52025PC0941

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Bizottság jelenlegi megbízatásának központi témája a versenyképes európai gazdaság megteremtése. A versenyképességi iránytű vázolja számunkra azt a jövőképet, miszerint Európának meg kell szilárdítania gazdasági nagyhatalmi státuszát, vonzó beruházási célponttá és gyártási központtá kell válnia. Az európai megtakarítási és beruházási unió (a továbbiakban: MBU) az iránytű öt horizontális stratégiai eszközének egyike.

Európa hatalmas beruházási igényekkel néz szembe az olyan stratégiai ágazatokban, mint a védelem, az űrkutatás, a biotechnológia, a tiszta technológia és a mesterséges intelligencia. Túl gyakran fordul elő, hogy az elegendő kockázati tőke hiánya arra kényszeríti az innovátorokat, hogy külföldi befektetőkre támaszkodjanak, vagy külföldre települjenek át. Amikor ez történik, Európa nemcsak vállalkozásokat, hanem közvetve munkahelyeket, innovációs kapacitást veszít, és azt a képességét is elveszíti, hogy versenyelőnyt építsen ki és tartson fenn a jövő gazdasági ágazataiban.

A legfelső politikai szinten széles körben elismerték, hogy sürgősen cselekedni kell. 2024-ben az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének kérésére Enrico Letta és Mario Draghi mérföldkőnek számító jelentéseket nyújtott be, amelyekben intézkedéseket javasoltak a tőkepiaci integráció és a hatékony felügyelet javítására az uniós gazdaság versenyképességének helyreállítása és az Unió előtt álló geopolitikai kihívások kezelése érdekében. Emellett az eurocsoport és az Európai Tanács is sürgette az előrelépést a valóban integrált, Unió-szerte minden polgár és vállalkozás számára hozzáférhető európai tőkepiacok létrehozása terén. Ez valamennyi európai intézmény közös célkitűzése, és az európai kormányok körében is széles körű támogatást élvez.

A 2025. márciusi euróövezeti csúcstalálkozó hangsúlyozta, hogy sürgősen eredményeket kell elérni az MBU létrehozása terén, ami közös felelősségünk. Az Európai Parlament azzal érvelt, hogy a tőkepiaci integráció az Unió befektetési stratégiájának szükséges pillére, és támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy intézkedéseket javasoljon a felügyeleti konvergenciaeszközök megerősítésére és a tőkepiacok egységesebb közvetlen felügyeletének megvalósítására. Az Európai Központi Bank (EKB) is hangot adott annak, hogy támogatja a projektet.

Európán kívül a nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) cselekvésre szólítottak fel az uniós pénzügyi piaci integráció még fennálló akadályainak felszámolása érdekében. A nemzeti pénzügyi piacok EU-szerte történő összekapcsolása egyértelmű és kézzelfogható előnyökkel jár. Felszabadítja a határokon átnyúló tőkeáramlást, ezáltal hatékonyabbá teszi a beruházásokat, miközben elmélyíti a likviditást, és csökkenti a vállalkozások és a befektetők költségeit. Erősíti a pénzügyi rezilienciát azáltal, hogy a kockázatokat az eszközök és a piacok szélesebb körében osztja el, valamint ösztönzi az innovációt és a versenyt, ami jobb termékeket és szolgáltatásokat eredményez a polgárok számára.

Az MBU célkitűzéseinek támogatása érdekében ez a javaslat a 98/26/EK irányelv (az elszámolások véglegességéről szóló irányelv vagy irányelv) rendeletté történő átalakítását irányozza elő. Az elszámolások véglegességéről szóló, 1998-ban elfogadott irányelv célja, hogy csökkentse az EU-n belüli fizetési rendszerek és értékpapír-kiegyenlítési rendszerek rendszerszintű kockázatát azáltal, hogy még egy résztvevő fizetésképtelensége esetén is biztosítja a transzfermegbízások véglegességét és visszavonhatatlanságát, amint azok bekerülnek egy kijelölt rendszerbe. Az irányelv jogbiztonságot nyújt a kiegyenlítési, nettósítási és biztosítéki megállapodások időzítése és érvényesíthetősége tekintetében, ezáltal óvja a pénzügyi piacok zavartalan működését. Az irányelv közös szabályokat állapít meg a rendszerek kijelölésére és az ilyen rendszerekben való részvétellel kapcsolatban nyújtott biztosítékok védelmére vonatkozóan, és egyértelművé teszi, hogy melyik az alkalmazandó jog bizonyos határokon átnyúló műveletekben. Bár az irányelv hatálya a tagállamok jogszabályai által szabályozott rendszerekre korlátozódik, a tagállamok kiterjeszthetik az irányelvben biztosítotthoz hasonló védelmet a harmadik országbeli rendszerekben részt vevő belföldi szervezetekre is.

1998-as elfogadása óta az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet hatszor módosították, hogy tükrözze az uniós pénzügyi piacok változó szerkezetét. Az első módosítás 1 2009-ben kiterjesztette a kiegyenlítés véglegessége jelentette védelmet a hitelkövetelésekre, valamint a fizetési és értékpapír-kiegyenlítési rendszerek közötti kapcsolatokra. A 2010-ben bevezetett második módosítás 2 összehangolta az irányelvet 3 az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) létrehozásával, és tisztázta az uniós és a nemzeti felügyeleti hatóságok szerepét. A harmadik módosítás 4 2012-ben aktualizálásokat vezetett be a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó új uniós kerettel való összhang biztosítása érdekében. A negyedik módosítás 5 2014-ben kiigazította a fogalommeghatározásokat és a hivatkozásokat annak érdekében, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet összhangba hozza az EU harmonizált értékpapír-kiegyenlítési rendszerével. Az ötödik módosítás 6 2019-ben finomította a harmadik országbeli résztvevőkre és a rendszerek interoperabilitására vonatkozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy bankszanálás esetén biztosítsa a folytonosságot. Legutóbb, 2024-ben, a hatodik módosítás 7 kiterjesztette a jogosult résztvevők körét a nem banki pénzforgalmi szolgáltatókra is, korszerűsítve a keretet, hogy az tükrözze az uniós lakossági fizetési infrastruktúrában bekövetkezett változásokat.

2023-ban a Bizottság jelentést tett közzé az elszámolások véglegességéről szóló irányelv felülvizsgálatáról. Akkoriban a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv jól működik, és nincs szükség a jelentős felülvizsgálatára. Mindazonáltal a Bizottság felhívta a figyelmet az új technológiák hatására, a jogbiztonság hiányára, amely járulékos költségeket eredményez a piaci szereplők számára, valamint az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendelkezéseinek tagállamok általi eltérő átültetésére, amely nehézségeket és költségeket okoz a határokon átnyúló helyzetekben.

Mindazonáltal az elszámolások véglegességéről szóló irányelv központi szerepet játszott az uniós fizetési és értékpapír-kiegyenlítési rendszerek stabilitásának és jogbiztonságának biztosításában azáltal, hogy védte a transzfermegbízásokat és a nettósítási megállapodásokat a fizetésképtelenség hatásaitól. Nemzeti átültetése azonban jelentős eltéréseket eredményezett, amelyek aláássák az eredményességét a koherens és integrált európai kereskedés utáni környezet előmozdításában. A tagállamok különböző megközelítéseket fogadtak el a rendszerek kijelölésével kapcsolatban, ami következetlenségeket eredményezett a résztvevők számára rendelkezésre álló védelem hatályában. Hasonlóképpen, a résztvevők és a közvetett résztvevők meghatározása és kezelése is igen eltérő, ami bizonytalanságot eredményez azzal kapcsolatban, hogy ki részesül a kiegyenlítés véglegessége jelentette védelemben. Különbségek vannak a védelemre jogosult értékpapírok típusai között is: egyes joghatóságok a hatályt korlátozó, szűk értelmezést alkalmaznak, míg mások tágabb kritériumokat.

További következetlenségek kapcsolódnak a kiegyenlítés véglegességének időpontjához, amelynek tekintetében a tagállamok eltérő módon határozzák meg azt a pontos időpontot, amikor a transzfermegbízások visszavonhatatlanná válnak és védelmet élveznek a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben – ez a kérdés különösen problematikus a több rendszert érintő, határokon átnyúló kiegyenlítések esetében. Az eltérő kollíziós szabályok és a harmadik országbeli rendszerekben részt vevő uniós szervezetekkel szembeni bánásmód tovább bonyolítják a helyzetet, ami bizonytalanságot teremt azzal kapcsolatban, hogy melyik jogrendszer az irányadó a több joghatóságon átívelő ügyletek véglegességére. Emellett a kijelölési gyakorlatok és az átláthatóság szintje tagállamonként eltérő, egyes tagállamok korlátozott nyilvános tájékoztatást nyújtanak a kijelölt rendszerekről és azok résztvevőiről, ami a jogi egyértelműség és a piaci bizalom gátja. Ezek az eltérések együttesen gyengítik az elszámolások véglegességéről szóló irányelv harmonizációs szándékát, jogi és működési kockázatokat idéznek elő a határokon átnyúló kiegyenlítésre vonatkozóan, és akadályozzák az uniós pénzügyi piacok hatékonyságát és integrációját. Ezenkívül sem az elszámolások véglegességéről szóló irányelv, sem a 2002/47/EK irányelv (a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv) kapcsolódó rendelkezései nem biztosítják a teljes technológiai semlegességet, mivel rendelkezéseiket a hagyományos, elszámoláson alapuló rendszereket szem előtt tartva fogalmazták meg. Ez jogbizonytalanságot teremt a megosztott főkönyvi technológia (DLT) és a pénz vagy értékpapírok tokenizált formáinak használata tekintetében, amelyek nem feltétlenül tartoznak egyértelműen a „transzfermegbízások”, az „értékpapírok” vagy a „kiegyenlítési rendszerek” meglévő fogalommeghatározásainak hatálya alá, e jogbizonytalanság pedig korlátozza az innovációt és az ilyen technológia vagy tokenizált formák alkalmazásának következetességét.

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté alakítása és a kulcsfogalmak meghatározásának aktualizálása növelné a jogbiztonságot, a következetességet és a piaci integrációt az egész EU-ban. A rendelet célja továbbá, hogy elegendő technológiasemlegességet biztosítson az új technológiák, például a DLT bevezetésének támogatásához annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat lehessen kínálni a piacon, biztosítva ugyanakkor a kockázatok megfelelő csökkentését. Emellett a további harmonizáció összhangban lenne a szélesebb körű uniós kezdeményezésekkel, például a tőkepiaci unióval és az európai megtakarítási és beruházási unióval, előmozdítaná a befektetői bizalmat, valamint javítaná a kereskedés utáni ökoszisztéma rezilienciáját és versenyképességét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet rendeletté (a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet) alakítja át. E cél elérése érdekében a javaslat pontosabban meghatározza az elszámolások véglegességéről szóló irányelv által biztosított védelemmel kapcsolatos kérdéseket, hogy Unió-szerte harmonizált megközelítést lehessen elérni. Ez különösen a következőkre vonatkozik: i. jogbiztonság a digitális innováció számára, ii. kollíziós szabályok, iii. uniós szervezetek részvétele harmadik országbeli rendszerekben, iv. a résztvevők köre, v. az elfogadható értékpapírok köre, vi. az uniós rendszerek kijelölésének gyakorlatai, vii. átláthatóság, és viii. a kiegyenlítés véglegességével kapcsolatos időpontok.

Mivel az értékpapírügyletek kifizetése és kiegyenlítése a tőkepiacok központi eleme, a javasolt jogszabályi változtatások hozzájárulnának egy biztonságosabb és hatékonyabb kereskedés utáni környezet kialakításához az EU-ban, összhangban az MBU célkitűzéseivel. Emellett a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet azáltal, hogy az abban foglalt rendelkezések tekintetében pontosítja a fogalommeghatározásokat és a hatályt, támogatná az innovációt és az új technológiák elterjedését. Összességében a rendelet csökkentené a fizetési és értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben való részvételhez kapcsolódó rendszerszintű kockázatot, és különösen az ilyen rendszerek résztvevőinek fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatot. A jól működő fizetési rendszerek és értékpapír-elszámolási rendszerek – például a központi értéktárak által működtetett rendszerek – biztosítják, hogy a fizetések és az értékpapírügyletek biztonságosan és bizonyossággal teljesíthetők legyenek. Ez fontos alap a pénzügyi szektor és ezáltal az MBU számára. Ily módon a rendelet kiegészíti a kereskedés utáni környezetet alkotó egyéb rendeleteket, azaz a központi értéktárakról szóló rendeletet, a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvet és az európai piaci infrastruktúra-rendeletet.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E kezdeményezés célja, hogy kiegészítse a Bizottság uniós tőkepiacok versenyképesebbé és reziliensebbé tételére irányuló, szélesebb körű menetrendjét. A versenyképes és hatékony kereskedés utáni környezet, amelynek a kiegyenlítési és fizetési rendszerek kulcsfontosságú elemei, alapvető az MBU célkitűzései eléréséhez. A teljes mértékben működő és integrált tőkepiac lehetővé fogja tenni az EU gazdaságának fenntartható növekedését és versenyképességének javulását, vagyis összhangban lesz a Bizottság stratégiai prioritásaival, amelyek a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a beruházásokhoz szükséges megfelelő feltételek kialakítására összpontosítanak.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozóan, amelyek a belső piac létrehozását és működését érintik. Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi, hogy az Unió nemcsak az alapvető szabadságok gyakorlását jelenleg akadályozó tényezők felszámolására, hanem az ilyen akadályok ismételt előfordulásának megelőzésére irányulóan is intézkedéseket hozzon, beleértve azokat az akadályokat, amelyek a gazdasági szereplők, többek között a befektetők számára megnehezítik a belső piac előnyeinek maradéktalan kihasználását.

Jelenleg az uniós jogi aktusokat végrehajtó eltérő nemzeti szabályok vagy nem biztosítanak hatékony megoldásokat a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás biztosítására ezekben az ágazatokban, vagy akadályozzák az ilyen megoldásokat. Emellett az uniós szabályokat aktualizálni kell annak érdekében, hogy jobban megkönnyítsék a pénzügyi szolgáltatások nyújtását olyan új technológiák, különösen a megosztott főkönyvi technológia felhasználásával, amelyek növelhetik a tőkepiaci hatékonyságot. Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv tagállami átültetésében mutatkozó eltérések súlyosbítják ezeket a problémákat.

Ez a javaslat támogatja az egységes piac megfelelő és biztonságos működését, védi a versenyt, és megőrzi az innovációra irányuló ösztönzőket. A megfelelő jogalapot tehát az EUMSZ 114. cikke adja.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében rögzített elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, és azok a tervezett intézkedések terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv célja a fizetési és értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek fizetésképtelenségéből eredő rendszerszintű kockázat csökkentése. Ezt úgy éri el, hogy védelmet biztosít a fizetési vagy kiegyenlítési rendszerbe bevitt transzfermegbízások visszavonhatatlansága és véglegessége tekintetében. Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv átültetését a tagállamokra bízták, ami az EU-ban kijelölt kiegyenlítési és fizetési rendszerek közötti eltérő alkalmazáshoz és értelmezéshez vezetett. Ez súrlódásokat okoz a határokon átnyúló műveletekben, és veszélyezteti az uniós tőkepiac integrációját.

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté alakítása következetesebb és egységesebb megközelítést tesz lehetővé az egész EU-ban.

•Arányosság

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté történő javasolt átalakítása – az érdemi rendelkezéseinek célzott módosításaival együtt – az MBU célkitűzéseivel arányosnak és azok eléréséhez szükségesnek tekinthető. A kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályok alkalmazásának tagállamok közötti széttagoltsága és eltérései régóta akadályozzák a határokon átnyúló pénzügyi tevékenységet. A kulcsfontosságú fogalommeghatározások és fogalmak eltérő átültetése, a rendszerek kijelölésével és a véglegesség időpontjának meghatározásával kapcsolatos következetlen nemzeti gyakorlatok jogbizonytalanságot teremtenek, és további működési és jogi kockázatot jelentenek a határokon átnyúló műveletek során. Egy rendelet közvetlenül harmonizálná ezeket a szabályokat, biztosítaná a következetes alkalmazást az egész Unióban, és zökkenőmentesebb és kiszámíthatóbb pénzügyi műveleteket mozdítana elő. Ily módon a javaslat támogatja az MBU egyik alapvető célját, azaz a megtakarítások és a beruházások integráltabb és hatékonyabb egységes piacát.

Rendeletként a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendelkezések nem rónának aránytalan terheket a piaci szereplőkre vagy a hatóságokra. Ehelyett egy rendelet megszüntetné azokat a párhuzamos jogi és megfelelési erőfeszítéseket, amelyek jelenleg abból erednek, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv 27 eltérő átültetésében és értelmezésében kell eligazodni. A kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelettel elért jogi egységesség egyszerűsítené a több rendszerben való részvételt, csökkentené a jogi átvilágításhoz kapcsolódó költségeket, és fokozná a jogbiztonságot, különösen a határokon átnyúló helyzetekben és a harmadik országbeli rendszerekben való részvétel esetén. Végezetül a technológiasemlegesség biztosításához kapcsolódó módosítások nagyobb jogbiztonságot tennének lehetővé abban az esetben, ha a rendszerek és az eszközök új technológiákon alapulnak, ezáltal csökkentenék a szabályozásnak való megfelelés biztosításához nélkülözhetetlen, költséges jogi munka szükségességét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv nemzeti átültetést tesz szükségessé, ami eltérő értelmezésekhez és alkalmazásokhoz vezetett a tagállamok körében, különösen a rendszerek kijelölése, a biztosítékok védelmének hatálya és a határokon átnyúló résztvevők kezelése tekintetében. Az eltérő nemzeti megközelítések jogbizonytalanságot okoznak, akadályozzák a piaci integrációt, és gátolják a határokon átnyúló ügyleteket. Egy rendelet közvetlenül alkalmazandó lenne, megszüntetné ezeket az eltéréseket, és biztosítaná, hogy Unió-szerte egységesen alkalmazzák ugyanazokat a szabályokat. Ez csökkentené a több joghatóságban működő piaci szereplők számára a jogi kockázatot és az összetettséget, támogatná a hatékonyabb határokon átnyúló kiegyenlítést és a rendszerek közötti interoperabilitást. Ezért helyénvaló és szükséges az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet hatályon kívül helyezni és rendelettel felváltani.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

2023-ban a Bizottság közzétette a fizetési és értékpapír-kiegyenlítési rendszereken belüli kiegyenlítések véglegességének, többek között annak harmadik országok rendszereiben részt vevő belföldi intézményekre való alkalmazásának felülvizsgálatát 8 . Bár a felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv jól működik, és nem tűnik indokoltnak a jelentős felülvizsgálata, arra is rámutatott, hogy az új technológia hatásai, valamint bizonyos területeken a jogbiztonság hiánya esetlegesen járulékos költségeket eredményeznek a pénzügyi piaci szereplők számára. Megjegyezte továbbá, hogy a kisebb fokú harmonizáció jelentős mérlegelési jogkört hagy a tagállamoknak az átültetés és a végrehajtás tekintetében, valamint nehézségeket okozhat a határokon átnyúló helyzetekben.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság e javaslat előkészítési folyamata során mindvégig konzultált az érdekelt felekkel, mindenekelőtt a következők lebonyolítása révén:

·Nyilvános konzultáció 9 az elszámolások véglegességéről szóló irányelv működéséről, amelyre 2021. február 12. és 2021. május 7. között került sor. 72 érdekelt fél válaszolt a célzott konzultációra. Számos válaszadó felvetette a harmonizáció és a jogbiztonság hiányát azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok fizetésképtelenségi szabályai hogyan alkalmazandók a harmadik országbeli rendszerek uniós résztvevőire. Általános volt az egyetértés abban is, hogy a központi értéktárakat fel kell venni a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó rendszerek elfogadható (közvetlen) résztvevőinek listájára.

·2024. szeptember 26-án munkaértekezletet 10 tartottak az érdekelt felek számára az EU-ban a piaci infrastruktúra integrációja és a befektetési alapok bővítése előtt álló akadályok azonosításáról és kezeléséről. A rendezvényen sor került a kereskedés utáni folyamatokkal kapcsolatos panelbeszélgetésre, amely a kereskedés utáni konszolidáció lehetséges előnyeit és kihívásait, valamint a szabályozási környezetet vizsgálta.

·Nyilvános konzultáció 11 az uniós tőkepiacok integrációjáról, amelyre 2025. április 15. és 2025. június 10. között került sor. Az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet illetően egyes válaszadók úgy vélték, hogy az irányelv jól működik, és nincs szükség módosításokra, kivéve a DLT-alapú rendszerekre való alkalmazásával kapcsolatos néhány pontosítást. Más válaszadók azonban támogatták az irányelv rendeletté való átalakítását az irányelv EU-szerte következetlen végrehajtásának kezelése érdekében. A válaszadók azt is kiemelték, hogy egyértelműbb iránymutatásra van szükség a kollíziós szabályokkal kapcsolatban, valamint kezelni kell a közvetett résztvevők védelmével kapcsolatos bizonytalanságot, és ki kell terjeszteni a védelmet a harmadik országbeli rendszerek résztvevőire és a DLT-alapú rendszerekre. Több válaszadó megjegyezte, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv jelenlegi kerete túl szűk, és hogy egy átfogóbb megközelítés előnyös lenne (pl. a jogosult résztvevők körének bővítése). Néhány válaszadó azt javasolta, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv biztosította védelmet terjesszék ki minden eszközhöz, ne csak a pénzhez és az értékpapírokhoz kapcsolódó tevékenységekre, és hogy a „rendszer” fogalommeghatározását terjesszék ki több rendszertípusra is. Emellett néhány válaszadó jelezte, hogy az egyes kijelölt rendszerekre vonatkozó információkat közzé kell tenni annak érdekében, hogy harmonizálják a kiegyenlítés véglegességének időpontját az elszámolások véglegességéről szóló irányelven belül, és egyértelműbben meg kell határozni a „biztosíték” és a „pénzügyi biztosíték” fogalmát a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben. A válaszadók több mint fele említette, hogy e fogalommeghatározások nem illeszkednek egymáshoz, ami bonyolulttá teszi a hatékony biztosítékkezelést.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat előkészítése során a Bizottság a következő forrásokból származó külső szakértőkre és adatokra támaszkodott:

·Az értékpapírokkal és biztosítékokkal kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoport (AMI-SeCo) 12 2025 szeptemberében jelentést 13 tett közzé az értékpapírok kereskedés utáni szolgáltatásaiban az integráció előtt álló, fennmaradó akadályokról. A jelentés megjegyzi, hogy bár az uniós szabályozási intézkedések felszámolták az akadályokat (beleértve a véglegességgel kapcsolatos problémákat is), az eltérő nemzeti végrehajtás vagy értelmezések miatt továbbra is súrlódások állnak fenn.

·Az Európai Bizottság által 2024 szeptemberében megrendelt 14 tanulmány a kereskedés utáni infrastruktúrák széttagoltságának csökkentéséről Európában. A tanulmány 15 nyilvánosan hozzáférhető információkon és adatokon alapult, de 98 strukturált interjút is tartalmazott, amelyeket 21 európai ország 76 intézményével, többek között pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, piaci szereplőkkel, valamint felügyeleti és szakpolitikai szervekkel folytattak le. A tanulmány megállapítja, hogy a kiegyenlítés véglegességének meghatározása az egyik olyan terület, ahol a tagállamok eltérő értelmezése és végrehajtása akadályozza a tőkepiaci integrációt. A tanulmány javasolja továbbá az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté alakítását, mivel az biztosítaná a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályok egységes alkalmazását, csökkentené a jogi kockázatot, és megerősítené az interoperábilis, konszolidált piaci infrastruktúrák alapjait.

•Hatásvizsgálat

A javaslatot hatásvizsgálat, különösen az uniós tőkepiacok piaci integrációjára és felügyeletére vonatkozó kezdeményezést kísérő hatásvizsgálat kereskedés utáni ágazati melléklete (8. melléklet) támasztja alá.

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv esetleges módosításait illetően a hatásvizsgálat három lehetőséget vizsgált meg:

·1. lehetőség – Mindenféle beavatkozás mellőzése,

·2. lehetőség – Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv átfogó felülvizsgálata a piaci infrastruktúra működésének javítása érdekében,

·3. lehetőség – Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv átfogó felülvizsgálata az integrált piac jogszabályi előírása érdekében.

A 2. és a 3. lehetőség feltételezi, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet rendeletté alakítják át. A lehetőségek azonban eltérnek abban a tekintetben, hogy a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet milyen védelmet nyújtott volna. A 2. és a 3. lehetőséget alkotó módozatokat az alábbiakban ismertetjük:

	2. lehetőség	3. lehetőség
Jogbiztonság a digitális innováció számára	A fogalommeghatározások és fogalmak – azaz a „rendszer”, a „résztvevő” és az „intézmény” – módosítása annak érdekében, hogy azok kompatibilissé váljanak a DLT-vel, és ezáltal lehetővé váljon, hogy egyes DLT-alapú rendszerek részesüljenek a kiegyenlítés véglegessége jelentette védelemben.	A 2. lehetőség valamennyi rendelkezése, valamint a jogbiztonság kiterjesztése az értékpapírtartás egyéb szempontjaira, továbbá azon rendszerek kijelölésének további harmonizálása, amelyek DLT használatával működnek.
A kollízióra alkalmazandó szabályok	Az elszámolások véglegességéről szóló irányelvben meglévő kollíziós szabályok pontosítása annak érdekében, hogy azok közvetlenül alkalmazhatók legyenek, többek között a DLT-alapú rendszerekkel és a tokenizált értékpapírokkal összefüggésben.	Az alkalmazandó kollíziós szabályra a közvetítő szervezet által kezelt értékpapírok tekintetében bizonyos jogokra vonatkozó jogszabályokról szóló hágai egyezmény lenne irányadó.
Uniós szervezetek részvétele harmadik országbeli rendszerekben	A harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételére vonatkozó harmonizált követelmények és egy központi hozzáférési pont (ESMA 16 és EBH 17 ) bevezetése. Az EU-ban nyilvántartásba vett harmadik országbeli rendszerekben részt vevő uniós hitelintézetek, befektetési vállalkozások, hatóságok vagy állami garanciával rendelkező vállalkozások részesülnek a kiegyenlítés véglegessége jelentette védelemben. A nyilvántartásba vételt a tagállamok végeznék saját tagállamuk tekintetében. Nincs uniós szintű nyilvántartásba vétel.	A harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételére vonatkozó harmonizált követelmények és egy központi hozzáférési pont. A harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételének felelőssége az ESMA-t (az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek esetében) és az EKB-t/KBER-t 18 (a fizetési rendszerek esetében) terhelné, ami uniós szintű nyilvántartásba vételhez vezetne.
A résztvevők köre	A rendszer résztvevői listájának kiterjesztése minden olyan jogalanyra, amely megfelel a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályokban és a rendszer szabálykönyvében foglalt bizonyos feltételeknek.	A rendszerüzemeltető által a rendszerben való részvételre engedélyezett bármely jogalany résztvevőnek minősül. Ehhez az összehangolás biztosítása érdekében más jogszabályok, többek között a központi értéktárakról szóló rendelet módosítására lenne szükség.
Az elfogadható értékpapírok köre	Az elfogadható értékpapírok közös meghatározása.	A kijelölt rendszerek üzemeltetői megválaszthatják, hogy mely eszközök tartozzanak a nyújtott védelem hatálya alá.
Az uniós rendszerek kijelölésének gyakorlatai	A rendszerek uniós kijelölésére vonatkozó harmonizált követelmények és a kijelölési gyakorlatok egyszerűsítése, különös tekintettel az értesítésben feltüntetendő információk típusára, az értékelési kritériumokra vagy az alkalmazandó határidőkre.	Az ESMA (értékpapír-kiegyenlítési rendszerek esetében) és az EKB/KBER (fizetési rendszerek esetében) felelne az uniós rendszerek uniós szintű értékeléséért és kijelöléséért.
Átláthatóság	A tagállamok naprakész információkkal látják el az ESMA-t a kijelölt uniós rendszerekről, ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A 2. lehetőség keretében szolgáltatandó információk köre is kibővülne.	A kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerint kijelölt rendszerekre vonatkozó információkat központosított formában kell közzétenni. Harmonizált jelentéstételre kerülne sor az ESMA felé, többek között a kijelölt rendszerekről, a szabályokról és a résztvevőkről, valamint a résztvevők belföldi védelmét élvező harmadik országbeli rendszerekről. Az ESMA korlátlan hozzáférést biztosítana a kijelölt uniós rendszerek résztvevőivel szembeni fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó információkhoz.
A kiegyenlítés véglegességére vonatkozó időpontok	A kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet meghatározná a transzfermegbízások rendszerbe való bevitelének és visszavonhatatlanságának időpontját, valamint adott esetben a transzfermegbízások végrehajtása véglegességének időpontját.	A kiegyenlítés véglegességének mindhárom időpontját uniós szinten harmonizálnák, valamennyi rendszertípus esetében egységesen.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a 2. lehetőség az a lehetőség, amely a legjobban kezeli az azonosított akadályokat, miközben biztosítja a javasolt megoldások arányosságát, hatékonyságát és koherenciáját. A mindenféle beavatkozás mellőzésének lehetősége (1. lehetőség) nem oldaná meg az azonosított problémák egyikét sem, hanem az alulról felfelé szerveződő ágazati vagy tagállami kezdeményezésekre hagyná őket. Ez nem szüntetné meg a piaci integráció meglévő akadályait, és a tartósan eltérő nemzeti átültetések járulékos költségeket okoznának a piaci szereplők számára a határokon átnyúló működés során. A hatásvizsgálat ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy bár az elszámolások véglegességéről szóló irányelv által az 1. lehetőség keretében biztosított rugalmasság segíthet enyhíteni a harmonizáció hiányát/a tagállamok között a fizetésképtelenségre, a társasági jogra vagy az értékpapírjogra vonatkozó keretek között fennálló különbségeket, nem ellensúlyozná a piaci integráció meglévő akadályaival kapcsolatos költségeket.

	2. lehetőség	3. lehetőség
Jogbiztonság a digitális innováció számára	A kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti egységes védelem a rendszer számára az uniós résztvevők fizetésképtelenségével szemben, függetlenül a technológiától, feltéve, hogy a rendelet valamennyi követelménye teljesül. A felügyeleti költségek csökkenése. Az innováció megkönnyítése a rendelet alkalmazásának egyértelműsége révén.	A kiegészítő intézkedések, azaz annak kifejezett elismerése, hogy a digitális tokenek vagy a főkönyvi bejegyzések ugyanolyan (vagy hasonló) jogokat testesítenek meg, mint a hagyományos értékpapírok, potenciálisan a digitális értékpapírokra vonatkozó opcionális uniós szintű jogi keret (azaz a 28. rendszer) kidolgozása révén, túlmutatnak a rendelet hatályán, és az érdekelt felek javaslataival összhangban az MBU 28. rendszerrel kapcsolatos elgondolásainak részeként megfontolásra érdemesek lennének.
A kollízióra alkalmazandó szabályok	Fokozott jogbiztonság a határokon átnyúló értékpapírügyletek esetében. Megtakarítások a piaci szereplők számára a jogi vélemények és a megfelelési költségek terén. Ezek az előnyök a DLT-alapú rendszerekre is kiterjednének.	Nagyobb jogbiztonság és alacsonyabb megfelelési költségek. A piac széttagoltsága megmaradna, és negatívan befolyásolná a rendszer általános védelmét. Ez nem támogatná a piaci integrációt és a hatékonyságot.
Uniós szervezetek részvétele harmadik országbeli rendszerekben	Egyenlő versenyfeltételek. Azon biztosítéki követelmények alacsonyabb költségei az uniós résztvevők számára, amelyeket azon harmadik országbeli rendszerek írnak elő, amelyekben részt vesznek.	Maximális harmonizáció, könnyű megfelelés az ESMA-nak/EBH-nak/KBER-nek adott felhatalmazásoknak köszönhetően. Ehhez e szervezetek erőforrásainak jelentős növelésére lenne szükség. Ebből esetlegesen késedelmek és költségek adódnak.
A résztvevők köre	A védelem harmonizált hatálya a tagállamokban. A költségek azon tagállamokra korlátozódnak, amelyeknek szükség esetén módosítaniuk kell jogszabályaikat (a tagállam kiterjeszti a védelmet a rendelet hatályán túlra).	Az innováció támogatása, de kevesebb bizonyosság a rendszerben való részvétellel kapcsolatban. A piac széttagoltsága. Egyenlőtlen versenyfeltételek a DLT-alapú és a DLT-t nem használó rendszerek üzemeltetői között.
Az elfogadható értékpapírok köre	A piac széttagoltságának csökkenése és a határokon átnyúló ügyletek költségeinek csökkenése. A költségek azon tagállamokra korlátozódnak, amelyeknek szükség esetén módosítaniuk kell jogszabályaikat (a tagállam kiterjeszti a védelmet a rendelet hatályán túlra).	Az innováció támogatása, de kevesebb bizonyosság a rendszerben való részvétellel kapcsolatban. A piac széttagoltsága. Egyenlőtlen versenyfeltételek a DLT-alapú és a DLT-t nem használó rendszerek üzemeltetői között.
Az uniós rendszerek kijelölésének gyakorlatai	Egyenlő versenyfeltételek, könnyebb határokon átnyúló kiegyenlítés és csökkentett széttagoltság. A DLT-alapú rendszerekre való kiterjesztéssel az innováció támogatása is. Bizonyos költségek a tagállamok számára, mivel ki kellene igazítaniuk kijelölési eljárásaikat.	A lehető legnagyobb mértékű harmonizáció. Piaci integráció. Az ESMA/EBH/KBER tekintetében a szükséges kompetenciák és infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségek és késedelmek.
Átláthatóság	Kisebb mértékű piaci széttagoltság, nagyobb jogbiztonság és a kockázatok könnyebb nyomon követése. Nagyobb bizalom a kijelölt rendszerek iránt, beleértve a DLT-alapú rendszereket is. Határokon átnyúló tevékenység, további piaci integráció és méretgazdaságossági hatások. A kiegészítő információk közzétételének költségei korlátozottak a rendszerüzemeltetők számára, de a kiegészítő minőség-ellenőrzések miatt valamivel magasabbak az ESMA számára.	A további elemekkel kapcsolatos átláthatóság valószínűleg nem járna további előnyökkel a verseny, a bizalom vagy a kockázatkezelés szempontjából.
A kiegyenlítés véglegességére vonatkozó időpontok	Kisebb mértékű széttagoltság. Interoperabilitás, a központi értéktárak közötti kapcsolatok könnyebb kialakítása és nagyobb mértékű határokon átnyúló kiegyenlítés.	A teljes harmonizáció – a rendszer sajátosságainak figyelembevétele nélkül – káros a rendszer hatékonyságára nézve. Költséges alkalmazás a DLT-alapú környezetben, ami további biztosítékokat tesz szükségessé.

A fenti elemzés alapján úgy ítélték meg, hogy a 2. lehetőség összességében hatékonyabb, eredményesebb és koherensebb lenne, mint a 3. lehetőség, még akkor is, ha a 3. lehetőség – a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendelkezések még nagyobb fokú harmonizációja révén – a felügyelet javítása és az eltérések csökkentése terén jobb lenne, mint a 2. lehetőség. Következésképpen a 2. lehetőség az előnyben részesített lehetőség, mivel összhangban van az MBU célkitűzéseivel, ugyanakkor arányosabb és költséghatékonyabb is. Ezenfelül egy integráltabb, hatékonyabb és innovatívabb uniós tőkepiacot mozdít elő. A 2. lehetőség segít csökkenteni a széttagoltságot, és harmonizáltabb piacot mozdít elő, ami összhangban van az MBU tágabb céljaival.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté alakítása egyidejűleg teljesíti a meglévő uniós jog egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére és a megfelelés megkönnyítésére irányuló célkitűzéseket.

A kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet növelné a jogbiztonságot és a következetességet a piaci szereplők számára. Ezenkívül a technológiasemlegesség biztosításával a megosztott főkönyvi technológia felhasználói szükségtelen költségek nélkül tesztelhetnének és hozhatnának forgalomba új technológiákat. A rendelet megszüntetné a nemzeti végrehajtásból eredő értelmezési eltéréseket is. Ez csökkentené a jogi kockázatot és a megfelelés összetettségét a több joghatóságban működő piaci szereplők számára. Végezetül a befektetői bizalom erősítése, valamint a kereskedés utáni ökoszisztéma rezilienciájának és versenyképességének javítása hozzájárulna az uniós tőkepiacok hatékonyságához és közvetve az uniós gazdaság versenyképességéhez.

Ez a javaslat nem érintené közvetlenül a kkv-kat, mivel az infrastruktúra (kereskedési és kereskedés utáni szolgáltatások) biztosításával foglalkozó vállalkozások nagy többsége nagy, jól működő vállalkozás. A tőkepiaci szolgáltatások terén tapasztalható hatékonyságnövekedés és fokozott verseny révén azonban a nem pénzügyi kkv-k előnyhöz jutnának a piaci finanszírozáshoz való könnyebb és olcsóbb hozzáférés révén, többek között az innováció és a növekedés finanszírozása tekintetében. E pozitív hatásnak a kizárólag banki alapú finanszírozást használó kkv-k tekintetében is érvényesülnie kell, mivel ez a finanszírozási csatorna versenyben áll a tőkepiaci alapú finanszírozással.

Ami a költségeket illeti, a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet alkalmazásának egyértelműsége csökkentené a rendszerüzemeltetők költségeit, mivel kevésbé lenne szükség a szabályok értelmezésével kapcsolatos jogi tanácsadás igénybevételére és a helyi sajátosságoknak való megfelelésre. Végezetül a DLT-rendszer formalizálása, valamint az elfogadható eszközök körének és a mennyiségi küszöbértékeknek a kiterjesztése vonzóbbá tenné a rendszert. A piaci szereplők hosszú távra tervezhetnének, és a műveleteket a kis tesztelési léptékeken túlra is kiterjeszthetnék. A harmonizáció és az elszámolások véglegességéről szóló irányelv célzott módosításai továbbá lehetővé tennék a DLT-alapú rendszerek kiegyenlítésének véglegességére vonatkozó szabálykönyv szerinti kijelöléseket (és védelmet). Összességében a változások előmozdítják az innovációt azáltal, hogy növelik a befektetések potenciális megtérülését, és nagyobb jogbiztonságot nyújtanak a DLT-alapú innovációk számára.

•Alapjogok

Az EU elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt, és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az említett jogokra, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye tartalmaz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak a 2. mellékletben szereplő pénzügyi kimutatás szerint lesznek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E javaslat nem igényel végrehajtási tervet.

A kiegyenlítési és fizetési rendszerek nyomon követése az ESMA, az EBH és a KBER feladata is, amelyek megbízást kaptak arra, hogy a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendszer működéséről.

A rendeletre vonatkozó javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a rendelet alkalmazását, és amely indokolt esetben módosításokat is tartalmaz.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

N/A

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk (2) bekezdése meghatározza e rendelet azon cikkeit, amelyek a nyilvántartásba vett rendszerek Unióban letelepedett résztvevőire alkalmazandók.

A 2. cikk számos olyan kifejezést és fogalmat meghatároz, amelyek szükségesek a rendelet rendelkezéseinek értelmezéséhez, ideértve a „kiegyenlítést”, az „elszámolást”, az „elszámolási rendszert”, a „központi szerződő felet”, az „elszámolóházat”, a „résztvevőt”, a „közvetett résztvevőt”, az „ügyfelet”, a „könyvelési tételt”, a „nettósítást”, a „számlát”, a „biztosítékot”, az „üzleti napot” és a „munkanapot”.

A 3. cikk egyértelművé teszi, hogy a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó rendszer üzemeltetője kérelmezheti a kijelölést, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben gondoskodik a transzfermegbízások kiegyenlítéséről, elszámolásáról vagy végrehajtásáról. Ezen túlmenően az illetékes hatóság rendszerszintű kockázat alapján kijelölhet egy meglévő rendszert a rendszer által már lefedett eszközöktől eltérő eszközökkel kapcsolatos utasítások kiegyenlítésére, elszámolására és végrehajtására.

Az egységes kijelölési feltételek és a harmonizált eljárás biztosítása érdekében a 4. cikk ismerteti a rendszer kijelölésére és a kijelölés elutasítására vonatkozó eljárást. Ebben az esetben az illetékes hatóság annak a tagállamnak a hatósága, amelynek joga a rendszerre irányadó. A cikk meghatározza különösen a rendszer kijelölésére irányuló kérelem illetékes hatóság általi elfogadására vagy elutasítására rendelkezésre álló időt, valamint a kijelölésre vagy a kijelölés elutasítására vonatkozó értékelési időszakot. Hasonlóképpen, az 5. cikk meghatározza a rendszer kijelölésének feltételeit. Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki e feltételek további pontosítása céljából (a kiegyenlítési rendszerekre és az elszámolási rendszerekre vonatkozóan). Hasonló rendelkezés vonatkozik az EBH-ra a fizetési rendszerek tekintetében.

A 6. cikk kifejti, hogy az illetékes hatóságnak értesítenie kell az ESMA-t, ha rendszert jelölt ki. Ezenkívül a nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információk harmonizálása érdekében a 6. cikk felsorolja azokat az elemeket, amelyeket az értesítésnek tartalmaznia kell. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi honlapján a rendszer kijelölését, valamint az értesítést alkotó információk aktualizálásait.

A 7. cikk meghatározza, hogy ki minősülhet egy kijelölt rendszer résztvevőjének. Azt is kifejti, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett (rendszerszintű kockázat) tekinthetnek egy közvetett résztvevőt résztvevőnek. A 7. cikk arra kéri a rendszerüzemeltetőt, hogy állapítson meg megkülönböztetésmentes, átlátható és objektív kritériumokat a kijelölt rendszerbe való felvételre vonatkozóan.

A 8. cikk megbízza a kijelölt rendszer üzemeltetőjét, hogy gondoskodjon arról, hogy ő maga és a rendszer megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek. A rendszerüzemeltetőnek haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot minden olyan lényeges változásról, amely befolyásolja az üzemeltető és a rendszer e rendeletnek való megfelelését.

A 9. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóság az illetékes nemzeti hatóság bevonásával visszavonhatja a rendszer kijelölését. Ismerteti továbbá az ESMA, az EBH és a KBER részvételét a kijelölés visszavonásának folyamatában. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a rendszerüzemeltetőt, az illetékes nemzeti hatóságot, az ESMA-t, az EBH-t és a KBER-t a kijelölés visszavonásáról.

A 10. cikk előírja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes hatóságot, különösen a rendszerek kijelölése és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vétele tekintetében.

A 11. cikk ismerteti az illetékes hatóságok, az illetékes nemzeti hatóságok, az ESMA, az EBH és a KBER között a rendelet szerinti feladatok ellátása során folytatott információcserére vonatkozó szabályokat és hatásköröket.

A 12. cikk foglalkozik azon harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételével, amelyek nyilvántartásba kívánják vetetni magukat egy vagy több tagállamban. Az ilyen kérelmet az ESMA-hoz kell benyújtani, és továbbítani kell a nyilvántartó hatóságoknak. Ha egy harmadik országbeli rendszer résztvevője valamely tagállamban telepedett le, az adott tagállam nyilvántartó hatósága nyilvántartásba veheti a rendszert.

