EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.7.16.
SWD(2025) 551 final
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
A HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA
[…]
amely a következő dokumentumokat kíséri
Javaslat
Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó AgoraEU program létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/692 és az (EU) 2021/818 rendelet hatályon kívül helyezéséről
és
Javaslat
Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Erasmus+ programnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet hatályon kívül helyezéséről
{COM(2025) 550 final} - {SEC(2025) 547 final} - {SWD(2025) 550 final}
Ez a hatásvizsgálat a határokon átnyúló oktatás és képzés, a szolidaritás, az ifjúság, a média, a kulturális és kreatív ágazatok, az értékek és a civil társadalom szakpolitikai területeit támogató uniós finanszírozásra összpontosít. Célja, hogy értékelje a következő többéves pénzügyi keret (MFF) programjaira vonatkozó jogalkotási javaslatok alapjául szolgáló legfontosabb szakpolitikai döntéseket.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi finanszírozási eszközök félidős értékelésének eredményei alapján a hatásvizsgálat figyelembe veszi a politikai iránymutatásban megfogalmazott azon törekvést is, amely szerint az új hosszú távú uniós költségvetésnek célzottabbnak és egyszerűbbnek kell lennie, nagyobb hatást kell elérnie, és kevesebb program segítségével kell megvalósítani.
A kontextus elemzése, valamint a problémák és a célkitűzések meghatározása során figyelembevételre kerülnek a szakpolitikai szempontok, és ezek alapján születnek meg a finanszírozási struktúrával kapcsolatos döntések. Mivel a következő többéves pénzügyi keret felépítése jelentősen eltér a jelenlegitől, a hatásvizsgálat egyelőre nem tartalmaz költségvetési forgatókönyveket.
A jelenlegi programok félidős értékelésének és a korábbi programok végső értékelésének eredményei mellett a hatásvizsgálat a kiadások felülvizsgálatára, különböző ágazati jelentésekre, valamint tanulmányokra és kutatásokra épül. Tükrözi továbbá a nyilvános konzultáció eredményeit, amelynek során 5 845 érvényes válasz gyűlt össze, valamint a Bizottság által az e folyamat keretében megszervezett, egyéb érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeit is.
A problémák meghatározása
E hatásvizsgálat kiindulópontja az adott témakörhöz tartozó szakpolitikai területek jelenlegi kihívásainak és problémaforrásainak elemzése. A politikai iránymutatás többéves pénzügyi keretre vonatkozó megfontolásaival – különösen a szakpolitikai alapú költségvetés kialakításának célkitűzésével – összhangban a problémák meghatározása és a célkitűzések elemzése során figyelembevételre kerültek a szakpolitikai szempontok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli finanszírozási programok felépítésének a meghatározásához.
Az elemzés megállapította, hogy az uniós költségvetésben kiaknázatlan lehetőség rejlik arra, hogy előmozdítsa az e témakör szakpolitikai területeit érintő kihívások kezelését. Ez az uniós pénzügyi beavatkozást érintő három probléma meghatározásához vezetett: ezek közül kettő a szakpolitikai tartalomra, a harmadik pedig a pénzügyi beavatkozás kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos kihívásokra vonatkozik.
1. probléma: A demokráciát, az alapjogokat, az uniós értékeket, a kultúrát és a kulturális sokszínűséget fenyegető veszélyek, valamint a szűkülő civil társadalmi és médiatér.
2. probléma: Az életviteli és szakmai készségek és kulcskompetenciák hiánya.
3. probléma: A szakpolitikai problémák kezelésére szolgáló uniós pénzügyi eszközök kialakításával és felépítésével kapcsolatos kihívások.
Ezt követően az egyes problémák részletesen kifejtésre kerülnek a kiváltó okok alapján, amelyek ismertetik az adott problémával kapcsolatos konkrét szempontokat, és részletesen bemutatják az uniós pénzügyi beavatkozás révén kezelendő főbb kérdéseket. A hatásvizsgálat az Európai Bizottság előrejelzésekkel foglalkozó kompetenciaközpontja által meghatározott megatrendek alapján is elemzi az említett problémákat és azok okait, és bemutatja, hogy uniós pénzügyi támogatás nélkül azok valószínűleg továbbra is fennmaradnának.
