This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0508
Recommendation for a COUNCIL DECISION authorising the opening of negotiations for an agreement between the European Union and Iceland on the transfer of Passenger Name Record data from the EU to Iceland for the prevention, detection, investigation and prosecution of terrorist offences and serious crime
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
COM/2023/508 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.9.6.
COM(2023) 508 final
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
INDOKOLÁS
AZ AJÁNLÁS HÁTTERE
1 2 A bűnüldözéssel – többek között az információmegosztással – kapcsolatos nemzetközi együttműködés megerősítése elengedhetetlenül fontos a terrorizmus és a nemzetközi vonatkozású súlyos bűncselekmények jelentette veszélyek kezeléséhez. Az Europol által közzétett, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékeléséről (SOCTA) szóló legutóbbi jelentés kiemeli a legsúlyosabb bűncselekményeket elkövető bűnszervezetek tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját. Emellett a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló legutóbbi Europol-jelentés (TE-SAT) rávilágít egyfelől a nemzetközi utazás, illetve a terrorista tevékenységek és a súlyos bűncselekmények megszervezése közötti közvetlen kapcsolatra, másfelől arra, hogy a terrorista bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében fontos az egyéb súlyos bűncselekmények hatékony felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása.
Az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatai az utasok által szolgáltatott és a légitársaságok helyfoglalási és indulás-ellenőrzési rendszerei által saját kereskedelmi célokra gyűjtött és tárolt információkból állnak. A PNR-adatok tartalma a foglalás és az utasfelvétel során megadott információktól függően változhat, és tartalmazhatja például az utazás időpontját, valamint az utas vagy az együtt utazó utascsoport teljes útvonalát, elérhetőségét – például lakcímét és telefonszámát –, a fizetéssel kapcsolatos információkat, az ülésszámot és a poggyászra vonatkozó információkat.
A PNR-adatok gyűjtése és elemzése fontos elemekkel szolgálhat a hatóságok számára ahhoz, hogy képesek legyenek észlelni a gyanús utazási mintákat, valamint azonosítani a terroristák és bűnözők bűntársait, köztük a bűnüldöző hatóságok előtt korábban ismeretlen személyeket. Ennek megfelelően a PNR-adatok feldolgozása széles körben használt bűnüldözési eszközzé vált – mind az EU-ban, mind azon kívül – a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények egyéb formáinak, például a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknek, az emberkereskedelemnek és a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felderítésére, valamint az ilyen bűncselekmények elkövetésének megakadályozására. Emellett fontos információforrásnak bizonyult az ilyen megvalósult jogellenes cselekményekkel kapcsolatos ügyek nyomozásának és a vádeljárás lefolytatásának támogatásához 3 .
Bár a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem szempontjából döntő fontosságú, a PNR-adatok harmadik országokba történő továbbítása, valamint harmadik országbeli hatóságok általi kezelése ütközik az egyének személyes adataikkal kapcsolatos jogainak védelmével. Ezért e továbbításnak és kezelésnek uniós jog szerinti jogalapra van szüksége, valamint szükségesnek és arányosnak kell lennie, továbbá szigorú korlátozások és hatékony biztosítékok mellett kell megvalósulnia az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 6., 7., 8., 21., 47. és 52. cikkében foglalt garanciák szerint. E fontos célkitűzések eléréséhez megfelelő egyensúlyt kell teremteni a közbiztonság fenntartására irányuló jogszerű célkitűzés, valamint a személyes adatok és a magánélet védelméhez való, mindenkit megillető jog között.
A Bizottság ezzel összefüggésben a PNR-adatok EU-ból harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatos uniós megközelítésről szóló 2003. évi közleményben 4 határozta meg először az EU külső PNR-politikájának főbb irányvonalait, amelyeket egy 2010-ben elfogadott közleményben 5 vizsgált felül. Jelenleg három nemzetközi megállapodás van hatályban az EU és harmadik országok – Ausztrália 6 , az Egyesült Államok (2012) 7 és az Egyesült Királyság (2020) 8 – között a PNR-adatok EU-ból történő továbbításának és kezelésének szabályozására. Az EU és Kanada között tervezett megállapodásról szóló 2017. évi bírósági vélemény 9 alapján jelenleg folynak a PNR-rel kapcsolatos tárgyalások, többek között Kanadával 10 .
Ezzel egyidejűleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2016-ban elfogadta az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló (EU) 2016/681 irányelvet (a továbbiakban: a PNR-irányelv) 11 . Ez az irányelv a PNR-adatok Európai Unión belüli továbbítását és kezelését szabályozza, és fontos biztosítékokat állapít meg az alapvető jogok – különösen a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog – védelme érdekében. 2022 júniusában az Európai Unió Bírósága a C-817/19. sz. ügyben hozott ítéletében 12 megerősítette ezen irányelv érvényességét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az uniós szerződéseknek való megfelelését.
