(1)

Az európai népesség- és lakásstatisztikák kulcsszerepet játszanak a szakpolitikai és a döntéshozatali folyamatokban, ezért szükség van rájuk az uniós szakpolitikák, így különösen a demográfiai változás, valamint a zöld és digitális átállás kezelését szolgáló szakpolitikák, az energiahatékonyság előmozdítására irányuló kerettel, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, valamint a szociális jogok európai pillére elveivel kapcsolatos szakpolitikák, továbbá – az e rendelet hatálya alá eső mértékig – az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében foglalt fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges szakpolitikák tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez.

(2)

Az európai társadalomstatisztikák – többek között a népesség- és lakásstatisztikák – jelenleg több különböző jogalkotási aktus alapján készülnek. E rendeletnek folytatnia kell az európai társadalomstatisztikák zökkenőmentes integrálását és észszerűsítését, amely az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) kezdődött.

(3)

A népességstatisztikák szakpolitikai mutatók széles körének fontos alapját képezik, és kiindulási alapként szolgálnak különféle európai statisztikákhoz, különösen azért, mert mintavételi keretet adnak a személyekre és háztartásokra vonatkozó reprezentatív felmérések (EU) 2019/1700 rendelet szerinti elvégzéséhez.

(4)

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács rendszeresen megbízza a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat népesség-előreszámításai alapján értékelje a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát és minőségét. Az ilyen népesség-előreszámításokat az európai szemeszter keretében végzett szakpolitikai elemzéshez is felhasználják. A Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell állnia minden olyan statisztikának, amely a népesség-előreszámítások előállításához és közzétételéhez szükséges az Unió információigényeinek megfelelően.

(5)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikkének második bekezdése értelmében a Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén tett előrehaladásról. E jelentések elkészítéséhez, valamint az uniós területek demográfiai változásainak és lehetséges jövőbeli demográfiai kihívásainak rendszeres nyomon követéséhez regionális és helyi adatokra van szükség, többek között a különböző területtípusokra, például a határ menti régiókra, a városokra és funkcionális városi térségeikre, a nagyvárosi régiókra, a vidéki térségekre, valamint a hegyvidéki és szigeti régiókra vonatkozóan.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a Tanács tagjainak minősített többségét – többek között – a tagállamok népessége alapján állapítják meg. E célból a tagállamok jelenleg az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 4. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek a teljes népességükre vonatkozó, nemzeti szintű adatokat szolgáltatni a Bizottság (Eurostat) részére. A tagállamoknak e rendelet alapján továbbra is a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátaniuk ezeket az információkat.

(7)

Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság) 2017-ben elfogadta a „Budapesti megállapodás a népességmozgásokról és integrációs kérdésekről – a migrációs statisztikában” című dokumentumot (a továbbiakban: a Budapesti megállapodás), amely rögzítette, hogy éves statisztikákra van szükség a népesség méretéről és bizonyos társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzőiről. Az Uniónak megbízható és összehasonlítható statisztikákra van szüksége ahhoz, hogy tiszteletben tartsa az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét, valamint a polgároknak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében és az EUMSZ 10. és 19. cikkében rögzített jogait. Az (EU) 2019/1700 rendelet keretet biztosít a mintavételen alapuló adatgyűjtéshez, amely lehetővé teszi az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó adatok gyűjtését, amennyiben az minták alapján megvalósítható, továbbá az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség bizonyos szempontjainak elemzését a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó társadalmi-gazdasági mutatók és információk előállításával. Ezenkívül az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) külön vizsgálatokat és célzott felméréseket végez, amelyek tovább bővíthetik az egyenlőségről uniós szinten rendelkezésre álló statisztikák körét. Emellett az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) az élet- és munkakörülményekre vonatkozó, felmérések révén gyűjtött adatokat és információkat bocsát rendelkezésre. Fokozni kell a tagállamok, az Eurostat, a FRA, az EIGE és az Eurofound közötti, a vonatkozó jogi keretek alapján történő jövőbeli együttműködést és koordinációt, hogy kielégíthetők legyenek az Unión belüli egyenlőségre és sokféleségre vonatkozó megbízható és átfogó adatok iránti egyre növekvő felhasználói igények.

(8)

A Budapesti megállapodás a migrációra vonatkozó statisztikák javítását, valamint a népességgel és a migrációval kapcsolatos közös fogalommeghatározások kidolgozását és végrehajtását is szorgalmazta, figyelembe véve, hogy a migráció újonnan megjelenő típusainak fényében statisztikailag megalapozott, releváns és alkalmazható fogalmakat és fogalommeghatározásokat kell kialakítani. A közelmúltbeli és a folyamatban lévő események, például az Egyesült Királyság Unióból való kilépése, valamint a humanitárius válságok – így például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei – rávilágítanak a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó, időszerű és részletes statisztikák fontosságára, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy áttekintés készüljön az Unióba irányuló, az Unión belüli és az onnan kiinduló migrációs áramlásokról.

