—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12475/2024),

—

tekintettel az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között létrejött, a halászati ágazat területén kötött partnerségi megállapodás végrehajtásáról (2024–2029) szóló jegyzőkönyvre (12189/2024) (1),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C10-0108/2024),

—

tekintettel arra, hogy az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) az élelmezésbiztonsággal és a szegénység felszámolásával összefüggésben önkéntes alapon teljesítendő iránymutatásokat adott ki a fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozóan (a kisüzemi halászatra vonatkozó iránymutatások),

—

tekintettel az Európai Bizottság megbízása alapján 2023-ban készült „A fenntartható halászati partnerségi megállapodások értékelése és elemzése” című jelentésre (2),

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2025. április 2-i jogalkotási állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság költségvetési értékelésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 107. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A10-0040/2025),

A.

mivel az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás átfogó célja az EU és Bissau-Guinea közötti halászati együttműködés mindkét fél érdekét szolgáló megerősítése, a bissau-guineai halászati ágazat és kék gazdaság fejlesztésén túl egy fenntartható halászati politika előmozdítása és a bissau-guineai halászati övezetben a halászati erőforrások észszerű és fenntartható kiaknázása révén;

B.

mivel a teljes kifogható mennyiségek (TAC) előző fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében történő kiaknázása összességében kielégítőnek tekinthető;

C.

mivel a tudósok (4) figyelmeztettek az állandó nyomás alatt álló nyílt vízi fajok túlhalászására ebben a régióban;

D.

mivel az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás rendkívül fontos az EU és a harmadik országok között fennálló különböző fenntartható halászati partnerségi megállapodások összefüggésében, jelenleg a második legfontosabb a bevont pénzügyi erőforrások tekintetében, ezenfelül pedig egyike annak a csupán három megállapodásnak, amely lehetővé teszi a vegyes halászatot;

E.

mivel az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás fontos a Bissau-Guineával folytatott együttműködés, a nemzetközi óceánpolitikai irányítási fellépések, a különböző fórumokon, például a regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belüli együttműködés megerősítése, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szempontjából;

F.

mivel Bissau-Guinea a régió egyik legszegényebb, leginstabilabb és legkevésbé fejlett országa, és a halászat hozzájárulása az ország vagyonához nagyon alacsony (2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-a (5)), ugyanakkor a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében az erőforrásokhoz való hozzáférésért nyújtott pénzügyi ellentételezés formájában folyósított pénzeszközök jelentősen hozzájárulnak majd az ország államháztartásához;

G.

mivel a kisipari fogások mennyisége nem elegendő a helyi piacok ellátásához; mivel a kis méretű nyílt vízi fajok túlhalászása továbbra is sürgető probléma a helyi lakosság élelmezésbiztonsága szempontjából; mivel a főként a kis méretű nyílt vízi fajokból – vagy szárazföldön, hallisztüzemekben, vagy közvetlenül feldolgozóhajókon – előállított halliszt gyártásának növekedése az egyik fő tényező, amely hozzájárul ezen állományok túlhalászásához a régióban; mivel nem átlátható, hogy ki látja el ezeket a hallisztüzemeket, és kik a tényleges tulajdonosaik;

H.

mivel a 2023. évi előzetes és utólagos értékelés szerint a bissau-guineai halászati övezetből származó fogások 97 %-át az országon kívül rakodják ki (6);

I.

mivel az előző jegyzőkönyvvel összevetve az Unió pénzügyi hozzájárulása a halászati erőforrásokhoz való hozzáférésért fizetendő éves összeg tekintetében évi 11,6 millió EUR-ról 12,5 millió EUR-ra nőtt, Bissau-Guinea ágazati halászati politikájának támogatása tekintetében pedig évi 4 millió EUR-ról 4,5 millió EUR-ra emelkedett;

J.

mivel a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó időszakban a halászati lehetőségek meghatározását a halászati erőkifejtésről (bruttó regisztertonnában – BRT – mérve) a fogási korlátokra (TAC, tonnában mérve) való átállás jellemzi; mivel ezen átállás során be kell vezetni egy, a fogások elektronikus bejelentésére és a fogási adatok feldolgozására szolgáló rendszert;

K.

mivel a jegyzőkönyv által lefedett időszakban az uniós flották számára biztosított halászati lehetőségek a következők: 3 700 BRT a fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók, 3 500 BRT a fagyasztóval felszerelt, halakra és lábasfejűekre halászó vonóhálós hajók, 0 BRT a kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók esetében, valamint 28 fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajó és horogsoros hajó, továbbá 13, nagy távolságra vándorló fajokra halászó horgászbotos tonhalhalászhajó;

