kell jóváhagyniuk. Jóváhagyás csak írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemhez többek között az alábbiakat tartalmazó dokumentációt kell csatolni:
5.1.1.
megfelelő képesítési és továbbképzési program, meghatározva az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket;
5.1.2.
az oktatók képesítése és tevékenységi területei;
5.1.3.
tájékoztatás a tanfolyamok helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról;
5.1.4.
a tanfolyamokon való részvétel körülményei (a résztvevők száma).
5.2.
Az illetékes hatóság az írásbeli jóváhagyást az alábbi feltételek mellett adja meg:
5.2.1.
a képzést a kérelemhez csatolt dokumentációnak megfelelően kell biztosítani;
5.2.2.
az illetékes hatóságot fel kell jogosítani arra, hogy felhatalmazással rendelkező személyeket küldjön a jóváhagyott központok tanfolyamain való segédkezésre, valamint ellenőrizhesse e központokat a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok és vizsgák megfelelő lebonyolítása tekintetében;
5.2.3.
a jóváhagyás visszavonható vagy felfüggeszthető, ha a jóváhagyási feltételek már nem teljesülnek.
A jóváhagyott központnak garantálnia kell, hogy az oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb jogszabályokról és képzési követelményekről. Egy speciális kiválasztási eljárás során az oktatóknak igazolniuk kell mind a tantárgyra, mind az oktatási módszerekre vonatkozó ismereteiket. A képzés gyakorlati részét illetően az oktatóknak igazolniuk kell, hogy hivatásos gépjárművezetői vagy hasonló járművezetői jártassággal rendelkeznek, amelyet például nehézgépjármű-vezetők oktatóiként szereztek.
Az oktatási programnak összhangban kell lennie a jóváhagyással, és ki kell terjednie az 1. szakaszban felsorolt tantárgyakra.
X-B-1-2. függelék
AZ E MELLÉKLET B. RÉSZE 1. SZAKASZÁNAK 9. CIKKÉBEN EMLÍTETT
GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY MINTÁJA
2. SZAKASZ
VEZETÉSI IDŐK, SZÜNETEK ÉS PIHENŐIDŐK
1. CIKK
Hatály
1.
Ez a szakasz meghatározza az e megállapodás 276. és 277. cikkében említett utakat teljesítő járművezetőknek az e megállapodás 280. cikkének b) pontja szerinti vezetési idejére, szüneteire és pihenőidejére vonatkozó szabályokat.
2.
Ha a járművezető valamely, az e megállapodás 276. vagy 277. cikkében említett utat teljesíti, az e szakaszban foglalt szabályok alkalmazandók az adott járművezető által végzett bármely közúti fuvarozási tevékenységre.
3.
E szakasz alkalmazandó a következő esetekben:
(a)
ha a jármű megengedett össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát; vagy
(b)
2026. július 1-jétől ha a jármű megengedett össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 2,5 tonnát.
4.
Ez a szakasz nem alkalmazandó az alábbiakkal történő fuvarozásra:
(a)
az olyan, legfeljebb 7,5 tonna megengedett össztömegű járművek vagy járműszerelvények, amelyeket:
(i)
olyan anyagok, felszerelések vagy gépek szállítására használnak, amelyekre a járművezetőnek a munkája során szüksége van; vagy
(ii)
olyan áruk kézbesítésére használnak, amelyeket kézműipari eljárással gyártottak,
és amelyeket kizárólag a vállalkozás telephelyétől számított 100 km-es sugarú körben juttatnak célba, feltéve, hogy a vezetés nem a járművezető fő tevékenysége, és a fuvarozást nem ellenszolgáltatás fejében végzik;
(b)
olyan járművek, amelyek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 40 km/h-t;
(c)
a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők tulajdonában lévő vagy általuk járművezető nélkül bérelt járművek, ha a szállítás ezen szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként és saját ellenőrzésük alatt valósul meg;
(d)
veszélyhelyzetben vagy mentési műveletekben használt járművek;
(e)
orvosi célra használt különleges járművek;
(f)
különleges üzemzavar-elhárító járművek a telephelyüktől számított 100 km sugarú körben;
(g)
műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek;
(h)
áruszállításra használt, pótkocsival vagy félpótkocsival együtt 2,5 tonnánál nagyobb, de 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű járművek, amennyiben a szállítást nem ellenszolgáltatás fejében végzik, hanem a vállalat vagy a járművezető saját számlájára, és amennyiben a vezetés nem a járművet vezető személy fő tevékenysége;
(i)
haszonjárművek, amelyek a használatuk helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjárműnek minősülnek, és amelyeket nem ellenszolgáltatás fejében végzett áruszállításra használnak.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a)
„közúti fuvarozás”: terhelt vagy üres jármű részben vagy egészében közforgalmú közutakon megtett bármely útja;
(b)
„szünet”: olyan időszak, amely alatt a járművezető nem vezethet, nem végezhet semmilyen egyéb munkát, és amely kizárólag regenerálódásra fordítható;
(c)
„egyéb munka”: minden olyan tevékenység, amelyet a B. rész 3. szakasza 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja munkaidőként határoz meg, a „vezetés” kivételével, beleértve viszont minden, ugyanazon vagy másik munkáltató részére végzett, a fuvarozási ágazaton belül vagy kívül eső munkát;
(d)
„pihenő”: minden meg nem szakított időszak, amelynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével;
(e)
„napi pihenőidő”: az a napi időszak, amelynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével, és amely „rendszeres napi pihenőidőt” és „csökkentett napi pihenőidőt” foglal magában:
(i)
„rendszeres napi pihenőidő”: legalább 11 óra pihenőidő, amelyet két időszakra is lehet bontani, amelynek az első része szünet nélkül legalább három óra, a második része pedig szünet nélkül legalább kilenc óra; valamint
(ii)
„csökkentett napi pihenőidő”: bármely, legalább kilenc órán át, de kevesebb mint 11 órán át tartó pihenő;
(f)
„heti pihenőidő”: az a heti időszak, amelynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével, és amely „rendszeres heti pihenőidőt” és „csökkentett heti pihenőidőt” foglal magában:
(i)
„rendszeres heti pihenőidő”: bármely, legalább 45 órán át tartó pihenő; valamint
(ii)
„csökkentett heti pihenőidő”: bármely, 45 óránál rövidebb pihenő, mely a 6. cikk (6) és (7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető;
(g)
„hét”: a hétfő 0 órától vasárnap 24 óráig terjedő időszak;
(h)
„vezetési idő”: az alábbi módon rögzített vezetési tevékenységnek az időtartama:
(i)
a menetíró készülékkel automatikusan vagy félautomatikusan, az e melléklet B. része 4. szakasza 2. cikkének e), f), g) és h) pontjában meghatározottak szerint; vagy
(ii)
manuálisan, az e melléklet B. részének 4. szakasza 9. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében előírtak szerint;
(i)
„napi vezetési idő”: az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy az adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő;
(j)
„heti vezetési idő”: a hét során összeadódott összes vezetési idő;
(k)
„megengedett össztömeg”: a teljes mértékig terhelt jármű legnagyobb engedélyezett tömege;
(l)
„többfős személyzet”: az az eset, amikor bármely két egymást követő napi pihenőidő vagy egy napi pihenőidő és egy heti pihenőidő közötti minden vezetési időszak alatt a vezetés céljából legalább két járművezető tartózkodik a járművön. A több fős személyzettel való működés első órájában egy vagy több másik járművezető jelenléte választható, de az időtartam fennmaradó részében kötelező;
(m)
„vezetési időszak”: az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet.
3. CIKK
A kocsikísérőkre vonatkozó követelmények
Kocsikísérő csak 18. életévét betöltött személy lehet. A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok a kocsikísérők életkorának alsó határát azonban 16 évre csökkenthetik, feltéve, hogy ez a szakképzés célját szolgálja, és összhangban van az Egyesült Királyság, illetve az Unió esetében a tagállamok nemzeti foglalkoztatási szabályai által előírt korlátozásokkal.
4. CIKK
Vezetési idő
1.
A napi vezetési idő nem haladhatja meg a kilenc órát.
A napi vezetési időt azonban meg lehet hosszabbítani legfeljebb 10 órára, legfeljebb hetente két alkalommal.
2.
A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, és nem eredményezheti a 60 órás maximális heti munkaidő túllépését.
3.
Az összeadódott összes vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 óránál.
4.
A napi és heti vezetési idő tartalmazza a Felek területén töltött összes vezetési időt.
5.
A járművezetőnek az e szakasz 2. cikke c) pontjában foglaltaknak megfelelően egyéb munkaként kell nyilvántartásba vennie a kereskedelmi művelet céljából történő járművezetéssel eltöltött időt, amelynél a járművezető nem köteles rögzíteni a vezetési időt, és a rendelkezésre állás időszakait fel kell tüntetnie a B. rész 3. szakasza 2. cikke (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, összhangban a B. rész 4. szakasza 6. cikke (5) bekezdése b) pontjának iii. alpontjával. Ezt a bejegyzést kézzel kell megtenni az adatrögzítő lapon, a kinyomtatott lapon, vagy kézzel kell bevinni a menetíró készülékbe.
5. CIKK
Szünetek
Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után a járművezetőnek legalább 45 perces, megszakítás nélküli szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt tart.
Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie, oly módon elosztva e szüneteket a szóban forgó időszak alatt, hogy teljesüljenek az első bekezdés rendelkezései.
A több fős személyzet tagjaként dolgozó járművezető megtarthatja a 45 perces szünetét egy másik járművezető által vezetett járműben is, feltéve, hogy a szünetet tartó járművezető nem segédkezik a járművezetésben.
6. CIKK
Pihenőidők
1.
A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania.
2.
Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül a járművezetőnek újabb napi pihenőidőt kell tartania.
Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább kilenc, de kevesebb, mint 11 óra, a kérdéses napi pihenőidőt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni.
3.
A napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé.
4.
A járművezetőnek bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőideje lehet.
5.
A (2) bekezdéstől eltérve, a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül a több fős személyzet tagjaként működő járművezetőnek újabb, legalább kilenc órás napi pihenőidőt kell tartania.
6.
Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább:
(a)
két rendszeres heti pihenőidőt; vagy
(b)
egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt.
A heti pihenőidőnek legkésőbb az előző heti pihenőidő végétől számított hat 24 órás időszak végén meg kell kezdődnie.
7.
A (6) bekezdéstől eltérve a nemzetközi árufuvarozást végző járművezető számára megengedett, hogy a közúti árufuvarozó székhelye szerinti Fél területén kívül, illetve uniós közúti árufuvarozó járművezető esetében a közúti árufuvarozó székhelye szerinti tagállam területén kívül egymást követően két csökkentett heti pihenőidőt tartson, feltéve, hogy a járművezető bármely négy egymást követő héten legalább négy heti pihenőidőt tart, amelyből legalább kettőnek rendszeres heti pihenőidőnek kell lennie.
E bekezdés alkalmazásában a járművezető akkor minősül nemzetközi fuvarozásban részt vevő járművezetőnek, ha a két egymást követő csökkentett heti pihenőidőt a közúti árufuvarozó székhelye és a járművezető lakóhelye szerinti Fél területén kívül, illetve az Unió esetében a közúti árufuvarozó székhelye szerinti tagállam és a járművezetők lakóhelye szerinti ország területén kívül kezdi meg.
A heti pihenőidők csökkentését a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő időtartamú pihenőidővel kell kompenzálni.
Amennyiben a harmadik albekezdésnek megfelelően egymást követően két csökkentett heti pihenőidőre került sor, a következő heti pihenőidőt az e két csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőidőnek kell megelőznie.
8.
A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább kilenc órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.
9.
A rendszeres heti pihenőidők és a korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidők nem tarthatók a járműben. Ezeket a járművezető nemének megfelelő alvási és tisztálkodási helyiségekkel rendelkező, erre alkalmas szálláshelyen kell megtartani.
A járművön kívüli szálláshellyel kapcsolatos költségeket a munkáltató fedezi.
10.
A fuvarozási vállalkozások oly módon szervezik meg a járművezetők munkáját, hogy azok minden, négy egymást követő hétből álló időszakban vissza tudjanak térni a munkáltatónak a Gibraltárban, illetve az Unió esetében a munkáltató székhelye szerinti valamelyik tagállamban található azon működési központjába, amely a járművezető szokásos állomáshelye és ahol a járművezető heti pihenőideje kezdetét veszi, vagy a járművezetők tartózkodási helyére annak érdekében, hogy legalább egy rendszeres heti pihenőidőt vagy egy 45 óránál hosszabb, a csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott heti pihenőidőt tarthassanak.
Mindazonáltal, ha a járművezető a (7) bekezdéssel összhangban egymást követően két csökkentett heti pihenőidőt tartott, a fuvarozási vállalkozásnak úgy kell megszerveznie a járművezető munkáját, hogy a járművezető a kompenzációként tartott, 45 óránál hosszabb rendszeres heti pihenőidő kezdete előtt visszatérhessen.
A vállalkozás dokumentálja, hogy miként tesz eleget ennek a kötelezettségnek, és a dokumentációt a telephelyén őrzi, hogy kérésre be tudja mutatni az ellenőrző hatóságoknak.
11.
Az olyan heti pihenőidőt, mely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkettőhöz nem.
12.
Ettől eltérve, amennyiben a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér, és rendszeres napi pihenőidőt vagy csökkentett heti pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, amennyiben azok együttes időtartama nem haladja meg az egy órát. E rendszeres napi pihenőidő vagy csökkentett heti pihenőidő során a járművezető számára hálókabinnak, illetve háló- vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
A rendszeres heti pihenőidők tekintetében ez az eltérés kizárólag abban az esetben alkalmazható a kompon vagy vonaton történő utazásokra, ha:
(a)
az utazás menetrend szerinti időtartama legalább nyolc óra; valamint
(b)
a járművezető számára hálókabin áll rendelkezésre a kompon vagy a vonaton.
13.
Az az időszak, amelyet a járművezető annak érdekében tölt utazással, hogy eljusson arra a helyre, ahol az e szakasz hatálya alá eső jármű található, azért, hogy azt a járművet átvegye, vagy visszatérjen onnan, amennyiben ez a jármű nem a járművezető otthonánál és nem is a járművezető szokásos állomáshelyeként szolgáló munkáltatói működési központnál található, nem számít pihenőidőnek vagy szünetnek, hacsak nincs a járművezető kompon vagy vonaton, és nem áll a rendelkezésére hálókabin, illetve háló- vagy fekvőhely.
14.
Az az időszak, amelyet a járművezető egy e szakasz hatályán kívül eső jármű vezetésével tölt annak érdekében, hogy eljusson egy, az e szakasz hatálya alá tartozó járműhöz, vagy visszatérjen onnan, amennyiben ez a jármű nem a járművezető otthonánál és nem is a járművezető szokásos állomáshelyeként szolgáló munkáltatói működési központnál található, egyéb munkának számít.
7. CIKK
A közúti árufuvarozók felelőssége
1.
A Felek közúti árufuvarozói nem adhatnak az általuk alkalmazott vagy a rendelkezésükre bocsátott járművezetők számára a megtett távolsághoz, a célba juttatás sebességéhez és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetséget – jutalom vagy bérpótlék formájában sem –, ha e fizetség olyan jellegű, hogy veszélyezteti a közúti közlekedésbiztonságot és/vagy e szakasz megsértésére ösztönöz.
2.
A Felek közúti árufuvarozói megszervezik a közúti fuvarozási műveleteket, és megfelelő oktatásban részesítik a személyzet tagjait annak érdekében, hogy azok meg tudjanak felelni e szakasz rendelkezéseinek.
3.
Az egyik Fél közúti árufuvarozója felelős a saját járművezetői által elkövetett jogsértésekért, akkor is, ha a jogsértést a másik Fél területén követték el.
A Felek azon jogának sérelme nélkül, hogy a közúti árufuvarozókat teljes mértékben felelősnek tartsák, a Felek ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a fuvarozó az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megsértette-e. A Felek bármilyen bizonyítékot figyelembe vehetnek arra vonatkozóan, hogy a közúti árufuvarozót nem lehet észszerűen az elkövetett jogsértésért felelősnek tekinteni.
4.
A közúti árufuvarozók, a feladók, a szállítmányozók, az utazásszervezők, a fővállalkozók, az alvállalkozók és a járművezető munkaközvetítők kötelesek biztosítani, hogy a szerződésben megállapított szállítási időbeosztás megfeleljen e szakasz rendelkezéseinek.
5.
A B. rész 4. szakasza 2. cikke f), g) vagy h) pontjának megfelelő menetíró készülékkel felszerelt és e szakasz előírásainak hatálya alá tartozó járműveket használó közúti árufuvarozó biztosítja, hogy:
(i)
a Felek által előírt módon az összes adat letöltésre kerüljön a járműegységről és a járművezetői kártyáról, és a releváns adatokat gyakrabban letöltsék, annak biztosítása érdekében, hogy az adott közúti árufuvarozó által vagy annak részére vállalt tevékenységek összes adata le legyen töltve; valamint
(ii)
mind a járműegységről, mind pedig a járművezetői kártyáról letöltött összes adat a rögzítést követően legalább 12 hónapig tárolásra kerüljön, és az ilyen adatok az ellenőrzést végző személy kérésére a közúti árufuvarozó telephelyéről közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre álljanak.
E bekezdés alkalmazásában a „letöltött” kifejezést a C. rész 2. szakasza 2. cikke (2) bekezdésének h) pontjában szereplő meghatározásnak megfelelően kell értelmezni.
Az a maximális időtartam, amelyen belül a vonatkozó adatokat e bekezdés i. pontja szerint le kell tölteni, a járműegységből származó adatok esetében 90 nap, a járművezetői kártyából származó adatok esetében pedig 28 nap.
8. CIKK
Kivételek
1.
Annak érdekében, hogy a jármű megfelelő megállóhelyet érhessen el, a járművezető a személyek, a jármű vagy a jármű rakományának biztonsága érdekében a szükséges mértékben eltérhet a 4., 5. és 6. cikktől, amennyiben ezzel a közúti közlekedésbiztonságot nem veszélyezteti. A járművezető a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíró készülékből kinyomtatott lapon vagy a munkalapon legkésőbb egy megfelelő megállóhelyre történő megérkezéskor kézzel feltünteti az ilyen jellegű eltérések okát.
2.
Amennyiben ez nem veszélyezteti a közúti közlekedésbiztonságot, a járművezető kivételes körülmények között eltérhet továbbá a 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől, valamint a 6. cikk (2) bekezdésétől is azért, hogy a napi és a heti vezetési időt legfeljebb egy órával túllépve elérje a munkáltató működési központját vagy saját tartózkodási helyét, hogy ott heti pihenőidőt vegyen ki.
Ugyanezen feltételek mellett a járművezető legfeljebb két órával túllépheti a napi és heti vezetési időt, feltéve, hogy 30 perces, megszakítás nélküli szünetet tartott közvetlenül az annak érdekében meghosszabbított vezetési idő előtt, hogy elérje a munkáltató működési központját vagy saját tartózkodási helyét, hogy ott heti pihenőidőt vegyen ki.
A járművezető a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíró készülékből kinyomtatott lapon vagy a munkalapon legkésőbb az úticél elérésekor vagy egy megfelelő megállóhelyre történő megérkezéskor kézzel feltünteti az ilyen jellegű eltérések okát.
A vezetési idő meghosszabbításának időtartamát kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt bármely másik pihenőidővel egyben megtartott, a vezetési idő meghosszabbításával egyenértékű pihenőidővel.
3.
Amennyiben ez nem veszélyezteti a közúti közlekedésbiztonságot, a Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok a 3–6. cikkel kapcsolatban a saját területükön vagy a másik Fél területén a kérdéses Fél hozzájárulásával kivételeket engedélyezhetnek – amelyeket egyéni feltételekhez köthetnek –, a következő járművekkel történő fuvarozás esetében:
(a)
hatóságok tulajdonában lévő vagy járművezető nélkül bérelt járművek, amelyek közúti fuvarozást végeznek, de nem állnak versenyben magán közúti árufuvarozókkal;
(b)
a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által használt vagy járművezető nélkül bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;
(c)
mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységre használt mezőgazdasági vontatók és erdészeti vontatók a járműtulajdonos, vagy az ilyen járművet bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;
(d)
legfeljebb 7,5 tonna megengedett össztömegű járművek vagy járműszerelvények, amelyeket egyetemes szolgáltatók használnak az egyetemes szolgáltatás részét képező tételek szállítására. Ezeket a járműveket csak a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körben szabad használni, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművet vezető személy fő tevékenysége;
(e)
azon járművek, amelyek olyan, a 2 300 négyzetkilométert meg nem haladó területű szigeteken közlekednek, amelyek nem kapcsolódnak az ország területének többi részéhez a gépjárműforgalom számára nyitva álló híddal, gázlóval vagy alagúttal;
(f)
a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körben árufuvarozásra használt, földgázzal vagy cseppfolyósított földgázzal meghajtott vagy elektromos járművek, amely megengedett össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival együtt nem haladja meg a 7,5 tonnát;
(g)
csatornázás, árvízvédelem, víz-, gáz-, és villamosáram-karbantartási szolgáltatás, autóút-karbantartás és -ellenőrzés, háztól-házig háztartási hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás, távirati és telefonos szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás, illetve rádió- és televízió-adóberendezések és -vevőkészülékek bemérése során használt járművek;
(h)
speciális járművek, melyek cirkuszi és vidámparki berendezést szállítanak;
(i)
olyan különlegesen kialakított járművek, amelyek elsődleges célja álló helyzetben oktatási segédeszközként való használat;
(j)
a gazdaságokból tej begyűjtésére és/vagy a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek;
(k)
pénz és/vagy értékek szállítására kialakított járművek;
(l)
nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetemek szállítására szolgáló járművek;
(m)
kizárólag olyan csomópontjellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek;
(n)
a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 100 km-es sugarú körben történő előállat-szállításhoz használt járművek;
(o)
olyan járművek vagy járműszerelvények, amelyek egy építési vállalkozás számára építőipari gépeket szállítanak a vállalkozás telephelyétől számított legfeljebb 100 km sugarú körben, feltéve, hogy a jármű vezetése nem a járművet vezető személy fő tevékenysége; valamint
(p)
előre kevert beton szállítására használt járművek.
4.
Feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a járművezetők munkakörülményeit és a közúti közlekedésbiztonságot, és betartják a B. rész 3. szakaszának 3. cikkében meghatározott határértékeket, a Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok az adott Fél területén alkalmazandó eljárással összhangban ideiglenes kivételeket engedélyezhetnek e szakasz 4., 5. és 6. cikkének alkalmazása alól a kivételes körülmények között végzett fuvarozási műveletek tekintetében.
Az ideiglenes kivételeket megfelelően meg kell indokolni, és azokról haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet. Ezen értesítés módozatait a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság határozza meg. A Felek ezt az információt azonnal közzéteszik valamely nyilvánosan elérhető honlapon és biztosítják, hogy végrehajtási tevékenységeik során figyelembe veszik a másik Fél által biztosított kivételt.
3. SZAKASZ
AZ UTAZÓ MUNKAVÁLLALÓK MUNKAIDEJE
1. CIKK
Hatály
1.
Ez a szakasz a Felek közúti árufuvarozói által alkalmazott azon utazó munkavállalókra alkalmazandó, akik az e megállapodás 276. és 277. cikkében említett utakat teljesítik.
Ez a szakasz az önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezetőkre is alkalmazandó.
2.
Ez a szakasz kiegészíti a B. rész 2 szakaszának azon rendelkezéseit, amelyek elsőbbséget élveznek e szakasz rendelkezéseivel szemben.
3.
A Felek elállhatnak e szakasz alkalmazásától az önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezetők vonatkozásában.
4.
Ha valamelyik Fél nem alkalmazza e szakaszt a (3) bekezdés értelmében, úgy arról a Félnek értesítenie kell a másik Felet.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
1.
„munkaidő”:
(a)
utazó munkavállalók esetében: a munkavégzés kezdetétől annak végéig tartó időszak, amelynek során az utazó munkavállaló munkahelyén tartózkodik, a munkáltató rendelkezésére áll, és feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi, azaz:
–
az összes közúti fuvarozási tevékenységre fordított idő, különösen a következők:
(i)
járművezetés;
(ii)
be- és kirakodás;
(iii)
segédkezés az utasok be- és kiszállásánál;
(iv)
takarítás és műszaki karbantartás; valamint
(v)
minden egyéb olyan munka, amelynek célja a jármű és a rakomány biztonságának garantálása, vagy az adott konkrét szállítási művelethez közvetlenül kapcsolódó jogi vagy szabályozási kötelezettségek teljesítése, beleértve a be- és kirakodás nyomon követését, a rendőrséggel, a vámhatóságokkal, a bevándorlási tisztviselőkkel kapcsolatos adminisztratív formalitásokat stb.,
–
az az időtartam, amely alatt a munkavállaló nem rendelkezik szabadon idejével, és a munkahelyén kell tartózkodnia, készen a rendes munkavégzésre és a szolgálattal összefüggő bizonyos feladatok elvégzésére, különösen a be- vagy kirakodásra történő várakozás során, amikor az előrelátható időtartam nem ismert, azaz vagy az indulás előtt, vagy közvetlenül a szóban forgó időszak tényleges kezdete előtt, vagy a szociális partnerek által tárgyalás útján kialakított általános feltételek és/vagy a Felek jogszabályaiban meghatározott feltételek szerint;
(b)
önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezetők esetében ugyanez a meghatározás érvényes a munka kezdetétől a munka végéig tartó időszakra, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető a munkahelyén tartózkodik, az ügyfelek rendelkezésére áll, és a folyamatban lévő fuvarozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó, általános ügyviteli munkától eltérő feladatot lát el, illetve tevékenységet végez.
A 4. cikkben említett szünetek, az 5. cikkben említett pihenőidők, továbbá – a tagállamok azon jogszabályainak, illetve a szociális partnerek közötti azon megállapodásoknak a sérelme nélkül, amelyek kimondják, hogy ezeket az időszakokat díjazással kell ellentételezni, illetve ezeket az időszakokat korlátozni kell – az e cikk (2) pontjában említett készenléti idő nem része a munkaidőnek;
2.
„készenléti idő”:
–
a szüneteket és a pihenőidőket felölelő időszakoktól eltérő azon időszak, amely során az utazó munkavállalónak nem kell a munkaállomásán tartózkodnia, de készen kell állnia a vezetés megkezdésére, folytatására vagy egyéb munkavégzésre. A készenléti időbe különösen azok az időszakok tartoznak bele, amelyek során az utazó munkavállaló a komp vagy vonat által szállított járművet kíséri, illetve a határokon töltött és a közlekedési tilalmak miatti várakozási idők,
–
ezeket az időszakokat és előrelátható időtartamukat az utazó munkavállalónak előre ismernie kell, azaz vagy az indulás előtt, vagy közvetlenül a szóban forgó időszak tényleges kezdete előtt, vagy a szociális partnerek által tárgyalás útján kialakított általános feltételek és/vagy a Felek jogszabályaiban meghatározott feltételek szerint,
–
az olyan utazó munkavállalók esetében, akik a vezetés során váltják egymást, az utazás során a járművezető mellett vagy a fekvőhelyen ülve eltöltött idő;
3.
„munkaállomás”:
–
azon közúti árufuvarozó üzleti tevékenységének fő helye, amely számára a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személy feladatokat lát el, valamint annak különböző telephelyei, függetlenül attól, hogy azok a központi irodával vagy az üzleti tevékenység fő helyével azonos helyen találhatók-e,
–
az a jármű, amelyet a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személy a feladatai ellátása során használ, valamint
–
bármely más olyan hely, ahol fuvarozással kapcsolatos tevékenységeket végeznek;
4.
„utazó munkavállaló”: e szakasz alkalmazásában az utazó személyzethez tartozó minden olyan munkavállaló, a gyakornokokat és a tanulókat is beleértve, aki a másik Fél területén közúti személyszállítási vagy árufuvarozási szolgáltatásokat végző vállalkozás szolgálatában áll;
5.
„önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezető”: olyan személy, akinek fő foglalkozása áruk ellenszolgáltatás fejében történő közúti fuvarozása, aki saját nevében jogosult munkát végezni, és aki sem munkaszerződés, sem egyéb, munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony révén nem kötődik munkáltatóhoz, aki szabadon szervezheti meg a vonatkozó munkatevékenységeket, akinek jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és aki egyénileg vagy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezetők együttműködése révén több ügyféllel is szabadon létesíthet kereskedelmi kapcsolatot.
E szakasz alkalmazásában azokra a járművezetőkre, akik nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, ugyanazon kötelezettségek és ugyanazon jogok vonatkoznak, mint amelyeket ez a szakasz az utazó munkavállalók tekintetében előír;
6.
„közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személy”: valamennyi utazó munkavállaló vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytató járművezető, aki ilyen tevékenységet végez;
7.
„hét”: a hétfő 0 órától vasárnap 24 óráig terjedő időszak;
8.
„éjszakai idő”: a nemzeti jogszabályok által meghatározott, legalább négyórás időszak 0 óra és 7 óra között; valamint
9.
„éjszakai munka”: az éjszakai időben végzett minden munka.
3. CIKK
Maximális heti munkaidő
1.
A Felek meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az átlagos heti munkaidő ne haladja meg a 48 órát. A maximális heti munkaidő csak akkor hosszabbítható meg 60 órára, ha az négy hónap átlagában nem haladja meg a heti 48 órát.
2.
A Felek meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a különböző munkáltatók esetében a munkaidő a munkaórák összegéből tevődjön ki. A munkáltató írásban elszámolást kér az utazó munkavállalótól a más munkáltatónál töltött munkaidőről. Az utazó munkavállaló az erre vonatkozó információkat közli.
4. CIKK
Szünetek
A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy – az e melléklet B. részének 2. szakaszában szereplő rendelkezések sérelme nélkül – a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek semmilyen körülmények között ne dolgozzanak szünet nélkül hat egymást követő óránál tovább. Amennyiben a teljes munkaidő hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces szünettel, amennyiben pedig meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces szünettel kell megszakítani.
A szünetek egyenként legalább 15 perces időszakokra feloszthatók.
5. CIKK
Pihenőidő
E szakasz alkalmazásában a másik Fél területén közúti árufuvarozási szolgáltatásokat végző vállalkozás szolgálatában álló tanulókra és gyakornokokra ugyanazok a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések érvényesek, mint a többi utazó munkavállalóra e melléklet B. részének 2. szakasza értelmében.
6. CIKK
Éjszakai munka
A Felek meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy:
(a)
amennyiben éjszakai munkavégzésre kerül sor, a napi munkaidő egyetlen 24 órás időszakban se haladja meg a tíz órát; és
(b)
az éjszakai munkavégzés után a nemzeti jogszabályok vagy kollektív szerződések, a szociális partnerek közti megállapodások és/vagy a nemzeti gyakorlat szerinti ellentételezés járjon, azzal a feltétellel, hogy ez az ellentételezés a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
7. CIKK
Eltérések
1.
A 3. és a 6. cikktől objektív, technikai okokból vagy munkaszervezési okokból történő eltérések a kollektív szerződések vagy a szociális partnerek közötti megállapodások, illetve, amennyiben ez nem lehetséges, törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések útján fogadhatók el, feltéve, hogy az érintett munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel konzultációt folytatnak, és erőfeszítéseket tesznek a szociális párbeszéd összes releváns formájának elősegítésére.
2.
A 3. cikktől való eltérési lehetőség nem terjedhet ki arra, hogy a negyvennyolc órás átlagos maximális heti munkaidő számításához használt referencia-időszakot hat hónapot meghaladó időtartamban állapítsák meg.
3.
A gazdasági és kereskedelmi szakbizottságot tájékoztatni kell a Felek által az (1) bekezdésnek megfelelően alkalmazott eltérésekről.
8. CIKK
Információ és nyilvántartás
A Felek biztosítják, hogy:
(a)
az utazó munkavállalók tájékoztatást kapjanak a vonatkozó nemzeti követelményekről, a közúti árufuvarozó belső szabályairól és a szociális partnerek közötti megállapodásokról, különösen az e szakasz alapján létrejött kollektív szerződésekről és vállalati megállapodásokról; valamint
(b)
a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaideje rögzítve legyen. A nyilvántartást legalább a szóban forgó időszakot követő két évig meg kell őrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kérésre átadják az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.
9. CIKK
Kedvezőbb rendelkezések
Ez a szakasz nem sérti a Felek azon jogát, hogy a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek egészsége és biztonsága védelmének szempontjából kedvezőbb törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, illetve azon jogukat, hogy elősegítsék vagy engedélyezzék az utazó munkavállalók egészségének és biztonságának védelme szempontjából kedvezőbb kollektív szerződések, illetve szociális partnerek között létrejött kedvezőbb megállapodások alkalmazását. Ezeket a szabályokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
4. SZAKASZ
A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK JÁRMŰVEZETŐK ÁLTALI HASZNÁLATA
1. CIKK
Tárgy és elvek
Ez a szakasz a B. rész 2. szakaszának hatálya alá tartozó járművezetőkre vonatkozó követelményeket állapítja meg az e megállapodás 280. cikkének b) pontjában említett menetíró készülékek használata tekintetében.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
E szakasz alkalmazásában a B. rész 2. szakaszának 2. cikkében rögzített fogalommeghatározások alkalmazandók.
2.
Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül e szakasz alkalmazásában:
(a)
„menetíró készülék” vagy „adatrögzítő készülék”: közúti járműbe történő beépítésre szánt készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan megjeleníti, rögzíti, kinyomtatja, tárolja és kiadja e járművek mozgására – többek között azok sebességére – és vezetőik bizonyos tevékenységeire vonatkozó adatokat;
(b)
„adatrögzítő lap”: a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet analóg menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre az analóg menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan ráírják a rögzítendő adatokat;
(c)
„tachográfkártya”: a menetíró készülékkel történő használatra szánt intelligens kártya, amely lehetővé teszi a kártyatulajdonos menetíró készülék általi azonosítását, valamint az adatátvitelt és -tárolást;
(d)
„járművezetői kártya”: az egyes Felek hatóságai által egy adott járművezető részére kiállított tachográfkártya, amely azonosítja a járművezetőt, és lehetővé teszi a járművezető tevékenységére vonatkozó adatok tárolását;
(e)
„analóg menetíró készülék”: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt, a X-B-4-1. függelékkel kiigazított előírásoknak megfelelő menetíró készülék;
(f)
„digitális menetíró készülék”: a X-B-4-2. függelékkel kiigazított alábbi előírások egyikének megfelelő menetíró készülék:
–
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. szeptember 30-ig alkalmazandó előírások,
–
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2011. október 1-jétől alkalmazandó előírások, vagy
–
a 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletében foglalt, 2012. október 1-jétől alkalmazandó előírások;
(g)
„1. típusú intelligens menetíró készülék”: az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet 2019. június 15-től 2023. augusztus 20-ig alkalmazandó, a X-B-4-3. függelékkel kiigazított I.C. mellékletének megfelelő menetíró készülék;
(h)
„2. típusú intelligens menetíró készülék”: az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet X-B-4-4. függelékkel kiigazított I.C. mellékletének megfelelő menetíró készülék;
(i)
„esemény”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely csalási kísérletből eredhet;
(j)
„nem érvényes kártya”: olyan kártya, amely hibásnak bizonyul, vagy amelynek a kezdeti hitelesítése nem sikerült, vagy amely nem érte még el érvényességi idejének kezdetét, illetve amelynek már lejárt az érvényességi ideje.
3. CIKK
A járművezetői kártyák használata
1.
A járművezetői kártya személyre szól.
2.
A járművezető nem rendelkezhet egynél több érvényes járművezetői kártyával, és csak saját, személyre szóló járművezetői kártyájának használatára jogosult. A járművezető nem használhat hibás vagy lejárt járművezetői kártyát.
4. CIKK
A járművezetői kártyák kiállítása
1.
A járművezetői kártyákat azon Fél illetékes hatóságától kell kérelmezni, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási helye található.
2.
E cikk alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy életvitelszerűen lakik, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tartózkodik, személyes és foglalkozásával összefüggő kötelékei miatt, illetőleg – foglalkozási kötelékekkel nem rendelkező személy esetében – olyan személyes kötelékei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol lakik.
Olyan személy esetében azonban, akinek foglalkozásával összefüggő kötelékei más helyen vannak, mint személyes kötelékei, és aki ezért felváltva a két Fél területén található különböző helyeken lakik, szokásos tartózkodási helyként a személyes kötelékek helyét kell tekinteni, feltéve, hogy a szóban forgó személy oda rendszeresen visszatér. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha az érintett személy azért lakik valamelyik Fél területén, hogy ott határozott idejű megbízásnak tegyen eleget.
3.
A járművezető bármilyen arra alkalmas eszközzel, például személyazonosító igazolvánnyal vagy más érvényes okmánnyal igazolhatja szokásos tartózkodási helyét.
5. CIKK
A járművezetői kártyák megújítása
Amennyiben egy járművezető meg kívánja újítani járművezetői kártyáját, ezt legkésőbb 15 munkanappal a kártya lejáratának napja előtt kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti Fél illetékes hatóságánál.
6. CIKK
A járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok használata
1.
A járművezetőknek – attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik – minden nap, amikor járművet vezetnek, használniuk kell az adatrögzítő lapot vagy a járművezetői kártyát. Az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát a napi munkaidő vége előtt nem szabad eltávolítani, kivéve, ha az eltávolítás egyébként megengedett vagy a határátlépést követően az ország betűjelének beírásához szükséges. Egyetlen adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya sem használható azon az időtartamon túl, amelyre szól.
2.
A járművezetők kötelesek megfelelő módon védeni az adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat, és nem használhatnak elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat. A járművezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szolgálati idő hosszát figyelembe véve a menetíró készülékből származó adatoknak az ellenőrzést végző tisztviselő kérésére történő nyomtatása ellenőrzés esetén megfelelően elvégezhető legyen.
3.
Ha a jármű elhagyása következtében a járművezető nem tudja használni a járműbe szerelt menetíró készüléket, az (5) bekezdés b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időszakokat be kell jegyezni:
(a)
amennyiben a járművet analóg menetíró készülékkel látták el: az adatrögzítő lapra kézzel, automata feljegyzéssel vagy egyéb módon, olvashatóan, az adatrögzítő lap beszennyezése nélkül; vagy
(b)
amennyiben a járművet digitális, 1. típusú intelligens vagy 2. típusú intelligens menetíró készülékkel látták el: a járművezetői kártyára a menetíró készülék kézi adatbeviteli eszközeivel.
A Felek nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.
4.
Amennyiben a digitális, 1. típusú intelligens vagy 2. típusú intelligens menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, minden egyes járművezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy járművezetői kártyája a menetíró készülék megfelelő kártyaolvasó egységébe legyen behelyezve.
Amennyiben az analóg menetíró készülékkel felszerelt járművön egynél több járművezető tartózkodik, a járművezetők a szükséges változtatásokat az adatrögzítő lapokon úgy hajtják végre, hogy a vonatkozó információkat a járművet ténylegesen vezető járművezető adatrögzítő lapjára jegyzik fel.
5.
A járművezetők kötelesek:
(a)
gondoskodni arról, hogy az adatrögzítő lapon feljegyzett idő annak az országnak a hivatalos idejével egyezzen meg, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették;
(b)
úgy működtetni a kapcsolóberendezéseket, hogy lehetőség legyen az alábbi időtartamok elkülönített és pontos rögzítésére:
(i)
a
jel alatt: vezetési idő;
(ii)
a
jel alatt: „egyéb munka”: a B. rész 3. szakasza 2. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti, vezetésen kívüli más tevékenység, valamint bármely, a szállítási ágazaton belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egy másik munkaadó részére végzett munka;
(iii)
a
jel alatt: „rendelkezésre állás”: a B. rész 3. szakasza 2. cikkének b) pontjában meghatározottak szerint;
(iv)
a
jel alatt: megszakítás, pihenőidő, éves szabadság vagy betegszabadság; és
(v)
a „komp/vonat” jel alatt: a
jelen túlmenően: a B. rész 2. szakasza 6. cikkének (12) bekezdésében előírt, kompon vagy vonaton töltött pihenőidő.
6.
Az a járművezető, aki analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, bejegyzi az adatrögzítő lapjára a következő adatokat:
(a)
az adatrögzítő lap használatba vételének kezdetekor: a családi és utónevét;
(b)
azt a dátumot és helyet, ahol az adatrögzítő lap használatba vétele megkezdődött, és azt a dátumot és helyet, ahol ez a használat véget ért;
(c)
minden egyes jármű rendszámát, amelyre beosztották, mind az adatrögzítő lapon rögzített első út kezdetekor, mind az azt követő, az adatrögzítő lap használata alatt bekövetkező járműcsere esetén;
(d)
a kilométer-számláló állását:
(i)
az adatrögzítő lapon rögzített első út kezdetén;
(ii)
az adatrögzítő lapon rögzített utolsó út végén;
(iii)
a munkanap folyamán bekövetkező járműcsere esetén a számlálóállást azon a járművön, amelyre előzőleg beosztották, és azon a járművön, amelyre azután következőleg osztották be;
(e)
az esetleges járműcsere időpontját; valamint
(f)
azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi. A járművezető annak az országnak a betűjelét is feljegyzi, amelybe egy uniós tagállam és Gibraltár vonatkozásában az Egyesült Királyság határának átlépése után belép, az adott tagállamban vagy Gibraltár vonatkozásában az Egyesült Királyságban történő első megálláskor. Ezt az első megállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben a határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.
7.
A járművezetőnek be kell írnia a digitális menetíró készülékbe azoknak az országoknak a betűjeleit, amelyekben a napi munkaidejét megkezdi és befejezi.
A járművezető annak az országnak a betűjelét is feljegyzi, amelybe egy Fél, illetve az Unió esetében egy tagállam határának átlépése után belép, az adott Fél vagy az Unió esetében a tagállam területén történő első megálláskor. Ezt az első megállást a határnál lévő vagy a határon való átlépést követő lehető legközelebbi megállóhelyen kell megtenni. Amennyiben a határ átlépése komppal vagy vonattal történik, a járművezetőnek az érkezési kikötő vagy vasútállomás szerinti ország betűjelét kell beírnia.
A Fél vagy az Unió esetében valamely tagállam a területén szállítást végző járművek vezetői számára előírhatják, hogy az ország betűjele mellett részletesebb földrajzi adatokat is tüntessenek fel, feltéve, hogy mindkét Fél előzetesen értesíti egymást ezekről a részletes földrajzi adatokról.
A járművezetőknek nem szükséges megadniuk az első albekezdés első mondatában említett információkat, ha a menetíró készülék automatikusan rögzíti a helymeghatározási adatokat.
7. CIKK
A menetíró készülék helyes használata
1.
A fuvarozó vállalkozásoknak és a járművezetőknek gondoskodniuk kell a digitális menetíró készülék és a járművezetői kártya megfelelő működéséről és helyes használatáról. Az analóg menetíró készüléket használó fuvarozó vállalkozásoknak és járművezetőknek gondoskodniuk kell az analóg menetíró készülék megfelelő működéséről és az adatrögzítő lap helyes használatáról.
2.
Az adatrögzítő lapon rögzített vagy a menetíró készülékben, illetve a járművezetői kártyán tárolt adatokat, valamint a menetíró készülék kinyomtatott adatait tilos meghamisítani, eltitkolni, kitörölni vagy megsemmisíteni. Ugyanígy tilos a menetíró készülékkel, az adatrögzítő lappal vagy a járművezetői kártyával kapcsolatos bármely olyan manipuláció, amely az adatok és/vagy a kinyomtatott információk meghamisítását, törlését vagy megsemmisítését eredményezheti. Nem tartható a járművön olyan eszköz, amely e célra felhasználható lehet.
8. CIKK
Eltulajdonított, elveszett vagy hibás járművezetői kártyák
1.
A Felek kiállító hatóságai legalább a kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig nyilvántartást vezetnek a kiadott, eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyákról.
2.
Ha a járművezetői kártya megsérül vagy hibásan működik, a járművezető köteles azt visszajuttatni a szokásos tartózkodási helye szerinti ország illetékes hatóságához. A járművezetői kártya eltulajdonításáról hivatalos bejelentést kell tenni azon állam illetékes hatóságainál, amelynek területén a lopás történt.
3.
A járművezetői kártya elvesztéséről hivatalos bejelentést kell tenni a kártyát kiállító Fél illetékes hatóságainál, valamint a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti Fél illetékes hatóságainál is, amennyiben ezen két Fél nem azonos.
4.
Amennyiben a járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, a járművezetőnek hét napon belül kérelmeznie kell a szokásos tartózkodási helye szerinti Fél illetékes hatóságainál a kártya cseréjét vagy pótlását.
5.
A (4) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a járművezető legfeljebb 15 napig vezethet járművezetői kártya nélkül, illetőleg ennél hosszabb ideig abban az esetben, ha ez a járműnek a telephelyére való visszajuttatásához szükséges, feltéve, hogy a járművezető bizonyítani tudja, hogy a kártya bemutatása vagy használata ezen időszak alatt lehetetlen.
9. CIKK
Sérült járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok
1.
Amennyiben a bejegyzéseket tartalmazó adatrögzítő lap vagy a járművezetői kártya megsérült, a járművezető a sérült adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát a pótláshoz használt tartalék adatrögzítő laphoz köteles csatolni.
2.
