EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.7.9.

COM(2024) 286 final

2024/0160(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (2024–2029) az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az új jegyzőkönyv célja az, hogy a közös tudományos bizottság és az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek, különösen az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) tudományos szakvéleményeivel és ajánlásaival összhangban halászati lehetőségeket biztosítson az uniós hajók számára a bissau-guineai vizek halászterületein. Az új jegyzőkönyv a következő halászati lehetőségeket biztosítja:

–fagyasztóval felszerelt, halakra és fejlábúakra halászó vonóhálós hajók: évi 3 500 BRT,

–fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók: évi 3 700 BRT,

–kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók: 0 tonna/év,

–28, fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajó és horogsoros hajó,

–13 horgászbotos tonhalhalászhajó,

valamint az ICCAT vonatkozó határozatainak megfelelő segédhajók.

További cél az Unió és Bissau-Guinea közötti együttműködésnek a megállapodás által biztosított partnerségi keret megvalósításával történő szorosabbra fűzése; e mindkét Fél érdekét szolgáló keret lehetővé teszi a fenntartható halászati politika fejlesztését és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázását a bissau-guineai vizek vonatkozásában.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

·Alapjogok

A megtárgyalt jegyzőkönyv tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely kimondja, hogy a Szamoai Megállapodás 5 8. és 9. cikkében szereplő kulcsfontosságú, emberi jogokkal kapcsolatos elemek megsértése következményekkel jár.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az új jegyzőkönyv szerinti pénzügyi hozzájárulás összege évi 17 000 000 EUR, és a következőkből tevődik össze:

a)évi 12 500 000 EUR-t kitevő összeg a bissau-guineai halászati övezetben található halászati erőforrásokhoz való hozzáférés címén; és

b)évi 4 500 000 EUR-t kitevő külön összeg Bissau-Guinea halászati ágazati politikájának támogatására.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

2024/0160 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (2024–2029) az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A 2007. december 4-i 854/2007/EK tanácsi rendelet 7 jóváhagyta az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodást 8 (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv 2024. június 14-én hatályát vesztette.

(2)A Tanács 2024. február 14-én határozatot 9 fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Bissau-guineai Köztársasággal (a továbbiakban: Bissau-Guinea) a megállapodás végrehajtásáról szóló új jegyzőkönyv megkötéséről.

(3)A Bizottság az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) nevében tárgyalásokat folytatott az említett partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló új jegyzőkönyvről (a továbbiakban: jegyzőkönyv). E tárgyalások eredményeként a Felek 2024. május 16-án parafálták a jegyzőkönyvet.

(4)A jegyzőkönyv célja lehetővé tenni az uniós hajók számára, hogy halászati tevékenységet folytassanak Bissau-Guineai halászati övezetében, továbbá lehetővé tenni az Unió és Bissau-Guinea számára, hogy szorosan együttműködjenek a fenntartható halászati politika további fejlesztése, valamint a bissau-guineai halászati övezetben található halászati erőforrások további felelősségteljes kiaknázása érdekében. Ez az együttműködés a tisztességes munkakörülmények bevezetéséhez is hozzájárul a halászati ágazatban.

(6)A jegyzőkönyvet – figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére – az Unió nevében alá kell írni.

(7)Tekintettel a bissau-guineai halászati övezetben folytatott uniós halászati tevékenységek gazdasági jelentőségére és azon igényre, hogy e tevékenységek a lehető legrövidebb időre szakadjanak meg, a jegyzőkönyvet indokolt a lehető leghamarabb alkalmazni.

(8)A jegyzőkönyvet ezért aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

(9) A Bizottság gondoskodik a megállapodás aláírásáról, figyelemmel annak megkötésére.

(10)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [dátum]-án/-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel az említett jegyzőkönyv megkötésére.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyvet – 19. cikkével összhangban – aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

X új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 11  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

X határozott időtartam

–X    A jegyzőkönyv az aláírás napjától számítva öt évig lesz hatályban.

–X    Pénzügyi hatás a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében az aláírás napjától számítva öt évig, a kifizetési előirányzatok esetében pedig az aláírás napjától számítva öt évig és hat hónapig fog jelentkezni. 

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 12

X Közvetlen irányítás a Bizottság által

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

– az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

– közjogi szervek;

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–X    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–X    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    A Tanács határozata az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó végrehajtási jegyzőkönyv megkötésére irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére való felhatalmazásról (hiv. 6007/24 + ADD 1, a Coreper (I. rész) által 2024.2.14-én jóváhagyva). https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6641-2024-INIT/en/pdf  

(2)    HL L 28., 2023.1.31., 1. o. Lásd a 3. szakaszt és az ID. mellékletet.

(3)    Európai Bizottság, Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság, POSEIDON: Évaluation rétrospective et prospective du protocole de mise en œuvre de l’accord de partenariat dans le domaine de la pêche entre l’Union européenne et la République de Guinée-Bissau – Rapport final (Az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv visszamenőleges és előretekintő értékelése – zárójelentés), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2771/196367  

(4)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evaluation to the Protocol to the Fisheries Partnership Agreement between the European Union and Guinea-Bissau (Az Európai Unió és Bissau-Guinea közötti halászati partnerségi megállapodás jegyzőkönyvének értékelése), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52024SC0005  

(5)    Partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének tagjai között (HL L, 2023/2861, 2023.12.28.) https://data.europa.eu/eli/reg/2023/02862/oj  

(6)    A költségvetési ügyekben való együttműködésről szóló intézményközi megállapodás 20. pontjának megfelelően (HL L 433I., 2020.12.22.).

(7)    A Tanács 854/2007/EK rendelete (2007. december 4.) az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 342., 2007.12.27., 5. o.).

(8)    A Tanács 241/2008/EK rendelete (2008. március 17.) az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 75., 2008.3.18., 49. o.).

(9)    A Tanács (EU) határozata az Európai Unió és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó végrehajtási jegyzőkönyv megkötésére irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére való felhatalmazásról (hiv. 6007/24 + ADD 1, a Coreper (I. rész) által 2024.2.14-én jóváhagyva). https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6641-2024-INIT/en/pdf  

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(12)    Az irányítási módszerek ismertetése és a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/FR/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(13)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(14)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(15)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(16)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(17)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(18)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(19)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(20)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(21)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.7.9.

COM(2024) 286 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (2024-2029) az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV (2024–2029) az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról

1. cikkCélkitűzés

E jegyzőkönyv célja az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1 rendelkezéseinek végrehajtása, különösen az európai uniós (a továbbiakban: uniós) hajóknak a Bissau-guineai Köztársaság (a továbbiakban: Bissau-Guinea) halászati övezetéhez való hozzáférésére vonatkozó feltételek, valamint a fenntartható halászati partnerség végrehajtására vonatkozó rendelkezések meghatározása révén.

A jegyzőkönyvet a megállapodással összefüggésben és azzal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

2. cikkA jegyzőkönyv és egyéb megállapodások és jogi eszközök közötti kapcsolat

A jegyzőkönyvet a következők tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni:

(a)az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS);

(b)az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) vagy más érintett regionális halászati szervezetek, például a CECAF (Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) ajánlásai és határozatai;

(c)a halállományokról szóló 1995. évi ENSZ-megállapodás;

(d)a felelősségteljes halászatra vonatkozó 1995. évi magatartási kódex (FAO);

(e)a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi megállapodás (FAO);

(f)az élelmezésbiztonsággal és a szegénység felszámolásával összefüggésben a fenntartható kisüzemi halászatra vonatkozó, 2015-ben közzétett önkéntes iránymutatások (FAO);

továbbá a fentiekkel összeegyeztethető módon.

3. cikkAlapelvek

1.A Felek az átláthatóság elvének megfelelően vállalják, hogy nyilvánosságra hozzák és kicserélik azokat az információkat, amelyek külföldi hajók számára a bissau-guineai halászati övezethez való hozzáférést engedélyező bármely megállapodással, illetve ilyen megállapodásokból eredő halászati erőkifejtéssel kapcsolatosak, különös tekintettel a kiállított engedélyek számára és a fogások mennyiségére.

2.A Felek vállalják, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján előmozdítják a felelősségteljes halászatot a bissau-guineai halászati övezetben. Bissau-Guinea vállalja, hogy nem nyújt az e jegyzőkönyvben foglaltaknál kedvezőbb technikai feltételeket a bissau-guineai halászati övezetben tevékenységet folytató más külföldi flották számára, amelyek az e jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon fajokra halásznak. Az érintett feltételek az erőforrások védelmére és fenntartható kiaknázására, fejlesztésére és kezelésére, valamint a szóban forgó halászati övezetben folytatott tevékenységre szóló halászati engedélyek kiadásával összefüggő díjakra és jogokra vonatkoznak.

3.Ami a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokat és a nagy távolságra vándorló halállományokat illeti, a rendelkezésre álló erőforrások meghatározásakor a Felek kellőképpen figyelembe veszik a nemzeti és a regionális szinten elvégzett tudományos értékeléseket, valamint a nemzeti szinten és az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott megőrzési és gazdálkodási intézkedéseket.

4.A Felek vállalják annak biztosítását, hogy e jegyzőkönyvet az egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni államok csoportja, másrészről az Európai Unió és tagállamai között létrejött megállapodás legutóbb módosított változatának 2 (a továbbiakban: a Szamoai Megállapodás) az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság elengedhetetlen elemeiről, továbbá a felelősségteljes kormányzás, a fenntartható fejlődés, valamint a fenntartható és megfelelő környezetgazdálkodás alapvető elemeiről szóló 9. cikkével összhangban hajtják végre.

5.Az uniós hajók fedélzetére felvett halászok foglalkoztatási és munkavégzési feltételei nem lehetnek ellentétesek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) halászokra alkalmazandó jogi eszközeivel, különösen a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló – 2022-ben módosított – 1998. évi ILO-nyilatkozattal, valamint a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló 188. sz. ILO-egyezménnyel. Ez magában foglalja különösen az egyesülési szabadság tiszteletben tartását és a munkavállalók kollektív tárgyaláshoz való jogának tényleges elismerését, a kényszer- és gyermekmunka megszüntetését, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetés felszámolását, valamint az uniós halászhajók fedélzetén biztosított biztonságos és egészséges munkakörnyezetet, illetve tisztességes élet- és munkakörülményeket.

6.A Felek vállalják, hogy előmozdítják az ILO és az IMO halászokra alkalmazandó egyezményeinek ratifikálását. Azt is vállalják, hogy előmozdítják a halászok megfelelő képzését, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a halászhajók személyzetének képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményében (STCW-F) előírt képzést.

7.A megállapodás 5. cikke alapján az uniós hajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet a bissau-guineai halászati övezetben, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv alapján, ennek melléklete szerint kiállított halászati engedéllyel. E jegyzőkönyv keretein kívül tilos bármely halászati engedély uniós hajók számára történő kiállítása, különösen közvetlen halászati engedély formájában.

4. cikkHalászati lehetőségek

Az uniós hajók részére a megállapodás 5. cikke alapján engedélyezett halászati lehetőségeket e cikkel összhangban kell megállapítani:

1.A halászati lehetőségek vagy egy erőkifejtés-alapú rendszer alapján, bruttó regisztertonnában (BRT) vannak kifejezve, vagy a teljes kifogható mennyiség (TAC) szerint, az alábbiaknak megfelelően:

(a)tengerfenéki fajok (rákfélék, fejlábúak, halak) és kis méretű nyílt vízi fajok:

(1)fagyasztóval felszerelt, halakra és fejlábúakra halászó vonóhálós hajók: 3 500 BRT/év;

(2)fagyasztóval felszerelt vonóhálós garnélahalász-hajók: 3 700 BRT/év;

(3)kis méretű nyílt vízi fajokra halászó vonóhálós hajók: 0 tonna/év;

(b)nagy távolságra vándorló fajok (az Egyesült Nemzetek 1982. évi tengerjogi egyezményének I. mellékletében felsorolt fajok), az Alopiidae és a Sphyrnidae családba tartozó fajok, valamint az alábbi fajok kivételével: Cetorhinus maximus, Rhincodon typus, Carcharodon carcharias, Carcharinus falciformis, Carcharinus longimanus;

(1)fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajók és horogsoros halászhajók: 28 hajó;

(2)horgászbotos tonhalhalászhajók: 13 hajó.

2.A segédhajók engedélyezése a mellékletben meghatározott feltételek mellett és az ICCAT vonatkozó határozataival és ajánlásaival összhangban történik.

3.A Felek megerősítik elkötelezettségüket az erőkifejtés-alapú rendszerről a (TAC-ban kifejezett) fogásikorlát-alapú rendszerre való áttérés iránt, amelyre a technikai és jogi feltételek teljesülése esetén kerülhet sor, ami magában foglalja különösen az elektronikus fogásbejelentő rendszer (Electronic Reporting System, ERS) tényleges használatát és adatainak feldolgozását, a mellékletben foglalt rendelkezésekkel összhangban. A megállapodás 10. cikkében előírt vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) fog véleményt nyilvánítani arról, hogy teljesültek-e az áttérést lehetővé tevő feltételek és rendelkezések.

