EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.16.

COM(2025) 549 final

2025/0222(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Erasmus+ programnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2025) 550-551}
{SEC(2025) 547}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Szakpolitikai háttér

Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területe jelenti az Unió legjelentősebb humántőke-beruházását, amellyel egész Európában biztosítja a készségek fejlesztését és a kapcsolatépítést, ezáltal pedig megteremti egy olyan reziliens és összetartó Európai Unió alapjait, amelyben a polgárok már a legfiatalabb életkortól kezdve rendelkeznek a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal, és azonosulnak a közös európai identitással, elfogadva annak sokféleségét. Ezek a területek emellett a társadalmi méltányosság, a fenntartható jólét és a versenyképesség mozgatórugói, és kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EU több általános politikai prioritása, például a felkészültség és a kettős átállás szempontjából is.

Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport Európa jövője szempontjából betöltött jelentőségét az EU közelmúltbeli szakpolitikai menetrendje és stratégiai jelentései is tükrözik.

Az uniós vezetők 2024–2029-es időszakra szóló európai stratégiai menetrendje 1 prioritásként kezeli a készségekbe, a képzésbe és az oktatásba történő beruházásokat, felismerve, hogy egy olyan korban, amelyben fokozódik a globális verseny, és egyre jelentősebbek a politikai és a társadalmi különbségek, az oktatás biztosítja az egységet és Európa stratégiai autonómiájának, gazdasági erejének, demokráciájának és kohéziójának az alapját.

A 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásban Ursula von der Leyen elnök kiemeli, hogy „radikális lépésváltásra van szükség[e] a célok és a megvalósítás terén egyaránt, minden készségszint, valamint a képzés és az oktatás minden típusa tekintetében. Ez egyaránt fontos az emberek karrierje és kilátásai, valamint a versenyképességünk szempontjából”. Az elnök továbbá ígéretet tett a készségek uniójának 2 létrehozására, „amely a beruházásokra, a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulásra, a készségek fenntartására és a különböző típusú képzések elismerésére összpontosít annak érdekében, hogy az emberek Unió-szerte munkához juthassanak”, valamint az Erasmus+ program megerősítésére „– a szakképzést is beleértve – annak érdekében, hogy minél többen profitálhassanak belőle. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek fejlesszék készségeiket, megosszák egymással a tapasztalataikat, és jobban megértsék egymást. A program ahhoz a szélesebb körű kötelezettségvállaláshoz járul hozzá, hogy a fiatalok nagyobb szabadságot élvezhessenek, és nagyobb felelősséget vállaljanak társadalmainkban és demokráciáinkban”. Ezenkívül a közös európai diplomára irányuló munka folytatására is ígéretet tett. Az elnök hangsúlyozta továbbá, hogy szeretné, hogy „a fiatalok hallassák a hangjukat – képviseljék a saját álláspontjukat –, és segítsenek a jövő alakításában”.

Az Erasmus+ program végrehajtásáról szóló, 2024. január 16-i állásfoglalásában 3 az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy „a program az európai oktatási térség hajtóereje, és továbbra is reagálnia kell az oktatás jövőbeli trendjeire, hogy lépést tartson a társadalmi és technológiai változásokkal”, valamint hogy „a program alapvető fontosságú az európai összetartozás érzésének […] előmozdításában”.

Az Európai Unió jövőjét részletesen elemző és értékelő két kulcsfontosságú jelentés – a Letta-jelentés 4 és a Draghi-jelentés 5 – hangsúlyozza az oktatásba és a készségekbe való beruházás fontosságát, ideértve az Erasmus+ kiemelt szerepét is. Emellett Sauli Niinistö jelentése 6   megállapítja, hogy az uniós gazdaság és társadalmak rezilienciája – különösen a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartása szempontjából kritikus ágazatokban, így például az oktatási ágazatban – kiemelkedő fontosságú, amikor potenciálisan nagy horderejű válsághelyzetekkel, többek között katonai konfliktusokkal vagy katasztrófákkal kell szembenézni.

Az Erasmus+ program szorosan kapcsolódik a készségek uniójáról szóló, 2025. március 5-i közleményben 7 megfogalmazott azon törekvéshez, amely szerint az EU versenyképességének növelése érdekében magas színvonalú, befogadó és alkalmazkodóképes oktatási, képzési és készségfejlesztési rendszereket kell kidolgozni, valamint szorosan kapcsolódik az európai oktatási térséghez is, amely a készségek uniójának kulcsfontosságú támogató eszköze. Ezáltal létrejönnek az egész életen át tartó készségfejlesztés alapjai, valamint a határokon átnyúló, magas színvonalú és inkluzív oktatás és egész életen át tartó tanulás valódi közös tere.

Az évek során különböző programokon keresztül nyújtottak uniós finanszírozási támogatást a készségeket, az oktatást, a képzést, az ifjúságot, az önkéntességet és a sportot érintő kihívások kezeléséhez. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a támogatást elsősorban az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Szociális Alap Plusz és a kutatási és innovációs keretprogram (Horizont Európa) biztosította. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat célja, hogy egy fókuszáltabb, egyszerűbb, hatékonyabb és kevesebb programot magában foglaló hosszú távú költségvetés segítségével kezelje az Unió átfogó finanszírozási eszközeire jelenleg jellemző összetettséget, hiányosságokat és rugalmatlanságokat.

Kihívások/a problémák okai

Az EU jelentős kihívásokkal néz szembe az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén. Európának olyan emberekre van szüksége, akik rendelkeznek a szükséges életviteli és szakmai készségekkel és kompetenciákkal, mind a személyes fejlődés, mind a fenntarthatóbb, reziliensebb és digitális gazdasághoz és társadalom összefüggésében. Az e készségek fejlesztésébe való beruházás kulcsfontosságú a virágzó, összetartó és versenyképes Európa biztosításához. Az oktatási és képzési rendszereknek jelenleg nehézséget okoz, hogy biztosítsák a lakosság számára az alapkészségek minimális szintű elsajátítását, valamint hogy minden életszakaszban előmozdítsák a magasabb szintű kompetenciák és a humán készségek fejlesztését. Az olyan transzverzális készségek és kompetenciák elsajátítása, mint a rugalmasság, a reziliencia, az empátia, a magabiztosság, a nyitottság, a kritikai gondolkodás, a digitális jártasság, a médiatudatosság és a csapatmunka mind fontos annak biztosításához, hogy az emberek képesek legyenek változást elérni, és hogy boldoguljanak a gyorsan változó világban, valamint javítja a mentális egészséget, és hozzájárul a jólléthez. Ezek a készségek a foglalkoztathatóságot is növelik, valamint hozzájárulnak a társadalmi reziliencia megerősítéséhez és a válsághelyzetek kezelésére felkészültebb, erősebb Európa létrejöttéhez. Európa lemaradásban van az alapkészségek terén 8 , és az OECD előző, 2018. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjához (PISA-felméréshez) képest a matematika (–18 pont), az olvasás (–12) és a természettudományok (–3,4) terén nagymértékben nőtt az alulteljesítés aránya. Unió-szerte hiány mutatkozik a felsőoktatásból és a szakképzésből kikerülő, kellő szakértelemmel felvértezett szakemberek terén, és öt munkáltatóból majdnem négy arról számolt be, hogy nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat 9 . Általánosságban elmondható, hogy a munkaerő- és szakemberhiány valamennyi tagállamban nő, ami befolyásolja az EU azon képességét, hogy megvalósítsa a zöld és digitális átállást, és hatással van a versenyképességére is. A magas színvonalú és inkluzív formális és nem formális oktatás szintjével és az ilyen oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók az Unióban, többek között a vidéki és a távoli területek tekintetében is, ami kiemeli a gazdasági, a társadalmi és a területi egyenlőtlenségeket. Ezenkívül továbbra is egyenlőtlenség mutatkozik a nemek között: majdnem kétszer annyi férfi folytat tanulmányokat a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén, mint nő.

A készségekkel kapcsolatos említett problémákat egyértelműen kezelni kell, és olyan támogató környezetet kell teremteni, amely már korai életkortól kezdve mindenki számára lehetővé teszi a jobb tanulási eredmények elérését, és hosszú távon sikeressé teszi a tanulókat.

Az EU stratégiai autonómiája és versenyképessége azon is múlik, hogy képes-e biztosítani a tehetséggondozást, valamint hogy képes-e a tehetségek vonzására és megtartására, különös tekintettel az e téren zajló globális versenyre. A magas szintű készségek – többek között a digitális, a technikai és a transzverzális készségek – fejlesztése érdekében az Uniónak az oktatás fejlesztését is prioritásként kell kezelnie.

A készségekkel kapcsolatos kihívás túlmutat a pusztán gazdasági megfontolásokon, és az egészséges, reziliens, aktív, összetartó és felkészült társadalomra vonatkozó igényt is felöleli. Alapvető fontosságú lesz, hogy az egyének már egészen korai életkoruktól kezdve rendelkezzenek azokkal az életviteli készségekkel és kompetenciákkal, amelyek lehetővé téve számukra, hogy eligazodjanak a bonyolult és gyorsan változó világban, amelyben élünk, és hogy aktív szerepet vállaljanak a társadalomban és a demokratikus folyamatokban. A fiatalok esélyegyenlőségbe vetett hite meredeken csökkent, és az elmúlt évtizedben 16 százalékpontos visszaesést mutat 10 . Társadalmi-gazdasági helyzetük, etnikai származásuk, nemük, szexuális irányultságuk, fogyatékosságuk vagy politikai nézeteik miatt sokan marginalizáltnak érzik magukat – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező, illetve a vidéki vagy távoli területeken élő személyek –, és az Unióban a fiatalok 24 %-a (közel 18 millió fő) van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának; a 15 és 29 év közötti fiatalok 11 %-a még mindig nem dolgozik, és oktatásban vagy képzésben sem vesz részt . A megfizethető lakások hiánya még kiszolgáltatottabbá teszi őket, és korlátozza a fiatalok oktatási és tanulási célú mobilitási lehetőségekhez való hozzáférését.

A fiatalok más korcsoportokhoz képest általában kevésbé vesznek részt az intézményes politikában és más demokratikus folyamatokban, a korábbi nemzedékek fiataljaihoz képest pedig még jelentősebb ez az eltérés 11 . A demokráciában való részvételükkel kapcsolatban akadályokba ütközhetnek, például előfordulhat, hogy nem rendelkeznek elegendő ismerettel a demokratikus jogaikról, csak nehézkesen férnek hozzá az információkhoz, és korlátozottan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban. Maguk a demokratikus intézmények és folyamatok is elérhetetlenek lehetnek a fiatalok számára, és előfordulhat, hogy nem szívesen látják őket ezek keretében. Ezek a kihívások – így többek között az, hogy többféle készségre is szükség van – nem kezelhetők kizárólag a formális oktatás és képzés segítségével. Kiegészítő értéket képvisel a nem formális és az informális tanulás, valamint az olyan tevékenységekben való részvétel, mint az önkéntesség vagy a sport. Ezek értékes lehetőségeket kínálhatnak az embereknek arra, hogy fejlesszék a tudásukat, a készségeiket, formálják a szemléletüket és a magatartásukat, hogy ezáltal maguk is fejlődjenek, és aktív és elkötelezett polgárokká váljanak. Ilyen tevékenységekre azonban csak korlátozott mértékben van lehetőség, ami negatívan hat a társadalmi tőke fejlesztésére, különösen a fiatalok körében.

A program nyújtotta hozzájárulás és a program célkitűzései

A jövőbeli program a tanulási lehetőségek mindenki számára történő biztosításával, valamint az együttműködés és a szakpolitikai támogatás révén megvalósuló kapacitásépítés segítségével járulhat hozzá e kihívások kezeléséhez.

Az Erasmus+ program középpontjában a korai életkortól kezdődő tanulási célú mobilitás áll. A tanulókat különböző és változatos tanulási környezetekkel, új oktatási és képzési módszerekkel, valamint intézményi keretekkel, továbbá eltérő társadalmi környezettel ismerteti meg. Ezek az élmények nemcsak a tárgyi ismeretek bővítését teszik lehetővé, hanem a kritikai gondolkodást, valamint a problémamegoldó és a kommunikációs készségeket is fejlesztik, és megerősítik a rezilienciát, az alkalmazkodóképességet, az autonómiát és az önbizalmat. A szóban forgó készségek nagymértékben átvihetők a munka világába, növelik a foglalkoztathatóságot, és hozzájárulnak a képzett és versenyképes munkaerő megteremtéséhez. A munkatársak esetében a tanulási célú mobilitás elősegíti a szakmai fejlődést és a kapcsolatépítést, több lehetőséget teremt az együttműködésre, és jobb minőségű tanítási gyakorlatokat eredményez. Ez különösen fontos a mai oktatási környezetben, amelyben a tanári pályát minden szinten vonzóbbá kell tenni, és ösztönözni kell a folyamatos szakmai fejlődést.

A cél az, hogy a tanulási célú mobilitás mindenki számára a lehető leghamarabb ténylegesen elérhetővé váljon, biztosítva, hogy a lehetőségek az oktatás és a képzés valamennyi szektorában, valamint az ifjúság és a sport területén is elérhetők legyenek, összhangban a Tanács „Európa mozgásban csomag – tanulási lehetőségek mindenki számára” című ajánlásával 12 . Az uniós fellépés hozzá fog járulni a mobilitás előtt álló akadályok felszámolásához, és megfelelő finanszírozási és támogatási intézkedéseket fog biztosítani a sokszínűség előmozdítása, valamint a kulturális, társadalmi, gazdasági vagy földrajzi háttértől, illetve a sajátos igényektől független egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

A mobilitás fellendítése és a kísérő támogatási intézkedések révén a jövőbeli Erasmus+ program megerősíti a hozzájárulását a demokratikus polgárság ötödik alapkészségéhez, valamint az európai identitástudat és az uniós értékek iránti elkötelezettség kialakításához. A program a demokratikus és a társadalmi részvétel előmozdításának a sarokkövét képezi azáltal, hogy a polgári szerepvállalást a program valamennyi – különösen a köznevelési – területébe beépíti, hogy jobban figyelembe veszi az új prioritásokat, például a felkészültséget, és hogy teljes mértékben kiaknázza a sporttal kapcsolatos lehetőségeket, különösen azáltal, hogy a sport területén olyan módon terjeszti ki a mobilitási tevékenységeket, hogy azokban az edzők mellett sportolók is részt vegyenek.

Azáltal, hogy önkéntességi lehetőségeket és olyan tevékenységeket biztosít, amelyek révén kifejezhető a szolidaritás, a program folytatja a szolidaritás, a gondoskodás és a kölcsönös megértés kultúrájának a polgárok, különösen a legfiatalabb generációk körében történő kialakítását, és hozzájárul a társadalmi befogadás és kohézió előmozdításához. A nem uniós országokban élő rászorulókkal szembeni szolidaritás javítása érdekében a javaslat magában foglalja az Európai Szolidaritási Testület által a 2021–2027-es programozási időszakban támogatott Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest a válsághelyzeteket követő hosszú távú humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési együttműködési műveletek keretében olyan önkéntes tevékenységeket támogat, amelyek célja az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, az emberi méltóság tartós megőrzése, a katasztrófavédelmi felkészültség és a katasztrófakockázat-csökkentés megerősítése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, valamint a kiszolgáltatott vagy katasztrófa sújtotta közösségek rezilienciájának és válságkezelési, illetve válsághelyzeteket követő helyreállítási kapacitásának a megerősítése.

A program emellett támogatni fogja a diákok kritikus ágazatokban való részvételét, és az oktatási és képzési rendszereken belül továbbra is ösztönözni fogja az innovációt és a kiválóságot, így többek között támogatni fogja a készségek és a kompetenciák stratégiai területeken történő fejlesztését, az európai készség- és szakemberhiány kezelését, valamint az Unió vonzóbbá tételét az uniós és az Unión kívüli tehetségek számára.

Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén működő szervezetek közötti transznacionális és nemzetközi együttműködés támogatása és elősegítése alapvető fontosságú a fent ismertetett kihívások kezelése szempontjából, és lehetővé teszi az említett szervezetek számára, hogy egyesítsék a szakértelmüket és az egymást kiegészítő erősségeiket, amelyek nem állnak rendelkezésre egyetlen intézményen belül. Az oktatási, képzési, ifjúsági és sportszervezetek közötti határokon átnyúló együttműködés ösztönzi az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok megosztását. Ezenkívül elősegíti a kapcsolatépítést, ami lehetővé teszi a szervezetek és azok munkatársai számára, hogy új megközelítésekkel és módszerekkel ismerkedjenek meg, és hogy javítsák a magas színvonalú oktatás, képzés és tanulás biztosítására vonatkozó képességüket. Annak érdekében, hogy növelje e területhez kapcsolódó tevékenységei hatékonyságát, a program pontosabban meg fogja határozni az együttműködési tevékenységek fókuszát, többek között a finanszírozási modellek felülvizsgálata, az érintett célcsoportok relevanciájának növelése, valamint a kapacitásépítés és a minőség javítására való fokozottabb összpontosítás révén. A program meg fogja erősíteni az iskolai szektorban folytatott együttműködés támogatását azáltal, hogy a transznacionális közös tanulmányi programok számának növelése érdekében támogatja az iskolai szövetségeket, felszámolja az együttműködés és a mobilitás akadályait, valamint folytatja az olyan lehetőségek biztosítását, amelyek lehetővé teszik a közös „európai diploma” címke és esetleg egy közös európai diploma bevezetését.

A program emellett intézményi szinten lehetővé teszi majd a hosszú távú, stratégiai jellegű transznacionális együttműködéseket olyan kiemelt kezdeményezések keretében, amelyek a magánszektorral való kapcsolatokat elmélyítő, valamint a fenntartható hatásokat és átalakulást előmozdító innovatív eszközök tesztelésére szolgálnak. A fenntartható támogatás és az egyértelmű stratégiai irányítás révén a kiválósági és innovációs partnerségek közvetlenül foglalkoznak majd a készségek uniójából, a versenyképességi iránytűből 13 , a tisztaipar-megállapodásból 14 és a felkészültségi stratégiából 15 eredő új szakpolitikai prioritásokkal.

A program támogatja az európai szintű szakpolitikai fejlesztést, és segít az olyan szakpolitikák kialakításában, amelyek európai, nemzeti, regionális és rendszerszinten képesek előmozdítani a korszerűsítést és a reformokat az oktatás és a képzés, valamint az ifjúság és a sport területén. Hozzájárulhat a készségek fejlesztéséhez és áramlásához, többek között az alapkészségek fejlesztésére szolgáló programok létrehozásával, a minőségbiztosítás és az átláthatóság javításával, a készségek, a kompetenciák és a képesítések elismerésének, valamint a képesítések digitalizálásának a fokozásával, a nem formális és az informális tanulás elismerésével, valamint a készségmenedzsment és a készségekkel kapcsolatos tanácsadás biztosításával. A program emellett növelni fogja a hatását, a nagyságrendjét, a hozzáférhetőségét és a fenntarthatóságát is, különösen azáltal, hogy megerősíti a szinergiákat más uniós finanszírozási programokkal és eszközökkel, például a következő uniós kutatási és innovációs keretprogrammal, a Horizont Európával, az Európai Versenyképességi Alappal, a Globális Európával, valamint a következő többéves pénzügyi keret nemzeti és regionális partnerségi terveivel.

A programot egyszerűsíteni kell, és szélesebb körben, többek között a kisebb és kevésbé tapasztalt szervezetek számára is elérhetővé kell tenni elsősorban azáltal, hogy egyes pályázattípusok irányítási módjának a megváltoztatásával meg kell szüntetni néhány kihívást, és növelni kell az életszerűséget. A program relevánsabb, vonzóbb és inkluzívabb lesz, és a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók elérésére fekteti a hangsúlyt, amelynek érdekében az ilyen tanulók részvételét megkönnyítő további intézkedéseket és az igényeiknek jobban megfelelő tevékenységeket vezet be.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat teljes mértékben összhangban van a készségek uniójával, amely egy olyan átfogó stratégia, amely a beruházásokra, a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulásra, a szakképzésre, a készségek megtartására és elismerésére, valamint a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés javítására összpontosít. Meghatározza az oktatási és készségfejlesztési politikák terén folytatott uniós együttműködés keretét, és az EU versenyképességének megerősítése érdekében támogatja az EU humán tőkéjének a fejlesztését. A javaslat támogatja a készségek unióját azáltal, hogy megvalósítja annak célkitűzéseit, többek között az alapkészségekre vonatkozó cselekvési tervet és a STEM oktatási stratégiai tervet. Ezek célja az alapkészségek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos lehetőségek biztosítása, valamint az európai gazdaságban szükséges készségekkel és képzettséggel rendelkező szakemberek vonzása és megtartása. Emellett a program támogatni fogja az oktatás és a képzés terén folytatott átfogó európai stratégiai együttműködés megvalósítását, ideértve az annak alapjául szolgáló, a köznevelés, a felnőttoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás területére vonatkozó ágazati menetrendeket is.