A 13. cikk meghatározza a nyilvántartásba vételre és a nyilvántartásba vétel elutasítására vonatkozó eljárást. Meghatározza a nyilvántartásba vételi eljárást, az értékelés időtartamát és a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjével folytatott kommunikáció módszereit. Felhatalmazza továbbá az ESMA-t (az elszámolási és a kiegyenlítési rendszerek tekintetében), valamint az EBH-t (a fizetési rendszerek tekintetében), hogy a KBER-rel szoros együttműködésben szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki a kijelölés iránti kérelemben és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben feltüntetendő információk meghatározása céljából, valamint hogy végrehajtás-technikai standardokat dolgozzon ki a kijelölés iránti kérelem és a nyilvántartásba vétel iránti kérelem egységes elektronikus formátumának meghatározása céljából.

A 14. cikk meghatározza a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételének feltételeit.

A 15. cikk ismerteti a nyilvántartásba vett rendszerekről szóló értesítést, és előírja, hogy az ESMA a nyilvántartó hatóság által a harmadik országbeli rendszer nyilvántartásba vételéről szóló határozatról küldött értesítéstől számított két munkanapon belül tegye közzé az értesítést a honlapján.

A 16. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a nyilvántartó hatóság törölheti a rendszert a nyilvántartásból.

A 17. cikk úgy rendelkezik, hogy a transzfermegbízásoknak és a nettósításnak, ideértve a pozíciólezáró nettósítást is, jogilag érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy a transzfermegbízásokat a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőzően vitték be a rendszerbe.

A 18. cikk meghatározza, hogy hogyan kell meghatározni a transzfermegbízás kijelölt rendszerekbe – többek között interoperábilis rendszerekbe – történő bevitelének időpontját.

A 19. cikk úgy rendelkezik, hogy valamely résztvevő vagy egy interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban megengedhető azon, az említett résztvevő vagy az interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője kiegyenlítési számláján vagy a biztosítékot tartó számláján nyilvántartott pénzeszközök és pénzügyi eszközök elvonása, amelyek a résztvevőknek a fizetésképtelenségi eljárás megindulása szerinti üzleti napon a kijelölt rendszerben, a nyilvántartásba vett rendszerben vagy egy interoperábilis megállapodás szerint fennálló kötelezettségei teljesítését szolgálják.

A 20. cikk meghatározza a transzfermegbízás visszavonhatatlanságának időpontját annak érdekében, hogy megkönnyítse a fizetésképtelenségi jog alkalmazását a rendszerbe bevitt transzfermegbízásokra.

A 21. cikk meghatározza a kiegyenlítés véglegességének időpontját, azaz azt az időpontot, amikor az ügyletben részt vevő felek vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése feltétel nélkül és visszavonhatatlanul megtörtént. Ennek célja, hogy a lehető legnagyobb fokú következetességet biztosítsa a kiegyenlítés véglegessége jelentette védelem tekintetében a rendszerekben, és ezáltal megkönnyítse a határokon átnyúló tevékenységet. Az egyes kijelölt rendszerek szabályai határozzák meg azt a konkrét időpontot, amikor a kiegyenlítés a rendszeren belül véglegessé válik a tulajdonjog és az egyéb jogok átruházására alkalmazandó joggal összhangban. Az interoperábilis rendszereknek a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a rendszerek szabályainak e tekintetben történő összehangolását. Az ESMA és az EBH – adott esetben és a KBER-rel szoros együttműködésben – szabályozástechnikai standardtervezetek útján tovább pontosíthatja a kiegyenlítés véglegességével kapcsolatos, következő időpontokat: i. a transzfermegbízás rendszerbe történő bevitelének időpontja, ii. az az időpont, amikor a rendszerbe bevitt transzfermegbízás nem vonható vissza, és iii. a végleges kiegyenlítés időpontja a nem központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek, az elszámolási és a fizetési rendszerek esetében, beleértve a DLT-alapú rendszereket is.

A 22. cikk úgy rendelkezik, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja az az időpont, amikor az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szerv a határozatát kézbesíti. A cikk meghatározza továbbá, hogy mely hatóságokat kell értesíteni.

A 23. cikk kimondja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás nem lehet visszaható hatályú a résztvevőnek a kijelölt rendszerben vagy a résztvevő letelepedése szerinti tagállamban nyilvántartásba vett rendszerben való részvételéből eredő jogaira és kötelezettségeire.

A 24. cikk meghatározza a fizetésképtelenségi eljárás esetén a résztvevők jogaira és kötelezettségeire irányadó jogot.

A 25. cikk meghatározza, hogy a biztosíték jogosultjainak jogaira azon tagállam joga az irányadó, amelyben a pénzügyi eszközt nyújtják. A 25. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a rendszerben való részvétellel kapcsolatban nyújtott biztosíték jogosultjainak jogait azon tagállam joga határozza meg, amelyben a nyilvántartás vagy a biztosíték nyilvántartási számlája található. A 25. cikk (3) bekezdése eltérést enged arra az esetre, ha nem lehet meghatározni a nyilvántartás helyét. Ilyen esetben a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközzel kapcsolatos jogokra a rendszerre irányadó tagállami jog az irányadó. A 25. cikk (4) bekezdése meghatározza, hogy mit kell érteni a valamely tagállam jogára történő hivatkozás alatt.

A 26. cikk meghatározza a központi adatbázis szerepét: az adatbázis megkönnyíti az e rendelet szerinti címzettek számára releváns információk és dokumentumok cseréjét. A cikk arról is rendelkezik, hogy az illetékes hatóságok, a nyilvántartó hatóságok és az illetékes nemzeti hatóságok hozzáférjenek a központi adatbázishoz.

A 27. cikk határozatlan időre felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy e rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

A 28. cikk átmeneti intézkedéseket határoz meg, különösen annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az e rendelet hatálybalépése előtt a rendszerbe bekerülő, de azt követően kiegyenlített transzfermegbízás e rendelet értelmében transzfermegbízásnak minősül.

A 29. cikk előírja a Bizottság számára, hogy készítsen általános jelentést, az ESMA számára pedig azt, hogy a KBER-rel és az EBH-val szoros együttműködésben e rendelet hatálybalépésétől számított hat éven belül nyújtson be jelentést a Bizottságnak a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendszer működéséről.

A 30. cikk hatályon kívül helyezi az elszámolások véglegességéről szóló irányelvet.

A 31. cikk módosítja a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv egyes rendelkezéseit, különösen azáltal, hogy hatálya alá vonja a DLT-n kibocsátott vagy rögzített pénzt, pénzügyi eszközöket és hitelköveteléseket. Meghatározza továbbá a rendelet rendelkezéseinek értelmezéséhez szükséges fogalmakat, azaz a „számla” fogalmát, és kibővít bizonyos fogalommeghatározásokat, hogy azok magukban foglalják a digitális rögzítést, beleértve a DLT-t is. Végezetül rendelkezik az említett módosítások átültetési határidejéről.

A 32. cikk megállapítja a rendelet hatálybalépésének időpontját.

2025/0381 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kiegyenlítés véglegességéről, a 98/26/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 19 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 20 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében 21 ,

mivel:

(1)Ez a javaslat egy olyan csomag részét képezi, amelynek célja a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának létrehozása a széttagoltságból eredő piaci hiányosságok kezelése révén, valamint a valóban integrált, az Unió valamennyi polgára és vállalkozása számára hozzáférhető európai tőkepiacok megteremtése. A csomag arra törekszik, hogy felszabadítsa az uniós pénzügyi piacokban rejlő lehetőségeket azáltal, hogy hozzáférést biztosít hatékonyabb tőkepiaci alapú finanszírozáshoz, és megkönnyíti a határokon átnyúló tőkeáramlást, ami pedig támogatja az Unió gazdaságát, ösztönzi a munkahelyteremtést, és fokozza a versenyképességet.

(2)A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 olyan elveket és szabályokat állapít meg, amelyek célja a fizetési és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek fizetésképtelenségéből eredő rendszerszintű kockázat csökkentése egyes nemzeti fizetésképtelenségi szabályok alkalmazásának mellőzésével, így amennyiben az ügyletben részt vevő fél fizetésképtelenné válik, lehetőség nyílik a fizetések és az értékpapírügyletek biztonságos teljesítésére és kiegyenlítésére. A 98/26/EK irányelv a fizetésképtelen fél által nyújtott biztosítékokat is védi, és egyértelművé teszi, hogy melyik az alkalmazandó jog bizonyos határokon átnyúló helyzetekben.

(3)A 2021-ben lefolytatott nyilvános konzultáció és a 2023. évi bizottsági jelentés 23 azt mutatta, hogy a 98/26/EK irányelvben meghatározott kötelezettségeket, valamint a harmadik országbeli rendszerekben részt vevő belföldi intézmények számára biztosított védelmet a tagállamok eltérően ültették át, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez az uniós rendszerek és résztvevők számára, és akadályokat gördít az egységes piac zökkenőmentes működése elé.

(4)Az eltérő nemzeti megközelítések az egységes piac széttagoltságához vezettek. A rendszerekre és a résztvevőkre eltérő szabályok vonatkoznak a különböző tagállamokban. E tekintetben a rendszerre alkalmazandó tagállam jogától függően egy rendszert ki lehet jelölni az egyik tagállamban, egy másikban pedig nem, vagy egy transzfermegbízás védett lehet az egyik tagállamban, egy másikban pedig nem. Az eltérő nemzeti megközelítések jogbizonytalanságot okoznak, akadályozzák a piaci integrációt, és gátolják a határokon átnyúló ügyleteket.

(5)Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerekre, azok üzemeltetőire és résztvevőire kötelezettségeket előíró rendelkezéseket Unió-szerte egységesen alkalmazzák, megkönnyítve ezáltal a piaci integrációt és a határokon átnyúló ügyleteket, valamint nagyobb jogbiztonságot nyújtva, helyénvaló és szükséges a 98/26/EK irányelvet hatályon kívül helyezni és rendelettel felváltani.

(6)Annak érdekében, hogy a rendszerek szélesebb köre élvezhesse a rendszereknek és a rendszerüzemeltetőknek nyújtott védelem előnyeit, az alkalmazott fogalmaknak és a megállapított szabályoknak semlegesnek kell lenniük bármely adott technológia, többek között a megosztott főkönyvi technológia (DLT) használata tekintetében. A nyilvántartásra vagy a rögzítésekre való hivatkozásoknak magukban kell foglalniuk különösen azokat az eseteket, amikor az ilyen nyilvántartásokat DLT-n vagy egyébként megosztott főkönyveken hozzák létre, és amikor a rögzítésekre ilyen főkönyveken alapuló nyilvántartásokban kerül sor, és ezért magukban foglalhatják, de nem feltétlenül foglalják magukban a tárcákat vagy a tulajdonjog és egyéb jogok más digitális megjelenítéseit.

(7)Az (EU) 2022/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 lehetővé teszi a DLT-alapú piaci infrastruktúrák számára, hogy teszteljék bizonyos szolgáltatások DLT-n keresztül történő nyújtását, és kísérletezzenek vele, többek között olyan rendszerek létrehozása révén, amelyek DLT-alapú pénzügyi eszközökben egyenlítik ki a transzfermegbízásokat. Lehetővé kell tenni az ilyen rendszerek kijelölését e rendelet alapján, feltéve, hogy megfelelnek mind az (EU) 2022/858 rendeletben, mind az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) és az Európai Bankhatóságot (EBH) fel kell hatalmazni arra, hogy tovább pontosítsák a DLT-t használó rendszerekben a kiegyenlítés véglegességének értékelésére és meghatározására vonatkozó szabályokat.

(8)Mivel adott rendszerre azon tagállam nemzeti fizetésképtelenségi szabályai alkalmazandók, amelynek joga irányadó a rendszerre, a rendszereket azon tagállam hatóságainak kell kijelölniük, amelynek joga az adott rendszerre irányadó, egységes kijelölési feltételek és harmonizált eljárás alapján.

(9)A tagállamok különböző megközelítéseket fogadtak el az uniós rendszerekről és azon harmadik országbeli rendszerekről közzéteendő információk típusát illetően, amelyekre ki kívánták terjeszteni a 98/26/EK irányelv által biztosított védelmet. A tagállamok között fennálló információs aszimmetria kezelése és a nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információk harmonizálása érdekében harmonizálni kell a rendszer kijelöléséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk típusát. Ezen túlmenően az ESMA-nak az ezen információkhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében központosított módon kell közzétennie az információkat. A jogbiztonság érdekében az ESMA-val közzététel céljából közölt információknak relevánsnak, pontosnak és naprakésznek kell lenniük.

(10)Azon szervezetek jegyzékének, amelyek egy rendszer résztvevőinek tekinthetők, figyelembe kell vennie a rendszerek által elfogadott különböző részvételi modelleket, ugyanakkor biztosítania kell, hogy teljesüljön a pénzügyi rendszer rendszerszintű kockázatokkal szembeni védelmére irányuló cél. E célból a résztvevőként felvenni tervezett szervezeteknek teljesíteniük kell bizonyos feltételeket annak érdekében, hogy ne jelentsenek szükségtelen kockázatot arra a rendszerre nézve, amelyben részt vesznek. Ezek a feltételek azonban nem írhatnak elő további követelményeket abban az esetben, ha a rendszerüzemeltető az uniós jog alapján már alkalmaz a rendszerbe való felvételre vonatkozó követelményeket, amikor új szervezeteket vesz fel résztvevőként a kijelölt rendszereibe, mint például a központi szerződő felek és a központi értéktárak esetében. Lehetővé kell tenni, hogy a kiegyenlítés integritásának fenntartásához elengedhetetlen validálási vagy konszenzusos funkciókat ellátó szervezeteket is fel lehessen venni a rendszer résztvevői közé.

(11)A kiegyenlítés véglegessége jelentette védelem hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük a kijelölésért, a nyilvántartásba vételért és a fizetésképtelenségi eljárás megindításának közléséért felelős hatóságot vagy hatóságokat. E hatóságokat fel kell ruházni a feladataik ellátásához szükséges hatáskörökkel. E hatóságoknak szükség szerint együtt kell működniük és információt kell cserélniük egymással, valamint az ESMA-val és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival. Feladataik megkönnyítése és az átláthatóság Unió-szerte történő növelése érdekében e hatóságok jegyzékét közzé kell tenni.

(12)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós rendszereknek nyújtott védelmet alkalmazzák a területükön letelepedett, harmadik országbeli rendszerekben közvetlenül részt vevő szervezetekre, valamint az ilyen harmadik országbeli rendszerekben való részvétellel kapcsolatban nyújtott biztosítékra. A 98/96/EK irányelv biztosította védelem kiterjesztése céljából a tagállamok által kidolgozott különböző nemzeti mechanizmusokból eredő, az uniós szervezetek harmadik országbeli rendszerekben való részvételével kapcsolatos egyenlőtlen versenyfeltételek orvoslása érdekében harmonizált rendszert kell létrehozni a harmadik országbeli rendszerek tagállamok általi nyilvántartásba vételére vonatkozóan. E rendszernek olyan alakszerű és harmonizált eljáráson kell alapulnia, amely biztosítja egyértelmű standardok alkalmazását, és egyszerűsíti a hozzáférési feltételeket az adott harmadik országbeli rendszerben részt vevő valamennyi uniós szervezet számára. A harmadik országbeli rendszerek tagállamok általi nyilvántartásba vételét annak a tagállamnak kell elvégeznie, amelyben az ilyen rendszerben részt vevő szervezet letelepedett. Ez azonban azt eredményezheti, hogy több tagállam is nyilvántartásba veszi ugyanazt a harmadik országbeli megállapodást, ha a tagok több tagállamban telepedtek le. Annak megelőzése érdekében, hogy a különböző tagállamokban letelepedett szervezetekre egyenlőtlen versenyfeltételek vonatkozzanak, az ilyen rendszerek nyilvántartásba vételét összehangolt és konvergens módon kell végezni, és azt az ESMA-nak, az EBH-nak és a KBER-nek elő kell segítenie.

(13)A rendszerszintű kockázat csökkentésének fontos előfeltétele a kiegyenlítés véglegessége és a biztosítékok érvényesíthetősége. A transzfermegbízásoknak és azok nettósításának tehát az összes tagállamban érvényesíthetőnek és harmadik személyekre nézve kötelező érvényűnek kell lenniük. A nettósítások érvényesíthetőségére vonatkozó szabályok nem képezhetik akadályát annak, hogy a rendszerek a nettósítás végrehajtása előtt ellenőrizzék, hogy a rendszerbe érkezett megbízások megfelelnek-e az adott rendszer szabályainak, majd engedélyezzék a kiegyenlítés végrehajtását.

(14)A kiegyenlítés akkor tekintendő véglegesnek, ha az alapjául szolgáló szerződésben részes felek feltétel nélkül és visszavonhatatlanul, teljes mértékben teljesítették a másik féllel szembeni kötelezettségeiket. A transzfermegbízás rendszerbe való bevitelének időpontja és a transzfermegbízás visszavonhatatlanságának időpontja fontos pillanat a fizetésképtelenségi jognak az adott transzfermegbízásra való alkalmazása szempontjából. A kiegyenlítés véglegessége jelentette védelem tekintetében a rendszerek közötti lehető legnagyobb fokú következetesség biztosítása, valamint az egységes piacon a határokon átnyúló tevékenység megkönnyítése érdekében meg kell állapítani az említett időpontok meghatározására alkalmazandó elveket valamennyi rendszertípus esetében. Ezeknek az elveknek ugyanakkor lehetővé kell tenniük szabályozástechnikai standardok kidolgozását annak érdekében, hogy ezeket az elveket az egyes rendszerek sajátos jellemzőihez lehessen igazítani, figyelembe véve ugyanakkor a különböző típusú rendszerek meglétét, a különböző alkalmazott technológiákat és az egyes rendszerek mechanizmusait. A rendszereknek egyértelmű módon bele kell foglalniuk szabályaikba a kiegyenlítés véglegességének ezen egyedi és testre szabott időpontjait, amennyiben vannak ilyenek.

(15)A résztvevők vagy harmadik személyek nem gátolhatók meg abban, hogy az alapul szolgáló ügyletből eredő, a rendszerbe került transzfermegbízásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, követelés behajtása vagy az eredeti állapot visszaállítása iránti jogukat vagy igényüket érvényesítsék (például csalás vagy technikai hiba esetén) mindaddig, amíg ez nem változtatja meg visszamenőlegesen a nettósítást vagy nem vezet a transzfermegbízás visszavonásához.

(16)Szükséges, hogy a tagállamok azonnal értesítsék egymást, amennyiben a rendszer valamely résztvevője ellen fizetésképtelenségi eljárás indul. A fizetésképtelenségi eljárásnak nem lehet visszaható hatálya a rendszer résztvevőinek jogaira és kötelezettségeire.

(17)A rendszer valamely résztvevője ellen indított fizetésképtelenségi eljárás esetén egyértelműnek kell lennie, hogy mely fizetésképtelenségi jog alkalmazandó a résztvevőnek a rendszerben történő részvételével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.

(18)A biztosítékra nem terjedhet ki a fizetésképtelen résztvevőre alkalmazandó fizetésképtelenségi jog hatálya. Biztosítéknak tekintendő minden olyan eszköz – ideértve a visszavásárlási megállapodásokat, a törvényes zálogjogot és a fedezetlen átutalásokat –, amelyet a kiegyenlítési rendszerek résztvevői egymás rendelkezésére bocsátanak annak érdekében, hogy általuk az adott rendszerrel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket biztosítsák.

(19)Összekapcsolt rendszerek esetében a biztosítékot kapó rendszerüzemeltetővel szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén megfelelő védelmet kell biztosítani azon rendszerüzemeltető számára, amely biztosítékot nyújt a biztosítékot kapó rendszerüzemeltetőnek.

(20)Kollíziós szabályt kell megállapítani a biztosíték jogosultjainak jogaira vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy azon tagállam joga, amelyben a biztosítékot érvényesen létrehozták valamely nyilvántartásban, számlán vagy központi letéti rendszerben, meghatározza a biztosíték érvényességét és érvényesíthetőségét is a rendszerrel, a rendszerüzemeltetővel és bármely más, rajta keresztül közvetlenül vagy közvetve igényt érvényesítő személlyel szemben. E szabály csak olyan nyilvántartásra, számlára vagy központi letéti rendszerre vonatkozhat, amely tanúsítja az adott biztosíték átadásához vagy átruházásához fűződő tulajdonosi jogok meglétét.

(21)Egyértelművé kell tenni, hogy melyik tagállam jogát kell alkalmazni az említett biztosíték jogosultjai jogainak meghatározására. Bizonyos körülmények között azonban – különösen az új technológiák használata tekintetében – nem mindig lehet meghatározni, hogy melyik tagállamban található az a nyilvántartás, számla vagy központi letéti rendszer, ahol a biztosítékot jogilag rögzítették. Ilyen esetekben a szóban forgó biztosíték jogosultjainak jogait az adott biztosítékkal kapcsolatban az érintett rendszerre irányadó jog határozza meg.

(22)Rendelkezni kell továbbá a résztvevő fizetésképtelensége esetén alkalmazandó jogra vonatkozó kollíziós szabályról is. E szabály nem érintheti adott tagállam azon jogszabályainak az érvényesülését és hatályát, amelyek alá a pénzügyi eszközök tartoznak, vagy egyébként a pénzügyi eszközök helye szerinti tagállam jogának érvényesülését és hatályát (ideértve többek között az ilyen pénzügyi eszközök vagy az általuk megtestesített jogok létrehozására, tulajdonlására vagy átruházására irányadó jogot), továbbá nem értelmezhető úgy, hogy bármely ilyen biztosíték közvetlenül érvényesíthető vagy másként minősíthető ezekben a tagállamokban, mint ahogy azt az adott tagállam jogszabályai előírják.

(23)Tekintettel az e rendeletben végrehajtott változtatásokra, a következetesség biztosítása érdekében módosítani kell a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 25 . Az e rendelet és a 2002/47/EK irányelv hatálya közötti eltérések jogbizonytalanságot és egymásnak ellentmondó alkalmazást eredményeznének, különösen a DLT-n kibocsátott eszközök tekintetében, mivel az ilyen eszközöket e rendelet alapján potenciális biztosítékként ismernék el, de a 2002/47/EK irányelv alapján nem feltétlenül.

