EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.10.

COM(2025) 377 final

2025/0200(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. Módosítások annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó információknak a tagállamok és Svájc közötti, a meglévő megállapodás keretében történő automatikus cseréje 2026. január 1-jétől is összhangban legyen az aktualizált közös jelentéstételi standarddal, és annak megfelelően folytatódjon

2. A héakövetelések behajtása terén történő segítségnyújtásra vonatkozó jogi rendelkezések beillesztésére irányuló módosítások

3. Az adatvédelmi jogszabályokra való hivatkozások naprakésszé tétele

•A megállapodás aláírása és szövege

2025/0200 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség (Svájc) között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás 16 (a továbbiakban: a megállapodás) fokozta az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtást a Szerződő Felek között, és javította a nemzetközi adóügyi megfelelést.

(2)2022. augusztus 26-án nemzetközi szinten a közös jelentéstételi standard jelentős módosításai 17 kerültek jóváhagyásra, és ezeket a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az (EU) 2023/2226 tanácsi irányelvvel 18 történő módosításával vezették be az uniós jogszabályokba.

(3)A Tanács 2024. május 21-én felhatalmazást adott a Bizottságnak arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Svájccal a megállapodásnak a közös jelentéstételi standard nemzetközi szinten jóváhagyott módosításainak figyelembevétele érdekében történő módosításáról. A Svájccal folytatott tárgyalások a módosító jegyzőkönyv parafálásával sikeresen lezárultak.

(4)A módosító jegyzőkönyv kiterjeszti a közös jelentéstételi standarddal kapcsolatos adatszolgáltatás hatókörét az új digitális pénzügyi termékekre, így a Meghatározott elektronikus pénzeszközökre és a Központi banki digitális fizetőeszközökre, ugyanakkor részletesebb jelentéstételi követelményeket és megerősített átvilágítási eljárásokat vezet be. Emellett rendelkezéseket vezet be az Európai Unió és Svájc közötti, a közvetlen és közvetett adók beszedésével kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozóan, és aktualizálja a Szerződő Felek adatvédelmi jogszabályaira való hivatkozásokat.

(5)Ezért a megállapodás módosító jegyzőkönyvét az Unió nevében alá kell írni.

(6)A módosító jegyzőkönyv egyes rendelkezéseit annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(7)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírására, figyelemmel az említett módosító jegyzőkönyv megkötésére 19 .

2. cikk

A módosító jegyzőkönyv 1. cikkében foglalt, a megállapodás következő cikkeire, a megállapodás mellékleteire és a nyilatkozatokra vonatkozó módosításokat a módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell:

–az 1. cikk (1) bekezdésének m) és u) pontja;

–2. cikk;

–3. cikk;

–4p. cikk;

–I. melléklet;

–III. melléklet;

–a Szerződő Felek együttes nyilatkozatai 20 .

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    EU HL L 385., 2004.12.29., 30. o. EU HL L 333., 2015.12.19., 12. o.

(2)    EU HL L 359., 2014.12.16., 1. o.

(3)    EU HL L 64., 2011.3.11., 1. o.

(4)    EU HL L 359., 2014.12.16., 1. o.

(5)     https://www.oecd.org/en/publications/international-standards-for-automatic-exchange-of-information-in-tax-matters_896d79d1-en.html , 62–102. oldal.

(6)    A Tanács (EU) 2023/2226 irányelve (2023. október 17.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (EU HL L, 2023.10.24.).

(7)    EU HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(8)    A Bizottság 2000/518/EK határozata (2000. július 26.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről.

(9)    https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/15-07-08_eu_switzerland_en.pdf.

(10)    EU HL L 195., 2018.8.1., 3. o.

(11)    EU HL L 84., 2010.3.31., 1. o.

(12)    A Tanács (EU) 2024/1489 határozata (2024. május 21.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség, a Liechtensteini Hercegség, az Andorrai Hercegség, a Monacói Hercegség, illetve a San Marino Köztársaság között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodások módosítására irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról.

(13)    A Bíróság C-114/12. sz., ECLI-ügyben 2014. szeptember 4-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2014:2151) 69. és 70. pontja.

(14)

   https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/br_toolbox-nov_2021_en_0.pdf.

(15)     https://www.oecd.org/en/publications/international-standards-for-automatic-exchange-of-information-in-tax-matters_896d79d1-en.html , 8–61. oldal.

(16)    EU HL L 385., 2004.12.29., 30. o. EU HL L 333., 2015.12.19., 12. o.

(17)     https://www.oecd.org/en/publications/international-standards-for-automatic-exchange-of-information-in-tax-matters_896d79d1-en.html , 62–102. oldal.

(18)    HL L, 2023.10.24. [ http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2226/oj ]

(19)    A megállapodás módosító jegyzőkönyvének szövege itt található: EU HL L, […].

(20)    Azon időpont, amelytől kezdve a megállapodás módosító jegyzőkönyvének részeit ideiglenesen alkalmazni kell, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kerül kihirdetésre.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.10.

COM(2025) 377 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
a Tanács határozata

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodáshoz

AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc,

a továbbiakban külön-külön: Szerződő Fél, és együttesen: Szerződő Felek,

MIVEL a Szerződő Felek régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás terén, amely kezdetben a 2003/48/EK tanácsi irányelvben 1 meghatározott intézkedésekkel egyenértékű intézkedések alkalmazásából állt, és amely a későbbiek során az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodásként 2 (a továbbiakban: a megállapodás) került kidolgozásra, amelyet az Európai Közösség és a Svájci Államközösség között létrejött, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás 3 módosító jegyzőkönyvével módosítottak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardjának (a továbbiakban: a nemzetközi standard) végrehajtása révén megvalósuló kölcsönös automatikus információcsere alapján,

MIVEL a nemzetközi standard OECD általi első átfogó felülvizsgálatát követően az OECD adóügyi bizottsága 2022 augusztusában jóváhagyta a nemzetközi standard módosításait, amelyeket az OECD Tanácsa 2023. június 8-án elfogadott az adóügyi információk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardról szóló felülvizsgált ajánlásával (a továbbiakban: a nemzetközi standard aktualizálása),

MIVEL az OECD átfogó felülvizsgálata feltárta a pénzügyi eszközök növekvő összetettségét, valamint a digitális eszközök új típusainak megjelenését és használatát, és elismerte, hogy szükség van a nemzetközi standard kiigazítására az átfogó és hatékony adóügyi megfelelés biztosítása érdekében,

MIVEL a nemzetközi standard aktualizálása kiterjesztette a jelentéstétel hatókörét az új digitális pénzügyi termékekre, például Meghatározott elektronikus pénzeszközökre és Központi banki digitális fizetőeszközökre, amelyek megbízható alternatívát jelentenek a hagyományos Pénzügyi számlákkal szemben, amelyek már a nemzetközi standard alapján történő jelentéstétel hatálya alá tartoznak,

MIVEL az OECD kriptoeszközökre vonatkozó új adatszolgáltatási kerete, amelyet a nemzetközi standard aktualizálásával párhuzamosan vezettek be, globális szinten kiegészítő mechanizmusként szolgál, és kifejezetten a kriptoeszközök piacának gyors fejlődését és növekedését hivatott kezelni,

MIVEL úgy ítélték meg, hogy elengedhetetlen az említett két keret közötti hatékony együttműködés biztosítása, különösen a kétszeres adatszolgáltatás eseteinek korlátozása érdekében, az alábbiak révén: i. a Meghatározott elektronikus pénzeszközök és Központi banki digitális fizetőeszközök kizárása a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret hatályából, mivel azokra kiterjed az aktualizált nemzetközi standard hatálya, ii. az aktualizált nemzetközi standard hatálya alá tartozó kriptoeszközök Pénzügyi eszközként való figyelembevétele a Letéti számlákra, a Befektetési szervezetekben fennálló Sajáttőke-részesedésekre vagy az azokkal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó jelentéstétel céljából (kivéve a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret hatálya alá tartozó, ügyfelek számára vagy nevében átváltási ügyleteket megvalósító szolgáltatások esetében, más hagyományos pénzügyi termékeken vagy kriptoformátumban kibocsátott hagyományos pénzügyi termékeken keresztül kriptoeszközökbe történő közvetett befektetések esetében), és iii. opcionális rendelkezés előírása az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények számára arra vonatkozóan, hogy beszüntessék a bruttó bevételekre vonatkozó adatszolgáltatást a mindkét keretben kriptoeszköznek minősülő eszközök esetében, amennyiben ezeket az információkat jelentik a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret szerint, miközben a nemzetközi standard alapján továbbra is jelentenek minden egyéb adatot, köztük a számlaegyenleget,