A javaslat összhangban van az európai oktatási térség célkitűzéseivel, amely megteremti az egész életen át tartó készségfejlesztés alapjait, és támogatja az országok közötti együttműködést és az egymástól való tanulást. Az európai oktatási térség előmozdítja a mindenki számára elérhető, magas színvonalú és inkluzív oktatást és képzést, megkönnyíti a tanulási eredmények határokon átnyúló kölcsönös elismerését, és életkortól függetlenül támogatja a tanulók mobilitását. Az európai oktatási térség részét képező digitális oktatási cselekvési terv továbbra is támogatja a digitális oktatás fejlesztését az uniós tagállamokban, ezáltal pedig felvértezi a polgárokat a digitális transzformációhoz szükséges digitális készségekkel és kompetenciákkal. A javaslat összhangban van az „Európa mozgásban” csomagról szóló tanácsi ajánlással is, amely az európai oktatási térség egyik eleme, és arra irányul, hogy mindenki számára lehetővé tegye a tanulási célú mobilitást.

A javaslat összhangban van továbbá az uniós ifjúsági stratégiával 16 , azaz a 2019–2027-es időszakra szóló ifjúsági szakpolitikai kerettel, amely a fiatalok bevonására, a kapcsolatteremtésre és a fiatalok szerepvállalásának megerősítésére irányuló pillérek köré szerveződik. A stratégia célja, hogy előmozdítsa a fiatalok demokratikus életben való részvételét, valamint társadalmi és polgári szerepvállalását, és hogy biztosítsa, hogy minden fiatal rendelkezzen a társadalom életében való részvételhez szükséges erőforrásokkal.

A sport területén a javaslat összhangban van a 2024–2027-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv 17 célkitűzéseivel; a munkaterv olyan stratégiai megközelítést vázol fel, amely elismeri a sport szerepét a társadalmi kohézióban, a jóllét előmozdításában, a befogadó közösségek létrehozásában, a kulturális kapcsolatok megerősítésében és az emberek közötti szolidaritás növelésében. A munkaterv a sporttal kapcsolatban prioritásként kezeli az integritást, a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást, és ösztönzi a határokon átnyúló együttműködést és a bevált módszerek megosztását.

A program ezenkívül hozzá fog járulni az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében szereplő célok, különösen a 4. fenntartható fejlődési cél eléréséhez is, amely az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítására, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek mindenki számára történő elősegítésére irányul.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kezdeményezés összhangban van a Bizottság 2024–2029-es időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai prioritásaival 18 , amelyek a következők: 1. az emberek támogatása, társadalmaink és szociális modellünk megerősítése; 2. demokráciánk védelme és értékeink megőrzése; 3. Európa fenntartható jóléte és versenyképessége; 4. az európai védelem és biztonság új korszaka; 5. globális Európa; és 6. életminőségünk fenntartása: élelmezésbiztonság, víz és természet. Emellett hozzá fog járulni az EU-n belüli társadalmi és területi kohézió, valamint a generációk közötti méltányosság megerősítéséhez is.

A program hozzá fog járulni a szociális jogok európai pillére 19 alapelveinek gyakorlati megvalósításához és az európai készségfejlesztési program 20 kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásához annak érdekében, hogy segítsen az egyéneknek és a vállalkozásoknak készségeik gyarapításában, fejlesztésében és alkalmazásában; idetartozik a készségfejlesztési paktum is, amelynek célja, hogy mozgósítsa, valamint együttműködésre és az egész életen át tartó készségfejlesztésben való részvételre ösztönözze az érintett magán- és közszektorbeli érdekelt feleket. A program összhangban lesz a jövőbeli európai szakképzési stratégiával is, amelynek célja a szakképzések vonzerejének, kiválóságának és inkluzivitásának növelése. A program kiemelt figyelmet fordít a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, például a lányok és a nők természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika (STEM) területén való részvételére, többek között a természettudományokat, a technológiát, a műszaki tudományokat, a művészeteket és a matematikát felölelő (STEAM) megközelítésen keresztül, a nők jogaira vonatkozó ütemtervvel és a nemi esélyegyenlőségi stratégiával is összhangban. A program az egyenlőségközpontú Unió keretében az alulreprezentált csoportok támogatásokhoz való hozzáférésében és a támogatások általuk történő igénybevételében mutatkozó különbségekkel is foglalkozik, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiával, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiával, a rasszizmus elleni cselekvési tervvel és a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó stratégiai keretrendszerrel 21 . A javaslat összhangban van továbbá az európai gyermekgaranciával és az EU gyermekjogi stratégiájával is, amely a gyermekek jogainak védelmére és előmozdítására szolgáló átfogó keret.

Szinergiák a globális Európához kapcsolódó szakpolitikákkal

A jövőbeli program kiegészíti a Globális Európa keretében finanszírozott intézkedéseket. Ezenkívül elősegíti a tehetségek világ minden tájáról történő bevonzását, továbbá növeli az EU mint megbízható partner befolyását és vonzerejét a globális színtéren. A jövőbeli Erasmus+ program magában foglalja a harmadik országok részvételét és a nemzetközi partnerségek támogatását is, ami lehetővé teszi a külső tevékenységekre vonatkozó uniós szakpolitikákkal való szinergiák kialakítását és az említett szakpolitikák előmozdítását. 

Szinergiák az életminőségünk fenntartására irányuló szakpolitikákkal: élelmezésbiztonság, víz és természet

A javaslat összhangban van az „Életminőségünk fenntartása: élelmezésbiztonság, víz és természet” címet viselő prioritással, valamint a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképpel 29 , amely hozzájárul a versenyképes és reziliens mezőgazdasági és élelmiszerrendszer létrehozását vagy a biológiai sokféleség megőrzését lehetővé tevő kulcsfontosságú ágazatokban szükséges készségek elsajátításához.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Bár az érintett területekre vonatkozó szakpolitikáik tartalmáért és megszervezéséért továbbra is a tagállamok felelnek, az azonosított kihívások valamennyi tagállamot érintik, illetve jelentős transznacionális dimenzióval rendelkeznek, ezért azok hatékony kezeléséhez uniós szintű megoldásokra, koordinációra és támogatásra van szükség. Az uniós fellépés elősegítheti az együttműködést, a kapacitásépítést, az egymástól való tanulást és a határokon átnyúló tevékenységeket, ezáltal pedig végső soron optimalizálhatja az érintett ágazatokban rejlő lehetőségeket.

A program célja, hogy együttműködés révén fokozza a transznacionális mobilitást és a kapacitásépítést, valamint hogy támogassa az európai dimenzióval rendelkező szakpolitikai fejlesztéseket. A támogatott tevékenységek transznacionális jellege, nagy száma, széles földrajzi kiterjedése és jelentős nemzetközi dimenziója miatt azonban a tagállamok egyedül nem tudják megfelelően megvalósítani ezeket a célkitűzéseket. Például a határokon átnyúló tanulási célú mobilitást vagy önkéntességet bonyolultabb kétoldalú alapon megszervezni, és az egyes tagállamok számára nehézséget jelent, hogy azt mindenki számára elérhetővé tegyék. Az Erasmus+ program félidős értékelése rámutatott arra, hogy az oktatási, a képzési, az ifjúsági és a sportszervezetek vagy a tagállamok egyedi kezdeményezései – bár nemzeti szinten hatékonyak – nem rendelkeznek az egész Európára kiterjedő hatás eléréséhez szükséges léptékkel és nagyságrenddel. Emellett az egyes országok kezdeményezéseinek és a szektorközi kezdeményezéseknek az együttes hatálya továbbra is korlátozott a jelenlegi Erasmus+ programhoz képest. Az Európai Szolidaritási Testület értékelése is megerősíti, hogy a Testület alapvető szerepet tölt be, és egyes országokban az egyetlen lehetőséget jelenti a fiatalok számára az önkéntességre és a szolidaritásra.

Továbbá azáltal, hogy a hatálya immár kiterjed az önkéntes tevékenységekre – többek között az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest integrálása révén –, az Erasmus+ program egy integrált struktúrába rendezi az EU nyújtotta, fiataloknak szóló uniós és külföldi lehetőségeket. Ezek jelenleg csak külön rendszereken keresztül érhetők el. Az Erasmus+ program ezért biztosítani fogja, hogy Unió-szerte minden fiatal egyenlő esélyekkel vehessen részt a tevékenységek szélesebb körében, és hogy azokhoz könnyebben hozzáférjen. Az Európai Szolidaritási Testület keretében biztosított lehetőségeknek az Erasmus+ programba történő bevonása a fiatalok és a velük dolgozó szervezetek számára elérhető lehetőségek ismertségét és láthatóságát is növelni fogja.

A Bizottság által az új többéves pénzügyi keretről folytatott nyilvános konzultáció válaszadói széles körben elismerték, hogy az uniós finanszírozás hozzáadott értékkel bír a program hatálya alá tartozó szakpolitikai területeken, és a válaszadók túlnyomó többsége kiemelte annak fontosságát.

•    Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az Erasmus+

A 2014–2020-as program végső értékelése és a 2021–2027-es program időközi értékelése 30 megállapította, hogy az Erasmus+ a legfontosabb értékelési szempontok tekintetében jól teljesít, és hatékonyan megvalósítja a célkitűzéseit. Mindkét programgeneráció sikeresnek bizonyult abban, hogy jelentős európai hozzáadott értéket teremtsen, és kulcsszerepet játszik az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén.

A Covid19-világjárvány negatív hatása ellenére az Erasmus+ a 2014–2020-as időszakban több mint 6,2 millió résztvevő, 2021 és 2023 között pedig mintegy 1,6 millió résztvevő külföldi tanulási célú mobilitását támogatta, ezáltal hozzájárulva készségeik és kompetenciáik fejlesztéséhez. Emellett a 2014–2020-as program keretében több mint 136 000, 2021 és 2023 között pedig több mint 77 000 különböző szervezet részére nyújtott finanszírozást, ezáltal támogatva az együttműködésüket és javítva a gyakorlataikat.

Az Erasmus+ eredményei jelentősen meghaladják mindazt, amit az egyes országok nemzeti vagy nemzetközi szinten képesek lennének elérni. Előnyei a tanulók és a munkatársak személyes, tanulmányi és szakmai fejlődéséhez, a szervezetek határokon átnyúló együttműködéséhez, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó szakpolitikai fejlesztéshez biztosított lehetőségekből erednek. Jelentős előnyökkel jár a programban részt vevők számára azokhoz képest, akik nem vesznek részt a programban. Az Erasmus+ nélkül drasztikusan csökkennének azok az előnyök, amelyeket a program biztosít az egyének és a szervezetek számára. Az oktatási, képzési, és különösen az ifjúsági és sportszektor határokon átnyúló tevékenységei több országban is közel nullára csökkennének. Az Erasmus+ a tagállamokban a kreditmobilitások több mint felét finanszírozza, valamint az uniós országok felében a rövid távú mobilitások több mint 90 %-át finanszírozza.

A program emellett a technológiai fejlődésből eredő új kihívásokkal kapcsolatos új igényekre is reagál, igazodva az Európai Versenyképességi Alap szakpolitikai ágazataihoz és prioritásaihoz, különös tekintettel a generatív mesterséges intelligencia megjelenésére és az EU versenyképességét támogató készségek biztosítására. Ahogy azt a Draghi- és a Letta-jelentés is kiemeli, az Erasmus+ annak érdekében valósít meg beruházásokat, hogy elősegítse a készségfejlesztést, ezáltal biztosítva, hogy az uniós egységes piacon és az ipari ágazatokon belül rendelkezésre álljanak a versenyképesség kihívásainak kezeléséhez szükséges időtálló készségek. A tanulási célú mobilitás finanszírozása – ami a program központi eleme – kulcsfontosságúnak tűnik annak biztosításához, hogy a fiatalabb generációk megfelelő készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a gyorsan változó környezetben jelentkező kihívásokkal. Ezenkívül a program inkluzívabbá is vált, és a résztvevők körében növelte a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek arányát, amely a 2014–2020-as időszakban mért mintegy 10 %-ról 2023-ra 15 %-ra nőtt.

Az egyértelmű előrelépés ellenére az értékelés megállapította, hogy még mindig vannak akadályok a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvétele előtt. Az Erasmus+ programnak ezért továbbra is foglalkoznia kell az akadálymentesség támasztotta legsürgetőbb kihívásokkal, és tovább kell bővíteni a program hatókörét a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők elérése érdekében. A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek fogalommeghatározásának további pontosítása és az ilyen személyek részvételét támogató intézkedésekkel kapcsolatos egyértelműbb iránymutatások szintén javítanák az inkluzivitást.

A kisebb és az újonnan pályázó szervezetek hozzáférésének egyszerűbbé tétele érdekében felül kell vizsgálni a finanszírozási szabályokat, egyszerűbb jelentéstételi eljárásokat kell alkalmazni, és össze kell hangolni a különféle pályázattípusokat és területeket. Az értékelés azt is megállapította, hogy egyszerűsíteni kell az alternatív finanszírozást, meg kell könnyíteni a források különböző eszközök közötti átcsoportosítását, és le kell bontani a különböző működési módok és finanszírozási szabályok közötti akadályokat annak érdekében, hogy több szinergiát lehessen kialakítani az Erasmus+ és más eszközök között, és hogy biztosítani lehessen a projektek szélesebb körű alkalmazását. Ezt a projekteredmények hatékonyabb disszeminációja is segítené.

Az értékelés rámutat a program nemzetközi hozzáadott értékére, és arra, hogy a program alapvető fontosságú az uniós értékek előmozdítása, az interkulturális tanulás, a polgári és az aktív részvételre való figyelemfelhívás, a társaktól való tanulás elősegítése, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén megszerzett európai szakértelem más régiókba való eljuttatása szempontjából.

Az Erasmus+ program értékelése azonosította az Európai Szolidaritási Testülettel való összhang javításának lehetőségeit, és meghatározta az esetleges átfedések kezelésének módjait, ami javítaná az általános hatékonyságot, és növelné az egyértelműséget az érdekelt felek számára.

Az Európai Szolidaritási Testület

A 2018–2020-as program végső értékelése és a 2021–2027-es program időközi értékelése 31 megállapította, hogy az Európai Szolidaritási Testület jól teljesít az öt értékelési szempont (a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia és az uniós hozzáadott érték) tekintetében. Az Európai Szolidaritási Testület az európai társadalom alapvető szükségleteivel foglalkozik, azáltal, hogy ösztönzi a polgári részvételt, valamint előmozdítja a befogadást és a sokszínűséget. A program erősíti a közösségtudatot, lendületet ad a helyi kezdeményezéseknek, és elősegíti egy szélesebb körű, globális perspektíva alkalmazását. A részvétel hozzájárul a személyes, a szakmai és a tanulmányi készségek, valamint a társadalmi és az állampolgári tudatosság javításához. A program következetesen teljesítette a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkre vonatkozó céljait is (amely 2022-ben és 2023-ban is 30 % volt). Az értékelés eredményei megerősítik, hogy az Európai Szolidaritási Testület alapvető szerepet játszik, és egyes országokban az egyetlen lehetőséget jelenti a fiatalok önkéntességével és szolidaritásával kapcsolatban. Több fejlesztendő területet is azonosítottak. A legfontosabb ajánlások a következők: i. a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek azonosításának javítása a programba történő fokozottabb bevonásuk megkönnyítése érdekében, ii. a program célkitűzéseinek és finanszírozásának összehangolása, iii. az eredmények és a hatások földrajzi eloszlása terén megfigyelhető különbségek kezelése, iv. a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó vízumszabályok javítása, v. az informatikai és a nyomonkövetési eszközök javítása, valamint vi. a humanitárius segítségnyújtási programág céljának pontosabb meghatározása. A program ambícióit és célkitűzéseit tekintve a finanszírozás általában nagyon korlátozottnak bizonyult. A program kiegészíti az olyan uniós programokat, mint az Erasmus+, de a tényleges szinergiák némileg korlátozottak, ami arra utal, hogy strukturáltabb erőfeszítésekre lenne szükség.

Az értékelésben kiemelt egyik lehetséges, átfedést mutató terület az Erasmus+ ifjúsági részvételi tevékenységeit és az Európai Szolidaritási Testület keretében finanszírozott szolidaritási projekteket érinti. Mindkettő támogatja a fiatalok informális csoportjai által irányított, az aktív polgári szerepvállalást és a kezdeményezőkészséget előmozdító kezdeményezéseket. A szolidaritási projektekben hangsúlyosabb a szolidaritás, és elsősorban olyan alulról építkező helyi szolidaritási tevékenységeket támogatnak, amelyek az adott projektben részt vevő fiatalok közösségeiben jelentkező fő kihívások kezelésére irányulnak. Ettől függetlenül a sok közös cselekvési terület arra utal, hogy át kell gondolni a lehetséges átfedéseket. Például a két program minőségi végrehajtásának javítását célzó támogatási tevékenységek esetében is előfordulhatnak átfedések. A két tevékenységet ugyanazok az ifjúsági szektorban tevékenykedő nemzeti irodák irányítják, továbbá nagyon hasonló tevékenységeket finanszíroznak, és gyakran ugyanazokat a célcsoportokat igyekeznek megszólítani. Ezek a tevékenységek lehetőséget kínálnak a programok közötti szinergiák létrehozására, és a méretgazdaságosság és a hatékonyság javítása szempontjából is meg lehetne vizsgálni őket.

Összefoglalva elmondható, hogy az Európai Szolidaritási Testület kiegészíti az Erasmus+ programot azáltal, hogy az önkéntességgel és a szolidaritással kapcsolatos tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosít a fiataloknak a formális oktatási és képzési kereteken kívül. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület értékelése is megerősíti a programok sikerét, és hangsúlyozza azok eredményességét. Bár nem került sor semmilyen jelentős strukturális vagy végrehajtási probléma azonosítására, javasoljuk a további egyszerűsítést és a befogadás szemléletének elmélyítését, valamint a nemzetközi dimenzió megerősítését és a két program közötti átfedések és szinergiák kezelését.

A jövőbeli eszköz tehát ezekre a sikerekre és erősségekre fog építeni. Hatékonyabban fogja kezelni a fenntartható jóléttel és versenyképességgel, a szakemberhiánnyal, a társadalmi befogadással és a demokráciával kapcsolatos uniós kihívásokat, valamint a nagyobb mértékű befogadásra, a jelentősebb hatás elérésére és az egyszerűsítésre vonatkozó követelményeket is.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A konzultációs tevékenységekre 2024 márciusa és 2025 májusa között került sor, és arra irányultak, hogy az érdekelt felek széles körétől információkat lehessen gyűjteni. A szóban forgó tevékenységek egy nyilvános konzultációból, a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal megtartott két munkaértekezletből, az érdekelt felek (azaz a nemzeti hatóságok, a nemzeti irodák, ernyőszervezetek, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program kedvezményezettjei és résztvevői, valamint az uniós intézmények képviselői) számára szervezett nagyszabású konferenciából és eseti konzultációkból álltak.

A nyilvános konzultációra 2025. február 12. és május 7. között került sor, és 5 845 válasz érkezett. A konzultáció információkkal szolgált a 2027 utáni többéves pénzügyi kerethez tartozó, a határokon átnyúló oktatás, az ifjúság, a kultúra, a média, az értékek és a civil társadalom területére vonatkozó uniós programok hatásvizsgálatához.

A válaszok egyértelműen megerősítették, hogy az EU továbbra is szerepet játszik a határokon átnyúló együttműködés előmozdításában, valamint a demokratikus és a szociális célkitűzések támogatásában. A válaszadó polgárok 81 %-a és a szervezetek 70 %-a „nagyon fontosnak” minősítette a „külföldi tanulmányok/képzések támogatását”. Ez a prioritás gyakran kapcsolódott a készségekkel, a foglalkoztathatósággal és az európai identitással kapcsolatos hosszú távú beruházások tágabb témaköréhez. A válaszadók a tanulási célú mobilitást nemcsak oktatási előnyökkel, hanem a társadalmi integrációval, a polgári szerepvállalással és a munkaerőpiaci felkészültséggel is összekapcsolták. Sokan megemlítették az uniós finanszírozás szerepét a hallgatói csereprogramok, a szakképzés, a nyelvtanulás és a határokon átnyúló partnerségek támogatásában, amelyek a befogadóbb és versenyképesebb társadalom kialakításának mozgatórugói. „A demokrácia védelmét és a demokratikus normák előmozdítását” a polgárok 80 %-a és a szervezetek 72 %-a támogatta, ami azt mutatja, hogy az egyéni és az intézményi érdekelt felek nagyon hasonlóan állnak ehhez a kérdéshez.

A konzultáció egyik meghatározó eleme volt a fiatalok részvétele. A válaszadó polgárok közel 50 %-a 30 év alatti volt, és ez a korosztály mindvégig határozottan kiállt a demokratikus szerepvállalást, az egyenlőséget, a mobilitást és a polgári együttműködést előmozdító kezdeményezések finanszírozásának a támogatása mellett. Visszajelzéseik jól illeszkedtek a Bizottság fiatalokkal kapcsolatos kiemelt stratégiai területeihez, többek között az ifjúsági szempontú ellenőrzésre vonatkozó kezdeményezés keretében kiemelt területekhez. Részvételük az uniós programozás értékalapú és határokon átnyúló elemeivel kapcsolatos magas szintű tudatosságról és a szóban forgó kérdések iránti elkötelezettségükről is tanúskodott.

A nyilvános konzultációra adott válaszok azt is megerősítették, hogy az uniós finanszírozás az általa lefedett területeken hozzáadott értéket képvisel a nemzeti, helyi vagy regionális szintű finanszírozáshoz képest. A válaszadók 79 %-a például úgy vélte, hogy „a demokrácia védelme és a demokratikus normák előmozdítása” olyan terület, amelyen az uniós finanszírozás jelentős hozzáadott értéket képvisel.

Azon akadályok értékelésével kapcsolatban, amelyek gátolják az uniós költségvetést abban, hogy teljes mértékben megvalósítsa a szakpolitikai területekhez kapcsolódó célkitűzéseit, a válaszadók általában üdvözölték, hogy a Bizottság igyekszik növelni a finanszírozás hatékonyságát, de nem az „identitás” és a „bizalom” kárára, ezáltal megőrizve az adott témakörökkel kapcsolatos egyértelműséget és az érdekelt felek felelősségvállalását. A kvantitatív eredmények azt mutatják, hogy a leggyakrabban említett akadályok minden csoportban az adminisztratív terhek (a polgárok 52 %-a és a szervezetek 58 %-a) és az egyes forrásokkal kapcsolatos bonyolult megfelelési szabályok (a polgárok 50 %-a és a szervezetek 53 %-a) voltak. Ezek a kérdések nemcsak a szabályozás összetettségével, hanem a különböző eszközök széttagoltságával és a végrehajtás hiányosságaival kapcsolatos aggályokat is tükrözik. A további akadályok közé tartoztak a következők: a források felmerülő igényekre reagálva történő átcsoportosításához szükséges rugalmasság hiánya (32 % a polgárok és a szervezetek esetében is), a programok végrehajtásával és a finanszírozás kifizetésével kapcsolatos késedelmek, valamint a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos elégtelen kommunikáció vagy tisztázatlan kérdések. Különösen a közigazgatási szervek és a nem kormányzati szervezetek hangsúlyozták, hogy a késedelmek csökkentik a program hatását és helyi hitelességét.

A többi konzultáció azt is feltárta, hogy egyöntetű támogatás övezi az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségek folytatását és fejlesztését, és e konzultációk hangsúlyozták, hogy a szóban forgó programok alapvető szerepet töltenek be az uniós értékek előmozdításában, valamint a készségfejlesztés és a versenyképesség támogatásában. Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a programok stabilitását azok általános struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, valamint hogy a mobilitásnak továbbra is a program középpontjában kell maradnia. A visszajelzések hangsúlyozzák az olyan kiemelt intézkedések értékét is, mint az európai egyetemek szövetségei, a szakképzési kiválósági központok és az Erasmus+ tanárképző akadémiák, és emellett kiemelik az ezekbe való beruházás fontosságát is.

A jövőbeli program előtt álló legfőbb kihívások tekintetében az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy bár az érdekelt felek üdvözlik a jelenlegi programozási időszakban bevezetett egyszerűsítési intézkedéseket, ezen a területen további fejlesztésekre van szükség, például a program szabályainak észszerűsítésére és az adminisztratív terhek további csökkentésére. A konzultációk rávilágítottak arra, hogy az érdekelt felek nagymértékben elkötelezettek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek igényeinek a kielégítése iránt, valamint arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok hatékony megszólítása, valamint a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott és az újonnan pályázó szervezetek részvételének a megkönnyítése révén folytatni kell a program jelentős befogadási dimenziójának a megerősítését. Egyes érdekelt felek azt is szorgalmazták, hogy az irányítási mód közvetlen irányításról közvetett irányításra történő megváltoztatása révén bizonyos pályázattípusok, például a felsőoktatáson kívüli területekre vonatkozó Jean Monnet tevékenységek és a sporttal kapcsolatos együttműködési célú partnerségek esetében kerüljön sor a hozzáférés egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére.

Az érdekelt felek emellett kiemelték a különböző uniós eszközök között létrehozható szinergiák fontosságát. Ez magában foglalja az Európai Bizottság általi európai szintű koordináció javítását is. Ezenkívül szorgalmazták az erős nemzetközi dimenzió megvalósítását, a fokozott és jobb kommunikációt és tájékoztatást, egy hatásvizsgálat elvégzését, valamint az adatgyűjtést és az adatok felhasználását.

Az érdekelt felek összességében értékes információkkal szolgáltak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet építeni az elért eredményekre, és hogy hogyan kezelhetők a továbbra is fennálló kihívások az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület által kínált lehetőségek hosszú távú sikerének biztosítása érdekében.

•Külső szakértők

•Hatásvizsgálat

A javaslatot hatásvizsgálatnak vetettük alá, amelyre a következő többéves pénzügyi keret előkészítésének részeként került sor. A hatásvizsgálat tárgya a határokon átnyúló oktatást, képzést és szolidaritást, a fiatalokat, a médiát, a kultúrát, a kreatív ágazatokat, az értékeket és a civil társadalmat támogató uniós finanszírozás.

A hatásvizsgálatban a Bizottság több szakpolitikai alternatívát is megvizsgált a szóban forgó témakörhöz tartozó szektorok kihívásainak kezelése érdekében, és megállapította, hogy melyik alternatíva szolgálja a legjobban a Bizottság szakpolitikai területeit és prioritásait. A különböző alternatívák kölcsönösen kizárták egymást. Az egyik alternatíva a meglévő Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testület program önálló programokként történő folytatása volt, néhány fokozatos fejlesztés bevezetése mellett. A második alternatíva az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, azaz két olyan program egyesítése volt, amelyeknek egyaránt az a fő célkitűzése, hogy elősegítsék a magas színvonalú egész életen át tartó tanulást, hogy mindenki számára lehetővé tegyék az életviteli és szakmai készségek és kulcskompetenciák fejlesztését, valamint hogy előmozdítsák a társadalmi szerepvállalást, az állampolgári ismeretek oktatását, a szolidaritást és a társadalmi befogadást. A harmadik alternatíva a jelenleg az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, valamint a Kreatív Európa hatálya alá tartozó szakpolitikák teljes körű, egyetlen eszközbe történő integrálása volt. 

Más alternatívákat is mérlegeltünk, de azokat már korai szakaszban elvetettük. Az egyik ilyen alternatíva az uniós finanszírozás megszüntetése volt a jelenleg az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület hatálya alá tartozó területeken, de ez elutasításra került, tekintettel az érintett szektorokkal kapcsolatos problémák fontosságára, e szakpolitikáknak a politikai iránymutatásban betöltött kiemelt szerepére, valamint az uniós beavatkozás hozzáadott értékére, amelyet a vonatkozó félidős értékelések is alátámasztottak.

A három kiválasztott alternatíva (a folytatás, a teljes integráció és a célkitűzéseken alapuló összevonás) fő lehetséges hatásainak elemzésére az alternatívák társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziója alapján került sor. Az elemzés adott esetben a költségekre és a hasznokra, valamint a versenyképességre, a kisvállalkozásokra és a digitalizációra gyakorolt hatásokra, továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az eléréséhez való hozzájárulásra is kiterjedt. Az alternatívákat ezenkívül az eredményességük, a hatékonyságuk, a koherenciájuk és az arányosságuk alapján, a többszempontú társadalmi értékelési modell segítségével is értékeltük.

Az alternatívák és hatásaik értékelése rávilágított arra, hogy a szakpolitikai célkitűzéseken alapuló integráció (a célkitűzéseken alapuló összevonás) jobb lehetőségeket kínálna a másik két alternatívához képest. Lehetővé tenné a jobb koordinációt, a célzott rugalmasságot és az általános költségvetés hatékonyabb felhasználását, anélkül, hogy ezáltal feláldozná a szakpolitikai fókuszt vagy a hozzáférhetőséget.

Ez a finanszírozási eszköz átfogóbb megközelítést és a formális, a nem formális és az informális lehetőségek olyan koherens rendszerét fogja biztosítani a fiatalok számára, amelynek célja a készségfejlesztés, a szerepvállalás, a felkészültség és a társadalmi kohézió fokozása. Európának biztosítania kell, hogy a fiatalok legalább minimális szinten elsajátítsák az alap- és a digitális készségeket, és minden életszakaszban elő kell mozdítania a magasabb szintű kompetenciák és a humán készségek fejlesztését. Ez nemcsak a szakmai, hanem a személyes fejlődésükre is vonatkozik. Ez elengedhetetlen, tekintve, hogy az EU-ban közel 18 millió fiatal van kitéve a társadalmi kirekesztés kockázatának 32 , és 2024-ben a fiataloknak közel a fele számolt be arról, hogy nemrégiben érzelmi vagy pszichoszociális problémákkal nézett szembe 33 . Európának azzal is foglalkoznia kell, hogy a fiatalok nem rendelkeznek kellő ismeretekkel – különösen a demokratikus jogaikkal kapcsolatban –, hogy nehezen férnek hozzá az információkhoz, valamint hogy korlátozott mértékben vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban és a szélesebb körű politikai vitában. Mindezen kihívások kezelése kulcsfontosságú a virágzó, felkészült és összetartó Európa biztosításához, azonban az nem érhető el kizárólag a formális oktatás révén. Az önkéntesség, valamint a nem formális és az informális tanulás egyéb formái kiegészítő értéket képviselnek a formális oktatás mellett. Ami a végrehajtást illeti, a szóban forgó (elsősorban az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület hatálya alá tartozó) területek beavatkozási logikájának egységesítése révén az uniós finanszírozás sokkal észszerűbbé és egyszerűbbé válna, ami növelné a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot, és csökkentené az adminisztratív terheket.

Az új eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret bevált gyakorlataira és meglévő programjainak a sikerére fog építeni; ezeket a gyakorlatokat és sikereket az értékelések is alátámasztják. Hatékonyabban kezeli majd a transznacionális és a közös kihívásokat, megszünteti a tagállami szintű finanszírozási hiányokat, fokozza a belső és a külső politikák közötti koherenciát, valamint növeli a szinergiákat, a hatékonyságot és az eredményességet, és csökkenti az átfedéseket.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás alapján a hatásvizsgálati jelentés minőség-ellenőrzés céljából benyújtásra került a Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2025. június 13-án nyilvánított véleményt a hatásvizsgálatról. A Szabályozói Ellenőrzési Testület számos észrevételt és ajánlást tett a hatásvizsgálat hatályára, a problémák meghatározására, az értékelések alkalmazására, a beavatkozási logikára, a célkitűzésekre, a különböző alternatívák összehasonlítására, a költség-haszon elemzésre, az irányításra, a koherenciára, valamint a jövőbeli nyomon követésre és értékelésre vonatkozóan. Az e jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a Testület észrevételeinek megfelelően felülvizsgáltuk.

•Egyszerűsítés

A javaslat több egyszerűsítést is bevezet.

Az egyének, különösen a fiatalok számára

Hatályának kiterjesztésével és az önkéntességi és szolidaritási projektek bevonásával a kezdeményezés a fiatalok számára biztosított összes uniós lehetőséget egy programba vonja össze. A jogalkotási javaslat tehát egy integrált struktúrába rendezi a fiataloknak és a velük dolgozóknak nyújtott, az Unión belül és külföldön uniós finanszírozással megvalósuló lehetőségeket, ezáltal pedig megkönnyíti a lehetőségekhez való hozzáférést.

A pályázók és a kedvezményezettek számára

A javaslat célja a koherencia növelése és a program felépítésének észszerűsítse azáltal, hogy ötvözi az együttműködési célú és a szakpolitikák támogatását célzó pályázattípusokat, átalakítja a pályázattípusokat (például azáltal, hogy a szervezetek rendelkezésére álló összes együttműködési lehetőséget összevonja, vagy a támogatást más eszközökkel és intézkedésekkel együtt bizonyos platformokra költözteti a szakpolitikai fejlesztés és a programok végrehajtásának támogatása érdekében), és az egyes területeken megszünteti a felesleges fejezeteket. Azok a pályázattípusok, amelyek hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek, és átfedésben vannak, összevonásra kerülnek (például a felsőoktatási hallgatók és a felsőoktatásban közreműködő munkatársak tanulási célú mobilitása). Ezek a megoldások egyértelművé teszik, hogy milyen uniós finanszírozási lehetőségek érhetők el, valamint megkönnyítik a potenciális pályázók számára a tájékozódást, és a számukra megfelelő lehetőségek azonosítását.

Emellett a kezdeményezés foglalkozik az önszerveződő, kisebb vagy első alkalommal pályázó szervezetek előtt álló akadályokkal is, és egyes pályázattípusok (például a felsőoktatás területén kívüli, meglévő Jean Monnet tevékenységek vagy a sporttal kapcsolatos partnerségi együttműködések) irányítási módjának a megváltoztatása révén növelni fogja a hatókörét. Emellett nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatási partnerségeket is bevezet, amelyek jelentősen csökkenteni fogják a pályázók adminisztratív terheit.

Az akkreditációs rendszerek alkalmazása továbbra is strukturált keretet biztosít a szervezetek számára a folyamatos fejlődéshez és a finanszírozáshoz való egyszerűsített hozzáféréshez, és végső soron megkönnyíti a hosszú távú tervezést, javítja a tevékenységek minőségét, és fokozza a transznacionális együttműködést. A lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű támogatások, egységköltségek és százalékos átalányok formájában.

Emellett törekedni kell az általános pályázati és jelentéstételi eljárások egyszerűsítésére, valamint a szabályok harmonizálására, és egyúttal biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatás mértéke és a követelmények közötti arányosságot. 

A programot végrehajtó érdekelt felek (a nemzeti hatóságok, a nemzeti irodák és az Európai Bizottság) számára

Azáltal, hogy egyetlen keretbe foglal két olyan programot, amelyek hasonló folyamatokat alkalmaznak, és több területen (például a munkaprogram, a nyomon követés és a kommunikáció területén) is átfedéseket mutatnak, a javaslat jelentős egyszerűsítést tesz lehetővé, ami nagyobb hatékonysághoz, valamint az adminisztratív terhek és a végrehajtási költségek csökkenéséhez vezet. Ez az Európai Bizottság, a tagállamok és a programhoz társulni kívánó harmadik országok (azaz a végrehajtó szervek) számára is lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb felhasználását.

•Alapjogok

A javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített uniós értékekkel, és tiszteletben tartja azokat. A javasolt kezdeményezés célkitűzései szorosan kapcsolódnak az alapjogok előmozdításához és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásához. Ahogy azt az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló 2024. évi éves jelentés 34 részletesen ismerteti, a 2021–2027-es Erasmus+ program valamennyi területén hozzájárul az alapjogok érvényesüléséhez. A javaslat ezenkívül hozzájárul a Charta 8. cikkében (a személyes adatok védelme), 11. cikkében (a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága), 13. cikkében (a művészet és a tudomány szabadsága, beleértve a tudományos élet szabadságát is), 14. cikkében (az oktatáshoz való jog), 15. cikkében (a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog), 20. és 21. cikkében (egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma), 22. cikkében (kulturális, vallási és nyelvi sokféleség), 23. cikkében (a nők és férfiak közötti egyenlőség), 24. cikkében (a gyermekek jogai), 26. cikkében (a fogyatékossággal élő személyek jogai), 31. cikkében (tisztességes és igazságos munkafeltételek), 33. cikkében (a család és a munka) és 39–46. cikkében (a polgárok jogai) rögzített jogok előmozdításához és védelméhez is. Ez elsősorban olyan projektek és kezdeményezések finanszírozásával érhető el, amelyek hozzájárulnak a felsorolt alapjogok tényleges gyakorlásához.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A kezdeményezés nyomon követése a 2027 utáni költségvetés közös teljesítménymérési kerete révén fog megvalósulni. A teljesítménymérési keret szerint a program végrehajtási szakaszában végrehajtási jelentést kell készíteni, valamint az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban visszamenőleges értékelést kell végezni. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásával összhangban kell elvégezni, és annak a program célkitűzései szempontjából releváns mutatókon kell alapulnia.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és minden más érintett uniós intézménynek.

A végrehajtásra a program jelentős része tekintetében közvetett irányítás mellett kerül sor, elsősorban a nemzeti irodákon keresztül. A program fennmaradó részeit közvetlen irányítással hajtják végre, elsősorban a programért felelős bizottsági szolgálatok felügyelete alatt álló végrehajtó ügynökség útján. 

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet megállapítja az Erasmus+ programra vonatkozó rendelkezéseket; a program az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területeit öleli fel, és integrálja a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret hatálya alá tartozó Európai Szolidaritási Testület – többek között az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest – által kínált lehetőségeket, ennélfogva pedig olyan átfogó uniós eszköz jön létre, amely elősegíti a magas színvonalú egész életen át tartó tanulást, mindenki számára lehetővé teszi az életviteli és szakmai készségek és kulcskompetenciák fejlesztését, valamint előmozdítja a társadalmi szerepvállalást, az állampolgári ismeretek oktatását, a szolidaritást és a társadalmi befogadást. A program kulcsfontosságú eszköz az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós szakpolitikák végrehajtásának a támogatása szempontjából. Az egyedi célkitűzések a beavatkozásokon alapulnak.

I. fejezet – Általános rendelkezések: a javasolt rendelet általános rendelkezései meghatározzák a rendelet tárgyát, rögzítik a rendeletben használt egyes fogalmak meghatározását, valamint a program általános és egyedi célkitűzéseit.

A program a mindenki számára elérhető tanulási lehetőségek pillérére, valamint a kapacitásépítéssel kapcsolatos pillérre épül, amely az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén ötvözi a szervezetek és az intézmények közötti együttműködést és a szakpolitikai fejlesztés támogatását.

II. fejezet – A beavatkozás hatóköre: meghatározza a javasolt rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében tervezett tevékenységeket. A mindenki számára elérhető tanulási lehetőségek keretében a program minden területen támogatni fogja a tanulási célú mobilitást, az ifjúság területén pedig az önkéntességi, valamint a tehetséggondozásra és a kiválóság fejlesztésére irányuló lehetőségeket. Hatálya az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre is kiterjed. Ez az ág egy új elképzelést is magában foglal a mobilitás kiterjesztésével kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy minden európai fiatalnak lehetősége legyen arra, hogy már korán, az értékek és az attitűdök kialakulásakor részt vegyen az Erasmus+ programban, valamint abból a célból bevezetett új lehetőségeket (Erasmus+ ösztöndíjakat) is tartalmaz, hogy a tanulók stratégiai oktatási területeken folytathassanak tanulmányokat, továbbá magában foglalja azokat a meglévő lehetőségeket, amelyek a koherencia és az egyértelműség érdekében kerültek át ebbe az ágba, így többek között az Erasmus Mundus ösztöndíjakat és a felsőoktatás területére vonatkozó Jean Monnet tevékenységeket.