(24)Az ESMA-nak, az EBH-nak és a KBER-nek központi szerepet kell játszania e rendelet alkalmazásában annak biztosításával, hogy az illetékes nemzeti hatóságok következetesen alkalmazzák az uniós szabályokat.

(25)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA és az EBH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a következők további pontosítása érdekében: a kijelölés iránti kérelemben feltüntetendő információk; a kijelölés feltételei; a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben feltüntetendő információk; a transzfermegbízás nem központi értéktár által működtetett rendszerbe – többek között DLT-alapú rendszerekbe – történő bevitelének időpontja; a nem központi értéktár által működtetett rendszerbe – többek között DLT-alapú rendszerekbe – bevitt transzfermegbízás visszavonhatatlanságának időpontja; valamint a nem központi értéktár által működtetett rendszerekben – többek között DLT-alapú rendszerekben – történő végleges kiegyenlítés időpontja. A Bizottság ezeket a szabályozástechnikai standardokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 10–14. cikkével és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 10–14. cikkével összhangban fogadja el.

(26)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA vagy az EBH által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a kijelölés iránti kérelem elektronikus formátuma, valamint a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vétele iránti kérelem elektronikus formátuma tekintetében. A Bizottság e végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban fogadja el.

(27)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a transzfermegbízás fogalommeghatározásának a kiegyenlítési eszközök hozzáadása vagy elhagyása céljából történő módosítása, valamint a résztvevők jegyzékének módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról.

(28)A 98/26/EK irányelv alapján kijelölt rendszerekre, valamint azokra a harmadik országbeli rendszerekre, amelyekre a tagállamok e rendelet hatálybalépése előtt kiterjesztették az említett irányelv által biztosított védelmet, bizonyos átmeneti intézkedéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésre e rendszereknek az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban történő kijelölésére vagy adott esetben nyilvántartásba vételére. E rendszerek tekintetében ezért a kijelölési és nyilvántartásba vételi követelmények alkalmazását el kell halasztani.

(29)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a kiegyenlítési rendszerek működéséből a rendszer résztvevőinek fizetésképtelenségével összefüggésben eredő rendszerszintű kockázatokkal szembeni védelemre alkalmazandó harmonizált megközelítés biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30)Ez a rendelet kötelező követelményeket vezet be az (EU) 2024/903 rendelet 28 értelmében vett transzeurópai digitális közszolgáltatásokra vonatkozóan. Az ennek eredményeként létrejött jelentés a pénzügyi és digitális kimutatás digitális dimenziókról szóló fejezete. Ezt a jogi aktus elfogadását követően az Interoperábilis Európa portálon is közzéteszik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet követelményeket állapít meg a 17–25. cikkben meghatározott, a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályok Unión belüli alkalmazására jogosult rendszerek kijelölésére vonatkozóan.

(2)Ez a rendelet megállapítja továbbá a harmadik országbeli rendszerek egy vagy több tagállamban történő nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy az e tagállamokban letelepedett, az említett harmadik országbeli rendszerekben részt vevő intézmények részesülhessenek a 17. és a 19. cikkben, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 23. és a 24. cikkben, valamint a 25. cikk (1) bekezdésében előírt, fizetésképtelenséggel szembeni védelemnek az ilyen harmadik országbeli rendszerekbe bevitt transzfermegbízásokra való kiterjesztésében.

Az ilyen rendszer valamely tagjának fizetésképtelensége esetén az e tag által bevitt transzfermegbízások akkor részesülnek védelemben, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)a tag a 2. cikk (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott, nyilvántartásba vett rendszerben vesz részt;

b)a tag a 2. cikk (1) bekezdése 10. pontja a) alpontjának i–iv. alpontjában és b) pontjában meghatározott olyan intézmény, amely abban a tagállamban telepedett le, amely a 12. cikk alapján nyilvántartásba vette az említett rendszert.

(3)Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)a 2. cikk (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott rendszer;

b)a 2. cikk (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott résztvevő;

c)a 25. cikkben említett biztosíték, amelyet a következők bármelyikével összefüggésben vagy ahhoz kapcsolódóan nyújtanak:

i. egy rendszerben való részvétel;

ii. a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveletei.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

1.„rendszer”: az interoperabilitási megállapodástól eltérő, közös szabályokat és szabványosított eljárásokat tartalmazó alakszerű megállapodás, többek között értékpapír-kiegyenlítési rendszer, elszámolási rendszer vagy fizetési rendszer, amely gondoskodik a résztvevők közötti transzfermegbízások kiegyenlítéséről, elszámolásáról vagy végrehajtásáról;

2.„harmadik országbeli rendszer”: olyan rendszer, amelyre nem valamely tagállam joga az irányadó;

3.„kiegyenlítés”: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 2. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott kiegyenlítés;

4.„elszámolás”: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 2. cikkének 3. pontjában meghatározott elszámolás;

5.„értékpapír-kiegyenlítési rendszer”: olyan rendszer, amelynek tevékenysége transzfermegbízások kiegyenlítéséből áll;

6.„fizetési rendszer”: az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 31 4. cikkének 7. pontjában meghatározott fizetési rendszer;

7.„elszámolási rendszer”: elszámolóház által működtetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó rendszer;

8.„kijelölt rendszer”: a 3. cikkel összhangban kijelölt rendszer;

9.„nyilvántartásba vett rendszer”: a 12. cikkel összhangban nyilvántartásba vett rendszer;

10.„intézmény”:

a)a következő szervezetek bármelyike, amely részt vesz valamely kijelölt rendszerben, és felelős az e rendszeren belüli transzfermegbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért:

i.az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, beleértve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt intézményeket is;

ii. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, kivéve az említett irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti intézményeket;

iii.hatóság;

iv.állami garanciával rendelkező vállalkozás;

v.bármely olyan vállalkozás, amelynek központi ügyintézési helye az Unión kívül található, és amelynek funkciói megfelelnek az i. és ii. alpontban meghatározott uniós hitelintézet vagy befektetési vállalkozás funkcióinak;

b) a következő szervezetek bármelyike, amely olyan kijelölt rendszerben vesz részt, amelynek üzleti tevékenysége a 20. pont a) alpontjában meghatározott transzfermegbízások végrehajtása, és amely felelős az említett rendszeren belüli transzfermegbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért:

(a)az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény, az említett irányelv 32. vagy 33. cikke szerinti mentességben részesülő természetes vagy jogi személy kivételével;

(b)a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, az említett irányelv 9. cikke értelmében mentességet élvező jogi személy kivételével;

11.„központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

12.„központi értéktár”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

13.„kiegyenlítési megbízott”: olyan vállalkozás, amely kiegyenlítési számlákat biztosít a rendszer résztvevői számára;

14.„elszámolóház” az a szervezet, amely felelős az intézmények, többek között a központi szerződő fél és/vagy a kiegyenlítési megbízottak nettó pozíciójának kiszámításáért;

15.„résztvevő”: a rendszerben részt vevő következő szervezetek bármelyike:

a)a kijelölt rendszerek esetében a következők bármelyike:

i.intézmény;

ii.központi értéktár;

iii.kiegyenlítési megbízott;

iv.elszámolóház;

v.rendszerüzemeltető;

vi.a 648/2012/EU rendelet 17. cikke szerint engedélyezett központi szerződő fél klíringtagja;

vii.az i–vi. pontban felsoroltaktól eltérő szervezet;

b)a nyilvántartásba vett rendszerek esetében az adott nyilvántartásba vett rendszer szabályai alapján engedélyezett tagok;

16.„rendszertag”: a 15. pont a) alpontjának vii. alpontjában említett szervezet;

17.„közvetett résztvevő”: a 15. pont a) alpontjának i–v. alpontjában felsorolt bármely olyan szervezet, amely olyan szerződéses jogviszonyban áll egy kijelölt rendszer transzfermegbízásokat végrehajtó résztvevőjével, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy transzfermegbízásokat továbbítson a kijelölt rendszeren keresztül;

18.„ügyfél”: olyan vállalkozás, amely valamely résztvevővel – ideértve a közvetett résztvevőt is – olyan szerződéses jogviszonyban áll, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára transzfermegbízásainak a kijelölt rendszeren keresztül az adott résztvevő segítségével történő kiegyenlítését, elszámolását és végrehajtását;

19.„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

20.„transzfermegbízás”: a következő utasítások bármelyike, beleértve azokat az utasításokat is, amelyek digitális aláíráshoz kriptográfiai kulcs vagy más eszköz vagy módszer használatát írják elő:

a)a résztvevő általi, arra vonatkozó utasítás, hogy adott összegű pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett vagy a tag rendelkezésére, amely a fizetési kötelezettségnek a rendszer szabályai szerinti átvállalását vagy teljesítését eredményezi;

b) a résztvevő általi, a pénzügyi eszközökhöz és egyéb eszközökhöz fűződő jogcím vagy az azokban fennálló részesedés átruházására vonatkozó utasítás, amennyiben azt a rendszer engedélyezi, beleértve a biztosítéki megállapodásokkal és az elszámolással kapcsolatos átruházást is, amelyet könyvelési tétel vagy hasonló funkcióval rendelkező nyilvántartásban történő elektronikus rögzítés útján vagy más módon rögzítenek;

21.„pénzeszköz”: [a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló (EU) [PSR] rendelet 36 ] 3. cikkének 30. pontjában meghatározott pénzeszköz;

22.„könyvelési tétel”: olyan elektronikus nyilvántartás, amely igazolja az ilyen elektronikus nyilvántartásban végrehajtott jóváírásokat, terheléseket vagy egyéb módosításokat, amennyiben az elektronikus nyilvántartás és annak módosításai megosztott főkönyvi technológia alkalmazásával elvégezhetők;

23.„fizetésképtelenségi eljárás”: a tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a rendszer résztvevőjének felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások vagy a fizetések felfüggesztését, illetve korlátozását;

24.„nettósítás”: a résztvevő vagy résztvevők által másik résztvevőtől vagy résztvevőktől kapott, illetve ez utóbbiak részére adott transzfermegbízásokból származó követelések és tartozások átalakítása egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá, amelynek eredményeképpen a tartozás vagy követelés csak e nettó összegre korlátozódik;

25.„kiegyenlítési számla”: transzfermegbízások kiegyenlítésére vagy kiegyenlítési eszközök – többek között pénz, pénzeszközök és pénzügyi eszközök – tartására használt számla, amelyet – amennyiben kiegyenlítési célú hitelnyújtásra használják – központi bank, kiegyenlítési megbízott vagy elszámolóház működtet;

26.„számla”: olyan nyilvántartás – ideértve a központosított vagy decentralizált digitális vagy elektronikus nyilvántartást is –, amelyen pénz, pénzügyi eszközök vagy egyéb eszközök jóváírhatók, terhelhetők, vagy más módon rögzíthetők a nyilvántartásban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele céljából;

27.„biztosíték”: mindaz a zálogjog, tulajdonjog-átruházási megállapodás, visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján vagy egyéb módon nyújtott likvid eszköz, ideértve korlátozás nélkül az olyan pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket, többek között a megosztott főkönyvi technológia használatával, akár tokenizált formában kibocsátott vagy rögzített eszközöket, valamint a 2002/47/EK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot, amelyek célja a rendszerrel összefüggésben vagy azzal kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása, vagy amelyeket a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtanak;

28.„üzleti nap”: a nappali és éjszakai órákban történő kiegyenlítések; az üzleti nap tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;

29.„munkanap”: munkaszüneti napokon, vasárnapokon és szombatokon kívüli, az 1182/71/EGK, Euratom rendelettel 37 összhangban kiszámított valamennyi nap;

30.„interoperabilitási megállapodás” két vagy több olyan kijelölt rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között a transzfermegbízások rendszerek közötti teljesítésére kiterjedő alakszerű megállapodás jött létre;

31.„interoperábilis rendszer”: az interoperabilitási megállapodás részét képező rendszer;

32.„rendszerüzemeltető”: a rendszer üzemeltetéséért jogilag felelős vállalkozás vagy vállalkozások, amely(ek) kiegyenlítési megbízottként, központi szerződő félént, központi értéktárként vagy elszámolóházként is eljárhat(nak);

33.„kijelölő hatóság”: a rendszer 4. cikk (1) bekezdése szerinti kijelöléséért felelős illetékes hatóság;

34.„illetékes nemzeti hatóság”: a rendszerüzemeltető letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága;

35.„nyilvántartó hatóság”: a rendszer 12. cikk szerinti nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság;

36.„központi adatbázis”: a 26. cikkel összhangban létrehozott központi adatbázis;

37.„megosztott főkönyvi technológia” vagy „DLT”: az (EU) 2022/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megosztott főkönyvi technológia.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak módosítására vonatkozóan:

a)a transzfermegbízásnak az (1) bekezdés 20. pontjában foglalt fogalommeghatározása, amennyiben ez szükséges annak biztosításához, hogy az e rendeletben előírt védelem kiterjedjen a kijelölt rendszerekben kiegyenlítés, elszámolás vagy fizetés tárgyát képező új típusú eszközökre;

b)a résztvevőnek az (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott fogalommeghatározása természetes vagy jogi személyekkel való kiegészítése céljából, azon esetek tapasztalatai alapján, amikor az ilyen személyek részt vehetnek az (EU) 2022/858 rendelet hatálya alá tartozó DLT-alapú kiegyenlítési rendszerben.

II. CÍM

A RENDSZER KIJELÖLÉSE

3. cikk

Kijelölt rendszer

(1)Amennyiben egy vállalkozás valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó rendszert üzemeltet vagy kíván üzemeltetni, az ilyen rendszerüzemeltető kérelmezheti, hogy a rendszert a 4. cikkben megállapított eljárással összhangban olyan unióbeli rendszerként jelöljék ki, amelyre a kiegyenlítés véglegességére vonatkozóan a 17–25. cikkben megállapított szabályok alkalmazandók.

Az (1) bekezdésben említett azon rendszerüzemeltető, amely korlátozott mértékben a 2. cikk (1) bekezdése 20. pontjának b) alpontjában említettektől eltérő eszközökhöz kapcsolódó utasítások kiegyenlítését, elszámolását vagy végrehajtását kínálja, kérheti, hogy a kiegyenlítés véglegességére vonatkozóan a 17–25. cikkben megállapított szabályokat az ilyen eszközökre is alkalmazzák. A kijelölő hatóság engedélyezheti, hogy az ilyen utasítások transzfermegbízásnak minősüljenek, ha úgy ítéli meg, hogy e kijelölés rendszerszintű kockázat miatt indokolt.

(2)Azon tagállam kijelölő hatósága, amelynek joga a rendszerre irányadó, kijelölheti a rendszert, amennyiben legalább egy résztvevőjének központi ügyintézési helye abban a tagállamban található.

4. cikk

A kijelölésre és a kijelölés elutasítására vonatkozó eljárás

(1)Az a rendszerüzemeltető, amely az általa üzemeltetett rendszer kijelölését kérelmezi, kijelölés iránti kérelmet nyújt be azon tagállam kijelölő hatóságához, amelynek joga a rendszerre irányadó.

(2)A kérelmet haladéktalanul meg kell osztani a következők mindegyikével:

a)a kijelölő hatóság;

b) adott esetben az illetékes nemzeti hatóság;

c)az ESMA;

d)az EBH a 2. cikk (1) bekezdése 20. pontjának a) alpontjában meghatározott transzfermegbízásokat üzemeltető rendszerek esetében;

e)a KBER.

(3)A rendszerüzemeltető a kérelembe belefoglal minden olyan dokumentumot és információt, amely szükséges annak igazolásához, hogy a rendszerüzemeltető és az általa üzemeltetett rendszer megfelel e rendelet követelményeinek, beleértve a 6. cikk (2) bekezdésének a) és c)–g) pontjában felsorolt információkat is.

(4)Az (1) bekezdésben említett kérelem átvételi elismervényét a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül meg kell küldeni a rendszerüzemeltetőnek. A kijelölő hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben előírt dokumentumokat és információkat.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott alkalmazandó időszak alatt a kijelölő hatóság arra a következtetésre jut, hogy nem nyújtották be a (3) bekezdésben előírt összes dokumentumot és információt, kéri a rendszerüzemeltetőt, hogy nyújtsa be ezeket a kiegészítő dokumentumokat vagy információkat. Amennyiben a rendszerüzemeltető nem tesz teljes mértékben eleget ennek a kérésnek, a kijelölő hatóság elutasíthatja a kérelmet.

(5)A (4) bekezdésben említett határidők lejártáig a kijelölő hatóság értesíti a rendszerüzemeltetőt és adott esetben a (2) bekezdés b)–e) pontjában felsorolt hatóságokat a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

(6)Miután a kijelölő hatóság értesítette a rendszerüzemeltetőt a kérelem elfogadásáról, az (5) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított 80 munkanapon belül (a továbbiakban: értékelési időszak) értékeli, hogy a rendszerüzemeltető és a rendszer megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)Az értékelési időszak alatt a kijelölő hatóság kérdéseket intézhet a rendszerüzemeltetőhöz, vagy kiegészítő információkat kérhet tőle.

Amennyiben a rendszerüzemeltető a kijelölő hatóság által meghatározott határidőn belül nem válaszol a kérdésekre, vagy nem adja meg a kért információkat, a kijelölő hatóság dönthet úgy, hogy a vonatkozó értékelési időszakot egy alkalommal összesen legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbítja, amennyiben véleménye szerint a kérdések vagy információk bármelyike lényeges az értékelés szempontjából. A kijelölő hatóság tájékoztatja a rendszerüzemeltetőt a megadott meghosszabbításról. A kijelölő hatóság a rendszerüzemeltető válaszának hiányában is határozhat a kérelemről.

(8)Az értékelési időszakon belül a kijelölő hatóság határoz a 3. cikkben említett rendszer kijelöléséről vagy kijelölésének elutasításáról. A kijelölő hatóság csak akkor dönt a kijelölés mellett, ha teljes mértékben meggyőződött arról, hogy a rendszer és annak üzemeltetője megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(9)A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalát követően a kijelölő hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a rendszerüzemeltetőt és adott esetben a (2) bekezdés b)–e) pontjában felsorolt hatóságokat a határozatáról, annak teljes körű indokolásával együtt.

5. cikk

A kijelölés feltételei

(1)A kijelölő hatóság csak akkor jelöl ki egy rendszert a 3. cikkel összhangban, ha meggyőződött arról, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a rendszerre a kijelölő hatóság tagállamának joga az irányadó;

b)a rendszer résztvevőinek legalább egyike a kijelölő hatóság tagállamában telepedett le;

c)a rendszer közös szabályokkal és szabványosított eljárásokkal rendelkezik a résztvevők közötti transzfermegbízások kiegyenlítésére, elszámolására vagy végrehajtására, az adott esetnek megfelelően;

d)a rendszer közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban egyértelműen meghatározta azokat a véglegességi időpontokat, amelyek megfelelnek a 18., 20. és 21. cikkben meghatározott követelményeknek;

e)a rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai – adott esetben a 7. cikkel összhangban – meghatározzák a rendszerben való részvétel követelményeit;

f)nincsenek nyilvánvaló ellentmondások a rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai, valamint a rendszerre irányadó jog között;

g)a rendszerüzemeltető képes biztosítani annak megfelelő ellenőrzését, hogy rendszere megfelel-e az általa üzemeltetett rendszer közös szabályainak és szabványosított eljárásainak;

h)a rendszerüzemeltető képes a rendszer üzemeltetésére, kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal rendelkezik a rendszer megbízható és prudens irányításának biztosításához;

i)a rendszerüzemeltető elegendő pénzügyi erőforrással rendelkezik a rendszer üzemeltetéséhez;

j)a rendszerüzemeltető jogilag elszámoltatható, felelős és helytáll a rendszer üzemeltetéséért, beleértve a más rendszerekhez való kapcsolódásokat, valamint a harmadik személyekkel és a hatóságokkal fennálló jogviszonyokat is;

k)a rendszerüzemeltető megfelelő intézkedéseket hozott a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok csökkentésére;

l)amennyiben a rendszerüzemeltető közös irányítási és felügyeleti keret alapján működő csomópontok hálózatából áll, a rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai biztosítják, hogy egyetlen vállalkozás legyen jogilag elszámoltatható, tartozzon felelősséggel és álljon helyt a rendszer üzemeltetéséért;

m)amennyiben a rendszerüzemeltető szervezetek konzorciuma, valamennyi szervezet egyetemlegesen számoltatható el, vonható felelősségre és áll helyt a rendszer üzemeltetéséért.

(2)Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett feltételek értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre és elszámolási rendszerekre vonatkozóan történő további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 10–14. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

(3)Az EBH a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett feltételek fizetési rendszerekre vonatkozóan történő további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1093/2010/EU rendelet 39 10–14. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

6. cikk

Értesítés kijelölt rendszerről

(1)A kijelölő hatóság egyidejűleg és indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ESMA-t és a rendszerüzemeltetőt a 4. cikk alapján hozott határozatáról. A kijelölés az értesítés napjától hatályos.

(2)Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következő, a kijelölés időpontjában érvényes információk mindegyikét tartalmazza:

a)a rendszer, a rendszerre irányadó jog, a rendszerüzemeltető és a kijelölő hatóság azonosítása;

b)a rendszer kijelölésének dátuma;

c)a rendszerüzemeltető letelepedési helye szerinti tagállam és adott esetben az illetékes nemzeti hatóság;

d)a rendszer értékpapír-kiegyenlítési rendszer, elszámolási rendszer vagy fizetési rendszer-e;

e)a rendszernek a szabályaiban a 18., 20. és 21. cikkel összhangban meghatározott véglegességi időpontjai;

f)a rendszer résztvevői;

g)a rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai;

h)a kijelölő hatóság értékelése arról, hogy a rendszerüzemeltető és a rendszer megfelel-e az e rendelet szerinti követelményeknek, beleértve a kijelölés 5. cikkben meghatározott feltételeit is.

(3)A kijelölő hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ESMA-t és adott esetben a 4. cikk (2) bekezdésének b), d) és e) pontjában felsorolt hatóságokat a következők bármelyikéről:

a)a rendszerüzemeltető által a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban küldött értesítések;

b)a rendszer kijelölésében bekövetkező bármely változás;

c)a (2) bekezdésben felsorolt információk bármilyen aktualizálása.

(4)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az említett információk kézhezvételétől számított két munkanapon belül szabványosított formátumban közzéteszi a honlapján a (2) bekezdés a)–g) pontjában említett információkat és a (3) bekezdés c) pontjával összhangban azok aktualizálásait. Az ESMA-nak meg kell határoznia azt az időpontot, amikor a honlapján szereplő információkat aktualizálták, és azt, hogy mely információkat aktualizálták.

Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül aktualizált információkkal látja el az EBH-t és adott esetben a KBER-t.

7. cikk

A kijelölt rendszerek résztvevői

(1)A rendszerüzemeltető a 2. cikk (1) bekezdése 15. pontja a) alpontjának i–vii. alpontjában felsorolt egy vagy több résztvevőtípust felvehet az általa üzemeltetett kijelölt rendszerbe.

Az a kijelölt rendszer, amely lehetővé teszi a résztvevő számára, hogy a 2. cikk (1) bekezdése 15. pontjának a) alpontjában felsorolt több minőségben is eljárjon, vagy elvégezze az e minőségekhez kapcsolódó feladatok egy részét vagy összességét, meghatározza ezt a közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban.

A tagállamok kivételes körülmények között és e rendelet alkalmazásában résztvevőként elfogadhatnak közvetett résztvevőt, amennyiben a közvetett résztvevő ismert a rendszerüzemeltető és a rendszer résztvevői számára, és amennyiben ez rendszerszintű kockázat alapján indokolt. Ez a lehetőség azonban nem korlátozza azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő transzfermegbízásokat továbbít a kijelölt rendszerbe.

(2)A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetője csak akkor vehet fel rendszertagot a rendszerbe, ha az adott tag az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a)rendelkezik a rendszerben való részvételéből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitással és képességgel;

b)rendelkezik a rendszerben való részvételéből eredő kockázatok csökkentéséhez szükséges kapacitással és képességgel;

c)megfelel a rendszer szabályainak.

A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetője felvételi kritériumokat állapít meg, adott esetben a résztvevők típusa szerint különbségtételt alkalmazva. E felvételi kritériumoknak megkülönböztetésmentesnek, átláthatónak és objektívnek kell lenniük a kijelölt rendszerhez való tisztességes és nyílt hozzáférés biztosítása érdekében.

A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetője biztosítja, hogy a rendszertagok folyamatosan megfeleljenek az első albekezdésben meghatározott feltételeknek, és kellő időben hozzáfér az értékelés szempontjából releváns információkhoz.

(3)Az a résztvevő, amely a transzfermegbízásokra vonatkozó utasítások kijelölt rendszeren keresztül történő továbbítása révén lehetővé teszi ügyfelei számára a kijelölt rendszerhez való hozzáférést, tájékoztatja erről az említett rendszer rendszerüzemeltetőjét. Az említett résztvevő rendelkezik az említett tevékenység elvégzéséhez szükséges további pénzügyi erőforrásokkal és operatív kapacitással, és a rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátja az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó releváns kockázati koncentrációk azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez szükséges információkat.

Az a résztvevő, amely lehetővé teszi ügyfelei számára a rendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférést, a rendszerüzemeltető kérésére tájékoztatja a rendszerüzemeltetőt azokról a kritériumokról és intézkedésekről, amelyeket annak érdekében fogadott el, hogy ügyfelei számára lehetővé tegye az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférést. E tájékoztatástól függetlenül az említett résztvevő továbbra is kizárólagos felelősséggel tartozik a rendszerüzemeltető és a rendszer többi résztvevője felé annak biztosításáért, hogy ügyfelei eleget tegyenek kötelezettségeiknek.

8. cikk

A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetőjének feladatai

(1)A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetője felelős azért, hogy ő maga és az általa üzemeltetett rendszer mindenkor megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek.

(2)A rendszerüzemeltető indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kijelölő hatóságot a következők bármelyikéről:

a)minden olyan lényeges változás, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja, hogy a rendszerüzemeltető és az általa üzemeltetett rendszer megfelel-e e rendelet rendelkezéseinek;

b)a 6. cikk (2) bekezdésének a)–g) pontjában előírt információk listájának bármely változása.

9. cikk

A kijelölés visszavonása

(1)A kijelölő hatóság visszavonja az általa megadott kijelölést, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a) a rendszerüzemeltető hamis nyilatkozatok megtételével vagy más szabálytalan vagy jogellenes módon érte el a kijelölést;

b)a rendszerüzemeltető vagy adott esetben az általa üzemeltetett rendszer már nem felel meg e rendelet követelményeinek, és a rendszerüzemeltető a kitűzött határidőn belül nem hozta meg a kijelölő hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

c)a rendszerüzemeltető vagy adott esetben az általa üzemeltetett rendszer súlyosan vagy rendszerszinten megsértette az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(2)A kijelölő hatóság csak azt követően dönthet egy rendszer kijelölésének visszavonásáról, hogy tájékoztatta az illetékes nemzeti hatóságot, és véleményt kért a kijelölés visszavonásának helyénvalóságáról. Az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek és az elszámolási rendszerek kijelölésének visszavonásához az ESMA és a KBER véleményét, a fizetési rendszerek kijelölésének visszavonásához pedig az EBH és a KBER véleményét kell kikérni.

Amennyiben az ESMA, az EBH vagy a KBER úgy véli, hogy a kijelölés visszavonása jelentős kockázatot jelenthet az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi stabilitására nézve, a kijelölés első albekezdés szerinti esetleges visszavonásáról való értesüléstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a kijelölő hatóságot, és a kijelölő hatóság a rendszer kijelölésének visszavonása előtt eseti értekezletet hív össze az illetékes nemzeti hatósággal, a KBER-rel, valamint – a rendszer jellegétől függően – az ESMA-val vagy az EBH-val, hogy működjenek együtt az azonosított kockázatok csökkentésének módjait érintően.

Amennyiben a kijelölt rendszer központi értéktár vagy központi szerződő fél, a kijelölő hatóság nem vonhatja vissza a kijelölést az adott központi értéktár vagy központi szerződő fél felügyeletéért felelős hatóság hozzájárulása nélkül.

(3)A kijelölő hatóság az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek és az elszámolási rendszerek esetében az ESMA és a KBER megkeresésére, a fizetési rendszerek esetében pedig az EBH és a KBER megkeresésére megvizsgálja, hogy a rendszer továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek alapján kijelölték.

(4)Amennyiben a kijelölő hatóság visszavonja a kijelölést, egyidejűleg értesíti a rendszerüzemeltetőt, az illetékes nemzeti hatóságot, az ESMA-t, az EBH-t és a KBER-t a rendszer kijelölésének visszavonására vonatkozó határozatáról, és az ESMA ennek megfelelően aktualizálja honlapját a kijelölő hatóság által az értesítésben megjelölt napon.

(5)A kijelölés a (4) bekezdésben említett értesítés napjától hatályos.

II. CÍM

HATÓSÁGOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

10. cikk

Illetékes hatóság

(1)Minden tagállam kijelöli a rendszerekkel kapcsolatos, e rendeletből eredő feladatok ellátásáért felelős valamennyi illetékes hatóságot, beleértve a kijelölő hatóságokat, a nyilvántartó hatóságokat és a 22. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságot.

Amennyiben egy tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, meghatározza azok szerepét.

Minden tagállam kijelöl egyetlen olyan illetékes hatóságot, amely felelős a többi tagállam illetékes hatóságaival, az ESMA-val, az EBH-val és a KBER-rel való együttműködésért.

(2)A tagállamok értesítik az ESMA-t az (1) bekezdés első albekezdésében említett kijelölő hatóságokról és nyilvántartó hatóságokról, és meghatározzák az e rendelet szerinti szerepüket, valamint az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett egyetlen illetékes hatóságról.

(3)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi honlapján az (1) bekezdés első albekezdésében említett kijelölő hatóságokat és nyilvántartó hatóságokat, ezek szerepét és az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett egyetlen illetékes hatóságot tartalmazó jegyzéket, és tájékoztatja az EBH-t és a KBER-t a jegyzék bármely változásáról.

11. cikk

Információcsere

(1)A kijelölő hatóságok, a nyilvántartó hatóságok, az illetékes nemzeti hatóságok, a 22. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok, az ESMA, az EBH és a KBER indokolatlan késedelem nélkül megkeresés alapján megosztják egymással és átadják egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2)Mind a tájékoztatás iránti megkeresést, mind a megkeresésre adott választ a központi adatbázison keresztül kell benyújtani.

(3)Az e rendelet alapján kapott bizalmas információk kizárólag az e rendelet alapján felmerülő kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI RENDSZEREK

12. cikk

Harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vétele

Minden olyan nyilvántartó hatóság, amely valamelyik, egy harmadik országbeli rendszerben részt vevő tag letelepedési helye szerinti tagállamban található, dönthet úgy, hogy a 13. cikkben meghatározott eljárással összhangban nyilvántartásba veszi az ilyen harmadik országbeli rendszert, feltéve, hogy a tag a 2. cikk (1) bekezdése 10. pontja a) alpontjának i–iv. alpontjában vagy a 2. cikk (1) bekezdése 10. pontjának b) alpontjában meghatározott intézmény. E nyilvántartó hatóságok mindegyike értékeli a harmadik országbeli rendszer nyilvántartásba vétele iránti kérelmet.

13. cikk

A nyilvántartásba vételre és a nyilvántartásba vétel elutasítására vonatkozó eljárás

(1)Amennyiben egy harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője nyilvántartásba vett rendszerként kívánja nyilvántartásba vetetni a rendszert, nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be az ESMA-hoz.

(2)Az ESMA haladéktalanul megosztja a kérelmet a következő címzettekkel:

a)legalább a 12. cikkben említett valamennyi nyilvántartó hatóság;

b)az EBH a 2. cikk (1) bekezdése 20. pontjának a) alpontjában meghatározott transzfermegbízásokat üzemeltető rendszerek esetében;

c)a KBER.

(3)A harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője a kérelembe minden olyan dokumentumot és információt belefoglal, amely annak igazolásához szükséges, hogy ő maga és az általa üzemeltetett rendszer megfelel a 14. cikkben meghatározott nyilvántartásba vételi feltételeknek, beleértve a rendszer Unióban letelepedett tagjaira vonatkozó információkat is, tagállamonkénti bontásban.

(4)Az (1) bekezdésben említett kérelem átvételi elismervényét a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül meg kell küldeni a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjének. A nyilvántartó hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben előírt dokumentumokat és információkat.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott alkalmazandó időszak alatt a nyilvántartó hatóságok bármelyike arra a következtetésre jut, hogy nem nyújtották be a (3) bekezdésben előírt összes dokumentumot és információt, kéri a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét, hogy nyújtsa be ezeket a kiegészítő dokumentumokat vagy információkat. Amennyiben a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője nem tesz teljes mértékben eleget ennek a kérésnek, a nyilvántartó hatóságok bármelyike elutasíthatja a kérelmet.

(5)A (4) bekezdésben említett határidők lejártáig minden egyes nyilvántartó hatóság értesíti az ESMA-t, a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét és adott esetben a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt hatóságokat a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

(6)Miután az egyes nyilvántartó hatóságok értesítették a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét a kérelem elfogadásáról, minden egyes, a kérelmet elfogadó hatóság az (5) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított 80 munkanapon belül (a továbbiakban: értékelési időszak) értékeli, hogy a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője és a rendszer megfelel-e a 14. cikkben meghatározott nyilvántartásba vételi követelményeknek.

(7)Az értékelési időszak alatt a nyilvántartó hatóságok bármelyike kérdéseket intézhet a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjéhez, vagy kiegészítő információkat kérhet tőle.

Amennyiben a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője az információt kérő nyilvántartó hatóság által meghatározott határidőn belül nem válaszolt a kérdésekre, vagy nem adta meg a kért információkat, az ESMA a kérelmet elfogadó nyilvántartó hatóságok bármelyikének megkeresésére a vonatkozó értékelési időszakot egy alkalommal összesen legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben véleménye szerint a kérdések bármelyike lényeges az értékelés szempontjából. Az ESMA tájékoztatja a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét a megadott meghosszabbításról. A nyilvántartó hatóságok a rendszerüzemeltető válaszának hiányában is határozhatnak a kérelemről.

(8)Az értékelési időszak alatt az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek és az elszámolási rendszerek esetében az ESMA és a KBER, valamint a fizetési rendszerek esetében az EBH és a KBER minden megfelelő intézkedést megtesz – beleértve az eseti értekezletek összehívását is – annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartó hatóságok az adott tagállamokban konvergens megközelítést alkalmazzanak a harmadik országbeli rendszer nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételének elutasításáról szóló határozatok tekintetében.

(9)Az értékelési folyamat során az ESMA, az EBH és a KBER előmozdítja a nyilvántartó hatóságok közötti rendszeres információcserét és megbeszéléseket annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartó hatóságok együttműködjenek az ilyen harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételi folyamatában, és közreműködik a nyilvántartó hatóságok értékelési folyamatában.

(10)Az értékelési időszakon belül az egyes nyilvántartó hatóságok határoznak a harmadik országbeli rendszer nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételének elutasításáról. Az egyes nyilvántartó hatóságok csak akkor döntenek a nyilvántartásba vétel mellett, ha teljes mértékben meggyőződtek arról, hogy a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője és a harmadik országbeli rendszer megfelel az e rendelet 14. cikkében meghatározott követelményeknek.

(11)A (10) bekezdésben említett határozat meghozatalát követően az egyes nyilvántartó hatóságok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét, az ESMA-t és adott esetben a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt hatóságokat a határozatukról, annak teljes körű indokolásával együtt.

(12)Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az elszámolási és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek tekintetében, a következőkben szolgáltatandó információk további pontosítása céljából:

a)az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem, annak igazolása céljából, hogy a harmadik országbeli rendszer kérelmező rendszerüzemeltetője és a harmadik országbeli rendszer megfelel az e cikkben meghatározott valamennyi vonatkozó követelménynek, beleértve a 14. cikkben meghatározott feltételeket is, valamint azon információk meghatározása céljából, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli rendszer Unióban letelepedett tagjaira vonatkozóan;

b)a 4. cikk (1) bekezdésében említett kijelölés iránti kérelem, annak igazolása céljából, hogy a kérelmező rendszerüzemeltető és a rendszer megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó követelményének.

A szabályozástechnikai standardok kidolgozása során az ESMA és a KBER figyelembe veszi, hogy a kért információknak arányosaknak és relevánsaknak kell lenniük a nyilvántartásba vételt vagy kijelölést kérelmező rendszer típusa vonatkozásában.

Az ESMA [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő egy év]-ig benyújtja a Bizottsághoz az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

(13)Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, hogy az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre és az elszámolási rendszerekre vonatkozóan meghatározza a következőket:

a)az (1) bekezdésben említett, a központi adatbázisba benyújtandó nyilvántartásba vételi kérelem egységes elektronikus formátuma;

b)a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a központi adatbázisba benyújtandó kijelölés iránti kérelem egységes elektronikus formátuma.

Az ESMA [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő egy év]-ig benyújtja a Bizottsághoz az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

(14)Az EBH a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a fizetési rendszerek tekintetében, a következőkben szolgáltatandó információk további pontosítása céljából:

A szabályozástechnikai standardok kidolgozása során az EBH és a KBER figyelembe veszi, hogy a kért információknak arányosaknak és relevánsaknak kell lenniük a nyilvántartásba vételt vagy kijelölést kérelmező rendszer típusa vonatkozásában.

Az EBH [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő egy év]-ig benyújtja a Bizottsághoz az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

(15)Az EBH a KBER-rel szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, hogy a fizetési rendszerekre vonatkozóan meghatározza a következőket:

a)az e cikk (1) bekezdésében említett, a központi adatbázisba benyújtandó nyilvántartásba vételi kérelem egységes elektronikus formátuma;

b)a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a központi adatbázisba benyújtandó kijelölés iránti kérelem egységes elektronikus formátuma.

Az EBH [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő egy év]-ig benyújtja a Bizottsághoz az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

14. cikk

A nyilvántartásba vétel feltételei

A nyilvántartó hatóság csak akkor vehet nyilvántartásba harmadik országbeli rendszert a tagállamában, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a rendszer közös szabályokkal és szabványosított eljárásokkal rendelkezik a résztvevők közötti transzfermegbízások kiegyenlítésére, elszámolására vagy végrehajtására;

b)a rendszert engedélyezték vagy felügyelik a letelepedése szerinti országban vagy abban az országban, amelynek joga a harmadik országbeli rendszerre irányadó;

c)a rendszerre olyan jog irányadó, amely tiszteletben tartja a kiegyenlítés véglegességének elvét;

d)a rendszer közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban egyértelműen meghatározza a következő időpontok mindegyikét:

i.a transzfermegbízás rendszerbe történő bevitelének a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontja;

ii.a rendszerbe bevitt transzfermegbízás visszavonhatatlanságának a 20. cikk (1) bekezdésében említett időpontja;

iii. a rendszerbe bevitt transzfermegbízás végleges kiegyenlítésének a 21. cikk (1) bekezdésében említett időpontja;

e)a rendszerüzemeltető megfelelő struktúrával és finanszírozással rendelkezik;

f)a rendszer minden lényeges szempontból megfelel a pénzügyi piaci infrastruktúrák globális elveinek.

15. cikk

A nyilvántartásba vett rendszerekről szóló értesítés

(1)A 13. cikk (10) bekezdésében említett határozat meghozatalát követően minden nyilvántartó hatóság egyidejűleg és indokolatlan késedelem nélkül értesíti határozatáról a harmadik országbeli rendszer kérelmező rendszerüzemeltetőjét, az ESMA-t, az EBH-t, a KBER-t és adott esetben a többi nyilvántartó hatóságot. A nyilvántartásba vétel az értesítés napjától hatályos.

(2)Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következő, a nyilvántartásba vétel időpontjában érvényes információk mindegyikét tartalmazza:

a)a nyilvántartásba vett rendszer és rendszerüzemeltetőjének azonosítása;

b)a nyilvántartásba vett rendszer nyilvántartásba vételének dátuma;

c)a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjének letelepedése szerinti ország;

d)azok a tagállamok, amelyekben a nyilvántartásba vett rendszert nyilvántartásba vették, valamint a nyilvántartásba vevő valamennyi nyilvántartó hatóság;

e)a rendszer értékpapír-kiegyenlítési rendszer, elszámolási rendszer vagy fizetési rendszer-e;

f)a nyilvántartásba vett rendszerre irányadó jog;

g)a nyilvántartásba vett rendszerben a kiegyenlítés véglegességének időpontjai;

h)a nyilvántartásba vett rendszer uniós résztvevői.

(3)A nyilvántartásba vett rendszer nyilvántartó hatósága indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ESMA-t és adott esetben a 13. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt hatóságokat a következők bármelyikéről:

a)minden olyan érdemi változás, amely lényegesen befolyásolja vagy befolyásolhatja a 14. cikkben meghatározott nyilvántartásba vételi feltételeknek való megfelelést;

b)a (2) bekezdésben felsorolt információk bármilyen aktualizálása.

(4)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az említett információk kézhezvételétől számított két munkanapon belül szabványosított formátumban közzéteszi a honlapján a (2) bekezdésben említett információkat és a (3) bekezdés b) pontjával összhangban azok aktualizálásait, és meghatározza azt az időpontot, amikor a honlapján szereplő információkat aktualizálták, és azt, hogy mely információkat aktualizálták.

Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül aktualizált információkkal látja el a nyilvántartó hatóságokat, az EBH-t és adott esetben a KBER-t.

16. cikk

Törlés a nyilvántartásból

(1)A nyilvántartó hatóság törli a nyilvántartásba vett rendszert a nyilvántartásból, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a)a rendszerüzemeltető hamis nyilatkozatok megtételével vagy más szabálytalan vagy jogellenes módon érte el a nyilvántartásba vételt;

b)a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője vagy adott esetben az általa üzemeltetett rendszer már nem felel meg a 14. cikkben meghatározott feltételeknek;

c)a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője vagy adott esetben az általa üzemeltetett rendszer súlyosan vagy rendszerszinten megsértette a 14. cikkben meghatározott nyilvántartásba vételi feltételeket.

(2)A nyilvántartó hatóság csak azt követően dönthet úgy, hogy törli a harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetőjét a nyilvántartásból, hogy tájékoztatta az ESMA-t, és az ESMA rendelkezésére bocsátotta az összes olyan releváns információt, amely lehetővé teszi az ESMA számára, hogy naprakésszé tegye a valamely tagállamban nyilvántartásba vett rendszerek jegyzékét. Az ESMA megosztja ezeket az információkat az EBH-val, a KBER-rel és adott esetben más nyilvántartó hatóságokkal.

(3)Amennyiben a nyilvántartó hatóságok egyike, vagy adott esetben az ESMA, az EBH, vagy a KBER úgy véli, hogy a nyilvántartásból való törlés lényeges kockázatot jelenthet az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi stabilitására nézve, a nyilvántartásból való, (2) bekezdés szerinti esetleges törlésről való értesüléstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja az érintett nyilvántartó hatóságot, és az érintett nyilvántartó hatóság eseti értekezletet hív össze a többi nyilvántartó hatósággal, és adott esetben az ESMA-val, az EBH-val és a KBER-rel annak érdekében, hogy együttműködjenek az azonosított kockázatok csökkentésének módját érintően, mielőtt a nyilvántartó hatóság elvégzi a nyilvántartásból való törlést.

Amennyiben a nyilvántartásba vett rendszer olyan központi szerződő fél, amelyet az ESMA a 648/2012/EU rendelet értelmében 2. szintű központi szerződő félnek minősített, a nyilvántartó hatóság az ESMA hozzájárulása nélkül nem törölheti e rendszert a nyilvántartásból.

