—

tekintettel a Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, amelyet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2024. augusztus 29-én nyújtott be egy, a képviselő ellen magánindítvány alapján folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben, és amelyet a 2024. szeptember 16-i plenáris ülésen jelentettek be,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2025. január 29-én meghallgatta Dobrev Klárát,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0184/2025),

A.

mivel 2024. augusztus 29-én a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Dobrev Klára, Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére kérelmet nyújtott be egy rágalmazás miatt egy magánvádló által ellene indított büntetőeljárással összefüggésben;

B.

mivel a magánindítvány szerint 2024. február 22-én Dobrev Klára közzétett egy fényképet a közösségi médiában, amely Magyarország miniszterelnökét és a magánvádlót ábrázolta egy olyan felirattal együtt, amely szerint a magánvádló „is bűnös a pedofilbotrányban”, amely akkor zajlott Magyarországon;

C.

mivel a feljelentés szerint a fénykép közzétételével Dobrev Klára a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. §-ának (1) bekezdésébe és 226. §-a (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekményét követte el; mivel a Büntető Törvénykönyv 231. §-ának (2) bekezdése értelmében e bűncselekmény csak magánindítványra büntethető;

D.

mivel Dobrev Klárát a 2019. évi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, és az állítólagos bűncselekmény idején európai parlamenti képviselő volt;

E.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól

F.

mivel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során;

G.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

H.

mivel az állítólagos bűncselekmény nem minősül az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Dobrev Klára által kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Dobrev mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem nem kapcsolódik ilyen véleményhez vagy szavazathoz;

I.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

J.

mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni;

K.

mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik” (2);

L.

mivel Dobrev Klárát a magyar kormány hangos ellenzőjének és kritikusának tekintik; mivel a magánvádló fél egyben Magyarország volt elnökének testvére, aki a kormányzó politikai párt tagja; mivel ebből arra lehet következtetni, hogy a magánvádló fél kötődik Magyarország kormányzó politikai hatóságainak legszűkebb köreihez;

M.

mivel úgy tűnik, hogy a magyar jog szerint a rágalmazással kapcsolatos követelések mind a büntetőjog, mind a polgári jog alapján is érvényesíthetők, jelentős különbségekkel a lehetséges jogkövetkezmények tekintetében, beleértve a szabadságvesztést is; mivel az, hogy a jelen ügyben büntetőeljárás megindítása mellett döntöttek, kétséget ébreszt a hírnév tényleges sérelmének orvoslására irányuló célkitűzést illetően, és ezért felveti annak lehetőségét, hogy az eljárás túlmutat ezen a jogos célon, és Dobrev Klára európai parlamenti képviselői hírnevének megsértésére irányul;

N.

mivel a képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tényállás idején Dobrev Klára az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja volt, amely rendszeresen foglalkozik büntetőjogi kérdésekkel, többek között a gyermekek védelmével és kapcsolódó bűncselekményekkel, például pedofíliával, és mivel Dobrev Klára európai parlamenti képviselői tevékenysége során politikai álláspontot képviselt, és rendszeresen felszólalt országa politikai hatóságai ellen;

O.

mivel ezért a jelek szerint a jelen ügyben feltételezhető, hogy fumus persecutionis áll fenn, vagyis „konkrét bizonyítékok” (3) utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemmel aláássák Dobrev Klára képviselő politikai tevékenységét;

P.

mivel a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, és mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak (4);

1.

úgy határoz, hogy nem függeszti fel Dobrev Klára mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését Magyarország illetékes hatóságának és Dobrev Klárának.