EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.16.

COM(2025) 553 final

2025/0237(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1308/2013/EU rendeletnek az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram (a továbbiakban: uniós iskolaprogram), az ágazati beavatkozások, a fehérjeágazat létrehozása, a kenderre vonatkozó követelmények, a sajtra, a fehérjenövényekre és a húsra vonatkozó forgalmazási előírások lehetősége, a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása, az ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkozó szabályok és a biztosítékok tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az Unió stratégiai ágazata, amely 450 millió európai számára biztosít megfizethető áron biztonságos és jó minőségű élelmiszert, és kulcsszerepet játszik mind az európai, mind a globális élelmezésbiztonságban. Ugyanakkor ezek az ágazatok elengedhetetlenek a vidéki területek gazdaságának és életminőségének fenntartásához, valamint fontos részét képezik a jelenleg megterhelésnek kitett éghajlat, természet, talaj, víz és biológiai sokféleség védelmének. A közös agrárpolitika (KAP) az európai projekt középpontjában áll, és több mint 60 évvel ezelőtt elkötelezte magát amellett, hogy az uniós Szerződések célkitűzéseivel összhangban biztosítsa az élelmezésbiztonságot és a mezőgazdasági közösség tisztességes életszínvonalát.

Ez a kötelezettségvállalás ma ugyanolyan releváns, mint akkor, mivel az uniós mezőgazdasági ágazat továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. Az egyenlőtlen globális versenyfeltételek, egyes importfüggőségek és a geopolitikai bizonytalanságokkal szembeni sebezhetőség tovább súlyosbítja az uniós mezőgazdasági termelők hosszú távú bizonytalanságát. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőknek több bevételhez kell jutniuk a piacról, hogy a szükséges beruházásokat időtálló módon tudják megvalósítani és gazdaságaikat reziliensebbé tehessék. Ennek megvalósulásához kezelni kell az élelmiszerlánc jelenlegi egyenlőtlenségeit, ugyanis a bevételek, kockázatok és költségterhek tisztességtelen eloszlása gyakran aránytalanul érinti az elsődleges termelőket.

Ezek a kihívások indokolják az ágazatot érintő állami intervenciót, ugyanakkor határozott és adaptív szakpolitikai választ igényelnek a versenyképes, reziliens és fenntartható mezőgazdasági ágazat biztosítása érdekében. A Bizottság „Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára” 1 című közleményével összhangban ez a szakpolitikai válasz hozzájárulna az ágazat vonzóbbá és kiszámíthatóbbá tételéhez, valamint ahhoz, hogy a jövedelmek lehetővé tegyék a mezőgazdasági termelők számára a boldogulást, és hogy a jövő nemzedékei számára is vonzó legyen az ágazat. Ebben az összefüggésben a megfelelő előfeltételek uniós szintű meghatározása egy ambiciózus eszköztárral együtt segítené a mezőgazdasági termelőket vállalkozói potenciáljuk kiaknázásában, megerősítené pozíciójukat az értékláncban, beleértve a mezőgazdasági termelők kockázatmegosztásra való ösztönzését (pl. termelői szervezeteken vagy szövetkezeteken keresztül). Ugyanakkor a képzésbe, a bevált gyakorlatok cseréjébe, az innovatív termelési módszerek és a megfelelő kockázatkezelési gyakorlatok mezőgazdasági üzemek szintjén történő alkalmazásába történő beruházások támogatásával a mezőgazdasági termelőket segítik abban, hogy feltárják a különböző bevételi forrásokat, és megragadják az új piaci lehetőségeket, például a kender növekvő bioökonómiai alkalmazásaihoz kapcsolódó lehetőségeket.

Ezért az egyes ágazatoknak nyújtott egyedi támogatás stratégiai jellegűnek tekinthető a KAP célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás és a más KAP-eszközökkel való szinergiák megerősítése szempontjából. Ugyanilyen fontos a fehérjenövények uniós támogatása, tekintettel az agronómiai kihívásokra és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségre, amelyek korlátozzák a mezőgazdasági termelők érdeklődését az ágazatban való részvétel iránt. Ugyanakkor ezt a különös figyelmet az is indokolja, hogy csökkenteni kell az Unió magas minőségű fehérjék behozatalától való függőségét, és a jövőképpel összhangban meg kell erősíteni az EU nyitott stratégiai autonómiáját.

Ebben az összefüggésben, és amint arra a jövőkép is emlékeztet, a fenntartható állatállomány továbbra is az Unió mezőgazdaságának, versenyképességének és kohéziójának alapvető részét képezi. Az uniós állattenyésztési ágazat különösen ki van téve a különböző sokkhatásoknak és a globális versenynek, és szigorú termelési előírásoknak kell megfelelnie, amit a piac nem mindig jutalmaz. A hús és húskészítmények természetes összetételének elismerése mind az uniós termelők, mind a fogyasztók érdekében fontossá válik, mivel a hússal kapcsolatos kifejezések gyakran kulturális jelentőséggel bírnak.

Ugyanakkor a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképpel összhangban az európai mezőgazdaság jövője szempontjából továbbra is alapvető fontosságú, hogy az uniós fogyasztók – különösen a veszélyeztetett csoportok, például a gyermekek – újra kapcsolatba kerüljenek az élelmiszerekkel és a helyi területekkel. Ezért folytatni kell az EU-ból származó élelmiszerek minőségének az európai piacokon, többek között a legkülső régiókban, valamint a nemzetközi piacokon történő népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. Az ilyen kezdeményezések fokoznák a mezőgazdasági ágazat versenyképességét, és ösztönöznék az egészségesebb étkezési szokásokat a lakosság körében. E tekintetben a gyümölcsök és zöldségek, valamint a tej és tejtermékek oktatási intézményekben történő biztosításához nyújtott támogatás (a továbbiakban: uniós iskolaprogram) hatékonynak bizonyult a kiválasztott mezőgazdasági termékek fogyasztásának növelésében, de hatékonyságát és más KAP-eszközökkel való koherenciáját tovább kell erősíteni.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 meghatározza a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének alapvető szabályait. A 2028–2034-es időszakban az említett rendeletben meghatározott intézkedések pénzügyi támogatására az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] meghatározott jogi keret az irányadó 6 . Erre a támogatásra – eltérő rendelkezés hiányában – az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben [teljesítménymérési rendelet] 7 meghatározott szabályok is vonatkoznak, amely rendelet létrehozza a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét, valamint az uniós programokra és tevékenységekre vonatkozó egyéb horizontális szabályokat.

Hasonlóképpen, az uniós iskolaprogram és az egyes mezőgazdasági ágazatoknak nyújtott támogatás az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] szerinti nemzeti és regionális partnerségi terveken (a továbbiakban: nemzeti és regionális partnerségi tervek) keresztül pénzügyi támogatásban részesül. Mivel azonban ezek a mezőgazdasági termékpiacokhoz kapcsolódnak, a beavatkozástípusokra vonatkozó egyedi szabályokat az 1308/2013/EU rendeletben kell meghatározni.

Emellett a mezőgazdasági ágazatban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele és az 1308/2013/EU rendelet végrehajtásának javítása érdekében az említett rendelet egyes rendelkezéseit módosítani és aktualizálni kell.

Emellett az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 hatályon kívül helyezését követően és tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendeletre [teljesítménymérési rendelet] irányuló javaslatokra, az 1306/2013/EU rendeletben és az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 9 meghatározott, az állami intervencióra, a magántárolási támogatásra, a vámkontingensekre, a termelői szervezetekre és a biztosítékokra vonatkozó egyes felhatalmazásokat bele kell foglalni az 1308/2013/EU rendeletbe. Továbbá, a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 egyes rendelkezéseinek az (EU) …./… rendeletbe [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] történő integrálását követően az említett rendelet néhány rendelkezését az 1308/2013/EU rendeletbe is be kell építeni.

A mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás rendelkezéseivel való összehangolás érdekében naprakésszé kell tenni a kiegészítő behozatali vámok kiszámítására vonatkozó egyes rendelkezéseket.

E kezdeményezés részeként rendelkezéseket kell megállapítani a kenderből készült termékek előállításának és forgalmazásának feltételeire vonatkozóan. A következetesség érdekében a kender behozatalára vonatkozó meglévő szabályokat is naprakésszé kell tenni.

Végezetül az 1308/2013/EU rendeletben rendelkezni kell a mezőgazdasági termékekkel történő ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állásáról.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban áll a KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében meghatározott céljaival. A módosítások célkitűzései összhangban vannak a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére vonatkozó szabályokkal. Céljuk a meglévő közös piacszervezés javítása.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A módosítások összhangban vannak más uniós szakpolitikákkal, és megerősítik a közös piacszervezési szabályoknak és a kapcsolódó eszközöknek a közös agrárpolitika célkitűzéseihez való hozzájárulásban betöltött szerepét.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az 1308/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 42. cikke, 43. cikkének (2) bekezdése és 349. cikke képezi.

A jogalap a következőkről rendelkezik: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása és a közös agrárpolitika célkitűzéseinek eléréséhez szükséges egyéb rendelkezések, valamint a legkülső régiókra vonatkozó egyedi intézkedésekre vonatkozó szabályok.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a mezőgazdaság az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

Tekintettel a közös piacszervezés uniós dimenziójára és arra, hogy az szabályozza a mezőgazdasági termékek szabad mozgását a belső piacon, a különböző kérdésekkel uniós szinten kell foglalkozni, a tagállamok egyéni fellépése helyett. Ezenkívül a javasolt változtatások a mezőgazdasági termékpiacok meglévő közös szervezésének módosítását jelentik.

•Arányosság

A javaslat a jelenlegi jogszabályok korlátozott és célzott módosításait tartalmazza, amelyek szükségesek a meglévő közös piacszervezés megfelelő működéséhez.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat célkitűzései és tartalma miatt a legmegfelelőbb eszköz a hatályos rendeletek módosítása.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A javaslat a 2027 utáni KAP felülvizsgálatának részét képezi, amelynek kapcsán átfogó hatásvizsgálatra és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra került sor.

•Alapjogok

A javasolt módosítások tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, az (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] meghatározott jogokat és alapelveket. Az (EU) …/… rendeletnek [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] az alapjogok és a jogállamiság tiszteletben tartásáról szóló rendelkezései az uniós iskolaprogramra és a mezőgazdasági ágazatok támogatására is alkalmazandó lesz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós iskolaprogramot és a mezőgazdasági ágazatok támogatását az Alap fogja támogatni, amelynek szabályait az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet] állapítja meg. Ami az uniós iskolaprogramot illeti, az (EU) 2023/106 bizottsági végrehajtási határozat meghatározza az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2023. augusztus 1. és 2029. július 31. közötti időszakban a tagállamok számára nyújtható uniós támogatás indikatív előirányzatait, ezáltal egybeesik a következő többéves pénzügyi keret (MFF) 2028–2034-es időszakával. A 2027 utáni KAP-hoz hasonlóan 2028-tól új iskolaprogramot hoznak létre, a 2027–2028-as tanévre a 2027. augusztus 1. és december 31. közötti 5 hónapos időszakra külön csökkentett allokációt kell meghatározni, mivel végrehajtása és finanszírozása továbbra is a jelenlegi MFF hatálya alá tartozik.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Ezt a kezdeményezést a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre alkalmazandó teljesítménymérési keret révén fogják nyomon követni, amelyet az (EU) …/… rendeletre [teljesítménymérési rendelet] irányuló javaslat határoz meg, amely létrehozza a költségvetési kiadások nyomonkövetési és teljesítménymérési keretét, valamint az uniós programokra és tevékenységekre – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandó egyéb horizontális szabályokat.

Az uniós iskolaprogram beavatkozásai

A jogi rendelkezések határozzák meg az alapvető szakpolitikai paramétereket, így például a program célkitűzéseit és alapkövetelményeit, míg a tagállamok nagyobb felelősséget vállalnának a tekintetben, hogy miként teljesítik a célkitűzéseket és érik el a célokat. A fokozott szubszidiaritás lehetővé teszi a helyi körülmények és szükségletek jobb figyelembevételét. Az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] szabályait kell alkalmazni az uniós iskolaprogramra, míg az ilyen beavatkozástípusra vonatkozó egyedi szabályokat az 1308/2013/EU rendeletben kell meghatározni.

A szabad cukrok és zsírok iskolás gyermekek általi fogyasztásának csökkentése érdekében korlátozni kell a szabad cukrokat és a zsírokat nagy arányban tartalmazó termékek szétosztását. Annak érdekében, hogy felhívják a gyermekek figyelmét az Unióban termesztett termékek sokféleségére és azok különböző tulajdonságaira, az Unióból származó termékek szétosztását prioritásként kell kezelni, a magasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági előírásokhoz kapcsolódó kritériumokkal ötvözve. A tagállamoknak bizonyos témákban biztosítaniuk kell a figyelemfelkeltő intézkedések végrehajtását. Adott esetben és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a program helyett a nemzeti nevelési program is használható. Tekintettel arra, hogy a feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukrokat potenciálisan nagy mennyiségben tartalmazó termékek – amelyek nem elégítik ki a gyermekek táplálkozási szükségleteit – egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezeket a termékeket ki kell zárni az uniós iskolaprogramból. Ezek az új elemek a program értékeléséből erednek, mivel azt a hatásvizsgálat alaposan elemezte.