MIVEL a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretet az Európai Unióban az (EU) 2023/2226 tanácsi irányelv 4 révén hajtották végre, amely módosította a 2011/16/EU tanácsi irányelvet 5 a 2026. január 1-jétől alkalmazandó rendelkezésekkel, és Svájc elkötelezett amellett, hogy végrehajtsa a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretet a belső jogszabályaiban, és ugyanezen időponttól alkalmazza az említett rendelkezéseket, 

MIVEL a kétszeres adatszolgáltatás eseteinek korlátozása érdekében a Szerződő Feleknek különbséget kell tenniük a megállapodás, a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret és az (EU) 2023/2226 irányelv között olyan módon, ami összhangban áll az aktualizált nemzetközi standard és a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret közötti különbségtétellel,

MIVEL a megosztott információk megbízhatóságának és felhasználásának javítása érdekében a nemzetközi standard aktualizálása részletesebb jelentéstételi követelményeket és megerősített átvilágítási eljárásokat vezet be,

MIVEL a nemzetközi standard aktualizálása a tőke-hozzájárulási számlák esetében új, „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla” kategóriát vezet be, valamint minimális küszöbértéket határoz meg a Meghatározott elektronikus pénzeszközöket kezelő Betétszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozóan,

MIVEL a nemzetközi standard aktualizálásához fűzött kommentárok a valóban Közhasznú nonprofit szervezetek (Minősített nonprofit szervezetek) számára egy új opcionális kategóriát („Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény”) tartalmaznak, és előírják, hogy az adatszolgáltatás esetleges kijátszásával kapcsolatos aggályok kezelése érdekében e lehetőség alkalmazását minden Szervezet esetében megfelelő ellenőrzési eljárásoknak kell alávetni azon joghatóság valamely hatósága által, amelyben az adott Szervezet egyébként adatszolgáltatásra kötelezett,

MIVEL Svájc élni kíván az új „Minősített nonprofit szervezet” kategória felvételének lehetőségével, és jelenleg dolgozik azoknak a jogi és közigazgatási mechanizmusoknak a kialakításán, amelyekkel igazolható, hogy a Minősített nonprofit szervezet státuszt kérelmező bármely Szervezet valóban megfelel az adott feltételeknek, mielőtt az ilyen Szervezetet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként kezelnék Svájcban,

MIVEL a tagállamok az (EU) 2023/2226 irányelvvel összhangban nem fognak azzal a lehetőséggel élni, hogy felvegyék az új, „Minősített nonprofit szervezet” kategóriát, és egy Szervezet svájci „Minősített nonprofit szervezet” státusza nem érinti az ilyen Szervezetek státuszát a tagállamokban, amennyiben ezek a Szervezetek ott Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minősülnek,

MIVEL a tagállamok és Svájc az adózás elmaradásának elkerülése és a héacsalás elleni küzdelem érdekében biztosítani kívánják a hozzáadottérték-adó (héa) beszedését és a héakövetelések behajtását,

MIVEL a Szerződő Felek saját adatvédelmi jogszabályaikat és gyakorlataikat – így Svájc esetében a 2020. szeptember 25-i szövetségi adatvédelmi törvényt 6 és az ahhoz tartozó 2022. augusztus 31-i rendeletet 7 , valamint az Európai Unió esetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 8 – alkalmazzák a megállapodással összhangban megosztott személyes adatok kezelésére, és vállalják, hogy indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást az említett jogszabályok és gyakorlatok lényegi változásairól,

MIVEL a 2000/518/EK bizottsági határozat 9 megállapította, hogy Svájc a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 hatálya alá tartozó összes tevékenység tekintetében biztosítja az Európai Unióból továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelmét,

MIVEL a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott megfelelőségi határozatok végrehajtásának első felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2024. január 15-i bizottsági jelentés 11 megerősíti, hogy Svájc továbbra is biztosítja az Európai Unióból továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelmét,

MIVEL a tagállamok és Svájc rendelkeznek a következőkkel: i. megfelelő biztosítékok arra, hogy a megállapodás keretében kapott információk bizalmasak maradjanak, és azokat kizárólag az adók megállapítása, behajtása vagy beszedése, az azokkal kapcsolatos végrehajtás vagy büntetőeljárás, a fellebbezések elbírálása, illetve mindezek felügyelete céljából, vagy egyéb engedélyezett célokra használják fel az azzal foglalkozó személyek vagy hatóságok; és ii. a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúra (beleértve az időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok gyors megoldásához és a megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket),

MIVEL a megállapodás szerinti információfeldolgozás szükséges, és arányban van azzal a céllal, hogy a tagállamok és Svájc adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosíthassák az érintett adózókat, határokon átnyúló helyzetekben alkalmazhassák és érvényesíthessék adójogszabályaikat, felmérhessék az adócsalás elkövetésének valószínűségét, és elkerüljék a szükségtelen további vizsgálatokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A megállapodás a következőképpen módosul:

(1)    A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása érdekében a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó automatikus információcseréről és a követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról”.

(2)    A cím és „A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉBEN ÁLLAPODTAK MEG:” szövegrész közötti bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc,

a továbbiakban külön-külön: Szerződő Fél, illetve együttesen: Szerződő Felek,”.

(3)    A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki „A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉBEN ÁLLAPODTAK MEG:” szövegrész előtt:

„TEKINTETTEL az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard) végrehajtására olyan együttműködés keretében, amely figyelembe veszi mindkét Szerződő Fél jogos érdekeit,

MIVEL a Szerződő Felek régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás terén, amely kezdetben az Európai Közösség és a Svájci Államközösség között 2004. október 26-án, Luxembourgban megkötött, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megtakarítások adóztatásáról szóló megállapodás) formájában valósult meg*,

MIVEL a Szerződő Felek továbbfejlesztették ezt a kapcsolatot azzal, hogy megkötötték az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás 2015. május 27-én Brüsszelben kelt módosító jegyzőkönyvét** (a továbbiakban: a 2015. május 27-i módosító jegyzőkönyv), amely létrehozta az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodást (a továbbiakban: a nemzetközi standardról szóló megállapodás), amely bizonyos titoktartási és egyéb védelmi intézkedések hatálya alá tartozó kölcsönös automatikus információcserén alapul, beleértve a megosztott információk felhasználását korlátozó rendelkezéseket is,

MIVEL a 2015. május 27-i módosító jegyzőkönyv a megtakarítások adóztatásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek helyébe lépett, ugyanakkor megtartotta a megállapodás 15. cikkének a vállalatok közötti osztalék-, kamat- és jogdíjfizetésekre vonatkozó rendelkezéseit, és azokat a nemzetközi standardról szóló megállapodás 9. cikkeként újraszámozta,

MIVEL az OECD általi első átfogó felülvizsgálatát követően a nemzetközi standardot az OECD Tanácsának az adóügyi információk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardról szóló, 2023. június 8-i felülvizsgált ajánlásával (a továbbiakban: a nemzetközi standard aktualizálása) naprakésszé tették, többek között azáltal, hogy egyes Elektronikus pénzeszközöket és Központi banki digitális fizetőeszközöket bevontak a nemzetközi standard szerinti adatszolgáltatás hatókörébe, a kriptoeszközöket pénzügyi eszköznek nyilvánították, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos jelentéstételt a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási kerettel, valamint részletesebb adatszolgáltatási követelményeket és megerősített átvilágítási eljárásokat vezettek be,

MIVEL a nemzetközi standard aktualizálását követően a nemzetközi standardról szóló megállapodást módosították az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás …-ban/-ben [az aláírás helye], …-án/-én [az aláírás dátuma] kelt módosító jegyzőkönyvével (a továbbiakban: a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv), amelynek egyes rendelkezései 2026. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazandók, és amely a nemzetközi standardról szóló megállapodás címét a következőre változtatta: „Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása érdekében a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó automatikus információcseréről és a követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról” (a továbbiakban: a megállapodás),

MIVEL az Európai Unió és Svájc a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv útján meg kívánta erősíteni együttműködését a hozzáadottérték-adó (héa) beszedése és a héakövetelések behajtása terén az adózás elmaradásának elkerülése és a héacsalás elleni küzdelem érdekében,

MIVEL a Szerződő Felek saját adatvédelmi jogszabályaikat és gyakorlataikat – így Svájc esetében a 2020. szeptember 25-i szövetségi adatvédelmi törvényt*** és az ahhoz tartozó 2022. augusztus 31-i rendeletet****, valamint az Európai Unió esetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet***** – fogják alkalmazni a megállapodással összhangban megosztott személyes adatok kezelésére, és vállalják, hogy indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást az említett jogszabályok és gyakorlatok lényegi változásairól,

MIVEL a 2000/518/EK bizottsági határozat****** megállapította, hogy Svájc a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv******* hatálya alá tartozó összes tevékenység tekintetében biztosítja az Európai Unióból továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelmét,

MIVEL a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdése alapján elfogadott megfelelőségi határozatok végrehajtásának első felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2024. január 15-i bizottsági jelentés******** megerősíti, hogy Svájc továbbra is biztosítja az Európai Unióból továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelmét,

MIVEL a tagállamok és Svájc rendelkeznek a következőkkel: i. megfelelő biztosítékok arra, hogy a megállapodás keretében kapott információk bizalmasak maradjanak, és azokat kizárólag az adók megállapítása, behajtása vagy beszedése, az azokkal kapcsolatos végrehajtás vagy büntetőeljárás, a fellebbezések elbírálása, illetve mindezek felügyelete céljából, vagy egyéb engedélyezett célokra használják fel az azzal foglalkozó személyek vagy hatóságok, és ii. a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúra (beleértve az időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok gyors megoldásához és a megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket),

MIVEL a megállapodásban szereplő „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák arra azon lehetőség korlátozására szolgálnak, amikor az adózók a megállapodás alkalmazási körén kívül eső pénzügyi intézményekhez helyezik át eszközeiket, illetve a megállapodás alkalmazási körén kívül eső pénzügyi termékekbe fektetnek be, hogy kikerüljenek az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól,

MIVEL egyes olyan pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek esetében alacsony az adókijátszás kockázata, ki kell zárni az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák e megállapodás hatálya alá tartozó kategóriáinak köréből,

MIVEL az adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adózó olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely után nem fizetett adót,

MIVEL a megállapodás szerinti információfeldolgozás szükséges, és arányban van azzal a céllal, hogy a tagállamok és Svájc adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosíthassák az érintett adózókat, határokon átnyúló helyzetekben alkalmazhassák és érvényesíthessék adójogszabályaikat, felmérhessék az adócsalás elkövetésének valószínűségét, és elkerüljék a szükségtelen további vizsgálatokat,

__________

*    EU HL L 385., 2004.12.29., 30. o.

**    EU HL L 333., 2015.12.19., 12. o.

***    RS 235.1.

****    RS 235.11

*****    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EU HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

******    A Bizottság 2000/518/EK határozata (2000. július 26.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (EU HL L 215., 2000.8.25., 1. o.).

*******    Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (EU HL L 281., 1995.11.28., 31. o.).

********    COM(2024) 7 final.”

(4)    Az 1. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„(m)    »Kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret«: a kriptoeszközökre vonatkozó automatikus információcsere nemzetközi kerete (amely magában foglalja a kommentárokat is), amelyet az OECD dolgozott ki a G20-akkal, és 2022. augusztus 26-án hagyott jóvá.

(n)    »Héa«: az Európai Unió esetében a 2006/112/EK tanácsi irányelv* szerinti hozzáadottérték-adó, Svájc esetében pedig a hozzáadottérték-adóról szóló, 2009. június 12-i szövetségi törvény** szerinti hozzáadottérték-adó.

(o)    »Állam«: valamely tagállam vagy Svájc.

(p)    »Államok«: a tagállamok és Svájc.

(q)    »Központi kapcsolattartó iroda«: a 4c. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hivatal, amely a 2. cím alkalmazásában felelős a kapcsolattartásért.

(r)    »Megkereső hatóság«: valamely állam központi kapcsolattartó irodája, amely megkeresést nyújt be a 2. cím alapján.

(s)    »Megkeresett hatóság«: az a központi kapcsolattartó iroda, amely a 2. cím szerinti megkeresést kapja.

(t)    »Személy«: a 2. cím alkalmazásában:

(i)    természetes személy;

(ii)    jogi személy;

(iii)    a tagállam hatályos jogszabályai alapján a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); vagy

(iv)    bármilyen jellegű vagy formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli egyéb jogi konstrukció, amely héaköteles ügyleteket folytat, vagy a 4b. cikkben említett követelések megfizetésére kötelezett.

(u)    »Vegyes bizottság«: a 2. cím megfelelő működésének és végrehajtásának a biztosításáért felelős, a 4p. cikk szerinti bizottság.

(v)    »Elektronikus úton«: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is beleértve) és tárolása, valamint vezetékes vagy rádión történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával.

__________

*    A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (EU HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).”;

**    RS 641.20

(5)    A szöveg az 1. cikk után a következő címsorral egészül ki:

„1. CÍM

AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE”.

(6)    A 2. cikk a következőképpen módosul:

(a)    a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

(i)    az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(a)    a következőket:

(i)    minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, címe, adóazonosító száma(i), valamint születési helye és ideje (magánszemélyek esetében), valamint hogy a számlatulajdonos nyújtott-e be érvényes nyilatkozatot;

(ii)    Számlatulajdonos szervezetek esetében, és amennyiben az I. és II. melléklettel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, adóazonosító száma(i), születési helye és ideje, továbbá azok a feladatkör(ök), amely(ek) révén az egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek a Szervezetben Ellenőrzést gyakorló személynek minősülnek, valamint hogy sor került-e érvényes nyilatkozat benyújtására minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vonatkozásában; és

(iii)    a számla közös számla-e, és ha igen, a közös számla Számlatulajdonosainak száma.

(b)    a számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító), a számla típusa, valamint az, hogy a számla Meglévő vagy Új számla-e;”

(ii)    az f) pont végén az „és” szót el kell hagyni;

(iii)    az f) pont után a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„(fa)    jogi konstrukciónak minősülő Befektetési szervezetben tartott Sajáttőke-részesedés esetén az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy sajáttőkerészesedés-tulajdonos; és”;

(b)    a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„3.    A (2) bekezdés e) pontjának ii. alpontjától eltérve, és amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet I. szakaszának F. pontja alapján másként nem döntött valamely egyértelműen meghatározott számlacsoport tekintetében, a Pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről nem kell adatot szolgáltatni, ha az ilyen Pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságának adatot szolgáltat a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretnek megfelelően.”

(7)    A 3. cikk a következőképpen módosul:

(a)    a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„3a.    A (3) bekezdéstől eltérve, azon számlák esetében, amelyeket kizárólag e megállapodásnak a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyvvel történő módosításai alapján kezelnek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, valamint az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó összes számla esetében azon további információkat, amelyek megosztása a módosító jegyzőkönyv értelmében a 2. cikk (2) bekezdésében eszközölt változtatások alapján kötelező, az említett módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított első év és az azt követő évek tekintetében kell az információkat megosztani.

