(2)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a határokon átnyúló ügyekben, illetve a testület által a vitarendezés során folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó szabályokat, beleértve a határokon átnyúló panaszok kezelését is. Emiatt szabályokat kell megállapítani a vizsgálat alá vont felek meghallgatáshoz való jogának a felügyeleti hatóságok és adott esetben a testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is.

(2)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a határokon átnyúló ügyekben, illetve a testület által a vitarendezés során folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó szabályokat, beleértve a határokon átnyúló panaszok kezelését is. Emiatt szabályokat kell megállapítani a felek meghallgatáshoz való jogának a felügyeleti hatóságok és adott esetben a testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is. E rendelet célja ezáltal az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 41. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézéshez való jog védelme. E cél elérése érdekében e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során valamennyi adatvédelmi hatóságnak pártatlanul és függetlenül, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogállamisággal összhangban kell eljárnia.

(2a)

Ez a rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezete csak az együttműködési eljárás egyes elemeit szabályozza, amikor egynél több tagállam felügyeleti hatóságai vesznek részt az eljárásban. Ez a rendelet nem alkalmazandó, ha egy fél közvetlenül egy másik tagállam fő felügyeleti hatóságához nyújt be panaszt.

(2b)

Amennyiben ez a rendelet nem szabályoz egy adott kérdést, a felügyeleti hatóságokra az egyes tagállamok eljárásjogát kell alkalmazni. Egyes eljárási elemekre, például az adatkezelőre háruló, az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti horizontális bizonyítási teherre már az uniós jog az irányadó. Az uniós jog elsőbbségével összhangban a felügyeleti hatóságok nem alkalmazhatják a nemzeti eljárásjogot, ha az ellentétes ezzel a rendelettel és az (EU) 2016/679 rendelettel. A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés nem korlátozható a nemzeti eljárásjog eltérései okán. A felügyeleti hatóságoknak élniük kell az alkalmazandó nemzeti jog által biztosított valamennyi lehetőséggel annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a másik tagállambeli felek számára az eljárásokban való részvételt. Ez magában foglalhatja a videokonferencia keretében történő távoli részvételt, a tolmácsok vagy az általánosan rendelkezésre álló kommunikációs eszközök igénybevételét.

(3)

Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyikhez a panaszt benyújtották.

(3)

Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyikhez a panaszt benyújtották. E célból ajánlott egy hatékony kommunikációs mechanizmus létrehozása a felügyeleti hatóságok között, amely megkönnyíti a panaszok adatvédelmi szabályokkal összhangban történő megoldásához szükséges információk gyors és biztonságos megosztását.

(4)

Ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen, bizonyos meghatározott információkat kell tartalmaznia. Ezért annak érdekében, hogy a panaszosokat segítsék a szükséges tények benyújtásában a felügyeleti hatóságokhoz, egy panasznyomtatványt kell biztosítani. A formanyomtatványban meghatározott információkat csak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett határokon átnyúló adatkezelés esetén kell benyújtani, de a formanyomtatványt a felügyeleti hatóságok olyan esetekben is használhatják, amelyek nem határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatosak. A formanyomtatványt elektronikusan vagy postai úton lehet benyújtani. A formanyomtatványban felsorolt információk benyújtása feltétele annak, hogy a határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatos panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke szerinti panaszként kezeljék. A panasz befogadhatóvá minősítéséhez nem kérhető további információ. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítsék a panaszok felhasználóbarát elektronikus formában történő benyújtását és a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételét , amennyiben a panaszos által benyújtandó információk megfelelnek azoknak az információknak, amelyeket a formanyomtatványon fel kell tüntetni, és a panasz befogadhatóságának megállapításához nincs szükség további információkra .

(4)

Ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen, bizonyos minimális információkat kell tartalmaznia az állítólagos jogsértésre vonatkozóan, legyen szó akár folyamatban lévő, akár múltbeli jogsértésről . A jogsértés megszűnése nem képezhet elegendő alapot a panasz automatikus elutasítására. Ezért annak érdekében, hogy a panaszosokat segítsék a szükséges tények benyújtásában a felügyeleti hatóságokhoz, egy panaszmintát kell biztosítani. A mintában meghatározott információkat csak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett határokon átnyúló adatkezelés esetén kell benyújtani, de a mintát a felügyeleti hatóságok olyan esetekben is használhatják, amelyek nem határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatosak. Az információkat elektronikusan vagy postai úton lehet benyújtani. A panasz befogadhatóvá minősítéséhez nem kérhető további információ. Ha egy panasz nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a felügyeleti hatóságnak el kell utasítania azt, és tájékoztatnia kell a panaszost a hiányzó információkról. A panaszos ezután újra benyújthatja a teljes panaszt. Bár a panaszosnak nem írható elő, hogy a panasz benyújtása előtt kapcsolatba kell lépnie a vizsgálat alá vont féllel, ha a panaszos a panasz benyújtása előtt felvette a kapcsolatot a vizsgálat alá vont féllel ugyanazon ügy miatt, akkor az e kapcsolatra vonatkozó kommunikációt be kell nyújtania. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítsék a panaszok felhasználóbarát elektronikus formában történő benyújtását és a fogyatékossággal élők igényeinek figyelembe vételét.

(5)

A felügyeleti hatóságok kötelesek észszerű határidőn belül dönteni a panaszokról. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen annak kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által követett különböző eljárási lépésektől, a feleknek az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ.

(5)

A felügyeleti hatóságok kötelesek észszerű határidőn belül dönteni a panaszokról. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen annak kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által követett különböző eljárási lépésektől, a feleknek az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ. Az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 6. cikke, valamint a Charta 41. és 47. cikke az eljárások észszerű általános időtartamát írja elő. Tekintettel arra, hogy ez magában foglalja az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti bírósági jogorvoslatokat is, a felügyeleti hatóságok előtti eljárások általában nem tarthatnak kilenc hónapnál tovább, kivéve, ha kivételes körülmények merülnek fel. Ez a rendelet a fő felügyeleti hatóság befolyásán kívül eső késedelmek vagy zavarok esetén hosszabbítást ír elő. E célból elegendő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani ahhoz, hogy garantálják a megfelelő ügyintézéshez való jogot nem érintő ügyek időben történő és hatékony kezelését.

(5a)

A tagállamok felügyeleti hatóságai és a felek közötti közvetlen interakciót a nemzeti eljárásjog szabályozza, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet, e rendelet vagy az uniós jog nem élvez elsőbbséget. Abban az esetben, ha a fő felügyeleti hatóság és a fél közötti közvetett interakció egy másik felügyeleti hatóságon keresztül történik, a féllel való közvetlen interakcióra az utóbbi hatóság eljárásjogát kell alkalmazni. Az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (6) bekezdésével összhangban a panaszosnak joga van kizárólag azzal a felügyeleti hatósággal kommunikálni, amelyhez a panaszt benyújtotta. Ez nem zárja ki, hogy a panaszos közvetlenül kommunikáljon egy másik felügyeleti hatósággal, beleértve a fő felügyeleti hatóságot is, ami adott esetben hatékonyabb lehet.

(5b)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes és hatékony eljárások minimumkövetelményei minden határokon átnyúló ügyben teljesüljenek, azon tagállamokban is, ahol nincs kodifikált nemzeti eljárásjog, a rendelet a Charta 41. cikkén alapuló, közvetlenül alkalmazandó szabályokat állapít meg.

(5c)

Lehetővé kell tenni, hogy – az arra a felügyeleti hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárásjoggal összhangban, amellyel a fél közvetlenül kapcsolatban áll – szigorúan szükséges és arányos korlátozásokat lehessen alkalmazni a jogilag védett információk, például az (EU) 2016/943 irányelv  (1a) alapján védett személyes adatok vagy üzleti titkok nyilvánosságra hozatalával vagy további felhasználásával kapcsolatban. Ez magában foglalhatja a hatóság belső tanácskozásait és döntéshozatalát. A legkevésbé beavatkozó intézkedéseket kell alkalmazni, mint például az információ felhasználásának korlátozását vagy az információk befeketítését. A feleket minden esetben tájékoztatni kell az információ visszatartásáról és annak okáról.

(5d)

A fő felügyeleti hatóság az ügyet e rendelettel, az (EU) 2016/679 rendelettel és a nemzeti eljárásjoggal összhangban kezeli, miközben a kölcsönös megértés és bizalom szellemében teljes mértékben együttműködik a többi felügyeleti hatósággal. A többi felügyeleti hatóság minden releváns információt és véleményt a fő felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsát. A fő felügyeleti hatóság hatékonyan és célszerűen strukturálja az ügyet, teljes mértékben figyelembe véve a többi felügyeleti hatóság véleményét. Ugyanakkor az eljárásnak összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel, különösen az egységes vitarendezési struktúrával és a fő felügyeleti hatóság hatásköreivel.

(5e)

A felügyeleti hatóságok további eljárásokat is indíthatnak, például rendszerszintű vagy ismétlődő jogsértések esetén. Ez azonban nem vezethet a felek jogainak semmiféle korlátozásához.

(5f)

A jogsértések több érintett jogait is érinthetik, ezért a hatékony eljárás és a következetes döntéshozatal elősegítése érdekében szükség lehet arra, hogy az eljárásokból származó bizonyítékokat más eljárásokban is felhasználják. A nem vagyoni kár összegének az átlagos érintett alapján történő objektív értékelése érdekében a polgári bíróságok számára előnyös lehet, ha az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikke szerinti kereset elbírálása során már megállapított tényekre és bizonyítékokra támaszkodnak.

(5g)

Minden felügyeleti hatóságnak meg kell határoznia egy vagy több olyan nyelvet, amelyen a más felügyeleti hatóságoktól beérkező információkat elfogadja. Meg kell határozni egy további közös „együttműködési nyelvet”, amelyen valamennyi felügyeleti hatóságnak el kell fogadnia a bejövő vagy kimenő információkat. Bírósági jogorvoslat esetén a jogorvoslattal érintett felügyeleti hatóság kötelessége, hogy minden vonatkozó dokumentumot lefordítson az elfogadott nyelvekre.

(6)

A felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján kezelt minden egyes panaszt a megfelelő mértékben, a kellő gondossággal kell kivizsgálni, szem előtt tartva, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre minden egyes alkalmazásának megfelelőnek , szükségesnek és arányosnak kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfelelés biztosítása szempontjából. Az egyes illetékes hatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen mértékben kell kivizsgálni egy panaszt. A vizsgálat megfelelő mértékének értékelése során a felügyeleti hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a panaszos számára kielégítő megoldást találjanak, ami nem feltétlenül igényli a panaszból eredő valamennyi lehetséges jogi és ténybeli elem kimerítő kivizsgálását, de hatékony és gyors jogorvoslatot biztosít a panaszos számára. A szükséges vizsgálati intézkedések terjedelmének megítélése során figyelembe lehet venni az állítólagos jogsértés súlyosságát, annak rendszerszintű vagy ismétlődő jellegét, illetve adott esetben azt a tényt, hogy a panaszos az (EU) 2016/679 rendelet 79. cikke szerinti jogaival is élt .

(6)

A felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján kezelt minden egyes panaszt a megfelelő mértékben, a kellő gondossággal kell kivizsgálni, szem előtt tartva, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre minden egyes alkalmazásának hatékonynak , arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfelelés biztosítása szempontjából. A vizsgálat megfelelő mértékének értékelése során a felügyeleti hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a panaszos számára kielégítő megoldást találjanak, ami megköveteli a panaszból eredő valamennyi releváns jogi és ténybeli elem kivizsgálását annak biztosítása érdekében, hogy közösen lehessen döntést hozni , és gyorsan hatékony jogorvoslatot lehessen nyújtani a panaszos számára. Annak sérelme nélkül, hogy a panaszos számára rövid határidőn belül kielégítő megoldást kell biztosítani, a felügyeleti hatóságoknak olyan mértékű vizsgálatot kell folytatniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy meggyőződjenek arról, hogy a panasz súlyosabb vagy rendszerszintű jogsértésekre utal-e. Az eljárás megtervezése fontos a gyors eredmény biztosítása érdekében. A felügyeleti hatóságok nem hivatkozhatnak az (EU) 2016/679 rendelet 79. cikke szerinti jogokra indokként a panasz kivizsgálásának korlátozására . A Charta 47. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében a panaszkezelésnek mindig fellebbezhető határozathoz kell vezetnie. A panaszokat, hacsak vissza nem vonják őket, nem lehet bírósági felülvizsgálatra benyújtható döntés nélkül lezárni vagy más módon megszüntetni.

(7)

A fő felügyeleti hatóságnak a panaszos tájékoztatása céljából meg kell adnia a szükséges információkat a vizsgálat előrehaladásáról annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották.