Célkitűzések
Ezt követően általános és egyedi célkitűzések formájában kerül ismertetésre, hogy a jövőbeli uniós finanszírozási eszközök milyen megoldásokat kínálnak e problémák kezelésére. A hatásvizsgálat mindhárom fent meghatározott problémához egy általános célkitűzést társít:
1. általános célkitűzés: A pénzügyi hozzájárulásra, a hozzáadott érték biztosítására, valamint az alapjogok, az uniós értékek, a demokrácia, a média és a kultúra előmozdítására irányuló uniós képesség javítása és megerősítése.
2. általános célkitűzés: Az EU azon képességének javítása és megerősítése, hogy pénzügyi hozzájárulást, támogatást és hozzáadott értéket biztosítson a határokon átnyúló oktatás és képzés, az ifjúság, a sport és a szolidaritás területén, ezáltal elősegítve az életviteli és szakmai készségek elsajátítását.
3. általános célkitűzés: Az EU azon képességének javítása és megerősítése, hogy pénzügyi hozzájárulást és hozzáadott értéket biztosítson e szakpolitikák területén azáltal, hogy a pénzügyi eszközök kialakítása révén elősegíti, hogy a finanszírozás megfelelő legyen a szakpolitika, az egyszerűsítés, a koordináció és a szinergiák szempontjából.
Minden általános célkitűzésen belül egyedi célkitűzések kerültek meghatározásra, amelyek részletesebben bemutatják, hogy az uniós pénzügyi beavatkozás hogyan járulhat hozzá az általános célkitűzés(ek) eléréséhez.
Az uniós fellépés szükségessége és hozzáadott értéke
Az e hatásvizsgálat által érintett szakpolitikai területek az uniós szerződésekben gyökereznek, amelyek a pénzügyi beavatkozásokon keresztül megvalósuló uniós fellépés jogalapját képezik. Az uniós költségvetés ezeken a területeken döntő fontosságú az EU alappillérei szempontjából: valamennyi tagállamban előmozdítja a haladást, és különösen a következőkhöz szükséges: 1. a transznacionális és a közös kihívások kezelése, 2. rendszerszintű hatás elérése a hiányosságok megszüntetése és az európai megközelítés biztosítása révén, valamint 3. a belső és a külső politikák közötti koherencia fokozása.
A szubszidiaritás elvével összhangban az uniós fellépés hozzáadott értéke a következők tekintetében mutatható ki: 1. az uniós polgárság, a szolidaritás és az összetartozás érzésének erősítése, 2. magas szintű normák biztosítása az egész EU-ban, 3. az egységes piac támogatása és megerősítése, valamint a méltányos hozzáférés javítása az egész EU-ban, valamint 4. a jobb végrehajtásból eredő hozzáadott érték. A hozzáadott értéket és a hatást a rendelkezésre álló költségvetési források összefüggésében kell értelmezni.
Szakpolitikai alternatívák
Az előző szakaszban ismertetett kihívások kezelése érdekében – tekintettel arra, hogy azok várhatóan a jövőben is fenn fognak állni, valamint arra, hogy az uniós beavatkozás ezen a területen szükséges, és hozzáadott értéket teremt – a hatásvizsgálat három alternatív lehetőséget vizsgál a jövőbeli uniós finanszírozás felépítésére vonatkozóan. A dokumentum bemutat néhány megvizsgált, de már korai szakaszban elvetett további alternatívát is, konkrétabban az uniós finanszírozás megszüntetésének opcióját, valamint a Jogérvényesülés program és más, egyesítésre szánt konfigurációk összevonásának opcióját.
Az alternatívákat számos kritérium alapján dolgozták ki, amelyeket a jelenlegi programozási időszak releváns szakpolitikai területeket támogató uniós finanszírozási eszközei összetevőinek és végrehajtási szempontjainak előzetes feltérképezése és elemzése révén határoztak meg.