(9)

Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményben meghatározott célok elérése érdekében az eredményes szakpolitikák kidolgozásához és értékeléséhez pontosabb statisztikákra van szükség a lakásállomány energiafogyasztásáról és -hatékonyságáról, részletes földrajzi adatokra a népesség megoszlásáról, valamint mélyrehatóbb vizsgálatokra a népesség és a lakáskörülmények közötti kapcsolatról. A Covid19-világjárvány rámutatott, hogy az Unión belüli halálozásokra vonatkozóan megbízható, gyakori és időszerű statisztikákra van szükség. Az Uniónak megfelelő mechanizmusra van szüksége az ilyen adatoknak az európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli, kellően gyakori, időszerű és részletes, kötelező gyűjtéséhez.

(10)

Az ESR-en belüli, e rendelet alapján történő kötelező adatgyűjtés célja, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtása, a kapcsolódó cselekvési terv kiemelt célkitűzéseinek elérése, valamint az (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlással (5) létrehozott európai gyermekgarancia céljainak megvalósítása terén nemzeti szinten elért eredmények rendszeres és időben történő nyomon követését, egyúttal adatot szolgáltatva az éghajlatváltozás és a releváns szakpolitikák elosztási hatása értékelésének megkönnyítése céljából is.

(11)

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Statisztikai Bizottságának javaslatára az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa tízévente határozatokat fogad el a világszintű nép- és lakásszámlálásról, és felkéri az ENSZ-tagországokat, hogy végezzenek nép- és lakásszámlálást a nemzetközi és regionális ajánlásoknak megfelelően, valamint, hogy őrizzék meg a nép- és lakásszámlálási eredmények integritását, megbízhatóságát, pontosságát és értékét. Az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz figyelembe kell venni az említett nemzetközi és regionális ajánlásokat.

(12)

Az Unió központi célkitűzései közé tartozik a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című, 2023. március 16-i bizottsági közlemény célja, hogy a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára 25 %-kal észszerűbbé és egyszerűbbé váljanak a jelentéstételi követelmények, anélkül, hogy ez aláásná a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket. A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) jogi keretet hozott létre az európai statisztikák közös statisztikai elvek alapján történő fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. Az említett rendelet meghatározza a minőségértékelési szempontokat, és utal arra, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadási terhet, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általánosabb célkitűzéshez. Az európai népesség- és lakásstatisztikák új jogi keretének be kell vezetnie az említett rendeletben meghatározott minőségértékelési szempontokat, és azokra kell épülnie, valamint csökkentenie kell az adminisztratív terheket a rendelkezésre álló adatforrások – köztük a közigazgatási adatok – hatékony és eredményes felhasználásának lehetővé tétele révén.

(13)

mivel a közigazgatási nyilvántartások a költségek szempontjából és adminisztratív szempontból is a leghatékonyabb adatforrások, és az egyszeri adatszolgáltatás elvén alapulnak, lehetővé kell tenni, hogy azok a Bizottság rendelkezésére bocsátott összes adatállomány esetében felhasználhatók legyenek, feltéve, hogy a tagállamok – adott esetben becslési módszerek alkalmazásával – megerősítik, hogy az említett adatforrások lefedettsége és minősége elégséges, és feltéve, hogy a lefedettséget és a minőséget részletesen ismertetik a minőségjelentésekben és az adattovábbítást kísérő metaadatokban.

(14)

Az Unión belüli nép- és lakásszámlálásokra, a nemzetközi migrációs áramlásokra, a migránsállományokra, az állampolgárság megszerzésére, valamint a demográfiára vonatkozó közzétett statisztikák értékelése kimutatta, hogy a 862/2007/EK (7) és a 763/2008/EK (8) európai parlamenti és tanácsi rendeletből, valamint az 1260/2013/EU rendeletből álló hatályos jogi keret összességében véve jelentős javulást eredményezett a statisztikákban a jelenlegi jogi keret hatálybalépése előtti, 2005. évi helyzethez képest. Az említett keretben viszont előfordulhat a koherencia és összehasonlíthatóság hiánya, amit orvosolni kell.