(7)

A fő felügyeleti hatóságnak azonnali távoli hozzáférést kell biztosítania a felügyeleti hatóságok számára a közös ügyirathoz, amely az ügy összes lényeges dokumentumát tartalmazza, beleértve az összes belső vagy bizalmas információt, valamint az összes dokumentumnak az együttműködés nyelvére történő fordítását. Ezen túlmenően a fő felügyeleti hatóságnak aktívan tájékoztatnia kell a többi felügyeleti hatóságot az olyan jelentős változásokról, amelyek azonnali intézkedést vagy fokozott figyelmet igényelhetnek. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat is meg kell határozni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat , mint amelyhez a panaszt benyújtották.

(8)

Az illetékes felügyeleti hatóságnak hozzáférést kell biztosítania a panaszos számára azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek alapján a felügyeleti hatóság a panasz teljes vagy részleges elutasítására vonatkozó előzetes következtetésre jutott .

(8)

Az illetékes felügyeleti hatóságnak távoli hozzáférést kell biztosítania a felek számára a közös ügyirathoz, de bizonyos körülmények között korlátozhatja ezt a hozzáférési jogot . E hozzáférésnek lehetővé kell tennie a hatékony bírósági jogorvoslat igénybevételét a Charta 47. cikkével összhangban.

(9)

Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan véget vessenek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságoknak adott esetben törekedniük kell a panaszok egyezség útján történő rendezésére. Az a tény, hogy egy egyéni panasz egyezség útján történő rendezéssel megoldódott, nem akadályozza meg az illetékes felügyeleti hatóságot abban, hogy hivatalból eljárást indítson, például az (EU) 2016/679 rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértése esetén.

(9)

Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan véget vessenek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy adott esetben a panaszok felek közötti egyezség útján történő rendezésére törekedjenek . A felügyeleti hatóságok nem tehetik függővé a panasz kezelését az egyezség útján történő rendezés eljárásában való részvételtől. Az egyezségeknek a felek között az alkalmazandó jog szerinti szerződés formájában kell létrejönniük, de kötelezniük kell a hatóságokat. Az a tény, hogy egy egyéni panasz egyezség útján történő rendezéssel megoldódott, nem akadályozza meg az illetékes felügyeleti hatóságot abban, hogy hivatalból eljárást indítson, például az (EU) 2016/679 rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértése esetén. Ezzel a hivatalból biztosított lehetőséggel azonban nem szabad visszaélni a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatal elhalasztására.

(10)

Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a határokon átnyúló ügyeket időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló őszinte és hatékony együttműködés szellemének megfelelően oldják meg. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, hogy konszenzusra törekedjenek, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket.

(10)

Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a határokon átnyúló ügyeket időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló őszinte és hatékony együttműködés szellemének megfelelően oldják meg. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, hogy konszenzusra törekedjenek, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket. Ennek összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt „egységességi” mechanizmussal, és adott esetben garantálnia kell a felekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot, a jogbiztonságot és a felügyeleti hatóságok döntéseinek meghozatala során a függetlenséget.

(11)

Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, még azelőtt konszenzusra jussanak a vizsgálat kulcsfontosságú szempontjairól, hogy a vádakat közölnék a vizsgálat alá vont felekkel, és elfogadnák az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet, ezáltal csökkentve az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében említett vitarendezési mechanizmus elé kerülő ügyek számát, és végső soron biztosítva a határokon átnyúló ügyek gyors megoldását.

(11)

Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, még azelőtt konszenzusra jussanak az ügy kulcsfontosságú szempontjairól a legfontosabb kérdések összefoglalása és az összefoglalóhoz fűzött észrevételek révén , hogy elfogadnák az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet, ezáltal csökkentve az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében említett vitarendezési mechanizmus elé kerülő ügyek számát, és végső soron biztosítva a határokon átnyúló ügyek gyors megoldását.

(12)

A felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek nyílt párbeszédre kell épülnie, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét , kellő tekintettel az egyes felügyeleti hatóságokat megillető mérlegelési jogkörre – többek között annak megítélésében, hogy milyen mértékben indokolt egy ügyet kivizsgálni –, valamint a tagállamok eltérő hagyományaira. Ebből a célból a fő felügyeleti hatóságnak az érintett felügyeleti hatóságokat el kell látnia a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával, amely tartalmazza a vizsgálat fő kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. Ezt kellően korai szakaszban kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett felügyeleti hatóságokat hatékonyan be lehessen vonni , ugyanakkor olyan szakaszban, amikor a fő felügyeleti hatóságnak az ügyről alkotott nézetei már kellően kiforrottak . Az érintett felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kérdések széles körével – például a vizsgálat hatályával és az összetett ténybeli és jogi értékelések meghatározásával – kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. Mivel a vizsgálat hatóköre határozza meg azokat a kérdéseket, amelyeket a fő felügyeleti hatóságnak ki kell vizsgálnia, a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzusra jussanak a vizsgálat hatókörét illetően.

(12)

A felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek nyílt párbeszédre kell épülnie, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét . Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották vagy amelyik hivatalból intézkedést kér, elláthatja a fő felügyeleti hatóságot a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával, amely tartalmazza a vizsgálat fő kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. A fő felügyeleti hatóságnak kell elkészítenie a kulcsfontosságú kérdések végleges összefoglalóját. A kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának a közös ügyirat részét kell képeznie, és olyan élő dokumentumnak kell lennie, amelyet a fő felügyeleti hatóság az eljárás során frissít. Ezt kellően korai szakaszban kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett felügyeleti hatóságokat hatékonyan be lehessen vonni. Az érintett felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának aktualizált változatával kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a testület előtt vitát kezdeményezzenek. A felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzusra jussanak a vizsgálat hatókörét illetően.

(13)

Az összes érintett felügyeleti hatóság és a fő felügyeleti hatóság közötti hatékony és átfogó együttműködés érdekében az érintett felügyeleti hatóságok észrevételeinek tömörnek kell lenniük, és azokat kellően világosan és pontosan kell megfogalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A jogi érveket a fő kérdéseket tartalmazó összefoglaló azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak. Az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei további dokumentumokkal egészíthetők ki. Az érintett felügyeleti hatóság észrevételeiben a kiegészítő dokumentumokra való puszta hivatkozás azonban nem pótolhatja a lényegi jogi vagy ténybeli érvek hiányát, amelyeknek az észrevételekben szerepelniük kellene. Az ilyen dokumentumokban hivatkozott alapvető jogi és ténybeli adatokat legalább összefoglaló formában, koherensen és érthetően kell feltüntetni magában az észrevételben.