L.

mivel az Európai Gazdasági Közösség és Bissau-Guinea közötti első halászati megállapodás 1980-ból származik; mivel a megállapodás legutóbbi jegyzőkönyve 2024. június 14-én lejárt; mivel e megállapodások fejlesztési együttműködési alkotóeleme (ágazati támogatás) nem járt általánosan kielégítő eredménnyel; mivel mindezek ellenére történt előrelépés a halászat nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére irányuló kapacitás, illetve az egészségügyi ellenőrző-kapacitás és Bissau-Guinea regionális halászati szervekben való részvétele terén;

M.

mivel erősíteni kell a helyi part menti közösségeket bevonó ágazati együttműködést annak érdekében, hogy jobban elő lehessen mozdítani a helyi halászati ágazat, valamint a kapcsolódó iparágak és tevékenységek fejlődését, biztosítandó, hogy az ország természeti erőforrásainak kiaknázása révén létrehozott hozzáadott érték nagyobb hányada maradjon Bissau-Guineában; mivel a Bizottságnak javítania kell a nyomon követést, és biztosítania kell, hogy az ágazati együttműködés jobban igazodjon a helyi igényekhez, és hogy a támogatás hatékonyan hozzájáruljon a partnerországok fenntartható fejlődéséhez, valamint átlátható tájékoztatást kell nyújtania a támogatás felhasználásának módjáról és helyéről;

N.

mivel a bissau-guineai halászati ágazat fejlődésének előmozdításához – annak ösztönzése érdekében, hogy a bissau-guineai vizeken kifogott halat ott rakodják ki – alapvető és működőképes infrastruktúrára, például kikötőkre, kirakodóhelyekre, valamint tárolási és feldolgozási infrastruktúrára van szükség, amelyek továbbra is hiányoznak, vagy amelyeket az Unióval versengő más harmadik országok építenek ki;

O.

mivel 2021-ben kezdetét vette a fenntartható fejlődés szolgálatában álló óceántudományok ENSZ-évtizede (2021–2030); mivel a harmadik országokat ösztönözni kell arra, hogy játsszanak kulcsszerepet az erőforrások és az ökoszisztémák ismeretében, és segíteni kell őket ebben; mivel az uniós tagállamoknak támogató szerepet kell játszaniuk e tekintetben;

P.

mivel az EU által megkövetelt egészségügyi intézkedéseknek való megfelelés hiánya miatt a bissau-guineai halászati termékek EU-val folytatott kereskedelme már régóta akadályokba ütközik; mivel a vizsgálati laboratórium (CIPA) tanúsítási eljárásának késedelme a fő akadálya a halászati termékek Bissau-Guineából az EU-ba történő kivitelének; mivel a bissau-guineai hatóságok és a Bizottság együttműködnek egymással a tanúsítási eljárás során a tilalom megszüntetése érdekében;

Q.

mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodás első alkalommal hivatkozik preambulumában a kisüzemi halászatra vonatkozó iránymutatásokra a kisüzemi halászat védelme érdekében, figyelembe véve az élelmezésbiztonsághoz és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulását;

R.

mivel helyénvaló lenne, ha Bissau-Guinea gondoskodna arról, hogy a bissau-guineai halászati övezet halászati erőforrásainak kiaknázása révén létrejött hozzáadott érték nagyobb hányada maradjon az országban; mivel az EU-nak arra kell ösztönöznie a helyi hatóságokat, hogy ezt az ajánlást az uniós hajókra, valamint a Bissau-Guinea halászati övezetében működő külföldi flottákra is alkalmazzák;

S.

mivel sajnálatos módon a bissau-guineai halászati ágazatban a közvetlen foglalkoztatás korlátozott és csekély mértékű, még a hajók fedélzetén dolgozó személyzet helybeli tagjait és azon nőket illetően is, akik a halászati ágazatban dolgoznak és ebből a tevékenységből élnek; mivel az ágazati támogatás jelentős hányadát a kisüzemi halászat, a női feldolgozók és a helyi kereskedelem támogatására kell fordítani;

T.

mivel az előző jegyzőkönyvhöz képest jelentősen megnőtt az uniós flottába felveendő tengerészek száma; mivel az uniós hajók tulajdonosainak törekedniük kell további bissau-guineai tengerészek felvételére is; mivel azonban Bissau-Guinea hatóságainak eleget kell tenniük azon kötelezettségüknek, hogy készítsenek el és tartsanak naprakészen egy tájékoztató jellegű listát azon képzett tengerészekről, akik felvehetők uniós hajókra; mivel az ágazati támogatás fedezheti a helyi tengerészek Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásainak megfelelő képzését;

