This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52024DC0188
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Putting Children's Interests First: A Communication accompanying the Commission Recommendation on Integrated Child Protection Systems
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A gyermekek érdekeinek elsődlegessége: az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló bizottsági ajánlást kísérő közlemény
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A gyermekek érdekeinek elsődlegessége: az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló bizottsági ajánlást kísérő közlemény
COM/2024/188 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.4.23.
COM(2024) 188 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A gyermekek érdekeinek elsődlegessége: az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló bizottsági ajánlást kísérő közlemény
„A gyerekeknek több lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy hallassák hangjukat – ez más gyerekeket is arra bátorítana, hogy ne titkolják el a problémáikat.” (Egy litván gyerek hozzászólása 1 )
A GYERMEKEK EURÓPÁBAN BELÜLI ÉS AZON KÍVÜLI VÉDELME UNIÓS PRIORITÁS
Az elmúlt évtizedekben az Európai Unióban és világszerte sok tekintetben javult a gyermekek élete. Ez a nagyobb jólétnek, a jobb egészségügyi ellátásnak és az oktatásban való szélesebb körű részvételnek is köszönhető. A világ gyors változásaira reagálva felléptünk azokkal a káros hatásokkal szemben, amely a világjárvány, az egyenlőtlenségek, a megkülönböztetés, a konfliktusok vagy az éghajlatváltozás miatt vagy a virtuális világban érik a gyermekeket, hogy továbbra is fenntartsuk és tovább erősítsük a gyermekek jogait és életminőségét az EU-ban és azon kívül. Az EU, európai és nemzetközi partnerei, valamint a civil társadalmi szervezetek együttműködtek azon elv jegyében, hogy egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül a zöld és digitális átállással, illetve a demográfiai átalakulással összefüggésben jelentkező kihívások kezelése és az ezekkel kapcsolatos lehetőségek kiaknázása során.
Az elmúlt években a Bizottság szilárd és átfogó jogi, szakpolitikai és támogatási keretet hozott létre, amely egyértelmű kötelezettségvállalásokat tartalmaz a gyermekek jogai védelmének, előmozdításának és érvényesítésének megerősítésére, különösen az átfogó uniós gyermekjogi stratégia 2 (a továbbiakban: az uniós stratégia) és az európai gyermekgarancia 3 2021. márciusi elfogadása révén. Az uniós stratégia keretében a tagállamokkal együtt számos intézkedést hajt végre, például a gyermekek online és offline szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni intézkedéseket 4 , valamint a gyermekszegénység enyhítésére és a rászoruló gyermekek – ezen belül a fogyatékossággal élő, illetve a kisebbségi és migráns hátterű gyermekek – társadalmi-gazdasági kirekesztésének kezelésére irányuló intézkedéseket. Intézkedések születtek érdekében is, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek jobban igazodjanak a gyermekek – mint áldozatok, gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek, tanúk vagy a bírósági eljárásokban részt vevő egyéb felek – szükségleteihez. Ezen túlmenően a Bizottság intézkedéseket dolgozott ki a gyermekek mentális egészségének és jóllétének javítására. Az uniós stratégia egyik meghatározó eleme volt a gyermekek érdemi részvétele és a velük folytatott konzultáció – többek között a gyermekrészvételi platform 5 keretében –, ami az EU-ban és azon kívül is elismert gyakorlattá kezd válni.
Az uniós stratégia erőteljes külső dimenzióval is rendelkezik, mivel az EU világszerte fokozza a gyermekjogok globális előmozdítására, védelmére, érvényesítésére és tiszteletben tartására irányuló munkáját, hogy felszámolja a gyermekmunkát, fellépjen a gyermekházasság ellen, jelentős beruházásokat eszközöljön az oktatásba világszerte, valamint védelmet biztosítson az erőszak, a visszaélés és az elhanyagolás minden formájával szemben, humanitárius összefüggésben is. Az EU a külső tevékenységére vonatkozó ifjúsági cselekvési terv 6 révén globális szinten is ösztönzi a gyermekek és a fiatalok részvételét. Folyamatban van a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló EU-iránymutatás 7 felülvizsgálata, melynek célja a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekkel szembeni káros gyakorlatok megelőzése, az azokkal szembeni fellépés és azok felszámolása.
Bár jelentős előrelépés történt, a gyermekekkel szembeni erőszak továbbra is számos szinten kihívást jelent mind az EU-n belül, mind azon kívül. Erkölcsi és jogi kötelességünk a gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájának felszámolása, többek között az integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztése és megerősítése révén. Ez egyúttal stratégiai befektetés is a társadalmaink jövőjébe.
A GYERMEKEK VÉDELME: KÖTELESSÉG ÉS STRATÉGIAI TÁRSADALMI BEFEKTETÉS
Az erőszak számos formát ölthet: idetartozik a fizikai vagy lelki erőszak, testi sértés vagy bántalmazás, elhanyagolás vagy gondatlan bánásmód, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás minden formája, beleértve a szexuális bántalmazást is, történjen az fizikailag, vagy online, a virtuális világban. Az erőszak magában foglalja a kapcsolati erőszakot, az emberkereskedelmet, a szexuális erőszakot, a nemi alapú erőszakot – beleértve a női nemi szervek megcsonkítását – és a gyermekházasságot, valamint a megfélemlítés és a testi fenyítés valamennyi formáját. A gyermekek emellett hátrányos megkülönböztetésnek és intoleranciának is ki vannak téve, a digitális térben is 8 . 2021-ben az Unióban 114 gyermek vált szándékos emberölés áldozatává 9 . Becslések szerint Európában a gyermekek 20 %-át éri valamilyen formájú szexuális bántalmazás gyermekkorában 10 . A nők elleni erőszakról szóló közelmúltbeli felmérésben nemzeti szinten a felnőtt nők 13,7 %-a számolt be arról, hogy gyermekkorában szexuális erőszak érte 11 , bár arányuk még ennél is magasabb lehet, mivel sajnos kevesebb ilyen esetre derül fény, mint amennyi megtörténik. Becslések szerint EU-szerte 190 000 lány van kitéve a nemi szervek megcsonkítása veszélyének 12 . Az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a 15 és19 év közötti fiatalok körében 13 . A különböző tagállamokban 13 % és 29 % között mozog azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik arról számolnak be, hogy gyakran bántalmazzák őket 14 .
A gyermekekkel szembeni erőszak a becslések szerint akár a globális GDP 8 %-ának, azaz mintegy 6,5 billió EUR-nak megfelelő gazdasági költséget is okozhat, mivel lassítja a gazdasági fejlődést, növeli a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, elfojtja a gazdasági növekedést és csökkenti az egy főre jutó jövedelmet 15 . A kisgyermekkori programokba való beruházással az eredeti beruházásnál legalább négyszer nagyobb megtérülés érhető el 16 . A becslések szerint Európában évente 54,2 milliárd EUR-t tesz ki a gyermekek és fiatalok mentális zavarai miatti humántőke-veszteség 17 . A gyermekkori társadalmi-gazdasági hátrány ezenkívül nagy költséget jelent a társadalmak számára: az EU-ban átlagosan a GDP 3,4 %-ának felel meg 18 . A gyermekvédelembe és az erőszak megelőzésébe való beruházás ezért magas gazdasági megtérülést és hosszú távú költségmegtakarítást is eredményez.
A gyerekek maguk is kérik, hogy vállalhassanak nagyobb társadalmi szerepet, és módjukban álljon megosztani gondolataikat az őket érintő ügyekben és az életükkel kapcsolatban. Saját jogokkal rendelkeznek, és a változás előmozdítóiként lépnek fel itt és most – egyértelműen sürgetik, hogy a felnőttek tegyenek olyan lépéseket, amelyek figyelembe veszik a szükségleteiket. Az őket érintő ügyekben szakértőként a gyermekek jogosan követelik, hogy „Semmit rólunk nélkülünk!”. A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: ENSZ-egyezmény) 12. cikkével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) összhangban a gyermekek véleménye és szükségletei központi szerepet játszanak az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló ajánlásban. Az új uniós gyermekrészvételi platform keretében több mint 1 000 gyermek véleményét kérték ki arról, hogy milyen védelemre van szükségük.
INTEGRÁLT GYERMEKVÉDELMI RENDSZREK KIÉPÍTÉSE
A gyermekeknek az erőszak minden formájával szembeni védelme az EU egyik fő célkitűzése, amely szervesen kapcsolódik az erőszak megelőzéséhez, a gyermekek jóllétének és jogaik tiszteletben tartásának biztosításához. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése előírja az Unió számára a gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét. A Charta 24. cikke megállapítja, hogy a gyermekeknek joguk van a jóllétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. A gyermekvédelem az ENSZ-egyezménynek és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendnek is kulcsfontosságú célkitűzése, hogy minden gyermek félelemtől, elhanyagolástól, bántalmazástól és kizsákmányolástól mentesen élhessen. További sürgős lépésekre van szükség, látván a megdöbbentő statisztikákat és bizonyítékokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy Unió-szerte mennyire széles körű a gyermekekkel szembeni bántalmazás, erőszak és elhanyagolás, ideértve a világ járványból eredő káros hatásokkal, az Ukrajna elleni agressziós háború következményeivel és a globális fegyveres konfliktusok fokozódásával kapcsolatos eseteket is.
A Bizottság ezért ajánlást 19 terjeszt elő a tagállamok számára, hogy fejlesszék tovább és erősítsék meg gyermekvédelmi rendszereiket annak érdekében, hogy azok integráltabbá váljanak, és jobban kielégítsék a gyermekeknek az erőszak bármely formájával szembeni védelem iránti szükségleteit, és előmozdítsák a gyermekvédelmet mint globális uniós prioritást.
A gyermekvédelem össztársadalmi és ágazatokon átívelő kérdés. A gyermekvédelemért való felelősség számos szereplő – hatóságok, magánszereplők, nemzetközi és civil társadalmi szervezetek – között oszlik meg. A tagállamok rendelkezésére álló, és uniós szinten (jogszabályok, szakpolitikák és finanszírozás formájában), illetve a kormányzás valamennyi szintjén elérhető eszközök széles köre hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszerek integráltabbá és szilárdabbá váljanak. A tagállamokban koordinációs mechanizmusokat kell kialakítani annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a hatékony multidiszciplináris reagálást a minisztériumok vagy a hatáskörök különböző szintjei között. Alapvető fontosságú, hogy minden szereplőnek egyértelműen meghatározott szerepköre legyen, és biztosítsák a szoros koordinációt. Az emberi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása és összehangolása szintén kihívást jelent. Mindezek alapján egyértelmű, hogy hatékonyabb és integráltabb gyermekvédelmi rendszerekre van szükség.
A gyermekvédelem össztársadalmi megközelítése kézzelfogható és stratégiai, hosszú távú befektetés, többek között a „hosszú élet jellemezte társadalom” jelenleg zajló kialakulásával összefüggésben. Jelentősen hozzá fog járulni a méltányosabb, egyenlőbb és igazságosabb társadalmakhoz, amelyeket a jelen és a jövő nemzedékeinek érdekeit szolgáló, nemzedékek közötti méltányosság és szolidaritás támaszt alá.
Az Európai Parlament 20 , a Tanács 21 és a Régiók Európai Bizottsága 22 felkéréseire reagálva a tagállamoknak szóló bizottsági ajánlás megerősíti a Bizottság elkötelezettségét a gyermekvédelem EU-n belüli és kívüli megerősítése mellett. Támogatja és ösztönzi a tagállamok arra irányuló lépéseit, hogy a bevált gyakorlatok alapján, és a jogszabályok, szakpolitikai intézkedések és finanszírozás formájában rendelkezésre álló uniós eszközöket felhasználva értékeljék, erősítsék meg és integrálják gyermekvédelmi rendszereiket. Az Európai Bizottság felkéri továbbá az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy jövőbeli tanácskozásaik során vegyék figyelembe ezt az ajánlást, a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot pedig arra, hogy mozdítsák elő a helyi és regionális önkormányzatokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszédet. Mindezen intézkedések során mindvégig a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.4.23.