3b.    A (3) és (3a) bekezdéstől eltérve, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által vezetett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden egyes számla tekintetében, a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapját megelőző december 31-től kezdődően, valamint az ezen időpontot követő adatszolgáltatási időszakok tekintetében a második naptári évvel bezárólag meg kell osztani az azon feladatkör(ök)re vonatkozó információkat, amely(ek) révén az egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek a Szervezetben Ellenőrzést gyakorló személynek vagy Sajáttőkerészesedés-tulajdonosnak minősülnek, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet I. szakaszának A. 1. b) pontjával és A. 6. a) pontjával összhangban megadta ezeket az adatokat.”;

(b)    a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4.    A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2. cikkben leírt információkat közös jelentéstételi standard rendszerben, bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják az OECD által jóváhagyott közös átviteli rendszer vagy bármely más, a jövőben esetleg elfogadásra kerülő megfelelő adatátviteli rendszer használatával.”;

(c)    az (5) bekezdést el kell hagyni;

(8)    a szöveg a 4. cikk után a következő címmel egészül ki:

„2. CÍM

BEHAJTÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

1. fejezet

Általános rendelkezések

4a. cikk

Célkitűzés

E cím célja a tagállamok és Svájc közötti, behajtásra irányuló segítségnyújtás keretének megállapítása, amely lehetővé teszi a héára vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságok számára, hogy segítsék egymást az említett jogszabályoknak való megfelelés és a héabevételek védelmének biztosítása terén.

4b. cikk

Hatály

1.    Ez a cím a következő követelések behajtására irányuló együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapítja meg:

(a)    a héából eredő követelések;

(b)    az a) pontban említett követelésekkel összefüggő, a héa kivetése vagy az azzal kapcsolatos közigazgatási vizsgálatok végrehajtása tekintetében illetékes közigazgatási hatóságok által megállapított vagy a kérésükre közigazgatási vagy bírói testület által megerősített közigazgatási szankció, bírság, díj és pótdíj; valamint

(c)    az a) és b) pontban említett követelésekkel összefüggő kamatok és költségek.

2.    Ez a cím nem érinti a héa területén a követelések behajtásához nyújtott segítségre vonatkozó szabályok tagállamok közötti alkalmazását.

4c. cikk

Szervezeti felépítés

1.    Minden állam kijelöl egy központi kapcsolattartó irodát, amely felelős a megállapodás e címének alkalmazásáért. További értesítésig a tagállamok központi kapcsolattartó irodái a tagállamok közötti behajtási segítségnyújtásra kijelölt központi kapcsolattartó irodák. Svájc tájékoztatja a vegyes bizottságot a központi kapcsolattartó irodájáról.

2.    Minden állam tájékoztatja a vegyes bizottságot a kijelölt központi kapcsolattartó irodát érintő minden lényeges változásról. A vegyes bizottság közli a kapott információkat a tagállamokkal és Svájccal.

2. fejezet

Információcsere

4d. cikk

Információkérés

1.    E cím alkalmazásában az 5. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

2.    Az információkérést az OECD által jóváhagyott közös átviteli rendszer vagy bármely más, a jövőben esetleg elfogadásra kerülő megfelelő adatátviteli rendszer használatával kell benyújtani.

3. fejezet

A dokumentumok kézbesítése

4e. cikk

A kézbesítés módja

Valamely államban letelepedett illetékes hatóság a 4b. cikkben említett követeléssel vagy annak behajtásával kapcsolatos bármely dokumentumot közvetlenül postai úton, ajánlott levélben vagy elektronikus úton kézbesítheti egy másik államban tartózkodó személynek, amelynek területén e cím alkalmazandó.

4. fejezet

Behajtási vagy biztosítási intézkedések

4f. cikk

Behajtási megkeresés

1.    A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság behajtja a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező okirat tárgyát képező, a 4b. cikkben említett követeléseket. A behajtási megkeresést az OECD által jóváhagyott közös átviteli rendszer vagy bármely más, a jövőben esetleg elfogadásra kerülő megfelelő adatátviteli rendszer használatával kell benyújtani.

2.    Amint a behajtási megkeresés alapjául szolgáló üggyel kapcsolatos bármilyen releváns információ a megkereső hatóság tudomására jut, továbbítja azt a megkeresett hatóság részére.

4g. cikk

A behajtási megkeresésre vonatkozó feltételek

1.    A megkereső hatóság nem indíthat behajtási megkeresést, amennyiben és amíg a követelést vagy az annak végrehajtását engedélyező okiratot a megkereső hatóság államában vitatják, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 4j. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdését alkalmazni.

2.    Mielőtt a megkereső hatóság behajtási megkeresést terjeszt elő,

(a)    a megkereső hatóság államában rendelkezésre álló megfelelő behajtási eljárásokat kell alkalmazni, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy ebben az államban nincsenek behajtandó eszközök, vagy hogy az ilyen eljárások nem fogják a követelés teljes kifizetését eredményezni, és a megkereső hatóság információval rendelkezik arról, hogy az érintett személy a megkeresett hatóság államában eszközökkel rendelkezik; valamint

(b)    a megkereső hatóság államában rendelkezésre álló megfelelő, behajtási segítséget kell kérni az e címhez hasonló behajtási segítségnyújtásra kötelezett joghatóságoktól, amennyiben egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy az adott joghatóságban rendelkezésre állnak eszközök, és hogy a behajtási segítségnyújtás valószínűleg a követelés teljes kifizetését fogja eredményezni.

A megkereső hatóság államában rendelkezésre álló behajtási eljárások és segítségnyújtás igénybevétele nem szükséges, amennyiben ez aránytalan nehézségeket okozna.

4h. cikk

A megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező okirat és egyéb kísérő dokumentumok

1.    A behajtási megkereséshez csatolni kell a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező egységes okiratot. Ez a megkeresett hatóság szerinti államban a behajtási intézkedések kizárólagos alapját képezi, és az említett állam nem követelhet hitelesítő, kiegészítő vagy helyettesítő okiratot.

A vegyes bizottság meghatározza a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező egységes okiratban nyújtandó információkat.

2.    A követelés behajtására irányuló megkereséshez csatolni kell a megkereső államban végrehajtást engedélyező eredeti okirat szkennelt példányát vagy másolatát. A megkereséshez más dokumentumok is csatolhatók.

4i. cikk

A behajtási megkeresés teljesítése

1.     Ha ez a cím másképp nem rendelkezik, a megkeresett hatóság államában történő behajtás céljából bármely, behajtási megkeresés tárgyát képező követelést úgy kell kezelni, mintha az az adott állam követelése lenne. Ha ez a cím másként nem rendelkezik, a megkeresett hatóság él az adott állam törvényeiben, rendeleteiben vagy közigazgatási rendelkezéseiben meghatározott hatáskörökkel és eljárásokkal.

2.    A megkeresett hatóság állama nem köteles a behajtási megkeresés tárgyát képező követeléseknek ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint amilyet a megkeresett hatóság államában felmerülő hasonló követelések élveznek, kivéve, ha a Felek erről másként állapodnak meg, vagy ha az érintett állam joga másként rendelkezik. Egy állam, amely a cím végrehajtása során elsőbbséget biztosít egy másik államban keletkező követeléseknek, nem tagadhatja meg, hogy azonos feltételekkel ugyanolyan elsőbbséget biztosítson más uniós tagállamok azonos vagy hasonló követeléseinek.

3.    A megkeresett hatóság állama a követelést saját pénznemében hajtja be.

4j. cikk

Vitarendezés

1.    A követeléssel, a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező, eredeti okirattal vagy a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező egységes okirattal, valamint a megkereső hatóság általi kézbesítés érvényességével kapcsolatos viták a megkereső hatóság államában működő illetékes szervek hatáskörébe tartoznak. Amennyiben a behajtási eljárás során a követelésre, a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező, eredeti okiratra vagy a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező egységes okiratra vonatkozóan valamely érdekelt fél jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, a megkeresett hatóságnak tájékoztatnia kell az érintett felet arról, hogy az érintett félnek az ügyet a megkereső hatóság államának illetékes hatósága elé kell terjesztenie, az adott államban hatályos jogszabályokkal összhangban.