Ágazati beavatkozások

A jogi rendelkezések minimumkövetelményeket határoznak meg az ilyen beavatkozástípusok tartalmára és szakpolitikai célkitűzéseire vonatkozóan, amelyek általános célja a mezőgazdasági piacok hatékony működésének és stabilitásának biztosítása. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a belső piacon, és meghatározná az egyenlő és tisztességes versenyfeltételeket. Amikor a tagállamok bizonyos ágazatokban végrehajtott beavatkozásokat is belefoglalnak a nemzeti és regionális partnerségi terveikbe, biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. A beavatkozástípusoknak bizonyos ágazatokban támogatást kell nyújtaniuk a gyümölcs- és zöldségágazat, a borágazat, fehérjenövény-ágazat, a méhészeti termékek ágazata, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata, valamint a komlóágazat, továbbá az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb ágazatok és termékek számára, amelyek esetében az egyedi beavatkozások létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] megjelölt általános és egyedi célkitűzéseinek vagy azok egy részének megvalósítására.

Fehérjenövények

A jogi rendelkezések egyedi szabályokat vezetnek be az ágazat termelőinek és szakmaközi szervezeteinek kötelező elismerésére vonatkozóan. Ez hozzájárulna az értéklánc regionális, nemzeti és transznacionális szintű megerősítéséhez, valamint a mezőgazdasági termelők ezen ágazat iránti érdeklődését veszélyeztető agronómiai kihívások kezeléséhez.

A fehérjenövények termesztésének támogatása és az Unió jó minőségű fehérjék behozatalától való függőségének csökkentése érdekében az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletében külön fehérjenövény-ágazatot kell létrehozni. E célból a fehérjenövény-ágazat felváltja a jelenlegi szárított-takarmány-ágazatot. A fehérjenövény-ágazathoz tartozó termékek átkerülnek az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XXIV. részéből az I. melléklet IV. részének új 1. szakaszába. A fehérjenövényeknek nem minősülő szárított takarmányokat az I. melléklet jelenlegi IV. részéből az említett melléklet XXIV. részébe kell áthelyezni. A gazdasági évekről szóló 6. cikkből törölni kell a szárított-takarmány-ágazatra való hivatkozást.

Az 1308/2013/EU rendelet 154. és 158. cikkét átmeneti rendelkezésekkel kell kiegészíteni az új fehérjenövény-ágazatba tartozó termékek tekintetében már elismert meglévő termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozóan.

A fehérjenövény-ágazatot fel kell venni azon ágazatok jegyzékébe, amelyek tekintetében a tagállamok kérésre kötelesek elismerni a termelői szervezeteket és a szakmaközi szervezeteket (az 1308/2013/EU rendelet 159. cikkének a), illetve b) pontja).

Forgalmazási előírások

Kender

A kender a KAP közös piacszervezésének hatálya alá tartozik, és az 1308/2013/EU rendelet hatálya a rostfelhasználáson túlra is kiterjed. A mezőgazdasági termelők akkor részesülhetnek területalapú KAP-támogatásban, ha megfelelnek a standard és kenderspecifikus kritériumoknak, beleértve a 0,3 %-nál kevesebb delta-9-tetrahidrokannabinolt (THC) tartalmazó fajtákat az illegális növénytermesztés megakadályozása érdekében.

Cukor

Kiegészítő behozatali vámok

Az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdése szabályokat állapít meg arra a számítási módszerre vonatkozóan, amely alapján a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása céljából meghatározható a küszöbmennyiség. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági megállapodása 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott számítási módszer megfelelő tükrözése érdekében az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdését módosítani kell annak pontosításához, hogy a számításnak az előző három év átlagos éves behozatalán kell alapulnia. Ezenfelül az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy nem vethető ki kiegészítő vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal. Nehéz azonban bizonyítani, hogy a behozatal valószínűleg megzavarná az uniós piacot, és a romlandó szezonális termékek esetében, ahol jelenleg ilyen védintézkedés van érvényben, a bizonyítás gyakran kivitelezhetetlen vagy nem megfelelő időben történik. Mivel ez a követelmény túlmutat a WTO mezőgazdasági megállapodásában meghatározott kötelezettségeken, valamint az érdekelt felek aggályainak kezelése és az eljárás egyszerűsítése érdekében az említett (2) bekezdést el kell hagyni.

Az ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkozó szabályok

A jogi rendelkezések arra kötelezik a tagállamokat, hogy fogadjanak el felkészültségi alapintézkedéseket, amelyeknek magukban kell foglalniuk a mezőgazdasági termékekre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális felkészültségi és reagálási tervek kidolgozását, a mezőgazdasági termékek készleteire vonatkozó információk rendszeres megosztását, az illetékes hatóságok kijelölését és az uniós szintű stressztesztekben való részvételt. Ezeket az erőfeszítéseket válsághelyzetekben vagy magas kockázatú helyzetekben szigorúbb kötelezettségekkel kell kiegészíteni, beleértve a kötelező jelentéstételt is.

Az uniós készletfelhalmozási stratégia célja, hogy a hatékonyság, a méretezhetőség és a költséghatékonyság biztosítása érdekében ötvözze a központosított tartalékokat a tagállamok hozzájárulásaival, amelyeket köz- és magánszféra közötti partnerségek támogatnak. Amennyiben a tagállamok mezőgazdasági termékekre vonatkozó tartalékokat hoznak létre és kezelnek, szabályokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az ilyen intézkedéseket úgy alakítsák ki, hogy azok a lehető legkisebbre csökkentsék a piaci torzulásokat.

Húsok megnevezései

Külön jogi rendelkezéseket kell bevezetni a hússal kapcsolatos kifejezések védelme érdekében, hogy javuljon a belső piac átláthatósága az élelmiszerek összetételével és tápértékével kapcsolatban, és hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, különös tekintettel a húskészítményekhez hagyományosan kapcsolódó egyedi tápanyagtartalmú termékeket kereső fogyasztók számára.

Távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (POSEI)

Tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet] irányuló javaslatokra, az 1308/2013/EU rendeletbe be kell építeni a 228/2013/EU rendeletben a minőségi mezőgazdasági termékek legkülső régiókban történő forgalmazása során használandó logóra, valamint a francia legkülső régiók cukorágazatának nyújtott nemzeti kifizetések állami támogatásával kapcsolatos eltérésre vonatkozó rendelkezéseket.

A hiányzó szabályok és felhatalmazások újbóli beillesztése

Az 1308/2013/EU rendeletben előírt intézkedésekre vonatkozó szabályokat és felhatalmazásokat az 1306/2013/EU rendelet állapította meg, és azok jelenleg az (EU) 2021/2116 rendeletben szerepelnek. Az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezését követően és tekintettel az (EU)…/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet] irányuló javaslatokra, az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott, az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra, a vámkontingensekre, a termelői szervezetek elismerésére és a biztosítékokra vonatkozó szabályokat és felhatalmazásokat be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

Késleltetett alkalmazás és átmeneti szabályok

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen az új szabályoknak való megfelelésre, az alkalmazás kezdőnapját el kell halasztani a cukorágazatra vonatkozó szakmán belüli megállapodásokkal, a kender forgalmazásának, előállításának és behozatalának feltételeivel, valamint a szükséghelyzetek és súlyos válságok idején az ellátás rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos módosítások esetében. Továbbá az új uniós iskolaprogramra való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, az uniós iskolaprogramra vonatkozó rendelkezéseket 2028. január 1-jei hatállyal kell törölni, de ezeket a rendelkezéseket a 2027. december 31-ig végrehajtott intézkedések tekintetében továbbra is alkalmazni kell. Emellett, mivel a jelenlegi uniós iskolaprogram 2028. december 31-én megszűnik, a 2027–2028-as tanévre külön csökkentett előirányzatot kell meghatározni a 2027. augusztus 1. és december 31. közötti 5 hónapos időszakra, mivel végrehajtása és finanszírozása továbbra is a jelenlegi MFF hatálya alá tartozik.

2025/0237 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1308/2013/EU rendeletnek az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram (a továbbiakban: uniós iskolaprogram), az ágazati beavatkozások, a fehérjeágazat létrehozása, a kenderre vonatkozó követelmények, a sajtra, a fehérjenövényekre és a húsra vonatkozó forgalmazási előírások lehetősége, a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása, az ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkozó szabályok és a biztosítékok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, valamint 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)„Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára” című, 2025. február 19-i bizottsági közleményben 15   bejelentették, hogy a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) további felelősséget és elszámoltathatóságot biztosít a tagállamok számára azzal kapcsolatban, hogy miként teljesítik a KAP célkitűzéseit, támogatják és stabilizálják a mezőgazdasági termelők jövedelmét, hogyan teszik vonzóvá a mezőgazdasági termelői életpályát a jövő nemzedékei számára, és hogyan garantálják az élelmezésbiztonságot. A KAP-nak olyan szakpolitikának kell lennie, amely egyszerűbb és célzottabb, és amely nagyobb rugalmasságot biztosít a mezőgazdasági termelők számára, továbbá a hangsúlyt a követelmények helyett a mezőgazdasági termelők számára nyújtott ösztönzőkre fekteti.

(2)A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jogalkotási csomagja magában foglalja a 2028–2034-es időszakra szóló Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap (a továbbiakban: az Alap) létrehozásáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] 16 , amely csoportosítja az Alap keretében előzetesen allokált nemzeti forrásokat, beleértve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Az említett rendelettel összhangban az Alapot a nemzeti és regionális partnerségi terveken (a továbbiakban: nemzeti regionális és partnerségi tervek) és az Uniós Támogatási Eszközön (a továbbiakban: az Eszköz) keresztül kell végrehajtani.

(3)Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 meghatározza a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének valamennyi alapvető elemét.

(4)Az 1308/2013/EU rendeletben a 2027 utáni időszakra előírt KAP-támogatást az Alap fogja támogatni, az (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletben [teljesítménymérési rendelet] 18 meghatározott szabályok szerint, az 1308/2013/EU rendelettel kiegészítve.

(5)Az Unióban a fehérjenövények termesztése tartós nehézségekkel néz szembe, különösen a helyi szintű ingadozó kínálat és kereslet, valamint a termesztésükből adódó agronómiai kihívások miatt, amelyek miatt nagyobb kockázatot jelentenek a mezőgazdasági termelők számára. Termesztésük támogatása és az Unió jó minőségű fehérjék behozatalától való függőségének csökkentése érdekében helyénvaló az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletében külön fehérjenövény-ágazatot létrehozni. Ezen túlmenően a fehérjenövény-ágazatban a termelői és szakmaközi szervezetek létrehozásának megkönnyítése, és ezáltal az értéklánc regionális, nemzeti és átmeneti szinten történő megerősítése érdekében kötelezővé kell tenni az ágazat elismerését. Mivel a szárított-takarmány-ágazatnak az említett rendelet I. mellékletének IV. részében felsorolt fő termékeit fel kell venni a fehérjeágazat termékei közé, a szárított-takarmány-ágazatot törölni kell az 1308/2013/EU rendeletből.

(6)A C-113/14. sz. ügyben 2016. szeptember 7-én hozott ítéletében 19 az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) megsemmisítette az 1308/2013/EU rendeletnek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a referencia-küszöbértékeket meghatározó 7. cikkét azzal az indokkal, hogy az említett küszöbértékeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése szerint kizárólag a Tanácsnak – a Bizottság javaslata alapján – kellett volna elfogadnia. Ezért az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkét törölni kell.