(15)

Az éghajlatváltozás, a digitális átállás, a változó demográfiai helyzet és a közelmúltbeli migrációs tendenciák hatására felmerült az igény a népességre, a társadalmi-gazdasági fejleményekre, a népmozgalmi eseményekre és a lakáskörülményekre vonatkozó időszerűbb, gyakoribb és részletesebb európai statisztikák, ezen belül is a legutóbbi évtizedben politikai és társadalmi szempontból lényegessé vált témák vagy csoportok részletes adatai iránt. Ezenkívül a hatályos jogi keret nem elég rugalmas ahhoz, hogy igazodjon a változó szakpolitikai igényekhez, és lehetővé tegye új adatforrások használatát uniós és nemzeti szinten. Továbbá a hatályos jogi keret három különálló, eltérő időpontban elfogadott rendeletből felépülő szerkezete következetlenségekhez vezetett a létrejövő statisztikák között. Végezetül, mivel az 1260/2013/EU rendelet 2028. augusztus 31-én hatályát veszti, új jogi keretre van szükség az említett rendelet alapján gyűjtött demográfiai statisztikákhoz. Az új jogi keretnek koherensebbnek és rugalmasabbnak kell lennie, módosítania kell a 862/2007/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, valamint hatályon kívül kell helyeznie a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendeletet.

(16)

A 862/2007/EK rendelet 3. cikke a lakóhellyel rendelkező népesség állampolgársága és születési helye szerinti országára (a migránsállományra), az országok közötti lakóhelyváltásra (a nemzetközi migrációs áramlásokra), valamint az állampolgárság lakóhellyel rendelkező népesség általi megszerzésére vonatkozó statisztikákról rendelkezik. Az említett rendelet alapján gyűjtött többi statisztika a bevándorlási jogszabályokhoz és a nemzetközi védelemhez kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozik. Az említett rendelet 3. cikkében említett statisztikák szorosan összefüggenek a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet által előírt, a lakóhellyel rendelkező népességről és a demográfiai változásokról szóló statisztikákkal, és azokkal összhangban kell lenniük. A következetesség biztosítása érdekében az említett statisztikákat ezért egységes jogalapra kell helyezni, és a 862/2007/EK rendelet 3. cikkét el kell hagyni.

(17)

Egyes népességi és lakhatási jellemzők – különösen demográfiai, társadalmi-gazdasági és migrációs jelenségekkel összefüggésben – gyorsan változó jellege és ehhez kapcsolódóan a szakpolitikai intézkedések iránya gyors meghatározásának és kiigazításának szükségessége azt jelenti, hogy a statisztikáknak időben, röviddel az ilyen statisztikákra vonatkozó releváns referencia-időszak vége után rendelkezésre kell állniuk. A statisztikák elkészítésének periodicitása és időszerűsége tekintetében ezért érdemi javulást kell elérni, lehetőség szerint közigazgatási adatok és közigazgatási nyilvántartások felhasználásával. E célból szükséges, hogy a tagállamok megfelelő forrásokat biztosítsanak nemzeti statisztikai hivatalaik számára.

(18)

Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) rácsalapú módszert ír elő területi tipológiák meghatározásához a népesség 1 négyzetkilométeres rácscellák szerinti eloszlása alapján. A 2021. évi nép- és lakásszámlálásokat kísérő, kiválasztott témák közzétételére irányuló ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedést létrehozó (EU) 2018/1799 bizottsági végrehajtási rendelet (10) rendelkezik a páneurópai, 1 négyzetkilométeres rácson közölt főbb népszámlálási eredményekről. Az új jogi keretnek biztosítania kell a georeferált népességstatisztikák rácsok alapján történő folyamatos közzétételét, valamint biztosítani kell annak a lakásstatisztikákra való kiterjesztését.

(19)

Az e rendeletben említettek szerinti területi egységeknek és statisztikai rácsoknak meg kell egyezniük az 1059/2003/EK rendeletben előírtakkal.

(20)

A hely geokódolása céljából a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) III. mellékletében meghatározott „statisztikai egységek” témát kell alkalmazni.

(21)

Naprakésszé kell tenni az európai népesség- és lakásstatisztikák hatályos jogi keretét, biztosítva a jelenleg különálló statisztikai folyamatok integrálását egy olyan közös keretben, amely lehetővé teszi, hogy az ESR eredményesen reagáljon az Unió új információigényeire, és előmozdítsa a statisztikai újításokat. A statisztikai eredményeket fejleszteni kell, hogy azok a demográfiai, migrációs, szociális és gazdasági változások és kihívások fényében is relevánsak maradjanak, ezáltal támogatva a szakpolitikák kialakítását és a döntéshozatalt.

(22)

A pontosabb, rendszeres (éves és évközi) népesség- és lakásstatisztikákat az ENSZ nép- és lakásszámlálásra vonatkozó elvei és ajánlásai szerint tízévente, az Unión belül összehangoltan végzett nép- és lakásszámlálásokból származó információkkal kell kiegészíteni. A nép- és lakásszámlálások egyedi lehetőséget kínálnak a hivatalos statisztikák megismertetésére, a működésüket és az eredményeiket tekintve egyaránt.

(23)

Az uniós nép- és lakásszámlálásokat költséghatékonyabbá kell tenni, maradéktalanul kihasználva a tagállamokban bőségesen rendelkezésre álló közigazgatási adatokat, vagy innovatív módszerek és adatforrások együttesét alkalmazva, ideértve a digitális szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó új adatforrásokat is. Az említett számlálásokat a demográfiai alaphelyzet újbóli megállapítására is fel kell használni. Az ilyen új adatforrások felhasználására a 223/2009/EK rendelettel létrehozott jogi, technikai és eljárási biztosítékoknak kell vonatkozniuk.

(24)

A tagállamoknak és a Bizottságnak (Eurostatnak) hozzáféréssel kell rendelkezniük a lehető legszélesebb körű adatforrásokhoz, hogy magas színvonalú európai népesség- és lakásstatisztikákat állítsanak elő költséghatékony módon. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett listán szereplő nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok (a továbbiakban: nemzeti statisztikai hatóságok) a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban időben hozzáférhessenek a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek tulajdonában lévő közigazgatási adatokhoz, és időben fel tudják használni azokat. Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó statisztikák például előállíthatók az épületek energetikai tanúsítványainak a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti kiállításával kapcsolatos közigazgatási adatok alapján. A nemzeti statisztikai hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2024/1275 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) alapján kellő időben és rendszeresen hozzáférjenek az épületek energiahatékonyságára vonatkozó nemzeti adatbázisokhoz. A nemzeti statisztikai hatóságokat be kell vonni a releváns közigazgatási adatforrások tervezésével és átalakításával kapcsolatos döntések meghozatalába is, hogy biztosított legyen ezen adatforrások további felhasználása a hivatalos statisztikák összeállításához.

(25)

Az utóbbi években a népesség lakóhelyével, népmozgalmi eseményeivel, állampolgárságával, valamint migrációs és határokon keresztüli mozgásaival kapcsolatos, többek között a 910/2014/EU (14), az (EU) 2018/1724 (15), az (EU) 2019/817 (16) és az (EU) 2019/818 (17) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott átfogó, uniós szintű adatbázisokat és interoperabilitási rendszereket fejlesztettek ki. Ezek az adatbázisok és rendszerek értékes információkkal szolgálnak, amelyek felhasználhatók az európai népesség- és lakásstatisztikák összeállításához és minőségbiztosításához.

(26)

Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú, hogy az uniós szintű adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó adatokat a Bizottság (Eurostat) csak statisztikai célokra használhassa fel, azzal a feltétellel, hogy szigorúan betartja az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) előírt, adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat. Ennek különösen vonatkoznia kell az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésével, az (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésével, valamint a jelentések és statisztikák központi adattárában (CRRS) tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeletekkel létrehozott CRRS-ben tárolt adatokra. Különös tekintettel arra, hogy a CRRS-nek rendszerek közötti statisztikai adatokat és elemzési jelentéseket kell biztosítania szakpolitikai, működési és adatminőségi célokból, a Bizottságnak (Eurostatnak) a lehetséges mértékben együtt kell működnie a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA-val) a szükséges európai statisztikák szolgáltatása érdekében.

(27)

A magántulajdonban lévő adatok esetében hatalmas mennyiségű, a magánszervezetek által a tevékenységük eredményeként megszerzett adatokról van szó, amelyeket a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) felhasználhatnának hivatalos statisztikák előállításához. Az ilyen adatokkal javulás érhető el az európai népesség- és lakásstatisztikák lefedettsége, időszerűsége és válságokra való reagálási képessége tekintetében, és lehetőség nyílik a statisztikai innovációra. Az ilyen adatok kiegészíthetik a meglévő demográfiai és migrációs statisztikákat, statisztikai innovációhoz vezethetnek, és akár korai becslések készítésére is szolgálhatnak, feltéve, hogy az adatbirtokosok jogainak és szabadságainak védelme biztosított. A nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) a 223/2009/EK rendelet alapján hozzáféréssel rendelkeznek az ilyen adatokhoz, és képesek azokat felhasználni, valamint együtt tudnak működni a magán adatbirtokosokkal.

(28)

Az európai népesség- és lakásstatisztikák uniós szintű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében elengedhetetlen a népességhez kapcsolódó közös fogalommeghatározások használata és harmonizált módon történő alkalmazása. Az alapnépesség egységes, harmonizált fogalmának következetes, határozott és költséghatékony bevezetése, egyúttal időszerű eredmények biztosítása érdekében lehetővé kell tenni adott esetben tudományosan megalapozott modellezési technikák és statisztikai módszerek, például életjelek alkalmazását.

(29)

A legmagasabb lefedettségi minőség biztosítása érdekében a tagállamoknak becslési módszereket kell alkalmazniuk a teljes népesség pontos nemzeti szintű becslése céljából. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy becslési módszereket alkalmazzanak a részletesebb bontásokhoz, beleértve a földrajzi bontásokat is. Bizonyos becslési módszerekkel szükségszerűen együtt jár az egyes jellemzőkre, például az életkorra és a nemre vonatkozó ismeretek jelentős hiánya, például az olyan adatokon alapuló statisztikák becslése során, amelyek nem szerezhetők be közigazgatási vagy egyéb forrásokból. Amennyiben az ilyen becslési módszerek elégtelen részletességű bontást eredményeznek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön kiigazítási kategóriát alkalmazzanak a népesség valamennyi releváns adatállomány tekintetében történő becslésére. Az ilyen, „ismeretlen” adatokra vonatkozó kiigazítási kategóriák alkalmazásával biztosítani lehet a szükséges rugalmasságot azokban a helyzetekben, amikor az összes rendelkezésre álló adatforrást felhasználták, és nem szerezhetők be további részletek. Külön kiigazítási kategória alkalmazása esetén a tagállamoknak ismertetniük kell módszertanukat, és a vonatkozó minőségjelentésekben meg kell indokolniuk, hogy miért alkalmaztak kiigazítási kategóriát.

(30)

A tagállamoknak a Bizottság (Eurostat) által meghatározandó, megfelelő technikai formátumban, elektronikusan kell közölniük az adataikat és a metaadataikat. A nemzetközi szabványokat, például a statisztikai adat- és metaadatcsere-szabványt (SDMX), valamint az Unión belül kifejlesztett statisztikai vagy technikai szabványokat, például metaadat- és validálási szabványokat vagy az európai interoperabilitási keret elveit alkalmazni kell az európai népesség- és lakásstatisztikák szempontjából releváns mértékben. Az ESR-bizottság jóváhagyta a 223/2009/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, metaadatokra és a minőségjelentésekre vonatkozó ESR-szabványokat. Az említett szabványok várhatóan hozzájárulnak a minőségbiztosítás és a jelentéstétel e rendelet szerinti harmonizációjához, ezért be kell vezetni őket.

(31)

Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak meg kell felelniük a 223/2009/EK rendeletben a relevancia, a pontosság, az időszerűség és időbeli pontosság, a hozzáférhetőség és egyértelműség, az összehasonlíthatóság és a koherencia tekintetében meghatározott minőségértékelési szempontoknak. Az említett statisztikák minőségét az Unió igényeinek változásához igazodó mértékben javítani kell, és mechanizmusokat kell létrehozni az olyan esetleges helyzetek kezelésére, amikor az adatok minősége nem garantált. A Bizottság (Eurostat) által végzett minőségértékelés megfelelő eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a statisztikák felhasználói számára azáltal, hogy e statisztikákhoz térítésmentes és könnyű hozzáférést biztosítanak a Bizottság (Eurostat) adatbázisain keresztül annak honlapján és kiadványaiban.

(32)

Az európai népesség- és lakásstatisztikákkal összefüggésben foglalkozni kell azon adatok tartós hiányával, amelyek a nehezen elérhető népességcsoportokra, például az intézményekben élő személyekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a hajléktalanokra, a migráns hátterű személyekre és a hontalan személyekre vonatkoznak. Annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen kialakítani a társadalomról, valamint meg lehessen előzni a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, a tagállamoknak törekedniük kell a nehezen elérhető népességcsoportok pontos lefedettségének biztosítására. Az e rendelet alapján elindított kísérleti projekteket és megvalósíthatósági tanulmányokat fel kell használni e kérdés kezelése céljából.

(33)

A megfelelő, időszerű és hatékony szakpolitikák érdekében szükség van megbízható és összehasonlítható adatok megszerzésére nem, életkor és adott esetben állampolgárság, társadalmi-gazdasági helyzet, földrajzi terület és egyéb jellemzők szerinti bontásban, az EUMSZ 338. cikkében meghatározott statisztikai elvekkel, valamint az európai statisztika gyakorlati kódexével és az ESR minőségbiztosítási keretrendszerével összhangban. Az említett adatok lényegesek a népességi és lakhatási tendenciák jobb megértéséhez, az interszekcionális megkülönböztetés elleni küzdelemhez, valamint az uniós szakpolitikák, szakpolitikai célkitűzések és intézkedések – például az európai gondozási stratégiáról szóló, 2022. szeptember 7-i bizottsági közleményben meghatározott európai gondozási stratégia, a „Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia és a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjáról szóló, 2021. június 21-i lisszaboni nyilatkozat által meghirdetett, a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformja – végrehajtásához és értékeléséhez, amelyek mindegyike nagymértékben támaszkodik a háztartásokra és családokra vonatkozó adatokra. A fogyatékosság szerinti bontást a meglévő és új közigazgatási adatforrások áttételes felhasználásával kell ösztönözni. Az adatok gyűjtése és felhasználása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a magánéletre és más alapvető jogokra vonatkozó uniós és nemzeti normákat, különösen, amikor kiskorúakra vonatkozó adatokról van szó. A nemek szerinti bontásnak tükröznie kell a tagállamokban rendelkezésre álló adatokat. Egyes tagállamokban a személyeknek jelenleg lehetőségük van egy harmadik – gyakran semleges – nem jogi bejegyzésére. Ez a rendelet nem érinti az ilyen elismerést lehetővé tevő, vonatkozó nemzeti szabályokat.

(34)

A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok Bizottság (Eurostat) részére történő szolgáltatására és felhasználására vonatkozóan, a bizalmas adatok továbbítását és védelmét illetően is. Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatokat az említett rendelet 21. és 22. cikke szerint kizárólag statisztikai célokból szolgáltassák és használják fel.

(35)

A Bizottságnak (Eurostatnak) tiszteletben kell tartania a tagállamok által a 223/2009/EK rendelet szerint szolgáltatott statisztikai adatok bizalmas jellegét. Az e rendelet szerint gyűjtött népességstatisztikákat illetően harmonizált megközelítést kell kialakítani az európai szintű statisztikai összesítések magas színvonalának biztosítása és a bizalmas adatok statisztikai eredményekben való nyilvánosságra hozatalának elkerülése érdekében, a lehető legnagyobb mértékben elkerülve az adatok elfedését.

(36)

A nemzeti szinten rendelkezésre álló adatforrások nem mindig tudják pontosan megragadni a személyek Unión belüli szabad mozgásával, a személyek népmozgalmi eseményekhez kapcsolódó, határon átnyúló szolgáltatásokhoz való hozzáférésével, valamint a személyek elsődleges, üdülési célú vagy másodlagos szálláshelyként használt lakóingatlan Unión belüli vásárlásához és tulajdonlásához való jogának gyakorlásával kapcsolatos jelenségeket. Emellett aszimmetria tapasztalható a kétoldalú migrációs áramlásokban, és nehézségekbe ütközik a népességcsoportok mérése, például a migráns, hajléktalan vagy hontalan népességcsoportok körében. Ezért a népesség- és migrációs statisztikák összeállítása és e statisztikák minőségének biztosítása céljából történő adatmegosztást meg kell erősíteni, és szintén adatforrásnak kell tekinteni. E megerősített adatmegosztásnak a vonatkozó adatok széles körére ki kell terjednie, beleértve a statisztikai egységek azonosítását egyértelműen – sem közvetlenül, sem közvetve – lehetővé nem tevő adatokat is. Lehetővé kell tenni, hogy az említett megerősített adatmegosztás az esetlegesen statisztikai titoktartási kötelezettségek hatálya alá tartozó adatokra is kiterjedjen. A tagállamoknak a saját érdekükben és a többi tagállam érdekében részt kell venniük az adatmegosztási tevékenységekben, köztük az innovatív, biztonságos megoldások értékelésére irányuló kísérleti projektekben. A Bizottságnak (Eurostatnak) emellett biztonságos infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy megkönnyítse az ilyen adatmegosztást, egyúttal gondoskodva az adatvédelemhez szükséges valamennyi óvintézkedésről.

(37)

Bizalmas adatok kizárólag az ilyen adatok megosztása szükségességének indokolásával ellátott kérelem alapján, a 223/2009/EK rendelet V. fejezetének megfelelően oszthatók meg.

(38)

Az ESR-en belül a határokon átnyúló statisztikák minőségével kapcsolatos problémák –például a mozgás szabadságát élvező, az Unióban lakóhellyel rendelkező személyek kettős számlálása – enyhítésére irányuló, együttműködésen alapuló erőfeszítésekhez hosszabb távon fel kell használni például a 910/2014/EU rendelettel uniós szinten létrehozott egységes digitális azonosítókat.

(39)

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (19), az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (20). Az említett jogalkotási aktusok saját hatályukon belül alkalmazandók a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére, figyelembe véve, hogy a közérdekű statisztikai célból kezelt személyes adatok – a statisztikai adatok bizalmas kezelésének elvére is figyelemmel – bizalmas statisztikai adatok. Ezért az ilyen adatok csak statisztikai célokra használhatók fel, és soha nem használhatók fel egy adott természetes személyre vonatkozó intézkedések vagy döntések meghozatalához. A személyes adatok e rendelet szerinti, statisztikai célú kezelésére, megosztására és archiválására lehetőség szerint anonimizált vagy álnevesített adatokat kell használni az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikke és az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikke értelmében elfogadott biztosítékok garantálása érdekében. Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet alapján történő kezelése esetén maradéktalanul alkalmazni kell a jogszerűség, a tisztességesség, az átláthatóság és a pontosság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, valamint az integritás és bizalmas jelleg elvét. Hasonlóképpen, alkalmazni kell a 223/2009/EK rendelet 2. cikkében meghatározott és az európai statisztika gyakorlati kódexében részletesebben kidolgozott statisztikai elveket.

(40)

Az európai népesség- és lakásstatisztikákat folyamatosan fejleszteni kell a változó szakpolitikai prioritások következtében újonnan felmerülő adatigények, valamint az Unión belüli demográfiai, migrációs, társadalmi vagy gazdasági helyzet változásainak figyelembevétele érdekében. A Bizottságnak (Eurostatnak) kísérleti projekteket kell végrehajtania és megvalósíthatósági tanulmányokat kell készítenie, hogy adott esetben értékelje az érintett kiigazítások megvalósíthatóságát, és figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a tagállamok költségei és adminisztratív terhei, valamint a megfelelő adatforrások rendelkezésre állása. A Bizottságnak az említett projektek végrehajtása és tanulmányok elkészítése során biztosítania kell azok uniós szintű reprezentativitását, tükrözve ugyanakkor a tagállamok közötti eltéréseket. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve értékelnie kell az említett projektek és tanulmányok eredményeit.

(41)

A demográfiai, gazdasági és társadalmi tendenciák, a technológiai fejlődés, valamint a jól célzott szakpolitikák kellő időben történő kialakítása iránti igény figyelembevétele érdekében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusok útján módosítsa az európai népesség- és lakásstatisztikák tárgyát képező részletes témák jegyzékét, továbbá meghatározza a kiegészítő statisztikai adatgyűjtés céljából a tagállamok által szolgáltatandó információkat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (21) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(42)

Az európai statisztikáknak a tényeken alapuló döntéshozatal létfontosságú részeként betöltött fontos szerepét tükrözi az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére irányuló, az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) által létrehozott programozási és finanszírozási keret (a továbbiakban: Egységes piac program). A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi támogatást kérjenek az Egységes piac programból, valamint az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Technikai Támogatási Eszközből az említett eszközök célkitűzéseivel és szabályaival összhangban, nemzeti statisztikai rendszereik kiigazítása, a statisztikák módszertanának és adatminőségének javítása, valamint az e rendelet szerinti valamennyi kiegészítő adatgyűjtés tervezése és végrehajtása céljából.

(43)

Az (EU, Euratom) 2024/2509 (24) és a 883/2013/EU, Euratom (25) európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2988/95/EK, Euratom (26), a 2185/96/Euratom, EK (27) és az (EU) 2017/1939 (28) tanácsi rendelet értelmében az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Továbbá, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészséget az (EU) 2017/1939 rendelet felhatalmazza arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet értelmében minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)

Az adatokra és metaadatokra vonatkozó követelményeknek, az adatok és metaadatok szolgáltatására szolgáló technikai formátumoknak és eljárásoknak, valamint a minőségjelentések tartalmának és felépítésének meghatározására tekintettel e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (30) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Ha e rendelet vagy az aszerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetekben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállamok számára.

(46)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai népesség- és lakásstatisztikák rendszeres előállítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban következetességi és összehasonlíthatósági okokból e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(47)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. március 16-án véleményt (31) nyilvánított.

(48)

Az ESR-bizottsággal konzultációra került sor,

1.

„állampolgárság”: egy személy és egy állam között, a nemzeti jognak megfelelően születés vagy honosítás útján – akár nyilatkozat, akár választás, házasságkötés vagy örökbefogadás révén, vagy más módon – létrejött sajátos jogi kötelék;

2.

„szokásos lakóhely”: az a hely, ahol a személy rendszerint napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, üdülés, barát- és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre, feltéve, hogy az adott személy:

3.

„életjelek”: olyan információ, amely arra utal, hogy egy személy ténylegesen az adott területen tart1. ózkodik, és ott szokásos lakóhellyel rendelkezik, amely információt bármely megfelelő forrásból vagy ezek kombinációjából be lehet szerezni, ideértve az érintett személyre vonatkozó digitális nyomokat is;

4.

„nemzetközi migráció”: az az esemény, amely során egy személy – akinek a korábbi szokásos lakóhelye másik tagállamban vagy harmadik országban volt – az egyik tagállam vagy egy harmadik ország területén szokásos lakóhelyet létesít;

5.

„bevándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráción esett át az adatszolgáltató tagállam területén új szokásos lakóhelyének létesítése céljából;

6.

„kivándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráción esett át az adatszolgáltató tagállam területén kívül új szokásos lakóhelyének létesítése céljából, miután előzőleg az adatszolgáltató tagállam területén rendelkezett szokásos lakóhellyel;

7.

„belföldi migráció”: az az esemény, amely során egy személy az adatszolgáltató tagállam területén belül változtatja meg szokásos lakóhelyét;

8.

„nehezen elérhető népességcsoportok”: olyan személyekből álló csoportok, akiknek a statisztikai adatgyűjtésbe történő teljes és reprezentatív jellegű bevonását vagy annak keretében történő azonosítását valós vagy vélt akadályok gátolják, vagy az ilyen csoportok lefedettségének hiánya, vagy az azonosításukra szolgáló sajátos jellemzők hiánya miatt;

9.

„lakóegység”: egy vagy több személy lakóhelyéül szolgáló ideiglenes vagy állandó építmény, menedék vagy szálláshely, függetlenül attól, hogy azt emberi lakhatásra tervezték vagy szánták-e;

10.

„különálló helyiségek”: falakkal körülvett, tető vagy mennyezet által fedett helyiségek, ahol egy vagy több személy is lakhat más személyektől elkülönülve;

11.

„önálló helyiségek”: az utcáról, lépcsőházból, átjárón keresztül, egy folyosóról vagy egy telekről közvetlenül megközelíthető helyiségek;

12.

„hagyományos lakás”: helyhez kötött, szerkezetileg különálló helyiségek és önálló helyiségek, amelyeket állandó emberi lakhatás céljára terveztek, és amelyek a referencia-időpontban szokásos lakóhelyként használatban vannak, nem lakottak vagy másodlagos vagy szezonális lakóhelyül szolgálnak;

13.

„lakhatásra szánt épület”: egy vagy több hagyományos lakásból álló, vagy intézményi vagy kollektív lakhatásra szánt, állandó építmény;

14.

„háztartás”: a lakóegységen osztozó két vagy több személyből álló csoport, vagy egy olyan személy, aki másik háztartásnak nem tagja;

15.

„intézmény”: olyan kollektív lakóegységek, amelyek célja személyek egy csoportja számára hosszú távú lakhatás és a mindennapi életükhöz szükséges szolgáltatások biztosítása;

16.

„család”: az idő legnagyobb részében közös háztartásban élő, szülői kapcsolat, vagy házasság, bejegyzett vagy nem bejegyzett élettársi kapcsolat révén egymáshoz kötődő két vagy több személyből álló csoport;

17.

„közigazgatási nyilvántartás”: nem statisztikai forrás – amely általában egy közjogi szerv által vezetett nyilvántartás – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok összessége;

18.

„tárgykör”: adott témákra vonatkozó egy vagy több adatállomány;

19.

„téma”: a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; mindegyik téma egy vagy több részletes témát foglal magában;

20.

„részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma; minden részletes téma egy vagy több változót fed le;

21.

„adatállomány”: egy vagy több, strukturált formába rendezett változó;

22.

„nép- és lakásszámlálás”: az e rendelet alapján szolgáltatandó, tízévenkénti részletes adatállományok és metaadatok;

23.

„statisztikai egység”: olyan egyedekből – nevezetesen személyekből, tárgyakból vagy eseményekből – álló sokaság egy tagja, amelyekről adatokat gyűjtenek és statisztikákat állítanak össze;

24.

„változó”: egy adott statisztikai egység olyan jellemzője, amely egynél több értékkészletet vehet fel;

25.

„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészlet, amely a statisztikai egységeket jellemző valamely változóhoz rendelhető;

26.

„nemzeti szint”: valamely tagállam területére vonatkozó szint;

27.

„regionális szint” vagy „NUTS 3”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott 3. NUTS-szint;

28.

„helyi szint” vagy „LAU”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott helyi közigazgatási egység szintje;

29.

„rácsszint”: az 1059/2003/EK rendelet 4a. cikke alapján naprakészen tartott és közzétett statisztikai rács;

30.

„keret”: bármilyen jegyzék, anyag vagy eszköz, amely körülhatárolja és azonosítja a célsokaság elemeit, és amely a felhasználásától függően hozzáférést biztosít az elemekhez, illetve megadja kiegészítő jellemzőiket;

31.

„referencia-időpont”: az az időpont, amelyre a statisztika vonatkozik;

32.

„referencia-időszak”: az az időtartam, amelyre az eseményekről szóló statisztika vonatkozik;

33.

„referenciaidő”: egy referencia-időpont vagy egy referencia-időszak attól függően, hogy a statisztika eseményekre vagy egyéb statisztikai egységekre vonatkozik-e;

34.

„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatállományokat;

35.

„előzetesen ellenőrzött adatállományok”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatállományok.

a)

személyek;

b)

népmozgalmi események;

c)

családok;

d)

háztartások;

e)

lakhatásra szánt épületek;

f)

lakóegységek, beleértve az intézményeket is;

g)

hagyományos lakások.

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a menedékjogra és a bevándorlási jogszabályokhoz kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozó európai statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről”.

2.

Az 1. cikk a) és b) pontját el kell hagyni.

3.

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A 3. cikket el kell hagyni.

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj)."

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/817/oj)."

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/818/oj).” "

6.

A rendelet a következő cikkel egészül ki: