(3a)

ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük a BBNJ-megállapodás 7. cikkében foglalt elveket és megközelítéseket.

(7)

A Biológiai Sokféleség Egyezmén. részes feleiként az Unió és tagállamai elkötelezettek a Biológiai Sokféleség Egyezmény Felek Konferenciájának 2022. december 7–19. között tartott tizenötödik ülésén elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia célkitűzéseinek és céljainak elérése mellett, valamint azon hosszú távú stratégiai jövőkép mellett, amely szerint 2050-re értékelni kell, meg kell őrizni, helyre kell állítani és körültekintően kell felhasználni a biológiai sokféleséget, fenntartva az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, megőrizve az egészséges bolygót, és alapvető előnyöket biztosítva minden ember számára. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, amelyet a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményében tett közzé, számos célkitűzést határoz meg, többek között a tengeri ökoszisztémák jó környezeti állapotának helyreállítását.

(7)

A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, amelyet a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményében tett közzé, számos célkitűzést határoz meg, többek között a tengeri ökoszisztémák jó környezeti állapotának helyreállítását és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló, ambiciózus és jogilag kötelező erejű egyezmény megkötésének előmozdítását.

(7a)

A Biológiai Sokféleség Egyezmén. részes feleiként az Unió és tagállamai elkötelezettek a Biológiai Sokféleség Egyezmény Felek Konferenciájának 2022. december 7–19. között tartott tizenötödik ülésén elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia célkitűzéseinek és céljainak elérése mellett, beleértve azt a célt is, hogy 2030-ra a világ óceánjainak legalább 30 %-át védett területek rendszerei és egyéb hatékony, területalapú természetvédelmi intézkedések szabályozzák –, valamint azon hosszú távú stratégiai jövőkép mellett, amely szerint 2050-re értékelni kell, meg kell őrizni, helyre kell állítani és körültekintően kell felhasználni a biológiai sokféleséget, fenntartva az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, megőrizve az egészséges bolygót, és alapvető előnyöket biztosítva minden ember számára.

(7b)

A 2050-es stratégiai jövőkép elérésére irányuló 2030-as küldetéssel összhangban a Biológiai Sokféleség Egyezmén. részes feleinek sürgős lépéseket kell tenniük a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáért és visszafordításáért.

(7c)

Ezt az irányelvet úgy kell végrehajtani, hogy az ne gyengítse a vonatkozó jogi eszközöket és keretrendszereket, valamint az illetékes globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, és elősegítse az ezekkel az eszközökkel, keretrendszerekkel és testületekkel való koherenciát és koordinációt.

(7d)

Az Uniónak és a tagállamoknak ezért közös, összehangolt megközelítést és mechanizmusokat kell kidolgozniuk az e jogi eszközök, keretek és szervek – például a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken található halászati erőforrások megőrzéséért és kezeléséért felelős nemzetközi szervként működő regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy a regionális tengeri egyezmények – keretében végzett munkával való összhang biztosítása érdekében, többek között a BBNJ-megállapodás III. része alapján a Felek Konferenciája által hozott határozatok és ajánlások végrehajtását támogató intézkedések előmozdítása tekintetében.

(7e)

A Bizottság 2025. június 5-i, „Az európai óceánügyi paktum” című közleménye olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek biztosítják a BBNJ-megállapodás gyors ratifikálását, uniós jogba való átültetését és végrehajtását, valamint a nyílt tengerek fenntartható irányítását. A közlemény továbbá előirányozza, hogy az EU a világóceánra vonatkozó programjához nyújtott 40 millió EUR összegű hozzájárulás révén támogatja a BBNJ-megállapodás végrehajtását a fejlődő országokban.

(7f)

A Bizottság által kezdeményezett és mintegy 40 országot tömörítő, a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségével foglalkozó ambiciózus koalíció (BBNJ HAC) 2025. május 28-i nyilatkozata jól szemlélteti a világ óceánjainak biztonságossá tételére és irányítására irányuló uniós törekvéseket. Ezzel a jövőképpel összhangban és az óceándiplomácia támogatásával a Bizottságnak támogatnia kell azokat a tagállamokat, amelyek készek otthont adni a nyílt tengerekről szóló szerződés 50. cikkében meghatározott nemzetközi titkárság székhelyének, és biztosítania kell annak társfinanszírozását. Az Unió számára az óceándiplomáciáj. részeként az is fontos, hogy az Uniónak egyenlő versenyfeltételeket biztosítson azáltal, hogy ösztönzi a harmadik országokat a BBNJ-megállapodás ratifikálására.

(7g)

Az 1026/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1a) olyan keretet hoz létre, amely lehetővé teszi azon harmadik országok azonosítását és a velük szembeni intézkedések elfogadását, amelyek elmulasztják az együttműködést és lehetővé teszik az Unió szempontjából közös érdekűnek minősülő állományok nem fenntartható halászatát. Ez a nemrégiben módosított rendelet lehetővé teszi az Unió számára, hogy egy harmadik országot nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országként azonosítson, ha többek között nem működik együtt a közös érdekű állományok kezelésében az UNCLOS és a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás (UNFSA) vagy bármely más nemzetközi megállapodás – például a BBNJ-megállapodás – vagy nemzetközi jogi szabály rendelkezéseinek maradéktalan betartásával, valamint ha nem vezeti be a szükséges halászati gazdálkodási intézkedéseket. E tekintetben az irányelvnek összhangban kell állnia az 1026/2012/EU rendelettel, különösen a regionális halászati szervezetek keretében létrehozható nemzetközi együttműködés tekintetében, vagy – ahol e szervezeteknek nincs hatáskörük a kérdéses állomány vonatkozásában – az érintett halászatokban érdekelt országok közötti ad hoc megállapodások révén.

(10)

A megállapodás 9. cikkével összhangban elő kell mozdítani a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztását a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében.

(10)

A BBNJ-megállapodás 9. cikkével és célkitűzéseivel összhangban elő kell mozdítani a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztását a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében , többek között a fejlődő államok számára biztosított pénzügyi hozzájárulások, a tengeri technológia átadása vagy kapacitásépítés révén.

(14)

A megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken lehetővé teszi területalapú gazdálkodási eszközök létrehozását, beleértve védett tengeri területeket. A megállapodás keretében a Felek Konferenciája által elfogadott intézkedéseket végre kell hajtani, és szükség esetén át kell ültetni az uniós jogba. Amíg az átültetés meg nem történik, a tagállamok eljárása nem veszélyeztetheti az elfogadott intézkedések hatékonyságát. Meg kell határozni azokat az eljárásokat, amelyek a területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására irányuló javaslat vagy vészhelyzeti intézkedésre irányuló javaslat BBNJ-titkársághoz történő benyújtását megelőzően biztosítják a koordinációt a tagállamok és a Bizottság között.

(14)

A megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken lehetővé teszi területalapú gazdálkodási eszközök létrehozását, beleértve védett tengeri területeket. A megállapodás keretében a Felek Konferenciája által elfogadott intézkedéseket végre kell hajtani, és adott esetben át kell ültetni az uniós jogba. Amíg az átültetés meg nem történik, nem szabad veszélyeztetni az elfogadott intézkedések hatékonyságát. Az uniós szintű koordináció biztosítása érdekében eljárásokat kell bevezetni a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködésre vonatkozóan, mielőtt a BBNJ titkárságához területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására vagy vészhelyzeti intézkedésre irányuló javaslatot nyújtanak be .

(15)

Ezen irányelv értelmében a megállapodás 19. cikke és 24. cikkének (3) bekezdése szerinti, területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására vagy vészhelyzeti intézkedésre irányuló javaslatok esetében a Bizottságnak előzetes jogi értékelést kell végeznie. Ezen előzetes jogi értékelésnek ki kell terjednie annak mérlegelésére is, hogy szükséges-e a javaslatot az Unió nevében benyújtani a BBNJ-titkársághoz.

(15)

A megállapított eljáráso. részeként a Bizottságnak jogi értékelést kell végeznie, amelynek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy szükség van-e területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására irányuló javaslatra vagy a megállapodás 19. cikke és 24. cikkének (3) bekezdése szerinti vészhelyzeti intézkedésre irányuló , az Unió nevében vagy az Unió és tagállamai nevében a BBNJ titkárságához benyújtandó javaslatra, illetve arra, hogy a javaslattervezetet benyújtó tagállam vagy tagállamok csoportja saját minőségében benyújthatja-e a javaslatot a titkársághoz.

(15a)

A szükségtelen késedelem nélküli fellépés érdekében, és mivel lehetőség van egy ülésszakok közötti vészhelyzeti intézkedés elfogadására, mivel az gyors reagálást igényel a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleséget érintő súlyos vagy visszafordíthatatlan károk megelőzése vagy enyhítése érdekében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vészhelyzeti intézkedésre irányuló javaslatokat nyújtsanak be közvetlenül a titkárságnak.

(15b)

A nyílt tengerek jelentős gazdasági és társadalmi jelentőséggel bírnak az Unió és tengeri gazdaságának egésze, különösen az uniós halászat, az élelmezésbiztonság, az energiatermelés, a tudomány és a nemzetközi kereskedelem szempontjából. Ennek az irányelvnek – beleértve a területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására vonatkozó rendelkezéseket is – biztosítania kell az uniós jog következetes végrehajtását és az Unió egész területén egyenlő versenyfeltételeket, ugyanakkor minimálisra kell csökkentenie a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket.

(17)

Az Uni. részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ. részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt és 2005. február 17-én ratifikált egyezményének. Az Uni. részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt és 1997. június 24-én ratifikált egyezményének. Az ezen egyezmények szerinti kötelezettségek továbbra is fennállnak az irányelv hatálya alá tartozó területeken. Az Espooi Egyezmény célja a nemzetközi együttműködés erősítése a környezeti hatások értékelése terén, különösen határokon átnyúló összefüggésben. Az Aarhusi Egyezmény egyik célkitűzése, hogy biztosítsa a környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ. részvételhez való jogát, hozzájárulva ily módon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jog védelméhez. Ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben a nyilvánosság környezeti ügyekben történő döntéshozatalban val. részvételének jogát az Aarhusi Egyezményben rögzített elveknek megfelelően kell gyakorolni.

(17)

Az Uni. részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ. részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt és 2005. február 17-én ratifikált egyezményének. Az Uni. részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt és 1997. június 24-én ratifikált egyezményének. Az ezen egyezmények szerinti kötelezettségek továbbra is fennállnak az irányelv hatálya alá tartozó területeken. Az Espooi Egyezmény célja a nemzetközi együttműködés erősítése a környezeti hatások értékelése terén, különösen határokon átnyúló összefüggésben. Az Aarhusi Egyezmény célkitűzései közé tartozik, hogy környezeti ügyekben garantálja az információhoz való hozzáférés jogát, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ. részvételhez való jogát és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát annak érdekében, hogy hozzájáruljon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jog védelméhez. Ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság döntéshozatalban val. részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogait az Aarhusi Egyezményben rögzített elveknek megfelelően kell gyakorolni.

(18)

Bár ezen irányelv célja, hogy jogi keretet teremtsen a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folytatott tevékenységekre vonatkozóan, a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken végzendő minden olyan tevékenységet, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken valószínűleg jelentős hatást gyakorol a tengeri környezetre, vizsgálatnak kell alávetni a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8), a tervezett tevékenységek környezeti vizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó más vonatkozó uniós jogszabályokkal (9), valamint az uniós jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban. A megállapodás 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EU-ban a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken folytatott ezen tevékenységeket a meglévő uniós szabályok alapján kell értékelni. Ezekben az esetekben a tagállamoknak gondoskodniuk kell a megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítéséről.

(18)

Bár ezen irányelv célja, hogy jogi keretet teremtsen a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folytatott tevékenységekre vonatkozóan, a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken végzendő minden olyan tevékenységet, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken valószínűleg jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változásokat okozhatnak a tengeri környezetben, vizsgálatnak kell alávetni a meglévő uniós joggal, például a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8), a tervezett tevékenységek környezeti vizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó más vonatkozó uniós jogszabályokkal (9), valamint az uniós jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban. A megállapodás 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unióban a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken folytatott ezen tevékenységeket a meglévő uniós szabályok alapján kell értékelni. Ezekben az esetekben a tagállamoknak gondoskodniuk kell a megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítéséről.

(19)

Mivel a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett, nemzeti joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek hatásainak értékeléséhez más alkalmazandó jogi eszközök vagy keretrendszerek, illetve globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek nyújtanak keretet, a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy a megállapodás 29. cikkének (4) bekezdésében rögzített feltételek mellett ezen irányelvvel összhangban átvilágítást vagy környezeti hatásvizsgálatot végezzenek. Ilyen esetekben az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést közzétegyék a BBNJ együttműködési mechanizmuson keresztül.

(19)

Ahol a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett, nemzeti joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek hatásainak értékeléséhez más alkalmazandó jogi eszközök vagy keretrendszerek, illetve globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek nyújtanak keretet, a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ezen irányelvvel összhangban átvilágítást vagy környezeti hatásvizsgálatot végezzenek , amennyiben a tervezett tevékenység felett joghatósággal vagy ellenőrzéssel rendelkező tagállamok megállapítják, hogy a megállapodás 29. cikkének (4) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek . Ilyen esetekben az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést közzétegyék a BBNJ együttműködési mechanizmuson keresztül.

(19a)

Ez az irányelv nem vonatkozik hadihajókra, katonai repülőgépekre vagy haditengerészeti segédeszközökre. Ugyanakkor a tagállamok – az általuk üzemeltetett vagy a birtokukban lévő ilyen jellegű hajók vagy légi járművek üzemeltetését vagy üzemképességét nem veszélyeztető, megfelelő intézkedések meghozatalával – biztosítaniuk kell, hogy az említett hajók vagy légi járművek az észszerűség és a gyakorlati megvalósíthatóság határain belül e rendelkezéssel összhangban járjanak el.

(20)

A tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai által kidolgozott vagy elfogadott minden olyan tervet vagy programot, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken valószínűleg jelentős hatást gyakorol a tengeri környezetre, vizsgálatnak kell alávetni a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) és az azt átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(20)

A tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai által kidolgozott vagy elfogadott minden olyan tervet vagy programot, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken várhatóan a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozzák , vizsgálatnak kell alávetni a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) és az azt átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban.

(20a)

A 2001/42/EK irányelv a BBNJ-megállapodás kötelezettségeivel összhangban lévő és azokat nem aláásó környezetértékelési normákat és eljárási garanciákat ír elő. A 2001/42/EK irányelvnek (1a) a tagállamok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó területeken történő alkalmazása közvetlenül hozzájárul a BBNJ-megállapodás 39. cikkében meghatározott stratégiai környezeti vizsgálati követelmények teljesítéséhez.

(21)

A tervezett tevékenységek lehetségesen gyakorolt jelentős hatásainak megítélésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a hatások mennyire érzékelhetőek vagy jelentősek lehetnek. A hatások megítélése során figyelembe kell venniük továbbá a 2011/92/EU irányelvben meghatározott kritériumokat.

(21)

A tervezett tevékenységek által a tengeri környezetben okozott jelentős szennyezés vagy jelentős és káros változások valószínűségének megítélésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ezek a hatások mennyire érzékelhetőek vagy jelentősek lehetnek. A hatások megítélése során figyelembe kell venniük továbbá a 2011/92/EU irányelvben meghatározott kritériumokat.

i)

„tervezett tevékenység”: épületek, létesítmények, rendszerek kivitelezésével vagy a tengeri környezetbe történő egyéb beavatkozással járó tevékenység, beleértve a természeti erőforrások hasznosítását célzó rendszeres tevékenységeket is;

i)

„tervezett tevékenység”: a többek között épületek, létesítmények, rendszerek vagy egyéb beavatkozások kivitelezésével járó, tengeri környezetben történő tevékenység, beleértve a természeti erőforrások hasznosítását célzó rendszeres tevékenységeket is;

j)

„joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek”: olyan köz- és magánjogi szervezetek által végzett tevékenységek, amelyekkel kapcsolatban a tagállam a nemzetközi joggal összhangban gyakorolhatja joghatóságát vagy hatáskörét;

j)

„joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek”: olyan köz- és magánjogi jogi személyek, valamint természetes személyek által végzett tevékenységek, amelyekkel kapcsolatban a tagállam a nemzetközi joggal összhangban gyakorolhatja joghatóságát vagy hatáskörét;

n)

„nyilvánosság”: az érintett nyilvánosság, valamint a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező őslakos népek és helyi közösségek, a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, valamint a tudományos közösség;

n)

„nyilvánosság”: az érintett nyilvánosság, valamint a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező Őslakos Népek és helyi közösségek, a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, valamint a tudományos közösség;

s)

„kisebb vagy átmeneti hatások”: olyan hatások, amelyek nem gyakorolnak jelentős káros hatást a tengeri környezetre.

s)

„kisebb vagy átmeneti hatások”: olyan hatások, amelyek nem okoznak jelentős szennyezést és nem idéznek elő lényeges és káros változást a tengeri környezetben.

a)

az érvényes nemzetközi jogban szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; valamint

a)

az érvényes nemzetközi és uniós jogban, például a közös halászati politikában szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; valamint

a)

a BBNJ-megállapodás 29. cikkének (4) bekezdés szerinti feltételek teljesüljenek.

b)

a környezeti hatásvizsgálati jelentést közzétegyék a BBNJ együttműködési mechanizmuson keresztül, és

c)

nyomon kövessék azt a tevékenységet, amelyre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálatot elvégezték.

ja)

adott esetben a tervezett tevékenység kapcsolódó hatásainak leírása, például a gazdasági, társadalmi, kulturális és emberi egészségre gyakorolt hatások, beleértve az élelmezésbiztonságra, a foglalkoztatásra és a regionális gazdaságokra gyakorolt hatásokat is, a BBNJ-megállapodás 31. és 35. cikkével összhangban.

a)

az illetékes hatóság következtetése a tervezett tevékenység tengeri környezetre gyakorolt várható jelentős hatásairól és az engedélyezés fő okairól;

a)

az illetékes hatóság következtetése a tervezett tevékenység által várhatóan okozott jelentős szennyezésről vagy a tengeri környezetet érő jelentős és káros változásokról és az engedélyezés fő okairól;

a)

az említett személyek kellő mértékben érdekeltek;

b)

az említett személyek jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga a jogsérelmet előfeltételként írja elő.