Ha egy járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, a járművezető köteles:
(a)
az út megkezdésekor kinyomtatni az általa vezetett járműre vonatkozó adatokat, és erre a kinyomtatott lapra ráírni:
(i)
azokat az adatokat, amelyek a járművezető azonosításához szükségesek (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), aláírással ellátva; valamint
(ii)
a 6. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett időtartamokat;
(b)
az út végén kinyomtatni a menetíró készülék által rögzített időtartamokkal kapcsolatos információkat, bejegyezni az induláskor készített nyomtatás óta egyéb munkával töltött időt, készenléti időt és pihenőket, amelyeket a menetíró készülék nem jegyzett fel, valamint megjelölni a dokumentumon azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a járművezető azonosítását (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma), beleértve a járművezető aláírását is.
10. CIKK
A járművezető által megőrzendő adatok
1.
Ha a járművezető analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatni a következőket:
(i)
az adott napon és az azt megelőző 28 napban használt adatrögzítő lapok;
(ii)
a járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában; valamint
(iii)
az adott napon és az azt megelőző 28 napban készített bármely kézi adatbevitel és kinyomtatott lap.
2.
Ha a járművezető digitális, 1. típusú intelligens vagy 2. típusú intelligens menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet, a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell tudnia mutatnia a következőket:
(i)
járművezetői kártya;
(ii)
az adott napon és az azt megelőző 28 napban készített bármely kézi adatbevitel és kinyomtatott lap; valamint
(iii)
az adatrögzítő lapok a ii. alpontban meghatározottal megegyező azon időszakra vonatkozóan, amelyek alatt analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetett.
2024. december 31-től az (1) bekezdés i. és iii. alpontjában, valamint a (2) bekezdés ii. alpontjában említett 28 napos időszak helyébe 56 nap lép.
3.
A felhatalmazott ellenőrző tisztviselő az adatrögzítő lapok, illetve a menetíró készülék vagy a járművezetői kártya által kijelzett, kinyomtatott vagy a kártyáról letöltött adatok, illetve ha ezen adatok nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum elemzésével ellenőrizheti a B. rész 2. szakaszának való megfelelést, amely bizonyos rendelkezések be nem tartását bizonyítja.
11. CIKK
A járművezetőkre vonatkozó eljárások a berendezések meghibásodása esetén
Amennyiben a menetíró készülék üzemképtelen vagy meghibásodik, a járművezető az alábbiakon rögzíti az azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, a járművezetői kártya vagy a vezetői engedély száma) – saját kezű aláírásával együtt –, valamint a különböző időtartamokra vonatkozó mindazon információkat, amelyeket a menetíró készülék már nem helyesen rögzített vagy nyomtatott ki:
(a)
az adatrögzítő lapon vagy lapokon; vagy
(b)
az adatrögzítő laphoz csatolandó vagy a járművezetői kártyával együtt tárolandó ideiglenes lapon.
12. CIKK
Végrehajtási intézkedések
1.
A Felek minden szükséges intézkedést elfogadnak a B. rész 2., 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezések betartásának biztosítására, különösen az e szakaszok hatálya alá tartozó utazó munkavállalók, járművezetők, vállalkozások és bármely szállítási kategóriába tartozó járművek nagy, reprezentatív mintájára kiterjedő, megfelelő szintű közúti ellenőrzések és a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések biztosítása révén.
A Felek illetékes hatóságai úgy szervezik meg az ellenőrzéseket, hogy:
(i)
minden naptári évben a B. rész 2. szakaszának hatálya alá tartozó járművek vezetői által ledolgozott napok legalább 3 %-a tekintetében ellenőrzésre kerüljön sor; valamint
(ii)
az összes ellenőrzött munkanap legalább 30 %-át közúti ellenőrzés során, legalább 50 %-át pedig a vállalkozások telephelyein kell ellenőrizni.
A közúti ellenőrzések tárgyát képezik többek között a következők:
(i)
napi és heti vezetési időszakok, megszakítások, napi és heti pihenőidők;
(ii)
az előző napok adatrögzítő lapjai, amelyeket a jármű fedélzetén kell tartani, és/vagy az ugyanerre az időszakra vonatkozóan a járművezetői kártyán és/vagy a menetíró készülék memóriájában és/vagy szükség esetén a kinyomtatott lapokon tárolt adatok; valamint
(iii)
a menetíró készülék megfelelő működése.
Ezeket az ellenőrzéseket a járművek, a vállalkozások és a járművezetők közötti megkülönböztetés nélkül kell elvégezni, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak az adott Fél területén honosak-e, vagy sem, és függetlenül az út kiindulási, illetve célállomásától, valamint a menetíró készülék típusától.
A vállalkozások telephelyén végzett ellenőrzések tárgyát a közúti ellenőrzés részét képező elemeken kívül a következők képezik:
(i)
a heti pihenők és az ezen pihenőidők közötti vezetési idők;
(ii)
kéthetes maximális vezetési idők;
(iii)
a csökkentett heti pihenőidők ellentételezése az e melléklet B. része 2. szakasza 6. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban; valamint
(iv)
az adatrögzítő lapok és/vagy a járműegység és a járművezetői kártya adatainak és kinyomatainak használata és/vagy a járművezetők munkaidejének szervezése.
2.
Amennyiben a másik Fél területén nyilvántartásba vett jármű vezetője tekintetében végzett közúti ellenőrzés megállapításai alapján feltételezhető, hogy olyan jogsértés történt, amely az ellenőrzés során a szükséges adatok hiánya miatt nem volt észlelhető, a Felek illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak a helyzet tisztázásában. Azokban az esetekben, amikor az egyik Fél illetékes hatóságai e célból ellenőrzést végeznek a vállalkozás telephelyén, ennek az ellenőrzésnek az eredményeit közlik a másik Fél illetékes hatóságaival.
3.
A Felek illetékes hatóságai együttműködnek egymással az összehangolt közúti ellenőrzések megszervezésében.
4.
A Felek kockázatértékelési rendszert vezetnek be a vállalkozásokra vonatkozóan az X-A-1-1. függelékben meghatározott jogsértések, valamint az X-A-1–1a. függelékben foglalt jegyzékben szereplő jogsértések relatív száma és súlyossága alapján.
5.
A nagy kockázatot jelentő vállalkozásokat szigorúbban és gyakrabban kell ellenőrizni.
6.
Valamennyi Fél, illetve az Unió esetében valamennyi tagállam lehetővé teszi illetékes hatóságai számára, hogy bírságot szabjanak ki a fuvarozóra és/vagy a járművezetőre a vezetési időkre, szünetekre és pihenőidőkre vonatkozó alkalmazandó rendelkezések területükön való megsértése miatt és amely miatt még nem szabtak ki bírságot, még akkor sem, ha azt a jogsértést a másik Fél területén, illetve az Unió esetében egy tagállam vagy egy harmadik ország területén követték el.
X-B-4-1. függelék
AZ ANALÓG MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
MŰSZAKI LEÍRÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSAI
A 165/2014/EU rendelet I. melléklete e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
(a)
a III. szakaszban (A menetíró készülék kialakítására vonatkozó követelmények) a c) alszakasz 4.1. pontjában (Adatrögzítő műszerek) a „rendelet 34. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 4. szakasza 6. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában” szövegrész lép;
(b)
a III. szakaszban (A menetíró készülék kialakítására vonatkozó követelmények) a c) alszakasz 4.2. pontjában (Adatrögzítő műszerek) a „rendelet 34. cikkében” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 4. szakasza 6. cikkének (5) bekezdésében” szövegrész lép;
(c)
a IV. szakaszban (Adatrögzítő lapok) az a) alszakasz (Általános szempontok) 1. pontjának harmadik albekezdésében a „rendelet 34. cikkében” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 4. szakasza 6. cikkének (6) bekezdésében” szövegrész lép;
(d)
az V. szakaszban (A menetíró készülék beépítése) az 5. pont első albekezdésében a „rendelet” kifejezés helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 4. szakasza és C. részének 2. szakasza” szövegrész lép;
(e)
az V. szakaszban (A menetíró készülék beépítése) az 5. pont harmadik albekezdésében a „2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének A. része” szövegrész helyébe a „Járművek kialakításáról szóló összevont határozat (R.E.3)” szövegrész, az „e rendelet” kifejezés helyébe pedig az „e megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza” szövegrész lép;
(f)
a VI. szakaszban (Ellenőrzések és felülvizsgálatok) az 1. pont előtti szövegben a „tagállamok” után az „és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni;
(g)
a VI. szakaszban (Ellenőrzések és felülvizsgálatok) az 1. pont (Új vagy javított műszerek hitelesítése) második albekezdésében a „tagállamok” után az „és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni, az „e rendelet” szövegrész helyébe pedig az „e megállapodás X. melléklete B. része 4. szakaszának és C. része 2. szakaszának” szövegrész lép;
(h)
a VI. szakaszban (Ellenőrzések és felülvizsgálatok) a 3. pont (Időszakos felülvizsgálatok) b) albekezdésében a „tagállamok” után az „és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni.
X-B-4-2. függelék
A DIGITÁLIS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
MŰSZAKI LEÍRÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSAI
A 2135/98/EK rendelettel módosított 3821/85/EGK tanácsi rendelet I.B. melléklete és annak függelékei e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosulnak:
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a „tagállam” hivatkozás helyébe a „Fél” hivatkozás lép, kivéve a IV. alszakasz (A tachográfkártyák szerkezeti és funkcionális követelményei) 174. pontjában és a VII. alszakasz (Kártyakibocsátás) 268a. pontjában foglalt hivatkozásokat.
2.
A „3820/85/EGK tanácsi rendelet” és az „561/2006/EK rendelet” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 2. szakasza” szövegrész lép.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének I. szakasza (Fogalommeghatározások) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
3.
Az u) pont helyébe a következő szöveg lép:
„(u)
»gumiabroncsok tényleges kerülete«: azon távolságok átlaga, amelyet a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságokat a 414. követelményben meghatározott rendes vizsgálati feltételek mellett kell lemérni, és »l =… mm« formában kell kifejezni. A járműgyártók e távolságok mérése helyett végezhetnek egy olyan elméleti számítást is, amely figyelembe veszi a tömeg tengelyeken való eloszlását, a terheletlen jármű normál menetkész állapotában, nevezetesen hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, üzemanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és vezetővel együtt. Az ilyen elméleti számításra vonatkozó módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha azokat az adott Fél illetékes hatósága jóváhagyja, és e számításokat még a menetíró készülék aktiválása előtt el kell végezni;”.
4.
A bb) pontban a „92/6/EGK tanácsi irányelv” hivatkozás helyébe az „egyes Felek alkalmazandó joga” hivatkozás lép.
5.
Az ii. alpont helyébe a következő szöveg lép:
„»biztonsági tanúsítás«: az az eljárás, melynek során egy Common Criteria szerinti tanúsító szerv tanúsítja, hogy a vizsgálandó adatrögzítő készülék (vagy annak valamely alkatrésze), illetve tachográfkártya megfelel a 10. függelékben (Általános biztonsági célok) meghatározott biztonsági követelményeknek;”.
6.
Az mm) pontban a „92/23/EGK irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 54. számú előírása” hivatkozás lép.
7.
Az nn) pontban a 17. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
„»Jármű-azonosító szám«: a gyártó által az egyes járművekhez rendelt karakterek meghatározott kombinációja, amely két szakaszból áll: az első, amely legfeljebb hat karakterből (betűkből vagy számokból) áll, és amely a jármű általános jellemzőit azonosítja, különösen a típust és a modellt; a második szakasz nyolc karakterből áll, amelyek közül az első négy lehet betű vagy szám, és a másik négy csak szám, amelyek az első szakasszal együtt egyértelműen azonosítanak egy konkrét járművet.”
8.
Az rr) pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„–
kizárólag a Járművek kialakításáról szóló összevont határozat (R.E.3) szerinti M1 és N1 kategóriájú járművekbe építenek be vagy ilyenekben használják,”.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének II. szakasza (Az adatrögzítő készülék általános jellemzői és funkciói) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
9.
A 004. pont utolsó albekezdését el kell hagyni.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének III. szakasza (A menetíró készülékre vonatkozó kialakítással kapcsolatos és funkcionális követelmények) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
10.
A 065. pontban a „2007/46/EK irányelv” hivatkozás helyébe a „Járművek kialakításáról szóló összevont határozat (R.E.3)” hivatkozás lép.
11.
A 162. pontban az „a 72/245/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1995. október 31-i 95/54/EK bizottsági irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének IV. szakasza (A tachográfkártyák szerkezeti és funkcionális követelményei) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
12.
A 174. pontban az „UK: Az Egyesült Királyság” hivatkozás helyébe a „Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a megkülönböztető jel az UK” szövegrész lép.
13.
A 185. pontban a „Közösség területe” hivatkozás helyébe „az Unió és Gibraltár területe” hivatkozás lép.
14.
A 188. pontban az „1995. október 31-i 95/54/EK bizottsági irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
15.
A 189. pont utolsó albekezdését el kell hagyni.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének V. szakasza (Az adatrögzítő készülék beépítése) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
16.
A 250a. pontban a „68/2009/EK rendelet” hivatkozás helyébe az „e melléklet 12. függeléke” hivatkozás lép.
17.
A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:
„E melléklet V. fejezetének 3. része határozza meg az ólomzárak eltávolításának körülményeire vonatkozó követelményeket, az ezen X. melléklet C. része 2. szakaszának 5. cikke (5) bekezdésében említettek szerint.”
18.
Az 1. alszakaszban (Szerelők vagy műhelyek jóváhagyása) a „rendelet 12. cikke (1) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e melléklet C. része 2. szakasza 5. cikke (1) bekezdésének és 8. cikkének” szövegrész lép.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének VII. szakasza (Kártyakibocsátás) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
19.
A 268a. pontban a „tagállamok” után – a kifejezés összes előfordulásakor – az „és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének VIII. szakasza (A menetíró készülék és a tachográfkártyák típusjóváhagyása) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
20.
A 271. pontban az „e rendelet 5. cikkével összhangban” hivatkozást el kell hagyni.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének 1. függeléke (Adatszótár) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
21.
A 2.111. pontban a „92/23/EGK irányelvvel összhangban, HL L 129., 1992.3.31., 95. o.” szövegrész helyébe az „ENSZ EGB 54. számú előírásával összhangban” szövegrész lép.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének 9. függeléke (Típusjóváhagyás – A minimálisan megkövetelt vizsgálatok felsorolása) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
21.
A 2. szakasz (A járműegység működési vizsgálatai) 5.1. alpontjában a „95/54/EK irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
22.
A 3. szakasz (A mozgásérzékelő működési vizsgálatai) 5.1. alpontjában a „95/54/EK irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
A 3821/85/EGK rendelet I.B. mellékletének 12. függeléke (Az M1 és N1 kategóriájú járművekbe építendő adapter leírása) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
23.
Az ADA_023 4. szakasza (Az adapter kialakítására vonatkozó funkcionális követelmények) 4.5. pontjában (teljesítményjellemzők) a „72/245/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2006/28/EK bizottsági irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
24.
A 7.2. alszakasz (Funkcionális tanúsítvány) szerinti táblázat 5.1. pontjában a „2006/28/EK irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 10. számú előírása” hivatkozás lép.
X-B-4-3. függelék
AZ 1. TÍPUSÚ INTELLIGENS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
MŰSZAKI LEÍRÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSAI
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet – a 2023. augusztus 20-ig hatályos változatában –, valamint annak mellékletei és függelékei e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosulnak:
1.
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a „tagállam”-ra való hivatkozás helyébe a „Fél” hivatkozás lép, kivéve a 7. szakasz 4.1. alszakaszának 229. pontjában és 424. pontjában foglalt hivatkozásokat.
2.
A „3820/85/EGK rendelet” és az „561/2006/EK rendelet” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 2. szakasza” hivatkozás lép.
3.
A „165/2014/EU rendelet” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 4. szakasza és C. részének 2. szakasza” hivatkozás lép, kivéve az 5.3. alszakasz 402. pontjában és a 7. szakasz 424. pontjában.
4.
Az „(EU) 2015/719 irányelv” és a „96/53/EK tanácsi irányelv” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete C. részének 1. szakasza” hivatkozás lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 1. szakasza (Fogalommeghatározások) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
5.
Az u) pont helyébe a következő szöveg lép:
„(u)
»gumiabroncsok tényleges kerülete«:
azon távolságok átlaga, amelyet a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságokat a 414. követelményben meghatározott rendes vizsgálati feltételek mellett kell lemérni, és »l =… mm« formában kell kifejezni. A járműgyártók e távolságok mérése helyett végezhetnek egy olyan elméleti számítást is, amely figyelembe veszi a tömeg tengelyeken való eloszlását, a terheletlen jármű normál menetkész állapotában, nevezetesen hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, üzemanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és vezetővel együtt. Az ilyen elméleti számításra vonatkozó módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha azokat az adott Fél illetékes hatósága jóváhagyja, és e számításokat még a menetíró készülék aktiválása előtt el kell végezni;”.
6.
A hh) pontban a „92/6/EGK tanácsi irányelv” hivatkozás helyébe az „egyes Felek alkalmazandó joga” hivatkozás lép.
7.
Az uu) pontban „92/23/EGK irányelv” hivatkozás helyébe az „ENSZ EGB 54. számú előírása” hivatkozás lép.
8.
A vv) pontban a 9. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
„»Jármű-azonosító szám«: a gyártó által az egyes járművekhez rendelt karakterek meghatározott kombinációja, amely két szakaszból áll: az első, amely legfeljebb hat karakterből (betűkből vagy számokból) áll, és amely a jármű általános jellemzőit azonosítja, különösen a típust és a modellt; a második szakasz nyolc karakterből áll, amelyek közül az első négy lehet betű vagy szám, és a másik négy csak szám, amelyek az első szakasszal együtt egyértelműen azonosítanak egy konkrét járművet.”
9.
Az yy) pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„–
kizárólag a Járművek kialakításáról szóló összevont határozat (R.E.3) szerinti M1 és N1 kategóriájú járművekbe építenek be vagy ilyenekben használják,”.
10.
Az aaa) pontot el kell hagyni.
11.
A ccc) pontban az első bekezdés helyébe a „2019. június 15.” szövegrész lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 2. szakaszát (Az adatrögzítő készülék általános jellemzői és funkciói) e szakasz alkalmazásában a következőképpen kell kiigazítani:
12.
A 2.1. alszakasz 7. pontjának utolsó albekezdését el kell hagyni.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 3. szakaszát (Az adatrögzítő készülék kialakítására és működésére vonatkozó követelmények) e szakasz alkalmazásában a következőképpen kell kiigazítani:
13.
A 3.20. alszakasz 200. pontjában a harmadik albekezdés második mondatát el kell hagyni.
14.
A 3.20. alszakasz 201. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„A járműegység szintén képes kiadni a következő adatokat egy megfelelő, e célra rendelt kapcsolatsor alkalmazásával, amely független a választható CAN busz- kapcsolattól (ISO 11898 Közúti járművek – Digitális információcsere – Controller Area Network [CAN] nagy átviteli sebességre), lehetővé téve ezek feldolgozását egyéb, a járműben elhelyezett elektronikus egységek alkalmazásával:
—
aktuális UTC dátum és idő,
—
a jármű sebessége,
—
jármű által megtett teljes távolság (kilométer-számláló),
—
a járművezető vagy járműkísérő által éppen kiválasztott tevékenység,
—
információ arról, hogy bármilyen tachográfkártya behelyezésre került-e a járművezetői vagy a járműkísérői kártyaolvasó egységbe, és (adott esetben), információ e kártyák azonosításáról (kártya száma és a kiállító tagállam).
E minimális listán kívül egyéb adatok is kiadhatók.
Amennyiben a járműre gyújtást adnak, úgy ezen adatokat folyamatosan közvetíteni kell. Amennyiben a gyújtást leveszik, az adatközvetítés legalább a járművezető vagy a járműkísérő tevékenységének bármely megváltozása és/vagy a tachográfkártya behelyezésére vagy kivételére vonatkozó adatok tekintetében folytatódik. Amennyiben kikapcsolt gyújtásnál az adatkiáramlás visszatartásra került, úgy ezen adatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a jármű ismét gyújtás alá kerül.
Személyes adatok továbbítása esetén szükség van a járművezető hozzájárulására.”
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 4. szakaszát (A tachográfkártyák kialakítására és működésére vonatkozó követelmények) e szakasz alkalmazásában a következőképpen kell kiigazítani:
A 4.1. alszakasz 229. pontja a következő albekezdéssel egészül ki:
„Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a megkülönböztető jel az UK.”
15.
A 4.1. alszakasz 229. pontja a következő albekezdéssel egészül ki:
16.
A 237. pontban az „A 165/2014/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „E megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza 9. cikkének (2) bekezdésében” hivatkozás lép.
17.
Az e melléklet 4. fejezete 4.4. alszakaszának 241. pontjában az „a Közösség területén” szövegrész helyébe „az Unió és Gibraltár területén” szövegrész lép.
18.
A 4.5. alszakasz 246. pontját el kell hagyni.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 5. szakasza (Az adatrögzítő készülék beépítése) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
19.
Az 5.2. alszakasz 397. pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(397)
Kizárólag az M1 és az N1 kategóriába tartozó, valamint az e melléklet 16. függelékével összhangban adapterrel felszerelt járművek esetében, valamint amennyiben nem lehet minden szükséges, a 396. követelményben ismertetett információt feltüntetni, egy második, kiegészítő plakett is alkalmazható. Ilyen esetekben a kiegészítő címkének a 396. követelmény legalább négy utolsó franciabekezdésben szereplő információkat tartalmaznia kell.”
20.
Az 5.3. alszakasz 402. pontjában az „a 165/2014/EU rendelet 22. cikkének (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza 5. cikkének (3) bekezdése” hivatkozás lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 6. szakasza (Ellenőrzés, felülvizsgálat és javítások) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
21.
A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:
„A plombák eltávolításának körülményeire vonatkozó követelményeket az e melléklet 5.3. fejezete határozza meg.”
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 7. szakasza (Kártyakibocsátás) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
22.
A 424. pontban a „tagállamok” után a „Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni, az „a 165/2014/EU rendelet 31. cikkének” szövegrész helyébe pedig az „e megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza 13. cikkének” szövegrész lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 1. függeléke (Adatszótár) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
23.
A 2.163. pontban az „a 92/23/EGK irányelv” hivatkozás helyébe az „az ENSZ EGB 54. számú előírása” hivatkozás lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 11. függeléke (Közös biztonsági mechanizmusok) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
24.
A 9.1.4. pontban (Berendezési szint: Járműegységek) a CSM_78 követelményt követő első megjegyzésben az „az 581/2010/EU rendelet” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 2. szakasza 7. cikkének (5) bekezdése” szövegrész lép.
25.
A 9.1.5. pontban (Berendezési szint: Tachográfkártyák) a CSM_89 követelményt követő megjegyzésben „az 581/2010/EU rendelet” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 2. szakasza 7. cikke (5) bekezdésének” szövegrész lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 12. függeléke (A globális navigációs műholdrendszeren [GNSS-rendszeren] alapuló helyzetmeghatározás) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
26.
Az 1. szakasz (Bevezetés) második albekezdését el kell hagyni.
27.
A 2. szakaszban (A GNSS-vevőre vonatkozó előírások) az „az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott Galileo-program és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) elnevezésű program keretében nyújtott szolgáltatásokkal” való kompatibilitásra való hivatkozás helyébe az „a műholdas pontosító rendszerekkel (SBAS)” való kompatibilitásra való hivatkozás lép.
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 16. függeléke (Az M1 és N1 kategóriájú járművekbe építendő adapter) e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosul:
28.
A 7. szakaszban (Az adatrögzítő készülék típusjóváhagyása adapter alkalmazása esetén) foglalt táblázat 5.1. pontjában az „A 2006/28/EK irányelvnek” hivatkozás helyébe az „Az ENSZ EGB 10. számú előírásának” hivatkozás lép.
X-B-4-4. függelék
A 2. TÍPUSÚ INTELLIGENS MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
MŰSZAKI LEÍRÁSÁNAK KIIGAZÍTÁSAI
Az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint annak mellékletei és függelékei e szakasz alkalmazásában a következőképpen módosulnak:
A következő kiigazításokat az I. C. melléklet egészére alkalmazni kell, beleértve annak 1–17. függelékét is:
(a)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a „tagállam”-ra vagy „tagállamok”-ra való hivatkozások helyébe – a kifejezés összes előfordulásakor – a „Fél” hivatkozás lép, kivéve a 7. szakasz 4.1. alszakaszának 229. pontjában és 424. pontjában foglalt hivatkozásokat;
(b)
az „561/2006/EK rendelet” vagy az „561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 2. szakasza” szövegrész lép;
(c)
a „165/2014/EU rendelet” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 4. szakasza és C. részének 2. szakasza” hivatkozás lép, kivéve a (226d), (237), (402), (424), ITS_01. és MIG_025. pontokban, valamint a 14. függelékben, az 1. szakasz első bekezdésében, a 2. szakasz második bekezdésében, a 3. szakaszban és a DSC_26. pontban szereplő hivatkozásokat;
(d)
az „(EU) 2015/719 irányelv” és a „96/53/EK tanácsi irányelv” hivatkozás helyébe az „e megállapodás X. melléklete C. részének 1. szakasza” hivatkozás lép;
(e)
a „3821/85/EGK rendelet I.B. melléklete” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. mellékletének X-B-4-2. függelékével kiigazított 3821/85/EGK rendelet I.B. melléklete” szövegrész lép.
1.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének (Fogalommeghatározások) szakasza további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(f)
az u) pont helyébe a következő szöveg lép:
„(u)
»gumiabroncsok tényleges kerülete«: azon távolságok átlaga, amelyet a járművet mozgató egyes kerekek (hajtókerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságokat a 414. követelményben meghatározott rendes vizsgálati feltételek mellett kell lemérni, és »l =… mm« formában kell kifejezni. A járműgyártók e távolságok mérése helyett végezhetnek egy olyan elméleti számítást is, amely figyelembe veszi a tömeg tengelyeken való eloszlását, a terheletlen jármű normál menetkész állapotában, nevezetesen hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, üzemanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és vezetővel együtt. Az ilyen elméleti számításra vonatkozó módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha azokat az adott Fél illetékes hatósága jóváhagyja, és e számításokat még a menetíró készülék aktiválása előtt el kell végezni;”
(g)
a hh) pontban a „92/6/EGK tanácsi irányelv legutóbb módosított változata” hivatkozás helyébe az „egyes Felek alkalmazandó joga” hivatkozás lép;
(h)
az uu) pontban az „a 92/23/EGK irányelv legutóbbi módosítása” hivatkozás helyébe az „az ENSZ EGB 54. számú előírása” hivatkozás lép;
(i)
a vv) pontban a lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
„»Jármű-azonosító szám«: a gyártó által az egyes járművekhez rendelt karakterek meghatározott kombinációja, amely két szakaszból áll: az első, amely legfeljebb hat karakterből (betűkből vagy számokból) áll, és amely a jármű általános jellemzőit azonosítja, különösen a típust és a modellt; a második szakasz nyolc karakterből áll, amelyek közül az első négy lehet betű vagy szám, és a másik négy csak szám, amelyek az első szakasszal együtt egyértelműen azonosítanak egy konkrét járművet.”;
(j)
az yy) pontban az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„–
kizárólag a Járművek kialakításáról szóló összevont határozat (R.E.3) szerinti M1 és N1 kategóriájú járművekbe építenek be vagy ilyenekben használják,”;
(k)
az aaa) pontot el kell hagyni;
(l)
a ccc) pontban a „bevezetés időpontja” fogalommeghatározásának helyébe a „2024. február 21.” szövegrész lép.
2.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 2. szakasza (Az adatrögzítő készülék általános jellemzői és funkciói) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(m)
a 2.1. alszakasz 7. pontjának utolsó albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Ez e megállapodás X. melléklete C. része 2. szakaszának 4. cikkével összhangban történik.”
3.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 3. szakasza (Az adatrögzítő készülék kialakítására és működésére vonatkozó követelmények) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(n)
a 3.20. alszakasz 201. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„A járműegység szintén képes kiadni a következő adatokat egy megfelelő, e célra rendelt kapcsolatsor alkalmazásával, amely független a választható CAN busz- kapcsolattól (ISO 11898 Közúti járművek – Digitális információcsere – Controller Area Network [CAN] nagy átviteli sebességre), lehetővé téve ezek feldolgozását egyéb, a járműben elhelyezett elektronikus egységek alkalmazásával:
—
aktuális UTC dátum és idő,
—
a jármű sebessége,
—
jármű által megtett teljes távolság (kilométer-számláló),
—
a járművezető vagy járműkísérő által éppen kiválasztott tevékenység,
—
információ arról, hogy bármilyen tachográfkártya behelyezésre került-e a járművezetői vagy a járműkísérői kártyaolvasó egységbe, és (adott esetben), információ e kártyák azonosításáról (kártya száma és a kiállító tagállam).
E minimális listán kívül egyéb adatok is kiadhatók.
Amennyiben a járműre gyújtást adnak, úgy ezen adatokat folyamatosan közvetíteni kell. Amennyiben a gyújtást leveszik, az adatközvetítés legalább a járművezető vagy a járműkísérő tevékenységének bármely megváltozása és/vagy a tachográfkártya behelyezésére vagy kivételére vonatkozó adatok tekintetében folytatódik. Amennyiben kikapcsolt gyújtásnál az adatkiáramlás visszatartásra került, úgy ezen adatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a jármű ismét gyújtás alá kerül.
Személyes adatok továbbítása esetén szükség van a járművezető hozzájárulására.”;
(o)
a 3.28. szakasz (226d) pontjában „az 165/2014/EU rendelet 12. cikkének (5) bekezdésével összhangban” szövegrészt el kell hagyni.
4.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 4. szakasza (A tachográfkártyák kialakítására és működésére vonatkozó követelmények) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(p)
a 4.1. alszakasz 229. pontja a következő albekezdéssel egészül ki:
„Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a megkülönböztető jel a GIB.”;
(q)
a 237. pontban az „A 165/2014/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 31. melléklete C. részének 2. szakasza 9. cikkének (2) bekezdésében” hivatkozás lép;
(r)
a 4.4. alszakasz 241. pontjában az „a Közösség területén” szövegrész helyébe „az Unió, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén” szövegrész lép.
5.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 5. szakasza (Az adatrögzítő készülék beépítése) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(s)
az 5.2. alszakasz 397. pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(397)
Kizárólag az M1 és az N1 kategóriába tartozó, valamint az e melléklet 16. függelékével összhangban adapterrel felszerelt járművek esetében, valamint amennyiben nem lehet minden szükséges, a 396. követelményben ismertetett információt feltüntetni, egy második, kiegészítő plakett is alkalmazható. Ilyen esetekben a kiegészítő címkének a 396. követelmény legalább négy utolsó franciabekezdésben szereplő információkat tartalmaznia kell.”;
(t)
az 5.3. alszakasz 402. pontjában az „a 165/2014/EU rendelet 22. cikkének (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza 5. cikkének (3) bekezdése” hivatkozás lép.
6.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 6. szakasza (Ellenőrzések, vizsgálatok és javítások) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(u)
a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép: „A plombák eltávolításának körülményeire vonatkozó követelményeket az e melléklet 5.3. fejezete határozza meg.”
7.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 7. szakasza (Kártyakibocsátás) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(v)
a 424. pontban a „tagállamok” után az „és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság” szövegrészt kell beilleszteni, az „a 165/2014/EU rendelet 31. cikkének” szövegrész helyébe pedig az „e megállapodás X. melléklete C. részének 2. szakasza 13. cikkének” szövegrész lép.
8.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 1. függeléke (Adatszótár) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(w)
a 2.163. pontban „a 92/23/EGK irányelvvel (HL L 129., 1992.3.31., 95. o.)” hivatkozás helyébe a „az ENSZ EGB 54. számú előírásával” hivatkozás lép.
9.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 11. függeléke (Közös biztonsági mechanizmusok) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(x)
a 9.1.4. pontban (Berendezési szint: Járműegységek) a CSM_78 követelményt követő első megjegyzésben az „az 581/2010/EU rendelet” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 2. szakasza 7. cikke (5) bekezdésének” szövegrész lép;
(y)
a 9.1.5. pontban (Berendezési szint: Tachográfkártyák) a CSM_89 követelményt követő megjegyzésben „az 581/2010/EU rendelet” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. részének 2. szakasza 7. cikke (5) bekezdésének” szövegrész lép.
10.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 12. függeléke (A globális navigációs műholdrendszeren [GNSS-rendszeren] alapuló helyzetmeghatározás) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(z)
a 2. szakaszban (A GNSS-vevő alapvető jellemzői) az „az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott Galileo-program és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) elnevezésű program keretében nyújtott szolgáltatásokkal” való kompatibilitásra való hivatkozás helyébe az „a műholdas pontosító rendszerekkel (SBAS)” való kompatibilitásra való hivatkozás lép.
11.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 13. függeléke (ITS-interfész) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(aa)
az ITS_01 követelményben „a 165/2014/EU rendelet 10. és 11. cikkében előírt,” szövegrészt el kell hagyni.
12.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 14. függeléke (Távoli kommunikációs funkció) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
—
az 1. szakasz bevezető bekezdésében az „a 165/2014/EU rendelet 9. cikkében előírtak szerint” szövegrészt el kell hagyni,
—
a 2. szakasz második bekezdésében az „a 165/2014/EU rendelet 9. cikkében meghatározott” szövegrészt el kell hagyni,
—
a DS_26. pontban az „a 165/2014/EU rendelet 9. cikkével összhangban” hivatkozást el kell hagyni.
13.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 15. függeléke (Migrálás: Különböző generációjú és verziójú készülékek együttes működtetése) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(bb)
a 2.2. alszakaszban az „e rendelet I. C. mellékletének” hivatkozás helyébe az „e rendeletnek az e megállapodás X. mellékletének X-B-4-4. függelékével kiigazított I. C. mellékletének” hivatkozás lép;
(cc)
az 5. alszakasz MIG_025 követelményében a „165/2014/EU rendelet 34. cikke (7) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e megállapodás X. melléklete B. része 4. szakasza 6. cikke (7) bekezdésének” szövegrész lép.
14.
Az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet I.C. mellékletének 16. függeléke (Az M1 és N1 kategóriájú járművekbe építendő adapter) további kiigazításra kerül az alábbiak szerint:
(dd)
a 7. szakaszban (Az adatrögzítő készülék típusjóváhagyása adapter alkalmazása esetén) foglalt táblázat 5.1. pontjában az „A 2006/28/EK irányelvnek” hivatkozás helyébe az „Az ENSZ EGB 10. számú előírásának” hivatkozás lép.
C. RÉSZ
AZ ÁRUFUVAROZÁSBAN HASZNÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK E MEGÁLLAPODÁS 281. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN
1. SZAKASZ
TÖMEGEK ÉS MÉRETEK
1. CIKK
Tárgy és elvek
Az e megállapodás 276. cikkének (1) bekezdésében és 277. cikkében említett utakon használható járművek legnagyobb tömegét és méreteit az X-C-1-1. függelék határozza meg.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
(a)
„gépjármű”: minden motorral meghajtott jármű, amely saját erőből közlekedik az utakon;
(b)
„pótkocsi”: gépjárművel való összekapcsolásra tervezett jármű – a félpótkocsik kivételével –, amelyet konstrukciója és felszerelése alapján az áruszállításban alkalmaznak;
(c)
„félpótkocsi”: minden olyan jármű, amely arra szolgál, hogy egy gépjárműhöz úgy csatlakoztassák, hogy részben erre feküdjön fel, és hogy saját és rakománya tömegének jelentős részét ez hordja, és konstrukciója és felszerelése alapján az áruforgalomban alkalmazzák;
(d)
„járműszerelvény”: vagy
—
közúti járműszerelvény, amely egy pótkocsihoz kapcsolt gépjárműből áll, vagy
—
csuklós jármű, amely egy gépjárműből és egy félpótkocsiból áll;
(e)
„fokozott hőszigetelésű jármű”: minden olyan jármű, amelynek rögzített vagy levehető felépítménye különösen az ellenőrzött hőmérsékleten történő áruszállításra van kialakítva, és amelynek belső falai a hőszigeteléssel együtt legalább 45 mm vastagok;
(f)
„legnagyobb megengedett méretek”: a legnagyobb megengedett méretek a jármű használata esetén;
(g)
„legnagyobb megengedett tömeg”: a legnagyobb tömeg terhelt jármű használata esetén;
(h)
„legnagyobb megengedett tengelyterhelés”: a használat során egy terhelt tengelyre vagy tengelycsoportra jutó legnagyobb tömeg;
(i)
„tonna”: a felrakott tömeg egy tonnasúlya, ami 9,8 kilonewtonnak (kN) felel meg;
(j)
„oszthatatlan rakomány”: olyan rakomány, amely a közúti szállítás céljára aránytalanul nagy költségek vagy kárkockázat nélkül nem osztható két vagy több egyedi rakományra, és amely méretei vagy tömege alapján nem szállítható olyan gépjárművön, pótkocsin, közúti járműszerelvényen vagy csuklós járművön, amely minden tekintetben megfelel az irányelv előírásainak;
(k)
„alternatív üzemanyagok”: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő olyan üzemanyagok vagy energiaforrások, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítják annak környezeti teljesítményét, és amelyek közé tartoznak az alábbiak:
(i)
az elektromos járművek minden típusa által használt villamos energia;
(ii)
a hidrogén;
(iii)
a földgáz, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában;
(iv)
a cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG);
(v)
a fedélzeten tárolt/fedélzeti forrásból származó mechanikus energia, ideértve a hulladékhőt is;
(l)
„alternatív üzemanyaggal hajtott jármű”: teljes egészében vagy részben alternatív üzemanyaggal meghajtott gépjármű;
(m)
„kibocsátásmentes jármű”: olyan nehéz tehergépjármű, amely nem rendelkezik belső égésű motorral, vagy olyan belső égésű motorral rendelkezik, amelynek kibocsátása kevesebb mint 1 g CO2/kWh; valamint
(n)
„intermodális fuvarozási művelet”: egy vagy több, legfeljebb 45 láb hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása, amennyiben a tehergépjármű, a pótkocsi, a (vontatóegységgel ellátott vagy anélküli) félpótkocsi, cserefelépítmény vagy konténer az út kezdeti és/vagy befejező szakaszában közutat, a másik szakaszban pedig vasutat vagy belvízi vagy tengeri utat vesz igénybe.
3. CIKK
Különleges engedélyek
Azok a járművek vagy járműszerelvények, amelyek túllépik a X-C-1-1. függelékben meghatározott legnagyobb tömeget vagy méreteket, csak az illetékes hatóságok által hátrányos megkülönböztetés nélkül kiállított különleges engedély alapján, vagy hasonló, az említett hatóságokkal eseti alapon egyeztetett, hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendelkezések alapján engedhetők a forgalomba, amennyiben ezek a járművek vagy járműszerelvények oszthatatlan rakományokat szállítanak, vagy ezek szállítására szolgálnak.
4. CIKK
Helyi korlátozások
Ez a szakasz nem zárja ki a Felek azon hatályos közúti közlekedési rendelkezéseinek megkülönböztetésmentes alkalmazását, amelyek bizonyos utakon vagy közúti műtárgyakon lehetővé teszik a járművek tömegének és/vagy méreteinek korlátozását.
Idetartozik az olyan meghatározott területeken vagy utakon használható járművek megengedett legnagyobb méreteire és/vagy tömegére vonatkozó helyi korlátozások előírásának lehetősége, ahol az infrastruktúra nem alkalmas hosszú és nehéz járművek számára, mint például a városközpontokban, kis falvakban vagy természetvédelmi területeken.
5. CIKK
A járművek vagy járműszerelvények hátsó részére erősített aerodinamikai eszközök
1.
Az aerodinamikai eszközökkel felszerelt járművek vagy járműszerelvények túlléphetik a X-C-1-1. függelék 1.1. pontjában előírt maximális hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy járműszerelvények hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy járműszerelvényeknek meg kell felelniük a X-C-1-1. függelék 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy járműszerelvények rakodási hosszának a növekedését.
2.
Az (1) bekezdésben említett aerodinamikai eszközöknek meg kell felelniük az alábbi operatív feltételeknek:
(a)
olyan körülmények esetén, amikor veszélyeztethetik más úthasználók vagy a járművezető biztonságát, a járművezetőnek be kell hajtania, be kell húznia vagy el kell távolítania az eszközöket;
(b)
ha üzemi helyzetben az aerodinamikai eszközök és felszerelések hosszúsága meghaladja az 500 mm-t, azoknak behúzhatónak vagy lehajthatónak kell lenniük;
(c)
a településeken belüli és a települések közötti közúti infrastruktúrán való használatuk során tekintettel kell lenni az olyan területek sajátosságaira, ahol a megengedett legnagyobb sebesség legfeljebb 50 km/h, és ahol valószínűbb a közlekedés veszélyeztetett résztvevőinek jelenléte; valamint
(d)
behúzva/behajtva legfeljebb 20 cm-rel haladhatják meg a megengedett legnagyobb hosszúságot.
6. CIKK
Aerodinamikus vezetőfülkék
A járművek vagy járműszerelvények túlléphetik a X-C-1-1. függelék 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat, amennyiben vezetőfülkéik jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt eredményeznek. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy járműszerelvényeknek meg kell felelniük a X-C-1-1. függelék 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek hasznos teherbírásának a növekedését.
7. CIKK
Intermodális fuvarozási műveletek
1.
Az X-C-1-1. függelék 1.1. pontjában meghatározott maximális hosszúságok – adott esetben a 6. cikkre is figyelemmel – és az X-C-1-1. függelék 1.6. pontjában meghatározott maximális távolság 15 cm-rel túlléphetők az olyan járművek vagy járműszerelvények esetében, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak üresen vagy megrakva, feltéve, hogy a szóban forgó konténer vagy cserefelépítmény közúti fuvarozása az egyes Felek által meghatározott feltételeknek megfelelően végzett intermodális szállítási művelet részét képezi.
2.
Intermodális szállítási műveletek esetében az öt- vagy hattengelyes csuklós járművek megengedett legnagyobb össztömege az X-C-1-1. függelék 2.2.2. pontjának a) alpontjában meghatározott járműszerelvény esetében két tonnával, az X-C-1-1. függelék 2.2.2. pontjának b) alpontjában meghatározott járműszerelvény esetében pedig négy tonnával túlléphető. A gépjármű tonnában kifejezett megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a 44 tonnát.
8. CIKK
A megfelelés igazolása
1.
Az e szakasznak való megfelelés igazolása céljából az e szakasz hatálya alá tartozó járműveknek rendelkezniük kell az alábbi igazolások valamelyikével:
(a)
a következő két tábla kombinációjával:
–
a hatóságilag előírt gyári adattábla, amely a gyártó által a járműre erősített tábla vagy címke, amely megadja a jármű azonosításához szükséges fő műszaki jellemzőket, valamint tájékoztatással szolgál az illetékes hatóságok számára a jármű megengedett össztömegével kapcsolatban, valamint
–
a méretekre vonatkozó tábla, amelyet amennyire csak lehetséges, a gyártó jogszabályban előírt táblája mellett kell elhelyezni, és amelynek a következő információkat kell tartalmaznia:
(i)
a gyártó neve;
(ii)
jármű-azonosító szám;
(iii)
a gépjármű, a pótkocsi vagy a félpótkocsi hossza (L);
(iv)
a gépjármű, a pótkocsi vagy a félpótkocsi szélessége (W); valamint
(v)
adatok a járműszerelvények hosszának méréséhez:
–
távolság (a) a gépjármű eleje és a kapcsolószerkezetének középpontja között (vonóhorog vagy nyeregszerkezet); több kapcsolási pontú nyeregszerkezet esetében a legkisebb és a legnagyobb értékeket (amin és amax) kell megadni,
–
távolság a pótkocsi kapcsolószerkezetének középpontja (vonószem) vagy a félpótkocsi kapcsolószerkezetének középpontja (királycsap) és a pótkocsi vagy a félpótkocsi hátulja között (b); több kapcsolási pontú szerkezet esetében a legkisebb és a legnagyobb értékeket (bmin és bmax) kell megadni.
A járműszerelvények hossza az a hosszúság, amelyet akkor kapunk meg, ha a gépjármű és a pótkocsi, illetve félpótkocsi egyenes vonalban állnak egymás mögött;
(b)
egyetlen tábla, amely tartalmazza az a) pontban említett két táblán szereplő információkat; vagy
(c)
a jármű nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése szerinti Fél, illetve az Unió esetében tagállam illetékes hatóságai által kiállított egységes okmány, amely ugyanazokat az információkat tartalmazza, mint az a) pontban említett táblák. Ezt az ellenőrzés számára könnyen hozzáférhető és jól védett helyen kell tartani.
2.
Ha a jármű jellemzői már nem felelnek meg a megfelelőségi igazoláson feltüntetett jellemzőknek, a jármű nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése szerinti Fél, illetve az Unió esetében tagállam illetékes hatóságai megteszik a megfelelőségi igazolás módosításához a szükséges lépéseket.
3.
Az (1) bekezdésben említett táblákat és dokumentumokat a Felek a járművek e szakasznak való megfelelése tanúsításaként ismerik el.
9. CIKK
Végrehajtás
1.
A Felek konkrét intézkedéseket hoznak a közlekedésben részt vevő azon járművek és járműszerelvények azonosítása érdekében, amelyek valószínűsíthetően túllépték a legnagyobb megengedett tömeget, és amelyeket ezért a Felek illetékes hatóságainak az e szakasz követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében ellenőrizniük kell. Ez történhet a közúti infrastruktúrához kapcsolódó automatikus rendszerek vagy a járművekbe beépített fedélzeti tömegmérő berendezések segítségével. Az ilyen fedélzeti tömegmérő berendezésnek pontosnak és megbízhatónak, valamint valamennyi járműtípussal teljes mértékben interoperábilisnak és kompatibilisnek kell lennie.
