EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.7.11.

COM(2023) 445 final

2023/0265(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról

{SEC(2023) 445 final} - {SWD(2023) 445 final} - {SWD(2023) 446 final} - {SWD(2023) 447 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat a közúti szállítás környezetbarátabbá tételéhez szükséges intézkedéscsomag fontos eleme. Annak érdekében, hogy eredményes legyen a kibocsátásmentes nehézgépjárművek elterjedésének fellendítésében, együtt kell járnia az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítésével 8 , a nehézgépjárművekre vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokkal 9 , a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményén alapuló úthasználatidíj-rendszerek megvalósításával és a közúti szállítás kibocsátáskereskedelmi rendszerekbe való beépítésével. Az irányelvnek az intermodális árufuvarozás előmozdítása terén elért eredményessége jelentős mértékben függ más szállítási módok rendelkezésre állásától és kapacitásától. Ezt az irányelvet ezért ki kell egészíteni az árufuvarozás környezetbarátabbá tételére irányuló csomag részeként együttesen elfogadott egyéb modális és módközi szállításra vonatkozó jogalkotási kezdeményezésekkel, különösen a nemzetközi vasúti forgalom jobb irányítását és összehangolását célzó intézkedésekkel, valamint a vállalatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló közös módszertanra vonatkozó kezdeményezéssel. A 92/106/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: kombinált árufuvarozásról szóló irányelv) tervezett felülvizsgálata 10 szintén erősíteni fogja az e javaslat által az intermodális szállítás növekedésének előmozdítására kifejtett hatásokat.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

a)a 92/106/EGK tanácsi irányelv 11 (a továbbiakban: a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv) felülvizsgálatára irányuló javaslat, amelynek célja az intermodális szállítás elterjedésének ösztönzése;

b)az áru- és személyszállítási szolgáltatásokból származó ÜHG-kibocsátások harmonizált keretéről szóló rendeletre irányuló javaslat (az úgynevezett „CountEmissions EU” kezdeményezés), amelynek célja a szállítási műveletek háztól házig terjedő ÜHG-kibocsátásának mérésére szolgáló harmonizált módszertan létrehozása, amelyet a fuvarozási vállalatok felhasználhatnának fuvarozási szolgáltatásaik nyomon követéséhez és mutatókkal történő értékeléséhez;

c)a vasúti kapacitástervezésről és -kezelésről szóló rendeletre irányuló javaslat, amelynek célja a vasúti szolgáltatások megbízhatóságának, pontosságának és rendelkezésre állásának javítása a vasúti infrastruktúra használatának optimalizálása és multimodális integrációjának javítása révén.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Tekintettel arra, hogy a javaslat az össztömegről és méretekről szóló irányelv több módosítását tartalmazza, a jövőbeli jogi eszköznek ezért irányelvnek kell lennie. Ez célzott harmonizációt tesz lehetővé, a tagállamok számára pedig – a konkrét nemzeti sajátosságok figyelembevétele érdekében – bizonyos fokú rugalmasságot tesz lehetővé.

Mivel a módosított irányelv megtartja jelenlegi szerkezetét, és a módosítás a lényegét nem érinti, átdolgozásra nincs szükség.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

1.A nemzeti és kétoldalú eltérések, valamint a nehezebb és/vagy hosszabb járművek üzemeltetésére vonatkozó adminisztratív, műszaki és biztonsági követelmények sokfélesége alakult ki annak ellenére, hogy az irányelv várhatóan fokozottabb szabályozási harmonizációt kíván elérni.

2.A közúti szállítási műveletek energiahatékonyságának növelése és az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében az alternatív üzemanyaggal hajtott nehézgépjárművek használata és a fejlettebb aerodinamika még nem hozott érdemi eredményeket.

3.A szabályok végrehajtása jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között az ellenőrzések száma, a jogsértések felderítésének eredményessége, az ellenőrzési eszközök és gyakorlatok tekintetében.

4.A működési és energiahatékonysági hiányosságok fő forrásának a nehezebb és/vagy hosszabb járművekkel végzett, határokon átnyúló szállítás korlátozása minősült, amely szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket hárít a közúti fuvarozókra.

5.Az össztömegről és méretekről szóló irányelv szabályai között bizonyos belső következetlenségek állnak fenn, ami főként annak tudható be, hogy az irányelv igyekszik egyensúlyt teremteni a különböző kitűzött célok között, ugyanakkor elismeri az infrastruktúrára vonatkozó előírások és az üzemeltetési feltételek tekintetében a tagállamok között megfigyelhető eltéréseket.

6.Az irányelv jóváhagyásakor elismerést nyert az uniós hozzáadott érték, és e hozzáadott érték indoklása továbbra is meggyőző, mivel az irányelv egyenlő versenyfeltételeket biztosít a közúti fuvarozási vállalkozások számára.

7.Az irányelv célkitűzései továbbra is relevánsak. Céljai – azaz a szállítási műveletek energia- és működési hatékonyságának javítása, az intermodális szállítás megkönnyítése és a tisztességes verseny biztosítása a közúti közlekedésbiztonság és az infrastruktúra védelmének megőrzése mellett – továbbra is tükrözik a jelenlegi és jövőbeli igényeket, és megfelelően illeszkednek a méltányos, biztonságos, fenntartható és reziliens uniós közlekedési rendszer kialakítására irányuló szakpolitikai célkitűzéshez.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

1.információk és vélemények begyűjtése az érdekelt felektől az irányelv végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdésekről, a legfontosabb problémákról és azok mozgatórugóiról, valamint a szabályozási keret kívánatos módosításairól;

2.speciális inputadatok (adatok és információk, szakértői vélemények) begyűjtése a szabályozási keret konkrét szempontjairól;

3.információk és vélemények begyűjtése a különböző szakpolitikai intézkedések lehetséges hatásairól.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Az „egy be, egy ki” elv alkalmazása

Ez az elv azt jelenti, hogy „a polgárokra és a vállalkozásokra háruló, a bizottsági javaslatokból eredő új terheket az azonos szakpolitikai területre vonatkozó egyenértékű terhek megszüntetésével ellensúlyozzák”.

A B. szakpolitikai alternatíva várhatóan az adminisztratív költségek megtakarítását eredményezi a közúti fuvarozók számára, mivel csökken az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó különleges engedélyek kiadása iránti kérelmek elkészítéséhez és benyújtásához szükséges idő (az alapforgatókönyvhöz képest – a 2025 és 2050 közötti időszak alatti folyó értékként kifejezve – 1,2 milliárd EUR), amit a kérelmezési formanyomtatványok és eljárások harmonizálása tesz lehetővé. Az „egy be, egy ki” elv alkalmazásában az adminisztratív költségek éves megtakarítása becslések szerint évi 71,8 millió EUR, amely az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó különleges engedélyek kiadása iránti kérelmek elkészítéséhez és benyújtásához szükséges idő lerövidülésének tudható be.

Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk módosítja a 96/53/EK tanácsi irányelvet. Az irányelvet jelentősen módosító vagy új elemekkel kiegészítő főbb szabályok a következők:

1. cikk (1) bekezdés

Az 1. cikk a járművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó jogszabályokra utaló hivatkozások aktualizálása érdekében módosul.

1. cikk (2) bekezdés

A 2. cikk módosul annak érdekében, hogy a „pótkocsi” és a „félpótkocsi” fogalommeghatározásai, valamint a megengedett legnagyobb méretek mérésére szolgáló eljárások összhangba kerüljenek a járművek típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok fogalommeghatározásaival, és kiegészül az „európai moduláris rendszer” és a „járműszállító jármű” kulcsfontosságú fogalommeghatározásaival, valamint az (EU) 1056/2020 rendelet 33 szerinti „eFTI-platform” fogalommeghatározásával. 

Az intermodális szállítási művelet fogalommeghatározása és az I. melléklet felülvizsgált változatában az e szállítási módokra vonatkozó szükséges hivatkozások szintén módosulnak annak érdekében, hogy az intermodális műveletekben használt tehergépkocsikra, pótkocsikra és félpótkocsikra ugyanakkora többlettömeg-engedmények vonatkozzanak, mint a konténereket vagy cserefelépítményeket szállító és a konténeres intermodális szállításban használt közúti járművekre. A közúti fuvarozók ezáltal ösztönzést kapnak arra, hogy nem konténeres intermodális szállítást is folytassanak.

1. cikk (3) bekezdés

A 4. cikk a következőképpen módosul:

·Az irányelvben meghatározott össztömeget és méreteket meghaladó nehézgépjárművek közlekedésére vonatkozó jogi egyértelműség biztosítása érdekében az (1) bekezdés c) pontja megerősíti, hogy amennyiben a tagállamok alkalmazzák a (2) bekezdés értelmében engedélyezett nemzeti eltéréseket, az nem keletkeztet automatikusan jogot a nehezebb és/vagy hosszabb járművek határokon átnyúló műveleteire.