(7)Az 1308/2013/EU rendelet megállapítja az állami intervencióra vonatkozó szabályokat. Az (EU) 2021/2116 rendelet meghatározta az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadásokra vonatkozó szabályokat, és felhatalmazta a Bizottságot, hogy az említett rendeletet egészítse ki az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések típusaira és a visszatérítés feltételeire, a jogosultság feltételeire, valamint a kiszámítás módjaira – ehhez a kifizető ügynökségek által ténylegesen megvizsgált információkat, a Bizottság által megállapított százalékos átalányokat, vagy pedig az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányösszegeket vagy nem átalányjellegű összegeket kell alapul venni –, továbbá az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározására, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozó szabályokkal. Mivel ezek a szabályok szükségesek az állami intervenciós rendszer működéséhez, a meglévő felhatalmazásokat bele kell foglalni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(8)Az állami intervencióra vonatkozó szabályokon túlmenően az 1308/2013/EU rendelet szabályokat állapít meg a magántárolási támogatással kapcsolatban is. Az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 20 és az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet 21 szabályokat állapít meg az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 22 meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó felhatalmazások alapján elfogadott ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozóan. Az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezését követően és tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet], az 1306/2013/EU rendeletben és az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 23 meghatározott, az állami intervencióval és a magántárolási támogatással kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat bele kell foglalni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(9)A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse az 1308/2013/EU rendeletet a támogatás csökkentésére vonatkozó szabályokkal abban az esetben, ha a gazdasági szereplők nem tesznek eleget az állami intervenció vagy a magántárolás feltételeivel kapcsolatos kötelezettségeiknek. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján egységes szabályokat fogadjon el a tagállamok számára a termékek állami intervencióra és magántárolásra való jogosultságának megállapítása céljából elvégzendő vizsgálatokra és módszerekre, az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó pályázati eljárások alkalmazására, az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó kötelezettségek, kötelezettségvállalások és jogosultsági feltételek tiszteletben tartása tekintetében a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre, valamint az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogosultsági feltételeknek, kötelezettségvállalásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek nem megfelelő gazdasági szereplők esetében a tagállamok által alkalmazandó közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozóan.

(10)Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének II. fejezetében meghatározott, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a tej és tejtermékek oktatási intézményekben történő biztosításához nyújtott támogatás (a továbbiakban: uniós iskolaprogram) hatékonynak bizonyult a kiválasztott mezőgazdasági termékek fogyasztásának növelésében. A KAP célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás érdekében folytatni kell az uniós iskolaprogramot. A hatékonyság növelése és a KAP egyéb eszközeivel való összhang biztosítása érdekében azonban az uniós iskolaprogramnak a teljesítményen kell alapulnia, és azt az Alap által támogatott beavatkozástípusként kell végrehajtani. Az Uniónak meg kell határoznia az alapvető szakpolitikai paramétereket, így például az uniós iskolaprogram célkitűzéseit és alapkövetelményeit, míg a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tekintetben, hogy miként teljesítik a célkitűzéseket és érik el a célokat. A fokozott szubszidiaritás lehetővé teszi a helyi körülmények és szükségletek jobb figyelembevételét. Az uniós iskolaprogramra az (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendeletet] és az (EU) …/… rendeletben [teljesítménymérési rendelet] meghatározott szabályok alkalmazandók, az ebben a rendeletben foglalt kiegészítésekkel. Mivel az uniós iskolaprogram piaci intervenciós intézkedés, a beavatkozástípusokra vonatkozó egyedi szabályokat az 1308/2013/EU rendeletben kell meghatározni.

(11)Az uniós iskolaprogram célja, hogy újra összekapcsolja a gyermekeket a mezőgazdasággal, és növelje az egészséges táplálkozási szokások elterjedését. Mivel a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó gyermekeknek nagyobb valószínűséggel egészségtelen az étrendjük, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a társadalmi-gazdasági megfontolásoknak megfelelően ezekre a csoportokra összpontosítsanak. A szabad cukrok és zsírok iskolás gyermekek általi fogyasztásának csökkentése érdekében korlátozni kell a szabad cukrokat és zsírokat nagy arányban tartalmazó termékek szétosztását. Annak érdekében, hogy felhívják a gyermekek figyelmét az Unióban termesztett termékek sokféleségére és azok különböző tulajdonságaira, az Unióból származó termékek szétosztását prioritásként kell kezelni, a magasabb szintű környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatósági előírásokhoz kapcsolódó kritériumokkal ötvözve. A tagállamoknak bizonyos témákban biztosítaniuk kell a figyelemfelkeltő intézkedések végrehajtását. A párhuzamosságok elkerülése érdekében az uniós iskolaprogram helyett a nemzeti nevelési program használható. Tekintettel arra, hogy a feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukrokat potenciálisan nagy mennyiségben tartalmazó termékek – amelyek nem elégítik ki a gyermekek táplálkozási szükségleteit – egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, helyénvaló ezeket a termékeket kizárni az uniós iskolaprogramból.

(12)Tekintettel arra, hogy az Alap keretében végrehajtott uniós iskolaprogramnak a 2028. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia, az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének II. fejezetében meghatározott, az uniós iskolaprogramra vonatkozó rendelkezések törlését 2028. január 1-jétől kell alkalmazni. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében elő kell írni, hogy a törölt rendelkezések továbbra is alkalmazandók legyenek a 2027. december 31-ig végrehajtott intézkedések tekintetében. Tekintettel továbbá arra, hogy az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének II. fejezetében meghatározott uniós iskolaprogram ezért a 2027/2028-as tanév vége előtt – amely 2027. augusztus 1-jétől 2028. július 31-ig tart – megszűnik, az 1308/2013/EU rendelet 23a. cikkében tanévenként meghatározott uniós támogatás teljes összegét az adott tanévre vonatkozóan arányosan csökkenteni kell.

(13)Bizonyos ágazatokban szükség van olyan beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. Az ilyen beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimumkövetelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. Amikor a tagállamok bizonyos ágazatokban végrehajtott beavatkozásokat is belefoglalnak a nemzeti és regionális partnerségi terveikbe, biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. A beavatkozástípusoknak bizonyos ágazatokban támogatást kell nyújtaniuk a gyümölcs- és zöldségágazat, a borágazat, a fehérjenövény-ágazat, a méhészeti termékek ágazata, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata, valamint a komlóágazat, továbbá az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb ágazatok és termékek számára. Tekintettel különösen arra, hogy az Unióban hiány van a növényi fehérjékből, valamint tekintettel termelésük környezeti előnyeire, a hüvelyeseket be kell vonni a támogatásra jogosult termékek közé, tiszteletben tartva ugyanakkor az olajos magvakra vonatkozó uniós WTO-jegyzéket.

(14)Az Unió költségvetése pénzügyi érdekeinek védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók arányosak, hatékonyak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse az 1308/2013/EU rendeletet az ágazati beavatkozásokhoz nyújtott támogatások felfüggesztésére, csökkentésére és visszafizettetésére vonatkozó szabályokkal abban az esetben, ha a termelői szervezetek nem tartják be az elismerési kritériumokat. Emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadjon el a tagállamok által a termelői szervezeteknél vagy a termelői szervezetek társulásainál az elismerési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése céljából elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre, valamint az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai egyedi azonosítási rendszerére vonatkozóan.

(15)A szárított hüvelyes zöldségekre és szójababra vonatkozó új forgalmazási előírásokról szóló bizottsági jelentés 24 következtetéseivel összhangban helyénvaló lehetőséget biztosítani a fehérjenövényekre vonatkozó forgalmazási előírások megállapítására annak érdekében, hogy a fogyasztókat jobban tájékoztassák az általuk vásárolt fehérjenövény-termékek eredetéről. Ugyanezen okból a marhahúst, a sertéshúst, a juh- és kecskehúst is fel kell venni azon jegyzékbe, amelyre vonatkozóan forgalmazási előírások fogadhatók el. Ezen túlmenően az egyes sajtok meghatározásának és összetételének a belső piacon belüli közös minőségi alap biztosítása érdekében történő esetleges harmonizálása céljából helyénvaló rendelkezni a sajtokra vonatkozó forgalmazási előírások meghatározásának lehetőségéről is.

(16)A „Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára” című bizottsági közlemény emlékeztet arra, hogy az állatállomány az Unió mezőgazdaságának, versenyképességének és kohéziójának alapvető részét képezi. A fenntartható állattenyésztési rendszerek alapvető fontosságúak az uniós gazdaság, a vidéki területek életképessége, valamint a környezet és a vidéki tájak megőrzése szempontjából. Az uniós állattenyésztési ágazat különösen ki van téve a különböző sokkhatásoknak és a globális versenynek, és szigorú termelési előírásoknak kell megfelelnie, amit a piac nem mindig jutalmaz. Ezzel összefüggésben mind az uniós termelők, mind a fogyasztók érdekében el kell ismerni a hús és a húskészítmények természetes összetételét. A hússal kapcsolatos kifejezések gyakran kulturális és történelmi jelentőséggel bírnak. Ezért helyénvaló a hússal kapcsolatos kifejezések oltalmának biztosítása, hogy javuljon a belső piac átláthatósága az élelmiszerek összetételével és tápértékével kapcsolatban, és hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, különös tekintettel a húskészítményekhez hagyományosan kapcsolódó egyedi tápanyagtartalmú termékeket kereső fogyasztókra.

(17)A 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 bevezetett egy logót a legkülső régiók mezőgazdasági termelőinek arra történő ösztönzésére, hogy továbbra is kiváló minőségű termékeket értékesítsenek, és népszerűsítsék azok forgalmazását. Tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet], a 228/2013/EU rendeletben a logó használatára vonatkozóan megállapított rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe, és azokat 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

(18)Az 1308/2013/EU rendelet 125. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az említett rendelet II. melléklete II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, a szakmán belüli írásbeli megállapodások szabályozzák. Az 1308/2013/EU rendelet 125. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük az említett rendelet X. mellékletében meghatározott felvásárlási feltételeknek. Az egyértelműség érdekében az 1308/2013/EU rendelet 125. cikkét, II. melléklete II. része A. szakaszának 5. és 6. pontját, valamint X. mellékletét módosítani kell az említett rendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében a szakmán belüli megállapodások részes felei, valamint az e megállapodások által érintett és a felvásárlási feltételek hatálya alá tartozó termékek tekintetében. Különösen azt kell egyértelművé tenni, hogy a cukorágazatban létrejött megállapodások és a felvásárlási feltételekre vonatkozó szabályok nemcsak a cukorrépára, hanem a cukornádra is vonatkoznak.

(19)Az innováció és a bioökonómia növekedése a kendernövény valamennyi részéből származó biomassza új felhasználásához vezetett. Ez további lehetőségeket biztosít a mezőgazdasági termelőknek arra, hogy a rosttermelésen túl is hasznosítsák a növényt, ami vonzóbbá és versenyképesebbé teszi a kendert. Emellett a kendertermesztés környezeti és éghajlati előnyökkel is jár, mivel nem igényel növényvédő szereket vagy műtrágyákat, és javítja a talaj szerkezetét. Az EUMSZ I. mellékletében több kenderből készült termék, köztük a nyerskender (KN-kód 5302), a kendermag (KN-kód 1207 99 91) és más kenderrészek (KN-kód 1211 90 86) is szerepel mezőgazdasági termékként. Az egyértelműség érdekében az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének VIII. részében felsorolt, a len- és kenderágazatba tartozó termékeket a nyerskendertől eltérő, kenderből készült termékek felvétele érdekében módosítani kell.

(20)Egyes tagállamok egészségvédelmi okokból olyan nemzeti intézkedéseket fogadtak el, amelyek megtiltják bizonyos, kenderből készült termékek előállítását vagy forgalmazását. Ezek az eltérő nemzeti megközelítések aláássák a közös piacszervezés megfelelő működését, jogbizonytalanságot és akadályokat teremtenek a belső piacon, és tisztességtelen versenyt idéznek elő a különböző tagállamok mezőgazdasági termelői között.

(21)Azokkal a különböző nemzetközi jogi eszközökkel összhangban, amelyekben a tagállamok együttműködnek vagy amelyekhez csatlakoztak, így például az Egyesült Nemzetek 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményével és a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménnyel összhangban meg kell tiltani a kábítószerek forgalmazását, kivéve a szigorúan ellenőrzött kereskedelmet vagy orvosi és tudományos célú felhasználást. A Bíróságnak a C-663/18. sz. ügyben 26 kifejtett érveléséből azonban az következik, hogy az alacsony delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú kenderfajtákból származó, kannabidiolhoz hasonló nem pszichoaktív termékek ezen egyezmények értelmében nem minősülnek kábítószernek.

(22)A tudományos bizonyítékok arra is utalnak, hogy a legfeljebb 0,3 %-os tetrahidrokannabinol-tartalmú kenderfajtákból készült termékek valószínűleg nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre. Ezért a jogbiztonság biztosítása, az ágazat fejlődésének előmozdítása, az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek garantálása és a közös piacszervezés megfelelő működésének támogatása érdekében – a népegészségügyi érdekek védelme mellett – uniós szinten harmonizált szabályokat kell megállapítani a kenderből készült mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására vonatkozóan, amelyek közegészségügyi biztosítékokat nyújtanak. E szabályoknak magukban kell foglalniuk különösen a tetrahidrokannabinol-tartalom egységes felső határértékét, valamint egyéb megfelelő biztosítékokat.

(23)Helyénvaló továbbá módosítani az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkét, amely a kenderből készült termékek forgalmazására vonatkozó új uniós szabályokkal való összhang biztosítása érdekében szabályokat állapít meg a kender behozatalára vonatkozóan.