III. fejezet – Befogadás és sokszínűség: meghatározza, hogy a programnak milyen hangsúlyt kell fektetnie a befogadásra és a sokszínűségre, valamint meghatározza azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyekkel hatékonyabban el lehet érni a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőket.

IV. fejezet – Pénzügyi rendelkezések: meghatározza a program programozási időszakra vonatkozó költségvetési keretösszegét és az uniós finanszírozás tervezett formáit. Előírja továbbá, hogy más eszközök keretében kiegészítő pénzügyi hozzájárulást kell elkülöníteni. A fejezet emellett meghatározza az egyéb alapokkal és forrásokkal fennálló szinergiák formáit és működését. Ezenkívül ez a fejezet a közvetlen és a közvetett irányítás tekintetében is rögzít néhány egyedi szabályt, például a források közvetett irányítás keretében történő elosztására vonatkozóan.

V. fejezet – A programban való részvétel: meghatározza a részt vevő országokra vonatkozó feltételeket. Meghatározza, hogy mely harmadik országok társulhatnak a programhoz részben vagy egészben, és meghatározza a részvétel feltételeit. A fejezet azt is meghatározza, hogy mely szervezetek jogosultak finanszírozásra.

VI. fejezet – Programozás: megállapítja, hogy a programot munkaprogramok útján hajtják végre.

VII. fejezet – Tájékoztatás, kommunikáció és disszemináció: az információk disszeminációja, a nyilvánosság és a nyomon követés tekintetében az összes érintett szereplőre vonatkozóan meghatározza a követelményeket a program által támogatott valamennyi tevékenység tekintetében.

VIII. fejezet – Irányítási és ellenőrzési rendszer: meghatározza a program végrehajtó szerveinek létrehozására és működésére vonatkozó rendelkezéseket. Ami az irányítást illeti, a javasolt végrehajtási mechanizmus a közvetett irányítás és a közvetlen irányítás kombinációja. Az irányítási módok kombinációja a jelenlegi program meglévő struktúráin alapul. A program forrásainak nagy részét a nemzeti irodák kezelik. A fejezet meghatározza továbbá az annak biztosításához szükséges felügyeleti rendszert, hogy a rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során megfelelően figyelembe vegyék az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

IX. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések: meghatározza a programok közötti átmenet biztosításához szükséges rendelkezéseket. A záró rendelkezések meghatározzák a javasolt, teljes egészében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendelet hatálybalépésének napját.

2025/0222 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Erasmus+ programnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére, 166. cikke (4) bekezdésére és 214. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 35 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 36 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Uniónak már korai életkoruktól kezdve támogatnia kell és fel kell készítenie a polgárait a sikeres tanuláshoz, munkához és élethez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal. Ennek lehetővé tétele érdekében az Uniónak olyan jól teljesítő, dinamikus, innovatív és inkluzív oktatási és képzési rendszerekre van szüksége, amelyek képesek a tehetséggondozásra és a tehetségek bevonzására és megtartására, valamint arra is, hogy lépést tartsanak a folyamatban lévő társadalmi, digitális, környezeti és gazdasági átalakulás ütemével és hatókörével, hogy reagáljanak a demográfiai kihívásokra, valamint a társadalom és a gazdaság készségigényeire, hogy áthidalják a készséghiányokat, és hogy kielégítsék a kritikus ágazatok igényeit.

(2)Az Unió olyan értékközösség, amelynek értékei Európa történelmében és identitásában gyökereznek, és az Európai Unióról szóló szerződésben is szerepelnek. Ezen értékek – többek között az alapjogok és a demokrácia – megértése alapvető életviteli készségnek számít, és kulcsfontosságú a politikai vitában és döntéshozatalban való részvétel szempontjából. Az oktatási, a képzési, az ifjúsági és a sporttal kapcsolatos tevékenységek segítenek felvértezni a polgárokat a kibontakozáshoz, valamint a demokratikus életben és általánosságban a társadalomban való aktív és érdemi részvételhez szükséges készségekkel és kompetenciákkal, továbbá segítik az embereket abban, hogy a közös értékek alapján kapcsolatokat teremtsenek, és hogy megvédjék a szóban forgó közös értékeket.

(3)Az Unió a polgárai és a tagállamai közötti szolidaritásra épül. Ez az egyetemes érték vezérli az Unió fellépéseit, és biztosítja a társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amely kihívások kezelésében az egyének a gyakorlatban is hajlandóak segíteni, különösen az önkéntesség révén.

(4)Alapvető fontosságú, hogy személyes, társadalmi, gazdasági és kulturális hátterétől függetlenül mindenkinek lehetősége legyen arra, hogy már korai életkortól – az értékek és az attitűdök kialakulásakor, vagyis akkor, amikor az emberek a legfogékonyabbak az új élményekre és hatásokra – külföldi mobilitási tapasztalatot szerezzen. A különböző környezetekkel, kultúrákkal, nyelvekkel és életmódokkal való korai találkozás segíthet a sztereotípiák megszüntetésében, az interkulturális megértés előmozdításában, valamint a tisztelet, a tolerancia és a szolidaritás értékeinek elsajátításában, és ezáltal hozzájárulhat egy egységesebb és harmonikusabb Európa megteremtéséhez.

(5)Az inkluzív, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása, valamint az Unió versenyképességének fenntartása érdekében be kell ruházni a háttértől és az anyagi lehetőségektől függetlenül mindenki számára elérhető tanulási lehetőségekbe, a tagállamok és az e területen tevékenykedő szervezetek közötti együttműködésbe, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó innovatív szakpolitikai fejlesztésbe. Ez a beruházás hozzájárul az európai identitás, valamint az alapjogok és értékek megerősítéséhez, továbbá az Unió demokratikusabbá tételéhez is.

(6)A felkészültségi unióról szóló stratégiával 37 összhangban a felkészültséget, a rezilienciát, a demokratikus életben való részvételt és a polgári szerepvállalást alulról építkező megközelítés útján kell előmozdítani, melynek során ösztönözni kell a szervezeteket és az intézményeket arra, hogy vállaljanak központi szerepet a digitális jártasság, a médiatudatosság, a kritikai gondolkodás, a polgári szerepvállalás, valamint a demokráciáról és a polgárságról való tájékozódás előmozdításában. Az embereknek és a közösségeknek az egész Unióban aktívan részt kell venniük a válsághelyzetek megelőzésében, és megfelelően fel kell készülniük az azokra való reagálásra.

(7)A 2021–2027-es Európai Szolidaritási Testület program és Erasmus+ program közös cselekvési területei és célkitűzései rávilágítanak arra, hogy lehetőség van a fokozott szinergia és szabályozási koherencia kialakítására. A tanulási célú mobilitás, az önkéntesség, az együttműködés és az aktív polgári szerepvállalás valamennyi lehetőségének összevonásával egy integrált struktúra jön létre, amelyen keresztül az Unió nyújtotta, fiataloknak és az ifjúság területén tevékenykedő szervezeteknek kínált összes lehetőség hozzáférhető, és így összehangoltabb és hatékonyabb megközelítés alkalmazható, továbbá a potenciális résztvevők és kedvezményezettek hozzáférése is könnyebbé válik.

(8)Ezzel összefüggésben létre kell hozni a 2028–2034-es Erasmus+ programot, azaz az oktatásra és a képzésre, valamint az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós programot (a továbbiakban: a program), amely a 2021–2027-es Erasmus+ program 38 és Európai Szolidaritási Testület program 39 utódja, és amely az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó tevékenységeket foglal magában, és létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet.

(9)A tapasztalatok szerint a gyorsan változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezetben rugalmasabb többéves pénzügyi keretre és uniós kiadási programokra van szükség. E célból és az Erasmus+ program célkitűzéseivel összhangban a finanszírozásnak megfelelően figyelembe kell vennie a Bizottság által közzétett vonatkozó dokumentumokban, a tanácsi következtetésekben és az Európai Parlament állásfoglalásaiban meghatározott változó szakpolitikai igényeket és uniós prioritásokat, és egyúttal kellő kiszámíthatóságot kell biztosítania a költségvetés végrehajtásához.

(10)A programnak támogatnia kell a készségek uniójának 40 , valamint az oktatás és a képzés területén folytatott uniós szakpolitikai együttműködés átfogó stratégiai kereteinek a végrehajtását, ideértve a köznevelésre, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra – többek között a továbbképzésre és az átképzésre – vonatkozó szakpolitikai menetrendeket is, annak lehetővé tétele érdekében, hogy a polgárok minden életszakaszban fejleszthessék a kompetenciáikat és a készségeiket, ezáltal pedig kibontakozhassanak a társadalomban.

(11)Az uniós ifjúsági stratégiával 41 , az ifjúsági munkára vonatkozó európai programmal 42 és az ifjúság európai évének (2022) örökségéről szóló 2024. évi közleménnyel 43 összhangban a programnak támogatnia kell a fiatalok és az ifjúsági szervezetek általános és szakpolitikai döntéshozatalban való érdemi részvételét, a fiatalokkal kapcsolatos szempontoknak a különböző szakpolitikai területeken átívelő általános érvényesítését, a nem formális és az informális tanulás eredményeinek az elismerését, a magas színvonalú ifjúsági munkát és az ifjúságsegítők kompetenciafejlesztését. A program továbbra is támogatni fogja a fiatalokat abban, hogy tanulási és nem formális tanulási célú mobilitásban vegyenek részt – ideértve az ifjúsági cseréket és az ifjúsági részvételi tevékenységeket is –, annak érdekében, hogy bevonja a fiatalokat, és képessé tegye őket az életviteli és szakmai kompetenciák elsajátítására és fejlesztésére, hogy lehetővé tegye számunkra, hogy aktív polgárokká váljanak, és hogy részt vegyenek a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a demokratikus és a politikai életben, valamint az európai projektben, és hogy hozzájáruljanak a befogadó, versenyképes és reziliens Unió megteremtéséhez.

(12)A programnak a 2024–2027-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkatervvel 44 összhangban támogatnia kell, hogy mindenki részt vehessen a sportban és a testmozgásban. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a szabadidősportra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik az egészséges életmód, az interperszonális kapcsolatok, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában, valamint az összetartó közösségek kialakításában.

(13)A digitális transzformáció – amely egyre jelentősebb hatást gyakorol a mindennapi életre – megváltoztatta a társadalmat és a gazdaságot, és rámutatott arra, hogy az oktatás és a képzés terén magasabb szintű digitális felkészültségre és kapacitásra van szükség, valamint arra is, hogy az egész Unióban sürgető igény mutatkozik arra, hogy mindenki számára biztosítsuk a digitális készségek fejlesztésének a lehetőségét.

(14)A formális, az informális és a nem formális tanulás alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozás kezelésében, a tudatosság növelésében, valamint az egyéni magatartás formálásához szükséges készségek és kulcskompetenciák elsajátításában. A program hozzá fog járulni ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek cselekedni a saját közösségeikben, és segíteni fog nekik abban, hogy a tisztaipar-megállapodással összhangban elsajátítsák a tiszta energiára való sikeres átálláshoz szükséges készségeket.

(15)A program nemzetközi dimenziójának arra kell törekednie, hogy a korábbi programok tapasztalataira építve lehetőségeket biztosítson a tanulási célú mobilitásra, az együttműködésre és a szakpolitikai párbeszédre a programhoz nem társult harmadik országokkal, többek között az Unió versenyképességéhez való hozzájárulás érdekében, egyúttal biztosítva az Unió gazdasági biztonsági érdekeinek védelmét. Az említett tevékenységek hatásának növelése érdekében fokozni kell a program és a Globális Európa közötti szinergiákat, figyelembe véve az Unió bővítését, a Global Gateway stratégiát, valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra és a sportra vonatkozó szakpolitikai kereteket.  

(16)A programnak segítenie kell abban, hogy a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közelebb kerüljenek azon céljuk eléréséhez, hogy uniós tagállammá váljanak. A programnak elő kell mozdítania a stabilitást, a partnerségeket és a készségfejlesztést a tágabb szomszédság országaival, többek között a földközi-tengeri térséggel fennálló kapcsolatok megerősítése révén. A világ különböző országaival folytatott együttműködés révén a programnak az egész világról tehetségeket kell vonzania, és világszerte partnerségeket kell kialakítania, különösen az Unió versenyképességének előmozdítása érdekében. A programnak támogatnia kell az országokat abban, hogy korszerűsítsék az intézményeiket és a szervezeteiket, valamint általánosabb jelleggel abban is, hogy az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén nemzetközi partnerségek révén javítsák a minőséget és az inkluzivitást.

(17)A program végrehajtása során szem előtt kell tartani az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint a szolidaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának a preambulumában megemlített elveit és értékeit. Ezért alapvető fontosságú, hogy a programban részt vevő valamennyi fél tiszteletben tartsa ezeket az elveket és értékeket. A programnak emellett tiszteletben kell tartania a gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó 2017. évi uniós iránymutatásokban, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkében, valamint az egyenlőségközpontú Unióra vonatkozó stratégiákban meghatározott elveket.

(18)A programnak ösztönöznie kell az Európa demokratikus életében történő részvételt – különösen a fiatalok esetében –, többek között olyan tevékenységek támogatásával, amelyek hozzájárulnak az állampolgári ismeretek oktatásához, fejlesztik a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségeket, valamint lehetővé teszik a civil társadalomban való részvételt, és megismertetik a részvétel módjait, ezáltal pedig növelik a közös európai értékekkel, többek között az alapjogokkal kapcsolatos tudatosságot, megkönnyítik a helyi, nemzeti és európai szintű döntéshozókkal való együttműködést, és hozzájárulnak az európai integrációs folyamathoz. A programnak ezenkívül támogatnia kell a fiatalok érdemi részvételével kapcsolatos lehetőségek és mechanizmusok létrehozását is.

(19)A programnak a szolidaritás kifejezését elősegítő, hozzáférhető, inkluzív és biztonságos lehetőségeket kell biztosítania a fiatalok és a szervezetek számára, amelyek segítenek nekik a közösségek támogatásában és a társadalmi kihívások kezelésében, és egyben lehetővé teszik, hogy értékes tapasztalatokra és készségekre tegyenek szert személyes fejlődésük elősegítése és foglalkoztathatóságuk javítása érdekében.

(20)Az önkéntesség – az Unión belül és azon kívül is – nem formális és informális tanulási környezetben megvalósuló, gazdag tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, és lehetővé teszi a fiatalok számára a szolidaritás kifejezését, valamint azt, hogy olyan tevékenységekben vegyenek részt, amelyek hozzájárulnak a társadalmi és a humanitárius kihívások kezeléséhez, és egyúttal elősegítik a fiatalok személyes, társadalmi-oktatási és szakmai fejlődését, valamint javítják az aktív polgári szerepvállalásukat, a polgári részvételüket és a foglalkoztathatóságukat. A programnak ezért támogatnia kell az Európai Szolidaritási Testület önkéntességi célú pályázattípusait, ideértve az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is. A 2021–2027-es programozási időszakban ezek a pályázattípusok az Európai Szolidaritási Testület program hatálya alá tartoztak.

(21)Annak érdekében, hogy az európai polgárok körében javuljon a szolidaritás, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés láthatósága, fejleszteni kell a tagállamoknak és a programhoz társult harmadik országoknak a természeti veszélyekből és az ember okozta kockázatokból eredő katasztrófák által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokkal szembeni szolidaritását. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestnek hozzá kell járulnia a szükségleteken alapuló, összehangolt uniós reagáláshoz, és a Hadtestnek az e rendeletben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell működnie.

(22)A fiatalok – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy első alkalommal utazzanak Európában egy olyan informális vagy nem formális oktatási tevékenység keretében, amelynek célja, hogy erősítse bennük az Unióhoz tartozás érzését, és lehetővé tegye számukra, hogy felfedezzék a kontinens kulturális és nyelvi sokszínűségét.

(23)A sport területén a programnak a mobilitási lehetőségek és a kapacitásépítés – többek között együttműködések – révén elő kell mozdítania a közös európai értékeket, az önkéntességet, valamint a sportban és a sporton keresztül megvalósuló innovációt és készségfejlesztést. A programnak ezenkívül a sportban és a sportdiplomácia terén elő kell mozdítania a jó irányítást, a biztonságot és a feddhetetlenséget, támogatnia kell a szabadidősporttal foglalkozó szervezeteket, valamint egész Európában lehetőséget kell biztosítania a fiatalok számára a határokon átnyúló sportkezdeményezésekben való részvételre, ezáltal előmozdítva a személyes fejlődést, a kulturális cserét, a szolidaritást és a közösségi szerepvállalást.

(24)A program jelentősen hozzájárul a készségek uniójához és az európai oktatási térséghez, mivel megteremti a készségek és a kompetenciák egész életen át tartó fejlesztésének az alapjait, és valódi közös teret biztosít a határokon átnyúló minőségi oktatáshoz és egész életen át tartó tanuláshoz. A készségek uniójának célja, hogy fokozza a magas színvonalú oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás megvalósítására irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy lehetővé teszi az alap- és a magas szintű készségek elsajátítását, hogy lehetőséget biztosít az embereknek arra, hogy rendszeresen felfrissítsék a készségeiket, és új, jövőorientált készségeket sajátítsanak el, hogy az egész Unióban megkönnyíti a vállalkozások számára a készségek terjesztését és a szakemberek felvételét, valamint hogy Európába vonzza, továbbfejleszti és megtartja a legkiválóbb tehetségeket. A készségek uniójával összhangban a programnak tükröznie kell a vállalkozói ismeretek oktatásának és a pénzügyi jártasságnak a fontosságát is.

(25)Ösztönözni és bővíteni kell az EU-val, az értékekkel és a polgársággal kapcsolatos tanuláshoz, oktatáshoz és kutatáshoz való hozzáférést. Tekintettel az Unió előtt álló jelenlegi kihívásokra, különösen fontos az európai összetartozás és elkötelezettség érzésének erősítése. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia az európai integrációs kérdésekkel – többek között az Unió jövőbeli kihívásaival és lehetőségeivel – kapcsolatos ismeretek elsajátításához annak érdekében, hogy előmozdítsa az e kérdésekkel kapcsolatos vitát és a kiválóság fejlesztését az európai integrációs tanulmányok terén.

(26)A nyelvtanulás hozzájárul az emberek és a kultúrák közötti kölcsönös megértéshez, és előmozdítja az Unión belüli és kívüli mobilitást, mivel a nyelvi kompetenciák alapvető életviteli és szakmai készségek. A programnak ezért elő kell mozdítania a nyelvtanulást, beleértve adott esetben a nemzeti jelnyelvek elsajátítását is. A programhoz való széles körű és inkluzív hozzáférés biztosítása érdekében fontos, hogy a többnyelvűség a program végrehajtásának egyik alapelve legyen.

(27)Európa számára egyre nagyobb problémát jelent a megfelelően képzett szakemberek iránti kereslet kielégítése az olyan stratégiai és fejlődő ágazatokban, mint a tiszta és körforgásos technológiák, a közlekedés, az energia, a vízgazdálkodás rezilienciája, az egészségügy, a digitális technológiák, az űr- és repüléstechnika és a védelmi ágazat. E kulcsfontosságú igény kielégítéséhez elengedhetetlen a tehetséges szakemberek fejlesztése, vonzása és megtartása ezeken a területeken. A készségek uniójával összhangban a programnak többek között támogatnia kell az uniós diákokat abban, hogy az említett kritikus ágazatokban folytassanak tanulmányokat, és az oktatás és a képzés vonzerejének növelésével, valamint a diákoknak nyújtott ösztöndíjak – többek között az Erasmus Mundus ösztöndíjak – révén Európába kell vonzania a kiemelkedő tehetségeket. Ez hozzájárulna a munkaerőpiac készségigényeinek a kielégítéséhez, többek között a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban.

(28)Az együttműködés lehetővé teszi a gyakorlatok cseréjét és a kapacitásépítést, és ezáltal jobb eredményekhez és teljesítményhez, valamint az erőforrások és az ismeretek egyesítése révén hatékonyságnöveléshez vezet. A programnak ezért támogatnia kell azokat a kapacitásépítési intézkedéseket, amelyek fokozzák az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő intézmények és szervezetek közötti különböző szintű együttműködést. Ezáltal a program elismeri az intézmények és a szervezetek alapvető szerepét abban, hogy felvértezzék az egyéneket a változó világban szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és segít az e területen tevékenykedő intézményeknek és szervezeteknek abban, hogy megfelelően ki tudják aknázni az innovációs, kreatív és vállalkozói potenciáljukat, különösen a digitális gazdaság terén.

(29)Az uniós prioritásokkal összhangban a programnak támogatnia kell az intézményi szintű hosszú távú stratégiai együttműködést a kiválóság, a versenyképesség és a vonzerő növelése, valamint az oktatási, képzési, ifjúsági és sportszervezetek és -intézmények fenntartható és rendszerszintű átalakításának elősegítése érdekében, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy az említett szervezetek és intézmények innovatív oktatási, képzési és készségfejlesztési eszközöket teszteljenek, ezáltal támogatva a vállalkozásokkal és az iparral folytatott együttműködést. A programnak továbbra is támogatnia kell az oktatási és a képzési intézmények és a tagállamok arra irányuló munkáját, hogy felszámolják a transznacionális együttműködés még fennálló akadályait, és hogy megsokszorozzák az elérhető transznacionális közös tanulmányi programokat, ezáltal hozzájárulva a közös európai diploma 45 létrehozásához.

(30)A programnak támogatnia kell az európai egyetemek szövetségeinek alapvető oktatási küldetését annak érdekében, hogy lehetővé tegye a rendszerszintű hatás hosszú távú uniós szintű fellépés révén történő hatékonyabb megvalósítását, különösen a következők elérése céljából: az uniós felsőoktatási rendszerek kiválóságának megerősítése, széttagoltságának csökkentése, valamint vonzerejének és inkluzivitásának növelése; a tanulás és az oktatás minőségének javítását célzó innovatív eszközök kidolgozása; a jövőorientált készségek és kompetenciák fejlesztése (például a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fenntarthatóság, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén) – többek között a készségek uniójában már azonosított ágazatokban is –, releváns és időtálló tantervek, pedagógiai innováció, közös diplomák, az egész életen át tartó tanulás és mikrotanúsítványok révén; a tehetségek gondozása és vonzása; valamint a transznacionális oktatási együttműködés elősegítése, ideértve a vállalkozásokkal és az iparral való együttműködést is.

(31)A vonatkozó uniós keretekkel és eszközökkel összhangban a programnak hozzá kell járulnia a készségek fejlesztéséhez és áramlásához, többek között az alapkészségek fejlesztésére szolgáló programok létrehozásával, a minőségbiztosítás és az átláthatóság javításával, a készségek, a kompetenciák és a képesítések elismerésének, valamint azok digitalizálásának az elősegítésével, a nem formális és az informális tanulás elismerésével, valamint a készségmenedzsment és a készségekkel kapcsolatos tanácsadás biztosításával. E tekintetben a programnak támogatást kell nyújtania az olyan nemzeti és európai szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is, amelyek lehetővé teszik az európai szintű és az Európán kívüli csereprogramokat és a rugalmas tanulási utak kialakítását az oktatás, a képzés és az ifjúság különböző területei között, formális és nem formális környezetben egyaránt, többek között a mikrotanúsítványok rendszereinek támogatása révén.

(32)A virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök Európán belül és azon kívül is fontos szerepet tölthetnek be az oktatási, képzési és ifjúsági szakpolitika megvalósításának a támogatásában. Annak érdekében, hogy a virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb teret nyerjenek, a programnak támogatnia kell az online platformok szisztematikusabb és koherensebb használatát. Emellett a digitalizáció révén a mobilitási folyamatokat is elő kell segítenie, és támogatnia kell.

(33)A programot úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a befogadást, a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget azáltal, hogy az egész Unióban és azon kívül is szélesebb körben biztosítja a mobilitási, az önkéntességi és a tanulási lehetőségekhez való hozzáférést, ezáltal lehetővé téve, hogy mindenki maradéktalanul kihasználhassa a szóban forgó meghatározó élmények előnyeit.

(34)A programnak olyan intézkedéscsomagot kell bevezetnie, amely megkönnyíti és növeli a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek hozzáférését, felszámolja az ilyen hozzáférést esetlegesen akadályozó tényezőket – köztük a pénzügyi akadályokat is –, és alapot nyújt a végrehajtást szolgáló további iránymutatáshoz. Ezek az intézkedések magukban foglalják többek között a célzott pénzügyi támogatást, a hozzáférhető tanulási formákat, a lakhatási támogatást, a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számára biztosított előkészítő tevékenységeket és támogatást a programban való részvételük előtt, alatt és után, a különböző nyelveken elérhető, felhasználóbarát és hozzáférhető dokumentumokat, a szervezetek azon munkatársai számára biztosított támogatási tevékenységeket, akik kifejezetten a befogadással és a sokszínűséggel foglalkoznak, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező potenciális résztvevők körében, többek között a vidéki és távoli területeken végzett figyelemfelkeltő tevékenységeket. Emellett a programnak lehetővé kell tennie, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítélésének folyamata során előnyben részesítsék azokat a magas színvonalú projekteket, amelyek kifejezetten a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők befogadására és bevonására irányulnak.

(35)Annak érdekében, hogy a program hozzáférhetőbbé váljon az újonnan pályázó szervezetek és a kisebb adminisztratív kapacitással rendelkező szervezetek számára, valamint hogy kezelhetőbb legyen a kedvezményezettek számára, a programnak minden szakaszban meg kell erősítenie az eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket.

(36)Ez a rendelet meghatározza a program indikatív pénzügyi keretösszegét. E rendelet alkalmazásában a folyó árak egy rögzített 2 %-os deflátor alkalmazásával kerülnek kiszámításra.

(37)Tekintettel a program hatálya alá tartozó területek sokféleségére, fenn kell tartani azt a törekvést, hogy az ifjúság és a sport területe érdemben hozzájáruljon a program célkitűzéseihez, és elérje annak célcsoportjait.

(38)A programra alkalmazandó az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 . A rendelet megállapítja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a nem pénzügyi adományokra, a közbeszerzési szerződések odaítélésére, a közvetett irányításra, a pénzügyi támogatásokra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére – vonatkozó szabályokat.

(39)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 47 , a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 48 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 49 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 50 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(40)A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített költségelszámolási módszereket kell alkalmazni egyösszegű támogatások, egységköltségek és százalékos átalányok formájában. A program keretében a tanulási célú mobilitás támogatására szolgáló egyszerűsített költségelszámolási módszereknek figyelembe kell venniük a fogadó országban felmerülő lakhatási és megélhetési költségeket. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat mentesítsék az adók és a társadalombiztosítási járulékok alól; az állami vagy magánjogi jogalanyok által az egyéneknek odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat azonos módon kell kezelni.

(41)Helyénvaló biztosítani a 2021–2027-es programok megfelelő lezárását, különösen az irányításukra vonatkozó többéves megállapodásoknak, például a technikai és igazgatási segítségnyújtás finanszírozásának a folytatása tekintetében. A technikai és igazgatási segítségnyújtásnak 2028. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a 2021–2027-as program keretében 2027. december 31-ig le nem zárult intézkedések irányítását.

(42)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével összhangban a programnak figyelembe kell vennie az e cikkben említett legkülső régiók sajátos helyzetét, és többek között intézkedéseket kell hozni a programban való részvételük megkönnyítése érdekében.

(43)Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat 52 85. cikkének (1) bekezdése alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásra jogosultak a program szabályaival és célkitűzéseivel, valamint az azon tagállamra vonatkozó külön megállapodásokkal összhangban, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(44)A programot az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendelettel [teljesítménymérési rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely megállapítja a költségvetés kiadásainak nyomon követésére és a költségvetés teljesítménymérési keretére vonatkozó szabályokat, ideértve az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek és a nemek közötti egyenlőség elvének egységes alkalmazását biztosító szabályokat, az uniós programok és tevékenységek teljesítményének nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályokat, az uniós finanszírozási portál létrehozására vonatkozó szabályokat, a programok értékelésére vonatkozó szabályokat, valamint az összes uniós programra alkalmazandó egyéb horizontális rendelkezéseket, például a tájékoztatásra, a kommunikációra és a láthatóságra vonatkozó rendelkezéseket. 

(45)A hozzáadott érték optimalizálása, valamint a beruházások nagyságrendjének és hatásának növelése érdekében szinergiákra kell törekedni, különösen a program és más uniós finanszírozási eszközök között, ideértve a támogató mechanizmusokat is. A programnak ezenkívül törekednie kell az oktatás és a magánszektor közötti együttműködést megerősítő szinergiák létrehozására is.

(46)A programnak lehetővé kell tennie a harmadik országok teljes vagy részleges társulását. A programnak támogatnia kell a programhoz nem társult harmadik országok részvételét is, ha az adott országok szerepelnek a munkaprogramban, és ha a részvételük hozzájárul a program célkitűzéseinek az eléréséhez, és elengedhetetlen a pályázattípus végrehajtásához.

(47)A program által támogatott lehetőségekkel kapcsolatban helyi, nemzeti és uniós szinten is megfelelő, széles körű tájékoztatást és nyilvánosságot kell biztosítani, és ennek során figyelembe kell venni a program fő célcsoportjait és adott esetben más célcsoportok széles körét is. A Bizottságnak és a végrehajtó szerveknek elő kell segíteniük továbbá a bevált gyakorlatok és a projekteredmények megosztását, és visszajelzéseket kell gyűjteniük a programról.

(48)A programnak hasznosítania kell az Erasmus+ program korábbi résztvevőinek a tapasztalatait, és a kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében ösztönöznie kell a korábbi résztvevőket a program népszerűsítésére.

(49)Intézkedéseket kell hozni a program irányításának észszerűsítése és a méretgazdaságosság elérése érdekében, többek között a nemzeti irodák számának korlátozása és csökkentése révén.

(50)Az (EU) 2021/817 53 és az (EU) 2021/888 rendeletet 54 2028. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(51)Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek 2028. január 1-jén hatályba kell lépnie, és azt 2028. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Erasmus+ programot, azaz az oktatásra és a képzésre, valamint az ifjúság és a sport területére vonatkozó uniós cselekvési programot (a továbbiakban: a program), és megállapítja a program célkitűzéseit, a 2028-tól 2034-ig tartó időszakra vonatkozó költségvetését, valamint az uniós finanszírozás formáit és a finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat. A rendelet létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„felnőtt tanuló”: olyan személy, aki abbahagyta vagy befejezte az alapfokú oktatást és képzést, és formális, nem formális vagy informális tanulásban vesz részt, ideértve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyeket is;

2.„felnőttkori tanulás”: felnőttek formális, nem formális vagy informális tanulásának bármely formája, amely magában foglalja a versenyképességet, a társadalmi kohézió fokozását és az aktív társadalmi részvétel elősegítését szolgáló készségfejlesztés, továbbképzés és átképzés lehetőségeit is;

3.„szabadidősport”: egészségügyi, oktatási vagy szociális célból, életkortól függetlenül rendszeresen, nem professzionális szinten végzett fizikai szabadidős tevékenységek;

4.„felsőoktatási intézmény”: olyan intézmény, amely a regionális, nemzeti vagy nemzetközi joggal vagy gyakorlattal összhangban minőségbiztosítással rendelkező diplomákat vagy más elismert felsőfokú képesítéseket kínál, függetlenül az adott intézmény megnevezésétől, vagy olyan hasonló felsőfokú intézmény, amelyet a nemzeti/regionális hatóságok vagy az Európai Bizottság az adott területen a programban való részvételre jogosultnak tekint;

5.„felsőoktatási hallgató”: felsőoktatási intézménybe – rövid ciklusú, alap-, mester-, doktori vagy ezekkel egyenértékű más képzésre – beiratkozott személy, vagy olyan személy, aki a közelmúltban ilyen intézményben szerzett diplomát;

6.„Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest”: olyan önkéntes tevékenységek, amelyek válsághelyzeteket követő hosszú távú humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési együttműködési műveleteket támogatnak a programhoz nem társult harmadik országokban, amelyek célja, hogy válságok idején szükségleteken alapuló segítséget nyújtsanak az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság tartós megőrzése érdekében, és amelyek olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja a katasztrófavédelmi felkészültség és a katasztrófakockázat-csökkentés megerősítése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása, valamint a kiszolgáltatott vagy katasztrófa sújtotta közösségek rezilienciájának és válságkezelési, illetve válsághelyzeteket követő helyreállítási kapacitásának a megerősítése;

7.„informális tanulás”: a napi tevékenységekből és tapasztalatokból eredő tanulás, amely a célkitűzések, az időbeosztás vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett, és nem strukturált; a tanuló szempontjából nem szándékos is lehet;

8.„közös tanulmányi program”: két vagy több ország különböző felsőoktatási intézményei által közösen koordinált és kínált program, amely közös diploma kiadásához vezet;

9.„egész életen át tartó tanulás”: az élet minden szakaszában zajló, bármely – formális, nem formális vagy informális – formában megvalósuló tanulás, amely az ismeretek, a készségek, a kompetenciák és az attitűdök, illetve a társadalomban való részvétel személyes, polgári, kulturális, szociális vagy foglalkoztatási szempontból történő, többek között mikrotanúsítványok révén való fejlesztését vagy naprakésszé tételét eredményezi, beleértve a tanácsadási és pályaorientációs szolgáltatások nyújtását is; magában foglalja a kisgyermekkori nevelést és gondozást, az általános képzést, a szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttkori tanulást, az ifjúsági munkát és a formális oktatáson és képzésen kívüli egyéb tanulási környezeteket, és jellemzően előmozdítja a szektorközi együttműködést és a rugalmas tanulási útvonalakat;

10.„tanulási célú mobilitás”: a lakóhely szerinti országtól eltérő országba való tényleges átköltözés tanulmányi, képzési, tanítási, illetve nem formális vagy informális tanulási célból;

11.„nem formális tanulás”: olyan tanulás, amely a formális oktatás és képzés keretein kívül, a tanulási célkitűzések és a tanulásra fordított idő tekintetében tervezett tevékenységek formájában valósul meg, és amelyhez valamilyen formában tanulási támogatás társul;

12.„kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek”: olyan személyek, akik gazdasági, társadalmi, kulturális, földrajzi vagy egészségügyi okokból vagy migráns hátterük miatt, vagy például fogyatékosság vagy tanulási nehézségek miatt, illetve bármely más okból – köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerint megkülönböztetésnek tekinthető okokból – olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy ténylegesen hozzáférjenek a program keretében fennálló lehetőségekhez;

13.„iskolai tanuló”: a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felső középfokú oktatási szintig általános képzést nyújtó intézménybe tanulói minőségben beiratkozott személy vagy az intézményes oktatáson kívül iskolázott, az illetékes hatóságok által a saját területükön a programban való részvételre iskolai tanulóként jogosultnak tekintett személy;

14.„munkatársak”: az oktatásban, képzésben vagy nem formális és informális tanulásban – a sportot is ideértve – annak bármely szintjén szakmai vagy önkéntes alapon közreműködő személyek; beleértve a tudományos dolgozókat, a tanárokat, az oktatókat, a nevelési-oktatási intézmények vezetőit, az ifjúságsegítőket, a sportszakembereket, a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő munkatársakat, az oktatás területén kívül tevékenykedő munkatársakat és a tanulás előmozdításában rendszeresen részt vevő egyéb szakembereket is;

15.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem uniós tagállam;

16.„szakképzésben részt vevő tanuló”: iskolarendszerű szakmai alapképzési vagy szakmai továbbképzési programra beiratkozott személy, a középfokútól a posztszekunderig bármely szinten, vagy olyan személy, aki egy ilyen program keretében a közelmúltban végzett vagy képesítést szerzett;

17.„önkéntesség”: olyan nem fizetett tevékenység, amely társadalmi vagy humanitárius kihívások kezelésére irányul, és jelentős részét képezi a tanulás;

18.„fiatalok”: az ifjúság területén a 13 és 30 év közötti személyekre utal;

19.„ifjúságsegítő”: olyan személy, aki szakmai vagy önkéntes alapon nem formális tanulásban működik közre, és fiatalokat támogat személyes társadalmi-oktatási és szakmai fejlődésükben, valamint a kompetenciáik fejlesztésében; ide tartoznak azok a személyek is, akik az ifjúság területén tevékenységeket terveznek, irányítanak, koordinálnak és hajtanak végre.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzése, hogy a magas színvonalú, egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint az életviteli és szakmai készségek és kompetenciák mindenki számára elérhető fejlesztése révén hozzájáruljon a reziliens, versenyképes és összetartó Európa megteremtéséhez, és hogy ezzel párhuzamosan az EU-ban és azon kívül is előmozdítsa az uniós értékeket, a demokratikus és társadalmi részvételt, a szolidaritást, a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget. A program kulcsfontosságú eszköz a készségek uniójának létrehozása, az európai oktatási térség fejlesztése, valamint az oktatás és képzés területén folytatott európai stratégiai együttműködés megvalósítása szempontjából, ideértve az együttműködés alapjául szolgáló ágazati menetrendeket is.

A program elő fogja mozdítani az ifjúságpolitikai együttműködést, és tovább fogja fejleszteni a sport európai dimenzióját. Célja egy befogadóbb, egységesebb és erősebb Európa kialakítása, amit a fiatalok szerepvállalásának növelésével, a közösségi kapcsolatok megerősítésével, valamint a szolidaritás érdemi részvétel és együttműködés útján történő előmozdításával kíván megvalósítani. A társadalmi befogadást, az egészséget, az oktatást és a közösségfejlesztést előmozdító tevékenységként a sport központi szerepet játszik. Az ifjúságba, az önkéntességbe és a sportba való beruházás révén a program arra törekszik, hogy szorosabb kapcsolatokra épülő, erősebb társadalmakat alakítson ki, hogy ösztönözze a polgári és a demokratikus szerepvállalást, és hogy minden szinten hozzájáruljon a társadalmi kohézióhoz.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)az oktatás, a készségek és a kompetenciák fejlesztésének a támogatása, különös tekintettel azok munkaerőpiaci jelentőségére, az egyének szakmai és személyes fejlődésére, valamint az egyének versenyképes, fenntartható és összetartó társadalomhoz való hozzájárulására;

b)az európai identitástudat és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a szolidaritás, valamint a társadalomban és a demokráciában való aktív részvétel fokozása, ezáltal pedig pozitív társadalmi hatások, nagyobb reziliencia és jobb felkészültség biztosítása a különböző jellegű kockázatok előrejelzése és megelőzése, valamint az azokra való reagálás érdekében;

c)a minőség, a befogadás, a méltányosság, a fenntarthatóság, a kreativitás, az innováció, a kiválóság és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, ezáltal pedig Európa globális szinten vonzóbbá és versenyképesebbé tétele az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén;

d)a fiatalok bevonása és annak lehetővé tétele, hogy szakmai és személyes kompetenciákat sajátítsanak el, valamint hogy fejlesszék e kompetenciáikat, és hogy aktívan vegyenek részt a társadalomban és a demokráciában, valamint az európai projektben;

e)a szakpolitikai fejlesztés támogatása, többek között a készségek áramlása, a reformok felgyorsítása és a rendszerszintű modernizáció érdekében, az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén, ezáltal biztosítva, hogy a szakpolitikák hatékonyabbak, reziliensebbek és inkluzívabbak legyenek;

f)könnyen hozzáférhető lehetőségek biztosítása a fiatalok számára olyan szolidaritási és humanitárius tevékenységekben való részvételre, amelyek pozitív társadalmi változásokat idéznek elő az Unióban és azon kívül (ez utóbbi az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozása révén valósul meg), miközben fejlesztik és megfelelően megerősítik a fiatalok kompetenciáit, valamint lehetővé teszik számukra a folyamatos, aktív polgári szerepvállalást;

g)az európai sportmodell előmozdítása a szabadidősportba, különösen az önkéntes tevékenységekbe való beruházás révén, a hozzáférhetőség biztosításával, a részvétel előmozdításával, az integritás védelmével, a jó irányítás támogatásával, valamint a sport társadalmi, oktatási és közösségi szerepének olyan intézkedések révén történő megerősítésével, amelyek elsődleges célja, hogy egész Európában létrejöjjön a sport méltányos, inkluzív és fenntartható rendszere.

(3)A program célkitűzéseit a következő, alapvetően transznacionális vagy nemzetközi jellegű pilléreken keresztül kell megvalósítani:

a)tanulási lehetőségek mindenki számára;

b)kapacitásépítési támogatás.

II. FEJEZET

A BEAVATKOZÁS HATÓKÖRE

1. szakasz

Tanulási lehetőségek mindenki számára

4. cikk

Tanulási célú mobilitási és önkéntességi lehetőségek

(1)Az oktatás és a képzés területén a program a következőket támogatja:

a)a felsőoktatási hallgatók és a felsőoktatásban közreműködő munkatársak tanulási célú mobilitása;

b)a szakképzésben részt vevő tanulók és a szakképzésben közreműködő munkatársak tanulási célú mobilitása;

c)az iskolai tanulók és az iskolákban közreműködő munkatársak, köztük a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban közreműködő munkatársak tanulási célú mobilitása;

d)a felnőtt tanulók és a felnőttképzésben közreműködő munkatársak tanulási célú mobilitása.

(2)Az ifjúság területén a program a következőket támogatja:

a)a fiatalok tanulási célú mobilitása, ideértve a DiscoverEU kezdeményezést, a fiatalok részvételét támogató tevékenységeket és az ifjúságsegítők tanulási célú mobilitását is;

b)az Európai Szolidaritási Testület keretében folytatott önkéntesség, ideértve az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is.

(3)A sport területén a program támogatja a sportolók, a szabadidősport terén tevékenykedő személyek és a sportszakemberek tanulási célú mobilitását.

(4)Az e cikk szerinti tanulási célú mobilitást a következők kísérhetik:

a)az EU-val – többek között az európai integrációval, értékekkel és polgársággal – kapcsolatos ismeretek oktatásának és tanulásnak a támogatása;

b)olyan intézkedések, mint a nyelvi támogatás, az előkészítő látogatások, a képzések és a virtuális együttműködés.

5. cikk

A tehetséggondozásra és a kiválóság fejlesztésére irányuló lehetőségek

Az oktatás és a képzés területén a program a következőket támogatja:

a)Erasmus+ ösztöndíjak a stratégiai oktatási területeken, ideértve a közös tanulmányi programokat is;

b)Erasmus Mundus ösztöndíjak;

c)Jean Monnet tevékenységek a felsőoktatás területén;

d)a következő, európai érdekeket szolgáló célt képviselő Jean Monnet-intézmények támogatása: a firenzei Európai Doktori Intézet, beleértve a hozzá tartozó Transznacionális Kormányzási Iskolát is; az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge, beleértve annak tiranai és natolini kampuszait is); a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet; a trieri Európai Jogi Akadémia; az odensei Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért; és a nizzai Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja.

2. szakasz

Kapacitásépítési támogatás

6. cikk

A szervezetek és az intézmények közötti együttműködés

A program a következőket támogatja:

a)együttműködési célú partnerségek, ideértve a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés előmozdítását célzó kisléptékű partnerségeket is;

b)kiválósági és innovációs partnerségek, amelyek az európai egyetemek szövetségeire, a szakképzési kiválósági központokra, az európai tanárképző akadémiákra, az Iskolák Európai Szövetségeire, a közös tanulmányi programokra, az Együtt Európa Ifjúsága kezdeményezésre és a sport területén működő együttműködési szövetségekre épülnek.

7. cikk

A szakpolitikai fejlesztéshez nyújtott támogatás

A program a következőket támogatja:

a)a készségekre, az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra és a sportra vonatkozó uniós szakpolitikai menetrendek és eszközök 55 kipróbálása, előkészítése és végrehajtása; 

b)a program végrehajtása, ideértve a más uniós szakpolitikákkal és programokkal, az online platformokkal, a virtuális együttműködés eszközeivel és a tanulási célú mobilitást elősegítő eszközökkel való szinergiákat és az azokhoz nyújtott támogatást;

c)disszemináció és kommunikáció.

III. FEJEZET

BEFOGADÁS ÉS SOKSZÍNŰSÉG

8. cikk

A befogadást és a sokszínűséget támogató intézkedések

(1)E rendelet végrehajtása során a Bizottság, a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok minden tevékenység esetében biztosítják az inkluzív megközelítés alkalmazását.

(4)A Bizottság, a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok hatékony intézkedéseket hoznak a befogadás, a sokszínűség, a méltányosság, a szolidaritás és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek programban való részvételének biztosítása érdekében.

(5)A Bizottság már korai életkortól kezdve és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül támogatja a programhoz való hozzáférést. Ennek elérése érdekében biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételét elősegítő intézkedések, beleértve adott esetben a pénzügyi támogatási mechanizmusokat is.

(6)A Bizottság a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek hozzáférésének javítása érdekében objektív kritériumok alapján módosíthatja a pénzügyi támogatási mechanizmusokat, vagy engedélyezheti a 19. cikkben említett nemzeti irodák számára azok módosítását.

(7)A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételét elősegítő vagy támogató intézkedések költségei nem indokolhatják a program keretében benyújtott pályázatok elutasítását.

(8)A 19. cikkben említett nemzeti irodák a keretrendszer alapján nemzeti befogadási és sokszínűségi cselekvési terveket dolgoznak ki, vagy adott esetben aktualizálják azokat, különös figyelmet fordítva a programhoz való hozzáférés tekintetében az adott országban tapasztalható sajátos kihívásokra. A nemzeti befogadási és sokszínűségi tervek a nemzeti irodák 19. cikk (2) bekezdésében említett tervezési dokumentumainak szerves részét képezik.

(9)A Bizottság rendszeresen nyomon követi a befogadásra és a sokszínűségre vonatkozó intézkedések, köztük a nemzeti befogadási és sokszínűségi tervek végrehajtását.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Költségvetés

(1)A program 2028 és 2034 közötti időszakban történő végrehajtásának indikatív pénzügyi keretösszege folyó árakon 40 827 000 000 EUR.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott összegen felül és a program nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendelet [Globális Európa] alapján további pénzügyi hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani az e rendelettel összhangban végrehajtott és irányított intézkedések támogatására. E hozzájárulásnak összhangban kell lennie az (EU) XXX rendelet [Globális Európa] alapján kidolgozott egységes programozási dokumentummal.

(10)A szükséges kiadások fedezése és a program végéig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásának lehetővé tétele érdekében előirányzatok vihetők be az általános költségvetésbe 2034 után is.

(11)Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg és a 10. cikkben említett kiegészítő források összege felhasználható továbbá a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, meghatározott szervezeti információtechnológiai rendszerekre és platformokra, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre – ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, valamint minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási vagy munkatársakkal kapcsolatos kiadásra, amely a program irányításával kapcsolatban a Bizottságnál felmerül.

10. cikk

Kiegészítő források

(1)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy más harmadik felek kiegészítő pénzügyi vagy nem pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a programhoz. A kiegészítő pénzügyi hozzájárulások az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 21. cikke (2) bekezdése a), d) vagy e) pontjának vagy 21. cikke (5) bekezdésének értelmében külső címzett bevételnek minősülnek.

(12)A megosztott irányítás keretében a tagállamok részére allokált források a tagállamok kérésére a programhoz rendelhetők. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjával összhangban közvetlenül vagy közvetve használja fel. Ezek a források kiegészítik a 9. cikk (1) bekezdésében említett összeget. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. Amennyiben a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítás keretében jogi kötelezettségvállalással nem terhelte meg a programhoz ily módon rendelt kiegészítő összegeket, a megfelelő le nem kötött összegek az érintett tagállam kérésére visszacsoportosíthatók az érintett forrásprogramba vagy forrásprogramokba vagy azok utódjaiba.

11. cikk

Alternatív, kombinált és kumulatív finanszírozás

(1)A programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. Az olyan intézkedés, amely egy másik programból uniós hozzájárulásban részesült, a program keretében is kaphat hozzájárulást. Az adott hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók, illetve valamennyi hozzájárulásra egységes szabályrendszer alkalmazható, és az összes hozzájárulás egységes jogi kötelezettségvállalással is leköthető. Ha az uniós hozzájárulást elszámolható költségek alapján nyújtják, az általános költségvetésből származó kumulatív támogatás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és az említett támogatás a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítható ki.

(13)A program szerinti odaítélési eljárások lefolytathatók közvetlen irányítás keretében vagy közvetett irányítás keretében a tagállamokkal, uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel vagy más harmadik felekkel („a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerekkel”) közösen, feltéve, hogy biztosított az Unió pénzügyi érdekeinek védelme. Ezekre az eljárásokra egységes szabályrendszer alkalmazandó, és az eljárások egységes jogi kötelezettségvállalások megkötését eredményezik. E célból a közös odaítélési eljárásban részt vevő partnerek a 10. cikkel összhangban forrásokat bocsáthatnak a program rendelkezésére, vagy adott esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a partnerek megbízhatók az odaítélési eljárás végrehajtásával. A közös odaítélési eljárásokban a részt vevő partnerszervezetek képviselői is tagjai lehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikkének (3) bekezdésében említett értékelőbizottságnak.

12. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban közvetlen irányítás vagy az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervezetekkel közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

(14)A tagállamokban a közvetett irányítás keretében felhasznált forrásokat a következők alapján kell elosztani:

a)az érintett tagállam népessége és megélhetési költségei;

b)a tagállamok fővárosai közötti távolság;

c)a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján kiszámított teljesítmény.

(15)A Bizottság a 15. cikkben említett munkaprogramokban részletesebben meghatározza ezeket a kritériumokat és az azok alapjául szolgáló képleteket.

(16)Az uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban bármilyen formában nyújtható, különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzési szerződések odaítélése és nem pénzügyi adományok formájában.

(17)Ha az uniós finanszírozást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban a finanszírozást költségfüggetlen finanszírozásként vagy szükség esetén egyszerűsített költségelszámolási módszereket alkalmazva kell nyújtani. A finanszírozás csak akkor nyújtható a tényleges elszámolható költségek visszatérítése formájában, ha a pályázattípusokat célkitűzései más módon nem valósíthatók meg.

(18)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 153. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az értékelőbizottság egésze vagy egy része független, külső szakértőkből is állhat.

(19)Azon közjogi jogalanyokat, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén működő intézményeket és szervezeteket, amelyek a megelőző két évben az éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi és operatív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezek a szervezetek nem kötelesek további dokumentumokat benyújtani e kapacitás igazolása érdekében.

V. FEJEZET

A PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

13. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)A program a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal vagy az e megállapodások keretében elfogadott és az alábbiakra alkalmazandó határozatokkal összhangban megnyitható a következő harmadik országok teljes vagy részleges társulás révén történő részvétele előtt:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, valamint az európai mikroállamok;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek;

c)az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok;

d)egyéb harmadik országok.

(20)A programban való részvételre vonatkozó társulási megállapodások:

a)méltányos egyensúlyt biztosítanak a programban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a számára biztosított előnyök tekintetében;

b)meghatározzák a programokban való részvétel feltételeit, beleértve a programokhoz való pénzügyi hozzájárulásoknak – vagyis az operatív hozzájárulásnak és a részvételi díjnak –, valamint a programok általános igazgatási költségeinek a kiszámítását;

c)a program tekintetében semmilyen döntéshozatali jogkört nem ruháznak a harmadik országra;

d)garantálják az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát;

e)adott esetben biztosítják az Unió biztonsági és közrendi érdekeinek védelmét.

A d) pont alkalmazásában a harmadik ország biztosítja az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletben és a 883/2013/EU, Euratom rendeletben előírt szükséges jogokat és hozzáférést, és garantálja, hogy az EUMSZ 299. cikke alapján pénzbeli kötelezettséget előíró végrehajtási határozatok, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéletei és végzései közvetlenül végrehajthatók legyenek.

14. cikk

Jogosultság

(1)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérésének a támogatása érdekében jogosultsági feltételeket kell meghatározni.

(21)A közvetlen és közvetett irányítás keretében történő odaítélési eljárásokban a következő jogalanyok közül egy vagy több lehet jogosult uniós finanszírozásra:

a)valamely tagállamban letelepedett jogalanyok;

b)társult harmadik országban letelepedett jogalanyok;

c)nemzetközi szervezetek;

d)nem társult harmadik országokban letelepedett egyéb jogalanyok, amennyiben az ilyen jogalanyok finanszírozása elengedhetetlen a pályázattípus végrehajtásához, és hozzájárul a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez.

(22)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdése mellett a 13. cikk (1) bekezdésében említett társult harmadik országok adott esetben részt vehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, közbeszerzési szerződések odaítélését szolgáló mechanizmusokban, és részesülhetnek azok előnyeiből. A tagállamokra alkalmazandó szabályok értelemszerűen alkalmazandók a részt vevő társult harmadik országokra.

(23)A biztonságot vagy a közrendet – különösen az Unió vagy a tagállamok stratégiai eszközeit és érdekeit – érintő odaítélési eljárásokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 136. cikkével összhangban meghívásos alapon kell lefolytatni.

(24)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogram vagy az odaítélési eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok tovább pontosíthatják az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeket, vagy az egyes pályázattípusokra vonatkozóan további jogosultsági feltételeket állapíthatnak meg.

VI. FEJEZET

PROGRAMOZÁS

15. cikk

Munkaprogram

A programot az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

VII. FEJEZET

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS DISSZEMINÁCIÓ

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és disszemináció

(1)A 19. cikkben említett nemzeti irodák a Bizottsággal együttműködve egységes kommunikációs stratégiát dolgoznak ki a hatékony tájékoztatás, valamint a programon belül általuk irányított pályázattípusok keretében támogatott tevékenységek eredményeinek disszeminációja és hasznosítása tekintetében. A 18. cikkben említett nemzeti hatóságok támogatást nyújtanak a nemzeti irodáknak a potenciálisan jelentős hatással járó projektek eredményeinek a hasznosításában.

(25)A 19. cikkben említett nemzeti irodák segítik a Bizottságot a programra – többek között a nemzeti és az uniós szinten irányított pályázattípusokra és tevékenységekre – és a program eredményeire vonatkozó információk disszeminációjával kapcsolatos általános feladata terén. A nemzeti irodák tájékoztatják az érintett célcsoportokat a saját országukban megvalósított pályázattípusokról és tevékenységekről.

(26)Az (1) és a (2) bekezdésben említett pályázattípusokat és tevékenységeket az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendelettel [teljesítménymérési rendelet] összhangban kell végrehajtani, amely megállapítja a költségvetés kiadásainak nyomon követésére és teljesítménymérési keretére vonatkozó szabályokat, ideértve a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági kötelezettségek – különösen a kedvezményezettekre és a végrehajtó partnerekre vonatkozó kötelezettségek – tekintetében az összes uniós programra alkalmazandó szabályokat is.

VIII. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

17. cikk

A nemzeti szintű közvetett irányításra vonatkozó rendelkezések

(1)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a program közvetett irányítás keretében történő végrehajtásához a 18. és a 19. cikkben meghatározottak szerint nemzeti hatóságot és nemzeti irodát kell kijelölni.

(2)A nemzeti hatóság és a nemzeti iroda a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti végrehajtó szervnek minősül a Bizottsággal egyeztetett költségvetés-végrehajtási feladatokért fennálló felelősségük mértékéig, és a nemzeti hatóság továbbra is elsődlegesen felel a Bizottság felé az uniós forrásoknak az általa kijelölt és a 18. cikk (10) bekezdésével összhangban felügyelt nemzeti iroda általi általános felhasználásáért.

18. cikk

A nemzeti hatóság

(1)A tagállamok és a programhoz társult harmadik országok az Európai Unió melletti állandó vagy diplomáciai képviseletükön keresztül értesítik a Bizottságot az e rendelet tekintetében nemzeti hatóságként kijelölt közjogi intézményről, valamint az ezen intézmény nevében való eljárásra jogszabályban felhatalmazott személy(ek)ről.

(27)A nemzeti hatóság a program időtartamára nemzeti irodát jelöl ki, és erről értesíti a Bizottságot. A nemzeti hatóság minisztériumot nem jelölhet ki nemzeti irodának, és a nemzeti irodának szervezetileg el kell különülnie a nemzeti hatóságtól.

(28)A nemzeti hatóság a 21. cikkben foglaltaknak megfelelően független ellenőrző szervet jelöl ki.

(29)A nemzeti hatóság megfelelő előzetes értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikkének (1)–(5) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek, valamint a nemzeti irodák belső kontrolljára vonatkozó előírásokkal kapcsolatos uniós követelményeknek és a program forrásainak kezelésére vonatkozó szabályoknak.

Az első albekezdés alkalmazásában a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)a Bizottság által kifejezetten előírt eljárások esetében – ideértve a saját eljárásait és az e rendeletben meghatározott eljárásokat is – az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban nem kell előzetes értékelést végezni;

b)az a) pontban meghatározottaktól eltérő eljárások esetében a nemzeti hatóság előzetes értékelést végez, amely a saját kontrolljain és ellenőrzésein vagy a független ellenőrző szerv által elvégzett kontrollokon és ellenőrzéseken alapul;

c)ha a programhoz kijelölt nemzeti iroda megegyezik az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelettel összhangban kijelölt nemzeti irodával, az előzetes értékelés hatókörét az új követelményekre kell korlátozni, kivéve, ha az ettől való eltérés indokolt.

(30)Ha a Bizottság az előzetes értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, vagy ha a nemzeti iroda nem felel meg a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek, a nemzeti hatóság – a Bizottság jóváhagyásával – gondoskodik a megfelelés biztosításához szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, vagy egy másik nemzeti irodát jelöl ki. Azokban a kivételes esetekben, amikor a nemzeti iroda abbahagyja a tevékenységét vagy megszűnik, és a nemzeti hatóság e rendelettel és az annak értelmében megkötött megállapodásokkal összhangban maga végzi el a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, mentesül az előzetes értékelés elvégzése alól.

(31)A nemzeti hatóság megfelelő, legalább a 20. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett hozzájárulással egyenértékű társfinanszírozást nyújt a nemzeti iroda tevékenységeihez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjen.

(32)A nemzeti hatóság biztosítja, hogy a nemzeti iroda irányításáért felelős személyek kinevezése az intézkedés jellege szempontjából megfelelő legyen, tisztességes és átlátható szabályok és eljárások szerint történjen, és ne vezessen összeférhetetlenséghez. Ha súlyos aggályok merülnek fel ezen elvek betartásával kapcsolatban, a Bizottság elutasíthatja a javasolt kinevezést, és felkérheti a nemzeti hatóságot a kiválasztási eljárás megismétlésére.

(33)A nemzeti hatóság nyomon követi és felügyeli a nemzeti irodára bízott költségvetés-végrehajtási feladatokat. Kellő időben tájékoztatja a Bizottságot, és konzultál vele minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentős hatással lehet a program irányítására és a program pénzeszközeinek kezelésére.

(34)A nemzeti hatóság minden évben jelentést nyújt be a Bizottsághoz a nyomonkövetési és a felügyeleti tevékenységeiről, és adott esetben nyilatkozatot tesz arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a Bizottság által a jelentésre vonatkozóan tett észrevételek alapján.

(35)A nemzeti hatóság vállalja és viseli a felelősséget a Bizottság által a program keretében a nemzeti irodának átutalt uniós források megfelelő kezeléséért.

(36)Ha a Bizottság a nemzeti irodának tulajdonítható bármilyen szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás, illetve a nemzeti irodánál jelentkező súlyos hiba, tartozás vagy alulteljesítés miatt a nemzeti irodával szemben követelést érvényesít, a nemzeti hatóság teljesíti a Bizottság követeléseit, és megtéríti a Bizottság ezzel kapcsolatos kárait.

(37)A (11) bekezdésben említett esetekben a nemzeti hatóság saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda megbízatását. Ha a nemzeti hatóság más indokolt esetben vissza kívánja vonni a megbízatást, arról a megbízatás megszűnésének tervezett időpontja előtt észszerű időn belül értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét átmeneti intézkedésekről és azok időbeli ütemezéséről.

(38)A megbízatás (12) bekezdésben említett visszavonása esetén a nemzeti hatóság elvégezi a szükséges kontrollokat az arra a nemzeti irodára bízott uniós források tekintetében, amelynek visszavonták a megbízatását, és biztosítja, hogy az említett források, valamint a program irányításához szükséges valamennyi dokumentum és irányítási eszköz fennakadás nélkül átadásra kerüljön az új nemzeti irodának. Azon nemzeti iroda számára, amelynek visszavonták a megbízatását, a nemzeti hatóság megfelelő pénzügyi támogatást biztosít ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg azokat át nem adja az új nemzeti irodának. Ha a megbízatás visszavonása és a Bizottság által elfogadott új nemzeti iroda kijelölése között átmeneti időszak áll fenn, ezen időszak alatt a nemzeti hatóság felel a nemzeti iroda e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségéért, valamint a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló valamennyi szerződéses kötelezettségéért.

(39)Ha egy harmadik ország nemzeti irodája abbahagyja a tevékenységét vagy megszűnik, és az adott harmadik országnak a programból való kilépése következtében nem jelölnek ki új nemzeti irodát, elsősorban a nemzeti hatóság felel a nemzeti iroda valamennyi kötelezettségéért, valamint a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló valamennyi szerződéses kötelezettség teljesítéséért és lezárásáért.

(40)A Bizottság kérésére a nemzeti hatóság kijelöli azokat az intézményeket vagy szervezeteket, illetve az intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek a területén részt vehetnek a program pályázattípusaiban.

(41)A nemzeti hatóság előmozdítja és elősegíti a más uniós, nemzeti vagy regionális alapokkal vagy programokkal való hatékony szinergiákat és kiegészítő jelleget.

(42)A nemzeti hatóság biztosítja, hogy minden szükséges és megfelelő intézkedést megtegyenek a program megfelelő működését gátló jogi és adminisztratív akadályok felszámolása érdekében, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja annak biztosítása, hogy a program résztvevői ugyanolyan jogállással rendelkezzenek, mint az azonos helyzetben lévő más állampolgárok, illetve amelyek a vízumok vagy a tartózkodási engedélyek megszerzése során felmerülő nehézségek kezelésére irányulnak.

19. cikk

A nemzeti iroda

(1)A nemzeti iroda:

a)az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. vagy vi. alpontja értelmében vett szerv, és az érintett tagállam vagy a programhoz társult érintett harmadik ország jogának a hatálya alá tartozik;

b)megfelelő irányítási kapacitással, emberi erőforrással és infrastruktúrával rendelkezik feladatainak kielégítő ellátásához, ezáltal biztosítva a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

c)rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzgazdálkodási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)rendelkezik az intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges szakértelemmel a program minden olyan szektorában, amelyhez uniós hozzájárulásban részesül;

e)a Bizottság kérésére megfelelő, lehetőség szerint valamely közigazgatási szerv által kiadott pénzügyi biztosítékokat nyújt, amelyek megfelelnek az általa kezelendő uniós források szintjének.

(43)A nemzeti iroda megfelelően megtervezi a 15. cikkben említett munkaprogramban és a Bizottsággal kötött vonatkozó megállapodásokban meghatározott releváns intézkedések végrehajtására, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatási, kommunikációs és disszeminációs tevékenységekre vonatkozó feladatait.

(44)A nemzeti iroda az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának és a Bizottsággal kötött vonatkozó megállapodásoknak megfelelően irányítja a program felelősségi körébe tartozó pályázattípusait, a projektek életciklusának valamennyi szakaszában.

(45)A nemzeti iroda a Bizottság által a program adott pályázattípusa tekintetében meghatározott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások formájában vissza nem térítendő támogatást nyújt az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 2. cikkének 5. pontja szerinti kedvezményezetteknek.

(46)A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásbeli engedélye nélkül nem ruházhatja át harmadik felekre a programmal vagy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, rá ruházott feladatokat. A harmadik felekre átruházott feladatokért kizárólag a nemzeti iroda felel.

(47)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 158. cikkével összhangban a nemzeti iroda minden évben vezetői nyilatkozatot és jelentést nyújt be a nemzeti hatósághoz és a Bizottsághoz, valamint minden egyéb szükséges dokumentumot a rendelkezésükre bocsát.

(48)A nemzeti iroda kellő időben végrehajtja a Bizottság által az éves vezetői nyilatkozat és az éves jelentés, valamint az azokra vonatkozó független ellenőri vélemény elemzését követően kiadott észrevételeket.

20. cikk

Az Európai Bizottság

(1)A 18. cikk (4) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelési követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és kontrollrendszereket, különösen a nemzeti hatóság által benyújtott előzetes értékelés, a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozata és a független ellenőrző szerv arra vonatkozó véleménye, valamint a nemzeti hatóságnak a 18. cikk (9) bekezdésében említett éves jelentése alapján.

(49)A 18. cikk (4) bekezdésében említett előzetes értékelés alapján a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság csak azt követően létesít szerződéses jogviszonyt a nemzeti irodával, hogy megállapította, hogy az előzetes értékelés kielégítő, vagy miután az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 157. cikkének (5) bekezdésével összhangban megfelelő felügyeleti intézkedéseket hozott. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses jogviszonya tekintetében. Ha a nemzeti iroda már nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a Bizottság a megfelelés biztosítására irányuló korrekciós intézkedések meghozataláig felfüggesztheti a nemzeti irodával fennálló szerződéses jogviszonyát; ha nem kerül sor korrekciós intézkedések meghozatalára, a Bizottság felkérheti a nemzeti hatóságot, hogy vonja vissza a nemzeti iroda megbízatását, és a kedvező előzetes értékelés függvényében jelöljön ki egy új nemzeti irodát.

(50)A Bizottság megfelelő tájékoztatást és iránymutatást nyújt a nemzeti hatóságoknak és a nemzeti irodáknak a program következetes és magas színvonalú végrehajtásának és irányításának biztosítása érdekében. Ennek keretében meghatározza a tervezésre, a projektmenedzsmentre és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, és biztosítja, hogy ezekkel a szabályokkal kapcsolatban egyszerű eljárásokat alkalmazzanak.

(51)A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a program pénzeszközeit, amíg a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban jóvá nem hagyta a nemzeti iroda tervezési dokumentumait.

(52)A Bizottság a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)hozzájárulás a program azon pályázattípusaihoz nyújtott vissza nem térítendő támogatásokhoz, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízzák meg;

b)a nemzeti iroda programirányítási feladatainak támogatására irányuló hozzájárulás;

c)adott esetben kiegészítő hozzájárulás a 7. cikk a) és b) pontja szerinti intézkedésekhez.

(53)A Bizottság közli a nemzeti hatósággal és a nemzeti irodával a 18. cikk (9) bekezdésében és a 19. cikk (6) bekezdésében említett éves jelentésre és vezetői nyilatkozatra, valamint a 21. cikk (2) bekezdésében említett ellenőri véleményre vonatkozó elemzésének eredményét és az azzal kapcsolatos észrevételeit.

(54)Ha a Bizottság nem fogadja el az éves vezetői nyilatkozatot vagy az arra vonatkozó független ellenőri véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem megfelelően hajtja végre a Bizottság észrevételeit, a Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 132. cikkével összhangban az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges óvintézkedéseket és korrekciós intézkedéseket alkalmazhat.

(55)A program következetes végrehajtásának és irányításának javítása és biztosítása érdekében a Bizottság aktív párbeszédet és együttműködést ösztönöz és tart fenn a nemzeti irodákkal és a nemzeti hatóságokkal, valamint a nemzeti irodák és hatóságok között, ideértve a bevált gyakorlatok cseréjét és megosztását is. Biztosítja továbbá, hogy megfelelőek legyenek a feltételek az uniós intézmények és a nemzeti irodák vagy a programot végrehajtó egyéb szervek és szervezetek közötti hatékony információcseréhez.

(56)A Bizottság biztosítja a szükséges információtechnológiai rendszereket a program 3. cikkben meghatározott célkitűzéseinek a megvalósításához, a közvetett irányítás eseteiben is.

21. cikk

A független ellenőrző szerv

(1)A független ellenőrző szerv:

a)rendelkezik a közszektorbeli ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)biztosítja, hogy az ellenőrzések során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat;

c)nem lehet összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogalannyal, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi; ennek megfelelően a független ellenőrző szerv a funkciói tekintetében független attól jogalanytól, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(2)A független ellenőrző szerv ellenőri véleményt ad ki az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 158. cikkének (1) bekezdésében említett éves vezetői nyilatkozatról. Ez képezi az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját.

(3)A független ellenőrző szervezet teljes hozzáférést ad a Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék részére minden olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozatáról általa kibocsátott ellenőri véleményt.

22. cikk

A kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek

(1)A Bizottság felel a program nemzeti irodák által kezelt pályázattípusaival és tevékenységeivel kapcsolatos felügyeleti kontrollokért. A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda és a független ellenőrző szerv által végzett kontrollokra vonatkozó minimumkövetelményeket.

(57)A nemzeti iroda felel a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinek elsődleges kontrolljáért a 15. cikkben említett munkaprogramokban meghatározott, általa irányított pályázattípusok tekintetében. Ezek a kontrollok észszerű bizonyosságot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(58)A program nemzeti irodáknak átutalt forrásai tekintetében a Bizottság biztosítja, hogy az egységes ellenőrzés alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja a kontrolljait.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2021/817 rendelet és az (EU) 2021/888 rendelet 2028. január 1-jétől hatályát veszti.

24. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő, az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet szerinti folytatását vagy módosítását, amely rendeletek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(59)A program pénzügyi keretösszegéből a program, valamint az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(60)A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2021/817 és az (EU) 2021/888 rendelet alapján végrehajtott és az e program keretében végrehajtandó tevékenységek közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

25. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2028. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

42Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Erasmus+ programnak a 2028–2034 közötti időszakra történő létrehozásáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

Oktatás, képzés, ifjúság és sport

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

A program általános célkitűzése, hogy a magas színvonalú, egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint az életviteli és szakmai készségek és kompetenciák mindenki számára elérhető fejlesztése révén hozzájáruljon a reziliens, versenyképes és összetartó Európa megteremtéséhez, és hogy ezzel párhuzamosan az EU-ban és azon kívül is előmozdítsa az uniós értékeket, a demokratikus és társadalmi részvételt, a szolidaritást, a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget. A program kulcsfontosságú eszköz a készségek uniójának létrehozása, az európai oktatási térség fejlesztése, valamint az oktatás és képzés területén folytatott európai stratégiai együttműködés megvalósítása szempontjából, ideértve az együttműködés alapjául szolgáló ágazati menetrendeket is.

A program elő fogja mozdítani az ifjúságpolitikai együttműködést, és tovább fogja fejleszteni a sport európai dimenzióját. Célja egy befogadóbb, egységesebb és erősebb Európa kialakítása, amit a fiatalok szerepvállalásának növelésével, a közösségi kapcsolatok megerősítésével, valamint a szolidaritás érdemi részvétel és együttműködés útján történő előmozdításával kíván megvalósítani. A társadalmi befogadást, az egészséget, az oktatást és a közösségfejlesztést előmozdító tevékenységként a sport központi szerepet játszik. Az ifjúságba, az önkéntességbe és a sportba való beruházás révén a program arra törekszik, hogy szorosabb kapcsolatokra épülő, erősebb társadalmakat alakítson ki, hogy ösztönözze a polgári és a demokratikus szerepvállalást, és hogy minden szinten hozzájáruljon a társadalmi kohézióhoz.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

A program egyedi célkitűzései a következők:

a)az oktatás, a készségek és a kompetenciák fejlesztésének a támogatása, különös tekintettel azok munkaerőpiaci jelentőségére, az egyének szakmai és személyes fejlődésére, valamint az egyének versenyképes, fenntartható és összetartó társadalomhoz való hozzájárulására;

b)az európai identitástudat és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, a szolidaritás, valamint a társadalomban és a demokráciában való aktív részvétel fokozása, ezáltal pedig pozitív társadalmi hatások, nagyobb reziliencia és jobb felkészültség biztosítása a különböző jellegű kockázatok előrejelzése és megelőzése, valamint az azokra való reagálás érdekében;

c)a minőség, a befogadás, a méltányosság, a fenntarthatóság, a kreativitás, az innováció, a kiválóság és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, ezáltal pedig Európa globális szinten vonzóbbá és versenyképesebbé tétele az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén;

d)a fiatalok bevonása és annak lehetővé tétele, hogy szakmai és személyes kompetenciákat sajátítsanak el, valamint hogy fejlesszék e kompetenciáikat, és hogy aktívan részt vegyenek a társadalomban és a demokráciában, valamint az európai projektben;

e)a szakpolitikai fejlesztés támogatása, többek között a készségek áramlása, a reformok felgyorsítása és a rendszerszintű modernizáció érdekében, az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén, ezáltal biztosítva, hogy a szakpolitikák hatékonyabbak, reziliensebbek és inkluzívabbak legyenek;

f)könnyen hozzáférhető lehetőségek biztosítása a fiatalok számára olyan szolidaritási és humanitárius tevékenységekben való részvételre, amelyek pozitív társadalmi változásokat idéznek elő az Unióban és azon kívül (ez utóbbi az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozása révén valósul meg), miközben fejlesztik és megfelelően megerősítik a fiatalok kompetenciáit, valamint lehetővé teszik számukra a folyamatos, aktív polgári szerepvállalást;

g)az európai sportmodell előmozdítása a szabadidősportba, különösen az önkéntes tevékenységekbe való beruházás révén, a hozzáférhetőség biztosításával, a részvétel előmozdításával, az integritás védelmével, a jó irányítás támogatásával, valamint a sport társadalmi, oktatási és közösségi szerepének olyan intézkedések révén történő megerősítésével, amelyek elsődleges célja, hogy egész Európában létrejöjjön a sport méltányos, inkluzív és fenntartható rendszere.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

·A munkához és a mindennapi élethez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése a résztvevők körében

·A minőség, a befogadás, a fenntarthatóság, az innováció, a kiválóság és a határokon átnyúló együttműködés javítása a részt vevő oktatási és képzési, ifjúsági és sportszervezetek körében

·A reformok felgyorsítása és rendszerszintű korszerűsítés

·Aktívabb részvétel, nagyobb szolidaritás és az európai összetartozás érzése a résztvevők körében

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendeletben [teljesítménymérési rendelet] rögzített közös mutatóknak.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 56  

☒ meglévő intézkedés meghosszabbítása 

egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A program célja, hogy mindenki számára tanulási lehetőségeket kínáljon, különösen tanulási célú mobilitás, önkéntesség és ösztöndíjak formájában, amelyek mindenki számára lehetővé teszik az életviteli és szakmai készségek és kulcskompetenciák fejlesztését, valamint előmozdítják a társadalmi szerepvállalást, az állampolgári ismeretek oktatását, a szolidaritást és a társadalmi befogadást. A program létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is. A program emellett az érdekelt felek közötti szervezeti szintű együttműködés és a szakpolitikai fejlesztések révén megvalósuló kapacitásépítést is támogatja, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú, egész életen át tartó tanuláshoz, valamint hogy az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén elősegítse a befogadást, a kiválóságot és az innovációt.

A program tervezett végrehajtása ‒ a vonatkozó alap-jogiaktus hatálybalépésétől függően ‒ 2028. január 1-jétől kezdődően hét évig tart.

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Bár az érintett területekre vonatkozó szakpolitikáik tartalmáért és megszervezéséért továbbra is a tagállamok felelnek, az azonosított kihívások valamennyi tagállamot érintik, illetve jelentős transznacionális dimenzióval rendelkeznek, ezért azok hatékony kezeléséhez uniós szintű megoldásokra, koordinációra és támogatásra van szükség. Az uniós fellépés elősegítheti az együttműködést, a kapacitásépítést, az egymástól való tanulást és a határokon átnyúló tevékenységeket, ezáltal pedig végső soron optimalizálhatja az érintett ágazatokban rejlő lehetőségeket, ideértve az Unió külső tevékenységeit is.

A program célja, hogy fokozza a transznacionális mobilitást és a kapacitásépítéssel kapcsolatos együttműködést, valamint hogy támogassa az európai dimenzióval rendelkező szakpolitikai fejlesztéseket. A támogatott tevékenységek transznacionális jellege, nagy száma, széles földrajzi kiterjedése és jelentős nemzetközi dimenziója miatt azonban a tagállamok egyedül nem tudják megfelelően megvalósítani ezeket a célkitűzéseket. Például a határokon átnyúló tanulási célú mobilitást vagy önkéntességet bonyolultabb kétoldalú alapon megszervezni, és az egyes tagállamok számára nehézséget jelent, hogy azt mindenki számára elérhetővé tegyék. Az Erasmus+ program félidős értékelése rámutatott arra, hogy az oktatási, a képzési, az ifjúsági és a sportszervezetek vagy a tagállamok egyedi kezdeményezései – bár nemzeti szinten hatékonyak – nem rendelkeznek az egész Európára kiterjedő hatás eléréséhez szükséges léptékkel és nagyságrenddel. Emellett az egyes országok kezdeményezéseinek és a szektorközi kezdeményezéseknek az együttes hatálya továbbra is korlátozott a jelenlegi Erasmus+ programhoz képest. Az Európai Szolidaritási Testület értékelése is megerősíti, hogy a Testület alapvető szerepet tölt be, és egyes országokban az egyetlen alternatívát jelenti a fiatalok számára az önkéntességre és a szolidaritásra.

Továbbá azáltal, hogy a hatálya immár kiterjed az önkéntes tevékenységekre – többek között a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntességre –, az Erasmus+ program egy integrált struktúrába rendezi az EU nyújtotta, fiataloknak szóló uniós – köztük a vidéki és távoli területeken megvalósuló – és külföldi lehetőségeket. Ezek jelenleg csak külön rendszereken keresztül érhetők el. Az Erasmus+ program ezért biztosítani fogja, hogy Unió-szerte minden érdeklődő fiatal egyenlő esélyekkel vehessen részt a tevékenységek szélesebb körében, és hogy azokhoz könnyebben hozzáférjen. A program létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet is, ami a Szerződésben foglalt kötelezettség.

A Bizottság által az új többéves pénzügyi keretről folytatott nyilvános konzultáció válaszadói széles körben elismerték, hogy az uniós finanszírozás hozzáadott értékkel bír a program hatálya alá tartozó szakpolitikai területeken, és a válaszadók túlnyomó többsége kiemelte annak fontosságát.

A program hozzá fog járulni az alapkészségek szintjének és a képzett szakemberek számának a növeléséhez, többek között az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban. Segíteni fog a tehetségek gondozásában, vonzásában és megtartásában, többek között harmadik országokból is. A szakértelem és az erőforrások egyesítése révén a program által támogatott kapacitásépítés és transznacionális együttműködés elő fogja mozdítani az innovációt, javítani fogja az oktatás minőségét, és a kulcsfontosságú ágazatokban és területeken hozzá fog járulni az európai készség- és szakemberhiány kezeléséhez, többek között a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint a kettős átállás területén, ezáltal pedig az egész világon vonzóbbá teszi Európát a szakemberek számára.

A kezdeményezés különböző hátterű és különböző országokból származó embereket hoz össze, és támogatja őket az önkéntes tevékenységekben való részvételben, ezáltal pedig lehetővé teszi számukra, hogy egy ideig külföldön éljenek, megkönnyíti az interkulturális megértést, valamint előmozdítja a kollektív identitás kialakulását és az olyan értékek elismerését, mint a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület félidős értékelései például kiemelik, hogy ezek a programok jelentős hatást gyakorolnak az európai identitástudat és az európai összetartozás érzésének erősítésére, a közös uniós értékek tudatosítására, valamint az Erasmus+ esetében az európai integrációval kapcsolatos ismeretek fejlesztésére. Azáltal, hogy lehetővé teszi az egyének és a szervezetek tartós hálózatainak létrehozását és kiépítését, a program elősegíti az európai identitás és az uniós értékek megszilárdítását.

A program az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén elő fogja mozdítani az innovatív és magas színvonalú gyakorlatok kidolgozását, megosztását és végrehajtását, valamint javítani fogja a szervezetek azon képességét, hogy transznacionális tevékenységeket végezzenek. A program támogatni fogja a magánszektorral és az innovációs ökoszisztémákkal való szorosabb együttműködést, és mozgósítja az EU versenyképessége, rezilienciája, felkészültsége és társadalmi kohéziója szempontjából kritikus készségekbe történő beruházásokat. Emellett a szakpolitikák fejlesztését és a rendszerszintű hatás elérését is ösztönözni fogja, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi olyan megközelítések kipróbálását, amelyekből később a nemzeti/regionális rendszerek is inspirációt meríthetnek. Azzal, hogy elősegíti az országok közötti kölcsönös inspirációt, a program támogatni fogja a tagállamokat rendszereik és szakpolitikáik fejlesztésében és korszerűsítésében.

A program ezenkívül olyan intézkedéseket is előirányoz, amelyek célja a kisebb szereplők hozzáférésének bővítése, a rugalmas formátumok támogatása, valamint annak biztosítása, hogy a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott és az újonnan pályázó szervezetek hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, és tapasztalatokat szerezzenek a transznacionális együttműködés terén. Emellett jelentős befogadási és sokszínűségi dimenzióval fog rendelkezni, és támogatni fogja az életviteli és szakmai készségek fejlesztését, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A javaslat az oktatás, a képzés, az ifjúság, a sport és az önkéntesség területére vonatkozó korábbi programok hosszú múltra visszatekintő tapasztalataira támaszkodik.

Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület félidős értékelései azt mutatják, hogy mindkét program jelentős európai hozzáadott értéket teremt az egyének, a szervezetek és a szakpolitikák szempontjából – többek között a nemzetközi dimenzió tekintetében is –, és ez az eredmény kizárólag nemzeti szinten nem érhető el.

A 2014–2020-as program végső értékelése és a 2021–2027-es program időközi értékelése megállapította, hogy az Erasmus+ a legfontosabb értékelési szempontok tekintetében jól teljesít, és hatékonyan megvalósítja a célkitűzéseit. Mindkét programgeneráció sikeresnek bizonyult abban, hogy jelentős európai hozzáadott értéket teremtsen, és kulcsszerepet játszik az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén. Az Erasmus+ eredményei jelentősen meghaladják mindazt, amit az egyes országok nemzeti vagy nemzetközi szinten képesek lennének elérni. Előnyei a tanulók és a munkatársak személyes, tanulmányi és szakmai fejlődéséhez, a szervezetek határokon átnyúló együttműködéséhez, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területére vonatkozó szakpolitikai fejlesztéshez biztosított lehetőségekből erednek, és jelentős előnyöket biztosít a programban részt vevők számára azokhoz képest, akik abban nem vesznek részt.

A 2018–2020-as program végső értékelése és a 2021–2027-es Európai Szolidaritási Testület program időközi értékelése 57 megállapította, hogy az Európai Szolidaritási Testület jól teljesít az öt értékelési szempont (a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia és az uniós hozzáadott érték) tekintetében. Az Európai Szolidaritási Testület az európai társadalom alapvető szükségleteivel foglalkozik, különösen a polgári részvétel, valamint a befogadás és a sokszínűség előmozdítása terén. A program erősíti a közösségtudatot, lendületet ad a helyi kezdeményezéseknek, és elősegíti egy szélesebb körű, globális perspektíva alkalmazását. A részvétel hozzájárul a személyes, a szakmai és a tanulmányi készségek, valamint a társadalmi és az állampolgári tudatosság javításához.

Ugyanakkor mindkét értékelés rámutat néhány olyan területre, amelyek a tervezés szempontjából javításra szorulnak. Ezek közé tartozik a programok hatókörének bővítése, a hozzáférés megkönnyítése, az irányítás egyszerűsítése, a nyomon követés javítása, a más programokkal való szinergiák megerősítése és az átfedések elkerülése, valamint a rugalmasság növelése az új kihívások kezelése érdekében. Az Erasmus+ értékelése például feltárt némi átfedést az Erasmus+ ifjúsági részvételi tevékenységei és a Testület keretében finanszírozott szolidaritási projektek között, mivel mindkettő keretében a fiatalok informális csoportjai által irányított kezdeményezéseket támogatnak.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A program a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egyik finanszírozási eszköze, és nagy fokú koherenciát mutat más kulcsfontosságú uniós prioritásokkal és finanszírozási rendszerekkel, valamint jelentős mértékben kiegészíti azokat.

A program kiegészíti és megerősíti az Unió külső tevékenységei keretében finanszírozott intézkedéseket a szakemberek egész világról történő bevonzása és megtartása, az EU globális befolyásának és vonzerejének a növelése, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok felkészültségének az elősegítése érdekében, többek között az emberek közötti kapcsolatok és a harmadik országokkal való együttműködés előmozdítása révén.

A program, valamint a közvetlen és a közvetett irányítás által lehetővé tett transznacionális együttműködés, továbbá a nemzeti keretekből támogatott, nemzeti és regionális szinten testre szabott beavatkozások jelentős mértékben kiegészítik egymást. Ennek megfelelően a közvetlen és a közvetett irányítás alá tartozó transznacionális rész az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén lehetőséget biztosít a közös tanulásra, a kapcsolatépítésre és az erőforrások összevonására, és támogatja a magas színvonalú oktatási gyakorlatok fejlesztését, a kapcsolatépítést és a modernizációt, amelyek nem valósíthatók meg kizárólag nemzeti beavatkozásokkal, az előzetesen elkülönített nemzeti költségvetések pedig elsősorban a társadalmi-gazdasági és a területi – többek között a vidéki és a távoli területeket érintő – egyenlőtlenségek kezelésére irányuló széles körű strukturális beavatkozásokat támogatnak, például az oktatási és képzési infrastruktúra, eszközök és szolgáltatások biztosítását, a hátrányos helyzetű csoportok továbbképzését, vagy a foglalkoztatás és a vállalkozói készségek képzés és reformok kezdeményezése révén történő előmozdítását.

Az Erasmus+ és az Európai Versenyképességi Alap között szoros kapcsolat áll fenn, és szinergiákra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni az oktatás, a kutatás és az innováció, valamint a munkaerőpiac (és bizonyos mértékig a nem formális és az informális tanulás) közötti akadályokat, ami végső soron a versenyképesség javát szolgálná. Az oktatás hozzájárul például a kutatás és az innováció fejlesztéséhez, és lehetővé teszi, hogy a tudományos intézmények megosszák a tudásukat és a technológiát az iparral és a vállalkozásokkal, ezért az intelligens szakosodási stratégiákat is támogathatja. A sikeres gyakorlatok fejlesztését és az oktatási ágazatból a kutatás vagy az ipar részére történő nagyobb mértékű átadását olyan jogi rendelkezésekkel és végrehajtási mechanizmusokkal lehetne elősegíteni, amelyek biztosítják a tudás áramlását az egyértelmű kapcsolódási pontokkal rendelkező ágazatok között.

A felkészültségi unióról szóló stratégiával összhangban az Erasmus+ program alulról építkező megközelítés révén a felkészültséget, a rezilienciát, a demokratikus életben való részvételt és a polgári szerepvállalást is előmozdítja, és arra ösztönözi a szervezeteket és az intézményeket, hogy pályázzanak finanszírozásra, és mozdítsák elő a digitális jártasságot, a médiatudatosságot, a kritikai gondolkodást, a részvételt és az állampolgári ismeretek elsajátítását. Az önkéntesség szintén alapvető fontosságú az inkluzív felkészültség és a társadalmi reziliencia kultúrájának előmozdításában. A program emellett szorosan illeszkedik az alapjogok, a demokrácia, a média és a kultúra védelmével foglalkozó uniós eszközhöz is, és kiegészíti azt.

Bár ezek a programok különböző eszközökből részesülnek támogatásban, önálló a működésük, eltérő intervenciós logikát, irányítási módokat és struktúrát alkalmaznak, kölcsönhatásuk konvergáló hatásokat eredményezhet. Ezért mindenhol keresni kell a szinergiákat, ahol potenciálisan előfordulhatnak, és további hozzáadott értéket teremthetnek.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

·Határozott időtartam

·2028. január 1. és 2034. december 31. között hatályos

·Pénzügyi hatás: 2028-tól 2034-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2028-tól 2034-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 58   

·Közvetlen irányítás a Bizottság által

üa Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét is

üvégrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

·Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

üharmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

üközjogi szervek

üa magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

A program végrehajtására közvetlen és közvetett irányítási módok kombinációjával kerül sor, amely megközelítés a korábbi többéves pénzügyi keretek esetében sikeresnek bizonyult, és az Erasmus+ félidős értékelése is megerősítette, hogy ez a megközelítés a program hatékonyságának kulcsfontosságú tényezője.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

A programra vonatkozó nyomonkövetési, jelentéstételi és értékelési szabályok az (EU) [XXX]* európai parlamenti és tanácsi rendeletben [teljesítménymérési rendelet] meghatározott követelményeket követik.

A Bizottság legkésőbb négy évvel a végrehajtás megkezdését követően végrehajtási jelentést tesz közzé a jövőbeli Erasmus+ programról annak érdekében, hogy értékelje a célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket.

A Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban legkésőbb három évvel a jövőbeli Erasmus+ program programozási időszakát követően visszamenőleges értékelést végez.

A cél a meglévő intézkedések lehető legnagyobb mértékben történő alkalmazása, valamint a résztvevőkre (magánszemélyekre és szervezetekre) háruló adminisztratív terhek egyszerűsítése, észszerűsítése és csökkentése, egyúttal biztosítva, hogy elegendő információt gyűljön össze a program eredményeinek értékeléséhez és az elszámoltathatóság biztosításához. Következésképpen a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó szabályok meghatározására eredményességük és költséghatékonyságuk figyelembevételével, a jelenlegi program kapcsán szerzett tapasztalatok alapján, az értékeléshez szükséges adatok veszélyeztetése nélkül kerül sor.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

A programirányítási módok (közvetlen és közvetett) kombinációjának javasolt fenntartása a jelenlegi Erasmus+ program végrehajtása során szerzett pozitív tapasztalatokon alapul, amelyek az egymást követő programozási időszakokban következetesen pozitív eredményeket mutattak. Ez a meglévő struktúrákra épül, a szubszidiaritás, az arányosság és a hatékonyság elvének megfelelően. A jól bevált módszerek fenntartása lehetővé teszi a végrehajtásra és a teljesítményre való összpontosítást, az igazolt hatékonyságjavulás fenntartását, valamint az adminisztratív terhek minimálisra csökkentését. Az általános elv továbbra is érvényes: főszabály szerint a magánszemély kedvezményezettek nem részesülhetnek közvetlen támogatásban; a támogatás továbbra is a részt vevő szervezeteken keresztül jut el az egyes tanulókhoz és szakemberekhez. Több egymást követő értékelés is megerősítette, hogy a mobilitási és az együttműködési projektek esetében a nemzeti irodákon keresztül történő közvetett irányítás jelenti a leghatékonyabb irányítási módot, amely az összes részt vevő országban a kapacitásépítésre törekszik. Ezzel szemben a közvetlen irányítás az európai szintű transzverzális tevékenységek esetében tekinthető hatékonynak a méretgazdaságosságnak és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség azon képességének köszönhetően, hogy szervezeti eszközök és eljárások révén irányítsa a tevékenységeket.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A jelenlegi programok végrehajtása során azonosított kockázatok elsősorban az alábbi kategóriákba tartoznak:

·a kedvezményezettek szabályokkal kapcsolatos tapasztalatlanságából származó hibák. Ezt a kockázatot nagymértékben csökkenti a költségvetési rendelet által megengedett egyszerűsített költségelszámolás (egyösszegű támogatások, százalékos átalányok és egységköltség-alapú térítések) alkalmazása;

·az ellenőrzési lánc megbízhatósága és az ellenőrzési nyomvonal fenntartása. A javasolt programot továbbra is a nemzeti irodák irányítanák, a költségvetési rendeletben előírtaknak megfelelően egy független ellenőrző szerv felügyeleti kontrolljai, valamint a nemzeti hatóságok működési és irányítási felügyelete mellett. A kockázatokat csökkentő kontroll-keretrendszer nagyon jól működik;

·előfordulhat, hogy az egyes megcélzott résztvevők (például a fiatalok vagy a felnőttek) nem rendelkeznek az uniós források kezeléséhez szükséges pénzgazdálkodási képességgel, és kockázatértékelésen alapuló további nyomon követés és ellenőrzés alkalmazható velük szemben. A bonyolult pénzügyi szabályok nyomán jelentkező kockázatok és hibaarányok csökkentése terén az egyszerűsítés továbbra is leginkább az egyösszegű támogatások, a százalékos átalányok az egységköltség-alapú térítések formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatások, valamint az egyszerű tevékenységi formák széles körű alkalmazásával érhető el, mert így az elszámoltathatóság fenntartása mellett könnyen követhetővé válnak a szabályok.

Az Unió pénzügyi érdekének védelme biztosítása érdekében az elsődleges szintű kontrollért mindenkor a megbízott jogalanyok felelnek, a Bizottság pedig a teljes keret felügyeletéért felel. Ez a jelenleg alkalmazott stabil kontrollrendszer az uniós forrás felhasználásának kontrollja érdekében fennmarad mind a nemzeti irodák közvetett irányításával, mind pedig a közvetlen irányítással végrehajtott tevékenységek tekintetében, a költségvetési rendeletnek megfelelően. A program nemzeti irodáknak átutalt forrásai tekintetében a Bizottság biztosítja, hogy az egységes ellenőrzés alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a nemzeti hatóságokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja a kontrolltevékenységeit. Bár a nemzeti irodák felelnek majd a kedvezményezettek elsődleges kontrolljáért, belső kontrollrendszerüket és megfelelésüket a tagállamok/nemzeti hatóságok fogják nyomon követni és felügyelni, és egy független ellenőrző szerv fogja ellenőrizni. Az országos szintű kontrollok koherenciájának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottság továbbra is rendszeresen frissített iránymutatást ad ki a kontrollokra vonatkozóan. A kontrollrendszert olyan módon kell kialakítani, hogy biztosított legyen a kontrollok eredményessége és költséghatékonysága. A Bizottság felügyeleti és teljesítményellenőrző keretei biztosítják a szakpolitikai döntéshozatalhoz a magas szintű nyomon követést és visszajelzést. A program javasolt kontrollkeretét kiegészíti a Bizottság felügyeleti látogatásokra, pénzügyi ellenőrzésekre, valamint nyomonkövetési és végrehajtási célú látogatásokra vonatkozó programja, valamint az iránymutatást szolgáló tevékenységei, mint például a konferenciák, a nyitóértekezletek, a nemzeti irodák találkozói, a képzések és a webináriumok.

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

A költséghatékonysággal kapcsolatban a Bizottság éves becslést készít a kontrollok elvégzéséhez szükséges erőforrások és ráfordítások költségeiről, és lehetőség szerint megbecsüli azok előnyeit az ezen kontrollok által megelőzhető, felderíthető és korrigálható hibák és szabálytalanságok, valamint a nem számszerűsíthető hibák tekintetében. Ez a módszer az ellenőrzési lánc legfontosabb pénzügyi és működési ellenőrzéseit erősíti.

A kontrollstratégia alapja egy egységes integrált kontroll-keretrendszer annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szolgáltasson a projekt teljes életciklusa alatt. A kontrollok költséghatékonyságának értékeléséhez alkalmazott megközelítés a megbízhatóság elemeinek logikáján alapul, amely az átfogó felügyeleti stratégia részét képezi. A Bizottság különbséget tesz a kontrollok gyakorisága és intenzitása között – a jelenlegi és a jövőbeli tranzakciók eltérő kockázati profiljai, valamint a már működő és a választható kontrolleszközök eltérő költséghatékonysága miatt, különös tekintettel a nemzeti irodáknak szóló programvégrehajtási iránymutatásban foglaltakra. Az Unió pénzügyi érdekének védelme biztosítása érdekében az elsődleges szintű kontrollért mindenkor a végrehajtó ügynökségek és a megbízott jogalanyok felelnek, a Bizottság pedig a felügyeleti ellenőrzésekért felel.

A Bizottság becslése szerint a 2024. évi éves tevékenységi jelentés módszertana alapján a kontroll összköltsége az alkalmazott intézkedéstől függően a felügyelt költségvetés 8,21 %-a lesz (a végrehajtó ügynökség költségvetését nem számítva). Ezek a költségek arányosak és költséghatékonyak, tekintettel az ilyen kontrollok hiányában valószínűsíthető hibakockázatra, valamint a 2 % alatti hibaarány biztosítására vonatkozó követelményre. A jelenlegi Erasmus+ és elődprogramjainak tapasztalatai alapján – amelyek esetében a több évre vonatkozó hibaarány 1 % körül volt –, a várható hibakockázat kevesebb mint 2 %.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

A csalások megelőzését és felderítését célzó kontrollok szorosan kapcsolódnak az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító (a nem szándékos hibák feltárására irányuló) ellenőrzésekhez. A Bizottság minden évben felülvizsgálja a nemzeti irodák által az esetleges csalásokról vagy szabálytalanságokról készített jelentéseket. Ezeket az eseteket elsősorban nemzeti szinten követik nyomon, ahol a nemzeti irodák a csalási ügyekben közvetlenül hozzáférnek a jogorvoslati lehetőségekhez, és ezeket az ügyeket közvetlenül továbbutalhatják. A Bizottság a határokon átnyúló ügyekben egyre könnyebbé teszi az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel (EPPO) való kapcsolattartást.

A Bizottság szolgálatai közreműködnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) folyamatban lévő vizsgálataiban, és az Európai Csalás Elleni Hivatal lezárt vizsgálataival kapcsolatban megszervezik nyomon követést. Az uniós költségvetést viszonylag kevés veszteség éri olyan csalásokból eredően, amelyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal hasonló finanszírozási szabályokkal és érdekelt felekkel rendelkező programok tekintetében állapított meg az adott esetekre vonatkozó végleges jelentéseiben. Az ügyeket az adott esetnek megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal vagy a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatala (IDOC) elé terjesztik, az év során azonban az ügyek jelentős részében közvetlenül a nemzeti irodák és a nemzeti hatóságok járnak el, amelyek közvetlenül fordulhatnak az illetékes igazságszolgáltatási és csalás elleni szervekhez.

A fellépést végrehajtó bizottsági szolgálatok az Európai Csalás Elleni Hivatal által biztosított módszertan alapján 2014 óta saját csalás elleni stratégiákat dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezt a módszertant rendszeresen frissítik, és adott esetben az alacsonyabb szintű eljárásokra vonatkozó dokumentumokkal egészítik ki (legutóbb 2024-ben került sor ilyen kiegészítésre), amelyek az ügyek előterjesztésének és nyomon követésének a módját tárgyalják, például a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszerében szereplő kizárások és felderítések tekintetében.

Mivel a programon belül továbbra is kismértékben fordulnak elő csalások, és azok nagyrészt azokra az esetekre korlátozódnak, amikor több projektpályázatot nyújtanak be, vagy a projektvezetők nem teljesítik a kötelezettségeiket, az alkalmazott intézkedések megfelelőnek és arányosnak is tekinthetők.

Figyelembe véve a javasolt program csalásokkal kapcsolatos potenciális hatását – különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal által megállapított pénzügyi veszteséget –, a csalások fennmaradó kockázata nem indokol a csalás elleni stratégiában foglaltakon, valamint a költségvetési rendelet 2024. évi átdolgozása szerinti szervezeti kezdeményezéseken, például az ARACHNE+ eszközön túlmutató további intézkedéseket. A Bizottság szolgálatai szorosan együttműködnek az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel, és szorosan figyelemmel kísérik a folyamatban lévő ügyeket. Ezért a csalás kockázata elleni biztosítékok tekintetében pozitív következtetéseket lehet levonni a javasolt programmal kapcsolatban.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

·A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A program előrehaladásának és eredményeinek nyomon követésére szolgáló kimeneti és eredménymutatók megfelelnek a(z) xxx. rendeletben [a teljesítménymérési rendeletben] rögzített közös mutatóknak.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

·A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

*Az egyéb igazgatási jellegű kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok (korábban: BA sor) a pénzügyi keretösszeg közzétételekor kerülnek meghatározásra.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

·A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 63

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A következők által elvégzendő feladatok leírása: 

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A kezdeményezés összhangban van a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslattal.

A javaslat/kezdeményezés

    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi
   szükségessé.

    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

·nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

·A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

A program hatálya alá tartozó adatok és a kapcsolódó standardok/előírások részletes leírása

Az európai adatstratégiának való megfelelés

Ismertesse, hogy a követelmény(ek) hogyan igazodik/igazodnak az európai adatstratégiához

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

Ismertesse, hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok további felhasználásának lehetőségét

Ismertesse, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és a további felhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi előírásoknak

Adatáramlások

4.3.Digitális megoldások

1. sz. digitális megoldás – Közvetett támogatások kezelésre szolgáló platform

2. sz. digitális megoldás – A programot támogató platform(ok)

3. sz. digitális megoldás – A programmal kapcsolatos adatok elemzése – Adat- és MI-platform

4. sz. digitális megoldás – EUROPASS

4.4.Interoperabilitási értékelés

1. sz. digitális közszolgáltatás – Europass