EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.9.27.

COM(2024) 414 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Uniós ügynökségek értékelése: Eurofound, Cedefop, ETF és EU-OSHA

{SWD(2024) 222 final}

Ez a jelentés az Eurofound, a Cedefop, az ETF és az EU-OSHA uniós ügynökségek 2017 és 2022 közötti időszakról szóló, 2024. évi értékelésének főbb megállapításait mutatja be.

Az Európai Bizottság 2022-ben indította el a négy ügynökség értékelését. A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban az értékelés megvizsgálta az említett ügynökségek eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját/kiegészítő jellegét és uniós hozzáadott értékét.

I. HÁTTÉR ÉS KONTEXTUS

Az értékelés négy decentralizált, a foglalkoztatási és szociális ügyek területén tevékenykedő uniós ügynökséget értékelt, nevezetesen a következőket: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound); Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop); Európai Képzési Alapítvány (ETF); Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA). Ami az Európai Munkaügyi Hatóságot illeti, az korai fejlődési szakasza és az alapító rendeletben meghatározott, folyamatban lévő 2024. évi értékelése miatt nem képezi részét ennek az értékelésnek.

A négy ügynökség fő célja a tudásteremtés, valamint a saját tevékenységi területükön zajló szakpolitikai folyamathoz való hozzájárulás. Alapító rendeleteik szerint:

1. Az Eurofound célja a foglalkoztatással, a munkaügyi kapcsolatokkal, az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos kutatás és ismeretek megosztása, valamint az élet- és munkakörülmények javítását célzó szakpolitikák kialakításának és végrehajtásának elősegítése.

2. A Cedefop célja, hogy támogassa a tényeken alapuló, magas színvonalú uniós szakpolitikák előmozdítását, kidolgozását és végrehajtását a szakképzés, a készségek és a képesítések terén.

3. Az ETF célja, hogy az EU külkapcsolati politikáinak keretében hozzájáruljon a partnerországok humántőke-fejlesztéséhez a szakképzés és az egész életen át tartó tanulási rendszerek javítása révén.

4. Az EU-OSHA célja, hogy megbízható és releváns információkat, elemzéseket és eszközöket biztosítson a know-how fejlesztéséhez, a tudatosság növeléséhez, valamint a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok megosztásához.

Az értékelés általános célja az volt, hogy felmérje az ügynökségek 2017 és 2022 közötti egyéni teljesítményét, és azonosítsa a lehetséges szinergiákat és a hatékonyság javításának lehetőségeit.

II. FŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK

II.1. Eredményesség

A négy ügynökség eredményesen működött a 2017–2022-es értékelési időszakban, számos célkitűzésüket magas szinten teljesítve. Bizonyos területeken azonban van még mit javítani, amint azt a tanulságokról szóló III. szakasz is kiemeli.

A négy ügynökség a költségvetési és személyzeti korlátok ellenére sikeresen végrehajtotta munkaprogramját. Az ügynökségek eredményeinek minősége, valamint ezen eredményeknek az érdekelt felek általi felhasználása magas szintű volt. Ezek az eredmények segítették az EU (valamint az ETF partnerországainak) politikai döntéshozóit azáltal, hogy hozzájárultak az uniós szakpolitikai döntéshozatalhoz és a szakpolitikák uniós tagállamokban történő végrehajtásához.

Az ügynökségek megmutatták, hogy képesek alkalmazkodni a kihívást jelentő körülményekhez. Megbízatásuk keretein belül sikeresen reagáltak az olyan váratlan eseményekre, mint például a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, támogatva az ezekre adott uniós választ. Felülvizsgálták belső folyamataikat és tematikus fókuszukat, és ezen eseményekre reagálva releváns és hatásos intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy segítsék az érdekelt feleket az új kihívások kezelésében. Emellett egyre inkább beépítették tevékenységeikbe az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos egészségügyi megfontolásokat, biztosítva, hogy eredményeik hozzájáruljanak a szélesebb körű fenntarthatósági célokhoz.

Bár az ügynökségek javították kommunikációs és tájékoztatási tevékenységeiket (pl. fokozott közösségimédia-használat és -jelenlét), az értékelés kiemelte, hogy ezen a területen van még mit javítani.

II.2. Hatékonyság

Összességében a négy ügynökség költséghatékony volt. A teljesítendő célértékek többségét úgy érték el, hogy közben csökkentették a költségeket és megőrizték munkájuk minőségét.

Az ügynökségek számos költségmegtakarítási intézkedést hoztak a költséghatékonyság javítása érdekében (pl. megosztott közbeszerzési és számviteli szolgáltatások, azon leszállítandó anyagok azonosítása, ahol a költségek megoszthatók, valamint a hosszú távú megtakarításokat eredményező intézkedésekbe való beruházás). A Covid19-világjárvány alatti fokozott digitalizáció szintén hozzájárult a költségmegtakarításhoz.

A négy ügynökség számára azonban további lehetőségek mutatkoznak a következőkre:

a) Az adminisztratív terhek csökkentése és a folyamatok egyszerűsítése. Ez például elérhető lenne az ügynökségek közötti együttműködés fokozásának ösztönzésével (pl. további közös közbeszerzési lehetőségek, a kutatási és felmérési területeken folytatott együttműködés meghatározása).

b) A nyomonkövetési rendszerek javítása a siker mértékének jobb mérése érdekében. Ez magában foglalhatja a megfelelő fő teljesítménymutatók (KPI-k) célértékekkel történő meghatározását, az ügynökségekre vonatkozó közös mutatók kidolgozását, valamint az eredmények nemzeti szintű nyomon követésének fokozását.

A három ügynökség 1 megosztott irányítása jelentős előnyökkel jár, de hatékonyságbeli hiányosságokat is okoz. Az előnyök között szerepel a képviselet, a stratégiai irányítás és a tudás megosztása, amelyet az összes uniós tagállamból elősegítenek a kormányok és a szociális partnerek képviselői. Ugyanakkor nagyobb méretük miatt az ügynökségek igazgatótanácsainak működési költségei viszonylag magasak, az ülések általában hosszúak és összetettek, a döntéshozatal kihívást jelenthet, és általános irányításuk körülményes lehet.

II.3. Koherencia

A négy ügynökség közötti együttműködés aktívabbá vált, több közös eredményt hozott, és nőtt az érintett témák száma. Bár mind a négy ügynökség a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén dolgozik, a szoros együttműködésnek köszönhetően elkerülték a párhuzamos tevékenységeket, mivel az ügynökségek inkább kiegészítették egymás munkáját. A jelenlegi értékelés nem talált példát a tevékenységek megkettőzésére. Az együttműködés nagyobb fokú koherenciát eredményezett az ügynökségek között.

Az előző értékelésnek a négy ügynökség esetleges összevonására vonatkozó következtetései továbbra is érvényesek. Bár az ügynökségeknek vannak közös munkaterületei, sikeresen elkerülték a tevékenységek megkettőzését. Az összevonási lehetőségek magas kockázatú forgatókönyveket jelentenek, amelyek esetében nehézséget jelent a pozitív és negatív hatások kiegyensúlyozása, a hatékonyság pedig jobb együttműködéssel javítható.

A szoros együttműködés eredményeképpen a négy ügynökség munkája szorosan igazodik az uniós szakpolitikákhoz és a Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságának (DG EMPL) prioritásaihoz, bár még mindig van lehetőség a még szorosabb együttműködésre. A négy ügynökség továbbfejlesztette együttműködését más érintett decentralizált uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel is.

II.4. Uniós hozzáadott érték

A négy ügynökség az egyes ügynökségek megbízatásának megfelelően uniós hozzáadott értéket teremtett.

Az érdekelt felek különösen nagyra értékelték az uniós hozzáadott értéket az előállított információk minősége, a máshol nem elérhető konkrét tematikus ismeretek, a kiadványok, felmérések és adatok uniós dimenziója, valamint az uniós szakpolitikai igényekre való összpontosítás tekintetében.

Összességében a legtöbb érdekelt fél jelezte, hogy az ügynökségek munkáját nehéz lenne helyettesíteni, és tevékenységük megszüntetése negatívan befolyásolná a munkájukat.

II.5. Relevancia

Az ügynökségek tevékenységei, célkitűzései és megbízatásai rendkívül relevánsak voltak, és megfeleltek mind az uniós szakpolitika, mind az érdekelt felek igényeinek. Az uniós szakpolitikák és prioritási területek tükröződtek a fő programozási dokumentumokban, és az érdekelt felek gyakran támaszkodtak az ügynökségek munkájára.

Az ügynökségek a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos munkájukkal és az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul hozott uniós intézkedések támogatása révén is meg tudták őrizni relevanciájukat.

Gyorsan és nyíltan reagáltak az ellenőrzési ajánlásokra is.

III. LEVONT TANULSÁGOK

Az értékelés mind a négy ügynökség, mind az egyes ügynökségek szintjén feltárta a tanulságokat.

III.1. Az összes ügynökségre vonatkozó általános tanulságok

Eredményesség

Bár az ügynökségek munkájának felhasználása és minősége magas szintű, a kommunikáció és a tájékoztatás tovább javítható, beleértve a nemzeti szinttel való jobb együttműködést és a személyre szabottabb eredmények előállítását.

Hatékonyság

Számos eszközzel lehetne növelni a hatékonyságot. A munkák rangsorolása, a belső folyamatok egyszerűsítése, a hibrid vagy online megbeszélések számának növelése, lehetőség szerint, mind segíthet.

Továbbá, bár az ellenőrzési mechanizmusok eredményesek és általában véve hatékonyak, egyszerűsítésük csökkentheti az adminisztratív terheket. A nyomonkövetési rendszereket, különösen a fő teljesítménymutatókat, jelentősen javítani lehetne az ügynökségek beavatkozásai hatékonyságának pontos mérése érdekében. Ez SMART célkitűzések meghatározásával, az összes fő teljesítménymutatóra vonatkozóan célértékek szisztematikus meghatározásával, az adathiányok megszüntetésével, az ügynökségek mutatóinak további harmonizálásával és az eredmények nemzeti szintű nyomon követésének javításával érhető el.

Az Eurofound, a Cedefop és az EU-OSHA mérlegelhetné, hogy miként lehetne kezelni a kutatási igények és a költségvetési korlátozások közötti egyensúlyt. Például költségvetésen kívüli finanszírozás révén, ahogyan azt az ETF is sikeresen tette.

Koherencia

Az ügynökségek és a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság (DG EMPL) közötti együttműködést tovább lehetne erősíteni, többek között a vonatkozó tematikus területeken és operatív szinten.

Az ügynökségek tovább vizsgálhatják a szolgáltatások és létesítmények megosztásának lehetőségét. Tovább lehetne fejleszteni a szakpolitikai munkával kapcsolatos együttműködést, és hasznos lehet egyeztetni a Bizottsággal arról, hogy az együttműködés hol nyújtja a legnagyobb uniós hozzáadott értéket.

A készségigény-előrejelzések és a munkaerőhiány esetében a Cedefop, az Eurofound és az Európai Munkaügyi Hatóság közötti jobb koordinációra lehet szükség a párhuzamosságok elkerülése, valamint a teljesség és a következetesség biztosítása érdekében, ugyanakkor fontolóra vehető az e területre vonatkozó közös termékek kidolgozása.

Az ügynökségek megvizsgálhatnák annak lehetőségét, hogy a nemzeti érdekelt felekkel való együttműködés és a tapasztalatok összehasonlítása érdekében közös megközelítést alkalmazzanak.

Uniós hozzáadott érték

Az ügynökségek az általuk teremtett hozzáadott érték további növelése érdekében javíthatnák ismertségüket további érdekeltek (pl. nem kormányzati szervezetek) körében, és fokozhatnák munkájuk népszerűsítését.

Relevancia

Az ügynökségek megbízatása relevánsnak bizonyult. Bár már dolgoznak a „megatrendeken” (mint pl. a digitális és zöld átállás és a demográfiai változások), jobban összpontosíthatnának a népesség elöregedésének következményeire.

