Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52025PC0657

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról

COM/2025/657 final

Brüsszel, 2025.10.31.

COM(2025) 657 final

2025/0334(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás 1 (a továbbiakban: a megállapodás) összekapcsolja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az egyik rendszerben kibocsátott kibocsátási egységekkel a másik rendszerben kereskedjenek, és ott a megfelelés teljesítésére használják fel őket. A megállapodás 2020. január 1-jén lépett hatályba.

2.2.Vegyes bizottság

A megállapodás 12. cikke által létrehozott vegyes bizottság hatáskörébe tartozik a megállapodás igazgatása és végrehajtásának biztosítása. A vegyes bizottság határozhat új mellékletek elfogadásáról vagy a megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról.

A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a vegyes bizottság határozhat új melléklet elfogadásáról vagy a megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról.

2.3.A vegyes bizottság tervezett jogi aktusa

A vegyes bizottság 2025-ben tartandó nyolcadik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 2 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében határozatot kell elfogadnia a megállapodás I. mellékletének módosításairól (a továbbiakban: tervezett jogi aktus).

A tervezett jogi aktus célja az, hogy az I. mellékletben megállapított alapvető kritériumokat hozzáigazítsa mind az Európai Unió, mind a Svájci Államszövetség aktualizált jogszabályaihoz.

A megállapodás 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus kötelező lesz a felekre nézve. Továbbá a megállapodás 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok a hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a felekre nézve.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A Tanácsnak a Bizottság e javaslatán alapuló határozata meghatározza az Európai Uniónak a vegyes bizottság azon határozatára vonatkozó álláspontját, amelyet a megállapodás I. mellékletének módosításáról kell meghoznia.

Mivel mind az Európai Unió, mind Svájc szabályozási környezetében változások következtek be a vegyes bizottság 1/2023 számú határozatában 3 foglalt legutóbbi módosítások óta, szükségessé vált a megállapodás I. mellékletének módosítása. Az Európai Parlament és a Tanács módosításokat fogadott el 4 a 2003/87/EK irányelvre 5 vonatkozóan, hogy meghatározásra kerüljön az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer megfelelő hozzájárulása az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 6 meghatározott, 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési célhoz. A megállapodás I. mellékletének tükröznie kell az említett módosításokat az összekapcsolt rendszerek kompatibilitásának és piaci integritásának fenntartása érdekében, valamint hogy elkerülhető legyen a közöttük fennálló verseny torzulása és az összekapcsolt rendszerekből származó kibocsátásáthelyezés.

Az I. melléklet A. részében (helyhez kötött létesítmények) a 2003/87/EK irányelv 7 felülvizsgált változatának elfogadását követően az alapvető kritériumoknak való megfelelést igazolni hivatott, az EU-ra vonatkozó oszlop szövegének releváns módosításai főként a releváns jogi szövegek uniós hatálybalépésével kapcsolatos szerkesztési kiigazításokra (a 2., 3., 6., 10., 11., 12. és 13. alapvető kritérium módosításai), valamint a jogi hivatkozások aktualizálására (az 5. és 10. alapvető kritérium módosításai) vonatkoznak. Csak a 4. kritérium szövege módosult annak érdekében, hogy a 2003/87/EK irányelv 8 felülvizsgálatának eredménye az EU-ra és a Svájcra vonatkozó oszlopban egyaránt megjelenítésre kerüljön. Az I. melléklet A. részében a Svájcra vonatkozó oszlopot érintő minden egyéb módosítás a releváns jogi szövegek hatálybalépéséhez kapcsolódó szerkesztési kiigazítás.

Ami az I. melléklet B. részét (légijármű-üzemeltetők) illeti, ahhoz, hogy az EU-ra vonatkozó oszlopban szereplő szöveg megfeleljen az alapvető kritériumoknak, módosításokat kell bevezetni a releváns jogi rendelkezések hatálybalépésének tekintetében (12. és 14. kritérium), valamint naprakésszé kell tenni a jogszabályi hivatkozásokat (2., 4., 5. és 7. kritérium). Ezenkívül az EU-ra vonatkozó oszlopban kiigazításra került a 4., 11. és 12. kritérium szövege, annak érdekében, hogy megfelelően tükrözzék a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálatának 9 eredményét. Ugyanezen okból módosult a 8. alapvető kritérium címe, és ennek megfelelően kiigazításra került az EU-ra vonatkozó oszlopban szereplő szöveg. Ugyanez vonatkozik a 6. kritériumra is, amelyben összevonták az EU-ra és a Svájcra vonatkozó oszlopokat, és közös szöveget vezettek be.