(24)A jogbiztonság biztosítása érdekében, illetve annak elkerülése céljából, hogy aránytalan zavart okozzanak a mezőgazdasági termelők számára, átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni az új forgalmazási feltételek alkalmazásának kezdőnapja előtt vetett kendernövényekből származó, kenderből készült termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan. E termékek az említett időpont előtt hatályban lévő szabályok szerint tovább forgalmazhatók, de csak [az e módosító rendelet hatálybalépését követő év december 31-ig]. Ezen időpontot követően valamennyi, kenderből készült terméknek meg kell felelnie az új forgalmazási feltételeknek.

(25)A fehérjenövény-ágazat létrehozását követő zökkenőmentes átmenet biztosítása, valamint az elismert termelői vagy szakmaközi szervezetek számára a jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt már elismert termelői vagy szakmaközi szervezeteket az új fehérjenövény-ágazatba tartozó termékek esetében az említett ágazatban elismertnek kell tekinteni. Az ilyen termelői szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatoknál felsorolt egyéb termékek tekintetében is. Azokban az esetekben azonban, amikor egy vagy több ágazatban már nem felelnek meg az elismerés vonatkozó feltételeinek, a tagállamoknak legkésőbb [20XX. december 31-ig, legalább 2 teljes évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig vissza kell vonniuk a vonatkozó elismerést.

(26)Az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének VIII. részében a len- és kenderágazatnál felsorolt termékek módosítását követő zökkenőmentes átmenet biztosítása, valamint az elismert termelői vagy szakmaközi szervezetek számára a jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt már elismert termelői vagy szakmaközi szervezeteket a módosított len- és kenderágazatba tartozó termékek esetében az említett ágazatban elismertnek kell tekinteni. Az ilyen termelői szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatoknál felsorolt egyéb termékek tekintetében is. Azokban az esetekben azonban, amikor egy vagy több ágazatban már nem felelnek meg az elismerés vonatkozó feltételeinek, a tagállamoknak legkésőbb [20XX. december 31-ig, legalább 2 teljes évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig vissza kell vonniuk a vonatkozó elismerést.

(27)Az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdése szabályokat állapít meg arra a számítási módszerre vonatkozóan, amely alapján a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása céljából meghatározható a küszöbmennyiség. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági megállapodása 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott számítási módszer megfelelő tükrözése érdekében az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdését módosítani kell annak pontosításához, hogy a számításnak az előző három év átlagos éves behozatalán kell alapulnia. Ezenfelül az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy nem vethető ki kiegészítő vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal. Nehéz azonban bizonyítani, hogy a behozatal valószínűleg megzavarja az uniós piacot, és romlandó szezonális termékek esetében, ahol jelenleg ilyen védintézkedés van érvényben, a bizonyítás gyakran kivitelezhetetlen vagy nem megfelelő időben történik. Mivel ez a követelmény túlmutat a WTO mezőgazdasági megállapodásában meghatározott kötelezettségeken, valamint az érdekelt felek aggályainak kezelése és az eljárás egyszerűsítése érdekében az említett (2) bekezdést el kell hagyni.

(28)Az 1308/2013/EU rendelet szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. Az (EU) 2020/760 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27 szabályokat állapít meg a gazdasági szereplőkre azon feltételek és jogosultsági követelmények be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be, és amelyeket az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás alapján fogadtak el. Az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezését követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e tekintetben történő elfogadására vonatkozó felhatalmazást bele kell foglalni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(29)Az 1308/2013/EU rendelet 214a. cikke lehetővé teszi Finnország számára, hogy bizonyos feltételek mellett 2027-ig nemzeti támogatást nyújtson Dél-Finnországban a Bizottság engedélyének függvényében. Tekintettel a finn mezőgazdaság sajátosságaira, az említett nemzeti támogatás nyújtását a 2028–2034-es időszakban továbbra is engedélyezni kell.

(30)A 228/2013/EU rendelet az állami támogatásra vonatkozó eltérést engedélyezett a francia legkülső régiók cukorágazatának nyújtott nemzeti kifizetések tekintetében annak érdekében, hogy enyhítse e régiók cukornád- és cukorrépa-termesztésének a rendkívüli távoli fekvésükből, különösen elszigeteltségükből, szigetjellegükből, kis területükből, hegyvidéki domborzatukból és éghajlatukból, valamint a cukortermeléstől való gazdasági függőségükből eredő sajátos korlátait. Tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet], a 228/2013/EU rendeletben megállapított, az említett eltérést engedélyező rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe, és azokat 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

(31)Amint azt a felkészültségi unióról szóló stratégiáról szóló közös közlemény 28 hangsúlyozza, a növekvő kockázatokra és a súlyos bizonytalanságra válaszul az Uniónak meg kell erősítenie felkészültségét azzal a céllal, hogy biztonságossá és rezilienssé tegye az Uniót, és hogy az Unió jellegüktől és eredtüktől függetlenül rendelkezzen a fenyegetések és veszélyek előrejelzéséhez, az azokra való reagáláshoz és az azok kezeléséhez szükséges képességekkel. A felkészültséggel kapcsolatos megfontolásokat valamennyi uniós szakpolitikába be kell építeni. Az „Uniós készletfelhalmozási stratégia: Az EU válságokra való anyagi felkészültségének fokozása” című bizottsági közlemény 29 hangsúlyozta, hogy súlyos, hosszú távú, összetett és határokon átnyúló válságok esetén alapvető fontosságú a nemzeti intézkedések összehangolása az alapvető áruk folyamatos ellátásának és a létfontosságú társadalmi funkciók fenntartásának biztosítása érdekében.

(32)Az ellátás rendelkezésre állásának biztosítása érdekében – amelyet az EUMSZ a KAP egyik célkitűzéseként határoz meg – szükséghelyzetek és súlyos válságok idején is fokozni kell a mezőgazdasági ágazat felkészültségét. Ezt a nemzeti kezdeményezések kiegészítésével, a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti koordináció fokozásával, a hatékonyság javításával, valamint a felkészültség és a reziliencia kultúrájának előmozdításával kell elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és az egyes tagállamok sajátos körülményeit, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

(33)A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy fogadjanak el felkészültségi alapintézkedéseket, amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági termékekre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális felkészültségi és reagálási tervek kidolgozását, a mezőgazdasági termékek készleteire vonatkozó információk rendszeres megosztását, az illetékes hatóságok kijelölését és az uniós szintű stressztesztekben való részvételt. Amennyiben a tagállamok mezőgazdasági termékekből tartalékokat hoznak létre és kezelnek, azokat a nemzeti és/vagy regionális felkészültségi és reagálási tervük részeként kell megvalósítani, és úgy kell kialakítani, hogy minimalizálják a piaci torzulásokat. Ezeket a felkészültségi erőfeszítéseket válsághelyzetekben vagy magas kockázatú helyzetekben szigorúbb kötelezettségekkel kell kiegészíteni, beleértve a kötelező jelentéstételt is.

(34)Annak érdekében, hogy bizonyosan egységes feltételek mellett kerüljenek végrehajtásra azok a rendelkezések, amelyek az ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkoznak, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási tervekkel kapcsolatos jelentéstételi követelmények, az élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási tervek kidolgozása és alkalmazása keretében folytatott, határokon átnyúló együttműködés, a tartalékok létrehozására és kezelésére irányuló összehangolt intézkedések – például a tartalékok létrehozására szolgáló termékkategóriák azonosítása, a határokon átnyúló ellátási kockázatok mérséklése, valamint a közös kockázatértékelések és a korai riasztási mechanizmusok kidolgozása, hogy az ellátás folytonossága zavarok során is biztosítva legyen –, az önkéntes szolidaritási és kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok, amelyek révén a tagállamok a súlyos hiányokkal küzdő többi tagállam rendelkezésére bocsátják tartalékaik egy részét, továbbá a készletekkel kapcsolatos valós idejű jelentéstétel és az egyéb releváns információk szolgáltatása, valamint az információk biztonságos kezelésére és cseréjére vonatkozó technikai és eljárási követelmények. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 30 megfelelően kell gyakorolni.

(35)A mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, amely összeg kifizetése akkor válik esedékessé, ha egy adott kötelezettség nem teljesül. Ez különösen igaz a vámkontingensek, az állami intervenció és a magántárolás kezelésére. Tekintettel az (EU) …/… rendeletre [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet], az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott, biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe. A biztosítékokra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást is fenn kell tartani, és ezért be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(36)A biztosítéknyújtás során a megkülönböztetésmentes bánásmód, az egyenlőség és az arányosság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak különösen ki kell terjednie továbbá az alábbi, biztosítékokra vonatkozó szabályokra: egy kötelezettség nem teljesítése esetén a felelős fél meghatározása, az olyan konkrét helyzetek meghatározása, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtó félre alkalmazandó feltételek, a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek, az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek, valamint az olyan kötelezettségek nem teljesítésének következményei, amelyekért biztosítékot nyújtottak. Továbbá, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjednie a nyújtandó biztosítékok formájára, valamint a biztosítékok nyújtására, elfogadására és az eredeti biztosítékok felváltására irányuló eljárásra; a biztosíték felszabadítására irányuló eljárásra; valamint a tagállamok és a Bizottság által a biztosítékokkal összefüggésben teendő értesítésekre.

(37)Az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] előírja, hogy az állami intervencióval kapcsolatos kiadások tekintetében a Bizottságnak bizonyos esetekben egységes átalányösszegeket kell megállapítania az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említett, az állami intervencióra jogosult termékek tárolásából és adott esetben feldolgozásából eredő árukezelési műveletekre vonatkozóan. A vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendeletben meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásában a Bizottságot az 1308/2013/EU rendelettel létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti. Mivel az említett rendelet nem tartalmaz hivatkozást a 182/2011/EU rendelet szerinti tanácsadó bizottsági eljárásra, az 1308/2013/EU rendeletet ki kell egészíteni az említett eljárásra való hivatkozással.

(38)Az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete B. szakaszának IV. pontja előírja, hogy a sertések hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazásában a színhústartalom értékelésére szolgáló osztályozási módszereket a Bizottságnak kell engedélyeznie. Tekintettel arra, hogy a színhústartalom értékelésére szolgáló sertésosztályozási módszereket tagállamonként engedélyezik, az egyszerűség és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az osztályozási módszereket a Bizottság helyett a tagállamoknak kell engedélyezniük.

(39)Az 1308/2013/EU rendelet X. mellékletének VIII. része úgy rendelkezik, hogy a cukorrépa-eladók és a cukorgyártó vállalkozások közötti szállítási szerződésekben meg kell határozni a cukorrépapép visszaküldésére vagy ellentételezésére vonatkozó szabályokat. A nagyobb jogi egyértelműség biztosítása és a cukorrépa-eladók jogai védelmének megerősítése érdekében helyénvaló módosítani az említett rendelet X. mellékletét annak kifejezett előírása érdekében, hogy a szállított cukorrépából előállított cukorrépapép – eltérő megállapodás hiányában – a cukorrépa eladójának tulajdonában maradjon. Az átláthatóság és a kiegyensúlyozott szerződéses kapcsolatok biztosítása érdekében a szállítási szerződésekben kifejezetten meg kell határozni a cukorrépapép visszaküldésére, megtartására vagy feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve adott esetben az érintett mennyiségeket, a préselési vagy szárítási költségek megosztását, valamint a fizetendő ellentételezés árát vagy számítási módszerét.

(40)Az 1308/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(41)Annak érdekében, hogy az érdekelt feleknek elegendő idejük legyen alkalmazkodni a változásokhoz, a cukorágazatra vonatkozó szakmán belüli megállapodásokkal kapcsolatos módosításokat [az e rendelet hatálybalépését követő év október 1-jétől] kell alkalmazni.

(42)Annak érdekében, hogy az érdekelt feleknek elegendő idejük legyen az alkalmazkodásra, a kender forgalmazására, előállítására és behozatalára vonatkozó feltételekre vonatkozó szabályokat [e rendelet hatálybalépését követő január 1-jétől], a hússal kapcsolatos kifejezésekre vonatkozó szabályokat pedig [12 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kell alkalmazni.

(43)Annak érdekében, hogy a tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséghelyzetek és súlyos válságok idején az ellátás rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának megkezdésére, ezeket a rendelkezéseket [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-tól/-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) fehérjenövény-ágazat, IV. rész”;

2.a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekre. az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet]* és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [teljesítménymérési rendelet]** és az azok alapján elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] (HL L …, ELI: ).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete [teljesítménymérési rendelet] (HL L …, ELI: ).”;

3.a 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) bekezdést el kell hagyni;

b)az (5) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c) »legkülső régiók«: az EUMSZ 349. cikkében említett régiók.”;

4.a 6. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) április 1-jétől a következő év március 31-ig a selyemhernyó-ágazat esetében;”

5.a 7. cikket el kell hagyni;

6.a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk második albekezdésében, a 116. cikkben, a 149. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében, a 152. cikk (1c) bekezdésének második albekezdésében, a 175. cikk második albekezdésében, a 179. cikk második albekezdésében, a 183. cikk második albekezdésében, a 193a. cikk (2) bekezdésében, a 213. cikkben és a 216. cikk (2) bekezdésében a »229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében« hivatkozás helyébe a »229. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében« hivatkozás lép.”;

7.a II. rész I. címe I. fejezetének 2. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéstípusok és a visszatérítés feltételei;

b)a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek tényleges megfigyelésein alapuló információk, a Bizottság által meghatározott százalékos átalányok, vagy az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányjellegű vagy nem százalékos átalányjellegű összegek alapján;

c)az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározása, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedések, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozó szabályok.”;

8.a 19. cikk (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„d) a támogatás kifizetésére vonatkozó szabályok megállapítása, valamint azon esetek azonosítása, amikor nem kerül sor támogatás kifizetésére vagy a támogatás csökkentésére abban az esetben, ha a gazdasági szereplők nem teljesítik a 2. és 3. szakaszban említett, az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos kötelezettségeiket.”;

9.a 20. cikk első albekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„v) a termékek állami beavatkozásra és magántárolásra való jogosultságának megállapítása érdekében alkalmazandó vizsgálatokhoz és módszerekhez, valamint az állami intervencióval, illetve a magántárolással kapcsolatos pályázati eljárások alkalmazásához szükséges szabályok;

w) a 2. és 3. szakaszban említett, az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó kötelezettségek, kötelezettségvállalások és jogosultsági feltételek betartása tekintetében a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

x) a 2. és 3. szakaszban említett, az állami intervencióra vagy a magántárolásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogosultsági feltételeknek, kötelezettségvállalásoknak vagy egyéb kötelezettségeknek nem megfelelő gazdasági szereplők esetében alkalmazandó közigazgatási szankciók tagállamok általi alkalmazásának és kiszámításának részletes szabályai.”;

10.a II. rész I. címének II. fejezetét el kell hagyni.

11.a 23a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2027/2028-as tanévben az iskolaprogram keretében a termékek szétosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás tanévenként nem haladhatja meg a 90 001 722,9 EUR összeget.”;

12.a II. rész I. címe a következő fejezettel egészül ki:

„IIa. FEJEZET

Az (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] említett beavatkozástípusok

1. szakasz

Általános rendelkezések

26. cikk

Hatály

Ez a fejezet az (EU) …/… rendeletben [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] előírt, az uniós iskolaprogramhoz és az e rendelet 1. cikkében említett egyes ágazatokhoz kapcsolódó beavatkozástípusokra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

Ez a fejezet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2028. január 1-jétől 2034. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti és regionális partnerségi tervekben (a továbbiakban: nemzeti és regionális partnerségi tervek) meghatározott beavatkozásokhoz nyújtott, a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapból (a továbbiakban: az Alap) finanszírozott uniós támogatásra alkalmazandó.

Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] és az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet], valamint az azok alapján elfogadott rendelkezések alkalmazandók az e fejezetben említett beavatkozástípusokra.

2. szakasz

Uniós iskolaprogram

27. cikk

Hatály és általános szabályok

(1) Ez a szakasz szabályokat állapít meg a nemzeti és regionális partnerségi tervekben szereplő azon beavatkozástípusokra vonatkozóan, amelyek célja a mezőgazdasági termékek oktatási intézményekben tanuló gyermekek részére történő szétosztásának támogatása a kiválasztott mezőgazdasági termékek fogyasztásának növelése és a gyermekek étkezési szokásainak javítása érdekében (a továbbiakban: uniós iskolaprogram).

(2) Az uniós iskolaprogram résztvevői a tagállamok illetékes hatóságai által igazgatott vagy elismert oktatási intézményekbe járó gyermekek. 

A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi terveikben meghatározzák az uniós iskolaprogram résztvevőire vonatkozó jogosultsági feltételeket. Azokban az esetekben, amikor a tagállamok ezt szükségesnek tartják az iskolaprogram célkitűzéseinek megvalósításához, bizonyos korcsoportokra összpontosíthatnak, vagy társadalmi-gazdasági megfontolások alapján előnyben részesíthetik a gyermekek bizonyos csoportjait.

(3) A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi tervükben meghatározzák az uniós iskolaprogramba tartozó beavatkozások azon kedvezményezettjeinek kategóriáit, amelyeket az oktatási intézmények vagy hatóságok, a nevükben eljáró szervezetek, a beszállítók vagy a (4) bekezdésben említett bármely beavatkozástípus irányításában vagy végrehajtásában részt vevő bármely más köz- vagy magánszervezet közül választanak ki.

(4) A tagállamok az e szakaszban megállapított és a nemzeti és regionális partnerségi terveikben részletesebben meghatározott feltételek mellett a következő beavatkozástípusokon alapuló beavatkozásokhoz hoznak létre és nyújtanak támogatást:

a)mezőgazdasági termékek szállítása és szétosztása;

b)a tudatosság növelésére irányuló intézkedések.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az iskolaprogramban részt vevő oktatási intézmények a programban történő részvételüket, valamint azt, hogy a programot az Unió támogatja, az iskolák területén vagy más releváns helyszíneken közhírré tegyék. A tagállamok minden megfelelő, a nyilvánosság tájékoztatásra szolgáló eszköz használatát biztosítják, amelyek többek között lehetnek poszterek, a témával foglalkozó honlapok, tájékoztató jellegű grafikai anyagok, valamint tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok. Az uniós emblémát és a finanszírozási nyilatkozatot az (EU) …/… rendelet [teljesítménymérési rendelet] V. mellékletével összhangban kell használni.

(6) A tagállamok az (EU) …/… rendelet [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] 63. cikke (1) bekezdésének [Adatgyűjtés és nyilvántartás] e) pontjában említett műveletre vonatkozó adatkészlet keretében jelentést tesznek az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében felsorolt egyes termékcsoportok szállítására és kiosztására, valamint az e rendelet 29. cikkében említett tudatosságnövelő beavatkozásokra felhasznált pénzeszközökről, az uniós iskolaprogramban részt vevő oktatási intézmények és gyermekek számáról, az átlagos adagméretről és a szállított adagok számáról, a szállított termékek termékcsoportonkénti és biotermékek szerinti bontásban megadott mennyiségéről, valamint adott esetben az e rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett termékek mennyiségéről, valamint a végrehajtott tudatosságnövelő beavatkozásokról.

28. cikk

Mezőgazdasági termékek szállítása és kiosztása 

(1) Az uniós iskolaprogram keretében kizárólag a következő termékek jogosultak szállításra és kiosztásra:

a)az I. melléklet IX. részében felsorolt gyümölcsök és zöldségek;

b)a X. részben felsorolt feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

c)a 0803 90 KN-kód alá tartozó friss banán, a plantain fajta kivételével;

d)az I. melléklet XVI. részében felsorolt fogyasztói tej, sajt, túró, joghurt és más erjesztett vagy savanyított tejtermékek, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott ízesítőszereket, gyümölcsöt, dióféléket vagy kakaót. 

(2) Az uniós iskolaprogram keretében kiosztott termékek legfeljebb 10 %-ban tartalmazhatnak szabad cukrot, és legfeljebb 30 %-ban tartalmazhatnak zsírt.

(3) Az uniós iskolaprogram keretében kiosztott termékek nem tartalmazhatják az alábbiak bármelyikét:

a)hozzáadott cukrot;

b)hozzáadott sót;

c)hozzáadott zsírt;

d)hozzáadott édesítőt;

e)az E 620–E 650 jelzésű, az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben felsorolt hozzáadott mesterséges ízfokozókat*.

E bekezdés első albekezdésétől eltérően a tagállamok – a megfelelő engedélynek az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyért felelős hatóságaiktól a nemzeti eljárásaikkal összhangban történő beszerzését követően – határozhat úgy, hogy az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett támogatható termékek tartalmazhatnak korlátozott mennyiségű hozzáadott cukrot, hozzáadott sót és/vagy hozzáadott zsírt, amelyek szükségesek a termékek feldolgozásához, és meg kell határozniuk a maximális napi bevitelt.

(4) A tagállamok előnyben részesítik az alábbi két csoport termékeinek forgalmazását:

a)friss idénygyümölcsök és -zöldségek;

b)fölözött vagy zsírszegény, édesítetlen fogyasztói tej és annak laktózmentes változatai.

(5) A tagállamok – a nemzeti körülmények figyelembevételével – előnyben részesítik az Unióból származó termékek szétosztását, valamint az alábbiak közül egyet vagy többet:

a)alacsony éghajlati lábnyommal rendelkező termékek;

b)ökológiai termelési szabványoknak megfelelően tanúsított termékek;

c)fenntartható csomagolású termékek;

d)olyan termékek, amelyeket az uniós jogszabályokban előírtaknál szigorúbb állatjóléti előírásoknak vagy gyakorlatoknak megfelelően állítottak elő;

e)helyben előállított és rövid ellátási láncokon keresztül forgalmazott termékek;

f)a tagállamok által meghatározott kistermelőktől származó termékek;

g)a tisztességes kereskedelem termelési előírásainak megfelelő termékek.

(6) A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi terveikben összeállítják a szállítható és kiosztható termékek jegyzékét, valamint a rangsorolási kritériumokat. 

(7) Az uniós iskolaprogram keretében kiosztott termékek:

a)nem kerülhetnek felhasználásra az iskolai gyermekétkeztetésben adott ételek elkészítése során;

b)nem helyettesíthetik az iskolai gyermekétkeztetésnek köz- és/vagy magánszervezetek pénzügyi hozzájárulásának révén részét képező termékeket, kivéve, ha az oktatási intézmények az iskolai gyermekétkeztetésben adott ételeket ingyenesen osztják ki;

c)az uniós iskolaprogramhoz tartoznak, és ezt a hovatartozásukat mindenkor, egyértelműen felismerhetően, a megfelelő kommunikációs és tájékoztató intézkedések révén tudatni kell.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az uniós iskolaprogram hozzáadott értéket képviseljen az oktatási intézményekben biztosított egyéb étkezésekhez képest.

29. cikk

A tudatosság növelésére irányuló beavatkozások 

(1) A tudatosságnövelő beavatkozásoknak közvetlenül kapcsolódniuk kell az uniós iskolaprogram azon célkitűzéseihez, hogy növeljék a kiválasztott mezőgazdasági termékek fogyasztását és javítsák a gyermekek étkezési szokásait. 

Céljuk, hogy a gyermekek újra kapcsolatba kerüljenek a mezőgazdasággal és az uniós mezőgazdasági termékek – különösen a régiójukban előállított termékek – sokféleségével, és felhívják a figyelmet a kapcsolódó témákra, például az egészséges táplálkozási szokásokra, a helyi élelmiszerláncokra, a biogazdálkodásra, a fenntartható élelmiszer-termelésre és -fogyasztásra, valamint az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemre. 

(2) A 28. cikkben előírtak szerint szállított és kiosztott termékeken kívül a tagállamok rendelkezhetnek az I. mellékletben felsorolt egyéb mezőgazdasági termékek kóstolásáról is.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós iskolaprogramban részt vevő valamennyi gyermek részt vehessen a tudatosságnövelő beavatkozásokban.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben megállapított kötelezettség teljesítése céljából figyelembe veszik a szokásos iskolai nevelési programot, illetve más szakpolitikákat vagy programokat. E tevékenységekhez azonban nem nyújtható uniós támogatás.

3. szakasz

A bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások támogatása

30. cikk

Hatály 

(1) Ez a szakasz az 1. cikk (2) bekezdésének a)–i), k), l) és m), o)–t), v) és w) pontjában felsorolt ágazatokra, valamint az Ia. mellékletben felsorolt termékekre vonatkozó beavatkozástípusok szabályait állapítja meg.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésének d), f), g) és i) pontjában említett ágazatokban megvalósuló beavatkozások kötelezőek azon tagállamok számára, amelyekben az említett ágazatokban e rendelet szerint elismert termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai tevékenykednek.

(3) Az 1. cikk (2) bekezdésének v) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozások minden tagállam számára kötelezők.