2.    A megkeresett hatóság államában hozott végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos vitákat, beleértve a behajtás iránti megkeresés e megállapodás szerinti elküldésére vonatkozó feltételek teljesülésével kapcsolatos vitákat is, az adott állam illetékes szerve elé kell terjeszteni annak törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

3.    Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett jogorvoslati kérelem beterjesztésére, a megkereső hatóságnak tájékoztatnia kell erről a megkeresett hatóságot, és jeleznie kell a követelés nem vitatott mértékét.

4.    Amint a megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól vagy az érdekelt féltől megkapta a (3) bekezdésben említett információkat, a követelés azon részét illetően, amelyre a jogorvoslati kérelem vonatkozik, fel kell függesztenie a végrehajtási eljárást az ügyben illetékes szerv döntéséig, kivéve, ha a megkereső hatóság az e bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően másként kéri.

A megkereső hatóság kérésére, illetve amennyiben a megkeresett hatóság ezt szükségesnek tartja, továbbá a 4l. cikk sérelme nélkül, a megkeresett hatóság biztosítási intézkedéseket tehet a követelés behajtásának biztosítása érdekében, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok és egyéb rendelkezések ezt lehetővé teszik.

A megkereső hatóság az államában hatályos törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási gyakorlatnak megfelelően felkérheti a megkeresett hatóságot azon követelés vagy a követelés azon részének behajtására, amelyre vonatkozóan jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, amennyiben a megkeresett hatóság államának hatályos törvényei, rendeletei és közigazgatási gyakorlata ezt lehetővé teszi. Ezeket a megkereséseket meg kell indokolni. Amennyiben a jogvita kimenetele a későbbiekben az adós számára kedvező, a megkereső hatóság felelős a behajtott összegek visszatérítéséért, valamint az esetleges kártérítésért, a megkeresett hatóság államában hatályos jogszabályok szerint.

Amennyiben a megkereső és a megkeresett állam illetékes hatóságai kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményeznek, és az eljárás eredménye érintheti azon követelést, amellyel kapcsolatban a segítségnyújtást kérték, a behajtási intézkedéseket fel kell függeszteni vagy le kell állítani az eljárás befejezéséig, kivéve a csalás vagy fizetésképtelenség miatti különösen sürgős eseteket. Ha a behajtási intézkedéseket felfüggesztik vagy leállítják, a második albekezdés alkalmazandó.

4k. cikk

A behajtási segítségnyújtás iránti megkeresés módosítása vagy visszavonása

1.    A megkereső hatóság – megjelölve a módosítás vagy a visszavonás indokát – haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett hatóságot a behajtási megkeresés későbbi módosításáról vagy visszavonásáról.

2.    Ha a megkeresés módosítása a 4j. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerv határozatának az eredménye, a megkereső hatóság továbbítja ezt a határozatot a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező, felülvizsgált egységes okirattal együtt. Ezt követően a megkeresett hatóság a további behajtási intézkedések során a felülvizsgált egységes okirat alapján jár el.

A megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező, eredeti egységes okirat alapján hozott behajtási vagy biztosítási intézkedések folytatódhatnak a felülvizsgált egységes okiratnak megfelelően, kivéve, ha a megkeresés módosítására a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező, eredeti okirat vagy a megkeresett hatóság államában végrehajtást engedélyező, eredeti egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

A felülvizsgált egységes okirat vonatkozásában a 4h. és a 4j. cikk alkalmazandó.

4l. cikk

Biztosítási intézkedésekre irányuló megkeresés

Amennyiben hasonló helyzetben a megkereső hatóság államának joga és közigazgatási gyakorlata is lehetővé tesz biztosítási intézkedéseket, a megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a saját államának nemzeti joga által lehetővé tett mértékben és közigazgatási gyakorlatával összhangban biztosítási intézkedéseket tesz a követelés behajtásának biztosítására, amennyiben a megkeresés időpontjában az adós vitatja a követelést vagy a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező eredeti okiratot, illetve ha a követelésre vonatkozóan még nem bocsátottak ki a megkereső hatóság államában végrehajtást engedélyező okiratot.

E cikk végrehajtása érdekében a 4f. cikk (2) bekezdése, valamint a 4i., a 4j. és a 4k. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

4m. cikk

A megkeresett hatóság kötelezettségeinek korlátozása

1.    A megkeresett hatóság nem köteles a 4f–4l. cikkben előírt segítségnyújtásra, ha a 4d., 4f. vagy 4l. cikk szerinti, segítségnyújtás iránti eredeti megkeresést öt évnél régebbi követelésekre vonatkozóan nyújtották be, attól az időponttól számítva, amikor az érintett követelés már nem támadható meg a megkereső hatóság államában. Vitatott követelések esetében ezt az időszakot attól a naptól kell számítani, amikor a jogvitáról végleges határozat születik.

Olyan esetekben továbbá, amikor a megkereső hatóság államában halasztott fizetést vagy részletfizetést engedélyeznek, az ötéves időszak nem kezdődhet a teljes fizetési határidő lejárta előtt. A megkeresett hatóság az ilyen esetekben ugyanakkor nem köteles segítségnyújtásra 10 évnél régebbi követelések tekintetében, az e bekezdés első albekezdésében foglalt időponttól számítva.

2.    Az állam nem köteles segítséget nyújtani, ha az e cím hatálya alá tartozó, a behajtási segítségnyújtás iránti megkeresés tárgyát képező követelések teljes összege kevesebb, mint a vegyes bizottság által euróban meghatározandó összeg.

3.    Mindaddig, amíg a vegyes bizottság nem fogadott el vagy nem módosított ilyen küszöbértéket, a (2) bekezdésben említett összeg:

(a)    10 000 EUR, e cím hatálybalépésének napjától kezdődően;

(b)    5 000 EUR, feltéve, hogy egy ötéves időszak éves átlagában – amely időszak a mindenkori naptári év január 1-jén kezdődik – egyetlen államhoz sem nyújtottak be 200-nál több behajtási megkeresést a 4f. cikk (1) bekezdése szerint; ellenkező esetben a küszöbérték 10 000 EUR marad.

Az 5 000 EUR küszöbérték visszaáll 10 000 EUR-ra, ha egy ötéves időszak éves átlagában – amely időszak mindig a naptári év január 1-jén kezdődik – valamely államhoz 250-nél több behajtási megkeresést nyújtottak be a 4f. cikk (1) bekezdése szerint. Ezt követően ismét alkalmazható e bekezdés b) pontja.

A vegyes bizottság tájékoztatja a tagállamokat és Svájcot az alkalmazandó éves küszöbérték bármely változásáról.

4.    A megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső hatóságot a segítségnyújtás iránti megkeresés elutasításának okairól.

4n. cikk

Elévüléssel kapcsolatos kérdések

1.    Az elévülési időt érintő kérdésekre vonatkozóan kizárólag a megkereső államban hatályos jogszabályok az irányadók.

2.    Az e cím szerinti behajtásra vagy biztosítási intézkedésekre irányuló megkeresések az érintett követelések elévülési idejét mindaddig felfüggesztik, amíg a megkeresett hatóság nem hajtja végre a megkeresést. 

Az első albekezdésben említett felfüggesztés nem haladhatja meg a behajtásra vagy biztosítási intézkedésekre irányuló megkeresés elküldésének az időpontjától számított öt évet.

3.    A (2) bekezdés nem érinti a megkereső hatóság államának azon jogát, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek az említett államban hatályos jogszabályok alapján felfüggesztő, megszakító vagy meghosszabbító hatással vannak az elévülési időre. 

4o. cikk

Költségek

1.    A megkeresett hatóság törekszik arra, hogy az érintett személytől behajtsa és visszatartsa a behajtással kapcsolatban részéről felmerült költségeket, a saját állama jogszabályaival összhangban.

Emellett a megkeresett hatóság visszatarthatja a behajtott összeg 5 %-át, de legalább 500 EUR-t és legfeljebb 5 000 EUR-t.