(4)Amennyiben a nyilvántartó hatóság törli az adott rendszert a nyilvántartásból, egyidejűleg értesíti a rendszerüzemeltetőt, az ESMA-t, az EBH-t és a KBER-t, és adott esetben más nyilvántartó hatóságokat a rendszer nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatáról, és az ESMA ennek megfelelően aktualizálja honlapját a nyilvántartó hatóság által az értesítésben megjelölt napon.

(5)A rendszer nyilvántartásból való törlése a (4) bekezdésben említett értesítés napjától hatályos.

IV. CÍM

NETTÓSÍTÁS ÉS A KIEGYENLÍTÉS VÉGLEGESSÉGE

17. cikk

NETTÓSÍTÁS ÉS TRANSZFERMEGBÍZÁSOK

(1)Feltéve, hogy a transzfermegbízásokat a fizetésképtelenségi eljárás megindításának 22. cikk (1) bekezdésében említett időpontja előtt vitték be a kijelölt rendszerbe vagy a nyilvántartásba vett rendszerbe, a transzfermegbízások és a nettósítás, beleértve a pozíciólezáró nettósítást is, jogilag érvényesíthetők és harmadik személyekre nézve kötelezők, még az alábbiak bármelyike elleni fizetésképtelenségi eljárás esetén is:

a)a kijelölt vagy a nyilvántartásba vett rendszer résztvevője;

b)a kijelölt rendszer interoperábilis rendszerének résztvevője;

c)a kijelölt rendszer interoperábilis rendszerének rendszerüzemeltetője, aki nem minősül résztvevőnek.

A kijelölt rendszerbe vagy a nyilvántartásba vett rendszerbe a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után bevitt transzfermegbízások, amelyek azon az üzleti napon teljesülnek a rendszer közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban meghatározottak szerint, amelyen a fizetésképtelenségi eljárást megindították, kizárólag akkor érvényesíthetők jogilag és lehetnek kötelezőek harmadik személyekre nézve, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy a transzfermegbízások visszavonhatatlanná válásának időpontjában nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen az ilyen eljárás megindításáról.

(2)A fizetésképtelenségi eljárás megindításának a 22. cikk (1) bekezdése szerinti időpontja előtt kötött szerződéseknek és ügyleteknek az érvénytelenítésére vonatkozó egyetlen törvény, rendelet, szabály vagy gyakorlat sem eredményezheti a nettósítás visszamenőleges megváltoztatását vagy a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett pozíciólezáró nettósítási rendelkezések alkalmazásának mellőzését.

18. cikk

A transzfermegbízás kijelölt rendszerbe történő bevitelének időpontja

(1)A transzfermegbízás kijelölt rendszerbe történő bevitelének időpontját az adott rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai határozzák meg. E meghatározáskor figyelembe kell venni a transzfermegbízás beérkezését és nyilvántartásba vételét a rendszerben.

(2)Interoperábilis rendszerek esetében minden kijelölt rendszer saját közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban meghatározza a transzfermegbízás rendszerbe történő bevitelének időpontját, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítja valamennyi érintett interoperábilis rendszer közös szabályainak és szabványosított eljárásainak összehangolását. Amennyiben az interoperábilis megállapodásban részes valamennyi rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a transzfermegbízás bevitelének időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem érintik.

19. cikk

Pénzeszközök és pénzügyi eszközök felhasználása

(1)Egy résztvevő vagy egy interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban megengedhető azon, az említett résztvevő vagy rendszerüzemeltető kiegyenlítési számláján vagy biztosítékot tartó számláján rendelkezésre álló pénzeszközök vagy pénzügyi eszközök – beleértve a garanciaalapba fizetendő hozzájárulásokat, például a központi szerződő fél által a 648/2012/EU rendelet 42. cikkével összhangban fenntartott előfinanszírozott garanciaalapba fizetendő hozzájárulásokat és adott esetben a 648/2012/EU rendelet 41. cikkében említett biztosítékot – elvonása, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása szerinti üzleti napon az adott résztvevőnek a kijelölt rendszerben vagy a résztvevő letelepedése szerinti tagállamban nyilvántartásba vett rendszerben vagy egy interoperabilitási megállapodás szerint fennálló kötelezettségeinek teljesítését szolgálják.

(2)Az ilyen résztvevőnek a kijelölt rendszerhez vagy adott esetben a nyilvántartásba vett rendszerhez kapcsolódó hitelkeretét egy rendelkezésre álló és meglévő biztosíték fejében fel lehet használni az adott résztvevőnek a kijelölt rendszerben vagy a résztvevő letelepedési helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett rendszerben vagy egy interoperabilitási megállapodás szerint fennálló kötelezettségeinek teljesítésére.

20. cikk

A transzfermegbízások visszavonhatatlanságának időpontja

(1)Minden kijelölt rendszer meghatározza azt a konkrét időpontot, amikor a rendszerében egy résztvevő vagy egy harmadik személy nem vonhatja vissza a transzfermegbízást. E meghatározáskor figyelembe kell venni azt az időpontot, amikor a rendszerbe bevitt transzfermegbízást a rendszer megerősítette, és amikor a megbízás feldolgozása nem fordítható vissza.

(2)Interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban meghatározza a visszavonhatatlanság időpontját, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítja valamennyi érintett interoperábilis rendszer közös szabályainak és szabványosított eljárásainak összehangolását. Amennyiben az interoperábilis megállapodásban részes valamennyi rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem érintik.

21. cikk

Végleges kiegyenlítés

(1)A kiegyenlítés akkor végleges, amikor az ügyletben részt vevő felek kötelezettségeinek teljesítése az egyes kijelölt rendszerek közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban meghatározottak szerint feltétel nélkül és visszavonhatatlan módon, a tulajdonjog és egyéb jogok átruházására alkalmazandó joggal összhangban megtörtént. A DLT-n alapuló kijelölt rendszernek olyan mechanizmusokat kell bevezetnie, amelyek determinisztikus és jogilag érvényesíthető véglegességi időpontokat garantálnak.

(2)Interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját közös szabályaiban és szabványosított eljárásaiban határozza meg a végleges kiegyenlítés időpontját. Minden rendszerüzemeltető a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az összes érintett interoperábilis rendszer szabályainak összehangolását. Amennyiben az interoperábilis megállapodásban részes valamennyi rendszer közös szabályai és szabványosított eljárásai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a végleges kiegyenlítés időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek közös szabályai vagy szabványosított eljárásai nem érintik.

(3)Az ESMA a KBER-rel szoros együttműködésben a nem központi értéktár által működtetett elszámolási és értékpapír-kiegyenlítési rendszerek tekintetében, valamint figyelembe véve a különböző típusú rendszerek sajátosságait és e rendszerek mechanizmusait, szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az alábbiak mindegyikének meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)a transzfermegbízás kijelölt rendszerbe történő bevitelének a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontja;

b)a DLT-alapú kijelölt rendszerek esetében mikor és hogyan következik be a transzfermegbízás rendszerbe történő bevitelének a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontja, amikor az ügyletet a rendszer konszenzusos szabályainak megfelelően rögzítik a főkönyvben;

c)a 20. cikk (1) bekezdésében említett azon időpont, amikor a kijelölt rendszerbe bevitt transzfermegbízás nem vonható vissza;

d)az, hogy a DLT-alapú kijelölt rendszerek esetében a 20. cikk (1) bekezdésében említett azon időpont, amikor a rendszerbe bevitt transzfermegbízást egy résztvevő vagy harmadik személy nem vonhatja vissza, hogyan esik egybe azzal az időponttal, amikor a konszenzus véglegessé válik, és a rögzítés az említett rendszer technikai protokollja alapján nem fordítható vissza;

e)a végleges kiegyenlítés (1) bekezdésben említett időpontja;

f)a DLT-alapú kijelölt rendszerek esetében hogyan határozható meg a végleges kiegyenlítés (1) bekezdésben említett időpontja olyan valószínűségi vagy többszintű véglegességi modellek esetében, amelyek esetleg nem felelnek meg a teljes jogbiztonságnak, de a rendszer struktúrájától és szabályaitól függően továbbra is képesek lehetnek jogbiztonságot teremteni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban, az első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

(4)Az EBH a KBER-rel szoros együttműködésben és figyelembe véve a különböző típusú fizetési rendszerek sajátosságait és e rendszerek mechanizmusait, szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az alábbiak mindegyikének meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)a transzfermegbízás kijelölt rendszerbe történő bevitelének a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontja;

c) a 20. cikk (1) bekezdésében említett azon időpont, amikor a kijelölt rendszerbe bevitt transzfermegbízás nem vonható vissza;

d)az, hogy a DLT-alapú kijelölt rendszerek esetében az a konkrét időpont, amikor a rendszerbe bevitt transzfermegbízást egy résztvevő vagy harmadik személy nem vonhatja vissza, mikor és hogyan esik egybe azzal az időponttal, amikor a konszenzus véglegessé válik, és a rögzítés az említett rendszer technikai protokollja alapján nem fordítható vissza;

e)a végleges kiegyenlítés (1) bekezdésben említett időpontja;

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban, az első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet.

V. CÍM

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja

(1)E rendelet alkalmazásában a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja az az időpont, amikor az érintett igazságügyi vagy közigazgatási hatóság a határozatát kézbesíti.

(2)Amennyiben az (1) bekezdéssel összhangban határozatot hoztak, az érintett igazságügyi vagy közigazgatási hatóság haladéktalanul értesíti a határozatról az említett információk gyűjtéséért felelős, a 10. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságot. E hatóság a központi adatbázison keresztül haladéktalanul értesíti erről az ESMA-t, az EBH-t, a KBER-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet és a többi tagállamot.

23. cikk

A visszaható hatály elmaradása

A fizetésképtelenségi eljárásnak nincs visszaható hatálya a résztvevő azon jogaira és kötelezettségeire, amelyek az eljárás 22. cikk (1) bekezdése szerinti megindítása előtt keletkeztek egy kijelölt rendszerben vagy egy nyilvántartásba vett rendszerben (azon résztvevői tekintetében, amelyek abban a tagállamban telepedtek le, ahol a harmadik országbeli rendszert nyilvántartásba vették) való részvételéből eredően vagy ahhoz kapcsolódóan. Ezeknek az eljárásoknak nincs visszaható hatálya az interoperábilis rendszerek résztvevőinek jogaira és kötelezettségeire, illetve az interoperábilis rendszer rendszerben részt nem vevő üzemeltetőjének jogaira és kötelezettségeire.

24. cikk

A résztvevők jogaira és kötelezettségeire irányadó jog

Amennyiben egy rendszer valamely résztvevője ellen fizetésképtelenségi eljárás indul, az adott résztvevő részvételből eredő vagy ahhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az adott rendszerre irányadó jog szerint kell meghatározni.

VI. CÍM

A BIZTOSÍTÉK JOGOSULTJAI JOGAINAK VÉDELME A KÖTELEZETT FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉNEK HATÁSAIVAL SZEMBEN

25. cikk

Biztosíték

(1)A rendszerüzemeltetőt vagy a résztvevőt megillető, valamely kijelölt rendszerrel, nyilvántartásba vett rendszerrel (azon résztvevői tekintetében, amelyek abban a tagállamban telepedtek le, ahol a rendszert nyilvántartásba vették) vagy interoperábilis megállapodással kapcsolatban nyújtott biztosítékhoz fűződő jogokat, valamint a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak a számukra nyújtott biztosítékhoz fűződő jogait nem érintik a következők ellen indított fizetésképtelenségi eljárások:

a)az érintett kijelölt vagy nyilvántartásba vett rendszer vagy interoperabilitási megállapodás résztvevője;

b)interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője, aki nem minősül résztvevőnek;

c)valamely tagállam központi bankjának szerződő fele;

d)az Európai Központi Bank szerződő fele;

e)bármely, biztosítékot nyújtó harmadik személy.

Az ilyen biztosítékok felhasználhatók e jogok kielégítésére.

A rendszerüzemeltetőnek az általa egy másik rendszerüzemeltető számára egy interoperabilitási megállapodással összefüggésben nyújtott biztosítékra vonatkozó jogait nem érinti a biztosítékot kapó rendszerüzemeltetővel szembeni fizetésképtelenségi eljárás.

(2)A résztvevőknek, a rendszerüzemeltetőknek, a tagállam központi bankjának, az Európai Központi Banknak és a nevükben eljáró bármely meghatalmazottnak, megbízottnak vagy harmadik személynek a valamely tagállamban található nyilvántartásban – ideértve a megosztott főkönyvben való rögzítést is –, számlán vagy központi letéti rendszerben jogszerűen rögzített biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök – beleértve az említett pénzügyi eszközök által megtestesített jogokat is – tekintetében fennálló jogaira az adott tagállam joga az irányadó.

Az első albekezdés alkalmazásában a jogi személynél vezetett nyilvántartás, számla vagy központi letét helye az a tagállam, amelyben a jogi személy létesítő okirat szerinti székhelye található.

(3)Amennyiben a (2) bekezdéssel összhangban nem lehet meghatározni a nyilvántartás, számla vagy központi letéti rendszer helyét, a résztvevők, a rendszerüzemeltetők, a tagállam központi bankja vagy az Európai Központi Bank, valamint a nevükben eljáró bármely meghatalmazott, megbízott vagy harmadik személy biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök tekintetében fennálló jogainak meghatározására az (1) bekezdésben említett rendszerre vagy interoperabilitási megállapodásra irányadó jog az irányadó.

(4)A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a tagállam jogára történő hivatkozás alatt a tagállam nemzeti jogára történő hivatkozást kell érteni, függetlenül bármely olyan szabálytól, amelynek alapján a vonatkozó kérdés eldöntésében valamely más állam jogára hivatkoznak.

VII. CÍM

KÖZPONTI ADATBÁZIS ÉS A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA

26. cikk

Központi adatbázis

(1)Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 35c. cikkével összhangban központi adatbázist hoz létre és tart fenn. A kijelölő hatóságok, a nyilvántartó hatóságok, az illetékes nemzeti hatóságok és a 22. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság, az ESMA, az EBH és a KBER (a továbbiakban: nyilvántartásba vett címzettek) számára minden egyes érintett rendszer tekintetében külön-külön hozzáférést kell biztosítani a (3) bekezdésben említett, az adott rendszer tekintetében az adatbázisban nyilvántartásba vett valamennyi információhoz és dokumentumhoz, amennyiben feladataik ellátása szempontjából azok relevánsak vagy ahhoz szükségesek.

(2)A rendszerüzemeltető hozzáféréssel rendelkezik a központi adatbázishoz az általa a központi adatbázisba továbbított információ és dokumentumok vagy a központi adatbázison keresztül a részére bármely nyilvántartásba vett címzett által továbbított dokumentumok tekintetében.

Amennyiben azt e rendelet előírja, más címzettek is benyújtanak bizonyos konkrét dokumentumokat vagy információkat, amelyek nyilvántartásba vételre kerülnek a központi adatbázisban; e címzettek hozzáférnek e dokumentumokhoz vagy információhoz. Az ESMA biztosítja, hogy a központi adatbázis ellássa az e cikk szerinti funkciókat.

(3)Eltérő rendelkezés hiányában a rendszerüzemeltetők – többek között a kijelölt és a nyilvántartásba vett rendszerek esetében –, valamint a nyilvántartásba vett címzettek elektronikus formátumban feltöltik a központi adatbázisba az e rendeletben említett valamennyi információt és dokumentumot, beleértve a kérelmeket, határozatokat, ajánlásokat, megkereséseket, információkat, kérdéseket, válaszokat és értesítéseket is.

Az információ és a dokumentumok benyújtásától számított két munkanapon belül a központi adatbázison keresztül elismervényt kell küldeni a kérelem átvételéről.

(4)Az ESMA biztosítja, hogy az adatbázis lehetővé tegye a DLT-n rögzített adatok olvasását, beleértve a blokkláncon tárolt adatok olvasását és az ilyen adatokhoz való hozzáférést is.

(5)Az ESMA úgy alakítja ki a központi adatbázist, hogy az automatikusan tájékoztassa a nyilvántartásba vett címzetteket a tartalmában bekövetkezett változásokról, beleértve a dokumentumok feltöltését, törlését vagy cseréjét, a kérdések benyújtását és az információkéréseket.

(6)Az ESMA az e rendelet szerint a központi adatbázison keresztül megosztott információkat a 648/2012/EU rendelet és a 909/2014/EU rendelet alkalmazásában az érintett hatóságok rendelkezésére bocsátja, amennyiben ez feladataik ellátása szempontjából releváns vagy ahhoz szükséges.

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultációt kezdeményez az ESMA-val és az EBH-val, valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 2. cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)A 3. cikktől eltérve, a 98/26/EK irányelv alapján [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt kijelölt rendszert e rendelet alkalmazásában továbbra is kijelöltnek kell tekinteni mindaddig, amíg az említett cikk alapján újra ki nem jelölik, vagy [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő öt év]-ig, attól függően, hogy melyik következik be korábban. Eközben a rendszer kijelölésére vonatkozó tagállami jog továbbra is alkalmazandó.

(2)A 12. cikktől eltérve, azt a harmadik országbeli rendszert, amelyre egy tagállam [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt kiterjesztette a 98/26/EK irányelv alapján biztosított védelmet, e rendelet alkalmazásában az adott tagállamban nyilvántartásba vett rendszernek kell tekinteni mindaddig, amíg ugyanabban a tagállamban az említett cikkel összhangban nyilvántartásba nem vették, vagy [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő öt év]-ig, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(3)A [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátuma] megelőzően a rendszerbe bevitt azon transzfermegbízások, amelyek kiegyenlítésére csak ezen időpontot követően kerül sor, e rendelet alkalmazásában transzfermegbízásnak tekintendők.

(4)A központi adatbázis 26. cikkel összhangban történő létrehozásáig a központi adatbázis használatával átadandó információk és dokumentumok cseréjét – beleértve a kérelmek, határozatok, ajánlások, megkeresések, információk, kérdések, válaszok és értesítések benyújtását – alternatív megoldások alkalmazásával kell végrehajtani.

29. cikk

Felülvizsgálat

(1)[A dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő hat év]-ig a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását, és általános jelentést készít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)[A dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő öt év]-ig az ESMA az EBH-val és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést nyújt be a Bizottságnak a kiegyenlítés e rendeletben meghatározott véglegességi rendszerének működéséről.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)A 98/26/EK irányelv [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től hatályát veszti.

(2)A 98/26/EK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet 1. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

31. cikk

A 2002/47/EK irányelv módosításai

A 2002/47/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (4) bekezdésének a) pontja a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Ezen irányelv alkalmazásában a pénzre, a pénzügyi instrumentumra és a hitelkövetelésekre való hivatkozások magukban foglalják azt az esetet is, amikor azokat DLT használatával bocsátják ki vagy rögzítik.

A tagállamok kiterjeszthetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi instrumentumok körét a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában »pénzügyi eszközként« említett eszközökre, amennyiben azok a tőkepiacon forgathatók.”

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„p) »számla«: [a kiegyenlítés véglegességéről szóló (EU) …/… rendelet] 2. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott számla;”

b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A »számlára«, »nyilvántartásba vételre« vagy »nyilvántartásra« való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az elektronikus nyilvántartás bármely formáját, amely ugyanazt a funkciót tölti be, beleértve a DLT-alapú nyilvántartást is. Ezen túlmenően minden utasításnak vagy értesítésnek lehetővé kell tennie, hogy kriptográfiai kulcsot vagy más eszközt vagy módszert használjanak az ilyen utasítás vagy értesítés elektronikus aláírására.”

3.A 11. cikk első albekezdését követően a szöveg következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikk (4) bekezdése a) pontja első és második albekezdésének, a 2. cikk (1) bekezdése p) pontjának és a 2. cikk (4) bekezdésének legkésőbb [a dátumot a Kiadóhivatal illeszti be: az e rendelet hatálybalépésének dátumát követő 18 hónap]-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.”

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/XXX rendelete a kiegyenlítés véglegességéről, a 98/26/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelv módosításáról.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Belső piac – pénzügyi szolgáltatások

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A kezdeményezés az európai megtakarítási és beruházási unió részét képezi, amelynek célja, hogy – az európai megtakarítási és beruházási unióban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében – Unió-szerte előmozdítsa a zökkenőmentesen működő, integrált tőkepiacot a felügyeleti keret megerősítése, a szabályozás széttagoltságának kezelése, valamint az uniós tőkepiacok jobb integrációjának és elmélyítésének biztosítása révén. A cél a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok felszámolása.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1. egyedi célkitűzés – a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendelkezések harmonizálása.

A kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendelkezések harmonizálása, valamint a tagállamok általi eltérő átültetéssel kapcsolatos jogbizonytalanság csökkentése érdekében az elszámolások véglegességéről szóló jelenlegi irányelvet rendeletté alakítják.

2. egyedi célkitűzés – a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó rendelkezések korszerűsítése az új technológiák és a pénzügyi fejlemények elismerése érdekében.

A javasolt módosítások célja a kiegyenlítés véglegességéről szóló jogszabályok technológiai semlegességének fenntartása az új technológiák használatának és a pénzügyi fejleményeknek a figyelembevétele érdekében történő szükséges pontosításokkal.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Fokozott harmonizáció

Fokozott jogbiztonság, többek között az új technológiák használata tekintetében

A határokon átnyúló piaci akadályok csökkenése

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Alapmutató – 1. egyedi célkitűzés

Fokozott határokon átnyúló részvétel a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerint kijelölt rendszerekben, egy, nem a résztvevő székhelye szerinti tagállam jogának hatálya alá tartozó rendszer uniós résztvevőinek számával mérve. Összehasonlítandó: A rendszerre irányadó jog szerinti tagállamtól eltérő tagállamban székhellyel rendelkező uniós résztvevők száma a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet hatálybalépésekor és a rendelet szerinti kötelező kijelölés hatálybalépését követő 5 évvel.