Nemzetközi szinten egyre több harmadik ország kezdte meg a PNR-adatok légitársaságoktól való gyűjtésére vonatkozó képességeinek fejlesztését. Ezt a tendenciát az ENSZ Biztonsági Tanácsa által (2017-ben és 2019-ben) elfogadott határozatok is kiváltották, amelyek a PNR-adatok gyűjtésére és felhasználására vonatkozó képességeik fejlesztésére kötelezik valamennyi államot 13 , és amelyek alapján a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2020-ban a Chicagói Egyezmény 9. függelékének – 2021 februárjában hatályba lépett – 28. módosításával 14 PNR-adatokra vonatkozó szabványokat és ajánlott gyakorlatokat fogadott el.
Az (EU) 2021/121 tanácsi határozatban megállapított uniós álláspont üdvözli az ICAO PNR-re vonatkozó szabványait és ajánlott gyakorlatait, mivel azok ambiciózus adatvédelmi biztosítékokat határoznak meg, és ezáltal jelentős nemzetközi szintű előrelépést tesznek lehetővé. Ugyanakkor az említett tanácsi határozat megállapította, hogy az uniós jog (ideértve a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot is) szigorúbb követelményeket állapít meg, mint egyes ICAO-szabványok, és hogy az EU-ból harmadik országokba történő adattovábbításhoz olyan jogalapra van szükség, amely egyértelmű és pontos szabályokat és biztosítékokat határoz meg a PNR-adatok harmadik országok illetékes hatóságai általi felhasználására vonatkozóan, és ezért eltérésről szóló értesítés küldését írta elő a tagállamok számára 15 .
Ebben az összefüggésben ez az ajánlás – bár kifejezetten az Izlanddal folytatott tárgyalásokat érinti – a Bizottság arra irányuló szélesebb körű erőfeszítéseinek részét képezi, hogy a biztonsági unióra vonatkozó 2020–2025-ös stratégiában 16 bejelentetteknek megfelelően – az ICAO PNR-re vonatkozó szabványaira és ajánlott gyakorlataira alapozva, valamint az uniós joggal és ítélkezési gyakorlattal összhangban – következetes és hatékony megközelítést alkalmazzon a PNR-adatok harmadik országokba történő továbbítására. 2021. júniusi következtetéseiben 17 a Tanács is hasonló megközelítést kért. A Bizottság az ajánlással egyúttal reagálni kíván a légitársaságok felhívásaira is, amelyekben a jogbiztonság és a kiszámíthatóság növelését kérték a PNR-adatok harmadik országokba történő továbbításával kapcsolatban 18 .
Ezért a Bizottság véleménye szerint az ICAO PNR-szabványainak való megfelelés igazolása előfeltétele annak, hogy a PNR-ről párbeszédet lehessen kezdeni valamely harmadik országgal. Az ezt követő PNR-párbeszéd célja az lesz, hogy létrejöjjön egy jogalap, amely lehetővé teszi a légitársaságok számára a PNR-adatoknak az EU-ból az adott ország illetékes hatósága részére történő továbbítását, valamint biztosítja az EU-tól kapott PNR-adatok felhasználására az uniós jog által előírt megfelelő biztosítékok alkalmazását.
AZ AJÁNLÁS CÉLJAI
Izland és a Schengeni Egyezmény szerződő felei közé tartozó uniós tagállamok közös felelőssége, hogy a belső határellenőrzések nélküli közös térségen belül – többek között a releváns információk cseréje révén – biztosítsák a belső biztonságot.
Bebizonyosodott, hogy a PNR-adatok feldolgozása – mivel javítja a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus külső határokon történő megelőzését és felderítését, valamint kockázatalapú, adatközpontú megközelítést biztosít a tagállamok számára a schengeni térségen belüli belső határellenőrzések hiányának ellensúlyozásához – fokozhatja a schengeni térség biztonságát 19 .
2016-ban a PNR-irányelv tagállamok közötti, uniós szintű rendszert hozott létre, amely fontos eszköz az EU belső biztonságának javításához. Az említett irányelv nem kötelező Izlandra nézve, mivel az nem képezi a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését, illetve az nem érint az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó olyan területet, amelynek Izland az Unió tagállamaival és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás két másik államával együtt része lenne.