2.    Az államok lemondanak az olyan költségek egymás számára történő megtérítésének igényéről, amelyek az e cím értelmében egymásnak biztosított kölcsönös segítségnyújtás során merülnek fel.

Amennyiben azonban a behajtás különleges problémát okoz, nagyon magas költségekkel jár, vagy összefüggésbe hozható a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, a megkereső és a megkeresett hatóság az adott eseteknek megfelelő egyedi költségmegtérítési szabályokról állapodhat meg.

3.    Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, a megkereső hatóság állama felelősséggel tartozik a megkeresett hatóság államának minden olyan költségért és veszteségért, amely megalapozatlannak ítélt intézkedések következményeként merül fel, amennyiben azok a követelés tárgyát vagy a megkereső hatóság által kiállított, végrehajtást és/vagy biztosítási intézkedéseket engedélyező okirat érvényességét érintik.

5. fejezet

Végrehajtás és alkalmazás

4p. cikk

Vegyes bizottság

1.    A Szerződő Felek ezennel vegyes bizottságot hoznak létre, amely a Szerződő Felek képviselőiből áll. A vegyes bizottság biztosítja e cím megfelelő működését és végrehajtását.

2.    A vegyes bizottság ajánlásokat fogalmaz meg e cím céljainak előmozdítása érdekében, továbbá határozatokat fogad el a következő kérdésekben:

(a)    az e cím szerinti megkeresésekkel kapcsolatos kommunikációhoz, valamint a 4h. cikk (1) bekezdésében és a 4k. cikk (2) bekezdésében említett egységes okiratokhoz használandó formanyomtatványok elfogadása;

(b)    a megkeresésekben, az egységes okiratokban és az e cím szerinti segítségnyújtáshoz használt egyéb formanyomtatványokon, valamint a 4h. cikkben és a 4k. cikk (2) bekezdésében említett egyéb kísérő dokumentumokban használt nyelvek;

(c)    a megkeresések továbbítására és a kommunikációra szolgáló eszközök meghatározása, amennyiben a vegyes bizottság úgy ítéli meg, hogy az OECD által jóváhagyott egységes átviteli rendszer a továbbiakban nem használható az e cím szerinti megkeresésekkel kapcsolatos kommunikációra;

(d)    a 4c. cikkben említett kapcsolattartói szervezettel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekre és közigazgatási eljárásokra vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadása;

(e)    a behajtandó összegek átváltásával és a behajtott összegek átutalásával kapcsolatos szabályok elfogadása;

(f)    az e címben szereplő, az Európai Unió és Svájc jogi aktusaira való hivatkozások módosítása;

(g)    végrehajtási szabályok meghatározása és elfogadása arra az összegre vonatkozóan, amely tekintetében az állam nem köteles a 4m. cikk (2) bekezdésében említett segítségnyújtásra;

(h)    szabályok meghatározása és elfogadása az államok által e cím alkalmazásával kapcsolatban gyűjtendő statisztikai adatokra, valamint arra az időpontra vonatkozóan, ameddig a Szerződő Feleknek elektronikus úton közölniük kell a vegyes bizottsággal az ilyen statisztikai adatok jegyzékét;

(i)    végrehajtási szabályok meghatározása és elfogadása a behajtási megkeresés végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati intézkedésekre és közigazgatási eljárásokra vonatkozóan, beleértve az adósokra vonatkozó késedelmi kamattal és részletfizetési szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket is;

(j)    végrehajtási szabályok meghatározása és elfogadása a 4j. cikkben említett jogvitákra vonatkozó gyakorlati intézkedésekkel és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban;

(k)    végrehajtási szabályok meghatározása és elfogadása a behajtási segítségnyújtás iránti megkeresések módosítására vagy visszavonására irányuló gyakorlati intézkedésekkel és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban;

(l)    szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó eljárás kialakítása, biztosítva a kommunikációs és információcsere-rendszerek működéséhez szükséges szolgáltatások műszaki minőségét és mennyiségét, valamint szükség esetén szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötése.

3.    A vegyes bizottság határozatait a Szerződő Felek egyhangúan hozzák meg. A vegyes bizottság határozatai kötelezőek a Szerződő Felekre nézve. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

A Szerződő Felek vállalják, hogy a (2) bekezdésben említett határozatokat a vegyes bizottság e cím hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül elfogadja.

Amennyiben a Szerződő Felek nem jutnak megállapodásra a (2) bekezdésben említett határozatok elfogadásáról, mindegyik Fél kijelöl egy képviselőt, és kétoldalú megbeszéléseket kezdenek a lezáratlan kérdések 12 hónapon belüli békés rendezése érdekében.

4.    A vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik, és ötévente felülvizsgálja e cím működését és hatékonyságát. Az ülés összehívását bármelyik Szerződő Fél kezdeményezheti. A vegyes bizottság elnöki tisztjét az egyes Szerződő Felek felváltva látják el. Az ülések időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a Szerződő Felek közös megegyezéssel határoznak.

5.    Ha valamelyik Szerződő Fél e cím felülvizsgálatát kéri, erről tájékoztatja a vegyes bizottságot. E cím módosításai azt követően lépnek hatályba, hogy a megfelelő belső eljárások lezárultak. 

4q. cikk

Formanyomtatványok használata az egyéb megállapodások szerinti behajtási segítségnyújtáshoz

Az e cím szerinti megkeresésekhez és a 4h. cikkben és a 4k. cikk (2) bekezdésében említett kísérő dokumentumokhoz használandó, a vegyes bizottság által elfogadott formanyomtatványokat fel lehet használni a tagállamok és Svájc közötti, behajtásra irányuló segítségnyújtáshoz olyan egyéb követelésekkel kapcsolatban, amelyek esetében az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a csalás és a pénzügyi érdekeiket sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemről szóló, 2004. október 26-án Luxembourgban kelt együttműködési megállapodás* értelmében behajtásra irányuló segítségnyújtásra van lehetőség, továbbá fel lehet használni a 4b. cikkben említett követelésektől eltérő követelésekkel kapcsolatos behajtási segítségnyújtáshoz valamely tagállam és Svájc között, amennyiben az ilyen behajtásra irányuló segítségnyújtásra más, jogilag kötelező erejű eszközök alapján van lehetőség. Az ilyen formanyomtatványoknak az ebben a bekezdésben meghatározott, egyéb követelésekre vonatkozó behajtási segítségnyújtáshoz való használata és elfogadása nem függ attól, hogy a többi érintett megállapodás megerősítette-e ennek lehetőségét.

4r. cikk

Előzetes megkeresés nélküli információcsere

Ha az adó- vagy díj- vagy illeték-visszatérítés egy, a cím hatálya alá eső másik államban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező személyt érint, az az állam, amely a visszatérítést végzi, tájékoztathatja a letelepedés helye vagy a tartózkodási hely szerinti államot a folyamatban lévő visszatérítésről.

4s. cikk

Együttműködés egyéb kérdésekben

A Szerződő Felek a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv aláírását követő január első napjától számított négy éven belül megvizsgálják az egyéb adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtás lehetőségét.

__________

*    HL L 46., 2009.2.17., 8. o.”

(9)    A szöveg az 5. cikk előtt a következő címsorral egészül ki:

„3. CÍM

AZ 1. ÉS A 2. CÍM TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK”.

(10)    A szöveg a 6. cikk után a következő címsorral egészül ki:

„4. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK”.