A B. részben a Svájcra vonatkozó oszlopban a releváns svájci jogszabályok hatálybalépésével kapcsolatos szerkesztési változtatások váltak szükségessé a 2., 5., 13., 14. és 15. alapvető kritérium tekintetében. Ugyanez vonatkozik a 4., 8. és 12. kritériumra is, amelyek a jogszabályi hivatkozás aktualizálását tartalmazzák a felső sorban. Továbbá az EU-ra vonatkozó oszlophoz hasonlóan a Svájcra vonatkozó oszlop 4., 7. és 11. kritériumának szövege is kiigazításra került, hogy tükrözze az EU-ra vonatkozó oszlop megközelítését.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Alapelvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A vegyes bizottság a megállapodás 12. cikke szerint jött létre.

A vegyes bizottság által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A megállapodás 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Alapelvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a környezettel kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel a vegyes bizottság jogi aktusa módosítani fogja a megállapodás I. mellékletét, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2025/0334 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az Unió az (EU) 2018/219 tanácsi határozattal 10 kötötte meg, és az 2020. január 1-jén lépett hatályba.

(2)A megállapodás 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a vegyes bizottság határozatokat hozhat, amelyek hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a felekre nézve.

(3)A megállapodás 13. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottság módosíthatja a megállapodás mellékleteit.

(4)A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 11 az (EU) 2023/958 12 és az (EU) 2023/959 13 irányelv révén történő felülvizsgálatát követően helyénvaló helyreállítani az összhangot az Európai Unió és a Svájci Államszövetség kibocsátáskereskedelmi rendszereire alkalmazandó jogi rendelkezésekkel.

(5)A vegyes bizottság a nyolcadik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében határozatot tervez elfogadni a megállapodás I. mellékletének módosításáról. A határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(6)Ezért helyénvaló meghatározni a vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot.

(7)A két összekapcsolt rendszer kompatibilitásának és piaci integritásának fenntartása, valamint a versenytorzulás és a kibocsátásáthelyezés elkerülése érdekében az Unió álláspontjának a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vegyes bizottság nyolcadik ülésén vagy azt megelőzően a vegyes bizottság eljárási szabályzata 8. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli eljárás keretében a megállapodás I. mellékletét érintő módosítás tekintetében az Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt határozattervezeten alapul.

Az Uniót a vegyes bizottságban képviselő személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak a határozattervezetet érintő kisebb módosításokat.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(2)    Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság 2019. január 25-i 1/2019 határozata eljárási szabályzatának elfogadásáról, amely a https://ec.europa.eu/clima/system/files/2021-07/20191201_jc_dec_rop_en.pdf címen, illetve a 2018. szeptember 18-i (EU) 2018/1279 tanácsi határozatban (HL L 239., 2018.9.24., 8. o.) érhető el.
(3)    HL L 2024/301, 2024.1.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/301/oj .
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o.).
(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
(8)    Lásd a 4. lábjegyzetet.
(9)    Uo.
(10)    A Tanács (EU) 2018/219 határozata (2018. január 23.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 43., 2018.2.16., 1. o.).
(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.), és
(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o.).
(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 130. o.).
Top

Brüsszel, 2025.10.31.

COM(2025) 657 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió által az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás I. mellékletének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról


MELLÉKLET

TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTTI, AZ UNIÓS ÉS A SVÁJCI KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2025 SZÁMÚ HATÁROZATA

(...)

a megállapodás I. mellékletének módosításáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásra 1 (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)A vegyes bizottság 2019. december 5-i 2/2019 határozatának elfogadása eleget tett a megállapodásban az összekapcsolásra vonatkozóan meghatározott feltételeknek, és lehetővé tette, hogy a megállapodás 2020. január 1-jén hatályba lépjen.