Szakmai szintű előzetes információcsere alapján Izland beszámolt arról, hogy nemzeti jogszabályt fogadott el a PNR-ről, és 2021 novemberében hivatalosan létrehozta a repülőterein leszálló vagy onnan induló légi járatokra vonatkozó PNR-adatok fogadására és kezelésére kijelölt illetékes hatóságot.
Az uniós jog értelmében a személyes adatok Unióból harmadik országba történő továbbítására csak akkor kerülhet sor, ha az adott ország a személyes adatok védelmének olyan szintjét biztosítja, amely lényegében egyenértékű az említett személyes adatok számára az Unión belül biztosított védelemmel.
E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Izland nem minősül az (EU) 2016/679 rendelet 20 V. fejezete értelmében vett harmadik országnak, mivel az említett rendeletet kiigazításokkal belefoglalták az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás XI. mellékletébe. Az említett rendeletben meghatározott szabályozási keret azonban nem alkalmazandó a személyes adatoknak – köztük a PNR-adatoknak – az izlandi bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtása – így többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett kezelése tekintetében. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy Izland átülteti a saját belső jogrendjébe az irányelvnek a schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szabályait, az (EU) 2016/680 irányelv 21 rá nézve nem kötelező, mivel nem tagállama az Uniónak.
Ilyen körülmények között, nevezetesen a PNR-adatok konkrét kezelésére vonatkozó – az uniós jog előírásai értelmében érvényes jogalap útján megállapított – megfelelő biztosítékok hiányában Izland nem fogadhatja és nem kezelheti jogszerűen a légitársaságok által az Unió és Izland között üzemeltetett légi járatokra vonatkozó PNR-adatokat.
Ezért megoldásra van szükség a schengeni térségen belül fennálló e biztonsági hiányosság áthidalásához, valamint a PNR-adatok Unióból Izland részére történő továbbításának lehetővé tételéhez, elismerve, hogy a PNR-adatok felhasználása alapvető eszköznek minősül a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények egyéb formái elleni küzdelemben.
Ezt szem előtt tartva a PNR-ről szóló megállapodás megkötésének célja, hogy lehetővé tegye Izland számára a PNR-adatok jogszerű fogadását az Unióból, és lehetővé tegye kijelölt illetékes hatósága számára, hogy ezeket az adatokat olyan módon használja fel, amely egyidejűleg biztosítja a belső határellenőrzések nélküli közös térségben mozgó személyek biztonságát, valamint személyes adataik védelmét.
Az elmúlt években Izland érdeklődését fejezte ki az Unióból érkező légi járatokra vonatkozó PNR-adatok fogadása és az Unióval kötendő PNR-megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdése iránt. Ezzel összefüggésben Izland releváns információkat osztott meg a belföldi PNR-jogszabályokkal, különösen a PNR-re vonatkozó ICAO-szabványoknak való megfeleléssel kapcsolatban.
Ezen okok miatt a Bizottság prioritásként kezeli, hogy Norvégiával és Svájccal párhuzamosan tárgyalásokat kezdjen Izlanddal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely megfelelő biztosítékok mellett lehetővé teszi a kijelölt illetékes izlandi hatóság számára a PNR-adatok Unióból történő fogadását és kezelését. Emellett egy ilyen megállapodás eszközként szolgálna a bűnüldözési együttműködés előmozdításához azáltal, hogy bővíti a PNR-adatok izlandi és uniós tagállami illetékes hatóságok közötti, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő cseréjének lehetőségeit.
A JAVASLAT JOGI ELEMEI
Ez az ajánlás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (3) és (4) bekezdésén alapul. Az ezen ajánláshoz csatolt, a PNR-megállapodásról Izlanddal folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó tárgyalási irányelvek figyelembe veszik az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi keretet (nevezetesen az (EU) 2016/679 rendeletet 22 és az (EU) 2016/680 irányelvet 23 ), a PNR-adatok továbbítására és kezelésére vonatkozó uniós jogi keretet (nevezetesen az (EU) 2016/681 irányelvet) az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatában, különösen a 2017. július 26-i 1/15. sz. véleményben 24 és a C-817/2019. sz. ügyben 2022. június 21-én hozott ítéletben 25 szereplő értelmezés szerint, valamint a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartájának jogi keretét.
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1) Tárgyalásokat kell kezdeni az Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az Unióból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodás megkötése céljából.
(2) A megállapodásnak tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, és tekintetbe kell vennie az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket – az Európai Unió Bíróságának értelmezése szerint –, így különösen a Charta 7. cikkében elismert, a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a Charta 8. cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a Charta 47. cikkében elismert, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A megállapodást az említett jogokkal és elvekkel összhangban, valamint a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban az arányosság elvének kellő figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) A megállapodás rendelkezéseinek elő kell mozdítaniuk a PNR-re vonatkozó nemzetközi szabványokat, amelyeket a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény, nevezetesen annak 9. függeléke (Egyszerűsítés), 9. fejezetének (Az utasok adatcsererendszere) D. szakasza (Az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatai) tartalmaz 26 .