Alapmutató – 2. egyedi célkitűzés

Az új technológiákat (például DLT-t) alkalmazó, a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerint kijelölt rendszerek száma a rendelet szerinti kötelező kijelölés hatálybalépését követő öt évvel.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 40

 meglévő intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Minden olyan rendszernek, amelyet a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó uniós jogszabályok értelmében ki kell jelölni, vagy amely szeretné, ha kijelölnék, meg kell felelnie a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendeletben meghatározott harmonizált követelményeknek. Az uniós illetékes nemzeti hatóságoknak, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA), az Európai Bankhatóságnak (EBH) és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) el kell végezniük a rendszerek kijelölési folyamatával kapcsolatos különböző területek vizsgálatát, és iránymutatást kell nyújtaniuk arra vonatkozóan.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes): Elengedhetetlen az uniós dimenzió, mivel a nemzeti megoldások nem tudják megfelelően kezelni az uniós tőkepiacok határokon átnyúló és széttagolt jellegét és szabályozási eltéréseit. Az EU-nak szüksége van a megfelelő léptékre a globális versenyképességhez és szükségleteink finanszírozásához, és ezt a léptéket csak uniós szinten lehet elérni. Helyzetüknél fogva az uniós szintű intézkedések a legalkalmasabbak arra, hogy felszámolják a határokon átnyúló szabályozási akadályokat, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, katalizálják a piaci integrációt, fokozzák a piaci léptéket, a hatékonyságot és a versenyképességet, valamint olyan egységes szabályozási keretet biztosítsanak, amelyet a nemzeti intézkedések önállóan nem tudnak elérni. A kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke lesz. Ez a rendelkezés az e javaslat által módosítandó jogi aktusok jogalapja.

A várt uniós hozzáadott érték (utólagos): Fokozott harmonizáció az EU-ban, ami csökkenti a piac széttagoltságát és a határokon átnyúló piaci akadályokat. Nagyobb jogbiztonság, többek között az új technológiák használata tekintetében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Bebizonyosodott, hogy az, hogy a múltban a kiegyenlítés véglegességének biztosítására irányelvet alkalmaztak, a tagállamok általi eltérő végrehajtás miatt széttagolt piachoz vezetett, ami határokon átnyúló akadályokat teremtett. Ezért úgy tűnik, hogy az elszámolások véglegességéről szóló irányelv rendeletté alakítása a megfelelő eszköz a nagyobb harmonizáció biztosítására és következésképpen a határokon átnyúló akadályok csökkentésére.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A javaslat összeegyeztethető a 2028–34-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2025. július 16-i bizottsági javaslattal, különösen az egyes ügynökségek költségvetése tekintetében. Ezért a számadatok a többéves pénzügyi keret végleges elfogadásáig tájékoztató jellegűek.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Az ügynökségeknek további forrásokra van szükségük ahhoz, hogy dolgozhassanak a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti megbízatásokon, és segíthessenek biztosítani a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti követelmények következetes alkalmazását a tagállamokban. Az uniós rendszerek kijelölésével és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételével kapcsolatos nagyobb következetesség biztosítása érdekében az ESMA-nak és az EBH-nak különösen segítenie kell a tagállamokat i. a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti kijelölést kérelmező rendszerek és ii. a nyilvántartásba vételt kérelmező harmadik országbeli rendszerek értékelésében, a konvergens megközelítést biztosítandó. Ezek olyan ismétlődő feladatok, amelyek szakértelmet igényelnek a fizetésképtelenségi jog, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúrák területén.

A díjat magában foglaló alternatíva gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel a rendszerüzemeltetőkre nem lehetne díjakat kivetni, minthogy a kijelöléssel kapcsolatos munkát a tagállamok végzik, míg az ESMA és az EBH szerepe a konvergencia biztosítása és szükség esetén iránymutatás nyújtása. Emellett ezt a megközelítést megindokolni is nehéz lenne, mivel a szóban forgó intézkedések nem kapcsolódnak közvetlenül a felügyeleti hatáskörökhöz, hanem a szabályozási keretrendszer kidolgozásának részét képezik.

Értékelték az átcsoportosítási lehetőségeket. A tervezett további források csak részben fedeznék az ESMA-nak és az EBH-nak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok sorának a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet értelmében történő kidolgozásához szükséges munka kezdeti szakaszában felmerülő igényeit, valamint az ESMA-nak a rendelet 26. cikkében előírt központi adatbázis létrehozásával és működtetésével kapcsolatos igényeit. Mivel ezt a központi adatbázist egy korábbi megbízatás, nevezetesen az (EU) 2024/2987 rendelet (a továbbiakban: EMIR 3) alapján hozták létre, a központi adatbázis kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti létrehozásával és folyamatos karbantartásával kapcsolatos költségek csak e költségek ahhoz szükséges relatív növekedését tükrözik, hogy a központi adatbázist a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően meg lehessen valósítani. Ezeket a költségeket beépítik „Az ESMA központi adatbázisa és felügyeleti platformja a központi szerződő felek, a központi értéktárak és a kereskedési helyszínek számára” című, a keretrendelethez kapcsolódó dokumentumban szereplő számadatokba (lásd a keretrendelet 4.3. szakaszát, valamint az említett rendelet mellékletében az egyedi feltételezésekről szóló szakasz D. és E. részét), ezért itt nem kerülnek külön bemutatásra. Ezek végrehajtását követően a mind az ESMA-nál, mind az EBH-nál az ebből eredő, új, ismétlődő feladatokhoz mindegyik ügynökségnél egy teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség, különösen a tagállamoknak az új kijelöléseket és az újrakijelöléseket, valamint a nyilvántartásba vételeket érintően nyújtott segítséggel kapcsolatos munka ellátása érdekében.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2028-tól

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 41

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Decentralizált ügynökségként az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) a nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok tekintetében teljes mértékben megfelelnek az uniós jogszabályok jogi és működési követelményeinek.

A már meglévő szabályoknak megfelelően az európai felügyeleti hatóságok rendszeresen jelentést készítenek tevékenységükről (beleértve a felső vezetésnek szóló belső jelentéstételt, az igazgatótanácsoknak szóló jelentéstételt és az éves jelentés elkészítését), forrásfelhasználásukat és teljesítményüket pedig a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzi.

A javaslatban szereplő tevékenységek nyomon követésére és az azokra vonatkozó jelentéstételre a meglévő és az e javaslatból eredő új követelmények vonatkoznak, és az e nyomon követés és jelentéstétel megfelel a meglévő és az e javaslatból eredő új követelményeknek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A pénzügyi szolgáltatások európai felügyeleti hatóságai (EBH, EIOPA, ESMA) a költségvetési rendelet 70. cikke szerinti decentralizált szabályozó ügynökségek.

Az ESMA és az EBH irányítási és kontrollrendszereiről a létrehozásukról szóló 1095/2010/EU, illetve 1093/2010/EU rendelet VI. fejezete rendelkezik, az egyes hatóságok által jóváhagyott, alkalmazandó (EU) 2019/715 pénzügyi keretszabályzattal együtt.

A vonatkozó pénzügyi szabályzatuk 30. cikkével összhangban a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer valamennyi területén teljesüljenek a megfelelő standardok, amelyeknek a legjobb nemzetközi gyakorlatokon és a Bizottság által a saját szervezeti egységeire vonatkozóan meghatározott belső ellenőrzési keretrendszeren kell alapulniuk.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (költségvetési rendelet) 70. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság belső ellenőre egyben az ESMA és az EBH belső ellenőre is. A mindkét ügynökség pénzügyi szabályzata 78. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság belső ellenőre (azaz a Belső Ellenőrzési Szolgálat) különösen a következőkért felelős:

a) a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek által a programok és intézkedések végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménynek az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felmérése;

b) az uniós szerv költségvetésének végrehajtására vonatkozó minden egyes műveletre alkalmazandó belső kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékelése.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat e feladatai kiterjednek az ESMA és az EBH által a javasolt jogszabályban megállapítottak szerint végrehajtandó feladatokra is.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat munkája mellett az ESMA-t és az EBH-t is alávetik külső ellenőrzésnek, beleértve az Európai Számvevőszék általi ellenőrzést is: a Számvevőszék az ESMA pénzügyi szabályzatának 104. cikke szerint minden évben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban éves különjelentést készít az ESMA-ról.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az ESMA és az EBH által a javaslattal összefüggésben ellátandó feladatokból következő előirányzatok jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása terén a kezdeményezés nem hoz létre olyan jelentős új kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki a meglévő belső ellenőrzési keretrendszer.

Az irányítási és kontrollrendszerekről az 1095/2010/EU és az 1093/2010/EU rendelet rendelkezik, amelyek az ESMA, illetve az EBH működését szabályozzák. Ezek a rendszerek költséghatékonynak tekinthetők. A kezdeményezés ebből a szempontból nem lesz jelentős hatással a tagállamok, az ESMA vagy az EBH által támogatandó költségekre. A hibaarány-kockázatokra gyakorolt hatás várhatóan nagyon alacsony lesz.

Korábban a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságának egy, az ESMA-hoz vagy az EBH-hoz hasonló hatóság átfogó felügyeletével kapcsolatos költségeit a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága számára fizetett éves hozzájárulás 0,5 %-ára becsülték. Ilyen költségek például – de nem kizárólagosan – az éves programozás és költségvetés értékelésével, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága képviselőinek az igazgatótanácsokban, a felügyeleti tanácsokban és a kapcsolódó előkészítő munkában való részvételével kapcsolatos költségek.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében az európai felügyeleti hatóságok vonatkozásában is megszorítások nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai. Az európai felügyeleti hatóságok saját csalás elleni stratégiával és ebből következő cselekvési tervvel rendelkeznek. Az európai felügyeleti hatóságok által a csalás elleni küzdelem terén hozott intézkedések összhangban fognak állni a költségvetési rendelettel, az OLAF csalásmegelőzési politikáival, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2019) 196) foglalt rendelkezésekkel, valamint az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítéssel (2012. július) és a kapcsolódó ütemtervvel. Emellett az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló rendeletek és az európai felügyeleti hatóságok költségvetésére vonatkozó rendeletek megállapítják az európai felügyeleti hatóságok költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a csalás és más szabálytalanságok megelőzésére irányuló rendelkezéseket is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff 42 .	EFTA-országoktól 43	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 44	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
2	03 10 02 00: Európai Bankhatóság (EBH)	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
2	03 10 04 00: Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	N/A

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: FISMA			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)								0
	Kifizetési előirányzatok	(2a)								0
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)								0
	Kifizetési előirányzatok	(2b)								0
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 45
Költségvetési sor		(3)								0
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0	0	0	0	0	0	0	0
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0	0	0	0	0	0	0	0

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
Költségvetési sor: 03 10 02 002 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás	0,046	0,047	0,048	0,049	0,051	0,051	0,052	0,344

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
Költségvetési sor: 03 10 04 00 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás	0,058	0,059	0,060	0,062	0,063	0,064	0,066	0,432

A további források leírása:

A kezdeményezés további forrásokat von maga után a társjogalkotók által kiosztott feladatok elvégzéséhez, különös tekintettel az EBH és az ESMA következő feladatokban betöltött új szerepére: segítségnyújtás az uniós rendszerek kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti kijelölésének tagállamok általi konvergens végrehajtásához, valamint a rendszerüzemeltetőkkel való kommunikációhoz és a tagállamok közötti koordinációhoz a harmadik országbeli rendszerek rendelet szerinti engedélyezésével kapcsolatban. E tekintetben a becslések szerint 2 szakképzett és állandó teljes munkaidős egyenértékre lenne szükség e feladatok elvégzéséhez, 1-re az EBH-nál és 1-re az ESMA-nál. E feladatok ellátásához a fizetésképtelenségi jog, valamint a pénzügyi piaci infrastruktúra alapos ismeretére van szükség. A teljes munkaidős egyenértékeknek képesnek kell lenniük értékelni a tagállamok illetékes hatóságainak arra vonatkozó érvelését, hogy adott rendszer szabályainak összeegyeztethetősége hogyan áll összhangban a (nemzeti) fizetésképtelenségi joggal, és biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok következetesen jelöljék ki az uniós rendszereket, figyelembe véve az ágazati jogszabályokat is. Ez a helyzet az uniós rendszerek és a harmadik országbeli rendszerek esetében is.

Az ESMA-nak a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet 26. cikkében előírtak szerint létre kell hoznia és idővel működtetnie kell egy elektronikus központi adatbázist. A központi adatbázis megkönnyíti az e rendelet szerinti címzettek számára releváns információk és dokumentumok cseréjét, beleértve az uniós és harmadik országbeli rendszerek kijelölését és nyilvántartásba vételét, valamint bizonyos információk közzétételét. A 26. cikk továbbá előírja, hogy hozzáférést kell biztosítani az illetékes hatóságok, a nyilvántartó hatóságok és az illetékes nemzeti hatóságok számára a fizetési, kiegyenlítési és elszámolási rendszerek tekintetében. Mivel az EBH a KBER-rel szoros együttműködésben felel a fizetési rendszerekért, a központi bankoknak és az EBH-nak is szükségük lesz hozzáférésre.

A központi adatbázishoz az ESMA-nak létre kell hoznia a megfelelő informatikai infrastruktúrát az információk, dokumentumok, valamint az érdekelt felek (pl. kijelölt rendszerek, illetékes hatóságok stb.) közötti kommunikáció biztonságos, hatékony és eredményes továbbításának és tárolásának a biztosítása érdekében, a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendeletben előírtak szerint. A rendeletben előírt központi adatbázisnak meg kell egyeznie az EMIR 17c. cikkében, a központi értéktárakról szóló rendelet 21a. cikkében, a MiFIR 38ea. cikkében és az ESMA-rendelet 35c. cikkében előírt rendszerrel. Mivel ezt a központi adatbázist egy korábbi megbízatás, nevezetesen az (EU) 2024/2987 rendelet (EMIR 3) alapján hozták létre, a központi adatbázis kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerinti létrehozásával és folyamatos karbantartásával kapcsolatos költségeknek csak e költségek ahhoz szükséges relatív növekedését kell tükrözniük, hogy a központi adatbázist a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően meg lehessen valósítani. Ez magában foglalja azon további érdekelt felek (körülbelül 60 szervezet) hozzáférésének megkönnyítésével járó többletköltséget, amelyek számára a kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet szerint hozzáférést kell biztosítani a központi adatbázishoz, valamint az adatbázisban tárolandó és/vagy azon keresztül továbbítandó további információk, dokumentáció és kommunikáció tárolásának költségeit. Ezeket a költségeket beépítik „Az ESMA központi adatbázisa és felügyeleti platformja a központi szerződő felek, a központi értéktárak és a kereskedési helyszínek számára” című, a keretrendelethez 46 kapcsolódó dokumentumban szereplő számadatokba (lásd a keretrendelet 4.3. szakaszát, valamint az említett rendelet mellékletében az egyedi feltételezésekről szóló szakasz D. és E. részét), ezért itt nem kerülnek külön bemutatásra.

Költségbecslések:

A költségek kiszámítása a Költségvetési Főigazgatóság személyzeti kategóriára vonatkozó iránymutatásán alapul: Szerződéses alkalmazott, az ideiglenes alkalmazott 2025. évi átlagos költsége (0,084 millió EUR) alapján, amely a következőket foglalja magában:

2 %-os inflációs ráta 2027-től kezdődően;

a Párizsra (az ESMA és az EBH székhelye) vonatkozó 114,2 %-os bérkorrekciós együttható;

a 2025-ös egységár a működési kiadásoknak – főként az épületekkel és az informatikával kapcsolatos költségeknek – megfelelő, évi 30 000 EUR összeg, 2 %-os inflációval.

A fenti kiadások finanszírozása az alábbiak szerint történik: 1. az EBH esetében legfeljebb 40 % bizottsági támogatás révén, és legfeljebb 60 % az illetékes nemzeti hatóságoktól, ezen európai felügyeleti hatóság alapító rendeletével összhangban, 2. az ESMA esetében legfeljebb 50 % bizottsági támogatás révén, és legfeljebb 50 % az illetékes nemzeti hatóságoktól, szigorúan annyiban, amennyiben az az európai megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó csomag által előírt új kiegészítő feladatokra vonatkozik.

A 2027. évi hatálybalépési időpont alapján, valamint figyelembe véve azt a 12 hónapos határidőt, amelyen belül az ügynökségeknek be kell nyújtaniuk az első felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét, továbbra is fennáll a feltételezés, hogy 2028 elejétől további teljes munkaidős egyenértékeket foglalkoztatnak majd.

			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	-	-	-	-	-	-	-	-
A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776

A többéves pénzügyi keret fejezete			4	„Igazgatási kiadások” 47
Főigazgatóság: FISMA					Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 Humánerőforrás					0	0	0	0	0	0	0	0
 Egyéb igazgatási kiadások					0	0	0	0	0	0	0	0
FISMA Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0	0	0	0	0	0	0	0

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)			0	0	0	0	0	0	0	0

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028		2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,104	0,106	0,108	0,111	0,114	0,115	0,118	0,776

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



2028.
év

2029.
év

2030.
év

2031.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 48

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 49 …

- Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	2028–2034 ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 50

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(Közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor	- a központokban	0	0	0	0	0	0	0
[XX.01.YY.YY]	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
(CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	0	0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0	0	0	0

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 4. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–3. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
4. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETI részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0	0	0	0	0	0	0	0
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0	0	0	0	0	0	0	0

ÖSSZESEN	0	0	0	0	0	0	0	0

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	Összesen
	2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél

Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	0	0	0	0	0	0	0
Szerződéses alkalmazottak	1	1	1	1	1	1	1
Kirendelt nemzeti szakértők
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	1	1	1	1	1	1	1
ÖSSZES alkalmazott	1	1	1	1	1	1	1

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolású)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	0	0	0	0	0	0	0
Szerződéses alkalmazottak	1	1	1	1	1	1	1
Kirendelt nemzeti szakértők
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	1	1	1	1	1	1	1
ÖSSZES alkalmazott	1	1	1	1	1	1	1

Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	0,034	0,034	0,035	0,036	0,037	0,037	0,038	0,251
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	0,012	0,013	0,013	0,013	0,014	0,014	0,014	0,093
3. cím: Operatív kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,046	0,047	0,048	0,049	0,051	0,051	0,052	0,344

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	0,042	0,043	0,044	0,045	0,046	0,047	0,048	0,315
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	0,016	0,016	0,016	0,017	0,017	0,017	0,018	0,117
3. cím: Operatív kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,058	0,059	0,060	0,062	0,063	0,064	0,066	0,432

Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

N/A

Társfinanszírozásból biztosított előirányzatok (adott esetben), millió EUR (három tizedesjegyig)

Az illetékes nemzeti hatóságok Európai Bankhatóság részére fizetett hozzájárulása 51

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	0,051	0,052	0,053	0,054	0,055	0,056	0,057	0,378
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	0,019	0,019	0,019	0,020	0,020	0,021	0,021	0,139
3. cím: Operatív kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
Társfinanszírozásból biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,070	0,071	0,072	0,074	0,075	0,077	0,078	0,517

Az illetékes nemzeti hatóságok Európai Értékpapírpiaci Hatóság részére fizetett hozzájárulása 52

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások	0,042	0,043	0,044	0,045	0,046	0,047	0,048	0,315
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások	0,016	0,016	0,016	0,017	0,017	0,017	0,018	0,117
3. cím: Operatív kiadások	-	-	-	-	-	-	-	-
Társfinanszírozásból biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	0,058	0,059	0,060	0,062	0,063	0,064	0,066	0,432

A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban)

Ügynökség: Európai Bankhatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	-	-	-	-	-	-	-	-
Szerződéses alkalmazottak	1	1	1	1	1	1	1	1
Kirendelt nemzeti szakértők	-	-	-	-	-	-	-	-
ÖSSZES alkalmazott	1	1	1	1	1	1	1	1
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	0,046	0,047	0,048	0,049	0,051	0,051	0,0520	0,344
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	-	-	-	-	-	-	-	-
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,070	0,071	0,072	0,074	0,075	0,077	0,078	0,517
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó	0,116	0,118	0,120	0,123	0,126	0,128	0,130	0,861

Ügynökség: Európai Értékpapírpiaci Hatóság	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	1	1	1	1	1	1	1	-
Szerződéses alkalmazottak	-	-	-	-	-	-	-	-
Kirendelt nemzeti szakértők	-	-	-	-	-	-	-	-
ÖSSZES alkalmazott	1	1	1	1	1	1	1	-
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	0,058	0,059	0,060	0,062	0,063	0,064	0,066	0,432
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	-	-	-	-	-	-	-	-
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,058	0,059	0,060	0,062	0,063	0,064	0,066	0,432
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó	0,116	0,118	0,120	0,124	0,126	0,128	0,132	0,864

3.3. Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a saját forrásokra

– az egyéb bevételekre

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 53
		2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4. DIGITÁLIS VETÜLETEK

4.1. Digitális vonatkozású követelmények

Amennyiben az értékelés alapján a szakpolitikai kezdeményezéshez nem kapcsolódik digitális vonatkozású követelmény:

Annak indoklása, hogy miért nem használhatók digitális eszközök a szakpolitika végrehajtásának támogatásához, és hogy miért nem alkalmazható az „alapértelmezésben digitális” elv

N/A

Egyéb esetekben:

A digitális vonatkozású követelmények és a kapcsolódó kategóriák (adatok, folyamatok digitalizálása és automatizálása, digitális megoldások és/vagy digitális közszolgáltatások) összefoglaló leírása