U.

mivel a jegyzőkönyv parafálását követően a Bizottság a Tanáccsal együtt jóváhagyta a jegyzőkönyv melléklete VIII. fejezete 4. pontjának („A tengeri halászok javadalmazása”) módosítását, amelynek értelmében a „bér” szó helyébe a „javadalmazás” szó lép, és amely elnyerte Bissau-Guinea hatóságainak jóváhagyását;

V.

mivel a bissau-guineai felségvizeken folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén előrelépések történtek annak köszönhetően, hogy megerősítették a bissau-guineai kizárólagos gazdasági övezet ellenőrzésére szolgáló erőforrásokat – nevezetesen a halászattal és a halászati tevékenységek adóztatásával és ellenőrzésével foglakozó főigazgatóság erőforrásait, többek között egy megfigyelő testület és gyorsjáratú őrnaszádok révén; mivel még mindig vannak orvoslandó hiányosságok, többek között a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS-rendszer) tekintetében is;

W.

mivel a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a bűnüldöző szervek számára ahhoz, hogy felderítsék a jogellenes halászatot, feltárják a rejtett hálózatokat, és a nyereségáramlás nyomon követése révén azonosítsák az e tevékenységekből hasznot húzó személyeket és vállalatokat;

X.

mivel a legutóbbi, 2023. júliusi előzetes és utólagos értékelés szerint a bissau-guineai kizárólagos gazdasági övezet tengerfenéki állományainak feltérképezésében tett előrelépések, nem elegendőek a legnagyobb fenntartható hozam eléréséhez;

Y.

mivel Bissau-Guinea egyike azon 13 országnak, amelyre kiterjed az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak a 2017. április 28-i C(2017)2951 európai bizottsági határozattal elfogadott, „A regionális halászati tevékenységek irányításának javítása Nyugat-Afrikában (PESCAO)” elnevezésű projektje, amelynek célkitűzései közé tartozik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésének és az ellene való küzdelemnek az erősítése a nemzeti és regionális szintű nyomon követés, ellenőrzés és felügyelet javítása révén;

Z.

mivel a Parlament korábban megfogalmazott ajánlásai nem kielégítő mértékben épültek be a jelenlegi jegyzőkönyvbe;

AA.

mivel az Európai Parlamentet pontosan tájékoztatni kell valamennyi szakaszban a jegyzőkönyvhöz, annak bármilyen módosításához vagy megújításához kapcsolódó eljárásokról;

1.

megjegyzi, hogy az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás fontos mind Bissau-Guinea, mind pedig a Bissau-Guinea halászati övezetében tevékenykedő uniós flották számára; hangsúlyozza, hogy az EU és Bissau-Guinea között hatékonyabb halászati együttműködésre lenne szükség, és ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a megállapodás végrehajtásáról szóló új jegyzőkönyv ambiciózusabb legyen, mint az elődei, annak biztosítása érdekében, hogy ez a fenntartható halászati partnerségi megállapodás összességében kielégítően támogassa a helyi halászati ágazat fejlődését, és növelje a parti közösségek számára a hozzáadott értéket, ami hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a szuverenitáshoz, és összhangban van az ENSZ 14. fenntartható fejlődési céljában említett célkitűzésekkel, azaz az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások fenntartható fejlődés érdekében történő megőrzésével és fenntartható használatával;

2.

üdvözli a Bizottság által a fenntartható halászati partnerségi megállapodásba bevezetett új szociális rendelkezést; emlékeztet az abban foglalt fontos elvekre, amelyek a tengerészek – többek között az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének országaiból származó, uniós hajókon dolgozó halászok – egyenlő munkakörülményeire is kiterjednek, és úgy véli, hogy ezt a jegyzőkönyvet végrehajtási időszaka alatt hatékonyan nyomon kell követni;

3.

hangsúlyozza a Bissau-Guineával való halászati együttműködés strukturált keretének fontosságát, amely lehetővé fogja tenni a nemzetközi óceándiplomácia és a nemzetközi óceánpolitikai irányítás területén tett közös erőfeszítések terén megvalósuló jobb együttműködést és koordinációt is;

4.

ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózusabb partnerségi megállapodást, amely megkönnyíti az afrikai kontinensen fenntartható módon feldolgozott halászati termékek exportját, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a helyi lakosság élelmezésbiztonságát;

5.