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az Unióból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásról.
2. cikk
A tárgyalási irányelveket a melléklet tartalmazza.
3. cikk
A tárgyalásokat a(z) [a Tanács által megnevezendő különbizottság]-val/-vel egyeztetve kell lefolytatni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség kialakítására vonatkozó stratégia (COM(2021) 277 final, 2021.6.2., 13. o.).
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.9.6.
COM(2023) 508 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
MELLÉKLET
Irányelvek az Európai Unió és Izland közötti, az utasnyilvántartási adatállomány adatainak a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából az EU-ból Izland részére történő továbbításáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokhoz
A tárgyalásoknak a következő általános célkitűzések elérésére kell törekedniük:
1.A megállapodás tükrözi az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatai feldolgozásának szükségességét és fontosságát a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé teszi a PNR-adatok Unióból Izland részére történő jogszerű továbbítását.
2.Az uniós jog – többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlata – vonatkozó követelményeinek való megfelelés érdekében a megállapodás jogalapot biztosít, feltételekről és biztosítékról rendelkezik a PNR-adatok Izland részére történő továbbításához és Izland általi kezeléséhez, valamint garantálja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét.
3.A megállapodás ösztönzi és elősegíti az Unió tagállamai és Izland közötti együttműködést azáltal, hogy szabályokat állapít meg a PNR-adatoknak és a PNR-adatok feldolgozásából adódó eredményeknek az időben történő, eredményes és hatékony cseréjére vonatkozóan.
A tárgyalásoknak érdemben a következő célkitűzések elérésére kell törekedniük:
4.A megállapodás meghatározza a kijelölt illetékes izlandi hatóságot, amely felelős a légitársaságoktól érkező PNR-adatoknak a megállapodás alapján történő fogadásáért és további feldolgozásáért.
5.A megállapodás kimerítően és egyértelműen meghatározza a továbbítandó PNR-adatelemeket, összhangban a nemzetközi szabványokkal és az (EU) 2016/681 irányelv I. mellékletével. Az adattovábbítás a szükséges minimumra korlátozódik, és arányos a megállapodásban meghatározott céllal.
6.A megállapodás biztosítja, hogy az adatokat kizárólag „push” (küldő) rendszeren keresztül továbbítsák. Az ilyen adattovábbítások gyakorisága és időzítése nem ró indokolatlan terhet a légitársaságokra, és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, például adott esetben a közös műszaki megoldások hatékony alkalmazása révén.
7.A megállapodás biztosítja, hogy a légitársaságoknak ne kelljen az üzleti tevékenységük keretében már gyűjtött adatokhoz képest további adatokat gyűjteniük és továbbítaniuk.
8.A megállapodás adatbiztonsági szabályokat tartalmaz, különösen arra vonatkozóan, hogy a kijelölt izlandi illetékes hatóságnál csak korlátozott számú, külön engedéllyel rendelkező személy férhessen hozzá közvetlenül a PNR-adatokhoz, valamint arra vonatkozóan, hogy az adatbiztonság megsértése esetén milyen értesítést kell küldeni az illetékes európai adatvédelmi felügyeleti hatóságoknak.
9.A megállapodás kimerítően meghatározza a PNR-adatok feldolgozásának céljait, nevezetesen annak megállapításával, hogy a PNR-adatok kizárólag – a vonatkozó uniós jogi eszközökben megállapított fogalommeghatározások szerinti – terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából továbbíthatók és dolgozhatók fel.
10.A megállapodás előírja, hogy az uniós jog értelmében vett érzékeny adatok – többek között a faji vagy etnikai származásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra vagy egy személy egészségére vagy szexuális életére vagy irányultságára utaló személyes adatok – nem kezelhetők a megállapodás keretében.
11.A megállapodás meghatározza a megállapodás alapján kapott PNR-adatoknak a kijelölt izlandi illetékes hatóság általi kezelésére vonatkozó különös szabályokat. A megállapodás biztosítékokat tartalmaz a PNR-adatok automatizált feldolgozására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az megkülönböztetésmentes, konkrét, objektív és megbízható, előre meghatározott kritériumokon alapuljon, és azt ne lehessen hátrányos joghatással járó vagy egy adott személyt súlyosan érintő határozat kizárólagos alapjául alkalmazni. A megállapodás biztosítja azt is, hogy a PNR-adatokat kizárólag a megállapodás céljai tekintetében releváns adatbázisokkal vessék össze, és azok megbízhatók és naprakészek legyenek.