2.
Valamely Fél nem követelheti meg, hogy a másik Fél területén nyilvántartásba vett járművek vagy járműszerelvények fedélzeti tömegmérő berendezéssel legyenek felszerelve.
3.
Amennyiben e szakasz megsértésének megállapítására és szankciók kiszabására automatikus rendszereket használnak, ezeket az automatikus rendszereket tanúsítani kell. A tanúsítvány nem szükséges, amennyiben az automatikus rendszerek használata kizárólag azonosítási célokat szolgál.
4.
A Felek az A. rész 14. cikkével összhangban biztosítják, hogy illetékes hatóságaik információt cseréljenek az e cikkel kapcsolatos jogsértésekről és szankciókról.
X-C-1-1. függelék
A JÁRMŰVEK LEGNAGYOBB MEGENGEDETT ÖSSZTÖMEGEI ÉS MÉRETEI,
VALAMINT EZEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JELLEMZŐI
1.
A járművek megengedett legnagyobb méretei (méterben; m)
1.1.
Legnagyobb hosszúság:
—
gépjármű
12,00 m
—
pótkocsi
12,00 m
—
csuklós jármű
16,50 m
—
közúti járműszerelvény
18,75 m
1.2.
Legnagyobb szélesség:
(a)
a b) pontban említett járművek kivételével az összes jármű
2,55 m
(b)
fokozott hőszigetelésű járművek felépítménye vagy járművek által szállított,
fokozott hőszigetelésű konténerek vagy cserefelépítmények
2,60 m
1.3.
Legnagyobb magasság (bármely jármű esetében)
4,00 m
1.4.
Az 1.1., 1.2., 1.3., 1.6., 1.7., 1.8. és 4.4. pontban megadott értékek tartalmazzák a cserefelépítmények és szabványos rakományok, mint pl. konténerek értékeit is
1.5.
Minden üzemben lévő járműnek és járműszerelvénynek egy 12,50 m-es külső sugarú és 5,30 m belső sugarú körgyűrűfelületen belül körbe kell tudni haladnia
1.6.
A legnagyobb távolság a nyeregszerkezet királycsaptengelye
és a félpótkocsi hátsó része között
12,00 m
1.7.
A közúti járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság a rakfelület legelöl, a fülke mögött lévő külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között, levonva a vontató jármű hátsó része és a pótkocsi első része közötti távolságot
15,65 m
1.8.
A közúti járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság a rakfelület legelöl, a vezetőfülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között
16,40 m2
2.
A jármű legnagyobb megengedett össztömege (tonnában)
2.1.
Egy járműszerelvényhez tartozó járművek
2.1.1.
Kéttengelyes pótkocsik
18 tonna
2.1.2.
Háromtengelyes pótkocsik
24 tonna
2.2.
Járműszerelvények
Járműszerelvények esetében, beleértve az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járműveket is, az e szakaszra vonatkozóan előírt megengedett legnagyobb össztömeg az alternatív tüzelőanyag- vagy kibocsátásmentes technológia többlettömegével, legfeljebb 1 tonnával, illetve 2 tonnával megnövelésre kerül.
2.2.1.
Öt-vagy hattengelyes közúti járműszerelvények
(a)
kéttengelyes gépjármű háromtengelyes pótkocsival
40 tonna
(b)
háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes pótkocsival
40 tonna
2.2.2.
Öt-vagy hattengelyes csuklós járművek
(a)
kéttengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival
40 tonna
(b)
háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes félpótkocsival
40 tonna
2.2.3.
Négytengelyes közúti járműszerelvények, amelyek egy kéttengelyes
gépjárműből és egy kéttengelyes pótkocsiból állnak
36 tonna
2.2.4.
Négytengelyes csuklós járművek, amelyek egy kéttengelyes gépjárműből és egy kéttengelyes félpótkocsiból állnak, ha a félpótkocsi tengelytávolsága:
—
1,3 m vagy annál nagyobb, de legfeljebb 1,8 m
36 tonna
—
1,8 m-nél nagyobb
36 tonna
(+2 tonna tűréshatár, ha a gépjármű megengedett legnagyobb össztömegét [18 tonna] és a félpótkocsi tandemtengelyének megengedett legnagyobb össztömegét [20 tonna] betartják, és a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy ezzel egyenértékű felfüggesztéssel szerelték)
2.3.
Gépjármű
Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek esetében a 2.3.1. és a 2.3.2. szakaszban előírt megengedett legnagyobb össztömeg az alternatív tüzelőanyag- vagy kibocsátásmentes technológia többlettömegével, legfeljebb 1 tonnával, illetve 2 tonnával megnövelésre kerül.
2.3.1.
Kéttengelyes gépjárművek 18 tonna
2.3.2.
Háromtengelyes gépjárművek 25 tonna (26 tonna, ha a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy ezzel egyenértékű felfüggesztéssel szerelték, vagy ha a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással szerelték, és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát)
2.3.3.
Négytengelyes gépjárművek két kormányzott tengellyel 32 tonna, ha a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy ezzel egyenértékű felfüggesztéssel szerelték, vagy ha a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással szerelték, és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát
3.
A járművek megengedett legnagyobb tengelyterhelése (tonnában)
3.1.
Egytengelyes
Nem hajtott tengely 10 tonna
3.2.
Pótkocsik és félpótkocsik ikertengelye
Az ikertengely tengelyterheléseinek összege nem haladhatja meg az alábbi tengelytávoknál (d) a következő értékeket:
—
1 m-nél kisebb (d < 1,0)
11 tonna
—
legalább 1,0 m, de kisebb, mint 1,3 m (1,0 ≤ d < 1,3)
16 tonna
—
legalább 1,3 m, de kisebb, mint 1,8 m (1,3 ≤ d < 1,8)
18 tonna
—
legalább 1,8 m (1,8 ≤ d)
20 tonna
3.3.
Háromtengelyes pótkocsik és félpótkocsik
A hármas tengely tengelyterheléseinek összege nem haladhatja meg az alábbi tengelytávoknál (d) a következő értékeket:
legfeljebb 1,3 m (d ≤ 1,3)
21 tonna
1,3 m felett és 1,4 m-ig (1,3 < d ≤ 1,4)
24 tonna
3.4.
Hajtott tengely
A 2.2. és 2.3. pontban említett járművek hajtott tengelye
11,5 tonna
3.5.
Gépjárművek ikertengelyei
Az ikertengely tengelyterheléseinek összege nem haladhatja meg az alábbi tengelytávoknál (d) a következő értékeket:
—
1 m-nél kisebb (d < 1,0 m)
11,5 tonna
—
legalább 1,0 m, de 1,3 m-nél kisebb (1,0 ≤ d < 1,3)
16 tonna
—
legalább 1,3 m, de 1,8 m-nél kisebb (1,3 ≤ d < 1,8)
18 tonna (19 tonna, ha
a hajtott tengelyt
ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel
vagy ezzel egyenértékű felfüggesztéssel szerelték, vagy
ha a hajtott tengelyek mindegyikét
ikerabroncsozással szerelték, és
a legnagyobb tengelyterhelés
tengelyenként nem haladja meg
a 9,5 tonnát)
4.
A járművek egyéb műszaki jellemzői
4.1.
Minden jármű
A jármű vagy járműszerelvény hajtótengelye vagy hajtótengelyei által viselt tömeg nem lehet kisebb, mint a jármű vagy járműszerelvény legnagyobb terhelt tömegének 25 %-a.
4.2.
Közúti járműszerelvények
A gépjármű hátsó tengelye és a pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb, mint 3,00 m.
4.3.
A megengedett legnagyobb össztömeg a tengelytávolság függvényében
Egy négytengelyes gépjármű tonnában kifejezett össztömege nem haladhatja meg a legelső és leghátsó tengely méterben kifejezett távolságának az ötszörösét.
4.4.
Félpótkocsik
A nyeregszerkezet királycsaptengelye és a félpótkocsi első részének bármely pontja közötti vízszintes távolság nem haladhatja meg a 2,04 m-t.
2. SZAKASZ
A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEKRE,
A JÁRMŰVEZETŐI KÁRTYÁKRA ÉS A MŰHELYKÁRTYÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
1. CIKK
Tárgy és elvek
Ez a szakasz az e melléklet B. része 2. szakaszának hatálya alá tartozó járművekre vonatkozó követelményeket állapítja meg az e megállapodás 281. cikke (2) bekezdésében említett menetíró készülékek használata tekintetében.
2. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
E szakasz alkalmazásában az e melléklet B. része 2. szakaszának 2. cikkében és 4. szakaszának 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.
2.
Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül e szakasz alkalmazásában:
(a)
„járműegység”: a menetíró készülék, a mozgásérzékelőt és a mozgásérzékelőhöz tartozó csatlakozó kábeleket kivéve. A járműegység egyetlen vagy több, a járműben különböző helyeken elhelyezett egységből állhat, amennyiben megfelel e szakasz biztonsági követelményeinek; a járműegység többek között feldolgozó egységből, adatmemóriából, időmérő funkcióból, két intelligenskártya-interfész készülékből (járművezető és járműkísérő), nyomtatóból, kijelző berendezésből, csatlakozóból és a felhasználói inputok bevitelére szolgáló készülékekből áll;
(b)
„mozgásérzékelő”: a menetíró készülék azon része, amely jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot;
(c)
„ellenőrzőkártya”: a Felek hatóságai által az illetékes nemzeti ellenőrző hatóság részére kiállított tachográfkártya, amely azonosítja az ellenőrző szervet és opcionálisan az ellenőrző tisztviselőt, valamint lehetővé teszi az adatmemóriában vagy a járművezetői kártyán és opcionálisan a műhelykártyán tárolt adatokhoz való hozzáférést leolvasás, nyomtatás és/vagy letöltés céljából;
(d)
„műhelykártya”: valamelyik Féltől kapott engedéllyel rendelkező menetírókészülék-gyártó, illetve -szerelő, járműgyártó vagy műhely kijelölt személyzete részére az adott tagállam hatóságai által kiadott tachográfkártya, amely azonosítja a kártyatulajdonost és lehetővé teszi a menetíró készülék tesztelését, kalibrálását, aktiválását és/vagy az arról való letöltést;
(e)
„aktiválás”: az a szakasz, amelynek során a menetíró készülék a műhelykártya használata révén teljes mértékben üzemképessé válik, és valamennyi funkciója üzembe helyezésre kerül, beleértve a biztonsági funkciókat is;
(f)
a digitális menetíró készülék „kalibrálása”: a jármű adatmemóriában tárolandó paramétereinek, többek között a jármű azonosító adatainak és jellemzőinek frissítése vagy megerősítése a műhelykártya használatával;
(g)
„letöltés” a digitális vagy intelligens menetíró készülékből: a jármű adatmemóriájában vagy a tachográfkártya memóriájában tárolt teljes adatkészletnek vagy annak egy részének a digitális aláírással együtt történő lemásolása azzal a feltétellel, hogy a tárolt adatok nem módosulnak és nem vesznek el;
(h)
„hiba”: a digitális menetíró készülék által felderített olyan rendellenes művelet, amely egy berendezés hibás működéséből vagy meghibásodásából eredhet;
(i)
„beépítés”: a menetíró készülék beszerelése a járműbe;
(j)
„időszakos vizsgálat”: annak ellenőrzésére végzett műveletek sorozata, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, beállításai megfelelnek a jármű paramétereinek, és nem csatlakozik hozzá manipulálást lehetővé tévő eszköz;
(k)
„javítás”: egy mozgásérzékelő vagy egy járműegység bármely olyan javítása, amelyhez az áramellátás kiiktatása, a menetíró készülék más alkatrészektől történő elválasztása, vagy a mozgásérzékelő vagy járműegység felnyitása szükséges;
(l)
„interoperabilitás”: a rendszereknek és az alapjukat képező üzleti folyamatoknak az adatcserére és az információk megosztására való képessége;
(m)
„interfész”: a rendszerek közötti felület, amely biztosítja az összekapcsolódást és interakciót lehetővé tévő közvetítő eszközt;
(n)
„időmérés”: az egyeztetett világidő (UTC) folyamatos, digitális rögzítése; valamint
(o)
„TACHOnet üzenetküldő rendszer”: az (EU) 2016/68 bizottsági végrehajtási rendelet I–VII. mellékletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő üzenetküldő rendszer.
3. CIKK
Beépítés
1.
A (2) bekezdésben említettek szerinti menetíró készülékeket be kell építeni a járműbe:
(a)
ha a jármű megengedett össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát; vagy
(b)
2026. július 1-jétől ha a jármű megengedett össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 2,5 tonnát.
2.
A menetíró készülékek:
(a)
a 2006. május 1-je előtt először forgalomba helyezett járművek esetében analóg menetíró készülék;
(b)
a 2006. május 1. és 2011. szeptember 30. között először forgalomba helyezett járművek esetében digitális menetíró készülék első verziója;
(c)
a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. között először forgalomba helyezett járművek esetében a digitális menetíró készülék második verziója;
(d)
a 2012. október 1. és 2019. június 14. között először forgalomba helyezett járművek esetében a digitális menetíró készülék harmadik verziója;
(e)
a 2019. június 15-től kezdődően és a B. rész 4. szakasza 2. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett részletes előírások hatálybalépését követő két év elteltéig először nyilvántartásba vett járművek esetében az 1. típusú intelligens menetíró készülék; valamint
(f)
a B. rész 4. szakasza 2. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett részletes előírások hatálybalépését követő több mint két év elteltével először nyilvántartásba vett járművek esetében a 2. típusú intelligens menetíró készülék.
3.
A Felek mentesíthetik e szakasz alkalmazása alól az e melléklet B. része 2. szakasza 8. cikkének (3) bekezdésében említett járműveket.
4.
A Felek mentesíthetik e szakasz alkalmazása alól azokat a fuvarozási műveletekre használt járműveket, amelyek e melléklet B. része 2. szakasza 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kaptak. A Felek haladéktalanul értesítik egymást e bekezdés alkalmazásáról.
5.
Legkésőbb a 2. típusú intelligens menetíró készülék részletes műszaki előírásai hatálybalépési évének végétől számított három éven belül az (1) bekezdés a) pontjában említett, analóg menetíró készülékkel vagy digitális menetíró készülékkel felszerelt járműveket fel kell szerelni 2. típusú intelligens menetíró készülékkel, amennyiben e járművek a nyilvántartásba vételük helyétől eltérő Fél területén közlekednek.
6.
Legkésőbb a 2. típusú intelligens menetíró készülék részletes műszaki előírásai hatálybalépésének évétől számított négy éven belül az (1) bekezdés a) pontjában említett, 1. típusú intelligens menetíró készülékkel felszerelt járműveket fel kell szerelni 2. típusú intelligens menetíró készülékkel, amennyiben e járművek a nyilvántartásba vételük helyétől eltérő Fél területén közlekednek.
7.
2026. július 1-jétől az (1) bekezdés b) pontjában említett járműveket 2. típusú intelligens menetíró készülékkel kell felszerelni, amennyiben a nyilvántartásba vételük helyétől eltérő Fél területén közlekednek.
8.
E szakasz egyetlen rendelkezése sem érinti a közúti fuvarozásban használt adatrögzítő készülékek tekintetében betartandó uniós szabályoknak az Unió területén az uniós közúti árufuvarozókra történő alkalmazását.
4. CIKK
Adatvédelem
1.
A Felek biztosítják, hogy a személyes adatok e szakasz keretében történő kezelése kizárólag az e szakasznak való megfelelés ellenőrzése céljából történjen.
2.
A Felek különösen azt biztosítják, hogy a személyes adatok védve legyenek az (1) bekezdésben kifejezetten említettől eltérő felhasználásokkal szemben az alábbiakkal kapcsolatban:
(a)
globális navigációs műholdrendszer (GNSS) használata helymeghatározó adatok rögzítésére az 1. típusú intelligens menetíró készülékre és a 2. típusú intelligens menetíró készülékre vonatkozó műszaki előírásokban említettek szerint;
(b)
járművezetői kártyára vonatkozó információk elektronikus cseréje a 13. cikkben meghatározott módon, különös tekintettel az ilyen adatok harmadik Felekkel való, határokon átnyúló cseréjére; valamint
(c)
a közúti árufuvarozók által vezetett, a 15. cikkben említett nyilvántartások.
3.
A digitális menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a magánélet tiszteletben tartása. Kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból szükséges adatok kezelhetők.
4.
A járművek tulajdonosainak, a közúti árufuvarozóknak és minden más érintett szervezetnek meg kell felelniük a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek.
5. CIKK
Beépítés és javítás
1.
A menetíró készülék beépítését és javítását csak olyan szerelők, műhelyek vagy járműgyártók végezhetik, akik, illetőleg amelyek erre a Felek illetékes hatóságai által a 7. cikknek megfelelően kiadott engedéllyel rendelkeznek.
2.
Az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek vagy járműgyártók ellenőrzik a menetíró készülék megfelelő működését, majd arra plombát helyeznek fel oly módon, amely biztosítja, hogy semmilyen manipuláló eszközzel ne lehessen manipulálni vagy módosítani a rögzített adatokat.
3.
Az engedéllyel rendelkező szerelő, műhely vagy járműgyártó az általa felhelyezett plombán egy speciális jelet helyez el, ezenkívül a digitális, illetve 1. típusú intelligens és 2. típusú intelligens menetíró készülékek esetében betáplálja a hitelesítő ellenőrzések végrehajtásához kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokat. A Felek nyilvántartást vezetnek és tesznek közzé a felhasznált jelölésekről és elektronikus biztonsági adatokról, valamint a felhasznált elektronikus biztonsági adatokhoz kapcsolódó szükséges információkról.
4.
Annak igazolására, hogy a menetíró készülék beépítése e szakasz követelményeinek megfelelően történt, a készüléken illesztési címkét kell elhelyezni oly módon, hogy az jól látható és könnyen olvasható legyen.
5.
A menetíró készülékek alkatrészeit plombával kell ellátni. A menetíró készülékhez kapcsolt minden olyan csatlakozást plombával kell ellátni, amelynek esetében fennáll a hamisítás veszélye, ideértve a mozgásérzékelő és a sebességváltómű közötti csatlakozást, valamint adott esetben az illesztési címkét is.
A plomba csak a következő feltételekkel távolítható el vagy törhető fel:
—
az illetékes hatóságok által a 7. cikk alapján adott engedéllyel rendelkező szerelők vagy műhelyek által a menetíró készülék javítása, karbantartása vagy újrakalibrálása céljából, vagy megfelelően képzett, szükség esetén felhatalmazott ellenőrző tisztviselők általi ellenőrzés céljából, vagy
—
a járműnek a plombát is érintő javítása vagy átalakítása céljából. Ebben az esetben a járműben el kell helyezni és meg kell őrizni egy írásbeli nyilatkozatot, amelyben szerepel a plomba eltávolításának vagy feltörésének időpontja és oka.
Az eltávolított vagy feltört plombát egy engedéllyel rendelkező szerelőnek vagy műhelynek indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb az eltávolítást vagy feltörést követő hét napon belül pótolnia kell. Amennyiben a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, akkor azt az ellenőrző tisztviselő egy plombáló berendezést és egy egyedi speciális jelet alkalmazva indokolatlan késedelem nélkül újraplombálhatja.
Amennyiben az ellenőrző tisztviselő eltávolítja a plombát, az ellenőrzőkártyát be kell helyeznie a menetíró készülékbe az eltávolítás pillanatában, és annak az ellenőrzés befejezéséig behelyezve kell maradnia, akkor is, ha új plombát helyez fel. Az ellenőrző tisztviselőnek írásbeli nyilatkozatban kell rögzítenie legalább a következő adatokat:
—
jármű-azonosító szám,
—
a tisztviselő neve,
—
ellenőrző hatóság és ország,
—
az ellenőrzőkártya száma,
—
az eltávolított plomba száma,
—
a plomba eltávolításának dátuma és időpontja, valamint
—
az új plomba száma, amennyiben az ellenőrző tisztviselő új plombát helyezett el.
Az új plomba felhelyezése előtt egy engedéllyel rendelkező műhelynek el kell végeznie a menetíró készülék ellenőrzését és kalibrálását, kivéve, ha a plomba eltávolítására vagy feltörésére ellenőrzés céljából került sor, és azt az ellenőrző tisztviselő lecserélte.
6. CIKK
A menetíró készülékek vizsgálata
1.
A menetíró készülékeket rendszeresen meg kell vizsgáltatni az elfogadott műhelyekkel. A rendszeres vizsgálatokat legalább kétévente el kell végezni.
2.
Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok során legalább a következőket kell ellenőrizni:
—
a menetíró készülék megfelelően van-e beszerelve, és megfelelő-e az adott jármű vonatkozásában,
—
a menetíró készülék rendeltetésszerűen működik-e,
—
a menetíró készüléken fel van-e tüntetve a típusjóváhagyási jel,
—
elhelyezték-e az illesztési címkét,
—
valamennyi plomba sértetlen és valódi-e,
—
a menetíró készülékhez nincsenek manipuláló eszközök csatlakoztatva, és nincs nyoma ilyen eszközök használatának, valamint
—
a gumiabroncsok mérete és tényleges kerülete.
3.
A műhelyeknek vizsgálati jelentést kell készíteniük azokban az esetekben, amikor akár az időszakos vizsgálat, akár az illetékes nemzeti hatóság külön kérésére végzett vizsgálat következtében a menetíró készülék működésében tapasztalt rendellenességeket javítani kellett. A műhelyeknek jegyzéket kell vezetniük az összes vizsgálati jelentésről.
4.
A vizsgálati jelentéseket az elkészítésüktől számított legalább két éven keresztül meg kell őrizni. A Felek maguk határoznak arról, hogy a vizsgálati jelentéseket ez alatt az idő alatt meg kell-e őrizni vagy továbbítani kell-e az illetékes hatóság számára. Amennyiben a vizsgálati jelentéseket a műhely őrzi meg, az illetékes hatóság kérésére a műhelynek rendelkezésre kell bocsátania az adott időszakban elvégzett kalibrálásokról és vizsgálatokról készített jelentéseket.
7. CIKK
Szerelők, műhelyek és járműgyártók engedélyezése
1.
Mindegyik Fél, illetve az Unió esetében minden tagállam engedélyezi, rendszeresen ellenőrzi és tanúsítja a menetíró készülékek beépítését, ellenőrzését, vizsgálatát és javítását végző szerelőket, műhelyeket és járműgyártókat.
2.
Mindegyik Fél, illetve az Unió esetében minden tagállam biztosítja, hogy a szerelők, műhelyek és járműgyártók szakértelemmel bírjanak, és megbízhatóak legyenek. Ebből a célból egyértelmű nemzeti eljárásokat kell kialakítaniuk és közzétenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a következő minimumkövetelmények teljesüljenek:
(a)
a személyzet megfelelően képzett;
(b)
a vonatkozó vizsgálatok és feladatok elvégzéséhez szükséges készülékek rendelkezésre állnak; valamint
(c)
a szerelők, műhelyek és járműgyártók jó hírnévvel rendelkeznek.
3.
Az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozó auditot a következőképpen kell elvégezni:
(a)
az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan legalább kétévente auditot kell elvégezni a menetíró készülék kezeléséhez alkalmazott eljárásaik tekintetében. Az auditnak különösen az alkalmazott biztonsági intézkedésekre és a műhelykártyák kezelésére kell összpontosítania. A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok helyszíni látogatás nélkül is elvégezhetik ezeket az auditokat; valamint
(b)
ezen túlmenően az engedéllyel rendelkező szerelőkre és műhelyekre vonatkozóan bejelentés nélküli műszaki auditra is sor kerülhet, az elvégzett kalibrálások, vizsgálatok és beépítések ellenőrzése céljából. Ilyen auditokat minden évben az engedéllyel rendelkező szerelők és műhelyek legalább 10 %-ánál végezni kell.
4.
A Feleknek és illetékes hatóságaiknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a szerelők vagy műhelyek és a közúti árufuvarozók közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében. Összeférhetetlenség komoly kockázata esetén olyan további egyedi intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják, hogy a szerelő vagy műhely megfeleljen e szakasznak.
5.
A Felek illetékes hatóságai ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatják az engedélyt azoktól a szerelőktől, műhelyektől és járműgyártóktól, amelyek nem tesznek eleget az e szakaszban előírt kötelezettségeiknek.
8. CIKK
Műhelykártyák
1.
A műhelykártyák érvényességi ideje nem haladhatja meg az egy évet. A műhelykártya megújítása esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a szerelő, a műhely vagy a járműgyártó megfelel a 7. cikk (2) bekezdésében felsorolt kritériumoknak.
2.
Az illetékes hatóság a műhelykártyát a megújítás iránti érvényes kérelem és valamennyi szükséges dokumentáció kézhezvételének időpontjától számított 15 munkanapon belül megújítja. Ha a műhelykártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, az illetékes hatóság az erre irányuló részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított öt munkanapon belül cserekártyát biztosít. Az illetékes hatóságok az elvesztett, eltulajdonított, illetve meghibásodott kártyákról nyilvántartást vezetnek.
3.
Ha egy Fél, illetve az Unió esetében egy tagállam visszavonja egy szerelő, műhely vagy járműgyártó 7. cikk szerinti engedélyét, akkor a számára kiállított műhelykártyákat is vissza kell vonnia.
4.
A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az engedéllyel rendelkező szerelők, műhelyek és járműgyártók részére kiállított műhelykártyák hamisítását.
9. CIKK
A járművezetői kártyák kiállítása
1.
A járművezetői kártyát a járművezető kérésére annak a Félnek az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a járművezető szokásos tartózkodási helye található. A járművezetői kártyát kiállító Fél illetékes hatóságai a szokásos tartózkodási helyről tett nyilatkozat érvényességével kapcsolatos kétségük esetén vagy meghatározott külön ellenőrzések céljára további információt vagy bizonyítékot kérhetnek a járművezetőtől.
E cikk alkalmazásában a „szokásos tartózkodási hely” az a hely, ahol az adott személy életvitelszerűen lakik, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tartózkodik, személyes és foglalkozásával összefüggő kötelékei miatt, illetőleg – foglalkozási kötelékekkel nem rendelkező személy esetében – olyan személyes kötelékei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol lakik.
Olyan személy esetében azonban, akinek foglalkozásával összefüggő kötelékei más helyen vannak, mint személyes kötelékei, és aki ezért felváltva a két Fél területén található különböző helyeken lakik, szokásos tartózkodási helyként a személyes kötelékek helyét kell tekinteni, feltéve, hogy a szóban forgó személy oda rendszeresen visszatér. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha az érintett személy azért lakik valamelyik Fél területén, hogy ott határozott idejű megbízásnak tegyen eleget.
2.
Kellően indokolt és kivételes esetekben mindegyik Fél, illetve az Unió esetében mindegyik tagállam legfeljebb 185 napig érvényes ideiglenes és nem megújítható járművezetői kártyát állíthat ki az olyan járművezető számára, aki egyik Fél területén sem nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, feltéve, hogy ez a járművezető munkajogi jogviszonyban áll egy, a kiállító Fél területén letelepedett vállalkozással, és amennyiben szükséges, járművezetői igazolványt mutat be.
3.
A kiállító Fél illetékes hatóságai megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kérelmező még nem rendelkezik érvényes járművezetői kártyával, és ellátják a kártyát a járművezető személyes adataival, gondoskodva ezen adatok láthatóságáról és biztonságáról.
4.
A járművezetői kártya érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.
5.
A járművezetői kártya az érvényességi ideje alatt csak akkor vonható vissza, illetve érvényessége csak akkor függeszthető fel, ha valamelyik Fél illetékes hatósága arra a megállapításra jut, hogy a kártyát meghamisították, vagy a járművezető olyan kártyát használ, amelynek nem ő a tulajdonosa, vagy a kártyát a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok és/vagy hamis okmányok alapján szerezte meg. Amennyiben az ilyen felfüggesztési vagy visszavonási intézkedéseket a kiállító Féltől eltérő Fél, illetve az Unió esetében a kiállító tagállamtól eltérő tagállam hozza meg, az utóbbi a lehető leghamarabb visszaküldi a kártyát a kiállító Fél, illetve az Unió esetében a kiállító tagállam hatóságainak, megjelölve a visszavonás vagy felfüggesztés okait. Ha a kártya visszaküldése várhatóan két hétnél hosszabb időt vesz igénybe, a felfüggesztésről vagy visszavonásról intézkedő Fél, illetve az Unió esetében a felfüggesztésről vagy visszavonásról intézkedő tagállam e két héten belül tájékoztatja a kiállító Felet, illetve az Unió esetében a kiállító tagállamot a felfüggesztés vagy visszavonás okairól.
6.
A kiállító Fél illetékes hatósága előírhatja a járművezetők számára, hogy a járművezetői kártyájukat cseréljék le, amennyiben ez a vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés miatt szükséges.
7.
A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a járművezetői kártyák hamisításának megelőzésére.
8.
Ez a cikk nem akadályozza meg a Feleket, illetve az Unió esetében a tagállamokat abban, hogy járművezetői kártyát adjanak ki olyan járművezetők számára, akiknek szokásos tartózkodási helye az adott Fél területének olyan részén található, amelyre e melléklet nem vonatkozik, feltéve, hogy ilyen esetekben e szakasz vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák.
10. CIKK
A járművezetői kártyák megújítása
1.
Amennyiben megújítás esetén a járművezető szokásos tartózkodási helye szerinti Fél nem azonos azzal, amely a járművezető jelenlegi kártyáját kiállította, és amennyiben a járművezető a járművezetői kártya megújítását a szokásos tartózkodási helye szerinti Fél hatóságaitól kéri, e hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kártya megújításának indokairól azokat a hatóságokat, amelyek a régi kártyát kiállították.
2.
A rövidesen lejáró kártya megújítása iránti kérelem esetén az illetékes hatóság a lejárat időpontja előtt új kártyát biztosít, amennyiben a kérelmet a B. rész 4. szakasza 5. cikkében megállapított határidőkön belül elküldték.
11. CIKK
Eltulajdonított, elveszett vagy hibás járművezetői kártyák
1.
A kiállító hatóság legalább a kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig nyilvántartást vezet a kiadott, eltulajdonított, elveszett vagy meghibásodott járművezetői kártyákról.
2.
Ha a járművezetői kártya megsérült, hibásan működik, elveszett vagy azt eltulajdonították, a szokásos tartózkodási hely szerinti Fél illetékes hatósága az erre vonatkozó részletes kérelem kézhezvételének időpontjától számított nyolc munkanapon belül cserekártyát biztosít.
12. CIKK
A járművezetői kártyák kölcsönös elfogadása
1.
Mindkét Fél elfogadja a másik Fél által kiállított járművezetői kártyákat.
2.
Amennyiben az egyik Fél által kiállított érvényes járművezetői kártya birtokosa a másik Fél területén létesített szokásos tartózkodási helyet, és kérte, hogy a kártyáját egyenértékű járművezetői kártyára cseréljék le, a cserét végrehajtó Fél, illetve az Unió esetében a cserét végrehajtó tagállam feladata annak ellenőrzése, hogy a bemutatott kártya még mindig érvényes-e.
3.
A cserét végrehajtó Felek, illetve az Unió esetében a cserét végrehajtó tagállamok visszaküldik a régi kártyát a kiállító Fél, illetve az Unió esetében a kiállító tagállam hatóságainak, jelezve ennek okát.
4.
Amennyiben az egyik Fél, illetve az Unió esetében tagállam le- vagy kicseréli a járművezetői kártyát, a cserét, valamint minden későbbi cserét az adott Félnél vagy – az Unió esetében – az adott tagállamban nyilvántartásba kell venni.
13. CIKK
A járművezetői kártyákra vonatkozó elektronikus információcsere
1.
Annak érdekében, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kérelmező még nem rendelkezik érvényes járművezetői kártyával, a Feleknek, illetve az Unió esetében a tagállamoknak legalább a kártyák érvényességi idejének megfelelő ideig nemzeti elektronikus nyilvántartást kell vezetniük a járművezetői kártyákra vonatkozó következő információkról:
—
a járművezető családi neve és utóneve,
—
a járművezető születési ideje és – amennyiben az adat rendelkezésre áll – születési helye,
—
az érvényes vezetői engedély száma és (adott esetben) a vezetői engedélyt kibocsátó ország,
—
a járművezetői kártya státusza, valamint
—
a járművezetői kártya száma.
2.
A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok elektronikus nyilvántartásait a TACHOnet üzenetküldő rendszer vagy egy azzal kompatibilis rendszer segítségével össze kell kapcsolni, és a Felek egész területén hozzáférhetővé kell tenni. Kompatibilis rendszer használata esetén az elektronikus adatoknak a másik Féllel való cseréjére a TACHOnet üzenetküldő rendszeren keresztül nyílik lehetőség.
3.
A járművezetői kártya kiadásakor, cseréjekor és szükség esetén megújításakor a Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok elektronikus adatcsere útján ellenőrzik, hogy a járművezető nem rendelkezik-e már érvényes járművezetői kártyával. Az adatcsere során közölt adatok körét az ezen ellenőrzésekhez szükséges adatokra kell korlátozni.
4.
Az ellenőrző tisztviselők hozzáférhetnek az elektronikus nyilvántartáshoz annak érdekében, hogy ellenőrizzék a járművezetői kártyák státuszát.
14. CIKK
A menetíró készülék beállításai
1.
A digitális menetíró készülék nem állítható be úgy, hogy a jármű motorjának leállításakor vagy a gyújtás kikapcsolásakor automatikusan egy meghatározott tevékenységkategóriára kapcsoljon, kivéve, ha a járművezető manuálisan ki tudja választani a megfelelő tevékenységkategóriát.
2.
A járműveket nem lehet egynél több menetíró készülékkel felszerelni, kivéve közúti vizsgálatok céljából.
3.
A Feleknek meg kell tiltaniuk a menetíró készülék manipulálására készített és/vagy szánt eszközök gyártását, forgalmazását, reklámozását és/vagy értékesítését.
15. CIKK
A közúti árufuvarozók felelőssége
1.
A közúti árufuvarozók gondoskodnak arról, hogy járművezetőik megfelelő képzést és eligazítást kapjanak a menetíró készülék – legyen az digitális, intelligens vagy analóg – helyes működésével kapcsolatban, továbbá rendszeresen ellenőrzik, hogy járművezetőik helyesen használják-e a készüléket, és nem adhatnak nekik olyan, közvetlen vagy közvetett ösztönzőt, amely a menetíró készülékkel való visszaélésre sarkallhat.
A közúti árufuvarozók megfelelő számú adatrögzítő lapot adnak ki azoknak a járművezetőknek, akik analóg menetíró készülékkel felszerelt járművet vezetnek, amely mennyiségnél számításba kell venni az adatrögzítő lapok személyes jellegét, a szolgálati idő tartamát és annak a lehetőségét, hogy a sérült adatrögzítő lapokat, illetve a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő által lefoglalt adatrögzítő lapokat pótolni kell. A közúti árufuvarozók a járművezetőknek csak olyan adatrögzítő lapokat adhatnak ki, amelyek a jóváhagyott mintának megfelelnek és a járműbe beépített készülékhez használhatók.
A közúti árufuvarozó gondoskodik arról, hogy – a szolgálati idő hosszát figyelembe véve – ellenőrzés esetén a menetíró készülékből származó adatoknak az ellenőrző tisztviselő kérésére történő nyomtatása megfelelően elvégezhető legyen.
2.
A közúti árufuvarozók a használatot követően legalább egy évig időrendi sorrendben és olvasható formában megőrzik az adatrögzítő lapokat és – amennyiben az e melléklet B. része 4. szakasza 9. cikkének való megfelelés érdekében nyomtatásra került sor – a kinyomtatott lapokat, és azokról másolatot adnak azoknak az érintett járművezetőknek, akik ezt kérik. A közúti árufuvarozók ezen túlmenően átadják az érintett járművezetőknek – azok kérésére – a járművezetői kártyákról letöltött adatok másolatát és e másolatok kinyomtatott változatát is. Az adatrögzítő lapokat, a kinyomtatott lapokat és a letöltött adatokat a felhatalmazott ellenőrző tisztviselő kérésére be kell mutatni vagy át kell adni.
3.
A közúti árufuvarozók felelősek azért, ha járművezetőik vagy a rendelkezésükre álló járművezetők megsértik e szakaszt vagy e melléklet B. részének 4. szakaszát. A Felek azonban ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a közúti árufuvarozó megsértette-e e cikk (1) bekezdésének első albekezdését és e melléklet B. része 2. szakasza 7. cikkének (1) és (2) bekezdését.
16. CIKK
A közúti árufuvarozókra vonatkozó eljárások a készülékek meghibásodása esetén
1.
A menetíró készülék üzemzavara vagy hibás működése esetén a közúti árufuvarozó, mihelyt a körülmények megengedik, megjavíttatja a készüléket egy engedéllyel rendelkező szerelővel vagy műhellyel.
2.
Amennyiben a jármű az üzemzavar vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül nem tud visszatérni a közúti árufuvarozó telephelyére, a javítást útközben kell elvégezni.
3.
A Felek, illetve az Unió esetében a tagállamok – amennyiben ez összeegyeztethető az érintett Fél nemzeti jogszabályaival – felhatalmazzák az illetékes hatóságokat a jármű használatának a megtiltására, amennyiben az üzemzavart vagy a hibás működést nem orvosolták az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően.
17. CIKK
A tachográfkártyák kibocsátására vonatkozó eljárás
Az Európai Bizottság Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja a járművezetők, a műhelyek és az ellenőrző hatóságok számára a tachográfkártyák kibocsátásához szükséges kriptográfiai anyagokat, az Európai Hitelesítő Hatóság (European Root Certification Authority, ERCA) tanúsítványpolitikájával és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság tanúsítványpolitikájával összhangban.
________________
28. MELLÉKLET
FOGLALKOZTATÁSRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK
(A 295. CIKKBEN EMLÍTETTEKNEK MEGFELELŐEN)
(a)
maximális munkaidő és minimális pihenőidő;
(b)
minimális éves fizetett szabadság;
(c)
díjazás, ideértve a túlóradíjakat is; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre;
(d)
a munkavállalók kikölcsönzésének feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönző vállalkozások esetében;
(e)
munkahelyi egészség, biztonság és higiénia;
(f)
védintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok foglalkoztatására vonatkozó feltételeket illetően;
(g)
férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más, megkülönböztetést tiltó rendelkezések;
(h)
a munkavállalók elszállásolására vonatkozó feltételek, amennyiben a szokásos munkavégzési helyüktől eltérő helyen munkát végző munkavállalók számára a munkáltató biztosít szállást;
(i)
az otthonuktól munkavégzés miatt távol lévő munkavállalókat az utazással, az ellátással és a szállással kapcsolatos költségek fedezése céljából megillető juttatások vagy költségtérítés mértéke.
Az i) pont kizárólag a kiküldött munkavállalóknak abban az esetben felmerülő utazási, étkezési és szállás költségeire vonatkozik, amikor a kiküldetésük helyén található szokásos munkavégzési helyükre el és onnan vissza kell utazniuk, illetve amikor a munkáltatójuk az említett szokásos munkavégzési helyről ideiglenesen egy másik munkavégzési helyre küldi őket.
________________
29. MELLÉKLET
A VITARENDEZÉSRE IRÁNYADÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
I.
Fogalommeghatározások
1.
E megállapodás hatodik részének (Vitarendezés) és ezen eljárási szabályzatnak az alkalmazásában:
(a)
„igazgatási személyzet”: a választottbírák tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;
(b)
„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;
(c)
„választottbíróság”: a hatodik rész (Vitarendezés) 306. cikke (Választottbíróság létrehozása) szerint létrehozott választottbíróság;
(d)
„választottbíró”: a választottbíróság tagja;
(e)
„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízatásának keretében és annak irányítása és ellenőrzése alatt kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
(f)
„panaszos Fél”: bármely Fél, amely a 306. cikk (Választottbíróság létrehozása) alapján választottbíróság létrehozását kéri;
(g)
„hivatal”: a Felek által az eljárások adminisztratív támogatása céljából kijelölt, megfelelő szakértelemmel rendelkező külső szerv;
(h)
„ellenérdekű Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a vonatkozó rendelkezéseket; valamint
(i)
„Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szerve által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet e megállapodás vagy bármelyik kiegészítő megállapodás szerinti jogvita céljából képviseli.
II.
Értesítések
2.
Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot (a továbbiakban: értesítés), amelyet:
(a)
a választottbíróság készít, egyidejűleg mindkét Félnek meg kell küldeni;
(b)
a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a választottbíróság, egyidejűleg másolatban a másik Félnek meg kell küldeni; valamint
(c)
a Felek egyike készít, és amelynek címzettje a másik Fél, megfelelő esetben egyidejűleg másolatban a választottbíróságnak meg kell küldeni.
3.
Bármely értesítést e-mailben vagy adott esetben bármely más olyan távközlési eszköz útján lehet megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.
4.
Minden értesítést az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának és az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatalának jogi tanácsadójának kell címezni.
5.
A választottbíróság előtt folyó eljárással kapcsolatos bármely megkeresésben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.
6.
Ha a dokumentum kézbesítésének utolsó napja az Európai Unió intézményeinek vagy az Egyesült Királyság vagy Gibraltár kormányának munkaszüneti napjára esik, a dokumentum kézbesítésének határideje a soron következő első munkanap végén jár le.
III.
A választottbírák kinevezése
7.
Amennyiben a hatodik rész (Vitarendezés) 306. cikke (Választottbíróság létrehozása) alapján sorsolással választanak ki egy választottbírót, az Együttműködési Tanács panaszos Fél által delegált társelnöke haladéktalanul tájékoztatja az ellenérdekű Fél társelnökét a sorsolás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Az ellenérdekű Fél, ha úgy kívánja, jelen lehet a sorsoláson. A sorsolásra minden esetben a megjelent Fél/Felek jelenlétében kerül sor.
8.
A panaszos Fél által delegált társelnök írásban értesít a kinevezéséről minden olyan személyt, akit választottbírónak választottak ki. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél felé.
9.
A 306. cikk (Választottbíróság létrehozása) alkalmazásában az Együttműködési Tanács panaszos Fél által delegált társelnöke sorsolással választja ki a következőket:
(a)
választottbíró azon személyek közül, akiket az egyik Fél hivatalosan javasolt választottbíróként a 319. cikk (A választottbírák jegyzéke) a) vagy b) pontja szerinti aljegyzékére, vagy ezek hiányában azon személyek közül, akiket a másik Fél hivatalosan javasolt az adott Fél aljegyzékére; valamint
(b)
elnök azon személyek közül, akiket az egyik vagy mindkét Fél hivatalosan javasolt az elnökök aljegyzékére a 319. cikk (A választottbírák jegyzéke) c) pontjának megfelelően.
10.
A Felek kijelölhetnek egy hivatalt abból a célból, hogy az – eseti megállapodások vagy az Együttműködési Tanács által e megállapodás 326. cikke (Mellékletek) szerint elfogadott megállapodások alapján – támogatást nyújtson az egyes vitarendezési eljárások megszervezéséhez és lefolytatásához.
11.
A választottbírák kinevezésüket a kinevezésre vonatkozó szerződések aláírásával fogadják el. A Felek törekednek annak biztosítására, hogy legkésőbb addig az időpontig, amikor valamennyi kiválasztott választottbíró megerősítette rendelkezésre állását, megállapodjanak a választottbírák és az asszisztensek díjazásáról és költségeik megtérítéséről, valamint elkészítsék a szükséges, kinevezésre vonatkozó szerződéseket, hogy azokat késedelem nélkül alá lehessen írni. A választottbírák díjazásának és költségeinek a WTO-előírásokon kell alapulniuk. Az egyes választottbírók asszisztense vagy asszisztensei díjazásának és költségeinek összege nem haladhatja meg az adott választottbíró díjazásának 50 %-át.
IV.
Szervezési célú ülés
12.
Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a Felek a választottbíróság létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választottbírósággal, hogy döntsenek az általuk vagy a választottbíróság által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a választottbírósági eljárás menetrendjét. A választottbírák és a Felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.
V.
Írásbeli beadványok
13.
A panaszos Fél legkésőbb a választottbíróság létrehozásától számított 30 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. Az ellenérdekű Fél legkésőbb a panaszos Fél írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 30 napon belül benyújtja írásbeli beadványát.
VI.
A választottbíróság működése
14.
A választottbíróság minden ülését a választottbíróság elnöke vezeti le. A választottbíróság felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási határozatokat hozzon.
15.
Amennyiben a hatodik rész (Vitarendezés) vagy ezen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a választottbíróság tevékenységét bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, videokonferencián vagy más elektronikus kommunikációs eszközön keresztül.
16.
A választottbíróság tanácskozásain kizárólag választottbírák vehetnek részt, a választottbíróság azonban engedélyezheti az asszisztensek jelenlétét a tanácskozásain.
17.
A határozatok és a jelentések megfogalmazása a választottbíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem ruházható át.
18.
A hatodik rész (Vitarendezés) vagy annak mellékletei által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbíróság a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.
19.
Amennyiben a választottbíróság megítélése szerint a hatodik részben (Vitarendezés) meghatározott határidőktől eltérő bármely választottbírósági eljárási határidő módosítására vagy egyéb eljárási vagy adminisztratív kiigazításra van szükség, a választottbíróság a Felekkel folytatott konzultációt követően írásban tájékoztatja a Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól, valamint a szükséges határidőről vagy kiigazításról.
