EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.2.12.
COM(2026) 87 final
2026/0053(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Járműelőírások Harmonizálása Világfórumán az ENSZ-előírásokra irányuló 2026. márciusi javaslatok tekintetében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT TÁRGYA
E javaslat tárgya az Európai Unió által az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórumon (29. munkacsoport) a meglévő ENSZ-előírásokat érintő módosítások elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás
Két megállapodás van hatályban olyan harmonizált követelmények kidolgozásáról, amelyek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) szerződő felei közötti gépjármű-kereskedelem technikai akadályait hivatottak felszámolni, valamint biztosítani kívánják, hogy a gépjárművek esetében nagy fokú biztonságról lehessen gondoskodni és érvényesüljön a környezetvédelem szempontja. Ezek a következők:
–a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló ENSZ-EGB-megállapodás (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás), valamint
–a kerekes járművekre, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: párhuzamos megállapodás).
A megállapodások az EU vonatkozásában 1998. március 24-én, illetve 2000. február 15-én hatályba léptek. A megállapodásokkal kapcsolatos munkát a 29. munkacsoport felügyeli.
2.2. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum
A 29. munkacsoport egyedülálló keretet biztosít a gépjárművekkel kapcsolatos előírások globális összehangolásához. A 29. munkacsoport az ENSZ intézményi keretében működő állandó munkacsoport, amelynek külön megbízatása és eljárási szabályzata van. Globális fórumként működik, ahol az érdekeltek szabadon megvitathatják a gépjárművekre vonatkozó előírásokat, valamint az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás végrehajtását. Az ENSZ bármely tagállama, illetve az ENSZ tagállamai által létrehozott bármely regionális gazdasági integrációs szervezet teljeskörűen részt vehet a 29. munkacsoport tevékenységében, és a 29. munkacsoport által felügyelt, gépjárművekről szóló megállapodások szerződő felévé válhat. Az EU e megállapodások részes fele.
A 29. munkacsoport minden évben háromszor – márciusban, júniusban és novemberben – tart ülést. A technikai fejlődés figyelembevétele érdekében a 29. munkacsoport az ülésein elfogadhatja a következőket:
új ENSZ-előírások,
új ENSZ-határozatok,
új globális műszaki előírások (GTR-ek),
az 1958. évi felülvizsgált megállapodás szerinti ENSZ-előírások és -határozatok módosításai, valamint
az ENSZ-GTR-ek és a párhuzamos megállapodás szerinti határozatok módosításai.
A 29. munkacsoport ülései előtt ezeket a módosításokat szakmai szempontból megvitatják a 29. munkacsoport szakosodott kisegítő testületei.
Ezt követően a 29. munkacsoport javaslatokat fogadhat el:
az 1958. évi felülvizsgált megállapodás szerinti javaslatok esetében a jelen lévő és a javaslatról szavazó szerződő felek minősített többségével, vagy
a párhuzamos megállapodás szerinti javaslatok esetében a jelen lévő és szavazó részes felek egyhangú szavazatával.
A 29. munkacsoport minden ülését megelőzően az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi határozat kerül elfogadásra, amely meghatározza a következőkkel kapcsolatban az EU által képviselendő álláspontot:
új ENSZ-előírások, ENSZ-GTR-ek és ENSZ-határozatok, valamint
az ENSZ-előírások, az ENSZ-GTR-ek és az ENSZ-határozatok módosításai, kiegészítései és helyesbítései.
2.3. A 29. munkacsoport tervezett jogi aktusa
A 29. munkacsoport 2026. március 10. és 13. között tartandó 198. ülésén elfogadhatja a következőket:
az ENSZ 10., 13., 13-H., 39., 40., 41., 48., 49., 79., 83., 107., 130., 140., 148., 149., 154., 168. és 177. számú előírásának módosításaira irányuló javaslatok,
új ENSZ-előírásokra irányuló javaslatok a következőkre vonatkozóan:
a könnyű személy- és haszongépjárművek fékezésből származó kibocsátásának laboratóriumi mérése,
fedélzeti ellenőrző (OBM) rendszerek, környezetvédelmi járműútlevél (EVP) és a környezetvédelmi adatok fedélzeti megjelenítése,
a motor tűzelfojtó rendszerei,
a járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető rendszer, és
a járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett rendszer, valamint
a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat módosítására irányuló javaslat.
3. AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
Mivel az Európai Unió kiterjedt jogalkotási tevékenységet folytat ezen a területen, ez az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A 29. munkacsoport tevékenysége elősegíti a járművekre vonatkozó szabványok nemzetközi összehangolását. Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás kulcsszerepet játszik e célkitűzés elérésében. Az uniós gyártók annak tudatában alkalmazhatnak közös típusjóváhagyási előírásokat, hogy az általuk gyártott termékeket a szerződő felek a nemzeti jogszabályaiknak megfelelőként fogják elismerni.
Ez tette lehetővé, hogy a gépjárművek általános biztonságáról szóló 661/2009/EK rendelet, amelyet később az (EU) 2019/2144 rendelet helyezett hatályon kívül és váltott fel, több mint 50 uniós irányelvet hatályon kívül helyezzen, és azok helyébe az 1958. évi felülvizsgált megállapodás keretében elfogadott vonatkozó előírásokat léptesse.
Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet hasonló megközelítést követ. Közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket állapít meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet típusjóváhagyási követelmények formájában vagy az uniós jogszabályok alternatíváiként beépíti az 1958. évi felülvizsgált megállapodás alapján elfogadott előírásokat az EU típusjóváhagyási rendszerébe.
Amint a 29. munkacsoport egy új ENSZ-előírásra vagy egy már létező ENSZ-előírás módosítására irányuló javaslatot fogad el, az ENSZ-EGB ügyvezető titkára értesíti a szerződő feleket a vonatkozó jogi aktusról. A jogi aktus hatályba lép, hacsak a szerződő felek blokkoló kisebbsége hat hónapon belül kifogást nem emel. Ezt követően minden szerződő fél átültetheti a jogi aktust nemzeti jogrendjébe. Az Európai Unióban az átültetés azt követően válik befejezetté, hogy a jogi aktust kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A következő jogi aktusokkal kapcsolatban kell uniós álláspontot kialakítani:
az ENSZ 10., 13., 13-H., 39., 40., 41., 48., 49., 79., 83., 107., 130., 140., 148., 149., 154., 168. és 177. számú előírásának módosításaira irányuló javaslatok a következőkre vonatkozó rendelkezések naprakésszé tétele érdekében:
–elektromágneses összeférhetőség – a javasolt módosítások célja a legújabb alkalmazandó ipari szabványokra történő számos hivatkozás összehangolása,
–nehézgépjárművek fékezése – a javasolt módosítások célja, hogy lehetővé tegyék a meglévő rendelkezések automatizált járművekre – köztük a manuális kezelőszervekkel nem felszerelt járművekre – történő alkalmazását, lehetővé tegyék a fékezés parancs értékeinek valós idejű leolvasását az időszakos műszaki vizsgálatok során, egyértelművé tegyék, hogy a biztonsági fékrendszer hatékonyságának meghibásodás esetén történő vizsgálata céljából megengedett a fékrendszer bármely kezelőszervének használata, valamint, hogy a jármű egy helyben tartása érdekében a súrlódásos rögzítőfék alternatívájaként vagy azzal kombinálva bevezessék a rögzítőfék-reteszelőberendezés típusjóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket,
–fékek M1 és N1 kategóriájú járművekhez – a javasolt módosítások célja a vészfékjelzésnek (ESS) az üzemi fékrendszer elektronikusan működtetett rögzítőfék (EPB) kezelőszervén keresztül történő aktiválására vonatkozó feltételekkel kapcsolatos meglévő rendelkezések pontosítása, a meglévő rendelkezések automatizált járművekre való alkalmazásának lehetővé tétele, beleértve a kézi kezelőszerv nélküli járműveket is, a jármű megtartására szolgáló súrlódásos rögzítőfék alternatívájaként vagy azzal kombinálva a parkolózár típusjóváhagyására vonatkozó rendelkezések bevezetése, valamint a fékterhelési értékek valós idejű leolvasásának lehetővé tétele az időszakos műszaki vizsgálatok során,
–sebességmérő és kilométer-számláló – a javasolt módosítások célja a 125. és 176. számú ENSZ-előírásban a látótér-asszisztensrendszerekre (FVA) vonatkozóan előírt követelmények és a 39. számú ENSZ-előírás értelmében alkalmazandó követelmények tekintetében fennálló következetlenségek kezelése,
–motorkerékpárok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása – a 40. számú ENSZ-előírás javasolt módosításainak célja a követelmények összehangolása az Euro 3 kibocsátási előírás rendelkezéseivel,