4.E cikk első bekezdését a 10. és a 11. cikkre is figyelemmel kell alkalmazni.

5. cikkIdőtartam

Ez a jegyzőkönyv és annak melléklete a 19. cikk szerinti ideiglenes alkalmazás első napjától számított öt évig alkalmazandó, kivéve, ha a jegyzőkönyvet a Felek valamelyike a 18. cikkel összhangban felmondja.

6. cikkPénzügyi hozzájárulás

1.A megállapodás 7. cikke szerinti pénzügyi hozzájárulás összege az e jegyzőkönyv 5. cikkében említett időszakra vonatkozóan évi 17 000 000 EUR.

2.A pénzügyi hozzájárulás a következőkből áll:

(a)évi 12 500 000 EUR-t kitevő összeg a bissau-guineai halászati övezetben található halászati erőforrásokhoz való hozzáférés címén; és

(b)évi 4 500 000 EUR-t kitevő külön összeg Bissau-Guinea halászati ágazati politikájának támogatására.

3.E cikk (1) bekezdését a 10, a 11, a 17. és a 18. cikkre is figyelemmel kell alkalmazni.

4.A (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetését az első évben legkésőbb az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított 90 napon belül, az azt követő években pedig legkésőbb az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása kezdőnapjának évfordulóját követő 30 napon belül kell teljesíteni.

5.A (2) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás felhasználását illetően Bissau-Guinea hatóságai kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek.

6.Az e cikkben előírt kifizetéseket a Bissau-Guineai Központi Banknál nyitott egyedi államkincstári számlára kell utalni, amelynek pontos adatait a halászatért felelős minisztérium évente közli. A (2) bekezdés b) pontjában említett, ágazati támogatásra szánt pénzügyi hozzájárulást a halászatért felelős minisztérium és a pénzügyekért felelős minisztérium közös közszámláján keresztül kell Bissau-Guinea rendelkezésére bocsátani. A számlák banki adatait Bissau-Guinea hatóságai évente közlik az Európai Bizottsággal.

7.A pénzügyi hozzájárulás minden egyes összetevőjének szerepelnie kell az állami költségvetésben, és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó bissau-guineai szabályok és eljárások alkalmazandók a szóban forgó összetevőkre.

7. cikkÁgazati támogatás

1.Az e jegyzőkönyv alapján nyújtott ágazati támogatás a halászatra és a kék gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásához járul hozzá. Célja a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az ágazat fejlesztése Bissau-Guineában, többek között a következők révén:

–a halászati tevékenységek nyomon követésének, ellenőrzésének és felügyeletének megerősítése (beleértve az ERS üzembe helyezését és annak működőképessé tételét is),

–a tudományos célú adatgyűjtés és -feldolgozás, valamint a halászati erőforrások és a halászati tevékenység elemzésére és értékelésére való képesség megerősítése,

–a halászati ágazati szereplők kapacitásainak fejlesztése,

–a kisüzemi halászat támogatása,

–a nemzetközi együttműködés megerősítése,

–a halászati termékek kivitelére vonatkozó feltételek javítása és az ágazati beruházások ösztönzése,

–a halászati szempontból releváns infrastruktúra fejlesztése,

–a kék gazdaság támogatása és az akvakultúra fejlesztése.

2.A vegyes bizottság legkésőbb három hónappal e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának megkezdését követően többéves ágazati programot és részletes végrehajtási szabályokat fogad el különösen a következők tekintetében:

(a)éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján az e jegyzőkönyv 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás felhasználásra kerül;

(b)évenkénti, illetve többéves célkitűzések, melyek célja a fenntartható és felelősségteljes halászat támogatása, különös tekintettel a Bissau-Guinea által a nemzeti halászati vagy más vonatkozó politika keretében meghatározott prioritásokra, például a kisüzemi halászat támogatása, a felügyelet, az ellenőrzés, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem területén, továbbá Bissau-Guineának a halászati ágazattal kapcsolatos tudományos kapacitásai fejlesztésével összefüggő prioritásokra;

(c)az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások, adott esetben beleértve bizonyos költségvetési és pénzügyi mutatókat is.

3.Az ágazati program bármely javasolt módosítását a Feleknek a vegyes bizottság keretében jóvá kell hagyniuk.

4.Bissau-Guinea minden évben jelentést és támogató dokumentumokat nyújt be az ágazati támogatás finanszírozásával zajló projektek megvalósításának előrehaladásáról, melyet a vegyes bizottság megvizsgál. E jegyzőkönyv lejárta előtt Bissau-Guinea egy zárójelentést is készít.

5.Amennyiben nem kerül sor az említett pénzügyi hozzájárulás végrehajtására, vagy ha a vegyes bizottság által végzett értékelés alapján az eredmények nem felelnek meg a programozásnak, az Unió felülvizsgálhatja, illetve teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt külön pénzügyi hozzájárulás kifizetését. A pénzügyi hozzájárulás fizetése a Felek közötti egyeztetés és megállapodás után folytatódik, amennyiben a végrehajtás eredményei ezt indokolják.

6.Az ágazati támogatás végrehajtását a Felek – adott esetben e jegyzőkönyv lejárta után is – nyomon követik mindaddig, amíg a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás teljes mértékben felhasználásra nem kerül. A hozzájárulás kifizetése azonban nem teljesíthető az e jegyzőkönyv időbeli hatályának lejártát követő hat hónapos időszak letelte után.

7.A Felek biztosítják az ágazati támogatásból finanszírozott műveletek és a Bissau-Guineával folytatott partnerség keretében megvalósuló uniós részvétel láthatóságát. Ez a láthatóság a fent említett célkitűzések egyike.

8.A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett hozzájárulásból származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó ellenőrzéseket és vizsgálatokat az egyes Felek ellenőrző és felügyeleti szervei végezhetik, ideértve az Európai Számvevőszéket és az Európai Csalás Elleni Hivatalt is. Az említett ellenőrzések és vizsgálatok keretében hozzáférést kell biztosítani a kedvezményezettek információihoz, dokumentumaihoz, telephelyeihez és létesítményeihez is.

8. cikkA fenntartható halászat érdekében folytatott tudományos együttműködés

1.A Felek vállalják, hogy a bissau-guineai halászati övezetben tevékenységet folytató különböző flották közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján, valamint a halászati erőforrásokkal és a tengeri ökoszisztémákkal folytatott fenntartható gazdálkodás figyelembevételével a szóban forgó vizeken előmozdítják a felelősségteljes halászatot, valamint küzdenek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellen.

2.E jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt az Unió és Bissau-Guinea egymással együttműködve figyelemmel kísérik a bissau-guineai halászati övezet erőforrásainak állapotát és az ott folytatott halászat alakulását.

3.A Felek vállalják, hogy előmozdítják az ICCAT és a CECAF ajánlásainak tiszteletben tartását, valamint a szubregionális halászati bizottság (SRFC) keretében megvalósuló, a halászat felelősségteljes irányítását célzó szubregionális együttműködést is.

4.A Felek a vegyes bizottság keretében konzultálnak egymással annak érdekében, hogy – szükség esetén és közös megegyezéssel – a halászati erőforrások fenntartható kezelését célzó új intézkedések kerüljenek elfogadásra.

9. cikkKözös tudományos bizottság

1.A megállapodás 4. cikke szerinti közös tudományos bizottságot kutatók alkotják, akiket a Felek egyenlő arányban neveznek ki. A közös tudományos bizottság a két Fél egyetértésével kiegészülhet megfigyelőkkel, különösen a regionális halászati gazdálkodási szervezetek – például a CECAF – képviselőivel.

2.A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a közös tudományos bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az üléseket főszabályként felváltva Bissau-Guineában és az Unióban kell megtartani. Bármelyik Fél kérésére más ülések is összehívhatók. Az üléseken a Felek felváltva elnökölnek.

3.A közös tudományos bizottság hatásköre elsősorban a következő tevékenységekre terjed ki:

(a)a bissau-guineai halászati övezetben az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fajokra halászó nemzeti és külföldi flották halászati erőkifejtésére és fogásaira vonatkozó adatok összegyűjtése;

(b)az állományfelmérés folyamatának részét képező olyan éves felmérések előterjesztése, nyomon követése és elemzése, amelyek lehetővé teszik a halászati lehetőségek megállapítását, valamint olyan kiaknázási lehetőségek kiválasztását, amelyek biztosítják az erőforrások és az ökoszisztéma védelmét;

(c)a fentiek alapján egy éves tudományos jelentés összeállítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó halászati tevékenységekről;

(d)saját kezdeményezésre, illetve a vegyes bizottság vagy az egyik Fél kérésére tudományos szakvélemény készítése olyan gazdálkodási intézkedésekről, amelyeket szükségesnek ítélnek az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó állományok és halászati területek fenntartható kiaknázásához.

4.Az ICCAT keretében elfogadott ajánlások és határozatok alapján, valamint a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos szakvélemények, például a CECAF szakvéleményei és adott esetben a közös tudományos bizottság ülésein megfogalmazott következtetések fényében a vegyes bizottság az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást célzó és az uniós hajók tevékenységét érintő intézkedéseket hoz.

10. cikkA halászati lehetőségek és a technikai intézkedések felülvizsgálata

1.Ha Bissau-Guinea a közös tudományos bizottság szakvéleménye alapján úgy határoz, hogy az erőforrások védelme érdekében egy halászati tevékenységre vonatkozóan területi vagy időszakos tilalmat vezet be, a vegyes bizottság összeül abból a célból, hogy elemezze a döntést megalapozó adatokat, értékelje, hogy a tilalom milyen hatást gyakorol az uniós hajók által a jegyzőkönyv keretében végzett tevékenységre, valamint – adott esetben – meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket.

2.Az (1) bekezdés szerinti esetekben a vegyes bizottság megállapodik az Unió által a megállapodás értelmében fizetendő pénzügyi hozzájárulás arányos csökkentéséről és – adott esetben – a hajótulajdonosoknak felajánlható kompenzációról.

3.A Bissau-Guinea által bármely halászati tevékenység tekintetében tudományos szakvélemény alapján bevezetett tilalom a szóban forgó halászatban részt vevő valamennyi hajóra hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, beleértve a nemzeti és a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajókat is.

4.A 4. cikkben előírt halászati lehetőségek a vegyes bizottság keretében, a közös tudományos bizottság ajánlása alapján közös megegyezéssel felülvizsgálhatók. Ilyen esetben a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulást a vegyes bizottságnak arányosan ki kell igazítania, továbbá a szükséges módosításokat be kell építenie e jegyzőkönyvbe és annak mellékletébe.

5.A vegyes bizottság szükség esetén megvizsgálhatja és közös megegyezéssel módosíthatja a halászati tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint e jegyzőkönyv és annak melléklete alkalmazásának, többek között az ágazati támogatás nyomon követésének szabályait.

11. cikkFelderítő halászat és új halászati lehetőségek

1.Abban az esetben, ha az uniós hajók a 4. cikkben nem említett halászati tevékenységet kívánnak folytatni, valamint új halászati tevékenységek műszaki kivitelezhetőségének és gazdasági megtérülésének kivizsgálása érdekében a bissau-guineai hatályos szabályozásban előírt feltételeknek megfelelően engedély adható az ilyen tevékenységek kísérleti jellegű végzésére. A felderítő halászatot – amennyire csak lehetséges – a rendelkezésre álló helyi tudományos és műszaki szakértelem igénybevételével kell végezni. A felderítő halászati utak célja új halászati területek és tevékenységek műszaki kivitelezhetőségének és gazdasági megtérülésének vizsgálata.

2.A felderítő halászatra vonatkozó engedély iránti kérelmekről az Európai Bizottság tájékoztatja a bissau-guineai hatóságokat egy műszaki dokumentáció alapján, amelynek meg kell határoznia:

(a)a célfajokat;

(b)a hajó műszaki jellemzőit;

(c)a hajón szolgáló tisztek tapasztalatát az érintett halászati tevékenységek vonatkozásában;

(d)a halászati út technikai adataira vonatkozó javaslatot (időtartam, halászeszköz, felderítendő térségek stb.);

(e)azon gyűjtendő adatok típusát, amelyek a szóban forgó tevékenységek erőforrásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának tudományos nyomon követéséhez szükségesek.

3.A felderítő halászatra vonatkozó engedélyek legfeljebb hat hónapos időszakra adhatók meg. Előfeltételük a bissau-guineai hatóságok által megállapított díj kifizetése.

4.A lobogó szerinti tagállam egy tudományos megfigyelőjének és egy, a bissau-guineai hatóságok által kiválasztott megfigyelőnek az út egész ideje alatt a fedélzeten kell tartózkodnia.

5.A felderítő halászati út során ejthető fogások mennyiségét a bissau-guineai hatóságok határozzák meg. A felderítő úton fogott zsákmány a hajótulajdonos tulajdonában marad. Nem tarthatók a fedélzeten, illetőleg nem értékesíthetők olyan halak, amelyek mérete nem felel meg a hatályos bissau-guineai szabályozásban előírtaknak, vagy amelyek halászatát tiltják a bissau-guineai jogszabályok.

6.A felderítő halászati utak részletes eredményeit elemzés céljából közölni kell a vegyes bizottsággal és a közös tudományos bizottsággal.

7.A Felek különösen a felderítő halászati utak eredményei és a közös tudományos bizottság szakvéleménye alapján dönthetnek úgy, hogy az e jegyzőkönyv 4. cikkében fel nem sorolt új halászati lehetőségeket vezetnek be. A Felek megállapodnak az ilyen új halászati lehetőségekre vonatkozó feltételekről, és érvényessége lejártáig módosítják e jegyzőkönyvet és annak mellékletét. Az e jegyzőkönyv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás összegét ebben az esetben növelni kell. A hajótulajdonosok által fizetendő díjakat és a mellékletben meghatározott feltételeket is ennek megfelelően módosítani kell.

12. cikkAz európai uniós szereplők gazdasági integrálódása a bissau-guineai halászati ágazatba

1.A Felek vállalják, hogy előmozdítják az uniós szereplőknek a bissau-guineai halászati ágazat egészébe való gazdasági integrálódását, különösen vegyes vállalkozások létrehozása és infrastruktúrák megvalósítása tekintetében.

2.A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy az uniós magánszereplők figyelmét felhívják a bissau-guineai halászati ágazat egészében rejlő kereskedelmi és ipari lehetőségekre, különösen a közvetlen beruházások vonatkozásában.

3.E célból Bissau-Guinea ösztönzést nyújthat az ilyen beruházásokat vállaló gazdasági szereplőknek.

4.A Felek együttműködnek az azonosított intézkedések vagy projektek végrehajtását szolgáló beruházási lehetőségeknek és finanszírozási eszközöknek a – többek között a meglévő uniós finanszírozási eszközök keretében történő – meghatározása érdekében.

5.A Felek – amint minden szükséges technikai feltétel teljesül – együttműködnek az uniós hajók által Bissau-Guineában ejtett fogások uniós piacon történő forgalmazásának előmozdítása érdekében.

6.A Felek támogatják egy olyan munkacsoport létrehozását, amely azonosítja és előmozdítja a beruházási projekteket, valamint megkönnyíti a két- és többoldalú finanszírozás lehetőségeinek feltárását.

7.A vegyes bizottság évente jelentést tesz e cikk végrehajtásáról.

13. cikkInformációcsere

1.A Felek vállalják, hogy az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos információk és dokumentumok egymással való megosztásához az elektronikus rendszereket részesítik előnyben. Olyan biztonságos informatikai rendszereket hoznak létre, amelyek automatizálják az uniós hajók engedélyeivel és tevékenységeivel kapcsolatos adatcserét, illetve az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő elektronikus adatcseréket.

2.Az e jegyzőkönyvben előírt dokumentumok elektronikus változata minden tekintetben egyenértékűnek tekintendő a dokumentumok papírváltozatával.

3.A Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást számítógépes rendszereik bárminemű meghibásodásáról. Ilyen esetben automatikusan a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum papírváltozatát kell használni az e jegyzőkönyv mellékletében megállapított szabályok szerint.

4.Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat – többek között az információcsere folyamatosságára vonatkozó rendelkezéseket – a melléklet ismerteti.

14. cikkAdatvédelem

1.Bissau-Guinea és az Unió gondoskodik arról, hogy a megállapodás keretében kicserélt adatokat az illetékes hatóság kizárólag a megállapodás végrehajtása érdekében, és különösen állománygazdálkodási célokra, valamint a halászat nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére használja fel.

2.A Felek vállalják, hogy az uniós hajókkal és halászati tevékenységükkel összefüggésben a halászati megállapodás keretében kapott, üzleti szempontból érzékeny és személyes adatokat, valamint az Unió által használt kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos, üzleti szempontból érzékeny információkat bizalmasan kezelik. A Felek gondoskodnak arról, hogy kizárólag a halászati övezetben folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó összesített adatokat hozzák nyilvánosságra.

3.A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.

4.A megállapodás keretében kicserélt személyes adatokat az e jegyzőkönyv mellékletének 3. függelékében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell kezelni. A vegyes bizottság további biztosítékokat és jogorvoslati lehetőségeket állapíthat meg a személyes adatokkal és az érintettek jogaival kapcsolatban.

5.A megállapodás keretében kicserélt adatokat még e jegyzőkönyv lejártát követően is e cikknek és a 3. függeléknek megfelelően kell kezelni.

15. cikkAlkalmazandó jog

1.A bissau-guineai vizeken halászó uniós hajók tevékenységeire a Bissau-Guineában alkalmazandó jogszabályok az irányadók, hacsak a megállapodás, e jegyzőkönyv, valamint e jegyzőkönyv melléklete és függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

2.A Felek a halászati szakpolitikájukban és jogszabályaikban bekövetkező bármilyen változásról írásban értesítik egymást. Ezek a halászati tevékenységekre nézve technikai jellegű hatással járó jogszabályváltozások vagy szabályozási változások a hivatalos értesítéstől számított három hónap elteltével alkalmazandók az uniós hajókra.

16. cikkA vegyes bizottság jogai

1.A megállapodás 10. cikkével létrehozott vegyes bizottság levélváltás vagy távülés útján tanácskozhat vagy határozhat.

2.A vegyes bizottság fogadja el a jegyzőkönyv módosításait a következők tekintetében:

(a)a halászati lehetőségek a 4. és a 10. cikk alkalmazásában, valamint szükség esetén a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás;

(b)a 7. cikkben említett ágazati támogatás végrehajtási szabályai;

(c)az uniós hajók által végzett halászati tevékenységekre irányadó technikai feltételek és szabályok;

(d)a személyes adatok védelmére vonatkozó, a 14. cikk (4) bekezdésében előírt kiegészítő biztosítékok.

Az e jegyzőkönyvben ily módon tett módosításokat bele kell foglalni az ülésről készült, a Felek által aláírt jegyzőkönyvbe, amelynek meg kell határoznia az említett módosítások hatálybalépésének időpontját.

17. cikkE jegyzőkönyv végrehajtásának felfüggesztése

1.E jegyzőkönyv végrehajtása, és azon belül a 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetése – a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően – felfüggeszthető, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll:

(a)természeti jelenségektől eltérő rendkívüli körülmények megakadályozzák a halászati tevékenységek végzését a bissau-guineai halászati övezetben;

(b)bármelyik Fél halászati politikájának meghatározásában vagy végrehajtásában jelentős változások állnak be, amelyek hatással vannak e jegyzőkönyv rendelkezéseire;

(c)életbe lépnek a Szamoai Megállapodás 9. cikkében előírt emberi jogok lényeges és alapvető elemeinek megsértése miatt megkezdett, az említett megállapodás 96. cikke szerinti konzultációs mechanizmusok;

(d)az Európai Unió a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetését az e bekezdés c) pontjában leírtaktól eltérő okból nem teljesíti;

(e)a Felek között súlyos és megoldatlan vita merül fel a megállapodás és e jegyzőkönyv értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban.

2.A pénzügyi hozzájárulás kifizetése a Felek közötti konzultációt és megállapodást követően folytatódik, amint az (1) bekezdésben említett események előtti helyzet visszaáll.

3.Az uniós hajók számára kiadott halászati engedélyek a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztésével egyidejűleg felfüggeszthetők. Érvényességük visszaállításakor a szóban forgó halászati engedélyek érvényessége a halászati tevékenység felfüggesztésének időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbodik. A felfüggesztés időtartama alatt az uniós hajók minden tevékenysége szünetel a bissau-guineai halászati övezetben.

4.E jegyzőkönyv végrehajtásának felfüggesztéséhez az érintett Fél a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal írásbeli értesítést küld szándékáról, kivéve az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, amely azonnali felfüggesztést von maga után. A Felek időközben konzultációkat kezdenek a vegyes bizottság keretében.

5.Felfüggesztés esetén a Felek továbbra is egyeztetnek egymással a vita békés rendezése érdekében. Amennyiben sikerül a vitát rendezni, e jegyzőkönyv végrehajtása újból megkezdődik, és a pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken annak az időszaknak megfelelően, amelynek során e jegyzőkönyv végrehajtását felfüggesztették.

18. cikkFelmondás

1.E jegyzőkönyv felmondásához az érintett Fél legalább hat hónappal a felmondás hatálybalépésének napja előtt írásban értesíti a másik Felet erre irányuló szándékáról.

2.Az (1) bekezdésben említett értesítés elküldése után a Felek konzultációt kezdenek.

19. cikkIdeiglenes alkalmazás

Ez a jegyzőkönyv aláírása napjától ideiglenesen alkalmazandó.

20. cikkHatálybalépés

Ez a jegyzőkönyv azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.

21. cikkHiteles szövegek

A jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

MELLÉKLET

AZ UNIÓS HAJÓK ÁLTAL A BISSAU-GUINEAI HALÁSZATI ÖVEZETBEN FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Az illetékes hatóság kijelölése

E melléklet alkalmazásában és ellenkező megjelölés hiányában az Unióra vagy Bissau-Guineára az illetékes hatóság címén történő hivatkozás az alábbiakat jelenti:

(a)az Unió esetében: az Európai Bizottság, adott esetben az Unió bissau-guineai küldöttsége útján,

(b)Bissau-Guinea esetében: a halászatért felelős kormányzati egység.

2.Engedélyezett halászati övezet

Az engedélyezett halászati övezet, amelyben az uniós hajók számára engedélyezett a halászat, Bissau-Guinea halászati övezetének felel meg, beleértve a Bissau-Guinea és Szenegál közötti közös övezetnek megfelelő részt, Bissau-Guinea jogszabályainak és azoknak a hatályos nemzetközi egyezményeknek megfelelően, amelyeknek Bissau-Guinea is részes fele.

Az övezet alapvonalait a nemzeti jog határozza meg.

3.Helyi ügynök kijelölése

A tonhalhalászhajók kivételével minden, e jegyzőkönyv értelmében halászati engedélyt szerezni szándékozó uniós hajót egy Bissau-Guineában letelepedett ügynöknek kell képviselnie.

4.Bankszámla

Bissau-Guinea e jegyzőkönyv hatálybalépése előtt közli az Unióval azon bankszámlájának vagy bankszámláinak az adatait, amely(ek)re a halászhajók által a megállapodás keretében fizetendő pénzösszegeket be kell fizetni. A banki átutalásokkal járó költségeket a hajótulajdonosok viselik.

5.Kapcsolattartó pontok

A Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az e jegyzőkönyv végrehajtására, különösen az összesített fogási és halászati erőkifejtési adatok cseréjére, a halászati engedélyekkel és a fogásokkal kapcsolatos eljárásokra és az ágazati támogatás végrehajtására vonatkozó információk egymással való megosztását lehetővé tévő kapcsolattartó pontjaikról.

II. FEJEZETHALÁSZATI ENGEDÉLYEK

1. szakasz

Alkalmazandó eljárások

1.A halászati engedély kiállításának előfeltétele – jogosult hajók

A megállapodás 6. cikkében említett halászati engedélyek kibocsátásának az a feltétele, hogy a hajónak szerepelnie kell az uniós hajók nyilvántartásában és meg kell felelnie az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 foglaltaknak. További előfeltétel, hogy a megállapodás keretében Bissau-Guineában végzett halászati tevékenységből eredően a hajótulajdonosra, a hajóparancsnokra vagy a hajóra háruló minden korábbi kötelezettségnek az engedély kibocsátása előtt eleget kell tenni.

2.Halászati engedély kérelmezése

Az Unió legalább 40 nappal a műveletek kérelmezett kezdőnapja előtt elektronikus úton, az e jegyzőkönyv mellékletének függelékében foglalt nyomtatványminta felhasználásával a bissau-guineai hatóságok elé terjeszti minden olyan hajó kérelmét, amely számára engedély kibocsátását kéri.

A halászati engedély iránti kérelmek és az elfogadásukról szóló értesítések elektronikus úton történő továbbítása az Európai Bizottság által rendelkezésre bocsátott LICENCE-rendszeren – azaz a halászati engedélyek kezelésére szolgáló biztonságos elektronikus rendszeren – keresztül végezhető el.

A LICENCE-rendszer teljes körű működéséig az Unió továbbra is hivatalos úton nyújtja be Bissau-Guineának az egyes hajókra vonatkozó engedélykérelmeket. A LICENCE-rendszer használatára való áttérésről a vegyes bizottság dönt.

Minden egyes, halászati engedély első ízben történő megadása iránt e jegyzőkönyv alapján benyújtott kérelem, illetve az adott hajó műszaki paramétereit érintő változást követően benyújtott engedélykérelem esetében a kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

(a)a kérelmezett halászati engedély érvényességi időszakára esedékes átalánydíj befizetéséről szóló igazolás;

(b)a hajó helyi ügynökének neve és címe, ha létezik ilyen ügynök;

(c)vonóhálós hajók esetében a megfigyelővel kapcsolatos költségeket fedező előzetes átalány-hozzájárulás kifizetéséről szóló igazolás;

(d)vonóhálós hajók esetében a lobogó szerinti állam által a hajó tonnatartalmáról kiállított igazolás.

Azoknál a hajóknál, amelyeknél a műszaki jellemzők nem változtak, a halászati engedély e jegyzőkönyv alapján történő megújításakor a vonatkozó kérelemhez csak a díj és – adott esetben – a megfigyelővel kapcsolatos költségekhez való átalány-hozzájárulás befizetésének igazolását kell csatolni.

3.A halászati engedély kiállítása

Bissau-Guinea a hiánytalan kérelem átvételét követően legfeljebb 25 napon belül, de legalább 15 nappal a halászati időszak kezdete előtt kiállítja a halászati engedély eredeti példányát. Az engedély az alábbiak szerint kerül átadásra a hajótulajdonosoknak:

(a)a vonóhálós hajók esetében az ügynökökön keresztül, beszkennelt másolatban elküldve az Uniónak is;

(b)a tonhalhalászhajók esetében az Unió bissau-guineai képviseletének közvetítésével. Ha az Unió képviselete zárva van, Bissau-Guinea a halászati engedélyt közvetlenül is kiadhatja a hajótulajdonosnak vagy ügynökének, miközben az engedély másolatát megküldi az Uniónak.

A tonhalhalászhajók esetében a halászati engedély másolatát az illetékes hatóság haladéktalanul megküldi elektronikus úton a hajótulajdonosnak, adott esetben a tulajdonos helyi képviselőjének. E másolat érvényessége a halászati engedély eredeti példányának kézhezvételekor lejár. A tonhalhalászhajók fedélzetén tartott e másolat 40 napig érvényes, mely időtartam alatt az eredetivel egyenértékűnek tekintendő.

Amint a LICENCE-rendszer működőképessé válik, Bissau-Guinea jelezni fogja a kérelem elfogadását, és feltölti az aláírt eredeti engedély elektronikus másolatát a LICENCE-rendszerbe. Addig is, amíg ez megvalósul, Bissau-Guinea e-mailben elküldi az Uniónak kiadott engedélyek szkennelt másolatát.

4.A LICENCE-rendszer meghibásodása

Amennyiben nehézségek merülnek fel a LICENCE-rendszerben az Európai Bizottság és Bissau-Guinea közötti információtovábbítás során, a halászati engedélyek elektronikus cseréjét hivatalos úton kell lebonyolítani mindaddig, amíg a rendszer újra működőképes nem lesz.

A rendszer helyreállítását követően mindkét Fél naprakésszé teszi az információkat a LICENCE-rendszerben.

5.A halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzéke

A halászati engedély kibocsátását követően Bissau-Guinea minden hajókategóriára vonatkozóan haladéktalanul elkészíti a Bissau-Guinea halászati övezetében halászatra engedéllyel rendelkező hajók végleges jegyzékét. E jegyzéket haladéktalanul eljuttatja a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és – elektronikus úton – az Uniónak.

6.A halászati engedély érvényességi ideje

A halászati engedélyeket negyedéves, féléves vagy éves időszakra állítják ki. Az érvényességi időszak kezdetének megállapításához „éves időszak” alatt az alábbiak értendők:

(a)e jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapja és ugyanazon év december 31. közötti időszak;

(b)ezt követően minden teljes naptári év;

(c)e jegyzőkönyv alkalmazásának utolsó évében a január 1. és a jegyzőkönyv időbeli hatálya lejártának napja közötti időszak.

A negyedéves vagy féléves érvényességi időszakok mindig az adott hónap első napján kezdődnek. A halászati engedélyek érvényességi ideje azonban nem lépheti túl a kiadásuk évének december 31. napját.

7.A halászati engedély fedélzeten tartása

A halászati engedélyt mindenkor a hajó fedélzetén kell tartani.

Mindazonáltal a tonhalhalászhajók ideiglenes jegyzékbe való felvételük időpontjától halászhatnak. A halászati engedély kibocsátásáig az ideiglenes jegyzéket mindenkor e hajók fedélzetén kell tartani.

8.A halászati engedély átruházása

A halászati engedélyt egy meghatározott hajó részére kell kiállítani, és nem ruházható át.

Azonban igazolt vis maior esetén és az Unió kérésére a hajó halászati engedélye felváltható egy másik, a helyettesítendő hajóhoz hasonló hajó nevére kiállított új halászati engedéllyel.

Az átruházás úgy történik, hogy a hajó tulajdonosa vagy annak bissau-guineai ügynöke visszaadja a felváltandó halászati engedélyt, és Bissau-Guinea haladéktalanul kiállítja a fenti engedélyt felváltó új engedélyt. A korábbi engedélyt felváltó új engedélyt a felváltandó engedély visszaadása után haladéktalanul ki kell állítani a hajótulajdonos vagy ügynöke részére, amint e fejezet 9. pontjával összhangban elvégezték a műszaki szemlét. A korábbi engedélyt felváltó engedély a felváltandó engedély visszaadásának napján lép érvénybe.

Amennyiben a vonóhálós hajók esetében a cserehajó bruttó tonnatartalma meghaladja a helyettesítendő hajó tonnatartalmát, a pótdíjat a tonnatartalom és a fennmaradó érvényességi idő különbözete alapján arányosan kell kiszámítani. Az így megállapított pótdíjat a hajótulajdonosnak a halászati engedély átadásakor ki kell fizetnie.

Bissau-Guinea haladéktalanul naprakésszé teszi a halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. Az új jegyzéket haladéktalanul továbbítani kell a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

A Felek naprakésszé teszik a vonatkozó információkat a LICENCE-rendszerben.

9.Segédhajók

Az Unió kérésére Bissau-Guinea a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók számára engedélyezi segédhajók igénybevételét. A segédhajóknak az Unió valamely tagállamának lobogója alatt kell közlekedniük, vagy valamely uniós vállalat tulajdonában kell állniuk, és nem rendelkezhetnek halfogásra alkalmas eszközökkel.

Bissau-Guinea elkészíti az engedélyezett segédhajók jegyzékét, és azt haladéktalanul eljuttatja a halászati ellenőrzésért felelős nemzeti hatóságnak és az Uniónak.

A Felek naprakésszé teszik a vonatkozó információkat a LICENCE-rendszerben.

A segédhajóknak feladatuk ellátásához rendelkezniük kell a vonatkozó bissau-guineai jogszabálynak megfelelően, éves díj ellenében kiállított engedéllyel.

10.A vonóhálós hajók műszaki szemléje

Évente egyszer, illetve a hajó tonnatartalmának módosulása esetén, továbbá minden olyan esetben, amikor valamely más típusú halászeszköz használata a halászati kategória megváltozását vonja maga után, valamennyi uniós vonóhálós halászhajónak jelentkeznie kell Bissau kikötőjében a hatályos bissau-guineai hatályos jogszabályok által előírt műszaki szemle elvégzése céljából.

A műszaki szemle során ellenőrzik a hajó műszaki jellemzőinek és a fedélzeten lévő halászeszközöknek a megfelelőségét, valamint az egészségügyi előírások és a bissau-guineai tengerészek hajóra vételére vonatkozó rendelkezések betartását.

A műszaki szemlét Bissau-Guinea köteles a vonóhálós hajónak a kikötőbe való megérkezését követő 48 órán belül elvégezni, legalábbis ha annak várható érkezéséről előzőleg értesítették.

A műszaki szemlét követően Bissau-Guinea haladéktalanul kiállít egy megfelelőségi igazolást a hajóparancsnok részére.

A megfelelőségi igazolás érvényességi ideje egy év. Mindazonáltal minden olyan változás esetén, amely a garnélahalászatra, illetőleg a garnélahalászatról valamely más tevékenységre való áttérést jelent, új megfelelőségi igazolás kiállítására van szükség. Ezenkívül akkor is új megfelelőségi igazolást kell kiállítani, ha a hajó 45 napnál hosszabb időre elhagyja Bissau-Guinea halászati övezetét.

A megfelelőségi igazolást mindenkor a hajó fedélzetén kell tartani.

A műszaki szemlék költségeit a hajótulajdonos viseli a bissau-guineai jogszabályok által megállapított díjszabás szerint. E költségek nem haladhatják meg azt az összeget, amelyet azonos szolgáltatásért a nemzeti hajók vagy a harmadik országok lobogója alatt közlekedő hajók fizetnek.

2. szakasz

Díjak és előlegek

A különböző hajókategóriákra vonatkozó átalánydíj összegét az e melléklet függelékében foglalt adatlapok határozzák meg. A díj a kikötői illetékek, a szolgáltatások költségei és az engedélyek összegére alkalmazandó bélyegilleték kivételével minden nemzeti és helyi adót magában foglal.

A jegyzőkönyv aláírásának időpontjában hatályos bélyegilleték-szabályozás határozza meg az engedélyekre alkalmazandó illetéket, amely a jegyzőkönyv időtartama alatt változatlan marad.

Ha a halászati engedély érvényességi időtartama rövidebb egy évnél, az említett átalánydíj összegét a halászati engedély kérelmezett érvényességi időszakával időarányosan csökkenteni kell. Ezt az időarányosan csökkentett összeget adott esetben a megfelelő adatlapokon rögzített mértékek alapján növelni kell a negyedéves vagy féléves időtartamoknak megfelelő összegekkel.

III. FEJEZETTECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajókra az övezet, a halászeszközök és a járulékos fogások tekintetében alkalmazandó technikai intézkedéseket a halászat egyes kategóriáira vonatkozóan az e melléklet függelékében foglalt adatlapok határozzák meg.

A tonhalhalászhajók kötelesek betartani az ICCAT által elfogadott valamennyi ajánlást.

IV. FEJEZETA FOGÁSOK BEJELENTÉSE

1.Halászati napló

A megállapodás keretében halászó uniós hajók parancsnokai halászati naplót vezetnek. A tonhalhalászhajók esetében a halászati naplónak meg kell felelnie az ICCAT halászati tevékenységgel kapcsolatos adatok gyűjtéséről és továbbításáról szóló határozatainak.

Minden uniós halászhajót fel kell szerelni olyan elektronikus rendszerrel (a továbbiakban: ERS rendszer), amely alkalmas a hajó halászati tevékenységére vonatkozó adatok (a továbbiakban: ERS-adatok) rögzítésére és továbbítására.

Az ERS rendszerrel fel nem szerelt uniós hajók és azok az uniós hajók, amelyek ERS rendszere nem működik, halászati tevékenység végzése céljából nem léphetnek be bissau-guineai halászati övezetbe.

A hajóparancsnok a halászati naplót minden olyan napra vonatkozóan kitölti, amelyet a hajó a bissau-guineai halászati övezetben tölt. Amint az ERS rendszer működőképessé válik, az ERS-adatokat a hajó a lobogó szerinti államnak továbbítja, amely automatikusan elérhetővé teszi őket a bissau-guineai halászati felügyelő központ számára.

Az ERS-adatok továbbításakor az Európai Bizottság által kezelt elektronikus kommunikációs eszközöket kell használni a halászatra vonatkozó adatok szabványosított formában történő cseréjéhez. Az ERS rendszeren keresztüli adatközlésekre vonatkozó műszaki előírásokat a vegyes bizottság hagyja jóvá.

A hajóparancsnok a halászati naplóba minden nap bejegyzi a kifogott és a fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben egyedszámban kifejezett mennyiségét.

Adott esetben a hajóparancsnok minden nap beírja a halászati naplóba az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben egyedszámban kifejezett mennyiségét.

A bissau-guineai hatóságoknak történő továbbításkor a halászati naplót olvashatóan, nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni, és a hajóparancsnoknak alá kell írnia.

A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a hajóparancsnok felel.

2.A fogások bejelentése

A fogások bejelentésére vonatkozó, az ERS rendszer tényleges használatáig alkalmazandó szabály

A hajó fogásait a hajóparancsnok a bissau-guineai halászati övezetben töltött időszakra vonatkozó halászati naplóinak a bissau-guineai hatóságok részére történő átadásával jelenti be.

A hajóparancsnok a halászati naplókat a Bissau-Guinea által e célból közölt e-mail-címre küldi el. A dokumentum(ok) kézhezvételét Bissau-Guinea válasz e-mailben haladéktalanul visszaigazolja.

Alternatív lehetőségként a halászati naplók az alábbiak szerint is elküldhetők:

(a)valamely bissau-guineai kikötőbe való beérkezéskor minden egyes halászati napló eredeti példányát be kell nyújtani a bissau-guineai Halászati Minisztérium ipari halászati főigazgatósága (a továbbiakban: az ipari halászati főigazgatóság) képviselőjének, aki annak átvételét írásban igazolja;

(b)ha a hajó anélkül hagyja el Bissau-Guinea halászati övezetét, hogy kikötne valamely bissau-guineai kikötőben, minden egyes halászati napló eredeti példányát bármely más kikötőbe való megérkezéstől számított 14 napon belül, de legkésőbb a bissau-guineai halászati övezet elhagyását követő 30 napon belül kell elküldeni.

A hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az Uniónak. A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a hajóparancsnok minden halászati napló egy példányát megküldi az alábbi tudományos intézetek egyikének is:

(a)IRD (Fejlesztési Kutatóintézet);

(b)Instituto Español de Oceanografia (IEO); vagy

(c)Instituto Português do Mar e da Atmosfera (IPMA).

Ha a hajó halászati engedélyének érvényességi időszaka alatt visszatér Bissau-Guinea halászati övezetébe, újabb tevékenységi és fogási jelentést kell készítenie.

Az e fejezetben előírt rendelkezések be nem tartása esetén Bissau-Guinea a hiányzó fogási jelentések benyújtásáig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost az e célból a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezések szerint büntetéssel sújthatja. Ismételt jogszabálysértés esetén Bissau-Guinea megtagadhatja a halászati engedély megújítását. Bissau-Guinea haladéktalanul tájékoztatja az Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott bármilyen szankcióról.

A fogások bejelentésére az ERS rendszer tényleges használatba vétele után alkalmazandó szabály

A fogások közlésének szabályai a következők:

(a)az e jegyzőkönyv alapján a bissau-guineai vizeken tevékenységet folytató valamennyi hajó parancsnoka minden nap kitölti az elektronikus halászati naplót, és a halászati övezet elhagyását követő hét napon belül az ERS rendszeren keresztül – vagy annak meghibásodása esetén e-mailen – elküldi a lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea halászati felügyelő központjának;

(b)az elektronikus halászati naplónak tartalmaznia kell a kifogott és a fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben egyedszámban kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok megemlíti azt is, ha nem történt fogás. Rögzíti továbbá az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben egyedszámban kifejezett mennyiségét.

Az ERS-adatokat a hajó a lobogója szerinti államnak továbbítja, amely automatikusan elérhetővé teszi őket Bissau-Guinea számára. A lobogó szerinti állam biztosítja az adatok fogadását és olyan informatikai adatbázisban történő rögzítését, amelyben legalább 36 hónapig biztonságosan tárolhatók.

A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea megbizonyosodnak arról, hogy rendelkeznek az ERS-adatok automatikus küldéséhez szükséges számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel.

Az ERS-adatok küldésekor az Európai Bizottság által kezelt elektronikus kommunikációs eszközöket kell használni a halászatra vonatkozó adatok szabványos formában történő cseréjéhez.

A fogási jelentésekre vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetén Bissau-Guinea a hiányzó nyilatkozatok benyújtásáig felfüggesztheti az érintett hajó halászati engedélyét, és a hajótulajdonost az e célból a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt rendelkezések szerint büntetéssel sújthatja. Ismételt jogszabálysértés esetén Bissau-Guinea megtagadhatja a halászati engedély megújítását. Bissau-Guinea haladéktalanul tájékoztatja az Uniót az ilyen összefüggésben alkalmazott bármilyen szankcióról.

A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea is kijelöl egy-egy ERS-kapcsolattartót, aki közvetítőként jár el az e melléklet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdésekben. A lobogó szerinti állam és Bissau-Guinea közlik egymással ERS-kapcsolattartójuk elérhetőségeit, és szükség esetén haladéktalanul naprakésszé teszik ezeket az információkat.

3.Tonhalhalászhajókra vonatkozó díjkimutatás

Az Unió a fogási jelentések alapján minden tonhalhalászhajó vonatkozásában elkészíti az egyes hajók által az előző naptári évi halászati idény után fizetendő díjak végleges kimutatását.

Az Unió e végleges díjkimutatást legkésőbb a fogások ejtésének évét követő évben április 30-án továbbítja Bissau-Guineának. Bissau-Guineának egy hónap áll rendelkezésére, hogy jóváhagyja e díjkimutatást, vagy pontosítást kérjen.

Ha a végleges díjkimutatás összege meghaladja a halászati engedély megszerzéséért előzetesen befizetett átalánydíjat, a hajótulajdonos a fennmaradó összeget haladéktalanul megfizeti Bissau-Guineának. Ha azonban a végleges kimutatás összege alacsonyabb az átalánydíjnál, a fennmaradó összeg nem kerül visszatérítésre a hajótulajdonos számára.

V. FEJEZETKIRAKODÁS ÉS ÁTRAKODÁS

1.A fogások kirakodása vagy átrakása

A Bissau-Guinea halászati övezetében ejtett fogásokat Bissau kikötőjében kirakodni vagy átrakni kívánó uniós hajó parancsnoka a kirakodás vagy átrakás előtt legalább 24 órával köteles értesíteni az ipari halászati főigazgatóság képviselőjét az alábbiakról:

(a)a rakományt kirakodni vagy átrakni szándékozó uniós hajó neve;

(b)a kirakodási vagy átrakási kikötő;

(c)a kirakodás vagy átrakás várható napja és időpontja;

(d)a kirakodásra vagy átrakásra szánt egyes fajok mennyisége (a FAO hárombetűs kódjával azonosítva, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezve);

(e)átrakás esetén a fogadó hajó neve.

Átrakás esetén a hajóparancsnoknak meg kell győződnie arról, hogy a fogadó hajó rendelkezik az illetékes hatóságok által ilyen művelet végzésére vonatkozóan kiállított engedéllyel.

Az átrakási műveletet a bissau-guineai jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni Bissau kikötőjében, amelynek földrajzi koordinátáit az illetékes hatóságok átadják a hajó parancsnokának és ügynökének. A tengeren történő átrakás tilos.

E rendelkezések be nem tartása a bissau-guineai jogszabályokban előírt vonatkozó szankciók alkalmazását vonja maga után.

2.Természetbeni élelmezésbiztonsági hozzájárulás

A Bissau-Guineában halászati tevékenységet folytató vonóhálós hajók kötelesek fogásuk egy részét kirakodni Bissau-Guineában, az ország élelmezésbiztonságához való hozzájárulásként. A kirakodások a következő előírások szerint történnek:

(a)a halakra/fejlábúakra halászó vonóhálós hajók esetében negyedévente és hajónként 2,5 tonna;

(b)a garnélahalász-hajók esetében negyedévente és hajónként 1,25 tonna.

A szóban forgó intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében a hajónkénti hozzájárulás összevontan, egyszerre több hajóra, illetve több negyedévre vonatkozóan is teljesíthető. A kirakodást Bissau kikötő területén kell végrehajtani, az átvétel pedig az ipari halászati főigazgatóság képviselőjének a feladata.

A megállapodás 5. cikkével összhangban az e fejezet hatálya alá tartozó kirakodásoknak meg kell felelniük a Bissau-Guineában hatályos szabályozásoknak, különösen a kirakodási kötelezettség által érintett fajok minimális méretére vonatkozó rendelkezéseknek. E kötelezettség értelmében az uniós hajók kizárólag az e jegyzőkönyv alapján kifogható halfajokat rakodhatnak ki, beleértve az engedélyezett járulékos fogásokat is.

A természetbeni hozzájárulások átvételéről minden esetben ki kell tölteni egy átvételi formanyomtatványt, melyet az ipari halászati főigazgatóság képviselőjének alá kell írnia, majd át kell adnia a hajóparancsnoknak.

VI. FEJEZETELLENŐRZÉS ÉS VIZSGÁLAT

1.A halászati övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajóknak a bissau-guineai halászati övezetbe való minden belépését és onnan való kilépését a belépést vagy kilépést megelőző 24 órán belül be kell jelenteni Bissau-Guineának. Tonhalhalászhajók esetében ez a határidő 4 óra.

Be- vagy kilépésének bejelentésekor a hajó tájékoztatást ad különösen a következőkről:

(a)az áthaladás tervezett napja, időpontja és helye;

(b)a fedélzeten tárolt, a FAO hárombetűs kódjával azonosított egyes fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben egyedszámban kifejezett mennyisége;

(c)a termékek kiszerelése.

A bejelentést lehetőség szerint e-mailben, vagy ennek hiányában faxon vagy rádión kell megtenni, a Bissau-Guinea által megadott e-mail-címen, hívószámon vagy frekvencián. Bissau-Guinea haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Uniót az e-mail-címekben, a hívószámban vagy az átviteli frekvenciában bekövetkező bármilyen változásról.

Minden olyan hajó, amelyet a bissau-guineai halászati övezetben halászati tevékenységen érnek anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, engedély nélkül halászó hajónak minősül.

2.A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS rendszer

Amikor Bissau-Guinea halászati övezetében tartózkodnak, az uniós hajóknak műholdas megfigyelési rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS) kell rendelkezniük, amely automatikusan és folyamatosan, minden órában közli földrajzi helyzetüket a lobogójuk szerinti állam halászati felügyelő központjával.

Tilos áthelyezni, szétkapcsolni, megsemmisíteni, megrongálni vagy működésképtelenné tenni a hajó fedélzetén lévő, adatokat továbbító, a földrajzi helyzet folyamatos megfigyelésére szolgáló, műholdas kommunikációt használó rendszereket, továbbá tilos szándékosan módosítani, torzítani vagy meghamisítani az említett rendszerek által kibocsátott vagy rögzített adatokat.

A helymeghatározási és fogási üzenetek küldése elsősorban a VMS/ERS rendszeren keresztül, annak meghibásodása esetén pedig e-mailen, faxon vagy rádión keresztül történik. Bissau-Guinea haladéktalanul értesíti az érintett hajókat és az Uniót az e-mail-címekben, a hívószámban vagy az átviteli frekvenciában bekövetkező bármilyen változásról.

Minden helyzetmeghatározási üzenetnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(a)a hajó azonosító jele;

(b)a halászhajó utoljára mért földrajzi helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 500 méternél kisebb megengedett eltéréssel, 99 %-os konfidenciaintervallummal;

(c)a földrajzi helyzet regisztrálásának napja és időpontja;

(d)a hajó sebessége és iránya.

Minden olyan hajó, amelyet a bissau-guineai halászati övezetben halászati tevékenységen érnek anélkül, hogy előzetesen bejelentette volna jelenlétét, jogsértő hajónak minősül.

3.Tengeren vagy kikötőben végzett vizsgálat

Bissau-Guinea halászati övezetében a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók tengeren történő vizsgálatát Bissau-Guinea halászati ellenőrzéssel megbízott és egyértelműen azonosítható hajói és ellenőrei végzik.

Fedélzetre szállás előtt a bissau-guineai ellenőröknek értesíteniük kell az uniós hajót a vizsgálat végzésére vonatkozó döntésükről. A vizsgálatot legfeljebb két ellenőr végezheti, akiknek a vizsgálat elvégzése előtt igazolniuk kell személyazonosságukat és ellenőri minőségüket. Szükséges esetben az ellenőröket – a nemzetközi tengerjoggal összhangban – a bissau-guineai nemzeti biztonsági erők képviselői kísérhetik.

A bissau-guineai ellenőrök csak a vizsgálathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükséges időt töltik az uniós hajó fedélzetén. A vizsgálatot oly módon folytatják le, hogy minimálisra csökkentsék a vizsgálatnak a hajóra, a halászati tevékenységére és a rakományra gyakorolt hatását.

Bissau-Guinea engedélyezheti, hogy az ellenőrzésben uniós akkreditációval rendelkező ellenőrök is részt vegyenek megfigyelőként.

Az uniós hajó parancsnoka köteles megkönnyíteni a bissau-guineai ellenőrök fedélzetre szállását és munkáját.

A bissau-guineai ellenőrök minden vizsgálat végén vizsgálati jelentést készítenek. Az uniós hajó parancsnoka jogosult észrevételeket fűzni a vizsgálati jelentéshez. A vizsgálati jelentést az azt szövegező ellenőr és az uniós hajó parancsnoka is aláírja.

A bissau-guineai ellenőrök a hajó elhagyása előtt átadják a vizsgálati jelentés egy példányát az uniós hajó parancsnokának. Bissau-Guinea a vizsgálati jelentés egy példányát a vizsgálatot követő nyolc napon belül megküldi az Unió részére.

4.A fogások ellenőrzése

Az elektronikus jelentéstételi rendszer (ERS) tényleges használatáig a halászati engedéllyel rendelkező uniós vonóhálós hajók egyharmadán, rotációs alapon negyedévente, mintavételezéssel ellenőrizni kell, hogy a halászati naplókban bejelentett adatok megfelelnek-e a tényleges fogásoknak. Ezt követően a fogási adatok ERS rendszer segítségével történő ellenőrzésének bevezetésére tekintettel felül kell vizsgálni az ellenőrzési műveletek gyakoriságát.

Az ellenőrzési műveleteket, melyekre csak a halászati út végeztével kerülhet sor, 24 órával előre be kell jelenteni, és nem tarthatnak tovább négy óránál.

Az ellenőrzéseket egy olyan helyen kell elvégezni, amelynek földrajzi koordinátáit az illetékes hatóságok Bissau-Guinea nemzeti jogszabályainak megfelelően megküldik a hajó parancsnokának és ügynökének.

VII. FEJEZETJOGSÉRTÉSEK

1.Általános rendelkezések

A megállapodás 5. cikkével összhangban az e jegyzőkönyv alapján a halászati övezetben tevékenységet folytató uniós hajókra Bissau-Guinea halászati tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó szabályozását kell alkalmazni.

Az Unió minden szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban megfeleljenek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek és a bissau-guineai vizeken folytatott halászatra irányadó jogszabályoknak.

2.A jogsértések kezelése

A halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók által a jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések tekintetében elkövetett minden jogsértésről 48 órán belül értesíteni kell az Uniót, megjelölve a jogsértés jellegét. A jogsértésre vonatkozó határozatot hét munkanapon belül továbbítani kell az Uniónak és a lobogó szerinti államnak.

A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem sérti a hajótulajdonos védekezési jogát a bejelentett jogsértéssel kapcsolatban.

3.A hajók feltartóztatása – tájékoztató értekezlet

Ha a bejelentett jogsértéssel kapcsolatban a hatályos nemzeti törvények azt előírják, bármely uniós hajó kötelezhető halászati tevékenységének beszüntetésére és – ha a hajó a tengeren tartózkodik – valamely bissau-guineai kikötőbe való visszatérésre.

Bissau-Guinea legfeljebb 48 órán belül értesíti az Uniót a halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók feltartóztatásáról. Az értesítéshez csatolni kell a bejelentett jogsértés bizonyítékait.

A bizonyítékok megőrzését szolgáló intézkedések kivételével a hajóval, a hajóparancsnokkal vagy a rakománnyal szemben hozandó intézkedések meghozatala előtt Bissau-Guinea az Unió kérésére a hajó feltartóztatásáról szóló értesítést követő egy munkanapon belül tájékoztató értekezletet szervez a hajó feltartóztatásához vezető tények tisztázása és az esetleges következmények ismertetése érdekében. Ezen a tájékoztató értekezleten részt vehet a hajó lobogója szerinti állam egy képviselője.

4.A jogsértés szankcionálása – egyezségi eljárás

A bejelentett jogsértés szankcióját Bissau-Guinea a hatályos nemzeti jogszabályainak megfelelően állapítja meg.

Amikor a jogsértés rendezése bírósági eljárást von maga után, annak megindítása előtt Bissau-Guinea és az Unió egyezségi eljárást indítanak a szankció feltételeinek és mértékének megállapítása érdekében. A hajó lobogója szerinti állam egy képviselője részt vehet ebben az egyezségi eljárásban. Az egyezségi eljárásnak a hajó feltartóztatásáról szóló értesítés időpontjától számítva legkésőbb négy napon belül be kell fejeződnie.

5.Bírósági eljárás – banki biztosíték

Ha az egyezségi eljárás eredménytelen, és a jogsértést az illetékes bíróság elé terjesztik, a jogsértő hajó tulajdonosának a Bissau-Guinea által meghatározott összegű banki biztosítékot kell elhelyeznie a Bissau-Guinea által megjelölt banknál, mely biztosíték a hajó feltartóztatásával kapcsolatos költségek, a becsült pénzbírság és az esetleges kompenzációs kártérítések fedezetéül szolgál. A banki biztosíték a bírósági eljárás végéig zárolva marad.

A banki biztosítékot az ítélet kihirdetése után fel kell szabadítani és azt a hajótulajdonosnak haladéktalanul vissza kell adni:

(a)teljes egészében, ha az ítélet nem szab ki semmilyen szankciót,

(b)a fennmaradó egyenleg mértékéig, amennyiben a szankció a banki biztosíték mértékénél alacsonyabb pénzbírsághoz vezet.

Bissau-Guinea az ítélet kihirdetésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja az Uniót a bírósági eljárás eredményéről.

6.A hajó felszabadítása

A hajó és parancsnoka az egyezségi eljárás alapján megállapított szankció rendezését vagy a banki biztosíték elhelyezését követően hagyhatja el a kikötőt.

VIII. FEJEZETTENGERI HALÁSZOK FOGLALKOZTATÁSA AZ UNIÓS HAJÓK FEDÉLZETÉN

1.A fedélzetre veendő tengeri halászok száma

Az e jegyzőkönyv alapján engedéllyel rendelkező uniós hajó üzemeltetője az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagországaihoz tartozó tengeri halászokat vesz fel a fedélzetére, hogy a jegyzőkönyv szerinti halászati tevékenységek időtartama alatt hajója fedélzetén a hajószemélyzet tagjaiként dolgozzanak.

Halászati engedélyének érvényességi ideje alatt valamennyi uniós fenékvonóhálós hajó az alábbi korlátok szerint vesz fel bissau-guineai tengeri halászokat:

(a)hat tengeri halász 250 BRT-nél kisebb kapacitásnál;

(b)hét tengeri halász 250 és 400 BRT közötti kapacitásnál;

(c)nyolc tengeri halász 400 BRT-t meghaladó kapacitásnál.

Az 1.1. pont értelmében fedélzetre veendő tengeri halászoknak eleget kell tenniük a lobogó szerinti állam (EU) 2017/159 tanácsi irányelvet átültető jogszabályaiban foglalt követelményeknek, többek között az útlevél, a tengerész szolgálati könyv, az orvosi igazolás és az alapképzést tanúsító bizonyítvány tekintetében. Az érintett jogszabályokból eredő követelmények jegyzékét a lobogó szerinti állam kellő időben közli a bissau-guineai hatóságokkal. Az AKCSÁSZ-országokból származó, az 1.1. pontnak megfelelően felveendő tengeri halászoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megértsék halászhajó fedélzetén használt munkanyelvet.

Az illetékes bissau-guineai hatóságok összeállítják, rendszeresen frissítik és eljuttatják a hajótulajdonosoknak az alkalmas tengeri halászok jegyzékét.

A hajóparancsnok létrehozza, keltezéssel és aláírással látja el a hajószemélyzetre vonatkozó, a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló IMO-egyezmény 5. formanyomtatványának megfelelő jegyzéket, és annak egy példányát továbbítja Bissau-Guinea kijelölt hatóságainak, mielőtt a hajó elhagyná a kikötői övezetet.

A halászhajó-tulajdonos vagy a nevében eljáró hajóparancsnok megtagadja a tengeri halászok felvételét a fedélzetére, ha nem tesznek eleget az 1.3. pontban említett követelményeknek.

Az uniós hajók tulajdonosai törekednek arra, hogy további nemzeti tengeri halászokat is a fedélzetre vegyenek.

2.Munkafeltételek

Az AKCSÁSZ-országokból származó tengeri halászok hajóra szállására vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük a lobogó szerinti állam (EU) 2017/159 tanácsi irányelvet átültető jogszabályainak, többek között a munkaidő, illetve a pihenőidő, a hazautaztatáshoz kapcsolódó jogok, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében.

3.Tengeri halászati munkaszerződés

Az uniós hajó fedélzetén az 1. pontnak megfelelően foglalkoztatott minden egyes tengeri halász esetében a halász és a munkáltató írásbeli munkaszerződést köt, és azt egyidejűleg ellátja az aláírásával; a szerződést az illetékes bissau-guineai hatóságnak jóvá kell hagynia.

A szerződésnek meg kell felelnie a lobogó szerinti állam által az (EU) 2017/159 tanácsi irányelv (és különösen annak I. melléklete) átültetése céljából elfogadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.

4.A tengeri halászok javadalmazása

A javadalmazás költségét, valamint a kiegészítő munkaerő-költségeket a halászhajó-tulajdonos közvetlenül viseli, illetve amennyiben a tengeri halász munkáltatója egy munkaerőpiaci magánszolgáltató, a hajótulajdonos közvetetten viseli.

Az AKCSÁSZ-országok tengeri halászai számára garantált havi vagy rendszeres fizetést kell fizetni, lehetőleg banki átutalással. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy ügynökeik és a tengeri halászok és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik kölcsönös egyetértésével kell megállapítani. Amennyiben kollektív szerződés kötésére nem került sor, és a lobogó szerinti államok minimális alapbére nem alkalmazandó, az AKCSÁSZ-országok tengeri halászai számára biztosított alapbérezési feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO normáiban foglaltaknál.

A tengeri halászoknak nem kell viselniük a kapott fizetésekhez kapcsolódó esetleges költségeket. A tengeri halászok számára módot kell biztosítani arra, hogy a kapott fizetéseket – beleértve az előlegeket is – teljes egészében vagy részben, díjmentesen eljuttassák családjukhoz.

A tengeri halásznak a javadalmazása kiegyenlítésekor fizetési jegyzéket, valamint kérésére a munkabér kifizetéséről szóló igazolást kell kapnia.

5.Szociális biztonság

Bissau-Guinea gondoskodik arról, hogy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező tengeri halászok és az általuk eltartott személyek – a nemzeti jogban előírt mértékben – jogosultak legyenek szociális védelemre, a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező többi dolgozóra, többek között az alkalmazottakra és az önálló vállalkozókra alkalmazandó feltételeknél nem kedvezőtlenebb feltételek mellett.

6.Magánszektorbeli halászati toborzó és munkaközvetítő szolgálatok

Munkaerőpiaci magánszolgáltatásnak minősülnek a következők:

Magánszektorbeli halászati toborzó és munkaközvetítő szolgáltatás, bármely olyan személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet – beleértve a hajótulajdonosok által választott ügynököket is –, aki vagy amely hajótulajdonosok megbízásából tengeri halászokat toboroz vagy hajótulajdonosok számára tengeri halászokat közvetít ki.

A bissau-guineai hatóságok gondoskodnak arról, hogy a tengeri halászok és hajótulajdonosok részére toborzó, illetve munkaközvetítő szolgáltatásokat nyújtó ügynökök:

(a)ne alkalmazzanak olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket, amelyek célja az, hogy megakadályozzák a tengeri halászok szerződtetését vagy visszatartsák őket a szerződéskötéstől;

(b)ne hárítsák át a tengeri halászokra, sem készpénzben, sem természetben, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem részben, sem egészben az általuk nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatás díját vagy egyéb költségét;

(c)ne nyújtsanak kölcsönt és ne biztosítsanak javakat vagy szolgáltatásokat a tengeri halásznak, amennyiben ez utóbbinak törlesztenie kell vagy ki kell fizetnie azokat;

(d)ne vonják le a tengeri halász javadalmazásából a halász szerződtetése előtt nyújtott kölcsönök, javak vagy szolgáltatások kifizetését vagy törlesztését; és

(e)a biztosítsák a következőket:

(1)a tengeri halász munkaszerződése megfeleljen e fejezetnek, valamint a tengeri halász munkaszerződésére irányadó törvényeknek, rendeleteknek és kollektív szerződéseknek;

(2)a tengeri halász munkaszerződését a tengeri halász által értett nyelven, valamint az érintett uniós halászhajó hivatalos nyelvén vagy munkanyelvén szövegezzék meg;

(3)a szerződtetett tengeri halászok a munkaszerződésük aláírása előtt tájékoztatást kapjanak jogaikról és kötelezettségeikről;

(4)meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szerződtetett tengeri halászok megvizsgálhassák a munkaszerződésük rendelkezéseit, és a munkaszerződés aláírása előtt tanácsot kérhessenek ezzel kapcsolatban;

(5)a szerződtetett tengeri halászok megkapják a munkaszerződésük egy aláírt példányát;

(6)a tengeri halászok tartsák be az e fejezet értelmében rájuk háruló kötelezettségeket; és

(7)a hajótulajdonos a javadalmazás kiegyenlítésekor kellő időben megkapja az egyes fizetési jegyzékek másolatát és a fizetési bizonylatot, amennyiben az ügynök fizeti ki a javadalmazást.

A bissau-guineai hatóságok oly módon járnak el, hogy az uniós halászhajókra kirendelt tengeri halászokat foglalkoztató bissau-guineai ügynökök gondoskodjanak arról, hogy a tengeri halászokkal aláírt munkaszerződésekben szerepeljen, hogy az érintett tengeri halászt az ügynök foglalkoztatja azzal a céllal, hogy őt a hajótulajdonosok rendelkezésére bocsássa, akik kiosztják számára a feladatokat és felügyelik e feladatok elvégzését.

A 6.2. pont b) alpontjától eltérve a tengerész szolgálati könyv, az orvosi igazolás és az útlevél megszerzésének költségeit a tengeri halász viseli. A vízum és adott esetben a munkavállalási engedély megszerzésének költségei a munkáltatót terhelik.

7.Az e fejezetben foglaltak betartása

Mindkét Fél illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a tengeri halászokra alkalmazandó jogszabályok könnyen és ingyenesen, hiánytalan és átlátható formában hozzáférhetőek legyenek.

Bissau-Guinea hatóságai – a nemzetközi jog értelmében rájuk háruló kötelezettségeknek és az e fejezetben megállapított kötelezettségeknek megfelelően – gondoskodnak e fejezet megfelelő végrehajtásáról.

A lobogó szerinti állam hatóságai gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók fedélzetén megfelelően alkalmazzák az 1., a 2. és a 3. szakaszt. Ezek a hatóságok a halászhajók fedélzetén fennálló élet- és munkakörülményeknek a lobogó szerinti állam általi ellenőrzésére vonatkozó ILO-iránymutatásokkal összhangban látják el feladataikat.

A vegyes bizottság ellenőrzi az e fejezetben meghatározott kötelezettségek betartását.

IX. FEJEZETMEGFIGYELŐK

1.A halászati tevékenységek megfigyelése

A halászati engedéllyel rendelkező hajók a megállapodás keretében folytatott halászati tevékenységeik megfigyelésére irányuló rendszer hatálya alá tartoznak.

A megfigyelő olyan személy, akit valamely nemzeti hatóság a halászati tevékenységre alkalmazandó szabályok végrehajtásának megfigyelésére, illetve a szóban forgó tevékenység tudományos célokból történő megfigyelésére hatalmazott fel.

A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a Felek a lehető leghamarabb konzultálnak egymással és az egyéb érdekelt országokkal a regionális megfigyelői rendszer meghatározásáról és az illetékes halászati szervezet kiválasztásáról.

A többi hajó egy Bissau-Guinea által kijelölt megfigyelőt vesz fedélzetre. Ha a megfigyelő nem jelenik meg a megbeszélt időben és helyen, akkor gondoskodni kell a helyettesítéséről, hogy a hajó késedelem nélkül megkezdhesse tevékenységét.

2.Kijelölt hajók és megfigyelők

A halászati engedély kiállításakor Bissau-Guinea tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy ügynökét a kijelölt hajókról és megfigyelőkről, valamint arról az időtartamról, amelyet a megfigyelő az egyes hajók fedélzetén tölt. Bissau-Guinea a kijelölt hajókat és a kijelölt megfigyelőket érintő bármilyen változásról haladéktalanul tájékoztatja az Uniót és a hajótulajdonost vagy annak ügynökét.

A megfigyelők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges ideig maradhatnak a hajó fedélzetén.

3.Átalányösszegű pénzügyi hozzájárulás

A díj megfizetésekor a hajótulajdonos minden vonóhálós hajó után évi 10 000 EUR összeget fizet Bissau-Guineának, amely összeget időarányosan ki kell igazítani a kijelölt hajók halászati engedélyének érvényességi ideje alapján.

4.A megfigyelők fizetése

A megfigyelők fizetését és társadalombiztosítási járulékait Bissau-Guinea fedezi.

5.A fedélzetre vétel feltételei

A megfigyelő a fedélzeten tisztként kezelendő. Mindazonáltal a megfigyelő fedélzeten történő elszállásolásakor figyelembe kell venni a hajó műszaki szerkezetét.

A megfigyelő fedélzeten való elszállásolásának és étkeztetésének költségeit a hajótulajdonos viseli.

A hajóparancsnok saját felelősségi körében mindent megtesz a megfigyelő fizikai biztonságának és jóllétének biztosítása érdekében.

A megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközt. A megfigyelőnek hozzáférést kell kapnia a kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez kapcsolódó iratokhoz – különösen a halászati naplóhoz és a navigációs naplóhoz –, valamint a hajó azon részeihez, amelyek közvetlenül kapcsolódnak feladatai teljesítéséhez.

6.A megfigyelő kötelezettségei

Fedélzeti tartózkodásának teljes időtartama alatt a megfigyelő:

(a)minden megfelelő lépést megtesz annak érdekében, hogy ne szakítsa meg és ne hátráltassa a halászati műveleteket;

(b)óvja a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket;

(c)tiszteletben tartja a hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

7.A megfigyelő fedélzetre szállása és kiszállása

A hajótulajdonos vagy képviselője a beszállás előtt legalább tíz nappal közli Bissau-Guineával a megfigyelő fedélzetre szállásának napját, idejét és kikötőjét. Abban az esetben, ha a megfigyelőt külföldön veszik fel, a megfigyelő beszállási kikötőig felmerülő utazási költsége a hajó tulajdonosát terheli.

Ha a megfigyelő nem bissau-guineai kikötőben száll ki, a hajótulajdonos saját költségén biztosítja a megfigyelő Bissau-Guineába való mielőbbi hazautaztatását.

8.A megfigyelő feladatai

A megfigyelő a következő feladatokat látja el:

(a)megfigyeli a hajó által folytatott halászati tevékenységeket;

(b)a halászati műveletek során ellenőrzi a hajó földrajzi helyzetét;

(c)tudományos programok keretében különféle műveleteket, például biológiai mintavételezést végez;

(d)kimutatást készít a használt halászeszközökről;

(e)ellenőrzi a bissau-guineai halászati övezetre vonatkozóan a halászati naplóba feljegyzett fogási adatokat;

(f)az adatlapokon az egyes halászati kategóriák tekintetében meghatározottak alapján ellenőrzi a járulékos fogások arányát, valamint megbecsüli a visszadobott fogások mennyiségét;

(g)naponta egyszer közli a feladatai ellátása során tett megfigyeléseit, beleértve a fő és járulékos fogások hajón lévő mennyiségét.

9.Megfigyelői jelentés

A hajó elhagyása előtt a megfigyelő bemutatja a megfigyeléseiről készített jelentést a hajóparancsnoknak. A hajóparancsnok jogosult észrevételeket fűzni a megfigyelői jelentéshez. A jelentést a megfigyelő és a hajóparancsnok is aláírja. A megfigyelő a hajóról való kiszállását követően haladéktalanul benyújtja az ellenőrzésért és felügyeletért felelős bissau-guineai hatóságoknak a jelentés eredeti példányát és a feladatáról szóló zárójelentést, amelyet a hajó parancsnoka megfelelően aláírt és lepecsételt, és amelyről a hajóparancsnok másolatot kap a megfigyelőtől. A bissau-guineai hatóságok minden dokumentumról másolatot küldenek az Uniónak.

FÜGGELÉKEK

1. függelék – A halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

2. függelék – Kategóriánkénti halászati adatlapok

3. függelék – A személyes adatok kezelése

1. függelék

A halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

HALÁSZATI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
BISSAU-GUINEA – EURÓPAI UNIÓ

I. KÉRELMEZŐ

1. A kérelmező neve:        

2. A termelői szervezet vagy a hajótulajdonos neve:    

3. A termelői szervezet vagy a hajótulajdonos címe:    

4. Telefonszám:    Fax:    E-mail:    

5. A hajóparancsnok neve:         Állampolgárság:     E-mail:    

6. A helyi ügynök neve és címe:    

II. A HAJÓ AZONOSÍTÁSI ADATAI

7. A hajó neve:    

8. Lobogó szerinti állam:    Lajstromozási kikötő:    

9. Külső jelölés:    MMSI-szám:    IMO-szám:    

10. Jelenlegi lobogó regisztrációjának időpontja (ÉÉÉÉ/HH/NN): ……I…...I    

11. Korábbi lobogó (adott esetben):    

12. Az építési helye:    Dátum (ÉÉÉÉ/HH/NN): ……I…..I…..

13. Hívófrekvencia:    RH:    URH:    

14. Műholdastelefon-szám    IRCS:    

III. A HAJÓ MŰSZAKI ADATAI

15. A hajó teljes hosszúsága (méterben):    A hajó teljes szélessége (méterben):    

16. Bruttó regisztertonna (BRT-ben kifejezve):

17. Tonnatartalom (a Londoni szabályok szerinti BT-ban kifejezve)    

18. Motortípus:    Motorteljesítmény (kW-ban):    

19. Hajószemélyzet létszáma:    

20. Fedélzeti tartósítási mód: [ ] jég [ ] hűtés [ ] vegyes [ ] fagyasztás

21. Napi (24 órás) feldolgozási kapacitás tonnában:    

Halraktárak száma:    Halraktárak teljes kapacitása (m3-ben):    

22.VMS. Az automatikus helyzetmeghatározó berendezés adatai:    

Gyártó:    Modell:    Sorozatszám:    

Szoftververzió: …................................ Műhold-üzemeltető (MCSP): …..................................

IV. HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG

1. Fagyasztóval felszerelt, halakra, fejlábúakra és garnélákra halászó vonóhálós hajók

   A vonóháló típusa:    Halak esetében:    ◻    Fejlábúak esetében:    ◻    Garnélák esetében:    ◻

   Vonóháló hossza:    Felín hossza:    

   Hálószemek mérete a zsákvégben:    

   Hálószemek mérete a hálószárnyban:    

   Háló vontatási sebessége:    

2. Nagy méretű nyílt vízi fajok (tonhal) halászata

   Horgászbotos:    ◻    Horgászbotok száma:    ………

   Kerítőhálós:    ◻    Háló hossza:    Háló mélysége:    

   Horogsoros:    ◻

   Tárolótartályok száma:    Kapacitás tonnában:    

3. Kis méretű nyílt vízi fajok halászata

   Nyílt tengeri vonóhálós:    ◻

   Vonóháló hossza:    Felín hossza:    

   Hálószemek mérete a zsákvégben:    Hálószemek mérete a hálószárnyban:    

   Háló vontatási sebessége:    

   Erszényes kerítőhálós:        ◻

   Háló hossza:    Háló mélysége:    

4. A fogások kirakodási helye:    

5. Az engedély kért érvényességi idejének határnapjai:

kezdőnap: (ÉÉÉÉ/HH/NN)    zárónap: (ÉÉÉÉ/HH/NN)    

Alulírott igazolom, hogy a kérelemben feltüntetett információk a valóságnak megfelelnek és pontosak, és azokat jóhiszeműen adtam meg.

Kelt:    -ban/-ben, ………/…..…/………….-án/-én.

A kérelmező aláírása:    

2. függelék

Kategóriánkénti halászati adatlapok

1. ADATLAP

1. HALÁSZATI KATEGÓRIA – FAGYASZTÓVAL FELSZERELT, HALAKRA ÉS FEJLÁBÚAKRA HALÁSZÓ VONÓHÁLÓS HAJÓK

2. ADATLAP

2. HALÁSZATI KATEGÓRIA – VONÓHÁLÓS GARNÉLAHALÁSZ-HAJÓK

3. ADATLAP

3. HALÁSZATI KATEGÓRIA – HORGÁSZBOTOS TONHALHALÁSZHAJÓK

4. ADATLAP

3. HALÁSZATI KATEGÓRIA – FAGYASZTÓVAL FELSZERELT KERÍTŐHÁLÓS TONHALHALÁSZHAJÓK ÉS HOROGSOROS HAJÓK

5. ADATLAP

5. HALÁSZATI KATEGÓRIA — KIS MÉRETŰ NYÍLT VÍZI FAJOKRA HALÁSZÓ HAJÓK

A halászati út fogalma:

Egy uniós hajó által végzett halászat időtartama e függelék alkalmazásában a következők szerint kerül megállapításra:

–a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és az övezet elhagyása közötti időszak, vagy

–a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és egy átrakodás közötti időszak, vagy

–a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és egy, Bissau-Guineában elvégzett kirakodás közötti időszak alapján.

3. függelék

A személyes adatok kezelése

1.Fogalommeghatározások és hatály

1.1.Fogalommeghatározások

E függelék alkalmazásában a halászati megállapodás 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások és a következő fogalommeghatározások érvényesek:

–„személyes adatok”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (a továbbiakban: érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározási adat alapján azonosítható;

–„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, illetve a továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján történő közlés, az összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

–„adattovábbító hatóság”: személyes adatokat továbbító hatóság;

–„adatfogadó hatóság”: személyes adatokat fogadó hatóság;

–„adatvédelmi incidens”: az adatbiztonság olyan sérelme, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, módosítását, jogosulatlan közlését vagy a hozzájuk való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

–„újbóli továbbítás”: személyes adatok címzett fél általi továbbítása egy olyan jogalany részére, amely e jegyzőkönyvnek nem aláíró fele („harmadik fél”);

–„ellenőrző hatóság”: olyan független hatóság, amelynek az a feladata, hogy a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak a személyes adatok kezelésével összefüggésben történő védelme céljából felügyelje e cikk alkalmazását.

1.2.Hatály

Az e jegyzőkönyv által érintett személyek közé tartoznak különösen azon természetes személyek, akik uniós hajó tulajdonosai, továbbá képviselőik, valamint az e jegyzőkönyv keretében tevékenységet folytató uniós hajók fedélzetén szolgálatot teljesítő hajóparancsnok és hajószemélyzet.

A jegyzőkönyv végrehajtásával összefüggésben – különösen az engedélykérelmek, a halászati tevékenységek nyomon követése és a jogellenes halászat elleni küzdelem tekintetében – a következő adatok cseréjére és további kezelésére kerülhet sor:

–a hajó azonosító adatai és elérhetőségei,

–a hajóval végzett vagy a hajóval kapcsolatos tevékenységekre, a hajó földrajzi helyzetére és mozgására, a hajó halászati vagy halászathoz kapcsolódó tevékenységére vonatkozó – ellenőrzések, vizsgálatok vagy megfigyelők útján összegyűjtött – adatok,

–a hajó tulajdonosára (tulajdonosaira) vagy képviselőjére vonatkozó adatok, például név, állampolgárság, üzleti elérhetőségek és üzleti bankszámla,

–a helyi ügynökre vonatkozó adatok, például név, állampolgárság és hivatali elérhetőségek,

–a hajóparancsnokokra és a hajószemélyzet tagjaira vonatkozó adatok, például név, állampolgárság, beosztás, valamint a parancsnok esetében az elérhetőségek,

–a fedélzetre vett tengeri halászokra vonatkozó adatok, például név, elérhetőségek, szakképzettség, egészségügyi bizonyítvány.

1.3.Felelős hatóságok

Az adatfeldolgozó hatóság egyrészről az Európai Bizottság és a lobogó szerinti uniós tagállam hatósága, másrészről a Bissau-Guinea által kijelölt illetékes hatóság.

2.A személyes adatok védelmére vonatkozó biztosítékok

2.1.Célhoz kötöttség és adatminimalizálás

Az e jegyzőkönyv értelmében kért és továbbított személyes adatoknak megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és az e jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges mértékre – azaz a halászati engedélyek kezeléséhez és az uniós hajók által folytatott halászati tevékenységek ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges mértékre – kell korlátozódniuk. A Felek e jegyzőkönyv alapján kizárólag az e jegyzőkönyvben meghatározott konkrét célokból cserélhetnek személyes adatokat.

A kapott adatok a fentiektől eltérő célból nem kezelhetők, vagy anonimizálni kell őket.

Az adatfogadó hatóság – kérésre – haladéktalanul tájékoztatja az adattovábbító hatóságot a közölt adatok felhasználásáról.

2.2.Pontosság

A Felek gondoskodnak arról, hogy az e jegyzőkönyv értelmében továbbított személyes adatok pontosak és naprakészek legyenek, valamint arról, hogy azokat az adattovábbító hatóság – adott esetben – a rendelkezésére álló ismeretek szerint rendszeresen frissítse. Ha valamelyik Fél megállapítja, hogy a továbbított vagy kapott személyes adatok pontatlanok, erről haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet, és elvégzi a szükséges javításokat és frissítéseket.

2.3.Az adattárolás korlátozása

A személyes adatok nem őrizhetők meg az adatcsere céljához szükséges időn túl, és legfeljebb az e jegyzőkönyv lejártát követő egy évig őrizhetők meg, kivéve, ha a személyes adatokra jogsértés, vizsgálat, illetve bírósági vagy közigazgatási eljárás nyomon követéséhez van szükség. Ebben az esetben az adatok a jogsértés vagy a vizsgálat nyomon követésének biztosításához szükséges ideig, illetve a bírósági vagy közigazgatási eljárás végleges lezárásáig őrizhetők meg.

Ha a személyes adatokat hosszabb ideig őrzik meg, anonimizálni kell őket.

2.4.Adatbiztonság és az adatok bizalmas kezelése

A személyes adatokat oly módon kell kezelni, hogy az adatkezelés sajátos kockázatainak figyelembevétele mellett biztosított legyen a megfelelő biztonságuk, ideértve a jogosulatlan vagy jogellenes adatkezelés, valamint a véletlen elvesztés, megsemmisülés vagy sérülés elleni védelmet is. Az adatkezelésért felelős hatóságok foglalkoznak az adatvédelmi incidensekkel, és minden szükséges intézkedést meghoznak egy-egy adatvédelmi incidens esetleges negatív hatásainak kezelése és enyhítése érdekében. Az adatfogadó hatóság a lehető legrövidebb időn belül értesíti az adattovábbító hatóságot az adott incidensről, és mindkét hatóság biztosítja egymásnak a szükséges és kellő időben történő együttműködést annak érdekében, hogy eleget tehessen a nemzeti jogi kerete értelmében az adatvédelmi incidensből eredően rá háruló kötelezettségeknek.

A Felek vállalják, hogy megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az adatkezelés megfeleljen e jegyzőkönyv rendelkezéseinek.

2.5.Helyesbítés vagy törlés

A Felek gondoskodnak arról, hogy az adattovábbító hatóság és az adatfogadó hatóság minden észszerű intézkedést meghozzon annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatokat – esettől függően – haladéktalanul helyesbítse vagy törölje, ha az adatkezelés nem felel meg e jegyzőkönyv rendelkezéseinek, többek között azért, mert az adatok az adatkezelés célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek.

A Feleknek minden helyesbítésről vagy törlésről értesíteniük kell egymást.

2.6.Átláthatóság

A Felek gondoskodnak arról, hogy az érintettek – egyéni értesítés útján, valamint e megállapodásnak a honlapjukon történő közzététele útján – tájékoztatást kapjanak a továbbított és további kezelés tárgyát képező adatok kategóriáiról, a személyes adatok kezelésének módjáról, a továbbításhoz használt megfelelő eszközről, az adatkezelés céljáról, azon harmadik személyekről, illetve harmadik személyek csoportjairól, akikhez az adatok újból továbbíthatók, a személyhez fűződő jogok gyakorlásához vagy a jogorvoslathoz rendelkezésre álló mechanizmusokról, valamint a jogvita vagy panasz előterjesztéséhez szükséges elérhetőségekről.

2.7.Újbóli továbbítás

Az adatfogadó hatóság az e jegyzőkönyv alapján kapott személyes adatokat csak akkor továbbítja a lobogó szerinti államtól eltérő országban letelepedett harmadik személy részére, ha azt az adattovábbító hatóságra alkalmazandó jogi keretben is elismert, fontos közérdekű cél indokolja, és ha a függelék egyéb követelményei (különösen a célhoz kötöttségre és az adatminimalizálásra vonatkozó követelmények) teljesülnek; és

–ha az Európai Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke értelmében megfelelőségi határozatot fogadott el azon ország tekintetében, ahol a harmadik fél vagy a nemzetközi szervezet található, és az említett határozat hatálya kiterjed az újbóli továbbításra; vagy

–azokban az egyedi esetekben, amelyekben ez a továbbítás szükséges ahhoz, hogy az adattovábbító hatóság teljesítse a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel vagy a regionális halászati szervezetekkel szembeni kötelezettségeit; vagy

–kivételes és szükségesnek ítélt esetben, feltéve, hogy a harmadik fél vállalja, hogy kizárólag az újbóli továbbítás konkrét céljából vagy céljaiból kezeli az adatokat, és azokat azonnal törli, amint az adatkezelésre az adott célból már nincs szükség.

3.Az érintettek jogai

3.1.Hozzáférés a személyes adatokhoz

Az érintett kérésére az adatfogadó hatóság köteles:

–visszaigazolni az érintettnek, hogy kezel-e rá vonatkozó személyes adatokat vagy sem;

–tájékoztatást adni az adatkezelés céljáról, a személyes adatok kategóriáiról, a megőrzés időtartamáról (ha lehetséges), a helyesbítés/törlés kérelmezéséhez való jogról, a panasztételhez való jogról stb.;

–másolatot adni a személyes adatokról;

–általános tájékoztatást adni az alkalmazandó biztosítékokról.

3.2.A személyes adatok helyesbítése

Az érintett kérésére az adatfogadó hatóság helyesbíti az érintett hiányos, pontatlan vagy elavult személyes adatait.

3.3.A személyes adatok törlése

Az érintett kérésére az adatfogadó hatóság köteles:

–törölni azokat az érintettre vonatkozó személyes adatokat, amelyeket nem az e jegyzőkönyvben meghatározott biztosítékoknak megfelelő módon kezeltek;

–törölni azokat az érintettre vonatkozó személyes adatokat, amelyekre már nincs szükség a jogszerű kezelésük alapját képező célokra;

–megszüntetni a személyes adatok kezelését, ha az érintett a saját helyzetéhez kapcsolódó okok miatt tiltakozik az adatkezelés ellen, kivéve, ha az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben elsőbbséget élvező, jogszerű kényszerítő okok állnak fenn az adatkezelés tekintetében.

3.4.Szabályok

Az adatfogadó hatóság észszerű határidőn belül és kellő időben – és mindenképpen a kérelemtől számított egy hónapon belül – válaszol az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre, azok helyesbítésére, illetve törlésére irányuló kérelmére. Az adatfogadó hatóság meghozhatja a megfelelő intézkedéseket, például észszerű díjat számíthat fel az adminisztratív költségek fedezésére, vagy elutasíthatja a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy túlzott mértékű kérelem teljesítését.

Az érintett kérelmére adott elutasító válasz esetén az adatfogadó hatóság köteles tájékoztatni az érintettet az elutasítás okairól.

3.5.Korlátozás

A fent említett jogok korlátozhatók, ha a korlátozást jogszabályok írják elő, és a korlátozás szükséges és arányos egy demokratikus társadalmon belül a bűncselekmények megelőzéséhez, felkutatásához, felderítéséhez és büntetőeljárás alá vonásához.

Ezek a jogok a közhatalom gyakorlásához – akár alkalmanként – kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási feladat ellátásának biztosítása érdekében is korlátozhatók.

Ugyanilyen feltételek mellett az érintett védelme, illetve mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében is korlátozhatók.

4.Jogorvoslat és független ellenőrzés

4.1.Független ellenőrzés

A személyes adatok e jegyzőkönyvnek megfelelő kezelését külső ellenőrzést végző, valamint vizsgálati és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező külső vagy belső szervezetnek kell ellenőriznie.

4.2.Ellenőrző hatóságok

A szóban forgó ellenőrzésekért az Unió részéről vagy az európai adatvédelmi biztos felel (ha az adatkezelés a Bizottság hatáskörébe tartozik), vagy az európai uniós adatvédelem ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságok (ha az adatkezelés a lobogó szerinti állam hatáskörébe tartozik), Bissau-Guinea részéről pedig a kijelölt illetékes hatóság.

A fent említett hatóságok hatékonyan és kellő időben kezelik és rendezik az érintettek által a személyes adataik e jegyzőkönyv szerinti kezelésével kapcsolatban emelt panaszokat.

4.3.Jogorvoslati jog

Mindegyik Fél biztosítja a jogrendszerében, hogy az olyan érintett, aki úgy véli, hogy valamely hatóság nem tartotta tiszteletben a 14. cikkben és az e függelékben meghatározott biztosítékokat, vagy aki úgy véli, hogy a személyes adatait megsértették, az alkalmazandó jogi rendelkezések által megengedett mértékben bírósághoz vagy azzal egyenértékű szervhez folyamodhasson jogorvoslatért az adott hatósággal szemben.

Bármely hatóság elleni bármiféle panasz az Európai Bizottság esetében az európai adatvédelmi biztoshoz, Bissau-Guinea esetében pedig a Bissau-Guinea által kijelölt illetékes hatósághoz intézhető. Ezenkívül a hatóságok elleni panaszok bizonyos típusai az Európai Bizottság esetében az Európai Unió Bírósága elé, Bissau-Guinea esetében pedig a bissau-guineai bíróságok elé terjeszthetők.

Abban az esetben, ha az érintett a személyes adatainak kezelésével kapcsolatban az adattovábbító hatósággal, az adatfogadó hatósággal vagy mindkét hatósággal szemben jogvitát terjeszt elő vagy panaszt nyújt be, a hatóságok tájékoztatják egymást az adott jogvitáról vagy panaszról, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül békés úton rendezzék a jogvitát vagy panaszt.

4.4.A Felek tájékoztatása

A Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az e jegyzőkönyv szerinti személyesadat-kezeléssel kapcsolatban kapott panaszokról és azok rendezéséről.

5.Felülvizsgálat

A Felek tájékoztatják egymást a személyes adatok kezelését érintő jogszabályaikkal kapcsolatos változásokról. Mindegyik Fél rendszeres időközönként megvizsgálja a 14. cikket és az e függeléket végrehajtó szakpolitikáit és eljárásait, továbbá a 14. cikkben és az e függelékben előírt biztosítékok hatékony végrehajtásának ellenőrzése és megerősítése céljából az egyik Fél észszerű kérésére a másik Fél megvizsgálja a személyes adatok kezelésére vonatkozó szakpolitikáit és eljárásait. A vizsgálat eredményeit közölni kell az azt kérő Féllel.

Szükség esetén a Felek a vegyes bizottság keretében megállapodnak e melléklet szükséges módosításairól.

6.Az adattovábbítás felfüggesztése

Ha a Feleknek nem sikerül e függeléknek megfelelően békés úton rendezniük a személyes adatok kezelésével kapcsolat jogvitákat, az adattovábbító Fél mindaddig felfüggesztheti vagy megszüntetheti a személyes adatok továbbítását, amíg úgy ítéli meg, hogy az adatfogadó Fél nem rendezte kielégítő módon a kérdést. A már továbbított adatok kezelése e függeléknek megfelelően folytatódik.

(1)    HL L 342., 2007.12.27., 5. o.

(2)    HL L 2862., 2023.12.28., 10–11 o.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).