EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.11.19.

COM(2025) 847 final

2025/0847(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a katonai felszerelések, áruk és személyzet Unión belüli szállításának megkönnyítését célzó intézkedési keret létrehozásáról

{SWD(2025) 847 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A katonai mobilitás a tagállamok fegyveres erőinek azon képessége, hogy katonai célokra gyorsan tudják mozgatni csapataikat és felszereléseiket az Unióban és annak külső határain keresztül. Az európai biztonság és elrettentés alapvető tényezőjeként alátámasztja az Unió felkészültségét és készenlétét. A katonai mobilitás létfontosságú az európai biztonság és védelem, valamint a természeti és az ember által előidézett zavarokra való reagálási képességünk szempontjából. Az uniós tagállamok erőinek képesnek kell lenniük arra, hogy a polgári közlekedésre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése és enyhítése mellett szállítsanak katonai felszereléseket, árukat és utasokat az Unióban és annak külső határain keresztül, valamint gyorsan és megfelelő léptékben reagáljanak az EU külső határain és azokon túl bekövetkező válságokra. Ezenfelül az Ukrajna elleni orosz agresszió nap mint nap megmutatja, mennyire fontos a katonai támogatás és a hadianyagok lehető leggyorsabb és leggördülékenyebb célba juttatása.

Bár jelentős előrelépés történt, az EU-n belüli hatékony katonai mobilitás továbbra is jelentős akadályokba ütközik. Az eltérő nemzeti szabályok, a széttagolt eljárások és az egyértelmű koordináció hiánya miatt a katonai szállítás továbbra is késedelmet szenved. Az EU szállítási infrastruktúrája nem alkalmas maradéktalanul a kettős felhasználási igények ellátására, és továbbra is sérülékeny a zavarokkal szemben. A katonai szállítási műveletekhez szükséges üzemanyagokhoz való hozzáférés továbbra is kihívást jelent. A katonai szállítási műveletek szempontjából kritikus kettős felhasználású szállítási képességek továbbra is szűkösek. Ezek az akadályok rávilágítanak az uniós közlekedési hálózat kritikus sebezhetőségeire, és aláássák az EU biztonsági irányvonalát, polgári védelmi műveleteit és elrettentési képességét.

„Az európai védelemről – Készenlét 2030” című, 2025. márciusi fehér könyv 1(1) elismeri, hogy a katonai mobilitás jelentős javítása érdekében kezelni kell a szabályozási, infrastrukturális és képességbeli akadályokat. A 2025. október 16-i, 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemterv 2(2) ennek kapcsán egyértelmű célkitűzéseket és mérföldköveket fogalmaz meg, és 2025 novemberében katonai mobilitási csomagot jelent be.

Az Európai Tanács a 2025. június 26-i következtetéseiben 3(3) felkérte továbbá a Bizottságot és a főképviselőt, hogy terjesszenek elő további javaslatokat a katonai mobilitás megerősítésére, és ezáltal tegyék lehetővé a védelmi felszerelések és személyzet Unión belüli hatékony mozgatását.

A rendelet választ ad ezekre a felhívásokra, és a katonai mobilitásról szóló közös közleménnyel együtt a katonai mobilitási csomag részét képezi. Átfogó intézkedéscsomagot terjeszt elő, amelynek célja a felszerelések, áruk és személyzet katonai célú szállításának megkönnyítése, a polgári közlekedésre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése és enyhítése mellett.

A rendeletben foglalt átfogó intézkedéscsomag céljai a következők:

a)a határokon átnyúló katonai szállítás észszerűsítése (az engedélyezési eljárások egységes keretének létrehozásával, valamint a megszakítás nélküli és biztonságos katonai szállítás biztosításával);

b)a veszélyhelyzet-reagálás fokozása (hatékony, összehangolt és eredményes keret létrehozása az átmeneti, rendkívüli és sürgős helyzetekre reagáló katonai szállítás megkönnyítésére);

c)az infrastruktúra készenlétének és védelmének javítása (szabályok meghatározása a kettős felhasználású szállítási infrastruktúra készenlétének fokozása és a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra valamennyi veszéllyel és fenyegetéssel szembeni jobb védelme érdekében);

d)a szolidaritás és a képességmegosztás előmozdítása (a szállítási és logisztikai képességek megosztásának és összevonásának ösztönzése egy szolidaritási vállalásalap révén, valamint a katonai szállítás meglévő szállítási képességeinek láthatóbbá tétele).

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

Ez a rendelet, amely a kettős felhasználású szállítási infrastruktúra és szállítóeszközök adaptációjára, valamint a katonai mobilitási célú szállítást a polgári közlekedésre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése és enyhítése mellett megkönnyítő eljárásokra összpontosít, teljes mértékben összhangban van a katonai mobilitás javítása terén eddig elért eredményekkel, és kiegészíti azokat.

2017 óta az EU a katonai mobilitás megerősítését szolgáló célzott menetrendet követ. A katonai mobilitásról szóló két, 2018. 4(4) és 2022. évi 5(5) cselekvési terv egy sor intézkedést javasolt a katonai mozgások fizikai, eljárási és szabályozási akadályainak kezelésére. 2024-ben a tagállamok a katonai mobilitásra vonatkozó ambiciózus vállalásukban 6(6) kötelezettséget vállaltak a katonai mobilitás terén fennmaradó hiányosságok kezelésére. A katonai mobilitás egyben az EU–NATO együttműködés kiemelt területe is.

Ami a szabályozási szempontokat illeti, az eddigi erőfeszítések főként a határokon átnyúló katonai mozgásokra vonatkozó engedélyekre irányultak. E tekintetben az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és a hozzájáruló tagállamok technikai megállapodásokat hoztak létre a határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyezési eljárások szabványosítása érdekében, azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék és harmonizálják ezeket az eljárásokat. Bár ezek a megállapodások jelentős előrelépésként értékelhetők, végrehajtásuk továbbra sem elégséges a zökkenőmentes katonai szállítás tényleges megkönnyítéséhez.

Az infrastruktúrát illetően a 2024. évi felülvizsgált TEN-T rendelet 7(7) arra kötelezi a tagállamokat, hogy kettős felhasználású hálózat létrehozása céljából a katonai mobilitást integrálják a közös közlekedéspolitikába. A beruházások irányítása érdekében a Tanács 2025-ben négy kiemelt multimodális katonai mobilitási folyosót fogadott el, amelyek lehetővé teszik a tagállamok közötti megerősített együttműködést és koherens tervezést. A kettős felhasználású hálózat megvalósítása jelentős beruházásokat igényel. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret 1,69 milliárd EUR-t különített el a kettős felhasználású infrastruktúra társfinanszírozására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül 8(8), amelyből 21 tagállamban 95 projekt kapott támogatást. A kereslet azonban jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat: a CEF keretében a kettős felhasználású szállítási infrastruktúrához kapcsolódó projektekre kiírt harmadik és egyben utolsó pályázati felhívás 4,7-es túljelentkezési arányt eredményezett 9 . A felhívásra 22 tagállam pályázott 112 projekttel (az igényelt uniós társfinanszírozás összesen 3,7 milliárd EUR-t tett ki, ehhez képest végül 18 tagállam 38 projektje jutott támogatáshoz 807 millió EUR összegben). Ez, valamint az uniós védelem megerősítésének fokozott sürgőssége arra késztette a Bizottságot, hogy a következő, 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban a CEF katonai mobilitási költségvetésének tízszeresére növelését javasolja 10(9). Emellett a következő többéves pénzügyi keretben a tagállamok nemzeti és regionális terveik révén támogathatják a kettős felhasználású infrastrukturába történő beruházásokat, különösen a TEN-T infrastruktúrához kapcsolódóan. A többéves pénzügyi keret ezen időszakában továbbá a tagállamok átcsoportosíthatják a kohéziós politikai alapokat, és a SAFE 11(10) eszközt kettős felhasználású projektek finanszírozására használhatják fel. Végezetül az Európai Beruházási Bank Csoport a közelmúltban megváltoztatta védelmi hitelezési politikáját, és 2025-ben 3,5 milliárd EUR összegű beruházást tervez a biztonság és a védelem, többek között a védelmi infrastruktúra és a katonai mobilitás területén.

A szabályozási szempontokon és az infrastruktúrán túlmenően előrelépés történt a képességek és a digitalizáció dimenziója, valamint a katonai mobilitás szempontjából kritikus jövőbeli szállítóeszközök fejlesztése terén is. Az EU például a digitális információcserére, a nagy méretű rakományok légi szállítására és a jövőbeli légi rendszerekre vonatkozó projekteket támogatott az Európai Védelmi Alapon (EDF) 12(11) keresztül. A Horizont Európa 13 , az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs programja szintén támogatta a katonai mobilitást közvetve támogató kutatást és innovációt, például az akkumulátorok, az üzemanyagcellák, a hidrogéntechnológiák, a nagy kapacitású vasúti rendszerek és az intelligens közlekedési rendszerek területén. A következő Horizont Európa keretprogramra vonatkozó bizottsági javaslat 14 közvetlenebbül is támogathatja a katonai mobilitást a kettős felhasználású tevékenységek támogathatósága révén. A tagállamok a katonai mobilitási képességek beszerzésének finanszírozására a SAFE eszközt is felhasználhatják. A következő többéves pénzügyi keretben a Bizottság az Európai Versenyképességi Alapról (EVA) szóló javaslaton 15(12) belül javaslatot tett egy, a katonai logisztika lehetővé tételét és támogatását szolgáló külön komponensre, amely a katonai mobilitási folyamatok digitalizálásával, a katonai mobilitási képességekhez való hozzáférést javító termékek beszerzésével, a kettős felhasználású infrastruktúra védelmével és rezilienciájával, valamint a tagállamoknak a szükséges szállítási és logisztikai erőforrásokhoz és eszközökhöz való hozzáférés terén nyújtott segítséggel kapcsolatos tevékenységeket foglal magában. Különösen a szolidaritási vállalásalap létrehozását és működését úgy alakították ki, hogy összhangban legyen az Európai Versenyképességi Alapról szóló javaslat szerint esetlegesen megvalósuló beruházásokkal, amelyek célja a katonai szállítási képességekhez való hozzáférés javítása. Az Európai Versenyképességi Alap InvestEU-eszköze a kettős felhasználású infrastruktúrához kapcsolódó kölcsönöket és garanciákat nyújthat.

Ez a rendelet teljes összhangban van az eddig elért eredményekkel, erőfeszítésekkel és javaslatokkal. Mindhárom dimenzióban – szabályozás, infrastruktúra és képességek – szabályozza azokat a kulcsfontosságú szempontokat, amelyek kezelése az eddigiek során nem volt megfelelő. A rendelet teljes összhangban van a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott pénzügyi beruházásokkal, és azokkal együtt fog működni. Például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül megvalósuló infrastrukturális beruházások szinergikus hatással fognak járni, megkönnyítve a katonai szállítást azáltal, hogy növelik az adaptált kettős felhasználású infrastruktúra rendelkezésre állását az Unión belül.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A rendelet összhangban áll a felkészültségi unióról szóló stratégiáról kiadott 2025. március 26-i közös közleménnyel 16(13). Ez utóbbi fokozott polgári-katonai együttműködésre szólít fel, a polgári és katonai szereplők közötti jobb interakció mellett – az e rendeletben központi szerephez jutó megközelítés célja az össztársadalmi és összkormányzati megközelítés javítása a katonai szállítási műveletek tekintetében.

A rendelet összhangban van az „Uniós készletfelhalmozási stratégia: Az EU válsághelyzetekre való tárgyi felkészültségének megerősítése” című bizottsági közleménnyel 17(14) is. A rendelet konkrét intézkedéseket terjeszt elő a közleményben megfogalmazott azon felhívás teljesítésére, hogy az EU-nak meg kell erősítenie az együttműködést és koordinációt annak érdekében, hogy válság és zavarok idején a határokon átnyúló mozgásra vonatkozó, kiigazítható szakpolitikákat és szabályozási kereteket hozzon létre, különösen az erőforrások határokon átnyúló mozgatására és elosztására vonatkozó eljárások egyszerűsítésével, valamint a közlekedési szabályozás célzott rugalmassága révén. E rendeletnek az európai katonai mobilitást segítő fokozott reagálási rendszerre (EMERS) vonatkozó rendelkezései különösen összhangban vannak az uniós készletfelhalmozási stratégiában felvázolt megközelítéssel.

A rendelet lehetővé teszi a közös szállítási és logisztikai képességekből álló szolidaritási vállalásalap létrehozását azon képességbeli hiányosságok kezelése céljából, amelyekkel a tagállamok a katonai szállítási műveletek végrehajtása során szembesülnek. Mindezt közvetlenül inspirálták a Bizottság által az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az európai polgári védelmi eszköztárral és a rescEU-val kapcsolatban szerzett sikeres tapasztalatok 18(15).

Emellett, bár célja a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra rezilienciájának fokozása, ez a rendelet a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló meglévő irányelvre 19(17) épül. A rendelet többek között arra a konkrét igényre ad választ, hogy fokozni kell a katonai szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű kettős felhasználású infrastruktúra rezilienciáját és védelmét olyan kiegészítő szabályok bevezetésével, amelyek az említett meglévő irányelvre építve az ilyen szállítási infrastruktúra azonosítására és rezilienciájára összpontosítanak.

Végezetül, bár járulékos jelleggel konkrét rendelkezéseket javasol a katonai szállításhoz kapcsolódó vámeljárásokra vonatkozóan, amelyek feltétlenül szükségesek a tervezett szállítási intézkedések végrehajtásának megkönnyítéséhez, ez a rendelet továbbra is teljes mértékben összeegyeztethető az EU vámterületén alkalmazandó vámszabályokat és -eljárásokat meghatározó Uniós Vámkódex 20(18) javasolt felülvizsgálatával.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A tagállamok fegyveres erői katonai szállítási műveleteik elvégzéséhez nagymértékben támaszkodnak a kettős felhasználású szállítási infrastruktúrára és szállítóeszközökre. E kettős felhasználási dimenzió elismerésével a közös közlekedéspolitika mozgósítható és fejleszthető a katonai szállítás sajátos szükségleteinek támogatása érdekében.

A határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó szabályokat továbbá megfelelően integrálni kell és ki kell dolgozni az uniós szinten kialakított közös közlekedéspolitikán belül, különösen a polgári jogi vállalkozások által a fegyveres erők részére végzett szállítás releváns sajátosságainak figyelembevétele érdekében, az ilyen szállítás egyéb polgári közlekedésre gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése és enyhítése mellett.

Figyelembe véve a fentieket, valamint azt, hogy a rendelet a közúti, vasúti és belvízi szállításra, valamint a légi és tengeri szállításra alkalmazandó intézkedéseket tartalmaz, a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkén és 100. cikkének (2) bekezdésén alapul. Olyan intézkedéseket és megfelelő rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja a katonai szállítás megkönnyítése az Unióban és annak külső határain keresztül, az ilyen szállítás polgári közlekedésre gyakorolt hatásának minimalizálása és enyhítése mellett.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós katonai mobilitás a tagállamok fegyveres erőinek azon képessége, hogy katonai célokra gyorsan fel tudják vonultatni csapataikat és felszereléseiket az Unióban és annak külső határain keresztül. Eredendően transznacionális jellege miatt a katonai mobilitásra jelentős hatást gyakorol a határokon átnyúló mozgások összetettsége. A határokon átnyúló katonai szállítással kapcsolatos kihívások kezelése révén ez a rendelet összhangban van a szubszidiaritás elvével, biztosítva, hogy a döntéseket a leghatékonyabb szinten hozzák meg az EU-n belüli zökkenőmentes és hatékony katonai mobilitás megkönnyítéséhez.

A szabályozási oldalon a nemzeti és kormányközi erőfeszítések ellenére nem történt kellő előrelépés a határokon átnyúló katonai szállítás megkönnyítése terén. A jelenlegi szabályozási környezetet következetlen és egymástól eltérő nemzeti szabályok jellemzik, ami széttagolt keretet eredményez, ez pedig akadályozza a szállítási infrastruktúra hatékony kettős felhasználását, és ezáltal a katonai személyzet és felszerelések határokon átnyúló, a polgári közlekedésre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése és enyhítése melletti szállítását. E kérdés kezelése uniós szinten egységes szabályozási keretet igényel egy olyan koherens és egységes megközelítés kialakításához, amely biztosítja a szállítási infrastruktúra katonai mozgásokhoz szükséges kettős felhasználását. Ezenkívül a határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó szabályokat az uniós szinten létrehozott közös közlekedéspolitika keretében kell integrálni és kidolgozni.

Ami az infrastruktúrát illeti, a határokon átnyúló katonai szállítási műveletek eredendően támaszkodnak a több tagállamra kiterjedő kettős felhasználású infrastrukturális hálózatokra. A 2025-ben azonosított katonai mobilitási folyosók kiváló példái ennek a határokon átnyúló dimenziónak. Következésképpen az e rendeletben a kettős felhasználású infrastruktúra készenlétének és rezilienciájának fokozása érdekében javasolt intézkedésekre egyrészt szükség van a határokon átnyúló katonai szállítási műveletek zökkenőmentes végrehajtásának biztosításához, másrészt ezek az intézkedések összhangban vannak a szubszidiaritás elvével. Ezzel szemben a széttagolt nemzeti megközelítések nem lennének elegendőek azon célkitűzés eléréséhez, hogy a határokon átnyúló katonai szállítási műveleteket a célra alkalmas kettős felhasználású infrastruktúrán lehessen végrehajtani.

A szállítási és logisztikai képességeket illetően a tagállamok jelentős eltérésekkel szembesülnek, amelyek nemzeti szintre szorítkozó áthidalása de facto nehézségekkel jár, akár a szükséges jelentős beruházások miatt, akár azért, mert ezeknek az eltérések az egyedi kezelése az erőfeszítések szükségtelen megkettőzését eredményezné. Ez akadályozhatja az Unióban és annak külső határain keresztül végzett hatékony katonai szállítást. Ennek leküzdésére több tagállam sikeresen hajtott végre szállítási és logisztikai kapacitások összevonására és megosztására irányuló kezdeményezéseket, például a stratégiai légi szállítást, bizonyítva az együttműködésen alapuló megközelítésekben rejlő lehetőségeket. Ezek a kezdeményezések azonban jelenleg széttagoltak, és bizonyos számú tagállamra korlátozódnak. A javasolt rendelet célja, hogy ezekre a sikerekre építve valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé tegye ezeket a kezdeményezéseket, és alkalmazási körüket további szállítási módokra és kapacitásokra is kiterjessze. Azzal, hogy szolidaritási vállalásalapot hoz létre és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek fokozzák a tagállamok közötti szolidaritást a releváns képességekhez való hozzáférés terén, és ezáltal kezeli az uniós szintű katonai szállítást jelenleg akadályozó képességbeli hiányosságokat, a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mert uniós szintű megoldást nyújt egy határokon átnyúló kihívásra. Ez a megközelítés lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb és összehangoltabb felhasználását, ami végső soron valamennyi tagállam számára előnyös.

Végezetül az Európai Számvevőszék 21(19) és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk hangsúlyozták a katonai mobilitás rendszerszintű akadályainak kezelésére irányuló uniós szintű fellépés szükségességét és relevanciáját, ugyanakkor a katonai mobilitás javításának sürgető szükségessége szintén elengedhetetlenné tette az uniós beavatkozást ahhoz, hogy a kellő gyorsasággal és terjedelemben koherens megoldás szülessen.

•Arányosság

A rendelet célja az Unión belüli katonai szállítás megkönnyítése és észszerűsítése a polgári infrastruktúra kettős felhasználásának és a tagállamok közötti fokozott koordinációnak az előmozdítása révén. E cél elérése érdekében a javasolt intézkedések gondos kalibrálása biztosítja azok arányosságát a rendelet szükségleteivel, egyensúlyt teremtve a katonai szállításra vonatkozó észszerűsített szabályok és eljárások, valamint a tagállamok katonai mobilitással kapcsolatos elsődleges felelőssége között. A rendelet nem érinti a tagállamok szuverenitását sem a tekintetben, hogy döntsenek katonai erőiknek az Unión belüli mozgatásáról, sem pedig a tekintetben, hogy engedélyezzék egy másik tagállam fegyveres erőinek a területükön való áthaladását. Éppen arra törekszik, hogy lehetővé tegye az ilyen szuverén döntések eredményes végrehajtását, ezáltal növelve a katonai mobilitás általános hatékonyságát. Arányos megközelítésével a rendelet a tagállami szuverenitás teljes körű tiszteletben tartása mellett biztosítja a katonai szállítás megkönnyítését.

A rendelet továbbá arányos megközelítést biztosít azzal is, hogy gondos egyensúlyt teremt a katonai szállítási műveletek megkönnyítése és a polgári lakosságra gyakorolt hatásuk enyhítése között. A javasolt szabályok célja, hogy egyértelművé tegyék a tagállamok fegyveres erői által szerződtetett – az Unión belüli katonai szállítási műveletek többségét végző – polgári szereplőkre vonatkozó szabályozási keretet. Emellett azáltal, hogy különbséget tesz a szokásos katonai szállítási szabályok és az EMERS keretében hozott veszélyhelyzeti intézkedések között, a rendelet fokozatos és progresszív megközelítést alkalmaz, a beavatkozással járó, nagy horderejű intézkedéseket olyan helyzetekre fenntartva, amelyek valóban megkövetelik azokat. Ez a célzott megközelítés minimalizálja a polgári ágazatra gyakorolt hatást, és azt az Unión belüli megnövekedett katonai szállítási műveletekhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozza. Ezen túlmenően az intézkedések növelik a polgári tevékenységek kiszámíthatóságát, és lehetőséget biztosítanak a polgári ágazat számára, hogy aktívan hozzájáruljon az Unión belüli katonai mobilitás javításához, előmozdítva az együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös környezetet.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletet javasol. Ez a legmegfelelőbb jogi aktus, mivel egységes alkalmazása, kötelező jellege és közvetlen alkalmazhatósága miatt kizárólag a rendelet biztosíthatja katonai szállítás jelentős elősegítéséhez és észszerűsítéséhez szükséges mértékű egységességet. Emellett ez összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével és 100. cikkének (2) bekezdésével, amelyek mindegyike a saját alkalmazási körébe tartozó intézkedések elfogadásához szükséges rendes jogalkotási eljárást határozza meg.

Az a döntés, hogy nem irányelv alkalmazására esett a választás, főként azzal magyarázható, hogy az irányelv szükségszerű velejárója a tagállami átültetés, annak idő- és energiaigénye viszont összeegyeztethetetlen azzal „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben vázolt sürgős ütemtervvel, amely mentén az Uniónak javítania kell a katonai mobilitást.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Ez a javasolt rendelet új szakpolitikai kezdeményezés. Eddig nem létezett uniós szintű jogszabály a katonai személyzet és áruk határokon átnyúló katonai szállítására vonatkozóan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 2025. évi katonai mobilitási csomag kulcskérdéseire vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok és visszajelzések gyűjtése érdekében célzott konzultációra került sor az érdekelt felekkel a katonai mobilitási csomagról. Az Európai Bizottság által a főképviselővel együttműködésben 2025. június 12-én elindított kezdeményezés a tagállamok mellett valamennyi érintett szereplőt megszólította, beleértve többek között a NATO-t, a releváns PESCO-projekteknek, katonai mobilitási területeknek, ágazati szereplőknek és a szállítási infrastruktúrának és a szállítóeszköz-állománynak a kezelőit, a vámigazgatás és az energiaágazat érdekelt feleit, valamint a pénzügyi ágazatot. Ez az érdekelt felek bevonásával folytatott célzott online konzultáció magában foglalt egy külön felmérést, valamint 2025. július 31-ig lehetőséget biztosított állásfoglalások és írásbeli hozzájárulások benyújtására. Az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Bizottság szolgálatai továbbá 2025 szeptemberében kétoldalú találkozókat tartottak a tagállamokkal.

A Bizottsághoz összesen 107 válasz érkezett a felmérésre, ebből 39 a tagállamoktól, kettő Norvégiától, 36 vállalkozásoktól, 12 ágazati szövetségektől, négy pedig más szervezetektől. Az egyéb hozzájárulások közül 12 kikötői hatóságoktól, egy egy vasúti hatóságtól, egy pedig a munkavállalók nevében érkezett. Ami a képviselt ágazatokat illeti, amennyiben ágazati bontás lehetséges, hat a légi közlekedési ágazattól, három a vámhatóságok képviseletében, további egy az energiaágazattól, 21 a vasúti ágazattól, kettő a közúti ágazattól és 18 a tengeri területről érkezett. A konzultáció során 76 állásfoglalás is érkezett, hét a tagállamoktól, 69 pedig az ipartól, agytrösztöktől és más szervezetektől. A NATO-tól is érkeztek észrevételek.

A tagállamokkal tartott kétoldalú találkozók lehetőséget biztosítottak a benyújtott írásbeli hozzájárulások további megvitatására és behatóbb értelmezésére, valamint az érdekelt felek körében végzett felmérés összesített eredményeinek a tagállamok számára történő bemutatására.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan

•Hatásvizsgálat

Sürgősen javítani kell a katonai mobilitást az európai védelmi készültség fokozására irányuló tágabb stratégiai célkitűzés részeként, amint azt a 2022. évi stratégiai iránytű 22(20) és „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv is kiemeli. Tekintettel a biztonsági összefüggésekből adódó sürgősségre, valamint arra, hogy a geopolitikai környezetre tekintettel sürgősen elő kell segíteni a katonai szállítást, a javaslat kivételesen kapcsolódó hatásvizsgálat nélkül kerül előterjesztésre.

A Bizottság rendeletjavaslatát azonban bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely tényszerűen ismerteti az uniós szintű beavatkozás indokait. Célja egyrészt az, hogy bizonyítsa az EU azon képességét, hogy szabályozási, költségvetési és koordinációs intézkedései révén hozzáadott értéket teremtsen, másrészt pedig az, hogy előkészítse magának a katonai mobilitási csomagnak az elfogadását. Ez biztosítja, hogy az új javaslatot a problémák, a célkitűzések és a rendelkezésre álló lehetőségek strukturált elemzése támassza alá.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A rendelet általános célja továbbá a katonai szállításra vonatkozó szabályok megkönnyítése és észszerűsítése, ezáltal várhatóan csökkenti az adminisztratív terheket, különösen a határokon átnyúló katonai szállítási engedélyek és a kapcsolódó eljárások tagállami kezelése tekintetében.

•Alapvető jogok

Ez a javasolt rendelet teljes összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: a Charta). A javaslat tiszteletben tartja a személyek és áruk szabad mozgását, amelyet a Charta rögzít. Bár nem ássa alá a tagállamok azon hatáskörét, hogy békeidőben határokon átnyúló katonai szállítási engedélyeket adjanak ki, a rendelet eljárási és jogi kereteket hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok az ilyen döntéseket a tisztességes eljárás (a Charta 47. cikke) és a megfelelő ügyintézés (a Charta 41. cikke) elveivel összhangban alkalmazzák.

A katonai mobilitás megkönnyítése hozzájárulhat a polgári közlekedésre gyakorolt hatás minimalizálásához, és ezáltal az uniós polgárok alapvető jogainak védelméhez.

A Charta 8. cikke rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot. Amennyiben a kettős felhasználású képességekre (pl. infrastruktúrára) vonatkozó információk katonai hatóságokkal való tervezett megosztása személyes adatokat is érinthet (pl. a tulajdonos/üzemeltető nevét), az operatív igények és a magánélet védelme közötti egyensúly megteremtése érdekében a személyes adatok kezelésének meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályoknak (különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendeletnek).

A Charta 17. cikkének (1) bekezdése biztosítja a tulajdonhoz való jogot – kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja.

Az EU-n belüli katonai mobilitás megkönnyítése érdekében azonban ez a rendelet előírja, hogy a tagállamoknak rendelkezniük kell egy olyan kerettel – vagy azt létre kell hozniuk –, amely ideiglenes ellenőrzést/használati jogot enged az infrastruktúra, az eszközök vagy a felszerelések felett annak érdekében, hogy biztosítsák katonai szállítási műveleteik megszakítás nélküli és hatékony lebonyolítását, valamint hogy kérésre lehetővé tegyék ilyen ideiglenes ellenőrző intézkedések alkalmazását más tagállamok katonai szállítási műveleteinek támogatására. Ennek összhangban kell lennie a 17. cikk (1) bekezdésével, amely mentességet biztosít a tulajdonjog kötelezettje számára, amennyiben ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A rendelet értelmében az ideiglenes ellenőrző intézkedés hatálya alá tartozó infrastruktúra, eszközök vagy berendezések tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői nem terhelhetők méltánytalanul, és megfelelően kártalanítani kell őket az ilyen intézkedések miatt felmerült költségekért és elszenvedett károkért.

A tulajdonhoz való jog e javaslatban felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint az arányosság elvére figyelemmel.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E kezdeményezés költségvetési hatása az e rendelet szerinti feladatok és célkitűzések végrehajtásához, valamint az adatbázisok fejlesztését és karbantartását támogató informatikai rendszerek szükséges fejlesztéséhez szükséges humánerőforrás-előirányzatokra korlátozódik. A Bizottság szolgálatainál (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, Védelmi és Űripari Főigazgatóság, Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága) humánerőforrásokra lesz szükség a szükséges végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának biztosításához, a Bizottság új feladatainak teljesítéséhez, valamint az e rendelet szerinti intézkedések és feladatok végrehajtásához (különösen a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporthoz, a szolidaritási vállalásalaphoz és a digitális információs rendszerhez, a katonai mobilitási folyosók és a TEN-T bizottság megnövekedett felelősségi köreit növelő, kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra megvalósításához, valamint a vámalakiságok egyszerűsítéséhez és digitalizálásához kapcsolódóan). Az e feladatok ellátásához szükséges humánerőforrás becsült költségvetése 53,7 millió EUR, amelyből 4,5 millió EUR esik a 2021–2027-es költségvetési időszakra.

A decentralizált ügynökségeknél is várhatók humánerőforrás-igények. A Bizottságot az EASA fogja segíteni a rendelet légi közlekedésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásában, különösen a pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó szabályok kidolgozása, az innovatív kettős felhasználású drónokra, a pilótával rendelkező légi járművekre és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek elhárítására szolgáló rendszerekre (C-UAS) vonatkozó harmonizált műszaki szabályok és iránymutatások előmozdítása révén új katonai mobilitási képességek biztosítása, valamint a katonai légi mobilitást és a polgári légi közlekedéssel való kölcsönös átjárhatóságot elősegítő harmonizált műszaki szabályok és iránymutatások tekintetében. A Bizottságot az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) fogja segíteni a rendelet vasúttal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásában, nevezetesen i. a vasúti infrastruktúrára és eszközökre vonatkozó katonai követelményekkel kapcsolatos megbeszélésekhez való hozzájárulásban, ii. a meglévő katonai szabványoknak az átjárhatósági műszaki előírásokba való integrálásában annak érdekében, hogy azok adott esetben végrehajthatók legyenek, iii. a katonai szállításra vonatkozó operatív (biztonsági) és műszaki szabályok harmonizálásában, iv. a kettős felhasználású járművekkel kapcsolatos további engedélyezési feladatokban, többek között nyilvántartó szervként, valamint v. a meglévő nyilvántartások és eszközök, köztük az európai járműnyilvántartás adaptációjában. Az e feladatok ellátásához szükséges költségvetés a két ügynökség esetében a becslések szerint 17,5 millió EUR-t tesz ki, amelyből 2,6 millió EUR esik a 2021–2027-es költségvetési időszakra.

Az e kezdeményezéshez kapcsolódó digitális beruházások – különösen a szolidaritási vállalásalap és más szükséges informatikai eszközök céljára – a becslések szerint 2,5 millió EUR-t tesznek ki.

A következő többéves pénzügyi kerethez tartozó indikatív költségvetés nem érinti a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások eredményét.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve fogja nyomon követni a végrehajtást annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan és következetesen hajtsák végre a javasolt rendelet előírásait. E célból a javaslat előírja a tagállamok számára, hogy hozzák létre a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátor tisztségét, és létrehozza a tagállamok képviselőiből álló katonai mobilitási szállítási csoportot, amely rendszeres ülésein vizsgálja többek között a rendelet egyes részeinek végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. A szállítási infrastruktúrával kapcsolatos szempontok nyomon követése – különös tekintettel a katonai mobilitási folyosókra és a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrák azonosítására – a TEN-T bizottságon keresztül történik.

A Bizottság a tagállamokkal és az érintett uniós szervekkel együttműködve stresszteszteket végezhet annak érdekében, hogy tesztelje és értékelje az összkormányzati megközelítés hatékonyságát e javaslat célkitűzéseinek végrehajtása terén, beleértve az érintett szervek, hatóságok és érdekelt felek közötti koordinációt és együttműködést, valamint hogy tesztelje e rendelet célkitűzéseinek végrehajtását egy adott földrajzi területen, például egy konkrét katonai mobilitási folyosón vagy egy tagállam harmadik országgal közös európai határrégióiban, vagy egy konkrét ágazati területen, például a vámügyeknél.

A Bizottság a rendelet hatálybalépését követő három éven belül elvégzi e rendelet értékelését, hogy felmérje a rendelet tényleges hatásait, értékelje annak hatékonyságát és eredményességét, valamint azt, hogy eredményei milyen mértékben állnak összhangban a célkitűzésekkel. A Bizottság az említett értékelés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgytalan

2025/0847 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a katonai felszerelések, áruk és személyzet Unión belüli szállításának megkönnyítését célzó intézkedési keret létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére és 100. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 23(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 24(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bizottság és a főképviselő 2025. március 19-én előterjesztette „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvet 25 (4), amelyben kiemelte, hogy a katonai mobilitás az európai biztonság és védelem, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásunk alapvető tényezője. A fehér könyv rámutatott arra, hogy bár az elmúlt években jelentős előrelépés történt, a csapatok és felszerelések Unión belüli akadálytalan mozgatása előtt álló jelentős akadályok továbbra is fennállnak.

(2)Az Európai Tanács 2025. június 26-i következtetéseiben 26 (3) az állam-, illetve kormányfők felkérték a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy terjesszenek elő további javaslatokat a katonai mobilitás megerősítésére, lehetővé téve ezáltal a védelmi felszerelések és személyzet Unión belüli hatékony mozgatását.

(3)Az Unióban és annak külső határain a polgári infrastruktúra és a mobil eszközök kettős felhasználása révén meg kell könnyíteni a katonai szállítási műveleteket, ugyanakkor korlátozni és enyhíteni kell az ilyen műveletek polgári szállításra gyakorolt hatását. Ez nem érinti a tagállamoknak a nemzetbiztonság és védelem fenntartására vonatkozó felelősségét, valamint az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatáskörüket, beleértve az állam területi integritásának biztosítását és a közrend fenntartását.

(4)A múltban a katonai termékek és felszerelések szállítását főként – akár kizárólag – közvetlenül a fegyveres erők végezték, és a szállítás a legtöbb tagállamban mentesült az áruszállításra vonatkozó uniós szabályok alól. A fegyveres erők azonban egyre inkább alvállalkozásba adják szállítási műveleteiket kereskedelmi fuvarozóknak. Biztosítani kell, hogy a katonai szállítás területén az Unión belül azonos szabályok legyenek alkalmazandók függetlenül attól, hogy a katonai szállítási műveleteket közvetlenül az uniós tagállamok fegyveres erői végzik-e, vagy a nevükben az általuk megbízott polgári vállalkozások vagy egyéb szerződő felek.

(5)A közvetlenül a fegyveres erők által végzett, határokon átnyúló katonai szállítást akadályozza, hogy a szállításra vonatkozó uniós szabályok nem határoztak meg konkrét intézkedéseket az ilyen szállítás sajátosságainak figyelembevételére, így arra eltérő nemzeti szabályok és széttagolt eljárások vonatkoznak. Ezek a nemzeti követelmények szigorúbbak, mint a polgári szállítási műveletekre alkalmazandó követelmények. A tagállami adminisztratív szabályok (pl. a diplomáciai engedély esetében) gyakran összetettek és/vagy papíralapúak (pl. a vámhatóságok intézik). Ez késedelmeket, hatékonysági problémákat és szűk keresztmetszeteket okoz, valamint akadályozza a katonai szállítást. Az Unió nem rendelkezik egységes kerettel a területén és azon túl történő katonai szállítás biztosításához és támogatásához. Egy ilyen keret elengedhetetlen ahhoz, hogy minden körülmények között, és különösen a katonai személyek, áruk és felszerelések gyors és nagyszabású szállítását megkövetelő helyzetekben biztosítható legyen a zökkenőmentes katonai szállítás.

(6)A katonai vagy polgári védelmi felszerelések, áruk és személyek szállításának megkönnyítése érdekében különösen szükség van a fogadó tagállam által a területén a megkereső tagállam fegyveres erői által vagy nevében végzett katonai szállítási műveletekre vonatkozóan megadott engedélyek átfogó, uniós szintű keretére. Bár az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és egyes tagállamok kidolgozták a határokon átnyúló mozgások engedélyezési eljárásaira vonatkozó jelenlegi technikai megállapodásokat, azokat önkéntes alapon alkalmazzák, és egyenlőtlenül hajtják végre. Ez hiányosságokhoz vezet a katonai szállításra vonatkozó szabályok és eljárások harmonizációja terén, működési bizonytalanságot és adminisztratív terheket eredményez, és veszélyezteti az Unió polgári védelmi beavatkozási képességét, valamint általános felkészültségét. E problémák kezelése érdekében a határokon átnyúló katonai szállítási engedélyeket valamennyi – közúti, vasúti, belvízi, légi és tengeri – szállítási mód esetében észszerűsíteni kell. Valamennyi tagállamnak ugyanazokat az eljárásokat kell alkalmaznia a közigazgatási engedélyekre és a diplomáciai engedélyekre, ami jelentősen csökkenti a késedelmeket, az adminisztratív terheket és az adminisztratív költségeket. Az EDA technikai megállapodásai szerinti meglévő éves engedélyekre építve növelni kell mind a kiszámíthatóságot, mind a műveleti készenlétet egy állandó katonai szállítási engedély létrehozásával, amelynek visszavonásig érvényesnek kell lennie.

(7)Az állandó katonai szállítási engedélyek nem köthetők konkrét katonai szállítási műveletekhez, hanem a határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó, előzetesen jóváhagyott engedélyeknek kell lenniük, amelyek a katonai szállítási műveletek előre meghatározott típusaira terjednek ki. A rendelkezésre álló kettős felhasználású infrastruktúrát használó, forgalmi intézkedéseket igénylő engedélyezett szállítási műveletek megkönnyítése érdekében a katonai szállítási műveletekre vonatkozó állandó katonai szállítási engedélyek megadásakor a tagállamok számára lehetővé kell tenni azon előfeltételek megállapítását – beleértve az alkalmazandó forgalmi intézkedéseket és az előre meghatározott útvonalakat is –, amelyek mellett ezeket a műveleteket végre kell hajtani.

(8)A kettős felhasználású szállítási infrastruktúra irányítása terén a nagyobb átláthatóság és operatív koherencia biztosítása érdekében a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben előre össze kell hangolniuk tevékenységüket, összhangban a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalással 27 (7), amely kiemeli az olyan két- és többoldalú koordinációs mechanizmusok szerepét, amelyek célja az eljárások harmonizálása és a hatékonyság javítása a fő folyosók mentén. Ezért az ugyanazon katonai mobilitási folyosó mentén elhelyezkedő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy összehangolják állandó katonai szállítási engedélyeiket, és előzetesen koordinálják ezeket az előre tervezett intézkedéseket és előre meghatározott útvonalakat. Amennyiben egy katonai szállítási művelet több tagállam területén halad át, a megkereső tagállamnak egyidejűleg be kell nyújtania az értesítést minden olyan érintett tagállamnak, amely állandó katonai szállítási engedélyt adott az adott tagállamnak.

(9)Meg kell határozni az állandó katonai szállítási engedély hatályát annak érdekében, hogy az ebben a szakaszban csak az egyszerű katonai szállítási műveletekre terjedjen ki, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jövőben az engedély az összetettebb katonai szállítási műveletekre is kiterjeszthető legyen. Ennek a folyamatnak együtt kell járnia a katonai mobilitási folyosók infrastruktúrájának adaptációjára és továbbfejlesztésére irányuló beruházási erőfeszítéssel, a katonai szállítási műveletek valamennyi típusa esetében az előre meghatározott útvonalak fokozott koordinációjával, valamint a szállítási képességekhez való hozzáférés megerősítésével.

(10)Eseti katonai szállítási engedélyekre van szükség olyan esetekben, amikor a katonai szállítási műveletek végrehajtására állandó engedély hiányában kerül sor, vagy amikor az ilyen szállítási műveletek nem tartoznak a meglévő állandó engedély hatálya alá; az eseti engedélyeknek főként rövid határidejű, nem tervezett katonai szállítási műveletekre kell vonatkozniuk, amelyek túlmutatnak az állandó engedély megegyezés szerinti hatókörén, összhangban a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalással, amelyben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy legfeljebb három munkanapon belül megadják a határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyeket.

(11)Az engedélyeken kívül egyes határokon átnyúló katonai szállítási műveletekhez forgalmi intézkedésekre is szükség van. Ezek az intézkedések vonatkozhatnak a rendkívüli katonai rakomány vagy veszélyes áruk biztonságos szállításának útvonalaira, a katonai szállítási műveletek kíséretére, a katonai szállítási művelettel összefüggésben szükséges befogadó nemzeti támogatásra, vagy más, adott szállítási módra vonatkozó forgalombiztonsági intézkedésekre vagy követelményekre, amelyek túlmutatnak a szokásos szabályokon, mint például a vasúti sínek kereszteződéseihez való korlátozott hozzáférés, útzár vagy a légtér korlátozása. Emellett a vasúti ágazatban a vasúti infrastruktúra kezelőjének (pályahálózat-működtetőnek) egyedi menetvonalat is ki kell osztania, és külön engedélyt kell adnia a kivételes szállításokra, míg a vasúti társaságoknak el kell végezniük a katonai szállítási műveletekhez szükséges, az útvonallal való összeegyeztethetőségre és a vonat-összeállításra vonatkozó ellenőrzéseket. Az ilyen forgalmi intézkedések és menetvonal-kijelölések segítenek minimalizálni a polgári közlekedési tevékenységekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Az eljárások harmonizálása és észszerűsítése, valamint a késedelmek és zavarok csökkentése érdekében közös eljárásokra és határidőkre van szükség a forgalmi intézkedések kérelmezésére és engedélyezésére vonatkozóan, beleértve az infrastruktúra-kezelővel való koordinációt is. Az e rendelet alapján hozott forgalmi intézkedések nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján az érintett katonai szállítási műveletek végrehajtására esetlegesen alkalmazandó egyéb üzemeltetési eljárásokat vagy követelményeket.

(12)A késedelmek, a hatékonysági problémák és az operatív szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében észszerűsíteni kell az eljárási alakiságokat, és sablonokat kell rendelkezésre bocsátani a katonai szállításokra vonatkozó kérelmekhez és értesítésekhez. A – többek között veszélyes áruk és rendkívüli katonai rakományok katonai szállítására vonatkozó – katonai szállítási engedélyre vonatkozó kérelmeket és értesítéseket a tagállamoknak az e rendelet II. mellékletében meghatározott minta felhasználásával kell benyújtaniuk. Az egyetlen katonai szállítási művelethez kapcsolódó valamennyi kérelmet és értesítést egyetlen engedélykérelembe, illetve egyetlen értesítésbe kell foglalni. A tagállamok nem írhatnak elő további formanyomtatványokat. Ez nem sértheti az alkalmazandó uniós vámszabályokat, különösen a 302. sz. EU- és NATO-formanyomtatványokat. A katonai szállítási műveletekre és forgalmi intézkedésekre vonatkozó kérelmekkel és értesítésekkel kapcsolatos, tagállamok közötti kommunikációt a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátoron keresztül kell továbbítani.

(13)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, valamint összhangban a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalás azon célkitűzésével, hogy lehetőség szerint digitalizált és harmonizált eljárásokat kell kidolgozni és alkalmazni, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni egy biztonságos, korlátozott hozzáférésű, 2030-ig kiépítendő katonai mobilitási digitális információs rendszer létrehozása céljából. E rendszer kiépítését követően azt minden katonai szállítási engedély és forgalmi intézkedés, továbbá a határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó, a 302. sz. EU-formanyomtatványhoz kapcsolódó vámalakiságok esetében valamennyi tagállamnak használnia kell. Ami a 302. sz. EU-formanyomtatványhoz kapcsolódó vámalakiságokat illeti, a rendszernek összhangban kell lennie a vonatkozó uniós vámjogszabályokkal, beleértve az uniós vámügyi adatmodellt alkotó közös adatszolgáltatási követelményeket is.

(14)A katonai szállítási műveleteket úgy kell végrehajtani, hogy az Unió vámterületén belüli belső határátkelőhelyeken ne legyenek indokolatlan fennakadások, és a polgári szállításban csak korlátozottan keletkezzenek szűk keresztmetszetek. A katonai szállítás kísérete során mind a biztonság, mind a hatékonyság garantálása érdekében szükség van a járművek megjelölésére, valamint a fegyverek és lőszerek kezelésére, és a határokon végzett ellenőrzések olyan késedelmeket okozhatnak, amelyek veszélyeztethetik a katonai szállítási műveletek időben történő elvégzését. A szükséges ellenőrző intézkedéseket csak a valamely tagállam belső határát követő első tervezett megállónál kell végrehajtani.

(15)Egyes nemzetközi megállapodások már alkalmazandók a veszélyes áruk fegyveres erők által vagy számára végzett szállítására. Az ilyen szállításra azonban nagyrészt a tagállamok releváns nemzeti szabályai és engedélyezési rendszerei vonatkoznak. Ez késedelmeket és szükségtelen adminisztratív terheket okoz. Ezért engedélyezni kell a veszélyes áruknak a fegyveres erők által vagy részére az Unión belül végzett katonai szállítását, feltéve, hogy teljesülnek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodásokban és szabályozásban meghatározott követelmények. Emellett azokban az esetekben, amikor egy olyan NATO-szövetségest, amely nem uniós tagállam és e megállapodásokban nem részes, e rendelettel összhangban a megkereső tagállammal egyenértékűnek tekintenek, azt is lehetővé kell tenni a számára, hogy veszélyes áruk katonai szállítását végezze az Unióban, ha megfelel a vonatkozó NATO-szabályoknak, vagy – alkalmazandó NATO-szabály hiányában – adott esetben a vonatkozó nemzeti szabályoknak.

(16)Biztosítani kell, hogy a 96/53/EK tanácsi irányelvben 28 (8) meghatározott legnagyobb össztömeget vagy méreteket meghaladó, rendkívüli katonai rakomány közúti szállítása a szükséges forgalmi intézkedésektől függően – ha vannak ilyenek – megengedett legyen, feltéve, hogy oszthatatlan rakományt szállítanak.

(17)Bár a legtöbb tagállam mentességet biztosít a katonai szállítási műveletek számára a hétvégén és munkaszüneti napokon végzett szállításra vonatkozó tilalmak, valamint a hasonló időszakos forgalmi korlátozások alól, ezek a mentességek Unió-szerte jelentősen eltérnek egymástól. Ezért általános mentességet kell bevezetni az ilyen időalapú forgalmi korlátozások alól annak biztosítása érdekében, hogy a katonai szállítási műveleteket az egész Unióban gyorsan és zökkenőmentesen hajtsák végre ezekben az időszakokban is. 

(18)Az egyes útszakaszokon alkalmazott, a járművek környezeti teljesítményén alapuló forgalmi korlátozások bizonyos körülmények között aránytalan terhet róhatnak a közvetlenül a fegyveres erők által végzett katonai szállításra. Ennek az az oka, hogy a katonai közúti járművek gyakran lényegesen nehezebbek, mint a polgári közúti járművek, ami kevesebb kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású alternatívát jelent. Emellett az ilyen nehéz katonai közúti járművek felújítása lassabb, mint a polgári flottaé. Ezért a közvetlenül a fegyveres erők által végzett katonai szállítást indokolt mentesíteni a járművek környezeti teljesítménye alapján meghatározott útszakaszokon alkalmazott forgalmi korlátozások alól.

(19)Az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 (9) korlátozza az Unióban végzett közúti kabotázsműveleteket. Míg a fegyveres erők által végzett katonai szállítási műveletek nem tartoznak e korlátozások hatálya alá, a szerződéses polgári fuvarozók által végzett műveletek esetében más a helyzet. A katonai szállítás megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a polgári szereplők által végzett katonai szállítási műveleteket mentesítsék e korlátozások alól, amennyiben ez a katonai szállítás megkönnyítése érdekében szükséges.

(20)A katonai szállítási műveletekkel összefüggésben az áruszállítás során felmerülő elkerülhető késedelmek és szükségtelen adminisztratív terhek gyakran abból erednek, hogy a gazdasági szereplők nem alkalmazzák megfelelően az uniós vámjogszabályok által előírt könnyítéseket, valamint – kisebb mértékben – az uniós vámjogszabályok eltérő nemzeti alkalmazásából. Ezek jelentős szűk keresztmetszeteket is teremthetnek, amelyek negatívan hatnak a polgári szállítási műveletekre. A határokon átnyúló katonai áruszállításra vonatkozó vámalakiságok észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében az Unió kidolgozta a 302. sz. uniós formanyomtatványt, amelynek célja az ilyen katonai árukra vonatkozó vámeljárások egyszerűsítése. A vonatkozó vámalakiságok elvégzésekor standard módszerként a 302. sz. EU- és NATO-formanyomtatványt kell alkalmazni, kivéve, ha az adott műveletért felelős katonai hatóságok jelzik, hogy a normál vám-árunyilatkozatok benyújtását részesítik előnyben. A tagállamoknak támogatniuk és ösztönözniük kell a 302. sz. EU- és NATO-formanyomtatványok használatát. E formanyomtatványok hatékony bevezetésének megkönnyítése érdekében a gazdasági szereplőknek alapértelmezés szerint e formanyomtatványokat kell használniuk, kivéve, ha az adott műveletért felelős katonai hatóságok a normál vám-árunyilatkozat benyújtása érdekében kifejezetten eltekintenek azok használatától. Amennyiben ellenőrzésekre van szükség, azokat az uniós vámjogszabályokkal összhangban prioritásként kell kezelni az operatív igények és a kockázatkezelés közötti egyensúly megteremtése érdekében.

(21)Ami a katonai szállítási engedélyeket, a forgalmi intézkedéseket, a sablonokat, a digitális rendszert, a katonai felszerelések és személyzet megszakítás nélküli szállítására, a veszélyes áruk katonai szállítására és a rendkívüli katonai szállításra vonatkozó szállítási szabályokat, valamint a munkaszüneti napokon végzett szállításra vonatkozó tilalmakkal és a kabotázzsal kapcsolatos egyéb szabályokat illeti, a NATO-tag tagállamoknak a NATO-műveletekkel összefüggésben a NATO-szövetségesek bármelyikét a megkereső tagállamokkal egyenértékűnek kell tekinteniük, a vámalakiságokkal és a 302. sz. EU-formanyomtatvány kapcsolódó digitalizálásával kapcsolatos szabályok és rendelkezések kivételével. Az e rendeletben meghatározott egyenértékű bánásmód nem veszélyeztetheti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit. Ez a rendelet nem érintheti az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti fegyveres erők jogállásáról szóló egyezmény (NATO-SOFA Egyezmény) alkalmazását, amelyet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) részes uniós tagállamok írtak alá 1951. június 19-én Londonban.

(22)Amint azt a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0 30 (10) is kiemeli, uniós keretre van szükség a katonai személyzet és felszerelések kivételes körülmények között szükséges nagyszabású és gyorsított szállításának megkönnyítése érdekében. E célból létre kell hozni az európai katonai mobilitást segítő fokozott reagálási rendszert (a továbbiakban: EMERS), amely ideiglenes és rendkívüli uniós szintű intézkedésekkel, a polgári forgalom minimális zavarásával biztosítja ilyen körülmények között az időben történő és megszakítás nélküli katonai szállítást az Unió egész területén.

(23)Az EMERS-t a Tanácsnak kell aktiválnia, ha az Unión belüli katonai szállítás volumenének, gyakoriságának vagy sebességének meglévő vagy várható növekedése a rendes uniós szállítási szabályok alapján vagy az uniós közlekedési hálózat kapacitása miatt nem teljesíthető. A katonai szállítás iránti megnövekedett igényt okozhatja többek között az Unió biztonsági környezetének romlása, vagy olyan természeti vagy ember által előidézett válságok, amelyek fegyveres erők bevonását tennék szükségessé, és amelyek az Unió egészét vagy egy részét érintik, vagy harmadik országokban jelentkező fenyegetések.

(24)Az EMERS aktiválását a Bizottságnak önállóan vagy legalább egy tagállam indokolással ellátott kérelmére kell kezdeményeznie. Mielőtt az EMERS aktiválására irányuló javaslatot nyújtana be a Tanácsnak, a Bizottságnak minden rendelkezésre álló szakértelmet fel kell használnia és minden releváns információt össze kell gyűjtenie annak érdekében, hogy felmérje az Unión belüli katonai szállítás volumenének, gyakoriságának vagy sebességének jelentős növekedésével kapcsolatos kockázatot, többek között az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és a NATO-val való kapcsolattartás révén.

(25)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az EMERS aktiválása indokolt, javaslatot kell tennie a Tanácsnak az aktiválásra. E kérelem kézhezvételét követően a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy az aktiválás iránti kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül aktiválja az EMERS-t egy olyan végrehajtási jogi aktus elfogadásával, amelyben meghatározza az EMERS alkalmazásának időtartamát, amely nem haladhatja meg a 12 hónapot. A végrehajtási jogi aktusban azt is meg kell határozni, hogy az Észak-atlanti Szerződésben részes uniós tagállamoknak – a vonatkozó vámalakiságok sérelme nélkül – a rendelkezések mely joghatásait kell kiterjeszteniük az Észak-atlanti Szerződés nem uniós tagállam részes felei által végzett katonai szállításra. Amikor a Tanács úgy határoz, hogy bizonyos rendelkezéseket kiterjeszt a szövetségesekre, figyelembe kell vennie különösen a NATO-n belül közösen elfogadott és az EMERS aktiválását kiváltó okokhoz kapcsolódó műveleteket, missziókat és gyakorlatokat, valamint tiszteletben kell tartania az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit. E hatáskörök Tanácsra ruházását az EMERS aktiválásáról szóló döntés érzékenysége és az említett mechanizmus keretében alkalmazandó veszélyhelyzeti intézkedések sajátos jellege indokolja.

(26)Az EMERS aktív időszakában a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy összehívja a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), többek között az Európai Unió Katonai Törzse, az EDA és a (kormányaikat képviselő) tagállamok képviselőiből álló Katonai Mobilitási Szállítási Csoport üléseit, és biztosítania kell a tagállamokkal való szoros koordinációt. Az operatív koherenciát és a szolidaritást elősegítendő a tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot az EMERS aktiválására válaszul hozott nemzeti intézkedésekről. Az EMERS-keretnek szinergiában kell működnie az IMERA és az [EDIP] keretében létrehozott veszélyhelyzeti keretekkel. Az EMERS aktiválása esetén kellő figyelmet kell fordítani az [EDIP] ellátási válsághelyzetre és a biztonsággal kapcsolatos ellátási válsághelyzetre, valamint az IMERA szerinti belső piaci szükséghelyzeti üzemmódra, különösen ha az aktív, annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az egységes piacra gyakorolt hatást, és meg lehessen határozni, hogy az kiegészítheti-e a katonai szállítási műveleteket, különösen a munkavállalók szabad mozgásának biztosításával.

(27)A katonai szállítás megkönnyítése érdekében az EMERS aktív időszakában a szállításra vonatkozó különös szabályokat kell alkalmazni. A katonai szállítási műveleteket a fogadó tagállamok által automatikusan engedélyezettnek kell tekinteni. A megkereső tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat órával a fogadó tagállam határátkelőhelyére való érkezés tervezett időpontja előtt értesíteniük kell a fogadó tagállamokat a tervezett katonai szállítási műveletről. Annak érdekében, hogy a fogadó tagállamok eredményesen felkészülhessenek, az értesítéseknek tartalmazniuk kell az összes releváns adatot, és adott esetben a befogadó nemzeti támogatás vagy más forgalmi intézkedés iránti kérelmet. Amennyiben a fogadó tagállamban forgalmi intézkedésekre van szükség, azokat kellő időben meg kell határozni annak biztosítására, hogy a szállítási művelet az ütemtervnek megfelelően folyhasson, biztosítva a gyors koordinációt, egyensúlyt teremtve a katonai készenlét és az időben történő és kiszámítható, határokon átnyúló műveletek szükségessége között, ami segít minimalizálni a polgári forgalom zavarait. Amennyiben ez a rendelet közvetett következményekkel járhat egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájára nézve, szabályokat állapít meg az említett tagállamok biztonsági és védelmi rendszerei sajátosságainak figyelembevételére.

(28)Az uniós biztonságról és védelemről szóló, 2024. május 27-i tanácsi következtetésekben 31 (11) a Tanács ígéretet tett arra, hogy veszélyhelyzetben vagy válsághelyzetekben legkésőbb 2026-ig biztosíthatóvá válik az elsőbbségi hozzáférés vagy forgalom a vasúti katonai szállítás számára. Vasúti vagy légi katonai szállítás céljára elsőbbségi hozzáférés a [vasúti kapacitásról szóló rendeletre irányuló javaslat] 32 (12) európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 (13) válságra vagy veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezései alapján biztosítható. Az elsőbbségi hozzáférésre vonatkozóan azonban több konkrét szabályra van szükség, amelyek valamennyi szállítási módra kiterjednek, és jobban megfelelnek az EMERS-nek. Ezért valamennyi szállítási mód tekintetében horizontális elsőbbségi hozzáférési jogot kell bevezetni a fegyveres erők számára a közlekedési hálózatokhoz és infrastruktúrához, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokhoz és létesítményekhez. Az EMERS kivételes jellege miatt és a fegyveres erőkre nehezedő pénzügyi teher korlátozása érdekében a fegyveres erőknek nem kell kártalanítást fizetniük az elsőbbségi hozzáférés által érintett közlekedési felhasználóknak, például azért, mert a vonatjuk késik, vagy nem tudnak kikötni egy adott kikötői terminálnál. Tekintettel ezekre a más közlekedési felhasználókat érintő, potenciálisan súlyos és költséges következményekre, a fegyveres erők elsőbbségi hozzáférése csak az EMERS aktiválása esetén tekinthető indokoltnak.

(29)Az EMERS aktív időszakában, amennyiben a nemzetközi megállapodásokban megállapított követelmények alkalmazandók a veszélyes áruk e rendelet szerinti katonai szállítására, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a vámalakiságok kivételével mentesítsék a veszélyes áruk katonai szállítását az említett követelmények bármelyike alól. Ennek során nem írhatnak elő további nemzeti szabályokat. Ezenkívül az ilyen mentességeket össze kell hangolniuk annak érdekében, hogy a katonai szállítási műveletekre következetes szabályok vonatkozzanak a veszélyes áruk szállítása tekintetében.

(30)Rendes körülmények között – a közúti közlekedés biztonsága érdekében – a szállítandó rakomány tömege és mérete nem haladhatja meg a legnagyobb alkalmazható tömeget és méretet, kivéve, ha a rakomány oszthatatlan. Az EMERS aktív időszakában azonban a veszélyhelyzet miatt szükség lehet jelentős mennyiségű rakományok gyors és hatékony szállítására. Ezért ezen időszak alatt a rendkívüli rakományok szállítását akkor is engedélyezni kell, ha a rakomány nem oszthatatlan.

(31)Az EMERS aktív időszakában a tagállamoknak hozzá kell férniük a katonai szállítási műveleteik végrehajtásához szükséges szállítási és logisztikai képességekhez. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e tekintetben fokozott támogatásban részesüljenek. Az, hogy a Bizottság segíthesse a tagállamokat az említett képességekhez való hozzáférésben, a katonai szállítási műveletek hatékony végrehajtásának biztosításához is szükséges. A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport számára lehetővé kell tenni, hogy azonosítsa a szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett azon konkrét szállítási képességeket, amelyekre egyes tagállamoknak sürgősen szükségük van. Ilyen esetekben a szolidaritási vállalásalap keretében tett megosztási és koordinációs erőfeszítéseknek az említett elsőbbségi kérelmek támogatására kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy a szükséges képességek időben és hatékonyan rendelkezésre álljanak.

(32)Az EMERS aktív időszakában több olyan katonai szállítási műveletre is szükség lehet, amely kabotázst foglal magában. A tagállamoknak ezért ezen időszak alatt mentesíteniük kell a kabotázsra vonatkozó korlátozások alól a felszerelések, áruk és személyzet valamennyi katonai szállítását.

(33)A közúti szállításban alkalmazott vezetési időkre, szünetekre és pihenőidőkre vonatkozó, az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 34 (35) meghatározott uniós szabályok fontosak a forgalombiztonság, valamint a közlekedési dolgozók egészségének és jóllétének biztosítása szempontjából. Bár a forgalombiztonság továbbra is alapvető fontosságú az EMERS aktív időszakában, az említett szabályok által a katonai szállítási műveletekre előírt korlátozások kritikus késedelmeket okozhatnak. Ezért ezen időszak alatt a közúton végzett katonai szállításra kevésbé korlátozó szabályoknak kell vonatkozniuk, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a munkavállalók jólétét és a szállítás biztonságát.

(34)Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 (14) előírja, hogy mielőtt egy vasúti társaság valamely járművet egy adott hálózaton használ, ellenőriznie kell, hogy a járművet engedélyezték-e erre a felhasználási területre, és megfelelően nyilvántartásba vették-e. Az EMERS aktív időszakában a katonai szállítási műveletek nagyobb volumene és gyakorisága miatt kettős felhasználású vasúti járművekre lehet szükség a meghatározott engedélyezett felhasználási területükön kívül. Ezért a vasúti társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett járműveket ezeken a területeken kívül is használhassák, feltéve, hogy a biztonság más mechanizmusok útján garantált.

(35)A közlekedést zaj, levegőminőség és egyéb környezetvédelmi kritériumok alapján korlátozó uniós és nemzeti szabályok támogatják a közlekedési ágazat környezeti hatásának csökkentésére és a polgárok jóllétének biztosítására irányuló uniós célkitűzések teljesítését. Olyan veszélyhelyzetekben azonban, amikor kényszerítő közbiztonsági okokból nagyobb volumenű és gyakoriságú katonai szállítási műveletekre van szükség, ezek a szabályok aránytalan korlátozásokhoz és késedelmekhez vezethetnek az ilyen szállításban. Az EMERS aktív időszakában a katonai szállítást indokolt mentesíteni a járművek környezeti teljesítményén alapuló közúti forgalmi korlátozások, valamint a kikötőkben és repülőtereken bevezetett levegőminőségi és zajvédelmi korlátozások alól.

(36)Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 (15) szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által bizonyos területeken – többek között az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint az állategészségügy területén – az uniós jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozóan. Az (EU) 2017/625 rendelet különösen azt írja elő, hogy a harmadik országokból származó egyes állat- és árukategóriákat az Unióba történő első beléptetésükkor hatósági ellenőrzésnek kell alávetni egy határállomáson, többek között a népegészségügyre és az állategészségügyre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából.

(37)Az (EU) 2017/625 rendelet nem ír elő konkrét mechanizmusokat a hatósági ellenőrzések gyorsítására vagy mellőzésére olyan veszélyhelyzetekben, amelyek indokolják a releváns áruknak az Unió területére való gyors belépését. Az EMERS aktív időszakában az (EU) 2017/625 rendeletben előírt kötelező határellenőrzések elvégzésére vonatkozó követelmény azzal a kockázattal jár, hogy az élelmiszerek, takarmányok és kutyák sürgős és zökkenőmentes katonai szállításával összeegyeztethetetlen késedelmeket okoz. Az EMERS aktiválása esetén a gyors és akadálytalan katonai szállítás biztosítása érdekében indokolt eltérni az (EU) 2017/625 rendeletben előírt, a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzésektől az Unióba beléptetett élelmiszer- és takarmánykészletek, valamint katonai kutyák tekintetében.

(38)Az EMERS aktiválása esetén az Unión belüli gyors és akadálytalan katonai szállítás biztosítása, valamint a polgári szállítást esetlegesen hátráltató szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében a vámeljárásokat az Európai Unió vámhatósága által a Bizottsággal konzultálva kidolgozott protokollok és eljárások, valamint az (EU) [vámreform] rendeletben 37 (16) meghatározott vámügyi válságkezelési mechanizmus aktiválásával kell irányítani.

(39)„A katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelmények az EU-n belül és kívül” című tanácsi dokumentumban 38 meghatározott kiemelt uniós katonai mobilitási folyosók olyan eszközök, amelyek megkönnyítik a transzeurópai közlekedési hálózat különleges katonai értékkel bíró részeinek összehangolt megvalósítását. Céljuk különösen a katonai csapatok és felszerelések Unión belüli és kívüli zökkenőmentes mozgásának biztosítása. Azáltal, hogy az említett folyosók mentén a kettős felhasználású infrastruktúrában elvégzendő legsürgetőbb beruházásokra és különösen a célzott rövid távú beruházásokra (a továbbiakban: csomóponti beruházások) összpontosítanak, a tagállamok gyorsan, összehangolt és szinkronizált módon továbbfejleszthetik ezeket a folyosókat.

(40)Emellett ezek a folyosók alapot biztosítanak a tagállamok és a vasúti pályahálózat-működtetők vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok számára ahhoz, hogy előre megállapodjanak a kijelölt útvonalakról és a támogató létesítményekről, különösen a veszélyes áruk katonai szállítása és a rendkívüli katonai szállítás tekintetében, valamint az előre meghatározott, határokon átnyúló légi összeköttetésekről vagy összeköttetési pontokról. Ezeket a megállapodás útján előre egyeztetett útvonalakat meg kell határozni a forgalmi intézkedések lebonyolításához szükséges idő jelentős csökkentése érdekében.

(41)Az uniós közlekedési rendszer olyan forgalmi intézkedések és műszaki követelmények kidolgozására támaszkodik, amelyek célja a biztonság és a megbízhatóság garantálása és javítása. Ezek a célkitűzések hasonló módon szolgálják a kettős felhasználású infrastruktúrát használó katonai szállítást, valamint a közlekedési rendszerek rezilienciáját és biztonságát. 

(42)Az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 (17) előírja a tagállamok számára, hogy azonosítsák a belső piac tizenegy kulcsfontosságú ágazatában alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezeteket annak érdekében, hogy fokozzák e kritikus szervezetek valamennyi veszéllyel szembeni rezilienciáját, és figyelembe vegyék mind a természeti, mind az ember által előidézett kockázatokat. Az (EU) 2022/2557 irányelv értelmében a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kritikus szervezetek intézkedéseket hozzanak rezilienciájuk fokozása érdekében. Emellett létezhetnek bizonyos kettős felhasználású közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúrák, amelyek kritikus fontosságúak a katonai szállítás szempontjából; ilyenek különösen az uniós katonai mobilitási folyosókon vagy azok mentén található infrastruktúrák. Ezek az infrastruktúrák olyan stratégiai értékkel bírnak, amely túlmutat a nemzeti határokon. A tagállamoknak ezért a Bizottság koordinációja mellett azonosítaniuk és védeniük kell az ilyen kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrát (SDI), tekintettel annak stratégiai jelentőségére. 

(43)A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrákat ezért a tagállamoknak és az infrastruktúrák tulajdonosainak, üzemeltetőinek és kezelőinek egyaránt védeniük kell minden veszéllyel szemben annak érdekében, hogy fokozzák az infrastruktúrák rezilienciáját, és biztosítsák azok mindenkori hatékony működését. Indokolt előírni, hogy a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői megfeleljenek legalább az (EU) 2022/2557 irányelvből eredő, a kritikus szervezetekre vonatkozó kötelezettségeknek és az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvből eredő, az alapvető és fontos szervezetekre vonatkozó követelményeknek 40 , függetlenül attól, hogy az említett irányelvek hatálya alá tartoznak-e.

(44)Ezenkívül az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvben e tekintetben tett bejelentések nyomán a tagállamoknak szigorúbb szabályokat kell bevezetniük a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonjogára és ellenőrzésére vonatkozóan. Bár a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrákba történő új külföldi befektetéseknek az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 szerinti hatékony átvilágítása segíthet a rosszindulatú külföldi tulajdonlással vagy ellenőrzéssel kapcsolatos kockázatok megelőzésében, a tagállamoknak csökkenteniük és kezelniük kell a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra feletti külföldi tulajdonlással vagy felügyelettel kapcsolatos, már meglévő kockázatokat is.

(45)Amint azt a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0 is kiemeli, a tagállamok a katonai mobilitás tekintetében képességbeli hiányosságokkal szembesülnek. Ezek a képességbeli hiányosságok akadályozzák a tagállamokat abban, hogy katonai szállítási műveleteket hajtsanak végre. Ezért helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy szolidaritási vállalásalapot hozzon létre a tagállamok által tapasztalt képességbeli hiányosságok pótlására. A szolidaritási vállalásalapnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára a szállítási és logisztikai képességek összevonását és megosztását, beleértve az energiabiztonságot fokozó képességeket is, ezzel megkönnyítve a szükséges képességekhez való hozzáférésüket és fokozva a katonai szállítási műveletek elvégzésére való képességüket.

(46)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szolidaritási vállalásalapot oly módon hozzák létre, amely a tagállamokat a szállítási és logisztikai képességeik önkéntes megosztására ösztönzi, beleértve a kettős felhasználású mobil eszközöket, például a járműveket és a hajókat is, és lehetővé teszi az uniós finanszírozás hatékony felhasználását e képességek telepítésének és karbantartásának támogatására. A szolidaritási vállalásalapnak ki kell terjednie az uniós szállítási és logisztikai képességekre is, beleértve azokat is, amelyekre magánszereplőkkel kötöttek szerződést. Ezeket az uniós szállítási és logisztikai képességeket különösen azokra a ritka és szűkös képességekre kell összpontosítani, amelyek nem állnak azonnal rendelkezésre a tagállamok fegyveres erőinél, és amelyek esetében az uniós szolgáltatási szerződések jelentős hozzáadott értéket teremthetnek.

(47)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a meglévő kettős felhasználású szállítási képességekre vonatkozó információkhoz a jövőbeli katonai szállítási műveletek megfelelő tervezése és a továbbra is fennálló képességbeli hiányosságok azonosítása érdekében. A legtöbb polgári vasúti és közúti járművet, hajót és légi járművet nemzeti vagy európai nyilvántartásokban tartják nyilván. A tagállamok meglévő képességeinek láthatóságát ezért javítani kell annak biztosításával, hogy a katonai szállításért felelős nemzeti szolgálatok hozzáférjenek ezekhez a nyilvántartásokhoz. Az uniós szintű láthatóság növelése és a katonai szállítás tervezésének támogatása érdekében a Bizottságnak is hozzáféréssel kell rendelkeznie ezekhez az információkhoz.

(48)Nagyszámú polgári vasúti jármű tekinthető kettős felhasználásúnak és katonai szállítási műveletekre alkalmasnak, vagy e célból könnyen továbbfejleszthetőnek. Ezért a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak meghatározása céljából, hogy az ilyen járműveket birtokló vasúti társaságok, az ilyen járművekért felelős jármű-üzembentartók és az ilyen járműveket gyártó járműgyártók értékelhetik-e, és ha igen, milyen feltételek mellett mérik fel, hogy a vasúti járművek rendelkeznek-e a katonai szállításban való felhasználáshoz szükséges műszaki jellemzőkkel. E hatásköröknek magukban kell foglalniuk az ilyen szempontú azonosítás alapjául szolgáló harmonizált műszaki paraméterek kidolgozását. 

(49)Kivételes körülmények között a katonai szállítási műveletek speciális infrastruktúra, eszközök vagy felszerelések használatát tehetik szükségessé a katonai szállítás további megkönnyítése érdekében. A kritikus szállítási erőforrásokhoz való zavartalan hozzáférés biztosítása érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell egy olyan kerettel – vagy létre kell hozniuk egy olyan keretet –, amely lehetővé teszi számukra az ilyen erőforrásokhoz való időben történő hozzáférést, amennyiben az előírt határidőn belül nem állnak rendelkezésre alternatív megoldások, például szerződéskötés.

(50)E keretnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy végső eszközként ideiglenes ellenőrzést vagy használati jogot szerezzenek infrastruktúra, eszközök vagy felszerelések felett, amennyiben ez a katonai szállítás biztosításához feltétlenül szükséges. Lehetővé kell tennie továbbá az ilyen ideiglenes ellenőrző intézkedések kérésre történő alkalmazását más tagállamok katonai szállítási műveleteinek támogatására. Az ilyen intézkedések azonban nem róhatnak méltánytalan terhet az érintett infrastruktúra, eszközök vagy berendezések tulajdonosaira, üzemeltetőire és kezelőire, akiket ezért megfelelően kártalanítani kell a képességek telepítése miatt felmerült költségekért és elszenvedett károkért. Az Alapjogi Chartával összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben ezek az intézkedések a tulajdonhoz való jogba ütköznek, azokat csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint megfelelve az arányosság elvének.

(51)Bár a katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalásban az Európai Tanács hangsúlyozta a polgári közlekedési szolgáltatókkal létrehozandó keretszerződések fontosságát, minden jövőbeli keretszerződésnek átláthatóbbnak és rugalmasabbnak kell lennie.

(52)A szállítási kapacitások szűkössége miatt előfordulhat, hogy egy tagállam olyan kapacitásokra köt előzetes szerződést, amelyeket egy másik tagállam már lefoglalt. Az esetleges kettős foglalással kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében az új keretszerződések alapján a közlekedési szolgáltatóknak folyamatosan tájékoztatniuk kell a tagállamokat a kettős foglalás előfordulásairól. Ugyanakkor a szükséges szállítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az új keretszerződéseknek lehetővé kell tenniük a tagállamok számára, hogy felkérjenek más tagállamokat szerződő félként történő csatlakozásra.

(53)Az állandó strukturált védelmi együttműködés (PESCO) keretébe illeszkedő, katonai mobilitásra vonatkozó projekt keretében létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának sérelme nélkül minden tagállamnak ki kell jelölnie a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátort a határokon átnyúló katonai szállítási műveletek hatékony koordinációjának, kommunikációjának és végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen az EMERS aktiválása esetén.

(54)A határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátornak mindenkor elérhetőnek kell lennie a katonai szállítási műveletekkel kapcsolatos információk és kérelmek időben történő közlésének megkönnyítése érdekében, beleértve a katonai szállítási engedély iránti kérelmek és értesítések fogadását és továbbítását is. E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a nemzeti koordinátornak rendelkeznie kell a vámalakiságokkal kapcsolatos tanácsadáshoz és támogatáshoz, az EMERS aktív időszakában benyújtott elsőbbségi hozzáférés iránti kérelmek fogadásához és megválaszolásához, valamint a szükséges eljárások megkönnyítéséhez szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal, és képesnek kell lennie a katonai szállítási műveletekben részt vevő valamennyi érintett nemzeti, regionális és helyi szintű szereplővel való koordinációra.

(55)A Bizottság e rendelet végrehajtásában való támogatása, valamint a tagállamok közötti együttműködés és információcsere megkönnyítése érdekében indokolt létrehozni a Katonai Mobilitási Szállítási Csoportot. Ez a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport alapvető fontosságú többek között a katonai szállítási engedélyek megadásával és a forgalmi intézkedések biztosításával kapcsolatos együttműködés elősegítéséhez – különösen az ugyanazon katonai mobilitási folyosók mentén elhelyezkedő tagállamok körében –, a tagállamok közötti koordináció és együttműködés előmozdításához, többek között a vonatkozó vámalakiságok végrehajtása, a szolidaritási vállalásalap számára kulcsfontosságú szállítási képességek azonosításának és előzetes elhelyezésének megkönnyítése, a katonai szállítási műveletek energiabiztonsági kihívásainak kezelése, valamint azon területek azonosítása érdekében, ahol sor kerülhet a katonai szállítási képességek közös beszerzésére. A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben – az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek kellő figyelembevételével – megfigyelőként meghívja az ülésekre Ukrajnát, Moldovát és az Európai Gazdasági Térség országait. Adott esetben a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport számára azt is lehetővé kell tenni, hogy együttes üléseket szervezzen az [EDIP-javaslat] rendelet 57. cikke alapján létrehozott védelmi ellátásbiztonsági tanáccsal a katonai eszközök és képességek rendelkezésre állásával kapcsolatos kérdések kezelése érdekében.

(56)Az Unión belüli katonai szállítási műveletek hatékonyságának elősegítése érdekében a tagállamoknak évente katonai szállítási készültségi vizsgálatot kell végezniük, amely lehetővé teszi az egyes tagállamok számára, hogy felmérjék a katonai szállítási műveletek végrehajtására vagy az azokhoz való hozzájárulásra, valamint az EMERS végrehajtására való felkészültségüket. Az ilyen ellenőrzéseknek többek között elő kell segíteniük, hogy a tagállamok megfelelően felkészültek legyenek a területükön végzett, határokon átnyúló katonai szállítási műveletek fogadására, és hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a katonai szállítási engedélyek megadásának megkönnyítése és az összkormányzati megközelítés biztosítása érdekében.

(57)Az Európai Tanács katonai mobilitásra vonatkozó 2024. évi vállalása kiemelte, hogy rendszeres gyakorlatokra van szükség a határokon átnyúló katonai mozgások tesztelése érdekében. A Bizottság stressztesztek elvégzésére való képessége szintén elengedhetetlen e rendelet hatékonyságának e tekintetben történő értékeléséhez. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a tagállamokkal és az érintett uniós szervekkel együttműködve stresszteszteket végezzen annak érdekében, hogy javítsa a tagállamok és az uniós szintű szereplők felkészültségét e rendelet végrehajtására. Ezeknek a teszteknek olyan szempontokat kell vizsgálniuk, mint például az EMERS aktiválására való felkészülés, az összkormányzati megközelítés hatékonyságának értékelése e rendelet célkitűzéseinek végrehajtása során, valamint e rendelet célkitűzéseinek konkrét földrajzi területeken – például konkrét katonai mobilitási folyosókon vagy konkrét ágazatokban, többek között a vámügyek terén – történő végrehajtásának értékelése.

(58)E rendelet azon célkitűzésének elérése érdekében, hogy a katonai szállítás tekintetében egységes uniós szabályok kerüljenek megállapításra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyekkel aktualizálja az állandó katonai szállítási engedélyek hatálya alá tartozó katonai szállítási műveletek I. mellékletben meghatározott típusjegyzékét, valamint a katonai szállítási engedélyekre vonatkozó kérelmek és értesítések II. mellékletben meghatározott sablonját annak érdekében, hogy a sablon naprakész maradjon. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor 42 (19). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy létrehozzon egy biztonságos, korlátozott hozzáférésű katonai mobilitási digitális információs rendszert, azonosítsa a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrára vonatkozó alapvető védelmi és rezilienciaépítési intézkedéseket és fokozott védelmi intézkedéseket, létrehozza a katonai szállítási műveletek végrehajtását garantáló, optimalizáló és megkönnyítő szolidaritási vállalásalapot, azonosítsa a katonai szállítás keretében történő használatra legalkalmasabb vasútijármű-kategóriákat, kialakítsa az azonosítás alapjául szolgáló műszaki előírásokat, továbbá megállapítsa, hogy a vasúti társaságoknak, a jármű-üzembentartóknak és a gyártóknak szükséges-e azonosítaniuk az ilyen járműveket, és ha igen, milyen feltételek mellett. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 43 (20).

(60)Nagyszámú vasúti jármű tekinthető kettős felhasználásúnak, és a vasutak katonai szállítási célú felhasználásához szükségesnek. Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) számára lehetővé kell tenni, hogy segítse a Bizottságot a megfelelő járművek azonosítására vonatkozó kritériumok meghatározásában. Ezen túlmenően a katonai szállításban részt vevő vasúti járművek gyors és hatékony üzembe helyezése érdekében indokolt észszerűsíteni a folyamatokat, valamint lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a katonai szállításra használható járművek engedélyezését az ERA hatáskörébe utalják. A járműengedélyek megadását követően az ERA-t indokolt a tagállamokéhoz hasonló hatáskörrel felruházni az európai járműnyilvántartásban (EVR) szereplő információk azonnali hatállyal történő aktualizálására. Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 44 (21) és az (EU) 2016/797 irányelvet ennek megfelelően módosítani kell. Végezetül az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletet általánosságban véve módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az Európai Unió Vasúti Ügynökségének a katonai mobilitás támogatásában a vasúti rendszer felkészültségének, rezilienciájának és biztonságának fokozása révén betöltött szerepét.

(61)A légtérfelhasználás optimalizálásához elengedhetetlen a szilárd és folyamatosan rendelkezésre álló kommunikációs szolgáltatások megléte a légi és a földi eszközök között. A 2024. december 1-jén hatályba lépett (EU) 2024/2803 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 (22) a kritikus légiforgalmi infrastruktúra rezilienciáját hivatott megerősíteni. Előírja, hogy a kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek, a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok, a berendezésfüggő automatikus légtérellenőrző rendszer, a meteorológiai szolgálatok, valamint a repülőtéri irányítás és bevezető irányítás céljából végzett légiforgalmi szolgálatok szolgáltatóinak szigorú engedélyezési és tulajdonjogi követelményeknek kell megfelelniük. E követelmények – többek között az, hogy a szolgáltatók több mint 50 %-ban a tagállamok vagy állampolgáraik tulajdonában és tényleges ellenőrzése alatt álljanak – a légiforgalmi szolgálatok integritását és biztonságát hivatottak biztosítani. A légiforgalmi szolgáltatások zavarainak megelőzése érdekében azonban alapvető fontosságú az (EU) 2024/2803 rendelet oly módon történő módosítása, amely elhalasztja vonatkozó rendelkezéseinek a kommunikációs szolgáltatókra történő alkalmazását műveleti készenlétük fenntartása érdekében.

(62)Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és a nemzeti fegyveres erők közötti jelenlegi együttműködési modell hatékonynak bizonyult a kettős felhasználású légi járművek tanúsítása terén. A nagy méretű drónok tanúsítása azonban számottevő kihívást jelent, mivel a nemzeti fegyveres erők a koordinációt mellőzve tanúsítják azokat, ami a széttagoltság kockázatát hordozza magában, valamint a jövőbeli polgári szabályozáshoz való igazodás hiányával fenyeget. A fegyveres erők szükségesnek tekintik e drónoknak az (EU) 2024/2803 rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott általános légi forgalomba való integrálását. Az ilyen drónok szállítási célú kettős felhasználásának lehetővé tétele érdekében alapvető fontosságú a katonai követelmények összehangolása a jövőbeli polgári követelményekkel. A jelenlegi uniós szabályozási keret nem biztosít megfelelő rugalmasságot az innovatív technológiák és termékek, például egyes drónkategóriák tanúsításának lehetővé tételéhez. Módosítani kell az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 (23) 71. cikkét egyrészt annak érdekében, hogy – a legmagasabb szintű biztonság és védelem garantálása mellett – mentességet lehessen adni az alkalmazandó követelmények alól, amennyiben azok akadályozzák az innovatív technológiák és termékek tanúsítását, másrészt annak érdekében, hogy a nagy méretű drónok tanúsítására vonatkozó követelmények meghatározásában összehangolt megközelítés legyen kialakítható az EASA és a nemzeti fegyveres erők között.

(63)A katonai szállítás fokozása érdekében az Uniónak elő kell mozdítania az innovatív, kettős felhasználású légi szállítási megoldásokat, beleértve a pilóta nélküli légi járműveket, az autonóm rendszereket, a fejlett városi légi mobilitási koncepciókat és a kiberbiztos légiforgalmi szolgáltatási rendszereket. Szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására van szükség ahhoz, hogy a polgári és katonai hatóságok közötti együttműködés keretében elő lehessen segíteni az ilyen technológiák gyorsabb és önállóbb fejlesztését az Unióban. A kísérletezés ellenőrzött feltételeinek biztosításával ezeknek a tesztkörnyezeteknek hozzá kell járulniuk az új képességek telepítésének felgyorsításához, a logisztika és az ellátási lánc irányításának javításához, valamint a katonai szállítás készenlétének és hatékonyságának megerősítéséhez. Emellett támogatniuk kell a polgári és katonai szabályozási keretek harmonizációját, lehetővé téve a kettős felhasználású légi közlekedési eszközök zökkenőmentes integrálását mind a kereskedelmi, mind a katonai szállítási műveletekbe, a módváltással kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése mellett. Ily módon a szabályozói tesztkörnyezeteknek elő kell segíteniük a meglévő szabályozási hiányosságok áthidalását, elő kell mozdítaniuk a kölcsönös átjárhatóságot, és hozzá kell járulniuk az Unión belüli katonai szállítás reziliensebb, hatékonyabb és reagálóképesebb rendszeréhez. Az (EU) 2018/1139 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell az olyan területekre vonatkozó uniós követelmények és alakiságok sérelme nélkül, mint az egészségügy, a biztonság, a környezetvédelem és a verseny, valamint azon vámalakiságok és eljárások sérelme nélkül, amelyek a szabályozói tesztkörnyezetek alkalmazásában nem szüntethetők meg.

(64)A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas adatok védelmének biztosítására, összhangban különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal 47 (24), az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal 48 (25) és az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodással 49 (26). Az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk különösen az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a minősített adatok a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem minősíthetők vissza, illetve azok minősítése nem oldható fel. A nem minősített érzékeny információkat vagy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információkat a hatóságoknak ekként kell kezelniük.

(65)A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályoknak. A személyes adatok tagállamok általi kezelését különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 50 (27) és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 51 (28) összhangban kell végezni. A személyes adatok Bizottság általi kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 52 (29) összhangban kell végezni.

(66)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az Unión belüli és az Unió külső határain keresztüli katonai szállítás megkönnyítését, valamint az ilyen szállítás polgári szállításra gyakorolt hatásának egyidejű minimalizálását és enyhítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a jelenlegi széttagoltság, hatékonysági problémák és a nemzeti szakpolitikák következetlen végrehajtása akadályozza a hatékony tagállami szintű megoldást, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(67)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [ÉÉÉÉ.HH.NN]-án/-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a kettős felhasználású felszerelésekre, szállítóeszközökre és infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseket állapít meg az Unión belüli és az Unió külső határain keresztüli katonai szállítás megkönnyítése érdekében, az ilyen szállítás polgári szállításra gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése és enyhítése mellett.

E rendelet különösen a következőket állapítja meg:

a)a határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó engedélyezési eljárások egységes kerete és a megszakítás nélküli és biztonságos katonai szállítást biztosító intézkedések, beleértve az Unió külső határain végzett ilyen szállításra alkalmazandó vámalakiságokat egyszerűsítő intézkedéseket is;

b)hatékony, összehangolt és eredményes intézkedések, amelyek megkönnyítik az ideiglenes, rendkívüli és sürgős helyzetekre reagáló katonai szállítást;

c)a kettős felhasználású szállítási infrastruktúra kettős felhasználási célra való alkalmassá tételére, valamint a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra valamennyi veszéllyel és fenyegetéssel szembeni védelmére és rezilienssé tételére vonatkozó szabályok;

d)az Unió és a tagállamok szállítási és logisztikai képességeinek megosztására és összevonására, valamint a katonai szállítás meglévő szállítási képességei láthatóságának növelésére irányuló intézkedések.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a felszerelések, áruk és személyzet tagállamok vagy – az e rendelet 17. és 19. cikkében meghatározott esetekben – az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) szövetségeseinek fegyveres erői által vagy felelősségi körében végzett szállítására vonatkozik, amelyre részben vagy egészben az Unióban kerül sor az Unióban található kettős felhasználású infrastruktúra, eszközök és képességek igénybevételével.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„katonai szállítás”: felszereléseknek, áruknak és személyeknek közvetlenül a fegyveres erők által végzett szállítása, valamint a fegyveres erők részére az általuk megbízott polgári vállalkozások vagy más szerződő felek által végzett szállítása katonai gyakorlat, művelet vagy misszió keretében is, beleértve a jármű, hajó vagy repülőgép saját hajtásának igénybevételével, személyzettel vagy anélkül végzett szállítását is;

2.„katonai szállítási művelet”: katonai szállítás céljából rakománnyal vagy rakomány nélkül megtett út;

3.„katonai szállítási engedély”: egy fogadó tagállam által a megkereső tagállam részére kiadott, határokon átnyúló katonai szállításra vonatkozó felhatalmazás vagy diplomáciai engedély;

4.„megkereső tagállam”: a fogadó tagállamot az annak területén áthaladó katonai szállítási művelet végzése céljából megkereső tagállam, vagy a 35. cikkben említett szolidaritási vállalásalap keretében támogatást kérő tagállam;

5.„fogadó tagállam”: a katonai szállítási művelet rendeltetési helye szerinti tagállam, vagy az a tagállam, amelynek területét vagy légterét az áthaladó katonai szállítási művelet céljából igénybe veszik;

6.„rendkívüli katonai rakomány”: olyan katonai vonatkozású áruk vagy felszerelések, amelyek biztonságos szállítása speciális engedélyt, egyedi szállítási tervet vagy speciális logisztikai kezelést igényel, és amelyek a katonai szállítási műveletet végző járművel együttesen meghaladják:

a)közúti szállítás esetén a 96/53/EK irányelv I. mellékletében meghatározott legnagyobb megengedett méreteket (hosszúság, szélesség, magasság) vagy legnagyobb megengedett össztömegeket;

b)vasúti szállítás esetén az (EU) 2016/797 irányelv 49. cikkében említett infrastruktúra-nyilvántartásban és az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet 53 (30) szerinti infrastruktúra-nyilvántartási alkalmazásban meghatározott legnagyobb megengedett össztömeget, rakszelvényt vagy egyéb műszaki jellemzőt;

7.„rendkívüli katonai szállítás”: rendkívüli katonai rakomány katonai szállítása;

8.„veszélyes áruk”: az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodások és szabályozó eszközök hatálya alá tartozó anyagok és áruk;

9.„befogadó nemzeti támogatás”: valamely fogadó tagállam által vagy annak részére végzett tevékenység vagy segítségnyújtás, amelynek az a célja, hogy egy katonai szállítási művelettel összefüggésben megkönnyítse a megkereső tagállam katonai személyzetének vagy felszerelésének a fogadó tagállam területén történő átszállítását vagy ideiglenes állomásoztatását, beleértve az üzemanyagtöltéshez, az elektromos töltéshez, valamint a parkoló- és pihenőhelyekhez való hozzáférést is;

10.„forgalmi intézkedések”: a fogadó tagállam illetékes hatóságai által kifejezetten a katonai szállítási műveleteknek az illetékességi területükön történő lehetővé tétele céljából hozott intézkedések, többek között a forgalomirányítási szolgálattal kapcsolatos intézkedések, a rendkívüli katonai rakományok és a veszélyes áruk biztonságos szállítását lehetővé tévő intézkedések, a kíséret és az egyéb biztonsági intézkedések, a befogadó nemzeti támogatás, valamint az adott szállítási módra vonatkozó bármely egyéb követelmény, például a légijármű-mozgás tekintetében korlátozott légtér kijelölése;

11.„kíséret”: katonai szállítási műveletet kísérő őrség vagy rendőri erő;

12.„kabotázs”: a következők valamelyike:

a)valamely tagállamban ideiglenes jelleggel, egy másik tagállamban letelepedett fuvarozó által ellenszolgáltatás fejében végzett belföldi áruszállítás;

b)valamely tagállamban ideiglenes jelleggel, egy másik tagállamban letelepedett fuvarozó által ellenszolgáltatás fejében végzett belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás;

13.„keretmegállapodás”: egy vagy több ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

14.„szállítási képességek”: katonai szállítási műveletek elősegítésére, lehetővé tételére és végrehajtására alkalmas felszerelések, szállítóeszközök és szállítási személyzet önállóan és együttesen is, valamint a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra javítását szolgáló mobil eszközök;

15.„logisztikai képességek”: a befogadó nemzeti támogató tevékenységek, többek között az üzemanyag, a készletek és más alapvető fontosságú áruk tárolásának és elosztásának elősegítésére, lehetővé tételére és végrehajtására alkalmas személyzet, eszközök és szolgáltatások;

16.„kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra” vagy „SDI”: a 33. cikkben előírt kritériumoknak megfelelő infrastruktúra;

17.„infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői”: az adott infrastruktúrát érintő beruházásokért, illetve az infrastruktúra napi üzemeltetéséért felelős jogalanyok;

18.„a Tanács katonai követelményei”: az EU-n belüli és kívüli katonai mobilitásra vonatkozóan a Tanács által 2023. június 26-án és 2023. október 23-án elfogadott katonai követelmények, valamint azok későbbi, a Tanács által elfogadott módosításai;

19.„katonai mobilitási folyosó”: a Tanács katonai követelményeinek II. mellékletében meghatározott kiemelt uniós katonai mobilitási folyosók egyike;

20.„kettős felhasználású”: a polgári és katonai szállítási célokra egyaránt használható;

21.„élelmiszer”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 (31) 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

22.„katonai tevékenységekkel összefüggésben szállítandó vagy felhasználandó áruk”: az állatokat is beleértve bármely olyan áru, amelyet az alábbiakkal összefüggésben kívánnak szállítani vagy felhasználni:

a)egy vagy több tagállam, vagy – az Unió vámterületén belüli katonai tevékenységek végzése céljából egy vagy több tagállammal megkötött megállapodás keretében – valamely harmadik ország illetékes katonai hatóságai által vagy azok ellenőrzése alatt szervezett tevékenységek; vagy

b)az alábbiak valamelyike alapján végzett katonai tevékenység:

i.    az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP);

ii.    az 1949. április 4-én Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés.

II. fejezet
A katonai mobilitás egységes kerete

1. szakasz
A katonai szállítási engedélyezés egységes eljárásai és szabályai

4. cikk

Katonai szállítási engedélyek

A határokon átnyúló katonai szállítás megkönnyítése érdekében a fogadó tagállam a megkereső tagállamnak a következők bármelyikét megadhatja:

a)az 5. cikkben meghatározott állandó katonai szállítási engedélyek;

b)a 6. cikkben meghatározott eseti katonai szállítási engedélyek.

5. cikk

Állandó katonai szállítási engedélyek

(1)Az állandó katonai szállítási engedély meghatározza a katonai szállítási műveletek azon típusait, amelyek az engedély érvényességi ideje alatt a fogadó tagállam által engedélyezettnek minősülnek. Az állandó katonai szállítási engedélyek kiterjednek legalább a katonai szállítási műveletek I. mellékletben meghatározott típusaira.

(2)A fogadó tagállamok az állandó katonai szállítási engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül határozatot hoznak az állandó katonai szállítási engedély megadásáról vagy elutasításáról.

(3)A fogadó és a megkereső tagállam az állandó katonai szállítási engedélyben lehetőség szerint az alkalmazandó forgalmi intézkedésekre és az előre meghatározott útvonalakra is kiterjedően megállapodik azokról a feltételekről, amelyek mellett az említett állandó katonai szállítási engedély hatálya alá tartozó esetleges katonai szállítási műveleteket végre kell hajtani.

(4)A tagállamok, különösen azok, amelyek ugyanazon katonai mobilitási folyosó mentén helyezkednek el, összehangolhatják állandó katonai szállítási engedélyeiket, és előzetesen koordinálhatják azokat, különösen a forgalmi intézkedések és az előre meghatározott útvonalak koherenciájának biztosítása érdekében.

(5)Az állandó katonai szállítási engedélyek addig érvényesek, amíg azokat a fogadó tagállam kifejezetten fel nem függeszti vagy vissza nem vonja. A tagállam csak vis maior vagy az adott tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát fenyegető komoly veszély esetén függesztheti fel vagy vonhatja vissza az állandó katonai szállítási engedélyt; erre vonatkozóan indokolási kötelezettség terheli. Az engedélyt visszavonó vagy felfüggesztő fogadó tagállam a lehető leghamarabb értesíti a megkereső tagállamot.

(6)A fogadó tagállam kellően indokolt esetekben módosíthatja az állandó katonai szállítási engedélyt, és erről legalább három munkanappal korábban értesíti a megkereső tagállamot.

(7)A katonai szállítási művelet érvényes állandó katonai szállítási engedély alapján történő végrehajtása előtt a megkereső tagállam értesítést küld a fogadó tagállamnak. Amennyiben a megkereső tagállam befogadó nemzeti támogatást vagy más forgalmi intézkedést kér, az értesítésnek tartalmaznia kell az ilyen kérelmet.

(8)A (7) bekezdésben említett értesítést legkésőbb 72 órával a fogadó tagállam határátkelőhelyére való érkezés tervezett időpontja előtt kell megküldeni. Több tagállam területén történő áthaladás esetén a megkereső tagállam az értesítést valamennyi fogadó tagállam részére egyidejűleg megküldi. Amennyiben az értesítés egy vagy több forgalmi intézkedés iránti kérelmet tartalmaz, a fogadó tagállamok a katonai szállításra vonatkozó koherens forgalmi intézkedések biztosítása érdekében együttműködnek egymással, és egyidejűleg dolgozzák fel a kérelmeket. A fogadó és a megkereső tagállam az állandó katonai szállítási engedélyben rövidebb határidőt is megállapíthat a katonai szállítási műveletekről szóló értesítésre vonatkozóan.

(9)A (7) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a fogadó tagállam az adott katonai szállítási műveletre vonatkozó egyedi forgalmi intézkedéseket határozhat meg vagy feltételeket szabhat, beleértve meghatározott útvonalak használatát is, különösen akkor, ha ez rendkívüli katonai rakománynak vagy veszélyes áruknak a 10. és 11. cikkel összhangban történő biztonságos szállításához szükséges. Ilyen esetekben indokolatlan késedelem nélkül összehangolja a szükséges intézkedéseket a megkereső tagállammal annak biztosítására, hogy a katonai szállítási művelet a terveknek megfelelően megtörténhessen.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy naprakésszé tegye az állandó katonai szállítási engedélyek hatálya alá tartozó katonai szállítási műveletek típusjegyzékét.

6. cikk

Eseti katonai szállítási engedélyek

(1)A fogadó tagállam eseti katonai szállítási engedélyt adhat a megkereső tagállamnak egy vagy több olyan katonai szállítási műveletre, amelyre nem vonatkozik érvényes állandó katonai szállítási engedély. Az engedély csak az eseti katonai szállítási engedélyben meghatározott időtartamra érvényes.

(2)A megkereső tagállam a lehető leghamarabb benyújtja az eseti katonai szállítási engedély iránti kérelmet, de minden esetben kellő időben ahhoz, hogy a fogadó tagállam a (3) bekezdéssel összhangban megadhassa vagy elutasíthassa az engedélyt. Amennyiben a megkereső tagállam befogadó nemzeti támogatást vagy más forgalmi intézkedést kér, az eseti katonai szállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a forgalmi intézkedésre vonatkozó kérelmet. Több tagállam területén történő áthaladás esetén a megkereső tagállam a kérelmet valamennyi fogadó tagállam részére egyidejűleg megküldi. A fogadó tagállamok ezt követően a katonai szállításra vonatkozó koherens forgalmi intézkedések biztosítása érdekében koordinálnak egymással, és egyidejűleg dolgozzák fel a kérelmeket.

(3)A fogadó tagállam az eseti engedély iránti kérelem kézhezvételétől számított három munkanapon belül határozatot hoz az eseti engedély megadásáról vagy elutasításáról. Az eseti katonai szállítási engedély megadásáról szóló határozatában a fogadó tagállam az adott katonai szállítási műveletre vonatkozó egyedi forgalmi intézkedéseket határozhat meg vagy feltételeket szabhat, beleértve meghatározott útvonalak használatát is, különösen akkor, ha ez rendkívüli katonai rakománynak vagy veszélyes áruknak a 10. és 11. cikkel összhangban történő biztonságos szállításához szükséges. Ilyen esetekben indokolatlan késedelem nélkül összehangolja a szükséges intézkedéseket a megkereső tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy a katonai szállítási művelet a terveknek megfelelően megtörténhessen.

(4)A fogadó tagállam csak vis maior esetén vagy az adott tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát fenyegető komoly veszély esetén vonhatja vissza az eseti katonai szállítási engedélyt. Az engedélyt visszavonó fogadó tagállam megfelelő indokolás mellett a lehető leghamarabb értesíti a megkereső tagállamot.

(5)A fogadó tagállam csak kellően indokolt esetekben módosíthatja a kiadott eseti katonai szállítási engedélyt. A tagállam a lehető leghamarabb értesíti a megkereső tagállamot a módosításokról.

(6)A megkereső tagállam módosíthatja a korábban benyújtott, eseti katonai szállítási engedély iránti kérelmet. Ezt legkésőbb a határátkelőhelyre való érkezés eredetileg tervezett időpontja előtt három munkanappal teszi meg. A fogadó tagállam indokolatlan késedelem nélkül válaszol a módosítási kérelmekre.

(7)A megkereső tagállam új eseti katonai szállítási engedély iránti kérelmet nyújt be, ha a tervezett módosítások veszélyes áruk vagy rendkívüli katonai rakomány szállítására, a befogadó nemzeti támogatás jelentős módosítására vagy az időpontok módosítására vonatkoznak.

7. cikk

Egyedi menetvonalak vasúton végzett katonai szállítás esetén

(1)A vasúton végzett katonai szállítási művelet végrehajtása előtt a megkereső tagállam közvetlenül vagy a megkereső tagállam nevében a katonai szállítást végző vasúti társaságon keresztül egyedi menetvonalat kér a fogadó tagállam vasúti pályahálózat-működtetőjétől vagy pályahálózat-működtetőitől a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 55 (32) 48. cikkének megfelelően.

(2)Amennyiben a pályahálózat-működtető együttműködésére van szükség annak biztosításához, hogy a vasúti járművek – különösen a rendkívüli katonai rakományt szállító vasúti járművek – összeegyeztethetők legyenek az útvonallal, és az (EU) 2016/797 irányelv 23. cikkével összhangban megfelelően illeszkedjenek a vonat összeállításába, a pályahálózat-működtető a lehető leghamarabb a vasúttársaság rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, és elősegíti az előírt vizsgálatokat.

(3)Amennyiben a vasúti járművek – különösen a rendkívüli katonai rakományt szállító járművek – rendes üzemeltetési feltételek mellett nem egyeztethetők össze az útvonalnak az (EU) 2019/777 végrehajtási rendeletben az infrastruktúra-nyilvántartásra vonatkozóan meghatározott közös előírásokban meghatározott paramétereivel, a pályahálózat-működtető a lehető leghamarabb meghatározza, hogy ezek a járművek bizonyos üzemeltetési feltételek mellett biztonságosan üzemeltethetők-e.

(4)Amennyiben a vasúti szállítás a 10. cikk alapján engedélyezett veszélyes árukat érint, a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság minden szükséges intézkedést megtesz a 10. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében.

(5)Több tagállam területén történő áthaladás esetén az adott tagállamok pályahálózat-működtetői koordináció útján biztosítják a katonai szállítási művelet egységes kezelését.

8. cikk

A katonai szállítási engedélyezési eljárásokra vonatkozó gyakorlati intézkedések

(1)A katonai szállítási engedélyek iránti kérelmeket, az ilyen engedélyek alapján küldött értesítéseket, valamint az e fejezet szerinti forgalmi intézkedések iránti kérelmeket, beleértve a veszélyes áruk és a rendkívüli katonai rakomány katonai szállítására vonatkozókat is, a II. mellékletben meghatározott sablon felhasználásával kell benyújtani. A kérelmeket és az értesítéseket összevont engedélykérelembe, összevont értesítésbe vagy az ugyanazon katonai szállításra vonatkozó forgalmi intézkedések iránti összevont kérelembe kell foglalni. Az alkalmazandó uniós vámszabályokon – többek között a 15. cikkben említett 302. sz. EU- és NATO-formanyomtatványon – kívül egyetlen tagállam sem írhat elő további formanyomtatványokat.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a sablon tartalmának aktualizálásával történő módosításáról, amennyiben ez a műszaki vagy működési fejlődés figyelembevétele érdekében szükséges.

(3)A megkereső és a fogadó tagállam közötti bármilyen, az 5. és 6. cikk szerinti kommunikációt a 40. cikk (1) bekezdésével összhangban kinevezett, a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátoron keresztül kell lebonyolítani.

9. cikk

Megszakítás nélküli katonai szállítás

Az Unión belüli katonai szállítási műveletekkel összefüggésben a katonai szállítási műveletek kíséretével, valamint a katonai szállítójárművek, a fegyverek és a lőszerek megjelölésével kapcsolatban szükséges ellenőrző intézkedéseket a megszakítás nélküli katonai szállítás biztosítása érdekében csak a katonai szállítási műveletnek a tagállam belső határát követő első tervezett megállásakor lehet végrehajtani.

10. cikk

Veszélyes áruk katonai szállítása

(1)A veszélyes áruk katonai szállítása az 5. és 6. cikkben említett érvényes katonai szállítási engedély alapján akkor engedélyezhető, ha megfelel az alábbi eszközök bármelyikében az adott szállításra vonatkozóan meghatározott követelményeknek:

a)a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR), elfogadásra került Genfben, 1957. szeptember 30-án;

b)a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN), elfogadásra került Genfben, 2000. május 26-án;

c)az 1999. június 3-án Vilniusban megkötött Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C. függelékében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID);

d)nemzetközi tengerészeti veszélyes áruk szabályzata (IMDG-kódex);

e)Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet – műszaki utasítások (ICAO-TI);

f)a NATO szövetséges mozgásokról szóló 6. kiadványa (AMovP-6).

(2)Az ADR, az ADN, a RID, az IMDG-kódex vagy az ICAO-TI tekintetében szerződő félnek nem minősülő NATO-szövetséges fegyveres erői által a 17. cikkel összhangban végzett katonai szállítási műveletek akkor engedélyezhetők, ha megfelelnek a NATO AMovP-6 követelményeinek, vagy ha ezek nem alkalmazandók, a származási országban alkalmazandó nemzeti szabályoknak.

(3)Szükség esetén az e rendelet szerint meghatározott forgalmi intézkedéseknek tartalmazniuk kell az (1) és (2) bekezdésben említett eszközökben meghatározott követelményeknek való megfelelést biztosító egyedi intézkedéseket.

(4)A veszélyes áruk katonai szállítási engedély alapján végzett katonai szállításához nem írható elő olyan formanyomtatvány vagy dokumentum a katonai szállítás megkezdését megelőző benyújtása, amely igazolja az ADR, az ADN, a RID, az IMDG-kódex, az ICAO-TI, illetve a NATO AMovP-6 szerinti követelményeknek vagy adott esetben a származási országban alkalmazandó nemzeti szabályoknak való megfelelést.

11. cikk

Közúton végzett rendkívüli katonai szállítás

(1)A 96/53/EK irányelv I. mellékletében meghatározott legnagyobb össztömeget vagy méreteket meghaladó járművekkel vagy jármű-kombinációkkal közúton végzett katonai szállítás megengedett, amennyiben ezek a járművek vagy jármű-kombinációk a 96/53/EK irányelv 2. cikkében meghatározott oszthatatlan rakományokat szállítanak, vagy ilyen rakományok szállítására szolgálnak, amennyiben az e rendelet 5. és 6. cikkében említett érvényes katonai szállítási engedély hatálya alá tartoznak.

(2)Az (1) bekezdéssel összhangban végzett katonai szállítás esetében a fogadó tagállam meghatározza a rendkívüli katonai rakomány biztonságos szállítását és az infrastruktúrával való összeegyeztethetőséget biztosító forgalmi intézkedéseket. Az ilyen forgalmi intézkedések a 96/53/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említett különleges engedélyek és hasonló intézkedések helyébe lépnek.

12. cikk

A katonai szállítás mentesítése a forgalmi korlátozások alól

(1)Az 5. és 6. cikkben említett, érvényes katonai szállítási engedély alapján végzett katonai szállítás hétvégén, munkaszüneti napokon, nemzeti ünnepeken, éjszaka és minden egyéb olyan időszakban engedélyezett, amelyre forgalmi korlátozások vonatkozhatnak.

(2)A tagállamok mentesítik a közvetlenül a fegyveres erők által végzett katonai szállítási műveleteket az egyes útszakaszokra vonatkozó, a járművek környezeti teljesítményén alapuló forgalmi korlátozások alól.

13. cikk

A katonai szállítás mentesítése a kabotázsra vonatkozó szabályok alól

(1)A tagállamok – amennyiben ez a katonai szállítás megkönnyítése érdekében szükséges – mentesíthetik a polgári szereplők által végzett katonai szállítást a kabotázsműveletekre vonatkozóan az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkében meghatározott korlátozások alól.

(2)A tagállamok a mentesítésről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

14. cikk

Katonai mobilitási digitális információs rendszer

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el egy biztonságos, korlátozott hozzáférésű katonai mobilitási digitális információs rendszer (a továbbiakban: a rendszer) létrehozásáról, figyelembe véve az alábbi követelményeket:

a)a rendszert 2030-ig kell kiépíteni;

b)a 302. sz. EU-formanyomtatvány rendszer szerinti digitalizálásának meg kell felelnie az alkalmazandó uniós vámjogszabályoknak, beleértve az (EU) [vámreform] rendelet 36. cikkében meghatározott uniós vámügyi adatmodellt alkotó közös adatszolgáltatási követelményeket is;

c)a rendszert a Bizottság működteti és tartja karban;

d)a rendszernek – a vonatkozó vámjogszabályok kivételével – a 17. cikkben meghatározottak szerint figyelembe kell vennie a NATO-műveletekkel összefüggésben végzett katonai szállítást;

e)a rendszernek szükség esetén biztosítania kell a kölcsönös átjárhatóságot, és azt uniós és nemzetközi szabványok alkalmazásával, az uniós vámjogszabályok kellő figyelembevételével kell fejleszteni.

A szóban forgó végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (4) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Amennyiben a rendszer létrejön és működőképessé válik, a tagállamok azt az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi eljárás során alkalmazzák, többek között az e rendelet szerinti, 302. sz. EU-formanyomtatványhoz kapcsolódó vámalakiságok vonatkozásában is.

15. cikk

Egyszerűsített vámalakiságok

(1)A katonai tevékenységekkel összefüggésben szállítandó vagy felhasználandó áruknak az Unió külső határait átlépő katonai szállítása vámfelügyelet alatt áll, és azt a vonatkozó vámeljárásra esettől függően az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 56 (34) 1. cikkének 50., illetve 51. pontjában meghatározott 302. sz. NATO-formanyomtatvány vagy 302. sz. EU-formanyomtatvány használatával kell bejelenteni, kivéve, ha az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok kifejezetten a normál vám-árunyilatkozat benyújtásáról döntenek.

(2)Ha az EU vagy a NATO 302. sz. nyomtatványán bejelentett szállítmányt kiválasztanak fizikai vagy okmányalapú ellenőrzésre, ezeket az ellenőrzéseket elsőbbséggel kell elvégezni.

16. cikk

A 302. sz. EU-formanyomtatvány digitalizálása

(1)Amennyiben létrejön és működőképessé válik a 14. cikkben említett katonai mobilitási digitális információs rendszer, a tagállamok vámhatóságai azt használják az (EU) [vámreform] rendelet 36. cikkével összhangban meghatározott közös adatszolgáltatási követelmények alapján a 302. sz. EU-formanyomtatványhoz kapcsolódó információcserére és adattárolásra. A tagállamok vámhatóságai és az Európai Unió vámhatósága a katonai mobilitással kapcsolatos vámügyi kötelezettségeik teljesítése érdekében hozzáféréssel rendelkeznek ehhez a rendszerhez.

(2)A katonai mobilitási digitális információs rendszer átmeneti meghibásodása esetén a gazdasági szereplők és más személyek – beleértve a katonai hatóságokat is – az érintett alakiságok teljesítéséhez szükséges információkat az (EU) [vámreform] rendelet 203. cikkével összhangban meghatározott módon nyújtják be, beleértve az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módokat is.

17. cikk

NATO-műveletek keretében végzett katonai szállítás

(1)Ami az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén (NATO) belül közösen elfogadott műveletek, missziók és gyakorlatok keretében, valamint a NATO-tagok közötti többoldalú és kétoldalú műveletek, missziók és gyakorlatok keretében végzett katonai szállítást illeti, az Észak-atlanti Szerződésben részes uniós tagállamok e szakasz 4–13. cikkének alkalmazásában az Észak-atlanti Szerződés többi részes felét a megkereső tagállamokkal egyenértékűként kezelik. Ebben az esetben az e szakasz 4–13. cikkében foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazzák, az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek sérelme nélkül.

(2)Az Észak-atlanti Szerződésben nem részes uniós tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az Észak-atlanti Szerződés nem uniós tagállam részes feleit a 4–13. cikk alkalmazásában a megkereső tagállamokkal egyenértékűnek tekintik, és értelemszerűen alkalmazzák ezeket a szabályokat.

2. szakasz
Az európai katonai mobilitást segítő fokozott reagálási rendszer

18. cikk

EMERS

(1)Létrejön az európai katonai mobilitást segítő fokozott reagálási rendszer (a továbbiakban: EMERS). A 19. cikkben meghatározott eljárásoknak és feltételeknek megfelelő aktiválást követően az EMERS lehetővé teszi az e szakaszban előírt ideiglenes rendelkezések végrehajtását.

(2)Az EMERS aktív időszakában az e szakasz szerinti ideiglenes intézkedések az Unió egész területére alkalmazandók.

19. cikk

Az EMERS aktiválása

(1)Az EMERS a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően aktiválható, ha az Unióban vagy annak bármely részén lényegesen nagyobb volumenben, gyakorisággal vagy sebességgel végzendő katonai szállítás iránti igény áll fenn vagy várható, és a katonai szállításra, valamint a közlekedési hálózat kapacitására vonatkozó meglévő szabályok ilyen igény kielégítését nem teszik lehetővé, vagy ahhoz nem elégségesek.

(2)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, vagy legalább egy tagállam indokolással ellátott kérelmére a Bizottság a lehető leghamarabb végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak az EMERS aktiválása céljából.

Az EMERS aktiválásának kezdeményezése előtt és amennyiben a sürgősségre tekintettel lehetséges, a Bizottság konzultál a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporttal.

Az aktiválás kezdeményezése előtt vagy azzal párhuzamosan a Bizottság értékeli az EMERS aktiválásának a belső piac működésére gyakorolt hatását és a kockázatcsökkentő intézkedések esetleges szükségességét.

(3)A Tanács a (2) bekezdésben említett bizottsági javaslat alapján eljárva az aktiválási kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül fogadhatja el az EMERS aktiválására vonatkozó végrehajtási jogi aktust. Végrehajtási jogi aktusában a Tanács meghatározza az EMERS alkalmazásának időtartamát, amely nem haladhatja meg a 12 hónapot.

A Tanács az EMERS-t aktiváló végrehajtási jogi aktusban meghatározza, hogy az Észak-atlanti Szerződésben részes uniós tagállamoknak – a vonatkozó vámalakiságok sérelme nélkül – az e szakaszban foglalt rendelkezések mely joghatásait kell kiterjeszteniük az Észak-atlanti Szerződés nem uniós tagállam részes felei által végzett katonai szállításra. Az Észak-atlanti Szerződésben nem részes uniós tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az EMERS szabályait kiterjesztik az Észak-atlanti Szerződés nem uniós tagállam részes feleire is. Az EMERS egyes rendelkezéseinek az Észak-atlanti Szerződés nem uniós tagállam részes feleire való kiterjesztéséről szóló döntés meghozatalakor a Tanács figyelembe veszi különösen a NATO-n belül közösen elfogadott, az EMERS aktiválását kiváltó okokhoz kapcsolódó műveleteket, missziókat és gyakorlatokat, valamint tiszteletben tartja az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit.

(4)Az EMERS alkalmazása során a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére szükség szerint összehívja a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport rendkívüli üléseit. A tagállamok szorosan együttműködnek a Bizottsággal azáltal, hogy időben tájékoztatják az EMERS aktiválásával kapcsolatban hozott nemzeti intézkedésekről, és lépéseiket összehangolják a Bizottsággal.

(5)Legalább egy tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság értékeli, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek továbbra is teljesülnek-e, és adott esetben új javaslatot nyújt be a Tanácsnak. A Bizottság értékelése alapján a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően határozhat úgy, hogy a (3) bekezdésben említett tanácsi végrehajtási jogi aktusban meghatározott határidő lejárta előtt meghosszabbítja vagy megszünteti az EMERS alkalmazását. Az EMERS alkalmazását meghosszabbító valamennyi végrehajtási jogi aktus legfeljebb 12 hónapig marad hatályban. Ha ezen időpont után további meghosszabbításra van szükség, az e cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

20. cikk

Értesítés katonai szállításról az EMERS aktív időszakában

(1)Az 5. és 6. cikktől eltérve az EMERS aktív időszakában a katonai szállítási engedély iránti kérelmeket a fogadó tagállamok által elfogadottnak kell tekinteni. Ez nem érinti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét.

(2)A megkereső tagállam a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat órával a fogadó tagállam határátkelőhelyére való érkezés tervezett időpontja előtt értesíti a fogadó tagállamokat a tervezett katonai szállításról. Az értesítésnek tartalmaznia kell az összes releváns adatot, beleértve a szállítás hatókörét, tervezett útvonalát és ütemezését, valamint adott esetben a befogadó nemzeti támogatás vagy egyéb forgalmi intézkedések iránti kérelmet.

(3)Amennyiben a fogadó tagállamban az 5. cikk (9) bekezdésével és a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban forgalmi intézkedésekre van szükség, a fogadó tagállam azokat indokolatlan késedelem nélkül határozza meg annak érdekében, hogy a szállítási művelet a terveknek megfelelően megtörténhessen. 

21. cikk

Elsőbbségi hozzáférés az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában a tagállamok, valamint az érintett infrastruktúrák tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői, illetve adott esetben a kapcsolódó szolgáltatások nyújtói vagy létesítmények üzemeltetői katonai szállítás – ezen belül rendkívüli katonai szállítás és veszélyes áruk szállítása – céljából elsőbbségi hozzáférést biztosítanak a közlekedési hálózatokhoz és infrastruktúrához, beleértve a közúti hálózatokat, az út menti parkolókat és pihenőhelyeket, a vasúti hálózatokat, állomásokat és kiszolgáló létesítményeket, a tengeri és belvízi infrastruktúrát, beleértve az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményében meghatározott belvizeket és parti tengereket, a tengeri útvonalakat, a hajóutakat, a kotort csatornákat, a kikötői megközelítési utakat, a nemzetközi hajózásban használt tengerszorosokat, valamint a tengeri forgalomirányítás vagy révkalauzolás alatt álló területeket, a zsilipeket, a kikötőket és a kikötői terminálokat, a tengeri csatornákat, a repülőtereket, a légteret, a multimodális áruterminálokat, az elektromos töltőinfrastruktúrát és üzemanyagtöltő infrastruktúrát valamennyi szállítási mód számára, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket.

(2)A katonai szállítási művelet céljából elsőbbségi hozzáférés biztosítása érdekében a katonai szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erők elsőbbségi hozzáférés iránti kérelmet nyújtanak be a fogadó tagállam 40. cikkel összhangban kinevezett, határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátorához.

(3)A (2) bekezdésben említett kérelmet a lehető leghamarabb be kell nyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a katonai szállításhoz való elsőbbségi hozzáférés megfelelő előkészítéséhez szükséges információkat. Meg kell határoznia különösen az érkezési időt és az elsőbbségi hozzáférés várható időtartamát, a járművek számát, a rakomány leírását, valamint a járművek és a rakomány méreteit és tömegét. A kérelemben fel kell tüntetni továbbá annak esetleges tényét, hogy a katonai szállítás veszélyes árukat érint, valamint azok jellegét. A kérelem magában foglalhatja a 20. cikk (2) bekezdésében említett forgalmi intézkedésekre vonatkozó kérelmet is.

(4)A fogadó tagállam határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátora haladéktalanul tájékoztatja az elsőbbségi hozzáférés iránti kérelemről az érintett infrastruktúrák tulajdonosait, üzemeltetőit és kezelőit, illetve adott esetben a kapcsolódó szolgáltatások nyújtóit vagy létesítmények üzemeltetőit az őket valószínűleg érintő a katonai szállítási műveletről, hogy a (6) bekezdéssel összhangban biztosíthassák az elsőbbséget.

(5)A katonai szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erők a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátor segítségével a következőket kérik:

a)az illetékes pályahálózat-működtetőktől egyedi menetvonalakat;

b)az illetékes kikötői hatóságoktól kikötőhely-kijelölést és kikötői szolgáltatásokat;

c)az illetékes repülőtér-üzemeltetőktől és -koordinátoroktól, az európai hálózatmenedzsertől és adott esetben a léginavigációs szolgáltatótól a szükséges légteret és a repülőtéri szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(6)Az elsőbbségi hozzáférést a (2) és (5) bekezdésben említett kérelmek benyújtását követően a lehető leghamarabb biztosítani kell, és erről e bekezdés rendelkezéseivel összhangban haladéktalanul tájékoztatni kell a katonai szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erőket. A folyamatban lévő vagy tervezett szállítási szolgáltatásokat és műveleteket a szükséges mértékben és a biztonsági intézkedések kellő figyelembevételével meg kell szakítani, el kell halasztani vagy törölni kell a katonai szállításhoz való elsőbbségi hozzáférés lehetővé tétele érdekében.

A közúton végzett katonai szállítás tekintetében az érintett közúti infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői tájékoztatják a katonai célú szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erőket arról, hogy megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy úthálózatukon elsőbbségi hozzáférést biztosítsanak az útdíjköteles útszakaszokon, az út menti parkoló- és pihenőhelyeken, a hidakon és az alagutakban. A határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátor javaslatot tehet arra az útvonalra és közúti infrastruktúrára, amely a legjobb elsőbbségi hozzáférést biztosítja a megkereső fegyveres erők számára.

A vasúton végzett katonai szállítás tekintetében a 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve a pályahálózat-működtető hat órán belül egyedi menetvonalakat biztosít. Veszélyes áruk szállítása vagy rendkívüli katonai szállítás esetén azonban a vasúti pályahálózat-működtető a lehető leghamarabb köteles biztosítani az egyes menetvonalakat.

A kikötők tekintetében az illetékes kikötői hatóságok tájékoztatják a katonai szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erőket a kijelölt kikötőhelyről és a kínált kikötői szolgáltatásokról.

A belvízi úton végzett katonai szállítás tekintetében a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátor szükség esetén tájékoztatja a katonai szállítást végző vagy arra szerződést kötő fegyveres erőket az útvonalról és a legjobb elsőbbségi hozzáférést biztosító belvízi infrastruktúráról.

A légi úton végzett katonai szállítás tekintetében az illetékes repülőtér-irányítók és koordinátorok, az európai hálózatmenedzser és adott esetben a léginavigációs szolgáltató tájékoztatják a katonai szállítást végző, az arra szerződést kötő, illetve azt megrendelő fegyveres erőket a rendelkezésre álló légtérről és az érintett repülőtereken kínált repülőtéri szolgáltatásokhoz való hozzáférésről.

(7)Amennyiben az (1) bekezdés alapján elsőbbségi hozzáférést biztosítanak a katonai szállításhoz, nem jár kártalanítás más érintett közlekedési felhasználóknak. A tagállamok, valamint az érintett infrastruktúrák tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői, illetve adott esetben a kapcsolódó szolgáltatások nyújtói vagy a létesítmények üzemeltetői kötelesek minden észszerű erőfeszítést megtenni az elsőbbségi hozzáférés hatásának korlátozása érdekében, például adott esetben és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően alternatív útvonalak, résidők, szállítási szolgáltatások vagy létesítmények felkínálásával, és erről a lehető leghamarabb tájékoztatniuk kell a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőket.

(8)Amennyiben a veszélyhelyzeti intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a határátlépő forgalomra, a tagállamok, valamint az érintett infrastruktúrák tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői, illetve adott esetben a kapcsolódó szolgáltatások nyújtói vagy létesítmények üzemeltetői kötelesek együttműködni egymással a forgalomáramlásra gyakorolt hatások lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében.

22. cikk

Veszélyes áruk katonai szállítása az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában a tagállamok mentesíthetik a szállítást a veszélyes áruk e rendelet szerinti katonai szállítására a 10. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodásokban vagy nemzeti szabályokban megállapított követelmények alól, amennyiben azok alkalmazása az említett megállapodások szerint nem kötelező. Ha egy tagállam ilyen mentességet ad, a nemzeti jog alapján nem írhat elő új követelményeket.

(2)A katonai szállításban érintett tagállamok koordinálják az e cikkel összhangban megadott mentességeket, és azokról a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporton keresztül haladéktalanul tájékoztatják a többi tagállamot.

23. cikk

Közúton végzett rendkívüli katonai szállítás az EMERS aktív időszakában

Az EMERS aktív időszakában a szükséges forgalmi intézkedések sérelme nélkül megengedett a 96/53/EK irányelv I. mellékletében meghatározott legnagyobb össztömeget vagy méreteket meghaladó járművekkel vagy jármű-kombinációkkal közúton végzett katonai szállítás, függetlenül attól, hogy a rakomány oszthatatlan-e vagy sem.

24. cikk

A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra fokozott védelme az EMERS aktív időszakában

Az EMERS aktív időszakában a tagállamok fokozott védelmi intézkedéseket léptetnek életbe a 33. cikkel összhangban azonosított, a területükön található kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrával kapcsolatban annak érdekében, hogy megvédjék és rezilienssé tegyék azokat valamennyi veszéllyel és fenyegetéssel szemben, és biztosítsák mindenkori hatékony működésüket.

25. cikk

A szállítási és logisztikai képességekhez való jobb hozzáférés az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában, és amennyiben működik a 35. cikkben említett szolidaritási vállalásalap, a Bizottság – figyelembe véve a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport tanácsát – meghatározhatja a szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett azon konkrét képességeket, amelyekre sürgősen szükség van egyes tagállamok támogatásához. Ilyen esetekben elsőbbséget kell biztosítani az érintett tagállamok és az érintett tagállamok katonai szállítási műveleteit támogató tagállamok ezen képességek iránti kérelmeinek.

A 35. cikkben említett szolidaritási vállalásalap keretében tett megosztási és koordinációs erőfeszítéseknek az említett elsőbbségi kérelmek támogatására kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy a szükséges képességek időben és hatékonyan rendelkezésre álljanak.

Amennyiben a tagállami képességekre vonatkozó akvizícióra, szerződéskötésre vagy beszerzésre e rendelet hatálybalépését követően uniós finanszírozás támogatásával került sor, és azok e bekezdés első albekezdésével összhangban elsőbbségi kérelmet támogathatnak, a tagállamok nem hivatkozhatnak a 35. cikk (10) és (11) bekezdésében említett, a képességeik felhasználását igénylő kivételes helyzetre.

(2)A Bizottság segítheti a tagállamokat a vonatkozó szállítási és logisztikai képességekre vonatkozó szerződések megkötésében.

(3)A Bizottság a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport tanácsát követően szerződést köthet bármely releváns szállítási és logisztikai képességre vonatkozóan.

26. cikk

A közúton végzett katonai szállítási műveletek mentesítése a kabotázsra vonatkozó szabályok alól az EMERS aktív időszakában

Az EMERS aktív időszakában a polgári szereplők által végzett katonai szállítás mentesül az 1072/2009/EK rendelet 8. cikkében meghatározott kabotázsműveletekre vonatkozó korlátozások, valamint a közúti személyszállítási szolgáltatások keretében végzett kabotázsműveletek időtartamára és gyakoriságára vonatkozó korlátozások alól.

27. cikk

Eltérések a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályoktól az EMERS aktív időszakában végzett katonai szállítási műveleteknél

(1)Az EMERS aktív időszakában a polgári szereplők által végzett katonai szállítási műveletekre az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vezetési időkhöz, szünetekhez és pihenőidőkhöz képest az alábbi eltérések alkalmazandók:

a)az 561/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kilencórás napi vezetési idő hetente két alkalommal 11 órára nő;

b)az 561/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az 56 órás heti vezetési idő 60 órára nő;

c)az 561/2006/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésétől eltérve bármely két egymást követő hét összesített vezetési ideje 90 óráról 96 órára nő;

d)az 561/2006/EK rendelet 7. cikkének első bekezdésétől eltérve az a négy és fél órás vezetési időszak, amelyet követően a járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania, legfeljebb öt és fél órára nő. A szünet három, egyenként 15 perces szünettel helyettesíthető, amelyeket úgy kell elosztani, hogy az megfeleljen az említett rendelet 7. cikkének első bekezdésében foglalt rendelkezésnek;

e)az 561/2006/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a kilencórás napi pihenőidőt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni;

f)az 561/2006/EK rendelet 8. cikke (6) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a járművezető bármely két egymást követő héten két, legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt tarthat. Ezen eltérés alkalmazása esetén az említett rendelet 8. cikke (6) bekezdésének második albekezdésében említett heti pihenőidő kezdete az előző heti pihenőidő végétől számított hat 24 órás időszak végét követően is elhalasztható, a halasztás azonban nem haladhat meg 12, egyenként 24 órás időszakot;

g)az 561/2006/EK rendelet 8. cikkének (6b) bekezdésétől eltérve a heti pihenőidők csökkentését a csökkentésnek megfelelő pihenőidővel kell kompenzálni, amelyet a kérdéses hetet követő tizenkettedik hét vége előtt egészben vagy két olyan pihenőidőként kell megtartani, amelyek egyike legalább 45 óra időtartamú;

h)az 561/2006/EK rendelet 8. cikkének (8) bekezdésétől eltérve rendszeres heti pihenőidők és a korábbi csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott, 45 óránál hosszabb heti pihenőidők járműben is tarthatók, feltéve, hogy a jármű biztonságosan parkol, és abban a megfelelő pihenési feltételek adottak;

i)az 561/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve egy óráról két órára kell növelni a megszakítás megengedett időtartamát abban az esetben, ha a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér, és hálófülkében, háló- vagy fekvőhelyen rendszeres napi pihenőidőt vagy csökkentett heti pihenőidőt tart.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében megállapított eltérések alkalmazása nem érinti a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 57 (36) szerinti maximális munkaidőt.

(3)A közúti ellenőrzések céljából a járművezető az ellenőrzés végzésére felhatalmazott személy kérésére bemutatja az adott napra és az azt megelőző napokra vonatkozó adatrögzítő lapokat, kézi feljegyzéseket és kinyomtatott lapokat, amelyek indokolják az eltérések alkalmazását.

28. cikk

Vasúti járművek használata a meghatározott felhasználási területükön kívül az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában a vasúti járművek az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke szerinti forgalombahozatali engedélyben meghatározott felhasználási területen kívül vagy azon a felhasználási területen kívül is használhatók, amely tekintetében az említett irányelvben meghatározott engedélyezési keret előtt alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogi keret alapján üzembe helyezték őket, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)a járművet alávetették az (EU) 2016/797 irányelv 23. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti ellenőrzéseknek;

b)a járművet katonai szállítás keretében használják;

c)a jármű egy további hálózaton történő használatát megelőzően egy hálózaton üzemel;

d)a járművet e rendelet 37. cikkével összhangban katonai szállítás keretében történő lehetséges felhasználás céljából azonosították.

(2)Az (1) bekezdésben említett járművek üzemeltetését az érintett pályahálózat-működtetők és vasúti társaságok közötti megállapodás alapján, az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58 (37) 9. cikkében meghatározott biztonságirányítási rendszereik mindegyikével összhangban és adott esetben az említett irányelv 10. cikkének (9) bekezdésével összhangban kell végezni.

29. cikk

A katonai szállítási műveletek mentesítése a forgalmi korlátozások alól az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában a közúti katonai szállítási műveletek hétvégén, munkaszüneti napokon, nemzeti ünnepeken, éjszaka és minden egyéb olyan időszakban engedélyezettek, amelyre forgalmi korlátozások vonatkozhatnak.

(2)Az EMERS aktív időszakában a tagállamok mentesítik a katonai szállítási műveleteket az egyes útszakaszokon alkalmazott, a járművek környezeti teljesítményén alapuló forgalmi korlátozások, valamint a kikötőkben és repülőtereken bevezetett levegőminőségi és zajvédelmi korlátozások alól.

30. cikk

Az élelmiszerek, takarmányok és kutyák Unióba történő beléptetésekor végzett hatósági ellenőrzések alóli mentesség az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában az (EU) 2017/625 rendelet 43–57. és 65–72. cikke nem alkalmazandó az Unióba beléptetett olyan élelmiszerekre, takarmányokra és kutyákra, amelyek katonai tevékenységekkel összefüggésben szállítandó vagy felhasználandó áruknak minősülnek, feltéve, hogy azokat:

a)a 15. cikkben említett 302. sz. EU- vagy NATO-formanyomtatványon jelentik be;

b)jelöléssel vagy címkézéssel kizárólag katonai célúként azonosítják, az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok által végrehajtott belső eljárásokkal összhangban;

c)az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok felügyeletével léptetik be az Unióba.

(2)Az (1) bekezdésben említett élelmiszerek, takarmányok és kutyák Unióba történő beléptetését követően az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok biztosítják, hogy az említett árukat a felügyeletükkel szállítsák, és azokat kizárólag katonai felhasználásra szánják.

(3)Az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett élelmiszereket és takarmányokat ne hozzák forgalomba az Unióban, hanem azokat elfogyasszák, biztonságosan ártalmatlanítsák vagy újraexportálják az Unióból.

(4)Az adott katonai szállítási műveletért felelős katonai hatóságok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett kutyák ne jelentsenek állat- vagy közegészségügyi kockázatot az Unióban, és azok tulajdonjogát ne ruházzák át az Unióban.

31. cikk

Gyorsított vámeljárások az EMERS aktív időszakában

(1)Az EMERS aktív időszakában az e rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett tanácsi végrehajtási jogi aktus az (EU) [vámreform] rendelet 203. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásokkal, valamint az említett rendelet 204. cikkében meghatározott vámügyi válságkezelési mechanizmussal összhangban aktiválja az eljárásokat és a protokollokat.

(2)Az (EU) [vámreform] rendelet XII. címében meghatározott európai uniós vámhatóság a Bizottsággal konzultálva kidolgozza az e cikk (1) bekezdésében említett eljárásokat és protokollokat az EMERS 19. cikkben meghatározott aktiválása esetén meghozandó intézkedések végrehajtására.

III. fejezet
A szállítási infrastruktúra rezilienciája 

32. cikk

A közlekedési hálózat kettős felhasználásra való felkészültsége

(1)A tagállamok prioritásként, összehangolt és szinkronizált megközelítés keretében korszerűsítik a katonai mobilitási folyosók részeként azonosított kettős felhasználású infrastruktúrát a Tanács katonai követelményeinek II. mellékletében a szállítási infrastruktúrára vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően. A katonai mobilitási folyosók említett kettős felhasználású szakaszainak korszerűsítése során a tagállamok a következő projekteket részesítik előnyben:

a)a közlekedési hálózat folytonosságának biztosítása a hiányzó összeköttetések pótlása és a katonai szállítás jelentős szűk keresztmetszeteinek megszüntetése révén;

b)a közlekedési hálózat kölcsönös átjárhatóságának biztosítása, többek között a szabványos európai névleges nyomtávolságra való átállás révén;

c)az infrastruktúra alkalmassá tétele rendkívüli katonai szállításra, többek között a vasúti és közúti szállítási hidak megszilárdítása, valamint a vasúti, közúti, kikötői és repülőtéri infrastruktúra megerősítése és bővítése révén;

d)a közúti alagutak A. ADR-kategóriának megfelelő korszerűsítése, vagy a meglévő alagutak kategóriájával összeegyeztethetetlen, veszélyes árukat szállító járművek számára alternatív útvonalak biztosítása;

e)az áteresztő kapacitás növelése valamennyi szállítási mód esetében, többek között a kikötőkhöz és repülőterekhez való vasúti és közúti hozzáférés javítása, valamint a kikötői, repülőtéri és terminállétesítmények és -berendezések javítása révén;

f)a kommunikációs, ellenőrzési, navigációs, felügyeleti és energiaellátási infrastruktúra rezilienciájának fokozása, különösen a rádiófrekvenciás kommunikáció zavarásával szemben;

g)a hálózat megfelelő rezilienciájának és redundanciájának biztosítása.

(2)Az ugyanazon katonai mobilitási folyosó mentén elhelyezkedő tagállamok együttműködnek azon potenciális kockázatok azonosítása és kezelése érdekében, amelyek befolyásolhatják az adott folyosó működését, biztonságát vagy rezilienciáját, különösen a határokon átnyúló szállítás tekintetében. Ennek érdekében:

a)értékelik a katonai mobilitási folyosók funkcionalitását;

b)elemzik, hogy a katonai mobilitási folyosó infrastruktúrája megfelel-e a Tanács katonai követelményeiben a szállítási infrastruktúrára vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

c)értékelik azokat az esetleges infrastrukturális hiányosságokat, hiányzó összeköttetéseket és szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozhatják a katonai szállítás zökkenőmentes áramlását;

d)meghatározzák szállítási infrastruktúrájuk pontos és precíz műszaki jellemzőit, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett rendkívüli katonai rakományt lehet szállítani;

e)figyelemmel kísérik a kommunikációs, ellenőrzési, navigációs, felügyeleti és üzemanyag-ellátási infrastruktúra rezilienciáját, különösen a rádiófrekvenciás kommunikáció zavarásával szemben, és értékelik a végrehajtási intézkedéseket;

f)értékelik a katonai mobilitási folyosók mentén végzett katonai szállítási műveleteket érintő egyéb potenciális kockázatokat a kapcsolódó szállítási infrastruktúra megfelelő védelme érdekében;

g)megerősítik a rezilienciát az uniós űrrendszerek által kínált szolgáltatások – például a helymeghatározás, navigáció és időmeghatározás, a Föld-megfigyelés és a biztonságos konnektivitás – használatával való kompatibilitás biztosítása révén. A PNT-szolgáltatások használatakor különösen az uniós űrprogram által kínált hitelesítési szolgáltatásokat vagy – amennyiben megvalósítható – a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatását (PRS) használják, a PRS területükön történő használatával kapcsolatos tagállami előjogok sérelme nélkül. A tagállamok továbbá igénybe veszik az uniós űralapú Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, amennyiben azok nyomonkövetési és védelmi megoldásokat kínálnak.

(3)A (2) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés alapján a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben meghatározza azokat a célzott rövid távú beruházásokat (a szállítási infrastruktúra „csomóponti beruházásait”), amelyeket a tagállamoknak prioritásként kell végrehajtaniuk a katonai mobilitási folyosók mentén. E célból a Bizottság katonai mobilitási folyosónként célzott üléseket szervez annak érdekében, hogy megállapodás szülessen az ilyen csomóponti beruházások összehangolt és szinkronizált módon történő megvalósításáról. Az érintett tagállamok ezekre az ülésekre meghívást kapnak, és az értékelés során katonai szakértőkkel kell konzultálni.

(4)A tagállamok a Bizottság és az EKSZ támogatásával koordinálják a következőket:

a)megállapodás a kijelölt útvonalakról, közlekedési csomópontokról és támogató létesítményekről, például a katonai szállítást támogató központokról, valamint a katonai mobilitási folyosók lehető legjobb kihasználása;

b)a különböző tagállamok vasúti pályahálózat-működtetői közötti koordináció és együttműködés előmozdítása, különösen a 7. cikk szerinti forgalmi intézkedések hatékony lebonyolításának, valamint az egynél több hálózaton áthaladó, rendkívüli katonai szállítások esetében az útvonallal való összeegyeztethetőség gyors és hatékony ellenőrzésének biztosítása érdekében;

c)a nemzeti légiközlekedési hatóságok közötti koordináció és együttműködés előmozdítása az EDA és adott esetben az (EU) 2024/2803 rendelet 2. cikkének 49. pontjában meghatározott hálózatmenedzser támogatásával, az összes tagállam közötti, határokon átnyúló összeköttetési pontoknak a 2150/2005/EK bizottsági rendeletben 59 (38) meghatározott elvekkel összhangban történő meghatározása érdekében.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok utasítják a pályahálózat-működtetőket, hogy állapodjanak meg a határokon átnyúló katonai szállítás előre egyeztetett útvonalairól, különösen a veszélyes áruk és a rendkívüli katonai szállítás esetében.

(5)E cikk végrehajtásában a Bizottságot az (EU) 2024/1679 rendelet 60 61. cikkével összhangban létrehozott bizottság segíti. Adott esetben konzultálni lehet a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporttal.

33. cikk

A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra azonosítása

(1)Az (EU) 2022/2557 irányelv sérelme nélkül, és azt kiegészítve a tagállamok e rendelet alkalmazásában kettős felhasználású stratégiai infrastruktúraként azonosítják a területükön található alábbi infrastruktúrákat:

a)az egyes tagállamok fővárosát kiszolgáló kulcsfontosságú szállítási infrastruktúra, beleértve adott esetben a legnagyobb tengeri és belvízi kikötőket, valamint a legnagyobb repülőteret és multimodális áruterminált, a legnagyobb forgalomnagyság vagy áteresztő kapacitás, vagy mindkettő alapján;

b)a transzeurópai közlekedési hálózat legalább 1 millió lakosú városi csomópontjait kiszolgáló, kulcsfontosságú közlekedési infrastruktúra;

c)a katonai mobilitási folyosók mentén található minden egyes NUTS 2 régió esetében a legnagyobb tengeri és belvízi kikötő, valamint a legnagyobb repülőtér és multimodális áruterminál, a legnagyobb forgalomnagyság vagy áteresztő kapacitás, vagy mindkettő alapján.

(2)Az (1) bekezdésben említett kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra mellett a tagállamok e rendelet alkalmazásában kettős felhasználású stratégiai infrastruktúraként azonosítják a következő kritériumoknak megfelelő szállítási infrastruktúrát:

a)olyan infrastruktúra, amely stratégiai kapacitással rendelkezik a nagyszabású katonai szállítási műveletek támogatására;

b)az egy vagy több katonai mobilitási folyosó mentén történő katonai szállítás szempontjából stratégiailag fontos infrastruktúra;

c)olyan infrastruktúra, amely stratégiai hozzájárulást nyújt egy tervezett katonai szállításhoz vagy ilyen hozzájárulást nyújtott egy korábbi katonai szállításhoz;

d)olyan infrastruktúra, amely ismert szűk keresztmetszetet vagy hiányzó összeköttetést jelent a katonai szállítási műveletek szempontjából, például stratégiai folyami átkelőhely vagy alagút.

(3)Az (1) bekezdésben említett kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra mellett a tagállamok e rendelet alkalmazásában kettős felhasználású stratégiai infrastruktúraként azonosítják az alapvető támogató infrastruktúrát is, beleértve a közlekedés szempontjából kritikus energetikai és kommunikációs infrastruktúrát, amelynek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

a)olyan infrastruktúra, amely stratégiai kapacitással rendelkezik a nagyszabású katonai szállítási műveletek támogatására;

b)olyan infrastruktúra, amely stratégiai hozzájárulást nyújt egy tervezett katonai szállításhoz vagy ilyen hozzájárulást nyújtott egy korábbi katonai szállításhoz;

c)olyan infrastruktúra, amely stratégiai szerepet játszik a biztonsági fenyegetéseknek kitett tagállamokba vagy régiókba irányuló áruszállítási vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtásában;

d)olyan infrastruktúra, amely rendelkezik a katonai szállításhoz elengedhetetlen, rendkívül speciális kettős felhasználású szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel, amelyek esetében nagyon kevés alternatíva áll rendelkezésre máshol ugyanabban a tagállamban vagy ugyanazon katonai mobilitási folyosó mentén;

e)olyan infrastruktúra, amely stratégiai szerepet játszik a katonai mobilitási folyosók mentén a katonai szállítást megkönnyítő kettős felhasználású eszközök tárolásában.

(4)[Két évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig minden tagállam összeállítja a területén található és e cikkel összhangban azonosított kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrák jegyzékét. A jegyzéket észrevételezés céljából benyújtják a Bizottságnak, és a kapott észrevételeknek megfelelően felülvizsgálják. A tagállamok ugyanezen eljárásnak megfelelően rendszeresen frissítik a jegyzéket. A jegyzéket „különleges/korlátozott hozzáférésű” („Sensitive/Limité”) minősítéssel kell kezelni.

(5)Az (1) és (2) bekezdés végrehajtásában a Bizottságot az (EU) 2024/1679 rendelet 61. cikkével összhangban létrehozott bizottság segíti.

A (3) bekezdés végrehajtása során a Bizottságot a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport segíti.

34. cikk

A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrákra vonatkozó alapvető védelmi intézkedések

(1)A tagállamok a következő alapvető védelmi intézkedéseket hozzák meg a területükön található kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrákkal kapcsolatban annak érdekében, hogy megvédjék azokat minden veszéllyel szemben, fokozzák rezilienciájukat, és biztosítsák mindenkori hatékony működésüket:

a)tájékoztatják az infrastruktúra tulajdonosait, üzemeltetőit és kezelőit az infrastruktúra kettős felhasználású stratégiai infrastruktúraként való kijelöléséről, és közölnek minden olyan releváns információt, amely az e cikk szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges;

b)megelőzik, csökkentik és kezelik a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra külföldi tulajdonlásával vagy ellenőrzésével kapcsolatos kockázatokat, többek között a külföldi befektetéseknek az (EU) 2019/452 rendelet szerinti átvilágítása révén;

c)megelőzik, csökkentik és kezelik a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra részét képező vagy ahhoz kapcsolódó konkrét eszközök – például meghatározott emelőberendezések, informatikai rendszerek, biztonsági ellenőrző és érzékelő berendezések, valamint kritikus személyzet és műveletek, például vasúti árufuvarozók, logisztikai vállalatok, az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 61 (39) meghatározott kikötői szolgáltatók, valamint a tengerészek és révkalauzok – irányításával vagy tevékenységével, illetve üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokat;

d)adott esetben alapvető intézkedéseket hoznak a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra állami és nem állami szereplők beavatkozásaival és támadásaival – többek között a terrortámadásokkal, a kiberbiztonsági és más hibrid támadásokkal – szembeni védelme érdekében, továbbá a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrát ellátják elektronikai hadviselési beavatkozási kapacitással a légi támadások és a dróntámadások – többek között a zavarás és megtévesztés (spoofing) – elleni küzdelem érdekében.

(2)A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői saját felelősségi körükön belül és adott esetben egymással együttműködve megtesznek minden szükséges műszaki, biztonsági és szervezeti intézkedést annak biztosítására, hogy a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra minden veszéllyel szemben megfelelő védelemben részesüljön, rezilienciája javuljon, és mindenkori hatékony működése garantált legyen. A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői különösen:

a)végrehajtják a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrára vonatkozó alapvető védelmi és rezilienciaépítési intézkedéseket;

b)megfelelnek a kritikus szervezetekre vonatkozó, az (EU) 2022/2557 irányelvből eredő kötelezettségeknek, különösen az említett irányelv 12–15. cikkében meghatározottaknak, függetlenül attól, hogy a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosa, üzemeltetője vagy kezelője az említett irányelv hatálya alá tartozik-e;

c)alkalmazzák az (EU) 2022/2555 irányelv 20. és 21. cikkéből eredő, az alapvető vagy fontos szervezetekre vonatkozó követelményeket, függetlenül attól, hogy a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosa, üzemeltetője vagy kezelője az említett irányelv hatálya alá tartozik-e;

d)a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra elhelyezkedése szerinti tagállam első megkeresésére részletes tájékoztatást adnak a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosi szerkezetéről.

(3)A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot és az ugyanazon katonai mobilitási folyosók mentén elhelyezkedő tagállamokat a területükön található kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrával kapcsolatos minden olyan eseményről, amely jelentősen zavarja vagy jelentősen zavarhatja az (EU) 2022/2557 irányelv 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett alapvető szolgáltatások nyújtását, és amelyről vagy a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és kezelői értesítették őket, vagy bármely más módon tudomást szereztek. Az értesítések tartalmaznak minden olyan rendelkezésre álló információt, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára az esemény jellegének, okának és lehetséges következményeinek értékelését, beleértve az ebből eredő kapacitáskorlátozások és az esemény lehetséges határokon átnyúló hatásainak meghatározásához rendelkezésre álló információkat is.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrára vonatkozó alapvető védelmi és rezilienciaépítési intézkedések, valamint az e rendelet 24. cikkében említett, a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúrára vonatkozó fokozott védelmi intézkedések meghatározása céljából. E célból a Bizottság figyelembe veszi különösen az (EU) 2022/2557 irányelv 13. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott bizottsági iránymutatásokat, és kikérheti a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport és az (EU) 2024/1679 rendelet 61. cikkével összhangban létrehozott bizottság tanácsát is. A szóban forgó végrehajtási jogi aktust az e rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság javasolhatja, hogy az említett végrehajtási jogi aktusban foglalt intézkedéseket foglalják bele a Tanács katonai követelményeibe.

IV. fejezet
A katonai szállítási műveletekhez szükséges szállítási és logisztikai képességek rendelkezésre állása

35. cikk

A katonai szállítási műveleteket megkönnyítő szolidaritási vállalásalap

(1)Létrejön a szolidaritási vállalásalap. Ennek állománya tartalmazza a tagállamok és lehetőség szerint az Unió nyilvántartásba vett képességeinek jegyzékét. A szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett képességek szállítási és logisztikai képességekből állnak, és azokat a katonai szállítási műveletek végrehajtásának garantálására, optimalizálására és megkönnyítésére kell felhasználni. A szolidaritási vállalásalap akkor kezdi meg működését, ha a Bizottság elfogadja a (15) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust.

(2)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport által adott tanács és a 43. cikkben említett stressztesztek eredményei alapján a Bizottság iránymutatásokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ahhoz szükséges kulcsfontosságú szállítási képességek típusait és számát, hogy a szolidaritási vállalásalap útján pótolhatók legyenek az Unió katonai szállítási képességek terén fennálló hiányosságai.

(3)A szolidaritási vállalásalap a hét minden napján, a nap 24 órájában működik.

(4)A tagállamok önkéntesen nyilvántartásba vetethetik saját képességeiket a szolidaritási vállalásalapban. A tagállamok által bármely uniós finanszírozás finanszírozási támogatásával beszerzett vagy szerződés útján lekötött képességeket nyilvántartásba kell venni a szolidaritási vállalásalapban.

(5)A két vagy több tagállam által biztosított multinacionális képességek nyilvántartásba vételét az összes érintett tagállam közösen, vagy az érintett szervezetek valamelyike végzi.

(6)Az uniós finanszírozás rendelkezésre állásától függően, a (15) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározandó feltételek mellett uniós képességek közbeszerzés útján is beszerezhetők a szállítási képességek terén fennálló uniós hiányosságok pótlása céljából. Az uniós képességeket automatikusan nyilvántartásba kell venni a szolidaritási vállalásalapban.

(7)A szolidaritási vállalásalapban a tagállamok vagy az Unió, vagy mindkettő által nyilvántartásba vett képességek magukban foglalhatják saját képességeiket, valamint a kereskedelmi üzemeltetőkkel kötött szolgáltatási szerződések révén megszerzett képességeket, amennyiben az ilyen szerződések ezt lehetővé teszik.

(8)A szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett képességeknek a megkereső tagállamok által a Bizottsághoz benyújtott kérelmet követően rendelkezésre kell állniuk támogatásnyújtás céljából, kivéve, ha ezeket a képességeket már felhasználják egy másik kérelem támogatására. Versengő kérelmek esetében a képességek elosztására vonatkozó döntéseket a megkereső tagállamok, a Bizottság és adott esetben a képességeket nyilvántartásba vevő tagállam közötti szoros együttműködésben kell meghozni.

(9)Amennyiben a szolidaritási vállalásalap keretében nyilvántartásba vett képességeket nem használják fel vagy azok nem szükségesek a tervezett támogatáshoz, azokat a nyilvántartásba vevő tagállam nemzeti célokra vagy a nyilvántartásba vevő tagállam vagy az Unió által szerződtetett kereskedelmi üzemeltető kereskedelmi célokra használhatja.

(10)A szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett tagállami képességek kizárhatók a támogatásból, ha az adott tagállam olyan kivételes helyzettel szembesül, amely szükségessé teszi e képességek igénybevételét. Amennyiben egy tagállam ilyen kivételes helyzetre hivatkozik, erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot, és magyarázattal szolgál számára.

(11)A szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett, támogatás céljából telepített tagállami képességek továbbra is a tagállam irányítása és ellenőrzése alatt maradnak. Amennyiben a nyilvántartásba vevő tagállam olyan kivételes helyzettel szembesül, amely a telepített, nyilvántartásba vett képességek használatát igényli, a Bizottsággal és azon megkereső tagállammal folytatott konzultációt követően, amelynek érdekében a képességeket telepítették, visszavonhatja azokat.

(12)Az uniós képességek elhelyezése valamely uniós tagállamban történik. A Bizottság és a tagállamok adott esetben biztosítják az uniós képességek megfelelő földrajzi eloszlását. A támogatási műveletek irányításáért az a megkereső tagállam felelős, amelynek érdekében az uniós képességeket telepítik.

(13)A szolidaritási vállalásalap keretében nyilvántartásba vett képességek előzetesen elhelyezhetők. A képességek előzetes elhelyezése esetén azokat olyan létesítményekben kell elhelyezni, amelyek adott esetben alkalmazzák a 34. cikk szerinti alapvető védelmi intézkedéseket.

(14)Amennyiben a (15) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus másként nem rendelkezik, a tagállami képességek fenntartási és telepítési költségeit a nyilvántartásba vevő tagállam viseli.

(15)Az uniós finanszírozás rendelkezésre állásától függően a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el a szolidaritási vállalásalap működésbe léptetéséről. Az említett végrehajtási jogi aktus továbbá rögzíti az alábbiakat:

a)a szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett képességek iránt a tagállamok által benyújtott kérelmek feldolgozása során követendő eljárások;

b)további előírások, amelyek alapján a (14) bekezdésben felsorolt költségek finanszírozhatók;

c)további előírások, amelyek alapján a képességek előzetes elhelyezésével kapcsolatos költségek finanszírozhatók;

d)további előírások, amelyek alapján a szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett képességeket működtető személyzet képzési, átképzési és továbbképzési költségei finanszírozhatók;

e)szükség esetén a szolidaritási vállalásalap működésére vonatkozó további szabályok.

Az említett végrehajtási jogi aktus meghatározhatja a következőket:

a)azon feltételek, amelyek mellett a tagállami képességek fenntartási és telepítési költségeit el kell osztani;

b)azon feltételek, amelyek mellett a szolidaritási vállalásalapban nyilvántartásba vett képességekre vonatkozó nem pénzügyi cseremechanizmus kreditrendszer formájában működtethető.

36. cikk

Hozzáférés a járműnyilvántartásokhoz a katonai szállításban való esetleges felhasználás céljából

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a katonai szállítási műveletek elvégzéséért felelős szolgálataik a kettős felhasználású közúti járművek azonosítása céljából hozzáférjenek a nemzeti közútijármű-nyilvántartásaikhoz.

(2)A tagállamok az Európai Unió Vasúti Ügynökségével együttműködve biztosítják, hogy a katonai szállítási műveletek végzéséért felelős szolgálataik a kettős felhasználású vasúti járművek azonosítása céljából hozzáférjenek a nemzeti vasútijármű-nyilvántartásaikhoz és az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkének (5) bekezdésében említett európai járműnyilvántartáshoz.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a katonai szállítási műveletek elvégzéséért felelős szolgálataik a kettős felhasználású légi járművek és hajók azonosítása céljából hozzáférjenek nemzeti légijármű- és hajónyilvántartásaikhoz.

(4)A Bizottság számára szintén hozzáférést kell biztosítani az (1)–(3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokhoz a kettős felhasználású járművek, hajók vagy légi járművek azonosítása céljából.

37. cikk

A katonai szállításban potenciálisan használt vasúti járművek azonosítása

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők céljából:

c)a katonai szállítás keretében történő használatra legalkalmasabb vasútijármű-kategóriák meghatározása;

d)az Európai Unió Vasúti Ügynökségével folytatott konzultációt követően azon műszaki előírások meghatározása, amelyeken – amennyiben rendelkezésre áll – az a) pont szerinti azonosítás alapulhat, szükség esetén a megfelelő műszaki paraméterek és a kapcsolódó megfelelőség-vizsgálati módszerek megállapításával;

e)az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke alapján már engedélyezett vagy az említett irányelvben meghatározott engedélyezési keret előtt alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogi keret alapján üzembe helyezett vasúti járművek esetében azon feltételek meghatározása, amelyek mellett:

1.a vasúti társaságoknak és a járművek üzembentartóinak meg kell állapítaniuk, hogy a felelősségi körükbe tartozó járművek az a) pont szerinti kategóriába tartoznak-e, és ha igen, meg kell határozniuk e járművek valamennyi vonatkozó műszaki jellemzőjét;

2.a vasúti berendezések gyártóinak meg kell állapítaniuk, hogy az általuk gyártott járművek az a) pont szerinti kategóriába tartoznak-e, és ha igen, meg kell határozniuk e járművek valamennyi vonatkozó műszaki jellemzőjét.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Ha a Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, a jármű üzembentartója minden nyilvántartásba vett vasúti jármű esetében feltünteti az adott jármű műszaki dokumentációjában a katonai szállítás keretében használható járműként való azonosítást és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott releváns paramétereket. A jármű-üzembentartók a nyilvántartó szervekkel együttműködve felelősek e paramétereknek az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkének (5) bekezdésében említett európai járműnyilvántartásban való rögzítéséért.

38. cikk

A katonai szállítási célú ideiglenes ellenőrzés vagy használati jog keretének létrehozása

(1)[E rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül] minden tagállam rendelkezik olyan kerettel, amely lehetővé teszi számára, hogy végső eszközként kötelező erejű végzéseket bocsásson ki a területén található, a katonai szállítási műveletek végrehajtásához szükséges infrastruktúra, eszköz vagy berendezés feletti ideiglenes ellenőrzés vagy használati jog megszerzése érdekében olyan esetekben, amikor kölcsönös megállapodással vagy meglévő szerződés alapján az előírt határidőn belül nem érhető el alternatív megoldás. Amennyiben egy tagállam rendelkezik az ideiglenes ellenőrzés vagy használati jog engedélyezését lehetővé tévő kerettel, biztosítja, hogy a meglévő keret megfeleljen a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett keretrendszerük megfeleljen a következő minimumkövetelményeknek:

a)lehetővé teszi egy másik tagállam katonai szállítási műveleteinek támogatására szolgáló infrastruktúra, eszköz vagy felszerelés feletti ideiglenes ellenőrzés vagy használati jog engedélyezését az adott tagállam kérésére, és meghatározza az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó eljárást;

b)magában foglal egy olyan kártalanítási mechanizmust, amely kártalanítja az érintett infrastruktúra, eszközök vagy berendezések tulajdonosait, üzemeltetőit és kezelőit a felmerült költségekért és az elszenvedett károkért;

c)átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat tartalmaz az ideiglenes ellenőrzésre és használati jogra vonatkozóan, valamint biztosítja, hogy ilyen szabályok és eljárások alapján hozott intézkedések legyenek érvényben.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett keretük alapján elfogadott intézkedések feltétlenül szükségesek és arányosak legyenek.

39. cikk

Keretszerződések kettős felhasználású szállítási szolgáltatókkal

(1)A tagállamok keretszerződéseket köthetnek kettős felhasználású szállítási szolgáltatókkal a katonai szállítási műveletekhez szükséges szállítási képességek rendelkezésre állásának biztosítására, beleértve a személyzet, a felszerelések és a készletek gyors telepítését is.

(2)Az e rendelet hatálybalépését követően megkötött, megújított vagy jelentősen módosított, az (1) bekezdésben említett keretszerződések vonatkozásában az alábbiak érvényesek:

a)a keretszerződéseket úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék más tagállamok szerződő félként való csatlakozását, és a keretszerződéseknek lehetőséget kell biztosítaniuk további résztvevők befogadása érdekében történő módosításra anélkül, hogy veszélyeztetnék a katonai szállítás támogatásának elsődleges célkitűzését;

b)a keretszerződésekben a szállítási szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy az egymással ütköző megrendelések elfogadása előtt valamennyi részt vevő tagállammal közöljék a szállítási kapacitás esetleges kettős foglalását.

(3)A tagállamok és a (2) bekezdés b) pontjában említett szállítási szolgáltatók eljárásokat hajtanak végre a szállítási képességek elosztásával kapcsolatos viták rendezésére, biztosítva, hogy a katonai szállítási prioritások indokolatlan késedelem nélkül teljesüljenek.

V. fejezet
Horizontális rendelkezések

40. cikk

A határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátor

(1)A határokon átnyúló katonai szállítással kapcsolatos koordináció és hatékony kommunikáció biztosítása érdekében [e rendelet hatálybalépését hat hónappal követő nap]-ig minden tagállam kijelöl a határokon átnyúló katonai szállításért felelős, állandóan rendelkezésre álló nemzeti koordinátort.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátoruk:

a)fogadja és elküldje a katonai szállítási engedély iránti kérelmeket, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében és a 20. cikk (2) bekezdésében említett értesítéseket;

b)rendelkezzen a szükséges szakértelemmel és erőforrásokkal ahhoz, hogy tanácsot és támogatást nyújthasson valamennyi vámalakisághoz;

c)fogadja és megválaszolja az EMERS aktív időszakában benyújtott, elsőbbségi hozzáférés iránti kérelmeket, valamint megkönnyítse a szükséges eljárásokat a 21. cikkel összhangban;

d)képes legyen koordinálni a katonai szállítási műveletekben részt vevő valamennyi releváns nemzeti, regionális és helyi szintű szereplőt a határokon átnyúló katonai szállítási műveletek zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen az EMERS aktív időszakában, valamint koordinálni a 42. cikkben említett katonai szállítási készültségi vizsgálatot.

41. cikk

Katonai mobilitási szállítási csoport

(1)Létrejön a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson, tanácsot adjon és ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottság számára, valamint elősegítse a tagállamok közötti együttműködést és információcserét az e rendelettel kapcsolatos kérdésekben.

(2)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport konkrét feladatai a következők:

a)a tagállamok közötti megbeszélések és párbeszéd előmozdítása a katonai szállítási engedélyek megadásának és a forgalmi intézkedések biztosításának megkönnyítése érdekében, különösen az ugyanazon katonai mobilitási folyosók mentén elhelyezkedő tagállamok között;

b)az előre tervezett forgalmi intézkedések és előre meghatározott útvonalak katonai szállítási műveletek céljára történő használatának megkönnyítése;

c)tanácsadás a 34. cikk (4) bekezdésében, illetve a 24. cikkben említett alapvető és fokozott védelmi intézkedésekkel kapcsolatban;

d)a szolidaritási vállalásalap kulcsfontosságú szállítási és logisztikai képességei azonosításának és előzetes elhelyezésének megkönnyítése az Unió e területen fennálló hiányosságainak pótlása érdekében, ha a 35. cikk szerinti szolidaritási vállalásalap működésbe lép;

e)a katonai szállításhoz szükséges szállítási és logisztikai képességek tagállamok általi közös beszerzésének elősegítése;

f)a 42. és 43. cikkel összhangban elvégzett katonai szállítási készültségi vizsgálatok és stressztesztek eredményeinek felülvizsgálata, és adott esetben ajánlások kiadása azok alapján;

g)tanácsadás a katonai mobilitási digitális információs rendszer műszaki előírásaival és moduljaival kapcsolatban, amennyiben azokat a 14. cikkel összhangban létrehozták, kellően figyelembe véve az alkalmazandó uniós vámjogszabályokat;

h)konzultáció a kettős felhasználású stratégiai infrastruktúráknak a 33. cikk (3) bekezdésében említett jegyzékéről.

(3)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport a Bizottság, az EKSZ – beleértve az Európai Unió Katonai Törzsét –, az Európai Védelmi Ügynökség és a tagállamok képviselőiből áll. Az egyes tagállamok képviselői képviselhetik a kormányuk álláspontját. Amennyiben a vámalakiságok szempontjából releváns, a tagállamok vámhatóságait és az Európai Unió vámhatóságát is fel kell kérni a részvételre. A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a csoport titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

(4)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport adott esetben – eljárási szabályzatával összhangban, valamint az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeinek kellő figyelembevételével – megfigyelőként meghívhatja az ülésekre Ukrajnát, Moldovát és az Európai Gazdasági Térség országait.

(5)A Bizottság biztosítja az átláthatóságot azáltal, hogy a Katonai Mobilitási Szállítási Csoport tagjai számára egyenlő hozzáférést biztosít az információkhoz.

(6)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport a Bizottság vagy valamely tagállam kérésére rendszeresen, illetve minden olyan esetben ülésezik, amikor a helyzet úgy kívánja. A Bizottság által tett javaslat alapján fogadja el saját eljárási szabályzatát.

(7)A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket, tanácsokat és ajánlásokat adhat ki. A Katonai Mobilitási Szállítási Csoport törekszik arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek a lehető legszélesebb körű támogatást élvezik.

42. cikk

Katonai szállítási készültségi vizsgálat

(1)A tagállamok évente egyszer katonai szállítási készültségi vizsgálat keretében felmérik a katonai szállítások végrehajtására való felkészültségüket. A katonai szállítási készültségi vizsgálat a következők mindegyikére vonatkozó információkra terjed ki:

a)milyen intézkedések születtek nemzeti szinten az EMERS végrehajtásának biztosítására;

b)milyen intézkedések születtek nemzeti szinten a katonai szállítással kapcsolatos összkormányzati megközelítés biztosítására;

c)meghozták-e a tervezett, határokon átnyúló katonai szállítási műveletekhez szükséges intézkedéseket és forgalmi intézkedéseket;

d)hoztak-e befogadó nemzeti támogatási intézkedéseket a tagállam területén tervezett, határokon átnyúló katonai szállítás fogadására;

e)az 5. és 6. cikkel összhangban nyújtottak-e be más tagállamokhoz katonai szállításra vonatkozó engedély iránti kérelmeket, és a megkeresett tagállamok megkapták-e azokat;

f)a 35. cikk szerinti szolidaritási vállalásalap működőképessége esetén benyújtottak-e a szolidaritási vállalásalapból nyújtott támogatás iránti kérelmeket.

(2)Az egyes tagállamok határokon átnyúló katonai szállításért felelős nemzeti koordinátora megosztja katonai szállítási készültségi vizsgálatának eredményeit a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporttal.

43. cikk

Stressztesztek

(1)A Bizottság a tagállamokkal és az érintett uniós szervekkel együttműködve stresszteszteket végezhet az Unió katonai szállítás megkönnyítésére való felkészültségének tesztelése és értékelése céljából. A tesztek célja:

a)az EMERS aktiválására való felkészülés;

b)az összkormányzati megközelítés hatékonyságának tesztelése e rendelet célkitűzéseinek végrehajtásával összefüggésben, beleértve az érintett szervek, hatóságok és érdekelt felek közötti koordináció és együttműködés tesztelését;

c)e rendelet rendelkezései végrehajtásának tesztelése egy adott földrajzi területen, például egy konkrét katonai mobilitási folyosón, egy tagállam harmadik országgal közös határ menti térségeiben vagy egy meghatározott ágazati területen, beleértve a vámügyeket is.

(2)A tagállamok felkérhetik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett stressztesztek elvégzésére.

(3)A Bizottság közli az e cikk alapján elvégzett stressztesztek eredményeit a részt vevő tagállamokkal és a Katonai Mobilitási Szállítási Csoporttal.

(4)A Bizottság valamely tagállam kérésére vagy bármely vonatkozó felkérés alapján stressztesztekben vagy gyakorlatokban is részt vehet azzal a céllal, hogy tesztelje és értékelje, mennyire van felkészülve az Unió a katonai szállítás megkönnyítésére.

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak az 5. és a 8. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [HATÁLYBALÉPÉS NAPJA]-án/-én kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. és 8. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)Az 5. és a 8. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az Európai Külügyi Szolgálat szintén felkérést kap arra, hogy nyújtson segítséget a bizottság számára.

(3)Az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, az (EU) 2024/2803 rendelet 2. cikkének 49. pontjában meghatározott hálózatmenedzser és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség felkérést kapnak arra, hogy megfigyelőként osszák meg véleményüket és szakértelmüket a bizottsággal.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. fejezet
Egyéb uniós jogi aktusok módosításai

46. cikk

Az (EU) 2016/796 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/796 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki: „d) az (EU) 202X/XXX rendeletben előírt uniós vasúti rendszer felkészültsége.”

2.A 2. cikk utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „E célok teljesítése során az Ügynökségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az Unió bővítésének folyamatát, az uniós tagállamok és harmadik országok közötti vasúti összeköttetések sajátos korlátait, valamint segítenie kell az uniós vasúti rendszer rezilienciájának és biztonsági reagálóképességének biztosítását.”

3.A 19. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki: „m) segíti a Bizottságot az (EU) 202X/XXX rendelet 37. cikke szerinti, a katonai szállítás keretében használható járművek azonosítására szolgáló katonai mobilitási műszaki előírások meghatározásában.”

4.A 20. cikk a következő albekezdéssel egészül ki: „Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 46. cikkének (1) bekezdésével összhangban európai járműszámot (EJSZ) ad ki.”

5.A 80. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki: „e) a járművek nyilvántartásba vétele az európai járműnyilvántartásban az (EU) 2016/797 irányelv 22. cikke szerint.”

47. cikk

Az (EU) 2016/797 irányelv módosításai

Az (EU) 2016/797 irányelv a következőképpen módosul:

1.A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(18) Azokban az esetekben, amikor az alkalmazási terület egy tagállamon belül egy vagy több hálózatra korlátozódik, a tagállamok megállapodhatnak az Ügynökséggel abban, hogy az (EU) 202X/XXXX rendelet 37. cikkében meghatározott, katonai szállításra használható vasúti járművek engedélyezésére vonatkozó hatáskörüket átruházzák az Ügynökségre. Az ilyen átruházás részleteiről az (EU) 2016/796 rendelet 76. cikke szerinti együttműködési megállapodásokban kell rögzíteni, és az Ügynökség az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikke alapján létrehozott egyablakos rendszeren keresztül megosztja a tagállamtól kapott hatásköröket.”

2.A 22. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ha a jármű alkalmazási területe egynél több tagállam területére terjed ki, a járművet az egyik érintett tagállamban vagy az Ügynökségnél kell nyilvántartásba venni.”

3.A 46. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amikor a járművet a 22. cikkel összhangban nyilvántartásba veszik, az illetékes hatósága európai járműszámot (a továbbiakban: EJSZ) rendel hozzá. Minden járművön fel kell tüntetni a hozzárendelt EJSZ-t.”

48. cikk

Az (EU) 2024/2803 rendelet módosításai

Az (EU) 2024/2803 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 9. cikk (1) bekezdése az első albekezdést követően a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az [első albekezdéstől] eltérve, a léginavigációs szolgáltatók 2030. december 31-ig igénybe vehetik más, nem tanúsított vagy az (EU) 2018/1139 rendelet 41. cikkével összhangban a képességeikről nyilatkozatot nem tevő szolgáltatók kommunikációs szolgáltatásait, feltéve, hogy ezek a szolgáltatók e rendelet hatálybalépése előtt kommunikációs szolgáltatásokat nyújtottak az Unióban.”

2.A 11. cikk (6) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„E bekezdéstől eltérve az a hírközlési szolgáltató, amely e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott ilyen szolgáltatásokat az Unióban, 2030. december 31-ig kiválasztható arra, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa az Unióban, még akkor is, ha nem felel meg az a) pontban meghatározott feltételnek.

E bekezdéstől eltérve az a hírközlési szolgáltató, amely e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott ilyen szolgáltatásokat az Unióban, 2033. december 31-ig kiválasztható arra, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtsa az Unióban, még akkor is, ha nem felel meg a b) és c) pontban meghatározott feltételeknek.”

49. cikk

Az (EU) 2018/1139 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1139 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„35. »szabályozói tesztkörnyezet«: egy tagállam vagy az Ügynökség által létrehozott ideiglenes és ellenőrzött keret, amely lehetővé teszi innovatív – többek között kettős felhasználású – termékek és szolgáltatások tervezését, fejlesztését, tesztelését és demonstrációját valós környezetben, előre meghatározott feltételek és határidők mellett, az innováció és a katonai mobilitás előmozdítása céljából, az illetékes hatóság felügyelete alatt.”

2.A 71. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok bármely, e rendelet hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy részére mentesítést adhatnak a III. fejezet rendelkezései alapján az adott személyre vonatkozó követelmények alól – az említett fejezetben meghatározott alapvető követelmények kivételével – vagy az említett fejezet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok alapján az adott személyre vonatkozó követelmények alól a következő körülmények fennállása esetén:

a)az e személyeket érintő, előre nem látható kényszerítő körülmények vagy e személyeknek az üzemben tartással kapcsolatos sürgős igényei esetén;

b)ha ezek a követelmények akadályozzák az innovatív technológiák, termékek, berendezések, rendszerek, alkotóelemek, működési koncepciók vagy üzleti modellek tanúsítását, használatát vagy üzemeltetését.

Az első albekezdésben említett mentességek akkor adhatók meg, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)az említett körülmények vagy szükségletek megfelelő kezelése nem lehetséges az alkalmazandó követelményekkel összhangban;

b)a biztonság, a környezet védelme és a vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés – szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása révén – biztosított;

c)a tagállam a lehetőségekhez mérten gondoskodott a mentesítés adásából eredő esetleges piactorzulások enyhítéséről; valamint

d)a mentesítés hatálya és időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, és alkalmazása megkülönböztetéstől mentes módon történik.

Ilyen esetben az érintett tagállamnak a 74. cikk alapján létrehozott adattár útján haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot az adott mentesítésről, annak időtartamáról és indokáról, valamint – adott esetben – a szükségessé vált és alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedésekről.”

3.A 74. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következő ponttal egészül ki:

„s) a tagállamok vagy az Ügynökség által a szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozóan a 86a. cikk szerint hozott határozatokról szóló értesítések és a kapcsolódó közös jelentés.”

4.A 75. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„k) együttműködik a nemzeti katonai hatóságokkal, az érintett uniós és nemzetközi szervekkel a kettős felhasználású légi fuvarozási megoldások lehetővé tétele, valamint a polgári légi közlekedésbe való biztonságos integrálása érdekében.”

5.A szöveg a következő új 86a. cikkel egészül ki:

                                                               „86a. cikk

                                                        Szabályozói tesztkörnyezetek

(1) Egy tagállam vagy az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy egy szervezet kérésére szabályozói tesztkörnyezetet hozhat léte azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a következő célkitűzések megvalósításához:

a)az innováció és a versenyképesség előmozdítása a légi közlekedési ágazatban;

b)az innovációk időben történő és biztonságos bevezetésének lehetővé tétele az uniós légi közlekedési piacon;

c)a jogbiztonság javítása és az e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak, valamint adott esetben az egyéb alkalmazandó uniós és nemzeti jognak való megfelelés megkönnyítése; a szabályozó hatóságok általi, tényeken alapuló tanulás és a teljesítményalapú követelmények kidolgozásának támogatása.

(2) Szabályozói tesztkörnyezet akkor hozható létre, ha teljesülnek a következő kritériumok:

a)a tesztelendő technológiák, termékek, berendezések, rendszerek, alkotóelemek, működési koncepciók vagy üzleti modellek valódi innovációt képviselnek, és várhatóan fogyasztói vagy szélesebb körű társadalmi előnyökkel járnak;

b)az innováció kellően kiforrott ahhoz, hogy valós, ellenőrzött környezetben tesztelhető legyen, és azonosították a vonatkozó jogszabályi akadályokat vagy hiányosságokat;

c)garantált a biztonság és a környezet védelme, valamint a vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés – szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása révén – megvalósul.

(3) A szabályozói tesztkörnyezet vonatkozásában egyértelműen meg kell határozni a következőket:

a)célkitűzések;

b)alkalmazási kör és időtartam, amelyeknek a javasolt célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk;

c)irányítási struktúra, beleértve valamennyi részt vevő hatóság és szervezet szerepét és felelősségi körét, amelynek:

i.    magában kell foglalnia a tesztkörnyezet felügyeletéért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság kijelölését;

ii.    biztosítania kell, hogy a tesztkörnyezet létrehozásába és végrehajtásába a tesztkörnyezet célkitűzései és alkalmazási köre által érintett valamennyi tagállamot és hatóságot megfelelően bevonják;

iii.    biztosítania kell az Ügynökség bevonását különösen a biztonsági elemzés és a várható szabályozói tanulási eredmények kidolgozásába;

d)nyomonkövetési és értékelési kritériumok;

e)átlátható és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok és elfogadhatósági eljárások;

f)beszámolási kötelezettségek, amelyek támogatják a tevékenységek megfelelő nyomon követését.

(4) A tesztkörnyezetben való részvételre pályázó szervezetnek igazolnia kell, hogy a tesztelendő technológiák, termékek, berendezések, rendszerek, alkotóelemek, működési koncepciók vagy üzleti modellek megfelelnek a (2) bekezdésben foglalt kritériumoknak. Ennek érdekében a szervezet köteles:

a)meghatározni az innovatív projekt vagy megoldás célkitűzéseit;

b)azonosítani a kezelendő konkrét szabályozási akadályokat vagy hiányosságokat;

c)biztonsági elemzést kidolgozni, amelyben felvázolja a biztonság és a környezetvédelem megfelelő szintjének, valamint – amennyire lehetséges – az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtandó kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(5) Egy szervezet kérelmének vagy pályázatának kézhezvételét követően a tagállam vagy az Ügynökség értékeli, hogy a javasolt kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek és elégségesek-e a megfelelő biztonsági szint garantálásához, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt további intézkedésekre. Meghatározza továbbá a szabályozói tanulás tesztkörnyezettől várható eredményeit.

(6) A szabályozói tesztkörnyezetet létrehozó tagállam haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és az Ügynökséget a tesztkörnyezet létrehozásáról. Az értesítésnek a (3) bekezdésben említett valamennyi elemet tartalmaznia kell.

(7) A szabályozói tesztkörnyezet létrehozása nem érinti a tesztkörnyezetet felügyelő illetékes hatóságok felügyeleti vagy korrekciós hatásköreit. Az illetékes nemzeti hatóságok és az Ügynökség hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy felfüggesszék vagy megszüntessék a tesztelési folyamatot vagy a tesztkörnyezetben való részvételt, ha nincs lehetőség hatékony kockázatcsökkentésre. Az erre vonatkozó határozatokról a 74. cikk alapján létrehozott adattáron keresztül tájékoztatják az Ügynökséget és a tagállamokat.

(8) A szabályozói tesztkörnyezet lezárását követően a szervezet és az érintett tagállam vagy az Ügynökség közös jelentést készít. A jelentésnek részletesen ismertetnie kell az elvégzett tevékenységeket, az elért eredményeket és a szabályozói tanulás eredményeit. A szervezetek ezt a jelentést felhasználhatják az e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelés igazolásának alátámasztására. A jelentést az Ügynökség rögzíti a 74. cikk alapján létrehozott adattárban.

(9) A tagállamok és az Ügynökség összehangolják a szabályozói tesztkörnyezettel kapcsolatos tevékenységeiket, és megosztják egymással a bevált gyakorlatokat.

(10) A szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő szervezetek az alkalmazandó uniós és nemzeti jog értelmében továbbra is felelősséggel tartoznak a tesztkörnyezetben végzett kísérlettel harmadik feleknek okozott károkért. Feltéve azonban, hogy a szervezet megfelel a tesztkörnyezeti tervnek és feltételeknek, valamint jóhiszeműen követi a tagállam vagy az Ügynökség által nyújtott iránymutatást, nem szabható ki közigazgatási bírság, és nem hozható intézkedés a kiadott meglévő tanúsítványokkal szemben az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok megsértése miatt.

(11) E cikk végrehajtásának támogatása érdekében az Ügynökség a 115. cikkel összhangban iránymutatást fogad el a szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására és működésére vonatkozóan. Az iránymutatásnak legalább a következő kérdésekre vonatkozó közös elveket és eljárásokat kell tartalmaznia:

a)a szabályozói tesztkörnyezetben való részvételre való jogosultság és a kiválasztási szempontok;

b)a szabályozói tesztkörnyezetekbe való jelentkezés, az azokban való részvétel, azok nyomon követése, az azokból való kilépés és azok megszüntetése, beleértve a tesztkörnyezetre vonatkozó tervet és a közös jelentést is;

c)a résztvevőkre vonatkozó feltételek.”

6.A 126. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

„d) a 86a. cikkben említett szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása, működtetése és felügyelete.”

VII. fejezet
Záró rendelkezések

50. cikk

A kapott információk védelmére vonatkozó bizalmas kezelési és biztonsági szabályok

(1)Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)A Bizottság és a tagállamok az uniós joggal és a vonatkozó nemzeti joggal összhangban biztosítják az e rendelet alkalmazása közben megszerzett és létrejött kereskedelmi és üzleti titkok, valamint más érzékeny és bizalmas információk megfelelő védelmét.

(3)A Bizottság nem oszthat meg az e rendelet értelmében szerzett semmilyen információt oly módon, amely lehetővé teheti valamely konkrét gazdasági szereplő azonosítását, amennyiben az információ megosztása az adott gazdasági szereplő számára potenciális kereskedelmi kárt okozna, vagy a jó hírnév potenciális megsértését vagy kereskedelmi titkok nyilvánosságra hozatalát eredményezné.

(4)A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy megosztott minősített adatokat – azok kibocsátójának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül – ne minősítsék vissza, vagy a minősítésüket ne oldják fel.

51. cikk

A személyes adatok védelme

(1)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a különösen az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv szerinti személyesadat-kezelésükkel kapcsolatos kötelezettségeit, vagy a Bizottságnak és adott esetben más uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a különösen az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti, feladataik ellátása során történő személyesadat-kezelésükkel kapcsolatos kötelezettségeit.

(2)A tagállamok, a Bizottság és adott esetben más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek akkor kezelhetnek személyes adatokat, ha ez az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, vagy ha az közhatalmi jogosítványok gyakorlásához vagy az e rendeletben rájuk ruházott közérdekű feladatok ellátásához szükséges.

52. cikk

Értékelés

A Bizottság [három évvel e rendelet hatálybalépését követő nap]-ig értékeli e rendelet alkalmazását, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelő jelentésnek a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott konzultációkra kell épülnie.

53. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS – ÜGYNÖKSÉGEK

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

Az európai adatstratégiának való megfelelés

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok) 

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

d)A katonai szállítás megszervezésének fokozott képessége békeidőben, a jelenleginél sokkal gyorsabban és sokkal kevesebb adminisztratív teher mellett.

e)Katonai mobilitási célból szerződtetett fuvarozók rendelkezésre állása: elegendő, speciális szállítóeszköz rendelkezésre állása a szállítások elvégzéséhez; képesség ezek használatára Európa-szerte veszélyhelyzetek esetén, az adminisztratív terhek csökkentése.

f)Üzemeltetők és pályahálózat-működtetők: felkészülés rendkívüli műveleti körülményekre és nagyszabású katonai mozgásokra (reziliencia és biztonság).

g)A kettős felhasználású stratégiai infrastruktúra rezilienciájának és védelmének fokozása.

h) Jobb koordináció a tagállamok között egy megfelelő Katonai Mobilitási Szállítási Csoport létrehozása révén, amely képes felügyelni e rendelet végrehajtását.

i)A katonai mobilitási képességek (szállító- és logisztikai eszközök) rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása a tagállamok közötti összevonás és megosztás révén.

j)Észszerűsített járműengedélyezési kérelmek, például a vasúti járművek katonai célú átalakítása vagy utólagos átalakítása esetén.

k)Követelmények – a katonai szükségleteket átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) formájában kell meghatározni.

l)A közúti szállításhoz hasonlóan nemzeti követelmények meghatározása és a követelmények harmonizálása a kivételes, túlsúlyos/túlméretes szállításra vonatkozóan, a katonai mozgásokra vonatkozó engedélyek és forgalmi intézkedések esetében 24 órás (jelenleg akár 80 napos) átfutási idő teljesítésével (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

m)Azonosítás – az alkalmas útvonalak azonosítása és digitalizálása a vasúti infrastruktúra-nyilvántartás felhasználásával a kivételes szállítási igények kiszámíthatóbbá tételére (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

n)Együttműködés a kereskedelmi irányultságú érdekelt felekkel a meglévő flottán belüli azon járművek azonosítása terén, amelyek katonai célokra is felhasználhatók.

o)Egyéb – Együttműködés a kereskedelmi irányultságú érdekelt felekkel a meglévő flottán belüli azon járművek azonosítása terén, amelyek katonai célokra is felhasználhatók (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

p)Egyéb – járműengedélyek a kereskedelmileg életképes működési területükön kívüli katonai szállításban használható, azonosított meglévő járművek felhasználási területének kiterjesztésére (díjakból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

q) Nyilvántartás – a folyamatok felgyorsítása érdekében az ERA-nak a tagállamokhoz hasonlóan nyilvántartásba kell vennie a járműveket, ez teljesen új feladat, amely a műszaki ismereteken felül magánjogi ismereteket igényel (teljesítése kulcsfontosságú a katonai mozgásokhoz kapcsolódó járműengedélyek időhatékonyságához, de hosszabb távon valamennyi engedélyezés szempontjából előnyös) (díjakból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

r)Harmonizáció – a vonatok korlátozott és rugalmas vezérlési, irányítási és jelzési módjának harmonizálása (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

s)Fejlesztés – az ERA-nyilvántartások változásainak kidolgozása és végrehajtása annak érdekében, hogy összekapcsolják a járművek EVR-ben történő nyilvántartásba vételének kezelését az engedélyezési eljárással és esetleg az ERA általi nyilvántartásba vételhez kapcsolódó egyablakos ügyintézési rendszerrel (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

t)Olyan fórumok szervezése és levezetése, amelyek a műszaki kérdések megoldása érdekében vasúti szakértőket és katonai szakértőket tömörítenek (JNS besorolású katonai állomány) (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

u)Olyan fórumok szervezése és levezetése, amelyek a műszaki kérdések megoldása érdekében vasúti szakértőket és katonai szakértőket tömörítenek (JNS besorolású katonai állomány) (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

v)A meglévő katonai szabványok felülvizsgálata és harmonizálása.

w)Felülvizsgálat – a meglévő katonai szabványok felülvizsgálata és harmonizálása (támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékek).

x)Adaptáció – az érintett ÁME-k, KBM-ek, a járműengedélyezésre vonatkozó gyakorlati intézkedések és a további érintett dokumentumok adaptációja.

y)

z)A pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó szabályok kidolgozásának felgyorsítása az ilyen rendszerek kettős felhasználását támogató tanúsított kategóriában. A tanúsított kategóriába tartozó, pilóta nélküli légijármű-rendszerekkel végzett polgári műveletekre vonatkozó szabályok kidolgozásához való hozzájárulás felgyorsítja a kettős felhasználású pilóta nélküli légijármű-rendszerek európai fejlesztését és az európai légtérbe való integrálását. Prioritásként kell kezelni, hogy az EASA a katonai hatóságokkal együttműködve rendeletet dolgozzon ki a tanúsított kategóriájú drónokról.

aa)Az új katonai mobilitási képességek megvalósításának felgyorsítása az innovatív kettős felhasználású drónok, a pilótával rendelkező légi járművek és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek elhárítására szolgáló rendszerek (C-UAS) tesztelésének és demonstrációjának megkönnyítése révén, a polgári-katonai tesztközpontok hálózatának létrehozása és a szabályozói tesztkörnyezetek harmonizált kerete révén.

bb)A pilóta nélküli légijármű-rendszerek elhárítására szolgáló rendszerekre vonatkozó harmonizált műszaki szabályok és iránymutatások az infrastruktúra rezilienciájának megerősítése és a repülésbiztonságra gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében.

cc)Harmonizált műszaki szabályok és iránymutatások a légi katonai mobilitás és a polgári légi közlekedéssel való kölcsönös átjárhatóság megkönnyítése érdekében, biztosítva ugyanakkor a megfelelő biztonsági szintet i. a katonai légi járművek üzemeltetése vagy a kettős felhasználású repülőtereken a berendezések használata, ii. a szolidaritási vállalásalapba tartozó kettős felhasználású szállító légi járművek, iii. a műszaki szabványok EU-NATO általi közös használata (különösen a mesterséges intelligencián alapuló funkciókkal rendelkező drónok esetében), iv. a drónok MI-alapú funkcióinak megbízhatósági értékelésére szolgáló módszertan, valamint v. a légi forgalom integrációja az alacsony magasságú légtérbe és az U-space-be.

dd)Olyan javasolt módosítások kidolgozása, amelyek célja az alapvető kommunikációs, navigációs és felügyeleti infrastruktúra és az e rendszerek által használt spektrum védelmének felvétele a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2557 irányelv és az alapvető szolgáltatások jegyzékének létrehozásáról szóló (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján védendő alapvető szolgáltatások jegyzékébe.

ee)Iránymutatás kidolgozása a rádiófrekvenciás interferenciák fokozott nyomon követéséhez, valamint a helyi spektrummal és a bűnüldöző hatóságokkal való fokozott koordinációhoz a CNS-infrastruktúra zavarásának megelőzése és az arra való reagálás érdekében.

ff)

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés, 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 62 , 

 meglévő intézkedés meghosszabbítása, 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig,

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

  határozatlan időtartam

–Végrehajtás 2027-től ÉÉÉÉ-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül.

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

  Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap,

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

– közjogi szervek,

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek,

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A 2027 utáni összegek indikatív jellegűek, és nem befolyásolják a következő többéves pénzügyi keretről folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét.

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az ügynökségnek nyújtott előirányzatokat / uniós költségvetési hozzájárulást a következő program / költségvetési sor keretének az alább feltüntetett év(ek)ben végrehajtott csökkentésével kell ellensúlyozni: program: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága / költségvetési sor: 02.0301 / a következő év(ek)ben: 2027. A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül az ügynökség számára 2028-tól kezdődően elkülönített előirányzatokat az ügynökség támogatásaként az e kezdeményezéshez kapcsolódó egyik program keretösszegének csökkentése fogja ellensúlyozni a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezetén belül.

Az ügynökségnek nyújtott előirányzatokat / uniós költségvetési hozzájárulást a következő program / költségvetési sor keretének az alább feltüntetett év(ek)ben végrehajtott csökkentésével kell ellensúlyozni: program: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ága / költségvetési sor: 02.0301 / a következő év(ek)ben: 2027. A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül az ügynökség számára 2028-tól kezdődően elkülönített előirányzatokat az ügynökség támogatásaként az e kezdeményezéshez kapcsolódó egyik program keretösszegének csökkentése fogja ellensúlyozni a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezetén belül.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az EDIP előirányzatait a jövőbeli szolidaritási vállalásalap kezelésére szolgáló informatikai eszköz finanszírozására fogják felhasználni.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. A 2027 utáni összegek indikatív jellegűek, és nem befolyásolják a következő többéves pénzügyi keretről folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét.

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése 

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén,

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé,

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.8.    Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél 

Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben)

Az uniós vasúti rendszer műszaki harmonizációjával kapcsolatos alapvető feladata keretében, valamint az infrastruktúra kettős felhasználása szempontjából az ERA előzetes feladatokat vállalt a katonai mobilitás területén. Ennek érdekében az ERA belsőleg teljes munkaidős egyenértékeket csoportosított át más szervezetek és uniós ügynökségek (például a NATO és az EDA) támogatására, valamint arra, hogy előzetes támogatást nyújtson a beszállítóknak a katonai kísérőkocsik gyártásához. Emellett a járműengedély iránti kérelmek példátlanul megszaporodtak, és hatványozottan megnövekedett munkaterhelése miatta az ERA nem tud további teljes munkaidős egyenértékeket átcsoportosítani az e javaslat alapján telepített feladatokra.

Az e javaslat értelmében az Ügynökségre ruházott további feladatok közé tartozik többek között a katonai szükségletek azonosítása és átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) formájában történő meghatározása, a nemzeti követelmények harmonizálása a túlméretezett katonai termékek szállítására vonatkozó engedélyezés felgyorsítása érdekében, valamint a katonai célú járműengedélyek kiterjesztése a kereskedelmi területeken túlra, ezek finanszírozása a pedig változó: támogatásból vagy díjakból történik. Emellett a járműengedélyek hatékonyságának növelése érdekében a tagállamokéhoz hasonló járműnyilvántartást kell létrehozni, amelyhez műszaki és jogi szakértelemre egyaránt szükség van. Egy másik feladat az ellenőrzési, vezetési és jelzési szabványok, valamint a meglévő katonai szabványok harmonizálása, ami elengedhetetlen a támogatásokból finanszírozott reziliens és következetes műveletek biztosításához.

A rábízott további feladatok elvégzéséhez az ERA-nak 6, támogatásból finanszírozott teljes munkaidős egyenértékre (TA AD besorolási fokozat), valamint 6, díjakból és illetékekből finanszírozott teljes munkaidős egyenértékre (3 CA FG IV és 3 TA AD besorolási fokozat) lesz szüksége.

Az 1.3.3. pontban felsorolt feladatok és célkitűzések jelenleg nem képezik az EASA megbízatásának részét, amely a polgári területre összpontosít. E célkitűzések megvalósításához további forrásokra van szükség, amelyek a becslések szerint 6 teljes munkaidős egyenértéket tesznek ki. A kapcsolódó tevékenységek egy részének finanszírozása díjakból és illetékekből történik (összesen 3 teljes munkaidős egyenérték). Az egyéb célkitűzések és feladatok tisztán szabályozási jellegűek. Céljuk, hogy idővel új szabályokat állapítsanak meg és tartsanak fenn, amelyek kiegészítik a jelenlegi uniós szabályozási keretet, és lehetővé teszik a harmonizált, zökkenőmentes és biztonságos kettős felhasználású légi üzemeltetést. Nem finanszírozhatók díjakból és illetékekből, ezért további támogatást igényelnek (3 teljes munkaidős egyenérték).

Ezeket az igényeket a speciális szakértelemmel rendelkező erőforrások hiánya és az igény jellege miatt nem lehet belső átcsoportosítással kielégíteni. A belső átcsoportosítás, illetve annak kockázata miatt, hogy az EASA esetleg nem rendelkezik a javasolt tevékenységekhez szükséges erőforrások teljes allokációjához elengedhetetlen szakértelemmel, az erőforrások belső átcsoportosítása nem lehetséges az alaprendelet által az EASA-hoz rendelt, folyamatban lévő tevékenységek veszélyeztetése nélkül.