52023PC0459

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.28.

COM(2023) 459 final

2023/0288(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a vállalkozásokkal kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikákról, valamint az 530/1999/EK tanácsi rendelet, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 295 final} - {SWD(2023) 265 final} - {SWD(2023) 266 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák hivatalos statisztikák, amelyek a vállalkozások munkaerőpiaci működését írják le. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák által lefedett területek főként a munkaerőköltségek szintjét, összetételét és alakulását, a keresetek megoszlását és szerkezetét (beleértve a nemek közötti bérszakadékot), valamint a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikákat érintik.

A vállalkozásokkal kapcsolatos időszerű, megbízható és összehasonlítható európai munkaerőpiaci statisztikákra szükség van ahhoz, hogy az EU el tudja látni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2., 3. és 4. cikkében ráruházott feladatokat. A vállalkozásokkal kapcsolatos európai munkaerőpiaci statisztikákra szükség van az uniós politikák kialakításához, végrehajtásához és értékeléséhez, különös tekintettel a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolására (2. cikk (3) bekezdés), a monetáris politikára (3. cikk (1c) bekezdés), a szociálpolitikára (4. cikk (2b) bekezdés), a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra (4. cikk (2c) bekezdés), valamint a férfi és női munkavállalók egyenlő díjazására (157. cikk (1) bekezdés).

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákat 1959 óta gyűjtik a munkaerőköltségek szintjéről és szerkezetéről 1 , az egyes adatgyűjtésekre vonatkozó külön jogszabályok alapján 2–4 éves gyakorisággal, különböző gazdasági ágazatokra (ipar, nagy- és kiskereskedelem, közúti közlekedés, banki és biztosítási szolgáltatások, szolgáltatások) kiterjedően. Az 530/1999/EK tanácsi rendelet rendszeres adatgyűjtést vezetett be a munkaerőköltségek szintjére és összetételére vonatkozóan (munkaerőköltség-felmérés), amelyet az első, 2000. évi felmérést követően négyévente kell elvégezni. Ugyanez a jogszabály állapította meg a keresetek szerkezetére és eloszlására vonatkozó statisztikákat (jövedelemszerkezeti felmérés), amelyre az első, a 2002. év egy reprezentatív hónapjára vonatkozóan végzett felmérést követően szintén négyévente kerül sor. A munkaerőköltség-indexről szóló, 2003. február 27-i 450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása előtt a munkaerőköltségek alakulására vonatkozó adatokat 1996 óta önkéntes alapon gyűjtötték. Hasonlóképpen a 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikákat szabályozott adatgyűjtésként határozta meg. Korábban ezeket a statisztikákat önkéntes alapon gyűjtötték.

A Bizottság által végzett értékelésből kiderült, hogy a fent említett három jogi aktusból álló, hatályos jogi keret összességében véve jelentősen növelte a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák színvonalát. Ezeket a statisztikákat koherensnek, hatékonynak, valamint időben és az uniós országok között nagyjából összehasonlíthatónak és megbízhatónak ítélték. A statisztikákat szervezetek és a politikai döntéshozók minden szinten széles körben alkalmazzák.

Ugyanakkor a statisztikák bizonyos – a gazdaság hiányos lefedettségével kapcsolatos – korlátai, amelyeket már a jogi aktusok elfogadásakor is elismertek, az uniós szakpolitikák fejlődésével egyre hangsúlyosabbakká váltak, és azok nyomon követése pontosabb mutatókat tett szükségessé. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákat például a fenntartható fejlődési célok 2 , az európai foglalkoztatási stratégia, a szociális jogok európai pillére 3 és az európai szemeszter nyomon követésére használják. Emellett a megfelelő minimálbérekről szóló közelmúltbeli irányelv 4 , a bérek átláthatóságáról szóló irányelv 5 és a nemzeti termelékenységi testületek létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás 6 rávilágított arra, hogy torzulásoktól mentes és átfogó statisztikákra van szükség a keresetek és a munkaerőköltségek terén.

A közszféra (vagy annak egy része) és a mikrovállalkozások hiányos lefedettsége miatt a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák több adatkészletében gyűjtött információk torzultak. Több tagállam esetében az egy-kilenc alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra nem terjed ki sem a jövedelemszerkezeti felmérés, sem a munkaerőköltség-felmérés. Ez torzuláshoz vezet az olyan kulcsfontosságú statisztikákban, mint az átlagos és a medián kereset, amelyeket a nemek közötti bérszakadék levezetésére vagy a minimálbérek megfelelőségének értékelésére használnak. Emellett a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó tájékoztatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettség hiánya problematikusabbá vált, mivel a jelenlegi adatgyűjtés önkéntes, és nem terjed ki az összes uniós országra vagy az összes szükséges változóra. Ez kockázatot jelent a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munkakörülmények nyomon követésére.

Ezért a jelenleg az Eurostat rendelkezésére bocsátott adatok nem hasznosíthatók teljes mértékben: az uniós aggregátumok nem számíthatók ki a gazdaság egészére, és az országok közötti összehasonlítások továbbra is akadályokba ütköznek mindaddig, amíg valamennyi uniós ország teljes mértékben ki nem terjeszti a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák lefedettségét.

A teljes gazdaságra kiterjedő lefedettség javítani fogja az európai gazdasági főmutatóként (munkaköltség-index, betöltetlen álláshelyek aránya) vagy a fenntartható fejlődési célokhoz és a szociális jogok európai pilléréhez (nemek közötti bérszakadék, a bérek megfelelőségének értékeléséhez használt mediánkereset) használt egyes statisztikák pontosságát. Ezenkívül a jövőbeli adattovábbítás biztosítása és minőségének javítása érdekében szabályozni kell a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó éves adatok gyűjtését. Végül pedig javítani kell a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák egyes adatkészleteinek időszerűségét (pl. a munkaerőköltség-indexet), és pótolni kell néhány meglévő információs hiányosságot (pl. a ledolgozott órák száma esetében).

Az egyszerűsítésre a közigazgatási adatok és az innovatív források (például webes szüretelés) nagyobb mértékű felhasználása, valamint a jogi keret egységesítését követően a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák közötti jobb integráció révén is van lehetőség.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák szakpolitikai környezete az idők során folyamatosan változott. 2009-ben a Bizottság közleményt tett közzé az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felvázolta az évtizedre (2010–2020) vonatkozó uniós statisztikák előállításának módszerére vonatkozó elképzeléseit 7 . Ez a dokumentum az európai statisztikai rendszer üzleti környezetében bekövetkezett legfontosabb változásokat és a szakpolitikai döntéshozatalt érintő következményeket vizsgálta. Kiemelte egy olyan integrált rendszer fontosságát, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy különböző forrásokból gyűjtsenek adatokat, növelve az elemzés elérhetőségét és hatókörét. Hangsúlyozta továbbá, hogy javítani kell az adatok minőségét, mivel számos külső forrás nem felel meg az európai statisztikákkal szemben támasztott követelményeknek.

2014-ben a Bizottság (Eurostat) megkezdte a társadalomstatisztikák korszerűsítésének folyamatát. Ennek eredményeként került sor az egyedi szinten, személyekből és háztartásokból álló minták útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák keretrendszeréről szóló rendelet elfogadására 8 . Emellett az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-én elfogadta az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendeletet, amely hatályon kívül helyezett tíz, a vállalkozásstatisztika területét érintő jogi aktust 9 . A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák a két terület metszéspontjában találhatók: a vizsgált témák tekintetében a társadalomstatisztikához, míg a válaszadók típusa (vállalkozások) szerint a vállalkozásstatisztikához tartoznak. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákra vonatkozó kezdeményezésnek ki kell teljesítenie a társadalomstatisztika korszerűsítését.

Ez az egységes jogi keret szisztematikusan hivatkozik majd a szorosan kapcsolódó területeken, például a nemzeti számlákban és az európai vállalkozásstatisztikákban használt megfelelő fogalmakra. Elfogadásuk óta mindkét területen aktualizálták a jogszabályokat, és felülvizsgálták módszertanukat (a számlák 2010. évi európai rendszere, az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendelet). Ezért most össze kell hangolni a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákat annak érdekében, hogy a területek között konzisztencia alakuljon ki, és a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákra vonatkozó jogszabályok egyértelműek legyenek a felhasználók – többek között a tagállamok statisztikai hivatalai – számára.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák mutatóit a főbb európai szakpolitikák, például a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak nyomon követésére használják. A nemek közötti bérszakadék az 5. cél („Nemek közötti egyenlőség”) egyik fenntartható fejlődési célra vonatkozó mutatója, és része a pillér eredménytáblájának (2. alapelv). A tisztességes bérekhez és a megfelelő minimálbérekhez való jogot a 6. alapelv („Bérek”) sorolja fel.

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák kulcsfontosságú információkat nyújtanak a monetáris politika számára (munkaköltség-index), felhasználásuk támogatni fogja a megfelelő minimálbérekről szóló közelmúltbeli irányelvet és a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet.