Az első alternatíva az alapforgatókönyv, amely a meglévő programok önálló programként való folytatása (1. alternatíva – Folytatás). A második alternatíva két programot javasol, amelyek közül mindkettő elsősorban a két szakpolitikai probléma és a kapcsolódó általános célkitűzések egyikét támogatja (2. alternatíva – a célkitűzéseken alapuló konszolidáció). A harmadik alternatíva egyetlen programot javasol, amely az e témakörhöz tartozó valamennyi szakpolitikai terület végrehajtását támogatja (3. alternatíva – Teljes integráció). A Jogérvényesülés program a jogalapjával kapcsolatos okok miatt minden forgatókönyv esetében önálló marad.
A három szakpolitikai alternatíva bemutatását követően a hatásvizsgálat elemzi azoknak a legfontosabb társadalmi (például a demokratikus és társadalmi rezilienciához, valamint a társadalmi befogadáshoz és kohézióhoz való hozzájárulással kapcsolatos, továbbá a polgárok személyes, társadalmi, állampolgári és szakmai fejlődésére gyakorolt), gazdasági (például a versenyképességgel és a foglalkoztathatósággal kapcsolatos) és környezeti hatásait. Emellett költség-haszon elemzést is tartalmaz, valamint az alternatívák digitalizációra, alapjogokra és egyenlőségre gyakorolt hatásait is bemutatja. Elemzi továbbá az alternatíváknak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulását is.
A hatások elemzésén kívül a hatásvizsgálat tartalmazza a három alternatívának a többszempontú társadalmi értékelési (SMCE) modell alapján történő összehasonlítását is, amely a szóban forgó témakör beavatkozásainak széles köre és sokfélesége miatt megfelelőnek tekinthető ehhez a feladathoz. A többszempontú társadalmi értékelési modell segítségével a három alternatívát négy szempont, az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia és az arányosság alapján hasonlítottuk össze. Minden említett szempont tekintetében több célkitűzés került meghatározásra, az 1., a 2. és a 3. általános célkitűzésben felvázolt prioritásoknak megfelelően. Ezt követően 39 elfogadott mutató alapján sor került a három alternatíva hatásának értékelésére, a következő skála felhasználásával: --- (a legkedvezőtlenebb), --, -, =, +, ++, +++ (a legkedvezőbb). A pontozás szakértői értékelésen alapult, amely az aktuális értékelések eredményeire, kiadási felülvizsgálatokra, politikai iránymutatásokra és szakpolitikai jelentésekre, tanulmányokra, nyilvános konzultációkra, valamint független ágazati jelentésekre és felmérésekre támaszkodott. A rangsor a SOCRATES-modell alkalmazásával jött létre, melynek során minden mutató azonos súllyal bírt
. Az így kapott eredmények megalapozottságát helyi és globális szintű érzékenységi elemzésekkel igazoltuk, annak ellenére, hogy az eredmények más források felhasználásával történő ellenőrzéséhez szükséges adatok csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. A hatásvizsgálat 4. melléklete részletesebben ismerteti a fenti módszertant és a szakpolitikai alternatívák rangsorát.
Az előnyben részesített alternatíva
Az összehasonlítás eredménye szerint a 2. alternatíva („a célkitűzéseken alapuló konszolidáció”) jobb lehetőségeket kínál, mint a többi vizsgált alternatíva. Ez az alternatíva lehetővé teszi a szorosabb koordinációt, a rugalmasságot és az uniós költségvetés hatékonyabb felhasználását, miközben egyértelműen a szakpolitikai célokra összpontosít. Röviden a 2. alternatíva optimális egyensúlyt biztosít az egyszerűsítés és a szakpolitikai relevancia között. Ezenkívül ez az alternatíva felel meg a legnagyobb mértékben az érdekelt felek és a nyilvánosság által megfogalmazott kéréseknek, amelyek a finanszírozáshoz való jobb hozzáférésre, a rugalmas forráselosztásra, valamint az e témakörön belül jól ismert márkák láthatóságának a fenntartására irányultak.
A kezdeményezés sikerének nyomon követése a 2027 utáni költségvetés teljesítménymérési kerete révén fog megvalósulni.
