52025IP0028

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

EUROPA
EUR-Lex kezdőlap
EUR-Lex - 52025IP0028 - HU

Súgó

Tanácsok a kereséshez

Részletesebb keresési feltételekre van szüksége? Használja a következő keresési felületet: Részletes keresés

Dokumentum 52025IP0028

Súgó

P10_TA(2025)0028 – A Horizont Európa végrehajtásának értékelése a program időközi értékelése és a 10. kutatási keretprogramra irányuló ajánlásai tekintetében – Az Európai Parlament 2025. március 11-i állásfoglalása a Horizont Európa időközi értékelése tekintetében a program végrehajtásának értékeléséről és a 10. kutatási keretprogramra vonatkozó ajánlásokról (2024/2109(INI))

HL C, C/2025/3147, 2025.6.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3147/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3147/oj

HTML

PDF – hiteles HL

e-aláírás

A Hivatalos Lap hitelességének ellenőrzése

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

C sorozat

C/2025/3147

2025.6.20.

P10_TA(2025)0028

A Horizont Európa végrehajtásának értékelése a program időközi értékelése és a 10. kutatási keretprogramra irányuló ajánlásai tekintetében

Az Európai Parlament 2025. március 11-i állásfoglalása a Horizont Európa időközi értékelése tekintetében a program végrehajtásának értékeléséről és a 10. kutatási keretprogramra vonatkozó ajánlásokról (2024/2109(INI))

(C/2025/3147)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 179–188. cikkére,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2013/743/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 10-i (EU) 2021/764 tanácsi határozatra (3),

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/819 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs tervéről és az 1312/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/820 európai parlamenti és tanácsi határozatra (5),

—

tekintettel a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról, valamint a 219/2007/EK, az 557/2014/EU, az 558/2014/EU, az 559/2014/EU, az 560/2014/EU, az 561/2014/EU és a 642/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. november 19-i (EU) 2021/2085 tanácsi rendeletre (6),

—	tekintettel az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—	tekintettel az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0628),

—	tekintettel „Az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósítása – Az európai kutatás és innováció megerősítése: Az EKT fejlődése és jövőbeli irányultsága” című, 2024. október 22-i bizottsági közleményre (COM(2024)0490),

—	tekintettel „A kutatás és az innováció globális megközelítése – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban” című, 2021. május 18-i bizottsági közleményre (COM(2021)0252),

—	tekintettel „A kutatás és innováció globális megközelítése – Európa nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiája egy változó világban” című, 2022. április 6-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel az Európai Innovációs Tanács végrehajtásáról szóló, 2022. november 22-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel „Az uniós küldetések első két éve: az eddigi eredmények mérlege és a következő lépések” című, 2023. július 19-i bizottsági közleményre (COM(2023)0457),

—	tekintettel a fiatal kutatókról szóló, 2023. december 14-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a tudományos kutatás szabadságának az EU-ban történő előmozdításáról szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó, 2024. január 17-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottságnak a következő kutatási és innovációs keretprogramhoz nyújtott iránymutatásról szóló, 2024. június 26-i véleményére,

—

tekintettel a kilenc tudományos és innovációs társulás közül nyolcról – mégpedig az EIT városi mobilitással, éghajlatváltozással, élelmiszerekkel, energiával (InnoEnergy), egészségüggyel, gyártással, nyersanyagokkal és digitális területtel foglalkozó tudományos és innovációs társulásáról – szóló, 2024-ben közzétett partnerségi értékelő jelentésekre,

—

tekintettel az Európai Biztonsági Kutatási és Innovációs Közösség (CERIS) szakértői csoportjának „Building resilience in the civil security domain based on research and technology” [Rezilienciaépítés a polgári biztonság területén a kutatás és a technológia alapján] című, 2024. novemberi jelentésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „A 2014–2020-as uniós költségvetés éghajlat-politikai kiadásai: alacsonyabbak, mint a beszámolók szerint” című, 09/2022. sz. különjelentésére,

—	tekintettel a hetedik keretprogram utólagos értékeléséről szóló, a magas szintű szakértői csoport által készített jelentésre adott válaszról szóló, 2016. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0005),

—	tekintettel Enrico Letta „Jóval több mint piac” című, 2024. április 17-i jelentésére,

—	tekintettel Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című, 2024. szeptember 9-i jelentésére,

—	tekintettel a Horizont Európa időközi értékelésével foglalkozó bizottsági szakértői csoport „Align, Act, Accelerate: Kutatás, technológia és innováció az európai versenyképesség fokozása érdekében” című, 2024. október 16-i jelentésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

—	tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A10-0021/2025),

mivel a Horizont Európa az EU legnagyobb központi irányítású finanszírozási programja és a világon a legnagyobb közfinanszírozású kutatási és fejlesztési (K+F) program; mivel a Parlament eredetileg 120 milliárd EUR összegű költségvetést javasolt a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát követően megmaradt 93,4 milliárd EUR helyett;

mivel a K+F-beruházások alapvető fontosságúak az EU versenyképessége, társadalmi fejlődése és innovációja szempontjából; mivel az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés (a Draghi-jelentés) és a Horizont Európa időközi értékelésével foglalkozó bizottsági szakértői csoport jelentése (a Heitor-jelentés) 200, illetve 220 milliárd EUR összegű költségvetést javasolt a 10. kutatási és innovációs keretprogram számára;

C.	mivel a keretprogramnak az európai értékeken, a tudományos függetlenségen, a szabadságon és a kiválóságon, a magas szintű európai etikai normákon, valamint az európai versenyképesség javítására és a társadalmi kihívások kezelésére irányuló törekvésen kell alapulnia;

mivel a Draghi-jelentés kimutatta, hogy Európa világelső a tudomány és az innováció terén, és a kiváló minőségű tudományos publikációk arányát tekintve a második, a szabadalmi bejelentések arányát tekintve pedig a harmadik helyen áll világviszonylatban; mivel a Draghi-jelentés azt is megállapította, hogy a kutatástól az uniós polgárok életét javító innovatív termékekig terjedő értéklánc az USÁ-hoz és Kínához képest kevésbé hatékony abban, hogy a magas szintű kutatásból olyan sikeres vállalkozások szülessenek, amelyek minőségi munkahelyeket, valamint új termékeket és szolgáltatásokat kínálnak az európai polgároknak, és ez tükröződik az USA és az EU között az innovációs teljesítmény terén fennálló tartós szakadékban, valamint az EU és Kína közötti, csökkenő szakadékban is; mivel a Draghi-jelentés kiemeli, hogy Európa lemaradása különösen jelentős az induló innovatív vállalkozások felfuttatása terén;

E.	mivel Zaharieva biztos a Parlamentben tartott meghallgatásán kifejezte egy független és egyszerűsített keretprogramért folytatott küzdelem iránti elkötelezettségét, valamint a költségvetés növelése és egy még inkább szakértelmen alapuló irányítás melletti támogatását;

mivel a Heitor-jelentés összefoglalása szerint a Horizont Európa első három évében 7 474 kkv (az összes résztvevő 34 %-a) vett részt a programban, és a Horizont Európa kkv-inak több mint fele újonnan vett részt uniós kutatási, fejlesztési és innovációs programokban; mivel a kkv-k pályázatainak sikeraránya jelentősen javult (a Horizont 2020 programban elért 12 %-ról 19,9 %-ra);

G.	mivel a Letta-jelentés egy „ötödik szabadság” létrehozását javasolja, amely az egységes piac új dimenziójaként magában foglalja a kutatást, az innovációt és az oktatást, tekintettel arra, hogy a négy eredeti szabadság alapvetően 20. századi elméleti elveken alapul;

mivel a „maradás szabadságának” a Letta-jelentésben szereplő fogalma ismételten kiemeli a belső agyelszívás elkerülésének fontosságát, a Heitor-jelentésben említett „Choose Europe” kezdeményezés célja pedig a kutatói életpályák előmozdítása és az, hogy a jelenlegi „európai agyelszívás” 2035-re „agynyeréssé” változzon;

A Horizont Európával, valamint a kutatással és innovációval (K+I) kapcsolatos általános észrevételek

emlékeztet arra, hogy a K+I szempontjából döntő pillanatban vagyunk, és hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2024 júliusában, az Európai Bizottság elnökeként betöltött második ciklusára szóló programjának Parlament előtti ismertetésekor kijelentette, hogy Európának „a kutatást és az innovációt gazdaságunk középpontjába kell helyeznie”;

megjegyzi, hogy a Draghi-, a Letta- és a Heitor-jelentés szerint a K+I központi fontosságú az európai versenyképesség elérésében, továbbá a jelentések hangsúlyozzák, hogy sürgősen cselekednünk kell annak érdekében, hogy ne maradjunk le; kiemeli, hogy határozott elkötelezettségre van szükség egy olyan jövőbeli keretprogram kidolgozása érdekében, amely döntő mértékben járul hozzá Európa versenyképességéhez és általános jólétéhez;

emlékeztet arra, hogy a Draghi- és a Heitor-jelentés arra figyelmezteti Európát, hogy szembe kell néznie a globális versennyel és a kínai tudomány elmúlt években bekövetkezett jelentős fejlődésével; üdvözli, hogy a Horizont Európa a Horizont 2020 programhoz képest magasabb sikerességi arányt ért el; nagyra értékeli a Horizont Európának a válságok, például a Covid19 idején és a geopolitikai kihívásokkal szemben mutatott reagálási képességét, de sajnálatosnak tartja nemcsak a kiegészítő finanszírozás hiányát, hanem a folyamatos finanszírozási megszorításokat is, amelyek veszélyeztetik az eredeti prioritásokat;

sajnálja, hogy a Horizont Európa végrehajtását negatív tapasztalatok kísérték, mivel a Horizont 2020 programról a Horizont Európára való áttérés többnyire az összetettség és a bürokrácia növekedésével járt; hangsúlyozza, hogy a program egyes részeinek sikerességi aránya még mindig olyan alacsony, hogy visszatartja a jelentkezőket – különösen a kisebb költségvetéssel rendelkező kutatóintézetek kutatóit és a kkv-kat – potenciálisan kiváló pályázatok benyújtásától; úgy véli, hogy a stratégiai tervezésnek jelentősebb előnyöket kell eredményeznie a programozás minősége szempontjából, és meg kell erősítenie a K+I-ben érdekelt valamennyi fél elkötelezettségét, ami a jelek szerint eddig nem teljesült kellő mértékben; úgy véli, hogy a 10. keretprogramnak a Horizont Európa részét képező olyan eszközökre kell épülnie, amelyek eredményesnek és hatékonynak bizonyultak;

hangsúlyozza egy agilis keretprogram fontosságát; megjegyzi, hogy a Heitor-jelentés kiemeli a tudomány és az innováció gyors fejlődésére való reagálás fontosságát, és radikális reformot javasol a gyakorló szakembereknek a program irányításába való – különösen a két javasolt új tanácson keresztül történő – bevonása, valamint kevésbé előíró jellegű felhívások révén; emlékeztet arra, hogy a Draghi-jelentés szerint a keretprogram jelenlegi irányítása lassú és bürokratikus, felépítését eredményalapúbbá kell tenni és azt élvonalbeli szakértőknek kell értékelniük, a jövőbeli keretprogramot pedig olyan személyeknek kell irányítaniuk, akik igazolt tapasztalattal rendelkeznek a kutatás vagy az innováció területén; megjegyzi, hogy az innovatív elképzeléseket nem mindig lehet előre jelezni és programozni, és hangsúlyozza, hogy elegendő, nem előre programozott finanszírozásra van szükség az innováció fejlesztésében rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében;

hangsúlyozza, hogy egy kiválóságon alapuló keretprogram nagy jelentőséggel bír annak biztosítása szempontjából, hogy a legjobb európai kutatók vegyenek részt a program egészében; úgy véli, hogy az uniós K+I szakpolitikai környezet egyik kritikus hiányossága azzal is összefügg, hogy nincs érdemi integrált és kiegészítő megközelítés a helyi alapú és a kiválóságon alapuló K+I-tevékenységek között, különösen a keretprogram és a kohéziós politika kutatási és innovációs kerete között, amelyek az uniós költségvetés szempontjából azonos nagyságrendűek; megjegyzi, hogy a kutatási eredmények felfuttatása és kereskedelmi hasznosítása továbbra is nagy kihívást jelent Európában;

emlékeztet a Heitor-jelentésben megfogalmazott, a vonzó és inkluzív európai kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztéma előmozdítására vonatkozó ajánlásra; emlékeztet a Letta-jelentésben megfogalmazott azon ajánlásra, miszerint az egységes piacon támogatni kell egy ötödik szabadság létrehozását; emlékeztet a Draghi-jelentés azon észrevételére, miszerint Európa gyenge innovációs teljesítményének egyik alapvető oka az EU innovációs ökoszisztémájának széttagoltsága; emlékeztet arra, hogy a Szerződések szerint a keretprogram az Európai Kutatási Térség fejlesztéséhez kapcsolódik; meggyőződése, hogy a keretprogram hatásának maximalizálása érdekében azt egy olyan szélesebb körű európai kutatási politikába kell beágyazni, amely biztosítja, hogy Európa vonzó helyszín legyen a kutatási tevékenységek számára, amely vonzza a világszerte fellelhető tehetségeket, biztosítja, hogy a tudomány valóban gazdasági növekedést és társadalmi haladást idézzen elő, és hatékonyan kezeli az Unión belüli innovációs szakadékot; úgy véli, hogy az Európai Kutatási Térségről szóló, küszöbön álló jogszabálynak egy ilyen Európa megvalósítására kell törekednie; elismeri, hogy még mindig jelentős akadályok állnak a tagállamok közötti „agycirkuláció” előtt, beleértve a képesítések elismerését;

kitart amellett, hogy feltétlenül szükség van konkrét kötelezettségvállalásokra a tagállamok részéről azon cél elérése érdekében, hogy 2030-ra a GDP 3 %-át K+F-kiadásokra fordítsák; megjegyzi, hogy az Unió jóval kevesebbet ruház be, mint más globális hatalmak, és több mint két évtizede nem éri el a GDP 3 %-ának megfelelő célt, például 2022-ben GDP-jének 2,24 %-át fordította K+F-re, míg az Egyesült Államokban ez az arány 3,5 % volt; hangsúlyozza, hogy minden olyan évben, amikor az Unió nem hajt végre elegendő K+F-beruházást, romlik a helyzet és a harmadik országokhoz képest tovább mélyül a szakadék; megállapítja, hogy jelentős eltérések vannak a 27 uniós tagállam K+F-intenzitása között, amelyek közül öt eléri a 3 %-os kiadási célt, míg néhány más tagállam az 1 %-ot sem; emlékeztet arra, hogy a K+F-kiadásokhoz való uniós költségvetési hozzájárulás – amelynek aránya 7 % alatt van (12) – az Unióban a K+F-re fordított összes közkiadás nagyon kis részét teszi ki; megjegyzi, hogy a kutatásra fordított nemzeti kiadásokat nem szabad csökkenteni azon az alapon, hogy alternatív finanszírozási lehetőségként uniós kutatásfinanszírozás is rendelkezésre áll; kiemeli, hogy a kutatás és az innováció finanszírozását illetően az európai és nemzeti szereplők közös erőfeszítésére van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy a kutatási és innovációs magánberuházások fontos szerepet töltenek be a közfinanszírozás kiegészítése szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő európai magánberuházások elmaradnak a Kínában és az USÁ-ban eszközölt beruházásoktól: az EU-ban a GDP 1,3 %-át teszik ki, míg az USÁ-ban a GDP 2,4 %-át, Kínában pedig 1,9 %-át; ezért hangsúlyozza az uniós beavatkozásnak a K+F-kiadások katalizátoraként betöltött létfontosságú szerepét, valamint a nemzeti és uniós K+F-kiadások közötti további koordináció és összehangolás szükségességét;

ragaszkodik ahhoz, hogy a hosszú távú közfinanszírozás létfontosságú szerepet tölt be a kiváló alapkutatás támogatásában, amelyet a tudományos kíváncsiság vezérel, amelynek egyetlen célja a tudományos ismeretek előmozdítása, amely nem jár nyilvánvaló vagy azonnali előnyökkel, és amelyet néha a szerencsés véletlenek jellemeznek;

10.

kiemeli a Horizont Európáról szóló rendelet (72) preambulumbekezdését, amely kimondja, hogy a tudományos kiválóság garantálása érdekében és a Charta 13. cikkével összhangban a programnak a forrásaiból részesülő összes országban elő kell mozdítania a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy bár a Horizont Európa forrásaiból részesülő egyes országokban a tudományos élet szabadságával kapcsolatban több incidens történt, a Bizottság a gyakorlatban nem alkalmazta ezt a preambulumbekezdést konkrét problémák kezelésére; üdvözli, hogy az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos a Parlamentben tartott meghallgatásán kötelezettséget vállalt arra, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a tudományos kutatás szabadságáról; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament 2024. január 17-i állásfoglalásával összhangban terjesszen elő ilyen jogalkotási javaslatot;

11.

támogatja az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások magas szintjét a Horizont Európa első éveiben; sürgeti a Bizottságot, hogy a program teljes időtartama alatt haladjon tovább az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó 35 %-os átfogó cél elérése felé;

12.

kiemeli, hogy a Horizont Európa anélkül haladt előre az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó céljainak elérése felé, hogy – a Horizont Európa program útmutatója szerint – a pályázatok értékelése során figyelembe vette volna a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, kivéve, ha az releváns volt a felhívás tartalma szempontjából; hangsúlyozza, hogy sem a jelentős károkozás elkerülését célzó elv, sem a „ne árts” elv horizontális alkalmazásával kapcsolatban nem létezik semmiféle jogi kötelezettség, sem jogalap; üdvözli, hogy az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos a Parlamentben tartott meghallgatásán kötelezettséget vállalt arra, hogy értékeli a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazására vonatkozó jelenlegi és új megközelítést, beleértve az elv alkalmazásának jogalapját is, és az értékelést megosztja a Parlamenttel; sürgeti a Bizottságot, hogy a 10. keretprogram kezdete előtt tegyen jelentést a Parlamentnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elv, illetve a „ne árts” elv Horizont Európa keretében történő alkalmazásának hatásáról, beleértve a végrehajtás során a Bizottságnál és a kedvezményezetteknél felmerülő költségek becslését, valamint a projektpályázatok egyszerűsítésére gyakorolt hatást;

13.

úgy véli, hogy a Horizont Európa végrehajtása során több jelentős globális esemény kutatók ezreit sodorta veszélybe, többek között az EU szomszédságában, aminek hatására jelentősen megugrott az Európában sürgősségi elhelyezést igénylő veszélyeztetett kutatók kérelmeinek száma; ugyanakkor azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi program keretében Európa nem rendelkezik elegendő forrással a veszélyeztetett kutatók támogatására, egyes tagállamok és nem kormányzati szervezetek erőfeszítései pedig széttagoltak;

14.

megerősíti a nemzetközi együttműködés fontosságát a tudomány fejlődése szempontjából; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont Európa idején csökkent a nemzetközi együttműködés a Horizont 2020-hoz képest; ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen harmadik országokkal egyéb társulási megállapodások megkötésére, továbbá ismételten kijelenti (13) és hangsúlyozza, hogy a Parlament akadályokba ütközik azt illetően, hogy érdemben egyetértését tudja adni a kifejezetten a Horizont Európáról szóló rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett országok uniós programokban való részvételére vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz, amennyiben az ilyen megállapodások nem rendelkeznek olyan struktúráról, amely garantálja a parlamenti ellenőrzést egy adott uniós programhoz való csatlakozásra vonatkozó egyetértési eljárás keretében;

15.

üdvözli különösen az Egyesült Királyság és Svájc Horizont Európához való csatlakozását, mivel elismeri, hogy az egyesült királyságbeli és svájci tudományos és innovációs tevékenység az európai tudományos és innovációs ökoszisztéma szerves részét képezi; ismételten aggodalmát fejezi ki a 2023. évi módosított jegyzőkönyv és annak az Egyesült Királyság részére történő automatikus visszatérítésre vonatkozó rendelkezései miatt; hangsúlyozza, hogy a Svájc uniós programokhoz való csatlakozásáról szóló bármely nemzetközi megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Parlament azon előjogát, hogy a harmadik országok uniós programokban való részvételéről szóló társulási megállapodásokról szóló állásfoglalásával összhangban érdemi egyetértését adja;

16.

tudomásul veszi a potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatásának fokozására irányuló lehetőségekről szóló bizottsági fehér könyvet; úgy véli, hogy a fehér könyvről folytatott nyilvános konzultációban részt vevő szinte valamennyi válaszadó elutasította a 3. lehetőséget; hangsúlyozza, hogy sok válaszadó szerint az 1. és a 2. lehetőség következményei nem elég egyértelműek ahhoz, hogy ennek alapján eldönthessék, melyik lehetőség lenne előnyösebb; kiemeli, hogy széles körben elismert, hogy a jelenlegi rendszer javításra szorul a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása és Európa technológiai szuverenitásának megerősítése érdekében; megjegyzi, hogy Zaharieva biztos a Parlamentben tartott meghallgatásán kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatja ezt az értékelést, potenciálisan egy új tanulmány révén annak biztosítása céljából, hogy a kifejtett vélemények valamennyi érdekelt fél tekintetében reprezentatívak legyenek;

17.

megállapítja, hogy a Horizont Európa keretében jelentős előrelépés történt a nemi esélyegyenlőségi tervekkel mint támogathatósági kritériummal, valamint a K+I tartalmán belüli nemi dimenzióval mint a program egészében alapértelmezettnek tekintett odaítélési kritériummal kapcsolatban; elismeri, hogy a közelmúltbeli elemzések megerősítik, hogy a nemi esélyegyenlőségi terv mint támogathatósági kritérium katalizátorhatással járt;

A versenyképességgel kapcsolatos észrevételek

18.

mélyen meg van győződve arról, hogy a tudományra, a kutatásra és az innovációra fordított uniós kiadások a legjobb befektetést jelentik közös európai jövőnkbe, a versenyképesség és a társadalmi előrehaladás növelésébe, valamint az innovációs szakadék sikeres felszámolásába; egyetért Draghi úrral abban, hogy az EU-n belüli valamennyi K+F-közkiadást uniós szinten jobban össze kell hangolni, ami azt jelenti, hogy a beruházásokat megfelelően hozzá kell igazítani az uniós stratégiai prioritásokhoz, olyan kezdeményezések finanszírozására összpontosítva, amelyek jelentős hatást érnek el és hozzáadott értéket teremtenek, és ennek eléréséhez elengedhetetlen egy megreformált és megerősített keretprogram; hangsúlyozza, hogy a valódi hozzáadott érték biztosítása érdekében a K+F-kiadásokat a tagállamok között, nemzeti szinten is jobban össze kell hangolni; megismétli, hogy a megreformált költségvetési szabályok kizárják a nemzeti források uniós programok társfinanszírozására való felhasználását, és kéri, hogy ezt a lehetőséget teljes mértékben használják ki az uniós kutatásfinanszírozás növelése érdekében;

19.

kiemeli a szabványosítási tevékenységek jelentőségét annak biztosítása szempontjából, hogy az európai vállalkozások hatékonyan kihasználhassák a kutatásból és innovációból származó versenyelőnyt;

20.

hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció jelentős szerepet tölt be a különböző ipari ágazatokban, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és ahhoz, hogy Európa a harmadik országokhoz képest növelje versenyképességét;

21.

hangsúlyozza, hogy az Európai Innovációs Tanács (EIC) nagy jelentőséggel bír Európa versenyképessége szempontjából; e tekintetben kiemeli, hogy az EIC keretében végrehajtott beruházások áthidalják a „halálvölgy” időszakát, és olyan diszruptív jellegű innovációkhoz vezetnek, amelyek áttörési és növekedési potenciállal rendelkeznek; kiemeli továbbá az EIC Akcelerátor programjának azon egyedülálló javaslatát, hogy testre szabott támogatást nyújtson a nagy potenciállal rendelkező, nem bankképes induló innovatív vállalkozások számára;

22.

üdvözli, hogy a Horizont Európa költségvetésének eddig 44 %-a járult hozzá a digitális és ipari átálláshoz, különösen az európai versenyképesség szempontjából alapvető technológiai fejlesztésre irányuló együttműködés ösztönzése révén;

23.

határozottan úgy véli, hogy a hosszú távú és fenntartható versenyképességben betöltött kulcsfontosságú szerepükön túl az alkalmazott kutatási, fejlesztési és innovációs politikák fontos szerepet játszanak a fő globális és társadalmi kihívások elkerülésében, előrejelzésében és kezelésében;

A technikai megvalósítással kapcsolatos észrevételek

24.

úgy véli, hogy a Horizont Európa idején az adminisztratív egyszerűsítés folyamata stagnált, mivel a résztvevők 32 %-a szerint a Horizont Európa programra való pályázás nagyobb terhet jelentett a Horizont 2020-hoz képest, míg a résztvevők közel fele nem számolt be különbségről (14), továbbá aggodalmát fejezi ki „a kumulált tranzakciós és adminisztratív költségek robbanásszerű növekedése” miatt (15); megjegyzi, hogy a kedvezményezettek beszámolói alapján projektköltségvetésük átlagosan 6–10 %-át fordították adminisztratív költségekre, 48 %-uk több mint 10 %-os arányú adminisztratív költségről számolt be, 10 %-uknál pedig az adminisztratív költségek aránya meghaladta a 20 %-ot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont Európa esetében a támogatás odaítéléséhez szükséges idő hosszabb, mint a Horizont 2020 esetében volt, és meghaladja a Bizottság által célként kitűzött 8 hónapot (16); kiemeli az adminisztráció további egyszerűsítése, a vonatkozó eljárások racionalizálása, a költségek csökkentése és a pályázókra való nagyobb összpontosítás fontosságát, és hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek a pályázók javát kell szolgálnia, biztosítva ugyanakkor, hogy a pályázatok tartalmazzák a kiválóságuk értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

25.

emlékeztet arra, hogy a Horizont Európához kapcsolódó, magyarázó jegyzetekkel ellátott támogatásimegállapodás-minta első teljes változatát csak 2024 májusában, több mint három évvel a program elindítása után tették közzé; megjegyzi, hogy e dokumentum teljes verziója nélkül a kedvezményezettek nem kapnak teljes körű tájékoztatást a támogatási megállapodás aláírásához kapcsolódó jogi és pénzügyi feltételekről; emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020-hoz kapcsolódó, magyarázó jegyzetekkel ellátott támogatásimegállapodás-minta első változatát a program hivatalos elindítása előtt közzétették; megjegyzi, hogy a késedelmes közzététel nyilvánvaló oka a támogatásimegállapodás-mintákkal kapcsolatos azon szervezeti megközelítés, amelyet a Bizottság a jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti uniós programok esetében alkalmazott;

26.

megjegyzi, hogy a különböző kedvezményezettek különféle véleményeket fogalmaztak meg és különféle tapasztalatokat szereztek az átalányfinanszírozás funkcionalitásával kapcsolatban; elismeri, hogy az átalányfinanszírozás bevezetését egyes kedvezményezettek nem tekintik egyszerűsítésnek; hangsúlyozza, hogy az átalányfinanszírozás 2024. évi értékelése nem egyértelmű adatokat tartalmaz, ami megválaszolatlanul hagy olyan fontos aggályokat és kérdéseket, mint az utólagos ellenőrzés bizonytalan hatása, ugyanakkor alátámaszt egyéb olyan kifogásokat, mint a munkacsomagok számának mesterséges növelése (17); úgy véli, hogy ez az értékelés megerősíti, hogy az átalányfinanszírozás néhány kedvezményezett számára egyszerűsítést jelenthet, de nem mindenki számára (18);

27.

úgy véli, hogy az átalányfinanszírozás által kínált egyszerűsítés a kedvezményezettek által a Bizottság felé a tényleges költségekről való beszámolásra vonatkozó valamennyi kötelezettség eltörléséből, valamint a projektek utólagos pénzügyi ellenőrzéseinek megszüntetéséből áll; üdvözli, hogy ez alacsonyabb hibaarányt eredményez; hangsúlyozza azonban, hogy a hibaarány a közpénzek megfelelő felhasználásának biztosítására szolgáló eszköz, nem pedig önmagában vett cél; ezzel összefüggésben óva int attól, hogy egy rendkívül sikeres program kiadásainak minősége veszélybe kerüljön az átalányfinanszírozás alkalmazásának túl gyors kiterjesztésével;

28.

megállapítja, hogy a Horizont Európán belül a konzorciumok átlagos mérete jóval nagyobb, mint a Horizont 2020 esetében (19); úgy véli, hogy a konzorciumok előmozdítják az együttműködést, és hogy a nagyobb konzorciumok szélesebb körű és potenciálisan sokszínűbb együttműködéshez járulnak hozzá; hangsúlyozza azonban, hogy a nagyobb konzorciumok irányításához több időre és erőfeszítésre van szükség mind a pályázatok kidolgozási szakaszában, mind a projektek végrehajtási szakaszában, ami erőforrásokat von el a kutatástól; úgy véli továbbá, hogy az összetettebb konzorciumokhoz való csatlakozás kevésbé vonzó az újonnan érkezők számára, tekintettel az összetettségükre, valamint az irányításukhoz szükséges erőforrásokra és tapasztalatra;

29.

hangsúlyozza, hogy az újonnan érkezők és a kkv-k részvételének biztosítása érdekében fontos egy alacsony pályázási küszöbértékű, nyílt és hozzáférhető program biztosítása; hangsúlyozza, hogy a Horizont Európa programban részt vevő kkv-k több mint fele újonnan érkező (20); úgy véli, hogy az adminisztratív terhek, a szükséges időráfordítás és a pályázás összetettsége eltántoríthatja a kkv-kat a programban való részvételtől (21); megjegyzi, hogy a Horizont 2020 kkv-kat támogató eszköze keretében kínált egyszerű, kis összegű és gyors támogatások mágnesként vonzották az újonnan érkező kkv-kat (22);

30.

úgy véli, hogy a Bizottságnak nem sikerült megvalósítania a Horizont Európa agilis, de erőteljes irányítását, ami bonyolult végrehajtást eredményezett; elvárja, hogy az időközi értékelő jelentésben foglalkozzanak a hiányosságokkal és a lehetséges megoldásokkal;

Az 1. pillérrel kapcsolatos észrevételek

31.

elismeri, hogy az 1. pillér – az Európai Kutatási Tanácson (EKT), valamint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekhez (MSCA) hasonló programokon keresztül – nagy jelentőséggel bír a tudományos kiválóság előmozdításában és a magasan képzett kutatók vonzásában;

32.

üdvözli az EKT folyamatos sikerét; hangsúlyozza, hogy annak sikere a Tudományos Tanács függetlenségétől függ; hangsúlyozza, hogy az elmúlt néhány év megmutatta, hogy az EKT működéséhez és függetlenségéhez elengedhetetlen, hogy a Tudományos Tanács élén elismert tudományos referenciákkal rendelkező, hozzáértő és elkötelezett elnök álljon; megjegyzi, hogy az EKT Tudományos Tanácsának alulról felfelé irányuló felhívásai és független irányítása rendkívül hatékonynak bizonyultak;

33.

kiemeli, hogy az EKT és az MSCA egyaránt képesek tudományos tehetségeket vonzani Európába; megjegyzi, hogy az MSCA értékes módon járul hozzá Európa tudományos vezető szerepéhez; aggodalommal veszi tudomásul az MSCA alacsony sikerarányát;

34.

hangsúlyozza, hogy az 1. pillér keretében finanszírozott kutatási projekteknek tiszteletben kell tartaniuk a „magas kockázat/nagy nyereség” elvét; javasolja az értékelési kritériumok pontosítását annak érdekében, hogy a kutatási javaslatok értékelésekor a „magas kockázat/nagy nyereség” elv szigorúan érvényesüljön; megjegyzi, hogy a „magas kockázat” új kutatási módszerek alkalmazását is jelenti;

35.

hangsúlyozza, hogy a kutatási infrastruktúrák, különösen a digitális kutatási infrastruktúrák létfontosságú platformot biztosítanak a különféle tudományágak és ágazatok kutatói és innovátorai számára az adatok, módszerek és szakértelem megosztásához, előmozdítva az új technológiák fejlesztését és alkalmazását Európa technológiai szuverenitásának megerősítése érdekében; különösen e tekintetben üdvözli az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai múzeumfelhő terén elért előrelépést;

A 2. pillérrel kapcsolatos észrevételek

36.

hangsúlyozza, hogy az együttműködésen alapuló kutatás az európai keretprogramok központi eleme; elismeri, hogy a 2. pillér létfontosságú stratégiai eszközként szolgál, amely az erőforrások és a tudás összevonása, valamint a köz- és magánszféra kutatási és innovációs menetrendjeinek összehangolása révén előmozdítja a páneurópai együttműködést; megjegyzi, hogy uniós finanszírozás nélkül nem kerülne sor hasonló mértékű együttműködésre, és kiemeli az uniós együttműködési programok egyedülálló hozzáadott értékét különösen annak tekintetében, hogy lehetővé teszi Európa számára az összetett társadalmi kihívások kezelését és a vállalkozások kritikus fontosságú, egész kontinensre kiterjedő értékláncokba való integrálását; úgy véli, hogy a 2. pillér előmozdította a kutatási együttműködést, és a közös vállalkozásokon keresztül képes volt támogatni a technológiai érettség elérésére irányuló közös kutatási és innovációs menetrendeket, ami hozzájárul az Unió versenyképességéhez;

37.

úgy véli, hogy a 2. pillér olyan stratégiai eszköz, amely az összetett társadalmi kihívások kezelése érdekében lehetővé teszi a páneurópai együttműködést, a tudás és az erőforrások összevonását, a magánberuházások vonzását, valamint a köz- és magánszféra érdekelt feleinek Európán belüli összefogását; fontosnak tartja az ilyen együttműködések további támogatását; elismeri azonban a 2. pillér összetettségét; úgy véli, hogy e pillér végrehajtása továbbra is túl összetett, és azt javítani, egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell annak érdekében, hogy pusztán a kiadások helyett az eredmények kerüljenek előtérbe; megjegyzi, hogy az érintett eszközök száma, csakúgy, mint a partnerségek sokasága, a küldetések összetett, felülről lefelé irányuló adminisztratív végrehajtása és a számos költségvetési átcsoportosítás szükségtelen összetettséget eredményezett, ami visszatartja a pályázókat, különösen az újonnan érkezőket a részvételtől; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani ezen eszközök hozzáférhetőségét, különösen az összes európai régió kkv-i számára annak érdekében, hogy lehetővé tegyék minden kiváló kutató és innovátor részvételét, valamint növeljék a vállalkozások felvevőképességét; üdvözli azt a bejelentést, amely szerint a 2. pillérben a Horizont Európa második stratégiai tervében bejelentetteknek megfelelően nagyobb egyensúlyt teremtenek a K+I-tevékenységek különböző típusai között, az alapkutatástól a piacorientált innovációig; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottságnak a 10. keretprogramról szóló véleményében foglalt következtetést, miszerint a Horizont Európa klaszterstruktúrája szükségtelen akadályt jelent a finanszírozást kereső résztvevők, különösen az újonnan érkezők számára, valamint a Draghi-jelentés azon következtetését, hogy „[a] programnak össze kell fognia az általánosságban széttagolt és heterogén tevékenységeket”;

A 3. pillérrel kapcsolatos észrevételek

38.

megjegyzi, hogy Európa számára továbbra is a kutatási eredmények bővítése és kereskedelmi hasznosítása jelenti a legnagyobb kihívást; emlékeztet arra, hogy a vállalkozói szellem döntő szerepet játszik például az áttörést jelentő innovációval kapcsolatos kiváló alkalmazott kutatások kereskedelmi és gazdasági hasznosításában;

39.

kiemeli, hogy az Európai Innovációs Tanács széles körben elismert beruházási hiányt pótol az áttörést jelentő innovációk finanszírozásának bővítése érdekében (23); tudomásul veszi az EIC keretében elért nagyon alacsony sikerességi arányt, és úgy véli, hogy ez megerősíti az EIC keretében nyújtott finanszírozás fontosságát, valamint egy aggasztó jele a program alulfinaszírozottságának; üdvözli, hogy az EIC mint eszköz az átmeneti tevékenységek bevezetésével kiteljesedett, mivel ezek a technológiai érettség elérésének és a technológiák validálásának megkönnyítése révén kiteljesítik az innovátorok korai ötlettől növekedésig vezető útját; kiemeli az EIC-testület által nyújtott tanácsadás színvonalát és relevanciáját, és e tekintetben emlékeztet a keretprogram végrehajtásának irányítása kapcsán nyújtott szakértői tanácsadás fontosságára;

40.

úgy véli, hogy az EIC elvben egy szükséges és kiváló eszköz; egyetért azzal, hogy az EIC észszerűsítése és fellendítése, a magánberuházások vonzása és a kutatás kereskedelmi hasznosításának támogatása áll 3. pillér középpontjában, ahogy azt a Heitor-jelentés is megerősíti; sajnálja azonban, hogy a Bizottság hozott néhány olyan végrehajtási határozatot, amelyek eltérítették az EIC-t a vállalkozások növekedésének segítésére vonatkozó eredeti céljától; elismeri, hogy az EIC-nek rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy az áttörést jelentő technológiák támogatása érdekében stratégiailag maximalizálja a benne rejlő potenciált; szilárd meggyőződése, hogy az EIC teljes mértékben ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket, ha tisztázzák és megerősítik a program jogi és intézményi kereteit;

41.

sajnálja, hogy nem hajtották végre a Parlamentnek az Európai Innovációs Tanács végrehajtásáról szóló, 2022. november 22-i állásfoglalásában foglalt valamennyi ajánlást, különösen azt az ajánlást, hogy készüljön alapos értékelés arról, hogy miként lehetne javítani az EIC végrehajtását, lehetőségként mérlegelve – az EIC végrehajtásáért felelős fő szervként – egy független uniós szerv létrehozását az EUMSZ 187. cikke alapján; sajnálja továbbá, hogy figyelmen kívül hagyták az annak biztosítására irányuló ajánlását is, hogy mind a sajáttőke-, mind a támogatási komponenst a két komponens közötti közvetlen koordinációval hajtsák végre;

42.

felhívja a figyelmet az EIC-programirányítók munkájára; határozottan támogatja az e területen széles körben elismert szakértők által kidolgozott stratégiai információs megközelítést a kihívásokon alapuló stratégiai felhívások hatékony programozása érdekében; különösen nagyra értékeli a programirányítók arra irányuló munkáját, hogy segítsék a projekteket abban, hogy hozzáadott értéket találjanak és valósítsanak meg a közös érdekű projektek összekapcsolása révén;

43.

tudomásul veszi, hogy a független szakértők általában pozitívan értékelik a tudományos és innovációs társulásokat (különösen az uniós hozzáadott érték tekintetében); megjegyzi, hogy az EIT tudományos és innovációs társulásai hozzájárulnak a felsőoktatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok megerősítéséhez, továbbá a „készséghiány” megszüntetéshez, valamint hogy fel kell térképezni a közelmúltbeli uniós jogszabályokban (pl. a „nettó zéró” iparról szóló rendeletben, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendeletben, kiberbiztonsági csomagban) előirányzott akadémiákkal való szinergiákat; kiemeli továbbá, hogy az EIT regionális innovációs programjának (RIS) tevékenységei hozzájárulnak az európai innovációs kapacitások terén meglévő szakadék csökkentéséhez; emlékeztet arra, hogy az innovációs szakadék áthidalása érdekében több szinergiát kell létrehozni az EIT és más intézkedések, például a helyi alapú átalakulást szolgáló innovációra irányuló előkészítő intézkedés között, és úgy véli, hogy az EIT tudományos és innovációs társulásai javíthatnák a keretprogramon belüli szinergiákat (a 3. pillér tevékenységein belül és a pillérek között), és konkrét szinergiákat teremthetnének a kiválóságon alapuló és a helyi alapú innovációk között, például a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság által vezetett K+I tevékenységek olyan utódainak, mint az interregionális innovációs beruházások eszközének a végrehajtása révén;

44.

sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az EIT mint program relevanciáját több érdekelt fél, köztük a program néhány legnagyobb kedvezményezettje is megkérdőjelezi; hangsúlyozza, hogy az érdekelt felek alapvetően az innovációs ökoszisztéma hatékony fejlesztésének és integrációjának hasznos eszközeként nagyra értékelik a „tudományos és innovációs társulások” koncepcióját; úgy véli, hogy a felvetett két fő aggály a tudományos és innovációs társulások pénzügyi önfenntartó képességének követelménye (24), valamint az EIT szervezete általi központi irányítás, amely túl bürokratikus és megterhelő, és amely irányítási nehézségeket okoz a tudományos és innovációs társulások számára (25); arra a következtetésre jut, hogy számos érdekelt fél számára a pénzügyi és egyéb költségek – többek között a tudományos és innovációs társulásokban való részvétel magas terhei – meghaladják a számukra releváns viszonylag csekély pénzügyi támogatás előnyeit;

45.

sajnálja, hogy bár már történtek erőfeszítések, az EIC, az EIT és az EKT közötti szinergiák nem alakultak ki kellőképpen;

A 4. résszel kapcsolatos észrevételek

46.

üdvözli, hogy nőtt a részvétel szélesítésében érintett országok szervezeteinek részvétele a Horizont Európa programban; elismeri, hogy az innovációs szakadék a részvétel szélesítését célzó, két évtizeden át tartó erőfeszítések dacára továbbra is fennáll annak ellenére, hogy Európa-szerte némileg csökkentek az innovációs teljesítmény terén tapasztalható egyenlőtlenségek; hangsúlyozza azonban, hogy ez az Európában meglévő innovációs szakadék negatív következményekkel jár az Unió egészére nézve, mivel azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló tehetségek kihasználatlanok maradnak, és az Unión belüli gazdasági egyenlőtlenségek várhatóan növekedni fognak; megjegyzi, hogy ezen alacsony részvétel részben strukturális tényezőkkel magyarázható, többek között a nemzeti kutatás-fejlesztési közberuházások elégtelenségével, ami aláássa a nemzeti K+I rendszerek hatékonyságát, ahogy azt az európai innovációs eredménytábla alacsony pontszámai is jól tükrözik; megjegyzi továbbá, hogy kapcsolat áll fenn a keretprogramban való részvétel magas szintje és a K+F-be történő nemzeti közberuházások magas szintje között; szilárd meggyőződése, hogy nemzeti reformok nélkül nem lehet felszámolni az innovációs szakadékot – függetlenül az európai szintű erőfeszítésektől –, és e kérdés tekintetében utal az Európai Számvevőszék 09/2022. sz. különjelentésére; elismeri, hogy a bővítés fokozásához új és hatékonyabb mechanizmusokra van szükség, de ezen intézkedések finanszírozásának elsősorban nemzeti szintről kell érkeznie, és azt kohéziós politikai alapokkal kell kiegészíteni; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy az Európai Kutatási térségről szóló, küszöbön álló jogszabályban szigorú kötelezettségeket állapítsanak meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy a strukturális kihívások miatti gyenge teljesítmény kiküszöbölése érdekében javítsák a K+I rendszerük működését;

47.

hangsúlyozza a Horizont Európa keretében biztosított kiválósági pecsét fontosságát; úgy véli, hogy a pecsét részben enyhíti a Horizont Európa alulfinanszírozottságának állandó problémáját, amely jelentős mértékben akadályozza az összes magas színvonalú pályázat megfelelő támogatását; elismeri továbbá, hogy a pecsét hozzájárulhat a részvétel bővítésében érintett országokból származó kutatók viszonylagos részvételének javításához; hangsúlyozza azonban, hogy a pecsétre nem lehet a közvetlen pénzügyi támogatás helyettesítőjeként tekinteni, különösen azért, mert a pecsét nem garantálja a finanszírozást;

48.

megjegyzi, hogy a virágzó európai innovációs ökoszisztéma erős és jól összekapcsolt, helyi alapú innovációs ökoszisztémákat igényel, és hogy egy jobban összekapcsolt európai innovációs ökoszisztéma elengedhetetlen lesz Európa versenyképességének, rezilienciájának és stratégiai autonómiájának fokozásához; elismeri, hogy a területi ökoszisztémák közötti együttműködés lehetővé teszi az európai régiók számára, hogy egyesített erejüket kihasználva hatékonyabban dolgozzanak ki innovatív megoldásokat; hangsúlyozza, hogy ez az együttműködés a technológiák kereskedelmi hasznosítását és léptékváltását is felgyorsítja, globális szinten is megerősítve az EU versenyképességét; elismeri, hogy az állami kutatószervezetek, köztük az egyetemek a helyi alapú innováció mozgatórugóiként alapvető szerepet töltenek be;

A küldetésekkel és partnerségekkel kapcsolatos észrevételek

49.

hangsúlyozza a küldetések tudományos kommunikációs szerepét, és hogy azt még jobban meg kell erősíteni, mivel ez közelebb fogja hozni a kutatási eredményeket a társadalomhoz, és segít kezelni a K+I-vel kapcsolatos bizalmatlanság jelentette kihívást, ugyanakkor segít biztosítani a kutatási és innovációs közberuházások társadalmi elfogadottságát; emlékeztet arra, hogy „Az uniós küldetések első két éve: az eddigi eredmények mérlege és a következő lépések” című bizottsági közlemény nem minősült a küldetések pozitív értékelésének, és arra a következtetésre jutott, hogy a küldetések nem jártak sikerrel olyan alapvető célkitűzések tekintetében, mint a külső finanszírozási források bevonása;

50.

emlékeztet arra, hogy a partnerségek alapvető szerepet játszanak a Bizottság és a magán- és/vagy állami partnerek összehozásában, és úgy véli, hogy ezeknek meghatározott céllal és hatállyal folyamatos támogatásban kell részesülniük; hangsúlyozza, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek irányítási struktúráit észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell a szükségtelen terhek elkerülése és a kulcsfontosságú prioritásokra való összpontosítás fokozása érdekében; úgy véli, hogy a közös vállalkozások nagyon hasznos eszközök abból a szempontból, hogy EU-szerte előmozdítják a kutatási menetrendek jobb koordinálását és összehangolását, valamint előmozdítják a köz- és a magánszektor közötti közös kutatás-fejlesztési beruházásokat; sajnálattal állapítja meg, hogy a közös vállalkozások még nem vezettek az európai ipar kutatás-fejlesztési kiadásainak növekedéséhez;

A Horizont Európa hátralevő részére vonatkozó ajánlások

51.

megjegyzi, hogy a küldetések végrehajtásában nem történt jelentős változás a közlemény közzététele óta; arra a következtetésre jut, hogy a küldetésekkel kapcsolatos jelenlegi megközelítés nem irányul kellőképpen a kihívások kezelését szolgáló, kreatív újszerű ötletek és K+I ötletek előmozdítására; úgy véli, hogy a küldetésorientált programozásnak olyan célkitűzésekkel kell rendelkeznie, amelyek a K+I révén elérhetők, azt a küldetés megvalósítása érdekében alulról felfelé építkező ötletekre irányuló nyílt pályázati felhívások révén kell végrehajtani, és azt az EIC programirányítóinak tapasztalataira épülő portfólióalapú megközelítéssel kell irányítani; úgy véli, hogy a küldetésorientált programozásnak mindenekelőtt egy olyan új kutatásprogramozási megközelítését kell jelentenie, amely nagyobb hangsúlyt helyez az alulról építkező kutatási ötletekre, előmozdítja az interdiszciplinaritást, és különösen amely a problémák kezelése érdekében teret adnak a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek által vezérelt és a technológiavezérelt tevékenységek közötti szinergiáknak; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a Horizont Európa fennmaradó éveiben kísérleti jelleggel alkalmazza ezt a megközelítést azáltal, hogy a küldetésekre elkülönített források többségét nyíltan megfogalmazott felhívásokon keresztül költi el, amelyek olyan K+I tevékenységekre vonatkozó ajánlatok megtételére irányulnak, amelyek hozzájárulhatnak egy konkrét célkitűzés eléréséhez; ösztönzi a Bizottságot, hogy fontolja meg, helyénvaló-e folytatni az egyes küldetések finanszírozását a Horizont Európa keretében, és találjon további finanszírozást és támogatást a küldetések folytatásához az uniós költségvetés más részeiben, valamint adott esetben nemzeti és regionális szinten;

52.

támogatja a Heitor-jelentésben szereplő javaslatot, miszerint a Horizont Európa keretében hozzanak létre egy kísérleti egységet annak érdekében, hogy új végrehajtási módszerekkel és eszközökkel kísérletezzenek a résztvevők javát szolgáló tényleges egyszerűsítés előmozdítása és a program gyorsabb végrehajtásának kialakítása céljából; sürgeti a Bizottságot, hogy 2025-től indítson munkacsoportot az európai szemeszter hatékonyságának a 3 %-os célkitűzéshez való uniós hozzájárulással összhangban történő javítása érdekében, ahogy az a Draghi- és Heitor-jelentésben is egyértelműen szerepel, és amint azt az európai vezetők az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozatban ismételten hangsúlyozták;

53.

ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság folytassa tovább a Horizont Európa keretében az egyösszegű átalányfinanszírozást, és ezt alkalmazza azokra a kedvezményezettekre, amelyek esetében az értékelések azt mutatják, hogy ez egyértelműen egyszerűsítést jelent, így például a kkv-ra és azon projektekre, amelyek esetében megbízható bizonyíték van arra, hogy valódi egyszerűsítésről van szó; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az egyösszegű átalányok alkalmazásának a 2026–2027-es munkaprogramban tervezett növelése továbbra is megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy egyes kedvezményezettek esetében aggályos és ismeretlen az egyösszegű átalányok általi egyszerűsítés hatása és annak a finanszírozott projektek minőségére gyakorolt következményei; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az uniós források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében, mielőtt a Horizont Európa utolsó éveiben növelné a Horizont Európa költségvetéséből folyósított egyösszegű kifizetések részarányát, és vizsgálja meg a rendszer további javításának lehetőségét annak biztosítása érdekében, hogy az egyösszegű finanszírozás valódi egyszerűsítést eredményezzen a kedvezményezettek számára; támogatja az Európai Számvevőszék arra irányuló ajánlását, hogy az egyösszegű támogatások tekintetében határozzák meg az utólagos kontrollok hatókörét;

54.

támogatja a Heitor-jelentés arra irányuló sürgős felhívását, hogy vezessenek be egy „Choose Europe” társfinanszírozási sort, és hogy a jelenlegi „európai agyelszívás” 2035-re „agynyeréssé” változzon, megjegyezve, hogy a jelenlegi bizonytalan geopolitikai környezetben, különösen az Egyesült Államokban a közelmúltban tartott választásokat követően ezt Európa számára jelentős és egyedülálló lehetőségnek kell tekinteni, és 2025-től sürgősen végre kell hajtani;

55.

kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul állítsa helyre az EIC autonómiáját és agilitását annak érdekében, hogy megszabaduljon a jelenlegi összetett folyamatoktól, amelyek alacsonyabb szintű végrehajtáshoz vezetnek; úgy véli, hogy az EIC átmeneti tevékenységeinek nyitottnak kell lenniük a keretprogram bármely projektjéből származó eredményeken alapuló javaslatokra, függetlenül attól, hogy az adott projektet melyik programrészből finanszírozták;

56.

sürgeti a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként a Horizont Európáról szóló rendelet (72) preambulumbekezdésére támaszkodva biztosítsa, hogy az EU-ban és a társult országokban jobban tiszteletben tartsák a tudományos élet szabadságát, és különösen hogy a preambulumbekezdést használja fel alapként a tudományos élet szabadsága nemzeti kormányok általi nyilvánvaló megsértésének nyílt és közvetlen kezelésére;

57.

ajánlja, hogy a (jelentős) károkozás elkerülését célzó elv alkalmazását kísérje a Bizottság részletes iránymutatása arra vonatkozóan, hogy az elvnek való megfelelést hogyan fogják értékelni azon konkrét felhívással összefüggésben, amelynek keretében az elvet alkalmazzák;

A 10. kutatási keretprogramra vonatkozó ajánlások

58.

a rendkívül várt Versenyképességi Alapról a közeljövőben folytatandó eszmecserékkel összefüggésben kéri, hogy a 10. keretprogram legyen önálló uniós program, amint azt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2024. július 17-i strasbourgi beszédében bejelentette, amely az EU kutatási és innovációs kiválóságával és stratégiai technológiafejlesztésével foglalkozik, egy olyan lényegesen magasabb költségvetéssel, amely alkalmas a GDP 3 %-ára vonatkozó kiadási cél elérésére, és elegendő a benyújtott kiváló (26) javaslatok legalább 75 %-ának finanszírozásához; javasolja, hogy a 10. keretprogram három fő célkitűzésre összpontosítson:

a)	az ötletek európai versenyének és egy tölcsérnek a létrehozása az alaptudománytól az innováció felfuttatásáig, a kék égbolt és az alapkutatás támogatása, valamint az innovatív megoldások bevezetésének és hasznosításának megerősítése,

nagyléptékű és európai együttműködést igénylő stratégiai kutatási kezdeményezések támogatása, mivel a program azon képessége, hogy előnyben részesítse ezeket a kezdeményezéseket, rendkívül fontos lesz ahhoz, hogy Európa képes legyen kezelni az előtte álló társadalmi kihívásokat, valamint rendkívül fontos lesz az európai ipar és kkv-k számára – többek között a technológiafejlesztés és az európai ökoszisztémák előmozdítása tekintetében – a globális versenytársakkal szembeni versenyképességbeli szakadék kezeléséhez, a kiemelt innovatív, fejlett technológiák fejlesztésére és azoknak az innovatív termékek, eljárások és szolgáltatások konkrét alkalmazásaiba való átültetésére összpontosítva,

c)	az EKT fejlesztése, többek között az európai innovációs szakadék kezelése révén,

59.

javasolja, hogy a Bizottság biztosítsa a program felhasználóközpontú, tudomány által vezérelt, hatékony és eredményes végrehajtását, többek között az alábbiak révén:

az irányításnak a Heitor szakértői csoport megállapításai és a Draghi-jelentés ihlette javítása, szem előtt tartva a program agilitásának szükséges javítását oly módon, hogy az:

i.	a lehető legjobb tudományos munka, technológiafejlesztés és innováció elősegítésére fókuszáljon;

ii.	hozzájáruljon az uniós prioritásokhoz a tudomány és az innováció tekintetében;

iii.

az önkormányzás elvén alapuljon, amelynek keretében az adott terület elismert, független szakemberei, akik a közérdek érdekében járnak el, tanácsot adhatnak arra vonatkozóan, hogy a kutatás és az innováció hogyan járulhat hozzá a legjobban a politikai döntéshozók által kijelölt szakpolitikai prioritások megvalósításához; ezen elv végrehajtásának részeként javasolja, hogy a Heitor-jelentéssel összhangban hozzanak létre új tanácsokat, amelyek szakértői tanácsokkal szolgálnak a program stratégiai prioritásaival, valamint a minőségük biztosítása érdekében a felhívások szövegeinek megfogalmazásával kapcsolatban,

pozíciók létrehozása az EIC programirányítói számára, az amerikai ARPA-hoz hasonló ügynökségek programmenedzsereihez hasonlóan, akik az adott területen igazolt tapasztalattal rendelkező, a Bizottságon kívülről kinevezett szakértők, akiket egy előre meghatározott időszakra neveznek ki a kutatásért és innovációért felelős biztos különleges tanácsadóivá, biztosítva a Bizottságon belüli vezető szerepüket, és akiknek feladata, hogy kezeljék a projektek stratégiai szempontból messzire tekintő portfólióit adott esetben a program egészében, előmozdítva a projektek közötti együttműködést azok kölcsönös hasznára, továbbá hogy stratégiai információk alapján meghatározzák a kihívásokat, valamint hogy elősegítsék, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be a szakterületük konkrét ágazataiban;

a 10. keretprogram projektjeinek pályázásával és irányításával kapcsolatos adminisztratív munka radikális egyszerűsítése a Heitor-jelentésnek a pályázati rendszerre vonatkozó, „előbb a bizalom, aztán az ellenőrzés” javaslatának megfelelően, valamint a pályázatokban kért információk minimálisra csökkentése – a pályázatok tudományos vagy innovációs minőségének megfelelő minőségi értékeléséhez nem feltétlenül szükséges információkat nem szabad belefoglalni a pályázati szakaszba;

d)	a szinergiák, valamint a más programokkal és ágazati politikákkal – különösen a jövőbeli új iparpolitikával és a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó következő fontos európai érdekű, nemzeti és uniós szintű projektekkel – összehangolt programozás és végrehajtás előmozdítása;

60.

ajánlja, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó terveket mint támogathatósági kritériumot az uniós kutatásfinanszírozási követelmények állandó és szerves elemeként jelenlegi formájukban a 10. keretprogramban is tartsák meg;

61.

ajánlja, hogy az EKT előmozdítására vonatkozó általános célkitűzés vezessen egy kiváló, egységes és jól működő Európai Kutatási Térség kialakításához, amely vonzza a tehetségeket, integrálja az újonnan érkezőket a meglévő hálózatokba, és hozzáférést biztosít a világ vezető kutatási és technológiai infrastruktúráihoz, miközben a támogató kutatóintézettől függetlenül nyitott marad a kiváló kutatási javaslatokra, és támogatja a nemzeti finanszírozókkal közös korai kutatási programokat; hangsúlyozza, hogy az EKT-ról szóló, küszöbön álló jogszabálynak biztosítania kell a nemzeti beruházások növelését, a nemzeti reformokat és a tudás, a technológia és a kutatók szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolását, ami megteremti a feltételeket a 10. keretprogram számára egy jól működő EKT megvalósításához;

62.

úgy véli, hogy a kutatási infrastruktúráknak, a COST-nak és a partnerségalakításra irányuló programoknak hozzá kell járulniuk ezen általános célkitűzés eléréséhez; meggyőződése, hogy a 10. keretprogramnak rendelkeznie kell egy technológiai infrastruktúrákba történő stratégiai beruházási eszközről; úgy véli, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések kulcsfontosságú eszközök e célkitűzés eléréséhez, mivel megkönnyítik a pályázatuk kivételes minősége alapján kiválasztott legjobb és legkiválóbb kutatók EU-n belüli és ágazatok közötti mobilitását; úgy véli, hogy az EKT integrációjának előmozdítása érdekében ösztönözni kell az alacsony kutatási teljesítményű területekről származó szervezetek részvételét a programban;

63.

határozottan úgy véli, hogy a 10. keretprogramnak magában kell foglalnia egy, a veszélyeztetett kutatóknak szóló, újonnan létrehozott európai ösztöndíjprogramot is, beépítve a folyamatban lévő előkészítő intézkedésből levont tanulságokat ezen általános cél elérése érdekében;

64.

továbbra is támogatja az EIT tudásháromszögön alapuló megközelítését az európai innováció előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a megreformált és átgondolt EIT-nek hozzá kell járulnia ezen általános cél eléréséhez, tekintettel az európai innovációs ökoszisztéma integrálásában betöltött különleges szerepére;

65.

úgy véli, hogy a 10. keretprogramban a kibővített és összekapcsolt EKT-nak és EIC-nek kell az ötletek európai versenyének motorjává válnia, és hogy a 10. keretprogram költségvetésében prioritásként kell kezelni a két tanács költségvetésének növelését; javasolja, hogy ezeket a programokat úgy alakítsák ki, hogy azok egy európai, alulról felfelé bővülő innovációs „tölcsért” alkossanak, amely gyors ütemben történő fejlődést tesz lehetővé az alaptudománytól kezdve az innovációs fejlesztésekig;

66.

úgy véli, hogy az EIC csak akkor lehet sikeres, ha i. képes vegyes finanszírozást kínálni egyetlen projektként, továbbá ii. ugyanolyan előreláthatósággal és agilitással a kockázatitőke-piac magánszereplőit is képes tömöríteni egy egyedileg létrehozott végrehajtó jogi személyen keresztül; hangsúlyozza, hogy ennek eléréséhez döntő fontosságú mind az EKT, mind az EIC megerősített autonómiája és önkormányzása; e tekintetben úgy véli, hogy függetlenségük és hosszú távú stabilitásuk biztosítása érdekében meg kell vizsgálni új lehetőségeket, például külön jogi személyek létrehozását;

67.

úgy véli, hogy az EIC és az EKT bővítésének magában kell foglalnia a kék égbolt, az együttműködésen alapuló és a korai kutatási projektek finanszírozásának növelését; javasolja, hogy ez a bővítés foglalja magában a kisebb projektek és konzorciumok finanszírozását a részvétel akadályainak csökkentése, a sikerességi arány növelése és az új ötletekkel és együttműködésekkel való kísérletezés ösztönzése érdekében; úgy véli, hogy mind az EIC Úttörő kutatásokat támogató programja, mind az EKT szinergiatámogatásai szerepet játszanak az alulról építkező, együttműködésen alapuló kutatások kibővített mozgásterében; hangsúlyozza, hogy az EIC Úttörő kutatásokat támogató programjának továbbra is finanszíroznia kell a kihívásokat, de azokat meg kell reformálni a kihívásorientált felhívásokról az ARPA-típusú kihívások felé, amelyek teret hagynak az alulról építkező pályázatoknak, miközben biztosítják a stratégiai technológiafejlesztést;

68.

sürgeti a Bizottságot, hogy a 10. keretprogramot úgy alakítsa ki, hogy az hatékonyan tudja támogatni a stratégiai kutatási, technológiafejlesztési és -alkalmazási kezdeményezéseket, korlátozott számú prioritásra összpontosítson a kutatáson alapuló versenyképesség és az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazatai rezilienciájának támogatása, valamint a 2040-ig terjedő időtávon jelentkező olyan társadalmi kihívások kezelése érdekében, amelyek a szóban forgó kérdés nagyságrendje és összetettsége miatt határokon átnyúló együttműködést igényelnek; úgy véli, hogy e kezdeményezések formái lehetnek i. társadalmi-gazdasági és/vagy ökológiai kihívásokkal foglalkozó társadalmi küldetésorientált programok, ii. a stratégiai technológiák európai fejlesztésének felgyorsítását célzó technológiai küldetésorientált programok, és iii. a magánszektor, a tagállamok és az Unió közös beruházásait biztosító közös vállalkozások;

69.

meggyőződése továbbá, hogy a 10. keretprogram költségvetésének egy részét továbbra is rendelkezésre kell bocsátani a magasabb technológiai készenléti szintű együttműködési felhívásokszámára, a stratégiai kezdeményezések által nem lefedett stratégiai együttműködés támogatása érdekében, ezt a költségvetést különösen a programvezetők által a kialakulóban lévő ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében kidolgozott stratégiai felhívásokra lehetne felhasználni;

70.

hangsúlyozza, hogy a 10. keretprogram küldetésorientált programjait alapvetően másként kell megszervezni, mint a Horizont Európa jelenlegi küldetéseit; felhívja a Bizottságot, hogy a küldetés megvalósítása érdekében hajtson végre küldetésorientált programokat a 10. keretprogramon belül, amelyek a K+I révén elérhető célkitűzéseket határoznak meg, és amelyeket alulról építkező ötletek nyílt felhívásai révén hajtanak végre, előmozdítva az interdiszciplinaritást, többek között a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek által vezérelt és a technológiavezérelt tevékenységek között, és amelyeket a Horizont Európa kísérleti projekt tapasztalataira épülő portfólióalapú megközelítés révén irányítanak; hangsúlyozza, hogy e küldetésorientált programok sikeres irányításához a küldetések témájával kapcsolatos kiemelkedő szakértelemre van szükség, nem pedig általános szakértelemre;

71.

hangsúlyozza, hogy a 10. keretprogram keretében a támogatás megszerzésére vonatkozó eljárásoknak igazodniuk kell a vállalatok realitásaihoz; úgy véli, hogy e célból a 10. keretprogram keretében a Horizont 2020 keretprogram gyorsított innovációt célzó eszközének tapasztalataira építve újra be kell vezetni egy ágazatorientált pályázati eljárást, különösen azokban az esetekben, ahol a program stratégiai kezdeményezések támogatására irányul;

72.

meggyőződése, hogy a nemzetközi együttműködés stratégiai megközelítése fontosabb, mint valaha; úgy véli, hogy a globális tudományos együttműködés elengedhetetlen az emberiség ismereteinek fejlesztéséhez, de nem folytatható naiv módon; javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki egyértelmű stratégiai politikai keretet a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos döntéseihez, amely magában foglalja i. a harmadik országok társulására vonatkozó egyértelmű politikát, amely elismeri, hogy a társulás a politikai partnerségek eszköze, ii. egy strukturált eljárást annak meghatározására, hogy a 10. keretprogram projektjeinek mennyire kell nyitottnak vagy lezártnak lenniük a lehető legjobb kutatás előmozdítása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor az EU stratégiai érdekeit is, valamint iii. a globális együttműködés programon keresztül történő fellendítésére vonatkozó tervet;

73.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 10. keretprogram megfeleljen a kutatásbiztonságról szóló tanácsi ajánlásnak; felhívja a Bizottságot, hogy a stratégiai megközelítésbe foglalja bele, hogy a biztonság és a nyitottság közötti megfelelő egyensúlyt a programok, felhívások vagy kiválasztott projektek szintjén lehet-e a legjobban elérni; úgy véli továbbá, hogy magának a keretprogramnak az agilitásán túl a reziliencia biztosítását is érvényesíteni kell annak érdekében, hogy az a következő keretprogram valamennyi alkalmazott kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének szerves részévé váljon, a témától és a tevékenység típusától függően differenciált módon; úgy véli, hogy a piacközeli innovációs tevékenységeknek figyelembe kell venniük a harmadik országoktól való fokozott függőség kockázatát, valamint az EU szükséges fokozott stratégiai autonómiáját;

74.

javasolja, hogy főszabályként őrizzék meg a Horizont Európa polgári jellegét, és a kifejezetten védelmi alkalmazásokra vonatkozó felhívásokat hagyják az Európai Védelmi Alap utódjára; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki további lehetőségeket a polgári és védelmi K+F-kiadások közötti szinergiák megerősítésére; felhívja a Bizottságot különösen annak megvizsgálására, hogy hogyan lehet maximalizálni a kettős felhasználású potenciál kiaknázását, különösen a projektkiválasztást követően – és nem a pályázati felhívás vagy a program meghatározása során – tett beavatkozások révén; hangsúlyozza, hogy a tudományos élet szabadsága magában foglalja a kutatók azon jogát, hogy eldöntsék, milyen kutatáshoz és fejlesztéshez kívánnak hozzájárulni;

75.

javasolja, hogy a program ismerje el az interdiszciplináris kutatás szerepét a társadalmi kihívások kezelésében, beleértve a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek jobb integrációját is; megismétli, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a társadalmi kihívásokkal foglalkozó és a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek területéhez tartozó kutatási projektek számára;

76.

javasolja kutatási cselekvések bevezetését az alacsonyabb technológiai készenléti szintű kutatások és az alapkutatás előmozdítása és ösztönzése érdekében;

77.

megjegyzi, hogy a Horizont Európa program kiadásainak legalább 35 %-át éghajlat-politikai célkitűzésekre irányozták elő, ami azt az általános uniós célkitűzést szolgálta, hogy az éghajlat-politikai intézkedések beépüljenek az ágazati politikákba és alapokba; úgy véli, hogy ez egy ambiciózus célérték annak biztosítása érdekében, hogy a 10. keretprogram megfelelő finanszírozást nyújtson az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit támogató tudomány, kutatás és innováció számára;

78.

hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 33. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a (jelentős) károkozás elkerülését célzó elv a 10. keretprogramban való esetleges alkalmazását rögzíteni kell a 10. keretprogramra vonatkozó jogszabályokban;

79.

javasolja, hogy a 10. keretprogramban ismerjék el a szabványosítás központi szerepét az innováció ösztönzésében, a versenyképesség növelésében és a hatékony, piackész megoldások biztosításában azáltal, hogy adott esetben egyértelműen biztosítják a szabványosítási tevékenységekhez kapcsolódó költségek megtéríthetőségét – ha azok a projekt szempontjából relevánsak –, valamint támogatást nyújtanak a kutatóknak szabványosítási tevékenységeikhez;

80.

kitart amellett, hogy a harmadik országoknak a 10. keretprogramhoz való társulására vonatkozó szabályoknak elő kell írniuk, hogy ezeket a társulásokat csak olyan nemzetközi megállapodások révén lehessen megkötni, amelyekhez szükség van a Parlament hozzájárulására az egyes konkrét uniós programokhoz való minden egyes konkrét társulás tekintetében, a társulás hatályára is kiterjedően;

81.

megjegyzi, hogy a 10. keretprogramnak figyelembe kell vennie a mesterséges intelligencia használatát mint az európai kutatásfejlesztés előmozdításának egyik módját, ugyanakkor azonosítania kell az MI tudományos környezetben való visszaélésszerű használata miatt felmerülő esetleges konkrét kockázatokat és a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket;

° °

82.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1) HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj.

(2) HL L 170., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/695/oj.

(3) HL L 167. I, 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/764/oj.

(4) HL L 189., 2021.5.28., 61. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/819/oj.

(5) HL L 189., 2021.5.28., 91. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/820/oj.

(6) HL L 427., 2021.11.30., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2085/oj.

(7) HL L 170., 2021.5.12., 149. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/697/oj.

(8) HL C 434., 2022.11.15., 23. o.

(9) HL C 167., 2023.5.11., 8. o.

(10) HL C, C/2024/4183, 2024.8.2., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4183/oj.

(11) HL C, C/2024/5713, 2024.10.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5713/oj.

(12) Draghi-jelentés az európai versenyképesség jövőjéről, 236. o.

(13) Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása a harmadik országok uniós programokban való részvételéről szóló társulási megállapodásokról (HL C, C/2024/6341, 2024.11.7., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6341/oj).

(14) Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Evaluation study on excellent science in the European framework programmes for research and innovation – Final report phase 2 – Supporting the interim evaluation of Horizon Europe [Értékelő tanulmány a tudományos kiválóságról az uniós kutatási és innovációs keretprogramok keretében – Zárójelentés, 2. szakasz – A Horizont Európa időszakos értékelésének támogatása], az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024, 47–48. o.

(15) Heitor-jelentés, 90. o.

(16) Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Evaluation study on excellent science in the European framework programmes for research and innovation – Final report phase 2 – Supporting the interim evaluation of Horizon Europe [Értékelő tanulmány a tudományos kiválóságról az uniós kutatási és innovációs keretprogramok keretében – Zárójelentés, 2. szakasz – A Horizont Európa időszakos értékelésének támogatása], az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024, 49. o.

(17) Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Assessment of Lump Sum Funding in Horizon 2020 and Horizon Europe – Analysis of implementation data and feedback from surveys [A Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében alkalmazott átalányfinanszírozás értékelése – A végrehajtási adatok és a felmérésekből származó visszajelzések elemzése], 2024. július 25.A vitás kérdések közül az egyik legfontosabb az volt, hogy az átalányfinanszírozás projektekre gyakorolt teljes hatása nem ismert, mivel a teljesen lezárt projektekről nem álltak rendelkezésre érdemi adatok. Ezenkívül már a korai időszakban megállapították, hogy az átalányfinanszírozás valószínűleg működni fog a kisebb (és egyetlen kedvezményezettet tartalmazó) projektek esetében, a fő kérdés inkább az, hogy milyen hatással lesz a nagyobb, összetettebb projektekre. Példaként lásd az EARTO, az EUA és a CESAER közös nyilatkozatát (https://www.eua.eu/news/eua-news/eua-cesaer-and-earto-call-for-caution-in-the-use-of-lump-sum-funding-in-horizon-europe.html). Az átalányfinanszírozás széles körű alkalmazását azért ellenzik, mert az átalányfinanszírozással kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó érdemi adatok és a nagy, több kedvezményezettet tartalmazó projektek eredményeinek hiányában az átalányfinanszírozás e projektekre gyakorolt hatásai nem ismertek. Ezért a 2024. évi értékelésnek ezzel a kérdéssel kellett volna foglalkoznia. A Horizont 2020 keretében végrehajtott kísérleti projekt nagy része EKT-koncepcióigazolási (PoC) projekteket foglalt magában, amelyek kis összegű, egyetlen kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatások. Sajátos jellegükből adódóan a PoC-projektek kimaradnak az átalányfinanszírozásra vonatkozó legtöbb elemzésből, de nem mindegyikből. Például úgy tűnik, hogy a lezárt projektek száma tartalmazza ezeket (a PoC-k a projektek 44 %-át teszik ki – lásd a Bizottság 2024. évi értékelésének 8. oldalát –, ezért azoknak szerepelniük kell a lezárt H2020-projektek 96 %-os arányában, lásd a 6. ábrát). Az adatok e szelektív és átláthatatlan felhasználása miatt az értékelés nem meggyőző.

(18) Az Európai Bizottság „Lump Sum Funding in Horizon Europe: How does it work? How to write a proposal?” [Átalányfinanszírozás a Horizont Európa programban: Hogyan működik? Hogyan írjunk pályázatot?] című webináriumához készült prezentáció 2. diája, 2024. május 16., https://ec.europa.eu/research/participants/docs/h2020-funding-guide/other/event240516.htm. Európai Bizottság: EU Science & Innovation, az átalányfinanszírozást népszerűsítő „How to evaluate lump sum proposals: Get started” [Hogyan értékeljük az átalányfinanszírozásra vonatkozó pályázatokat? – Az alapok] című videó, 2023, https://www.youtube.com/watch?v=VsSO_s1Ec84 Európai Bizottság: EU Science & Innovation, „Lump Sum Funding in Horizon Europe: How does it work and what are the next steps?” [Átalányfinanszírozás a Horizont Európa programban: Hogyan működik és melyek a következő lépések?] című webinárium, 2022, https://www.youtube.com/watch?v=gUFYkhxE70I. 3.05 percnél Will igazgató az átalányfinanszírozás alkalmazásának okaként említi a hibaarány csökkentését. 10.35 percnél az első prezentáció első diája a hibaarány csökkentését jelöli meg az átalányfinanszírozás alkalmazásának első számú célkitűzéseként.

(19) A támogatásokban részt vevők átlagos száma a Horizont 2020 programon belüli 5,0-ról 7,1-re nőtt a Horizont Európa keretében (lásd a Horizont Európa 2025–2027-es stratégiai tervének elemzését). Ugyanakkor az együttműködésen alapuló támogatások aránya a Horizont 2020 esetében mért 78 %-ról 56 %-ra csökkent a Horizont Európa esetében (lásd a Heitor-jelentés 9.1. háttérmagyarázatát).

(20) Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, SME participation in Horizon Europe – Key figures (and key issues) in the first three years [A kkv-k részvétele a Horizont Európa programban – Főbb adatok (és a főbb kérdések) az első három évben], az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024., 11. o.

(21) Európai Parlament, a Tudomány és a Technológia Jövőjével Foglalkozó Testület, The Horizon Europe Programme: A strategic assessment of selected items [A Horizont Európa program: Kiválasztott pontok stratégiai értékelése], 2024, 48. o.

(22) A kkv-kat támogató eszköz első szakaszában részt vevők kilencven százaléka újonnan érkező volt, míg az EIC Akcelerátor program résztvevőinek eddig csak 70 %-a volt újonnan érkező. Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, SME participation in Horizon Europe – Key figures (and key issues) in the first three years [A kkv-k részvétele a Horizont Európa programban – Főbb adatok (és a főbb kérdések) az első három évben], az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024., 11. o.

(23) Európai Bizottság: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Evaluation study of the European framework programmes for research and innovation for an innovative Europe – Report phase 2 (support study for the interim evaluation of Horizon Europe [Értékelő tanulmány az innovatív Európát szolgáló európai kutatási és innovációs keretprogramokról – jelentés, 2. szakasz (támogató tanulmány a Horizont Európa időközi értékeléséhez)], az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024., 98. oldal.

(24) Lásd például az Európai Egyetemi Szövetség 10. keretprogrammal kapcsolatos jövőképét, 14. oldal: https://www.eua.eu/publications/positions/paving-the-way-for-impactful-european-r-i.html.

(25) Lásd például a Fraunhofer Gesellschaft álláspontját: https://www.fraunhofer.de/content/dam/zv/en/institutes/international/brussels/finalpapers/Fraunhofer_PositionPaper_EIT.pdf.

(26) Hangsúlyozza, hogy a „kiválóság” mércéjének megváltoztatása a 75 %-os célkitűzés elérése érdekében, a költségvetés növelése nélkül nem lenne elfogadható megközelítés.

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/3147/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Az oldal tetejére

Válassza ki azokat a kísérleti funkciókat, amelyeket ki szeretne próbálni