úgy véli, hogy az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás célkitűzései különböző mértékben valósultak meg, és hogy, míg a megállapodás halászati lehetőségeket kínált és kínál az uniós hajók számára Bissau-Guinea halászati övezetében, tekintve, hogy e lehetőségeket jelentős mértékben kihasználják az európai hajótulajdonosok, a helyi halászati ágazatról ez nehezen mondható el, mivel az annak fejlődésével kapcsolatos eredmények összességében elégtelenek vagy nem kielégítőek;

6.

támogatja az infrastruktúra fejlesztését és a halászati termékek kiaknázását, hogy kézzelfogható eredményeket biztosítson a helyi és kisüzemi halászat számára, prioritásként kezelve annak szükségleteit, valamint támogatva az infrastruktúra fejlesztését és a piacra jutást;

7.

támogatja a tudatosság növelését és a bissau-guineai halászati ágazat valamennyi lehetséges szereplőjének bevonását a megállapodáshoz vezető folyamatba, a megállapodás kidolgozásától annak megkötéséig és végrehajtásáig, beleértve az ágazati támogatás felhasználását is, és hangsúlyozza, hogy javítani kell valamennyi lehetséges érdekelt fél részvételét, valamint a helyi szövetkezetek, a helyi kisüzemi halászok és a part menti közösségek képviselőinek különösen fontos szerepét;

8.

hangsúlyozza, hogy ez a jegyzőkönyv 3. cikke tartalmaz egy megkülönböztetésmentességről szóló rendelkezést, amelynek értelmében Bissau-Guinea vállalja, hogy nem biztosít kedvezőbb technikai feltételeket a Bissau-Guinea halászati övezetében tevékenykedő egyéb olyan külföldi flották számára, amelyek ugyanolyan jellemzőkkel bírnak és ugyanazon fajokat halásszák; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel és folyamatosan ellenőrizze a Bissau-Guinea halászati övezetére vonatkozó uniós halászati megállapodást; támogatja a Bizottságot a kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók esetében 0 BRT-nek megfelelő TAC-k meghatározására irányuló elővigyázatossági megközelítésben, ugyanakkor megkérdőjelezi az érdekelt felek képességét arra, hogy a harmadik országok lobogója alatt közlekedő flottákra – beleértve a Bissau-Guinea lobogója alatt közlekedő flottákat is – ezzel egyenértékű kötelezettséget érvényesítsenek, figyelembe véve az IUU-rendelet megsértésének kockázatát (7);

9.

felhívja a Bizottságot, hogy az uniós rendelet végrehajtásának javítása érdekében foglalkozzon a bissau-guineai halászati ágazat átláthatóságának hiányával, amely többek között az olcsó lobogókból, a lobogóváltásból, az összetett vállalati struktúrákból és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvános információk hiányából ered; kéri Bissau-Guineát, hogy tájékoztassa a Bizottságot az uniós tulajdonban lévő, lobogók alatt közlekedő hajókról vagy az uniós tulajdonban lévő vállalatokról rendelkezésre álló információkról;

10.

emlékeztet arra, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat károsítja a part menti országok lakosságának élelmezésbiztonságát és megélhetését, valamint az óceánok ökoszisztémáit; aggodalommal veszi tudomásul, hogy Bissau-Guinea gyorsan az olcsó lobogók országává válik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet hátráltatja a halászhajók tulajdonjogával kapcsolatos átláthatóság hiánya azokban az országokban, ahol magas a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kockázata;

11.

emlékezteti a tagállamokat azon kötelezettségükre, hogy kivizsgálják és szankcionálják, ha a joghatóságuk alá tartozó állampolgárok – beleértve azokat is, akik harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók tulajdonosai – nem tartják be az uniós halászati jogszabályokat; kéri a tagállamokat, hogy javítsák az együttműködést és az információcserét mind az EU-val, mind a harmadik országokkal a halászati szabályok megsértésének azonosítása érdekében, valamint hogy működjenek együtt annak biztosítása érdekében, hogy arányos és visszatartó erejű szankciók legyenek érvényben; emlékeztet az IUU-rendelet szerinti tagállami követelményekre a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket támogató és azokban részt vevő állampolgárokkal kapcsolatban, beleértve a tényleges tulajdonosokra vonatkozó kötelezettségeket is;

12.

hangsúlyozza, hogy Bissau-Guinea GDP-je nagymértékben függ tengeri erőforrásaitól; hangsúlyozza, hogy bár a halászati ágazat az összes államháztartási bevétel 15 %-át teszi ki, nem exportálhat tengeri eredetű élelmiszereket az EU-ba, mivel nem teljesítette az exporthoz kapcsolódó egészségügyi és higiéniai követelményeket, miközben a becslések szerint a külföldi hajók bissau-guineai fogásainak csupán 3 %-át rakodták ki Bissau-Guineában;

13.

emlékeztet arra, hogy a kisüzemi halászat jelentős mértékben hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, mivel a hal a megfizethető áron rendelkezésre álló fő fehérjeforrás; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nyílt vízi fajokhoz való hozzáférést az emberi fogyasztás céljára halászó kisüzemi halászat számára tartsák fenn; emlékeztet arra, hogy az EU felelőssége, hogy megállapodásai révén ösztönözze ezeket az intézkedéseket;

14.