E javaslat révén a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák jogi kerete jobban igazodni fog az említett uniós szakpolitikákhoz és jogszabályokhoz, mivel azok újak, vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákra vonatkozó jelenlegi jogszabályok elfogadása óta fejlődtek.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az EUMSZ 338. cikkének (1) bekezdése, amely meghatározza az európai statisztikai tevékenység jogi keretét. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el olyan statisztikák készítésére vonatkozóan, amelyek az Unió tevékenységeinek ellátásához szükségesek. A 338. cikk (2) bekezdése meghatározza az európai statisztikák készítésének követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie anélkül, hogy túlzott terhet róna a vállalkozásokra, a hatóságokra vagy a nyilvánosságra.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer kialakításánál fogva kielégíti a demokratikus társadalmakban felmerülő különféle felhasználói igényeket. Az európai statisztikákkal szembeni egyik legfontosabb minőségi követelmény, hogy következetesek és összehasonlíthatók legyenek. Az összehasonlíthatóság nagyon fontos a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák esetében, mivel azoknak döntő szerepük van a tényeken alapuló gazdaság-, szociál- és kohéziós politika kialakításának támogatásában. A közös statisztikai fogalmakat, adatszolgáltatási formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó uniós jogszabály formájában létrehozott egyértelmű európai keret hiányában a tagállamok nem tudnak következetes és összehasonlítható statisztikákat előállítani. A tagállamok önálló fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó területekre vonatkozó statisztikák összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály útján. Magát az adatgyűjtést végezhetik a tagállamok.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének. Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a gyűjtött és összeállított, vállalkozásokkal kapcsolatos európai munkaerőpiaci statisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Azt is biztosítja majd, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos európai munkaerőpiaci statisztikák lényegesek maradjanak, és a felhasználói igényekhez alkalmazkodjanak. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami statisztikai rendszerek sajátos jellemzőit. Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus: rendelet.

A javaslat célkitűzéseire és tartalmára tekintettel a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus. Az olyan fontos uniós szakpolitikák, mint a makrogazdasági konvergencia, a társadalmi kohézió, az árstabilitás és a nemek közötti egyenlőség eredendően a vállalkozásokra vonatkozó összehasonlítható, harmonizált és magas színvonalú európai munkaerőpiaci statisztikáktól függenek. Ezek legmegfelelőbben rendeletek útján biztosíthatók, amelyek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, és nincs szükség a nemzeti jogba való előzetes átültetésükre.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

E kezdeményezés részeként a Bizottság értékelte a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikáknak az 530/1999/EK, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK rendeletekből és azok végrehajtási intézkedéseiből álló jelenlegi jogi keretét.

Az értékelés pozitívumként mutatja, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák lehetővé teszik a kívánt célokra széles körben használt, kiváló minőségű információk gyűjtését. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák erősségei a koherenciájukban, hatékonyságukban és összehasonlíthatóságukban, valamint abban rejlik, hogy jól megalapozottak, megbízhatóak és a szervezetek és a politikai döntéshozók minden szinten széles körben alkalmazzák őket. A jelenlegi jogi keret egyik hiányossága, hogy nem terjed ki a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatgyűjtésre. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó éves tájékoztatásra vonatkozó jogi kötelezettség hiánya problematikusabbá vált, mivel az önkéntes adatgyűjtés rontja a tájékoztatás minőségét, és kockázatokkal jár a szociális jogok európai pillérének nyomon követése, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai 5. céljának uniós nyomon követése, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és a bérek átláthatóságáról szóló irányelv nyomon követése szempontjából. Egyes tagállamok nem szolgáltattak éves adatokat a nemek közötti bérszakadékról.

A jelenlegi jogi keret másik gyenge pontja az, hogy nem veszi figyelembe az uniós gazdaság jelentős szereplőit, például a mikrovállalkozásokat. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák néhány olyan hiányossága, amelyet már a jogi aktusok elfogadásakor is azonosítottak, továbbra is fennáll. Ezeket a hiányosságokat a meglévő keretben különböző módokon kezelték (megvalósíthatósági tanulmányok megkövetelésével, amelyek a jogszabály módosításához vezethettek volna, vagy a szükséges képességek létrehozásához nyújtott pénzügyi támogatás révén), egyes adatgyűjtések esetében azonban nem született megoldás. Ezért az összegyűjtött információk a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák több vonatkozásában is torzultak, különösen egyes gazdasági ágazatok vagy a mikrovállalkozások hiányos lefedettsége miatt. Ennek következtében az Eurostat rendelkezésére bocsátott adatok nem hasznosíthatók teljes mértékben: az uniós aggregátumok nem számíthatók ki a gazdaság egészére, és nehéz összehasonlítani az országokat.

Ezen túlmenően a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák adatainak időszerűsége és gyakorisága is javítható. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményei azt mutatják, hogy a jövedelemszerkezeti felmérés és a munkaerőköltség-felmérés gyakorisága egyes felhasználók számára már nem elegendő. Úgy vélik továbbá, hogy mind a felmérések, mind a munkaerőköltség-index esetében javítani lehetne az időszerűséget.

További hiányosság, hogy miután a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal egyre nagyobb hangsúlyt kap, a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák is egyre fontosabbak a jobb elemzéshez. A meglévő jogszabályok a kezdeményezés kidolgozásának időpontjában fennálló szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó adatigényekre összpontosítanak. Ezek a prioritások idővel fejlődtek, így a vállalkozásokkal kapcsolatos jelenlegi munkaerőpiaci statisztikák már nem fedik le kellőképpen a szakpolitikai bontásokat vagy változókat. Kiemelendő, hogy az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során megerősített hiányosságok egy sor olyan változóra koncentrálódnak, amelyek a jövedelemszerkezeti felmérésbe belefoglalva lehetővé tennék a mikroadatok és a nemek közötti bérszakadék jobb elemzését. Végül részletesebb adatokat tartottak szükségesnek a betöltetlen álláshelyekről.

A jelenlegi jogi keret további hiányossága, hogy nem alkalmas arra, hogy új tagállami és uniós szintű forrásokat használjon fel. A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákra vonatkozó rendeletek nem irányozták elő az innovatív adatok lehetséges forrásként való felhasználását, mivel azok akkoriban nem álltak rendelkezésre. Ennélfogva a jelenlegi minőségjelentési keret sem alkalmas ezen új adatforrások értékelésére. Ezenkívül a közigazgatási adatok az elmúlt években megfigyelt fokozott használata megfelelő dokumentációt tenne szükségessé, ami a meglévő minőségjelentésekkel nem lehetséges.

Végül a keretrendszerben szereplő fogalommeghatározások és fogalmak nincsenek összehangban a kapcsolódó statisztikai területeken alkalmazott megközelítésekkel. Bár a vállalkozásokkal kapcsolatos egyes munkaerőpiaci statisztikák belső koherenciája adott, a jogi felépítést egyszerűsíteni lehetne azáltal, hogy a jelenleg hatályos három keretrendeletet egyetlen egységes szerkezetbe foglalt szöveg váltja fel annak érdekében, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák terén végzett valamennyi adatgyűjtés teljes harmonizációja és konzisztenciája biztosított legyen.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A konzultációs stratégia három fő csoportba sorolta az érdekelt felek főbb profiljait: i. a forrásadat-szolgáltatók (például a közigazgatási adatok birtokosai) és a válaszadók (az adatgyűjtésben közvetlenül részt vevő vállalkozások adatszolgáltatói); ii. a statisztikák előállítói (főként nemzeti statisztikai hivatalok); és iii. a statisztikák felhasználói.

A konzultáció a következő tevékenységeket foglalta magában: nyilvános és célzott konzultációk, célzott munkaértekezlet, interjúk a legfontosabb érdekelt felekkel és másodelemzés.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció a közigazgatási adatok szolgáltatói, a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató egyes vállalkozások és a médiaszervezetek kivételével sikeresen elérte a kívánt érdekképviseleti csoportokat. A vállalkozásokra a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákkal összefüggésben háruló terheket közvetetten, a nemzeti statisztikai intézeteken keresztül értékelték, és egyes vállalkozói szövetségek is kifejtették álláspontjukat. A tárgy technikai jellegére figyelemmel a válaszadók szerepvállalása összességében véve kielégítőnek volt tekinthető ahhoz, hogy elősegítse a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák együttes értékelését és hatásvizsgálatát.

A konzultáció során kapott visszajelzések a bizottsági kezdeményezés támogatottságát mutatták annak elismerésével, hogy a feltételek a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákra vonatkozó korábbi szakpolitikai fellépés óta jelentősen javultak. Ugyanakkor hozzájárult statisztikai hiányosságok és a hatályos jogi keretben nem teljesíthető új statisztikai igények feltárásához is. Az érdekelt felek valamennyi csoportja által prioritásként kezelt intézkedések a következők voltak: a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatgyűjtés szabályozása, a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák lefedettségének javítása és az időszerűség javítása. A fő javaslat, amellyel kapcsolatban az előállítók és a felhasználók eltérő nézeteket képviseltek, a négyéves adatgyűjtések (jövedelemszerkezeti felmérés és munkaerőköltség-felmérés) gyakoriságának növelése volt. Ezt a válaszadók (vállalkozások) túlzottan megterhelőnek, míg a nemzeti statisztikai intézetek túlzottan költségesnek ítélték. Úgy vélték azonban, hogy nagy hozzáadott értéket jelentene a felhasználók számára.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák felülvizsgálatát a Bizottság szakértői csoportjai megismerték és megvitatták, és az értékelés és a hatásvizsgálat előrehaladásával kapcsolatban tanácsokat és észrevételeket fogalmaztak meg. Erre többnyire az Eurostat által vezetett szakértői csoportok – munkaerőpiaci statisztikai munkacsoport és az európai társadalomstatisztikai igazgatók csoportja – tagállami szakértők részvételével tartott ülésein került sor. Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága 10 is folyamatosan tájékoztatást kapott az előrehaladásról.

Az Eurostat az értékelést a belga ICF SA-tól megrendelt tanulmányra támaszkodva végezte el. Ez a háttértanulmány keretében került sor az értékelés és a hatásvizsgálat előkészítésére, a nyilvános konzultáció elemzésére, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációs tevékenységek megszervezésére és elemzésére volt (a nyilvános konzultáció kivételével, amelynek előkészítését az Eurostat végezte).

•Hatásvizsgálat

Az e kezdeményezésre vonatkozó hatásvizsgálat 11 írásbeli eljárást követően 2023. január 20-án a Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásokkal ellátott kedvező véleményt kapott 12 . A hatásvizsgálati jelentésnek a fenntartásokkal foglalkozó felülvizsgált változatát egy szolgálatközi irányítócsoport 2023. március 13-án írásban jóváhagyta.

A hatásvizsgálatban meghatározott általános cél a vállalkozásokkal kapcsolatos olyan munkaerőpiaci statisztikák előállítása, amelyek naprakészek, relevánsak és átfogó jellegűek, valamennyi gazdasági ágazatra kiterjednek, a tagállamok között összehasonlíthatók, és összhangban állnak a kapcsolódó statisztikai területekkel. Ez a fent vázolt problémákhoz igazodó következő három konkrét célkitűzésre bontható:

·a szabályozási keret kiigazítása annak érdekében, hogy rugalmasságot biztosítson az újonnan felmerülő igények kielégítése terén, időszerűbb statisztikák közzététele, valamint az innovatív források és módszerek használatának ösztönzése (a minőség megfelelő értékelését követően);

·a statisztikák lefedettségének kiterjesztése a gazdaság egészére, és annak biztosítása, hogy a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatokat valamennyi tagállam rendelkezésre bocsássa;

·a kapcsolódó statisztikai területekkel való összhang javítása.

A szakpolitikai alternatívákat a konkrét célkitűzésekkel foglalkozó részletes szakpolitikai intézkedések csoportosításával dolgozták ki.

A 0. alternatíva az alapforgatókönyv.

Az 1. alternatíva szerint a három meglévő rendeletben meghatározott adatgyűjtéseket egy új, egységes keretrendeletbe integrálják, amely a nemek közötti bérszakadékra is kiterjed. A fogalommeghatározásokat, fogalmakat és megközelítéseket összehangolják, és átfogó tervet dolgoznak ki az adattovábbítás jobb összehangolása érdekében. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó új jogalap kivételével önkéntes maradna minden olyan javítás, amely túlmutat a jelenlegi jogszabályok egyszerű átdolgozásán. Ennek eredményeként az 1. alternatíva nem foglalkozik az újonnan felmerülő igényekkel. Csak részben kezelné a meglévő lefedettségi hiányosságokat, és kismértékben javítaná a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák adatainak időszerűségét néhány önkéntes ország esetében.

A 2. alternatíva a jövedelemszerkezeti felmérés esetében kiterjeszti a mikrovállalkozásokra a lefedettséget (a terhek korlátozása érdekében csak a fő információk gyűjtésére szorítkozóan), a munkaerőköltség-felmérés esetében azonban nem. Mindkét felmérés lefedettsége kiterjed a NACE „Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás” nemzetgazdasági ágára, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikák pedig valamennyi ország teljes gazdaságára kiterjednek. A negyedéves munkaerőköltség-index és a négyévenkénti jövedelemszerkezeti felmérés esetében az időszerűség némileg javul, a munkaerőköltség-felmérés esetében azonban nem. A két felmérés gyakorisága az alapforgatókönyv szerinti marad. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó jogalap kidolgozása és az újonnan felmerülő igények kielégítése szintén az alternatíva részét képezi. Az alternatíva valamennyi adatgyűjtés esetében jobb minőségjelentést, valamint az integrált keretrendelet révén jobb harmonizációt és tervezést biztosít.

A 3. alternatíva kimerítően foglalkozik az összes vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztika javításának és harmonizálásának szükségességével, ahogyan azt az érdekelt felek is megfogalmazták. Ez magában foglalja az összes azonosított szakpolitikai intézkedést, vagy a legambiciózusabb intézkedéseket, amennyiben alternatív intézkedéseket irányoztak elő. Ezek az intézkedések a következőkhöz kapcsolódnak: lefedettség, időszerűség, a keresetek és munkaerőköltségek szerkezetére vonatkozó felmérések nagy gyakorisága, minőségjelentés, közigazgatási adatok és innovatív források felhasználása, a koncepcióknak a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák területei közötti összehangolása, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatgyűjtés kötelezővé tétele és az újonnan felmerülő igények kielégítése. Ez azt jelenti, hogy mindkét felmérés lefedettsége kiterjed a NACE „Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás” nemzetgazdasági ágára, a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikák pedig a teljes gazdaságra kiterjednek. Az időszerűség tekintetébe a jövedelemszerkezeti felmérés jelentős, míg a munkaerőköltség-felmérés mérsékelt javulást mutat; javul a munkaerőköltség-index időszerűsége is. Ezen alternatíva szerint a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák számára előnyös a jobb minőségjelentés, valamint a jobb harmonizáció és tervezés, amelyet az integrált keretrendelet biztosít.

Sor került a hatásvizsgálathoz kiválasztott négy alternatíva minőségi értékelésére. Ez értékelte az arányosságot, amelyet az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia értékelése követett.

A nemzeti statisztikai hivataloktól származó információkon alapuló becslések szerint a 3. alternatíva jelentősen növeli a vállalkozások terheit, ami 88 %-kal növeli a felmérések megválaszolásával kapcsolatos költségeiket. A 2. alternatíva 11 %-kal növeli a vállalkozásokra nehezedő terheket. A 3. alternatíva esetében az adatösszeállítók költségei 64 %-kal növekednek, szemben a 2. alternatíva szerinti 12 %-kal. Az 1. alternatíva elhanyagolható mértékben növeli a vállalkozásokra és a nemzeti statisztikai hivatalokra háruló terheket és költségeket.

Valamennyi alternatíva biztosítja az arányosságot. Bár a 3. alternatíva ambiciózusabb javaslatokat tartalmaz, például a jelenleg négyévente végzett két adatgyűjtés gyakoriságának megkétszerezését irányozza elő, a költségek és terhek korlátozásának jelenlegi igénye miatt ez nem tekinthető reálisnak. Következésképpen nem valószínű, hogy ez az alternatíva a jelenlegi viszonyok között megvalósítható lenne az európai statisztikai rendszerben. A 3. alternatíva a leghatékonyabb, viszont egyben a legdrágább is, és a legnagyobb terhet rója a vállalkozásokra. Az adatszolgáltatók szerint a 3. alternatíva végrehajtása is komoly nehézségeket okozna ezen a területen. A 2. alternatíva kezeli a leginkább költséghatékony módon az adatfelhasználók és -szolgáltatók igényeit. Az előnyben részesített alternatíva ezért a 2. lehetőség. A jogalkotási javaslat ezzel az alternatívával áll összhangban.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyben részesített 2. alternatíva egyszerűsítést és nagyobb hatékonyságot eredményez az alábbi három módon.

a)A meglévő három keretrendelet egyetlen jogi aktusba történő összevonása.

b)Az alternatív közigazgatási források és a modern digitális technikák használatának előmozdítása, beleértve a webes szüretelést és a bérszámfejtési adatok automatikus továbbítását, ami szerepet fog játszani általában a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) nehezedő terhek enyhítésében. Ez úgy érhető el, ha a vállalatok bérelszámolási rendszereiből és az álláshirdetésekből kinyerik a jövedelmekre és a munkaerőköltségre vonatkozó adatokat az interneten. Az új közigazgatási és innovatív adatoknak az újonnan felmerülő igények kielégítését is elő kell segíteniük.

c)A tanulószerződéses tanulókra vonatkozó változók gyűjtésének olyan országokra korlátozása, ahol a teljes munkavállalói létszám jelentős részét (több mint 1 %-át) teszik ki.

A 2. alternatívában javasolt jövedelemszerkezeti felmérés mikrovállalkozásokra való kiterjesztésével a kkv-k terhei négyévente a jelenlegi átlagos teher 0,24 %-ával nőnek. Ez a kkv-k esetében 2,5 %-os átlagos mintavételi arányon alapul. Ezenkívül a kiterjesztés csak korlátozott információkört érint, és ellensúlyozza a tanulószerződéses tanulók munkaerőköltség-felmérésének egyszerűsítését.