(2)A megállapodás 13. cikke (2) bekezdésének értelmében a vegyes bizottság módosíthatja a megállapodás mellékleteit.

(3)A megállapodás 10. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás nem érinti a Felek azon jogát, hogy az e megállapodás szempontjából releváns jogszabályokat módosítsanak vagy fogadjanak el, ideértve a szigorúbb védintézkedések elfogadásához való jogot is.

(4)Az (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 és az (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 módosította a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 4 azzal a céllal, hogy az Európai Tanács 2020. decemberi megállapodásának megfelelően hozzáigazítsa az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hozzájárulását az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentéséhez.

(5)A vegyes bizottság a 2024. december 4-i hetedik ülésén megállapodott arról, hogy a megállapodás I. mellékletének a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálatából eredő módosításait a megállapodás I. mellékletének egyetlen, 2025-ben esedékes aktualizálásával kell bevezetni.

(6)A megállapodás 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban ezért a két kibocsátáskereskedelmi rendszer kompatibilitásának fenntartása, a piac integritásának biztosítása és a verseny torzulásának kizárása érdekében helyénvaló tükrözni a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálatából eredő, a megállapodás I. mellékletében meghatározott alapvető kritériumokra vonatkozó változtatásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodás I. melléklete A. és B. részének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

a vegyes bizottság részéről

titkár az Európai Unió részéről

az elnök

titkár Svájc részéről



MELLÉKLET

„A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok

Alapvető kritériumok

Az EU ETS-ben

A svájci ETS-ben

1.

Kötelező részvétel az ETS-ben

Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátó létesítmények számára

Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és ÜHG-kat kibocsátó létesítmények számára

2.

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre:

   a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

– a szén-dioxid-rendelet 40. cikke (1) bekezdésének, valamint 6. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

3.

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott ÜHG-kra:

   a 2003/87/EK irányelv II. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

   a szén-dioxid-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének

2025. január 1-jén hatályos változata.

4.

Az ETS keretében olyan felső határértéket kell meghatározni, amely legalább olyan szigorú, mint a következő jogi aktusokban meghatározott:

   a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének

2025. január 1-jén hatályos változata.

Az évi lineáris csökkentési tényező 2024-től 2027-ig 4,3 %, 2028-tól pedig 4,4 %. A 2003/87/EK irányelv 2025. január 1-jén hatályos változatával összhangban valamennyi ágazatra alkalmazandó.

-a szén-dioxid-törvény 18. cikke (1) és (2) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 45. cikke (1) bekezdésének, valamint 8. melléklete 1. pontjának

2025. január 1-jén hatályos változata.

A lineáris csökkentési tényező 2025-ben 6,4 %, hogy a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan a felső határérték csökkenése azonos mértékű legyen az EU ETS lineáris csökkentési tényezője által meghatározott szinttel. A lineáris csökkentési tényező 2026-tól kezdődően évi 4,3 %, 2028-tól kezdődően pedig évi 4,4 %. Az irányelv a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra alkalmazandó.

5.

Piaci stabilitási mechanizmus

2015-ben az EU bevezette a piaci stabilizációs tartalékot ((EU) 2015/1814 határozat), amelynek működését az (EU) 2018/410 irányelv és az (EU) 2023/959 irányelv megerősítette.

Az uniós jogszabályok értelmében 2017-től kezdődően a Bizottságnak minden év május 15-éig közzé kell tennie a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát (TNAC). Ez a számadat határozza meg, hogy az árverésre szánt kibocsátási egységek egy részét a tartalékba kell-e helyezni vagy a tartalékból fel kell-e szabadítani.

-a szén-dioxid-törvény 19. cikkének (6) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 48. cikke (1bis) és (5) bekezdésének, valamint 8. melléklete 2. pontjának

2025. január 1-jén hatályos változata.

A svájci jogszabályok az árverésre kerülő mennyiség csökkenését írják elő, a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának függvényében. Ezenkívül az árverésre nem kerülő kibocsátási egységeket a kereskedelmi időszak végén törlik. 

6.

Az ETS piacfelügyeleti szintjének legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

   a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (MiFID II. irányelv),

   a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (MiFIR-rendelet),

   a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a piaci visszaélésekről szóló rendelet),

   a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló, 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a piaci visszaélésekről szóló irányelv),

   a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (pénzmosási irányelv)

2025. január 1-jén hatályos változata.

   a svájci pénzügyi felügyeleti hatóságról szóló, 2007. június 22-i szövetségi törvénynek,

   a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló, 2015. június 19-i szövetségi törvénynek,

   a pénzügyi intézményekről szóló, 2018. június 15-i szövetségi törvénynek,

   a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 1997. október 10-i szövetségi törvénynek

2025. január 1-jén hatályos változata.

A svájci pénzügyi piaci szabályozás nem határozza meg a kibocsátási egységek jogi jellegét. A kibocsátási egységek nem minősülnek például értékpapírnak a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényben, ezért nem lehet kereskedni velük a szabályozott kereskedési helyszíneken. Mivel a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak, a svájci értékpapír-szabályozás nem vonatkozik a tőzsdén kívül, másodlagos piacokon forgalmazott kibocsátási egységekre.

A pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény értelmében a származtatott ügyletek értékpapírnak minősülnek. Ide tartoznak azok a származtatott termékek is, amelyeknek kibocsátási egységek az alaptermékei. A nem pénzügyi szerződő felek és a pénzügyi szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

7.

A piaci felügyelettel kapcsolatos együttműködés

A felek megfelelő együttműködési megállapodásokat kötnek a piaci felügyelettel kapcsolatban. Ezek az együttműködési megállapodások az információcserére és a saját piacfelügyeleti rendszerükből eredő kötelezettségek érvényesítésére vonatkoznak. A felek tájékoztatják a vegyes bizottságot minden ilyen megállapodásról.

8.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottaknak:

Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

9.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

10.

Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy érvényteleníteni kell. Ennek érdekében az ETS-nek meg kell felelnie legalább a következőkben foglalt feltételeknek:

   a 2003/87/EK irányelv 10., 10a., 10b. és 10c. cikkének,

   a 2021. január 1-jétől 2025 decemberéig alkalmazandó, a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgált referenciaértékek meghatározásáról szóló, 2021. március 12-i (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletnek,

   az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

   az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. január 30-i (EU) 2024/873 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek,

   a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok 2021–2030-as időszakra történő meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 15-i (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatnak,

   az EU ETS 2021 és 2025, vagy 2026 és 2030 közötti ágazatközi korrekciós tényezőjének,

– a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2019/1842 végrehajtási rendelet módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2025. április 16-i (EU) 2025/772 bizottsági végrehajtási rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

-a szén-dioxid-törvény 18. cikke (3) bekezdésének és 19. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 45. cikkének (2)–(6) bekezdésének és

46., 46a., 46b. és 48. cikkének, valamint 9. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

A 2021 és 2025 közötti időszakban az ingyenes kiosztások nem haladják meg az EU ETS-ben részt vevő létesítményeknek kiosztott ingyenes kibocsátási egységek szintjét.

11.

Az ETS-nek büntetéseket kell előírnia a következő jogi aktusokban meghatározottakkal megegyező körülmények és nagyságrendek esetére:

   a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének

2025. január 1-jén hatályos változata.

-a szén-dioxid-törvény 21. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 56. cikkének

2025. január 1-jén hatályos változata.

12.

Az ETS-ben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:

   a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének,

   az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

-a szén-dioxid-törvény 20. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 50–53. cikkének, valamint 16. melléklete 1. pontjának és 17. melléklete 1. pontjának

2025. január 1-jén hatályos változata.

13.

Az ETS-ben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:

   a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének,

   a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

   a szén-dioxid-rendelet 51–54. cikkének

2025. január 1-jén hatályos változata.

B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok

Alapvető kritériumok

Az EU esetében

Svájc esetében

1.

Kötelező részvétel az ETS-ben.

Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően.

Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően.

2.

A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok, valamint a repüléseknek tulajdonított kibocsátások lefedettsége az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint:

   az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelvnek,

– a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatnak,

– a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek,

– a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló. 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

2020. január 1-jétől az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekről a Svájc területén található repülőterekre közlekedő légi járatok az EU ETS hatálya alá tartoznak.

