52023PC0369

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A digitalizáció és az új technológiák egyre inkább formálják az európai polgárok életét és az európai gazdaságot. Mivel az európai gazdaság egyre inkább digitalizálódik, az európaiak egyre inkább használnak magánjellegű digitális fizetési eszközöket is a tranzakciókhoz.

A bankjegyek és érmék – amelyek a központi banki pénz egyetlen olyan jelenlegi formái, amelyek törvényes fizetőeszközök a nagyközönség (köztük az emberek, a hatóságok és a vállalkozások) számára – önmagukban nem tudják támogatni az EU gazdaságát a digitális korban. A fizetések során való felhasználásuk ezért csökken, mivel az online vásárlások száma növekszik, és a nagyközönség fizetési szokásai az EU-ban kínált magánjellegű digitális fizetési eszközök széles választéka felé mozdulnak el. Ez veszélyezteti a központi banki pénz és a magánjellegű digitális fizetési eszközök közötti kívánatos egyensúlyt. Ezt a tendenciát a jövőben még tovább erősítheti a harmadik országbeli központi banki digitális fizetőeszközök (CBDC) és a magáncégek által kibocsátott stabil kriptopénzek 1 megjelenése, ami megkérdőjelezheti az euro szerepét az EU-ban és azon kívül egyaránt.

A digitális korhoz technológiailag alkalmazkodó, széles körben elérhető és használható központi banki pénz hiánya szintén csökkentheti a kereskedelmi banki pénzbe és végső soron az euróba vetett bizalmat. A kereskedelmi banki pénzbe vetett bizalom a betétesek azon lehetőségén alapul, hogy betéteiket törvényes fizetőeszközzel váltsák át központi banki pénzre, ami jelenleg csak készpénz formájában érhető el. A központi banki pénz digitális gazdaságban felhasználható és a kereskedelmi bankbetétekkel egyenrangúan átváltható formájának hiánya alááshatja a központi banki pénz monetáris meghatározó szerepét, gyengítve a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást az EU-ban.

Ebben az összefüggésben az elmúlt években a lakossági CBDC kibocsátása jelentős figyelmet és húzóerőt kapott 2 . A készpénzhez hasonlóan a lakossági CBDC is a központi banki pénz hivatalos formája lenne, amely a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető lenne, és törvényes fizetőeszköznek minősülne. Így a valuta hivatalos formáit hozzáigazítaná a technológiai fejlődéshez, kiegészítve a készpénzt.

Az euroövezetben a lakossági CBDC – a digitális euro – létrehozása szükséges a készpénz kiegészítéséhez és a valuta hivatalos formáinak a technológiai fejlődéshez való hozzáigazításához annak érdekében, hogy az eurót az egész euroövezetben egységes és hatékony módon lehessen közös valutaként használni. A digitális euro a meglévő magánjellegű digitális fizetési eszközök mellett nyilvános digitális fizetőeszközként is elérhető lesz, támogatva az erősebb és versenyképesebb, hatékonyabb és innovatívabb európai lakossági pénzforgalmi piacot és a digitális pénzügyi ágazatot, és hozzájárulva az európai lakossági pénzforgalmi piac rezilienciájának további fokozásához is. Így a digitális euro elő fogja segíteni a páneurópai és interoperábilis lakossági fizetési megoldások fejlesztését, beleértve az azonnali fizetések teljes körű bevezetését is.

E javaslat célja annak biztosítása, hogy a törvényes fizetőeszköz státuszú központi banki pénz továbbra is elérhető maradjon a nyilvánosság számára, miközben korszerű és költséghatékony fizetési eszközöket kínál, biztosítja a digitális fizetések magas szintű adatvédelmét, fenntartja a pénzügyi stabilitást, valamint előmozdítja a hozzáférhetőséget és a pénzügyi kirekesztés felszámolását. E célból a javaslat létrehozza a digitális eurót, amelyet az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai bocsáthatnak ki, amelyek pénzneme az euró, és biztosítja a szükséges szabályozási keretet, amelynek biztosítania kell a digitális euro mint közös valuta hatékony használatát az egész euroövezetben, kielégítve a felhasználók igényeit a digitális korban, és előmozdítva a versenyt, a hatékonyságot, az innovációt és a rezilienciát az EU digitalizálódó gazdaságában. A digitális euro nem programozható pénz lenne, ezért nem használható fel a költésének bizonyos termékekre vagy szolgáltatásokra való korlátozására vagy irányítására: a közös valuta digitális formájaként teljes mértékben helyettesíthetőnek kell lennie.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Szerződések vonatkozó rendelkezésein (az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az EUMSZ 127–133. cikke), az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól szóló, 2010. március 22-i bizottsági ajánláson 3 , valamint az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról, hatásairól és az azokhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslaton 4 kívül (amelyet e javaslattal párhuzamosan fogadtak el) az érintett szakpolitikai területen, azaz az euroövezet monetáris politikájának részét képező monetáris jogban nincsenek szakpolitikai rendelkezések.

Ez a javaslat összhangban van az elsődleges jog említett rendelkezéseivel. A központi banki pénz két formája (digitális euro és eurokészpénz) közötti koherencia biztosítása érdekében a készpénz törvényes fizetőeszközét is a digitális euro törvényes fizetőeszközével összhangban szabályozzák, az euro ezen formái közötti különbségek sérelme nélkül.

Ez a javaslat a belső piacon a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának szabadságára épít, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót hol jegyezték be. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós pénzforgalmi szolgáltató forgalmazhassa a digitális eurót az euroövezet egészében, ezt a kezdeményezést rendeletjavaslat kíséri [kérjük, illessze be a hivatkozást: rendeletjavaslat a digitáliseuro-szolgáltatásoknak az olyan tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók általi nyújtásáról, amelyek pénzneme nem az euro – COM(2023) 368 final].

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Bizottság 2020 szeptemberében elfogadott digitális pénzügyi és lakossági pénzforgalmi stratégiái 5 támogatták a versenyképes páneurópai fizetési megoldások megjelenését, továbbá vizsgálták a digitális eurónak az eurokészpénz esetleges kiegészítéseként történő alkalmazását, a magánjellegű digitális fizetőeszközök mellett.

A digitális euro bevezetése alapvető fontosságú lenne az európai lakossági pénzforgalmi piac széttagoltságának csökkentésére, a verseny, a hatékonyság, az innováció és a reziliencia előmozdítására, valamint a páneurópai pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló ágazati kezdeményezések ösztönzésére irányuló folyamatos erőfeszítések összefüggésében, támogatva különösen az azonnali fizetések teljes körű bevezetését.

A digitális euro támogatni fogja az Unió által követett kulcsfontosságú szakpolitikákat, különösen a személyes adatok védelmét, a hozzáférhetőséget és a pénzügyi kirekesztés felszámolását.

–Ez a kezdeményezés támogatja azt a célkitűzést, hogy a fizetések során a magánélet magas szintű védelme összhangban legyen az uniós adatvédelmi jogszabályokkal: a személyes adatok kezelése során különösen az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 6 és az (EU) 2018/1715 rendelet (EUDPR) 7 lesz alkalmazandó a digitális euro forgalmazására és használatára. A digitális euro megtervezésére úgy kerül sor, hogy a személyes adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatók és az Európai Központi Bank általi kezelését a digitális euro megfelelő működésének biztosításához szükséges mértékre csökkentse. A digitális euro elérhető lesz offline, a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben a bankjegykiadó automatákból történő bankjegyfelvételhez és a készpénzhasználathoz hasonló adatvédelmi szint mellett. A digitáliseuro-műveletek elszámolását úgy alakítják ki, hogy sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok ne tudják az adatokat hozzárendelni egy azonosított vagy azonosítható digitáliseuro-felhasználóhoz.

–Emellett az (EU) 2019/882 irányelvvel (európai akadálymentesítési irányelv) 8 való összhang biztosítása érdekében a digitális eurót úgy alakítják ki, hogy maximalizálja annak a fogyatékossággal élő, funkcióképességükben korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek általi előrelátható használatát.

–Ami a pénzügyi kirekesztés felszámolását illeti, a kezdeményezést a 2014/92/EU irányelv (fizetési számlákról szóló irányelv) 9 alapján elfogadott megközelítés ihlette, amelynek célja, hogy valamennyi fogyasztó számára egyetemes hozzáférést biztosítson az alapszintű fizetési számlákhoz, beleértve a pénzügyileg kirekesztett személyeket is. A digitális eurót hasonló megközelítés szerint, de a szükséges kiigazításokkal kínálják majd az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében. Először is, a fizetésiszámla-szolgáltatásokat nyújtó valamennyi hitelintézetnek ügyfelei kérésére alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat kell nyújtania. Másodszor, azon fogyasztók esetében, akik nem hitelintézetek ügyfelei, a fizetési számlákról szóló irányelvnek az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről szóló IV. fejezete alkalmazandó az alapvető szolgáltatásokat nyújtó digitáliseuro-számlához való hozzáférésre, aminek keretében természetes személyek számára ingyenesen kínálnak alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokat. Harmadszor, ez a kezdeményezés biztosítja, hogy a közintézmények (helyi vagy regionális hatóságok vagy postahivatalok) a digitális eurót olyan természetes személyek számára is forgalmazzák, akik nem kívánnak digitáliseuro-számlát nyitni hitelintézeteknél vagy más pénzforgalmi szolgáltatóknál. A kezdeményezés továbbá megbízza az Európai Bankhatóságot és a Pénzmosás Elleni Hatóságot, hogy közösen dolgozzanak ki iránymutatásokat, amelyek meghatározzák a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények és az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés közötti kapcsolatot.

–Az (EU) 2015/2366 irányelv (PSD2) 10 szabályozza a pénzforgalmi szolgáltatók (köztük a hitelintézetek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és a pénzforgalmi intézmények) által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat, valamint a fizetési műveletben részt vevő felek jogait és kötelezettségeit. A Bizottság új jogalkotási csomagot javasolt, amely egyrészt a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új irányelvből, másrészt egy 2023. június 28-án elfogadott rendeletből áll 11 . Ez a csomag kiterjeszti a pénz fogalommeghatározását a lakossági felhasználásra kibocsátott központi banki pénz valamennyi formájára (bankjegyek, érmék és központi banki digitális valuta). A Bizottság 2022. október 22-én arra irányuló jogalkotási javaslatot fogadott el, hogy az euróban történő azonnali fizetés az EU-ban és az EGT-országokban bankszámlával rendelkező valamennyi polgár és vállalkozás számára elérhetővé váljon.

–A pénzmosás elleni uniós keretet alátámasztó kockázatalapú megközelítés tiszteletben tartásával és a teljes névtelenség kizárásával a kezdeményezés összhangban van a Bizottság által 2021 júliusában elfogadott pénzmosás elleni csomag 12 célkitűzéseivel. A kezdeményezés ugyanakkor magas szintű adatvédelmet biztosít az offline digitáliseuro-fizetések esetében, amelyek készpénzjellegű érintéses fizetések. Az online digitáliseuro-fizetési műveletek az adatvédelemre, a magánélet védelmére, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó ugyanazon szabályokat követnék, mint amelyek a magánjellegű digitális fizetési eszközökre vonatkoznak, összhangban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló uniós kerettel és a PSD2-vel, az általános adatvédelmi rendelettel és a Bizottság nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó stratégiájával.

–Az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis európai digitális személyiadat-tárca 13 lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a PSD2 97. cikkében előírtaknak megfelelően önkéntes alapon belépjenek és szigorú ügyfél-hitelesítést végezzenek a fizetések teljesítése során. Ugyanezeket a funkciókat kell biztosítani a digitáliseuro-felhasználók számára is.

A digitális eurót az EU nyitott stratégiai autonómiájának támogatására irányuló bizottsági stratégia egyik elemeként is azonosították. A javaslat különösen összhangban van „Az euro erősebb nemzetközi szerepe felé” című bizottsági közleménnyel 14 és „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” c. bizottsági közleménnyel 15 .