(13)

Az összes érintett felügyeleti hatóság és a fő felügyeleti hatóság közötti hatékony és átfogó együttműködés érdekében az érintett felügyeleti hatóságok és a felek által benyújtott valamennyi dokumentumnak tömörnek kell lennie, és azokat kellően világosan és pontosan kell megfogalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A felügyeleti hatóságok ezért korlátozhatják a felek beadványainak hosszát. A jogi érveket a fő kérdéseket tartalmazó összefoglaló azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak.

(14)

A nem vitás kérdéseket felvető ügyek nem igényelnek kiterjedt megbeszéléseket a felügyeleti hatóságok között a konszenzus elérése érdekében, és ezért gyorsabban elintézhetők. Ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tesz észrevételt a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával kapcsolatban, a fő felügyeleti hatóságnak kilenc hónapon belül közölnie kell a 14. cikkben előírt előzetes megállapításokat .

(14)

A nem vitás kérdéseket felvető ügyek (nem vitás ügyek) nem igényelnek kiterjedt megbeszéléseket a felügyeleti hatóságok között a konszenzus elérése érdekében, és ezért gyorsabban elintézhetők. Ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tesz észrevételt a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával kapcsolatban, a fő felügyeleti hatóságnak a panasz benyújtásától számított három hónapon belül közölnie kell a döntéstervezetet .

(15)

A felügyeleti hatóságoknak az őszinte és hatékony együttműködés szellemében minden szükséges eszközt igénybe kell venniük a konszenzus eléréséhez. Ezért, ha az érintett felügyeleti hatóságok és a fő felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn a panaszalapú vizsgálat hatókörét illetően, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek megsértését vizsgálni fogják, vagy ha az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei a komplex jogi vagy technológiai értékelésben bekövetkezett fontos változásra vonatkoznak, az érintett hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikkében előírt eszközöket kell alkalmaznia .

(15)

A felügyeleti hatóságoknak az őszinte és hatékony együttműködés szellemében minden szükséges eszközt igénybe kell venniük a konszenzus eléréséhez. Ezért, ha az érintett felügyeleti hatóságok és a fő felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn egy ügy hatókörét vagy az azzal kapcsolatos eljárási kérdéseket illetően, a felügyeleti hatóságoknak az ügyet gyorsan a testület elé kell vinniük. A testületnek meg kell hoznia a szükséges eljárási döntéseket. A testületnek és a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell a folyamatban lévő eljárások lehető leggyorsabb lezárására. A fő felügyeleti hatóság vagy az érintett felügyeleti hatóságok egyike számára lehetővé kell tenni, hogy a 61. vagy 62. cikk szerinti kérelem benyújtása nélkül sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kérjen a testülettől .

(16)

Ha ezen eszközök alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a felügyeleti hatóságok konszenzusra jussanak a panaszalapú vizsgálat hatókörét illetően, a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntést kell kérnie a testülettől. E célból a sürgősség követelményét vélelmezni kell. A fő felügyeleti hatóságnak a testület sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntéséből le kell vonnia a megfelelő következtetéseket az előzetes megállapítások céljából. A testület sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntése nem előlegezheti meg a fő felügyeleti hatóság vizsgálatának eredményét vagy a vizsgálat alá vont felek meghallgatáshoz való jogának hatékonyságát. A testület különösen nem terjesztheti ki saját kezdeményezésére a vizsgálat hatókörét.

(17)

Annak érdekében, hogy a panaszos élhessen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogával, a panaszt részben vagy egészben elutasító felügyeleti hatóságnak ezt a nemzeti bíróság előtt megtámadható döntésben kell megtennie .

(17)

Annak érdekében, hogy a panaszos élhessen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogával, a panaszkezelésnek mindig olyan döntéshez kell vezetnie, amely nemzeti bíróság előtt megtámadható.

(18)

A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rájuk nézve hátrányos döntés meghozatala előtt kifejthessék álláspontjukat. Ezért a panasz teljes vagy részleges elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben a panaszosnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet vagy a testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntése benyújtását megelőzően ismertesse álláspontját. A panaszos hozzáférést kérhet a panasz teljes vagy részleges elutasításáról szóló döntés alapjául szolgáló dokumentumok nem bizalmas változatához.

(19)

A panasz elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során , mint a panaszos kapcsolattartójának, annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, be kell szereznie a panaszos véleményét a panasz javasolt elutasításáról, és felelős a panaszossal folytatott valamennyi kommunikációért. Minden ilyen kommunikációt meg kell osztani a fő felügyeleti hatósággal. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panaszt elutasító végleges döntés elfogadásáért az a felügyeleti hatóság felelős, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet elkészítéséért is ennek a felügyeleti hatóságnak kell felelnie .

(19)

A panasz elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során a panaszos kapcsolattartójaként az a felügyeleti hatóság felelős a panaszossal folytatott valamennyi kommunikációért , amelyhez a panaszt benyújtották . Minden ilyen kommunikációt meg kell osztani a fő felügyeleti hatósággal. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panaszt elutasító – és a nemzeti eljárásjognak szükségszerűen megfelelő – végleges döntés elfogadásáért az a felügyeleti hatóság felelős, amelyhez a panaszt benyújtották, ezt a felügyeleti hatóságot a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet , valamint a (7)–(9) bekezdése szerinti bármely végleges határozat elkészítésébe is be kell vonnia .

(21)

A megfelelő ügyintézéshez való jog és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) rögzített védelemhez való jog hatékony védelme érdekében – ideértve minden személynek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák – fontos, hogy e jog gyakorlására vonatkozóan egyértelmű szabályokat állapítsanak meg.

(21)

A megfelelő ügyintézéshez való jog és a Chartában rögzített védelemhez való jog hatékony védelme érdekében – ideértve minden személynek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák – fontos, hogy e jog gyakorlására vonatkozóan egyértelmű szabályokat állapítsanak meg az ügyben érintett valamennyi fél számára . Minden félnek joga van ahhoz, hogy lemondjon a meghallgatáshoz való jogról.