III.2. TANULSÁGOK ÜGYNÖKSÉGENKÉNT

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)

Az Eurofound használhatna több digitális formátumú interaktív és vizuális tartalmat. Nyújthatna több módszertani iránymutatást az érdekelt felek számára, és fokozhatná az érdekelt felek részvételét szolgáltatásaiban és tevékenységeiben.

Az Eurofound tovább mérlegelhetné az online és a személyes felmérési módszerek közötti költség/minőség kompromisszumokat is. Az Eurofound a Bizottsággal és a szociális partnerekkel együtt felülvizsgálhatná a reprezentativitási tanulmányok készítésére vonatkozó megközelítést, amint azt a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló 2023. évi bizottsági közlemény is említi.

A személyzet képzésének további javítása érdekében hivatalos iránymutatásokat és szisztematikusabb megközelítést is lehetne alkalmazni.

Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)

A Cedefop igazgatótanácsának munkarendjét a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében érdemes lenne felülvizsgálni, ideértve a napirendi pontok egyértelműbb igazodását a szakpolitikai témákhoz, nem pedig adminisztratív kérdésekhez.

A Cedefop együttműködhetne és összehangolhatná tevékenységeit más ügynökségekkel a fő teljesítménymutatókat illetően, és a munkaprogram kvantitatív végrehajtásra vonatkozóan bevezethetne egy olyan fő teljesítménymutatót, amelyről az ügynökségek éves jelentéseikben számolnának be.

A Cedefop fontolóra vehetné, hogy az igazgatótanácson kívüli érdekelt felek (pl. szakképző intézmények) számára több lehetőséget biztosítson a tevékenységeihez való hozzájárulásra, és megvizsgálhatná, milyen mértékben igazíthatná szolgáltatásait jobban az érdekelt felek igényeihez.

Európai Képzési Alapítvány (ETF)

Az ETF még jobban hozzáigazíthatná támogatását a partnerországok és az érdekelt felek, köztük a vállalkozások és a szociális partnerek igényeihez. Ezt felhasználói elégedettségi felmérések révén lehetne elérni. Az ETF mérlegelhetné azt is, hogy miként lehetne jobban támogatni azokat a partnerországokat, amelyek nem vesznek részt a torinói folyamat önkéntes ágában (a szakoktatás és szakképzés terén elért eredmények részletes, rendszerszintű nyomon követése).

A Bizottsággal való együttműködést finomítani lehetne egy olyan közös, hosszú távú megközelítés kidolgozásával, amely az erőfeszítéseket és az erőforrásokat a legnagyobb hatású és leginkább rászoruló területekre összpontosítja. Az ETF további együttműködést folytathatna a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) a nemek közötti egyenlőség terén, valamint az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) a releváns kérdések terén. Az ETF együttműködést alakíthatna ki a humántőke-fejlesztés nemzetközi szereplőivel is.

Az ETF a személyzet földrajzi és nemek közötti egyensúlyának javításán is munkálkodhatna, és megvizsgálhatná, hogy miként lehetne javítani a teljesítmény-ellenőrzést.

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)

Az EU-OSHA számos konkrét terület és célközönség vonatkozásában finomíthatná munkáját. Hatását annak feltárása révén is fokozhatná, hogy miként lehetne még jobban támogatni azokat az országokat, amelyek kevésbé fejlettek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén.

Az EU-OSHA továbbfejleszthetné együttműködését a Bizottsággal, fokozhatná a kutatási eredményeknek a Bizottság kiadványaiban való megosztására irányuló erőfeszítéseit, és a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának (DG GROW) Europe Enterprise Network elnevezésű hálózatán keresztül fokozhatná munkájának láthatóságát.

Az EU-OSHA erősíthetné együttműködését az értékelés által érintett másik három ügynökséggel és az Európai Munkaügyi Hatósággal is. Emellett számos konkrét belső folyamaton is javíthat a költséghatékonyság javítása érdekében, különösen a fordítással és a közbeszerzéssel kapcsolatban.

(1)

CEDEFOP, Eurofound, EU-OSHA.