·A (3) bekezdés azt a tényt tükrözi, hogy az oszthatatlan rakományok szállítása össztömeg- és mérettúllépéshez is vezethet. Továbbá azt is előírja a tagállamok számára, hogy a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése és a késedelmek elkerülése érdekében egyszerűsítsék és észszerűsítsék az oszthatatlan rakományok szállítása tekintetében a nemzeti engedélyek kiadására vagy hasonló megállapodások elfogadására irányuló eljárásokat. Bevezeti továbbá a tagállamok közötti együttműködési kötelezettséget a járművek jelzésére vagy jelölésére vonatkozó követelmények tekintetében, és megelőzi a nemzeti nyelvi követelmények formájában felmerülő aránytalan akadályokat.

·Az új (4a) bekezdés meghatározza az európai moduláris rendszerek (EMS) közlekedésének feltételeit, amely rendszerek az (5) bekezdés hatálya alá tartozó kísérleti rendszereken kívül is használhatók, és nem kizárólag a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott tisztességes verseny biztosítékaként töltenek be szerepet. A tisztességes versenyfeltételek és a megkülönböztetésmentesség biztosítása érdekében ez az új bekezdés lehetővé teszi a tagállamok számára az európai moduláris rendszerek nemzeti és nemzetközi forgalomban történő engedélyezését, amennyiben konkrét feltételek teljesülnek, többek között a közúti fuvarozók számára egyértelmű, hozzáférhető és átlátható módon – nevezetesen az adott tagállamok által létrehozott egységes nemzeti információs és kommunikációs rendszeren keresztül – rendelkezésre bocsátják a releváns információkat.

·Az (5) bekezdés módosítása lehetővé teszi az új technológiák és rendszerek – köztük az európai moduláris rendszerek – határokon átnyúló viszonylatban is elvégezhető tesztelésére, értékelésére és fokozatos bevezetésére irányuló kísérletek földrajzi hatályának kiterjesztését, megerősíti azok ideiglenes jellegét, és legfeljebb ötéves időszakot határoz meg az európai moduláris rendszerekkel végzett kísérletekre. Az új albekezdés arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk egy nyomonkövetési rendszert annak érdekében, hogy uniós szinten hasznosítsák a kísérletek során tesztelt technológiából levont tanulságokat, valamint biztosítsák – többek között az európai moduláris rendszerek hatására vonatkozóan – összegyűjtött információk összehasonlíthatóságát.

·Az új (5a) bekezdés felhatalmazza a Bizottságot azon minimális adatkészletek és teljesítménymutatók meghatározására, amelyeket a nemzeti nyomonkövetési rendszereknek kell továbbítaniuk az európai moduláris rendszerek és a kísérletek alkalmazásának nyomon követéséhez.

1. cikk (4) bekezdés

A szöveg egy új 4a. cikkel egészül ki, amely szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk és kezelniük kell egy olyan nemzeti elektronikus információs és kommunikációs rendszert, amely egyablakos hozzáférési pontot biztosít a gazdasági szereplők számára az oszthatatlan rakományok szállításához szükséges valamennyi információ beszerzéséhez, az európai moduláris rendszerek használatát lehetővé tevő tagállamokban e rendszerek használatához, valamint az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó engedélyek beszerzése iránti kérelmek benyújtásához. A közigazgatási eljárások további megkönnyítése érdekében ez a szabály azt is kimondja, hogy a Bizottság közös szabványos kérelem-formanyomtatványt hozhat létre az oszthatatlan rakományokat szállító gazdasági szereplők számára, és tovább harmonizálhatja az engedélyek kiadására vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

1. cikk (5) bekezdés

Az új 4b. cikk megszünteti a nehezebb tehergépkocsik határokon átnyúló mozgása előtti azon mesterséges akadályokat, amelyek gátolják a közúti szállítás működési, energia- és környezeti hatékonyságának javítását a kibocsátásmentes műveletekre való átállás során. Ideiglenesen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyaggal hajtott, 44 tonnás nehézgépjárművek kizárólag nemzetközi közúti műveletek során történő használatát azon tagállamok között, amelyek elfogadják ezeket a nehezebb járműveket a nemzeti műveletek során. Ideiglenesen lehetővé teszi az intermodális szállítás során történő használatukat is, ezáltal engedélyezi a többlettömeget. Az átmeneti időszak hossza biztosítja a kibocsátásmentes nehézgépjárművek megfelelő rendelkezésre állását a piacon, és biztosítja a gazdasági szereplők számára a jelenlegi járműállományuk megújításához szükséges időt. Az (EU) 2019/1242 rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat (SWD(2023) 88 final) elemzése szerint ezen ideiglenes intézkedés lejáratának időpontja a kibocsátásmentes járművek elterjedésének várható növekedésével függ össze, amelyek az újonnan nyilvántartásba vett járműveknek előreláthatólag mintegy 50 %-át teszik majd ki.

1. cikk (6) bekezdés

A módosított 6. cikk (1) bekezdése aktualizálja az alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozásokat, míg a módosított (5) bekezdés az I. mellékletben meghatározott legnagyobb össztömeget tartalmazó megfelelőségi tanúsítványon feltüntetendő információkra való hivatkozást hangolja össze.

A 6. cikk új (7) bekezdése előírja, hogy az intermodális szállítási művelet szervezőjének az (EU) 2020/1056 rendelettel összhangban elektronikus áruszállítási információs (eFTI) platformon keresztül rendelkezésre kell bocsátania az áruszállításra vonatkozó releváns adatokat, valamint azt, hogy ezeknek az információknak hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes hatóságok számára.

1. cikk (7) bekezdés

A módosított 8b. cikk aktualizálja a típusjóváhagyási jogszabályokra alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozásokat.

1. cikk (8) bekezdés

A tagállamok többségében ugyan korlátozott lehetőség van a nyitott felépítményű járműszállító járművek energiahatékonyságának javítására, e járművek esetében jelenleg megengedett a túlnyúló rakományok megengedett legnagyobb hosszúságának túllépése, ezáltal jelentősen nő a rakodási kapacitásuk. Az új 8c. cikk harmonizálja a szóban forgó járművek túlnyúló rakományaira vonatkozó szabályokat, és megerősíti a nemzetközi szállítás keretében történő használatuk jogszerűségét.

1. cikk (9) bekezdés

A módosított 9a. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a meghosszabbított vezetőfülkék esetében előírt legnagyobb hosszúság olyan mértékben túlléphető, hogy a meghosszabbított vezetőfülkével felszerelt járművekben a kibocsátásmentes technológiákat, például az akkumulátorokat és a hidrogéntartályokat is figyelembe tudja venni. Ez a bekezdés továbbá aktualizálja a (2) bekezdésben foglalt, a típusjóváhagyásról szóló jogszabályokra alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozást.

1. cikk (10) bekezdés

A 10b. cikk felváltásával, valamint az I. melléklet felülvizsgált változatának a szükséges módosításokkal való kiegészítésével a javaslat a kibocsátásmentes nehézgépjárművek legnagyobb össztömegétől és méreteitől való eltéréseket határoz meg, amelyek kompenzálják a kibocsátásmentes hajtásrendszerek és a kapcsolódó berendezések tömegét és az azok által elfoglalt teret. Ezen túlmenően a javaslat az I. melléklet módosításaival megszünteti azt a feltételt, hogy a kibocsátásmentes nehézgépjárművek legnagyobb többlettömege a kibocsátásmentes technológia tömegére korlátozódjon.

1. cikk (11) bekezdés

A 10c. cikk módosul annak következtében, hogy a 10b. cikk egy új bekezdéssel egészül ki annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az e rendelkezésben említett legnagyobb hosszúságok esetében biztosított lehetőségre adott esetben a 10b. cikk (2) bekezdése is vonatkozik.

1. cikk (12) bekezdés

A 10d. cikk figyelembe veszi a transzeurópai közúti közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatban előirányzott, mozgás közbeni tömegmérő rendszerek transzeurópai közúti közlekedési hálózaton belüli minimális kiépítését. Ez biztosítja a két jogi eszköz közötti külső koherenciát, és támogatja az e cikkben meghatározott jogérvényesítési követelményeket. A 10d. cikk (2) bekezdése meghatározza továbbá a tagállamok által elvégzendő megfelelőség-ellenőrzések, többek között az éjszakai ellenőrzések minimális szintjét.

1. cikk (13) bekezdés

Az új 10da. cikk meghatározza az intelligens hozzáférési politikát támogató rendszerek tagállamok általi önkéntes kiépítésére vonatkozó közös minimumfeltételeket, és biztosítja, hogy azok összhangban legyenek a 2010/40/EU irányelvben meghatározott jogi kerettel, különösen a releváns adatok valós idejű cseréje tekintetében. Egyértelművé teszi továbbá, hogy ezeket a rendszereket a közlekedési szabályok hatékonyabb végrehajtását szolgáló eszközeként alakították ki, és nem vezethetnek az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának olyan diszkriminatív vagy aránytalan korlátozásához, amely akadályozza a belső piac zavartalan működését.