(22)

A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a vizsgálat alá vont feleknek az eljárás során ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy a felügyeleti hatóság által felhozott tények, kifogások és körülmények valóságtartalmával és helytállóságával kapcsolatos álláspontjukat az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetővé tegyék számukra a védelemhez való joguk gyakorlását. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik a vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A vizsgálat alá vont feleknek biztosítani kell a hatékony védekezéshez szükséges dokumentumokat, és a közigazgatási ügyiratba való betekintés révén lehetőséget kell biztosítani arra , hogy az ellenük felhozott vádakkal kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(22)

A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a feleknek az eljárás során ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy éljenek meghallgatáshoz való jogukkal, és hogy a felügyeleti hatóság által felhozott tények, kifogások és körülmények valóságtartalmával és helytállóságával kapcsolatos álláspontjukat az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetővé tegyék számukra a védelemhez való joguk gyakorlását. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik a vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A feleknek a közigazgatási közös ügyiratba való betekintés révén minden szükséges dokumentumot biztosítani kell ahhoz , hogy a vizsgálat szempontjából lényeges kérdésekkel kapcsolatban ténylegesen észrevételeket tegyenek.

(23)

Az előzetes megállapítások határozzák meg a vizsgálat hatókörét, és így az (adott esetben a testület által az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott kötelező erejű döntés alapján hozott) jövőbeli végleges döntés hatályát is, amely az adatkezelőknek vagy az adatfeldolgozóknak szólhat. Az előzetes megállapításokat olyan szóhasználattal kell megfogalmazni, amely – még ha tömör is – kellően világos ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. A vizsgálat alá vont felek minden szükséges tájékoztatásának kötelezettsége a megfelelő védekezésük lehetővé tétele érdekében akkor teljesül, ha a végleges döntés nem állítja, hogy a vizsgált felek az előzetes megállapításokban említetteken kívül más jogsértést követtek volna el, és csak olyan tényeket vesz figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. A fő felügyeleti hatóság végleges döntése azonban nem feltétlenül kell, hogy az előzetes megállapítások másolata legyen. A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a végleges döntésben figyelembe vegye a vizsgálat alá vont feleknek az előzetes megállapításokra adott válaszait, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetet és a 65. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitát lezáró döntést. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a vizsgálat alá vont felek által előterjesztett jogi minősítéseket annak érdekében, hogy vagy elvesse a kifogásokat, ha a felügyeleti hatóság megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza az általa fenntartott kifogások alátámasztására szolgáló ténybeli és jogi érveit. Például a vizsgált fél által a közigazgatási eljárás során előterjesztett érv figyelembevétele anélkül, hogy a félnek a végleges döntés meghozatala előtt lehetősége lett volna e tekintetben véleményt nyilvánítani, önmagában nem jelentheti a védelemhez való jog megsértését.

(23)

Az előzetes megállapításokat olyan szóhasználattal kell megfogalmazni, amely – még ha tömör is – kellően világos ahhoz, hogy a felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. A felek minden szükséges tájékoztatásának kötelezettsége a meghallgatásuk lehetővé tétele érdekében akkor teljesül, ha a végleges döntés csak olyan tényeket vesz figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. A fő felügyeleti hatóság végleges döntése azonban nem feltétlenül kell, hogy az előzetes megállapítások másolata legyen. A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a végleges döntésben figyelembe vegye a feleknek az előzetes megállapításokra adott válaszait, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetet és az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitát lezáró testületi döntést. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a felek által előterjesztett jogi minősítéseket annak érdekében, hogy vagy elvesse a kifogásokat, ha a felügyeleti hatóság megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza az általa fenntartott kifogások alátámasztására szolgáló ténybeli és jogi érveit.

(24)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a testület általi elfogadását megelőzően a vizsgálat alá vont felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot.

(24)

Az eljárás megfelelő szakaszaiban, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a testület általi elfogadását megelőzően a felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot.

(25)

A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését. Az (EU) 2016/679 rendelet adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi esetleges megsértésének felügyeleti hatóság általi vizsgálata azonban nem minősül kontradiktórius eljárásnak a panaszos és a vizsgálat alá vont felek között. Ez egy olyan eljárás, amelyet a felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére vagy panasz alapján indít az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatainak teljesítése során. A vizsgálat alá vont felek és a panaszos tehát nincsenek azonos eljárási helyzetben, és utóbbi nem hivatkozhat a tisztességes eljáráshoz való jogra, ha a döntés nem érinti hátrányosan a jogi helyzetét. A panaszosnak a vizsgálat alá vont felekkel szembeni eljárásban való részvétele nem veszélyeztetheti e felek meghallgatáshoz való jogát.

(25)

A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését.

(25a)

Annak ellenére, hogy a vizsgálat alá vont felek és a panaszos nincsenek azonos eljárási helyzetben, léteznek olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a panaszosok a vizsgálat során olyan érveket és bizonyítékokat terjeszthetnek elő, amelyek elősegíthetik a vizsgálat előrehaladását. Ez különösen akkor áll fenn, ha egy nonprofit szerv, szervezet vagy egyesület nyújt be az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikke alapján panaszt az érintett nevében vagy saját kezdeményezésére. A felügyeleti hatóságoknak a vizsgálat valamennyi szakaszában meg kell könnyíteniük az ilyen panaszosok meghallgatását, beleértve a hivatalból indított vizsgálatokat is, függetlenségük megőrzése mellett.

(26)

A panaszosoknak lehetőséget kell adni arra, hogy írásban kifejthessék véleményüket az előzetes megállapításokkal kapcsolatban. Az eljárásban részt vevő más felekre vonatkozó üzleti titokhoz vagy más bizalmas információhoz azonban nem férhetnek hozzá. A panaszosok nem jogosultak a közigazgatási ügyiratba való általános betekintésre.

(27)

Amikor határidőket szabnak meg a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére, a felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét annak biztosítása érdekében , hogy a vizsgálat alá vont feleknek és a panaszosoknak elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

(27)

Amikor határidőket szabnak meg a felek számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére és korlátozzák a beadványok terjedelmét , a felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét, valamint a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok válaszadásra való képességét annak biztosítása érdekében, hogy a feleknek elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ez azonban nem vezethet indokolatlanul hosszú eljárásokhoz.