A javasolt alternatíva teljes összhangban van a digitális kornak megfelelő szakpolitikai döntéshozatal elvével: a digitalizáció az európai statisztikai rendszer statisztikai folyamatainak központi eleme („alapértelmezés szerint digitális”). Egyedi intézkedéseket (webformákat, digitális folyamatokat, informatikai programokat) digitálisan hajtanak végre a nemzeti statisztikai intézetek költségeinek és a válaszadókra nehezedő terheknek a minimalizálása érdekében.

•Alapjogok

A hatásvizsgálat megállapította, hogy az alapvető jogokat közvetetten pozitív hatás érheti. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó statisztikák jobb minősége (beleértve a mikrovállalkozásoknál dolgozókra vonatkozó jobb adatokat) javítaná az alapjogi politikákat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem terjed ki a rendszeres adatgyűjtések finanszírozására, ugyanakkor rendelkezik a korszerűsítési intézkedések, köztük a tagállami kísérleti projektek és megvalósíthatósági tanulmányok uniós társfinanszírozásáról. Emellett a Bizottságnál (Eurostatnál) biztosítani kell az emberi és működési (informatikai) erőforrások stabil állományát, hogy a jelentősen megnövekedett mértékű adatgyűjtésekből eredő szabályozási, ellenőrzési és statisztika-előállítási munkaterhelés kezelhető legyen.

A javaslat általános pénzügyi hatása határozatlan időtartamon keresztül érvényesül. A jelenlegi, 2021–2027-es hosszú távú uniós költségvetésnek (más néven a többéves pénzügyi keretnek) a rendelet hatálybalépését követő fennmaradó időszakára gyakorolt becsült költségvetési vonzatokat a pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2024-ben fogadja el, majd röviddel ezután a Bizottság elfogadja a végrehajtási intézkedéseket. A rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.

A tagállamoknak az új rendelet értelmében a betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikák, a jövedelemszerkezeti felmérés, a nemek közötti bérszakadék és a munkaerőköltség-indexek tekintetében 2026-tól, a munkaerőköltség-felmérés esetében pedig 2028-tól kezdődően kell adatokat szolgáltatniuk a Bizottságnak. A hatásvizsgálatban foglaltakkal összhangban az elfogadott rendelet végrehajtását rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. A hatásvizsgálat emellett ellenőrzési intézkedéseket, többek között az alkalmazandó mutatókra irányuló javaslatokat is tartalmaz.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet új keretet hoz létre a vállalkozásokkal kapcsolatos európai munkaügyi statisztikák számára. Integrálja a keresetek és a munkaerőköltségek szerkezetére és eloszlására, a munkaerőköltség-indexre, a betöltetlen álláshelyekre és a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó jelenlegi statisztikákat. Azt is előírja, hogy a tagállamoknak három területre (keresetek, munkaerőköltségek, munkaerő-kereslet), 5 kapcsolódó témára és 20 részletes témára vonatkozóan kell statisztikai adatokat szolgáltatniuk. Ezeket a tárgyról, a fogalommeghatározásokról, az adatforrásokról és módszerekről (beleértve a közigazgatási adatforrások újrafelhasználását lehetővé tevő konkrét tényezőket), az adatszolgáltatási követelményekről, az előzetes becslésekről, a statisztikai sokaságról és egységekről, az ad hoc adatszolgáltatási követelményekről, a minőségi követelményekről és a minőségjelentésről, a próbafelvételekről és megvalósíthatósági tanulmányokról, valamint a lehetséges pénzügyi hozzájárulásokról szóló cikkek támasztják alá.

Az adatszolgáltatási követelményeket külön végrehajtási jogi aktusok részletezik majd, de a javasolt rendelet lehetővé teszi a részletes témák jegyzékének, valamint a rájuk vonatkozó gyakoriság, referencia-időszakok és adattovábbítási határidők felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő módosítását. A javaslat a későbbiekben felmerülő adatszolgáltatási követelmények teljesítését is lehetővé teszi eseti adatgyűjtésekkel. Végezetül a javasolt rendelet potenciális társfinanszírozást kínál a statisztika-előállítási rendszerek további korszerűsítéséhez, valamint adott esetben a próbafelvételek és megvalósíthatósági tanulmányok elvégzéséhez. A Bizottság e végrehajtási és felhatalmazáson alapuló hatásköreit, valamint a próbafelvételek és a megvalósíthatósági tanulmányok elindításának lehetőségét javasolja annak érdekében, hogy az új keret bizonyos fokú rugalmasságot tartson fenn az új adatforrásokból származó új felhasználói igények és lehetőségek hosszú távú kezeléséhez.

2023/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az uniós szakpolitikák, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, az európai foglalkoztatási stratégiával, a szociális jogok európai pillérével és az európai szemeszterrel foglalkozó szakpolitikák kialakításához, végrehajtásához és értékeléséhez munkaerőpiaci statisztikákra van szükség az Európai Unióban működő vállalkozásokra vonatkozóan.

(2)A makrogazdasági egyensúlyhiány 1176/2011/EU rendelet 15 szerinti megelőzése és korrekciója, valamint a megfelelő minimálbéreknek az (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 szerinti nyomon követése pontos információkat igényel az óránkénti munkaerőköltségek és bérszintek tagállamok közötti alakulásáról.

(3)Az Európai Központi Bank az egységes monetáris politika keretében a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikákat használja fel a munkaerőköltségekből eredő inflációs és deflációs kockázatok nyomon követésére. Ezért pontos, időszerű és összehasonlítható uniós statisztikákra van szükség a munkaerőköltségek alakulásáról.

(4)A betöltetlen álláshelyekre vonatkozó statisztikák lefedettségének kiterjesztése mellett javítani szükséges a munkaerőköltség-index időszerűségét, mivel mindkét mutató szerepel a monetáris és gazdaságpolitikák nyomon követéséhez szükséges európai gazdasági főmutatók 17 között.

(5)Jogalapra van szükség a nemek közötti éves bérszakadékra vonatkozó adatok továbbításának szabályozásához az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje szerinti fenntartható fejlődési célok, különösen a nemek közötti egyenlőségről szóló 5. cél nyomon követése érdekében.

(6)A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításához 18 összehasonlítható adatokra van szükség a férfiak és nők béréről. A férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának megerősítéséről szóló (EU) 2023/970 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 előírja a tagállamok számára, hogy évente és időben a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó naprakész adatokat bocsássanak a Bizottság rendelkezésére. Ezt a kötelezettséget ki kell egészíteni a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatok összeállításához és továbbításához szükséges megfelelő statisztikai kerettel.

(7)A meglévő jogszabályok egyszerűsítése, valamint a hatály, a fogalmak, a fogalommeghatározások és a minőségjelentés harmonizációjának előmozdítása érdekében e rendeletnek a vállalkozásokkal kapcsolatos európai munkaerőpiaci statisztikák teljes körére ki kell terjednie.

(8)E rendeletnek figyelembe kell vennie az Unió és az euróövezet fejlődése és elmélyítése során felmerült új igényeket, feltéve, hogy rendelkezései nem rónak aránytalan terhet a válaszadókra vagy a nemzeti statisztikai hivatalokra.

(9)A vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő terhek csökkentése érdekében a nemzeti statisztikai hivataloknak a hivatalos statisztikák minőségi követelményeire is figyelemmel a statisztikai felmérések helyett vagy azok kiegészítéseként olyan igazgatási és innovatív forrásokat kell figyelembe venniük, amelyek fő célja nem a statisztikák szolgáltatása. A legújabb technológiai és digitális fejlemények hozzájárulhatnak ehhez a célkitűzéshez.

(10)A munkaerőpiaci statisztikák előállítási folyamatai hatékonyságának javítása és a válaszadókra nehezedő statisztikai terhek csökkentése érdekében a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 17a. cikkével összhangban a nemzeti statisztikai hivatalok számára biztosítani kell a jogot arra, hogy azonnal és ingyenesen hozzáférjenek valamennyi nemzeti közigazgatási nyilvántartáshoz és felhasználják azokat, valamint hogy ezeket a közigazgatási nyilvántartásokat a statisztikákba integrálják, a vállalkozásokkal kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges mértékben.

(11)E rendelet referenciakeretét – a bizalmas adatok védelme tekintetében is – a 223/2009/EK rendelet alkotja.

(12)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen vállalkozásokkal kapcsolatos, magas színvonalú európai munkaerőpiaci statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös keret megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban következetességi és összehasonlíthatósági okokból e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(13)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki [xxx]-án/-én véleményt nyilvánított.

(14)E rendeletnek a tagállamokban történő megfelelő végrehajtása érdekében az első adatgyűjtés előtt legalább 12 hónappal a hatálybalépést követően kell eljárni.

(15)Konzultációra került sor Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös jogi keretet hoz létre az uniós vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák kidolgozására, előállítására és közzétételére vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„statisztikai egység”: az a jogalany, amelyre vonatkozóan az adatokat összegyűjtik vagy összeállítják;

2.„vállalkozás”: a 696/93/EGK tanácsi rendeletben 22 meghatározott jogi egységek összessége. Ide tartoznak a nem piaci termelők és a kormányzati szektorhoz tartozó egyéb szervezeti egységek;

3.„helyi egység”: egy földrajzilag meghatározott helyen fekvő vállalkozás vagy annak része;

4.„rezidens vállalkozás”, illetve „rezidens helyi egység”: a bruttó hazai termékhez (GDP) hozzájáruló gazdasági tevékenységet végző vállalkozás, illetve helyi egység;

5.„munkavállaló”: a vállalkozással közvetlenül (hivatalos vagy informális) munkaszerződést kötött és javadalmazásban részesülő személy, függetlenül az ilyen személy állampolgárságától, lakóhelyétől, a tagállamban való munkavállalása idejétől, az elvégzett munka típusától, a ledolgozott órák számától (a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidős jellegétől) és a szerződés időtartamától (állandó vagy határozatlan idejű, beleértve az idényjelleget is); a munkavállaló javadalmazásának formája lehet bér és fizetés, ideértve a prémiumokat, a darabbért, a műszakpótlékot, a juttatásokat, a díjakat, a jutalékot és a természetbeni javadalmazást;

6.„munkáltató”: a munkavállalóval közvetlenül (hivatalos vagy informális) munkaszerződést kötött vállalkozás vagy helyi egység;

7.„terület”: egy vagy több témára kiterjedő egy vagy több adatkészlet;

8.„téma”: egy adatgyűjtés keretében a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; mindegyik téma több részletes témát foglal magában;

9.„részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma; minden részletes téma egy vagy több változót fed le;

10.„változó”: az egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel, amely lehet abszolút szám, arányszám vagy egy besorolási pozícióra való hivatkozás;

11.„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészletek, amelyek a statisztikai egységeket jellemző változókhoz rendelhetők;

12.„mikroadatok”: egyetlen, közvetlen azonosítóval nem rendelkező statisztikai egységre vonatkozó adatok;

13.„összesített adatok”: több statisztikai egységből álló halmazra vonatkozó adatok;

14.„statisztikai sokaság”: azon statisztikai egységek csoportja, amelyekre vonatkozóan információkra és becslésekre van szükség;

15.„mintavételi keret”: azon egységek jegyzéke, térképe vagy egyéb specifikációja, amelyek teljes körű felsorolással vagy mintavétellel meghatározzák a statisztikai sokaságot;

16.„minta”: a mintavételi keret olyan részhalmaza, amelynek elemeit ismert kiválasztási valószínűségű folyamat alapján választják ki, és amelyet úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegye a statisztikai sokaságra vonatkozó érvényes becslések megfogalmazását;

17.„válaszadó”: az az adatszolgáltató egység, amely információt szolgáltat a felmérést végző hatóságnak;

18.„felmérési adatok”: a válaszadók egy mintáján gyűjtött és a statisztikai sokaságra megfelelő matematikai módszerekkel extrapolált adatok;

19.„közigazgatási nyilvántartás”: közigazgatási szerv – általában közjogi szerv – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok összessége;

20.„egyéb források”: nem közigazgatási szerv által előállított adatok, beleértve a magánnyilvántartásokat, weboldalakat és adatbázisokat, amelyek fő célja nem hivatalos statisztikák szolgáltatása;

21.„statisztikai osztályozás”: egymáshoz kapcsolódó, de egymást kölcsönösen kizáró kategóriák egy vagy több részletezettségi szinttel rendelkező, rendezett jegyzéke, amelyet egy adott statisztikai terület információinak hasonlóságai szerint történő strukturálására használnak;

22.„referencia-időszak”: az az időszak, amelyre az adatok vonatkoznak;

23.„adatgyűjtési időszak”: az az időszak, amikor az adatokat összegyűjtik;

24.„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatokat;

25.„előzetesen ellenőrzött adatok”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatok;

26.„minőségjelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről.

3. cikk

Források és módszerek

(1) Az e rendelet szerinti statisztikák összeállítása céljából a tagállamok a következő források egyikét vagy azok kombinációját használják fel vagy használják fel újra, feltéve, hogy azok megfelelnek a 8. cikkben említett minőségi előírásoknak:

a)felmérési adatok;

b)közigazgatási nyilvántartások;

c)egyéb források.

(2) A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák céljára használt felméréseknek a statisztikai sokaságra nézve reprezentatív mintákon kell alapulniuk. A vállalkozások vagy helyi egységek mintáit az (EU) 2019/2152 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott statisztikai célú nemzeti vállalkozás-nyilvántartásokból kell venni.

(3) A tagállamok a 8. cikk (4) bekezdésében említett minőségjelentésekben részletesen tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) az alkalmazott forrásokról és módszerekről.

4. cikk

Adatokkal kapcsolatos követelmények

(1) A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák a következő területekre és témákra terjednek ki:

a)keresetek:

–i. kereseti szerkezet;

–ii. a nemek közötti bérszakadék;

b)munkaerőköltségek:

–i. a munkaerőköltség-szerkezet;

–ii. munkaerőköltség-index;

c)munkaerő-kereslet:

–i. betöltetlen álláshelyek.

A b) pont ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index és a c) pont i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek témái tartalmazzák az 5. cikkben említett előzetes becsléseket.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan a részletes témákat, azok gyakoriságát, referencia-időszakait és továbbítási határidejét a melléklet határozza meg.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott részletes témák listájának, gyakoriságának, referencia-időszakainak és továbbítási határidejének módosítása céljából.

(4) A (3) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a módosítások ne rójanak jelentős és aránytalan terhet a tagállamokra és a válaszadókra. E célból el kell indítani a 9. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat, és azok eredményeit megfelelően értékelni kell és figyelembe kell venni.

(5) Az adatokat összesített adatok formájában kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostatnak), kivéve a kereseteknek az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett témastruktúráját, amelyre vonatkozóan az egyes munkavállalókra és helyi egységekre vonatkozó mikroadatokat kell továbbítani.

(6) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által az egyes adatkészletekre vonatkozóan meghatározott technikai formátum felhasználásával közlik az előzetesen ellenőrzött adatokat és a kapcsolódó metaadatokat. Az adatok a Bizottság (Eurostat) részére történő közlése az egyedüli kapcsolattartó pontok szolgáltatásain keresztül történik.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az egyes témák tekintetében a következő elemeket:

a)a változók jegyzéke és leírásuk;

b)statisztikai osztályozások és adatbontások;

c)precíziós célok;

d)metaadatok, amelyeket ugyanolyan gyakorisággal, referencia-időtartammal és határidőkkel kell továbbítani, mint a vonatkozó adatokat;

e)az adatgyűjtési időszakok.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

5. cikk

Előzetes becslések

(1) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-indexre és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, betöltetlen álláshelyekre vonatkozó előzetes becsléseket az alábbiaknak kell továbbítaniuk:

a)azon tagállamoknak, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három egymást követő év mindegyikében meghaladja a teljes uniós létszám 3 %-át; valamint

b)az euróövezet azon tagállamainak, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három egymást követő év mindegyikében meghaladja a teljes euróövezeti létszám 3 %-át.

(2) A munkavállalóknak az (1) bekezdésben említett teljes uniós és teljes euróövezeti létszámon belüli részarányát a Bizottság (Eurostat) a rendelkezésre álló uniós munkaerő-felmérés éves adatai alapján értékeli.

(3) Amennyiben változás következik be azon tagállamok körében, amelyek éves munkavállalói létszáma meghaladja az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett küszöbértékeket, a Bizottság (Eurostat) a 3 %-os küszöbérték értékelésekor figyelembe vett időszak végét követő hat hónapon belül értesíti az érintett tagállamot vagy tagállamokat. Amennyiben a munkavállalók aktualizált részaránya az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vonatkozó küszöbértékek alá esik, az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az értesítés időpontját követő első naptári év referencia-negyedévétől kezdve megszüntesse az előzetes becslések továbbítását. Ha az aktualizált részarányok meghaladják ezeket a küszöbértékeket, az érintett tagállam az értesítés időpontját követő harmadik naptári év első referencia-negyedévétől kezdődően továbbítja az előzetes becsléseket.

6. cikk

Statisztikai egységek és statisztikai sokaság

(1) Az e rendelet szerinti statisztikákat az alábbiak közül egy vagy több statisztikai egységre kell összeállítani:

a)vállalkozások;

b)helyi egységek;

c)munkavállalók.

(2) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek esetében a statisztikai sokaság magában foglalja az összes olyan gazdasági egységet vagy helyi egységet, amely a tagállamban rezidens, és amely megfelel a következő feltételeknek:

a)fő gazdasági tevékenységük a NACE-nómenklatúra 23 bármely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdészet és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével;

b)valamint legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak.

(3) A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett keresetszerkezet és a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett nemek közötti bérszakadék esetében a munkáltatóra vonatkozó adatok tekintetében a statisztikai sokaság magában foglalja mindazokat a helyi egységeket, amelyek a tagállamban rezidensek, és amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a)gazdasági tevékenységük a NACE-nómenklatúra bármely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdészet és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével; valamint

b)legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak.

A keresetszerkezet és a nemek közötti bérszakadék témakörei tekintetében a munkavállalóra vonatkozó adatok tekintetében a statisztikai sokaság magában foglalja mindazokat a munkavállalókat, akiknek a helyi egysége az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott statisztikai sokasághoz tartozik.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve, a 2026-os referencia-időszakot lefedő, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatok tekintetében az adattovábbítás kiterjed minden olyan helyi egységre, amely legalább 10 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás részét képezi, és amely a (3) bekezdés a) pontjában kizárt tevékenységeken kívül nem tartozik a „Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás” nemzetgazdasági ágba a NACE-nómenklatúra szerint.