(11)    Az I. melléklet a következőképpen módosul:

(a)    az I. szakasz A. pontja a következőképpen módosul:

(i)    a bevezető szöveg, valamint az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A C–F. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban a megfelelő joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) hatáskörrel rendelkező hatóságának jelenteni:

1.    az alábbi információkat:

(a)    minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Svájc), adóazonosító száma, születési helye és ideje (magánszemély esetében), valamint hogy a Számlatulajdonos benyújtott-e érvényes nyilatkozatot;

(b)    Számlatulajdonos szervezetek esetében, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasz szerinti átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, a joghatóság(ok) (valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület[ek]), továbbá az adóazonosító száma(i), valamint minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Svájc), adóazonosító száma, születési helye és ideje, továbbá azok a feladatkör(ök), amely(ek) révén az egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek a Szervezetben Ellenőrzést gyakorló személynek minősülnek, és hogy sor került-e érvényes nyilatkozat benyújtására minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vonatkozásában; és

(c)    a számla közös számla-e, és ha igen, a Számlatulajdonosok száma;

2.    számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító), a számla típusa, valamint az, hogy a számla Meglévő vagy Új számla-e;”

(ii)    a 6. pont végén az „és” szót el kell hagyni;

(iii)    a 6. pont után a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„6a.    jogi konstrukciónak minősülő Befektetési szervezetben tartott Sajáttőke-részesedés esetén az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy Sajáttőkerészesedés-tulajdonos; valamint”;

(b)    az I. szakasz C. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„C.    Az A. 1. ponttól eltérve, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a nemzeti jog vagy valamely európai uniós jogi eszköz (adott esetben) nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles észszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, és minden esetben, amikor a pénzmosás elleni nemzeti átvilágítási eljárások (AML/KYC) szerint aktualizálnia kell a Meglévő számlára vonatkozó információkat, a meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számo(ka)t és a születési időt.”;

(c)    az I. szakasz a következő ponttal egészül ki:

„F.    Az A. 5. b) ponttól eltérve, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény valamely egyértelműen meghatározott számlacsoport tekintetében másként nem dönt, a pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről nem kell adatot szolgáltatni, ha az ilyen Pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretnek megfelelően szolgáltat adatot.”;

(d)    a VI. szakasz A. 2. b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(b)    A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a pénzmosás elleni átvilágítási eljárások (AML/KYC) keretében összegyűjtött és gondozott adatokra, amennyiben az ilyen eljárások összhangban vannak a FATF 2012. évi ajánlásaival. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogilag nem köteles alkalmazni a FATF 2012. évi ajánlásaival összhangban lévő, pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat (AML/KYC), akkor az Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából alapvetően hasonló eljárásokat kell alkalmaznia.”;

(e)    a VII. szakasz az A. pont után a következő ponttal egészül ki:

„Aa.    A nyilatkozat ideiglenes hiánya. Kivételes körülmények között, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Új számla tekintetében nem tudja időben beszerezni a nyilatkozatot ahhoz, hogy teljesítse az azon Adatszolgáltatási időszakhoz kapcsolódó átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, amely időszakban a számlát megnyitották, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Meglévő számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat kell alkalmaznia a nyilatkozat beszerzéséig és ellenőrzéséig.”;

(f)    a VIII. szakasz A. 5–7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.    »Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely

(a)    szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy

(b)    az ügyfelek nevében Meghatározott elektronikus pénzeszközöket vagy Központi banki digitális fizetőeszközöket tart.

6.    »Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

(a)    amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, vagy műveletet végzi:

(i)    kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.); devizával; árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal; átruházható értékpapírokkal; vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

(ii)    egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

(iii)    más személyek megbízása alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzeszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy

(b)    amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből vagy azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban leírt Befektetési szervezet.

Akkor tekinthető úgy, hogy egy Szervezet üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Szervezet bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át kiteszi: i. az e megállapítás megtételének az időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. Az A. 6. a) iii. pont alkalmazásában a »más személyek megbízása alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzeszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése« kifejezés nem foglalja magában az átváltási ügyletek ügyfelek számára vagy nevében történő teljesítésére irányuló szolgáltatásokat. A »Befektetési szervezet« fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek aktív nem pénzügyi Szervezetek, ha azok a D. 9. d)–g) pontban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7.    A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, báziskamat-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), a Biztosítási szerződéseket vagy Járadékbiztosítási szerződéseket, továbbá az értékpapírokban, releváns kriptoeszközökben, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.”;

(g)    a VIII. szakasz az A. 8. pont után a következő pontokkal egészül ki:

„9.    »Meghatározott elektronikus pénzeszköz«: minden olyan termék,

(a)    amely egyetlen fiat pénz digitális megjelenítése;

(b)    amely fizetési műveletek teljesítése céljából pénzeszközök átvételekor kerül kibocsátásra;

(c)    amelyet a kibocsátóval szembeni, ugyanabban a fiat pénzben denominált követelés képvisel;

(d)    amelyet a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként elfogad; és

(e)    amely a kibocsátóra vonatkozó szabályozási követelmények értelmében a termék tulajdonosának kérésére bármikor és névértéken visszaváltható ugyanarra a fiat pénzre.

A »Meghatározott elektronikus pénzeszköz« kifejezés nem foglalja magában azokat a termékeket, amelyeket kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék valamely ügyfél számára az utasításai alapján történő pénzátutalást egy másik személy részére. Egy termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítésére hoztak létre, ha az átutaló Szervezet szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket vagy az átutalás lehetővé tételére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

10.    »Központi banki digitális fizetőeszköz«: Központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott digitális fiat pénz.

11.    »Fiat pénz«: egy joghatóságnak az általa vagy kijelölt Központi bankja vagy monetáris hatósága által kibocsátott hivatalos pénzneme, amelyet fizikai bankjegyek vagy pénzérmék vagy különböző digitális formákban megjelenő pénz képvisel, ideértve a banki tartalékokat és a Központi banki digitális fizetőeszközöket. Ez a kifejezés magában foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket is (beleértve a Meghatározott elektronikus pénzeszközöket).

12.    »Kriptoeszköz«: olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfiailag biztonságos megosztott főkönyvön vagy hasonló technológián alapul az ügyletek validálása és biztonsága érdekében.

13.    »Releváns kriptoeszköz«: bármely kriptoeszköz, amely nem Központi banki digitális fizetőeszköz, nem Meghatározott elektronikus pénzeszköz és nem olyan kriptoeszköz, amely esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megfelelően megállapította, hogy nem használható fizetési vagy befektetési célokra.

14.    »Átváltási ügylet«:

(a)    a releváns kriptoeszközök és fiat pénzek közötti átváltás; és

(b)    a releváns kriptoeszközök egy vagy több formája közötti átváltás.”;

(h)    a VIII. szakasz B. 1. a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(a)    Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve:

(i)    olyan kifizetés viszonylatában, amelynek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet valamely Meghatározott biztosító, Letétkezelő intézmény, illetve Betéti intézmény folytat; vagy

(ii)    a Központi banki digitális fizetőeszközök olyan Számlatulajdonosok számára történő vezetésével kapcsolatos tevékenység viszonylatában, amelyek nem Pénzügyi intézmények, Államigazgatási szervek, Nemzetközi szervezetek vagy Központi bankok.”;

(i)    a VIII. szakaszban a B. 1. d) pont végén a „vagy” szót el kell hagyni;

(j)    a VIII. szakaszban a B. 1. e) pont végén a mondatvégi pont helyébe pontosvessző lép, utána pedig be kell illeszteni a „vagy” szót;

(k)    a VIII. szakasz a B. 1. e) pont után a következő ponttal egészül ki:

„f)    Svájci minősített nonprofit szervezet.”;

(l)    a VIII. szakasz a B. 9. pont után a következő ponttal egészül ki:

„10.    »Svájci minősített nonprofit szervezet«: olyan svájci illetőségű Szervezet, amely esetében egy svájci illetékes hatóság igazolta, hogy az adott Szervezet megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

(a)    Svájcban hozták létre és működtetik kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal; vagy Svájcban hozták létre és működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a szociális jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

(b)    Svájcban mentes a jövedelemadó alól;

(c)    nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a Szervezet jövedelmében vagy eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

(d)    Svájc hatályos jogszabályai vagy a Szervezet létesítő okiratai nem teszik lehetővé, hogy a Szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy a javára fordítsa, kivéve, ha erre a Szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett észszerű ellentételezésként, vagy a Szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