1. cikk (14) bekezdés

A 10f. cikk módosításával és az I. melléklet szükséges módosításaival a 9’6’’ láb szabványos külső magasságú konténereket (magas kockakonténereket) szállító járművek vagy jármű-kombinációk legnagyobb magasságát – az intermodális szállítás fejlesztésének további megkönnyítése érdekében – megnövelték.

1. cikk (15) bekezdés

A 10g. cikk pontosítja az irányelv teljesítményének megfelelő és rendszeres értékeléséhez, az irányelv által a közlekedési rendszer egészére kifejtett hatás értékeléséhez, valamint a tagállamokban alkalmazott kísérletek és rendszerek nyomon követéséhez szükséges információkat annak biztosítása érdekében, hogy azok az EU javát szolgálják, anélkül, hogy szükségtelen vagy indokolatlan terheket keletkeztetnének a tagállamok számára. A Bizottság szabványos, elektronikus formátumú jelentéstételi formanyomtatványt fog bevezetni a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek megkönnyítése és a közölt információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

1. cikk (16) bekezdés

A 10h. cikk (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés értelmében a Bizottságra ruházott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör a 4. cikk (5a) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra is kiterjed.

1. cikk (17) bekezdés

A 10i. cikk új (4) bekezdése az azonnali hatályú végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a Bizottság által követendő eljárásra hivatkozik, amely veszélyhelyzeti rendelkezés esetére megfelelő.

1. cikk (18) bekezdés

A 10j. cikket el kell hagyni, mivel a Bizottság a szóban forgó jelentés közzétételével már teljesítette az e cikk szerinti kötelezettségét.

1. cikk (19) bekezdés

A 10k. cikk veszélyhelyzeti rendelkezést vezet be annak érdekében, hogy biztosítsa a tagállamok számára a – többek között az EU-n kívül bekövetkező – válsághelyzetek kezeléséhez szükséges rugalmasságot. A veszélyhelyzeti záradék ideiglenesen alkalmazható arra, hogy az egyes tagállamok kivételeket biztosítsanak, vagy ha egynél több tagállam érintett, a Bizottság – azonnali hatályú végrehajtási jogi aktusok útján – kivételeket biztosítson az irányelvben megállapított szabályok alól.

1. cikk (20) bekezdés

Az I. melléklet helyébe egyes nehézgépjármű-típusok – többek között a fent említett és a 2. cikkben, a 10b. cikkben és a 10f. cikk (1) bekezdésében említett nehézgépjármű-típusok – bizonyos értékeire vonatkozó szükséges változtatások bevezetése, valamint a mellékletben megállapított értékek egyértelműbbé tétele érdekében új melléket lép. Az értékek változásai a magas kockakonténereket szállító járművek többletmagasságára, az öttengelyes gépjárművek legnagyobb össztömegére, valamint a kibocsátásmentes járművek többlettömegének és többlet-tengelyterhelésének rögzített mennyiségére vonatkoznak.

1. cikk (21) bekezdés

A III. melléklet az alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozás aktualizálása érdekében módosul.

2. cikk

Az (EU) 2020/1056 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja egy új vi. franciabekezdéssel egészül ki annak érdekében, hogy ezt a rendeletet alkalmazni lehessen a 96/53/EK irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, jogszabályban előírt tájékoztatási követelményekre.

3. cikk

A 3. cikk meghatározza az irányelv tagállamok általi átültetésének határidejét.

4. cikk

A 4. cikk meghatározza a módosított irányelv hatálybalépésének időpontját, ami az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik nap.

5. cikk

Az 5. cikk a tagállamoknak címezi a módosított irányelvet.

2023/0265 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 34 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 35 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 96/53/EK tanácsi irányelv 36 a közúti közlekedésbiztonság és a belső piac zavartalan működésének biztosítása, a szállítási műveletek energia- és működési hatékonyságának előmozdítása, valamint az e műveletekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében meghatározza az Unió közútjain közlekedésre jogosult nehézgépjárművek megengedett legnagyobb össztömegét és méreteit. A 96/53/EK irányelv értékelése kimutatta, hogy az irányelv csak részben volt eredményes a közúti közlekedésbiztonságra, a belső piacra és a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseinek elérése tekintetében, és a rendelkezéseit ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözzék a technológiafejlesztéseket, előmozdítsák az innovációt, kezeljék a közlekedési piac változó kihívásait, és hozzájáruljanak a közlekedés dekarbonizációjára vonatkozó uniós szakpolitikai prioritások megvalósításához.

(2)A „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című bizottsági közlemény 37 egyértelművé teszi, hogy az európai zöld megállapodás 38 azon célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulás érdekében, hogy 2050-ig 90 %-kal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamennyi közlekedési módot fenntarthatóbbá kell tenni, a multimodális közlekedési rendszerben széles körben elérhetővé kell tenni fenntartható alternatívákat, és megfelelő ösztönzőket kell bevezetni a szennyezőanyag-mentes közlekedési rendszerre való átállás Unió-szerte történő ösztönzésére.

(3)A közúti szállításra használt nehézgépjárművek össztömegére és méreteire vonatkozó szabályok észszerűsítésével és pontosításával kezelni kell a határokon átnyúló szállítási műveletek energia- és működési hatékonyságának problémáit, határozott ösztönzőket kell biztosítani a gazdasági szereplők számára a kibocsátásmentes technológiák bevezetéséhez, ugyanakkor elő kell segíteni a meglévő energiatakarékos megoldások használatát, és továbbra is támogatni kell az intermodális áruszállítási műveleteket. Az adminisztratív terhek minimalizálása, a versenytorzulás megelőzése, valamint a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető kockázatok és a közúti infrastruktúra károsodásának csökkentése érdekében harmonizálni kell a nehezebb és hosszabb járművek használatára vonatkozó egyes követelményeket, és szigorítani kell a hatályos szabályok végrehajtását.

(4)E célkitűzések elérése érdekében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a gazdasági hatékonyságra, a környezeti fenntarthatóságra, a közúti infrastruktúra védelmére és a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szempontok között.

(5)A nehézgépjárművek típusainak és tömegértékeinek meghatározása a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2018/858 39 és az (EU) 2019/2144 40 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történt. Ezért az alkalmazandó jogi keret egyértelműségének biztosítása érdekében e vonatkozó jogi aktusokra utaló hivatkozásokat célszerű aktualizálni.

(6)A 96/53/EK irányelv rendelkezései az intermodális szállítás növekedésének előmozdítása és támogatása tekintetében kiegészítik a 92/106/EGK tanácsi irányelvet 41 . Az intermodális szállítási művelet fogalommeghatározását ezért össze kell hangolni a 92/106/EGK irányelvben használt terminológiával annak érdekében, hogy az intermodális műveletekben használt tehergépkocsikra, pótkocsikra és félpótkocsikra ugyanakkora többlettömeg-engedmények vonatkozzanak, mint a konténereket vagy cserefelépítményeket szállító és konténeres intermodális szállításban használt közúti járművekre. A tömegre vonatkozó ösztönzőknek támogatniuk kell a közúti fuvarozókat abban, hogy nem konténeres intermodális szállításban is részt vegyenek.

(7)Ezen irányelv rendelkezéseinek a nemzeti és a nemzetközi forgalom keretében történő közös értelmezése és egységes végrehajtása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a nemzeti forgalomban közlekedő egyes járműtípusok megengedett legnagyobb össztömegére és méreteire vonatkozó egyes határértékektől való nemzeti eltérések nem alkalmazandók automatikusan a határokon átnyúló műveletekben használt járművekre.

(8)Az oszthatatlan rakományok szállítása fontos piaci szegmens, amely kapcsolódik a megújuló energia, a magas- és mélyépítés és az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a villamosenergia-termelés stratégiai területeihez. A nem szokványos szállításra vonatkozó európai bevált gyakorlatokról szóló, a tagállamok által kijelölt szakértők által elfogadott meglévő iránymutatások elismert értéke ellenére nagyon kevés előrelépés történt az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó engedélyek beszerzésére irányadó szabályok és eljárások egyszerűsítése és harmonizálása érdekében. A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy meghatározzák az oszthatatlan rakományok területükön történő biztonságos szállításának biztosításához szükséges feltételeket, a tagállamoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a lehetséges mértékben harmonizálják ezeket a követelményeket, hogy elkerüljék az azonos célt szolgáló, eltérő feltételek megsokszorozódását. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti követelmények arányosságát és megkülönböztetésmentességét is, és tartózkodniuk kell az olyan indokolatlan követelmények előírásától, mint például az érintett tagállam nemzeti nyelvének folyékony használata. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a hatékony, tisztességes és biztonságos műveletek biztosítása érdekében elengedhetetlen egy átlátható, harmonizált és felhasználóbarát engedély-beszerzési rendszer létrehozása.

(9)Az európai moduláris rendszerek (EMS) használata és tesztelése régóta folyik, azok érdekes megoldásnak bizonyultak a szállítási műveletek gazdasági és energiahatékonyságának javítása szempontjából, ugyanakkor biztosítják a közúti közlekedésbiztonságot és az infrastruktúra védelmét annak köszönhetően, hogy kizárólag a közúthálózatok megfelelő részein közlekedhetnek. Tekintettel a nemzeti sajátosságokra, az eltérő gazdasági érdekekre, a fuvarozás iránti igényekre és a tagállamok közlekedési infrastruktúrájának eltérő kapacitására, a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérjék és engedélyezzék az európai moduláris rendszereknek a területükön való közlekedését. Ugyanakkor az európai moduláris rendszerek használata által kiváltott pozitív társadalmi-gazdasági és környezeti hatások fokozása érdekében alapvető fontosságú az ilyen jármű-kombinációkat a területükön engedélyező szomszédos tagállamok közötti, határokon átnyúló műveletek során történő használatot gátló szükségtelen akadályok felszámolása, az átlépett határok számának korlátozása nélkül, amennyiben azok megfelelnek a tagállamok által a területükön az európai moduláris rendszerek esetében megengedett legnagyobb össztömegnek és méreteknek. Ez annak biztosítására hivatott, hogy a határokon átnyúló műveletek során használt európai moduláris rendszerek megfeleljenek az adott tagállamokban az európai moduláris rendszerekre alkalmazandó legalacsonyabb közös össztömeg- és mérethatárértéknek. A műveletek biztonsága, az átláthatóság és a jogi egyértelműség érdekében közös feltételeket kell megállapítani az európai moduláris rendszerek nemzeti és nemzetközi forgalomban való közlekedésére vonatkozóan, többek között egyértelmű tájékoztatást kell adni az európai moduláris rendszerek össztömegére és méreteire vonatkozó határértékekről, valamint a közúthálózatnak az ilyen járművekre vonatkozó előírásokkal kompatibilis részeiről, és nyomon kell követni az európai moduláris rendszerek használatának a közúti közlekedésbiztonságra, a közúti infrastruktúrára és a modális együttműködésre kifejtett hatásait, valamint az európai moduláris rendszereknek a közlekedési rendszerre gyakorolt környezeti hatásait, beleértve a modális részesedésre kifejtett hatásokat is.

(10)A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel kísérleteket végezzenek. A mozgás közbeni töltést lehetővé tevő új technológiák, például a szolárpanelek, az áramszedők és a villamosított közutak, illetve az európai moduláris rendszerek fokozatos tagállami bevezetése tesztkörnyezetben szükségessé teheti a megengedett legnagyobb össztömeg és méretek túllépését, többek között a közúthálózat határokon átnyúló szakaszain. Ezért a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ilyen kísérleteket végezzenek, és tesztelni tudják az új technológiák és koncepciók határokon átnyúló kompatibilitását. A kísérletek elvégzéséhez szükséges maximális időtartam meghatározásával egyértelművé kell tenni a kísérletek ideiglenes és innovatív jellegét. Ugyanakkor az innováció akadályozásának elkerülése érdekében nem szabad korlátozni az új technológiákra és innovatív rendszerekre irányuló kísérletek számát. A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell az új technológiák és új koncepciók tesztelésének – a közúti közlekedésbiztonság, a közúti infrastruktúra és a modális együttműködés tekintetében elért – teljesítményét és hatásait, valamint a közlekedési rendszerre kifejtett környezeti hatásokat, például a modális részesedésre kifejtett hatásokat.

(11)Az oszthatatlan rakományoknak a legnagyobb össztömeget vagy méreteket meghaladó járművekkel vagy jármű-kombinációkkal végzett szállítása és az európai moduláris rendszerek használata – a kiegészítő biztonsági elemek és a megfelelő infrastruktúra iránti igényük miatt – szükségessé teszi, hogy különös figyelem irányuljon az olyan tényezőkre, mint a releváns információk átláthatósága, a jogbiztonság és az engedélyezési eljárások harmonizálása. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan egységes elektronikus információs és kommunikációs rendszert, amely egyértelműen és könnyen hozzáférhető módon tartalmazza az oszthatatlan rakományok szállításának és az európai moduláris rendszerek használatának üzemeltetési és adminisztratív feltételeire vonatkozó valamennyi releváns információt. E nemzeti rendszernek azt is lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó különleges engedélyekkel kapcsolatos információkat az érintett tagállamban szerezzék be, és a kérelmet elektronikus úton, szabványosított formátumban nyújtsák be.

(12)Az elsősorban nagy távolságra történő szállítás során használt nehezebb tehergépkocsikkal (például öt- vagy hattengelyes jármű-kombinációkkal) végzett, határokon átnyúló szállítás mesterséges akadályait összehangolt módon kell felszámolni, hogy rövid távon ki lehessen használni a tagállamok által biztosított nagyobb rakodási kapacitáshoz kapcsolódó működési, energia- és környezeti hatékonyságot, többek között az intermodális szállítás esetében. A kibocsátásmentes mobilitásra való áttérés hatékony előmozdítása érdekében 2035-től fokozatosan meg kell szüntetni az ilyen, fosszilis üzemanyagokkal hajtott nehezebb tehergépkocsik használatát, amikor a kibocsátásmentes nehézgépjárművek piaci penetrációja várhatóan jelentősen növekedni fog, a nyilvántartásba vett új nehézgépjárművek mintegy 50 %-ára. A fokozatos kivezetést követően a nehezebb tehergépkocsikat továbbra is engedélyezni kell a nemzeti forgalomban, míg a nemzetközi forgalomban meg kell felelniük a 96/53/EK irányelv I. mellékletében meghatározott megengedett legnagyobb össztömegnek; e melléklet a többlettömeg-engedményt a kibocsátásmentes járművekre és az intermodális szállítási műveletekben részt vevő járművekre korlátozza.

(13)A 96/53/EK irányelvben meghatározott értékeket feltüntető jármű-megfelelőségi tanúsítványoknak – a járművek típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárásokra és műszaki előírásokra vonatkozó aktualizált uniós szabályokkal összhangban – átfogó információkat kell tartalmazniuk. Az alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozásokat ezért az (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendeletre 42 utaló konkrét hivatkozás beillesztése érdekében aktualizálni kell. A megfelelőségi tanúsítványban feltüntetendő információkat fokozottabban össze kell hangolni a 96/53/EK irányelv szerinti megengedett legnagyobb össztömegekkel. A 2. cikkben meghatározott szállítási művelet intermodális jellegének ellenőrzése különösen nagy kihívást jelenthet a nem konténeres szállítás során. Az intermodális szállítási műveletekben részt vevő nehézgépjárművekre vonatkozó többlettömeg-engedmény megfelelő felhasználása érdekében a gazdasági szereplőknek a művelet intermodális jellegére vonatkozó igazolást kell szolgáltatniuk. A digitális szállítási adatok közlésére szolgáló, az (EU) 1056/2020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 alapján létrehozott platformok (a továbbiakban: eFTI-platformok) megfelelő eszközt biztosítanak, mivel olyan a kialakításuk, hogy tartalmazzák a 92/106/EGK irányelv 3. és 7. cikkében meghatározott, jogszabályban előírt tájékoztatási követelményeket. Ezért a releváns szállítási információknak a rakomány szállításához igénybe vett szállítási módok tekintetében történő rögzítése céljából kötelezővé kell tenni az eFTI-platform használatát.

(14)A nyitott felépítményű járműszállító járművek nagyon kevés lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jobb aerodinamika révén csökkentsék energiafogyasztásukat. A járműszállító járművek rakományainak túlnyúlására vonatkozó eltérő nemzeti szabályok versenytorzulást okoznak, és jelentősen korlátozzák a működési hatékonyság és az energiahatékonyság nemzetközi forgalomban történő javítására adódó lehetőségeiket. Ezért a szóban forgó célkitűzések megfelelő teljesülése érdekében harmonizálni kell a nyitott felépítményű járműszállító járművek rakományainak túlnyúlására vonatkozó szabályokat.

(15)A meghosszabbított vezetőfülkével rendelkező nehézgépjárművek, valamint a kibocsátásmentes hajtásrendszerek piacra lépése elkezdődött. A kibocsátásmentes hajtásrendszerek használata a technológiától függően több teret igényel, amely – a kibocsátásmentes közúti szállítás gazdasági szankcionálásának elkerülése érdekében – nem számítható be a jármű tényleges terhelésének rovására. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a meghosszabbított vezetőfülkék esetében előírt maximális hosszúság olyan mértékben léphető túl, amely biztosítja a kibocsátásmentes technológiák, például az akkumulátorok és a hidrogéntartályok elhelyezéséhez szükséges teret, feltéve, hogy az áramvonalas vezetőfülkék biztonsági, hatékonysági és kényelmi jellemzői nem kerülnek veszélybe.

(16)A jelenlegi előírások – a további térigény esetéhez hasonlóan – a kibocsátásmentes nehézgépjárművek többlettömegének kompenzálására sem alkalmasak, különösen a nagy távolságra történő szállítás esetében. A kibocsátásmentes jármű-kombinációk, valamint az Unióban leggyakrabban használt személyszállító gépjárművek esetében többlettömegre és tengelyterhelésre van szükség. A könnyebb technológiák és a jobb aerodinamika – a kibocsátásmentes hajtásrendszerek energiafogyasztásának csökkentése révén – hatékonyabbá teszik azok használatát (például a nagyobb megtett távolság és a hosszabb akkumulátor-élettartam lehetővé tétele érdekében). A kibocsátásmentes nehézgépjárművek elterjedésének további ösztönzése, a technológiafejlesztés előmozdítása, valamint a járművek jobb aerodinamikai jellemzőkkel való felvértezése érdekében a többlettömeg-engedményeket ezért el kell különíteni a kibocsátásmentes technológia tömegétől.

(17)A szabályok eredményes, hatékony és következetes végrehajtása rendkívül fontos a gazdasági szereplők közötti torzulásmentes verseny biztosításához, valamint az alkalmazandó össztömeget vagy méreteket jogellenesen meghaladó járművek közúti közlekedésbiztonságra és közúti infrastruktúra jelentett kockázatainak kiküszöböléséhez. A túlterhelt járművek közúti ellenőrzésének célirányosabbá tétele érdekében, és amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy automatikus rendszereket használnak a közúti infrastruktúrán, kötelesek biztosítani legalább azt, hogy a transzeurópai közúti közlekedési hálózaton kiépítsenek ilyen rendszereket. Ezen túlmenően a jogérvényesítés Unión belüli megbízhatósága és következetessége érdekében a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések kötelező minimumszintjét az ezen irányelv hatálya alá tartozó járművek által a tagállamok területén bonyolított forgalom szintjével arányosan kell meghatározni, beleértve az éjszakai órákban végzett ellenőrzések megfelelő számát is.

(18)A jogérvényesítés fokozása és a nehézgépjárművek uniós közutakon való közlekedésének fokozottabb nyomon követése, a forgalmi torlódások csökkentése, a közúti közlekedésbiztonság javítása, az infrastruktúra károsodása kockázatának csökkentése, valamint a fenntartható szállítási műveletek előmozdítása érdekében a tagállamokat olyan intelligens hozzáférési politikát támogató rendszerek létrehozására kell ösztönözni, amelyek biztosítják a legnagyobb megengedett össztömegre és méretekre vonatkozó szabályoknak való megfelelést. Az ilyen rendszerek létrehozásakor a tagállamoknak közös minimumkövetelményeket kell alkalmazniuk az EU-n belüli harmonizáció és interoperabilitás biztosítása érdekében, különösen a kicserélendő releváns adatok hozzáférhetősége és formátuma tekintetében. A környezetre, az infrastruktúrára, az emberi egészségre és biztonságra, valamint a társadalomra kifejtett minimális hatás biztosítása érdekében a rendszereknek elő kell segíteniük annak biztosítását, hogy a megfelelő rakományt szállító megfelelő járművek a megfelelő közúton és a megfelelő időben közlekedjenek. Az ilyen rendszerek létrehozásakor – a nehézgépjárművek biztonságos és zavartalan közlekedésének biztosítása érdekében – fejlett intelligens közlekedési rendszereket kell alkalmazni, például a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt, a járművek és a hálózat közötti kommunikációt, valós idejű adatmegosztást és távellenőrzést, és e rendszerek nem vezethetnek aránytalan vagy diszkriminatív forgalmi korlátozásokhoz.

(19)A multimodális szállítási rendszer növekedésének előmozdítása érdekében a konténeres szállítást tovább kell könnyíteni azáltal, hogy a közúti járművek esetében többletmagasságot kell lehetővé tenni a magas kockakonténerek szállításához.

(20)Az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a tagállami illetékes hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzések eredményeiről, a jogérvényesítési eszközök és nyomonkövetési rendszerek kiépítéséről és használatáról, különösen a nehezebb és/vagy hosszabb járművek, köztük a moduláris jármű-kombinációk használatából fakadó működési, biztonsági és környezeti hatások értékelésével összefüggésben. A tagállamok által erre vonatkozóan szolgáltatott információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse a piaci fejleményeket és a 96/53/EK irányelvnek való megfelelést. Annak érdekében, hogy a tagállamok könnyebben nyújthassák be a szükséges információkat a Bizottságnak, valamint az adatok egységességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében – lehetővé téve a 96/53/EK irányelvnek való megfelelés nyomon követését és általános teljesítményének értékelését – kívánatos, hogy a Bizottság egységes, felhasználóbarát jelentéstételi formátumot hozzon létre.

(21)Ahhoz, hogy a közúti szállítási ágazat gyorsan reagálhasson bármely válságra, például természeti katasztrófákra, világjárványokra, katonai konfliktusokra vagy infrastrukturális hiányosságokra, a 96/53/EK irányelvbe veszélyhelyzeti záradékot kell illeszteni, amely a szükséges áruk és szolgáltatások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében ideiglenesen lehetővé teszi a megengedett legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó nehézgépjárművek közlekedését. Ilyen kivételes záradék csak akkor alkalmazandó, ha azt a közérdek megköveteli, és feltéve, hogy ezáltal a közúti közlekedésbiztonság nem kerül veszélybe.

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által az európai moduláris rendszerek és a kísérletek hatásainak értékelésére létrehozandó nyomonkövetési rendszerek megfeleljenek a harmonizált minimumkövetelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a 96/53/EK irányelvet az említett nyomonkövetési rendszerek által szolgáltatandó minimális adatkészletek és/vagy teljesítménymutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 44 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(23)Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy közös szabványos kérelem-formanyomtatványt hozzon létre, harmonizálja a legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó, oszthatatlan rakományok szállítására használt járművekre vagy jármű-kombinációkra vonatkozó nemzeti engedélyek vagy hasonló megállapodások kiadására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, egységes jelentéstételi formátumot hozzon létre a tagállamok számára jelentéstételi kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint ideiglenes kivételeket határozzon meg a válság által érintett tagállamok közötti nemzetközi forgalomban alkalmazott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 45 megfelelően kell gyakorolni.

(24)Figyelembe véve a 96/53/EK irányelv I. mellékletének számos módosítását, amelyek a kibocsátásmentes nehézgépjárművek elterjedéséhez nyújtott további ösztönzők szükségességére, az öttengelyes gépjárművek legnagyobb össztömegének harmonizálására, valamint az intermodális szállítás előmozdításának szükségességére vonatkoznak, az egyértelműség érdekében helyénvaló e melléklet helyébe újat léptetni.

(25)A 96/53/EK irányelv alapján előírt információknak az (EU) 2020/1056 rendelet hatálya alá vonása érdekében a rendeletet módosítani kell.

(26)Mivel ezen irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a közúti közlekedésbiztonság biztosítását, a fenntartható és hatékony szállítási műveletek előmozdítását és a belső piac működésének előmozdítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a közúti szállítás határokon átnyúló jellege és az ezen irányelv által kezelni kívánt problémák jellege miatt e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(27)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával 46 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(28)A 96/53/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 96/53/EK irányelv módosításai

A 96/53/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)     Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4. cikkében meghatározott, az M2 és M3 kategóriába sorolt gépjárművek és az O kategóriába sorolt pótkocsijaik, valamint az N2 és N3 kategóriába sorolt gépjárművek és az O3 és O4 kategóriába sorolt pótkocsijaik;”

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Minden, az I. mellékletben a tömegre megadott érték közlekedési előírásként érvényes, és ezért azok a rakodási feltételekre, nem pedig a gyártási előírásokra vonatkoznak, amelyeket az (EU) 2019/2144 európai parlament és tanácsi rendelet** állapít meg.”;

_______

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).”

2.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)a második franciabekezdésben a „pótkocsi” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—     »pótkocsi«: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott jármű;”

b)a harmadik franciabekezdésben a „félpótkocsi” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—     »félpótkocsi«: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 33. pontjában meghatározott jármű;”

c)a „jármű-kombináció” fogalommeghatározása után a szöveg a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„—     »európai moduláris rendszer«: egy vagy több pótkocsival vagy félpótkocsival összekapcsolt olyan gépjármű vagy jármű-kombináció, amelynek teljes szerelvénye meghaladja a megengedett legnagyobb hosszúságot és meghaladhatja az I. mellékletben megállapított megengedett legnagyobb össztömeget, és amelyben az önálló gépjármű, pótkocsi(k) és félpótkocsi(k) nem haladják meg az I. mellékletben meghatározott tömeget vagy méreteket;”

d)a „fokozott hőszigetelésű jármű” fogalommeghatározása után a szöveg a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„—     »járműszállító jármű«: más jármű(vek) szállítása céljából készített vagy tartósan átalakított jármű-kombináció;”

e)a tizennegyedik franciabekezdésben az „alternatív üzemanyaggal hajtott jármű” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—     »alternatív üzemanyaggal hajtott jármű«: teljes egészében alternatív üzemanyaggal meghajtott olyan gépjármű, amely az (EU) 2018/858 rendelet kerete szerinti jóváhagyással rendelkezik;”

f)a tizenötödik franciabekezdésben az „intermodális szállítási műveletek” fogalommeghatározásának a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a 92/106/EGK tanácsi irányelv* 1. cikkében meghatározott kombinált árufuvarozási műveletek; vagy”;

________

* A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).”;

g)a „megbízó” fogalommeghatározása után a szöveg a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„—     »eFTI-platform«: az (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet* alapján létrehozott árufuvarozási információs platform;”

________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).”;

h)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az I. mellékletben meghatározott valamennyi megengedett legnagyobb méretet össze kell vetni az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet* I. melléklete szerint elkészített, az EU egészjármű-típusjóváhagyást kísérő adatközlő lapon az adott járműhöz megadott megfelelő értékekkel, pozitív tűréshatárok nélkül.”;

________

* A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26., 1. o.).”

3.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az I. mellékletben meghatározott jellemzőknek meg nem felelő, nemzetközi áru- vagy személyszállításra használt járművek vagy jármű-kombinációk.”;

b)a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó járművek vagy jármű-kombinációk kizárólag az illetékes hatóságok által kiadott különleges engedélyek alapján vagy az e hatóságokkal eseti alapon elfogadott hasonló megállapodások alapján engedhetők a forgalomba, amennyiben ezek a járművek vagy jármű-kombinációk oszthatatlan rakományokat szállítanak, vagy ilyen rakományok szállítására szolgálnak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó engedélyek beszerzésére vagy hasonló megállapodások elérésére irányuló eljárás zökkenőmentes, hatékony és megkülönböztetésmentes legyen, minimalizálva az adminisztratív terheket és elkerülve a szükségtelen késedelmeket.

A tagállamok biztosítják, hogy az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó engedélyek vagy a hasonló megállapodások kiadásának feltételei arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek. A tagállamok együttműködnek különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a járművek sokféle jelölését és jelzéseit, valamint annak érdekében, hogy szöveg helyett piktogramok használatát részesítsék előnyben. A tagállamok nem írhatnak elő nyelvi követelményeket az oszthatatlan rakományok szállításához kapcsolódóan.

(4)    A tagállamok a területükön engedélyezhetik az I. melléklet 1.1., 1.2., 1.4–1.8., 4.2. és 4.4. pontjában megadott értékektől eltérő méretekkel rendelkező, szállításra használt járművek vagy jármű-kombinációk részvételét egyes olyan nemzeti szállítási műveletekben, amelyek nem érintik jelentős mértékben a szállítási ágazaton belüli nemzetközi versenyt.

A következő feltételek egyikének teljesülése esetén úgy tekintendő, hogy a szállítási feltételek nem befolyásolják jelentősen a szállítási ágazaton belüli nemzetközi versenyt:

a) a szállítási műveleteket valamely tagállam területén speciális járművekkel vagy jármű-kombinációkkal olyan körülmények között végzik, amelyek között más tagállamok járművei általában nem végeznek szállítási műveletet, például a fakitermeléshez és az erdőgazdasági ágazathoz kapcsolódó műveleteket;

b) az a tagállam, amely engedélyezi a területén az I. mellékletben meghatározott méretektől eltérő méretű járművekkel vagy jármű-kombinációkkal végzett szállítási műveleteket, lehetővé teszi a (4a) bekezdés szerinti európai moduláris rendszerek közlekedését is annak érdekében, hogy azok elérjék legalább az adott tagállamban engedélyezett rakodási hosszt, és hogy minden gazdasági szereplőre egyenlő versenyfeltételek vonatkozhassanak.”;

c)a szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A tagállamok az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén engedélyezhetik a területükön az európai moduláris rendszerek nemzeti és nemzetközi forgalmát:

a) a tagállamok hozzáférhető és átlátható módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az európai moduláris rendszerek területükön bonyolított forgalmára alkalmazandó legnagyobb össztömegre és méretekre vonatkozó információkat;

b) a tagállamok hozzáférhető és átlátható módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a közúthálózat azon részével kapcsolatos információkat, amelyen európai moduláris rendszerek közlekedhetnek;

c) a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hálózat azon része, amelyen európai moduláris rendszerek közlekedhetnek a területükön, a határokon átnyúló forgalom lehetővé tétele érdekében összeköttetésben legyen az európai moduláris rendszerek közlekedését szintén engedélyező szomszédos tagállamok közúthálózatával;

d) a tagállamok nyomonkövetési rendszert hoznak létre, és értékelik az európai moduláris rendszereknek a közúti közlekedésbiztonságra, a közúti infrastruktúrára és a modális együttműködésre kifejtett hatását, valamint az európai moduláris rendszereknek a közlekedési rendszerre kifejtett környezeti hatásait, beleértve a modális megoszlásra kifejtett hatásokat is.

Minden olyan esetben, amikor valamely tagállam e bekezdés alapján lehetővé teszi az európai moduláris rendszerek nemzeti forgalomban való közlekedését, nem utasíthatja el, illetve nem tilthatja meg a területén a nemzetközi forgalomban használt európai moduláris rendszerek közlekedését, feltéve, hogy az ilyen rendszerek nem haladják meg az európai moduláris rendszerek tekintetében a nemzeti forgalomban meghatározott legnagyobb össztömeget és méreteket.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot abban az esetben, ha engedélyezik a területükön az európai moduláris rendszerek közlekedését.”;

d)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    A tagállamok korlátozott ideig engedélyezhetik az olyan új technológiákat vagy új koncepciókat alkalmazó járművek vagy jármű-kombinációk tesztelését, amelyek nem tudnak megfelelni ezen irányelv követelményeinek. Az ilyen járművek vagy jármű-kombinációk esetében lehetővé kell tenni, hogy a kísérleti időszak alatt bizonyos nemzeti vagy nemzetközi szállítási műveleteket végezzenek. Különösen az európai moduláris rendszerekkel végzett kísérletek legfeljebb öt évre engedélyezhetők. A kísérletek száma nem korlátozható. A tagállamok erről értesítik a Bizottságot.

A tagállamok nyomonkövetési rendszert hoznak létre, és értékelik az első albekezdésben említett kísérleteknek a közúti közlekedésbiztonságra, a közúti infrastruktúrára és a modális együttműködésre gyakorolt hatását, valamint a közlekedési rendszerre gyakorolt környezeti hatásokat, beleértve a modális megoszlásra gyakorolt hatásokat is.”;

e)a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az e cikk (4a) bekezdésének d) pontjában és (5) bekezdésében említett, a tagállamok által létrehozott nyomonkövetési rendszerek által szolgáltatandó minimális adatkészletek és teljesítménymutatók meghatározásával.”;

f)a (7) bekezdést el kell hagyni.

4.Az irányelv a következő 4a. és 4b. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) A tagállamok legalább a következő „egyablakos ügyintézési” funkciókkal rendelkező elektronikus információs és kommunikációs rendszert hoznak létre és kezelnek:

a) egyablakos nemzeti ügyintézési pont, amelyen keresztül a kérelmező szabványosított formátumban nyújtja be a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt különleges engedély vagy hasonló megállapodás iránti kérelmét;

b) egyablakos nemzeti hozzáférési pont a kérelmezők számára a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt különleges engedély vagy hasonló megállapodás kérelmezésének követelményeire vonatkozó információk beszerzése, valamint az útvonalaik egyértelmű, hozzáférhető és átlátható módon történő megtervezéséhez szükséges információk beszerzése céljából;

c) adott esetben az európai moduláris rendszerek üzemeltetőinek szánt egyablakos nemzeti hozzáférési pont a 4. cikk (4a) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkhoz.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös szabványos kérelem-formanyomtatvány létrehozása, valamint az e cikk (1) bekezdésében és a 4. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti engedélyek vagy hasonló megállapodások kiadására vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálása céljából. E végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

„4b. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezi a területén az I. melléklet 2.2.1. vagy 2.2.2. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó legnagyobb össztömegű jármű-kombinációk közlekedését, nem utasíthatja el, illetve nem tilthatja meg a területén az olyan jármű-kombinációk nemzetközi forgalomban történő használatát, amelyek megfelelnek a belföldi áruszállítás esetében meghatározott tömegértékeknek, feltéve, hogy az ilyen jármű-kombinációk megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 44 tonnát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben meghatározott 44 tonnás tömeghatárérték túlléphető abban az esetben, ha a tagállam az adott jármű-kombinációk intermodális szállítási műveletben való részvétele esetén magasabb tömegértékeket engedélyez.

(3) Tekintettel a kibocsátásmentes járművek elterjedésének várható növekedésére, ezt a cikket 2034. december 31-ig kell alkalmazni.”

5.A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az 1. cikkben említett és az ezen irányelvnek megfelelő járművek a következő igazolások egyikével rendelkezzenek:

a) a következő két tábla kombinációja:

–i. az (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet* II. mellékletének megfelelően kiállított és rögzített, jogszabályban előírt tábla;

–ii. az (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet III. mellékletének megfelelően kiállított és rögzített, ezen irányelv III. mellékletének megfelelő mérettábla;

b) az (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet* II. mellékletének megfelelően kiállított és rögzített, egységes tábla, amely az e bekezdés a) pontjában említett két táblán szereplő információkat tartalmazza;

c) a jármű engedélyezése vagy forgalomba helyezése szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított egységes dokumentum. Ennek a dokumentumnak ugyanazokat a rovatmegnevezéseket és információkat kell tartalmaznia, mint az a) pontban említett táblának. Ezt ellenőrzési célra könnyen hozzáférhető helyen kell tartani és megfelelően védeni kell.”;

________

* A Bizottság (EU) 2021/535 végrehajtási rendelete (2021. március 31.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 117., 2021.4.6., 1. o.).”;

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A megfelelőségi tanúsítvány tömegre vonatkozó középső oszlopának adott esetben a kérdéses járműre érvényes uniós értékeket kell tartalmaznia.”;

c)a cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ahhoz, hogy egy szállítási művelet ezen irányelv alkalmazásában intermodális szállítási műveletnek minősüljön, a megbízónak vagy az intermodális szállítási műveletet szervező vállalkozásnak – amennyiben az eltér a megbízótól – biztosítania kell, hogy a 92/106/EGK irányelv 3. cikkében és adott esetben 7. cikkében említett dokumentumokat az (EU) 2020/1056 rendelettel összhangban rögzítsék és rendelkezésre bocsássák valamely eFTI-platformon. Ezeket az információkat az (EU) 2020/1056 rendelettel összhangban hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára ugyanazon az eFTI-platformon, amelyen a szállítási információkat rögzítették.”

6.A 8b. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az aerodinamikai eszközökkel felszerelt, a (2) és a (3) bekezdésben megállapított követelményeknek és az (EU) 2018/858 rendeletnek megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk – az energiahatékonyságuk javítása céljából – túllépheti az ezen irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat annak lehetővé tétele érdekében, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az ezen irányelv I. mellékletének 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának a növekedését.

(2) Az (1) bekezdésben említett aerodinamikai eszközök forgalomba hozatalát megelőzően el kell végezni azok típusjóváhagyását az (EU) 2018/858 rendelet és az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet kerete szerinti típusjóváhagyási szabályoknak megfelelően.”;

b)az (5) bekezdést el kell hagyni.

7.A szöveg a következő 8c. cikkel egészül ki:

„8c. cikk

A nyitott felépítményű járműszállító járművek megrakodott állapotban összesen legfeljebb 20,75 méterrel túlléphetik az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat, engedélyezett rakodótámaszok használatával.

A járműszállító járművek túlnyúlása vagy rakodótámasza nem nyúlhat ki a rakományhoz képest. A rakomány legfeljebb 0,5 méterrel kinyúlhat a vontatójármű elé, feltéve, hogy a szállított jármű első tengelye a pótkocsi szerkezetén nyugszik. A rakomány hátulról legfeljebb 1,5 méterrel nyúlhat ki, feltéve, hogy a szállított jármű utolsó tengelye a pótkocsi szerkezetén nyugszik.”

8.A 9a. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Az (EU) 2018/858 rendeletnek megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik az ezen irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat, feltéve, hogy vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az e cikk alapján megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése kibocsátásmentes technológia telepítésére is felhasználható. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az ezen irányelv I. mellékletének 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek rakodási kapacitásának növekedését.    

 (2)    Az (1) bekezdésben említett járművek forgalomba hozatalát megelőzően el kell végezni azok típusjóváhagyását az (EU) 2018/858 rendelet és az (EU) 2021/535 végrehajtási rendelet kerete szerinti típusjóváhagyási szabályoknak megfelelően.”;

b)a (3) bekezdést el kell hagyni.

9.A 10b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10b. cikk

(1) Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek megengedett legnagyobb össztömege és tengelyterhelése az I. melléklet 2.2., 2.3., 2.4., 3.4.2. és 3.4.3. pontjában foglaltaknak felel meg.

A kibocsátásmentes járművektől eltérő, alternatív üzemanyaggal hajtott járművek esetében szükséges többlettömeget a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlettömeget fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából naprakésszé tegye a 2. cikkben említett, olyan alternatív üzemanyagokat tartalmazó listát, amelyek esetében többlettömeget kell biztosítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát követve e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel is.”

(2)    A kibocsátásmentes járművek vagy jármű-kombinációk – többek között a kibocsátásmentes járművek – esetében az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságok a kibocsátásmentes technológia elhelyezéséhez szükséges legfeljebb 90 cm többlethosszúsággal túlléphetők az ilyen eszközök hozzáadásának lehetővé tétele érdekében. Az ilyen kibocsátásmentes járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük ezen irányelv I. melléklete 1.5. és 1.5a. pontjának, és a legnagyobb hosszúság túllépése nem eredményezheti az adott járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának növekedését, annak biztosítása érdekében, hogy a pótkocsik és félpótkocsik összeegyeztethetőek legyenek az intermodális szállítási műveletekre vonatkozó követelményekkel.

A kibocsátásmentes járművek esetében szükséges többlethosszúságot a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlethosszúságot fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.”

10.A 10c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

11.„10c. cikk

12.Az I. melléklet 1.1. pontjában – adott esetben figyelemmel a 9a. cikk (1) és a 10b. cikk (2) bekezdésére – megállapított legnagyobb hosszúságok és az I. melléklet 1.6. pontjában megállapított legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek vagy jármű-kombinációk esetében, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak – akár üresen, akár rakománnyal –, amennyiben a kérdéses konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik.”

13.A 10d. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok konkrét intézkedéseket hoznak a forgalomba helyezett azon járművek vagy jármű-kombinációk azonosítása érdekében, amelyek valószínűsíthetően túllépték a legnagyobb megengedett tömeget, és amelyeket ezért az illetékes hatóságaiknak az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében ellenőrizniük kell. Az említett intézkedéseket a közúti infrastruktúrára felszerelt automatikus rendszerek vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a járművek fedélzetére telepített tömegmérő berendezések segítségével lehet végrehajtani.

Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy automatikus rendszereket szerel fel a közúti infrastruktúrára, legalább az 1315/2013/EU rendeletben* meghatározott transzeurópai közúti közlekedési hálózaton biztosítania kell az ilyen rendszerek kiépítését.

A tagállamok nem követelhetik meg a fedélzeti tömegmérő berendezések olyan járművekre vagy jármű-kombinációkra telepítését, amelyeket más tagállamokban vettek nyilvántartásba.

Az uniós és a nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben automatikus rendszereket használnak az ezen irányelvben foglaltak megsértésének megállapítása és szankciók kiszabása céljából, az ilyen automatikus rendszereket tanúsítvánnyal kell ellátni. A tanúsítvány nem szükséges, amennyiben az automatikus rendszerek használata kizárólag azonosítási célokat szolgál.

(2)    Minden tagállam naptári évenként legalább hat ellenőrzést végez a területén áruszállításra használt és ezen irányelv hatálya alá tartozó járművek vagy jármű-kombinációk által megtett egymillió járműkilométerenként e járművek vagy jármű-kombinációk tömegére vonatkozóan, függetlenül az ilyen járművek nyilvántartási országától vagy forgalomba helyezési országától. A megfelelőség-ellenőrzéseknek megfelelő számú éjszakai ellenőrzést kell magukban foglalniuk.”;

________

* Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

b)az (5) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

c)„(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával részletes rendelkezéseket állapít meg, amelyek biztosítják a (4) bekezdésben említett interoperabilitási és kompatibilitási szabályok végrehajtásának egységes feltételeit.”

14.A szöveg a következő 10da. cikkel egészül ki:

„10da. cikk

(1) A tagállamok a nehézgépjárművek meghatározott közutakhoz vagy területekhez való hozzáférésének szabályozása, nyomon követése és megkönnyítése érdekében intelligens hozzáférési politikát (IAP) támogató rendszereket vezethetnek be a területükön.

E cikk alkalmazásában az »intelligens hozzáférési politika« a nehézgépjárművek közúthálózathoz való hozzáférésének telematikai eszközökkel történő irányítására szolgáló műszaki és funkcionális keret, amelynek célja az össztömegre és méretekre alkalmazandó szabályoknak való megfelelés biztosítása.

(2) Amikor egy tagállam az (1) bekezdés szerinti intelligens hozzáférési politikát hajt végre, biztosítania kell, hogy IAP-rendszere megfeleljen a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek*. A tagállamok biztosítják különösen, hogy az IAP-rendszerrel kapcsolatos és a 2010/40/EU irányelv hatálya alá tartozó adatok – beleértve a tömegre, a hosszúságra, a szélességre vagy a magasságra vonatkozó korlátozásokat – digitális, géppel olvasható formátumban rendelkezésre álljanak, és azokat az (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelet** szerint létrehozott nemzeti hozzáférési pontokon keresztül rendelkezésre bocsássák.

(3) Amikor egy tagállam az (1) bekezdés szerinti IAP-rendszereket hajt végre:

a) meghatározza a nehézgépjárművekhez való hozzáférés engedélyezésére vonatkozó kritériumokat, többek között, de nem kizárólag a jármű tömegét, hosszúságát, műszaki előírásait, valamint a különleges biztonsági előírásoknak való megfelelést;

b) a biztonság és a hatékonyság növelése, valamint az IAP-rendszerek által érintett közúti szállítási műveletek során kialakuló forgalmi torlódások csökkentése érdekében a fejlett intelligens közlekedési rendszerek használatát részesíti előnyben;

c) a nehézgépjárművek üzemeltetőinek az IAP-rendszer követelményeiről, a kérelmezési eljárásokról, valamint a rendszer bármely frissítéséről vagy módosításáról való tájékoztatása céljából egy átfogó információs és kommunikációs rendszert hoz létre.

(4) Az IAP-rendszerek tagállamok általi létrehozása nem vezethet az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának diszkriminatív vagy aránytalan korlátozásához, és nem akadályozhatja indokolatlanul a belső piac zavartalan működését.

________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

** A Bizottság (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. február 2.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 122., 2022.4.25., 1. o.).”

15.A 10f. cikk (1) bekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) a megbízó adjon át a konténerek vagy cserefelépítmény szállításával általa megbízott teherfuvarozó részére egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a szállított konténer vagy cserefelépítmény tömegét és magasságát; valamint”.

16.A 10g. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10g. cikk

(1) A tagállamok minden második évben – legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig – megküldik a Bizottság részére a szükséges információkat a következőkre vonatkozóan:

a) az előző két naptári évben elvégzett ellenőrzések száma;

b) az észlelt túlterhelt járművek vagy jármű-kombinációk száma;

c) a közúti infrastruktúrára a 10d. cikk (1) bekezdése szerint felszerelt automatikus rendszerek száma és helye, valamint arra vonatkozó információ, hogy azok kizárólag azonosítási célokat szolgálnak-e, vagy közvetlen jogérvényesítés céljából tanúsítottak-e;

d) a 10da. cikkel összhangban létrehozott IAP-rendszerek végrehajtása és eredményessége;

e) a 4. cikk (3) bekezdése szerinti nem szokványos szállításra kiadott nemzeti engedélyek száma és időtartama (egyszeri vagy hosszú távú engedélyek);

f) a 4. cikk (4a) bekezdésének d) pontja és a 4. cikk (5) bekezdése értelmében elvégzett értékelések eredményei.

Ezeket az információkat évenkénti bontásban kell közölni.

(2) A Bizottság elemzi az (1) bekezdés alapján beérkezett információkat, és a beérkezett információk alapján – legkésőbb az összes tagállam információinak beérkezését követő 13 hónap elteltével – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. E jelentésnek tartalmaznia kell a szóban forgó területeken bekövetkezett releváns fejleményekre vonatkozó információkat.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabványos, elektronikus formátumú jelentéstételi formanyomtatványt hoz létre, amelyet a tagállamok az (1) bekezdésben említett információknak a Bizottság részére történő benyújtásához használnak. E végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”    

17.A 10h. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 4. cikk (5a) bekezdésében és a 10b. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének napját]-tól/-től számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.”

18.A 10i. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni.”

19.A 10j. cikket el kell hagyni.

20.A szöveg a következő 10k. cikkel egészül ki:

„10k. cikk

Válság esetén, amennyiben a közérdek ezt megköveteli, és feltéve, hogy nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, a tagállamok a nemzeti forgalomban használt járművek számára legfeljebb két hónapos időtartamra átmeneti eltérést engedélyezhetnek az I. mellékletben meghatározott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól.

Minden ilyen kivételt megfelelően meg kell indokolni, és arról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság a biztosított kivételre vonatkozó információkat haladéktalanul közzéteszi hivatalos honlapján.

Amennyiben egy válság több tagállamot érint, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy az érintett tagállamok közötti nemzetközi forgalomban használt járművek tekintetében ideiglenes kivételeket határozzon meg az I. mellékletben meghatározott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól. A kivétel időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, és kizárólag akkor hosszabbítható meg, ha a válság tartósan fennáll. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

E cikk alkalmazásában a válság olyan rendkívüli, váratlan és hirtelen bekövetkező természeti vagy ember okozta esemény, amely az Unión belül vagy kívül következik be, és amely jelentős közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol a közúti szállítás területére vagy az uniós polgárok takarékoskodására vagy jólétére, amennyiben a társadalom rendes működésében jelentős zavar keletkezik, és amennyiben a közérdek sürgős fellépést tesz szükségessé.”

21.Az I. melléklet helyébe ezen irányelv melléklete lép.

22.A III. mellékletben a „76/114/EGK irányelvben” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében” szövegrész lép.

2. cikk

Az (EU) 2020/1056 rendelet módosításai

Az (EU) 2020/1056 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a következő vi. alponttal egészül ki:

„vi. a 96/53/EK tanácsi irányelv* 6. cikkének (7) bekezdése;”.

________

* A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).

3. cikk

Átültetés

(1)    A tagállamok legkésőbb [az elfogadás napja + 2 év]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.    A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☑ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 47  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.    Célkitűzés(ek)

1.4.1.    Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.    Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.    Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.    A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

◻ határozott időtartam

◻    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

☑ határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem

1.7.    A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 48  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.    Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.    A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.    A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.    A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.    Becsült humánerőforrás-szükségletek

☑    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

☑    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

◻    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

◻    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    HL L 235., 1996.9.17., 59. o.

(2)     2022. évi statisztikai zsebkönyv (europa.eu).

(3)     A 2005 és 2020 közötti időszak nemzeti légszennyezőanyag-kibocsátási adatait megjelenítő felület .

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/719 irányelve (2015. április 29.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 115., 2015.5.6., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/894 határozata (2019. június 5.) a 96/53/EK tanácsi irányelvnek a jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosító vezetőfülkék tekintetében engedélyezett legnagyobb hosszúságra vonatkozó különös szabályok végrehajtási határideje tekintetében történő módosításáról (HL L 164., 2019.6.20., 30. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.).

(5)    COM(2019) 640 final.

(6)    AEROFLEX ( https://cordis.europa.eu/project/id/769658 ) és TRANSFORMERS (https://cordis.europa.eu/project/id/605170).

(7)    COM(2020) 789 final.

(8)    COM(2021) 559 final.

(9)    COM(2023) 88 final.

(10)    A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

(11)    A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).

(13)    COM(2021) 551 final.

(14)    COM(2021) 812 final.

(15)    COM(2021) 813 final.

(16)    HL L 68., 2015.3.13., 9. o.

(17)    COM(2023) 126.

(18)    COM(2021) 400 final.

(19)    COM(2019) 640 final.

(20)    COM(2020) 80 final.

(21)    COM(2021) 550 final.

(22)    COM(2022) 230 final.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.).

(24)    COM(2023) 88 final.

(25)    Hatásvizsgálati jelentés, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról, SWD(2023) 445.

(26)    SWD(2021) 305 final; Minőségi jogalkotás (europa.eu).

(27)    BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM – Jelentés a 96/53/EK irányelv (EU) 719/2015 irányelvvel bevezetett módosításainak végrehajtásáról, SWD(2023) 70.

(28)    A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye. Az össztömegről és méretekről szóló irányelv, SEC(2023) 445.

(29)     https://sdgs.un.org/goals/goal13

(30)     https://sdgs.un.org/goals/goal3  

(31)    COM(2021) 645 final, EUR-Lex – 52021DC0645 – HU – EUR-Lex (europa.eu).

(32)    HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1056/2020 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(34)    HL C […]., […]., […]. o.

(35)    HL C […]., […]., […]. o.

(36)    HL L 235., 1996.9.17., 59. o.

(37)    COM(2020) 789 final.

(38)    COM(2019) 640 final.

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).

(41)    A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

(42)    A Bizottság (EU) 2021/535 végrehajtási rendelete (2021. március 31.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 117., 2021.4.6., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1056/2020 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(44)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(46)    HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(47)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(48)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(49)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(50)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(51)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(52)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(53)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(54)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(55)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(56)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(57)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(58)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(59)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(60)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2023.7.11.

COM(2023) 445 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról

{SEC(2023) 445 final} - {SWD(2023) 445 final} - {SWD(2023) 446 final} - {SWD(2023) 447 final}

MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK LEGNAGYOBB MEGENGEDETT ÖSSZTÖMEGEI ÉS MÉRETEI, VALAMINT EZEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JELLEMZŐI