(28)

A döntéstervezet elfogadását megelőző véleménycsere nyílt párbeszédet és széles körű véleménycserét foglal magában, amelynek során a felügyeleti hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak a vizsgálat további menetét illetően. Ezzel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti releváns és megalapozott kifogásokban kifejezett nézeteltérés, amely az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitarendezés lehetőségét felveti, és késlelteti a végleges döntés illetékes felügyeleti hatóság általi elfogadását, abban a kivételes esetben merülhet fel, ha a felügyeleti hatóságok nem jutnak konszenzusra, és ha az szükséges az (EU) 2016/679 rendelet következetes értelmezésének biztosítása érdekében. Az ilyen kifogásokat megfontoltan kell alkalmazni, ha az (EU) 2016/679 rendelet következetes végrehajtását érintő kérdések forognak kockán, mivel a releváns és megalapozott kifogások minden egyes alkalmazása késlelteti az érintett jogorvoslati lehetőségét. Mivel a vizsgálat hatóköréről és a releváns tényekről az előzetes megállapítások közlése előtt kell dönteni, ezeket a kérdéseket az érintett felügyeleti hatóságok nem vethetik fel a releváns és megalapozott kifogásokban. Az érintett felügyeleti hatóságok azonban a 9. cikk (3) bekezdése szerinti, a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeikben felvethetik ezeket, mielőtt az előzetes megállapításokat közlik a vizsgálat alá vont felekkel.

(29)

A vitarendezési eljárás hatékony és inkluzív lezárása érdekében – amelyben valamennyi felügyeleti hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy véleményével hozzájáruljon ahhoz –, valamint a vitarendezés időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezért a releváns és megalapozott kifogásoknak meghatározott hosszúságra kell korlátozódniuk, világosan meg kell jelölniük a döntéstervezettel való egyet nem értést, és azokat kellően világosan, koherensen és pontosan kell megfogalmazni.

(29)

A vitarendezési eljárás hatékony és inkluzív lezárása érdekében – amelyben valamennyi felügyeleti hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy véleményével hozzájáruljon ahhoz –, valamint a vitarendezés időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezért a releváns és megalapozott kifogásoknak világosan meg kell jelölniük a döntéstervezettel való egyet nem értést, és azokat kellően világosan, koherensen és pontosan kell megfogalmazni.

(30)

A közigazgatási ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog részeként biztosított . A közigazgatási ügyiratba való betekintést biztosítani kell a vizsgálat alá vont felek számára amikor értesítik őket az előzetes megállapításokról, és meg kell határozni az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszuk benyújtásának határidejét .

(30)

A közös ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében biztosítható . A közös ügyiratba való betekintést biztosítani kell a felek számára. A felek közös ügyiratba való betekintése valamely fél kérésére e fél jogilag elismert jogainak vagy mások jogainak védelme vagy a közérdek védelme érdekében korlátozható. E korlátozásnak arányosnak kell lennie mások elismert jogaira vagy az elérni kívánt közérdekre tekintettel.

(31)

A felügyeleti hatóságoknak a közigazgatási ügyiratba való betekintés lehetővé tétele során biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy természetes személynek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a dokumentumokat vagy nyilatkozatokat benyújtó vagy benyújtott, vizsgálat alá vont felek azonosítsák a bizalmas információkat.

(31)

A felügyeleti hatóságoknak a közös ügyiratba való betekintés lehetővé tétele során az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb jogilag védett bizalmas információk , valamint a közérdekű információk védelmét. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy természetes vagy jogi személynek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a dokumentumokat vagy nyilatkozatokat benyújtó vagy benyújtott, vizsgálat alá vont felek azonosítsák a bizalmas információkat , és biztosítsanak egy bizalmas információkat nem tartalmazó változatot .

(33)

Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges információt meg kell adnia a testületnek ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és meg tudja hozni az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a testület megkapta a 23. cikkben felsorolt valamennyi szükséges dokumentumot, a testület elnökének nyilvántartásba kell vennie az ügy benyújtását az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében .

(33)

Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges információt meg kell adnia a testületnek ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és meg tudja hozni az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a testület megkapta az összes szükséges dokumentumot, a testületnek nyilvántartásba kell vennie az ügy benyújtását az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően .

(34)

A testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésének kizárólag a vitarendezés megindításához fő ügyekre kell vonatkoznia, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a testület döntése alapján , mérlegelési jogkörének fenntartása mellett fogadhassa el végleges döntését.

(34)

A testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésének kizárólag a vitarendezés megindításához fő ügyekre kell vonatkoznia, és azt világosan és pontosan kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a testület döntése alapján fogadhassa el végleges döntését.

(36)

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések iránti kérelem benyújtásának időpontjára, a testülethez benyújtandó és a testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra, a testület véleményének vagy döntésének címzettjére, valamint a testület véleményének vagy döntésének következményeire vonatkozó eljárási szabályokat.

(36)

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések iránti kérelem benyújtásának időpontjára, a testülethez benyújtandó és a testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra, a testület véleményének vagy döntésének címzettjére, valamint a testület véleményének vagy döntésének következményeire vonatkozó eljárási szabályokat. Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedéseknek az említett rendelet 58. cikke értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozó valamennyi lehetséges intézkedést magukban kell foglalniuk.

(36a)

A testület számára lehetővé kell tenni, hogy bekérje az összes olyan további információt, amely szükséges ahhoz, hogy kötelező érvényű döntést hozhasson.

(36b)

A panaszosnak bírósági jogorvoslathoz való joggal kell rendelkeznie abban az esetben, ha a felügyeleti hatóság nem él a hatáskörével, vagy más módon nem teszi meg az (EU) 2016/679 rendeletben előírt szükséges intézkedéseket. Ezen túlmenően a felek számára lehetővé kell tenni, hogy tétlenség vagy túlságosan hosszú eljárások esetén felléphessenek a fő felügyeleti hatósággal szemben. Annak érdekében, hogy ne legyen végrehajtási hézag, az ügyben érintett feleket és az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése szerinti szervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy a közérdekre hivatkozva bírósági jogorvoslatot kérjenek, ha a felügyeleti hatóság nem tesz eleget a testület határozatának, és ha megítélésük szerint az érintett személyes adatainak kezelése következtében megsértették az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait.

(38)

Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és [ ]-án/-én közös véleményt adtak ki,

(38)

Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és 2023. szeptember 19-én közös véleményt adtak ki,

1.

„vizsgálat alá vont felek ”: azok az adatkezelő(k) és/vagy adatfeldolgozó(k), akiket/amelyeket az (EU) 2016/679 rendelet határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatos állítólagos megsértése miatt vizsgálat alá vontak;

1.

„vizsgálat alá vont fél ”: az(ok) az adatkezelő(k) és/vagy adatfeldolgozó(k), aki(ke)t/amelye(ke)t az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével vádolnak, vagy emiatt vizsgálat alá vontak , valamint képviselőjük/képviselőik ;

1a.

„panaszos”: az az érintett vagy nonprofit testület, szervezet vagy egyesület, amely az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke alapján panaszt nyújtott be, és ezért az eljárásban részt vevő félnek minősül;

1b.