COM(2024) 188 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A gyermek mindenek felett álló érdeke: az integrált gyermekvédelmi rendszerekről szóló bizottsági ajánlást kísérő közlemény
MELLÉKLET
A gyermekvédelmi rendszerekre vonatkozó legfontosabb uniós vívmányok, főbb szakpolitikai dokumentumok és finanszírozás
|
Ez a dokumentum áttekintést nyújt 1 a gyermekvédelmi rendszerekkel kapcsolatos uniós jogi aktusokról, uniós szakpolitikákról és pénzügyi eszközökről. Valamennyi jogi és szakpolitikai dokumentum hiperlinkként is szerepel. |
1.Elsődleges jog
Az Európai Unióról szóló szerződés (2016/C202/13) – különösen annak 3. cikke (3) és (5) bekezdése
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2016/C202/47) – különösen a 9. cikk (a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintje), a 10. cikk (a megkülönböztetés tilalma), a 79. cikk (migráció), a 81. cikk (igazságügyi együttműködés polgári ügyekben), a 82. és 83. cikk (igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) és második része („A megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság”)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2016/C202/389) – különösen a 24. cikk (a gyermekek jogai), valamint a 7. cikk (a családi élethez való jog), a 8. cikk (a személyes adatok védelme), a 14. cikk (az oktatáshoz való jog), a 21. cikk (a megkülönböztetés tilalma), a 32. cikk (a gyermekmunka tilalma) és a 33. cikk (a család és a munka)
2.A gyermek jogaival kapcsolatos horizontális szakpolitikai dokumentumok
A Bizottság közleménye – Az EU gyermekjogi stratégiája (COM(2021) 142 final)
A Bizottság közleménye – Az EU gyermekjogi ütemterve (COM(2011) 60 végleges)
A Bizottság közleménye – Az EU gyermekjogi stratégiája felé (COM(2006) 367 végleges)
A Tanács következtetései az EU gyermekjogi stratégiájáról (10024/22)
Az Európai Parlament állásfoglalása a gyermekek jogairól az EU gyermekjogi stratégiája tekintetében (2021/2523(RSP))
3.A gyermek középpontba helyezése
3.1.Inkluzív gyermekvédelmi rendszerek
3.1.1.Társadalmi befogadás
A Bizottság ajánlása a szociális jogok európai pilléréről (2017/761/EU)
A Bizottság ajánlása – Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013/112/EU)
A Bizottság közleménye – Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (COM(2021) 102 final)
A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról (COM(2017) 250 final)
A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09)
3.1.2.Faji vagy etnikai származás, beleértve a romákat is
A Tanács ajánlása a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről (2021/C 93/01)
A Bizottság közleménye az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégiáról (2021–2030) (COM(2021) 615 final)
A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra (COM(2020) 565 final)
A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (COM(2020) 620 final)
3.1.3.Fogyatékosságok
A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (COM(2021) 101 final)
3.1.4.LMBTIQ
A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) (COM(2020) 698 final)
3.1.5.Nemek közötti egyenlőség
A Bizottság közleménye – Egyenlőségközpontú Unió: a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia (COM(2020) 152 final)
3.1.6.Ifjúság
A Tanács következtetései az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról (2019–2021) (14427/21)
A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C456/01)
3.1.7.Nincs helye a gyűlöletnek
Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen (JOIN(2023) 51 final)
3.2.A gyermekek biztonsági szükségletei fizikai környezetben és az interneten
3.2.1.Biztonság fizikai környezetben
Rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (1308/2013/EU)
Irányelv a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ((EU) 2020/1828)
Irányelv az általános termékbiztonságról (2001/95/EK)
A Tanács irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (93/13/EGK)
A Tanács ajánlása a dohányfüstmentes környezetről (2009/C 296/02)
A Bizottság közleménye – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020) 381 final)
A Bizottság közleménye – Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé (COM(2021) 345 final)
A Bizottság közleménye – Új fogyasztóügyi stratégia – A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében (COM(2020) 696 final)
A Bizottság közleménye a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatásról (2021/C 525/01)
A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex (2016)
3.2.2.Online biztonság
Rendelet a digitális szolgáltatások egységes piacáról ((EU) 2022/2065)
Rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról ((EU) 2016/679)
Irányelv az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról ((EU) 2018/1972)
A változó piaci körülményekre tekintettel az (EU) 2018/1808 irányelvvel módosított irányelv a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (2010/13/EU)
A Bizottság közleménye – Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia (COM(2022) 212 final)
3.3.A gyermekek integritása és mentális egészsége
Irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (2011/93/EU)
Irányelv az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről (2011/36/EU)
A Tanács ajánlása a védőoltással megelőzhető betegségek elleni megerősített együttműködésről (2018/C 466/01)
A Bizottság közleménye a mentális egészség átfogó megközelítéséről (COM(2023) 298 final)
A Bizottság közleménye – Az európai gondozási stratégiáról (COM(2022) 440 final)
A Bizottság közleménye az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról 2021–2025 (COM(2021) 171 final)
A Bizottság közleménye – Európai rákellenes terv (COM(2021) 44 final)
A Bizottság közleménye – A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia (COM(2020) 607 final)
A Bizottság közleménye – Fellépés a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetése érdekében (COM/2013/833 final)
A Bizottság közleménye – A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégia (COM(2006) 625 végleges)
4.Integrált gyermekvédelmi rendszerek
4.1.Az átfogó és összehangolt szolgáltatások folytonossága
A Tanács ajánlása az európai gyermekgarancia létrehozásáról ((EU) 2021/1004)
A Tanács ajánlása a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (2019/C 189/02)
A Tanács ajánlása a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: a 2030-ra vonatkozó barcelonai célok (2022/C 484/01)
A Bizottság határozata a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról (2007/116/EK) és annak módosításai, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv ((EU) 2018/1972)
A Tanács ajánlása (2021. november 29.) a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulási megközelítésekről (2021/C 504/03)
A Bizottság közleménye – Koragyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét (COM(2011) 66 végleges)
4.2.Gyermekbarát igazságszolgáltatás
Irányelv a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról ((EU) 2016/800)
Irányelv a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (2012/13/EU)
A Bizottság közleménye – A jogérvényesülés biztosítása az EU-ban – A 2021 és 2024 közötti időszakra szóló európai igazságügyi képzési stratégia (COM(2020) 713 final)
A Bizottság közleménye – Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) (COM(2020) 258 final)
5.Gyermekek határokon átnyúló helyzetekben
5.1.Polgári igazságszolgáltatás
Rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről ((EU) 2020/1783)
5.2.Szabad mozgás
A Bizottság közleménye – Iránymutatás az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való jogáról (C/2023/8500 final)
5.3.Migráció
Rendelet az Európai Határ- és Parti Őrségről ((EU) 2019/1896)
Rendelet a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról ((EU) 2018/1860)
Irányelv a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (2013/33/EU)
Irányelv a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) (2013/32/EU)
Irányelv a családegyesítési jogról (2003/86/EK)
A Bizottság közleménye – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra (COM(2020) 758 final)
A Bizottság közleménye az új migrációs és menekültügyi paktumról COM(2020) 609 final
A Bizottság közleménye – A migráns gyermekek védelme (COM(2017) 211 final)
A Bizottság közleménye az uniós visszatérési politikáról (COM/2014/199 final)
6.Az EU globális prioritása
6.1.A gyermekmunka felszámolása
A Bizottság közleménye a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról (COM(2022) 66 final)
6.2.Külső tevékenység
Együttes nyilatkozat a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusról (2008/C 25/01)
Az EU gyermekekre és fegyveres konfliktusokra vonatkozó iránymutatásai, frissítve 2008-ban
A Bizottság közleménye – Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek (COM(2021) 110 final)
A Bizottság közleménye a szükséghelyzetben és elhúzódó válságokban megvalósítandó oktatásról (COM(2018) 304 final)
A Bizottság közleménye – A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért (COM(2022) 409 final)
Közös közlemény – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024 (JOIN(2020) 5 final)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum az uniós finanszírozású humanitárius segítségnyújtási műveletek keretében, szükséghelyzetekben biztosított oktatásról (SWD(2019) 150 final)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Humanitárius védelem: a védelem eredményesebbé tétele a lakosságra humanitárius válsághelyzetekben leselkedő kockázatok csökkentése érdekében (SWD(2016) 183 final)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum a humanitárius segítségnyújtásról – A nemek szerepe a humanitárius támogatásban: különféle igények, testre szabott segítségnyújtás (SWD(2013) 290 final)
Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az alultápláltság megközelítése vészhelyzetekben (SWD(2013) 72 final)
DG ECHO Gender–kor marker (2014)
A Bizottság közleménye a szükséghelyzetben és elhúzódó válságokban megvalósítandó oktatásról (COM(2018) 304 final)
A DG ECHO katasztrófavédelmi felkészültségről szóló új iránymutató feljegyzése (2021)
6.3.Éghajlatváltozás és környezeti veszélyek
A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final)
A Bizottság közleménye – Az európai éghajlati paktum (COM(2020) 788 final)
A Bizottság közleménye – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021) 82 final)
A Bizottság közleménye – Iránymutatások a tagállamok alkalmazkodási stratégiáihoz és terveihez (2023/C 264/01)
Rendelet a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról ((EU) 2021/1119)
7.Uniós támogatás
Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV) 2
·Pályázati felhívás az egyenlőség, a jogok és a nemek közötti egyenlőség, valamint a gyermekek jogainak védelméért
·Daphne pályázati felhívás
Jogérvényesülés program 3 , beleértve a polgári jogra, a büntetőjogra vagy az alapvető jogokra kiterjedő igazságügyi képzéssel kapcsolatos transznacionális projektek támogatására irányuló felhívást (JUST-JTRA)
Egységes piac program (SMP) 4
Belső Biztonsági Alap , beleértve a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó felhívást 6 (ISF-2021-TF1-AG-CYBER)
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 7
A határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz 8
Európai Szociális Alap Plusz 9
Európai Regionális Fejlesztési Alap 10
Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap 13
Az európai gyermekgarancia uniós nyomonkövetési kerete 14
Technikai Támogatási Eszköz 15 , beleértve a következőt:
· A demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló kiemelt kezdeményezés 16
· Az európai gyermekgarancia végrehajtására irányuló kiemelt kezdeményezés (ELSŐ AZ IFJÚSÁG kiemelt kezdeményezés)
·Kiemelt kezdeményezés: A migránsokkal kapcsolatos fogadási és elszállásolási kapacitás növelése
„Az EU az egészségért” program 17
Digitális Európa program 18 : pénzügyi kimutatás a Biztonságosabb internetközpontok hálózata és gyermekbarát internet (BIK) platformhoz
Erasmus+ program 19 , beleértve a következőt:
· Felhívás a 2024. évi szakpolitikai kísérletekre irányuló projektekre
· Együttműködési célú partnerségek a 2. fő intézkedés keretében (KA2)
A kutatási és innovációs keretprogramok 20 – Horizont 2020 (2014–2020) és Horizont Európa (2021–2027), beleértve a következőt:
·Horizont 2020: 1. társadalmi kihívás – Egészségügy, demográfiai változások és jóllét 21
·Horizont 2020: 6. társadalmi kihívás – Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak 22
·Horizont Európa (2021–2027): 2. klaszter – Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom 23
·Horizont Európa (2021–2027): 3. klaszter – A társadalmat szolgáló polgári biztonság 24
·Európai Kutatási Tanács (EKT) 25
8.Vonatkozó nemzetközi egyezmények a gyermekek jogai terén
8.1.Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
Egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról, 138. sz. (1973)
8.2.Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
8.3.Egyéb
9.Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének vonatkozó dokumentumai
A gyermekvédelmi rendszerek feltérképezése az EU-ban – 2023. évi frissítés
Kísérő nélküli gyermekek gyámsága – Kézikönyv gyámok oktatói számára
EUAA–FRA Gyakorlati eszköz a gyámok számára – Bevezetés a nemzetközi védelembe
EUAA–FRA Gyakorlati eszköz a gyámok számára – A menekültügyi eljárás
Migráns gyermekek: alapvető jogok az európai határokon
Kézikönyv a gyermekjogokra vonatkozó európai jogról – 2022. évi kiadás
Gyakorlati útmutatás a kísérő nélküli gyermekeknek az áthelyezési folyamat során való védelméhez
Szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek a sajátjuktól eltérő uniós tagállamban
Gyámság a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek számára
Kézikönyv a menekültügyre, határokra és bevándorlásra vonatkozó európai jogról
Gyermekkereskedelem az Unióban: kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok
Gyermekbarát igazságszolgáltatás – ellenőrzőlista szakemberek számára