A Svájc és az Egyesült Királyság területén található repülőterekről az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében kikerülnek az EU ETS hatálya alól.

1.    A lefedettség alkalmazási köre

A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT területén található repülőterekről indulók kivételével.

Az ETS alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS tekintetében. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki.

2.    A lefedettség korlátozása

Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:

1.    Uralkodók és közvetlen családjuk, állam- és kormányfők, valamint miniszterek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelzik.

2.    Katonai, vámügyi és rendőrségi repülések.

3.    Kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések.

4.    A kizárólag a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülések.

5.    Az olyan repülések, amelyek végpontja ugyanaz a repülőtér, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben a repülés alatt tervezett közbenső leszállásra nem kerül sor.

6.    Kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy megtartása, vagy – a repülőszemélyzet esetében – a fokozat megszerzése vagy megtartása érdekében végzett gyakorlórepülések abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy egyéb szállítása.

7.    Kizárólag tudományos kutatás céljából végzett repülések.

8.    Kizárólag légi járművek, illetve fedélzeti vagy földi berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések.

9.    Az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművekkel végzett repülések.

10.    A kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek 10 000 tonnánál kisebb teljes éves kibocsátásért felelősek a svájci ETS hatálya alá tartozó repülések esetében, vagy – amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre – amelyek időszakonként 243-nál kevesebb, a svájci ETS hatálya alá tartozó repülést tesznek ki három egymást követő négy hónapos időszakban.

11.    A svájci ETS hatálya alá tartozó, nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek évi 1 000 tonnánál kisebb teljes kibocsátásért felelősek az EU ETS keretében rájuk vonatkozóan alkalmazott eltérésnek megfelelően, amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre.

Ezekről a lefedettségi korlátozásokról az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 16a. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének, 55. cikke (2) bekezdésének és 13. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

3.

A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje

A két fél ezzel a melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását.

4.

Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége)

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének

2025. január 1-jén hatályos változata.

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke (5) bekezdésének 2024. január 1-jén hatályos változata úgy rendelkezik, hogy a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyiségét a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt légiközlekedési tevékenységet végző légijármű-üzemeltetőknek 2023-ban kiosztott teljes kibocsátásiegység-mennyiség alapján, ez utóbbi mennyiséget a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említettek szerinti és 2025. január 1-jétől alkalmazandó lineáris csökkentési tényezővel csökkentve kell meghatározni.

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke (7) bekezdésének 2024. január 1-jén hatályos változata úgy rendelkezik, hogy az EGT-ben található repülőterekről induló olyan légi járatok esetében, amelyek az EGT-ben, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban található repülőtérre érkeznek, és amelyek 2023-ban nem tartoznak az EU ETS hatálya alá, a kibocsátási egységek teljes mennyiségét meg kell növelni azon kiosztási szintekkel, amelyek akkor lettek volna érvényesek, ha az említett légi járatok 2023-ban az ETS hatálya alá tartoztak volna. A 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett és 2024. január 1-jétől alkalmazandó lineáris csökkentési tényezőt alkalmazni kell.

A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy ingyenesen ki kell osztani.

Ez a kiosztás a megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható.

2024-től kezdődően a Svájc területén található repülőterekről induló és az EU valamely legkülső régiójában található repülőtérre érkező légi járatok tekintetében a kibocsátási egységek teljes mennyisége úgy növekszik, mintha az említett légi járatok 2023-ban az ETS hatálya alá tartoztak volna. A szén-dioxid-rendelet 15. mellékletében meghatározott lineáris csökkentési tényezőt kell alkalmazni.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 18. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 46e. cikkének és 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

5.

Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén

   A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke (1) és (1a) bekezdésének, valamint 28a. cikke (2) bekezdésének

2025. január 1-jén hatályos változata.

Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (2) és (4) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 48. cikkének és 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

2024-ben és 2025-ben módosított referenciaértékek (lásd a 7. kritériumot) használandók, amelyek hatása megegyezik az árverésre bocsátási arány EU ETS-en belüli növekedésével.

Az említett referenciaértékekről az alábbiak rendelkeznek:

– a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) bekezdésének, valamint 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

6.

Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére

A külön tartalékalapok már nincsenek működésben.

7.

A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték

A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke (1a) bekezdésének 2025. január 1-jén hatályos változata.

A referenciaérték nem lehet magasabb az EU ETS-ben alkalmazottnál.

Az éves referenciaérték:

-Tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység 2020 és 2023 között

-Tonnakilométerenként 0,000481640185666526 kibocsátási egység 2024-ben

-Tonnakilométerenként 0,000321093457111017 kibocsátási egység 2025-ben

Az említett referenciaértékekről az alábbiak rendelkeznek:

– a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) bekezdésének, valamint 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

8.

Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára

A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke (1a) bekezdésének 2025. január 1-jén hatályos változata.

A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat meg kell szorozni az alkalmazandó referenciaértékkel.

Erről az ingyenes kiosztásról az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 46f. és 46g. cikkének, valamint 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.





9.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottaknak:

Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

10.

A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai

Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

11.

Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan

2024-től kezdve a tonnakilométer-adatok nem alkalmazandók.

A légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 46f. és 46g. cikkének, valamint 15. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

12.

Nyomon követés és jelentéstétel

a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének,

   az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek,

   a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. július 18-i (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

A nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásoknak a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdésében meghatározott nyomon követése és az ezzel kapcsolatos jelentéstétel 2025-től alkalmazandó.

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 20. cikkének,

-a szén-dioxid-rendelet 50–52. cikkének, valamint 14., 16. és 17. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

13.

Hitelesítés és akkreditáció

   a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének,

   a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek

2025. január 1-jén hatályos változata.

A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

– a szén-dioxid-rendelet 52. cikke (4) és (5) bekezdésének, valamint 18. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

14.

Igazgatás

A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatoknak Svájc és az uniós (EGT-) tagállamok által történő ellátása vonatkozásában.

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) illetékes hatóságai felelősek a feladatkörükbe utalt, légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a légijármű-üzemeltetőkkel és légiközlekedési számlákkal kapcsolatos igazgatási feladatok, valamint a megfelelés biztosítása).

Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Ennek keretében az Európai Bizottság gondoskodik az ingyenesen kiosztható uniós kibocsátásiegység-mennyiségnek a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő átadásáról.

A Bázel–Mulhouse–Freiburg EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetén, amely nem vonja maga után a 2003/87/EK irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti az említett megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást.

Svájc felel a légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokért

   a Svájc által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légijármű-üzemeltetők, vagy

   azon légijármű-üzemeltetők esetében, amelyek tekintetében a légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke Svájcban a legnagyobb az összekapcsolt ETS-ek keretében.

Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájc feladatkörébe utalt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a légijármű-üzemeltetőkkel és a légiközlekedési számlákkal kapcsolatos igazgatási feladatok, valamint a megfelelés biztosítása).

A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek az ingyenes kiosztható svájci kibocsátásiegység-mennyiséget.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

-a szén-dioxid-törvény 39. cikke (1bis) bekezdésének,

-a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének, valamint 14. mellékletének

2025. január 1-jén hatályos változata.

15.

A kibocsátási egységek leadása

Amikor az EU (EGT) tagállamok illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.

Amikor Svájc illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

– a szén-dioxid-rendelet 55. cikke (2bis) bekezdésének

2025. január 1-jén hatályos változata.

16.

Jogérvényesítés

A feleknek saját ETS-ük rendelkezéseit érvényesíteniük kell mindazon légijármű-üzembentartók vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzembentartó az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzembentartó igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé.

17.

A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő besorolása

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is.

Az e megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz besorolt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a besorolás évében szeptember 30. után és a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti ideiglenes kapcsolat működőképessé válását követően látja el.

A két fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában.

Egy légijármű-üzemeltető besorolása nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont).

18.

A végrehajtás módozatai

A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka és az együttműködés megszervezéséhez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást.

19.

Az Eurocontrol által nyújtott támogatás

E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-szel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását.

(1)    HL L 322., 2017.12.7., 3. o.
(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/958 irányelve (2023. május 10.) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 115. o.).
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 130., 2023.5.16., 134. o.).
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Top