VII.
Választottbíró leváltása
20.
Amennyiben valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely választottbíró nem felel meg a 30. melléklet (A választottbírák magatartási kódexe) követelményeinek, és ezért le kell váltani, az említett Fél, attól az időponttól számított 15 napon belül, hogy elegendő bizonyítékot szerzett arról, hogy a választottbíró a feltételezések szerint nem tesz eleget az említett melléklet követelményeinek, értesíti a másik Felet.
21.
A Felek a 20. szabályban említett értesítést követő 15 napon belül konzultálnak egymással. A Felek tájékoztatják a választottbírót az állítólagos meg nem felelésről, és felkérhetik a választottbírót, hogy tegyen lépéseket annak orvoslására. Egyetértésük esetén a választottbírót el is távolíthatják, és a 306. cikkével (Választottbíróság létrehozása) összhangban új választottbírót választhatnak ki.
22.
Ha a Felek nem tudnak megállapodni a választottbíró – aki nem a választottbíróság elnöke – leváltásának szükségességéről, akkor a Felek bármelyike kérheti a kérdésnek a választottbíróság elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.
Ha a választottbíróság elnöke megállapítja, hogy a választottbíró nem felel meg a 30. mellékletben (A választottbírák magatartási kódexe) foglalt követelményeknek, az új választottbírót a 306. cikkel (Választottbíróság létrehozása) összhangban kell kiválasztani.
23.
Amennyiben a Felek nem tudnak megállapodni az elnök leváltásának szükségességéről, bármelyik Fél kérheti, hogy az ügyet terjesszék a 319. cikk (A választottbírók jegyzéke) alapján létrehozott elnöki aljegyzéken szereplő valamely más személy elé. Nevét az Együttműködési Tanács kérelmező Fél által delegált társelnöke vagy az elnök megbízottja sorsolással választja ki. Az ezen kiválasztott személy által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges.
Ha ez a személy megállapítja, hogy az elnök nem felel meg a 30. mellékletben (A választottbírák magatartási kódexe) foglalt követelményeknek, az elnököt a 306. cikkel (Választottbíróság létrehozása) összhangban kell kiválasztani.
VIII.
Meghallgatás
24.
A választottbíróság elnöke a 12. szabályban meghatározott menetrend alapján a Felekkel és a többi választottbíróval folytatott konzultációt követően értesíti a Feleket a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt a meghallgatás helyszíne szerinti Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános.
25.
Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a panaszos Fél az Egyesült Királyság, és Londonban, ha a panaszos Fél az Európai Unió. A meghallgatás logisztikai lebonyolításáért az ellenérdekű Fél felel, és viseli az ebből eredő költségeket.
26.
A választottbíróság további meghallgatásokat is összehívhat, amennyiben a Felek erről megállapodnak.
27.
A meghallgatáson a választottbírák mindegyikének végig jelen kell lennie.
28.
Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a következő személyek vehetnek részt a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános vagy sem:
(a)
a Felek képviselői;
(b)
tanácsadók;
(c)
asszisztensek és igazgatási személyzet;
(d)
tolmácsok, fordítók és a választottbíróság bírósági jelentéstevői; valamint
(e)
szakértők, a választottbíróság által a hatodik rész (Vitarendezés) 318. cikke (Információszolgáltatás) alapján hozott döntés szerint.
29.
Legkésőbb öt nappal a meghallgatás időpontja előtt valamennyi Fél a választottbíróság és a másik Fél elé terjeszti azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az adott Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, valamint azon egyéb képviselők és tanácsadók nevét, akik részt vesznek a meghallgatáson.
30.
A választottbíróság a meghallgatást a következőképpen hajtja végre, biztosítva, hogy a Felek egyenlő időt kapjanak érveik előterjesztésére és ellenérveik kifejtésére:
(a)
Érvek előterjesztése:
(i)
a panaszos Fél érvei; valamint
(ii)
az ellenérdekű Fél érvei.
(b)
Ellenérvek kifejtése:
(i)
a panaszos Fél válasza; valamint
(ii)
az ellenérdekű Fél viszonválasza.
31.
A választottbíróság a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.
32.
A választottbíróság gondoskodik arról, hogy a meghallgatásról készült felvételt a meghallgatást követően a lehető leghamarabb kézbesítsék a Feleknek.
33.
A meghallgatás időpontját követő 10 napon belül minkét Fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a meghallgatás során felmerült bármely kérdéssel kapcsolatban.
IX.
Írásban feltett kérdések
34.
A választottbíróság az eljárás során bármikor kérdéseket tehet fel írásban az egyik vagy mindkét Félnek. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.
35.
A Felek mindegyike másolatban megküldi a választottbíróság kérdéseire adott írásbeli válaszait a másik Félnek. A másik Félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e másolat kézbesítésétől számított öt napon belül írásban észrevételeket tegyen erre a válaszra.
X.
Titoktartás
36.
A Felek mindegyike és a választottbíróság bizalmasan kezeli azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a választottbíróság elé terjesztett, és bizalmas információként jelölt meg. Amennyiben az egyik Fél olyan írásbeli beadványt nyújt be a választottbíróságnak, amely bizalmas információkat tartalmaz, 15 napon belül megküldi a beadvány bizalmas információ nélküli változatát is, amelyet nyilvánosságra hoznak.
37.
Ezen eljárási szabályzat semmilyen formában nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik Fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem fednek fel olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg.
38.
A választottbíróság a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytatja, ha valamelyik Fél beadványa és érvei bizalmas információkat tartalmaznak. A Felek fenntartják a választottbíróság előtt zárt ülés formájában lefolytatott tárgyalások titkosságát.
XI.
Ex parte kapcsolatfelvétel
39.
A választottbíróság nem ülésezhet és nem kommunikálhat az egyik Féllel a másik Fél távollétében.
40.
A választottbírák a többi választottbíró távollétében nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel.
41.
Egyik Fél sem léphet kapcsolatba választottbíróval. Az egyik Fél és egy olyan természetes személy közötti kapcsolat, akinek választottbíróvá történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik, az adott személy rendelkezésre állásával és a kinevezésre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos kérdésekre korlátozódik.
XII.
Amicus curiae beadványok
42.
Amennyiben a Felek a választottbíróság létrehozásának napjától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választottbíróság valamely Fél természetes személyétől vagy valamely Fél területén letelepedett jogi személytől – akik a Felek kormányától függetlenek – kérés nélküli írásbeli beadványokat (a továbbiakban: amicus curiae beadványok) fogadhat, feltéve, hogy:
(a)
a választottbíróság a létrehozásától számított 10 napon belül kézhez kapja ezeket;
(b)
e beadványok tömörek, és az esetleges mellékletekkel együtt nem haladják meg a 15 oldalt, dupla sortávolsággal szedve;
(c)
közvetlenül relevánsak a választottbíróság által vizsgált ténybeli vagy jogi kérdés szempontjából;
(d)
tartalmazzák a beadványt benyújtó személyre vonatkozó információkat, beleértve a természetes személy állampolgárságát és a jogi személy székhelyét, tevékenységének jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit, finanszírozási forrását és bármely ellenőrző szervezetet;
(f)
meghatározzák a személy választottbírósági eljárásában való érintettségének jellegét; valamint
(g)
azok az ezen eljárási szabályzat 46. és 47. szabályával összhangban meghatározott munkanyelven íródtak.
43.
Az amicus curiae beadványokat észrevételezésre meg kell küldeni a Feleknek. A Felek a beadvány Felek számára történő kézbesítésétől számított 10 napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választottbírósághoz.
44.
A választottbíróság jelentésében felsorolja a 42. szabály alapján hozzá beérkezett összes amicus curiae beadványt. A választottbíróság nem köteles jelentésében az ilyen beadványokban kifejtett érvekre kitérni. Ha azonban megteszi, figyelembe veszi a Felek által a 43. szabály alapján tett észrevételeket is.
XIII.
Sürgős ügyek
45.
A 310. cikkben (Sürgősségi eljárások) említett sürgős ügyekben a választottbíróság a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben kiigazítja az ezen eljárási szabályzatban meghatározott határidőket. A választottbíróság értesíti a Feleket ezekről a kiigazításokról.
XIV.
Munkanyelv és fordítás
46.
A választottbíróság előtti eljárások nyelve az angol.
47.
A választottbíróság jelentéseit és határozatait angol nyelven adják ki.
48.
Ha valamelyik Fél az angoltól eltérő nyelven nyújt be valamely dokumentumot, egyidejűleg saját költségén benyújtja annak fordítását.
XV.
Egyéb eljárások
49.
Az ezen eljárási szabályzatban megállapított határidőket ki kell igazítani azon különleges határidőknek megfelelően, amelyeket a választottbíróság a hatodik rész (Vitarendezés) 314. cikke (Észszerű határidő), 315. cikke (Megfelelőségi felülvizsgálat), 316. cikke (Ideiglenes jogorvoslatok) és 317. cikke (Az ideiglenes intézkedések elfogadását követően a megfelelés érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) alapján hozott ítéletek, jelentések vagy határozatok elfogadására ír elő.
_________________
30. MELLÉKLET
A VÁLASZTOTTBÍRÁK MAGATARTÁSI KÓDEXE
I.
Fogalommeghatározások
1.
E magatartási kódex alkalmazásában:
(a)
„választottbíró”: a választottbíróság tagja;
(b)
az „asszisztens” fogalmának az eljárási szabályzatban (29. melléklet) foglalt meghatározása alkalmazandó; valamint
(c)
„jelölt”: olyan személy, akinek a hatodik rész (Vitarendezés) 306. cikke (Választottbíróság létrehozása) vagy 319. cikke (A választottbírák jegyzéke) szerinti, választottbíróként történő kiválasztása megfontolás tárgyát képezi.
II.
Vezérelvek
2.
A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelölt és választottbíró:
(a)
ismeri ezt a magatartási kódexet;
(b)
független és pártatlan;
(c)
kerüli a közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget;
(d)
elkerül bármely etikai kötelezettségszegést vagy annak látszatát és az elfogultság bármilyen látszatát;
(e)
példamutató magatartási normákat követ;
(f)
nem fogad el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti vitarendezés tekintetében; valamint
(g)
önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, egy Féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
3.
A választottbíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalhat olyan kötelezettséget vagy nem fogadhat el olyan előnyt, amely hatással lehet feladata megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
4.
A választottbíró nem használhatja fel a választottbíróságban betöltött pozícióját személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választottbíró kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek azt a látszatot kelthetik, hogy mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.
5.
A választottbíró biztosítja, hogy korábbi vagy aktuális pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek ne befolyásolják magatartását vagy döntéseit.
6.
A választottbíró kerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdekeltség létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
III.
Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek
7.
Az e megállapodás hatodik részének (Vitarendezés) 306. cikke (Választottbíróság létrehozása) szerinti, választottbíróvá történő kinevezésük elfogadása előtt a választottbírói tisztségre felkért jelöltek megkapják e magatartási kódex egy példányát, és írásban tájékoztatják a Feleket minden olyan múltbeli vagy jelenlegi érdekeltségükről, kapcsolatukról vagy ügyről, amely hatással lehet függetlenségükre vagy pártatlanságukra, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. E célból a jelölteknek minden észszerű erőfeszítést meg kell tenniük ahhoz, hogy tudomást szerezzenek minden ilyen érdekeltségről, kapcsolatról és ügyről.
8.
A nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírákat arra, hogy mindenkor észszerű erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy tudomást szerezzenek az eljárás bármelyik szakaszában felmerülő, a (7) bekezdésben említett bármely érdekről, kapcsolatról vagy ügyről, és ha tudomást szereznek ilyenről, akkor azt a lehető leghamarabb írásban közöljék a Felekkel.
9.
A jelölteknek vagy a választottbíráknak írásban kell közölniük az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdéseket, a Felek által történő megfontolás céljából.
IV.
A választottbírák kötelességei
10.
Kinevezésének elfogadását követően a választottbíró rendelkezésre áll feladatainak elvégzése céljából, és feladatait az eljárás egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal látja el.
11.
A választottbíró csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz vagy jelentéstételhez szükséges kérdéseket vizsgálja. E feladatát nem ruházhatja át más személyre.
12.
Az asszisztenseknek értelemszerűen meg kell felelniük a II. részben (Vezérelvek), a III. részben (Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek) és a VII. részben (Titoktartás) foglalt, a választottbírákra vonatkozó kötelezettségeknek. A választottbírók megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy asszisztenseik ismerjék és betartsák az említett kötelezettségeket.
V.
A potenciális jelöltek feladatai
13.
A hatodik rész (Vitarendezés) 306. cikke (Választottbíróság létrehozása) vagy 319. cikke (A választottbírák jegyzéke) alapján létrehozott jegyzékben szereplő személyeknek magas szintű magatartási normákat kell követniük, és kerülniük kell a szabálytalanságot vagy annak látszatát. Azok a személyek, akik felvételt nyertek a jegyzékbe vagy akiknek felvétele mérlegelés tárgyát képezi, haladéktalanul tájékoztatják a Feleket minden, ezzel kapcsolatban megfontolandó kérdésről.
VI.
A korábbi választottbírák kötelezettségei
14.
A korábbi választottbírák kerülnek minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeik ellátása során elfogultak voltak, vagy a választottbíróság bármely határozatából vagy ítéletéből előnyük származott.
15.
A korábbi választottbírák eleget tesznek az e magatartási kódex VII. részében (Titoktartás) foglalt kötelezettségeknek.
VII.
Titoktartás
16.
A választottbírák semmilyen időpontban nem hoznak nyilvánosságra vagy használnak fel semmilyen, az azon eljárásra vonatkozó vagy azon eljárás során szerzett nem nyilvános információt, amelyre őket kinevezték. Különösen nem hoznak nyilvánosságra vagy használnak fel ilyen információt annak érdekében, hogy személyes előnyt szerezzenek vagy előnyt biztosítsanak mások számára, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.
17.
A választottbírák nem hozzák nyilvánosságra a választottbíróság határozatát vagy jelentését vagy annak részeit a hatodik rész (Vitarendezés) 321. cikke (A választottbíróság határozatai és ítéletei) szerinti közzétételt megelőzően.
18.
A választottbírák semmilyen időpontban nem hozzák nyilvánosságra a választottbíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbíró véleményét, és nem tesznek semmilyen nyilatkozatot azon eljárásról, amelyre kinevezték őket, illetve az eljárásban felmerülő vitás kérdésekről.
VIII.
Költségek
19.
A választottbírák nyilvántartást vezetnek és záróelszámolást készítenek az eljárásra fordított időről és felmerült költségeikről, valamint az asszisztenseik és igazgatási személyzetük ráfordított idejéről és költségeiről.
________________
31. MELLÉKLET
JEGYZŐKÖNYV
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁRÓL
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
SSC.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
1.
„munkavállalói tevékenység”: bármely tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet, amelyet a Spanyol Királyság szociális biztonsági jogszabályai alkalmazásában ilyen tevékenységként vagy azzal egyenértékű helyzetként kezelnek, amennyiben ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet létezik a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság szociális biztonsági jogszabályai ilyen tevékenységként vagy azzal egyenértékű helyzetként kezelnek, amennyiben ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet létezik Gibraltáron;
2.
„önálló vállalkozói tevékenység”: bármely tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet, amelyet a Spanyol Királyság szociális biztonsági jogszabályai alkalmazásában ilyen tevékenységként vagy azzal egyenértékű helyzetként kezelnek, amennyiben ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet létezik a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság szociális biztonsági jogszabályai ilyen tevékenységként vagy azzal egyenértékű helyzetként kezelnek, amennyiben ilyen tevékenység vagy azzal egyenértékű helyzet létezik Gibraltáron;
3.
„asszisztált reprodukciós szolgáltatások”: bármely orvosi, sebészeti vagy szülészeti szolgáltatás, amelynek célja, hogy segítse a gyermek kihordását;
4.
„természetbeni ellátások”:
(i)
a III. cím 1. fejezetének alkalmazásában a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján előírt azon természetbeni ellátások, amelyek célja az orvosi ellátás és az ezen ellátáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztosítása, rendelkezésre bocsátása, közvetlen kifizetése vagy költségeinek visszatérítése;
(ii)
a III. cím 2. fejezetének alkalmazásában az i. alpontban meghatározott, munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos, a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos rendszereiben meghatározott természetbeni juttatások;
5.
„gyermekneveléssel töltött időszak”: bármely olyan időszak, amelyet a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nyugellátásra vonatkozó jogszabályai jogosultsági időként ismernek el, vagy amely kimondottan gyermeknevelés miatt nyugdíjkiegészítést biztosít, függetlenül ezen időszakok kiszámításának módszerétől, illetve attól, hogy ezen időszakok a gyermek nevelésének idején halmozódnak-e fel, vagy azok elismerésére visszamenőlegesen kerül sor;
6.
„köztisztviselő”: a Spanyol Királyság által annak tekintett vagy akként kezelt személy, amennyiben az őt alkalmazó közigazgatási szerv a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által annak tekintett vagy akként kezelt személy, amennyiben az őt alkalmazó közigazgatási szerv Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik;
7.
„illetékes hatóság”: a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában a Spanyol Királyság vagy Gibraltár területének egészén vagy annak egy részén a szociális biztonsági rendszerért felelős miniszter, miniszterek vagy velük egyenértékű egyéb hatóság;
8.
„illetékes intézmény”:
(i)
az az intézmény, amelynél az ellátás igénylésének időpontjában az érintett biztosítással rendelkezik; vagy
(ii)
az az intézmény, amelynél az érintett személy ellátásra jogosultságot szerzett, vagy jogosultságot szerezne, ha – amennyiben az intézmény a Spanyol Királyság területén található – a Spanyol Királyság területén az érintett személy vagy egy vagy több családtagja lakóhellyel rendelkezne, vagy ha – amennyiben az intézmény Gibraltár területén található – Gibraltár területén az érintett személy vagy egy vagy több családtagja lakóhellyel rendelkezne; vagy
(iii)
attól függően, hogy melyik ország az érintett, a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által bejelentett intézmény; vagy
(iv)
az SSC.4. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellátások vonatkozásában a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatos rendszer esetében a munkáltató vagy az érintett biztosító, vagy azok hiányában – attól függően, hogy melyik ország az érintett – a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által kijelölt testület vagy hatóság;
9.
„haláleseti juttatás”: egyszeri kifizetés halál esetén a 20. pontban említett átalányösszegű ellátások kivételével;
10.
„határ menti munkavállaló”: a negyedik rész I. címe 291. cikkének (2) és (3) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás hatálya alá tartozó bármely személy;
11.
„hazai bázis”: az a hely, ahol a személyzet tagja rendszerint megkezdi és befejezi szolgálati idejét vagy szolgálati idejeinek egy sorozatát, és ahol normál körülmények között az üzemben tartó/légitársaság nem felelős a személyzet érintett tagjának elszállásolásáért;
12.
„intézmény”: a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság esetében a jogszabályok összességének vagy részének alkalmazásáért felelős testület vagy hatóság;
13.
„lakóhely szerinti intézmény” és „tartózkodási hely szerinti intézmény”: az az intézmény, amely jogosult az általa alkalmazott jogszabályok szerint ellátást nyújtani azon a helyen, ahol az érintett személy lakóhellyel rendelkezik, valamint az az intézmény, amely jogosult az általa alkalmazott jogszabályok szerint ellátást nyújtani azon a helyen, ahol az érintett személy tartózkodik, illetve ilyen intézmény hiányában az érintett illetékes hatóság által kijelölt intézmény;
14.
„biztosított személy”: a III. cím 1. és 3. fejezetének hatálya alá tartozó szociális biztonsági ágazatok tekintetében az a személy, aki az ellátásokhoz való jogosultság tekintetében a II. cím alapján megfelel a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban - attól függően, hogy melyik az illetékes - meghatározott feltételeknek, e jegyzőkönyv rendelkezéseinek figyelembevételével;
15.
„jogszabályok”: a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában az SSC.4. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szociális biztonsági ágazatokhoz kapcsolódó törvények, rendeletek és egyéb kötelező rendelkezések, valamint minden egyéb végrehajtási intézkedés, és kizárólag azokat a szerződéses rendelkezéseket foglalják magukban, amelyek az e pontban említett törvényekből és rendeletekből eredő biztosítási kötelezettség végrehajtását szolgálják, vagy amelyek hatósági határozat tárgyát képezték, amely határozat azokat kötelezővé tette vagy alkalmazási körüket kiterjesztette, feltéve, hogy a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság erre vonatkozó nyilatkozatot tesz, és értesítette a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával foglalkozó szakbizottságot. Az Európai Unió ezt a nyilatkozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi;
16.
„tartós ápolási-gondozási célú ellátás”: olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja olyan személyek ápolási-gondozási szükségleteinek kielégítése, akiknek egészségkárosodás miatt jelentős mértékű segítségre van szükségük, beleértve – de nem kizárólagosan – egy másik személy vagy személyek által hosszú időn keresztül nyújtott segítséget a mindennapi életvitelhez kapcsolódó alapvető tevékenységek elvégzéséhez a személyes autonómiájuk fenntartása érdekében; ez magában foglalja az ugyanezen célból a segítséget nyújtó személy számára biztosított ellátásokat is;
17.
„családtag”:
(i)
(A)
családtagként meghatározott vagy elismert személy, illetve olyan személy, akit a háztartás tagjának tekintenek azok a jogszabályok, amelyek szerint ellátást nyújtanak;
(B)
a III. cím 1. fejezete szerinti természetbeni ellátások tekintetében a Spanyol Királyság jogszabályai által családtagként meghatározott vagy elismert, illetve a háztartás tagjának nyilvánított bármely személy, amennyiben az adott személy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai által családtagként meghatározott vagy elismert, illetve a háztartás tagjának nyilvánított bármely személy, amennyiben az adott személy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel;
(ii)
ha a Spanyol Királyságnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak az i. alpont értelmében alkalmazandó jogszabályai nem különböztetik meg a családtagokat és a hatályuk alá tartozó egyéb személyeket, a házastársat, a kiskorú gyermekeket és a nagykorú eltartott gyermekeket családtagoknak kell tekinteni;
(iii)
ha az i. és ii. alpont értelmében alkalmazandó jogszabályok szerint egy személy csak akkor tekinthető családtagnak vagy a háztartás tagjának, ha a biztosított személlyel vagy a nyugdíjassal közös háztartásban él, e feltétel teljesítettnek tekintendő, ha a szóban forgó személyt nagyrészt a biztosított személy vagy a nyugdíjas tartja el;
18.
„foglalkoztatásban töltött időszak”: azok az időszakok, amelyeket azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időt megszerezték, foglalkoztatásban töltött időszakként határoznak meg vagy ismernek el, valamint minden más időszak, amelyet az említett jogszabályok a foglalkoztatásban töltött időszakkal vagy az önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakkal egyenértékűnek tekintenek;
19.
„biztosítási idő”: az a járulékfizetési időszak, foglalkoztatásban töltött időszak vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak, amelyet azok a jogszabályok, amelyek szerint az adott időszakot megszerezték vagy az megszerzettnek tekintendő, biztosítási időként határoznak meg vagy ismernek el, valamint más hasonló időszak, amelyet az említett jogszabályok a biztosítási idővel egyenértékűnek tekintenek;
20.
„nyugdíj”: nemcsak a nyugdíjakat foglalja magában, de azokat az átalányösszegű ellátásokat is, amelyek azokat helyettesíthetik, valamint a járulékok visszatérítésének formájában történt kifizetéseket, illetve a III. cím rendelkezéseire is figyelemmel az értékállóságot biztosító növekményeket vagy kiegészítő támogatásokat;
21.
„előnyugdíj”: a munkanélküli ellátás vagy korengedményes öregségi ellátás kivételével valamennyi, egy meghatározott életkortól az olyan munkavállalók részére járó pénzbeli ellátás, akik csökkentették, megszüntették vagy felfüggesztették jövedelemszerző tevékenységüket, addig az életkorig, amelyben jogosulttá válnak az öregségi nyugdíjra vagy korengedményes nyugdíjra, amely nyugellátásnak a folyósítása nem függ attól, hogy az érintett személy az illetékességtől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár foglalkoztatási szolgálatának rendelkezésére áll-e;
22.
„korengedményes öregségi ellátás”: a mindenkori nyugdíjjogosultsági életkor elérését megelőzően nyújtott ellátás, amelynek folyósítását vagy folytatják az említett életkor elérésével, vagy annak helyébe egy másik öregségi ellátás lép;
23.
„bejegyzett székhely vagy üzletviteli hely”: az a bejegyzett székhely vagy üzletviteli hely, ahol a vállalkozás lényeges döntéseit hozzák, és központi ügyviteli feladatait ellátják;
24.
„lakóhely”: a személy szokásos tartózkodási helye;
25.
„különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások”: azok az ellátások, amelyek
(i)
célja, hogy:
(A)
az SSC.4. cikk (1) bekezdésében említett szociális biztonsági ágak által fedezett kockázatok kiegészítő, helyettesítő vagy járulékos fedezetéül szolgáljanak, és az érintett személyeknek minimum megélhetési jövedelmet biztosítsanak az érintettségtől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár gazdasági és társadalmi helyzetére is figyelemmel; vagy
(B)
kifejezetten a fogyatékossággal élők részére különös védelmet biztosítsanak, szoros kapcsolatban az érintett személy szociális környezetével az érintettségtől függően a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron; és
(ii)
amelyek esetében a finanszírozás kizárólag az általános közkiadások fedezésére szolgáló kötelezően beszedett adóbevételből származik, valamint az ellátások nyújtásának és kiszámításának feltételei a kedvezményezett tekintetében nem függnek semmiféle járulékfizetéstől. A járulékalapú ellátások kiegészítésére szolgáló ellátások azonban egyedül ezen az alapon nem minősülnek járulékalapú ellátásnak;
26.
„köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer”: az érintettségtől függően a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron a munkavállalókra alkalmazandó általános szociális biztonsági rendszertől különböző szociális biztonsági rendszer, amelybe a köztisztviselők összessége vagy azok bizonyos kategóriái közvetlenül tartoznak;
27.
„tartózkodási hely”: az ideiglenes tartózkodási hely;
28.
„nyugdíjas”: olyan személy, aki a Spanyol Királyság vagy az Egyesült Királyság nevében törvényes öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásban részesül a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron folytatott munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet követően;
29.
„családi ellátás”: minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése, kivéve az SSC-1. mellékletben említett tartásdíjelőlegeket és különleges szülési juttatásokat és örökbefogadási támogatásokat.
SSC.2. CIKK
Közlemények és értesítések
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, Gibraltár tekintetében létrejött megállapodás 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt eljárás nem alkalmazandó azokra a hivatalos közleményekre és határozatokra, amelyekről e jegyzőkönyv alapján Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak értesítést kell küldeni, illetve amelyeket e hatóságoknak kell megküldeni.
SSC.3. CIKK
Személyi hatály
Ez a jegyzőkönyv a következőkre alkalmazandó:
1.
azok a Spanyol Királyságban jogszerűen tartózkodó uniós polgárok, akik Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak az SSC.1. cikk 10. pontjában meghatározott határ menti munkavállalóként Gibraltáron folytatott tevékenységet követően, valamint a Spanyol Királyságban lakóhellyel rendelkező családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;
2)
azok a Gibraltáron jogszerűen tartózkodó egyesült királyságbeli polgárok, akik a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak az SSC.1. cikk 10. pontjában meghatározott határ menti munkavállalóként a Spanyol Királyságban folytatott tevékenységet követően, valamint a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;
3)
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között Gibraltár tekintetében létrejött megállapodás 295. cikkében említett azon személyek, akik munkavállalóként végzik tevékenységüket egy olyan munkáltatónál, amely tevékenységét szokásosan a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltáron végzi, és akiket e munkáltató korlátozott időre kiküld Gibraltárra, illetve a Spanyol Királyságba, hogy az említett munkáltató nevében az egybefüggő határövezetben helyben előállított és igénybe vett szolgáltatásokat nyújtsanak, és akik hetente legalább egyszer visszatérnek a Spanyol Királyságba, illetve Gibraltárra.
SSC.4. CIKK
Alkalmazási kör
1.
Ezt a jegyzőkönyvet a következő szociális biztonsági ágakra kell alkalmazni:
(a)
betegségi ellátások;
(b)
anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások;
(c)
rokkantsági ellátások;
(d)
öregségi ellátások;
(e)
túlélő hozzátartozói ellátások;
(f)
munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátások;
(g)
haláleseti juttatások;
(h)
munkanélküli-ellátások;
(i)
előnyugdíjak; valamint
(j)
családi ellátások.
2.
Az SSC-4. melléklet eltérő rendelkezései hiányában, ezt a jegyzőkönyvet az általános és különleges, járulékalapú vagy nem járulékalapú szociális biztonsági rendszerekre, valamint a munkáltató vagy hajótulajdonos kötelezettségeihez kapcsolódó rendszerekre kell alkalmazni.
3.
A III. cím rendelkezései azonban nem befolyásolják a Spanyol Királyságnak vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a hajótulajdonosok kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit.
4.
Ez a jegyzőkönyv nem alkalmazandó a következőkre:
(a)
különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások;
(b)
tartós ápolási-gondozási célú ellátások;
(c)
szociális és egészségügyi támogatások;
(d)
olyan ellátások, amelyek esetében a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság a személyi kárért kártérítési felelősséget vállal, és előírja a kártérítés nyújtását többek között a háború és egyéb katonai cselekmények vagy ezek következményeinek áldozatai; bűncselekmények, merénylet vagy terrorcselekmények áldozatai; a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság állami tisztviselői által feladatuk ellátása során okozott károk elszenvedői; vagy politikai vagy vallási okokból vagy származásuk miatt hátrányt szenvedő személyek részére; vagy
(e)
asszisztált reprodukciós szolgáltatások.
SSC.5. CIKK
Egyenlő bánásmód
E jegyzőkönyv eltérő rendelkezései hiányában az SSC.4. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó szociális biztonsági ágak tekintetében az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyeket a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint ugyanolyan ellátások illetik meg, és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az említettek állampolgárait.
SSC.6. CIKK
Az ellátásokkal, jövedelmekkel, tényállásokkal és eseményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód
E jegyzőkönyv eltérő rendelkezéseinek hiányában a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítják az ellátásokkal, jövedelmekkel, tényállásokkal és eseményekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód elvét az alábbi módon:
(a)
amennyiben a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a szociális biztonsági ellátások és egyéb jövedelmek kézhezvétele meghatározott jogkövetkezményekkel jár, az ilyen jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit ugyancsak alkalmazni kell az olyan egyenértékű ellátások kézhezvételére, amelyeket a Spanyol Királyság jogszabályai alapján szereznek, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett egyenértékű ellátásokra, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes, vagy a Spanyol Királyságban szerzett jövedelemre, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes, vagy a Gibraltáron szerzett jövedelemre, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes;
(b)
ha a Spanyol Királyság jogszabályai szerint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a Spanyol Királyság illetékes, és e jogszabályok szerint a jogkövetkezmények meghatározott tényállás vagy események bekövetkezésének tulajdoníthatók, a Spanyol Királyságnak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a hasonló tényállások vagy események a Spanyol Királyságban – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes –, vagy Gibraltáron – amennyiben a Spanyol Királyság illetékes – történő bekövetkezését oly módon kell figyelembe vennie, mintha azok az illetékes intézmény területén következtek volna be.
SSC.7. CIKK
Időszakok összesítése
E jegyzőkönyv eltérő rendelkezéseinek hiányában a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye a szükséges mértékben oly módon veszi figyelembe Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási, munkavállalói, vagy önálló vállalkozói tevékenységi időket, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg, amennyiben jogszabályai a biztosítási, munkavállalói, vagy önálló vállalkozói tevékenységi idő megszerzésétől teszik függővé:
(a)
az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását, időtartamát vagy feléledését;
(b)
a jogszabályok alkalmazását; vagy
(c)
a kötelező, szabadon választható folytatólagos vagy önkéntes biztosításhoz való hozzáférést vagy azok alóli mentességet.
SSC.8. CIKK
Mentesség a lakóhelyre vonatkozó szabályok alól
Amennyiben e jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai vagy e jegyzőkönyv értelmében fizetendő pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók vissza vagy foglalhatók le azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, amennyiben az ellátások nyújtásáért felelős intézmény Gibraltáron van, vagy Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, amennyiben az ellátások nyújtásáért felelős intézmény a Spanyol Királyságban van.
SSC.9. CIKK
Az ellátások halmozódásának megakadályozása
Egyéb rendelkezések hiányában e jegyzőkönyv nem adhat, és nem tarthat fenn ugyanazon kötelező biztosítási idő tekintetében több, azonos jellegű ellátáshoz való jogosultságot.
II. CÍM
AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA
SSC.10. CIKK
Általános szabályok
1.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyekre a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alkalmazandók. E jogszabályokat e címmel összhangban kell meghatározni.
2.
E cím alkalmazásában a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük miatt vagy következtében pénzbeli ellátásokban részesülő személyeket úgy kell tekinteni, mint akik folytatják az említett tevékenységet. Ez nem vonatkozik a rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjakra, illetve munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések miatt nyújtott nyugdíjakra vagy határozatlan időtartamú kezelést fedező pénzbeli betegségi ellátásokra.
3.
Az SSC.11., az SSC.13. és az SSC.14. cikkre figyelemmel:
(a)
a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként a Spanyol Királyságban tevékenységet folytató személyek a Spanyol Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartoznak; a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Gibraltáron tevékenységet folytató személyek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartoznak;
(b)
a köztisztviselők a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amennyiben az őket alkalmazó közigazgatási szerv a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amennyiben az őket alkalmazó közigazgatási szerv Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik;
(c)
a Spanyol Királyság jogszabályai szerint munkanélküli-ellátásban részesülő személyek a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak; Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint munkanélküli-ellátásban részesülő személyek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak;
(d)
az a nyugdíjas, aki a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben az adott személy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben az adott személy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, e jegyzőkönyv azon egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, amelyek a más jogszabályok szerinti ellátásokat garantálják számára.
4.
E cím alkalmazásában a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által szokásosan a Spanyol Királyság lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélzetén végzett tevékenység a Spanyol Királyságban végzett tevékenységnek minősül; a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által Gibraltár tekintetében szokásosan az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélzetén végzett tevékenység Gibraltáron végzett tevékenységnek minősül. Ugyanakkor az a személy, akit a Spanyol Királyság lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye Gibraltáron található, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a szóban forgó személy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel; az a személy, akit Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a Spanyol Királyságban található, a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a szóban forgó személy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel. Az említett jogszabályok alkalmazásában a javadalmazást fizető vállalkozás vagy személy munkáltatónak tekintendő.
5.
E cím alkalmazásában a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét a Spanyol Királyságban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amennyiben hazai bázisuk a Spanyol Királyságban található, vagy Gibraltáron végzett tevékenységnek kell tekinteni, amennyiben hazai bázisuk Gibraltáron található.
SSC.11. CIKK
Kiküldött határ menti munkavállalók
1.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó uniós polgár, aki az SSC.1. cikk 10. pontjában meghatározott határ menti munkavállalóként végez tevékenységet Gibraltáron egy olyan munkáltatónál, aki tevékenységeit szokásosan ott végzi, és akit az említett munkáltató a Spanyol Királyságba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, Gibraltár tekintetében továbbra is az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy:
(a)
az effajta munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 hónapot; valamint
(b)
a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik kiküldött személy felváltása céljából történik.
2.
Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az Egyesült Királyság e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó állampolgárára, aki határ menti munkavállalóként végez tevékenységet a Spanyol Királyságban egy olyan munkáltatónál, aki tevékenységeit szokásosan ott végzi, és akit az említett munkáltató Gibraltárra küld, hogy a munkáltató nevében munkát végezzen.
3.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó uniós polgár, aki szokásosan határ menti munkavállalóként önálló vállalkozói tevékenységet végez Gibraltáron, és aki hasonló tevékenység végzése céljából utazik a Spanyol Királyságba, Gibraltár tekintetében továbbra is az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.
4.
A (3) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az Egyesült Királyság e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó azon állampolgáraira, akik szokásosan határ menti munkavállalóként önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak a Spanyol Királyságban, és hasonló tevékenység végzése céljából utaznak Gibraltárra.
SSC.12. CIKK
Kiküldött munkavállalók
1.
Az a személy, aki a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron munkavállalói tevékenyéget végez egy olyan munkáltatónál, aki tevékenységeit szokásosan ott végzi, és akit az említett munkáltató Gibraltárra küld, amennyiben a munkáltató tevékenységeit szokásosan a Spanyol Királyságban végzi, vagy akit az említett munkáltató a Spanyol Királyságba küld, amennyiben a munkáltató tevékenységeit szokásosan Gibraltáron végzi, hogy a munkáltató nevében munkát végezzen, továbbra is a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben a munkáltató tevékenységeit szokásosan a Spanyol Királyságban végzi, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben a munkáltató tevékenységeit szokásosan Gibraltáron végzi, feltéve, hogy:
(a)
az effajta munkavégzés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot;
(b)
a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik kiküldött személy felváltása céljából történik; valamint
(c)
e személy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, és Gibraltárra történő kiküldetés esetén hetente legalább egyszer visszatér a Spanyol Királyságba, vagy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, és a Spanyol Királyságba történő kiküldetés esetén hetente legalább egyszer visszatér Gibraltárra.
SSC.13. CIKK
Tevékenységek végzése a Spanyol Királyságban és Gibraltáron
1.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó azon személyekre, akik az SSC.1. cikk 10. pontjában meghatározott határ menti munkavállalóként végzett tevékenységük mellett a lakóhelyükön is folytatnak tevékenységet, a következő bekezdéseket kell alkalmazni.
2.
A Spanyol Királyságban és Gibraltáron szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:
(a)
a lakóhely szerinti jogszabályok, ha az említett személy tevékenységének jelentős részét ott végzi; vagy
(b)
ha a tevékenységének jelentős részét az említett személy nem a lakóhelyén végzi:
(i)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai, attól függően, hogy a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye hol található, ha az említett személyt egyetlen vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza; vagy
(ii)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai, attól függően, hogy hol található a vállalkozások vagy munkáltatók bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye, ha a személyt két vagy több olyan vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye csak a Spanyol Királyságban vagy csak Gibraltáron található; vagy
(iii)
a Spanyol Királyság jogszabályai, ha a személy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, vagy az Egyesült Királyság jogszabályai Gibraltár tekintetében, ha a személy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, ha a személyt két vagy több olyan vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a Spanyol Királyságban és Gibraltáron található; vagy
(iv)
a lakóhely szerinti jogszabályok, ha a személyt egy vagy több olyan vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább az egyiknek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a Spanyol Királyságon és Gibraltáron kívül található.
3.
A Spanyol Királyságban és Gibraltáron szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:
(a)
a lakóhely szerinti jogszabályok, ha az említett személy tevékenységének jelentős részét ott végzi; vagy
(b)
a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, attól függően, hogy a személy tevékenységeinek központi érdekeltsége hol található, ha az említett személy a tevékenységének jelentős részét nem a lakóhelyén végzi.
4.
Az a személy, aki a Spanyol Királyságban és Gibraltáron szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, attól függően, hogy a tevékenységet munkavállalóként hol végzi, illetve ha az ilyen tevékenységet a Spanyol Királyságban és Gibraltáron végzi, akkor a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozik.
5.
Az a személy, akit a Spanyol Királyság köztisztviselőként alkalmaz, és aki Gibraltáron munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végez tevékenységet, vagy fordítva, a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben az őt alkalmazó közigazgatási szerv a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben az őt alkalmazó közigazgatási szerv Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik.
6.
Az e rendelkezésekkel összhangban meghatározott jogszabályok alkalmazásában a (2)–(5) bekezdésben említett személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól, vagy a Spanyol Királyságtól kapnák, attól függően, melyik az érintett ország.
SSC. 14. CIKK
Önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás
1.
Az SSC.10. az SSC.11. és az SSC.13. cikk nem alkalmazandó az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosításra, kivéve ha – az SSC.4. cikkben említett ágazatok valamelyikének tekintetében – a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban kizárólag önkéntes biztosítási rendszer működik.
2.
Ha a Spanyol Királyság jogszabályai alapján az érintett személy a Spanyol Királyság kötelező biztosítása alá tartozik, az ilyen személy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban nem tartozhat önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás hatálya alá. Ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján az érintett személy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kötelező biztosítása alá tartozik, az ilyen személy a Spanyol Királyságban nem tartozhat önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás hatálya alá. Minden más esetben, ahol egy adott ágazatban több önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszer közül lehet választani, az érintett személy csak a választása szerinti rendszerhez csatlakozik.
3.
A rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások tekintetében az érintett személy csatlakozhat a Spanyol Királyság önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszeréhez, még ha kötelező jelleggel Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá is tartozik, feltéve, hogy pályafutása során valamikor munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység miatt vagy annak következtében a Spanyol Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozott, és ha az ilyen halmozódást a Spanyol Királyság jogszabályai kifejezetten vagy hallgatólagosan lehetővé teszik. Hasonlóképpen, a rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások tekintetében az érintett személy csatlakozhat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszeréhez, még ha kötelező jelleggel a Spanyol Királyság jogszabályainak a hatálya alá is tartozik, feltéve, hogy pályafutása során valamikor munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység miatt vagy annak következtében a Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak a hatálya alá tartozott, és ha az ilyen halmozódást Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai kifejezetten vagy hallgatólagosan lehetővé teszik.
4.
Ha az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe történő belépést Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, vagy a Spanyol Királyság ahhoz a feltételhez köti, hogy az adott országban lakóhellyel kell rendelkezni, illetve munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként előzőleg tevékenységet kellett folytatni, az SSC.6. cikk b) pontja csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy korábbi időszakban munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján az adott ország jogszabályainak hatálya alá tartoztak.
SSC.15. CIKK
A munkáltató kötelezettségei
1.
A határ menti munkavállaló munkáltatója, aki
(a)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság; vagy
(b)
a Spanyol Királyság
jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerinti valamennyi kötelezettségét teljesíti, beleértve különösen az e jogszabályok által előírt járulékfizetési kötelezettséget, úgy, mintha bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron lenne.
2.
A határ menti munkavállaló munkáltatója, aki
(a)
a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben a munkáltató nem rendelkezik üzletviteli hellyel a Spanyol Királyságban; vagy
(b)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik, amennyiben a munkáltató nem rendelkezik üzletviteli hellyel Gibraltáron
megállapodhat a határ menti munkavállalóval abban, hogy ez utóbbi a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében végrehajthatja, nem érintve a munkáltató alapkötelezettségeit. A munkáltató az ilyen megállapodásról értesítést küld a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményének.
III. CÍM
AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
BETEGSÉGI, ANYASÁGI ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ APASÁGI ELLÁTÁSOK
1. SZAKASZ
BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDTAGJAIK,
A NYUGDÍJASOK ÉS CSALÁDTAGJAIK KIVÉTELÉVEL
SSC.16. CIKK
Lakóhely a Spanyol Királyságban, amennyiben
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, vagy Gibraltáron,
amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes
Azok a határ menti munkavállalók és kiküldött határ menti munkavállalók, akik a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartoznak, és akik Gibraltáron, illetve a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, valamint családtagjaik jogosultak a lakóhely szerinti természetbeni ellátásokra, amelyeket az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény nyújt a lakóhely szerinti jogszabályoknak megfelelően, mintha e személy e jogszabályok szerint lenne biztosított.
SSC.17. CIKK
Tartózkodás a munkavégzés vagy az önálló vállalkozás helyén
1.
A határ menti munkavállalók, a kiküldött határ menti munkavállalók és a kiküldött munkavállalók természetbeni ellátásokra jogosultak, amíg a munkavállalói vagy az önálló vállalkozói tevékenység végzésének helyén tartózkodnak. A határ menti munkavállalók és a kiküldött határ menti munkavállalók esetében ezeket a természetbeni ellátásokat az illetékes intézmény nyújtja saját költségén, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, mintha az érintett személyek ott rendelkeznének lakóhellyel.
2.
A kiküldött munkavállalók esetében e természetbeni ellátások azok, amelyek az érintett személy tartózkodása alatt orvosi okokból válnak szükségessé, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. Ezeket a természetbeni ellátásokat az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti intézménynek kell nyújtania, az általa alkalmazott jogszabályok szerint, mintha az érintett személy az említett jogszabályok szerint lenne biztosítva.
3.
A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az érintett személy a természetbeni ellátások igénybevétele céljából a Spanyol Királyságba vagy Gibraltárra utazott.
SSC.18. CIKK
Pénzbeli ellátások
1.
A határ menti munkavállalók és a kiküldött munkavállalók, valamint családtagjaik pénzbeli ellátásokra jogosultak, amelyeket az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Az illetékes intézmény és a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény megállapodása alapján azonban az ilyen ellátásokat nyújthatja a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény az illetékes intézmény költségére, az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályoknak megfelelően.
2.
Amennyiben a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat az átlagjövedelem vagy az átlagos járulékalap alapján kell kiszámítani, az illetékes intézmény az átlagos jövedelmet vagy átlagos járulékalapot kizárólag az említett jogszabályok szerint szerzett időszakokban igazoltan kifizetett jövedelem vagy alkalmazott járulékalapok alapján határozza meg.
3.
Amennyiben a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai előírják, hogy a pénzbeli ellátásokat a szokásos jövedelem alapján kell kiszámítani, az illetékes intézmény kizárólag a szokásos jövedelmet, vagy adott esetben az említett jogszabályok szerint szerzett időszakoknak megfelelő szokásos jövedelem átlagát veszi figyelembe.
4.
A (2) és (3) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni azokra az esetekre, amikor az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok egy meghatározott referencia-időszakot állapítanak meg, amely a szóban forgó esetben részben vagy egészben megfelel az érintett személy által a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján szerzett időszakoknak.
SSC.19. CIKK
Nyugdíjigénylők
1.
Az a biztosított személy, akinek a nyugdíj igénylésekor vagy annak elbírálása során megszűnik a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti természetbeni ellátásokra való jogosultsága, változatlanul jogosult marad a természetbeni ellátásokra a lakóhelye szerinti jogszabályok alapján, feltéve, hogy az érintett személy Gibraltáron vagy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, és feltéve, hogy a nyugdíjigénylő megfelel a (2) bekezdésben említettek szerint a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti biztosítási feltételeknek. A lakóhely szerinti országban a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság a nyugdíjigénylő családtagjaira is vonatkozik.
2.
A természetbeni ellátások költségeit a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azon intézménye viseli, amely az SSC.20. és az SSC.21. cikk értelmében illetékessé válna a nyugdíj odaítélése esetén.
2. SZAKASZ
NYUGDÍJASOKRA ÉS CSALÁDTAGJAIKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
SSC.20. CIKK
Természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti ország jogszabályai szerint
Az a személy, aki a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint részesül nyugdíjban vagy nyugdíjakban, és aki a lakóhely szerinti országban természetbeni ellátásokra jogosult, az ilyen természetbeni ellátásokat a családtagjaival együtt a lakóhely szerinti intézménytől és annak költségére kapja, mintha olyan nyugdíjas volna, akinek a nyugdíja kizárólag a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint lenne fizetendő.
SSC.21. CIKK
Természetbeni ellátásokra való jogosultság a lakóhely szerinti ország jogszabályai szerint
1.
Az a személy, aki
(a)
a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel;
(b)
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint, valamint a Spanyol Királyság jogszabályai szerint nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesül; valamint
(c)
nem jogosult természetbeni ellátásokra a Spanyol Királyság jogszabályai szerint;
mindazonáltal jogosult ilyen ellátások igénybevételére saját maga és a családtagjai részére, amennyiben a nyugdíjas jogosult lenne ezen ellátásokra Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint, ha az érintett személy lakóhelye Gibraltáron található. A természetbeni ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a gibraltári intézmény költségére, mintha az érintett személy a lakóhely szerinti országnak a jogszabályai alapján lenne jogosult nyugdíjra és természetbeni ellátásokra.
2.
Az a személy, aki
(a)
Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel;
(b)
a Spanyol Királyság, és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesül; valamint
(c)
nem jogosult természetbeni ellátásokra Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint;
mindazonáltal jogosult ilyen ellátások igénybevételére saját maga és a családtagjai részére, amennyiben a nyugdíjas jogosult lenne ezen ellátásokra a Spanyol Királyság jogszabályai szerint, ha az érintett személy lakóhelye a Spanyol Királyságban található. A természetbeni ellátásokat a lakóhely szerinti intézmény nyújtja a Spanyol Királyság intézményének költségére, mintha az érintett személy a lakóhely szerinti országnak a jogszabályai alapján lenne jogosult nyugdíjra és természetbeni ellátásokra.
SSC.22. CIKK
A kezelés folytatása
Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonuló, határ menti munkavállaló betegség esetén továbbra is jogosult természetbeni ellátásokra Gibraltáron, ha munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységét legutóbb ott végezte, vagy a Spanyol Királyságban, ha munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységét legutóbb ott végezte, amennyiben ez egy olyan kezelés folytatása, amely Gibraltáron, illetve a Spanyol Királyságban kezdődött. A „kezelés folytatása” a betegség kivizsgálásának, diagnosztizálásának és kezelésének folytatását jelenti annak teljes időtartama alatt.
SSC.23. CIKK
Pénzbeli ellátások nyugdíjasok részére
1.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján nyugdíjban vagy nyugdíjakban részesülő személy részére pénzbeli ellátást nyújtanak attól függően, hogy melyiket alkalmazza a nyugdíjasnak a lakóhelyén nyújtott természetbeni ellátások költségeiért felelős illetékes intézmény helye szerinti illetékes intézmény. Az SSC.18. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
2.
Az (1) bekezdést a nyugdíjas családtagjaira is alkalmazni kell.
SSC.24. CIKK
Nyugdíjasok által fizetendő járulékok
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azon intézménye, amely az általa alkalmazott jogszabályok szerint felelős a betegségi, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások fedezeteként fizetendő járulékok levonásáért, abban a mértékben követelheti és szedheti be az általa alkalmazott jogszabályok szerint számított levonásokat, amennyire a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egy intézményének az ellátások költségét viselnie kell az SSC.20. és az SSC.21. cikk alapján.
3. SZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
SSC.25. CIKK
Általános rendelkezések
Az SSC.21–SSC.24. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók azokra a nyugdíjasokra vagy a nyugdíjasok családtagjaira, akik a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük alapján ellátásokra jogosultak.
SSC.26. CIKK
A természetbeni ellátásokhoz való jog rangsorolása –
A lakóhelyen a családtagok ellátásokhoz való jogosultságára vonatkozó különleges szabály
1.
A (2) és (3) bekezdés eltérő rendelkezései hiányában, ha a családtagnak a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai vagy e fejezet alapján önálló joga van természetbeni ellátásokra, az ilyen jogosultság elsőbbséget élvez a családtagok természetbeni ellátásokra való származékos jogával szemben.
2.
A (3) bekezdés eltérő rendelkezései hiányában, ha a lakóhelyen az önálló jog közvetlenül és kizárólag az érintett személy ezen a helyen való tartózkodása alapján áll fenn, a természetbeni ellátásokra vonatkozó származékos jog elsőbbséget élvez az önálló joggal szemben.
3.
Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a biztosított családtagjainak a természetbeni ellátásokat a lakóhelyük illetékes intézményének költségén kell nyújtani, amennyiben:
(a)
az említett családtagok a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, és a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a természetbeni ellátásokhoz való jogosultság nem függ biztosítási, illetve munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységre vonatkozó feltételektől; valamint
(b)
a biztosított személy házastársa vagy a gyermekei gondozásáért felelős személy a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedik, vagy a Spanyol Királyságtól, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége alapján nyugdíjat kap.
SSC.27. CIKK
Az intézmények közötti megtérítések
1.
A Spanyol Királyság intézménye által Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye nevében, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye által a Spanyol Királyság intézménye nevében e fejezet értelmében nyújtott természetbeni ellátások teljes összegét meg kell téríteni.
2.
Az (1) bekezdésben említett visszatérítéseket Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, valamint a Spanyol Királyság között létrejött igazgatási megállapodással összhangban kell meghatározni és végrehajtani.
3.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve illetékes hatóságaik előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak valamennyi megtérítésről.
2. FEJEZET
MUNKABALESETEKKEL
ÉS FOGLALKOZTATÁSI MEGBETEGEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSOK
SSC.28. CIKK
Természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultság
1.
E cikk (2) vagy (3) bekezdése bármely kedvezőbb rendelkezésének sérelme nélkül, az SSC.16. cikket és az SSC.17. cikket a munkabalesetekkel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos ellátásokra is alkalmazni kell.
2.
Az a személy, akit munkabaleset ér, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, és aki a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes, vagy Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, amennyiben a Spanyol Királyság illetékes, jogosult a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket fedező rendszer különleges természetbeni ellátásaira, amelyeket az illetékes intézmény nevében a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújt, mintha a személy az említett jogszabályok szerint lenne biztosított.
3.
Az SSC.18. cikk az e fejezet hatálya alá tartozó ellátásokra is alkalmazandó.
SSC.29. CIKK
Szállítási költségek
1.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, attól függően, hogy mely ország jogszabályai írják elő a munkabalesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy lakóhelyére vagy kórházba szállítása költségeinek viselését, viseli az érintett személy lakóhelyén található megfelelő helyre való szállításának költségeit.
2.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, attól függően, hogy mely ország jogszabályai írják elő a munkabalesetben elhunyt személynek a temetés helyére való elszállítási költségei viselését, az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően viseli az elhunytnak abban az országban található megfelelő helyre való szállításának költségeit, amelyben az érintett személy a baleset idején lakóhellyel rendelkezett.
SSC.30. CIKK
Foglalkozási megbetegedés esetén nyújtott ellátások, ha az ilyen megbetegedésben szenvedő személy
a Spanyol Királyság és Gibraltár területén volt kitéve ugyanannak a kockázatnak
Ha a foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján végzett olyan tevékenységet, amelyről jellegéből adódóan feltételezhető, hogy a megbetegedést előidézte, az általa vagy túlélő hozzátartozói által igényelhető ellátásokat kizárólag a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint biztosítják, attól függően, hogy utoljára melyikben teljesültek a jogosultság feltételei.
SSC.31. CIKK
Foglalkozási megbetegedés súlyosbodása
Ha a foglalkozási megbetegedés, amely miatt az e megbetegedésben szenvedő személy a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok szerint már ellátásban részesült vagy részesül, súlyosbodik, a következő szabályokat kell alkalmazni:
(a)
ha az érintett személy – amikor ellátásban részesül – nem végez a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként olyan tevékenységet, amely a megbetegedést vagy annak súlyosbodását valószínűsíthetően előidézte, az ellátások költségeit a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye – attól függően, hogy az érintett személy hol részesült először ellátásban – viseli az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, a súlyosbodás figyelembevételével;
(b)
ha az érintett személy – amikor ellátásban részesül – a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron alkalmazandó jogszabályok szerinti, a fentiekben említett tevékenységet végez, az ellátások költségeit a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye – attól függően, hogy az érintett személy hol részesült először ellátásban – viseli az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, a súlyosbodás figyelembevételével. A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye – attól függően, hogy az érintett személy hol részesült másodszor ellátásban –az érintett személy számára kiegészítést fizet a megbetegedés súlyosbodását követően nyújtandó ellátás összegének és a súlyosbodás bekövetkezését megelőzően az intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint biztosított ellátás összegének különbségével megegyező összegben, ha a kérdéses megbetegedés az ezen intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint következett be;
(c)
a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok által a csökkentésekre, felfüggesztésre vagy visszavonásra megállapított szabályok nem alkalmazhatók az olyan személyekkel szemben, akik a b) pontnak megfelelően a másik ország intézményétől részesülnek ellátásban.
SSC.32. CIKK
Szabályok egyes jogszabályok sajátosságainak figyelembevételére
1.
Ha abban az országban, ahol az érintett személy lakóhellyel rendelkezik vagy tartózkodik, nincs munkabalesetekkel vagy foglalkozási megbetegedésekkel szembeni biztosítás, illetve ha van ilyen biztosítás, de nincs olyan intézmény, amely felelős a természetbeni ellátások nyújtásáért, ezeket az ellátásokat az a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, amely betegség esetén nyújt természetbeni ellátást.
2.
Ha a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, attól függően, hogy melyik az illetékes, nincs munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések ellen biztosítás, e fejezet természetbeni ellátásokra vonatkozó rendelkezéseit ennek ellenére alkalmazni kell az olyan személyre, aki betegség, anyaság vagy azzal egyenértékű apaság esetén a Spanyol Királyság jogszabályai szerint jogosult az ilyen ellátásokra, ha az ilyen személyt munkabaleset éri vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, miközben Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint jogosult az ilyen ellátásokra, ha az ilyen személyt munkabaleset éri vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, miközben a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel. A költségeket az az intézmény viseli, amelyik az illetékességtől függően a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a természetbeni ellátások nyújtása tekintetében illetékes.
3.
A munkaképtelenség mértékének, az ellátásokra való jogosultság vagy azok összegének megállapításakor az SSC.6. cikket kell alkalmazni a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményére az olyan munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések egyenértékűsége tekintetében, amelyek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint később következtek be, vagy amelyek tényét később állapították meg, azzal a feltétellel, hogy:
(a)
nem jár kártérítés az olyan munkabalesetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely az általa alkalmazott jogszabályok alapján korábban következett be, vagy amelynek tényét korábban állapították meg; valamint
(b)
nem jár kártérítés az olyan munkabalesetért vagy foglalkozási megbetegedésért, amely később következett be, vagy amelynek tényét később állapították meg a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint, attól függően, hogy a munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés hol következett be, illetve annak tényét hol állapították meg.
SSC.33. CIKK
Az intézmények közötti megtérítések
1.
Az SSC.28. cikket az e fejezet alá tartozó ellátásokra is alkalmazni kell, és a megtérítésnek a tényleges költségeken kell alapulnia.
2.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve azok illetékes hatóságai előírhatnak más megtérítési módszereket is, illetve lemondhatnak valamennyi megtérítésről.
3. FEJEZET
HALÁLESETI JUTTATÁSOK
SSC.34. CIKK
Juttatásra való jogosultság, ha a haláleset
a Spanyol Királyságban következik be, vagy a jogosult a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, amennyiben
Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes,
vagy ha a haláleset Gibraltáron következik be, vagy a jogosult Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes
1.
Ha a biztosított személy vagy családtagja a Spanyol Királyságban halálozik el, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, vagy ha Gibraltáron halálozik el, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes, úgy tekintendő, hogy a halál ott következett be, ahol az illetékes intézmény található.
2.
Az illetékes intézmény köteles az általa alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő haláleseti juttatást biztosítani, még akkor is, ha a jogosult a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, vagy ha Gibraltáron rendelkezik lakóhellyel, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes.
3.
Az (1) és (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a halál oka munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés.
SSC.35. CIKK
Ellátás biztosítása nyugdíjas halála esetén
1.
Azon nyugdíjas halála esetén, aki a Spanyol Királyságban alkalmazandó jogszabályok alapján, és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok alapján egy vagy több nyugdíjra volt jogosult, ha e nyugdíjas a Spanyol Királyságban rendelkezett lakóhellyel, ha a természetbeni ellátások költségeiért felelős intézmény Gibraltáron található és gibraltári lakóhely esetén, ha a természetbeni ellátások költségeiért felelős intézmény a Spanyol Királyságban található, az említett intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint fizetendő haláleseti juttatást ez az intézmény biztosítja saját költségén, mintha a nyugdíjas a halálakor az intézmény szerinti helyen rendelkezett volna lakóhellyel.
2.
Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a nyugdíjas családtagjaira.
4. FEJEZET
ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK
SSC. 36. CIKK
Kizárólag az A típusú jogszabályok hatálya alá tartozó személyek
1.
E fejezet alkalmazásában az „A típusú jogszabályok” azok a jogszabályok, amelyek értelmében a rokkantsági ellátások összege független a biztosítási idők tartamától, míg a „B típusú jogszabályok” bármely más jogszabályt jelentenek.
2.
Az a személy, aki kizárólag az A típusú jogszabályok szerint szerzett biztosítási időt, az ellátásokra kizárólag azon helynek az intézményétől jogosult, amelynek jogszabályait akkor alkalmazták, amikor a munkaképtelenséget követően a rokkantság bekövetkezett, adott esetben figyelembe véve az SSC.37. cikket, és ezen ellátásokban az említett jogszabályoknak megfelelően részesül.
3.
Az SSC.46. cikk (3) bekezdését és az SSC.48. cikk (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben említett jogszabályok a rokkantsági ellátások csökkentésére, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó szabályokat tartalmaznak más jövedelemmel vagy az SSC.46. cikk (2) bekezdése értelmében vett más típusú ellátásokkal való halmozódás esetén.
SSC.37. CIKK
Az időszakok összesítésére vonatkozó különös rendelkezések
A Spanyol Királyság illetékes intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amely Állam jogszabályai biztosítási idő teljesítésétől teszik függővé az ellátásokhoz való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését, szükség esetén értelemszerűen alkalmazza az SSC.44. cikk (1) bekezdését.
SSC.38. CIKK
Csak B típusú jogszabályok vagy A és B típusú jogszabályok hatálya alá tartozó személyek
1.
Az a személy, aki egymást követően vagy váltakozva az A és B típusú jogszabályok hatálya alá tartozott, az 5. fejezet szerint jogosult ellátásokra, amely fejezetet értelemszerűen kell alkalmazni a (3) bekezdés figyelembevételével.
2.
Ha az érintett személy korábban B típusú jogszabályok hatálya alá tartozott, és akkor szenved el rokkantságot eredményező munkaképtelenséget, amikor A típusú jogszabályok hatálya alá tartozik, az érintett személy az SSC.36. cikk szerint az A típusú jogszabályok alapján részesül ellátásban a következő feltételekkel:
–
eleget tesz kizárólag az említett jogszabályok vagy más azonos típusú jogszabályok feltételeinek, szükség esetén az SSC.37. cikk figyelembevételével, de a B típusú jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő alkalmazásának mellőzésével, és
–
öregségi ellátásokat nem igényel, az SSC.43. cikk figyelembevételével.
3.
A Spanyol Királyság valamely intézménye által az igénylő rokkantsági fokára vonatkozóan hozott határozat kötelező Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye számára, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely intézménye által az igénylő rokkantsági fokára vonatkozóan hozott határozat kötelező a Spanyol Királyság intézménye számára.
SSC. 39. CIKK
A rokkantság súlyosbodása
1.
Amennyiben súlyosbodik a rokkantság, amely miatt egy személy a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint ellátásban részesül, a súlyosbodás figyelembevételével a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
(a)
az ellátásokat az értelemszerűen alkalmazott 5. fejezetnek megfelelően kell nyújtani;
(b)
ha azonban az érintett személy az A típusú jogszabályok hatálya alá tartozott, és az ellátás folyósítása óta nem tartozott a B típusú jogszabályok hatálya alá, az ellátást az SSC.36. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell nyújtani.
2.
Ha az (1) bekezdés szerint fizetendő ellátás vagy ellátások teljes összege alacsonyabb annak az ellátásnak az összegénél, amelyben az érintett személy a kifizetés tekintetében korábban illetékes intézmény költségén részesült, az említett intézmény e személy részére a két összeg különbözetének megfelelő kiegészítést fizet.
3.
Ha az érintett személy a Spanyol Királyság valamely intézményének, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely intézményének költségén nem jogosult ellátásra, a korábban illetékes intézmény az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújtja az ellátásokat, a súlyosbodás és adott esetben az SSC.37. cikk figyelembevételével.
SSC.40. CIKK
Rokkantsági ellátások átváltása öregségi ellátásokra
1.
A rokkantsági ellátásokat adott esetben öregségi ellátásokra kell átváltani az azon jogszabályban vagy jogszabályokban megállapított feltételek mellett, amely(ek) szerint azokat nyújtják, valamint az 5. fejezettel összhangban.
2.
Ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy mind a Spanyol Királyság jogszabályai szerint, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint öregségi ellátásra tarthat igényt az SSC.47. cikknek megfelelően, bármely olyan intézmény, amely a Spanyol Királyság jogszabályai szerint, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint rokkantsági ellátások biztosításáért felelős, az általa alkalmazott jogszabályok szerint továbbra is biztosítja azokat a rokkantsági ellátásokat az érintett személynek, amelyekre az adott személy jogosult, mindaddig, amíg az említett intézmény tekintetében az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, vagy más esetben amíg az érintett személy megfelel az ilyen ellátásokra vonatkozó feltételeknek.
3.
Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint biztosított rokkantsági ellátásokat az SSC.36. cikknek megfelelően öregségi ellátásokká alakítják át, és amennyiben az érintett személy még nem felel meg az említett ellátások igénybevételéhez a Spanyol Királyság jogszabályaiban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban megállapított feltételeknek, az érintett személy az átalakítás időpontjától rokkantsági ellátásokban részesül a Spanyol Királyságtól és/vagy – Gibraltár tekintetében – az Egyesült Királyságtól.
Az említett rokkantsági ellátásokat az 5. fejezetnek megfelelően nyújtják oly módon, mintha ezt a fejezetet kellett volna alkalmazni akkor, amikor a rokkantságot eredményező munkaképtelenség bekövetkezett, amíg az érintett személy eleget nem tesz az érintett nemzeti jogszabályok által megállapított, öregségi ellátásra való jogosultság feltételeinek, vagy – amennyiben nincs ilyen átváltásra vonatkozó rendelkezés – amíg az adott személy az utóbbi jogszabályok értelmében rokkantsági ellátásokra jogosult.
4.
Az SSC.36. cikk szerint biztosított rokkantsági ellátásokat az 5. fejezetnek megfelelően újraszámítják, amint a kedvezményezett megfelel a B típusú jogszabályokban a rokkantsági ellátásokra való jogosultság tekintetében megállapított feltételeknek, vagy amint az érintett személy öregségi ellátásban részesül.
SSC.41. CIKK
Köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendelkezések
Az SSC.7., az SSC.36., az SSC.38., az SSC.39., az SSC.40. cikket és az SSC.53. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyekre.
5. FEJEZET
ÖREGSÉGI ÉS TÚLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓI NYUGDÍJAK
SSC.42. CIKK
A gyermekneveléssel töltött időszakok figyelembevétele
1.
Amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai szerint a II. cím értelmében illetékes intézmény a Spanyol Királyság intézménye, vagy amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a II. cím értelmében illetékes intézmény Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye, a gyermeknevelési időszakokat nem veszik számításba, a Spanyol Királyság intézményének, vagy pedig Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményének, amely állam jogszabályait a II. cím értelmében az érintett személyre alkalmazni kellett azon az alapon, hogy az adott személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységet abban az időpontban, amikor e jogszabályok értelmében a gyermeknevelési időszak beszámítása az érintett gyermek tekintetében megkezdődött, e gyermeknevelési időszakot a saját jogszabályai szerinti gyermeknevelési időszakként kell továbbra is figyelembe vennie, úgy, mintha a gyermeknevelésre a saját területén került volna sor.
2.
Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érintett személy a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenysége miatt a Spanyol Királyság jogszabályainak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy kerül.
SSC.43. CIKK
Általános rendelkezések
1.
Az illetékes intézmények az ellátásra való jogosultságot vagy a Spanyol Királyság jogszabályai alapján állapítják meg, amennyiben az érintett személy az ellátás megállapítására vonatkozó kérelem benyújtásakor a spanyol jogszabályok hatálya alá tartozott, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján állapítják meg, amennyiben az érintett személy az ellátás megállapítására vonatkozó kérelem benyújtásakor Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, vagy mindkettő alapján; kivéve, ha az érintett személy kifejezetten kéri az öregségi ellátásokhoz való, a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, vagy mindkét Állam jogszabályai szerinti jogosultság megállapításának elhalasztását.
2.
Ha egy adott időpontban az érintett személy nem felel meg, illetve már nem felel meg a Spanyol Királyság jogszabályaiban megállapított feltételeknek, amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, vagy nem felel meg Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban megállapított feltételeknek, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, az SSC.45. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelő számítás elvégzésekor azok az intézmények, amelyek azokat a jogszabályokat alkalmazzák, amelyeknek a feltételei teljesültek, nem veszik figyelembe az azon jogszabályok szerint szerzett időszakokat, amelyeknek a feltételei nem vagy már nem teljesülnek, ha emiatt az ellátás összege csökkenne.
3.
A (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha az érintett személy kifejezetten kérte az öregségi ellátások megállapításának elhalasztását.
4.
Automatikusan új számítást végeznek, ha és amennyiben az egyéb jogszabályok szerint teljesítendő feltételeknek eleget tesznek, vagy ha a személy az (1) bekezdés szerint elhalasztott öregségi ellátás megállapítását kéri, kivéve, ha a más jogszabályok szerint szerzett időszakokat már figyelembe vették a (2) vagy (3) bekezdés értelmében.
SSC.44. CIKK
Az időszakok összesítésére vonatkozó különös rendelkezések
1.
Amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai egyes ellátások nyújtását attól teszik függővé, hogy a biztosítási időt kizárólag egy meghatározott tevékenységben munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként kell megszerezni, illetve olyan szakma keretében, amely a munkavállalók vagy önálló vállalkozók különleges rendszerébe tartozik, a Spanyol Királyság illetékes intézménye, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye csak akkor veszi figyelembe Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, illetve a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett időszakokat, ha azokat hasonló rendszerben vagy – ennek hiányában – ugyanazon szakma vagy adott esetben munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként ugyanazon tevékenység keretében szerezték. Ha az így szerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy a különleges rendszerben nem felel meg az ellátásokra előírt feltételeknek, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer, vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve, hogy az érintett személy csatlakozott e rendszerek valamelyikéhez.
2.
A Spanyol Királyság különleges rendszere, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság különleges rendszere keretében szerzett biztosítási időket a Spanyol Királyság általános rendszere, vagy ennek hiányában adott esetben – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely rendszere esetében – a Spanyol Királyság fizikai dolgozókra vagy szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszere szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság általános rendszere, vagy ennek hiányában adott esetben – a Spanyol Királyság valamely rendszere esetében – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság fizikai dolgozókra vagy szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszere szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához, feltéve, hogy az érintett személy az említett rendszerek közül egyhez vagy többhöz csatlakozott, abban az esetben is, ha az ilyen időszakokat – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely rendszere esetében – már figyelembe vették a Spanyol Királyság különleges rendszere keretében, vagy – a Spanyol Királyság valamely rendszere esetében – már figyelembe vették Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság különleges rendszere keretében.
3.
Amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere az ellátásokhoz való jogosultság megszerzését, megtartását vagy feléledését attól teszi függővé, hogy az érintett személy a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosítással rendelkezzen, ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha az érintett személy a Spanyol Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere szerint korábban biztosítással rendelkezett, és a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Spanyol Királyság jogszabályai szerint biztosítással rendelkezik, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere szerint korábban biztosítással rendelkezett, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint ugyanezen biztosítási eseményre vonatkozó biztosítással rendelkezik, amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai vagy egyedi rendszere szerint korábban biztosítással rendelkezett, vagy – ennek hiányában – ha a Spanyol Királyság jogszabályai szerint ugyanezen biztosítási esemény tekintetében ellátásra jogosult, amennyiben nem jogosult ellátásra Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint, vagy ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint ugyanezen biztosítási esemény tekintetében ellátásra jogosult, amennyiben nem jogosult ellátásra a Spanyol Királyság jogszabályai szerint. Ez utóbbi feltétel azonban az SSC.50. cikkben említett esetekben teljesítettnek tekintendő.
SSC.45. CIKK
Ellátások megállapítása
1.
Az illetékes intézmény kiszámítja az ellátásnak azt az összegét, amely a következők szerint járna:
(a)
az általa alkalmazott jogszabályok alapján, csak akkor, ha az ellátásra való jogosultság feltételeit kizárólag a nemzeti jog szerint teljesítették (független ellátás);
(b)
az elméleti összeg kiszámításával és ezt követően a tényleges összeg kiszámításával (arányos ellátás) a következőképpen:
(i)
az ellátás elméleti összege megegyezik azzal az összeggel, amelyet az érintett személy akkor igényelhetne, ha a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időt – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékessége esetén –, vagy ha Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időt – a Spanyol Királyság illetékessége esetén – az ellátás megállapításának időpontjában alkalmazott jogszabályok szerint szerezte volna. Ha e jogszabályok alapján az összeg nem függ a szerzett időszakok tartamától, azt az összeget kell az elméleti összegnek tekinteni;
(ii)
az illetékes intézmény ezt követően megállapítja az arányos ellátás tényleges összegét úgy, hogy az elméleti összegre az általa alkalmazott jogszabályok szerint a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően szerzett időszakok tartamának és mind a Spanyol Királyság jogszabályai, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően szerzett időszakok tartamának hányadosát alkalmazza.
2.
Szükség esetén az illetékes intézmény az (1) bekezdés a) és b) pontjával összhangban kiszámított összegre alkalmazhatja az általa alkalmazott jogszabályok szerint a csökkentésekre, felfüggesztésekre vagy visszavonásokra vonatkozó összes szabályt, az SSC.46–SSC.48. cikkben előírt korlátokon belül.
3.
Az érintett személy a Spanyol Királyság illetékes intézményeitől, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményeitől az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint kiszámított összegek közül a magasabb összegre jogosult.
4.
Ha a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban az (1) bekezdés a) pontja szerinti számítás eredményeként a független ellátás változatlanul megegyező vagy magasabb, mint az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított arányos ellátás, az illetékes intézmény eltekint az arányos számítástól, feltéve, hogy:
(a)
ezt a helyzetet az SSC-2. melléklet meghatározza;
(b)
nem alkalmazandó semmilyen, az SSC.47. és az SSC.48. cikkben említett halmozódásokat megelőző szabályokat tartalmazó jogszabály, kivéve, ha teljesülnek az SSC.48. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek; valamint
(c)
az adott esetben az SSC.50. cikk nem alkalmazandó sem a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett időszakokra vonatkozóan, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, sem Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerzett időszakokra vonatkozóan, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes.
5.
Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére az arányos számítás nem alkalmazandó az olyan ellátást nyújtó rendszerekre, amelyek esetében a kiszámításnál az időtartamok nem játszanak szerepet, figyelemmel arra, hogy ezek a rendszerek szerepelnek az SSC-2. mellékletben található felsorolásban. Ilyen esetekben az érintett személy a Spanyol Királyság jogszabályainak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak megfelelően kiszámított ellátásra jogosult.
SSC.46. CIKK
A halmozódás megakadályozását szolgáló szabályok
1.
Az ugyanazon személy által szerzett biztosítási idő alapján kiszámított vagy nyújtott öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátások halmozódását azonos típusú ellátások halmozódásának kell tekinteni.
2.
Azon ellátások halmozódását, amelyek az (1) bekezdés értelmében nem tekinthetők azonos típusúaknak, különböző típusú ellátások halmozódásának kell tekinteni.
3.
A következő rendelkezéseket kell alkalmazni a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai által a halmozódások megakadályozása céljából megállapított szabályokra az öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátásoknak azonos típusú ellátásokkal vagy különböző típusú ellátásokkal, illetve egyéb jövedelemmel történő halmozódása esetén:
(a)
az illetékes intézmény – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – a Spanyol Királyságban szerzett ellátást vagy jövedelmet, vagy – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság csak akkor veszi figyelembe, ha az általa alkalmazott jogszabályok előírják a területén kívül szerzett ellátások vagy jövedelmek figyelembevételét;
(b)
az illetékes intézmény – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – a Spanyol Királyság által fizetendő ellátások összegét, vagy – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által fizetendő ellátások összegét az adók, szociális biztonsági járulékok és egyéb hozzájárulások levonását megelőzően veszi figyelembe, kivéve, ha az általa alkalmazott jogszabályok a halmozódások megakadályozására vonatkozó szabályok alkalmazását az ilyen levonások utánra írják elő, a mellékletben megállapított feltételek és eljárások szerint;
(c)
az illetékes intézmény – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – nem veszi figyelembe a Spanyol Királyság jogszabályai szerint, vagy – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint önkéntes biztosítás vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás alapján szerzett ellátások összegét;
(d)
ha a halmozódás megakadályozása céljából a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság alkalmaz szabályokat, mivel az érintett személy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint azonos vagy különböző típusú ellátásokat, vagy Gibraltáron vagy a Spanyol Királyságban szerzett jövedelmet kap, a neki járó ellátást csak az ilyen ellátás vagy jövedelem összegével lehet csökkenteni.
SSC.47. CIKK
Azonos típusú ellátások halmozódása
1.
Ha a Spanyol Királyság jogszabályai és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint egyaránt járó azonos típusú ellátások halmozódnak, a Spanyol Királyság jogszabályaiban vagy az Egyesült Királyság jogszabályaiban a halmozódás megakadályozására megállapított szabályok nem alkalmazhatók az arányos ellátásra.
2.
A halmozódás megakadályozására szolgáló szabályok csak akkor vonatkoznak független ellátásra, ha a szóban forgó ellátás:
(a)
olyan ellátás, amelynek összege a biztosítási időszakok tartamától független; vagy
(b)
olyan ellátás, amelynek összegét egy fiktív időszak alapján határozták meg, amelyet a biztosítási esemény bekövetkezte és egy későbbi időpont között teljesítettnek tekintenek, és ez halmozódik:
(i)
egy azonos típusú ellátással, kivéve, ha a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság egyaránt megállapodást kötött arról, hogy elkerülik a fiktív időszak figyelembevételét egynél több alkalommal; vagy
(ii)
az a) pontban említett ellátással.
Az a) és b) pontban említett ellátásokat és megállapodásokat az SSC-3. melléklet sorolja fel.
SSC.48. CIKK
Különböző típusú ellátások halmozódása
1.
Ha a különböző típusú ellátások vagy egyéb jövedelmek felvétele a Spanyol Királyság jogszabályai és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai által a halmozódások megakadályozására egyaránt előírt szabályok alkalmazását igényli:
(a)
két vagy több független ellátás esetében, az illetékes intézmények az ellátás vagy ellátások vagy egyéb jövedelem összegét, azok figyelembevétele szerint, elosztják az említett szabályok hatálya alá tartozó ellátások számával; ennek a pontnak az alkalmazása azonban nem foszthatja meg az érintett személyt a nyugdíjas jogállásától e cím egyéb fejezeteinek alkalmazásában, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv mellékletében megállapított feltételek és eljárások szerint;
(b)
egy vagy több arányos ellátás esetében, az illetékes intézmények az SSC.45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett számításhoz meghatározott biztosítási idő arányának függvényében figyelembe veszik az ellátást vagy ellátásokat, illetve egyéb jövedelmet, valamint a halmozódás megakadályozását szolgáló szabályok alkalmazásához előírt összes elemet;
(c)
egy vagy több független ellátás és egy vagy több arányos ellátás esetében az illetékes intézmények az a) pontot értelemszerűen alkalmazzák a független ellátások tekintetében és a b) pontot az arányos ellátások tekintetében.
2.
Az illetékes intézmény nem alkalmazza a független ellátások esetében előírt felosztást, ha az általa alkalmazott jogszabályok előírják a különböző típusú ellátások vagy egyéb jövedelmek és az összes más elem figyelembevételét az SSC.45. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett biztosítási idők arányának függvényében megállapított részösszegek kiszámításához.
3.
Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai előírják, hogy nem szerezhető ellátásra való jogosultság abban az esetben, amikor az érintett személy egy másik típusú, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, illetve a Spanyol Királyság jogszabályai szerint fizetendő ellátásban vagy egyéb jövedelemben részesül.
SSC.49. CIKK
Az ellátások kiszámítására vonatkozó további rendelkezések
1.
Az SSC.45. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett elméleti és arányos összegek kiszámításakor a következő szabályokat kell alkalmazni:
(a)
ha mind a Spanyol Királyság jogszabályai szerint, mind Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően szerzett biztosítási idő teljes tartama hosszabb, mint a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai által a teljes ellátás folyósításához megkövetelt leghosszabb időtartam, a Spanyol Királyság illetékes intézménye – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes –, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – a megszerzett időszakok tartama helyett ezt a leghosszabb időtartamot veszi figyelembe; ez a kiszámítási módszer nem eredményezheti azt, hogy az ellátás nagyobb költséggel járjon az illetékes intézményre nézve, mint az általa alkalmazott jogszabályokban előírt teljes ellátás. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek összege független a biztosítási idő tartamától;
(b)
az egymást átfedő időszakok figyelembevételére szolgáló eljárást a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv melléklete állapítja meg;
(c)
ha a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai előírják, hogy az ellátásokat a jövedelmek, járulékok, a járulékalapok, növekmények, keresetek, egyéb (átlagos, arányos, átalány- vagy fiktív) összegek vagy ezek közül egynél több kombinációja alapján kell kiszámítani, az illetékes intézmény:
(i)
az ellátások kiszámításának alapját kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási időnek megfelelően határozza meg;
(ii)
amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, vagy amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint kiszámítandó összeg meghatározása céljából az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási időkre megállapított vagy rögzített ugyanazon elemeket használja fel; szükség esetén a Spanyol Királyság vonatkozásában, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vonatkozásában az SSC-4. mellékletben megállapított eljárásokkal összhangban;
(d)
ha a c) pont nem alkalmazható, mivel a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai előírják, hogy az ellátást a biztosítási időtől eltérő, az idővel össze nem függő más elemek alapján kell kiszámítani, az illetékes intézménynek figyelembe kell vennie – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett, vagy – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő tekintetében a felhalmozott tőke összegét, a felhalmozottnak tekintett tőke összegét vagy az általa alkalmazott jogszabályok szerinti kiszámításhoz szükséges bármely más elemet, osztva az ezen biztosítási időnek az érintett nyugdíjrendszerben megfelelő időegységekkel.
2.
A Spanyol Királyság által alkalmazott jogszabályoknak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által alkalmazott jogszabályoknak az ellátások kiszámításához figyelembe vett elemek értékállóságának biztosításával kapcsolatos rendelkezéseit adott esetben a Spanyol Királyság illetékes intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye által figyelembe veendő elemekre kell alkalmazni az (1) bekezdéssel összhangban, – amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes – a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett, vagy – amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő tekintetében.
SSC.50. CIKK
Egy évnél rövidebb biztosítási időszakok
1.
Az SSC.45. cikk (1) bekezdésének b) pontja ellenére a Spanyol Királyság intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye nem köteles ellátást nyújtani az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett olyan időszakok tekintetében, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezésekor figyelembe vesznek, ha:
(a)
az említett időszakok tartama egy évnél rövidebb; valamint
(b)
kizárólag az ilyen időszakok figyelembevételével az említett jogszabályok szerint nem keletkezik ellátásokra való jogosultság. E cikk alkalmazásában az „időszakok” jelentése az összes biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszak, amely az érintett ellátásra jogosít, vagy azt közvetlenül növeli.
2.
A Spanyol Királyság illetékes intézménye és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye egyaránt figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett időszakokat az SSC.45. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazásában.
3.
Ha az (1) bekezdés alkalmazásának következtében a Spanyol Királyság összes intézménye és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság összes intézménye egyaránt mentesülne kötelezettségei alól, az ellátásokat kizárólag a Spanyol Királyság olyan jogszabályai alapján nyújtják, amelyeknek feltételei legutóbb teljesültek, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság olyan jogszabályai alapján nyújtják, amelyeknek a feltételei legutóbb teljesültek, mintha az SSC.7. cikk és az SSC.44. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szerzett és figyelembe vett összes biztosítási időt a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerezték volna.
4.
Ez a cikk nem alkalmazandó az SSC-2. mellékletben felsorolt rendszerekre.
SSC.51. CIKK
Kiegészítés biztosítása
1.
Az ellátás kedvezményezettje, akire e fejezet vonatkozik, sem a Spanyol Királyságban – amennyiben lakóhelye a Spanyol Királyságban található, és amelynek jogszabályai szerint a részére ellátást kell biztosítani –, sem Gibraltáron – amennyiben lakóhelye Gibraltáron található, és amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a részére ellátást kell biztosítani – nem részesülhet az említett jogszabályok által az e fejezetnek megfelelően a kifizetéshez figyelembe vett valamennyi idő tartamával megegyező biztosítási időszakra megállapított minimális ellátásnál kisebb összegű ellátásban.
2.
A Spanyol Királyság illetékes intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye szükség esetén, amíg e személy lakóhelye a Spanyol Királyság területén, illetve Gibraltár területén található, e személy számára az e fejezet szerint járó ellátások teljes összege és a minimális ellátások összege közötti különbözettel egyenértékű kiegészítést fizet.
SSC.52. CIKK
Az ellátások újraszámítása és értékállóságának biztosítása
1.
Ha az ellátások meghatározásának módszere vagy az ellátások kiszámítási szabályai a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében módosulnak, vagy ha az érintett személy állapotában olyan érdemi változás következik be, amely a vonatkozó jogszabályok szerint az ellátás összegének kiigazításához vezetne, az SSC.45. cikknek megfelelően újraszámítást kell végezni.
2.
Másrészről, ha a megélhetési költségek emelkedése, a keresetek színvonalának emelkedése vagy más kiigazítást igénylő körülmény miatt a Spanyol Királyság ellátásait, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság ellátásait meghatározott összeggel vagy százalékos arányban megváltoztatják, ezt a meghatározott összeget vagy százalékos arányt közvetlenül kell alkalmazni az SSC.45. cikknek megfelelően meghatározott ellátásokra, az újraszámítás szükségessége nélkül.
SSC.53. CIKK
Köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendelkezések
1.
Az SSC.7. és az SSC.43. cikket, az SSC.44. cikk (3) bekezdését, valamint az SSC.45–SSC.52. cikket értelemszerűen kell alkalmazni a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerbe tartozó személyekre.
2.
Ha azonban a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben nyújtott ellátásokhoz való jogosultság megszerzését, megszüntetését, fenntartását vagy feléledését attól teszik függővé, hogy az összes biztosítási időt a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron egy vagy több, a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben szerezzék meg, vagy az összes biztosítási időt a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai ezzel egyenértékű időszakoknak tekintsék, a Spanyol Királyság illetékes intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye csak azokat az időszakokat veszi figyelembe, amelyek az általa alkalmazott jogszabályok alapján elismerhetők. Ha az így megszerzett időszakokat figyelembe véve az érintett személy nem elégíti ki az ellátások igénybevételéhez előírt feltételeket, ezeket az időszakokat az általános biztosítási rendszer, vagy annak hiányában adott esetben a fizikai dolgozókra vagy a szellemi munkavállalókra vonatkozó rendszer szerint kell figyelembe venni az ellátások nyújtásához.
3.
Ha a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerben nyújtott ellátásokat az utolsó jövedelem vagy egy referencia-időszakban kapott jövedelmek alapján számítják ki, a Spanyol Királyság illetékes intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye a számításhoz csak azokat a megfelelően átértékelt béreket veszi figyelembe, amelyeket az érintett személy abban az időszakban vagy időszakokban kapott, amikor az említett jogszabályok hatálya alá tartozott.
6. FEJEZET
MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK
SSC.54. CIKK
A biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő
összesítésére vonatkozó különös szabályok
1.
A Spanyol Királyság illetékes intézménye, amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését, illetve tartamát a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő megszerzésétől teszik függővé, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését, illetve tartamát a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, illetve a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt úgy veszi figyelembe, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna.
Ha azonban az alkalmazandó jogszabályok az ellátásokhoz való jogosultságot a megszerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időtől teszik függővé, a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti ilyen időszakokat nem lehet figyelembe venni, kivéve, ha az ilyen időszakokat biztosítási időnek tekintették volna, ha az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően szerezték volna meg.
2.
E cikk (1) bekezdésének alkalmazása, az érintett személy által az ellátások igénylése szerinti jogszabályoknak megfelelően legutóbb szerzett:
(a)
biztosítási időktől függ, ha az említett jogszabály biztosítási időt ír elő;
(b)
foglalkoztatásban töltött időszakoktól függ, ha az említett jogszabály foglalkoztatásban töltött időszakot ír elő;
(c)
önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakoktól függ, ha az említett jogszabály önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időszakot ír elő.
SSC.55. CIKK
A munkanélküli ellátás kiszámítása
1.
Amennyiben a munkanélküli ellátások kiszámítása az érintett személy korábbi keresetének vagy munkaviszonyból származó jövedelmének összegén alapul, – a Spanyol Királyság az illetékessége esetén – a Spanyol Királyság, vagy – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékessége esetén – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kizárólag az érintett személynek az illetékes Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az illetékes Egyesült Királyság jogszabályai szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutóbbi tevékenységéből származó keresetet vagy munkaviszonyból származó jövedelmet veszi figyelembe.
2.
Amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes, és a Spanyol Királyság által alkalmazott jogszabályok az ellátás összegének kiszámításához használt kereset vagy munkaviszonyból származó jövedelem meghatározásához meghatározott referencia-időszakot írnak elő, és az érintett személy a referencia-időszak egésze vagy egy része során Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, a Spanyol Királyság kizárólag azt a keresetet vagy munkaviszonyból származó jövedelmet veszi figyelembe, amely az érintett személynek az említett jogszabályok szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutóbbi tevékenységéből származik. Amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes, és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által alkalmazott jogszabályok az ellátás összegének kiszámításához használt kereset vagy munkaviszonyból származó jövedelem meghatározásához meghatározott referencia-időszakot írnak elő, és az érintett személy a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kizárólag azt a keresetet vagy munkaviszonyból származó jövedelmet veszi figyelembe, amely az érintett személynek az említett jogszabályok szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott legutóbbi tevékenységéből származik.
SSC.56. CIKK
Olyan munkanélküliek, akik a Spanyol Királyságban rendelkeztek lakóhellyel,
amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az illetékes,
vagy olyan munkanélküliek, akik Gibraltáron rendelkeztek lakóhellyel, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes
1.
Azok a teljesen, részlegesen vagy időszakosan munkanélkülivé vált személyek, akik a Gibraltáron folytatott legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük során a Spanyol Királyságban rendelkeztek lakóhellyel és továbbra is a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, kötelesek a gibraltári foglalkoztatási szolgálatok rendelkezésére állni. A gibraltári jogszabályoknak megfelelően úgy részesülnek ellátásban, mintha ott rendelkeznének lakóhellyel. Ezeket az ellátásokat Gibraltár intézménye biztosítja.
Azok a teljesen, részlegesen vagy időszakosan munkanélkülivé vált személyek, akik a Spanyol Királyságban folytatott legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységük során Gibraltáron rendelkeztek lakóhellyel és továbbra is Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, kötelesek a Spanyol Királyság foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére állni. A Spanyol Királyság jogszabályainak megfelelően úgy részesülnek ellátásban, mintha ott rendelkeznének lakóhellyel. Ezeket az ellátásokat a Spanyol Királyság intézménye biztosítja.
A munkanélküli ellátások egyösszegű átalányként is folyósíthatók.
2.
A teljes munkanélküli személyek kiegészítő lépésként a Spanyol Királyság illetékes foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére állhatnak, ha a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, vagy Gibraltár illetékes foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére állhatnak, ha Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel.
Azok a teljes munkanélküli személyek, akik a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységüket Gibraltáron folytatták és a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, vagy akik a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységüket a Spanyol Királyságban folytatták és Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, ezen túlmenően a spanyol jogszabályok alapján rendelkezésre álló kiegészítő munkanélküli ellátásokat igényelhetnek úgy, mintha a legutóbbi tevékenységi időszakuk alatt e jogszabályok hatálya alá tartoztak volna, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján rendelkezésre álló kiegészítő munkanélküli ellátásokat igényelhetnek úgy, mintha a legutóbbi tevékenységi időszakuk alatt e jogszabályok hatálya alá tartoztak volna.
3.
A (2) bekezdésben említett azon személyek, akiket munkakeresőként nyilvántartásba vettek a Spanyol Királyság illetékes foglalkoztatási szolgálatainál, amennyiben a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, vagy akiket nyilvántartásba vettek Gibraltár illetékes foglalkoztatási szolgálatainál, amennyiben Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel, esettől függően a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron szervezett ellenőrzési eljárás hatálya alá tartoznak, és kötelesek betartani a Spanyol Királyságban alkalmazandó jogszabályokban megállapított feltételeket, amennyiben a Spanyol Királyságban rendelkeznek lakóhellyel, vagy a Gibraltáron alkalmazandó jogszabályokban megállapított feltételeket, amennyiben Gibraltáron rendelkeznek lakóhellyel. Amennyiben az adott személy a legutóbbi tevékenységi helyén továbbra is munkakeresőként van nyilvántartva, eleget kell tennie az alkalmazandó kötelezettségeknek.
4.
A Spanyol Királyság, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elfogadja az e cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, különösen adott esetben az átalányösszegű kifizetések tekintetében, továbbá a Spanyol Királyság intézményei és szolgálatai, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei és szolgálatai közötti információcserére, együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.
Ami a biztosított tevékenység időszakaira és az ellátásokra vonatkozó információcserét és dokumentációt illeti, ezt a munkavégzés helye szerinti illetékes intézmény hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül elősegíti annak érdekében, hogy ne befolyásolja az ellátások elismerését, fenntartását, felfüggesztését, megszüntetését vagy újraindítását.
7. FEJEZET
ELŐNYUGDÍJAK
SSC.57. CIKK
Ellátások
Az SSC.7. cikk nem alkalmazandó, ha az alkalmazandó jogszabályok az előnyugdíjakat biztosítási és szolgálati idők megszerzésétől teszik függővé.
8. FEJEZET
CSALÁDI ELLÁTÁSOK
SSC.58. CIKK
A Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező családtagok
1.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személy – a Spanyol Királyság illetékessége esetén – a Spanyol Királyság jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a Gibraltáron lakóhellyel rendelkező családtagjai után is, mintha a családtagok a Spanyol Királyságban rendelkeznének lakóhellyel.
2.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személy – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékessége esetén – az Egyesült Királyság jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a Spanyol Királyságban lakóhellyel rendelkező családtagjai után is, mintha a családtagok Gibraltáron rendelkeznének lakóhellyel.
3.
A Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok a Gibraltáron, illetve a Spanyol Királyságban lakóhellyel rendelkező családtagjaik után a nyugdíjuk tekintetében illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályoknak megfelelően jogosultak családi ellátásokra.
SSC.59. CIKK
Halmozódás esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályok
1.
Amennyiben ugyanazon időszak és ugyanazon családtagok tekintetében a Spanyol Királyság jogszabályai, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai egyaránt rendelkeznek ellátásokról, a következő elsőbbségi szabályokat kell alkalmazni:
(a)
a Spanyol Királyság által, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által különböző alapon fizetendő ellátások esetében az elsőbbségi sorrend a következő: először a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységeken alapuló jogosultságok, másodszor a nyugdíj folyósításán alapuló jogosultságok, és végül a lakóhely alapján szerzett jogosultságok;
(b)
a Spanyol Királyság által, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által azonos alapon fizetendő ellátások esetében az elsőbbségi sorrendet a következő kiegészítő kritériumok alapján határozzák meg:
(i)
munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján megnyílt jogosultságok esetében: a gyermekek lakóhelye, feltéve, hogy ott folytatnak ilyen tevékenységet, továbbá kiegészítésként, megfelelő esetben az összeütköző jogszabályok által előírt ellátások közül a legmagasabb összeg. Ez utóbbi esetben az ellátások költségeit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv mellékletében megállapított kritériumoknak megfelelően kell megosztani;
(ii)
nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosultságok esetében: a gyermekek lakóhelye, feltéve, hogy az ottani jogszabályok szerint nyugdíj fizetendő, továbbá kiegészítésként, megfelelő esetben az összeütköző jogszabályok szerint a leghosszabb biztosítási idő.
2.
Halmozódó jogosultságok esetében a családi ellátásokat az (1) bekezdés szerint elsőbbséget élvezőként kijelölt jogszabályoknak megfelelően kell nyújtani. Az egyéb összeütköző jogszabályokból adódó családi ellátásokra való jogosultságot az előbb említett jogszabályok által előírt összegig felfüggesztik, és szükség esetén különbözeti kiegészítést nyújtanak az ezt meghaladó összegre. Ilyen különbözeti kiegészítést azonban nem kell biztosítani, ha a szóban forgó ellátásokra való jogosultság kizárólag a lakóhelyen alapul.
3.
Ha az SSC.57. cikk alapján családi ellátások iránti kérelmet nyújtanak be vagy a Spanyol Királyság illetékes intézményéhez, amelynek a jogszabályait alkalmazni kell, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményéhez, amelynek a jogszabályait alkalmazni kell, de nem az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti elsőbbség alapján:
(a)
az intézmény továbbítja a kérelmet a Spanyol Királyság illetékes intézményéhez, amelynek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkalmazni kell, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményéhez, amelynek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkalmazni kell, tájékoztatja az érintett személyt, és – a mellékletben foglalt, az ellátások ideiglenes folyósítására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül – szükség esetén biztosítja a (2) bekezdésben említett különbözeti kiegészítést;
(b)
a Spanyol Királyság illetékes intézménye, amelynek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkalmazni kell, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek a jogszabályait az elsőbbség alapján alkalmazni kell, a kérelmet úgy kezeli, mintha azt közvetlenül hozzá nyújtották volna be, és az ilyen kérelemnek az első intézményhez történő benyújtása napja az elsőbbségi intézményhez történő benyújtás napjának tekintendő.
SSC.60. CIKK
Ellátások nyújtása
Amennyiben az, akit családtagjai eltartásához ellátásban kell részesíteni, e családi ellátásokat nem veszi igénybe, az illetékes intézmény mentesül jogi kötelezettségei alól, ha ellátást nyújt azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, akik vagy amelyek az érintett családtagok eltartásáról ténylegesen gondoskodnak a spanyol királysági vagy a gibraltári lakóhelyük szerinti intézmény, illetve a spanyol királysági vagy a gibraltári lakóhelyük szerint illetékes hatóság által e célból kijelölt intézmény vagy szerv kérelmére és közvetítésével.
SSC.61. CIKK
Kiegészítő rendelkezések
1.
Ha az SSC.57. és SSC.58. cikk alapján kijelölt jogszabályok szerint az árvák részére folyósított kiegészítő vagy különleges családi ellátásokra nem szereznek jogosultságot, az ilyen ellátásokat alapértelmezetten és a fent említett jogszabályok szerint szerzett egyéb családi ellátásokon felül folyósítják, vagy a Spanyol Királyság jogszabályai alapján, amennyiben az elhunyt munkavállaló a leghosszabb időn át a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján, amennyiben az elhunyt munkavállaló a leghosszabb időn át Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozott, ha a jogosultság megszerzése az említett jogszabályokon alapul. Ha az említett jogszabályok szerint nem szereztek jogosultságot, az ilyen jogosultság megszerzésének feltételeit vagy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint kell megvizsgálni, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nem szereztek jogosultságot, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint kell megvizsgálni, amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai szerint nem szereztek jogosultságot, és az ellátásokat a Spanyol Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok hosszának csökkenő sorrendjében kell nyújtani, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nem szereztek jogosultságot, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok hosszának csökkenő sorrendjében kell nyújtani, amennyiben a Spanyol Királyság jogszabályai szerint nem szereztek jogosultságot.
2.
A nyugdíj vagy nyugdíjkiegészítés formájában fizetett ellátásokat az 5. fejezettel összhangban kell biztosítani és kiszámítani.
IV. CÍM
VEGYES RENDELKEZÉSEK
SSC.62. CIKK
Együttműködés
1.
A Spanyol Királyság illetékes hatóságai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai értesítik a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot a jogszabályaikban az SSC.4. cikk hatálya alá tartozó szociális biztonsági ágak tekintetében bekövetkezett minden olyan változásról, amely e jegyzőkönyv végrehajtását érinti vagy érintheti.
2.
Amennyiben e jegyzőkönyv nem írja elő, hogy ezekről az információkról értesíteni kell a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottságot, a Spanyol Királyság illetékes hatóságai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közlik egymással az e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében hozott azon intézkedéseket, amelyekről az (1) bekezdés szerint nem küldtek értesítést, és amelyek e jegyzőkönyv végrehajtása szempontjából relevánsak.
3.
E jegyzőkönyv alkalmazásában a Spanyol Királyság hatóságai és intézményei, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság azonban megállapíthatja a megtérítendő kiadások jellegét és azt az összeghatárt, amely felett a megtérítés igénybe vehető.
4.
A Spanyol Királyság hatóságai és intézményei és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai és intézményei e cím alkalmazása érdekében egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn.
5.
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást, és együtt kell működniük e jegyzőkönyv helyes végrehajtása biztosításának érdekében. A Spanyol Királyság közvetlenül érintett hatóságai és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közvetlenül érintett hatóságai közötti igazgatási megállapodás meghatározza a dokumentumok kiállításával, az információcserével, a konfliktusok rendezésével, valamint a követelések benyújtásával és rendezésével kapcsolatos együttműködési kötelezettség végrehajtásának eszközeit és eljárásait.
Az intézmények a helyes igazgatás elvének megfelelően kötelesek észszerű időn belül válaszolni minden kérdésre, és ezzel összefüggésben kötelesek az érintett személyeket ellátni minden olyan információval, amely az e jegyzőkönyv által rájuk ruházott jogok gyakorlásához szükséges.
Az érintett személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni vagy a Spanyol Királyság illetékes intézményeit, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményeit, valamint a lakóhely szerinti intézményeket a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásáról, amely befolyásolja az e jegyzőkönyv szerinti ellátásokra való jogosultságukat.
6.
Az (5) bekezdés harmadik albekezdésében megállapított tájékoztatási kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása maga után vonhatja a nemzeti jog szerinti arányos intézkedések alkalmazását. Mindazonáltal ezek az intézkedések egyenértékűek a hazai jogban hasonló helyzetekre alkalmazandó intézkedésekkel, és nem teszik lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé a gyakorlatban az igénylők e jegyzőkönyv szerinti jogainak gyakorlását.
7.
Az e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos olyan nehézségek esetén, amelyek egy, a hatálya alá tartozó személy jogait veszélyeztethetik, az illetékes intézmény vagy a lakóhely szerinti intézmény kapcsolatba lép a Spanyol Királyság intézményével (intézményeivel), amennyiben a Spanyol Királyság érintett, vagy kapcsolatba lép az Egyesült Királyság intézményével (intézményeivel), amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság érintett. Ha észszerű időn belül nem sikerül megoldást találni, a Felek bármelyike konzultációt kezdeményezhet a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság keretében.
8.
A Spanyol Királyság hatóságai, intézményei és bíróságai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai, intézményei és bíróságai nem utasíthatják el a hozzájuk benyújtott kérelmeket vagy egyéb dokumentumokat azon az alapon, hogy azok az Unió valamely hivatalos nyelvén – például angolul – készültek.
SSC.63. CIKK
Adatkezelés
1.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság progresszíven használja az új technológiákat az e jegyzőkönyv alkalmazásához szükséges adatok cseréje, kezelése és az azokhoz történő hozzáférés céljából.
2.
A Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság felelős az adatkezelési szolgáltatások saját részéről történő irányításáért.
3.
Az e jegyzőkönyvvel, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv mellékletével és az igazgatási megállapodással összhangban egy intézmény által küldött vagy kiadott elektronikus dokumentumot a Spanyol Királyság valamely hatósága vagy intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely hatósága vagy intézménye nem utasíthat vissza azon az alapon, hogy azt elektronikus úton kapta, ha a fogadó intézmény kinyilvánította, hogy képes elektronikus dokumentumokat fogadni. Az ilyen dokumentumok megjelenítése és rögzítése az eredeti dokumentum, illetve az általa érintett információ helyes és pontos megjelenítésének számít, feltéve, hogy nincs bizonyíték az ellenkezőjére.
4.
Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető érvényesnek, ha a rögzítéséhez használt számítógépes rendszer megfelelő biztonsági elemeket tartalmaz ahhoz, hogy a rögzített anyag módosítását, felfedését, vagy az ahhoz való jogtalan hozzáférést meg lehessen akadályozni. Lehetőséget kell teremteni a rögzített információ bármikori megjelenítésére azonnal olvasható formában.
SSC.64. CIKK
Kivételek
1.
A Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alkalmazásában bemutatandó iratok és okmányok tekintetében a Spanyol Királyság jogszabályaiban, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban előírt adó-, bélyegilleték-, eljárási vagy bejegyzési illetékmentességet vagy -csökkentést ki kell terjeszteni a Spanyol Királyság jogszabályai, illetve az e jegyzőkönyv alkalmazásában bemutatandó hasonló iratokra és okmányokra is, amennyiben a mentességről Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai rendelkeznek, vagy ki kell terjeszteni Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai, illetve az e jegyzőkönyv alkalmazásában bemutatandó hasonló iratokra és okmányokra is, amennyiben a mentességről a Spanyol Királyság jogszabályai rendelkeznek.
2.
Az e jegyzőkönyv alkalmazásában bemutatandó nyilatkozatok, okmányok és iratok mentesek a diplomáciai vagy konzuli hatóságok általi hitelesítéstől.
SSC.65. CIKK
Igények, nyilatkozatok vagy fellebbezések
Azt az igényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést, amelyet a Spanyol Királyság jogszabályainak, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásában a Spanyol Királyság hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához meghatározott időn belül be kellett volna nyújtani, el kell fogadni, ha azokat az előírt határidőn belül a Spanyol Királyság hasonló hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hasonló hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához benyújtották. Ez esetben az a hatóság, intézmény vagy bíróság, amelyhez az igény, nyilatkozat vagy fellebbezés beérkezik, késedelem nélkül, közvetlenül vagy az illetékes hatóságok közvetítésével továbbítja azt a Spanyol Királyság illetékes hatóságának, intézményének vagy bíróságának, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságának, intézményének vagy bíróságának. Az ilyen igény, nyilatkozat vagy fellebbezés illetékes hatósághoz, intézményhez vagy bírósághoz történő benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyik napon azt a Spanyol Királyság hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságához, intézményéhez vagy bíróságához benyújtották.
SSC.66. CIKK
Orvosi vizsgálatok
1.
A Spanyol Királyság jogszabályaiban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban előírt orvosi vizsgálatokat az illetékes intézmény kérelmére a Spanyol Királyság területén vagy Gibraltáron is elvégezheti az igénylő vagy az ellátásra jogosult személy tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti intézmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv mellékletében megállapított feltételek szerint.
2.
Az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint elvégzett orvosi vizsgálatokat olyannak kell tekinteni, mintha azokat a Spanyol Királyság vagy Gibraltár területén végezték volna.
SSC.67. CIKK
A járulékok beszedése és az ellátások visszatérítése
1.
A Spanyol Királyság intézményének, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményének járó járulékok beszedése és a Spanyol Királyság intézménye, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye által nyújtott, de nem járó ellátások visszatérítése végrehajtható a Spanyol Királyságban vagy Gibraltáron az utóbbi Állam megfelelő intézményének járó járulékok beszedésére és a jogosulatlanul felvett ellátások visszatérítésére vonatkozó eljárásoknak megfelelően és az alkalmazandó garanciák és kiváltságok alapján.
2.
Az igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak a járulékok, kamat és egyéb díjak beszedésére, illetve a Spanyol Királyság jogszabályai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint jogosulatlanul felvett ellátások visszatérítésére vonatkozó végrehajtható határozatait el kell ismerni, és végre kell hajtani a Spanyol Királyság illetékes intézményének, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményének kérelmére, az utóbbi Állam jogszabályaiban megállapított korlátokon belül és eljárásoknak megfelelően, valamint az utóbbi Állam hasonló határozataira alkalmazandó egyéb eljárások szerint. Ezeket a határozatokat végrehajthatónak kell nyilvánítani a Spanyol Királyságban, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban, ha azt a Spanyol Királyság jogszabályai és egyéb eljárásai, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai és egyéb eljárásai megkövetelik.
3.
A Spanyol Királyság intézményének, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményének követelései a Spanyol Királyságban zajló végrehajtási, csőd- vagy adósságrendezési eljárásokban – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményének követelései esetében –, vagy a Gibraltáron zajló végrehajtási, csőd- vagy adósságrendezési eljárásokban – a Spanyol Királyság intézményének követelései esetében – ugyanazon kiváltságokat élvezik, mint amilyeneket az utóbbi Állam jogszabályai a hasonló követelésekre megállapítottak.
4.
Az e cikk végrehajtására vonatkozó eljárást, a költségek megtérítésével együtt, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv melléklete vagy – szükség esetén és kiegészítő intézkedésként – a Spanyol Királyság, valamint Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti igazgatási megállapodások szabályozzák.
SSC.68. CIKK
Az intézmények jogai
1.
Ha egy személy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint a Gibraltáron bekövetkezett eseményekből eredő kár tekintetében ellátásban részesül, vagy pedig Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a Spanyol Királyságban bekövetkezett eseményekből eredő kár tekintetében ellátásban részesül, az ellátások nyújtására kötelezett intézmény jogaira a kártérítésre kötelezett harmadik személlyel szemben a következő szabályok vonatkoznak:
(a)
ha az ellátások nyújtására kötelezett intézményt az általa alkalmazott jogszabályok értelmében a kedvezményezettnek a harmadik személlyel szemben fennálló jogaival ruházzák fel, ezt a jogátruházást a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság is elismeri;
(b)
ha az ellátások nyújtására kötelezett intézmény közvetlen jogokkal rendelkezik a harmadik személlyel szemben, e jogokat a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság is elismeri.
2.
Ha egy személy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint a Gibraltáron bekövetkezett eseményekből eredő kár tekintetében ellátásban részesül, vagy pedig Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint a Spanyol Királyságban bekövetkezett eseményekből eredő kár tekintetében ellátásban részesül, az említett személy vagy az illetékes intézmény tekintetében az említett jogszabályok azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek meghatározzák azokat az eseteket, amikor a munkáltatók vagy alkalmazottaik polgári jogi felelősségét ki kell zárni.
Az (1) bekezdést kell alkalmazni az ellátások nyújtására kötelezett intézmény munkáltatókkal vagy azok alkalmazottaival szemben fennálló jogaira is, ha felelősségük nem zárható ki.
3.
Amennyiben az SSC.27. cikk (3) bekezdésével és az SSC.33. cikk (2) bekezdésével összhangban a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vagy illetékes hatóságaik megállapodást kötöttek arról, hogy lemondanak az egymás közötti megtérítésekről, vagy ha a megtérítés nem függ a ténylegesen nyújtott ellátások összegétől, a felelős harmadik féllel szembeni jogokra a következő szabályokat kell alkalmazni:
(a)
amennyiben a Spanyol Királyság intézménye, amennyiben a lakóhely vagy tartózkodási hely a Spanyol Királyságban található, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye, amennyiben a lakóhely vagy tartózkodási hely Gibraltárban található, ellátásokat nyújt valamely személynek a területén elszenvedett sérülés tekintetében, az intézmény az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban gyakorolja a jogátruházáshoz vagy a közvetlen keresetindításhoz való jogot a kár megtérítésére kötelezett harmadik féllel szemben;
(b)
az a) pont alkalmazásában:
(i)
az ellátásokban részesülő személyt úgy kell tekinteni, mintha a lakóhely vagy ideiglenes tartózkodási hely szerinti intézménynél lenne biztosítva; és
(ii)
az említett intézményt kell az ellátások biztosításáért felelős intézménynek tekinteni;
(c)
az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó marad az olyan ellátásokra nézve, amelyek nem tartoznak a lemondásról szóló megállapodás vagy olyan megtérítés hatálya alá, amely nem függ a ténylegesen nyújtott ellátások összegétől.
SSC.69. CIKK
A jogszabályok végrehajtása
A Spanyol Királyságban és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályok végrehajtására vonatkozó különös rendelkezéseket az SSC-4. melléklet tartalmazza.
V. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
SSC.70. CIKK
Egyéni jogok védelme
1.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nemzeti jogrendjükkel összhangban biztosítják, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv rendelkezései – akár közvetlenül, akár az e rendelkezéseket hatályba léptető nemzeti jogszabályok révén – törvényerőre emelkedjenek annak érdekében, hogy a jogi vagy természetes személyek a nemzeti bíróságok, igazságszolgáltatási fórumok és közigazgatási hatóságok előtt hivatkozhassanak az említett rendelkezésekre.
2.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítják a jogi és természetes személyek számára az e jegyzőkönyv szerinti jogaik hatékony védelméhez szükséges eszközöket, például azt, hogy panasszal fordulhassanak közigazgatási szervekhez, vagy hogy kielégítő és időben történő jogorvoslat céljából megfelelő bírósági eljárás keretében keresetet indíthassanak az illetékes bíróság előtt.
SSC.71. CIKK
Átmeneti rendelkezések
1.
E jegyzőkönyv az alkalmazásának kezdőnapját megelőző időszakra vonatkozóan nem keletkeztet jogokat.
2.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint az e jegyzőkönyv alkalmazásának kezdőnapját megelőzően szerzett biztosítási időt és adott esetben szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt figyelembe kell venni az e jegyzőkönyv alapján szerzett jogok meghatározásakor.
3.
Az (1) bekezdésre figyelemmel, e jegyzőkönyv szerint jogosultság keletkezik azon esemény tekintetében is, amely e jegyzőkönyv alkalmazásának kezdőnapja előtt következett be.
4.
Azt az ellátást, amelyet az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye miatt nem állapítottak meg, vagy amelyet felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére e jegyzőkönyvnek az érintett tagállamban való alkalmazásától folyósítani kell, feltéve, hogy az előzőleg meghatározott jogosultságokat egy összegben nem váltották meg.
5.
Annak a személynek a jogait, aki e jegyzőkönyvnek a Spanyol Királyságban vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban történő alkalmazását megelőzően nyugdíjban részesült, az érintett személy kérésére e jegyzőkönyv figyelembevételével felül lehet vizsgálni.
6.
Amennyiben a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet e jegyzőkönyv alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül nyújtják be, az e jegyzőkönyvvel összhangban szerzett jogok az említett időponttól hatályosak, és a Spanyol Királyságnak vagy – adott esetben – Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságnak a jogok elvesztésére vagy korlátozására vonatkozó jogszabályai az érintett személyekkel szemben nem érvényesíthetők.
7.
Ha a (4) vagy (5) bekezdésben említett kérelmet az e jegyzőkönyv alkalmazásának kezdőnapját követő kétéves időszak lejárta után nyújtják be, a nem elveszett és nem elévült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától hatályosak, az esettől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti kedvezőbb rendelkezésekre is figyelemmel.
SSC.72. CIKK
Módosítások
A személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság módosíthatja e jegyzőkönyv mellékleteit.
________________
32. MELLÉKLET
TARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE
VALAMINT KÜLÖNLEGES SZÜLÉSI ÉS ÖRÖKBEFOGADÁSI TÁMOGATÁSOK
AZ SSC.1. CIKK 29. PONTJÁBAN EMLÍTETTEK SZERINT
I.
Tartásdíj megelőlegezése
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Tartásdíj megelőlegezése a 2007. december 7-i 1618/2007. sz. királyi rendelet szerint.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Nem alkalmazandó.
II.
Különleges szülési és örökbefogadási támogatások
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Nem alkalmazandó.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Anyasági támogatás a gibraltári szociális biztonságról (biztosításról) szóló 1955. évi törvény 11. szakasza alapján.
________________
33. MELLÉKLET
OLYAN ESETEK, AMIKOR AZ ARÁNYOS SZÁMÍTÁSTÓL
EL KELL TEKINTENI, VAGY AZ NEM ALKALMAZANDÓ
AZ SSC.45. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT
1. rész
Olyan esetek, amikor az arányos számítástól el kell tekinteni
a jegyzőkönyv 45. cikkének (4) bekezdése alapján
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Nem alkalmazandó.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Nem alkalmazandó.
2. rész
Azok az esetek, amelyekben a jegyzőkönyv SSC.45. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Nem alkalmazandó.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Nem alkalmazandó.
________________
34. MELLÉKLET
AZ SSC.47. CIKK ALKALMAZÁSÁT LEHETŐVÉ TEVŐ
ELLÁTÁSOK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK
I.
A jegyzőkönyv 47. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett ellátások, amelyek összege független a szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő hosszától.
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Az általános és különleges rendszerek alapján nyújtott túlélő hozzátartozói nyugdíjak, a köztisztviselőkre vonatkozó különleges rendszer kivételével
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Túlélő hozzátartozói haláleseti támogatás, megözvegyült szülőnek járó támogatás és túlélő hozzátartozói nyugdíj a gibraltári szociális biztonságról (nyitott hosszú távú ellátási rendszer) szóló 1997. évi törvény és a gibraltári szociális biztonságról (zárt hosszú távú ellátási rendszer) szóló 1996. évi törvény szerint.
Rokkantsági nyugdíj és haláleseti juttatás a gibraltári szociális biztonságról (üzemi balesetbiztosítás) szóló 1952. évi törvény szerint.
II.
A jegyzőkönyv 47. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett ellátások, amelyek összegének meghatározása a biztosítási esemény bekövetkezése és egy későbbi időpont között megszerzettnek elismert fiktív időszakra való hivatkozással történik.
SPANYOL KIRÁLYSÁG
Nem alkalmazandó.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
Nem alkalmazandó.
III.
A jegyzőkönyv 47. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett megállapodások, amelyek célja ugyanazon fiktív időszak többszöri figyelembevételének megakadályozása:
Ilyen megállapodások megkötésére nem került sor.
_________________
35. MELLÉKLET
GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG VAGY SPANYOLORSZÁG
JOGSZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
(SSC.44. cikk (3) bekezdés, SSC.49. cikk (1) bekezdés és SSC.69. cikk)
(Egyenértékű a 883/2004/EK rendelet XI. mellékletével)
SPANYOL KIRÁLYSÁG
1.
E jegyzőkönyv SSC.45. cikke (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának végrehajtása céljából azokat az éveket, amelyeknek még el kell telniük ahhoz, hogy a munkavállaló elérje a közalkalmazotti státuszból nyugdíjazottakról szóló törvény (Ley de clases pasivas del Estado) egységes szerkezetbe foglalt szövegének 31. cikke (4) bekezdésében előírt nyugdíjkorhatár vagy a kötelező nyugdíjazás eléréséhez, csak akkor veszik figyelembe az államnak teljesített tényleges szolgálatként, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor, amelyből adódóan rokkantsági vagy haláleseti nyugdíj jár, a kedvezményezett a Spanyol Királyság közalkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerébe tartozott, vagy olyan tevékenységet végzett, amelyre e rendszer kiterjed, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor, amelyből adódóan nyugdíj jár, a kedvezményezett olyan tevékenységet végzett, amely szükségessé tette volna, hogy az érintett személy, ha a tevékenységet a Spanyol Királyságban végezte volna, a spanyol közalkalmazottakra, a fegyveres erőkre vagy az igazságszolgáltatásban dolgozókra vonatkozó különleges rendszerbe tartozzon.
2.
(a)
E jegyzőkönyv SSC.49. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a spanyol ellátások elméleti összegét az érintett személy által a spanyol szociális biztonsági rendszerbe teljesített utolsó járulékfizetést közvetlenül megelőző évek során ténylegesen befizetett járulékok alapján számítják ki. Ha a nyugdíj alapösszegének kiszámításakor Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti biztosítási és/vagy tartózkodási időket kell figyelembe venni, a Spanyol Királyságban azt a járulékalapot kell alkalmazni az említett időszakokra, amely időben a legközelebb esik a referencia-időszakokhoz, figyelembe véve a kiskereskedelmi árindex alakulását.
(b)
A kapott nyugdíj összegét növelni kell a minden egyes egymást követő évre az azonos jellegű nyugdíjakra kiszámított, értékállóságot biztosító növekmény összegével.
3.
A Gibraltárban szerzett olyan időszakok, amelyeket a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre vagy az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerben kell beszámítani, e jegyzőkönyv SSC.49. cikkének alkalmazásában ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint az időtartam szempontjából azokhoz legközelebb álló, köztisztviselőként Spanyolországban szerzett időszakok.
4.
Az általános szociális biztonsági törvény második átmeneti rendelkezésében említett, életkoron alapuló kiegészítés a jegyzőkönyv valamennyi olyan kedvezményezettje tekintetében alkalmazandó, akik nevében 1967. január 1-jét megelőzően járulékbefizetésre került sor a spanyol jog alapján; kizárólag a jelen célokból nem lehet e jegyzőkönyv SSC.6. cikkének alkalmazásában a Gibraltárban az említett időpont előtt jóváírt biztosítási időszakokat a Spanyol Királyságban befizetett járulékokkal azonosnak tekinteni. A tengerészekre vonatkozó különleges rendszer esetében az 1967. január 1-jének megfelelő időpont 1970. augusztus 1., a szénbányászok különleges szociális biztonsági rendszere esetében pedig 1969. április 1.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, GIBRALTÁR TEKINTETÉBEN
E melléklet alkalmazásában Gibraltár tekintetében nincsenek az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések.
_________________
36. MELLÉKLET
VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYVHÖZ
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
SSCI.1. CIKK
Fogalommeghatározások
1.
E melléklet alkalmazásában az SSC.1. cikkben foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.
2.
Az 1. bekezdésben említett fogalommeghatározásokon kívül:
(a)
„hozzáférési pont”: az alábbi funkciókat ellátó szerv:
(i)
elektronikus kapcsolattartó pont;
(ii)
automatikus útválasztás a cím alapján; valamint
(iii)
intelligens útválasztás olyan szoftver segítségével, amely lehetővé teszi az automatikus ellenőrzést és útválasztást (például mesterségesintelligencia-alkalmazás) és/vagy emberi beavatkozás;
(b)
„dokumentum”: az adathordozótól függetlenül, szerkezeténél fogva elektronikus úton történő adatcserére alkalmas adatcsoport, amelynek közlése a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet működésbe lépése érdekében szükséges;
(c)
„összekötő szerv”: a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által az SSC.4. cikkében említett egy vagy több szociális biztonsági ágazat tekintetében bejelentett szerv, amelynek feladata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet alkalmazásának céljait szolgáló tájékoztatási és segítségnyújtási kérelmekre való válaszadás és az e melléklet IV. címe alapján ráruházott feladatok ellátása;
(d)
„strukturált elektronikus dokumentum”: a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti elektronikus információcsere céljára tervezett strukturált dokumentum;
(e)
„elektronikus úton történő továbbítás”: elektronikus adatkezelési eszközök (beleértve a digitális tömörítést is) útján történő adattovábbítás vezetéken, rádión, optikai vagy más elektromágneses eljárással.
II. FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉS AZ ADATCSERÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
SSCI.2. CIKK
Az intézmények közötti adatcsere hatálya és szabályai
1.
E melléklet alkalmazásában a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai és intézményei, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyek közötti kommunikációnak a közszolgálatiság, a hatékonyság, az aktív segítségnyújtás, a gyors szolgáltatásnyújtás és – különösen a fogyatékkal élők és az idősek tekintetében – az akadálymentesség, ideértve az e-akadálymentességet is, elvein kell alapulnia.
2.
Az intézmények haladéktalanul rendelkezésre bocsátanak vagy kicserélnek minden olyan adatot, amely azon személyek jogainak és kötelezettségeinek megállapításához és meghatározásához szükséges, akikre a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvet alkalmazni kell. A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti adatközlés közvetlenül, maguk az intézmények között, vagy közvetve, az összekötő szerven keresztül történik.
3.
Amennyiben egy személy tévedésből olyan, a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén található, határon túli intézményhez nyújtott be információt, dokumentumokat vagy igényeket, amely nem az e melléklettel összhangban kijelölt intézmény, az információt, dokumentumokat vagy igényeket az előbbi intézménynek haladéktalanul továbbítania kell az e melléklet alapján kijelölt intézménynek, feltüntetve azt az időpontot, amikor azokat eredetileg benyújtották. Az utóbbi intézményre nézve ez az időpont kötelező. Mindazonáltal a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei nem vonhatók felelősségre, illetve az általuk hozott határozat nem tekinthető a mulasztásuk folytán hozott határozatnak kizárólag a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei általi késedelmes információ-, dokumentum- vagy igényléstovábbítás miatt.
4.
Amennyiben az adatok továbbítása közvetve, a rendeltetési hely összekötő szervén keresztül történik, az igénylésekre való válaszadás határidejét az igénynek az összekötő szerv általi kézhezvétele napjától kell számítani, úgy tekintve, mintha a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye vette volna őket kézhez.
SSCI.3. CIKK
Az érintett személyek és az intézmények közötti adatcserék hatálya és szabályai
1.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az érintett személyek rendelkezésére bocsássák a szükséges információkat annak érdekében, hogy tájékoztassák őket a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet által bevezetett változásokról, lehetővé téve számukra jogaik érvényesítését. A tagállamok a szolgáltatások felhasználóbarát jellegéről is rendelkeznek.
2.
Bármely, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személy köteles továbbítani a megfelelő intézménynek minden tájékoztatást, dokumentumot vagy bizonyítékot, amely a helyzete, a családja helyzete, továbbá a jogai és kötelezettségei megállapításához, azok fenntartásához, valamint az alkalmazandó jogszabályok és az azok alapján fennálló kötelezettségei meghatározásához szükséges.
3.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet alkalmazása által megkívánt mértékben az illetékes intézmények a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályaiban előírt valamennyi határidőn belül minél hamarabb és minden esetben továbbítják az információkat és kiállítják a dokumentumokat az érintett személyek számára.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megfelelő intézményének közvetlenül, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti állam összekötő szervén keresztül értesítenie kell döntéséről a Gibraltárban vagy a Spanyol Királyságban lakó vagy tartózkodó igénylőt. Az ellátás elutasítása esetén meg kell neveznie az elutasítás okait, a jogorvoslati lehetőségeket és fellebbezési határidőket. E határozat egy példányát megküldik a többi érintett intézmény számára.
SSCI.4. CIKK
Formanyomtatványok, dokumentumok és az adatcsere módszerei
1.
A (2) bekezdésre figyelemmel, a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nevében e melléklet végrehajtása céljából kibocsátott formanyomtatványok és dokumentumok szerkezetéről, tartalmáról és formátumáról a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai állapodnak meg.
2.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által meghatározott ideig tartó átmeneti időszak alatt az illetékes intézmények által a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépése előtt közvetlenül kiadott, adott formátumú valamennyi formanyomtatvány és dokumentum a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv alkalmazásában érvényesnek tekintendő és – adott esetben – továbbra is használandó az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából. Az említett átmeneti időszak előtt vagy alatt kiadott formanyomtatványok és dokumentumok érvényességük végéig vagy visszavonásukig érvényesek. Az e bekezdéssel összhangban érvényes formanyomtatványok és dokumentumok magukban foglalják a személy társadalombiztosítási helyzetét tanúsító hordozható dokumentumokat, amelyek szükségesek a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv alkalmazhatóságához.
3.
Az intézmények vagy összekötő szervek közötti adattovábbítás a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjén keresztül is történhet. Amennyiben az (1) bekezdésben említett formanyomtatványok és dokumentumok cseréje a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjén keresztül történik, tiszteletben kell tartani az adott rendszerre vonatkozó szabályokat.
4.
Amennyiben az intézmények vagy a kapcsolattartó szervek közötti adattovábbítás a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjén keresztül történik, a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság viseli a kapcsolódó költségeket.
5.
Amennyiben az intézmények vagy összekötő szervek közötti adattovábbítás nem a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjén keresztül történik, az érintett intézmények és összekötő szervek az adott esetnek megfelelő megállapodást alkalmazzák, és amennyire lehetséges, előnyben részesítik az elektronikus eszközök használatát.
6.
Az érintett személyekkel való kapcsolattartás során a megfelelő intézmények az adott esetnek megfelelő megállapodást alkalmazzák, és amennyire lehetséges, előnyben részesítik az elektronikus eszközök alkalmazását.
SSCI.5. CIKK
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által
kiállított dokumentumok és bizonyítékok
jogi értéke
1.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye által a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet alkalmazása céljából egy személy helyzetének bemutatására kiállított dokumentumokat, valamint a dokumentumok kiállításának alapjául szolgáló bizonyítékokat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság intézményei mindaddig elfogadják, amíg azokat a kiállító Állam, azaz a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság vissza nem vonja vagy érvénytelenné nem nyilvánítja.
2.
Amennyiben a dokumentum érvényessége vagy az abban szereplő bejegyzések alapját képező tények pontossága tekintetében kétség merül fel, a dokumentumot átvevő intézmény kéri a kiállító intézménytől a szükséges pontosításokat, valamint adott esetben a dokumentum visszavonását. A kiállító intézmény felülvizsgálja a dokumentum kiállításának alapját képező indokokat és szükség esetén visszavonja a dokumentumot.
3.
A (2) bekezdés értelmében az érintett személy által szolgáltatott információ, a dokumentum vagy bizonyíték megalapozottsága vagy az azokban szereplő bejegyzések alapját képező tények tekintetében felmerült kétség esetén a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény az illetékes intézmény kérésére – ha ez lehetséges – elvégzi ezen információ vagy dokumentum szükséges ellenőrzését.
SSCI.6. CIKK
Jogszabályok ideiglenes alkalmazása és ellátások ideiglenes nyújtása
1.
Ha e melléklet eltérően nem rendelkezik, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok azonosítása tekintetében a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményeinek vagy hatóságainak álláspontja eltér, az érintett személyre átmenetileg a két állam valamelyikének jogszabályait kell alkalmazni, az elsőbbséget az alábbiak szerint megállapítva:
(a)
ha a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység gyakorlása kizárólag egy helyen történik, azon Állam jogszabályai alkalmazandók, ahol a személy munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységét ténylegesen gyakorolja;
(b)
a lakóhely szerinti jogszabályok, ha az érintett személy a Spanyol Királyságban és Gibraltárban is folytat munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet;
(c)
minden egyéb esetben, ha az érintett személy mind a Spanyol Királyságban, mind Gibraltárban gyakorol tevékenységet, akkor a Spanyol Királyság jogszabályai vagy az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó jogszabályai közül azok, amelyek alkalmazását először kérték.
2.
Amennyiben a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei vagy hatóságai között véleménykülönbség alakul ki azzal kapcsolatban, hogy melyik intézménynek kell pénzbeli vagy természetbeni ellátást nyújtania, az az érintett személy, aki, ha nem merült volna fel vita, jogosult lenne az ellátások igénylésére, ideiglenesen jogosult a lakóhelye szerinti intézmény által alkalmazott jog által előírt ellátásra.
3.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem az ideiglenes tagság szerinti állam jogszabályai alkalmazandók, vagy ha az ellátást ideiglenes alapon nyújtó intézmény nem az illetékes intézmény, az illetékesnek bizonyuló intézményt – visszaható hatállyal, úgy tekintve, mintha az álláspontbeli különbség nem állt volna fenn – az ideiglenes tagság időpontjától vagy a kérdéses ellátás első ideiglenes folyósításától kezdődően illetékesnek kell tekinteni.
4.
Szükség esetén az illetékesként megjelölt intézmény és az az intézmény, amely ideiglenesen folyósított pénzbeli ellátásokat vagy amelynek ideiglenesen járulékokat fizettek, az e melléklet IV. címében szereplő szabályoknak megfelelően rendezi az érintett személy pénzügyi helyzetét az ideiglenesen befizetett járulékok és adott esetben az ideiglenesen folyósított pénzbeli ellátások tekintetében.
Az illetékes intézmény e melléklet IV. címével összhangban a valamely intézmény által a (2) bekezdéssel összhangban ideiglenesen nyújtott valamennyi természetbeni ellátást megtéríti.
SSCI.7. CIKK
Az ellátások és járulékok ideiglenes számítása
1.
E melléklet eltérő rendelkezése hiányában, ha egy személy a jegyzőkönyv értelmében ellátásra jogosult vagy járulékfizetésre kötelezett, és az Egyesült Királyság illetékes intézménye nem rendelkezik a gibraltárbeli, vagy a Spanyol Királyság illetékes intézménye nem rendelkezik Gibraltár tekintetében az egyesült királyságbeli helyzetre vonatkozó valamennyi, az ellátás vagy a járulék végleges összegének kiszámításához szükséges információval, ezen intézmény az ellátást az érintett személy kérelmére ideiglenesen megadja, illetve ideiglenes járulékot számít ki, ha a kiszámítás az intézmény rendelkezésére álló információk alapján lehetséges.
2.
Az érintett ellátás vagy járulék új számítását azonnal el kell készíteni, amint az érintett intézmény hozzájutott valamennyi szükséges bizonyítékhoz vagy igazoló dokumentumhoz.
III. FEJEZET
EGYÉB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV VÉGREHAJTÁSA TEKINTETÉBEN
SSCI.8. CIKK
Hatóságok és intézmények közötti további eljárások
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve azok illetékes hatóságai az e mellékletben előírtaktól eltérő eljárásokban is megállapodhatnak, amennyiben ezek az eljárások nem sértik az érintett személyek jogait vagy kötelezettségeit.
SSCI.9. CIKK
Az ellátások halmozódásának megakadályozása
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv egyéb rendelkezései ellenére, amennyiben a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján járó ellátásokat kölcsönösen csökkentik, felfüggesztik vagy visszavonják, azokat az összegeket, amelyeket – attól függően, hogy melyik érintett – a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai által előírt csökkentési, felfüggesztési vagy visszavonási szabályok szigorú alkalmazása esetén nem fizetnének ki, el kell osztani a csökkentendő, felfüggesztendő vagy visszavonandó ellátások számával.
SSCI.10. CIKK
Időszakok összesítése
1.
Az SSC.7. cikk alkalmazásában az illetékes intézmény kapcsolatba lép azzal az intézménnyel, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy korábban tartozott, az utóbbi jogszabályai alapján megszerzett valamennyi időszak meghatározása érdekében.
2.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján megszerzett vonatkozó biztosítási, munkavállalási vagy önállói vállalkozói időszakokat hozzá kell adni az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok alapján megszerzett ilyen jellegű időszakokhoz, amennyiben az SSC.7. cikk alkalmazása szempontjából szükséges, feltéve, hogy ezek az időszakok nem fedik egymást.
3.
Amennyiben a biztosítási időszak, amelyet a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján kötelező biztosítás keretében szereztek meg, egybeesik az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó jogszabályai vagy a Spanyol Királyság jogszabályai alapján önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében megszerzett biztosítási időszakkal, csak a kötelező biztosítás alapján megszerzett időszakot kell figyelembe venni.
4.
Amennyiben a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján megszerzett biztosítási, egyenértékűnek nem minősülő időszak egybeesik az Egyesült Királyság Gibraltárra vonatkozó jogszabályai vagy a Spanyol Királyság jogszabályai szerint egyenértékűnek minősülő időszakkal, kizárólag a nem egyenértékű időszakot kell figyelembe venni.
5.
Bármely, a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján egyenértékűnek tekintett időszakot csak az az intézmény veszi figyelembe, amely azokat a jogszabályokat alkalmazza, amelyek hatálya alá az érintett személy ezen időszak előtt utoljára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha az érintett személy az említett időszak előtt nem tartozott kötelezően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá, az említett időszakot követően az érintett személyre először kötelezően alkalmazandó jogszabályokat alkalmazó intézmény veszi figyelembe az említett időszakot.
6.
Abban az esetben, ha nem lehet pontosan meghatározni azt az időszakot, amelyben bizonyos biztosítási vagy tartózkodási időszakokat a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján megszereztek, vélelmezni kell, hogy ezek az időszakok nem fedik át egymást Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időszakokkal, és – ha az az érintett személy számára előnyös – figyelembe kell őket venni, amennyiben észszerűen számításba vehetők.
SSCI.11. CIKK
Az időszakok átváltásának szabályai
1.
Amennyiben a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai alapján megszerzett időszakokat Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság jogszabályaiban megállapítottól eltérő egységekben fejezik ki, az SSC.7. cikk szerinti összesítés céljából szükséges átváltást a következő szabályok szerint kell elvégezni:
(a)
az átváltás alapjául a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei közül azon állam intézménye által közölt időszak szolgál, amelynek jogszabályai alapján az időszakot megszerezték;
(b)
az időszakokat napokban kifejező rendszerek esetében a napokról más egységekre, illetve fordítva történő átváltás, valamint a napokon alapuló különböző rendszerek közötti átváltás számítása az alábbi táblázat szerint történik:
|
Rendszer alapja
|
1 napnak megfelelő időtartam
|
1 hétnek megfelelő időtartam
|
1 hónapnak megfelelő időtartam
|
1 negyedévnek megfelelő időtartam
|
Napok maximális száma egy naptári évben
|
|
5 nap
|
9 óra
|
5 nap
|
22 nap
|
66 nap
|
264 nap
|
|
6 nap
|
8 óra
|
6 nap
|
26 nap
|
78 nap
|
312 nap
|
|
7 nap
|
6 óra
|
7 nap
|
30 nap
|
90 nap
|
360 nap
|
(c)
az időszakokat a napoktól eltérő egységekben kifejező rendszerek esetében:
(i)
három hónap vagy 13 hét egy negyedévnek felel meg, és fordítva;
(ii)
egy év négy negyedévnek, 12 hónapnak vagy 52 hétnek felel meg, és fordítva;
(iii)
a hetek hónapokra való átváltása esetében, illetve fordítva, a heteket és a hónapokat a hatnapos rendszereknek a b) albekezdés táblázata szerinti átváltási szabályai szerint kell napokra átváltani;
(d)
törtszámokban kifejezett időszakok esetében a számokat a b) és c) albekezdésben meghatározott szabályok alkalmazásával a legközelebbi kisebb egész számra kell váltani. A tört éveket hónapokra kell átváltani, kivéve, ha az adott rendszer negyedéveken alapul;
(e)
amennyiben az ezen bekezdés alapján végzett átváltás eredménye egy egység törtrésze, a legközelebbi magasabb egész számot kell az e bekezdés szerinti átváltás eredményének tekinteni.
2.
Az (1) bekezdés alkalmazása az egy naptári év alatt szerzett időszakok teljes összegére vonatkozóan nem haladhatja meg az (1) bekezdés b) pontjában foglalt táblázat utolsó oszlopában jelzett napok számát, 52 hetet, 12 hónapot vagy négy negyedévet. Amennyiben az átváltandó időszakok megfelelnek az időszakok – a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közül – azon Állam jogszabályai szerinti éves maximális mennyiségének, amelyben megszerezték őket, az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezhet egy naptári éven belül rövidebb időszakokat, mint az időszakoknak az érintett jogszabályok szerinti éves lehetséges maximális mennyisége.
3.
Az átváltást vagy egyetlen, valamennyi összesítetten közölt időszakot lefedő műveletben kell végrehajtani, vagy minden egyes év vonatkozásában, amennyiben az időszakokat éves alapon közölték.
4.
Ha egy intézmény az időszakokat napokban fejezi ki, egyúttal azt is jelzi, hogy az általa alkalmazott rendszer ötnapos, hatnapos vagy hétnapos.
II. CÍM
AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA
SSCI.12. CIKK
Az SSC.11., SSC.12. és SSC.13. cikkel kapcsolatos részletek
1.
Az SSC.11. cikk (1) és (2) bekezdésének és SSC.12. cikkének alkalmazásában az „aki tevékenységeit szokásosan abban az Államban végzi” kifejezés olyan munkáltatóra utal, aki a letelepedése szerinti Állam, Gibraltár vagy a Spanyol Királyság területén szokásos jelleggel – a kizárólag belső igazgatási tevékenységektől eltérő – érdemi tevékenységeket folytat, figyelembe véve az adott vállalkozás által folytatott tevékenységek minden jellemző ismérvét. A releváns ismérveknek kapcsolódniuk kell az egyes munkáltatók egyedi jellemzőihez és a tevékenységek valódi jellegéhez.
2.
Az SSC.11. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában a „szokásosan határ menti ingázó önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy” kifejezés olyan személyre utal, aki Gibraltár vagy a Spanyol Királyság közül a letelepedése szerinti állam területén szokásos jelleggel érdemi tevékenységet folytat. Különösen, a személynek egy bizonyos idő óta gyakorolnia kellett tevékenységét már azon nap előtt, amikor a cikk rendelkezéseiből számára fakadó előnyöket igénybe kívánja venni, és bármely, a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltárban átmenetileg folytatott tevékenység ideje alatt Gibraltár vagy a Spanyol Királyság közül a letelepedése szerinti államban teljesítenie kell a tevékenysége gyakorlásához szükséges követelményeket, hogy visszatértekor folytatni tudja azt.
3.
Az SSC.11. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában az az ismérv, amely alapján megállapítható, hogy egy önálló vállalkozó által a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltárban megkezdett tevékenység „hasonló”-e a rendesen gyakorolt önálló tevékenységhez, a tevékenység tényleges jellege, és nem az, hogy e tevékenység a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltárban esetlegesen foglalkoztatotti vagy önálló vállalkozói tevékenységnek minősül.
4.
Az SSC.13. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a „Spanyol Királyságban és Gibraltárban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy” olyan személy, aki ugyanazon vállalkozás vagy munkáltató vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazásában, a Spanyol Királyságban és Gibraltárban egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló tevékenységet folytat.
5.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címének alkalmazása céljából a „bejegyzett székhely vagy üzletviteli hely” az a bejegyzett székhely vagy üzletviteli hely, ahol a vállalkozás lényeges döntéseit hozzák, és központi ügyviteli feladatait ellátják.
6.
Az SSC.13. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet munkavállalói viszonyban álló olyan tagja, aki rendszerint a Spanyol Királyságban és Gibraltárban nyújt légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat, a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közül azon Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a hazai bázis található.
7.
Az SSC.13. cikk szerint alkalmazandó jogszabályok meghatározásának céljából az elhanyagolható tevékenységeket nem kell figyelembe venni. Az SSCI.15. cikket az e cikk szerinti valamennyi esetben alkalmazni kell.
8.
Az SSC.13. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a „Spanyol Királyságban és Gibraltárban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy” különösen olyan személy, aki a Spanyol Királyságban és Gibraltárban egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló, önálló vállalkozói tevékenységet folytat, tekintet nélkül ezen tevékenységek jellegére.
9.
Az (1) és a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységeknek az SSC.11. cikk alá tartozóktól való megkülönböztetése érdekében a lakóhelyen folytatott tevékenység időtartama (azaz állandó vagy esetleges, illetve átmeneti jellege) a meghatározó. E célból az összes releváns tényt, beleértve a munkavállalók esetében különösen a munkavégzés munkaszerződésben megjelölt helyét, meg kell vizsgálni.
10.
Az SSC.11. cikk alkalmazásában a „munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység lényeges része” Spanyol Királyságban vagy Gibraltárban való gyakorlása azt jelenti, hogy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó tevékenységeinek mennyiségileg jelentős részét ott gyakorolja, anélkül, hogy szükségszerűen e tevékenységek főbb részéről lenne szó.
Annak meghatározásakor, hogy a tevékenységek jelentős része a Spanyol Királyságban vagy Gibraltárban zajlik-e, az alábbi iránymutató jellegű ismérveket kell figyelembe venni:
(a)
munkavállalói tevékenység esetén a munkaidőt és/vagy a díjazást; valamint
(b)
önálló vállalkozói tevékenység esetén a forgalmat, a munkaidőt, a nyújtott szolgáltatások számát és/vagy a jövedelmet.
A fent említett ismérvek tekintetében a 25 %-nál kisebb arányú megfelelés – amit átfogó értékelés keretében kell megállapítani – azt jelzi, hogy a tevékenységek jelentős része nem a Spanyol Királyságban vagy Gibraltárban folyik.
11.
Az SSC.13. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában egy önálló vállalkozó „érdekeltségeinek központját” úgy kell meghatározni, hogy figyelembe veszik szakmai tevékenységei valamennyi elemét, különösen az üzletvitel rögzített és állandó helyét, a gyakorolt tevékenység a szokásos jellegét vagy időtartamát, a nyújtott szolgáltatások számát, valamint az érintett személynek az összes körülményből kikövetkeztethető szándékát.
12.
A (6) és (7) bekezdés szerinti alkalmazandó jogszabályok meghatározásához az érintett intézmények figyelembe veszik a következő 12 naptári hónapra előre jelzett helyzetet.
13.
Abban az esetben, ha egy személy a munkavállalói tevékenységét a Spanyol Királyságban és Gibraltárban, a Spanyol Királyság és Gibraltár területén kívül letelepedett munkáltató számára végzi, és amennyiben ez a személy Gibraltárban vagy a Spanyol Királyságban rendelkezik lakóhellyel anélkül, hogy ott érdemi tevékenységet folytatna, akkor a lakóhelye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.
SSCI.13. CIKK
Az SSC.10. cikk (3) bekezdése b) pontjának, (4) bekezdésének,
valamint az SSC.11. cikk és az SSC.12. cikk alkalmazására vonatkozó eljárások
1.
Amennyiben az SSCI.14. cikke másképp nem rendelkezik, ha egy személy a Spanyol Királyságban folytatja tevékenységét, ahol a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe alapján Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes, illetve Gibraltárban, ahol a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe alapján a Spanyol Királyság illetékes, a munkáltató vagy – tevékenységét nem munkavállalóként gyakorló személy esetében – maga az érintett személy erről tájékoztatja, lehetőleg előzetesen, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményét, vagy a Spanyol Királyság illetékes intézményét, amelynek jogszabályait alkalmazni kell. Ezen intézmény kiállítja az érintett személy számára az SSCI.15. cikke (2) bekezdésében említett tanúsítást, valamint a tevékenység gyakorlása szerinti Állam, azaz a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által kijelölt intézmény számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az e személyre e jegyzőkönyv SSC.10. cikke (3) bekezdésének b) pontja, SSC.11. vagy SSC.12. cikke szerint alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt.
2.
Az SSC.10. cikk (4) bekezdése szerinti munkáltató, akinek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy üzletviteli helye Gibraltárban található, és akinek a Spanyol Királyság lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén munkavállalója van, vagy akinek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy üzletviteli helye a Spanyol Királyságban található, és akinek Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén munkavállalója van, tájékoztatja, lehetőleg előzetesen, Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság illetékes intézményét az alkalmazandó jogszabályokról. Az említett intézmény haladéktalanul hozzáférhetővé teszi az SSC.10. cikkének (4) bekezdése szerint az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információt a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatósága által kijelölt intézmény részére, amelynek a lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén a munkavállalót foglalkoztatni fogják.
SSCI.14. CIKK
Az SSC.13. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás
1.
Az a személy, aki a Spanyol Királyságban vagy Gibraltárban folytat tevékenységet, tájékoztatja erről a lakóhelye szerinti illetékes hatóság által kijelölt intézményt.
2.
A lakóhely szerinti kijelölt intézmény haladéktalanul meghatározza az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat, tekintettel az SSC.13. és az SSCI.12. cikkre. E kezdeti meghatározás ideiglenes jellegű. Az intézmény az általa ideiglenesen meghatározott jogszabályokról tájékoztatja a másik, a tevékenység folytatása szerinti állam kijelölt intézményét.
3.
Az alkalmazandó jogszabályok (2) bekezdésben előírt ideiglenes meghatározása két hónapon belül véglegessé válik azt követően, hogy a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közül az érintett állam illetékes hatóságai által kijelölt intézmény arról a (2) bekezdésnek megfelelően értesítést kapott, kivéve, ha az alkalmazandó jogszabályokat a (4) bekezdés alapján már előzőleg véglegesen meghatározták, vagy ha az érintett intézmény e két hónapos időszak végéig tájékoztatja a lakóhely szerinti illetékes hatóság által kijelölt intézményt arról, hogy a meghatározást nem tudja még elfogadni, vagy az azzal kapcsolatos álláspontja eltérő.
4.
Ha az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos bizonytalanság a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményei vagy hatóságai közötti kapcsolatfelvételt igényel, a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által kijelölt intézmények vagy maguk az illetékes hatóságok közül egy vagy több kérelmére az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat közös megegyezéssel kell meghatározni, tekintetbe véve az SSC.13. cikk rendelkezéseit és az SSCI.12. cikk vonatkozó rendelkezéseit.
Amennyiben az érintett intézmények vagy illetékes hatóságok álláspontja különböző, e szervek a fent meghatározott feltételeknek megfelelően megállapodásra törekednek, és az SSCI.6. cikk alkalmazandó.
5.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek jogszabályait akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmazandóként határozták meg, haladéktalanul értesíti erről az érintett személyt.
6.
Amennyiben az érintett személy elmulasztja közölni az (1) bekezdésben említett információt, e cikket a lakóhelye szerinti illetékes hatóság által kijelölt intézmény kezdeményezésére alkalmazni kell, amint az intézmény – feltehetőleg más érintett intézményen keresztül – tudomást szerez az adott személy helyzetéről.
SSCI.15. CIKK
Az érintett személyek és a munkáltatók tájékoztatása
1.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek jogszabályai a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe szerint alkalmazandóvá válnak, értesíti az érintett személyt – valamint adott esetben annak munkáltatóját vagy munkáltatóit – az e jogszabályok szerinti kötelezettségeiről. Megadja számukra az említett jogszabályokban előírt alakiságok teljesítéséhez szükséges segítséget.
2.
Az érintett személy vagy a munkáltató kérésére a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek jogszabályai a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe szerint alkalmazandók, tanúsítja, hogy ezeket a jogszabályokat kell alkalmazni, és adott esetben jelzi, hogy mely időpontig és milyen feltételekkel.
SSCI.16. CIKK
Az intézmények közötti együttműködés
1.
A megfelelő intézmények közlik a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményével – amelynek jogszabályait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe szerint az érintett személyre alkalmazni kell – az azon időpont megállapításához szükséges információt, amelytől kezdve a jogszabályokat alkalmazni kell, valamint az azon járulékok megállapításához szükséges információt, amelyek fizetésére a személy és annak munkáltatója vagy munkáltatói e jogszabályok alapján kötelezettek.
2.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek jogszabályai a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe értelmében az értintett személyre alkalmazandóvá válnak, az ezen jogszabályok hatálybalépésének időpontjára vonatkozó információt elérhetővé teszi az azon jogszabályokat alkalmazó illetékes hatóság által kijelölt intézmény számára, amelyek hatálya alá az adott személy utoljára tartozott.
III. CÍM
AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
BETEGSÉGI, ANYASÁGI ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ APASÁGI ELLÁTÁSOK
SSCI.17. CIKK
Általános végrehajtási rendelkezések
1.
Az illetékes hatóságok vagy intézmények gondoskodnak arról, hogy a biztosítottak megkapják a szükséges tájékoztatást a természetbeni ellátások nyújtásával kapcsolatos eljárásokról és feltételekről, amennyiben az ilyen ellátásokat a lakóhelyükön kapják.
2.
Az SSC.6. cikkének a) pontja ellenére a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság az SSC.19. cikk szerint csak akkor válhat felelőssé az ellátások költségeinek megtérítéséért, ha a biztosított a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nyugdíjat igényelt, vagy az SSC.20–SSC.24. cikkével összhangban a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerint nyugdíjat kap.
SSCI.18. CIKK
A lakóhely vagy a munkavégzési hely szerinti államban
egynél több rendszer létezése esetén alkalmazandó rendszer
Ha a lakóhely vagy a munkavégzési hely szerinti Állam joga a biztosítottak egynél több kategóriája tekintetében egynél több betegségi, anyasági és apasági biztosítási rendszert is magában foglal, az SSC.16. cikk, az SSC.19. cikk és az SSC.21. cikk alapján alkalmazandó rendelkezések a munkavállalókra vonatkozó általános rendszerrel kapcsolatos jogszabályok rendelkezései.
SSCI.19. CIKK
Lakóhely a Spanyol Királyságban, amennyiben Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság
az illetékes, vagy Gibraltárban, amennyiben a Spanyol Királyság az illetékes
1.
Az SSC.16. cikkének alkalmazása céljából a munkavállaló és/vagy családtagjai a lakóhely szerinti intézménynél azonnal nyilvántartásba vetetik magukat. A természetbeni ellátásokhoz a lakóhelyen való jogosultságukat a biztosított vagy a lakóhely szerinti intézmény kérésére az illetékes intézmény által kibocsátott dokumentum igazolja.
2.
Az (1) bekezdésben említett dokumentum mindaddig érvényes, amíg az illetékes intézmény nem értesíti a lakóhely szerinti intézményt annak érvénytelenítéséről.
A lakóhely szerinti intézmény tájékoztatja az illetékes intézményt minden, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételről, valamint az abban történt változtatásokról vagy annak törléséről.
3.
E bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az SSC.20. cikkben és az SSC.21. cikkben említett személyekre.
SSCI.20. CIKK
Az SSC.17. cikk (2) bekezdésének alkalmazása
1.
Az SSC.17. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az érintett személynek be kell mutatnia az esettől függően a Spanyol Királyság vagy Gibraltár egészségügyi szolgáltatójának a Spanyol Királyságban való tartózkodás esetén az Egyesült Királyság illetékes intézménye által Gibraltár tekintetében kiállított dokumentumot, vagy gibraltári tartózkodás esetén a Spanyol Királyság illetékes intézménye által kiállított dokumentumot, jelezve az említett rendelkezés szerinti természetbeni ellátásokra való jogosultságukat. Ha a személy nem rendelkezik az említett dokumentummal, az illetékes intézmények – kérelemre vagy szükség esetén – kapcsolatba lépnek egymással annak ellenőrzése érdekében, hogy a személy e rendelkezés alapján jogosult-e természetbeni ellátásokra.
2.
A tartózkodási hely szerinti intézmény által az illetékes intézmény nevében az SSC.17. cikk (2) bekezdése alapján nyújtott természetbeni ellátások teljes összegét meg kell téríteni.
SSCI.21. CIKK
Az SSC.22. cikk alkalmazása
Ha a korábbi határ menti munkavállaló már nem tartozik azon hely jogszabályainak hatálya alá, ahol legutóbbi tevékenységét végezte, és a korábbi határ menti munkavállaló vagy családtagja azzal a céllal utazik oda, hogy az SSC.22. cikk szerinti természetbeni ellátásokban részesüljön, az illetékes intézmény által kiállított dokumentumot kell benyújtania a tartózkodási hely szerinti intézménynek.
SSCI.22. CIKK
Nyugdíjasok által fizetendő járulékok
Ha egy személy a Spanyol Királyságtól és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól kap nyugdíjat, az összes kifizetett nyugdíjból levont járulékok összege semmilyen körülmények között nem lehet magasabb, mint az olyan személy tekintetében levont összeg, aki ugyanolyan összegű nyugdíjat kap a Spanyol Királyságtól vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságtól.
II. FEJEZET
MUNKABALESETEKKEL
ÉS FOGLALKOZTATÁSI MEGBETEGEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ELLÁTÁSOK
SSCI.23. CIKK
Természetbeni és pénzbeli ellátásokra való jogosultság a lakóhelyen
1.
Az SSC.28. cikk alkalmazása céljából az SSCI.25–26. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.
2.
A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a lakóhely szerinti jogszabályok alapján nyújtott különleges, természetbeni ellátások esetén az adott lakóhely szerinti intézménynek haladéktalanul értesítenie kell az illetékes intézményt.
III. FEJEZET
HALÁLESETI JUTTATÁSOK
SSCI.24. CIKK
Haláleseti juttatás iránti kérelem
Az SSC.34. és az SSC.35. cikk alkalmazásában a haláleseti juttatás iránti kérelmet vagy az illetékes intézményhez vagy az igénylő lakóhelye szerinti intézményhez kell benyújtani, mely utóbbi elküldi azt az illetékes intézménynek.
A kérelemnek tartalmaznia kell az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint szükséges információkat.
IV. FEJEZET
ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSOK, VALAMINT ÖREGSÉGI ÉS TÚLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓI NYUGDÍJAK
SSCI.25. CIKK
Az ellátások kiszámítására vonatkozó további rendelkezések
1.
Az ellátás elméleti és tényleges összegének az SSC.45. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelő kiszámítására az SSCI.10. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni.
2.
Amennyiben az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakokat az SSC.10. cikk (3) bekezdése alapján nem vették figyelembe, a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye, amelynek jogszabályai alapján ezen időszakokat megszerezték, az általa alkalmazandó jogszabályok alapján számítja ki az ezen időszakoknak megfelelő összeget. Az ellátás tényleges, az SSC.45. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján számított összegét meg kell növelni az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő összeggel.
3.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye az általa alkalmazott jogszabály alapján kiszámítja az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő, azok után járó összeget, amely időszakokra az SSC.46. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján sem Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, sem a Spanyol Királyság visszavonásra, csökkentésre vagy felfüggesztésre vonatkozó szabályainak hatálya nem terjedhet ki.
Amennyiben az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok nem teszik lehetővé ezen összeg közvetlen meghatározását amiatt, hogy ezen jogszabályok a biztosítási időszakokat különbözően értékelik, fiktív összeg állapítható meg. A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság állapítja meg a fiktív összeg meghatározására vonatkozó részletes szabályokat.
SSCI.26. CIKK
A gyermekneveléssel töltött időszakok figyelembevétele
1.
E cikk alkalmazásában a „gyermekneveléssel töltött időszak” bármely olyan időszak, amelyet a Spanyol Királyság, vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság nyugellátásra vonatkozó jogszabályai jogosultsági időként ismernek el, vagy amely kimondottan gyermeknevelés miatt nyugdíjkiegészítést biztosít, függetlenül ezen időszakok kiszámításának módszerétől, illetve attól, hogy ezen időszakok a gyermek nevelésének idején halmozódnak-e fel, vagy azok elismerésére visszamenőlegesen kerül sor.
2.
Amennyiben a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság – amely a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe értelmében illetékes – jogszabályai szerint a gyermeknevelési időszakokat nem veszik figyelembe, a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézménye, amelynek jogszabályai a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv II. címe értelmében alkalmazandók voltak az érintett személyre abban az időpontban, amikor e jogszabályok értelmében a gyermeknevelési időszak beszámítása az érintett gyermek tekintetében megkezdődött, e gyermeknevelési időszakot a saját jogszabályai szerinti gyermeknevelési időszakként kell továbbra is figyelembe vennie, úgy, mintha a gyermeknevelésre saját területén került volna sor.
3.
A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az érintett személy a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenysége miatt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak, illetve a Spanyol Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy kerül.
V. FEJEZET
MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK
SSCI.27. CIKK
Az időszakok összesítése és az ellátások kiszámítása
1.
E melléklet SSCI.10. cikke értelemszerűen alkalmazandó e jegyzőkönyv SSC.54. cikkére. Az érintett személy – az érintett intézmények kötelezettségeinek sérelme nélkül – benyújthat az illetékes intézménynek olyan dokumentumot, amelyet lakóhelyének intézménye állított ki, amely jogszabályainak hatálya alá az adott személy legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében tartozott, és amely megjelöli az ezen jogszabály alapján megszerzett időszakokat.
2.
A jegyzőkönyv SSC.55. cikkének alkalmazása céljából a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézménye, amelynek jogszabályai szerint az ellátások kiszámítása a családtagok száma szerint változik, az érintett személy vele egy háztartásban élő családtagjait is úgy veszi számításba, mintha azok az illetékes intézmény szerinti Államban laknának. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha a családtagok lakóhelyén egy másik személy olyan munkanélküli ellátásokra jogosult, amelyek kiszámításához figyelembe veszik e családtagok számát.
SSCI.28. CIKK
Az illetékességi területen kívül lakóhellyel rendelkező munkanélküli személyek
1.
Az utolsó foglalkoztatás helye szerinti illetékes intézmény tájékoztatja a teljes mértékben munkanélküli személyeket jogaikról és kötelezettségeikről, és rendelkezésükre bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a munkanélküli ellátásoknak a lakóhelyük szerinti jogszabályok szerinti folyósításával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.
2.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság megfelelő intézményei egymás rendelkezésére bocsátják az ahhoz szükséges információkat, hogy támogatni tudják a munkanélküliek munkakeresési tevékenységeit, és tájékoztathassák őket az alkalmazandó ellenőrzési eljárásokról és feltételekről, valamint arról, hogy melyik foglalkoztatási szolgálatnál kell megjelenniük. A lakóhely szerinti intézmény az illetékes intézmény kérésére köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes intézményt bármely olyan körülményről, amelyről tudomása van és amely az ellátásra való jogosultságot befolyásolhatja, különösen arról, ha a teljes mértékben munkanélküli személyek a lakóhelyükön munkavállalói jogviszonyt létesítettek vagy önálló vállalkozóvá váltak.
3.
Amennyiben az SSC.56. cikkel összhangban egy munkanélküli személy úgy dönt, hogy a lakóhelye szerinti foglalkoztatási szolgálatok számára is elérhetővé teszi magát azáltal, hogy munkakeresőként ott regisztrálja magát, erről tájékoztatja az illetékes intézményt és az ellátásokat nyújtó foglalkoztatási szolgálatokat.
4.
A lakóhely szerinti foglalkoztatási szolgálatok kérésére az illetékes foglalkoztatási szolgálatok megküldik a munkanélküli személy nyilvántartásba vételére és álláskeresésére vonatkozó releváns információkat. Az illetékes intézmény kérésére a lakóhely szerinti intézmény is köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes intézményt bármely olyan körülményről, amelyről tudomása van és amely az ellátásra való jogosultságot befolyásolhatja, különösen arról, ha a teljes mértékben munkanélküli személyek a lakóhelyükön munkavállalói jogviszonyt létesítettek vagy önálló vállalkozóvá váltak.
SSCI.29. CIKK
Megerősített támogatási és együttműködési intézkedések
az illetékességi területen kívül lakóhellyel rendelkező munkanélküli személyek számára
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei együttműködnek, és egymás között megállapodhatnak a munkanélküli személy helyzetének nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárásokról és határidőkről, valamint az érintett munkanélküli személyek munkakeresését elősegítő egyéb intézkedésekről.
VI. FEJEZET
CSALÁDI ELLÁTÁSOK
SSCI.30. CIKK
Halmozódás esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályok
Az SSC.59. cikk (1) bekezdése b) pontja i. és ii. alpontjának alkalmazása céljából, amennyiben a gyermekek lakóhelye alapján nem állapítható meg elsőbbségi sorrend, a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság kiszámítja az ellátások összegét, számításba véve a nem a területén lakó gyermekeket is. Az SSC.59. cikk (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén az ellátások legmagasabb szintjét biztosító jogszabályokat alkalmazó intézmény ezen ellátások teljes összegét folyósítja, és ezen összeg felét a másik intézmény megtéríti számára az utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályokban előírt összeg erejéig.
SSCI.31. CIKK
Az alkalmazandó jogszabályok
és/vagy a családi ellátások nyújtására vonatkozó illetékesség megváltozása esetén alkalmazandó szabályok
1.
Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok és/vagy a családi ellátások nyújtására vonatkozó illetékesség a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság között egy naptári hónap során megváltozik, függetlenül a családi ellátások kifizetésének a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti időpontjaitól, az az intézmény, amely a családi ellátásokat azon jogszabályok alapján folyósította, amelyek alapján az ellátásokat a hónap elején nyújtották, a folyamatban lévő hónap végéig továbbra is folyósítja azokat.
2.
Ez az intézmény tájékoztatja a másik intézményt arról az időpontról, amikor a szóban forgó családi ellátások folyósítását megszünteti. Akár a Spanyol Királyság, akár Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság által nyújtott ellátások kifizetése ettől az időponttól hatályos.
SSCI.32. CIKK
Az SSC.58. és 59. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás
1.
A családi ellátások iránti kérelmet az illetékes intézményhez kell címezni. Az SSC.58. és az SSC.59. cikk alkalmazásának céljából az egész család helyzetét úgy kell figyelembe venni, mintha valamennyi érintett személy a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozna és ott tartózkodna, különösen az ilyen ellátások igénylésére való jogosultság szempontjából. Amennyiben az ellátások igénylésére jogosult személy nem él e jogával, a másik szülő, a szülőnek minősülő személy, vagy a gyermek vagy gyermekek gyámjaként eljáró személy vagy intézmény által benyújtott, családi ellátások iránti kérelmet a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közül azon állam illetékes intézménye veszi figyelembe, amelynek jogszabályait alkalmazni kell.
2.
Az (1) bekezdésnek megfelelően megkeresett intézmény a kérelmező által nyújtott részletes információk alapján megvizsgálja a kérelmet, teljes egészében figyelembe véve a kérelmező családjának tényleges és jogi helyzetét. Ha az intézmény úgy határoz, hogy az SSC.58. és az SSC.59. cikkel összhangban az elsőbbségi szabály alapján saját jogszabályai alkalmazandók, az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően nyújtja a családi ellátásokat.
Ha az intézmény úgy ítéli meg, hogy akár a Spanyol Királyság, akár Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében az SSC.59. cikk (2) bekezdésével összhangban fennállhat a különbözeti kiegészítésre való jogosultság, az intézmény haladéktalanul továbbítja a kérelmet a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes intézményéhez, és tájékoztatja az érintett személyt; ezenkívül tájékoztatja a másik intézményt a kérelemről hozott határozatáról és a folyósított családi ellátások összegéről.
3.
Ha a kérelemmel megkeresett intézmény úgy határoz, hogy jogszabályai alkalmazhatóak, de nem az SSC.59. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti elsőbbség alapján, haladéktalanul ideiglenes határozatot hoz az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról, és a kérelmet az SSC.59. cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbítja a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság intézményéhez, értesítve erről a kérelmezőt is. Az intézmény az ideiglenes határozattal kapcsolatban két hónapon belül állást foglal.
Ha a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nem foglal állást az az intézmény, amelyhez a kérelmet továbbították, a fent említett ideiglenes határozatot kell alkalmazni, és ez az intézmény folyósítja a jogszabályaiban előírt ellátásokat, valamint tájékoztatja a megkeresett intézményt a folyósított ellátások összegéről.
4.
Amennyiben az érintett intézmények álláspontja eltér azzal kapcsolatban, hogy az elsőbbségi szabály alapján melyik jogszabály alkalmazandó, az SSCI.6. cikk (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni. E célból az SSCI.6. cikk (2) bekezdésében említett lakóhely szerinti intézmény a gyermek, illetve gyermekek lakóhelye szerinti intézmény.
5.
Amennyiben az az intézmény, amely ideiglenes ellátást biztosított, többet fizetett a végső soron általa fizetendő összegnél, az igazgatási megállapodásokban megállapított eljárásnak megfelelően a többlet megtérítéséért az elsődleges felelősséggel bíró intézményhez fordulhat.
IV. CÍM
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
AZ ELLÁTÁSOK KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE
Az SSC.17., AZ SSC.27. és az SSC.33. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN
SSCI.33. CIKK
Alapelvek
Az SSC.17., az SSC.27. és az SSC.33. cikk alkalmazása céljából a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elfogadja a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv hatálya alá tartozó személyeknek az illetékes intézmény által nyújtott ellátások teljes megtérítését az ellátásokat nyújtó intézmény számára.
SSCI.34. CIKK
Az intézmények közötti megtérítési eljárás
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság közötti megtérítéseket a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a lehető leghamarabb teljesítik. Valamennyi érintett intézmény köteles a követeléseket – amint lehetősége nyílik rá – megtéríteni. Egy adott követelés vitatása nem lehet akadálya egyéb követelés(ek) megtérítésének.
II. FEJEZET
JOGOSULATLANUL FELVETT ELLÁTÁSOK BEHAJTÁSA,
IDEIGLENES FOLYÓSÍTÁSOK ÉS JÁRULÉKOK BEHAJTÁSA,
BESZÁMÍTÁS ÉS A BEHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
SSCI.35. CIKK
Közös rendelkezések
Az SSC.67. cikk alkalmazása céljából és az abban meghatározott kereten belül a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság elfogadja a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy lehetőség szerint biztosítsa a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság érintett intézményei közötti beszámítást vagy az érintett természetes vagy jogi személlyel szembeni behajtást.
V. CÍM
VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
SSCI.36. CIKK
Orvosi vizsgálat és igazgatási ellenőrzések
1.
Az egyéb rendelkezések sérelme nélkül, az orvosi vizsgálatot az illetékes intézmény kérésére a kedvezményezett lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.
Az adós intézmény közli a lakóhely szerinti intézménnyel a követendő szükséges különleges követelményeket, valamint azokat a pontokat, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.
2.
A lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő adós intézménynek. Az adós intézmény számára a lakóhely szerinti intézmény megállapításai kötelező érvényűek.
Az adós intézmény fenntartja a jogot arra, hogy a kedvezményezettet egy saját választása szerinti orvossal vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az adós intézmény letelepedése szerinti Államba való visszatérésre, ha a kedvezményezett egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az adós intézmény viseli.
3.
Az igazgatási ellenőrzést az adós intézmény kérésére a kedvezményezett lakóhelye szerinti intézmény végzi el.
A (2) bekezdést ebben az esetben is alkalmazni kell.
4.
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei egyedi rendelkezésekről és eljárásokról állapodhatnak meg annak érdekében, hogy teljes mértékben vagy részben javítsák az igénylők és a kedvezményezettek munkaerőpiaci felkészültségét, valamint a lakóhelyükön e célból rendelkezésre álló rendszerekben vagy programokban való részvételüket.
5.
A díjmentes kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó, az SSC.62. cikk (3) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, az (1)–(3) bekezdésben említett ellenőrzések tényleges költségeit az ellenőrzéseket kérő adós intézmény megtéríti az ellenőrzések elvégzésére felkért intézménynek.
SSCI.37. CIKK
Tájékoztatás
A Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai elkészítik az annak biztosításához szükséges információkat, hogy az érintett személyek ismerjék jogaikat és az azok érvényesítéséhez szükséges adminisztratív alakiságokat. Amennyiben lehetséges, biztosítani kell ezen információk elektronikus úton, a nyilvánosság számára hozzáférhető internetes oldalakon történő közzététellel történő terjesztését. Biztosítani kell, hogy az információkat rendszeresen frissítsék, és figyelemmel kell kísérni az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét.
SSCI.38. CIKK
Pénznemek átváltása
1.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet alkalmazásában a Spanyol Királyságban, illetve Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban alkalmazott pénznemek közötti mindenkori átváltási arány az Európai Központi Bank által közzétett referencia-árfolyam.
2.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv és e melléklet alkalmazásában az átváltási arány az Európai Központi Bank által közzétett napi átváltási árfolyam.
3.
Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, az átváltási arány a pénzügyi művelet teljesítésének napján közzétett árfolyam.
4.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság azon intézménye, amelynek a jogosultság megállapítása és az ellátás első kiszámítása céljából át kell váltania egy összeget, a következőképpen jár el:
(a)
amennyiben egy intézmény – a nemzeti jogszabályoknak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően – az ellátás kiszámítása előtti időpontot megelőző bizonyos időszak alatt szerzett olyan összegeket vesz figyelembe, mint például jövedelmek vagy ellátások, akkor az adott időszak utolsó napján közzétett valutaátváltási árfolyamot kell alkalmaznia;
(b)
amennyiben egy intézmény – a nemzeti jogszabályoknak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvnek megfelelően – az ellátás kiszámításához egy összeget vesz figyelembe, akkor az azon hónapot közvetlenül megelőző hónap első napján közzétett átváltási arányt kell alkalmaznia, amely hónaptól a rendelkezést alkalmazni kell.
5.
Értelemszerűen a (4) bekezdést kell alkalmazni, ha a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely intézményének az ellátás újraszámítása céljából kell átváltania egy összeget az érintett személy ténybeli vagy jogi helyzetében bekövetkezett változások miatt.
6.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely intézménye, amely a nemzeti jogszabályokkal összhangban rendszeresen indexált ellátást fizet, és amennyiben a más pénznemben megadott összegek hatással vannak erre az ellátásra, annak újraszámításakor az indexálás esedékességének hónapját megelőző hónap első napján közzétett átváltási árfolyamot alkalmazza, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok másként rendelkeznek.
7.
E cikk alkalmazásában a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság pénznemei között alkalmazandó átváltási arány meghatározásához figyelembe veendő időpont a következő:
(a)
hátralékokra/folyamatban lévő kifizetésekre vonatkozó beszámítás iránti kérelem esetén az a munkanap, amely közvetlenül megelőzi azt a napot, amikor a kérelmező fél elküldte a hátralékokból/folyamatban lévő kifizetésekből való beszámítás iránti végleges kérelmét; vagy
(b)
behajtás iránti kérelem esetén az a munkanap, amely közvetlenül megelőzi azt a napot, amikor a kérelmező fél elküldte a behajtás iránti első kérelmét.
E bekezdés alkalmazásában a munkanap az Európai Központi Bank olyan munkanapjára utal, amikor az intézmény napi valutaátváltási referencia-árfolyamot tesz közzé.
SSCI.39. CIKK
Nyugdíjakra vonatkozó átmeneti rendelkezések
1.
Amennyiben a biztosítási esemény e mellékletnek a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén történő hatálybalépése előtt következik be, és a nyugdíjkérelmet ezen időpont előtt nem bírálták el, ez a kérelem kettős megállapítást von maga után, amennyiben az ellátásokat e biztosítási esemény következtében a fenti időpontot megelőző időszakra kell nyújtani:
(a)
az e mellékletnek a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén történő hatálybalépését megelőző időszakra a Spanyol Királyság és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság között hatályban lévő megállapodásokkal;
(b)
az e mellékletnek a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén történő hatálybalépésének napján kezdődő időszakra a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban.
Mindazonáltal, ha az a) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összeg magasabb a b) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összegnél, az érintett személy továbbra is jogosult az a) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összegre.
2.
A Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság valamely intézményéhez e mellékletnek a Spanyol Királyság vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság területén történő hatálybalépésének időpontjától kezdődően benyújtott rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátások iránti kérelem szükségessé teszi azoknak az ellátásoknak az automatikus újraértékelését, amelyeket ugyanezen időpont előtt Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság, illetve a Spanyol Királyság intézménye vagy intézményei ugyanazon biztosítási esemény vonatkozásában a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban megállapítottak; ez a felülvizsgálat nem eredményezheti a megállapított ellátás összegének csökkenését.
________________
37. MELLÉKLET
JEGYZŐKÖNYV
A VÁMÜGYEKRE VONATKOZÓ KÖLCSÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
PCUST.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
(a)
„megkereső hatóság”: közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján igazgatási segítségnyújtást kér, és amelyet az egyik Fél e célból illetékesként bejelent;
(b)
„vámjogszabályok”: a valamely Fél területén alkalmazandó, és az áruk behozatalát, kivitelét, tranzitját és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó valamennyi jogszabály vagy egyéb rendelkezés, ideértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is;
(c)
„információ”: bármilyen adat, dokumentum, kép, jelentés, közlés vagy hitelesített másolat, bármilyen formátumban, beleértve az elektronikus formátumot is, függetlenül attól, hogy azt kezelték vagy elemezték-e;
(d)
„vámjogszabályok megsértése”: bármilyen vámjogszabály megsértése, valamint ilyen jogszabály megsértésének bármilyen kísérlete;
(e)
„megkeresett hatóság”: közigazgatási hatóság, amelyhez e jegyzőkönyv alapján segítségnyújtás iránti megkeresés érkezik, és amelyet az egyik Fél e célból illetékesként bejelent;
(f)
„személy”: minden természetes és jogi személy; valamint
(g)
„személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes információ.
PCUST.2. CIKK
Alkalmazási kör
1.
A Felek hatáskörükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, különösen a vámjogszabályokat sértő műveletek megelőzése, kivizsgálása és visszaszorítása révén.
2.
Az e jegyzőkönyvben meghatározott, vámügyi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések bármelyik Fél bármely olyan közigazgatási hatóságára alkalmazandók, amely e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékes. Ez a segítségnyújtás nem érinti a büntetőügyekben történő kölcsönös segítségnyújtás szabályait, és nem terjed ki az igazságügyi hatóságok megkeresése alapján gyakorolt hatáskörben szerzett információkra sem, kivéve, ha az adott hatóság engedélyezi az ilyen információk közlését.
3.
A vám-, adó- és bírságbehajtásra irányuló segítségnyújtásra a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók.
PCUST.3. CIKK
Segítségnyújtás megkeresés alapján
1.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság megad minden olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi a megkereső hatóság számára a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítását, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveletnek minősülő, észlelt vagy tervezett tevékenységekkel kapcsolatos információkat is.
2.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja az előbbit különösen arról, hogy:
(a)
az egyik Fél területéről kivitt árukat szabályosan vitték-e be a másik Fél területére, adott esetben ismertetve az árukra alkalmazott vámeljárást; vagy
(b)
az egyik Fél területére bevitt árukat megfelelően vitték-e ki a másik Fél területéről, adott esetben ismertetve az árukra alkalmazott vámeljárást.
3.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a rá vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az alábbiak különös felügyeletét és információkat szolgáltasson a megkereső hatóságnak az alábbiakról:
(a)
olyan személyek, akik tekintetében okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő cselekményekben vesznek vagy vettek részt;
(b)
olyan áruk, amelyeket olyan módon szállítanak vagy szállíthatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő műveletekben használták vagy szándékoznak használni őket;
(c)
olyan helyszínek, ahol olyan módon tároltak vagy tárolhatnak árukészleteket, amely alapján okkal feltételezhető, hogy az árukat a vámjogszabályokat sértő műveletekben használták vagy szándékoznak használni;
(d)
olyan szállítóeszközök, amelyeket olyan módon használnak vagy használhatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a vámjogszabályokat sértő műveletekben szándékoznak használni őket; valamint
(e)
olyan helyiségek, amelyeket a megkereső hatóság gyanúja szerint vámjogszabályokat sértő műveletek elkövetéséhez használnak.
PCUST.4. CIKK
Önkéntes segítségnyújtás
A Felek saját kezdeményezésükre segítséget nyújtanak egymásnak a saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban azáltal, hogy tájékoztatást adnak azon lezárult, tervezett vagy folyamatban lévő tevékenységekről, amelyek a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveletnek minősülnek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak. A tájékoztatásban ki kell térni különösen az alábbiakra:
(a)
olyan áruk, amelyek esetében ismertté vált, hogy vámjogszabályokat sértő műveletben érintettek;
(b)
olyan személyek, akikről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő műveletekben vesznek vagy vettek részt;
(c)
olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy a vámjogszabályokat sértő műveletekben használták, használják vagy szándékoznak használni őket; valamint
(d)
a vámjogszabályokat sértő műveletek végrehajtása során alkalmazott új eszközök és módszerek.
PCUST.5. CIKK
A segítségnyújtás iránti megkeresések formája és tartalma
1.
Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban, nyomtatott vagy elektronikus formában kell megtenni. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Sürgős esetben, vagy a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti egyéb megállapodás esetén, a megkeresett hatóság a szóban előterjesztett megkereséseket is elfogadhatja, de azokat haladéktalanul meg kell erősíteni írásban is.
2.
Az (1) bekezdés szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
(a)
a megkereső hatóság és a megkereső tisztviselő;
(b)
a kért információ vagy a segítségnyújtás típusa;
(c)
a megkeresés tárgya és oka;
(d)
az érintett jogszabályok és rendelkezések és más jogi megfontolások;
(e)
azoknak az áruknak vagy személyeknek a lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése, amelyekre vagy akikre a vizsgálatok irányulnak;
(f)
a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása; valamint
(g)
minden egyéb rendelkezésre álló adat, amely lehetővé teszi a megkeresett hatóság számára a kérés teljesítését.
3.
A megkereséseket a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani. Az angol minden esetben elfogadható nyelv. Ez a követelmény nem alkalmazandó azon dokumentumokra, amelyek az (1) bekezdés szerinti megkeresést kísérik, a szükséges mértékben.
4.
Amennyiben a megkeresés nem tesz eleget az e cikkben meghatározott alaki követelményeknek, a megkeresett hatóság kérheti annak kijavítását vagy kiegészítését. Az ilyen kijavítás vagy kiegészítés elvégzéséig biztosítási intézkedéseket lehet elrendelni.
PCUST.6. CIKK
A megkeresések végrehajtása
1.
A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóságnak saját hatáskörében haladéktalanul úgy kell eljárnia, mintha saját nevében vagy ugyanazon Fél más hatóságának megkeresésére cselekedne, oly módon, hogy átadja a már birtokában lévő információkat, elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, vagy gondoskodik azok elvégzéséről. Ez a rendelkezés minden más olyan hatóságra is alkalmazandó, amelyhez a megkeresett hatóság a megkeresést továbbította, ha nem tud saját hatáskörében eljárni. A segítségnyújtás során a megkeresett hatóságnak kellően figyelembe kell vennie a megkeresés sürgősségét.
2.
A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.
PCUST.7. CIKK
Az információk közlésének formája
1.
A megkeresett hatóságnak az e jegyzőkönyv szerinti megkeresés alapján elvégzett vizsgálatok eredményét írásban kell közölnie a megkereső hatósággal, és mellékelnie kell a vonatkozó dokumentumokat, a dokumentumok hiteles másolatát vagy egyéb adatokat. Ezen információkat elektronikus formában is lehet közölni. A megkeresett hatóság szóban is közölheti a vizsgálatok eredményeit, de ezt írásban meg kell erősítenie.
2.
Az eredeti okmányokat az egyes Felek jogi korlátozásait tiszteletben tartva kell átadni, kizárólag a megkereső hatóság kérésére, olyan esetekben, amikor a hiteles másolat bizonyító ereje nem elegendő. A megkereső hatóságnak az első adandó alkalommal vissza kell küldenie az eredeti példányokat.
3.
A megkeresett hatóságnak a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések értelmében át kell adnia a megkereső hatóság számára a területén működő hatóságok által kiállított vagy hitelesített, a vám-árunyilatkozatot alátámasztó okmányok hitelességére vonatkozó információkat.
PCUST.8. CIKK
Az egyik Fél tisztviselőinek a másik Fél területén való jelenléte
1.
Az egyik Fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy a PCUST.6. cikk (1) bekezdésében említett bármely más érintett hatóság hivatalában, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveleteknek minősülő tevékenységekre vonatkozó azon információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.
2.
A megkeresett Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett a másik Fél kellően felhatalmazott tisztviselői jelen lehetnek a megkeresett Fél területén zajló vizsgálatoknál.
PCUST.9. CIKK
Kézbesítés és értesítés
1.
A megkereső hatóság megkeresése alapján a megkeresett hatóságnak a rá vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a megkeresett hatóság területén tartózkodó vagy ott letelepedett címzett számára valamennyi olyan iratot kézbesítsen vagy valamennyi olyan határozatról értesítést küldjön, amely a megkereső hatóságtól származik és e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.
2.
Az okmányok kézbesítésére vagy a határozatokról szóló értesítésre irányuló ilyen kérelmeket írásban kell benyújtani a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven; az angol minden esetben elfogadható nyelv.
PCUST.10. CIKK
Automatikus információcsere
1.
A Felek közös megállapodással, e jegyzőkönyv PCUST.15. cikkének megfelelően az alábbiakat tehetik:
(a)
automatikusan kicserélik egymással az e jegyzőkönyv által lefedett információkat; és
(b)
konkrét információkat cserélnek előzetesen, a szállítmányoknak a másik Fél területére történő megérkezése előtt.
2.
A Felek az (1) bekezdés (a) és (b) albekezdése szerinti információcsere végrehajtása érdekében megállapodhatnak a kicserélni kívánt információk típusáról, valamint az információcsere formájáról és gyakoriságáról.
PCUST.11. CIKK
A segítségnyújtási kötelezettség alóli kivételek
1.
Az e jegyzőkönyv szerinti segítségnyújtás visszautasítható vagy bizonyos feltételek, illetve követelmények teljesüléséhez köthető olyan esetekben, amikor az egyik Fél úgy véli, hogy az ilyen segítségnyújtás:
(a)
feltehetően sértené az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében fennálló szuverenitását vagy annak a tagállamnak a szuverenitását, amelytől e jegyzőkönyv alapján segítségnyújtást kértek; vagy
(b)
feltehetően sértené a közrendet, közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen az e jegyzőkönyv PCUST.12. cikke (5) bekezdésében említett esetekben; vagy
(c)
ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
2.
A segítségnyújtást a megkeresett hatóság elhalaszthatja azon az alapon, hogy az folyamatban lévő nyomozásba, büntető- vagy egyéb eljárásba ütközik. Ilyen esetben a megkeresett hatóságnak konzultálnia kell a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy nyújtható-e segítség a megkeresett hatóság által esetlegesen megkövetelt feltételek mellett.
3.
Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet hozzá érkező megkeresés esetén saját maga nem tudna teljesíteni, erre a megkeresésében fel kell hívnia a figyelmet. Ilyen esetben a megkeresett hatóság dönt arról, hogy miként válaszol a megkeresésre.
4.
Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság döntését és annak indoklását késedelem nélkül írásban közölni kell a megkereső hatósággal.
PCUST.12. CIKK
Információcsere és az adatok bizalmas kezelése
1.
Az e jegyzőkönyv alapján kapott információk kizárólag az e jegyzőkönyvben meghatározott célokra használhatók fel.
2.
Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabályt sértő művelet miatt indított közigazgatási vagy bírósági eljárásban való felhasználását e jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a Felek az e jegyzőkönyv rendelkezései alapján szerzett információkat és megtekintett okmányokat bizonyítékként felhasználhatják jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint a bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. A megkeresett hatóság az információk átadását vagy a dokumentumokhoz való hozzáférést azon feltételhez kötheti, hogy az ilyen felhasználásról a megkeresett hatóságot tájékoztatni kell.
3.
Amennyiben a Felek egyike az ilyen információkat más célokra kívánja felhasználni, ehhez meg kell szereznie az információt biztosító hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Az ilyen felhasználásra ezután az e hatóság által megállapított korlátozások vonatkoznak.
4.
Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek területén alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően bizalmas vagy korlátozott jellegűnek tekintendők. Ezekre az információkra a szakmai titoktartási kötelezettség szabályai érvényesek, és megilleti őket a hasonló információkra vonatkozó, az átvevő Fél vonatkozó jogszabályai és rendelkezései szerinti védelem, kivéve, ha az információkat átadó Fél előzetesen hozzájárul az információk közzétételéhez. A Felek tájékoztatják egymást a vonatkozó jogszabályaikról és egyéb rendelkezéseikről.
5.
Személyes adatok kizárólag az adatot szolgáltató Fél adatvédelmi szabályaival összhangban továbbíthatók. Mindkét Fél tájékoztatja a másik Felet a vonatkozó adatvédelmi szabályokról, és szükség esetén mindent megtesz a további védelmi intézkedésekről való megállapodás érdekében.
PCUST.13. CIKK
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság felhatalmazhatja a tisztviselőit arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban az adott felhatalmazás keretei között szakértőként vagy tanúként jelenjenek meg, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait igény szerint bemutassák. Az idézésben különösen meg kell jelölni, hogy mely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie a tisztviselőnek, és ott milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.
PCUST.14. CIKK
A segítségnyújtás költségei
1.
A (2) és a (3) bekezdésre figyelemmel a Felek lemondanak az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésének egymással szembeni igényéről.
2.
A nem közalkalmazott szakértőknek, tanúknak, tolmácsoknak és fordítóknak fizetett költségeket és díjakat a megkereső Fél állja az adott esetnek megfelelően.
3.
Ha jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel a megkeresés teljesítése során, a Felek konzultálnak azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról.
PCUST.15. CIKK
Végrehajtás
1.
Az e jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával egyrészről az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságait, másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben az Európai Unió tagállamainak vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az e jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges valamennyi gyakorlati rendelkezésről és intézkedésről, figyelembe véve különösen a személyes adatok védelme területén alkalmazandó vonatkozó jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket.
2.
A Felek folyamatosan és részletesen tájékoztatják egymást azokról a részletes végrehajtási intézkedésekről, amelyeket a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el, különös tekintettel azokra a szabályszerűen meghatalmazott szolgálatokra és tisztviselőkre, amelyek vagy akik illetékesek a jegyzőkönyvben meghatározott értesítések küldésére és fogadására.
3.
E jegyzőkönyv rendelkezései az Unióban nem érintik az e jegyzőkönyv szerint kapott információknak az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai közötti közlését.
PCUST.16. CIKK
Egyéb megállapodások
E jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek az egyes tagállamok és az Egyesült Királyság között Gibraltár tekintetében megkötött vagy megköthető, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
PCUST.17. CIKK
Konzultációk
E jegyzőkönyv értelmezése és végrehajtása tekintetében a Felek a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság keretében konzultálnak egymással a kérdés megoldása érdekében.
PCUST.18. CIKK
Jövőbeli fejlemények
Az e jegyzőkönyvben előírt kölcsönös segítségnyújtási szint kiegészítéseképpen a gazdasági és kereskedelmi szakbizottság e jegyzőkönyv hatályát kiterjesztő határozatot fogadhat el, amely a Felek vámjogszabályaival összhangban bizonyos ágazatokra vagy kérdésekre vonatkozóan külön rendelkezéseket állapíthat meg.
_________________
38. MELLÉKLET
JEGYZŐKÖNYV
A HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ ÉS A JÖVEDÉKI ADÓ TERÜLETÉN FOLYTATOTT
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS A CSALÁS ELLENI KÜZDELEMRŐL,
VALAMINT
AZ ADÓKBÓL, VÁMOKBÓL ÉS ILLETÉKEKBŐL EREDŐ KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
PVAT.1. CIKK
Célkitűzés
A jegyzőkönyv célja a tagállamok és az Egyesült Királyság – a továbbiakban: a Felek – közötti közigazgatási együttműködés kereteinek megteremtése Gibraltár tekintetében; annak érdekében, hogy ezen országok hatóságai segítséget tudjanak nyújtani egymásnak az adott esettől függően a héa-, a jövedékiadó- és a tranzakciósadó-jogszabályok betartásában és az ilyen adóbevételek megvédésében, valamint az adókkal, vámokkal és illetékekkel kapcsolatos követelések behajtásában.
PVAT.2. CIKK
Alkalmazási kör
Ez a jegyzőkönyv az együttműködés szabályait és eljárásait állapítja meg a következők tekintetében:
(a)
minden olyan információ cseréje, amely segíthet az adott esettől függően a héa, a jövedéki adó és a tranzakciós adó helyes megállapításában, az ilyen adók helyes alkalmazásának nyomon követésében és az ilyen adókkal kapcsolatos csalás elleni küzdelemben;
(b)
a következők behajtása:
(i)
a Felek által vagy nevében vagy azok területi vagy közigazgatási alegységei – a helyi hatóságokat kivéve – által vagy nevében kivetett héával, tranzakciós adóval, vámokkal, illetékekkel és jövedéki adókkal kapcsolatos követelések;
(ii)
az i. alpontban említett követelésekkel összefüggő adók, vámok vagy illetékek kivetése vagy azokkal kapcsolatos közigazgatási vizsgálatok végrehajtása tekintetében illetékes közigazgatási hatóság által megállapított, vagy az említett közigazgatási hatóságok kérésére közigazgatási vagy bírói testület által megerősített közigazgatási szankció, bírság, díj és pótdíj; valamint az ilyen követelésekkel kapcsolatos kamatok és költségek.
PVAT.3. CIKK
Fogalommeghatározások
Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:
(a)
„közigazgatási vizsgálat”: feladataik ellátása során a Felek bármelyike által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb intézkedés, amelynek célja a héa-, a tranzakciósadó- vagy a jövedékiadó-jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása;
(b)
„megkereső hatóság”: a behajtáshoz segítséget kérő illetékes hatóság;
(c)
„elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;
(d)
„illetékes hatóság”: a PVAT.4. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett hatóság;
(e)
„vámok”: az egyes Felek vámterületére belépő vagy azt elhagyó áruk után az egyes Felek vámjogszabályaiban meghatározott szabályoknak megfelelően fizetendő vám;
(f)
„jövedéki adók”: a megkereső hatóság székhelye szerinti Fél nemzeti jogszabályai szerint ekként meghatározott vámok és díjak;
(g)
„személy”: természetes személy, jogi személy, a személyek minden olyan társulása, amely nem jogi személy, de amelyet adott Fél jogképességgel rendelkezőként ismer el, valamint bármilyen jellegű vagy formájú egyéb jogi konstrukció, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel;
(h)
„megkeresett hatóság”: a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadó illetékes hatóság;
(i)
„megkereső hatóság”: a héával, a tranzakciós adóval vagy a jövedéki adókkal kapcsolatban segítséget kérő illetékes hatóság;
(j)
„önkéntes információcsere”: Gibraltár vagy bármely uniós tagállam tekintetében információ előzetes megkeresés nélküli, nem szisztematikus közlése az Egyesült Királysággal bármely időpontban;
(k)
„harmadik ország”: Gibraltár tekintetében a tagállamokon és az Egyesült Királyságon kívüli egyéb ország;
(l)
„tranzakciós adó”: a [beillesztendő jogszabályi hivatkozás] szerinti gibraltári adó; és
(m)
„héa”: az Unió esetében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerinti hozzáadottérték-adó.
PVAT.4. CIKK
Szervezet
1.
A Felek értesítik az e jegyzőkönyv alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot, és erről tájékoztatják a másik Felet.
2.
A Felek tájékoztatják egymást a következőkről:
(a)
egyetlen hatóság, amely megkereső vagy megkeresett hatóságként jár el az e jegyzőkönyv II. címe szerinti, a héával és a tranzakciós adóval kapcsolatos közigazgatási együttműködés tekintetében;
(b)
egyetlen hatóság, amely megkereső vagy megkeresett hatóságként jár el az e jegyzőkönyv II–III. címe szerinti, jövedéki adókkal kapcsolatos közigazgatási együttműködés tekintetében;
(c)
egyetlen hatóság, amely megkereső vagy megkeresett hatóságként jár el az e jegyzőkönyv IV. címe szerinti közigazgatási együttműködés tekintetében.
3.
Az Egyesült Királyság (1) bekezdésben említett, Gibraltár tekintetében illetékes hatósága tájékoztatja az Európai Bizottságot az Egyesült Királyság (2) bekezdéssel összhangban, Gibraltár tekintetében kijelölt hatóságairól és e kijelölések bármely frissítéséről. Az Európai Bizottság továbbítja ezt az információt a tagállamoknak.
4.
A tagállamok (1) bekezdésben említett illetékes hatósága tájékoztatja az Európai Bizottságot a (2) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóságairól és e kijelölések bármely frissítéséről. Az Európai Bizottság továbbítja ezt az információt az Egyesült Királyság (1) bekezdésben említett, Gibraltár tekintetében illetékes hatóságának.
5.
A (2) bekezdésben említett egyetlen hatóságokra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az összes elérhetőségi adatot, beleértve a telefonszámot és az elektronikus kommunikációhoz szükséges e-mail-címet is.
PVAT.5. CIKK
Nyelvhasználat
A megkereséseket a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani. Az angol minden esetben elfogadható nyelv. Ez a követelmény nem alkalmazandó a megkeresést kísérő dokumentumokra.
PVAT.6. CIKK
Titoktartás
1.
A Felek által e jegyzőkönyv alapján megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni, és azok kizárólag e jegyzőkönyv céljaira használhatók fel.
2.
Az e jegyzőkönyv alapján kapott információk az átvevő hatóság vonatkozó törvényei és rendeletei értelmében a hasonló jellegű információknak biztosított védelemmel azonos védelmet élveznek.
3.
Ezeket az információkat kizárólag a héára, a jövedéki adóra, a tranzakciós adóra vagy a vámokra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában illetékes személyek vagy hatóságok (köztük bíróságok és közigazgatási szervek) részére lehet kiadni, ideértve a PVAT.2. cikk b) pontjában említett követelésekkel kapcsolatos behajtási vagy biztosítási intézkedéseket.
4.
A további felhasználáshoz az információt szolgáltató hatóság előzetes írásos beleegyezése szükséges.
5.
Azon jelentések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok vagy ezek hitelesített másolatai vagy kivonatai, amelyek az e jegyzőkönyvben előírt segítségnyújtás során kerültek valamely Fél birtokába, az adott Félnél ugyanúgy bizonyítékként használhatók fel, mint e Fél más hatóságai által kiállított hasonló dokumentumok.
II. CÍM
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A HÉA-,
JÖVEDÉKIADÓ- ÉS TRANZAKCIÓSADÓ-CSALÁS ELLENI KÜZDELEM
1. FEJEZET
MEGKERESÉS ALAPJÁN FOLYTATOTT INFORMÁCIÓCSERE
PVAT.7. CIKK
Információcsere és közigazgatási vizsgálatok
1.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság átadja a PVAT.2. cikk a) pontjában említett valamennyi vonatkozó információt, beleértve az egyedi esetre vagy esetekre vonatkozókat is.
2.
Az (1) bekezdésben említett információátadás céljából a megkeresett hatóság elvégzi az említett információk megszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatokat.
3.
A megkeresett hatóság konzultálhat a megkereső hatósággal a konkrét vizsgálatok szükségességéről, és közli a kapott információkat, ideértve a jelentéseket, nyilatkozatokat, hitelesített másolatokat és bármely más dokumentumot.
PVAT.8. CIKK
A jövedéki adó iránti megkeresésekkel kapcsolatos segítségnyújtás
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a rá vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az alábbiak különös felügyeletét és információkat szolgáltasson a megkereső hatóságnak az alábbiakról:
(a)
olyan személyek, akik tekintetében okkal feltételezhető, hogy a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat sértő cselekményekben vesznek vagy vettek részt;
(b)
olyan áruk, amelyeket olyan módon szállítanak vagy szállíthatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat sértő műveletekben használták vagy szándékoznak használni őket;
(c)
olyan helyszínek, ahol olyan módon tároltak vagy tárolhatnak árukészleteket, amely alapján okkal feltételezhető, hogy az árukat a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat sértő műveletekben használták vagy szándékoznak használni;
(d)
olyan szállítóeszközök, amelyeket olyan módon használnak vagy használhatnak, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat sértő műveletekben szándékoznak használni őket;
(e)
olyan helyiségek, amelyeket a megkereső hatóság gyanúja szerint a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat sértő műveletek elkövetéséhez használnak;
(f)
az áruk mozgása; és
(g)
a jövedéki adóval kapcsolatos jogszabályokat megsértő műveletekben esetlegesen részt vevő gazdasági szereplőre vagy adóraktárra vonatkozó bármely egyéb releváns információ.
PVAT.9. CIKK
Az információszolgáltatás határideje
1.
A megkeresett hatóság a PVAT.6. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 90 nappal a megkeresés kézhezvételének időpontját követően átadja. Amennyiben a kért információ már a megkeresett hatóság rendelkezésére áll, a teljesítés határideje legfeljebb 30 nap.
2.
Amennyiben a megkeresett hatóság nem tudja betartani ezeket a határidőket, írásban közli a megkereső hatósággal ennek okait, és jelzi, hogy mikor várható válasz.
2. FEJEZET
ELŐZETES MEGKERESÉS NÉLKÜLI INFORMÁCIÓCSERE
PVAT.10. CIKK
Önkéntes információcsere
Az egyik Fél illetékes hatósága előzetes megkeresés nélkül továbbítja a másik Fél illetékes hatóságának bármely olyan információt, amely a héa, a jövedéki adók vagy a tranzakciós adó helyes alkalmazása szempontjából lényeges, különösen, ha:
(a)
ha úgy kell tekinteni, hogy az adóztatásra a másik Félnél kerül sor;
(b)
a másik Félnél megsértették vagy valószínűsíthetően megsértették a héával, a jövedéki adóval vagy a tranzakciós adóval kapcsolatos jogszabályokat; vagy
(c)
a másik Félnél az adóbevétel-kiesés veszélye áll fenn.
3. FEJEZET
EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK
PVAT.11. CIKK
Közigazgatási kézbesítés
1.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság intézkedéseket hoz az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó dokumentumoknak vagy határozatoknak a területén található címzettek részére történő kézbesítése vagy közlése céljából. A megkereséseket írásban kell benyújtani, az angol minden esetben elfogadható nyelv.
2.
A megkereséseknek tartalmazniuk kell a címzett nevét és címét, a határozat vagy okirat tárgyát, valamint minden egyéb vonatkozó információt.
3.
A megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot, különösen arról az időpontról, amikor a címzett részére a határozatot vagy okiratot kézbesítette.
PVAT.12. CIKK
Jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban
1.
A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján a megkeresett hatóság engedélyezheti, hogy a megkereső hatóság tisztviselői jelen legyenek hivatalaiban, illetőleg bármilyen olyan helyen, ahol e hatóságok tevékenységüket végzik, vagy a területén végzett közigazgatási vizsgálatok során, az alábbi célból: a PVAT.2. cikk a) pontjában említett információcsere. Az ilyen közigazgatási vizsgálatokat kizárólag a megkeresett hatóság tisztviselői végezhetik. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési jogkörét nem gyakorolhatják.
2.
A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján, és az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban, a megkereső hatóság felhatalmazott tisztviselői a PVAT.2. cikk a) pontjában említett információk gyűjtése és cseréje céljából részt vehetnek a megkeresett Fél területén folytatott közigazgatási vizsgálatokban. Ebben az esetben a megkereső és a megkeresett hatóság tisztviselőinek közösen kell elvégezniük a közigazgatási vizsgálatot, a megkeresett hatóság irányításával és a megkeresett Fél jogszabályainak megfelelően.
4. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
PVAT.13. CIKK
Az információcserét szabályozó feltételek
1.
A megkeresett hatóság a megkereső hatóságnak a PVAT.2. cikk a) pontjában említett információt szolgáltatja, illetve a PVAT.11. cikk szerint közigazgatási kézbesítést végez a következő feltétellel:
(a)
a megkereső hatóság információ vagy közigazgatási kézbesítés iránti kérelmeinek száma és jellege nem jelent aránytalanul nagy adminisztratív terhet; és
(b)
a megkereső hatóság már kimerítette a szokásosan rendelkezésre álló információforrásokat.
2.
Ez a jegyzőkönyv nem kötelez egy adott esettel kapcsolatban vizsgálatok elvégzésére vagy információ szolgáltatására, ha az adott Fél jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlatai, amelyeknek szolgáltatniuk kellene az információt, nem jogosítják fel az adott Felet az ilyen vizsgálatok végrehajtására, illetve az ilyen információnak saját céljára történő beszerzésére vagy hasznosítására.
3.
A megkeresett hatóság megtagadhatja az információ szolgáltatását, amennyiben a megkereső hatóság jogi okokból nem tud hasonló jellegű adatokat szolgáltatni.
4.
Az információszolgáltatást meg lehet tagadni, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet.
5.
A (2), (3) és (4) bekezdést semmilyen esetben nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi egy megkeresett hatóság számára az információszolgáltatás kizárólag olyan alapon történő megtagadását, hogy az adott információ egy bank, más pénzügyi intézmény, meghatalmazott vagy ügynökként, illetve vagyonkezelőként fellépő személy birtokában van, vagy jogi személyhez kapcsolódó tulajdoni érdekeltségekre vonatkozik.
6.
A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azokat az okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította.
PVAT.14. CIKK
Kommunikációs eszközök
1.
Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani, beleértve az elektronikus formát is. A megkereséseknek lehetőség szerint tartalmazniuk kell a következőket:
(a)
a megkereső hatóság és a megkereső tisztviselő;
(b)
a segítségnyújtás típusa;
(c)
a megkeresés tárgya és oka;
(d)
az érintett jogi elemek;
(e)
azoknak az áruknak, személyeknek vagy ügyleteknek a lehető legpontosabb és legátfogóbb megjelölése, amelyekre vagy akikre a vizsgálatok irányulnak;
(f)
a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása; és
(g)
minden egyéb rendelkezésre álló adat, amely lehetővé teszi a megkeresett hatóság számára a megkeresés teljesítését.
2.
Ha a megkeresés nem felel meg az e cikkben meghatározott követelményeknek, a megkeresett hatóság kérheti annak kijavítását vagy kiegészítését. Az ilyen kijavítás vagy kiegészítés elvégzéséig azonban adott esetben biztosítási intézkedéseket lehet elrendelni.
III. CÍM
BEHAJTÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
1. FEJEZET
INFORMÁCIÓCSERE
PVAT.15. CIKK
Információkérés
1.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság minden olyan információt megad a területén található adósok vagy vagyontárgyak azonosításához, amely az e jegyzőkönyvben említett követelések behajtásához szükséges.
2.
A megkeresett hatóság a szükséges közigazgatási vizsgálatokat úgy végezheti el vagy szervezheti meg, mintha saját behajtási ügyeiben járna el.
3.
A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha:
(a)
a megkeresett hatóság saját céljára nem tudta beszerezni ugyanezeket az információkat;
(b)
a nyilvánosságra hozatal szakmai vagy üzleti titkot fedne fel; vagy
(c)
a nyilvánosságra hozatal sértené a közrendet vagy a közbiztonságot.
4.
Az információ nem tagadható meg kizárólag azért, mert egy pénzügyi intézmény vagy egy másik személy nevében eljáró képviselő birtokában van.
5.
A segítségnyújtás megtagadása esetén a megkeresett hatóság írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot, és megindokolja döntését.
PVAT.16. CIKK
Jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban
1.
A megkeresett hatóság beleegyezésével a megkereső hatóság által felhatalmazott tisztviselők jelen lehetnek a megkeresett hatóság hivatalaiban, illetőleg részt vehetnek a behajtási ügyekkel kapcsolatos közigazgatási vizsgálatokban.
2.
E tevékenységek során a látogató tisztviselők a megkeresett hatóság felügyelete alatt és eljárásaival összhangban járnak el. Önállóan nem gyakorolhatnak végrehajtási hatáskört.
3.
Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, a megkeresett hatóság engedélyezheti a látogató tisztviselők számára, hogy betekintsenek a vonatkozó iratokba, kikérdezzék a meghallgatáson vagy bírósági eljárásban részt vevő vagy azokat segítő személyeket.
4.
A látogató tisztviselőknek a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli engedéllyel kell rendelkezniük, és ugyanazokat a titoktartási kötelezettségeket kell betartaniuk, mint a megkeresett hatóság tisztviselőinek.
2. FEJEZET
DOKUMENTUMOK KÉZBESÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉG
PVAT.17. CIKK
A követelésekkel kapcsolatos egyes dokumentumok kézbesítésére vonatkozó megkeresés
1.
A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére kézbesíti a címzettnek az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, héával, jövedéki adóval, tranzakciós adóval, vámokkal vagy azok beszedésével kapcsolatos valamennyi okiratot, határozatot vagy dokumentumot, beleértve a bírósági természetűeket is.
A kézbesítési megkeresésnek a következőket kell tartalmaznia:
(a)
a megkereső hatóság és a felelős hivatal elérhetőségei;
(b)
a címzett neve, címe és minden egyéb, az azonosítása szempontjából lényeges adat, amennyiben rendelkezésre áll;
(c)
a kézbesítendő dokumentum jellege és tárgya; és
(d)
az érintett követelés rövid leírása, beleértve adott esetben az összeget is.
2.
A kérelmeket írásban kell benyújtani, ideértve az elektronikus úton benyújtott kérelmeket.
3.
A megkeresett hatóság a belső jogával összhangban kézbesíti a dokumentumot. A kézbesítés végrehajtását követően a megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés időpontjáról és módjáról.
4.
Ha a kézbesítés nem hajtható végre, a megkeresett hatóság erről az okok megjelölésével haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot.
3. FEJEZET
BEHAJTÁSI VAGY BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
PVAT.18. CIKK
Behajtási megkeresés
1.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság behajtja a megkereső hatóság szerinti Fél területén végrehajtást engedélyező okirat tárgyát képező követeléseket.
2.
Amint a behajtási megkeresés alapjául szolgáló üggyel kapcsolatos bármilyen releváns információ a megkereső hatóság tudomására jut, tájékoztatja erről a megkeresett hatóságot.
PVAT.19. CIKK
A behajtási megkeresésre vonatkozó feltételek
1.
A megkereső hatóság nem élhet behajtási megkereséssel abban az esetben és addig, amennyiben és amíg a követelés vagy a végrehajtást engedélyező okiratot a megkereső hatóság szerinti Fél területén vitatják.
2.
A behajtási megkeresés benyújtása előtt a megkereső hatóságnak először a saját területén rendelkezésre álló megfelelő behajtási eljárásokat kell alkalmaznia, az alábbi esetek kivételével:
(a)
amennyiben nyilvánvaló, hogy az adott Fél területén nem létezik a behajtást lehetővé tévő vagyon, vagy az említett eljárások nem eredményezik a követelés teljes kifizetését, és a megkereső hatóságnak konkrét tudomása van arról, hogy az érintett személy a megkeresett hatóság szerinti Fél területén vagyonnal rendelkezik; vagy
(b)
amennyiben az ilyen eljárásoknak a megkereső hatóság szerinti Fél területén történő alkalmazása aránytalan nehézségeket okozna.
PVAT.20. CIKK
A behajtási megkeresés teljesítése
1.
A megkeresett hatóság a követelést úgy hajtja be, mintha az saját területének követelése lenne, felhasználva az adott terület törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései által biztosított hatásköröket és eljárásokat.
2.
A megkeresett hatóság folyamatosan tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás érdekében tett lépésekről és a behajtott összegekről.
3.
A megkeresett hatóság saját jogszabályainak megfelelően fizetési könnyítést vagy részletfizetést biztosíthat, valamint kamatot vagy behajtási költséget számíthat fel, amelyet megtarthat.
4.
A behajtott összegeket haladéktalanul át kell utalni a megkereső hatóságnak, miután levonták azokat a költségeket vagy díjakat, amelyeket a megkeresett hatóság a PVAT.26. cikk (2) bekezdésével összhangban nem tudott behajtani.
PVAT.21. CIKK
Vitatott követelések és végrehajtási intézkedések
1.
A követelés érvényességével vagy összegével kapcsolatos vitákról a megkereső Fél hatóságai döntenek. A megkeresett Félnél hozott behajtási intézkedésekkel kapcsolatos vitákról saját illetékes szervei döntenek.
2.
Ha a követelést vagy a végrehajtási okiratot vitatják, a megkeresett hatóság a határozat jogerőre emelkedéséig felfüggeszti a vitatott rész behajtását, de a megkereső hatóság kérheti a behajtási intézkedések folytatását vagy biztosítási intézkedések meghozatalát a tartozás biztosítása céljából.
3.
Amennyiben a vitatott követelés behajtása a megkereső hatóság kérésére folytatódik, és a követelést később törlik vagy csökkentik, a megkereső hatóságnak vissza kell térítenie a jogosulatlanul behajtott összegeket, valamint a kapcsolódó költségeket vagy kártérítést.
4.
Amennyiben szükség van a behajtás elmaradásának megelőzésére csalás, vagyoni eszközök eltűnése vagy fizetésképtelenség miatt, a megkeresett hatóság a nemzeti joga által megengedett biztosítási intézkedéseket hozhat a megkereső hatóság 2. bekezdés szerinti megkeresésének kézhezvételét megelőzően.
PVAT.22. CIKK
A behajtási segítségnyújtási megkeresés módosítása vagy visszavonása
A megkereső hatóság – megjelölve a módosítás vagy a visszavonás indokát – haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett hatóságot a behajtási megkeresés későbbi módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.
PVAT.23. CIKK
Biztosítási intézkedésekre irányuló megkeresés
1.
Amennyiben hasonló helyzetben a megkereső hatóság területén érvényes jog és közigazgatási gyakorlat is lehetővé tesz biztosítási intézkedéseket, a megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a saját nemzeti joga által lehetővé tett mértékben és közigazgatási gyakorlatával összhangban biztosítási intézkedéseket tesz a követelés behajtásának biztosítására, amennyiben a megkeresés időpontjában az adós vitatja a követelést vagy a megkereső hatóság területén végrehajtást engedélyező okiratot, illetve ha a követelésre vonatkozóan még nem bocsátottak ki a megkereső hatóság területén végrehajtást engedélyező okiratot.
A megkeresett hatóság területén végrehajtandó biztosítási intézkedésekre irányuló megkereséshez csatolni kell a megkereső hatóság területén végrehajtandó biztosítási intézkedések engedélyezése céljából kiállított, a kölcsönös segítségnyújtás tárgyát képező követelésre vonatkozó dokumentumot, amennyiben létezik ilyen. A megkeresett hatóság területén nem írhatnak elő az e dokumentumot hitelesítő, kiegészítő vagy helyettesítő további okmányt.
2.
A biztosítási intézkedésekre irányuló megkereséshez csatolható egyéb, a követeléssel kapcsolatban kiállított dokumentum.
PVAT.24. CIKK
A megkeresett hatóság kötelezettségének korlátozása
1.
A megkeresett hatóság megtagadhatja vagy korlátozhatja a segítségnyújtást, ha:
(a)
a behajtás súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségeket okozna a területén;
(b)
az adminisztratív terhek vagy költségek egyértelműen aránytalanok lennének a behajtandó összeghez képest; vagy
(c)
a követelés a megkereső Félnél való esedékességétől számítva öt évnél régebbi.
2.
Kivételes esetekben a segítségnyújtás az esedékességtől számított tíz évig továbbra is nyújtható, ha a behajtás jogilag továbbra is lehetséges a megkereső Fél területén.
3.
Az 5 000 GBP alatti követelések esetében nem kérhető segítségnyújtás.
4.
A segítségnyújtás megtagadása vagy korlátozása esetén a megkeresett hatóság írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot, és megindokolja döntését.
PVAT.25. CIKK
Az elévülési idővel kapcsolatos kérdések
1.
A követelések megállapítására és behajtására vonatkozó határidőket a megkereső Fél joga határozza meg.
2.
Az e jegyzőkönyv szerinti behajtási vagy biztosítási intézkedésekre irányuló bármely megkeresés mindaddig felfüggeszti az elévülési időt, amíg a megkeresett hatóság nem teljesíti a megkeresést.
PVAT.26. CIKK
Költségek
1.
A Felek maguk viselik a behajtási segítségnyújtás során felmerült költségeiket, és nem kérhetnek visszatérítést a másik Féltől.
2.
A megkeresett hatóság a saját jogával összhangban közvetlenül az adóstól is behajthatja a költségeit. A megkereső hatóság megtéríti a megkeresett hatóságnak a megalapozatlan megkeresésekből eredő költségeket vagy veszteségeket.
3.
Szokatlanul magas költségekkel járó kivételes esetekben a hatóságok egyedi költségtérítési szabályokról állapodhatnak meg.
______________
39. MELLÉKLET
JEGYZŐKÖNYV
A NYOMONKÖVETHETŐSÉGRŐL,
A DOHÁNYCSEMPÉSZET ELLENI KÜZDELEMBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL,
ÉS A DOHÁNYTERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEKRŐL
PTOB.1. CIKK
Információmegosztás
1.
A rájuk vonatkozó egyéb kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül az Unió és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében rendszeresen információt cserél a behozott, értékesített vagy kivitt dohánytermékek mennyiségéről. Ezen információk a következőkre vonatkozó adatokat tartalmaznak:
(a)
a Gibraltárba behozott, ott értékesített vagy onnan kivitt nyers- vagy feldolgozatlan dohány és dohánytermékek mennyisége;
(b)
nyers- vagy feldolgozatlan dohány esetében: a behozatal adatai, feltüntetve a fajtát, a származási helyet, az exportőrt, a rendeltetési helyet, az importőrt és a kilogrammban mért tömeget;
(c)
dohánytermékek esetében:
(i)
a dohánytermékek különböző típusainak megkülönböztetése, mint például: cigaretta, szivar, szivarka, cigarettadohány, pipadohány, vízipipadohány, szájon át fogyasztott dohánytermék, tüsszentésre szolgáló dohánytermék, rágódohány és új dohánytermék-kategóriák, beleértve a hevített dohánytermékeket is;
(ii)
a különböző típusú dohánytermékek mennyisége márkánként és gazdasági szereplőnként;
(iii)
a kiskereskedelmi árak alakulása a dohánytermékek minden egyes típusa esetében, feltüntetve a következőket: az értékesített mennyiség súlyozott átlagára, a minimumár és a maximális ár;
(iv)
a nagy- és kiskereskedelem tekintetében a dohánytermékek minden egyes típusa esetében különbségtétel a közvetlen kiskereskedelmi értékesítés és a szabadidős célú hajóutakra vagy más közlekedési eszközökre történő vámmentes értékesítés között.
2.
Ezen túlmenően az Unió és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében megosztja egymással a Gibraltáron történő csalás és csempészet megelőzése és leküzdése érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatos konkrét információkat, ideértve az e célból elfogadott jogszabályokat, az alkalmazott közigazgatási és bírósági intézkedéseket, a csalás és csempészet megelőzése és leküzdése érdekében alkalmazott emberi és anyagi erőforrásokat, valamint a végrehajtott lefoglalások mennyiségét és értékét. Ezen információk kiterjednek továbbá a tiltott kereskedelem és csalás elleni küzdelem tekintetében a nyomonkövethetőségre vonatkozó tartalom és szabályok alkalmazására irányuló erőfeszítésekre is.
3.
Az e cikkben említett információkat negyedévente kell szolgáltatni, és az adatszolgáltatás tárgyát képező negyedévet követő negyedév első két hónapjában kell kicserélni.
PTOB.2. CIKK
Együttműködés és végrehajtás
1.
Az Unió és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében együttműködnek a területükön lakóhellyel rendelkező azon személyek azonosításában, akik a Gibraltárból származó vagy Gibraltárba szánt termékek csempészetével kapcsolatban indított eljárásokban közvetlenül vagy közvetve felelőssé tehetők az ilyen cselekményekért. Az illetékes hatóságok továbbá együttműködnek a tényállás és a felelősség megállapítására irányuló vizsgálatokban is.
2.
Ez az együttműködés kölcsönös, és a következőket foglalja magában:
(a)
segítségnyújtás a megkereső hatóságok által megjelölt, a megkereső hatóságok által kiállított dokumentumok valamennyi címzett részére történő kézbesítésében;
(b)
a megkereső hatóságok kérésére az adózás szempontjából releváns, vagyontárgyakra vonatkozó valamennyi egyedi információ rendelkezésre bocsátása a hatóságok felé fennálló tartozások behajtása céljából;
(c)
a megkereső hatóságok kérésére a hatóságok felé fennálló tartozások behajtása a végrehajtást lehetővé tevő és a behajtási intézkedéseket engedélyező okirat alapján;
(d)
a hatóságok kérésére a c) pontban említett okirat alapján megfelelő intézkedések elfogadása a hatóságok felé fennálló tartozások behajtásának biztosítása érdekében.
3.
A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelő intézkedések a következők bármelyikét magukban foglalhatják:
(a)
a megkeresett hatóság által az állítólagos adósnak teljesítendő kifizetések visszatartása;
(b)
az állítólagos adós vagyonának befagyasztását előíró intézkedések;
(c)
a vagyontárgyak elidegenítését, terhelését vagy felhasználását, illetve a monetáris értékkel rendelkező jogok gyakorlását tiltó mechanizmusok vagy egyéb intézkedések;
(d)
a törvény által előírt bármely egyéb intézkedés.
4.
Az e jegyzőkönyvben meghatározott intézkedések végrehajtása ellenére, amennyiben bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy Spanyolország bármely részéről jelentős mennyiségű dohányterméket csempésznek Gibraltárba vagy a környező területre, az Unión belüli illetékes hatóságok és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságai hatékony intézkedéseket hoznak az ilyen jogellenes tevékenység megakadályozása érdekében.
5.
E jegyzőkönyv alkalmazásának gyakorlati szabályait az Unión belüli illetékes hatóságok és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében illetékes hatóságai közötti igazgatási megállapodások határozzák meg.
PTOB.3. CIKK
A dohánytermékek nyomonkövethetősége
1.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében a dohánytermékek uniós rendszerrel egyenértékű nyomonkövetési rendszerét alkalmazza, amely a következőkre terjed ki:
(a)
cigaretta és cigarettadohány e megállapodás hatálybalépésének napjától;
(b)
az e megállapodás hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül minden egyéb dohánytermék.
A dohánytermékek nyomonkövetési rendszerének alkalmazásában „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely dohányterméket gyárt, vagy dohányterméket terveztet vagy gyártat, és ezt a terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza.
2.
Az Unión belüli illetékes hatóságok a spanyol piac tekintetében, az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében kérésre átadják egymásnak a saját rendszereik által gyűjtött információkat. Ezt a tájékoztatást közel valós időben, de minden esetben legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 24 órán belül meg kell adni. Kivételes körülmények között ez az időszak mindkét Fél egyetértésével meghosszabbítható.
PTOB.4. CIKK
Árkülönbség
Az árkülönbséget a 6. melléklet határozza meg.
PTOB.5. CIKK
További intézkedések
1.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében az uniós piacon alkalmazandó követelményekkel egyenértékű követelményeket állapít meg a dohánytermékeken feltüntetendő képi figyelmeztetésekre vonatkozóan.
2.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében megtiltja a szájon át fogyasztott dohánytermékek forgalomba hozatalát.
3.
Az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében megtiltja a dohánytermékek fogyasztók részére történő, határokon átnyúló távértékesítését.
4.
E megállapodás hatálybalépésének időpontjáig az Egyesült Királyság illetékes hatóságai Gibraltár tekintetében olyan rendszerrel működtetnek, amely biztosítja a dohánytermékek tiltott kereskedelme és csempészete elleni műveletek során elkobzott dohánytermékek, valamint az e megállapodás 258. cikkének a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő dohánytermékek megsemmisítését. Az Egyesült Királyság és a Spanyol Királyság között Gibraltár tekintetében fennálló igazgatási megállapodások meghatározhatják az e bekezdés szerinti együttműködés gyakorlati módozatait.
________________
40. MELLÉKLET
EGYÜTTES NYILATKOZAT
A KERESŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL UTAZÓ
SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁJÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL
AZ E MEGÁLLAPODÁS 41. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK SZERINT
Az egységes értelmezés biztosítása érdekében az Unió és az Egyesült Királyság Gibraltár tekintetében megállapodnak, hogy e megállapodás alkalmazásában a kereső tevékenységet végző személyek kategóriájába azon személyek tartoznak, akik a célból lépnek be a másik Szerződő Fél területére, hogy ott alkalmazottként vagy szolgáltatásnyújtóként jövedelemszerző munkát vagy díjazással járó tevékenységet folytassanak.
E kategória nem terjed ki az alábbiakra:
(a)
üzletemberek, azaz üzleti tanácskozás céljából utazó személyek (és nem állnak alkalmazásban az Unióban vagy Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyságban);
(b)
sportolók vagy művészek, akik alkalmi jelleggel folytatnak valamilyen tevékenységet;
(c)
a lakóhelyük szerinti ország médiája által kiküldött újságírók; és
(d)
vállalaton belüli gyakornokok.
E nyilatkozat végrehajtását a személyek mozgásával foglalkozó szakbizottság ellenőrzi, amely módosításokat javasolhat, amennyiben a Felek tapasztalatai alapján azt szükségesnek ítéli.
________________
41. MELLÉKLET
EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT
A KÁROS ADÓRENDSZEREK ELLENI KÜZDELEMRŐL
Az Európai Unió és Gibraltár tekintetében az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a résztvevők) jóváhagyják a káros adózási rendszerek elleni küzdelemről szóló alábbi együttes politikai nyilatkozatot.
Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó cselekvési tervének 5. intézkedésével összhangban a résztvevők a tisztességes adóverseny globális elveit követve megerősítik elkötelezettségüket a káros adózási rendszerek, nevezetesen az olyan rendszerek megszüntetése iránt, amelyek elősegíthetik az adóalap-eróziót és a nyereségátcsoportosítást. Ebben az összefüggésben a résztvevők megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a káros adózási rendszerek elleni küzdelemmel kapcsolatos elveket ezen együttes politikai nyilatkozattal összhangban alkalmazzák.
A káros adózási rendszerek azon társasági adózási rendszerekre terjednek ki, amelyek jelentős hatással vannak vagy lehetnek az üzleti tevékenység – többek között a vállalkozáscsoportok – helyére a résztvevők területén. Az adózási rendszereknek részét képezik mind a jogi rendelkezések, mind az igazgatási gyakorlat.
Ha egy adózási rendszer megfelel annak a „kapu kritériumnak”, hogy a résztvevők területén általánosan alkalmazottnál lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsot határoz meg, beleértve a nulla százalékos adózást is, akkor potenciálisan károsnak kell tekinteni. Ilyen mértékű adóztatás megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén.
Ebben az összefüggésben annak megítélésekor, hogy egy társasági adózási rendszer káros-e, figyelembe kell venni – tekintettel a globálisan alkalmazott megközelítésre is – hogy az alábbi kulcsfontosságú tényezők közül egy vagy több teljesül-e:
(a)
kizárja-e a rendszer a hazai gazdaságot a kedvezmények igénybevételéből, hogy azok ne befolyásolják a nemzeti adóbázist, illetve csak a külföldi székhellyel rendelkezők élhetnek-e a kedvezményekkel;
(b)
lehetővé teszi-e a rendszer a kedvezmények igénybevételét az adókedvezményt nyújtó résztvevő területén folytatott érdemi gazdasági tevékenység vagy érdemi gazdasági jelenlét nélkül;
(c)
eltérnek-e a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységének eredménymeghatározására vonatkozó szabályok a nemzetközileg elfogadott elvektől, közelebbről az OECD keretén belül megállapított szabályoktól;
(d)
hagy-e kívánnivalót maga után az adórendszer átláthatósága, ideértve azt is, ha a jogi rendelkezéseket igazgatási szinten nem átlátható módon lazítják, vagy ha nem kerül sor a rendszerrel kapcsolatos tényleges információcserére.
A résztvevők éves párbeszédet folytathatnak az ezen elvek alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.
________________
42. MELLÉKLET
A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLT SZÖVEG A
GIBRALTÁR KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖSSZEKÖTTETÉSÉNEK KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ NYILATKOZATHOZ
„A Felek elismerik a közúti közlekedés határokon átnyúló összeköttetésének a régió számára jelentett előnyeit {meghatározandó}, valamint annak értékét, hogy Gibraltárt bevonják az Egyesült Királyság Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájáról (ECMT) szóló jegyzőkönyvben, az ECMT többoldalú kvótájában és az Interbus megállapodásban való részvételébe. Az Európai Unió támogatni fogja az Interbus megállapodás Gibraltárra történő kiterjesztését, amint a meghosszabbítás feltételei teljesülnek. Az Egyesült Királyság tudomásul veszi az Európai Bizottság levelét, amely az Európai Unió azon tagállamainak az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatára hivatkozik, amelyek részes felei az ECMT-ről szóló jegyzőkönyvnek, és amelyben ezen államok kifejezik azon szándékukat, hogy támogatják Gibraltár bevonását az Egyesült Királyság ECMT-ről és az ECMT többoldalú kvótájáról szóló jegyzőkönyvben való részvételébe.”
__________________
43. MELLÉKLET
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG NYILATKOZATA
A SCHENGENI TÁRSULT ORSZÁGOK
ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KÖZÖTTI
TÜKÖRMEGÁLLAPODÁSRÓL
A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.
Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy egyrészről Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másrészről az Egyesült Királyság hatóságai haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek a megállapodás második részének hatálya alá tartozó személyek mozgásával kapcsolatos olyan kérdésekről, amelyek érintik a belső határellenőrzés nélküli térség működését.