31. cikk

Bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok 

A tagállamok az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [KAP-rendelet]** 12. cikkében [Kockázatkezelési eszközök] és 13. cikkében [Beruházások a mezőgazdasági termelők számára] meghatározott beavatkozástípusok bármelyikéhez, valamint a következő beavatkozástípusok bármelyikéhez az e szakaszban megállapított és a nemzeti és regionális partnerégi terveikben részletesebben meghatározott beavatkozástípusok bármelyikét létrehozhatják és az ágazatokban támogatást nyújthatnak:

a)az (EU) …/… rendelet [KAP-rendelet] 13. cikkében [Beruházások mezőgazdasági termelők számára] említettektől eltérő tárgyi eszközökre és immateriális eszközökre irányuló beruházások;

b)képzés, tájékoztatás, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is;

c)tanácsadó szolgáltatások;

d)hirdetés és marketing;

e)kutatás, innováció és kísérleti termelési módszerek;

f)az éghajlatváltozás mérséklését és/vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések;

g)a környezet védelmét és/vagy javítását célzó intézkedések;

h)laboratóriumi vizsgálatok és analitikai laboratóriumok;

i)nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása;

j)a termékek kollektív tárolása;

k)zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek nem károsodtak a zöldszüret előtt, és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése;

l)be nem takarítás, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék egészséges, ép és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisítése;

m)harmadik országok egészségügyi és növényegészségügyi előírásainak végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése érdekében;

n)a szőlőültetvények fenntartható szerkezetátalakítása és átállítása a fajtaváltás, a szőlőültetvények áthelyezése és a szőlőültetvény-gazdálkodási technikák javítása révén;

o)a borkészítési melléktermékek lepárlása;

p)forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára vagy más rendeltetésre, beleértve adott esetben a forgalomból történő ilyen kivonás megkönnyítése céljából történő feldolgozást is;

q)a méhészeti ágazatban az Unióban meglévő méhkaptárak számának megőrzését vagy növelését célzó fellépések, valamint a termékminőség javítását célzó intézkedések.

32. cikk

Kedvezményezettek

(1) A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi terveikben meghatározzák, hogy mely gazdasági szereplők részesülhetnek a 30. cikk (1) bekezdésében említett ágazatokban végrehajtott beavatkozásokból.

(2) Nemzeti és regionális partnerségi terveikben a tagállamok megállapítják, hogy az e rendelet alapján elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett termelői csoportok a 30. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások egyedüli kedvezményezettjei.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 30. cikk (1) bekezdésében említett ágazatokban végrehajtott beavatkozások kedvezményezettjei lehetnek a termelői csoportok és a termelők közötti együttműködés egyéb formáit képviselő, a termelők kezdeményezésére létrehozott és általuk ellenőrzött szervezetek. Az ilyen együttműködési formákat a tagállam illetékes hatósága az első operatív program időtartamára termelői csoportként határozza meg. Az említett termelői csoportok által készített, a 152., 153., 154., 156. vagy 161. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban termelői szervezetként való elismerésre irányuló operatív programot és elismerési tervet egyidejűleg be kell nyújtani az illetékes hatóságoknak. A termelői csoportok végrehajtják ezt az elismerési tervet.

33. cikk

Operatív programok és működési alapok

(1) A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a 32. cikk (2) bekezdésében említett termelői csoportok által a 30. cikk (1) bekezdésében említett ágazatokban végrehajtott beavatkozásokat a tagállam által jóváhagyott operatív programokon keresztül kell végrehajtani.

(2) Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év.

(3) Az operatív programokat működési alapokból kell finanszírozni, amelyek a következőkből állnak:

a)a következők pénzügyi hozzájárulása:

i. a termelői szervezet tagjai vagy maga a termelői szervezet vagy ezek mindegyike; vagy

ii. a termelői szervezetek társulásainak tagjai vagy maga a termelői szervezet társulása vagy ezek mindegyike; vagy

iii. a termelői csoport tagjai vagy maga a termelői csoport vagy ezek mindegyike;

b)uniós pénzügyi támogatás;

c)nemzeti hozzájárulás.

(4)    A különböző beavatkozástípusok közötti egyensúly biztosítása érdekében a tagállamok a nemzeti és regionális partnerségi terveikben meghatározzák a működési alapból az egyes egyedi beavatkozástípusokra fordítható összegek százalékos felső határát.

34. cikk

A forgalmazott termékek értéke

(1) A tagállamok nemzeti és regionális partnerségi tervükben közlik, hogy az egyes ágazatok esetében hogyan számítják ki a forgalmazott termékek értékét.

(2) A termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a termelői csoport által forgalmazott termékek értékét a termelői szervezet, a termelői csoport vagy a termelői szervezetek társulása és annak termelő tagjai e szervezet, társulás vagy termelői csoport által forgalomba hozott termelése alapján kell kiszámítani, és az csak azon termékek előállítását foglalja magában, amelyek tekintetében a termelői szervezetet, társulást vagy termelői csoportot elismerték vagy azonosították.

Ezenkívül a forgalomba hozott termékek értékét a friss szakaszban vagy az első olyan feldolgozási szakaszban kell kiszámítani, amelyben a terméket szokásosan forgalmazzák, ömlesztve, amennyiben a termékek ömlesztve forgalmazhatók. További számítást kell végezni a »szervezettől, társulástól vagy termelői csoporttól kiszállított« vagy a »leányvállalattól kiszállított« szakaszban, feltéve, hogy a leányvállalat részvényeinek vagy tőkéjének legalább 90 %-a a termelői szervezet, társulás vagy termelői csoport tulajdonában van.

A forgalmazott termékek értéke magában foglalja a melléktermékek, az ingyenes szétosztás céljából történő piaci kivonások, a kiszervezett tevékenységek vagy a betakarítási és termelési biztosítási tevékenységekkel kapcsolatban kapott biztosítási kártérítés értékét.

Feldolgozott termékek esetében a feldolgozás költségét, a hozzáadottérték-adót és a szervezet vagy termelői csoport által viselt, 300 km-t meghaladó távolságra történő szállítás költségeit nem kell figyelembe venni a forgalmazott termékek értékének kiszámításakor.

Tilos a forgalmazott termékek értékének kettős elszámolása. A forgalmazott termékek értékének kettős elszámolásának elkerülése érdekében a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a termelői csoport tagjainak egy másik ilyen szervezet által forgalmazott termékeit csak ez utóbbi szervezet által forgalmazott termékek értékébe lehet beszámítani.

(3) A tagállamok 12 hónapos naptári referencia-időszakot határoznak meg a támogatás igénylésének évét megelőző három évre.

Amennyiben az újonnan elismert termelői szervezetek, társulások vagy termelői csoportok esetében a forgalmazott termékekre vonatkozó historikus adatok nem elegendőek az első albekezdés alkalmazásában, a tagállamok elfogadják a forgalmazott termékeknek a termelői szervezet, társulás vagy csoport által az elismerés céljából közölt értékét.

(4) Amennyiben egy termék esetében egy adott évben a forgalmazott érték az előző három 12 hónapos referencia-időszak átlagához képest legalább 35 %-kal csökkent természeti katasztrófák, éghajlati jelenségek, növénybetegségek vagy kártevőfertőzések, vagy bármely más, a szervezet, társulás vagy csoport felelősségi körén és ellenőrzésén kívül eső ok miatt, úgy kell tekinteni, hogy az adott termék forgalmazott értéke az előző három 12 hónapos referencia-időszak átlagértékének 85 %-át teszi ki. Amennyiben megelőző intézkedésekre került sor, úgy kell tekinteni, hogy az adott termék forgalmazott értéke az előző három 12 hónapos referencia-időszak átlagértékének 100 %-át teszi ki.

35. cikk

A beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos átruházott hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy e rendeletet az ebben a szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítse ki a következők tekintetében:

a) az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különösen a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése révén, a fenntarthatóság biztosítása érdekében;

b) a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alóli mentességre vonatkozó, a további adminisztratív terhek elkerülését célzó szabályok és a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok.

___________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1333/oj ).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete [KAP-rendelet] (HL L …, ELI: …).”;

13.a 75. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„j) fehérjenövények;

k) marhahús;

l) sertéshús;

m) juhhús;

n) kecskehús;

o) sajt.”;

b)a (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„j) a termelés helye és/vagy a származási hely”;

14.a 78. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„h) sertéshús;

i) juhhús;

j) kecskehús.”;

15.a 90a. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e rendeletben megállapított, a borágazatra vonatkozó uniós szabályok megsértése esetén a tagállamok arányos, hatékony és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat alkalmaznak. Amennyiben a meg nem felelés csekély mértékű, a tagállamok nem alkalmaznak ilyen szankciókat.”;

16.a II. rész II. címe I. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„4. szakasz

A legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági termékek forgalmazása

123a. cikk

Logó

(1) A legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági, természetes vagy feldolgozott termékek köztudatba történő fokozott bevezetése és fogyasztásának növelése céljából logó használható.

(2) Az (1) bekezdésben említett logó használati feltételeire az érintett kereskedelmi szervezetek tesznek javaslatot. E javaslatokat a nemzeti hatóságok véleményükkel együtt eljuttatják a Bizottsághoz. A logó használatát valamely hatóság vagy az illetékes nemzeti hatóságok által elismert szerv követi nyomon.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a logó használati jogának gyakorlására, valamint a sokszorosítására és használatára vonatkozó feltételekről. E feltételeket úgy kell megállapítani, hogy növeljék a legkülső régiók minőségi mezőgazdasági termékeinek ismertségét, valamint ezek – természetes vagy feldolgozott állapotban történő – fogyasztását.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a logó használatára vonatkozó részletes szabályok, valamint a tagállamok által alkalmazandó ellenőrzések és nyomon követés minimális követelményeinek vonatkozásában. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

17.a 125. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A cukorrépa és a cukornád uniós termelői és az uniós cukorgyártó vállalkozások közötti cukorrépa- és cukornádvásárlás feltételeire – beleértve a vetés előtti szállítási szerződéseket is – a II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, a szakmán belüli írásbeli megállapodások vonatkoznak.”;

18.a 145. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Azon tagállamok, amelyek a nemzeti és regionális partnerségi tervükben a 31. cikk n) pontjának megfelelően rendelkeznek a szőlőültetvények szerkezetátalakításáról és átállításáról, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak termelési potenciáljuk naprakésszé tett jegyzékét.”;

19.a II. rész II. címe II. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„2a. szakasz

Kender

147b. cikk

Kendertermesztés

(1) A következő termékek termeszthetők az Unióban, ha azokat a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú Cannabis Sativa L. fajtából termesztik, és megfelelnek az alábbi feltételeknek: 

a)a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel* vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK bizottsági irányelv** 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztett, az 5302 KN-kód alá tartozó valódi nyerskender;

b)az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban termesztett, vetésre szánt kendermag;

c)az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztett, nem vetésre szánt kendermag;

d)az 1211 90 86 KN-kód alá tartozó, a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztett bármely egyéb kendernövény-rész.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az ott megállapított feltételeknek meg nem felelő termékek előállíthatók azon tagállamok területén, amelyek ezt lehetővé teszik a területükön az általuk az uniós, a nemzetközi és a nemzeti joggal összhangban meghatározott feltételek mellett.

147c. cikk

Kender forgalmazása

(1) Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet forgalomba hozni az Unióban:

a)az 5302 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú valódi nyerskender, amelyet a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztettek;

b)az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú, vetésre szánt kendermag, amelyet a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban hoztak forgalomba;

c)az1211 90 86 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú bármely egyéb kendernövény-rész, amelyet a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztettek.

Az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermag az Unióban forgalmazható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban a bekezdésben felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek nem megfelelő termékek az uniós, nemzetközi és nemzeti joggal összhangban orvosi és tudományos felhasználás céljából forgalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdésben említett, [az e rendelet hatálybalépését követő év január 1-je] előtt vetett kendernövényekből származó, kenderből készült termékek [a módosító rendelet hatálybalépését követő év december 31-ig] továbbra is forgalmazhatók az említett időpontot megelőzően hatályban lévő szabályoknak megfelelően.

___________

* A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2002/57/oj ).

** A Bizottság 2008/62/EK irányelve (2008. június 20.) a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről (HL L 162., 2008.6.21., 13. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2008/62/oj ).”;

20.a 154. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Azokat a termelői szervezeteket, amelyeket [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt a fehérjenövény-ágazat egy vagy több terméke tekintetében elismertek, az adott ágazatban a 152. cikk értelmében elismert termelői szervezetnek kell tekinteni. Ezeknek a termelői szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatokban elismert egyéb termékek tekintetében is. Amennyiben azonban az említett termelői szervezetek egy vagy több ágazat tekintetében már nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a tagállamok legkésőbb [20XX. december 31-ig, e módosító rendelet hatálybalépésétől számított legalább 2 teljes év elteltével] visszavonják az érintett ágazatokra vonatkozó elismerésüket.

(3b) Azokat a termelői szervezeteket, amelyeket [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt a len- és kenderágazat tekintetében az I. melléklet VIII. részében szereplő egy vagy több termék tekintetében elismertek, az adott ágazatban a 152. cikk szerinti termelői szervezetnek kell tekinteni. Ezeknek a termelői szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatokban elismert egyéb termékek tekintetében is. Amennyiben azonban az említett termelői szervezetek egy vagy több ágazat tekintetében már nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a tagállamok legkésőbb [20XX. december 31-ig, e módosító rendelet hatálybalépésétől számított legalább 2 teljes év elteltével] visszavonják az érintett ágazatokra vonatkozó elismerésüket.”;

21.a 158. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyeket [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt a fehérjenövény-ágazat egy vagy több terméke tekintetében elismertek, az adott ágazatban a 157. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetnek kell tekinteni. Ezeknek a szakmaközi szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatokban elismert egyéb termékek tekintetében is. Amennyiben azonban az említett szakmaközi szervezetek egy vagy több ágazat tekintetében már nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a tagállamok legkésőbb [20XX. december 31-ig, e módosító rendelet hatálybalépésétől számított legalább 2 teljes év elteltével] visszavonják az érintett ágazatokra vonatkozó elismerésüket.

(3b) Azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyeket [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt a len- és kenderágazat tekintetében az I. melléklet VIII. részében szereplő egy vagy több termék tekintetében elismertek, az adott ágazatban a 157. cikk szerinti szakmaközi szervezetnek kell tekinteni. Ezeknek a szakmaközi szervezeteknek meg kell őrizniük elismerésüket az egyéb ágazatokban elismert egyéb termékek tekintetében is. Amennyiben azonban az említett szakmaközi szervezetek egy vagy több ágazat tekintetében már nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a tagállamok legkésőbb [20XX. december 31-ig, e módosító rendelet hatálybalépésétől számított legalább 2 teljes év elteltével] visszavonják az érintett ágazatokra vonatkozó elismerésüket.”;

22.a 159. cikk a következőképpen módosul:

a)az a) pont a következő alponttal egészül ki:

„v. fehérjenövény-ágazat”;

b)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, a dohányágazatban és a fehérjenövény-ágazatban működő szakmaközi szervezeteket.”;

23.a 173. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ca) az elismerési kritériumok be nem tartása esetén a II. rész I. címe II. fejezetének 2. szakaszában említett egyes ágazatokban végrehajtott beavatkozásokhoz nyújtott támogatás felfüggesztése, csökkentése és visszafizettetése”;

24.a 174. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„h) a tagállamok által a termelői szervezeteknél vagy a termelői szervezetek társulásainál az elismerési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése céljából elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

i) az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai egyedi azonosítási rendszerére vonatkozó szabályok.”;

25.a 182. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A küszöbmennyiség az előző három olyan év átlagos éves behozatalának 125 %-a, 110 %-a vagy 105 %a, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre, attól függően, hogy a piacrajutási lehetőségek – amelyeket az importnak a három megelőző évre vonatkozó hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejeznek ki – legfeljebb 10 %-ot, 10 %-nál többet, de legfeljebb 30 %-ot, vagy 30 %-nál többet tesznek-e ki.”;

b)a (2) bekezdést el kell hagyni;

26.a 186. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„e) szükség esetén szankciókat ír elő a gazdasági szereplőkre azon feltételek és jogosultsági követelmények be nem tartása esetén, amelyeket a gazdasági szereplőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújtson be, különösen abban az esetben, ha nem nyújtanak be pontos, naprakész és valósághű dokumentumokat az engedélyt kiállító hatóságnak.”;

27.a 189. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„189. cikk

Kenderbehozatal

(1) Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

a)az 5302 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú valódi nyerskender, amelyet a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztettek, vagy amelyről igazolják, hogy az érintett fajta delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot;

b)az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú, vetésre szánt kendermag, amelyet a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban tanúsítottak, vagy amelyről igazolják, hogy az érintett fajta delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot;

c)az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt, és – annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni – kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök behozott kendermag;

d)az 1211 90 86 KN-kód alá tartozó, a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében bejegyzett Cannabis Sativa L. fajtából előállított, legfeljebb 0,3 %-os delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú egyéb kendernövény-részek, amelyeket a 2002/57/EK irányelvvel vagy a megőrzendő fajták esetében a 2008/62/EK irányelv 10. cikkével összhangban minősített vetőmagokból termesztettek, vagy amelyről igazolják, hogy az érintett fajta delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban a bekezdésben említett, az ott meghatározott feltételeknek nem megfelelő termékek az uniós, nemzetközi és nemzeti joggal összhangban orvosi és tudományos célokra is behozhatók.”;

28.a 214a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„214a. cikk

Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban

(1) A Bizottság engedélyének függvényében Finnország a 2023–2027-es időszakban továbbra is nyújthatja azon nemzeti támogatásokat, amelyeket 2022-ben e cikk alapján nyújtott a termelőknek, feltéve, hogy:

a) a jövedelemtámogatás teljes összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken, és 2027-ben nem haladja meg a 2022-ben nyújtott összeg 67 %-át;

b) e lehetőség igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.

A Bizottság az engedélyét az e rendelet 229. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül fogadja el.

(2) A Bizottság engedélyének függvényében Finnország a 2028–2034-es időszakban továbbra is nyújthatja azon nemzeti támogatásokat, amelyeket 2027-ben e cikk alapján nyújtott a termelőknek, feltéve, hogy:

a) a jövedelemtámogatás teljes összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken, és 2034-ben nem haladja meg a 2027-ben nyújtott összeg 67 %-át;

b) e lehetőség igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.

A Bizottság az engedélyét az e rendelet 229. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül fogadja el.”;

29.a IV. rész II. fejezete a következő cikkel egészül ki:

„214b. cikk

A legkülső francia régiók cukorágazatának nyújtott nemzeti kifizetések

Franciaország gazdasági évenként legfeljebb 90 millió EUR támogatást ítélhet oda a legkülső francia régiók cukorágazata számára.

Franciaország minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a ténylegesen odaítélt támogatás összegéről.”;

30.a 217. cikket el kell hagyni.

31.az V. rész a következő fejezettel egészül ki:

„Ib. FEJEZET

Az ellátás rendelkezésre állása szükséghelyzetek és súlyos válságok idején

222c. cikk

A mezőgazdasági termékekkel való ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkozó tervek

(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a mezőgazdasági ellátási lánc strukturális sebezhetőségeinek azonosítása és kezelése, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazatban a válsághelyzetekre való felkészülés koherenciájának fokozása érdekében.

(2) A tagállamok egyedi kockázati profiljuk és intézményi rendszerük figyelembevételével nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terveket dolgoznak ki a következők érdekében:

a)a mezőgazdasági termékek rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének és ellátásbiztonságának fenntartása szükséghelyzetek vagy súlyos válságok idején valamennyi területi szinten;

b)az ellátási lánc zavarainak megelőzése vagy enyhítése szükséghelyzetek vagy súlyos válságok esetén valamennyi területi szinten.

(3) Az élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terveknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)nyomonkövetési és gyors információs rendszerek, beleértve az ellátási lánc strukturális sebezhetőségeinek értékelését és a súlyos zavarokra vonatkozó kockázati forgatókönyveket;

b)a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek készleteire vonatkozó adatok összesítésére irányuló intézkedések;

c)a szerepek és koordinációs mechanizmusok megosztása az illetékes hatóságok között valamennyi területi szinten, valamint az érintett magánszektorbeli szereplőkkel való együttműködésre vonatkozó eljárások;

d)vészhelyzeti kommunikációs protokollok annak biztosítása érdekében, hogy az információk gyorsan eljussanak az érdekelt felekhez és a nyilvánossághoz.

(4) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terveiket.

(5) A tagállamok kijelölik az élelmezésbiztonsági felkészültség és reagálás területén a más tagállamokkal és a Bizottsággal folytatandó koordinációért felelős illetékes nemzeti hatóságot vagy kapcsolattartó pontot.

(6) A tagállamok háromévente megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terveik legfrissebb változatának összefoglalóját.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a)az élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási tervekről készült összefoglalók formátumának, a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeknek, a nem bizalmas részek terjesztésével kapcsolatos részleteknek és a benyújtási határidőknek a meghatározása;

b)a (2) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítása érdekében az élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási tervek kidolgozása és alkalmazása keretében a tagállamok között folytatott, határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó szabályok megállapítása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

222d. cikk

Mezőgazdasági termékek tartalékai

(1) E cikk alkalmazásában a »tartalékok« a vészhelyzetekben vagy válsághelyzetekben katonai vagy polgári védelmi célokra kijelölt állami vagy magánszektorbeli gazdasági szereplők birtokában lévő készletek, beleértve a humanitárius beavatkozásokat vagy a jelentős ellátási zavarok idején az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében tárolt készleteket is.

(2) Amennyiben a tagállamok mezőgazdasági termékekből tartalékokat hoznak létre és kezelnek, biztosítják, hogy ezeket az intézkedéseket úgy alakítsák ki, hogy minimalizálják a piaci torzulásokat, beleértve a következőket:

a)a tartalékban lévő mezőgazdasági termékek mennyiségét előre meghatározott célok alapján kell megállapítani;

b)a tartalékok szintjét rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén ki kell igazítani az ellátási lánc azonosított sebezhetőségei és a kockázatértékelések alapján;

c)a mezőgazdasági termékek tartalék céljából történő beszerzését piaci áron, pályázati eljárások útján kell végezni. A mezőgazdasági termékeknek a tartalékokból történő forgalomba hozatalát átlátható módon, piaci áron kell végezni;

d)a tartalékok létrehozásával, fenntartásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos műveleteket a tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrzik.

(3) Amennyiben a tagállamok mezőgazdasági termékekből tartalékokat hoznak létre és kezelnek, a tartalékokat a 222c. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terv részeként kell megvalósítani.

A (2) bekezdés a) pontjában említett, előre meghatározott célokat a 222c. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási tervben kell megállapítani.

A tartalékok létrehozására, fenntartására és forgalomba hozatalára vonatkozó információkat bele kell foglalni a 222c. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terv összefoglalójába.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)az (1) bekezdésben említett tartalékok létrehozására és kezelésére irányuló összehangolt intézkedések, például a tartalékok létrehozására szolgáló termékkategóriák azonosítása, valamint közös kockázatértékelések és gyors információs rendszerek kidolgozása a határokon átnyúló ellátási kockázatok csökkentése és az ellátás folyamatosságának zavarok esetén történő biztosítása érdekében;

b)azon önkéntes szolidaritási és kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok végrehajtása, amelyek révén a tagállamok tartalékaik egy részét egy súlyos hiányokkal küzdő másik tagállam rendelkezésére bocsátják.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

222e. cikk

Koordináció

(1) Az élelmezésbiztonsági felkészültségre és a mezőgazdasági ellátási lánc rezilienciájára vonatkozó összehangolt uniós megközelítés támogatása érdekében a Bizottság létrehozza az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmust (EFSCM), amely összefogja a tagállamok illetékes hatóságait, az érintett érdekelt szervezeteket és adott esetben a kiválasztott harmadik országok képviselőit.

(2) Az EFSCM célja:

a)az élelmiszer-ellátást és élelmezésbiztonságot érintő válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák hatékony végrehajtásának elősegítése;

b)a fenyegetések korai előrejelzésével, nyomon követésével és bejelentésével, a válsághelyzetekre való reagálással és a válság utáni értékeléssel kapcsolatos együttműködés és koordináció, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása;

c)az agrár-élelmiszeripari láncokon belüli strukturális sebezhetőségek és a reziliencia tekintetében fennálló hiányosságok azonosításának támogatása, többek között stressztesztek, kockázatértékelések és forgatókönyv-tervezés révén;

d)a tagállamok és a nem uniós országok nemzeti élelmezésbiztonsági felkészültségi és reagálási terveiről szóló rendszeres eszmecserék és párbeszédek előmozdítása, figyelembe véve az ilyen tervek bizalmas jellegét;

e)hozzájárulás az élelmiszer-ellátási és élelmezésbiztonsági válságokra való uniós felkészültséggel és reagálással kapcsolatos ajánlások vagy szakpolitikai kezdeményezések előkészítéséhez.

222f. cikk

Fokozott intézkedések súlyos válságok vagy vészhelyzetek esetén

Az élelmezésbiztonságra nézve nagy kockázatot jelentő, kihirdetett súlyos válság vagy vészhelyzet esetén a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok útján előírhatja a tagállamok és a gazdasági szereplők számára, hogy valós időben számoljanak be a Bizottságnak az agrár-élelmiszeripari termékek és alapanyagok releváns állami és magánkészleteiről, vagy egyéb releváns információkról az ilyen termékek ellátásának az Unióban történő biztosítása érdekében.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

222g. cikk

Az érzékeny vagy minősített adatok védelme

(1) A Bizottság biztosítja, hogy a készletszintekre, a logisztikai kapacitásokra vagy az ellátási sebezhetőségekre vonatkozó érzékeny vagy minősített adatokat az érzékeny és minősített adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal, többek között a kiberbiztonsági követelményekkel összhangban kezeljék, tárolják és osszák meg.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen információk biztonságos kezelésére és cseréjére vonatkozó technikai és eljárási követelmények meghatározása céljából.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

32.az V. rész a következő fejezettel egészül ki:

„III. FEJEZET

Biztosítékok

222h. cikk

Biztosítékok

(1) A tagállamok – amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogszabályok úgy rendelkeznek – biztosítékot kérnek, amely szavatolja, hogy az említett jogszabályok alapján fennálló adott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén egy bizonyos pénzösszeg megfizetésre kerüljön vagy lehívhatóvá váljon egy illetékes hatóság számára.