Hivatkozás a követelményre	A követelmény leírása	A követelmény által érintett szereplők	A fő folyamatok	Kategóriák
26. cikk – Központi adatbázis	Az ESMA központi adatbázist hoz létre és tart fenn, amely hozzáférést biztosít az uniós rendszerek kijelölési folyamatában és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételi folyamatában részt vevő vagy érintett hatóságok, valamint a rendszerüzemeltetők számára.	ESMA	Központi adatbázis létrehozása	Digitális megoldás
4. cikk – A kijelölésre és a kijelölés elutasítására vonatkozó eljárás	Az általa üzemeltetett rendszer kijelölését kérelmező rendszerüzemeltető a központi adatbázison keresztül elektronikus formában kérelmet nyújt be azon tagállam illetékes hatóságához, amelynek joga a rendszerre irányadó, ezen adatbázisban a kérelmet ezt követően feldolgozzák, és további információk kérhetők.	Rendszerüzemeltető, illetékes hatóság (tagállam)	Adatok/dokumentumok benyújtása	Adatok, digitális megoldás
6. cikk – A rendszerekről szóló értesítés	Az illetékes hatóság a központi adatbázison keresztül értesíti az ESMA-t, ha rendszert jelölt ki. Az illetékes hatóság a központi adatbázison keresztül értesíti az ESMA-t és minden más érintett hatóságot a rendszer kijelölésével kapcsolatos változásokról.	Illetékes hatóság (tagállam), ESMA	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
8. cikk – A kijelölt rendszer rendszerüzemeltetőjének feladatai	A rendszerüzemeltető a központi adatbázison keresztül értesíti az illetékes hatóságot a kérelemben megadott információkban bekövetkezett lényeges változásokról.	Rendszerüzemeltető, illetékes hatóság (tagállam)	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
9. cikk – A kijelölés visszavonása	Amennyiben az illetékes hatóság egy rendszer kijelölésének visszavonásáról határoz, a határozat az Unió egész területén hatályba lép, és az illetékes hatóság a központi adatbázison keresztül tájékoztatja a rendszerüzemeltetőt, az illetékes nemzeti hatóságot, az ESMA-t, az EBH-t és a KBER-t.	Illetékes hatóság (tagállam), rendszerüzemeltető, ESMA, illetékes nemzeti hatóság, EBH, KBER	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
10. cikk – Illetékes hatóság	A tagállamok a központi adatbázison keresztül értesítik az ESMA-t az illetékes hatóságokról és a nyilvántartó hatóságokról.	Illetékes hatóság (tagállam), ESMA	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
11. cikk – Információcsere	A kijelölő hatóságok, a nyilvántartó hatóságok, az illetékes nemzeti hatóságok, a 22. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok, az ESMA, az EBH és a KBER indokolatlan késedelem nélkül megosztják egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátásához kért információkat.	Kijelölő hatóságok, nyilvántartó hatóságok, illetékes nemzeti hatóságok, a 22. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok, ESMA, EBH vagy a KBER	Értesítés	Adatok, digitális megoldás, folyamatautomatizálás
13. cikk – A nyilvántartásba vételre és a nyilvántartásba vétel elutasítására vonatkozó eljárás	A kérelmeket, az információkat, az információkéréseket, valamint a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatokat a központi adatbázison keresztül kell benyújtani.	A harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője, ESMA, EBH, illetékes hatóság (tagállam)	Adatok/dokumentumok benyújtása	Adatok, digitális megoldás
15. cikk – A nyilvántartásba vett rendszerekről szóló értesítés	A rendszer nyilvántartásba vételéről szóló határozat meghozatalát követően minden nyilvántartó hatóság értesíti határozatáról a harmadik országbeli rendszer kérelmező rendszerüzemeltetőjét, az ESMA-t, az EBH-t, a KBER-t és adott esetben a többi nyilvántartó hatóságot.	Nyilvántartó hatóság, harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője, ESMA, EBH, KBER, egyéb nyilvántartó hatóságok (adott esetben)	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
16. cikk – A nyilvántartásból való törlés	Amennyiben a nyilvántartó hatóság törli a rendszert a nyilvántartásból, határozatáról értesítenie kell a rendszerüzemeltetőt, valamint az ESMA-t, az EBH-t, a KBER-t és adott esetben más nyilvántartó hatóságokat.	Nyilvántartó hatóság, harmadik országbeli rendszer rendszerüzemeltetője, ESMA, EBH, KBER, egyéb nyilvántartó hatóságok (adott esetben)	Értesítés	Adatok, digitális megoldás
22. cikk – Fizetésképtelenségi eljárás	Az illetékes hatóság a központi adatbázison keresztül írásban haladéktalanul értesíti az ESMA-t, az EKB-t/a KBER-t, az EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet és a többi tagállamot a fizetésképtelenségi eljárásokról.	Illetékes hatóság (tagállam), ESMA, EKB/KBER, EBH, Európai Rendszerkockázati Testület, más tagállamok	Értesítés	Adatok, digitális megoldás

4.2. Adatok

Az érintett adatok összefoglaló leírása

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Standard és/vagy előírás (ha van)
Az uniós rendszerként való kijelölés iránti kérelem szempontjából releváns adatok	5. cikk (1) bekezdés	Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az 5. cikk (1) bekezdésében említett, az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre és az elszámolási rendszerekre vonatkozó feltételek további pontosítása céljából. Az EBH a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a fizetési rendszerekre vonatkozó feltételek további pontosítása céljából.
Az értékpapír-kiegyenlítési és -elszámolási rendszerek nyilvántartásba vétele és kijelölése iránti kérelem szempontjából releváns adatok	13. cikk (13) bekezdés	Az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, hogy az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre és az elszámolási rendszerekre vonatkozóan meghatározza a következőket: a) az (1) bekezdésben említett, a központi adatbázisba benyújtandó nyilvántartásba vételi kérelem egységes elektronikus formátuma; b) a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a központi adatbázisba benyújtandó kijelölés iránti kérelem egységes elektronikus formátuma.
A kijelölés visszavonása szempontjából releváns adatok	9. cikk (2) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés	\\
A fizetési rendszerek nyilvántartásba vétele és kijelölése iránti kérelem szempontjából releváns adatok	13. cikk (15) bekezdés	Az EBH a KBER-rel szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a fizetési rendszerek tekintetében, a következőkben szolgáltatandó információk további pontosítása céljából: a) az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem, annak igazolása céljából, hogy a harmadik országbeli rendszer kérelmező rendszerüzemeltetője és a harmadik országbeli rendszer megfelel az e cikkben meghatározott valamennyi vonatkozó követelménynek, beleértve a 14. cikkben meghatározott feltételeket is, valamint azon információk meghatározása céljából, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli rendszer Unióban letelepedett tagjaira vonatkozóan; b) a 4. cikk (1) bekezdésében említett kijelölés iránti kérelem, annak igazolása céljából, hogy a kérelmező rendszerüzemeltető és a rendszer megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó követelményének.
A nyilvántartásból való törlés szempontjából releváns adatok	16. cikk (2) bekezdés, 16. cikk (4) bekezdés	\\
A fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó adatok	22. cikk (2) bekezdés	\\

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Annak magyarázata, hogy az egyes követelmények hogyan igazodnak az európai adatstratégiához

A kért információkat szabványosított elektronikus formátumban kell benyújtani, és azokat a központi adatbázisban kell tárolni és feldolgozni. Az uniós rendszerek kijelöléséért és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételéért felelős hatóságok hozzáféréssel fognak rendelkezni a központi adatbázisban szereplő releváns adatokhoz.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

Annak ismertetése, hogy hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok újrafelhasználásának lehetőségét

A kért információkat szabványosított formátumban, csak egyszer nyújtják be a központi adatbázisba. A központi adatbázis ezt követően hozzáférést biztosít a releváns adatokhoz az uniós rendszerek kijelölésében és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételében részt vevő hatóságok számára, ezáltal egyszerűsítve a folyamatot, és megszüntetve a több illetékes hatósághoz benyújtandó, párhuzamos kérelmek szükségességét.

Annak bemutatása, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi standardoknak

Az adatokat a központi adatbázisban dolgozzák fel, és a fent ismertetett közös adatspecifikációknak megfelelően nyújtják be.

A központi adatbázis platformként szolgál az adatoknak a kijelölési és nyilvántartásba vételi folyamatban részt vevő hatóságok közötti megosztásához.

Adatáramlások

Az adatáramlások összefoglaló leírása

Adattípus	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Az adatokat szolgáltató szereplők	Az adatokat megkapó szereplők	Az adatcsere kiváltó oka	Gyakoriság (adott esetben)
Az uniós rendszerként való kijelölés iránti kérelem szempontjából releváns adatok	5. cikk (1) bekezdés	Rendszerüzemetetők	Illetékes hatóság (tagállam)	A kijelölés iránti kérelem	A kijelöléshez és eseti alapon, ha a kijelölési adatokban változás következik be
A rendszerekről az ESMA-nak küldendő értesítés szempontjából releváns adatok	6. cikk (2) bekezdés, 6. cikk (3) bekezdés	Illetékes hatóság (tagállam)	ESMA	Értesítés	Eseti alapon
A kijelölés visszavonása szempontjából releváns adatok	9. cikk (2) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés	Illetékes hatóság (tagállam)	ESMA, rendszerüzemeltető, egyéb érintett hatóságok, EBH, KBER	A kijelölési kritériumoknak való meg nem felelés	Eseti alapon
A harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vétele szempontjából releváns adatok	14. cikk (1) bekezdés	Harmadik országbeli rendszerek rendszerüzemeltetői	ESMA, érintett hatóságok (tagállami szinten), EBH, KBER	Nyilvántartásba vétel iránti kérelem	A nyilvántartásba vételhez és eseti alapon, ha a kijelölési adatokban változás következik be
A nyilvántartásból való törlés szempontjából releváns adatok	16. cikk (2) bekezdés	Illetékes hatóság (tagállam)	ESMA, rendszerüzemeltető, egyéb érintett hatóságok, EBH, KBER	A nyilvántartásba vételi kritériumoknak való meg nem felelés	Eseti alapon
A kijelölt és a nyilvántartásba vett rendszerekkel kapcsolatos adatok	6. cikk (4) bekezdés, 10. cikk (3) bekezdés, 15. cikk (2) bekezdés, 16. cikk (4) bekezdés	ESMA	Nagyközönség	A rendszerek kijelölésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos adatok aktualizálása/új adatok rendelkezésre állása	Eseti alapon
A fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó adatok	12. cikk (2) bekezdés	Illetékes hatóság (tagállam)	az ESMA; EKB/KBER, EBH, Európai Rendszerkockázati Testület és más tagállamok	A fizetésképtelenségi eljárás megindítása	Eseti alapon

4.3. Digitális megoldások

A digitális megoldások összefoglaló leírása

Digitális megoldás	Hivatkozás a követelmény(ek)re	Fő tervezett funkciók	Illetékes szerv	Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget?	Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?	MI-alapú technológiák használata (adott esetben)
Központi adatbázis	26. cikk	Egyidejű információmegosztás a kijelölési és a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő hatóságok között	ESMA	Az ESMA és az EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben) végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi adatbázisba benyújtandó egységes elektronikus formátumok meghatározása céljából.	A központi adatbázisba e rendelet alapján szolgáltatott adatokat az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják, amennyiben azok relevánsak a 648/2012/EU rendelet és a 909/2014/EU rendelet szerinti feladataik ellátása szempontjából vagy szükségesek ahhoz.	\\

Minden egyes digitális megoldás esetében annak magyarázata, hogy a digitális megoldás miért felel meg az alkalmazandó digitális szakpolitikáknak és jogszabályoknak

Központi adatbázis

Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)	A megfelelés magyarázata
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet	\\
Az uniós kiberbiztonsági keret	Az uniós kiberbiztonsági keretnek való megfelelést az ESMA és az EBH által a KBER-rel szoros együttműködésben kidolgozott technikai standardok és előírások végrehajtása fogja biztosítani.
Az eIDAS-rendelet	\\
Az egységes digitális kapu és az IMI	\\
Egyéb	\\

4.4. Interoperabilitási értékelés

A követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(ok) összefoglaló leírása

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája

Leírás

Hivatkozás a követelmény(ek)re

Interoperábilis Európa megoldás(ok)

(NEM ALKALMAZANDÓ)

Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)

A rendszer kijelölésére és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmek platformja

Központi belépési pont biztosítása a rendszer kijelölése iránti, elektronikus formátumú kérelmek számára

Központi belépési pont biztosítása a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vétele iránti kérelmek számára

Az adatok feldolgozását és a kijelölési és a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő hatóságok közötti megosztását szolgáló platform

4. cikk – A kijelölésre és a kijelölés elutasítására vonatkozó eljárás

13. cikk – A harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételi eljárása

A digitális közszolgáltatás(ok)ra vonatkozó követelmény(ek) hatása a határokon átnyúló interoperabilitásra

A kijelölésre és a harmadik országbeli rendszerek nyilvántartásba vételére szolgáló platform

Értékelés	Intézkedés(ek)	Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak)
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal: Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat	-	-
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések: Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket	-Az ESMA és az EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben) végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi adatbázisba benyújtandó egységes elektronikus formátumok meghatározása céljából.	-
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések: Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	-Az ESMA és az EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben) végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi adatbázisba benyújtandó egységes elektronikus formátumok meghatározása céljából.	-
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazása: Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket	-Az ESMA és az EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben) végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi adatbázisba benyújtandó információ egységes elektronikus formátumainak meghatározása céljából.	-

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A digitális végrehajtást támogató intézkedések összefoglaló leírása

Az intézkedés leírása

Hivatkozás a követelmény(ek)re

A Bizottság szerepe

(adott esetben)

A bevonandó szereplők

(adott esetben)

A várható ütemezés

(adott esetben)

Az ESMA központi adatbázist hoz létre.

26. cikk

ESMA

Az ESMA és az EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben) végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi adatbázisba benyújtandó egységes elektronikus formátumok meghatározása céljából.

13. cikk (13) bekezdés, 13. cikk (15) bekezdés

ESMA, EBH (a KBER-rel szoros együttműködésben)

Egy évvel a hatálybalépés után

(1) Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 146., 2009.6.10., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/44/oj).

(2) Lásd a 2010/78/EU irányelvet: Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 331., 2010.12.15., 120. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/78/oj).

(3) Lásd a 2010/78/EU irányelvet.

(4) Lásd a 648/2012/EU rendelet (az európai piaci infrastruktúra-rendelet vagy EMIR) által bevezetett, kapcsolódó módosításokat.

(5) Lásd a 909/2014/EU rendelet (a központi értéktárakról szóló rendelet) által bevezetett, kapcsolódó módosításokat.

(6) Lásd az (EU) 2019/879 irányelv (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló II. irányelv) által bevezetett, kapcsolódó módosításokat.

(7) Lásd az (EU) 2024/886 rendelet (az azonnali fizetésekről szóló rendelet) által bevezetett, kapcsolódó módosításokat.

(8) A Bizottság jelentése a 98/26/EK irányelv szerinti, fizetési és értékpapír-elszámolási rendszereken belüli elszámolások véglegességének, többek között annak harmadik országok rendszereiben részt vevő belföldi intézményekre való alkalmazásának, valamint a 2002/47/EK irányelv szerinti, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodások felülvizsgálatáról, COM(2023) 345 final.

(9) Összefoglaló jelentés a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló célzott konzultációról, 2021. február 12. – 2021. május 7. Lásd: https://finance.ec.europa.eu/system/files/2023-06/2021-settlement-finality-review-summary-of-responses_en_0.pdf .

(10) A rendezvény összefoglalóját lásd: https://finance.ec.europa.eu/events/roundtables-consolidation-identifying-and-addressing-barriers-integration-market-infrastructure-and-2024-09-26_en?prefLang=hu&etrans=hu .

(11) A hozzászólások teljes listája a következő címen érhető el: https://finance.ec.europa.eu/regulation-and-supervision/consultations-0/targeted-consultation-integration-eu-capital-markets-2025_en?prefLang=hu&etrans=hu.

(12) Az AMI-SeCo tanácsadó csoportként tanácsokkal látja el az eurórendszert az értékpapírok elszámolásával és kiegyenlítésével, valamint a biztosítékkezeléssel kapcsolatos kérdésekben. Elnöki tisztét az Európai Központi Bank tölti be, megfigyelőként az Európai Bizottság is részt vesz benne.

(13) „Remaining barriers to integration in securities post-trade services – Issues and recommendations” (Az értékpapírokkal kapcsolatos kereskedés utáni szolgáltatások integrációjának fennmaradó akadályai – Problémák és ajánlások), az értékpapírokkal és biztosítékokkal kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoport, 2025. szeptember. Lásd: https://www.ecb.europa.eu/press/intro/publications/pdf/ecb.amiseco202509_barriersmarketintegration.en.pdf .

(14) A tanulmány leírását lásd a HL S 119/2024. számában 2024. június 20-án közzétett 364479–2024. sz. ajánlati felhívásban.

(15) „Study on consolidation and reducing fragmentation in trading and post-trade infrastructures in Europe” [Tanulmány az európai kereskedési és kereskedés utáni infrastruktúrák konszolidációjáról és széttagoltságának csökkentéséről], Bourse Consult & Civitta [előkészületben].

(16) Európai Értékpapírpiaci Hatóság.

(17) Európai Bankhatóság.

(18) A Központi Bankok Európai Rendszere.

(19) HL C […]., […], […]. o. . (beillesztendő, amint rendelkezésre áll/közzétették).

(20) HL C […]., […], […]. o. . (beillesztendő, amint rendelkezésre áll/közzétették).

(21) HL C […]., […], […]. o. . (beillesztendő, amint az Európai Parlament álláspontja és a Tanács határozata rendelkezésre áll/közzétették).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1998/26/oj ).

(23) A Bizottság jelentése a 98/26/EK irányelv szerinti, fizetési és értékpapír-elszámolási rendszereken belüli elszámolások véglegességének, többek között annak harmadik országok rendszereiben részt vevő belföldi intézményekre való alkalmazásának, valamint a 2002/47/EK irányelv szerinti, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodások felülvizsgálatáról, COM(2023) 345 final.

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/858 rendelete (2022. május 30.) a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 151., 2022.6.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/858/oj ).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2002/47/oj ).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1095/oj ).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj ).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/903 rendelete (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2024/903, 2024.3.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/903/oj ).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/909/oj ).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/648/oj ).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/2366/oj ).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj ).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj ).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/65/oj ).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/110/oj ).

(36) Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, COM(2023) 367 final, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52023PC0367.

(37) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) a határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1971/1182/oj ).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1095/oj ).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1093/oj ).

(40) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(41) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(42) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(43) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(44) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(45) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(46) Lásd: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU, az (EU) 2015/2365, az (EU) 2019/1156, az (EU) 2021/23, az (EU) 2022/858 és az (EU) 2023/1114 rendeletnek a tőkepiaci integráció és felügyelet Unión belüli továbbfejlesztése tekintetében történő módosításáról.

(47) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(48) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(49) Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Egyedi célkitűzés(ek)”

(50) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most az intézkedés irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(51) Kivéve az illetékes nemzeti hatóságra eső részt a munkáltatói nyugdíjjárulékból.

(52) Ugyanott.

(53) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

A 98/26/EK irányelv	Ez a rendelet
—	1. cikk (1) bekezdés
—	1. cikk (2) bekezdés
1. cikk	1. cikk (3) bekezdés
2. cikk a) pont	2. cikk (1) bekezdés 1. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 2. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 3. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 4. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 5. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 6. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 7. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 8. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 9. pont
2. cikk b) pont	2. cikk (1) bekezdés 10. pont
2. cikk c) pont	2. cikk (1) bekezdés 11. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 12. pont
2. cikk d) pont	2. cikk (1) bekezdés 13. pont
2. cikk e) pont	2. cikk (1) bekezdés 14. pont
2. cikk f) pont	2. cikk (1) bekezdés 15. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 16. pont
2. cikk g) pont	2. cikk (1) bekezdés 17. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 18. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 19. pont
2. cikk h) pont	—
2. cikk i) pont	2. cikk (1) bekezdés 20. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 21. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 22. pont
2. cikk j) pont	2. cikk (1) bekezdés 23. pont
2. cikk k) pont	2. cikk (1) bekezdés 24. pont
2. cikk l) pont	2. cikk (1) bekezdés 25. pont
2. cikk m) pont	—
—	2. cikk (1) bekezdés 26. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 27. pont
2. cikk n) pont	2. cikk (1) bekezdés 28. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 29. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 30. pont
2. cikk o) pont	2. cikk (1) bekezdés 31. pont
2. cikk p) pont	2. cikk (1) bekezdés 32. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 33. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 34. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 35. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 36. pont
—	2. cikk (1) bekezdés 37. pont
—	2. cikk (2) bekezdés
—	3. cikk
—	4. cikk
—	5. cikk
—	7. cikk
—	8. cikk
—	9. cikk
—	10. cikk
—	11. cikk (2) bekezdés
—	12. cikk
—	13. cikk
—	14. cikk
—	15. cikk
—	16. cikk
3. cikk (1) bekezdés	17. cikk (1) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés	18. cikk (1) bekezdés
3. cikk (4) bekezdés	18. cikk (2) bekezdés
4. cikk	19. cikk (1) bekezdés
4. cikk	19. cikk (2) bekezdés
5. cikk, első albekezdés	20. cikk (1) bekezdés
5. cikk, második albekezdés	20. cikk (2) bekezdés
—	21. cikk
6. cikk (1) bekezdés	22. cikk (1) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	22. cikk (2) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés	22. cikk (2) bekezdés
7. cikk	23. cikk
8. cikk	24. cikk
9. cikk (1) bekezdés	25. cikk (1) bekezdés
9. cikk (2) bekezdés	25. cikk (2) bekezdés
—	25. cikk (3) bekezdés
—	25. cikk (4) bekezdés
10. cikk (1) bekezdés	4. cikk (3) bekezdés, 4. cikk (9) bekezdés és 6. cikk
10. cikk (2) bekezdés	28. cikk
10a. cikk (1) bekezdés	—
10a. cikk, (2) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés
11. cikk	—
12. cikk	29. cikk (1) bekezdés
12a. cikk	—
13. cikk	32. cikk
14. cikk	—
—	26. cikk
—	27. cikk
—	29. cikk (2) bekezdés
—	30. cikk
—	31. cikk

Välj vilka experimentfunktioner du vill testa