„fél”: a vizsgálat alá vont fél vagy felek, a panaszos(ok) és az eljárásban részt vevő bármely harmadik fél, a tagállami jog meghatározása szerint;

1c.

„nemzeti eljárásjog”: a tagállam azon törvényei, rendeletei és közigazgatási rendelkezései, amelyek a felügyeleti hatóság előtti eljárást szabályozzák;

1d.

„panaszeljárás”: az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke szerinti panasz eredményét meghatározó eljárás;

1e.

„hivatalból indított eljárás”: egy természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy más szerv tevékenységére vonatkozó vizsgálat, amelyet a felügyeleti hatóság kezdeményezésére indítottak az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján;

1f.

„közös ügyirat”: az e rendelet hatálya alá tartozó valamely ügyre vonatkozó, a fő felügyeleti hatóság által kezelt külön elektronikus ügyirat, amelyben az ügyre vonatkozó összes releváns információt, különösen a dokumentumokat, beadványokat, emlékeztetőket és egyéb információkat tárolják, és amelyet az érintett felügyeleti hatóságok és az ügyben érintett felek távolról elérhetnek;

1g.

„panaszt fogadó hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 22. pontjának c) alpontjában említettek szerint benyújtották;

2.

„a legfontosabb kérdések összefoglalója”: a fő felügyeleti hatóság által az érintett felügyeleti hatóságoknak nyújtandó összefoglaló, amely meghatározza a főbb releváns tényeket és a fő felügyeleti hatóságnak az üggyel kapcsolatos álláspontját;

2.

„a legfontosabb kérdések összefoglalója”: a fő felügyeleti hatóság által az érintett felügyeleti hatóságoknak nyújtandó összefoglaló, amely meghatározza a vizsgálat előzetes hatókörébe tartozó főbb releváns ténybeli és jogi kérdéseket és a fő felügyeleti hatóságnak az üggyel kapcsolatos ténybeli és jogi álláspontját;

3.

„előzetes megállapítások”: a fő felügyeleti hatóság által a vizsgálat alá vont feleknek átadott dokumentum, amely tartalmazza az állításokat, a releváns tényeket, az alátámasztó bizonyítékokat, a jogi elemzést és adott esetben a javasolt korrekciós intézkedéseket;

3.

„előzetes megállapítások”: a fő felügyeleti hatóság által a feleknek átadott dokumentum, amely tartalmazza az állításokat, a releváns tényeket, az alátámasztó bizonyítékokat, a jogi elemzést és adott esetben a javasolt korrekciós intézkedéseket;

4a.

„a dokumentum bizalmas változata”: bizalmas vagy érzékeny információkat tartalmazó dokumentum, amelyre az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog és adatvédelmi szabályok értelmében titoktartási kötelezettség vonatkozhat;

4b.

„a dokumentum nem bizalmas változata”: a dokumentum olyan változata, amelyből a bizalmas vagy érzékeny információkat kihagyták, és amely az uniós vagy nemzeti jog vagy az adatvédelmi szabályok megsértése nélkül a panaszos rendelkezésére bocsátható.

a)

ügyüket pártatlanul és tisztességesen kezeljék, és egyenlő bánásmódban részesüljenek, még akkor is, ha különböző joghatóságok különböző felügyeleti hatóságai előtt állnak („tisztességes eljárás”);

b)

meghallgassák őket minden olyan intézkedés meghozatala előtt, amely hátrányosan érintené őket, beleértve a panasznak való helyt adásról vagy annak teljes vagy részleges elutasításáról szóló döntés meghozatalát is („meghallgatáshoz való jog”);

c)

hozzáférhessenek a közös ügyirathoz, kivéve a felügyeleti hatóság belső tanácskozásainak, illetve a felügyeleti hatóságok közötti tanácskozásoknak az anyagát („az eljárás átláthatósága”).

a)

előzetes következtetésként megállapítja, hogy a panasz a panaszos személyes adatainak határokon átnyúló kezelésére vonatkozik-e, figyelembe véve legalább a következőket:

i.

a szóban forgó adatkezelés tekintetében érintett adatkezelő vagy adatfeldolgozó;

ii.

az adatkezelő vagy adatfeldolgozó EU-n belüli telephelyeinek száma;

iii.

a tevékenységi központ helye;

iv.

egynél több tagállamban található telephelyek tevékenységei;

v.

több tagállam érintettjeire gyakorolt jelentős vagy valószínűsíthetően jelentős hatás.

b)

megállapítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerint melyik felügyeleti hatóság a feltételezett fő felügyeleti hatóság, és hogy az ügy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerint helyi jellegű-e;

c)

megteszi az alábbi lépések egyikét:

i.

továbbítja a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételezett fő felügyeleti hatóságnak, és erről tájékoztatja a panaszost. A panasz elfogadhatóságának azon felügyeleti hatóság általi értékelése, amelyhez a panaszt benyújtották, kötelező erejű a fő felügyeleti hatóságra nézve; vagy

ii.

az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alapján kezeli a panaszt;

II. fejezet

Panaszok benyújtása és kezelése

II. fejezet

Panaszok és hivatalból indított eljárások

a)

a panaszosnak nyújtott hatékony és időben történő jogorvoslat célszerűsége ;

a)

a panaszosnak nyújtott hatékony és időben történő jogorvoslat;

b)

az állítólagos jogsértés súlyossága ;

b)

a panasz közös elbírálásához és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7), (8) és (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalához szükséges releváns ténybeli és jogi elemek vizsgálata ;

c)

az állítólagos jogsértés rendszerszintű vagy ismétlődő jellege .

c)

az (EU) 2016/679 rendelet hatékony végrehajtásához szükséges egyéb elemek vizsgálata, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése, 83. cikke vagy 84. cikke szerinti hatáskörök hivatalból történő gyakorlását, különösen rendszerszintű , súlyos vagy ismétlődő jogsértések esetén .

a)

nyolc héttel, amennyiben a legfontosabb kérdések összefoglalójával vagy a legfontosabb kérdések aktualizált összefoglalójával kapcsolatban a 9. cikk (3) bekezdése alapján észrevételeket nyújtanak be;

b)

nyolc héttel, amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírságot vagy más büntetést kíván kiszabni;

c)

a 26a. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti hivatkozás és a testület határozata közötti időszakkal;

d)

a testület által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett meghosszabbítás időtartamával.