(2) A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan szabályokkal történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a megkülönböztetésmentes bánásmódot, az egyenlőséget és az arányosságot a biztosítéknyújtás során, és amelyek:

a)meghatározzák a valamely kötelezettség nem teljesülése esetén felelős felet;

b)megállapítják azokat a konkrét helyzeteket, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;

c)megállapítják a nyújtandó biztosítékra és a kezesre vonatkozó feltételeket, valamint a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételeket;

d)megállapítják az előlegfizetés kapcsán nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételeket;

e)meghatározzák az azon kötelezettségek nem teljesítéséből eredő következményeket, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítékot nyújtottak, ideértve a biztosítékok lehívását, valamint a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására, és az arra az esetre alkalmazandó csökkentési mértéket, ha az adott biztosíték által fedezett kötelezettség részben vagy egyáltalán nem teljesült, figyelembe véve a kötelezettség jellegét, a kötelezettség megszegésének mértékét, a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő túllépésének mértékét, és hogy mennyi idő elteltével szolgáltattak bizonyítékot a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a nyújtandó biztosíték formája, valamint a biztosíték nyújtására, elfogadására és az eredeti biztosíték felváltására irányuló eljárás;

b)a biztosíték felszabadítására irányuló eljárás;

c)a tagállamok és a Bizottság által teendő értesítések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

33.a 225. cikk bekezdésének e) és f) pontját el kell hagyni;

34.a 229. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.”;

35.Az I., II., IV., VII. és X. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul;

36.az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg Ia. mellékletként kerül beillesztésre;

37.az V. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1308/2013/EU rendelet 22–25. és 217. cikke, valamint V. melléklete 2027. december 31. után is alkalmazandó a 2027. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 19. és 27. pontját [az e rendelet hatálybalépését követő év január 1-jétől] kell alkalmazni.

Az 1. cikk 31. pontját és az I. melléklet 4. pontját [az e rendelet hatálybalépését követő év 12 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

Az I. melléklet 5. pontját [az e rendelet hatálybalépését követő év október 1-jétől] kell alkalmazni.

Az 1. cikk 2., 3., 7., 10., 16., 18., 29., 30., 32. és 37. pontját [2028. január 1-jétől] [dátum és 9. pont beillesztése a 2028–2034-es időszakra szóló Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap létrehozásáról szóló (EU) […] rendelet alkalmazásának kezdőnapjától függően] kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára – A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat vonzóvá tétele a jövő nemzedékei számára”, 2025.2.19., COM(2025) 75 final.

(2)     Együtt biztonságosabb – Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítése.

(3)    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégiáról, JOIN(2025) 130 final.

(4)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós készletfelhalmozási stratégia: Az EU válságokra való anyagi felkészültségének fokozása, COM(2025) 528 final.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj ).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] (HL L …, ELI: …).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) [teljesítménymérési rendelet] (HL L …, ELI: …).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1306/oj ).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj ).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/228/oj ).

(11)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1308/2013/EU rendelet 75. cikke (6) bekezdésének megfelelően az almaborra és a körteborra, valamint a szárított hüvelyes zöldségekre és a szójababra vonatkozó új forgalmazási előírásokról, COM(2023) 200 final.

(12)    A Bíróság 2020. november 19-i ítélete, BS és CA kontra Ministère public et Conseil national de l’ordre des pharmaciens, C-663/18, ECLI:EU:C:2020:938.

(13)    HL C […]., […]., […]. o.

(14)    HL C […]., […]., […]. o.

(15)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Jövőkép a mezőgazdaság és az élelmiszer-ágazat számára – A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat vonzóvá tétele a jövő nemzedékei számára”, 2025.2.19., COM(2025) 75 final.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) [a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapról szóló rendelet] (HL L …, ELI: …).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj ).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (…) [teljesítménymérési rendelet] (HL L …, ELI: …).

(19)    A Bíróság 2016. szeptember 7-i ítélete, Németország kontra Parlament és Tanács, C-113/14, ECLI:EU:C:2016:635.

(20)    A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 206., 2016.7.30., 71. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/1240/oj ).

(21)    A Bizottság (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 206., 2016.7.30., 15. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_del/2016/1238/oj ).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1306/oj ).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj ).

(24)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1308/2013/EU rendelet 75. cikke (6) bekezdésének megfelelően az almaborra és a körteborra, valamint a szárított hüvelyes zöldségekre és a szójababra vonatkozó új forgalmazási előírásokról, COM(2023)200 final.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/228/oj ).

(26)    A Bíróság 2020. november 19-i ítélete, BS és CA kontra Ministère public et Conseil national de l’ordre des pharmaciens, C-663/18, ECLI:EU:C:2020:938., 72–77. pont.

(27)    A Bizottság (EU) 2020/760 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az engedélyhez kötött behozatali és kiviteli vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vámkontingensek kezelésével összefüggésben letétbe helyezett biztosítékok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 185., 2020.6.12., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/760/oj ).

(28)     Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégiáról, 2025.3.26., JOIN(2025) 130 final .

(29)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós készletfelhalmozási stratégia: Az EU válságokra való anyagi felkészültségének fokozása, COM(2025) 528 final.

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj ).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.16.

COM(2025) 553 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1308/2013/EU rendeletnek az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram (a továbbiakban: uniós iskolaprogram), az ágazati beavatkozások, a fehérjeágazat létrehozása, a kenderre vonatkozó követelmények, a sajtra, a fehérjenövényekre és a húsra vonatkozó forgalmazási előírások lehetősége, a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása, az ellátás szükséghelyzetek és súlyos válságok idején való rendelkezésre állására vonatkozó szabályok és a biztosítékok tekintetében történő módosításáról

I. MELLÉKLET

1.Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)a IV. rész helyébe a következő szöveg lép:

„IV. RÉSZ

Fehérjenövények

A fehérjenövények ágazata az e rész 1. és 2. szakaszában felsorolt termékekre terjed ki.

1. szakasz

Szárított hüvelyes zöldségek

2. szakasz

Hüvelyes takarmány

b)a VIII. rész a következő sorokkal egészül ki:

„1204 00 90 Lenmag, törve is, nem vetésre

1207 99 91 Kendermag, törve is, nem vetésre

ex 1211 90 86 A kendernövény egyéb részei”;

c)a XXIV. részben az 1. szakasz a következőképpen módosul:

a)az ex 0713 vámtarifaszám sorait el kell hagyni;

b)az 1201 90 00, 1202 41 00 és 1202 42 00 KN-kódra vonatkozó sorokat el kell hagyni;

c)az ex 1214 vámtarifaszám sorai helyébe az alábbiak lépnek:

„ex 1214 Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, takarmánykáposzta és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:

ex 1214 90 – Más:

1214 90 10 – – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér

ex 1214 90 90 – – Más, kivéve a hüvelyes takarmányt”;

d)az

1204 00 90 és

1207 99 91 KN-kódokra vonatkozó sorokat el kell hagyni;

e)az ex 1211 vámtarifaszámra vonatkozó bejegyzésben szereplő leírás helyébe a következő szöveg lép:

„Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve a VIII. és a IX. részben az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket;”

f)az ex 2309 90 91–2309 90 96 vámtarifaszámra vonatkozó bejegyzésben szereplő leírás helyébe a következő szöveg lép:

„– – – Nem az 1702 30 50, az1702 30 90, az 1702 40 90, az 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal”;

2.a II. melléklet II. része A. szakaszának 5. és 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5. »Szállítási szerződés«: egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt cukorrépa vagy cukornád szállítására irányuló szerződés.

6. »Szakmán belüli megállapodás«: a következők valamelyike:

a)szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely vállalkozásokat tömörítő szervezet vagy vállalkozásokat tömörítő szervezetek valamely csoportja, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert cukorrépa- vagy cukornád-értékesítői társulás vagy értékesítői szervezetek valamely csoportja között létrejött megállapodás;

b)az a) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, amennyiben ezek a cukorrépának és a cukornádnak a cukorgyártó társaságok vagy szövetkezetek részvényesei vagy tagjai által történő szállítását szabályozzák.”;

3.a IV. melléklet B. része IV. szakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1. A színhústartalmat a tagállamok által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni. Csak a sertés hasított testének egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszereket lehet engedélyezni. Az osztályozási módszerek engedélyezésének feltétele, hogy az értékelés statisztikai hibája egy megadott tűréshatáron belül maradjon.”;

4.a VII. melléklet a következő résszel egészül ki:

„Ia. RÉSZ

A hús és húskészítmények megnevezése

1. »Hús«: kizárólag az állat élelmezési célra alkalmas részei.

2. E rész alkalmazásában »húskészítmények« a kizárólag húsból származó termékek, elismerve azt, hogy adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges anyagok, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a hús bármely alkotórészének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

3. A kizárólag húsból származó termékek számára a forgalmazás valamennyi szakaszában fenn kell tartani a következő elnevezéseket:

a)marhahús;

b)borjúhús;

c)sertéshús;

d)baromfi;

e)csirke;

f)pulyka;

g)kacsa;

h)liba;

i)bárányhús;

j)juhhús;

k)juhfélék;

l)kecske;

m)alsócomb;

n)bélszín;

o)hátszín;

p)hasaalja;

q)vesepecsenye;

r)borda;

s)lapocka;

t)lábszár;

u)karaj;

v)szárny;

w)mell;

x)comb;

y)szegy;

``)ribeye;

aa)T-bone;

bb)fartő;

cc)szalonna.

4. A »hús« kifejezés és a 3. pontban felsorolt megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem helyettesíti valamely húsalkotórészt, illetve nem szolgál valamely húsalkotórész helyettesítésére, és amelyeknek a hús akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.”;

5.a X. melléklet a következőképpen módosul:

a)a melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A 125. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN HIVATKOZOTT FELVÁSÁRLÁSI FELTÉTELEK”;

b)a cím után a szöveg az I. rész alábbi címével egészül ki:

„I. RÉSZ

A cukorrépa felvásárlási feltételei”;

c)    a VIII. pont 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„1. A szállítási szerződésekben elő kell írni, hogy a leszállított cukorrépa teljes mennyiségéből előállított répapépet a cukorrépa-eladó tulajdonának kell tekinteni, és elő kell írni a cukorgyártó vállalkozások számára, hogy a répapép tekintetében a következő intézkedések közül egyet vagy többet hajtsanak végre:

a) a friss répapép egészének vagy egy részének térítésmentes visszaküldése a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett;

b) az említett répapép egy részének térítésmentes visszaküldése a cukorrépa-eladónak, összepréselve, szárítva vagy szárítva és kilúgozva, ex works paritás feltételei mellett. Ebben az esetben a szállítási szerződésben meg kell határozni a répapépnek a cukorgyártó vállalkozás által térítésmentesen megtartandó részét;

c) a répapép egészének vagy egy részének a cukorrépa-eladó számára történő visszaküldése, összepréselve vagy szárítva, ex works paritás feltételei mellett. Ebben az esetben a szállítási szerződésben meg kell határozni a cukorrépa-eladónak visszaküldendő répapép mennyiségét, valamint a cukorrépa-eladó által a cukorgyártó vállalkozásnak fizetendő préselési vagy szárítási költségeket;

d) a répapép egészének vagy egy részének megtartása. Ebben az esetben a szállítási szerződésben meg kell határozni a cukorgyártó vállalkozás által megtartandó répapép mennyiségét, valamint a cukorgyártó vállalkozás által a cukorrépa-eladónak fizetendő árat vagy répapép értékének kiszámítási módszerét. A répapép árának vagy a répapép értékére vonatkozó számítási módszernek a répapép eladási lehetőségein kell alapulnia;”;

d) a melléklet a következő résszel egészül ki:

„II. RÉSZ

A cukornád felvásárlási feltételei

A cukorrépa I. részben meghatározott felvásárlási feltételei értelemszerűen alkalmazandók a cukornádra.”

II. MELLÉKLET

„Ia. MELLÉKLET

A 30. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA

* Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állattenyésztési rendelet”) (HL L 59., 2015.3.3., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/262/oj ) és a Bizottság (EU) 2015/262 végrehajtási rendelete (2015. február 17.) a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról (lóútlevélről szóló rendelet) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1012/oj ).

**(EU) 2016/1012 rendelet.”