–motorkerékpárok zajkibocsátása – a javasolt módosítások célja, hogy különböző légköri és környezeti feltételek esetén pontosítsák a gyártásmegfelelőségi vizsgálat során használandó eszközök értelmezését,
–világító- és fényjelző berendezések felszerelése – a javasolt módosítások célja a fénykibocsátó diódákra (LED) vonatkozó feszültségkövetelmények és az irányjelző lámpák aktiválására vonatkozó követelmények pontosítása a járműirányítás-támogató rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása érdekében,
–LPG- és CNG-motorok – a javasolt módosítások célja a fedélzeti üzemanyagfogyasztás-ellenőrzésre (OBFCM) vonatkozó követelmények bevezetése,
–kormányberendezés – a javasolt módosítások célja az átmeneti rendelkezések aktualizálása, valamint a meglévő rendelkezések automatizált járművekre – köztük a manuális kezelőszervekkel nem felszerelt járművekre – történő alkalmazásának lehetővé tétele,
–M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása – a javasolt módosítások célja új, Euro 7 alapú követelmények bevezetése, többek között a manipulációs eszközökre és a manipulációs stratégiákra, valamint a manipulálás elleni eszközökre, a biztonságra és a kiberbiztonságra vonatkozóan. A javasolt módosítások célja továbbá a 2. típusú vizsgálat eltörlése és a fedélzeti akkumulátorok tartósságával kapcsolatban az élettartam meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések, valamint a használat közbeni megfelelőségi követelmények bevezetése,
–M2 és M3 kategóriájú járművek – a javasolt módosítások célja a gyártók kötelezettségeinek pontosítása a vészkijáratok és tűzoltó készülékek elhelyezésével és biztonságos használatával kapcsolatos tájékoztatás tekintetében,
–sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek – a javasolt módosítások célja, hogy az előírás szövegét összhangba hozzák a rendszernek a motorindítás vagy a menetciklus megkezdésekor történő automatikus újraindítására vonatkozó feltételekkel,
–elektronikus stabilizáló program – a javasolt módosítások célja, hogy az előírás szövegét összhangba hozzák a rendszernek a motorindítás vagy a menetciklus megkezdésekor történő automatikus újraindítására vonatkozó feltételekkel,
–fényjelző berendezések – a javasolt módosítások célja a fényforrások jelölésének szerkesztési javítása, valamint a tűréshatárok kiszámításának pontosítása,
–útmegvilágítási eszközök – a javasolt módosítások célja a fényszórófunkciókra vonatkozó jelölési követelmények pontosítása és a műszeres beállítási módszer pontosságának javítása,
–a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) – a javasolt módosítások célja az Euro 7 szabványon alapuló új követelmények bevezetése, beleértve a részecskeszámra (PN10) vonatkozó új rendelkezéseket, a párolgási kibocsátásokra vonatkozó új SHED-határértéket, az üzemanyag-fogyasztás fedélzeti ellenőrzésére vonatkozó aktualizált rendelkezéseket, valamint a műszaki fejlődéshez igazodó egyéb módosításokat. A javasolt módosítások célja továbbá a fedélzeti akkumulátorok tartósságára vonatkozó követelményeket tartalmazó új mellékletek, valamint a tisztán elektromos járművek alacsony hőmérséklet melletti hatótávjának mérésére szolgáló új vizsgálat bevezetése,
–valós vezetési feltételek melletti globális kibocsátás (RDE) – a javasolt módosítások célja a 168. számú ENSZ-előírás hatályának módosítása annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az (EU) 2024/1257 rendelet könnyűgépjárművekre alkalmazandó hatályával, valamint a 154. számú ENSZ-előírásban meghatározottakhoz hasonló szintek bevezetése, valamint
–rendszerteljesítmény (DEVP) – a javasolt módosítások célja a 177. számú ENSZ-előírás hatályának összehangolása az (EU) 2024/1257 rendelettel (Euro 7),
új ENSZ-előírásokra irányuló javaslatok a következőkre vonatkozóan:
–a könnyűgépjárművek fékezésből származó kibocsátásának laboratóriumi mérése,
–fedélzeti ellenőrző (OBM) rendszerek, környezetvédelmi járműútlevél (EVP) és a környezetvédelmi adatok fedélzeti megjelenítése,
–a motor tűzelfojtó rendszerei,
–a járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető rendszer, valamint
–a járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett rendszer, valamint
a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozatnak a LED-es helyettesítő fényforrások új kategóriáinak bevezetése révén történő módosítására irányuló javaslat.