a)

az (1a) bekezdés szerinti egyezség útján történő rendezés feltételei teljesülnek-e, és

b)

az (1d) bekezdés szerint indítanak-e hivatalból vizsgálatot.

a)

a vizsgálat alá vont fél visszaeső jogsértő;

b)

a vizsgálat alá vont fél már nagyszámú más, egyezség útján történő rendezés alanya volt;

c)

a panasz tágabb tárgya a panaszoson kívül nagyszámú más érintettet érint, hosszú időtartamú vagy súlyos jellegű; vagy

d)

a hatáskör gyakorlása egyébként szükséges az (EU) 2016/679 rendelet hatékony, arányos és visszatartó erejű érvényesítéséhez.

a)

nyilatkozat arról, hogy érintett felügyeleti hatóságnak minősül, és

b)

a legfontosabb kérdések 9. cikk szerinti összefoglalója.

a)

tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot arról, hogy hivatalból eljárást indított;

b)

tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot arról, hogy az ügyre az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, és hogy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (3) bekezdésével összhangban a fő felügyeleti hatóság nem szándékozik az ügyben saját maga eljárni; vagy

c)

elutasítja a kérelmet, ha úgy véli, hogy nem ő a fő felügyeleti hatóság, vagy nem áll fenn az (EU) 2016/679 rendelet prima facie megsértése.

a)

nyolc héttel, amennyiben a legfontosabb kérdések összefoglalójával vagy a legfontosabb kérdések aktualizált összefoglalójával kapcsolatban a 9. cikk (3) bekezdése alapján észrevételeket nyújtanak be;

b)

nyolc héttel, amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírságot vagy más büntetést kíván kiszabni;

c)

a 26a. cikk szerinti hivatkozás és a testület határozata közötti időszakkal;

d)

a testület által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett meghosszabbítás időtartamával.

a)

a panaszok és a panaszosok véleményének lefordítása a vizsgálatot fő felügyeleti hatóság által a vizsgálat céljából használt nyelvre;

b)

a fő felügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott dokumentumok fordítása a panaszossal való kommunikációhoz használt nyelvre, amennyiben e rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet értelmében ilyen dokumentumokat kell a panaszos rendelkezésére bocsátani.

a)

az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértése miatti vizsgálat megindítására vonatkozó információk;

a)

a hivatalból indított vizsgálat vagy panaszeljárás megindítására vonatkozó információk;

e)

a 9. cikkel összhangban a vizsgálat legfontosabb kérdéseinek összefoglalója ;

e)

a 9. cikkel összhangban a vizsgálat legfontosabb kérdéseit tartalmazó összefoglaló kiadása vagy frissítése ;

ea)

a legfontosabb kérdések összefoglalójához fűzött észrevételek a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének megállapítására irányuló lépésekre vonatkozó információk az előzetes megállapítások elkészítése előtt;

f)

az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének megállapítására irányuló lépésekre vonatkozó információk az előzetes megállapítások elkészítése és a döntéstervezet elkészítése előtt;

i)

a panaszosnak az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontja;

i)

a panaszosnak az előzetes megállapítások nem bizalmas változatával és adott esetben a vizsgálat más olyan szempontjaival kapcsolatos álláspontja , amelyekről a panaszos hivatalos írásbeli beadványt nyújtott be ;

ka)

az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti bármely döntéstervezet vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet;

kb)

bármely releváns és megalapozott kifogás az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

kc)

az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke szerinti eljárás során vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7)–(9) bekezdése szerinti döntés ellen benyújtott bármely bírósági jogorvoslat.

a)

a főbb releváns tények;

a)

a releváns tények;

b)

a vizsgálat tárgyának előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket a vizsgálandó állítólagos jogsértés érint;

b)

a vizsgálat tárgyának előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket az állítólagos jogsértés érint , és adott esetben annak jelzése, hogy a jelek szerint megsértették-e azokat ;

c)

az értékelésük előzetes irányultsága szempontjából releváns komplex jogi és technológiai értékelések azonosítása ;

c)

előzetes ténybeli vagy jogi értékelések, amelyek foglalkoznak a felek által az összefoglaló készítésekor kifejtett minden releváns véleménnyel, és magukban foglalják a vonatkozó európai ítélkezési gyakorlatot, valamint a testület által kiadott iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat ;

a)

a használt nyelvezet kellően világos és pontos kifejezéseket tartalmaz ahhoz, hogy a fő felügyeleti hatóság és adott esetben az érintett felügyeleti hatóságok kialakíthassák álláspontjukat;

b)

a jogi érvek tömören vannak megfogalmazva, és a legfontosabb kérdések összefoglalójának azon részére való hivatkozással vannak csoportosítva, amelyre vonatkoznak;

c)

az érintett felügyeleti hatóság észrevételeihez dokumentumokat csatolhatnak, amelyek kiegészíthetik az egyes pontokra vonatkozó észrevételeket.

b)

a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott összetett jogi értékelésekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás ;

b)

a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott előzetes ténybeli vagy jogi értékelések ;

c)

a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott összetett technológiai értékelésekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás.

ca)

a 9. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lehetséges korrekciós intézkedés(ek) előzetes meghatározása.

a)

a 9. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett dokumentumok ;

a)

a 9. cikk (2) bekezdésében említett releváns információk, beleértve azok bármely módosítását is, ha arra sor kerül ;

b)

azon érintett felügyeleti hatóság észrevételei, amely nem ért egyet a vizsgálat hatókörének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával.

b)

azon érintett felügyeleti hatóságok észrevételei, amely nem értenek egyet a vizsgálat hatókörének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával , vagy a legfontosabb kérdések összefoglalója 9. cikk (2) bekezdésében említett elemeinek ténybeli vagy jogi értékelése ;

ba)

a közös ügyirathoz való hozzáférés.

a)

a döntést kibocsátó felügyeleti hatóság neve;

b)

a döntés kibocsátásának napja;

c)

az üggyel kapcsolatos releváns tények és azok forrásának pártatlan összefoglalója;

d)

a döntés jogalapja;

e)

a gyakorolt korrekciós hatáskörök, a szankciók vagy más intézkedések; valamint

f)

tájékoztatás az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti tényleges bírósági jogorvoslathoz való jogról és bármely más alkalmazandó nemzeti eljárásjogról.

(1f)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7)–(9) bekezdése értelmében a felek rendelkezésére bocsátott információk tartalmazzák a jogilag kötelező erejű döntés egy példányát, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikkével összhangban rendelkezésre álló bírósági jogorvoslatra vonatkozó információkat.

(1g)