üdvözli, hogy az uniós hajók a jegyzőkönyv mellékletének 5. fejezetében foglaltak szerinti közvetlen kirakodás révén hozzájárulnak Bissau-Guinea élelmezésbiztonságához, a helyi közösségek javát szolgálva, és előmozdítva a belföldi halkereskedelmet és halfogyasztást; aggodalommal veszi tudomásul a 2022-ben bejelentett alacsony, 94 tonnás mennyiséget (8); e tekintetben felszólít az új jegyzőkönyv szerinti kirakodások számának növelésére;

15.

megjegyzi, hogy a kisüzemi halászati ágazat fő problémája a halászati termékek kirakodásához, tartósításához és feldolgozásához szükséges infrastruktúra hiánya; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a helyi lakosság hosszú távú élelmezésbiztonsági szükségleteit, és kiemeli a fenntartható halállományok megőrzésének fontosságát a part menti közösségek élelmezésbiztonságának érdekében; emlékeztet arra, hogy a Bissau-Guineában halászott állományok 97 %-át más országokban rakodják ki; ezért arra ösztönzi az európai hajókat, hogy legalább 2 %-ot Bissau-Guineában rakodjanak ki a helyi lakosság számára;

16.

üdvözli, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások közül elsőként a Bissau-Guinea–EU jegyzőkönyv preambuluma hivatkozik a FAO kisüzemi halászatra vonatkozó iránymutatásaira; hangsúlyozza, hogy a jegyzőkönyv szövegébe való felvételük azt mutatja, hogy mindkét fél eltökélt abban, hogy ezt az ágazatot prioritásként kezelje; megjegyzi azonban, hogy az új jegyzőkönyv kidolgozásának egyetlen szakaszában sem konzultáltak a kisüzemi halászattal foglalkozó közösségekkel; hangsúlyozza, hogy a bissau-guineai helyi halászati ágazat támogatására vonatkozó uniós kötelezettségvállalással az ágazatot is be kell vonni az ágazati támogatási alapok felhasználására vonatkozó prioritások meghatározásába;

17.

felhívja Bissau-Guinea kormányát és a Bizottságot, hogy javítsák a part menti és kisüzemi halászattal foglalkozó közösségek részvételét az új jegyzőkönyv végrehajtása során, különösen a közös bizottság üléseit megelőzően;

18.

úgy véli, hogy a fogások elektronikus bejelentésére, az adatfeldolgozásra és a hajók tevékenységének nyomon követésére szolgáló rendszer kihívást jelent e jegyzőkönyv számára; felhívja a Bizottságot és Bissau-Guineát, hogy haladéktalanul mozdítsák elő a megfelelő és hatékony végrehajtást, szavatolva az elektronikus jelentési rendszer és a fogási adatok feldolgozásának szükséges megbízhatóságát és hatékonyságát, és hangsúlyozza, hogy ezt a jegyzőkönyv meghosszabbítása során haladéktalanul meg kell tenni;

19.

kitart amellett, hogy jelentős előrelépésekre van szükség a bissau-guineai halászati ágazat fejlődése tekintetében, többek között az iparágak és a kapcsolódó tevékenységek szintjén is, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, beleértve a megállapodás ágazati támogatási elemének esetleges felülvizsgálatát és megerősítését;

20.

úgy véli, hogy az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás célkitűzései nem fognak teljesülni, amennyiben az nem járul hozzá egy hosszú távon fenntartható gazdálkodásra irányuló rendszer bevezetéséhez az ország halászati erőforrásainak kiaknázása tekintetében, valamint felelősségteljes társadalmi-gazdasági rendelkezésekhez; kiemelten fontosnak tartja a jegyzőkönyv ágazati támogatással kapcsolatos rendelkezéseinek betartását a legnagyobb átláthatóság bizonyítékaként, annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv hozzájáruljon a fenntartható halászatra vonatkozó nemzeti stratégia teljes körű végrehajtásához; emlékeztet arra, hogy az EU érdeke, hogy hangsúlyozza és bemutassa a bissau-guineai polgárok számára a fenntartható halászati partnerségi megállapodás hosszú távú, pozitív és stratégiai szerepét, szemben a harmadik országoknak a helyi lakosság jólétében való szerepvállalása hiányával; ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a megfelelő technikai és pénzügyi támogatás mobilizálása érdekében a következő területeken van szükség uniós támogatásra:

21.

kéri az ágazati támogatás alapjaiból finanszírozott tevékenységek proaktív közzétételét és az e tevékenységekkel kapcsolatos átláthatóság fokozását, lehetővé téve a szigorúbb nyomon követést és a helyi ágazat fejlesztését célzó más alapokkal való fokozottabb koherenciát, mivel e kiadványok teljes láthatóságot biztosítanának az uniós adófizetők és a helyi közösségek számára a hatásokról;

22.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az együttműködési és a hivatalos fejlesztési támogatási politika keretében vegyék figyelembe, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköznek (Globális Európa) – köztük annak többéves indikatív programjának (2021–2027) – és az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásban előírt ágazati támogatásnak ki kell egészítenie egymást, valamint azokat teljes mértékben össze kell hangolni annak érdekében, hogy a támogatás a FAO szabályaival összhangban hozzájáruljon a helyi halászati ágazat megerősítéséhez, valamint a part menti közösségek élelmezésbiztonságához;

23.

hangsúlyozza, hogy a kisüzemi halászok – különösen a nők – képzése a helyi halászati ágazat fejlődésének szükséges feltétele; sürgeti az EU-t, hogy az ágazati támogatási alapokat is használja fel erre a célra;

24.

aggályainak ad hangot a Nyugat-Afrika partjainál létesülő, növekvő számú halliszt- és halolajüzem miatt, amelyekbe a bissau-guineai vizeken kifogott halat is szállítanak; hangsúlyozza, hogy a takarmányhalászat ellentétes a fenntarthatóság elvével és a helyi közösség értékes fehérjeforrásokkal való ellátásával; üdvözli a bissau-guineai kikötői és kirakodási létesítmények bővülését, egyidejűleg azonban aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy ezt új hallisztüzemek építése követheti;

25.

felszólítja az EU-t, hogy fokozza a kis nyílt vízi fajokkal való közös regionális gazdálkodás támogatására és a túlhalászás megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit, többek között egy olyan regionális halászati gazdálkodási szervezet létrehozásával, amely e közös gazdálkodással foglalkozik;

26.

felhívja a Bizottságot és Bissau-Guinea hatóságait együttműködésük fokozására annak érdekében, hogy megállapítsák a bissau-guineai halászati termékek EU-ba irányuló exportjának feltételeit, különös tekintettel a szükséges egészségügyi feltételek ellenőrzésére és a vizsgálati laboratórium (CIPA) tanúsítására, hogy meg lehessen szüntetni a jelenlegi tilalmat, fellendüljön a helyi halászati ágazat fejlődése és következésképpen előrelépést lehessen elérni a fenntartható halászati partnerségi megállapodás célkitűzéseinek elérése tekintetében;

27.

kitart amellett, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak fokozott mértékben kell – közvetlen vagy közvetett módon – hozzájárulnia a helyi munkahelyek létrehozásához, legyen szó a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében működő hajókról, vagy a halászattal kapcsolatos – az ellátási lánc mindkét irányát érintő – tevékenységekről; úgy véli, hogy a tagállamok fontos szerepet játszhatnak ebben, és ezt a célt szem előtt tartva aktívan részt vehetnek a kapacitásépítési és képzési erőfeszítésekben;

28.

felhívja a figyelmet Bissau-Guinea egyedülálló tengeri és part menti ökoszisztémáira, köztük a mangroveerdőkre, amelyek ivadéknevelő élőhelyekként szolgálnak a halászati erőforrás számára, és amelyek intézkedéseket és célzott fellépést igényelnek a biológiai sokféleség megvédése és helyreállítása érdekében; felhívja az EU-t, hogy külső halászflottája tekintetében vegye figyelembe ezeket a megfontolásokat;

29.

emlékeztet arra, hogy Bissau-Guinea különösen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak; felszólít a tengeri ökoszisztémák megőrzésére, a tengerparti erózió elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések finanszírozására, valamint az éghajlatváltozás halászatra gyakorolt hatásait kezelő, széles körű mérséklési intézkedésekre;

30.

hasznosnak tartja, hogy Bissau-Guinea összegyűjtse a jegyzőkönyv végrehajtásának a helyi gazdaságok számára jelentkező előnyeire vonatkozó információkat (például a foglalkoztatás, az infrastruktúra és a szociális fejlesztések tekintetében), és ezeket egy adatbázisban gyűjtse össze, adminisztratív terhek keletkezésének elkerülése érdekében;

31.

úgy véli, hogy növelni és javítani kell a teljes fogásokra (célfajokra és járulékos fogásokra), a Bissau-Guinea halászati övezetében található halászati erőforrások védettségi helyzetére, valamint általában a fenntartható halászati partnerségi megállapodás ökoszisztémákra gyakorolt hatására vonatkozó adatok mennyiségét és minőségét, és törekedni kell a Bissau-guineai Köztársaság ilyen jellegű adatok gyűjtésére irányuló képességeinek fejlesztésére; kéri a Bizottságot, hogy segítsék elő a halászati partnerségi megállapodás végrehajtásának ellenőrzéséért felelős szervek, nevezetesen a Vegyes Bizottság és a Közös Tudományos Bizottság szabályozott keretek közötti, a kisüzemi halászokat tömörítő szövetségeknek, a halászati ágazatban dolgozó nők egyesületeinek, a szakszervezeteknek, a parti közösségek képviselőinek, valamint a bissau-guineai társadalmi szervezeteknek a bevonásával történő működését;

32.

úgy véli, hogy feltétlenül szükséges a bissau-guineai fogásokra vonatkozó adatgyűjtés javítása; emellett szorgalmazza, hogy javítsák az uniós hajók VMS-rendszerei által generált adatoknak a lobogó szerinti államon keresztül az afrikai hatóságok számára történő továbbítását; felszólít az adatrendszerek nemzetközi szabványokon alapuló jobb interoperabilitására, a harmadik országokra vonatkozó viszonosság mellett;

33.

hangsúlyozza, hogy Bissau-Guinea GDP-je nagymértékben függ tengeri erőforrásaitól; kiemeli, hogy a halállományok fenntartható határértékek között tartása, valamint a tengeri erőforrások kimerülésének megelőzése érdekében támogatni kell a halállományok tudományos értékelését, és biztosítani kell a fogási korlátok és kvóták betartását;

34.

ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ágazati támogatás felhasználását a felügyelet és az ellenőrzések fokozása érdekében, és fejlessze ki az állományokra vonatkozó tudományos laboratóriumi kutatásokat annak érdekében, hogy a helyi munkavállalókat a higiéniára, a halfeldolgozásra és a csomagolásra vonatkozó uniós előírásoknak megfelelően képezzék ki; hangsúlyozza, hogy a képzés a helyi kék gazdaság és a halkereskedelem fejlesztésére, valamint a helyi vállalkozások és a környezet védelmére irányuló hosszú távú befektetés;

35.

kéri, hogy a szükséges átláthatóság biztosítása érdekében tegyenek közzé naprakész jelentéseket az ágazati támogatási intézkedések keretében támogatott intézkedésekről;

36.

úgy véli, hogy a halászat leállítása vagy a halászatot érintő korlátozások bevezetése esetén a fenntartható erőforrások biztosítása érdekében – a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően – először a helyi halászati igényeket kell kielégíteni, megalapozott és strukturált tudományos szakvélemények alapján;

37.

rámutat a harmadik országok vizein halászó uniós hajók számára előírt többletkövetelmény jelentőségére; emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre álló többlet kiszámításához megalapozott és megbízható adatokra, valamint átlátható információkra van szükség; úgy véli, hogy a túlhalászott halállományokra irányuló halászat ellentétes ezzel a célkitűzéssel;

38.

kitart amellett, hogy meg kell erősíteni Bissau-Guinea halászati övezetének irányítását, ellenőrzését és felügyeletét, valamint hogy küzdeni kell a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen, többek között a hajók ellenőrzésének megerősítése révén (a VMS-rendszeren vagy a földrajzi helymeghatározást és azonosítást lehetővé tevő, könnyebb és kevésbé költséges bármely más rendszeren keresztül), a halászati övezetében tevékenykedő flották tekintetében a halászati tevékenységek fenntarthatóságának javítását szem előtt tartva; üdvözli az elmúlt években a tengeri járőrszolgálatoknak nyújtott uniós támogatást;

39.

sürgeti olyan átláthatósági előírások jobb végrehajtását, amelyek értelmében közzé kell tenni az államokkal vagy magánszektorbeli szervezetekkel kötött valamennyi olyan megállapodást, amely hozzáférést biztosít külföldi hajók számára Bissau-Guinea kizárólagos gazdasági övezetéhez; hangsúlyozza, hogy a 2023. júliusi előzetes és utólagos értékelés szerint a hozzáférési megállapodásokra vonatkozó információkat megosztották a Bizottsággal, de nem hozták nyilvánosságra;

40.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodás által kínált halászati lehetőségek a méltányosság, a kiegyensúlyozottság és az átláthatóság elve, valamint a korábbi fogási szintek elismerése és a viszonylagos stabilitás alapján kerüljenek kiosztásra;

41.

felhívja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a jegyzőkönyv átláthatósági záradéka alapján nyújtott információkat;

42.

rámutat annak fontosságára, hogy a halak bissau-guineai kikötőben történő kirakodása hozzájáruljon a helyi feldolgozó tevékenységekhez és az élelmezésbiztonsághoz, a fajok és a minőség tekintetében egyaránt; következésképpen kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg ezt az elemet a következő megállapodásban; ösztönzi olyan nemzeti vállalatok létrehozását az ipari halászati ágazatban, amelyek képesek részt venni a szárazföldön feldolgozandó halászati erőforrások nemzeti flották általi kiaknázásában;

43.

felszólítja a Bizottságot, hogy hívja fel az EU halászattal foglalkozó ágazati párbeszédbizottsága szociális partnereinek figyelmét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 188. egyezménye szerinti minimális javadalmazást meghatározó kollektív munkaszerződések koordinálásának és megkötésének fontosságára, melyek felhasználhatók a jövőbeli fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz; ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ILO 188. egyezményének valamennyi tagállam és a harmadik országok általi megerősítését, különösen a fenntartható halászati partnerségi megállapodások tárgyalása során, és hogy mozdítsa elő a jelenlegi ILO-egyezmények követelményeit; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a Tanács által kiadott, a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokra vonatkozó megbízásokba vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belüli tárgyalások során építse be a fenti célkitűzések eléréséhez szükséges szociális záradékokat;

44.

hangsúlyozza a fenntartható halászati partnerségi megállapodásban szereplő szociális záradék pontosításának fontosságát, és tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy ezt a Bissau-Guineával tartandó első közelgő vegyes bizottsági ülésen teszi meg; rámutat annak fontosságára, hogy a záradék összhangban legyen az ágazatban általánosan használt javadalmazási modellel; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jegyzőkönyv melléklete VIII. fejezete 4. pontjának („A tengeri halászok javadalmazása”) a Tanáccsal együtt jóváhagyott módosítására;

45.

felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások értékelése és újratárgyalása során határozza meg a melléklet VIII. fejezete valamennyi rendelkezésének hatékony végrehajtását, különösen a helyi halászok által ténylegesen szerzett javadalmazásokkal kapcsolatos rendelkezésekét; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon korrekciós intézkedéseket e rendelkezések be nem tartása esetére;

46.

felhívja a Bizottságot, hogy az óceándiplomácia keretében és a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokban foglalkozzon a halászhajók személyzetének képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásról szóló IMO-egyezmény végrehajtásával annak érdekében, hogy jobb munkahelyi biztonsági normákat mozdítson elő a halászati ágazatban, belefoglalja az egyezmény követelményeit a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokba, és szükség esetén belefoglalja a képzési elemet az ágazati támogatásba;

47.

emlékeztet a lobogó szerinti államnak a területén élő munkavállalók szociális védelmének biztosításával kapcsolatos, kimondott felelősségére, és következésképpen kéri a Bizottságot, hogy győződjön meg az intézkedések hatékonyságáról a megállapodás végrehajtásával foglalkozó szakmai bizottságokban;

48.

kéri a Bizottságot, hogy a hatályos jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében és a megújítására irányuló tárgyalások megnyitását megelőzően nyújtson be teljes körű jelentést a Parlamentnek a jegyzőkönyv végrehajtásáról, valamint a helyzet értékeléséhez szükséges dokumentációt;

49.

kéri a Bizottságot és a bissau-guineai hatóságokat, hogy közöljenek részletesebb adatokat a takarmányhalászattal kapcsolatos tevékenységek régión belüli alakulásáról, különösen a harmadik országok vagy a szomszédos országok hajóinak tevékenységéről;

50.

felhívja a Bizottságot, hogy jobban építse be a Parlament ajánlásait az EU és Bissau-Guinea közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásba, és vegye azokat figyelembe a jegyzőkönyv megújítására vonatkozó eljárások során;

51.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Bissau-Guinea kormányainak és parlamentjeinek.