(e)    Svájc hatályos jogszabályai vagy a Szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Szervezet felszámolásakor vagy megszűnésekor minden eszközét olyan Államigazgatási szerv vagy egyéb Szervezet között kell szétosztani, amely megfelel az i–v. pontban meghatározott feltételeknek, illetve minden eszköze Svájc kormányát vagy annak bármely politikai alegységét illeti meg.”;

(m)    a VIII. szakasz C. 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.    »Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszövetkezeti számla, vagy minden olyan számla, amelyet letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló, Betéti intézmény által kiállított instrumentum igazol. Szintén Betétszámlának minősül:

(a)    garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján egy biztosító által az ügyfél számára tartott összeg;

(b)    az ügyfél javára tartott összes Meghatározott elektronikus pénzeszközt jelképező számla vagy névleges számla; és

(c)    az a számla, amelyen egy vagy több Központi banki digitális fizetőeszközt tartanak az ügyfél javára.”;

(n)    a VIII. szakasz C. 9. a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(a)    Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, már Meglévő számla a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-i állapot szerint, illetve ha a számla kizárólag e megállapodásnak a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv általi módosításai értelmében kezelendő Pénzügyi számlaként, akkor ez utóbbi módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának a kezdőnapját megelőző december 31-i állapot szerint.”;

(o)    a VIII. szakasz C. 10. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„10.    »Új számla«: olyan Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett Pénzügyi számla, amelyet a 2015. május 27-i módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően nyitottak, illetve ha a számla kizárólag e megállapodásnak a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv általi módosításai értelmében kezelendő Pénzügyi számlaként, akkor olyan számla, amelyet ez utóbbi módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának a kezdőnapján vagy azt követően nyitottak, kivéve, ha a számla Meglévő számlaként kezelendő a C. 9. pontban foglalt kiterjesztett fogalommeghatározás értelmében.”;

(p)    a VIII. szakasz a C. 17. e) iv. pont után a következő ponttal egészül ki:

„(v)    társaság alapítása vagy tőkeemelése, feltéve, hogy a számla megfelel a következő követelményeknek:

–    a számlát kizárólag olyan tőke letétbe helyezésére használják, amelyet egy társaság alapítására vagy tőkeemelésére használnak fel, a törvényben előírtak szerint;

–    a számlán tartott összegeket mindaddig zárolják, amíg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény független megerősítést nem kap az alapítást vagy a tőkeemelést illetően;

–    a számlát az alapítást vagy a tőkeemelést követően bezárják vagy a társaság nevére szóló számlává alakítják át;

–    a sikertelen alapítás vagy tőkeemelés miatt visszafizetendő összegeket – a szolgáltatói és hasonló díjak levonása után – kizárólag azoknak a személyeknek fizetik ki, akik az összegeket befizették; valamint

–    a számlanyitás 12 hónapnál nem régebben történt.”;

(q)    a VIII. szakasz a C. 17. e) pont után a következő ponttal egészül ki:

„(ea)    az ügyfél javára tartott összes Meghatározott elektronikus pénzeszközt képviselő Betétszámla, ha egymást követő 90 napból álló bármely időszakban a számla napvégi összesített egyenlegének vagy értékének 90 napos mozgóátlaga a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak egyetlen napján sem haladta meg a 10 000 USD-t vagy az azzal egyenértékű, a tagállamok vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget.”;

(r)    a VIII. szakasz D. 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.    »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan Szervezet, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; ii. bármely olyan Szervezet, amely az i. alpontban meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.”;

(s)    a VIII. szakasz D. 5. c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(c)    bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az adott helyzet szerint az érintett tagállamnak vagy Svájcnak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében a másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat; és ii. amely szerepel az érintett tagállam vagy Svájc által közzétett jegyzékben.”;

(t)    a VIII. szakasz az E. 6. pont után a következő ponttal egészül ki:

„7.    »Kormányzati ellenőrzési szolgáltatás«: a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátott elektronikus eljárás.”;

(u)    a IX. szakasz után a szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„X. szakasz

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

Az I. szakasz A. 1. b) pontjától és A. 6a. pontjától eltérve, az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által vezetett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden egyes számla tekintetében a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapját megelőző december 31-i állapotuk szerint, valamint az ezen időpontot követő második naptári évvel végződő adatszolgáltatási időszakok tekintetében, csak akkor kell adatot szolgáltatni azon feladatkör(ök)re vonatkozóan, amely(ek) révén az egyes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek a Szervezetben Ellenőrzést gyakorló személynek vagy sajáttőkerészesedés-tulajdonosnak minősülnek, ha ezek az információk rendelkezésre állnak az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által elektronikusan lekérdezhető adatok között.”

(12)    A III. melléklet ac) pontját el kell hagyni;

(13)    A Szerződő Feleknek a megállapodásról és a mellékletekről szóló együttes nyilatkozata helyébe a következő szöveg lép:

„A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTES NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁSRÓL ÉS A MELLÉKLETEKRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodásnak és a mellékleteknek a …-i [az aláírás dátuma] módosító jegyzőkönyvvel módosított végrehajtása tekintetében az OECD illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodásához és a közös jelentéstételi standardhoz fűzött kommentároknak, valamint az OECD illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodása 2023. évi kiegészítéséhez és a közös jelentéstételi standard 2023. évi frissítéséhez fűzött kommentároknak szemléltetés vagy értelmezés forrásaként kell szolgálniuk az alkalmazás következetességének biztosítása érdekében.”

(14)    A Szerződő Feleknek a megállapodás 5. cikkéről szóló együttes nyilatkozata helyébe a következő szöveg lép:

„A SZERZŐDŐ FELEK EGYÜTTES NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 5. cikke összhangban van az OECD adóügyi átláthatóságra és információcserére vonatkozó, az OECD-modellegyezmény 26. cikkében foglalt legújabb standardjával. Ezért a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az 5. cikk végrehajtását illetően a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 26. cikkéhez fűzött kommentár értelmezési forrásként szolgál.”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)    Ez a módosító jegyzőkönyv az azt követő első hónap első napján lép hatályba, hogy a Szerződő Felek értesítették egymást megfelelő eljárásaik befejezéséről.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve, e módosító jegyzőkönyv hatálybalépéséig a Szerződő Felek 2026. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák az e módosító jegyzőkönyv 1. cikkében meghatározott, a megállapodás következő cikkeire, mellékleteire és a következő nyilatkozatokra vonatkozó módosításokat, feltéve, hogy az egyes Szerződő Felek 2025. december 31-ig értesítik egymást az ilyen ideiglenes alkalmazáshoz szükséges megfelelő belső eljárásaik befejezéséről:

–    az 1. cikk (1) bekezdésének m) és u) pontja;

–    2. cikk;

–    3. cikk;

–    4p. cikk;

–    I. melléklet;

–    III. melléklet;

–    a Szerződő Felek együttes nyilatkozatai.

(3)    Az (1) bekezdéstől eltérve, az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 2. címe – a 4p. cikk kivételével – az e módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő első év januárjának első napjától alkalmazandó az e módosító jegyzőkönyv aláírását követő január első napja után keletkezett adókövetelések tekintetében.

3. cikk

Nyelvek

Ez a módosító jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak ezt a módosító jegyzőkönyvet aláírták.

Kelt […]-ban/-ben, a kétezerhuszonötödik évben.

Az Európai Unió részéről

a Svájci Államszövetség részéről

(1)

   A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (EU HL L 157., 2003.6.26., 38. o.).

(2)

   EU HL L 385., 2004.12.29., 30. o.

(3)

     EU HL L 333., 2015.12.19., 12. o.

(4)

   A Tanács (EU) 2023/2226 irányelve (2023. október 17.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (EU HL L, 2023.10.24.).

(5)

   A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EU HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(6)

   RS 235.1.

(7)

   RS 235.11.

(8)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EU HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9)

   A Bizottság 2000/518/EK határozata (2000. július 26.) a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (EU HL L 215., 2000.8.25., 1. o.).

(10)

     Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (EU HL L 281., 1995.11.28., 31. o.).

(11)

     COM(2024) 7 final.