(5) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett munkaerőköltségek szerkezetének témája esetében a statisztikai sokaság magában foglalja az összes olyan helyi egységet, amely a tagállamban rezidens, és amely megfelel a következő feltételeknek:

b)10 vagy több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások részét képezik.

7. cikk

Eseti adatszolgáltatási követelmények

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamok által eseti alapon szolgáltatandó információkat, amennyiben e rendelet hatálya alá tartozóan további adatok gyűjtésére van szükség további statisztikai adatigények kielégítése céljából. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az alábbiakat kell meghatározni:

a)a 4. cikkben meghatározott területekkel és témákkal kapcsolatos eseti adatgyűjtésben megadandó részletes témák és az ilyen további igények okai;

b)a referencia-időszakok és a továbbítási határidők.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2028-as referenciaévtől kezdődően, az egyes eseti adatgyűjtések között legalább kétéves időközökkel.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett eseti információk és metaadatok meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:

a)a változók jegyzéke és leírásuk;

b)statisztikai osztályozások és adatbontások;

c)a vizsgált statisztikai egységek részletes leírása;

d)a továbbítandó metaadatok;

e)az adatgyűjtési időszakok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a vonatkozó referencia-időszak kezdete előtt 24 hónappal kell elfogadni.

8. cikk

Minőségi követelmények és minőségjelentés

(1) A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben meghatározott források felhasználásával nyert adatok teljeskörűen lefedjék a 6. cikkben meghatározott statisztikai egységeket és sokaságot, és pontos becsléseket adjanak azokról.

(3) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(4) A tagállamok a 4. cikkben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan minőségjelentéseket nyújtanak be a forrásokról és a módszerekről.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőségjelentésekkel és azok tartalmával kapcsolatos gyakorlati intézkedések meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot (az Eurostatot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét. A tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 3 hónappal az említett változás hatálybalépését követően meg kell adni.

(7) A Bizottság (Eurostat) megfelelően indokolt kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

(8) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét, a felhasznált forrásokat és módszereket, valamint a mintavételi kereteket.

9. cikk

Megvalósíthatósági tanulmányok és próbafelvételek

(1) A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák javítása vagy a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése érdekében a Bizottság (Eurostat) megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket kezdeményezhet. E tanulmányok és próbafelvételek célja többek között a minőség és az összehasonlíthatóság javítása, az új lehetőségek feltárása és új funkciók bevezetése a felhasználói igények kielégítése érdekében, a felmérések és más adatforrások közötti integráció javítása, valamint a válaszadók terheinek csökkentése. A tanulmányok és próbafelvételek végzésekor figyelembe kell venni a technológiai és digitális fejlődést.

(2) A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt ezekben a tanulmányokban és próbafelvételekben. A Bizottsággal (Eurostat) együttműködve biztosítják, hogy a tanulmányok és próbafelvételek uniós szinten reprezentatívak legyenek.

(3) A Bizottság (Eurostat) e vizsgálatok eredményeit a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel együttműködve értékeli. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve jelentéseket készít a tanulmányok és próbafelvételek megállapításairól.

10. cikk

Finanszírozás

(1) Az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulás nyújtható a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák forrásainak javítása, beleértve a mintavételi kereteket is, e rendelet hatálybalépésének napjától legkésőbb 2029. december 31-ig;

b)a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák módszereinek javítása, beleértve a 9. cikkben említett megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket is.

Az Unió nem finanszírozza az e rendelet alapján továbbítandó statisztikák rendszeres összeállításának költségeit.

(2) Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

11. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 24 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 25 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármilyen más jogellenes tevékenység.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket, az Európai Ügyészséget és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörük keretei között lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

12. cikk

Eltérések

(1) Ha e rendelet vagy az a szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok jelentős változtatásokat tesznek szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb kétéves időszakra eltérést engedélyezhet a tagállam számára. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az eltérések engedélyezése esetén a Bizottság figyelembe veszi a tagállami statisztikák összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható európai összesítések időben történő kiszámítását. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, statisztikákkal, metaadatokkal és minőséggel kapcsolatos, korábban a hatályon kívül helyezett rendeletek hatálya alá tartozó követelmények továbbra is megszakítás nélkül teljesüljenek.

(2) Az érintett tagállam e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésétől számított három hónapon belül kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

13. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 4. cikk (3) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a rendelet hatálybalépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 530/1999/EK, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK rendelet 2026. január 1-jétől hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2026. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vállalkozásokkal kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikákról, valamint az 530/1999/EK tanácsi rendelet, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

3403 – Statisztikai információk előállítása

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 26

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

X egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az intézkedés általános célja a vállalkozásokkal kapcsolatos olyan munkaerőpiaci statisztikák előállítása, amelyek naprakészek, relevánsak és átfogó jellegűek, kiterjednek a főbb gazdasági ágazatokra, a tagállamok között összehasonlíthatók, és összhangban állnak a kapcsolódó statisztikai területekkel.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Az általános célkitűzés három egyedi célkitűzésre osztható:

a szabályozási keret kiigazítása annak érdekében, hogy rugalmasságot biztosítson az újonnan felmerülő igények kielégítése terén, időszerűbb statisztikák közzététele, valamint az innovatív források és módszerek használatának ösztönzése (a minőség megfelelő értékelését követően);

a statisztikák lefedettségének kiterjesztése a gazdaság egészére, és annak biztosítása, hogy a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatokat valamennyi tagállam rendelkezésre bocsássa;

a kapcsolódó statisztikai területekkel való összhang javítása.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A várható eredmények:

– a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák jobb harmonizációja és összehasonlíthatósága,

– a betöltetlen álláshelyekre és a keresetekre vonatkozó adatok torzulásainak megszüntetése,

– a keresetek szerkezetére és a munkaerőköltség-indexre vonatkozó adatok időszerűbbé tétele,

– jobb jelentéstétel a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák céljára újrafelhasznált közigazgatási és innovatív adatok minőségéről.

Ezek az eredmények hozzá fognak járulni az adatfelhasználók elégedettségének javításához, valamint a minimálbérekre és az egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák méréséhez.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A vállalkozásokkal kapcsolatos európai uniós munkaerőpiaci statisztikák új jogi keretének teljesítményét az egyedi célkitűzésekkel összevetve kell figyelemmel kísérni és értékelni.

Az új jogi keret végrehajtási szakaszában a Bizottság (Eurostat) továbbra is rendszeres szakértői csoportüléseket szervez az ESR-en belüli partner nemzeti statisztikai hivatalokkal az esetlegesen felmerülő kérdések megvitatása és tisztázása céljából. Ez az Eurostat és ESR-partnerei között technikai és statisztikai kérdésekben régóta folytatott jó és szoros együttműködésbe illeszkedik. Az együttműködés keretében együtt gondosan előkészítik a statisztikai adatokra és metaadatokra vonatkozó új, részletes követelményeket szabályozó főbb végrehajtási jogi aktusokat, amelyek a statisztikák felhasználói és előállítói számára egyaránt nagy jelentőséggel bírnak majd. A bevezetési szakasz a tervek szerint az új keret bevezetésére, működésére és kezdeti hatására összpontosító első értékeléssel zárul. Annak érdekében, hogy megfelelő információ álljon rendelkezésre a teljesítményről, ez az értékelés az új jogi keret hatálybalépését követő három–öt éven belül várható. Ez összhangban van azzal a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással, amely szerint az értékeléseket legalább 3 teljes év adatai alapján kell elvégezni.

Az alkalmazási szakasz elindulása után a Bizottság (Eurostat) három–öt évente tervezi értékelni a jogi szabályozás működését és hatásait.

A lehetséges fő teljesítménymutatók felsorolása a hatásvizsgálati jelentés (SWD(2023) 265) 13. táblázatában található.

A Bizottság (Eurostat) közös európai statisztikai iránymutatásokat készít és követelményeket határoz meg a statisztikák kialakítására, előállítására és közzétételére vonatkozó minőségi jelentésekre. A tagállamok által készítendő minőségjelentéseknek be kell számolniuk az adott adatgyűjtésre vonatkozó célzott ellenőrzésekről. Így biztosítható a statisztikai adatok és a metaadatok minősége.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A javasolt rendelet célja, hogy új keretet hozzon létre a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák integrált módon történő előállításához. A tagállamok jelenlegi adatgyűjtései harmonizálásra kerülnek, észszerűbbé és időszerűbbé válnak, valamint a szakpolitikai igények jobb kielégítése érdekében lefedettségük is bővül. Az új keretben végzett adatgyűjtések tervezett első referencia-időszaka 2026-ban lesz.

Az új keret tervek szerinti létrehozásához és bevezetéséhez az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2024-ben kell elfogadnia az új rendeletet, hogy lehetővé váljon az első adatgyűjtésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok 2024 végéig – tehát az első referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal – történő elfogadása.

A betöltetlen álláshelyekre és a munkaerőköltség-indexre vonatkozó negyedéves adatok és metaadatok gyűjtése 2026 első negyedévében kezdődik. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó éves adatgyűjtés és a keresetszerkezetre vonatkozó négyéves adatgyűjtés első referencia-időszaka 2026. A munkaerőköltség-szerkezetre vonatkozó adatgyűjtés első referencia-időszaka 2028.

Végezetül a javaslat előírja a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok számára, hogy a rendelet szerinti statisztikák további korszerűsítéséhez szükséges és arányos mértékben végezzenek próbafelvételeket (új, köztük magántulajdonú adatforrások és új statisztikai témák értékelésével, új módszerek kidolgozásával).

Az értékelés során feltárt problémák ténylegesen kiterjednek az egész Unióra, és egyértelműen összefüggenek a hatályos uniós jogi szabályozás hiányosságaival. További uniós jogalkotási intézkedés hiányában problémák továbbra is fennállnának vagy súlyosbodnának.

A jelenlegi uniós jogszabályok valószínűleg egyre kevésbé lesznek eredményesek és hatékonyak a célkitűzéseik elérésben. Ezek a célkitűzések az idők során megváltoztak, tekintettel arra, hogy az érintett statisztikák kiemelkedőbb szerepet játszanak a nyomonkövetési politikában. Várhatóan a statisztikák relevanciája is egyre csökken, ahogy az uniós szintű statisztikák lefedettség és elvárt időszerűség szempontjából előreláthatólag egyre távolabb kerülnek a felhasználói igényektől.

A vállalkozásokkal kapcsolatos, teljes körű és összehasonlítható munkaerőpiaci statisztikák hozzáadott értéke az, hogy fontos hozzájárulást jelentenek az uniós stratégiai politikákhoz (monetáris és gazdaságpolitika, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia, a szociális jogok európai pillérének 6. alapelve, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai). A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák kialakításuknál fogva számos felhasználó igényeit elégítik ki az uniós döntéshozatal minden szintjén, valamint a kutatás és a nyilvánosság tájékoztatása terén.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A meghatározott közös szabályokat tartalmazó kötelező adatgyűjtések kulcsfontosságúak a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák uniós szintű teljességének és időszerűségének biztosításához. A már igen teljes önkéntes adatgyűjtés szabályozása jelentős javulást hozhat az eredményességi és a hatékonyság tekintetében, mivel korlátozott többletköltség mellett jelentős uniós hozzáadott érték keletkezhet.

Az, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák adatgyűjtései nem fedik le teljes mértékben a gazdaságot, torzulásokhoz vezet, amelyek megnehezíti az adatok pontos értelmezését és felhasználását.

Az önkéntes adatgyűjtések megfelelő eszközt kínálnak az új témák és jellemzők kialakításával való kísérletezéshez és a nemzeti statisztikai rendszerek ilyen adatok szolgáltatásával kapcsolatos képességének támogatásához. Hatékonyságuk azonban idővel többnyire romlik, mivel a rendszeres előállítási költségekből nem feltétlenül keletkezik érdemi uniós hozzáadott érték a hiánytalanság szempontjából a tagállamok körében.

A jelenlegi szabályozás túl merev ahhoz, hogy idővel releváns maradjon. Ez a beavatkozás meglehetősen gyorsan veszített relevanciájából; e folyamat már a végrehajtási időszak alatt megkezdődött. Ennek oka az olyan rugalmas mechanizmusok hiánya volt, amelyek révén az adatgyűjtések igazodhattak volna a változó igényekhez, vagy kiaknázhatók lettek volna az új adatforrások rendelkezésre állásával megnyíló lehetőségek.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, mivel igazodik az (EU) 2021/690 rendelettel létrehozott Egységes piac programhoz.

A javaslat összeegyeztethető továbbá az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelettel, a vállalkozásstatisztikáról szóló (EU) 2019/2152 rendelettel és a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU rendelettel.

Ezen túlmenően a javaslat kiteljesíti európai társadalomstatisztikáknak az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló (EU) 2019/1700 rendelet, valamint az európai népesség- és lakásstatisztikáról szóló rendeletre irányuló jelenlegi bizottsági javaslat (COM(2023) 31 final) alapján kezdeményezett korszerűsítését.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A javaslathoz kapcsolódó finanszírozási igényekkel az Egységes piac program és az európai statisztikákat magában foglaló utódprogram vonatkozó finanszírozási határozatai/éves munkaprogramjai foglalkoznak.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

–◻ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

x határozatlan időtartam

–Végrehajtás 2023-tól 2024-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 27

x Bizottság általi közvetlen irányítás

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

–◻ közjogi szervek;

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A javaslat arra kötelezi a tagállamokat, hogy nyújtsanak be minőségjelentést a rendelet szerint gyűjtött összes adatról és metaadatról. Ezenkívül a Bizottságnak (Eurostatnak) a tagállamokkal együttműködve jelentést kell készítenie a rendelet alapján végzett esetleges próbafelvételek megállapításairól.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Mivel a javaslat esetében megválasztott irányítási módszer a Bizottság közvetlen irányítása, az ebben rejlő legfontosabb kockázatok a beszerzésekhez és támogatásokhoz kapcsolódó kockázatok. Az Eurostat kockázatkezelési stratégiájának középpontjában a támogatási megállapodások és a közbeszerzési ügyletek állnak. Kockázatértékelésen alapul, és a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét követi. Céljai közé tartozik, hogy: i. támogassa a kockázatok feltárását és kezelését; ii. meghatározza az Eurostaton belüli pénzügyi tranzakciókra vonatkozó mindennemű ellenőrzési tevékenység keretrendszerét; iii. támogassa a támogatási megállapodások utólagos ellenőrzései esetében megállapított hibaarány elfogadható szintre szorítását és e szinten tartását; iv. növelje az ellenőrzések hatékonyságát és eredményességét; valamint v. csökkentse a kedvezményezettek és az Eurostat adminisztratív terheit. A közbeszerzést illetően a megelőző ellenőrzések (előzetes ellenőrzések) közé tartozik a közbeszerzési ügyletek koncentrációs kockázatának értékelése és az utólagos minőségi felülvizsgálatok. A támogatások esetében a megelőző ellenőrzések (előzetes ellenőrzések) közé sorolhatók a feltáró ellenőrzések (utólagos ellenőrzések), az átalányösszegek, egységköltségek vagy százalékos átalányok időszakos értékelése, valamint az eseti ellenőrzések.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A Bizottság (Eurostat) kontrollstratégiát dolgozott ki. Az e stratégiában szereplő intézkedések és eszközök teljes mértékben alkalmazhatók a statisztikák szolgáltatására a javasolt rendelet alapján. A stratégia révén bevezetett változásfajták csökkenthetik a csalások valószínűségét és hozzájárulhatnak azok megelőzéséhez. Ilyen változás az egyszerűsítés, a költséghatékony monitorozási eljárások alkalmazása, valamint az előzetes és utólagos ellenőrzések végzése. A stratégia tudatosságot növelő intézkedéseket, valamint a csalások megelőzéséről szóló képzést is tartalmaz.

A Bizottság (Eurostat) olyan kontrollstratégiával rendelkezik, amelynek általános célja, hogy a meg nem felelés kockázatát a 2 %-os lényegességi kritériumra korlátozza. Ez összhangban van a statisztikai programjában (a jelenlegi többéves pénzügyi keretben az Egységes piac program) meghatározott, a belső kontrollra és a kockázatkezelésre vonatkozó célkitűzésekkel. A költségvetési rendelettel összhangban a pénzügyi tranzakciók 100 %-át (és így a költségvetés 100 %-át is) kötelező előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Emellett az alapul szolgáló dokumentáció mélyreható elemzésén alapuló ellenőrzéseket folytatnak az éves kockázati elemzések alapján. Ezek az ellenőrzések az Eurostat által kezelt teljes költségvetés 4-6 %-ára terjedhetnek ki.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottság 2011. június 24-i, csalás elleni stratégiájával összhangban az Eurostat 2013. október 30-án elfogadta első csalás elleni stratégiáját a 2014 és 2017 közötti időszakra. A jelenlegi csalás elleni stratégia a 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozik. E stratégia három operatív célkitűzést határoz meg: i. az érvényben lévő csalás elleni intézkedések erősítése; ii. a csalás elleni eljárások erőteljesebb integrálása az Eurostat kockázatfelmérésébe és kockázatkezelésébe, valamint ellenőrzéseibe, tervezéseibe, jelentéseibe és monitoring tevékenységeibe; és iii. az Eurostat csalás elleni kapacitásainak és tudatosságának erősítése a Bizottság csalásellenes kultúrájának részeként. A csalás elleni stratégiát egy csalás elleni cselekvési terv kíséri. Alkalmazásának ideje alatt évente kétszer monitorozzák a csalás elleni stratégia végrehajtását, és jelentést küldenek a vezetőségnek. A támogatások valamennyi lehetséges címzettje köztestület (a 223/2009/EK rendelet szerint nemzeti statisztikai hivatal és egyéb nemzeti hatóság). Emellett a támogatásokat pályázat kiírása nélkül ítélik oda. Intézkedéseket hoztak a támogatások kezelésének nyomon követésére. Ezek figyelembe veszik a konkrét támogatási módszereket, és magában foglalják a támogatáskezelés előzetes és utólagos elemzését is. A költségvetési rendelet 124. cikkének (1) bekezdése szerinti egységköltségek és átalányösszegek alkalmazása lényegesen csökkenti a támogatások kezeléséhez kapcsolódó hibák kockázatát, következésképpen egyszerűsíti az adminisztrációt.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 28	EFTA-országoktól 29	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 30	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	BGUE-BXXXX-03-020500-C1-ESTAT	Diff.	IGEN	Szám	IGEN	Szám

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	Nincs		IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Egységes piac, kutatás és innováció

Főigazgatóság: ESTAT			2025. év	2026. év	2027. év	Későbbi évek	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési sor 31 03 02 05	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0,400	0,400	1,000	1,200	3,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 32
Költségvetési sor		(3)
DG ESTAT előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1a) + (1b) + (3)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	= (2a) + (2b) + (3)	0,400	0,400	1,000	1,200	3,000

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,400	0,400	1,000	1,200	3,000
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,400	0,400	1,000	1,200	3,000

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,400	0,400	1,000	1,200	3,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2025. év	2026. év	2027. év	Későbbi évek	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: ESTAT
• Humánerőforrás		1,210	1,210	1,210	0,000	3,630
• Egyéb igazgatási kiadások		0,035	0,035	0,035	0,000	0,105
DG ESTAT ÖSSZESEN	Előirányzatok	1,245	1,245	1,245	0,000	3,735

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,245

0,000

3,735

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2025. év	2026. év	2027. év	Későbbi évek	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	2,245	2,245	2,245	0,000	6,735
	Kifizetési előirányzatok	1,645	1,645	2,245	1,200	6,735

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ⇩				2025. év			2026. év			2027. év			ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 33		Átlagos költség	Szám		Költség	Szám		Költség	Szám		Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS				A szabályozási keret kiigazítása az újonnan felmerülő igények kielégítésének rugalmassága, az időszerűbb statisztikák közzététele, valamint az innovatív források és a megfelelően értékelt minőségű módszerek használatának előmozdítása érdekében
– Statisztika			0,267		0,200			0,200			0,400			0,800
1. konkrét célkitűzés részösszege					0,200			0,200			0,400			0,800
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS				A statisztikák lefedettségének kiterjesztése a gazdaság egészére, és annak biztosítása, hogy a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatokat valamennyi tagállam rendelkezésre bocsássa
– Statisztika			0,683		0,750			0,750			0,550			2,050
2. konkrét célkitűzés részösszege					0,750			0,750			0,550			2,050
3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS				A kapcsolódó statisztikai területekkel való összhang javítása
– Statisztika		0,05			0,050			0,050			0,050			0,150
3. konkrét célkitűzés részösszege					0,050			0,050			0,050			0,150
ÖSSZESEN					1,000			1,000			1,000			3,000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	1,210	1,210	1,210	3,630
Egyéb igazgatási kiadások	0,035	0,035	0,035	0,105
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	1,245	1,245	1,245	3,735

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 34 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

1,245

3,735

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2025. év	2026. év	2027. év
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		6	6	6
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben [FTE] kifejezve) 35
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		2	2	2
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 36	– a központban
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		8	8	8

3 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Módszertani munka a fogalmak, fogalommeghatározások

és statisztikai módszerek megfelelő bevezetése érdekében

Adat-előállítási munka az adatok és metaadatok fogadása, feldolgozása, validálása és közzététele

érdekében

Adatelemzés, kiadványok és felhasználói támogatás

Szabályozási együttműködés a statisztikák terén

Nemzetközi együttműködés statisztikai ügyekben

Külső munkatársak

Az adatok előállítását és elemzését támogató informatikai és egyéb műszaki munka

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–X teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

–◻ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

–◻ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–x nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év 37	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 38
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1) Tanácsi rendeletek: 10/1960, 14/1961, 28/1962, 151/1962, 101/66/EGK, 1899/68/EGK, 2259/71/EGK, 328/75/EGK, 494/78/EGK, 2053/69/EGK, 3192/73/EGK és 494/78/EGK, 1596/81/EGK, 3149/83/EGK, 1612/88/EGK, 3949/92/EGK, 2744/95, 23/97/EK rendelet.

(2) https://ec.europa.eu/eurostat/web/sdi/overview

(3) https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/economy-works-people/jobs-growth-and-investment/european-pillar-social-rights_hu

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (HL L 132., 2023.5.17., 21. o.).

(6) A Tanács ajánlása (2016. szeptember 20.) a nemzeti termelékenységi testületek létrehozásáról (HL C 349., 2016.9.24.,1. o.).

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai uniós statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM(2009) 404 végleges.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról (HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete alapján jött létre.

(11) SWD(2023) 265.; SWD(2023) 266.

(12) SEC(2023) 295.

(13) HL C ., ., . o.

(14) HL C ., ., . o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.).

(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezet statisztikáiról – Az euróövezet statisztikáira és mutatóira vonatkozó jobb módszerek felé”, 2022. november 27., COM(2002) 661 végleges.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve (2023. május 10.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (HL L 132., 2023.5.17., 21. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(22) A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.), a melléklet III-A. szakasza.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(25) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(26) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(27) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Budgpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(28) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(29) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(30) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(31) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(32) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(33) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(34) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(36) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(37) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(38) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.28.

COM(2023) 459 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

{SEC(2023) 295 final} - {SWD(2023) 265 final} - {SWD(2023) 266 final}

MELLÉKLET

Területek, témák és részletes témák; az adatszolgáltatás gyakorisága, referencia-időszakok és az adattovábbítás határideje témánként

Terület	Téma	Részletes téma	Gyakoriság	Referencia-időszak	Adattovábbítási határidő (1) (2)	Első referencia-időszak
Keresetek	Kereseti szerkezet	Keresetek Teljes éves és havi kereset és azok összes összetevője, valamint a mintában szereplő egyes munkavállalóknak kifizetett órabér.	Négyévente	Naptári év	T+16 hónap	2026
		A munkáltató jellemzői Gazdasági, jogi, földrajzi és foglalkoztatási információk arról a helyi egységről, amelyhez a mintában szereplő egyes munkavállalók tartoznak, valamint annak vállalkozásáról.
		A munkavállaló jellemzői A mintában szereplő minden egyes munkavállalóra vonatkozó egyéni demográfiai, oktatási, szerződéses és foglalkozási információk.
		Munkavégzéssel töltött időszakok A fizetett munkaidőre vonatkozó információk a mintában szereplő minden egyes munkavállalóra vonatkozóan.
		A felmérés technikai elemei Mintavételi és adatgyűjtési információk a mintában szereplő minden egyes munkavállalóra és munkáltatójára vonatkozóan (pl. súlyok).
	Nemek közötti bérszakadék	Órabér A férfi és női munkavállalók órabére a munkáltató és a munkavállaló fő jellemzői szerint, valamint a férfi és női munkavállalók órabére közötti megfelelő relatív különbségek.	Évente	Naptári év	T+13 hónap	2026
		Munkavállalók A férfi és női munkavállalók száma a munkáltató és a munkavállaló jellemzői szerint.
Munkaerőköltségek	A munkaerőköltség-szerkezet	Munkaerőköltségek A munkáltató által a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban viselt összes költség és e költségek összetevői.	Négyévente	Naptári év	T+18 hónap	2028
		Munkaórák száma Ténylegesen ledolgozott órák száma fő munkavállalói típusonként.
		Fizetett órák száma Fizetett órák száma fő munkavállalói típusonként.
		Munkavállalók Munkavállalók létszáma fő típusonként.
		Helyi egység A mintában szereplő helyi egységekre vonatkozó információk.
	Munkaerőköltség-index	Az egy munkaórára jutó munkaerőköltség negyedéves indexe A ledolgozott óránkénti munkaerőköltség negyedéves indexe költségtípus szerint; kiigazítatlan és kiigazított idősorok.	Negyedévente	Naptári negyedév	– Előzetes becslések: T+45 nap – Végleges adatok: T+65 nap	2026 első negyedéve
		A teljes munkaerőköltség negyedéves indexe Kiigazítatlan és kiigazított idősorok.
		A ledolgozott órák negyedéves indexe Kiigazítatlan és kiigazított idősorok.
		Éves munkaerőköltség Éves munkaerőköltség-szintek (súlyok) költségtípusonként.	Évente	Naptári év	A T+1. év első negyedévének vége + 65 nap
Munkaerő-kereslet	Betöltetlen álláshelyek	Betöltendő álláshelyek A nyilvántartott betöltendő álláshelyekre vonatkozó információk; kiigazítatlan és kiigazított idősorok.	Negyedévente	Naptári negyedév	– Előzetes becslések: T+45 nap – Végleges adatok: T+70 nap	2026 első negyedéve
		Betöltött álláshelyek A betöltött álláshelyekre vonatkozóan rögzített információk; kiigazítatlan és kiigazított idősorok.

(1)A „T” referencia-időszak végét követően.

(2)Ha a fent említett határidők szombatra vagy vasárnapra esnek, a tényleges határidő a következő hétfő, közép-európai idő szerint déli 12:00 óra.

Top