A 29. munkacsoport a tervek szerint a 2026. március 10. és 13. között tartandó ülésszakán szavaz ezekről a javaslatokról.
Ezen túlmenően meg kell határozni az EU álláspontját a következőkkel kapcsolatban:
az 1958. évi megállapodás 2. jegyzékének módosítására irányuló javaslat, amelynek célja, hogy az ISO/IEC 17021 szabvány követelményeire hivatkozva pontosítsa a műszaki szolgálatok ellenőrzési rendelkezéseket tartalmazó ENSZ-előírásokhoz való kijelölésének kritériumait; valamint
engedélykérelem az elektromos járművek biztonságával foglalkozó informális munkacsoport 3. szakasszal kapcsolatos munkájának megkezdésére.
Az Európai Uniónak indokolt támogatnia a fent említett jogi aktusokat, mert azok összhangban vannak az Unió gépjárműiparral kapcsolatos belső piaci szakpolitikájával, és összeegyeztethetők az Unió közlekedés-, éghajlat- és energiapolitikájával.
Mindezek a jogi aktusok igen kedvezően hatnak az uniós gépjárműipar versenyképességére és a nemzetközi kereskedelemre. A szóban forgó jogi aktusok megszavazása elősegíti a technológiai fejlődést, előnyöket kínál a méretgazdaságosság tekintetében, megakadályozza a belső piac széttagolódását, és biztosítja, hogy egységes gépjárműipari szabványok érvényesüljenek az Unió egész területén.
E javaslat esetében nincs szükség külső szakértői véleményre. A gépjárművekkel foglalkozó műszaki bizottság azonban megvizsgálta a javasaltot.
4.JOGALAP
4.1. Eljárási jogalap
4.1.1. Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerint a Tanács határozatokat fogad el „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalma ezenfelül magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2. A jelen esetre történő alkalmazás
A 29. munkacsoport az a szerv, amelynek keretében az ENSZ-EGB szerződő felei megvitatják az 1958. évi felülvizsgált megállapodás és a párhuzamos megállapodás végrehajtását.
A 29. munkacsoport által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok.
A felülvizsgált 1958. évi EGT-megállapodás 1. és 12. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusban foglalt ENSZ-előírások a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek az Európai Unióra nézve. Az ENSZ-határozattal együtt alkalmasak lesznek arra, hogy meghatározó módon befolyásolják a járművek típusjóváhagyására vonatkozó uniós jogszabályok tartalmát.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2. Anyagi jogalap
4.2.1.
Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az EU által képviselendő mindenkori álláspont meghatározásra kerül.
A tervezett jogi aktus kettős célkitűzést is követhet, vagy két összetevőből is állhat, melyek egyike elsődlegesként, míg a másik pusztán járulékosként azonosítható. Ez esetben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2. A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a jogszabályok közelítése. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 114. cikke.
4.3. Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 114. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
5.A TERVEZETT JOGI AKTUS KIHIRDETÉSE
Mivel a 29. munkacsoport jogi aktusa több ENSZ-előírás és egy ENSZ-határozat módosítását, valamint új ENSZ-előírások elfogadását irányozza elő, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
2026/0053 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Járműelőírások Harmonizálása Világfórumán az ENSZ-előírásokra irányuló 2026. márciusi javaslatok tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 97/836/EK tanácsi határozattal az Unió csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (a továbbiakban: ENSZ-EGB) a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás). Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1998. március 24-én hatályba lépett.
(2)A 2000/125/EK tanácsi határozattal az Unió csatlakozott a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: párhuzamos megállapodás). A párhuzamos megállapodás 2000. február 15-én hatályba lépett.
(3)Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket állapít meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet típusjóváhagyási követelmények formájában vagy az uniós jogszabályok alternatíváiként beépíti az 1958. évi felülvizsgált megállapodás alapján elfogadott előírásokat (a továbbiakban: ENSZ-előírások) az EU típusjóváhagyási rendszerébe.
(4)Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1. cikke és a párhuzamos megállapodás 6. cikke értelmében a Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (29. munkacsoport) elfogadhat az ENSZ-előírások, az ENSZ globális műszaki előírások (GTR-ek) és az ENSZ-határozatok módosításaira irányuló javaslatokat, valamint új ENSZ-előírásokra, globális műszaki előírásokra és ENSZ-határozatokra irányuló javaslatokat a járműjóváhagyások területén. Ezen túlmenően az említett rendelkezések értelmében a 29. munkacsoport a globális műszaki előírások módosításának vagy új globális műszaki előírások kidolgozásának engedélyezésére, valamint a globális műszaki előírásokkal kapcsolatos megbízatások érvényességének meghosszabbítására irányuló javaslatokat is elfogadhat.
(5)A Járműelőírások Harmonizálása Világfórum 2026. március 10–13-i 198. ülésszakán a 29. munkacsoport elfogadhatja a következőket: az ENSZ 10., 13., 13-H., 39., 40., 41., 48., 49., 79., 83., 107., 130., 140., 148., 149., 154., 168. és 177. számú előírásának módosításaira irányuló javaslatok, a könnyűgépjárművek fékezésből származó kibocsátásának laboratóriumi méréséről szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat, a fedélzeti ellenőrző (OBM) rendszerekről, a környezetvédelmi járműútlevélről (EVP) és a környezetvédelmi adatok fedélzeti megjelenítéséről szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat, a motortűzelfojtó rendszerekről szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat, a járművezető fáradtságára és éberségének csökkentésére figyelmeztető rendszerről szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat, a járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett rendszerről szóló új ENSZ-előírásra irányuló javaslat, és a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokra vonatkozó összevont határozat módosítására irányuló javaslat.
(6)A gyakorlati tapasztalatoknak és a műszaki fejlődésnek a típusjóváhagyási eljárás során történő figyelembevétele érdekében a fényforrás-kategóriákra vonatkozó egységes előírásokról szóló ENSZ-előírás, valamint a 10., 13., 13-H., 39., 40., 41., 48., 49., 79., 83., 107., 130., 140., 148., 149., 154., 168. és 177. számú ENSZ-előírás hatálya alá tartozó egyes szempontokra vagy jellemzőkre vonatkozó követelményeket módosítani kell vagy ki kell egészíteni.
(7)A technológiai fejlődés lehetővé tétele és a dekarbonizáció előmozdítása érdekében új ENSZ-előírásokat kell elfogadni a könnyűgépjárművek fékezésből származó kibocsátásának laboratóriumi mérésére, az OBM-rendszerekre, a környezetvédelmi járműútlevélre és a környezetvédelmi adatok fedélzeti megjelenítésére, a motortűzelfojtó rendszerekre, a járművezető fáradtságára és éberségének csökkenésére figyelmeztető rendszerre, valamint a járművezető figyelmének elterelődésére figyelmeztető fejlett rendszerre vonatkozóan.
(8)Az ENSZ-előírások az Unióra nézve kötelező érvényűek lesznek. Az ENSZ-határozattal együtt befolyásolják a járművek típusjóváhagyására vonatkozó uniós jogszabályok tartalmát. Ezért helyénvaló meghatározni a 29. munkacsoportban az említett javaslatok elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az ENSZ-EGB keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (29. munkacsoport) 2026. március 10. és 13. között tartandó 198. ülésszakán az Unió által képviselendő álláspont az, hogy az e határozat mellékletében felsorolt javaslatok mellett kell szavazni.
2. cikk
Az Uniót a 29. munkacsoportban képviselő személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb technikai jellegű módosításokat a határozattervezethez.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök