EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.12.4.

COM(2025) 743 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az EU drogstratégiájáról

BEVEZETÉS

Európa jelentős biztonsági, egészségügyi és társadalmi kihívásokkal néz szembe a tiltott kábítószerek kereskedelmével és használatával kapcsolatban. Ez súlyosan érinti városaink, településeink és helyi közösségeink biztonságát és védelmét. A növekvő, kifinomult és erőszakos kábítószerpiacok hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez, a függőséghez, a túladagoláshoz, a fertőző betegségek terjedéséhez 1 és a környezetkárosodáshoz, a közösségek destabilizálásához 2 és az állami források megterheléséhez.

A tiltott kábítószerek előállítása, kereskedelme és forgalmazása az egész világot behálózó, egyre növekvő és fejlődő bűnözői tevékenység. Az EU-ban a legveszélyesebb bűnözői hálózatok fele folytat kábítószer-kereskedelmet, és több mint kétharmaduk alkalmaz erőszakot 3 . Az elmúlt években drámaian megnőtt az akár közvetlenül Latin-Amerikából, akár Nyugat-Afrikán keresztül az európai kikötőkbe érkező kokain mennyisége 4 . A bűnözői hálózatok információs technológiákat használnak, és a felderítés elkerülése és az ellenőrzésekhez való alkalmazkodás érdekében kiigazítják működési módszereiket. A csempészeti műveleteket a kevésbé ellenőrzött útvonalak felé diverzifikálják, és az e-kereskedelmi platformok és a közösségi média, valamint az anonimizálási és a titkosítási eszközök segítségével kiterjesztik online jelenlétüket. Szintetikus kábítószerek előállítása céljából kábítószer-prekurzorokat – köztük dizájner prekurzorokat – térítenek el és kereskednek azokkal. Ezek a bűnözők erőszak alkalmazásával – többek között kiskorúak révén – beszivárognak társadalmunkba, rontva a közbiztonságot, valamint destabilizálva a közösségeket, a családokat és a gazdaságokat.

A kábítószer-használat továbbra is komoly egészségügyi kihívást jelent az EU-ban, és különösen a fiatalokat érinti. A kokainfogyasztás növekedésével és az új pszichoaktív anyagok megjelenésével nő a mérgezések és a kábítószerekkel kapcsolatos halálesetek kockázata. 2023-ban összesen közel 7 500 haláleset fordult elő 5 . Ezek a fejlemények megterhelik a megfigyelő rendszereket, és akadályozzák a hatékony kezelési és ártalomcsökkentési erőfeszítéseket. Még a társadalmilag integrált csoportok is egyre gyakrabban használnak élénkítőszereket, például kokaint, ami súlyos egészségügyi hatások és hosszú távú ártalmak kockázatát hordozza magában. A kábítószer-használat veszélyezteti a különböző csoportok egészségét és társadalmi stabilitását, különösen azokét, akik már most is kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Végezetül a kábítószer-előállítás és -kereskedelem károsítja a környezetet a mérgező vegyi hulladékok lerakása és az élőhelyek elpusztítása révén, ami hatással van a helyi közösségek életterére, és kihívást jelent a bűnüldöző hatóságok számára a kábítószer-laboratóriumok és a szemétlerakók biztonságos felszámolása terén.

Ezeket a fenyegetéseket a tagállamokban a polgárok érzik mindennapi életük során. Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérésben 10-ből négy válaszadó számolt be arról, hogy a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-használat súlyos problémát jelent a területükön, és több mint egyharmaduk vélte úgy, hogy az elmúlt években nőttek a problémák 6 .

A kábítószer-használat és -kereskedelem növekvő kihívásainak kezelése érdekében az Európai Uniónak ambiciózus drogpolitikai megközelítésre van szüksége. Ezzel a stratégiával a Bizottság olyan előremutató utat határoz meg, amelynek célja a polgárok jóllétének védelme, a közegészségügy javítása és a biztonság garantálása, ezzel párhuzamosan pedig a károk megelőzése, a reziliens, virágzó közösségek elősegítése és a környezet védelme érdekében multidiszciplináris megközelítéseket mozdít elő. Ez a stratégia erősíteni fogja az EU felkészültségét és reagálását a kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

A drogstratégiára vonatkozó keret: célkitűzések és irányadó elvek

Megerősítve az EU kiegyensúlyozott és multidiszciplináris megközelítés iránti elkötelezettségét, a stratégia célja a kábítószer-használat visszaszorítása és a szervezett bűnözés elleni küzdelem a tudományos bizonyítékokon alapuló egészségügyi, szociális és biztonsági intézkedések megerősítése révén. A szervezett bűnözői csoportok kihasználják a joghézagokat és a szakpolitikai eltéréseket, a kábítószerhelyzet pedig gyorsan változik. A stratégia ezért a drogpolitika integrált megközelítését támogatja, valamint uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű koordinációt szorgalmaz. A stratégia összefogja a biztonsági, egészségügyi és társadalmi válaszintézkedéseket, hogy védelmet nyújtson az esetleges kábítószerválságokkal szemben, biztosítva a polgárok és a közösségek védelmét és az ártalmak csökkentését.

A stratégia a társadalom egészére kiterjedő megközelítés révén előmozdítja az érdekelt felek átfogó együttműködését, megerősítve az ágazati és partneri együttműködést, és aktívan bevonva a civil társadalmat.

Elismerve a kábítószer-előállítás, -kereskedelem és -fogyasztás egymással összefüggő jellegét, valamint felismerve azt, hogy a kábítószerhelyzettel kapcsolatos kihívások túlmutatnak a nemzeti határokon, a stratégia a globális partnerekkel együttműködve összehangolt nemzetközi válaszlépéseket mozdít elő. A stratégia célja a drogpolitika uniós és nemzeti szintű alakítása, valamint az EU nemzetközi szerepvállalásának megalapozása.

 A stratégia öt pilléren alapul, amelyek célja a következő:

1. a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és biztonsági fenyegetések előrejelzésére és az azokra való reagálásra vonatkozó uniós és nemzeti felkészültség fokozása;

2. a közegészségügy védelme kutatási eredményeken alapuló megelőző megközelítések és kezelések révén;

3. a biztonság javítása és a társadalom védelme a kábítószer-előállítás és -kereskedelem kezelése, valamint a bűnözés beszivárgása elleni küzdelem révén;

4. a kábítószerekkel összefüggő ártalmak kezelése az egyének és a társadalom védelme érdekében olyan intézkedésekkel, amelyek kezelik az egyének egészségét, valamint a társadalmi és környezeti károkat; valamint

5. erős partnerségek kiépítése a kábítószerhelyzet kezelése érdekében, különösen harmadik országokkal és régiókkal.

A stratégia az uniós értékeken 7 és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokon 8 , valamint a nemzetközi jogon – különösen a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményeken és az Egyesült Nemzetek Alapokmányán – alapul, és azt a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban hajtják végre. A stratégia összhangban van az olyan globális kötelezettségvállalásokkal, mint az ENSZ-közgyűlés 2016. évi rendkívüli ülésszakának záródokumentuma 9 , a 2019. évi miniszteri nyilatkozat 10 , a 2024. évi félidős felülvizsgálatról szóló magas szintű nyilatkozat 11 és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje 12 .

A stratégia az EU 2021–2025-re szóló drogstratégiájának és az EU 2021–2025-re szóló, drogokra vonatkozó cselekvési tervének értékelésére 13 épül, amely kiemelte annak értékét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy eredményorientált megközelítésre van szükség. A stratégia egyrészt a kábítószerhelyzetnek az érintett uniós ügynökségek – különösen az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) – általi nyomon követésére támaszkodik, amely ügynökséget széles körben a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tudományos kiválósági központként ismernek el, és amelyet megerősített megbízatása révén új kulcsfontosságú szereppel bíztak meg az Unió felkészültségének javításában 14 , másrészt az Europol általi nyomon követésre, amely megbízható, hírszerzésen alapuló elemzéseket biztosít a bűnüldözési erőfeszítések támogatása érdekében. Magában foglalja a tagállamokkal folytatott folyamatos párbeszédből és a Tanács drogpolitikával foglalkozó előkészítő szervének célzott munkaértekezleteiből származó jelentős hozzájárulásokat, valamint a civil társadalmi csoportok, például a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum értékes hozzájárulását. A stratégia az európai belső biztonsági stratégia (ProtectEU) 15 egyik kulcsfontosságú eredménye, és összhangban van a felkészültségi unióról szóló stratégiával 16 , az európai egészségügyi unióval 17 – azon belül is a megerősített uniós közegészség-védelmi kerettel 18 –, valamint a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó új szabályokról szóló bizottsági javaslattal 19 .

Tudomásul véve az értékelés eredményeit, amelyek rávilágítottak arra, hogy operatív választ kell javasolni a kábítószerhelyzetre, a Bizottság a stratégiát a kábítószer-kereskedelem elleni célzott uniós cselekvési tervvel egészíti ki annak érdekében, hogy felszámolja a kábítószer-kereskedelem mögött álló szervezett bűnözői hálózatokat, megcélozva azok útvonalait és bűnözői módszereit. A stratégiában azonosított prioritásokra építve a cselekvési terv felvázolja a 2026 és 2030 között uniós szinten meghozandó sürgős konkrét intézkedéseket. Ez a cselekvési terv 19 olyan operatív intézkedést tartalmaz, amelyek elsősorban az EU biztonságának megerősítésére, valamint a felkészültség fokozására, a fiatalok beszervezésével okozott ártalmak kezelésére, továbbá a kábítószer-kereskedelem kezelésére irányuló erős partnerségek kiépítésére vonatkozó stratégiai kötelezettségvállalás teljesítését szolgálják.

I.A FELKÉSZÜLTSÉG ÉS A REAGÁLÁS JAVÍTÁSA

A tiltott kábítószerek kínálatának és keresletének dinamikája gyorsan változik, ami a befolyásos globális bűnözői hálózatoknak, valamint a geopolitikai és technológiai fejleményeknek tudható be 20 . Gyorsan jelennek meg új, potenciálisan mérgezőbb és függőséget okozó pszichoaktív anyagok, ami növeli a mérgezés és a kábítószerekkel kapcsolatos halálesetek kockázatát. Alapvető fontosságú Európa felkészültségének fokozása a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi, szociális és biztonsági vonatkozások terén.

1. stratégiai prioritás: A kábítószerekkel kapcsolatos fenyegetések kezelésére irányuló uniós felkészültség megerősítése

1.1. A kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése és az EU előretekintő megközelítésének erősítése

Az EU helyzetismeretének megerősítése azon képességének javítását jelenti, hogy gyorsan elemezze és megossza a kialakulóban lévő tendenciákra vonatkozó adatokat. Az EUDA olyan alapvető eszközöket biztosít, mint a kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok európai hálózata, amelyet hatékonyan be kell vezetni az EU felkészültségének fokozása érdekében.

Az uniós ügynökségeknek – különösen az EUDA-nak és az Europolnak – a tagállamokkal szoros együttműködésben javítaniuk kell a kábítószerhelyzet uniós szintű nyomon követésének időszerűségét. Az EUDA segíteni fogja a tagállamokat az egységes adatgyűjtés javításában olyan források felhasználásával, mint az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) térinformatikai hírszerzési eszközei és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól (ECDC) származó adatok. Innovatív megközelítéseket fog alkalmazni a kábítószerhelyzet változásaira utaló korai jelek azonosítására a kórházi vészhelyzetekből, a fecskendőmaradványokból vagy a települési szennyvízből származó adatok meglévő elemzései alapján.

Tekintettel az új anyagok gyors és folyamatos megjelenésére, kulcsfontosságú az információk gyors megosztása az EU-ban. E célból az EUDA korszerűsíteni fogja az európai uniós korai előrejelző rendszert annak érdekében, hogy gyorsan azonosítsa az új pszichoaktív anyagokat, nyomon kövesse azok összetételét és hatáserősségét, értékelje az általuk okozott károkat, és rendszeresen a tagállamok rendelkezésére bocsássa ezeket az információkat. A kriminalisztikai és toxikológiai laboratóriumok európai hálózata támogatni fogja ezt az információcserét, és uniós szakértelmet fog biztosítani. A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek bizonyos eseteiben továbbá a tagállami hatóságoknak vagy a Bizottságnak riasztást kell küldeniük a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerben 21 a hatékonyabb reagálás biztosítása érdekében.

Végezetül az EU-nak és a tagállamoknak az új és meglévő adatrendszerek kiaknázása révén meg kell erősíteniük előrejelzési képességeiket. Ez segít előre jelezni a kábítószer-tendenciák közép- és hosszú távú alakulását, például a digitalizáció hatását, a fiatalokat érintő kockázatokat és a szintetikus kábítószerek térnyerését. Az EUDA fokozni fogja a kilátások feltérképezésére és az előrejelzésre irányuló tevékenységeit a kábítószerpiacok hiányosságainak azonosítása érdekében, beleértve a digitalizáció hatását, az új szintetikus kábítószerek lehetséges hatását, valamint a szakpolitikai változásokból eredő kihívásokat.

1.2. Az EU reagálási képességének javítása

Az EU-nak felkészültebbnek kell lennie a kábítószerekkel kapcsolatban felmerülő fenyegetésekre való reagálásra. E célból az EUDA a nemzeti szakértőkkel együttműködve fenyegetésértékeléseket fog kidolgozni a kábítószerekkel kapcsolatos új egészségügyi és biztonsági fenyegetésekre vonatkozóan. Az értékelések egyértelmű reagálási lehetőségeket fognak tartalmazni a fenyegetések nemzeti és uniós szintű enyhítésének elősegítése érdekében 22 . Az EU felkészültségének ki kell terjednie az új, nagy hatáserősségű szintetikus kábítószerek térnyerésére. Az EUDA ezért a rendkívül nagy hatáserősségű európai szintetikus opioidokra vonatkozó fenyegetésértékelést fog kezdeményezni.

Emellett az egészségügyi válságokra vonatkozó uniós megelőzési, felkészültségi és reagálási terv 23 részeként tett uniós erőfeszítéseket kiegészítve a tagállamoknak nemzeti felkészültségi és reagálási intézkedéseket kell kidolgozniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendszereik előre jelezhessék, megelőzhessék és enyhíthessék a fenyegetéseket, többek között az egészségügyi ellenintézkedések és az ártalomcsökkentő készletek gyors alkalmazása révén.

Az EUDA emellett az európai kábítószerügyi riasztási rendszeren keresztül célzott egészségügyi és biztonsági gyorsriasztásokat fog kiadni a kábítószerekkel kapcsolatos súlyos kockázatokra, például a nagy hatáserősségű szintetikus kábítószerekre vonatkozóan 24 . Ez a riasztási rendszer hozzá fog járulni a hatékony és időszerű kockázatkommunikációhoz, összekapcsolva azt a nemzeti riasztási rendszerekkel, és közvetlenül elérve az egészségügyi szakembereket és a bűnüldöző szervek tagjait.

1.3. A kutatási erőfeszítések egyesítése

Az uniós és nemzeti szintű erőfeszítéseknek a kábítószerrel kapcsolatos magatartással, a kezelési lehetőségekkel, a politoxikomán droghasználattal, a mentális zavarokkal és a kábítószer-kereskedelem társadalmi hatásával kapcsolatos kutatási hiányosságok jobb megértésére kell összpontosítaniuk. A kutatási párbeszédek 25 révén az EU arra törekszik, hogy megkönnyítse a tudásmegosztást és meghatározza a kutatási prioritásokat. Az EUDA kábítószerekkel kapcsolatos kutatási adatbázist és tudásközösséget fog létrehozni, amely a kritikus tudásbeli hiányosságok áthidalása érdekében összefogja a politikai döntéshozókat, a tudósokat, a civil társadalmat és a helyszíni szakértőket. A bűnüldöző szervek számára közvetlenül előnyös biztonsági ipari innováció előmozdítása érdekében az Európai Bizottság fel fogja térképezni a bűnüldöző szervek sürgős technológiai és operatív igényeit a szervezett bűnözés, többek között a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem érdekében.

Az innováció továbbra is központi szerepet játszik a kábítószerek, például az új pszichoaktív anyagok és az új felhasználási formák – többek között a vaporizátorok – jelentette egészségügyi és biztonsági fenyegetések kezelésében. Az új technológiákra és a mesterséges intelligenciára építve az EU-nak és a tagállamoknak megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk az innováció számára, megerősítve azokat a felderítési technológiákat, amelyek integrálják a mesterséges intelligenciát a prekurzorok uniós határokon történő gyors azonosítása érdekében, és segítik a bűnüldöző hatóságokat a kábítószer-előállítás felszámolásában. A Bizottság – az Europol és az EUDA támogatásával – koordinálja az innovatív gyakorlatok terjesztését a kábítószerek területének szereplői körében. Az információgyűjtési kép javítása érdekében bővíteni kell a vidéki termelési területek, a csempészfolyosók és a környezeti kockázati övezetek feltérképezésére szolgáló innovatív eszközöket. A bűnüldöző szervek szakmai készségeinek javítása érdekében képzést kell biztosítani, amelyet a hírszerzési kép finomítására irányuló, folyamatban lévő kutatásnak kell kiegészítenie, biztosítva a kábítószerekkel kapcsolatos kihívások átfogó megértését és az azokra való hatékony reagálást.

Az EU kutatás- és innovációfinanszírozási programjain keresztül a Bizottság ösztönözni fogja a kábítószer-használati zavarok és viselkedési minták megértésére irányuló kutatást, miközben előmozdítja az élénkítőszerek használatára irányuló innovatív terápiákat, valamint az opioidok és pszichoaktív anyagok gyógyászati célokra való biztonságos kiaknázását. A digitális eszközök és az egészségügyi alkalmazások előmozdítása elengedhetetlen az egészségügyi ellátás és a szociális rendszerek optimalizálásához.

Ezzel összefüggésben az európai egészségügyi adattér meg fogja könnyíteni az elektronikus egészségügyi adatokhoz való biztonságos hozzáférést a tagállamokban, támogatva a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi tendenciákra, a kezelési eredményekre és az új pszichoaktív anyagok hatására irányuló kutatást, innovációt és közpolitikai döntéshozatalt 26 .

II.A KÖZEGÉSZSÉGÜGY VÉDELME

A közegészségügyet súlyosan érinti a különböző és nagy hatáserősségű tiltott kábítószerek növekvő elérhetősége és használata. A keresletcsökkentés ezért továbbra is a tiltott kábítószer-használatra adott uniós válasz középpontjában áll. Az ártalomcsökkentésre irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben az intézkedések átfogó körének együtt kell működnie a következő három fő cél elérése érdekében: a kábítószer-használat csökkentése, mindenki számára hozzáférhető kezelés biztosítása, valamint a kábítószer-használati zavarokkal küzdő személyek felépülésének és társadalmi visszailleszkedésének támogatása.

2. stratégiai prioritás: Kutatási eredményeken alapuló megelőzés és a kockázatokkal kapcsolatos tudatosság megvalósítása

2.1. A hatékony megelőző tevékenységek megerősítése

A kutatási eredményeken alapuló megelőzésnek központi szerepet kell játszania az EU közegészségügyi megközelítésében a kábítószer-függőség és a kábítószerekkel összefüggő ártalmak kockázatának csökkentése érdekében. A tagállamoknak ezért fokozniuk kell az általános prevenciós tevékenységeket. A korai megelőzési programoknak növelniük kell a rezilienciát és az egészségműveltséget, valamint elő kell mozdítaniuk az életviteli készségeket és az egészséges életmódot. Az egyének pszichoaktívszer-használatnak és függőségnek való kitettségének csökkentése érdekében környezeti prevenciós tevékenységeket kell végrehajtani 28 . A polgárok rezilienciájának jelentős megerősítése érdekében a drogprevenciós tevékenységeket más kritikus egészségügyi tényezőkkel, például a dohányzással és a káros alkoholfogyasztással foglalkozó beavatkozásokkal, valamint átfogó egészségfejlesztési kezdeményezésekkel kell integrálni.

A Bizottság az „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezés 29 keretén belül a szív- és érrendszeri betegségekkel és a mentális egészséggel kapcsolatos kezdeményezések révén fokozni fogja a megelőző egészségüggyel kapcsolatos munkáját. Ez a megközelítés hozzájárul a kábítószer-használat csökkentéséhez és a mentális egészség pszichoaktívszer-használati zavarokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez. A Bizottság a tagállamokat a mentális egészség átfogó megközelítésében egy célzott közlemény 30 révén támogatja, amely a kiszolgáltatott csoportokra és az egészségi egyenlőtlenségekre összpontosít. A kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a tagállamok kapacitásépítése az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) 31 együttműködésben, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos EU PROMENS képzési és csereprogram 32 létrehozása, amely a kiszolgáltatott csoportok támogatására összpontosít.

Ezzel párhuzamosan javítanunk kell a polgároknak a kábítószer-használathoz, valamint a kábítószer-előállításhoz és -kereskedelemhez kapcsolódó egészségügyi és biztonsági kockázatokról alkotott képét. Komoly aggodalomra ad okot az olyan élénkítőszerek növekvő használata, mint a kokain, amely nemcsak jelentős közegészségügyi kihívásokat – többek között hosszú távú egészségügyi kockázatokat – jelent 33 , hanem biztonsági aggályokat is felvet a kokainpiachoz kapcsolódó erőszakkal és bűncselekményekkel kapcsolatban 34 . Az EU-nak ezért elő kell mozdítania a kutatási eredményeken alapuló, tudatosságnövelő kommunikációt. E kérdések hatékonyabb kezelése érdekében az EUDA segíteni fogja a tagállamokat a kiemelt területekre – többek között a kokainhasználatra és a hatékony új szintetikus kábítószerekre – irányuló hatékony figyelemfelkeltő tevékenységek kidolgozásában. 

Emellett a tagállamoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy célzott megelőző intézkedéseket hozzanak létre és mozdítsanak elő kifejezetten a tiltott kábítószereknek való kitettség miatt különösen veszélyeztetett csoportok számára. Ezek közé tartoznak a kábítószerek kockázatának kitett vagy a kábítószerekkel már kísérletező fiatalok, valamint az akut és krónikus mentális zavarokkal küzdő személyek. A célzott megelőző tevékenységeknek tudományos alapokon kell állniuk, és a sajátos társadalmi-gazdasági és kulturális környezethez kell igazodniuk, továbbá azokat számos különböző környezetben kell végrehajtani, például iskolákban, sporttevékenységek során, az éjszakai életben, az interneten és a közösségimédia-platformokon, valamint börtönökben.

2.2. A hatékony megelőző tevékenységekre vonatkozó bizonyítékok terjesztése

Az EU-nak elő kell mozdítania a kutatási eredményeken alapuló tudatosságnövelő és megelőző programok végrehajtását, nyomon kell követnie az új beavatkozásokat, felül kell vizsgálnia azok hatékonyságát, és terjesztenie kell a bevált gyakorlatokat.

A megelőzéssel kapcsolatban meglévő, minőségre vonatkozó előírások végrehajtását valamennyi tagállamban meg kell erősíteni. A hatékony megelőzéshez gyakorlati útmutatást nyújtanak a keresletcsökkentés terén alkalmazandó, minőségre vonatkozó minimumelőírások, az európai kábítószer-prevenciós minőségi előírások, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC)/a WHO kábítószer-használat megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabványai és az Európai Unió megelőzési programja. Fokozni kell a nemzeti erőfeszítéseket a megelőzési, kezelési és gondozási tevékenységek színvonalának javítása érdekében azáltal, hogy képzési modulokat dolgoznak ki a gyakorló szakemberek, az egészségügyi szakemberek, a szociális munkások, a bűnüldöző szervek és a döntéshozók számára.

3. stratégiai prioritás: A kezelés, a felépülés és a visszailleszkedés javítása

3.1. Az önkéntes, integrált és kiigazított kezelési lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése

A szociális jogok európai pillérében 35 meghatározott, ellátáshoz való joggal összhangban a kábítószer-fogyasztó személyeknek könnyen és időben hozzá kell férniük a megfizethető, minőségi és kiigazított kezeléshez. Mivel sokféle tiltott kábítószer van forgalomban, a kezelés elégtelen rendelkezésre állása és elterjedése negatív hatással van az egészségre.

Ennek eredményeként a nemzeti és regionális egészségügyi rendszereknek törekedniük kell azon képességük javítására, hogy Európa-szerte – többek között a kevésbé fejlett régiókban, a vidéki és távoli területeken, valamint az EU legkülső régióiban – hatékony, emberközpontú kezelési és felépülési szolgáltatásokat nyújtsanak a kábítószer-használati zavarok kezeléséhez. 
Elismerve, hogy az egyének szükségletei eltérőek, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ellátás folyamatosságán belül kutatási eredményeken alapuló kezelési lehetőségek széles körét kínálják fel. Ez magában foglalja a politoxikomán drogfogyasztók, valamint az egyidejűleg kábítószer- és mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek számára nyújtott integrált szolgáltatásokat 36 . További kezelési lehetőségekre van szükség az élénkítőszerek, például a kokain használatának kezeléséhez. Az egészség, a szociális jólét és a biztonság egymáshoz kapcsolódó jellegének tükrözése érdekében a kábítószer-használók kezelésére irányuló integrált szolgáltatásoknak egészségügyi, szociális és adott esetben bűnüldözési szolgáltatásokat kell ötvözniük.

Ezen túlmenően a tagállamoknak fokozniuk kell a kábítószerekkel kapcsolatos megelőzést, kezelést és ellátást a börtönökben annak érdekében, hogy kezeljék a kábítószer-használatnak a börtönökben az általános lakossághoz képest magasabb előfordulási gyakoriságát. Folytatni kell a kezelést, a rehabilitációt és a felépülést, mind a bebörtönzés alatt, mind a szabadon bocsátást követően.

Európában a kezeléshez való hozzáférésnek önkéntesnek és magas színvonalúnak kell lennie. A tagállamoknak javítaniuk kell a nyújtott kezelés minőségét, hogy az megfeleljen a legújabb tudományos eredményeknek és a változó társadalmi igényeknek. A Bizottság ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy aktualizálják és hajtsák végre a kábítószer-kereslet csökkentése területén a Tanács által 2015-ben elfogadott, minőségre vonatkozó minimumelőírásokat 37 , és működjenek együtt a civil társadalmi szervezetekkel és a szakértői csoportokkal. Az EUDA támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, értékelve a nemzeti, regionális és helyi szintű beavatkozások minőségét (uniós minőség), és uniós szintű átfogó iránymutatást dolgozva ki a minőségre vonatkozó előírásokról.

3.2. A visszailleszkedés és a társadalmi befogadás előmozdítása

A kábítószer-használók kezelésére irányuló szolgáltatásokat olyan tevékenységekkel kell kiegészíteni, amelyek ösztönzik a felépülést és a társadalmi visszailleszkedést, előmozdítva a társadalom egészére kiterjedő megközelítést. Annak megelőzése érdekében, hogy az egyének a rendszeren kívülre kerüljenek, alapvető fontosságú az egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, ifjúsági és ártalomcsökkentési szolgálatok közötti aktív együttműködés ösztönzése.

A kábítószer-használat a társadalmi kirekesztés következménye és oka is lehet. A tagállamoknak javítaniuk kell a kábítószer-használati zavarokkal küzdő személyek közösségbe és munkaerőpiacra való visszailleszkedését. Ez segít csökkenteni a kábítószer-használatot és a kezelés utáni visszaesés kockázatát. Az említett erőfeszítésekhez való hozzájárulás érdekében a Bizottság elő fogja mozdítani a kiszolgáltatott helyzetben lévők – köztük a kábítószer-fogyasztó személyek – társadalmi-gazdasági integrációját a jelenlegi és jövőbeli uniós kiadási eszközök, például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) vagy a 2028 utáni időszakra javasolt nemzeti és regionális partnerségi tervek révén.

A szociális intézkedések valódi változást hozhatnak a kábítószer-fogyasztó személyek, különösen a szegénység, a társadalmi kirekesztés vagy a hajléktalanság kockázatának is kitettek számára. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a kábítószer-fogyasztó személyeket célzó szociális támogatási intézkedéseket, többek között a helyreállításhoz, a lakhatáshoz, a mentális egészségügyi segítségnyújtáshoz és a munkalehetőségekhez kapcsolódó közösségi és társak által irányított projektek révén. A Bizottság meg fogja erősíteni a kirekesztés számos dimenziójának és strukturális okainak kezelésére irányuló intézkedéseket, valamint a szociális és támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, többek között a küszöbön álló, szegénység elleni uniós stratégiával összefüggésben is. Ezen túlmenően a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának részeként a Bizottság minden szakpolitikában meg fogja határozni a kiszolgáltatott csoportok, köztük a kábítószer-fogyasztók szükségleteit, és küzdeni fog a hajléktalanság ellen.

A biztonság- és szociálpolitikák integrálása alapvető fontosságú. Az előzetes letartóztatás 38 és a kényszerítő szankciók 39 alternatívái segíthetik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket elkövető személyek társadalmi-gazdasági visszailleszkedését, segíthetnek csökkenteni a visszaesést és a megbélyegzést, valamint potenciálisan csökkenthetik a bírósági költségeket, miközben javítják a biztonsági eredményeket. A büntető-, szociális és egészségügyi rendszerek jobb összekapcsolása érdekében a tagállamoknak meg kell erősíteniük és ki kell bővíteniük az ilyen alternatívák rendelkezésre állását, különösen a fiatalok tekintetében.

A tudományos bizonyítékoknak és a bevált gyakorlatoknak a szakemberek szélesebb körében történő terjesztése érdekében az EUDA új tanulási platformot fog bevezetni – a PLATO 2.0-t –, amelynek keretében kibővített és testre szabott e-tanulási lehetőségek állnak majd rendelkezésre a társadalmi visszailleszkedésre vonatkozóan.

III.A BIZTONSÁG javítása és a társadalom védelme

A kábítószer-kereskedelmi hálózatok világszerte működnek, és erőszakhoz, korrupcióhoz, a legális gazdaságba való beszivárgáshoz és a társadalomnak okozott károkhoz vezetnek. A csempészhálózatok példátlan mennyiségű kokaint és más tiltott kábítószereket hoznak be az EU-ba. A kábítószer-bűnözés megelőzése és felszámolása elengedhetetlen a bűnözői hálózatok, a csempészútvonalak és a kábítószer-előállító létesítmények felszámolásához. 

A stratégia átfogó keretet biztosít a kábítószerhelyzet kezeléséhez, a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekre összpontosítva. Ezt egy célzott cselekvési terv egészíti ki, amely meghatározza azokat a konkrét kiemelt intézkedéseket, amelyek további fejlesztést vagy fokozott erőfeszítéseket igényelnek. A cselekvési terv célja, hogy a jelenlegi kábítószerhelyzetre reagálva fokozza a biztonságot, és a terv a kábítószerhelyzet alakulásától függően további intézkedésekkel egészíthető ki.

4. stratégiai prioritás: A bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fokozása

4.1. Hatékony jogi keret a kábítószer-kereskedelem ellen

A Bizottság 2026-ban javaslatot fog tenni a szervezett bűnözés elleni felülvizsgált szabályokra, amelyek megerősítik a kábítószer-kereskedelem mögött álló szervezett bűnözői hálózatok felszámolására irányuló lehetőségeket. Emellett értékelni fogja a kábítószer-kereskedelemre vonatkozó kerethatározatot 40 annak érdekében, hogy az továbbra is megfelel-e a célnak, különös tekintettel a határokon átnyúló hatékony együttműködéshez való hozzájárulására. A Bizottság azt is értékelni fogja, hogy szükség van-e az európai nyomozási határozat megerősítésére a büntetőügyekben a bizonyítékok határokon átnyúló beszerzésének javítása érdekében.

4.2. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képességeinek megerősítése

A szervezett bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos műveletek kivizsgálása a jelenlegi bűnügyi környezetben kihívást jelent. E hálózatok hatékony felszámolásához a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok összehangolt erőfeszítéseire van szükség, amelyeket szilárd, határokon átnyúló együttműködés és információcsere támogat. Mivel a bűnözői hálózatok egyre kifinomultabbak, a bűnüldözési és igazságügyi válaszlépéseknek az új technológiák és a mesterséges intelligencia felhasználásával alkalmazkodniuk kell. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük e hatóságok azon képességeinek javítását, amelyek jobb jogi és operatív eszközök alkalmazásával a kábítószer-kereskedelem hatékony felderítésére, kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására irányulnak.

A Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) megerősítése fokozni fogja az operatív, határokon átnyúló együttműködést. Az új EMPACT-ciklus kulcsfontosságú prioritásokat határozott meg a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, valamint a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözői hálózatok azonosítása és felszámolása tekintetében 41 .

Az uniós ügynökségek és szervek támogatni fogják a nemzeti hatóságokat a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben. Az Europol kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységei keretet biztosítanak az operatív együttműködéshez. Megbízatása a ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően meg lesz erősítve, és nagyobb támogatást nyújt majd a tagállamoknak a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben. Az Eurojust támogatja a nemzeti igazságügyi hatóságokat a kábítószer-kereskedő hálózatok hatékony büntetőeljárás alá vonásában. Megerősített megbízatása a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet is szolgálja majd annak révén, hogy fokozza az Eurojust arra irányuló képességét, hogy támogassa a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását. Az új uniós vámhatóság és az uniós vámügyi adatközpont jobban fel fogja vértezni a vámhatóságokat az uniós szintű kockázatelemzés elvégzésére, és tovább fogja javítani a vámhatóságok és más bűnüldöző szervek közötti együttműködést.

Az EUDA aktualizált megbízatása növeli azon képességét, hogy nyomon kövesse a kábítószerpiac alakulását, és kutatási eredményeken alapuló válaszokat adjon az ellene folytatott küzdelemre. A CEPOL, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége kapacitásépítés és képzés révén fokozni fogja a tagállamoknak nyújtott támogatását. A Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – tervezett megerősítése fejlett megfigyelési technológiát és helyzetismereti eszközöket fog biztosítani számára. Ez növelni fogja a Frontex azon képességét, hogy a külső határokon felderítse, megelőzze és leküzdje a határokon átnyúló bűnözést, azon belül is a kábítószer-kereskedelmet. További szinergiákat kell kialakítani a biztonságos konnektivitással és az uniós űrprogramokkal a Frontex képességeinek megerősítése érdekében a biztonságos kommunikáció, a reziliens helymeghatározás, navigáció és időmeghatározás, valamint a Föld-megfigyelés területén.

4.3. A pénz útjának nyomon követése a bűnszervezetek elleni küzdelem érdekében

A pénz útjának nyomon követése elengedhetetlen a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelem szempontjából. 2024-ben az EU megerősítette a pénzmosás elleni küzdelemre 42 , valamint a vagyonvisszaszerzésre és -elkobzásra vonatkozó jogi keretet, hangsúlyozva a pénzügyi nyomozások jelentőségét a bűnszervezetek felszámolása szempontjából. A tagállamoknak haladéktalanul be kell építeniük nemzeti jogukba a vagyonvisszaszerzésre és -elkobzásra vonatkozó megerősített szabályokat 43 , és teljes mértékben ki kell aknázniuk azokat.

A helyi közösségek és a jogszerű vállalkozások védelme érdekében az EU-nak és a tagállamoknak fokozniuk kell a bűnözés legális vállalkozásokba való beszivárgásának felderítésére és megelőzésére irányuló erőfeszítéseiket, a közigazgatási megközelítést 44 követve. A bűncselekményből származó vagyoni eszközök felkutatása és lefoglalása érdekében az EU-nak fel kell tárnia a pénzmosás felderítésére és a szervezett bűnözésből származó nyereség nyomon követésére szolgáló innovatív gyakorlatokat. Amint azt a ProtectEU európai belső biztonsági stratégia is kiemeli, a Bizottság jelenleg vizsgálja egy új, az egész EU-ra kiterjedő rendszer megvalósíthatóságát a terrorizmus finanszírozásának nyomon követésére. A szervezett bűnözés jelentette fenyegetésre való reagálás érdekében az értékelés ki fog terjedni a szervezett bűnözésből származó nyereségre is.

Emellett az erőfeszítések arra fognak irányulni, hogy a kriptoeszköz-ügyletek nyomon követése érdekében fokozzák az olyan technológiák használatát, mint a fejlett elemzések és a mesterséges intelligencia, a bűnszervezetek pénzügyi műveleteire összpontosítva, különösen a „bűncselekmény mint szolgáltatás” forgatókönyvek esetében.

A korrupció a kábítószer-kereskedelem minden szakaszát táplálja, aláásva a legális gazdaságot, és gyakran megfélemlítéssel jár együtt. A korrupció elleni küzdelem továbbra is kulcsfontosságú prioritás a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem felszámolása szempontjából. A küszöbön álló uniós korrupcióellenes stratégia révén a Bizottság meg fogja erősíteni a szervezett bűnözés által jelentett fenyegetés és a korrupció szervezett bűnözés általi alkalmazásának kezelésére irányuló intézkedéseket. Emellett a Bizottság együtt fog működni a társjogalkotókkal annak érdekében, hogy lehetővé tegye a korrupció elleni küzdelemről szóló irányelv 45 gyors elfogadását.

4.4. A kábítószer-kereskedelem kezelése a fogvatartási intézetekben

A kábítószer-kereskedelem nem szűnik meg a bebörtönzéssel. A bűnözői hálózatok kihasználják a kommunikációs csatornákat, és arra használják a látogatókat, hogy kábítószert csempésszenek a börtönökbe, valamint összehangolják a kábítószerrel kapcsolatos műveleteket a börtönökön kívül. A büntetés-végrehajtási intézet személyzete megfélemlítéssel, megvesztegetési kísérletekkel vagy közvetlen fenyegetésekkel szembesülhet. Az EU-nak meg kell védenie a közbiztonságot és az igazságszolgáltatási rendszerek integritását e fenyegetéssel szemben. Az EU-nak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a kutatási eredményeken alapuló megoldásokat, és meg kell osztania a büntetés-végrehajtási rendszereken belüli bűnözői tevékenységek felszámolására vonatkozó bevált gyakorlatokat.

5. stratégiai prioritás: A kábítószer-kereskedelmi útvonalak felszámolása

5.1. A tengeri útvonalakon folytatott kábítószer-kereskedelem azonosítása és felszámolása

A bűnözői hálózatok nagy mennyiségben csempésznek kábítószereket európai tengeri kikötőkbe. A tengeri kábítószer-kereskedelmi útvonalak nagymértékben diverzifikáltak, többek között az EU legkülső régióin keresztül vezetnek, és a jelentések szerint megváltozott a működés módja, mivel a kábítószer-szállítmányok különböző kisebb európai kikötőbe érkeznek. E szállítmányok eltitkolására a bűnözők gyakran olyan új módszereket alkalmaznak, amelyeket a bűnüldöző és tengerészeti hatóságok nem észlelnek. Az Europol meg fogja erősíteni a tengeri kereskedelem stratégiai elemzését annak érdekében, hogy azonosítsa a kábítószerek új szállítási és elrejtési módszereinek felszámolásához szükséges operatív igényeket.

A tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlegének (MAOC-N) tovább kell fokoznia tevékenységeit, különösen a tiltott kábítószereket nyílt tengeren szállító hajók nyomon követését.

A kábítószer-kereskedelem elleni, köz- és magánszféra közötti együttműködés fő uniós kereteként a Bizottság a kibővített Európai Kikötők Szövetségén keresztül megosztja a bevált gyakorlatokat, Unió-szerte javítva a kikötők rezilienciáját. A küszöbön álló uniós kikötőstratégia – a kormányzati tisztviselőkkel, a kikötői hatóságokkal, a magánszektorral és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel folytatott stratégiai párbeszédre építve – hangsúlyt fog helyezni a biztonságra. A cél az uniós kikötők biztonságának és felkészültségének javítása.

5.2. A szárazföldi, postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokon keresztüli, valamint légi úton történő kábítószer-kereskedelem kezelése

A szintetikus kábítószerek előállításának növekedése és az e-kereskedelem gyors terjedése bőséges lehetőséget kínál a tiltott kábítószerek postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokon keresztül történő csempészésére. A kisebb mennyiségű, nehezebben felderíthető postai és csomagkézbesítés kumulatív módon táplálja a nagyszabású kábítószer-kereskedelmi műveleteket. A tiltottkábítószer-áramlások felderítésének javítása érdekében az EU elő fogja mozdítani a köz- és magánszféra közötti együttműködést a postai és csomagkézbesítési ágazat, a vámhatóságok és a bűnüldöző hatóságok között. A kábítószer-kereskedelem elleni cselekvési terv konkrét lépéseket tartalmaz ezen együttműködés előmozdítására.

A dizájner prekurzorokat 46 vagy kábítószer-prekurzorokat tartalmazó nagy értékű, kis volumenű szállítmányokat egyre inkább légi útvonalakon csempészik. A kereskedelmi légi közlekedésnek az emberi futárok kizsákmányolása révén történő igénybevétele mellett a bűnözői hálózatok egyre gyakrabban használnak magánrepülőgépeket, könnyű légi járműveket és nem menetrend szerinti légi járatokat a kábítószerek észrevétlen csempészésére. Az EU azon fog munkálkodni, hogy fokozza az általános célú légi közlekedés nyomon követését és védelmi ellenőrzését, beleértve az érintett polgári repülési és bűnüldöző hatóságok – többek között a vámhatóságok – közötti fokozott információcserét.

5.3. Az online terjesztett kábítószerek nyomon követésének és feltartóztatásának javítása

A bűnözők a nyílt és a „dark webet” egyaránt használják a tiltott kábítószerek népszerűsítésére, értékesítésére és terjesztésére. A bűnüldöző hatóságoknak fokozott képességekre és operatív támogatásra van szükségük ezen online – többek között a „dark weben” és a közösségi médiában végzett – tevékenységek hatékony felderítéséhez és kivizsgálásához. A biztonság javítása, a kiskorúak védelme és a jogellenes online tartalmak terjesztése elleni küzdelem érdekében az online szolgáltatóknak és hatóságoknak teljes mértékben meg kell felelniük a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek. A Bizottság továbbra is nyomon követi és érvényesíti az online óriásplatformok és keresőprogramok kellő gondosságnak való megfelelését a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet keretében. Emellett az uniós internetfórum – az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti, a kiskorúak magas szintű online magánéletének, biztonságának és védelmének biztosítását célzó intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatásban 47 foglalt intézkedésekre építve – ki fogja aknázni az online platformokkal folytatott önkéntes együttműködést az online kábítószer-értékesítés megzavarásával és a kiskorúak bűnözői hálózatok általi beszervezésének megelőzésével kapcsolatos kihívások kezelése és bevált gyakorlatok megosztása érdekében. Az uniós internetfórum részeként ez a tevékenység növelni fogja a közösségimédia-platformok szerepét a kábítószer-használat megelőzésében – különös tekintettel a fiatalok elérésére – az EUDA-val együttműködésben 48 .

6. stratégiai prioritás: A szintetikus kábítószerek és prekurzorok előállítása elleni küzdelem

6.1. Az illegális laboratóriumok felderítésére és felszámolására irányuló operatív képességek megerősítése

A szintetikus kábítószerek és új pszichoaktív anyagok előállításával és kivitelével foglalkozó illegális laboratóriumok felderítése és felszámolása továbbra is jelentős kihívást támaszt. Ezek az anyagok fontos EMPACT-prioritást jelentenek, amelynek tekintetében a rendőrség és a vámhatóságok együttműködnek az eredmények elérése érdekében. Az EMPACT támogatásával az EUDA hozzá fog járulni az EU területén folytatott bűnözői kábítószer-előállítás jobb megértéséhez azáltal, hogy az érintett tagállamokkal együttműködve létrehozza a kábítószer-előállítási incidensekre vonatkozó európai adatbázist.

A kábítószer-előállító laboratóriumok felszámolása összetett feladat, és a környezeti kockázatok mellett komoly egészségügyi kockázatot jelent a lakosság és a bűnüldöző szervek számára. Ennek kezelése érdekében a Bizottság és a tagállamok iránymutatásokat és protokollokat fognak biztosítani, hogy segítsék a bűnüldöző hatóságokat a fejlett felderítési technológiákat és speciális képzési programokat alkalmazó illegális szintetikuskábítószer-laboratóriumok felderítésében és felszámolásában. E megközelítés célja a bűnüldözést fenyegető kockázatok és a környezeti károk csökkentése. Emellett az Europol és a CEPOL utasításokat fog kidolgozni a lefoglalt vegyi anyagok és berendezések biztonságos szállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan, felvázolja a laboratóriumok biztonságos felszámolására vonatkozó bevált gyakorlatokat, valamint fokozza a képzést és a kapacitásokat ezen a területen.

6.2. A kábítószer-prekurzorok és a dizájner prekurzorok eltérítése és kereskedelme elleni küzdelem

A kábítószer-prekurzorokkal gyakran visszaélnek szintetikus kábítószerek és új pszichoaktív anyagok előállítása céljából, ami jelentős veszélyt jelent a közbiztonságra. A prekurzorokra vonatkozó jogszabályok Bizottság általi felülvizsgálata elengedhetetlen a kábítószer-prekurzorok és a dizájner prekurzorok nyomon követésének és ellenőrzésének javításához 49 . E javaslat célja, hogy felhatalmazza a végrehajtó hatóságokat és a gazdasági szereplőket a gyanús ügyletek hatékonyabb azonosítására, ezáltal fokozva az együttműködést és az éberséget az illegális kábítószer-előállítás megelőzése terén. A végrehajtás elősegítése érdekében az EUDA nyomon fogja követni a kábítószer-prekurzorok eltérítésével és kereskedelmével kapcsolatos fejleményeket. Hozzá fog járulni továbbá a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó uniós jog végrehajtásához azáltal, hogy létrehozza a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó információtárat, amely a prekurzorokra vonatkozó információkat tartalmaz, megkönnyítve az azonosításukhoz szükséges információk megosztását. Emellett az EU-nak fokoznia kell a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést a kábítószer-prekurzorok – köztük a dizájner prekurzorok – tiltott előállításának, eltérítésének és kereskedelmének nyomon követése és ezt követő felszámolása érdekében. A nemzeti szintű kriminalisztikai vizsgálatok megkönnyítése érdekében az EU fokozni fogja a kábítószer-előállító létesítményekben használt prekurzorok felderítéséhez nyújtott támogatását.

IV.A kockázatok és ártalmak kezelése

A tiltott anyagoknak a kábítószer-fogyasztó személyekre, a nyilvános terekre és a társadalomra gyakorolt lehetséges hatása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az erős új pszichoaktív anyagok térnyerése növeli a túladagolásos halálesetek kockázatát, míg a kábítószer-kereskedelem erőszakot és környezeti károkat okoz a helyi közösségeknek. E problémák kezelése érdekében az EU-nak a felkészültség javításával párhuzamosan a kábítószerekkel kapcsolatos kockázatok és ártalmak jelentős csökkentésére kell összpontosítania.

7. stratégiai prioritás: A kábítószerekkel összefüggő egyéni ártalmak csökkentése

7.1. A kutatási eredményeken alapuló ártalom- és kockázatcsökkentő beavatkozások elérhetőségének és hatókörének növelése

Mivel az új kábítószerek új kockázatokkal járnak, a tagállamoknak ki kell terjeszteniük és ki kell igazítaniuk az ártalomcsökkentési beavatkozásokat. Alapvető fontosságú az egészségügyi és szociális szakemberek, a civil társadalom és a szakértői csoportok közötti szoros együttműködés. A magas kockázatú népességcsoportok elérése érdekében a beavatkozásokat integrálni kell más egészségfejlesztési tevékenységekkel, például biztonságos és felügyelt, kábítószer-fogyasztásra szolgáló helyiségek, drogbevizsgáló létesítmények vagy egészségügyi és szociális támogatást nyújtó mobil egységek révén. A kockázat- és ártalomcsökkentő intézkedéseket – beleértve a kohéziós politikai alapokból támogatott intézkedéseket is – be kell építeni a regionális és helyi politikákba és realitásokba, és a szereplőknek együtt kell működniük a közösségi alapú egészség, biztonság és védelem előmozdítása érdekében. 

Külön figyelmet kell fordítani azokra az ártalomcsökkentő beavatkozásokra, amelyek célja a túladagolás, a fertőző betegségek és az életveszélyes fertőzések kockázatának megelőzése vagy csökkentése. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a – különösen az opioidokhoz kapcsolódó – kábítószer-túladagolás és halálesetek kockázatának megelőzése vagy csökkentése érdekében azáltal, hogy növelik a kutatási eredményeken alapuló beavatkozásokhoz, például az opioid agonista kezelésekhez és a naloxonhoz való hozzáférést, beleértve a hazavihető naloxon programokat is. Az innovatív stratégiák az új gyógyszerekhez, például a szintetikus kannabinoidokhoz és az új felhasználási módszerekhez, például a vaporizátorokhoz kapcsolódó kockázatok kezeléséhez is elengedhetetlenek.

További erőfeszítéseket kell tenni a kábítószerrel kapcsolatos, vérrel terjedő fertőzések, különösen a HIV és a hepatitis C (HCV), valamint a védőoltással megelőzhető betegségek, például a hepatitis A (fertőző májgyulladás) és a hepatitis B megelőzésére, kezelésére és csökkentésére. Az intravénáskábítószer-használók számára hozzáférést kell biztosítani az EUDA és az ECDC fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó iránymutatása szerinti életmentő beavatkozásokhoz 50 . Alapvető fontosságúak a széles körben rendelkezésre álló tű- és fecskendőprogramok, valamint az önkéntes HIV- és HCV-tesztelés és -kezelés. A Bizottság együtt fog működni a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórummal a veszélyeztetett népességcsoportokat, köztük a kábítószer-fogyasztó személyeket érintő rendszerszintű akadályok azonosítása érdekében.

Emellett a tagállamoknak fontolóra kell venniük az egyes veszélyeztetett csoportokra vonatkozó célzott ártalomcsökkentési beavatkozások kidolgozását és végrehajtását. E csoportok közé tartoznak a mentális zavarokkal küzdők, a fogvatartási intézetekben élők, az LMBTIQ+-személyek, a migránsok, valamint bizonyos szabadidős tevékenységeket végző, például éjszakai klubokba járó vagy fesztiválokon részt vevő fiatalok.

7.2. A hatékony ártalomcsökkentő beavatkozásokra vonatkozó bizonyítékok terjesztése

Bár léteznek különböző kockázat- és ártalomcsökkentő intézkedések a magas kockázatú népességcsoportok elérése érdekében, a kábítószerek és a kábítószer-használat fejlődésével párhuzamosan további innovatív intézkedéseket kell elérhetővé tenni. Az EUDA felül fogja vizsgálni az új beavatkozások hatékonyságát, és egy ártalomcsökkentő adatbázison keresztül meg fogja osztani a bevált gyakorlatokat. Ezek az erőfeszítések biztosítani fogják, hogy az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos, minőségre vonatkozó előírások kidolgozásának támogatása érdekében széles körű információk álljanak rendelkezésre.

Az Európai Unió megelőzési programjának sikerére építve az EUDA célzott képzési programot fog kidolgozni a kutatási eredményeken alapuló ártalomcsökkentő intézkedések végrehajtásának javítása érdekében. Az európai ártalomcsökkentési program segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy Európa-szerte kiépítsék az ártalomcsökkentésre irányuló kapacitásaikat.

8. stratégiai prioritás: A társadalmi és környezeti hatások mérséklése

8.1. A kábítószerekkel kapcsolatos erőszak kezelése és a bűnmegelőzés fokozása

A kábítószerekkel kapcsolatos erőszak egyre összetettebbé válik, gyakran a szervezett bűnözéshez kapcsolódik, és olyan ártalomciklusokat hoz létre, amelyek hatással vannak városaink és helyi közösségeink biztonságára és védelmére. A gyermekek és a fiatalok különösen kiszolgáltatottak, mivel e csoportok tekintetében áldozatok, elkövetők és beszervezettek is lehetnek. A kábítószerrel kapcsolatos erőszak elleni küzdelem érdekében az EU arra törekszik, hogy felszámolja a bűnözői hálózatokat, és olyan közösségi alapú rendfenntartást mozdítson elő, amely integrálja a közösségi biztonságot a közegészségügyi kezdeményezésekkel. Az EU városfejlesztési menetrendje keretében a Bizottság támogatni fogja a helyi önkormányzatokat az innovatív helyi projektek előmozdítása és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése révén. E támogatás célja a közösség rezilienciájának és kohéziójának fokozása a biztonsági és társadalmi integrációs kihívások kezelése érdekében, beleértve a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekhez fűződő kihívásokat is. Emellett az EUDA kutatást és nyomon követést fog végezni annak érdekében, hogy jobban megértse a különböző szinteken előforduló, kábítószerekkel kapcsolatos erőszakot.

Az EU fokozni fogja továbbá a fiatalok szervezett bűnözésbe való beszervezésének megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve az online intézkedéseket és a kutatási eredményeken alapuló megelőző intézkedéseket is. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós bűnmegelőzési hálózat tudásközpontján keresztül rendelkezésre álló bevált gyakorlatok felhasználásával erősítsék meg a fiatalokat védő környezetet. Ezek az erőfeszítések együttműködést igényelnek a bűnüldöző szervek, a szociális munkások, az egészségügyi szakemberek és a civil társadalom között. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében az európai bűnmegelőzési hálózat külön eszköztárat fog kidolgozni a kiskorúak bűnözői hálózatok általi beszervezésének kezelésére.

Emellett a gyermekeknek a bűnözés minden formájával – többek között az online és offline elérhető kábítószerekkel – szembeni védelme érdekében az EU a ProtectEU európai belső biztonsági stratégiában bejelentetteknek megfelelően javaslatot fog tenni a gyermekek bűnözéssel szembeni védelméről szóló cselekvési tervre.

8.2. A kábítószerekkel kapcsolatos stigma és megkülönböztetés kezelése

Európának kezelnie kell a kábítószer-használathoz és a kapcsolódó rendellenességekhez társított stigmát 51 , mivel az negatívan hat az egyének mentális és fizikai egészségére. Akadályozhatja őket abban, hogy támogatást kérjenek és beilleszkedjenek a társadalomba, ami a fiatalok körében az iskolából való lemorzsolódáshoz vezethet. A szakpolitikáknak integrálniuk kell a kábítószerekkel kapcsolatos stigma által érintett személyek tapasztalatait, különösen a civil társadalommal való folyamatos együttműködés révén, beleértve a kábítószer-fogyasztó személyeket és a kábítószerekkel kapcsolatos szolgáltatásokat igénybe vevőket is. Az EU az uniós egészségügyi politikai platformon, a bevált gyakorlatok uniós közegészségügyi portálján és a Horizont Európa által finanszírozott kutatási projekteken keresztül fokozni fogja a tudatosságot, valamint elő fogja mozdítani az információmegosztást és az egymástól való tanulást. Emellett az ESZA+-ból és az ERFA-ból származó beruházásoknak szinergiát kell teremteniük más uniós alapokkal és programokkal a társadalmi befogadás átfogó támogatása érdekében.

8.3. A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítés alkalmazása a kábítószer-jelenséggel kapcsolatban

A kábítószerhelyzet eltérően érinti a férfiakat és a nőket: a súlyos kábítószer-problémákkal küzdők mintegy egynegyede nő, de kezelésre csak minden ötödik nő jelentkezik. A nők körében a túladagolás miatti halálesetek száma 2013 és 2023 között 76 %-kal nőtt az EU-ban, ami azt jelzi, hogy a nők további akadályokkal szembesülnek az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.

A tagállamoknak valamennyi stratégiai pilléren belül a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedéseket kell végrehajtaniuk a szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes és akadálymentes hozzáférés biztosítása érdekében, különösen a kezelés és az ártalomcsökkentés tekintetében. A személyre szabott szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk a kizárólag nők számára elérhető lehetőségeket, a gyermekgondozást és a traumakezelésen alapuló speciális támogatást.

Emellett a szexuális irányultság és a nemi identitás is befolyásolhatja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Amint azt a Bizottság az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló, 2026–2030-as stratégiájában 52 megjegyezte, az LMBTIQ+-személyek gyakran jobban ki vannak téve a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások és az erőszak kockázatának. Az LMBTIQ+-személyeket érintő megkülönböztetés és akadályok kezelése elengedhetetlen a negatív egészségügyi hatások csökkentéséhez és a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosításához.

8.4. A kábítószer hatása alatt történő járművezetés jelentette kockázatok kezelése

Becslések szerint az EU-ban a halálos kimenetelű közúti balesetek mintegy negyede – 2024-ben összesen több mint 19 940 eset – alkoholhoz és/vagy kábítószerhez kapcsolódott 53 . A „zéró-elképzelés” 54 és azon cél támogatása érdekében, hogy 2050-ig nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, az EU-nak intézkedéseket kell végrehajtania a kábítószer hatása alatt történő járművezetés és a kábítószer hatása alatt álló járművezetők által okozott balesetek megelőzése érdekében.

A vezetői engedélyekről szóló új irányelvvel 55 a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a zéró tolerancia politikáját alkalmazzák a kábítószer hatása alatt történő járművezetéssel szemben. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti jogukban vezessenek be általánosan alkalmazott „zéró tolerancia” rendszereket.

Tekintettel arra, hogy az ittas járművezetéssel és a kábítószer-használattal kapcsolatos közúti balesetekben gyakran kezdő járművezetők, főként fiatalok érintettek, a tagállamokat arra is ösztönözzük, hogy az irányelvvel összhangban szigorúbb szabályokat alkalmazzanak a kezdő járművezetőkre. Ezt célzott – különösen a fiatal felnőtteknek szóló – nemzeti figyelemfelhívó erőfeszítésekkel kell támogatni, amelyek felhívják a figyelmet a kábítószer hatása alatt történő járművezetés veszélyeire. Ezen túlmenően a járművezetéstől való eltiltásról szóló új irányelv és a határokon átnyúló információcseréről szóló felülvizsgált irányelv lehetővé fogja tenni a kábítószerrel kapcsolatos közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk tagállamok közötti megosztását, megakadályozva, hogy a kábítószer hatása alatt történő járművezetéshez kapcsolódó veszélyes magatartásokat kezeletlenül hagyják.

8.5. A kábítószerekkel összefüggő környezeti ártalmak kezelése

A kábítószer-termesztés és -előállítás jelentős környezeti károkat okoz mind Európában, mind világszerte. A szervezett bűnözés a szintetikus kábítószerek előállításából származó mérgező vegyi hulladékot kidobja, ami súlyos kockázatot jelent a környezetre és a helyi közösségekre nézve. Például egy kg MDMA előállítása során körülbelül 58 kg mérgező hulladék keletkezik. A kannabisztermelés vizet és energiát használ, de hatással van a víz- és légszennyezésre is 56 .

A tiltott kábítószereket előállító laboratóriumokat olyan módon kell felszámolni, amely biztosítja a bűnüldöző hatóságok tagjainak biztonságát, és figyelembe veszi a környezeti hatásokat. Az EU környezetbarát módszereket fog kidolgozni és alkalmazni a lefoglalt tiltott kábítószerek, prekurzorok, vegyi anyagok, hulladékok és felszerelések biztonságos kezelésére, szállítására, ártalmatlanítására és megsemmisítésére. Az új szintetikus kábítószerekkel kapcsolatos fenyegetések elleni fellépést célzó uniós paktummal 57 összhangban a CEPOL és az EUDA javítani fogja a bűnüldöző szervek képzését az e létesítmények felszámolásával járó biztonsági és egészségügyi kockázatokról. Az EMPACT meg fogja erősíteni az operatív együttműködést a szintetikus kábítószereket előállító laboratóriumok felszámolására irányuló kapacitás növelése érdekében.

A Bizottság segíti a tagállamokat a környezet elleni bűncselekményekről szóló új irányelv 58 végrehajtásában, amely olyan bűncselekményekkel foglalkozik, mint a szennyezés, a jogellenes hulladékgazdálkodás, az élőhelyek elpusztítása és az illegális vízkivétel.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a 2027. május 21-ig kidolgozandó nemzeti stratégiáikban kifejezetten kapcsolják össze a környezeti bűnözést más bűnözői tevékenységekkel, például a kábítószer-előállítással és -kereskedelemmel. Ennek az integrációnak az a célja, hogy e bűncselekmények egymással összefüggő jellegének kezelése révén növelje a stratégiák hatékonyságát.

A tiltott kábítószerek előállításához a szervezett bűnözés gyakran alkalmaz környezetkárosító gyakorlatokat, például erdőirtást vagy intenzív vízhasználatot. E gyakorlatok felderítésének javítása alapvető fontosságú az aszály súlyosbításában, az élőhelyek pusztulásában és a biológiai sokféleség csökkenésében betöltött szerepük miatt.

V.Erős partnerségek kiépítése

A harmadik országok kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikái jelentősen befolyásolják Európa tiltott kábítószerekkel kapcsolatos helyzetét, mivel az EU-n belüli bűnözői hálózatok nemzetközi partnerekkel működnek együtt a csempészműveletek bővítése érdekében. Ezért a nemzetközi partnerségek kulcsfontosságúak a hatékony uniós drogpolitika szempontjából. Az EU-n belül fokozni kell a civil társadalommal és a magánszereplőkkel való koordinációt és partnerségeket. Ez előmozdítja az egymástól való tanulást és megkönnyíti a közös operatív fellépéseket, támogatva a társadalom egészére kiterjedő átfogó megközelítést.

9. stratégiai prioritás: A nemzetközi együttműködés megerősítése

9.1. Az EU nemzetközi együttműködésre irányuló célkitűzései

A ProtectEU európai belső biztonsági stratégia olyan EU-t szorgalmaz, amely aktívan védi biztonsági érdekeit azáltal, hogy kezeli a külső fenyegetéseket, felszámolja a csempészútvonalakat és védi a stratégiai folyosókat. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy erős szövetséges legyen a partnerországokkal, valamint együttműködjön a globális biztonság javítása és a kölcsönös reziliencia megerősítése érdekében, különösen a kábítószer-kereskedelem jelentette fenyegetésekkel szemben.

A kábítószerek terén az EU által fenntartott külkapcsolatok hangsúlyozzák a közös felelősséget, a multilateralizmust és a fejlesztésorientált megközelítést, tiszteletben tartva az emberi jogokat, a méltóságot és a jogállamiságot. Az EU továbbra is elkötelezett ezen elvek mellett, és kutatási eredményeken alapuló, integrált, kiegyensúlyozott és multidiszciplináris drogpolitikai megközelítést szorgalmaz. Támogatja a harmadik országok erőfeszítéseit, összhangban a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési egyezményekkel és emberi jogi kötelezettségekkel, amint azt a drogpolitikákban alkalmazandó, emberi jogokon alapuló megközelítésről szóló tanácsi következtetések 59 , az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2027-es időszakra szóló uniós cselekvési terv 60 , valamint a drogpolitikára vonatkozó releváns ENSZ-eszközök körvonalazzák. Emellett az EU – megerősítve az emberi jogok iránti elkötelezettségét – minden helyzetben határozottan ellenzi a halálbüntetést.

Az EU együtt fog működni a bővítési partnerekkel a szervezett bűnözői hálózatok elleni stratégiák összehangolása, a kábítószerekkel kapcsolatos információs rendszerek javítása és az operatív együttműködés megerősítése érdekében. Ez az uniós joggal összhangban kiterjed a nemzeti kábítószer-megfigyelő központok és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó korai előrejelző rendszerek fejlesztésének támogatására; valamint a kutatási eredményeken alapuló, integrált és kiegyensúlyozott drogpolitikáknak az EUDA támogatásával történő előmozdítására. A tagjelölt országok uniós biztonsági architektúrába való gyorsított integrációjának biztosítása érdekében az EU-nak szisztematikusan be kell vonnia és támogatnia kell a bővítési partnereket, hozzáférést biztosítva számukra az eszközökhöz, iránymutatásokhoz és kapacitásépítési lehetőségekhez. Ehhez hasonlóan a Bizottság meg fogja vizsgálni a tagjelölt országokkal a kikötővédelem terén folytatott együttműködés lehetőségeit, például azt, hogy megfigyelőként részt vegyenek az Európai Kikötők Szövetségének ülésein.

A földközi-tengeri paktum „Biztonság, felkészültség és a migráció kezelése” című részével összhangban az EU a határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemre való hatékonyabb reagálás érdekében a dél-mediterrán partnerekkel együttműködve elő fogja mozdítani a kábítószerekkel kapcsolatos tendenciák további nyomon követését és értékelését, az igazságügyi és bűnüldözési együttműködést, valamint az integrált határigazgatást. Alapvető fontosságú, hogy az EUDA, az EUROPOL, a CEPOL, az Eurojust és a MAOC-N szorosabb operatív együttműködést folytasson a regionális partnerekkel. Sor fog kerülni az Észak-Afrikával, a Közel-Kelettel és az Öböl-menti térséggel folytatott operatív együttműködés megerősítésére, különösen a kábítószer-előállítás és -kereskedelem terén, hangsúlyt helyezve a captagonra.

Az EU célja, hogy a tiltottkábítószer-előállítás felszámolása, a kábítószer-prekurzorok áramlásának megállítása, valamint a szintetikus kábítószerek jelentette kihívásokkal szembeni felkészültség fokozása érdekében megerősítse a szintetikus kábítószerek jelentette fenyegetésekkel szembeni nemzetközi szövetségeket azáltal, hogy együttműködik a kulcsfontosságú harmadik országokkal, például az Egyesült Államokkal, Mexikóval, Kínával és Indiával. Az együttműködés a kábítószer-kereskedelmi útvonalak felszámolására, a logisztikai csomópontok rezilienciájának globális megerősítésére, valamint a főbb tengeri kikötők szervezett bűnözés általi kizsákmányolása elleni küzdelemre fog összpontosítani, különösen Latin-Amerikában, Nyugat-Afrikában és a Nyugat-Balkánon.

A korlátozó intézkedések az EU külső eszköztárának fontos eszközei, és kiegészíthetik a kiegyensúlyozott politikamixet a transznacionális szervezett bűnözés hatékony megzavarása és csökkentése érdekében. A Bizottság jelenleg vizsgálja a migránscsempészésben és az emberkereskedelemben részt vevő személyekkel és szervezett bűnözői csoportokkal szembeni horizontális szankciórendszer lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy a kábítószer-kereskedelem gyakran transznacionális szervezett bűnözői csoportokat alakít ki, és hogy a kábítószer-kereskedelem valamennyi művelete során ugyanazokra a pénzmosókra, kriptovaluta-kereskedőkre és egyéb szolgáltatókra támaszkodik, mérlegelni lehet egy ilyen rendszer hatályának kiterjesztését, a tagállamokkal folytatott megbeszélések függvényében. Az összes érintett országban és alrégióban működő uniós küldöttségek a személyzetük körében kapcsolattartó pontokat fognak kijelölni a szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy e célból összekötő tisztviselőket küldjenek ki.

A célzott operatív válaszlépésekbe be kell vonni a vámhatóságokat, a bűnüldöző szerveket és a kulcsfontosságú harmadik országok érintett hatóságait, beleértve az olyan kezdeményezéseket is, mint a nyomozóegységek és a hírszerzési fúziós központok. Az EU emellett szorosabb igazságügyi és biztonsági partnerségeket fog kiépíteni a kulcsfontosságú harmadik országokkal és régiókkal – különösen Latin-Amerika, a Karib-térség és a földközi-tengeri térség országaival –, fokozva a kölcsönös jogsegély, a kiadatás, a vagyonvisszaszerzés és az elkobzás terén folytatott együttműködést.

Emellett a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és a partnerországokkal a kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítések megerősítése érdekében, előmozdítva az újonnan elindított Európai Kábítószer-ellenes Koalíciót, ezáltal növelve a közös célkitűzések és stratégiák hatékonyságát.

9.2. A harmadik országokkal és régiókkal folytatott párbeszédek megerősítése

A harmadik országokkal folytatott párbeszédek kulcsfontosságúak az integrált és kiegyensúlyozott drogpolitikai megközelítés előmozdításához. Az EU továbbra is célzott párbeszédet fog folytatni a kábítószerekről a nyugat-balkáni partnerekkel, a keleti partnerség országaival, Latin-Amerikával és a Karib-térséggel, Közép-Ázsiával, valamint kétoldalúan az USA-val, Kínával és Kolumbiával. E párbeszédek célja a hatékony válaszlépéseket előmozdító stratégiai és operatív együttműködés megerősítése. Új párbeszédeket kell kezdeményezni a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések által súlyosan érintett más kiemelt országokkal vagy régiókkal. A biztonsági párbeszédek foglalkozhatnak drogpolitikai kérdésekkel, különösen a tiltott kereskedelemmel, a tematikus eszmecserék és a szakértői találkozók pedig megkönnyítik az információmegosztást és a tevékenységek összehangolását, például Indiával a kábítószer-prekurzorok eltérítésének és kereskedelmének megelőzése érdekében.

Ezen erőfeszítések fokozása érdekében az EU diplomáciai, politikai és pénzügyi eszközöket fog mozgósítani a külpolitikai keretében. Az uniós eszközök teljes köre – beleértve az NDICI-t és a közös biztonság- és védelempolitikai missziókat is – felhasználható a harmadik országok bűnüldözési kapacitásainak növelésére és a drogpolitika összkormányzati megközelítésének támogatására.

9.3. Operatív együttműködés

Mivel a kábítószer-kereskedő hálózatok világszerte összekapcsolttá válnak, az EU a tagjelölt és kulcsfontosságú harmadik országokkal és régiókkal kialakított partnerségek révén fokozni fogja operatív válaszát. A bel- és igazságügyi ügynökségek kulcsszerepet játszanak ebben az erőfeszítésben. Az Europolnak a kulcsfontosságú harmadik országok stratégiai és operatív kapacitásainak megerősítésében betöltött szerepe elengedhetetlen a transznacionális bűnözői hálózatok felszámolásához. Ezért az Europol a stratégiai és operatív információcsere megkönnyítése érdekében kiterjeszti a külső partnerségeket, biztosítva a nyomozások joghatóságok közötti összehangolását. A nemzetközi bűnözés elleni hatékony jogi fellépéshez elengedhetetlen az Eurojust szerepe a bűnszervezetek elleni megalapozott vádak felépítésében és a büntetőeljárások megkönnyítésében.

Új megbízatása nyomán az EUDA elkötelezett a nemzetközi együttműködés javítása és a harmadik országokban fennálló kábítószerhelyzetek nyomon követése mellett, támogatva a kutatási eredményeken alapuló, integrált és kiegyensúlyozott drogpolitikák kidolgozását. A Bizottság a ProtectEU európai belső biztonsági stratégia részeként további megállapodásokat fog kötni az EU és a harmadik országok között az Europollal és az Eurojusttal való együttműködés érdekében, különösen kiterjesztve az erőfeszítéseket több latin-amerikai országra, és szorgalmazva, hogy több harmadik országot vonjanak be az EMPACT keretébe.

Az EU technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési kezdeményezéseket és együttműködési programokat fog fenntartani annak érdekében, hogy segítse a harmadik országokat a kábítószerekkel kapcsolatos kérdéseknek az emberi jogi kötelezettségekkel összhangban történő kezelésében, valamint a közegészségügyi, a fejlesztési, a biztonsági és a védelmi ágazat kihívásainak kezelésében. Az EU és tagállamai hangsúlyozzák a fejlesztésorientált drogpolitikákat, valamint az alternatív és fenntartható fejlesztési intézkedéseket 61 , amelyek utat kínálnak a kábítószer-kínálat csökkentéséhez, a környezet védelméhez és az érintett régiók társadalmi-gazdasági fejlődésének fellendítéséhez.

9.4. Az EU vezető szerepének megerősítése a nemzetközi drogpolitikai menetrend alakításában

Az EU továbbra is elkötelezett a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveken alapuló multilaterális rendszer mellett 62 . Továbbra is vezető szerepet fog játszani az ENSZ kábítószer-ellenes politikájának kidolgozásában, valamint aktívan részt vesz a Kábítószer-bizottságban és más, az egészséggel, az emberi jogokkal és a fejlesztéssel foglalkozó ENSZ-szervek munkájában. Ez a megközelítés kiterjed az olyan multilaterális szervezetekben való részvételre is, mint az Európa Tanács.

Az EU továbbra is erősíteni fogja a stratégiai együttműködést a nemzetközi szervezetekkel, különösen az UNODC-vel – amely az ENSZ rendszerén belül a globális kábítószerkérdések kezelésére szolgáló vezető szerv –, a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervvel, valamint a WHO-val és a Vámigazgatások Világszervezetével. Az EU támogatni fogja továbbá az érintett ENSZ-szervek közötti koordinációt a kábítószerhelyzet átfogó és következetes kezelése érdekében.

10. stratégiai prioritás: Az uniós koordináció és a stratégiai partnerségek fokozása

10.1. Az uniós intézmények, szervek, ügynökségek és tagállamok közötti koordináció megerősítése

Az uniós intézményeknek, szerveknek és az érintett ügynökségeknek össze kell hangolniuk a tiltott kábítószerekkel kapcsolatos tevékenységeiket, saját megbízatásukon belül biztosítva a kiegészítő jelleget. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy intézkedéseiket hangolják össze ezzel a stratégiával, és ennek megfelelően különítsenek el célzott forrásokat. Elismerve a kábítószerhelyzet helyi és regionális különbségeit, a tagállamoknak be kell vonniuk a regionális és helyi hatóságokat a stratégia végrehajtásába. Ezek a hatóságok létfontosságú szerepet játszanak azáltal, hogy a beavatkozásokat a közösségi igényekhez igazítják, és előmozdítják az érdekelt felek, például az egészségügyi szolgálatok, a bűnüldöző szervek és a közösségi szervezetek közötti együttműködést a megelőzésre, a kezelésre és az ártalomcsökkentésre irányuló erőfeszítések fokozása érdekében. Uniós szinten a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság fontos szerepet játszik a kábítószerekkel kapcsolatos fejleményekre vonatkozóan.

Az ágazatok – különösen az egészségügy, a biztonság és az igazságszolgáltatás – közötti koordináció mind uniós, mind nemzeti szinten alapvető fontosságú. Az egészségügyi és biztonsági eredményeket javíthatják az olyan integrált, alulról építkező megközelítések, amelyek bevonják a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszerügynökségeket és az olyan ágazatok hatóságait, mint a polgári légi közlekedés és a tengeri közlekedés. Ez a különböző ágazatok közötti együttműködés kulcsfontosságú a kábítószerekkel kapcsolatos kihívások átfogó megoldásainak kidolgozásához.

E stratégia sikeres végrehajtása a hatékony irányítástól és koordinációtól függ. Ezért a stratégia felülvizsgálata és a jövőbeli irányvonalak felvázolása során az Európai Unió Tanácsa felkérést kap, hogy a Bizottság támogatásával dolgozzon ki végrehajtási keretet. Ennek a keretnek egyértelműen meg kell határoznia a különböző prioritások végrehajtásában részt vevő érdekelt feleket, és elő kell mozdítania a drogpolitikák közötti szinergiákat és következetességet uniós, nemzeti és helyi szinten. Fel kell tárnia továbbá, hogy miként biztosítható, hogy minden tagállam egy összkormányzati megközelítés révén nemzeti áttekintést tartson fenn a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekről. Ez javítani fogja a koordinációt és maximalizálni fogja a szakpolitikai hatást uniós, nemzeti és helyi szinten.

A Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának rendszeresen felül kell vizsgálnia a stratégia végrehajtását, fenntartva a tagállamokkal folytatott információcserét. Az uniós ügynökségek – például az EUDA és az Europol – segíteni fognak a stratégia végrehajtásának nyomon követésében. A kábítószer elleni intézkedések hatékony nyomon követéséhez adatgyűjtésre és hatásmutatókra van szükség, és az EUDA bővíteni fogja szakpolitikai értékelési eszköztárát az előrehaladás és az eredmények pontos nyomon követése érdekében, ami megkönnyíti a stratégiák időben történő kiigazítását a maximális hatékonyság érdekében.

10.2. A civil társadalommal való érdemi együttműködés megerősítése

A hatékony szakpolitikai válaszok megkövetelik a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések által közvetlenül érintett személyek bevonását, tapasztalataikat felhasználva a megalapozott és gyakorlati megoldások alapjául. A civil társadalom alapvető szerepet játszik a drogpolitikák nemzeti, uniós és nemzetközi szintű kidolgozásában. Uniós szinten a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum továbbra is a stratégia végrehajtásának szerves részét fogja képezni. Emellett az EUDA új megbízatásának részeként fokozni fogja a civil társadalommal folytatott rendszeres együttműködését.

Nemzeti szinten a szakpolitikák és intézkedések kialakítása és végrehajtása során ki kell használni a civil társadalomnak a kialakulóban lévő tendenciákkal és a hatékony válaszintézkedésekkel kapcsolatos, első kézből származó ismereteit. Az átfogó és inkluzív szakpolitikai fejlesztés támogatása érdekében minden szinten alapvető fontosságú a megfelelő forráselosztás biztosítása valamennyi kábítószer-ellenes szolgálat számára, valamint a civil társadalom bevonásának előmozdítása.

10.3. A köz- és magánszféra közötti partnerségek megerősítése a drogpolitika terén

A tiltott kábítószerek a társadalom valamennyi aspektusát érintik, beleértve a munkahelyeket is, és a szervezett bűnözés gyakran beszivárog a legális gazdaságba a kábítószer-kereskedelem fenntartása érdekében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a magánszektorral a kábítószer-kínálat és -kereslet csökkentése, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak kezelése érdekében. A Bizottság építeni fog az Európai Kikötők Szövetségének sikerére azáltal, hogy szorosabb kapcsolatokat alakít ki a magánszereplőkkel.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakítása elengedhetetlen a kábítószer-kereskedelem, a bűnözés beszivárgása és a prekurzorok eltérítése elleni küzdelemhez, különösen az olyan ágazatokban, mint a postai szolgáltatások. Ezeket a partnerségeket az egészségügy és a társadalmi visszailleszkedés terén is meg kell erősíteni, és elő kell mozdítani az együttműködést az egészségügyi megoldások terén innovációra képes magánszereplőkkel. Ezen átfogó megközelítés célja az erőfeszítések ágazatok közötti integrálása a kábítószerekkel kapcsolatos kihívások hatékony kezelése érdekében.

Következtetés

Napjaink kiszámíthatatlan kábítószerhelyzetében az EU-nak proaktívan előre kell jeleznie a fenyegetéseket, meg kell előznie a károkat, valamint határozottan kell fellépnie az egészség és a biztonság védelme érdekében.

A szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem aláássa a globális biztonságot, táplálja az erőszakot, a korrupciót és a közösségeken belüli instabilitást, míg a nagy hatáserősségű új szintetikus kábítószerek jelentős egészségügyi kihívásokat támasztanak. Alapvető fontosságú a határozott, integrált reagálás, amely hangsúlyozza a felkészültséget és a megelőzést.

Alapvető fontosságú a megelőzésre, a kezelésre, a társadalmi visszailleszkedésre és az ártalomcsökkentésre összpontosító közegészségügyi struktúrák megerősítése az ellátás folyamatosságán belül. Ugyanilyen fontos a bűnüldözés javítása, valamint az emberi jóllétet előtérbe helyező partnerségek előmozdítása. A fenntartható megoldások megvalósítása elengedhetetlen társadalmi szerkezetünk védelméhez és ahhoz, hogy segítsünk globális normákat meghatározni partnereink számára.

A Bizottság stratégiája átfogó keretet biztosít a tiltott kábítószerekkel kapcsolatos kihívások koherens kezeléséhez, és iránymutatást nyújt az érdekelt feleknek ahhoz, hogy megvédjék a polgárokat és a közösségeket a kábítószerrel kapcsolatos szervezett bűnözéstől és annak káros hatásaitól. E stratégia integrált és a társadalom egészére kiterjedő megközelítése összekapcsolja az egészségügyi és biztonsági politikákat, megerősítve az egészségügyi előnyöket és a biztonsági intézkedéseket. A Bizottság várakozással tekint e kritikus kérdéseknek az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való megvitatása elé.

A biztonsági és egészségügyi erőfeszítések összehangolása elengedhetetlen az átfogó reagáláshoz, amely mindenki számára biztonságosabb és egészségesebb jövőt biztosít.

(1)

Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) (2025), 2025. évi európai kábítószer-jelentés. Tendenciák és fejlemények.

(2)

Európai Bizottság (2024), Eurobarometer survey on the impact of drugs on local communities (Eurobarométer felmérés a kábítószerek helyi közösségekre gyakorolt hatásáról).

(3)

Europol (2024), Decoding the EU’s most threatening criminal networks (Az EU-ban tevékenykedő, legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözői hálózatok működésének elemzése).

(4)

UNODC, 2025. évi jelentés a globális kábítószer-helyzetről.

(5)

EUDA (2025), 2025. évi európai kábítószer-jelentés. Tendenciák és fejlemények. 

(6)

Európai Bizottság (2024), Eurobarometer survey on the impact of drugs on local communities (Eurobarométer felmérés a kábítószerek helyi közösségekre gyakorolt hatásáról).

(7)

Nevezetesen az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megállapítottak.

(8)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(9)

 Az ENSZ-közgyűlés 2016. évi rendkívüli ülésszakának (UNGASS) a „Közös kötelezettségvállalásunk a globális kábítószer-probléma hatékony kezelésére és leküzdésére” című, a globális kábítószer-problémáról szóló záródokumentuma.

(10)

 2019. évi miniszteri nyilatkozat a globális kábítószer-probléma kezelésére és leküzdésére irányuló közös kötelezettségvállalásaink végrehajtásának felgyorsítását célzó nemzeti, regionális és nemzetközi szintű fellépéseink megerősítéséről.

(11)

A Kábítószer-bizottság magas szintű nyilatkozata a 2019. évi miniszteri nyilatkozatot követő 2024. évi félidős felülvizsgálatról.

(12)

Az ENSZ Közgyűlésének 70/1. sz. határozata: Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, A/RES/70/1. (2015. október 21.).

(13)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Vezetői összefoglaló az EU 2021–2025-re szóló drogstratégiájának és az EU 2021–2025-re szóló, drogokra vonatkozó cselekvési tervének értékeléséről, SWD(2025) 188 final; bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az EU 2021–2025-re szóló drogstratégiájának és az EU 2021–2025-re szóló, drogokra vonatkozó cselekvési tervének értékelése, SWD(2025) 187 final.

(14)

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_1936.

(15)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a ProtectEU-ról: Európai belső biztonsági stratégia, COM(2025) 148 final.

(16)

 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégiáról, JOIN(2025) 130 final.

(17)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Európai egészségügyi unió: közösen az emberek egészségéért, COM(2024) 206 final.

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 314., 2022.12.6., 26. o.).

(19)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kábítószer-prekurzorok nyomon követéséről és ellenőrzéséről, valamint a 273/2004/EK és az 111/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2025) 747 final.

(20)

Europol (2025), European Union Serious and Organised Crime Threat Assessment - The changing DNA of serious and organised crime (Az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének értékelése – A súlyos és szervezett bűnözés „DNS”-ének változása).

(21)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 314., 2022.12.6., 26. o.).

(22)

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló (EU) 2022/2371 rendelet 8. cikke szerinti megelőzési, felkészültségi és reagálási tervezés értékelésével szinergiában.

(23)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum az egészségügyi válságokra vonatkozó uniós megelőzési, felkészültségi és reagálási terv bevezetéséről, SWD(2025) 393 final.

(24)

Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. június 27-i (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 166., 2023.6.30., 6. o.) 13. cikke.

(25)

A kábítószerekkel kapcsolatos kutatásról szóló, a kábítószerekkel foglalkozó horizontális munkacsoport keretében a szakpolitikák és a kutatás közötti kapcsolatok megerősítése érdekében folytatott éves eszmecsere, valamint a tiltott kábítószerekre vonatkozó uniós kutatási kapacitás megerősítéséről szóló, 2009. decemberi tanácsi következtetéseket (17177/09) követően létrehozott uniós szintű együttműködés.

(26)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/327 rendelete (2025. február 11.) az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2024/2847 rendelet módosításáról (HL L, 2025/327, 2025.3.5.).

(27)

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata („Reitox hálózat”).

(28)

A környezeti beavatkozások olyan szabályozási, gazdasági és fizikai intézkedések, amelyek célja, hogy megváltoztassák azt a kulturális, társadalmi, fizikai és gazdasági környezetet, amelyben az emberek döntéseket hoznak (a kábítószer-használatról), valamint támogassák az egészségesebb döntéseket.

(29)

  Az „Egészségesebben, együtt” elnevezésű, nem fertőző betegségekre vonatkozó uniós kezdeményezés – Közegészségügy .

(30)

  Mentális egészség – Közegészségügy – Európai Bizottság .

(31)

  who.int/europe/activities/partnering-with-the-european-union-(eu)-to-tackle-mental-health-challenges .

(32)

  EU-PROMENS projektoldal – EU-PROMENS .

(33)

EUDA (2025), 2025. évi európai kábítószer-jelentés. Tendenciák és fejlemények.

(34)

EUDA és Europol (2024), EU Drug Markets Analysis: Key insights for policy and practice (Az EU kábítószerpiacainak elemzése: Legfontosabb megállapítások a szakpolitikához és a gyakorlathoz).

(35)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, COM(2017) 250 final.

(36)

A Tanács következtetései (2023. december) az egyéb mentális egészségügyi zavarokhoz társuló kábítószer-használati zavarokkal küzdő személyekről, 16112/23.

(37)

A Tanács következtetései (2018. szeptember) az EU 2013–2016-os kábítószer elleni cselekvési tervének a kábítószer-kereslet Európai Unión belüli csökkentése területén alkalmazandó, minőségre vonatkozó minimumelőírások tekintetében történő végrehajtásáról, 11985/15.

(38)

A Bizottság (EU) 2023/681 ajánlása (2022. december 8.) az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről (HL L 86., 2023.3.24., 44. o.).

(39)

A kényszerítő intézkedések alternatívái olyan intézkedésekként határozhatók meg, amelyek valamilyen rehabilitációs elemet tartalmaznak vagy nem minősülnek beavatkozásnak (például a vádemeléstől vagy a büntetőeljárás lefolytatásától való eltekintés), illetve amelyeket börtönbüntetés vagy más büntetés helyett alkalmaznak (például felfüggesztett szabadságvesztés a kábítószer-használók kezelésével együtt).

(40)

A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (HL L 335., 2004.11.11., 8. o.).

(41)

A Tanács következtetései (2025. június) az EMPACT megerősítéséről és a következő, 2026–2029-es EMPACT-ciklusra vonatkozó uniós bűnüldözési prioritásokról, 9397/25.

(42)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1624 rendelete (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L, 2024/1624, 2024.6.19.).

(43)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve (2024. április 24.) a vagyonvisszaszerzésről

és elkobzásról (HL L, 2024/1260, 2024.5.2.).

(44)

A Tanács következtetései (2016. június) a súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem terén alkalmazandó közigazgatási megközelítésről, 9935/2016.

(45)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, COM(2023) 234 final.

(46)

A kábítószer-prekurzor olyan közeli rokona, amelynek a kutatáson és innováción kívül nincs ismert jogszerű felhasználása.

(47)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(48)

 Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti, a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát célzó intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatásban foglalt intézkedésekre építve.

(49)

COM(2025) 747 final.

(50)

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) (2023), Prevention and control of infectious diseases among people injecting drug (Fertőző betegségek megelőzése és kontrollja az intravénás szerhasználók körében).

(51)

 A Tanács következtetései (2022. december) a drogpolitikákban alkalmazandó, emberi jogokon alapuló megközelítésről, 15818/22.

(52)

 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2026–2030), COM(2025) 725 final.

(53)

Európai Bizottság, Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, Modijefsky, M., Janse, R., Spit, W., et al., Prevention of driving under the influence of alcohol and drugs: final report (Az alkohol és kábítószer hatása alatt történő járművezetés megelőzése: zárójelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022 https://data.europa.eu/doi/10.2832/284545 .

(54)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret – A zéró-elképzelés felé vezető következő lépések, SWD(2019) 283 final.

(55)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2205 irányelve (2025. október 22.) a vezetői engedélyekről, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2022/2561 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 383/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L, 2025/2205, 2025.11.5).

(56)

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja és az Europol (2022), EU Drug Market: Cannabis — In-depth analysis (Uniós kábítószerpiac: Kannabisz – Részletes elemzés).

(57)

 A Tanács következtetései (2025. június) az új szintetikus kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos fenyegetések elleni európai unióbeli fellépést célzó paktumról, 10265/25.

(58)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1203 irányelve (2024. április 11.) a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK és a 2009/123/EK irányelv felváltásáról (HL L, 2024/1203, 2024.4.30.).

(59)

A Tanács következtetései (2022. december) a drogpolitikákban alkalmazandó, emberi jogokon alapuló megközelítésről, 15818/22.

(60)

A Tanács következtetései (2024. május 27.) az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervnek a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel való összehangolásáról, 9508/24.

(61)

A Tanács következtetései az alternatív fejlesztésről: „Az alternatív fejlesztésre és a kapcsolódó fejlesztésközpontú drogpolitikai fellépésekre vonatkozó új koncepció felé – Hozzájárulás az ENSZ-közgyűlés 2016. évi rendkívüli ülésszaka (UNGASS 2016) záródokumentumának és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásához”, 14338/18.

(62)

A Tanács következtetései (2025. június) az Egyesült Nemzetek Szervezetében az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 80. ülésszakán (2025. szeptember – 2026. szeptember) képviselendő uniós prioritásokról, 10491/25.