12.A megállapodás előírja, hogy a megállapodás alapján kapott PNR-adatok megőrzési ideje korlátozott, és nem haladja meg a kitűzött cél eléréséhez – azaz a súlyos bűncselekmények és a terrorista bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, nyomozásához és a vádeljárás lefolytatásához – szükséges és azzal arányos időtartamot. Ezek az adatmegőrzési időszakok biztosítják, hogy az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a PNR-adatokat a megállapodás alapján csak akkor lehessen megőrizni, ha objektív kapcsolat áll fenn a megőrzendő PNR-adatok és a kitűzött cél között. A megállapodás előírja, hogy az adatmegőrzési időszak lejártakor a PNR-adatokat törölni kell, vagy azoknak névtelenséget kell biztosítani oly módon, hogy az érintett személyek többé ne legyenek azonosíthatók. A megállapodás kellően figyelembe veszi a személyek EGT-n belüli szabad mozgáshoz való jogát, az EGT-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésében, valamint 28. és 31. cikkében előírtak szerint.
13.A megállapodás biztosítja, hogy a kijelölt illetékes izlandi hatóság csak eseti alapon, bizonyos feltételek és biztosítékok mellett közölhessen PNR-adatokat Izland más illetékes hatóságainak előre meghatározott körével vagy más államok – köztük az Unió tagállamai vagy más schengeni társult országok – illetékes hatóságaival. Az ilyen közlésre konkrétan csak akkor kerülhet sor, ha a címzett hatóság a terrorizmus vagy a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokat lát el, és a megállapodásban foglaltakkal megegyező védelmet biztosít. A más harmadik országok illetékes hatóságai részére történő újbóli továbbítás azokra az országokra korlátozódik, amelyekkel az Unió egyenértékű PNR-megállapodást kötött, vagy amelyekre vonatkozóan az Unió személyesadat-védelmi jogszabályai alapján olyan megfelelőségi határozatot fogadott el, amely kiterjed a PNR-adatokat fogadni szándékozó illetékes hatóságokra is.
14.A megállapodás gondoskodik egy személyesadat-védelemért felelős független hatóság által működtetett felügyeleti rendszerről, amely hatékony vizsgálati, beavatkozási és végrehajtási hatáskörökkel rendelkezik a megállapodás alapján PNR-adatokat kezelő kijelölt illetékes hatóságok és egyéb illetékes hatóságok feletti felügyelet gyakorlására. Az említett független hatóság hatáskörrel rendelkezik az egyénektől érkező panaszok kivizsgálására, különösen a rájuk vonatkozó PNR-adatok kezelését illetően.
15.A megállapodás az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban megkülönböztetésmentes módon biztosítja a hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való jogot, állampolgárságra vagy tartózkodási helyre való tekintet nélkül minden olyan személy esetében, akinek PNR-adatait a megállapodás alapján kezelik.
16.A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz annak biztosítására, hogy a légi utasok megfelelő és átlátható tájékoztatást kapjanak a rájuk vonatkozó PNR-adatok továbbításáról és további feldolgozásáról, valamint az ilyen PNR-adatok közlése esetén őket megillető egyéni tájékoztatáshoz való jogról, valamint adott esetben a helyesbítéshez és törléshez való jogukról, amennyiben ez a tájékoztatás nem veszélyezteti az illetékes hatóságok által a PNR-adatok felhasználásával folytatott, folyamatban lévő nyomozásokat.
17.A megállapodás előmozdítja a rendőrségi és igazságügyi együttműködést a PNR-adatoknak vagy a PNR-adatok feldolgozásából adódó eredményeknek a kijelölt izlandi illetékes hatóság és az uniós tagállamok illetékes rendőri és igazságügyi hatóságai, valamint egyrészről a kijelölt izlandi illetékes hatóság, másrészről az Europol vagy az Eurojust közötti, saját hatáskörükön belül történő cseréje révén.
18.A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a megállapodás végrehajtásának valamennyi aspektusára vonatkozó rendszeres közös felülvizsgálatról. A megállapodás meghatározott időtartamra szól, és olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a megállapodás hasonló időszakokra megújítható, kivéve, ha valamelyik fél bejelenti a megállapodás felmondására vonatkozó döntését. A megállapodás vitarendezési mechanizmust biztosít a megállapodás értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban.
19.A megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven egyaránt hiteles, és egy erre a célra beiktatott nyelvi záradékot tartalmaz.