A digitális piacokról szóló, 2022 szeptemberében elfogadott rendelet 16 célja, hogy javítsa a digitális ágazat piacainak megtámadhatóságát. E célból számos kötelezettséget ír elő az Európai Bizottság által felsorolt alapvető platformszolgáltatások tekintetében kapuőrnek minősített vállalkozások számára azzal a céllal, hogy előmozdítsa a felhasználók választási lehetőségeit, és lehetőségeket biztosítson az üzleti felhasználók számára. Míg a kapuőrökre továbbra is vonatkoznak a digitális piacokról szóló jogszabály különös rendelkezései, a digitális euro bevezetésével, amely az offline fizetésekhez lesz elérhető, hatékony interoperabilitásra, valamint a mobil eszközök hardver- és szoftverkomponenseihez való tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatás a digitáliseuro-felhasználók számára rendelkezésre álljon a belső piacon.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A nyilvánosság rendelkezésére álló központi banki pénz eurobankjegyekkel és -érmékkel párhuzamosan használandó új formájaként a digitális eurót az EUMSZ 133. cikkén alapuló uniós rendelettel kell létrehozni és részleteiben szabályozni. Az EUMSZ 133. cikke szerint „[a]z Európai Központi Bankra ruházott hatáskörök sérelme nélkül az euro közös pénzként történő alkalmazásához szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. Ezeket az intézkedéseket az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően lehet elfogadni”.

Amint az fentebb és a 3. szakaszban kifejtésre kerül, a digitális euro létrehozása és szabályozása olyan intézkedés, amely szükséges annak biztosításához, hogy az eurót közös valutaként használják a digitális korban. E rendeletnek biztosítania kell, hogy a digitális eurót az egész euroövezetben azonos módon, azonos szabályok és feltételek mellett, széttagoltság nélkül lehessen használni.

•A szubszidiaritás elve (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken. Az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a monetáris politika területén azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro. Ezen a területen nem lehetséges az euroövezeti tagállamok fellépése, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

•Az arányosság elve

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat részletesen megvizsgálta az arányosság elvének tiszteletben tartását, és az összes javasolt lehetőséget e célkitűzés fényében értékelte.

Nevezetesen azok a mikrovállalkozások, amelyek nem fogadnak el elektronikus fizetési eszközöket, a nonprofit jogi személyek és azon magánszemélyek, akik nem kereskedelmi tevékenységük keretében járnak el, mentesülnek a digitális euróban történő fizetések elfogadásának kötelezettsége alól.

Ami a digitális euro forgalmazását illeti, míg valamennyi pénzforgalmi szolgáltató forgalmazhatja a digitális eurót, csak a fizetési számlákat működtető hitelintézetek kötelesek ügyfeleik kérésére a digitáliseuro-számlát forgalmazni. Az, hogy valamennyi pénzforgalmi szolgáltató köteles legyen a digitális eurót forgalmazni, nem lenne arányos azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítani lehessen a digitális euro törvényes fizetőeszközként való hatékony használatát.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet a megfelelő eszköz ahhoz, hogy hozzájáruljon egy olyan egységes szabálykönyv létrehozásához, amely általánosan alkalmazandó, és amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó az euroövezet valamennyi tagállamában, megszüntetve ezáltal a különböző tagállamokban az eltérő alkalmazás lehetőségét, és biztosítva az euro közös valutaként való használatának célkitűzését, amint azt az EUMSZ 133. cikke előírja.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

2020. október 2-án az Európai Központi Bank közzétette a digitális euróról szóló jelentését, amely feltérképezte a digitális euro kibocsátásával járó előnyöket és kihívásokat, valamint a lehetséges tervezési lehetőségeket azzal a céllal, hogy szélesebb körben véleményeket kérjen ezekről a szempontokról a nagyközönségtől. A jelentés közzétételét követően az Európai Központi Bank 2020. október 12-én nyilvános konzultációt indított a digitális euróról, amely 2021. január 12-ig tartott. A konzultáció 18 kérdést tartalmazott, amelyek célja az egyének és szakemberek véleményének összegyűjtése volt. Az első rész elsősorban a lakossági pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőket, míg a második rész főként a (kiskereskedelmi) fizetések gazdasági, szabályozási és technológiai ismereteivel rendelkező pénzügyi, pénzforgalmi és technológiai szakembereket célozta. A válaszadókat mindazonáltal arra kérték, hogy a kérdések teljes köréről adjanak visszajelzést. A konzultációban részt vevő polgárok és szakemberek egyaránt a magánélet védelmét tartották a digitális euro legfontosabb jellemzőjének. Az Európai Központi Bank később további felméréseket rendelt el a fogyasztók által használt digitális fizetőeszközökről és pénztárcákról.

A Bizottság e javaslatot támogató konzultációs stratégiája több kezdeményezésre épül:

–A Bizottság 2022. április 5-én 2022. június 16-ig véleményezési felhívást és célzott konzultációt tett közzé a digitális euróról. A célzott konzultáció kiegészítette az EKB nyilvános konzultációját az ágazati szakértőktől, a pénzforgalmi szolgáltatóktól (köztük a hitelintézetektől, a pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől), a fizetésiinfrastruktúra-szolgáltatóktól, a fizetési megoldások fejlesztőitől, a kereskedőktől, a kereskedői szövetségektől, a lakossági pénzforgalmi szabályozóktól és felügyeletektől, a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti szervektől, a pénzügyi információs egységektől, az Európai Adatvédelmi Testülettől és más érintett hatóságoktól és szakértőktől, valamint fogyasztói szervezetektől gyűjtött további információkkal, hogy azokat be lehessen építeni a Bizottság által a digitális euróról szóló rendeletre irányuló javaslat céljából készített hatásvizsgálatba. A célzott konzultációk főbb megállapításai a következők: Az uniós polgárok egyetértettek azzal a célkitűzéssel, hogy mindenki számára hozzáférést kell biztosítani a közpénzekhez digitális formában, beleértve a bankszámlával nem rendelkezőket is. A szakmabeli válaszadók úgy vélték, hogy a digitális euro minden fizetési helyzetben előnyös lehet a vállalkozások/kereskedők számára. Az emberek a gyors, magánjellegű, költségmentes és széles körben elérhető digitális eurót részesítették előnyben. A legtöbb szakmabeli válaszadó úgy vélte, hogy a széles körű elérhetőség és a könnyű belépés, a könnyű használat, a bármikor, bárhol, bárki számára történő fizetésre való képesség és az azonnali vitarendezés a nagyközönség számára kínálandó legfontosabb szempontok. Úgy vélték, hogy a széles körben elérhető digitális euro támogatja az EU nyitott stratégiai autonómiáját. A legtöbb szakmabeli válaszadó támogatta, hogy a digitális euro törvényes fizetőeszköz legyen. A legtöbb válaszadó támogatta a főként az euroövezetben lakóhellyel rendelkező polgárok és vállalkozások, valamint az euroövezeten belüli tranzakciók számára elérhető digitális eurót.

–A tagállamok és a nemzeti központi bankok szakértői, valamint az Európai Központi Bank képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a Bizottság által 2022 szeptembere és 2023 februárja között létrehozott banki, fizetési és biztosítási szakértői csoport (EGBPI) keretében. A megbeszéléseket az országoknak címzett célzott konzultációk segítették. A tagállamok 2021-től az eurócsoport üléseinek részeként is kifejtették véleményüket. Míg a tagállami szakértők az EGBPI ülésein csak előzetes véleményt fogalmaztak meg, többségük támogatta egy olyan digitális euro esetleges kibocsátását, amely törvényes fizetőeszköznek minősülne az euroövezetben.

–2022. november 7-én a Bizottság magas szintű konferenciát szervezett, amelyen a nemzeti és uniós hatóságok képviselői, európai parlamenti képviselők, valamint a magánszektor, a civil társadalom és a tudomány képviselői vettek részt.

–A Bizottság 2023 februárjában és márciusában kerekasztal-beszélgetéseket szervezett a kereskedők/vállalkozások, a fogyasztók és a pénzforgalmi szolgáltatók képviselőivel.

–A Bizottság részt vett az Európai Parlament 2023. áprilisi plenáris vitáján, valamint az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága által 2023 januárjában és 2023 márciusában szervezett irányadó vitákon.

2021 januárja óta az Európai Központi Bank és a Bizottság és szolgálatai – az uniós szerződésekben meghatározott megbízatásukra és függetlenségükre figyelemmel – technikai szinten közösen áttekintik a digitális euro esetleges bevezetéséből eredő szakpolitikai, jogi és technikai kérdések széles körét.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A kezdeményezés kidolgozása során számos inputot és szakértői forrást használtak fel, többek között a következőket:

–a fent ismertetett számos konzultáción keresztül benyújtott bizonyítékok,

–az EKB által 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban végzett fókuszcsoport-elemzések,

–az új digitális fizetési módszerekről szóló tanulmány, Kantar-jelentés, 2022. március,

–a Bizottság szolgálatainak megfigyelőként való részvétele az EKB digitális euróval foglalkozó piaci tanácsadó csoportjában és az Európai Kiskereskedelmi Fizetési Tanácsban,

–az EKB munkadokumentumai, szolgálati munkadokumentumai, felmérések és statisztikák,

–a Bizottság és a Közös Kutatóközpont (JRC) szimulációi és kutatásai.

•Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A hatásvizsgálatról szóló jelentést 2022. október 14-én nyújtották be Szabályozói Ellenőrzési Testülethez. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. november 16-án megvizsgálta a hatásvizsgálatot, és 2022. november 18-án kedvezőtlen véleményt adott ki. A hatásvizsgálati jelentést 2023. március 23-án újra benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek, és a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. április 25-én kedvező véleményt adott ki. A Szabályozói Ellenőrzési Testület két véleményt adott ki a jelentésről. Az első vélemény a probléma meghatározását és a konkrét célkitűzéseket illetően javításokat és következetesebb beavatkozási logikát kért. A Szabályozói Ellenőrzési Testület további magyarázatot kért a digitális euro egyes alapvető követelményeinek és tervezési jellemzőinek működéséről és hatásairól, többek között az értékőrző korlátairól, a kereskedői díjak szabályozásáról, a kiberbiztonsági kockázatokról, valamint a szélesebb körű biztonsági megfontolásokról. A második vélemény további értékelést kért a kereskedői díjakkal kapcsolatos lehetséges előnyökről és költségekről, valamint az előnyben részesített lehetőségeknek a fennálló piacra és piaci szereplőkre gyakorolt várható hatásáról. A végleges hatásvizsgálati jelentés figyelembe vette a Szabályozói Ellenőrzési Testület észrevételeit, és ennek megfelelően javította az elemzéseket és leírásokat.

A hatásvizsgálat szerint a fő probléma és a digitális euro létrehozásának fő oka az, hogy a központi banki pénz fizikai formában, azaz a készpénz önmagában nem elegendő az európai gazdaság támogatásához a digitális korban.

Két problémaforrást azonosítottak:

–a gyorsan digitalizálódó gazdaságban a központi banki pénz fizikai formában, azaz készpénzben nem áll rendelkezésre a gazdaság növekvő részében, különösen az e-kereskedelemben, és nem képes kielégíteni az Ipar 4.0 jövőbeli igényeit (pl. gépek közötti kifizetések, feltételes kifizetések),

–a nem euróban denominált, harmadik országbeli CBDC-k és más innovatív fizetőeszközök (azaz stabil kriptopénzek) fokozatosan piaci részesedést szerezhetnek az euroövezet fizetési piacain, és csökkenthetik az euro szerepét.

Számos alternatívát mérlegeltek a digitális euro alapvető elemeinek szabályozására. Az alternatívák azt vizsgálták, hogy miként lehetne szabályozni a digitális eurót a szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében, és ezzel párhuzamosan egyensúlyba hozni a legfontosabb kompromisszumokat: i. a széles körű használat lehetővé tétele a magánjellegű fizetési megoldásokkal való tisztességes verseny biztosítása mellett, ii. a magánélet védelme a nyomonkövethetőség biztosítása mellett, iii. a széles körű használat biztosítása a pénzügyi stabilitás és a hitelnyújtás védelme mellett, valamint iv. a nemzetközi felhasználás támogatása az euroövezeten kívüli országok és az eurorendszer kockázatainak csökkentése mellett.

A hatásvizsgálat az előnyben részesített lehetőségekből álló csomagot mutat be:

–a digitális euro törvényes fizetőeszközi státuszának biztosítása valamennyi kedvezményezett számára annak – indokolt és arányos kivételek mellett történő – elfogadására vonatkozó kötelezettséggel, valamint forgalmazási megállapodások. A központi banki pénzek valamennyi formája közötti koherencia biztosítása érdekében javasolt továbbá a készpénz törvényes fizetőeszközi minőségének egy párhuzamos jogalkotási javaslatban történő szabályozása,

–az EKB-nak közzé kell tennie a maximális díjak és a PSP-k közötti díjak szintjét,

–a magánélet és az adatvédelem magas szintjének biztosítása az alacsony értékű offline érintéses fizetések esetében a felhasználók személyazonosságával kapcsolatos személyes adatoknak a kezelése révén a digitáliseuro-fizetési számláknak a pénzforgalmi szolgáltatóknál történő megnyitásakor, de a tranzakciós adatok pénzforgalmi szolgáltatókkal való közlése nélkül, miközben az online fizetések a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi követelményeivel összhangban magánjellegű digitális fizetési eszközként lennének kezelve,

–a pénzügyi közvetítők kiiktatásából és a pénzügyi stabilitásból eredő kockázatok csökkentése azáltal, hogy az Európai Központi Bank eszközöket határozhat meg és hajthat végre annak érdekében, hogy a digitális euro értékőrző funkciója észszerű határokon belül maradjon,

–a digitális euro első elérhetővé tétele az euroövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek, valamint a látogatók számára, de a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást fenyegető kockázatok csökkentése érdekében a digitális euro használatát egy későbbi szakaszban az euroövezeten kívüli tagállamokra és harmadik országokra is ki lehet terjeszteni, a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást fenyegető kockázatok csökkentése érdekében.

A lehetőségek e kombinációja számos előnnyel járna, amelyek indokolják a digitális euro bevezetésének szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy az eurót továbbra is közös valutaként használják a digitális korban 17 . A nagyközönség számára előnyös lenne a szélesebb választék, mivel a kereskedelmi banki pénzen alapuló digitális fizetési eszközök mellett az egész euroövezetben törvényes fizetőeszközzel rendelkező központi banki pénzt használhatnának. A nagyközönség számára előnyös lenne a monetáris rendszerbe vetett fokozott bizalom is, amelyet a digitális monetáris pillér biztosít. A könnyen használható és széles körben elérhető digitális euro szintén támogatná a pénzügyi kirekesztés további felszámolását a digitalizált társadalomban. A kereskedők hasonlóképpen nagyobb választási lehetőséget élveznének a fizetések fogadására, és élveznék a nagyobb verseny előnyeit a páneurópai pénzforgalmi piacon, ami nagyobb hatékonyságot eredményezne.

A pénzforgalmi szolgáltatók ügyfeleik körében forgalmaznák a digitális eurót, és emellett díjakat számíthatnának fel a digitális euróhoz kapcsolódó további innovatív szolgáltatásokért és egyéb szolgáltatásokért.

Emellett a digitális euro támogatná a nyitott stratégiai autonómiát azáltal, hogy olyan új fizetési rendszert hozna létre, amely ellenálló lenne az esetleges külső zavarokkal szemben. A digitális euro is támogathatná az európai vállalkozásokat az Ipar 4.0 és a Web 3 (azaz decentralizált internet) jövőbeli felhasználási eseteiben azáltal, hogy nyilvános alternatívát biztosít számukra a külföldi CBDC-k által potenciálisan kínált programozható kifizetésekkel és a technológiai vállalatoktól származó stabil kriptopénzekkel szemben. A kezdeményezés végrehajtási költségei elsősorban az Európai Központi Bankot, a kereskedőket és a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelnék. Arányossági okokból az előnyben részesített alternatíva kivételeket ír elő a kereskedők egyes kategóriái számára a kötelező elfogadás alól, azzal a feltétellel, hogy a magánjellegű elektronikus fizetési eszközöket elfogadó kereskedőknek a digitáliseuro-fizetéseket is el kellene fogadniuk. Az online banki szolgáltatásokhoz vagy az új alkalmazásokhoz kapcsolódó tanulási költségekhez hasonlóan a fogyasztóknak is lehetnek tanulási költségeik. A kezdeményezés emellett működési (ismétlődő) költségeket is maga után vonna. Az emberek ingyenesen használhatnák az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat, és díjat fizethetnének a további digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokért, amelyek várhatóan szintén versenyképesen lesznek meghatározva a meglévő fizetési módokhoz képest. A digitális euro bevezetése várhatóan hatással lesz mind az EU lakossági pénzforgalmi piacára, mind a betétekre. Egyrészt a digitális euro csökkentheti a meglévő magánjellegű elektronikus fizetési eszközök piaci részesedését, ami egyes pénzforgalmi szolgáltatók bevételeinek csökkenését eredményezheti. Másrészt a digitális euro forgalmazása bevételt jelentene mind a forgalmazó, mind az átvevő pénzforgalmi szolgáltatók számára. Emellett a pénzforgalmi szolgáltatókban (különösen hitelintézetekben) elhelyezett pénzeszközök digitális euróra történő esetleges átváltása csökkentheti a pénzforgalmi szolgáltató likviditási helyzetét és kamatbevételét, és befolyásolhatja a hitelnyújtást.

Mivel az online digitális euro valószínűleg a jelenleg rendelkezésre álló fizetési eszközökhöz hasonló infrastruktúrát használna, az energiafogyasztás és ezáltal a környezeti hatás várhatóan hasonló lesz a meglévő kifizetésekhez. Ami a társadalmi hatást illeti, a digitális euro javítaná a pénzügyi integrációt azáltal, hogy hozzáférést biztosítana a bankszámlával nem rendelkező személyek számára a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz egy olyan környezetben, ahol a készpénz egyre kevésbé használható a digitalizált gazdaságban.

Összességében az értékelés arra a következtetésre jut, hogy a megfelelő biztosítékokkal rendelkező, jól megtervezett digitális euro hosszú távú előnyei meghaladják annak költségeit. Ráadásul a fellépés elmaradásának költségei igen magasak lehetnek.

•A szabályozás célravezetősége és egyszerűsítés

Ez a kezdeményezés nem REFIT-kezdeményezés. A nyilvánosság rendelkezésére álló központi banki pénz új (az eurorendszer által kibocsátott eurobankjegyekkel és -érmékkel párhuzamosan használandó) formáját az EUMSZ 133. cikkén alapuló uniós rendelettel kell létrehozni és részleteiben szabályozni. Ezért nem egy meglévő rendelet értékelésén alapul.

A digitális euróra irányuló kezdeményezés az „egy be, egy ki” elv alapján nagyrészt semleges lesz. Jelenleg nincs érvényben a digitális euro keretrendszere, ezért nincsenek olyan fennálló adminisztratív költségek, amelyeket meg lehetne takarítani ezen a területen.

Bár a kezdeményezés jár kiigazítási költségekkel, amelyeket minimális szinten tartanának, és amelyeket az előnyök ellensúlyoznának, nem jelent új és jelentős adminisztratív költségeket, azaz konkrét címkézési, jelentéstételi vagy regisztrációs követelményeket, amelyeket máshol költségmegtakarítással kellene ellensúlyozni.

•Alapjogok

Ez a kezdeményezés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat. Kellően tiszteletben tartja továbbá a szabadsághoz való jogot (a Charta 6. cikke), a vállalkozás szabadságát (a Charta 16. cikke), a tulajdonhoz való jogot (a Charta 17. cikke), az idősek jogait (a Charta 25. cikke), a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését (a Charta 26. cikke), valamint a fogyasztóvédelem magas szintjét (a Charta 38. cikke).

A személyes adatok kezelésére a digitális euro használatához és forgalmazásához elengedhetetlen feladatok ellátásához lehet szükség. Ez hatással lesz a Charta 7. és 8. cikkében biztosított, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokra. A személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó korlátozások a Charta 52. cikkével összhangban csak a feltétlenül szükséges mértékben alkalmazhatók. Konkrétabban, a személyes adatok kezelése csak a digitális euro forgalmazásával és használatával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatokhoz, valamint a közérdekből végzett meglévő feladatokhoz vagy az (EU) 2015/2366 irányelvben meghatározott pénzre alkalmazandó uniós jogban meghatározott jogi kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges. E feladatok közé tartozik a csalás megelőzése és felderítése, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem, az adózással és adókikerüléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, valamint a működési és biztonsági kockázatok kezelése. Ez a javaslat biztosítja, hogy az adatkezelési tevékenységek tiszteletben tartsák az uniós adatvédelmi jog követelményeit azáltal, hogy adatvédelmi szempontból meghatározza az adatkezelők – különösen az Európai Központi Bank, valamint a nemzeti központi bankok és pénzforgalmi szolgáltatók – feladatait. Amennyiben az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok adatkezelőként meghatározzák az adatkezelés módját, a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedések biztosítják, hogy a személyes adatokat oly módon álnevesítsék vagy titkosítsák, hogy a kezelt személyes adatok ne legyenek közvetlenül hozzárendelhetők egy azonosított vagy azonosítható digitáliseuro-felhasználóhoz. A javaslat továbbá eljárást határoz meg annak ellenőrzésére, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó, jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek-e. A javaslat egyértelmű szabályokat állapít meg az ilyen ellenőrzések gyakoriságára és az azokért viselt felelősségre vonatkozóan. A kezdeményezés biztosítja, hogy az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez szükséges személyes adatok megfelelőek és relevánsak legyenek, és a szükséges mértékre korlátozódjanak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A pénzforgalmi szolgáltatóktól, a kereskedőktől és az EKB-tól származó adatok alapján folyamatosan nyomon követhető az annak biztosítására irányuló célkitűzés, hogy a központi bank pénzt, digitális eurót bocsáthasson ki annak érdekében, hogy a digitális korban kielégítse a fizetési igényeket. A digitális euro forgalomban lévő mennyisége, valamint a digitális euróban teljesített lakossági fizetések teljes száma és értéke, továbbá ezeknek az egyéb fizetési módokhoz viszonyított aránya lehet a fő mutató a digitális eurónak az EU digitalizált gazdaságában való használatának nyomon követése során.

A pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó új adatszolgáltatási követelmények korlátozottak lesznek.

A javaslat általános tervet tartalmaz az egyedi célkitűzésekre gyakorolt hatás nyomon követésére és értékelésére, előírva a Bizottság számára, hogy első alkalommal a rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év elteltével, majd azt követően háromévente végezzen felülvizsgálatot, és tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak főbb megállapításairól. A felülvizsgálatot a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással összhangban kell végezni.

•A javaslat konkrét rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgy, a digitális euro létrehozása és kibocsátása (1–4. cikk)

E rendelet célja a digitális euro létrehozása és annak alapvető szempontjainak szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy az eurót az euroövezet egészében közös valutaként használják. A digitális euro a lakossági fizetések céljából természetes és jogi személyek rendelkezésére áll. A digitális eurónak az Európai Központi Bank vagy az euroövezeti tagállamok nemzeti központi bankjai általi kibocsátásának engedélyezése az Európai Központi Bank feladata.

Alkalmazandó jog és illetékes hatóságok (5. és 6. cikk)

Az 5. cikk egyértelművé teszi, hogy az (EU) [kérjük illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat – COM(2023) 366 final] irányelvvel módosított, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó a digitális euróra. Az említett irányelv kiterjeszti a pénz fogalommeghatározását a lakossági felhasználásra kibocsátott központi banki pénzre, amely magában foglalja a központi banki digitális valutákat is.

Hasonlóképpen az (EU) [kérjük illessze be a hivatkozást: rendeletjavaslat a digitáliseuro-szolgáltatásoknak az olyan tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók általi nyújtásáról, amelyek pénzneme nem az euro – COM(2023) 368 final] európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az Unióban történő, határokon átnyúló fizetésekről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (az offline fizetések kivételével) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, [kérjük illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) és a pénzmosás elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] irányelvvel felváltott, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a digitális euróra.

Míg az (EU) 2015/2366 irányelv és az (EU) 2015/849 irányelv szerinti illetékes hatóságok lennének felelősek az ezen uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségek felügyeletéért és érvényesítéséért, az EUMSZ 114. cikke alapján ugyanezek az illetékes hatóságok lennének felelősek e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek tiszteletben tartásáért is.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti, az (EU) 2015/2366 irányelvben és az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott felügyeleti szabályokat a digitális euro tekintetében is alkalmazni kell.

Emellett a tagállamoknak ki kell jelölniük az e rendelet szerinti törvényes fizetőeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek nyomon követésére és érvényesítésére illetékes hatóságokat.

Ez a rendelet csak az azon tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók illetékes hatóságok általi felügyeletét és szankciórendszereit szabályozza, amelyek pénzneme az euro. Az olyan tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók, amelyek pénzneme nem az euro, a nem az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamok felügyeleti és szankciórendszerei mellett forgalmazhatják a digitális eurót. E célból ezt a rendeletet az EUMSZ 114. cikkén alapuló jogalkotási javaslat kíséri.

Törvényes fizetőeszköz (7–12. cikk)

A digitális euro törvényes fizetőeszközi státuszt kap, ami többek között magában foglalja annak a kedvezményezettek általi kötelező elfogadását (7. cikk), kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik. A 9. cikk egy sor kivételt határoz meg a digitális euro elfogadására vonatkozó kötelezettség alól. A kivételek magukban foglalják a mikrovállalkozások azon jogát, hogy ne fogadják el a digitális eurót, kivéve, ha hasonló digitális fizetőeszközöket fogadnak el. Hasonlóképpen, a tisztán személyes tevékenység keretében eljáró természetes személy sem köteles elfogadni a digitális eurót. A digitális euro elfogadására vonatkozó kötelezettség teljes mértékben tiszteletben tartja a felek szerződési szabadságát, mivel a kedvezményezett nem köteles elfogadni a digitáliseuro-fizetéseket, ha a fizetés előtt mind a kedvezményezett, mind a fizető fél kifejezetten megállapodott egy másik fizetési módról. Mindazonáltal a kedvezményezettek nem alkalmazhatnak egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (10. cikk), mivel ez aláásná a kedvezményezettek általi kötelező elfogadást és a fizető felek szerződési szabadságát. A 11. cikk elismeri továbbá a monetáris jogi jellegű digitális euro alóli további kivételeket, amelyeket a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadhat el. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatásköre nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a Bíróság által a C-422/19. és C-423/19. egyesített ügyekben meghatározott feltételekkel összhangban olyan nemzeti jogszabályokat fogadjanak el, amelyek kivételeket vezetnek be a kötelező elfogadás alól a törvényes fizetőeszközi minőségből eredően. A 12. cikk előírja a digitális euro és az eurókészpénz közötti átválthatóságot. Az egyértelműség kedvéért a 12. cikk feljogosítja a fizető felet arra is, hogy választhassa a digitális euróban vagy készpénzben történő fizetést azokban a helyzetekben, amikor mindkettő kötelező elfogadása alkalmazandó e rendeletnek megfelelően, beleértve különösen a kötelező elfogadást érintő rendelkezéseket (azaz a 7., 8., 9., 10. és 11. cikket), valamint az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközökről szóló rendeletét.

Forgalmazás (13–14. cikk)

Az (EU) 2015/2366 irányelv alapján a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására megadott engedélynek megfelelően az EU-ban engedélyezett valamennyi pénzforgalmi szolgáltató digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat is nyújthat, beleértve az alapszintű digitáliseuro-fizetési szolgáltatások mellett a további digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat is. A pénzforgalmi szolgáltatóknak nincs szükségük további engedélyre az illetékes hatóságaiktól a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtásához. A digitális euro forgalmazása céljából a pénzforgalmi szolgáltatóknak szerződéses kapcsolatot kell létesíteniük a digitáliseuro-felhasználókkal. A digitáliseuro-felhasználók és az Európai Központi Bank közötti szerződéses kapcsolat kizárt. A digitáliseuro-felhasználók egy vagy több digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezhetnek, amelyeket ugyanazon vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetnek.

A pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott digitáliseuro-szolgáltatások a következőkre korlátozódnak: i. azokban a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek, amelyek pénzneme az euro, ii. azok a természetes vagy jogi személyek, akik digitáliseuro-számlát nyitottak, amikor olyan tagállamban rendelkeztek tartózkodási hellyel vagy székhellyel, amelynek a pénzneme euro, de már nem rendelkeznek ott tartózkodási hellyel vagy székhellyel, iii. látogatók, iv. olyan természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek olyan tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, amelyek pénzneme nem az euro, a 18. cikkben meghatározott feltételekre figyelemmel, valamint v. harmadik országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek, beleértve az Európai Unióval kötött monetáris megállapodás hatálya alá tartozó területeket is, a 19. és 20. cikkben foglalt feltételek szerint. Az euroövezeten kívül engedélyezett pénzforgalmi szolgáltatók ezeket a szolgáltatásokat az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti szabad letelepedés vagy szabad szolgáltatásnyújtás útján nyújthatják.

A 13. cikk meghatározza továbbá azokat a konkrét feladatokat, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatóknak el kell végezniük annak érdekében, hogy az eurót Unió-szerte közös valutaként használják. Ez magában foglalja a feltöltési és lehívási funkciók rendelkezésre bocsátását, valamint annak lehetővé tételét, hogy a digitáliseuro-felhasználók az EKB által elfogadott korlátozásokat (pl. az állományra vonatkozó korlátokat) meghaladó mértékű digitáliseuro-állományukat automatikusan lehívják a nem digitáliseuro-fizetési számlára, például a kereskedelmi bankszámlára, amikor digitáliseuro-fizetési művelet fogadására kerül sor („túltöltés”). Ez magában foglalja azt is, hogy lehetővé kell tenni a digitáliseuro-felhasználók számára, hogy olyan digitáliseuro-fizetési műveletet hajtsanak végre, ahol a tranzakció összege meghaladja a digitáliseuro-állományukat („alultöltés”).

A 14. cikk előírja a fizetési számlát működtető hitelintézetek számára, hogy ügyfeleik kérésére az összes alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatást nyújtsák az azon tagállamokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek számára, amelyek pénzneme az euro. Azon természetes személyek esetében, akik nem rendelkeznek nem digitáliseuro-fizetési számlával valamely hitelintézetnél, vagy nem kívánnak digitáliseuro-fizetési számlát nyitni hitelintézetnél vagy a digitális eurót forgalmazó más pénzforgalmi szolgáltatónál, a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a konkrét szervezeteket (azaz helyi vagy regionális hatóságokat vagy postahivatalokat), amelyek kötelesek lennének alapszintű digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújtani. Ezen túlmenően a 2014/92/EU irányelv (fizetési számlákról szóló irányelv) szerinti, alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférés jogát az alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokkal rendelkező digitáliseuro-fizetési szolgáltatások tekintetében ingyenesen kell alkalmazni a fizetési számlákról szóló irányelv 18. cikke szerinti „ingyenességgel vagy észszerű díjakkal” szemben. A digitális euro más pénzforgalmi szolgáltatók általi forgalmazása a pénzforgalmi szolgáltatók saját kezdeményezésére történne. A 14. cikk értelmében alapvető digitáliseuro-szolgáltatások nyújtására kötelezett valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak digitális társadalmi befogadási támogatást kell nyújtania a fogyatékossággal élő, funkcionálisan korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek számára.

A digitális euro értékőrzőként való használatára vonatkozó korlátozások (16. cikk)

Az Európai Központi Banknak olyan eszközöket kell kidolgoznia, amelyek korlátozzák a digitális euro értékőrzőként való használatát, beleértve az állományra vonatkozó korlátozásokat is. A 16. cikk meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeknek az Európai Központi Bank által kifejlesztett eszközök paramétereinek és használatának meg kell felelniük a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Ezek az eszközök különösen nem akadályozhatják meg a digitáliseuro-fizetési műveletek elfogadását és kezdeményezését. A 16. cikkben meghatározott kritériumokra is figyelemmel az ilyen eszközök alkalmazására, valamint azok kalibrálására vonatkozó döntésnek teljes mértékben az Európai Központi Bank hatáskörébe kell tartoznia. E rendelet keretében a digitális euro nem járhat kamattal.

A digitáliseuro-fizetési szolgáltatások díjai (17. cikk)

A kereskedői díj vagy a PSP-k közötti díj úgy van szabályozva, hogy ne haladja meg a következő összegek közül a legalacsonyabbat: i. a pénzforgalmi szolgáltatóknál felmerült releváns költségek, beleértve az észszerű haszonkulcsot és ii. az összehasonlítható fizetési módokért kért díjak vagy illetékek. E célból az Európai Központi Banknak rendszeresen nyomon kell követnie a vonatkozó költségeket, díjakat és illetékeket, és ezeket az összegeket rendszeresen közzé kell tennie és felül kell vizsgálnia. A tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok felelnek az e cikknek való megfelelés biztosításáért.

A digitális euróhoz való hozzáférés és annak használata az euroövezeten kívül (18–21. cikk)

Az V. fejezet megállapítja a digitális euro euroövezeten kívüli hozzáférhetőségére és használatára vonatkozó szabályokat, amelyek attól függnek, hogy természetes vagy jogi személyek euroövezeten kívüli tagállamban vagy harmadik országban rendelkeznek-e lakóhellyel vagy székhellyel. Az euroövezeten kívüli tagállamokban a digitális euróhoz való hozzáférés és annak használata két feltétel teljesülése esetén lehetséges: 1. az euroövezeten kívüli tagállam ilyen irányú kérelmet nyújt be, és számos feltétel mellett elkötelezi magát; 2. az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli nemzeti központi bank olyan megállapodást köt, amely meghatározza a szükséges végrehajtási intézkedéseket. A harmadik országban a digitális euróhoz való hozzáférés és annak használata szintén két feltétel teljesülése esetén lehetséges: 1. az Unió és a harmadik ország nemzetközi megállapodást köt, és a harmadik ország elkötelezi magát bizonyos feltételek mellett; 2. az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli nemzeti központi bank olyan megállapodást köt, amely meghatározza a szükséges végrehajtási intézkedéseket. Különösen a digitális euróhoz való hozzáférés és annak használata lehetséges az Unióval kötött monetáris megállapodás hatálya alá tartozó területen, feltéve, hogy a monetáris megállapodás rendelkezik róla. Az V. fejezet meghatározza továbbá a digitális euro és a helyi pénznemek közötti keresztdevizás fizetésekre vonatkozó szabályokat, amelyeket az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok közötti előzetes megállapodásnak kell szabályoznia.

Technikai jellemzők (22–24. cikk)

A digitális eurót olyan módon kell kialakítani, hogy az megkönnyítse annak használatát a nagyközönség számára, beleértve a pénzügyileg kirekesztett vagy a pénzügyi kirekesztés kockázatának kitett személyeket, a fogyatékossággal élő, funkcionálisan korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyeket és az időseket.

A digitáliseuro-felhasználóknak nem kell nem digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezniük. A digitális euro egyes funkciói azonban nem digitáliseuro-fizetési számlát igényelnek. A digitáliseuro-felhasználók kijelölhetnek egy, a digitáliseuro-fizetési számlával összekapcsolt, nem digitáliseuro-fizetési számlát, hogy az online digitáliseuro-fizetési műveletekhez túltöltési és alultöltési funkciókat alkalmazzanak.

A digitális eurónak a digitális euro első kibocsátásától kezdve elérhetőnek kell lennie mind offline, mind online digitáliseuro-fizetési műveletek számára, és lehetővé kell tennie a feltételes fizetési műveleteket. A digitális euro nem lehet programozható pénz, azaz olyan egységek, amelyek az eredendően meghatározott kiadási feltételek miatt csak meghatározott típusú áruk vagy szolgáltatások vásárlására használhatók, vagy olyan határidők vonatkoznak rájuk, amelyek után azok már nem használhatók fel: a közös valuta digitális formájaként a digitális eurónak teljes mértékben helyettesíthetőnek kell lennie.

A forgalmazás módozatai (25–33. cikk)

A felhasználók az (EUDIWR/XXX) rendelet [kérjük illessze be a hivatkozást: a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 281 final] rendelet alapján létrehozott európai digitális személyiadat-tárcákat használhatják a belépésre és a fizetések teljesítésére.

Az Európai Központi Banknak biztosítania kell, hogy a digitális euro a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethető legyen a magánjellegű digitális fizetési megoldásokkal a digitális euro és a magánjellegű digitális fizetési megoldások közötti szinergiák lehetővé tétele érdekében, beleértve a közös infrastruktúrákat és terminálokat az interakciós ponton.

Az Európai Központi Banknak támogatnia kell a digitális euróval kapcsolatos viták – többek között technikai és csalási viták – euroövezeti szintű feldolgozását. Az Európai Központi Bank e vitákban nem járhat el félként. Az Európai Központi Bank dönthet úgy, hogy a támogató szolgáltatókra ruházza a vitarendezési mechanizmus, valamint a csalásmegelőzési funkció kidolgozásának és irányításának feladatát.

Míg az Európai Központi Bank front-endként interfészt biztosíthat a digitáliseuro-felhasználók és a pénzforgalmi szolgáltatók fizetési infrastruktúrái között, a pénzforgalmi szolgáltatók saját front-end szolgáltatásokat fejleszthetnek. A digitáliseuro-felhasználóknak választási lehetőséget kell biztosítani a rendelkezésre álló különböző megoldások között.

A digitális eurónak lehetővé kell tennie a digitális felhasználók számára, hogy digitáliseuro-fizetési számláikat a digitáliseuro-felhasználó kérésére egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz vigyék. Kivételes körülmények között, ideértve azt az esetet is, amikor egy pénzforgalmi szolgáltató elveszítette a vonatkozó adatokat, az Európai Központi Bank támogathatja a digitális fizetési számla digitáliseuro-felhasználó által kijelölt másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átvitelét.

A magánélet és az adatok védelme (34–36. cikk)

A 35. cikk pontosan meghatározza azokat a feladatokat, amelyekre vonatkozóan az EKB és a nemzeti központi bankok személyes adatokat kezelhetnek, ideértve a digitáliseuro-fizetési műveletek elszámolását is. A személyes adatok kezelésének a legkorszerűbb biztonsági és magánélet-védelmi intézkedések – például álnevesítés vagy titkosítás – alkalmazására kell épülnie annak biztosítása érdekében, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok ne rendeljenek közvetlenül egy azonosított digitáliseuro-felhasználóhoz adatokat. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pénzforgalmi szolgáltatók, az EKB és a nemzeti központi bankok, valamint a támogató szolgáltatók által kezelt személyes adatok kategóriáira vonatkozóan.

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret (37. cikk)

A 37. cikk a pénzmosás és a finanszírozás elleni küzdelemnek az offline digitáliseuro-fizetési műveletek tekintetében kiigazított keretéről rendelkezik, amely a magánélet magasabb szintű védelmét biztosítja, mint az online fizetések esetében. Az offline digitáliseuro-fizetések esetében az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók nem férnek hozzá a személyes tranzakciós adatokhoz. A pénzforgalmi szolgáltatók csak olyan feltöltési és lehívási adatokhoz férnek hozzá, amelyek többek között a felhasználó személyazonosságára, valamint a feltöltött és a lehívott összegre vonatkoznak, hasonlóan a pénzforgalmi szolgáltatók által kezelt személyes adatokhoz, amikor a felhasználók készpénzt helyeznek letétbe vagy vesznek fel. A pénzforgalmi szolgáltatóknak kérésre továbbítaniuk kell ezeket a feltöltési és lehívási adatokat a pénzügyi információs egységeknek és más illetékes hatóságoknak, amennyiben a felhasználókat pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással gyanúsítják. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az állományra és az ügyletekre vonatkozó korlátozások meghatározása céljából.

Záró rendelkezések (38–42. cikk)

Az Európai Központi Bank rendszeres jelentéstételi kötelezettségei részeként jelentést tesz a digitális euróról. Ezenkívül legkésőbb hat hónappal a digitális euro tervezett kibocsátása előtt, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést tesz a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális euro értékőrzőként való használatát korlátozó eszközökről és azok paramétereiről a pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló célkitűzéssel összefüggésben. A Bizottságnak is jelentést kell készítenie a paraméterek és az eszközök használatának hatásáról, különös tekintettel a pénzügyi közvetítők gazdaságfinanszírozásban betöltött szerepére.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Amint az Európai Parlament és a Tanács elfogadja ezt a rendeletet, az Európai Központi Bank dönt arról, hogy e rendelet 4. cikkének megfelelően mikor és milyen összegben kell digitális eurót kibocsátani.

2023/0212 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a digitális euro létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 18 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 19 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A Bizottság a 2020. szeptemberi digitális pénzügyi és lakossági pénzforgalmi stratégiában 20 hangsúlyozta, hogy a digitális euro mint központi banki lakossági digitális fizetőeszköz katalizátorként működne a fizetések, a pénzügyek és a kereskedelem terén az uniós lakossági pénzforgalmi piac széttagoltságának csökkentésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések tekintetében. A 2021. márciusi euroövezeti csúcstalálkozó erősebb és innovatívabb digitális pénzügyi ágazatot, valamint hatékonyabb és reziliensebb fizetési rendszereket szorgalmazott. Az eurócsoport február 25-i nyilatkozatában azt is elismerte, hogy a digitális euro lehetőséget kínál a pénzügyi rendszer innovációjának előmozdítására. Ezzel összefüggésben 2022 februárjában és márciusában mind az Európai Parlament 21 , mind az ECOFIN Tanács 22 üdvözölte az Európai Központi Bank azon döntését, hogy 2021 októberétől kétéves vizsgálati szakaszt indít a digitális euróra irányuló projekttel kapcsolatban.

(2)2020. október 2-án az Európai Központi Bank közzétette a digitális euróról szóló jelentését 23 . A jelentés alapul szolgált a digitális euro kibocsátásával járó előnyökről és kihívásokról, valamint annak lehetséges kialakításáról szóló vélemények kikéréséhez.

(3)A bankjegyek és érmék formájában megjelenő központi banki pénz nem használható online fizetésekre. Manapság az online fizetések teljes mértékben kereskedelmi banki pénzre támaszkodnak. A kereskedelmi banki pénz elfogadhatósága és helyettesíthetősége a törvényes fizetőeszközi státusszal rendelkező központi banki pénzre való átválthatóságán alapul, ami monetáris horgonyként szolgál. Ez a monetáris horgony a monetáris és pénzügyi rendszerek működésének központi eleme. Megerősíti a felhasználók kereskedelmi banki pénzbe és az euróba mint fizetőeszközbe vetett bizalmát, és ezért elengedhetetlen a monetáris rendszer stabilitásának megőrzéséhez a digitalizált gazdaságban és társadalomban. Mivel a központi banki pénz fizikai formában önmagában nem képes kielégíteni a gyorsan digitalizálódó gazdaság szükségleteit, ez fokozatosan megszüntetheti a kereskedelmi banki pénzek monetáris horgonyát. Ezért új hivatalos fizetőeszközt kell bevezetni, amely kockázatmentes, és segíti a különböző kereskedelmi bankok által kibocsátott pénz névértéken történő átválthatóságának megjelenítését.

(4)A gyorsan digitalizálódó gazdaság iránti igény kielégítése érdekében a digitális eurónak támogatnia kell a lakossági fizetések különféle felhasználási eseteit. Ezek a felhasználási esetek magukban foglalják a személyek közötti, a személyek és vállalkozások közötti, a személyek és kormányzatok közötti, a vállalkozások és személyek közötti, a vállalkozások közötti, a vállalkozások és kormányzatok közötti, a kormányzatok és személyek közötti, valamint a kormányzatok közötti kifizetéseket. Emellett a digitális eurónak képesnek kell lennie arra is, hogy kielégítse a jövőbeli fizetési igényeket, különösen az Ipar 4.0 és a decentralizált interneten (web3) történő fizetések összefüggésében a gépek közötti fizetést. A digitális euro nem terjedhet ki a pénzügyi közvetítők, a pénzforgalmi szolgáltatók és más piaci szereplők közötti fizetésekre (azaz a nagykereskedelmi fizetésekre), amelyek esetében léteznek központi banki pénzben történő elszámolási rendszerek, és ahol az eurorendszer tovább vizsgálja a különböző technológiák használatát.

(5)Egy olyan helyzetben, amikor a készpénz önmagában nem képes kielégíteni a digitalizált gazdaság igényeit, alapvető fontosságú a pénzügyi kirekesztés felszámolásának támogatása azáltal, hogy a digitális euróhoz az euroövezetben élő személyek számára egyetemes, megfizethető és könnyű hozzáférést, valamint a fizetések terén széles körű elfogadást biztosítunk. A digitalizált gazdaságban fokozódhat a pénzügyi kirekesztés, mivel előfordulhat, hogy a magánjellegű digitális fizetési eszközök nem kifejezetten hozzáférhetők a társadalom kiszolgáltatott csoportjai számára, vagy egyes, (stabil) kommunikációs hálózat nélküli vidéki vagy távoli területeken nem használhatók. A Világbank és a Nemzetközi Fizetések Bankja szerint „a hatékony, hozzáférhető és biztonságos lakossági fizetési rendszerek és szolgáltatások döntő fontosságúak a nagyobb mértékű pénzügyi befogadás szempontjából” 24 . Ezt a megállapítást az Európai Központi Bank által megrendelt, az új digitális fizetési módszerekről szóló tanulmány is alátámasztotta, amely arra a következtetésre jutott, hogy a banki szolgáltatásokhoz nem vagy csak kismértékben hozzájutó/offline lakosság esetében bármely új fizetési mód legfontosabb jellemzői a könnyű használat, amely nem igényel technológiai készségeket, a biztonság és az ingyenesség 25 . A digitális euro nyilvános alternatívát kínálna a magánjellegű digitális fizetési módokkal szemben, és támogatná a pénzügyi kirekesztés felszámolását, mivel azt e célkitűzéseknek megfelelően alakítanák ki, ezáltal biztosítva az ingyenes hozzáférést, a használat egyszerűségét, valamint a széles körű hozzáférhetőséget és elfogadást.

(6)A digitális eurónak ki kell egészítenie az eurobankjegyeket és -érméket, és nem helyettesítheti a közös valuta fizikai formáit. Törvényes fizetőeszközként a készpénz és a digitális euro egyaránt fontos. Az (EU) XXX rendelet [kérjük, illessze be a hivatkozást: az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközi minőségéről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2023) 364] harmonizálná a készpénzre vonatkozó törvényes fizetőeszközöket, és biztosítaná a készpénz széles körű forgalmazását és hatékony felhasználását.

(7)A digitális fizetések jövőbeli fejlődése hatással lehet az euro lakossági pénzforgalmi piacokon betöltött szerepére az Európai Unióban és nemzetközi szinten egyaránt. A világ számos központi bankja jelenleg vizsgálja a központi banki digitális fizetőeszközök (CBDC-k) kibocsátásának lehetőségét, és egyes országok már kibocsátottak CBDC-t. Emellett a nem euróban denominált, úgynevezett harmadik országbeli stabil kriptopénzek – amennyiben széles körben használják a fizetésekhez – kiszoríthatják az euróban denominált fizetéseket az Unió gazdaságában azáltal, hogy kielégítik a programozható fizetések iránti keresletet (amelyek e rendeletben feltételes kifizetésekként szerepelnek), többek között az e-kereskedelemben, a tőkepiacokon vagy az Ipar 4.0 területén. A digitális euro ezért fontos lenne ahhoz, hogy fenntartsuk az euro szerepét a digitális korban.

(8)Ezért meg kell határozni az euro törvényes fizetőeszköz státuszú digitális formájának létrehozásához szükséges jogi keretet, amelyet az euroövezet polgárai, vállalkozásai és hatóságai használhatnak. Az euro nagyközönség számára elérhető új formájaként a digitális eurónak jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel kell járnia. Ezért monetáris jogi intézkedésként kell létrehozni a digitális eurót és szabályozni annak fő jellemzőit. A Szerződések szerinti hatásköreit gyakorolva az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozik a digitális eurónak azon tagállamok nemzeti központi bankjai általi kibocsátása és kibocsátásának engedélyezése, amelyek pénzneme az euro. E hatáskörök alapján és az e rendeletben meghatározott jogi kerettel összhangban az Európai Központi Banknak ezért képesnek kell lennie annak eldöntésére, hogy a bankjegyek és érmék mellett kibocsátja-e a digitális eurót, mikor és milyen összegben, valamint az annak kibocsátásához szervesen kapcsolódó egyéb különleges intézkedéseket.

(9)Az eurobankjegyekhez és -érmékhez hasonlóan a digitális eurónak is az Európai Központi Bank vagy azon tagállamok nemzeti központi bankjainak közvetlen felelősségébe kell tartoznia a digitáliseuro-felhasználók felé, amelyek pénzneme az euro. A digitális eurót az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai összevont mérlegében szereplő megfelelő kötelezettség névértékével megegyező összegben kell kibocsátani, amelyek pénzneme az euro, különösen azáltal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók központi banki tartalékait digitáliseuro-állományokká alakítják át a digitáliseuro-felhasználók igényeinek kielégítése érdekében. A digitális euro birtoklásához és használatához a digitáliseuro-felhasználóknak csak olyan pénzforgalmi szolgáltatókkal kell szerződéses kapcsolatot létesíteniük, amelyek digitáliseuro-fizetési számlák nyitása céljából digitális eurót forgalmaznak. A digitáliseuro-felhasználó és az Európai Központi Bank, illetve a nemzeti központi bankok között nem jönne létre számla- vagy egyéb szerződéses kapcsolat. A pénzforgalmi szolgáltatóknak a nevükben kezelniük kell a digitáliseuro-felhasználók digitáliseuro-számláit, és digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat kell nyújtaniuk számukra. Mivel a pénzforgalmi szolgáltatók nem részes felei a digitáliseuro-felhasználók által az Európai Központi Bankkal és azon tagállamok nemzeti központi bankjaival szemben fennálló közvetlen felelősségnek, amelyek pénzneme az euro, és amelyek a digitáliseuro-felhasználók nevében járnak el, a pénzforgalmi szolgáltatók fizetésképtelensége nem érintené a digitáliseuro-felhasználókat.

(10)A digitális eurót e rendelet rendelkezései szabályozzák. Ezek kiegészíthetők a 11., 34., 35., 36. és 38. cikk alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, valamint a 37. cikk értelmében a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal. Ezen túlmenően e rendelet és felhatalmazáson alapuló jogi aktusai keretében az Európai Központi Bank saját hatáskörében részletes intézkedéseket, szabályokat és normákat fogadhat el. Amennyiben az ilyen intézkedések, szabályok és normák hatással vannak az egyének jogainak és szabadságainak védelmére a személyes adatok kezelése tekintetében, az Európai Központi Banknak konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal. A jogbiztonság biztosítása érdekében a rendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a digitális euro a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozik, az e rendeletben az offline digitáliseuro-fizetési műveletekre vonatkozóan meghatározott, kiigazított pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni keret sérelme nélkül. A digitális eurófizetési műveletekre és a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásokra a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, a [kérjük illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat – COM(2023) 366 final] európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv is vonatkozik, amely úgy rendelkezett, hogy a „pénz” magában foglalja a lakossági felhasználásra kibocsátott központi banki pénzt (azaz bankjegyeket, érméket és központi banki digitális fizetőeszközöket), valamint alkalmazandó a határokon átnyúló fizetésekről szóló (EU) 2021/1230 rendelet is.

(11)A digitális euro mint euroövezeten belüli közös valuta törvényes fizetőeszközi státuszának hatékony védelme, valamint a digitális euróban történő fizetések elfogadásának biztosítása érdekében a tagállamokban szabályokat kell bevezetni és alkalmazni a jogsértésekre vonatkozó szankciók tekintetében.

(12)Azon pénzforgalmi szolgáltatók tevékenysége tekintetében, amelyek olyan tagállamban vannak letelepedve, amelyek pénzneme nem az euro, az (EU) [kérjük illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat – COM(2023) 366 final] irányelvvel felváltott (EU) 2015/2366 irányelv, az(EU) [kérjük illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelvvel felváltott (EU) 2015/849 irányelv, valamint az (EU) 2016/679 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek kell szabályozniuk az illetékes hatóságok általi felügyeletet, a szankciórendszert és a székhely szerinti tagállamok és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti felügyeleti megállapodásokat. A digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében az (EU) 2015/2366 irányelv alapján a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak együtt kell működniük az Európai Központi Bankkal a digitális euro létrehozásáról szóló (EU) XXX rendeletben meghatározott, fizetéssel kapcsolatos kötelezettségek alkalmazásának felügyelete céljából. Az e rendelet szerinti személyesadat-kezelésnek meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2017/1725 rendeletnek, amennyiben az a vonatkozó rendeletek alkalmazási körébe tartozik. Ezért az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti hatóságok felelősek a személyes adatok e rendelettel összefüggésben végzett kezelésének felügyeletéért.

(13)A tagállamoknak, az illetékes hatóságaiknak és a pénzforgalmi szolgáltatóknak tájékoztatási és oktatási intézkedéseket kell bevezetniük a digitális euro különböző aspektusaival kapcsolatos szükséges szintű tudatosság és ismeretek biztosítása érdekében.

(14)Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a pénzegységben denominált fizetési eszközként a „törvényes fizetőeszköz” 26 fogalma a szokásos értelemben azt jelenti, hogy e fizetési mód főszabály szerint nem tagadható meg az ugyanazon pénznemegységben denominált tartozás teljes értékű, a tartozás elengedésével járó kiegyenlítésekor.

(15)A törvényes fizetőeszközi státusz a központi banki pénz meghatározó jellemzője. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 128. cikkének (1) bekezdése és az euro bevezetéséről szóló 974/98/EK tanácsi rendelet 27 10. és 11. cikke értelmében eddig az eurobankjegyek és -érmék jelentik az egyetlen olyan fizetőeszközt, amely törvényes fizetőeszköz 28 .

(16)Az Európai Központi Bank és a hivatalos pénznemként az eurót használó tagállamok nemzeti központi bankjai által az eurorendszer részeként kibocsátott, euróban denominált törvényes fizetőeszköz státuszú digitális eurónak széles körben hozzáférhetőnek, használhatónak és fizetőeszközként elfogadottnak kell lennie. A digitális euro törvényes fizetőeszközi státuszának megadása az euroövezet egészében támogatja az euro felhasználhatóságát a fizetésekben, és ezáltal támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket is, hogy a központi banki pénz továbbra is rendelkezésre álljon és hozzáférhető legyen monetáris horgonyként, mivel a készpénz önmagában nem képes kielégíteni a gyorsan digitalizálódó gazdaság szükségleteit. Emellett a digitális euróban történő fizetések kötelező elfogadása – mint a törvényes fizetőeszköz egyik fő feltétele – biztosítja, hogy az emberek és a vállalkozások széles körű elfogadást élvezzenek, és valódi választási lehetőségük legyen arra, hogy a központi banki pénzt digitális módon és az egész euroövezetben egységesen fizessék.

(17)A digitális eurónak törvényes fizetőeszköznek kell lennie az euroövezeten belüli offline digitáliseuro-fizetési műveletek esetében, hasonlóan az euroövezetben törvényes fizetőeszköznek minősülő eurobankjegyekhez és -érmékhez. A digitális eurónak törvényes fizetőeszköznek kell lennie az euroövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező kedvezményezett részére teljesített online digitáliseuro-fizetési műveletek esetében is, amennyiben a fizető fél szintén az euroövezetben rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Hasonlóképpen a digitális eurónak törvényes fizetőeszköznek kell lennie az euroövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező kedvezményezett részére teljesített online digitáliseuro-fizetési műveletek esetében is, amennyiben a fizető fél nem az euroövezetben rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

(18)Mivel a digitális euro megköveteli a digitális fizetőeszközök elfogadására való képességet, a digitális euróban történő fizetések kötelező elfogadásának kötelezettsége aránytalan lehet valamennyi kedvezményezett számára. E célból a kizárólag személyes vagy háztartási tevékenység keretében eljáró természetes személyek számára kivételt kell biztosítani a digitális euróban történő fizetések kötelező elfogadása alól. A kötelező elfogadás alóli kivételeket a mikrovállalkozások számára is biztosítani kell, amelyek különösen fontosak az euroövezetben a vállalkozói szellem fejlesztése, a munkahelyteremtés és az innováció szempontjából, és alapvető szerepet játszanak a gazdaság alakításában. Az uniós szakpolitikáknak és intézkedéseknek csökkenteniük kell az ilyen méretű vállalkozások szabályozási terheit. A kötelező elfogadás alóli kivételeket azon nonprofit jogalanyok számára is biztosítani kell, amelyek a közérdeket mozdítják elő és a közjót, valamint számos társadalmi érdekű célt szolgálnak, beleértve a méltányosságot, az oktatást, az egészségügyet, a környezetvédelmet és az emberi jogokat. A mikrovállalkozások és a nonprofit jogalanyok esetében a szükséges infrastruktúra beszerzése és az elfogadási költségek aránytalanok lennének. Ezért mentesíteni kell őket a digitális euróban történő fizetések elfogadásának kötelezettsége alól. Ilyen esetekben a pénztartozások kiegyenlítésére más eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk. Mindazonáltal a fizető felektől hasonló digitális fizetési módokat elfogadó mikrovállalkozások és nonprofit jogalanyok számára kötelezővé kell tenni a digitáliseuro-fizetések elfogadását. A hasonló digitális fizetési eszközöknek magukban kell foglalniuk a betéti kártyás fizetést vagy az azonnali fizetést, illetve az interakció helyén használt egyéb jövőbeli technológiai megoldásokat, de nem foglalhatják magukban az olyan átutalásokat és beszedéseket, amelyeket nem az interakciós ponton kezdeményeztek. Azon mikrovállalkozások és nonprofit jogalanyok számára, amelyek nem fogadnak el hasonló digitális fizetési módokat a fizető felektől valamely adósság kiegyenlítése során (pl. csak eurobankjegyeket és -érméket fogadnak el), de a kedvezményezettjeikkel szembeni adósság kiegyenlítése során digitális fizetéseket alkalmazhatnak (pl. átutalással fizetnek), nem kell kötelezővé tenni a digitális euróban történő fizetések elfogadását. Végezetül a kedvezményezett akkor is megtagadhatja a digitális euróban történő fizetést, ha az elutasítás jóhiszeműen történt, és ha a kedvezményezett az elutasítást jogos és ideiglenes, a rajta kívül álló konkrét körülményekkel arányos indokokkal indokolja, ami lehetetlenné teszi a digitális euróban történő fizetések elfogadását a művelet releváns időpontjában, például áramkimaradás online digitáliseuro-fizetési műveletek esetében, vagy hibás eszköz offline vagy online digitáliseuro-fizetési műveletek esetében.

(19)Annak biztosítása érdekében, hogy a digitális euro kötelező elfogadása alóli további kivételeket lehessen később bevezetni, amennyiben azok – például a jövőben esetlegesen felmerülő technikai sajátosságok miatt – szükségesek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a digitáliseuro-fizetési műveletek elfogadására vonatkozó kötelezettség alóli további, monetáris jogi jellegű kivételek bevezetésére vonatkozóan, amelyek harmonizált módon alkalmazandók lennének az euroövezet egészében, figyelembe véve a tagállamok erre vonatkozó javaslatait. A Bizottság csak akkor fogadhat el ilyen kivételeket, ha azok szükségesek, általános érdek alapján indokoltak, arányosak, és megőrzik a digitális euro törvényes fizetőeszközi státuszának hatékonyságát. A Bizottság azon hatásköre, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a digitáliseuro-fizetési műveletek elfogadására vonatkozó kötelezettség alóli további kivételek bevezetése céljából, nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a megosztott hatáskörbe tartozó területeken meglévő saját hatáskörükben olyan nemzeti jogszabályokat fogadjanak el, amelyek kivételeket vezetnek be a törvényes fizetőeszközi minőségből eredő kötelező elfogadás alól, az Európai Unió Bíróságának a C-422/19. és C-423/19. egyesített ügyekben hozott ítéletében meghatározott feltételekkel összhangban.

(20)Annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások széles körű elfogadási hálózat előnyeit élvezhessék, és a mindennapi fizetéseik során hatékonyan használhassák a digitális eurót, a digitáliseuro-fizetések kötelező elfogadásának hatálya alá tartozó kedvezményezettek nem zárhatják ki egyoldalúan a digitáliseuro-fizetéseket nem egyedileg megtárgyalt szerződéses feltételek vagy kereskedelmi gyakorlatok révén.

(21)A digitális euro létrehozásának fő célja, hogy a digitális eurót az euroövezetben törvényes fizetőeszközként használt közös valuta egyik formájaként használják. E célból és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az Európai Gazdasági Térségben letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújthatnak az euroövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára, beleértve az állandó lakcímmel nem rendelkező fogyasztókat, a menedékkérőket és azokat a fogyasztókat, akik nem kaptak tartózkodási engedélyt, de akiknek a kiutasítása jogi vagy ténybeli okokból nem lehetséges. Azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek már igénybe vettek digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat, mert digitáliseuro-fizetési számlát nyitottak abban az időpontban, amikor olyan tagállamban rendelkeztek székhellyel vagy lakóhellyel, amelynek pénzneme az euro, de már nem rendelkeznek ott lakóhellyel vagy székhellyel, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban továbbra is igénybe vehetik az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat, az e személyek lakóhelyére vagy székhelyére vonatkozó, az Európai Központi Bank által meghatározott esetleges időbeli korlátozásokra is figyelemmel.

(22)Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a „pénz” fogalma a bankjegyeket és érméket, a számlapénzt vagy az elektronikus pénzt jelenti. A törvényes fizetőeszköz státusszal rendelkező központi banki pénz új formájaként a digitális eurót az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénznek kell tekinteni. Biztosítani kell, hogy a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatókra az ezen irányelvben meghatározott, a tagállamok által átültetett követelmények vonatkozzanak, és e célból az ezen irányelvben említett illetékes hatóságok is felügyeljék őket. A digitális euro kibocsátásakor az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, az eurorendszer részeként monetáris hatósági minőségükben járnak el, és ezért az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikkének e) pontjával összhangban nem tartoznak az (EU) 2015/2366 irányelv hatálya alá.

(23)A digitáliseuro-fizetési számlák az euróban denominált fizetési számlák azon kategóriáját jelentik, amelyen keresztül a digitáliseuro-felhasználók többek között a következő műveleteket hajthatják végre: pénz elhelyezése, készpénzfelvétel, valamint fizetési műveletek végrehajtása és fogadása harmadik felektől, függetlenül az alkalmazott technológiától és a főkönyv vagy az adatok szerkezetétől (pl. hogy a digitális eurót állományegyenlegként vagy értékegységként tartják-e nyilván). Amennyiben ezek a tevékenységek személyes adatok kezelését teszik szükségessé, a pénzforgalmi szolgáltatóknak adatkezelőknek kell lenniük.

(24)Az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak feltöltési és lehívási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk ügyfeleik számára, függetlenül attól, hogy képesek-e központi banki pénzben biztosítani e pénzeszközök likviditási forrását. Ügyfeleik kérésére, a feltöltési és lehívási szolgáltatások sikeres végrehajtása érdekében a központi banknál számlával rendelkezni jogosult számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak objektív, arányos és megkülönböztetésmentes módon hozzáférést kell biztosítaniuk a központi banknál számlával nem rendelkező számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók számára a fizetési rendszerekhez, és hasonlóképpen, objektív, arányos és megkülönböztetésmentes módon továbbítaniuk az elszámolási infrastruktúrán keresztül azon számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók átutalási megbízásait, amelyek nem rendelkezhetnek számlával a központi banknál.

(25)A digitális euro használatára vonatkozó, az Európai Központi Bank által a digitáliseuro-felhasználók belépésekor vagy adott esetben utólagos ellenőrzések során meghatározott, az állományra vonatkozó korlátozások megfelelő érvényesítése érdekében a digitális euro forgalmazásáért felelős pénzforgalmi szolgáltatóknak ellenőrizniük kell, hogy leendő vagy meglévő ügyfeleik rendelkeznek-e már digitáliseuro-fizetési számlával. Az Európai Központi Bank támogathatja a pénzforgalmi szolgáltatókat az állományra vonatkozó korlátozások érvényesítésében, többek között azáltal, hogy egyedül vagy a nemzeti központi bankokkal közösen egységes hozzáférési pontot hoz létre a digitáliseuro-felhasználók azonosítói és a kapcsolódó digitáliseuro-állományra vonatkozó korlátozások tekintetében. Az Európai Központi Banknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtania – beleértve a legkorszerűbb biztonsági és a magánélet védelmét szolgáló intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy az egyes digitáliseuro-felhasználók személyazonosságát más szervezetek ne tudják összekapcsolni az egységes hozzáférési pontban szereplő információkkal, csak azok a pénzforgalmi szolgáltatók, amelyeknek az ügyfele vagy potenciális ügyfele a digitáliseuro-felhasználó. Az Európai Központi Banknak adatkezelőnek kell lennie, amennyiben e tevékenységek személyes adatok kezelését teszik szükségessé. Amikor az Európai Központi Bank a nemzeti központi bankokkal közösen létrehozza az egységes hozzáférési pontot, közös adatkezelőknek kell lenniük.

(26)Az euroövezet lakossága számára a digitális euróhoz való egyetemes hozzáférés támogatása, valamint a lakossági pénzforgalmi piacon az innováció és a magas szintű verseny előmozdítása érdekében valamennyi érintett közvetítőnek képesnek kell lennie a digitális euro forgalmazására. Az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti valamennyi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak, beleértve a hitelintézeteket, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, a pénzforgalmi intézményeket, a nemzeti jog alapján pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására jogosult postai elszámoló intézményeket, az Európai Központi Bankot és azon tagállamok nemzeti központi bankjait, amelyek pénzneme az euro, amennyiben nem monetáris hatóságként vagy más hatóságként járnak el, valamint a tagállamoknak, illetve regionális vagy helyi hatóságaiknak, amennyiben nem hatóságként járnak el, képesnek kell lenniük digitáliseuro-fizetési számlák és a kapcsolódó digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtására, függetlenül attól, hogy hol találhatók az Európai Gazdasági Térségben. Az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 által szabályozott, az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak minősülő kriptoeszköz-szolgáltatók számára szintén lehetővé kell tenni a digitális euro forgalmazását. Az (EU) 2015/2366 irányelvvel összhangban a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy felhasználói program interfészek (API-k) alapján biztosítsanak hozzáférést a fizetési számlákra vonatkozó adatokhoz a fizetéskezdeményezési és számlainformációkat összesítő szolgáltatók számára annak érdekében, hogy innovatív kiegészítő szolgáltatásokat tudjanak kifejleszteni és nyújtani.

(27)Amennyiben a digitális euro rendelkezésre állása az összes pénzforgalmi szolgáltató szabad üzleti döntéseitől függne, a pénzforgalmi szolgáltatók marginalizálhatnák vagy akár ki is zárhatnák a digitális eurót. Ez megakadályozhatná a felhasználókat abban, hogy törvényes fizetőeszköznek minősülő pénznemben teljesítsék és fogadják a fizetéseket. Ebben az esetben nem lenne garantálható az EUMSZ 133. cikke által előírt egységesség az euroövezet egészében a digitális euro használata terén. Ezért alapvető fontosságú, hogy a kijelölt pénzforgalmi szolgáltatókat kötelezzék az alapvető digitáliseuro-szolgáltatások nyújtására.

(28)A digitális euro forgalmazása előírásának arányosnak kell lennie azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítani lehessen a digitális euro törvényes fizetőeszközként való hatékony használatát. E kötelezettségnek a lakossági üzleti szolgáltatások terén már aktív hitelintézetekre való korlátozása biztosítaná a törvényes fizetőeszközi státusz hatékonyságát, ugyanakkor elkerülné, hogy aránytalan terhet rójon a szakosodott, nem fogyasztóorientált üzleti modellekkel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra. A digitális euro forgalmazására vonatkozó kötelezettség ezért azokra a hitelintézetekre korlátozódik, amelyek ügyfeleik kérésére fizetésiszámla-szolgáltatásokat nyújtanak. Ez nem érinti a fizetési számlákról szóló irányelv alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférésről szóló IV. fejezetének az alapszintű digitáliseuro-számlához való hozzáférésre vonatkozó alkalmazását azon fogyasztók számára, akik nem hitelintézeti ügyfelek.

(29)A digitális euro széles körű használatának biztosítása érdekében – többek között azok számára is, akik nem rendelkeznek nem digitáliseuro-fizetési számlával, nem kívánnak digitáliseuro-fizetési számlát nyitni hitelintézetnél vagy más olyan pénzforgalmi szolgáltatónál, amely a digitális eurót forgalmazhatja, vagy a fogyatékossággal élő, funkcionálisan korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek, valamint az idősek számára – alapvető fontosságú, hogy a közintézmények, köztük a helyi vagy regionális hatóságok vagy a postahivatalok forgalmazzák a digitális eurót. E célból a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a szervezeteket, amelyek a területükön ellátják ezt a feladatot. Az ilyen szervezeteknek mint az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek, beleértve az (EU) 2015/2366 irányelvet és az (EU) 2015/849 irányelvet is.

(30)A digitális euro széles körű használatának lehetővé tétele és a digitális fizetések innovációjával való lépéstartás érdekében a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk az alapvető és további digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat is. Az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatások olyan fizetési, számla- vagy támogatási szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a digitális euro természetes személyek általi használatához. Ez magában foglalja többek között legalább egy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz természetes személyek részére történő rendelkezésre bocsátását. Csak az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók nyújthatják az alapvető digitáliseuro-szolgáltatások teljes körét. Ezen alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatások mellett a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók és az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti egyéb pénzforgalmi szolgáltatók további digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat dolgozhatnak ki és nyújthatnak. A további digitáliseuro-fizetési szolgáltatások közé tartoznak például a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek, például a használatonkénti fizetés vagy a megbízásos online átutalási szolgáltatások. A digitáliseuro-infrastruktúrának elő kell segítenie az ilyen opcionális szolgáltatások kiépítését.

(31)A Szerződések szerinti hatásköreinek megfelelően és e rendelet rendelkezéseivel összhangban az Európai Központi Bank számára lehetővé kell tenni, hogy korlátokat állapítson meg a digitális euro értékőrzőként való használatára vonatkozóan. A digitális euro törvényes fizetőeszközként való hatékony használatát meg kell őrizni a PSP-k közötti vagy a kereskedői díjak korlátozása révén.

(32)A digitális euro értékőrzőként való korlátlan használata veszélyeztetheti az euroövezet pénzügyi stabilitását, és káros hatással lehet a hitelintézetek által a gazdaságnak nyújtott hitelekre. Ez szükségessé teheti, hogy az Európai Központi Bank a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében és az arányosság elvével összhangban korlátozásokat vezessen be a digitális euro értékőrzőként való használatára vonatkozóan. Az erre a célra felhasználható szakpolitikai eszközök közé tartoznak többek között az egyes digitáliseuro-állományokra vonatkozó mennyiségi korlátozások, valamint a pénzek más kategóriáinak digitális euróra történő, meghatározott időkereten belüli átváltására vonatkozó korlátozások. Az (1) bekezdésben említett eszközök paramétereire és használatára vonatkozó döntés meghozatalakor az Európai Központi Banknak az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdésével összhangban tiszteletben kell tartania a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvét.

(33)A korlátozások nem használhatók a korai beavatkozás vagy más felügyeleti intézkedések helyettesítésére. Nem írható elő ilyen korlátozás az olyan egyedi hitelintézetek helyzetének kezelésére sem, amelyekkel az illetékes szanálási hatóságok vagy más érintett hatóságok általában a rendelkezésükre álló eszközök és hatáskörök alkalmazásával foglalkoznának, ideértve a kifizetések felfüggesztését, a moratóriumokat, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/59/EU irányelv vagy a 806/2014/EU rendelet alapján rendelkezésre álló intézkedéseket vagy más hasonló intézkedéseket, amelyek célja az érintett intézmény életképességének helyreállítása, az érintett intézmény szanálása vagy a pénzügyi válsághelyzet egyéb módon történő orvoslása.

(34)A digitáliseuro-felhasználók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az Európai Központi Bank, illetve a Bizottság végrehajtási jogi aktusa által meghatározott korlátok között online vagy offline, vagy mindkét módon használják a digitális eurót. A pénzforgalmi szolgáltatóknak nyilvántartásba kell venniük és törölniük kell a nyilvántartásból ügyfeleik offline digitáliseuro-fizetési műveleteire szolgáló helyi tárolóeszközöket. A pénzforgalmi szolgáltatók csak addig tárolhatják az offline digitális euróhoz használt helyi tárolóeszköz azonosítóját, amíg megkönnyítik az offline digitális eurónak az ügyfeleik számára történő rendelkezésre bocsátását. A pénzforgalmi szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk, beleértve a legkorszerűbb biztonsági és a magánélet védelmét szolgáló intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az egyes digitáliseuro-felhasználók eszközének azonosítóját ne lehessen az offline digitáliseuro-szolgáltatástól eltérő célra használni.

(35)A pénzforgalmi szolgáltatóknak nyilvántartásba kell venniük és törölniük kell a nyilvántartásból ügyfeleik offline digitáliseuro-fizetési műveleteire szolgáló helyi tárolóeszközöket. A pénzforgalmi szolgáltatók csak addig tárolhatják az offline digitális euróhoz használt helyi tárolóeszköz azonosítóját, amíg megkönnyítik az offline digitális eurónak az ügyfeleik számára történő rendelkezésre bocsátását. A pénzforgalmi szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk, beleértve a legkorszerűbb biztonsági és a magánélet védelmét szolgáló intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az egyes digitáliseuro-felhasználók eszközének azonosítóját ne lehessen összehasonlítani a digitáliseuro-felhasználóra vonatkozó információkkal az érintett azonosítása érdekében, kivéve a 37. cikkben foglalt célból.

(36)A digitális eurónak lehetővé kell tennie a zökkenőmentes fizetési élményt. Minden olyan eszköznek, amelyet az Európai Központi Bank a digitális euro értékőrző funkciójának korlátozására használhat, figyelembe kell vennie ezt a célkitűzést. A digitáliseuro-fizetési számlát egy nem digitáliseuro-fizetési számlával összekapcsoló automatizált mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a digitális euro korlátozás nélküli fizetési funkcióját, biztosítva, hogy a műveleteket sikeresen, a digitáliseuro-állományra vonatkozó egyedi korlátozások mellett hajtsák végre, amelyek a fizető fél vagy a kedvezményezett oldalára nézve kötelezővé válhatnak. A digitáliseuro-felhasználók számára különösen lehetővé kell tenni, hogy digitáliseuro-fizetési műveletet kezdeményezzenek annak ellenére, hogy digitáliseuro-állományuk összege alacsonyabb, mint a művelet összege, azáltal, hogy egy nem digitáliseuro-fizetési számláról automatikusan forrásokat mozgósítanak a tranzakció összegének kiegészítésére („alultöltési funkció”). Ezzel szemben a digitáliseuro-felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy digitáliseuro-fizetési műveleteket fogadjanak, még akkor is, ha a művelet összege meghaladja a digitáliseuro-állományuk tekintetében meghatározott korlátozást azáltal, hogy a határértéket meghaladó összeg automatikusan átutalásra kerül egy nem digitáliseuro-fizetési számlára („túltöltési funkció”). Az ilyen fizetési funkciókat a digitáliseuro-felhasználóknak kifejezetten engedélyezniük kell. Amennyiben az egyik pénzforgalmi szolgáltató által vezetett digitáliseuro-fizetési számla egy másik pénzforgalmi szolgáltató által vezetett, nem digitáliseuro-fizetési számlához kapcsolódik, megállapodást kell kötniük, amelyben meghatározzák az adatvédelmi szabályok szerinti szerepüket és felelősségüket, valamint meg kell állapodniuk a személyes adatok két pénzforgalmi szolgáltató közötti biztonságos továbbításának biztosításához szükséges biztonsági intézkedésekről.

(37)Bár az Európai Központi Bank által a digitális euro értékőrzőként való túlzott használatának korlátozására alkalmazott eszközök célja a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi közvetítés védelme, befolyásolhatják az Európai Központi Bank monetáris politikai irányvonalát, és kölcsönhatásba léphetnek azzal. Ezeket az eszközöket ezért az egész euroövezetben egységesen kellene alkalmazni a digitális euro közös valutaként való használatának és a monetáris politika egységességének biztosítása érdekében. Ezen túlmenően egységes alkalmazásra lenne szükség annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a pénzforgalmi szolgáltatók számára az európai egységes piacon, illetve hogy elkerülhető legyen bármely eszköz túlságosan bonyolult végrehajtása a pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül, a digitáliseuro-felhasználók tartózkodási helye alapján. E rendelet keretében a digitális euro nem járhat kamattal elsődlegesen a digitális euro fizetőeszközként történő használata, valamint az értékőrzőként való használatának korlátozása céljából.

(38)A digitális eurónak az euroövezeten kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára történő használatára vonatkozó korlátozások nem lehetnek kedvezőbbek, mint az euroövezetben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára biztosítottak, többek között a monetáris szuverenitás és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, euroövezeten belüli és azon kívüli aggályok kezelése érdekében.

(39)Az értékőrző funkcióra vonatkozó, az Európai Központi Bank által meghatározott korlátozásoknak kötelező erejűnek kell lenniük a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatókra nézve, és azokat végre kell hajtaniuk. Míg a természetes vagy jogi személyek egy vagy több digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezhetnek ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál vagy különböző pénzforgalmi szolgáltatóknál, a digitáliseuro-felhasználó által a különböző pénzforgalmi szolgáltatók között allokálható egyéni, állományra vonatkozó korlátozás hatálya alá kell tartozniuk. A pénzforgalmi szolgáltatók lehetőséget kínálhatnak a digitáliseuro-felhasználóknak arra, hogy jogszerűen rendelkezzenek közös digitáliseuro-fizetési számlával. Ebben az esetben a közös digitáliseuro-fizetési számlára alkalmazott bármely, állományra vonatkozó korlátozásnak meg kell egyeznie a digitáliseuro-felhasználók allokált állományra vonatkozó korlátozásainak összegével. Amennyiben egy digitáliseuro-fizetési számlával csak egy digitáliseuro-felhasználó rendelkezik jogszerűen, de az a digitáliseuro-felhasználó által adott de facto vagy jogi felhatalmazás alapján technikailag több személy számára is hozzáférhető és használható, a digitáliseuro-fizetési számlára alkalmazott bármely, állományra vonatkozó korlátozásnak meg kell egyeznie az egyetlen digitáliseuro-felhasználó által vezetett digitáliseuro-fizetési számlához meghatározott, állományra vonatkozó korlátozással, az állományra vonatkozó korlátozások kijátszásának elkerülése érdekében.

(40)A digitális euróhoz való széles körű hozzáférés és a digitális euro – törvényes fizetőeszköz státuszával összhangban történő – használatának biztosítása, valamint az euroövezeten belüli monetáris horgonyként betöltött szerepének támogatása érdekében az euroövezetben lakóhellyel rendelkező természetes személyek, az euroövezeten belüli tartózkodásuk időpontjában digitáliseuro-számlát nyitó, de ott már lakóhellyel nem rendelkező természetes személyek, valamint a látogatók számára nem számítható fel díj az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokért. Ez azt jelenti, hogy az ilyen digitáliseuro-felhasználók nem viselhetnek semmilyen közvetlen díjat a digitális euróhoz való alapvető hozzáférésükért és annak alapvető használatáért, beleértve azt is, hogy nem róható ki rájuk tranzakciós díj vagy a digitális euro alapvető használatához kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó egyéb díj. A digitáliseuro-felhasználók nem kötelezhetők arra, hogy nem digitáliseuro-fizetési számlát tartsanak fenn vagy nyissanak, vagy más, nem digitáliseuro-terméket fogadjanak el. Amennyiben a digitáliseuro-felhasználó hozzájárul a nem digitáliseuro-szolgáltatásokból és az alapszintű digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokból álló szolgáltatáscsomaghoz, a pénzforgalmi szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy saját belátása szerint díjat számítson fel e szolgáltatáscsomagért. Ebben az esetben nem szabad differenciált díjat kivetni a nem digitáliseuro-szolgáltatásokra, ha azokat külön vagy egy, az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat is magában foglaló csomag részeként kínálják. Amennyiben a digitáliseuro-felhasználó egy pénzforgalmi szolgáltatónál csak alapszintű digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat kér, e szolgáltatások – ideértve a túl- és az alultöltési funkciót is – nem lehetnek díjkötelesek, amennyiben a digitáliseuro-felhasználó egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál is rendelkezik nem digitáliseuro-fizetési számlával. A pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokon túl további digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokért díjat számítsanak fel a digitáliseuro-felhasználóknak.

(41)Az Európai Központi Bank vagy az eurorendszer nem számítja fel a pénzforgalmi szolgáltatóknak azokat a költségeket, amelyeket a digitáliseuro-felhasználóknak nyújtott digitáliseuro-szolgáltatások támogatása során viselnek.

(42)Mivel a digitális euro a közös valuta törvényes fizetőeszközi státuszának egyik formája, a digitáliseuro-fizetési műveletekre a pénzforgalmi szolgáltatók nem vethetnek ki túlzott díjakat. A digitális euro törvényes fizetőeszköz státuszának megadása – a kötelező elfogadással együtt – azt jelenti, hogy a kereskedőknek nem lenne más választásuk, mint elfogadni a digitáliseuro-fizetési műveleteket. Továbbá az ügyletenként vagy időszakonként felszámított illetékek vagy díjak közvetlenül vagy közvetve csökkentik a kapott fizetések névértékét, ami a törvényes fizetőeszközi minőség lényeges eleme. Ezért alapvető fontosságú, hogy az illeték vagy díj – mint a digitális euro névértékének korlátozása – objektíven indokolt legyen, és arányos legyen a digitális euro törvényes fizetőeszközként való hatékony használatának biztosítására irányuló célkitűzéssel.

(43)Az illetékek és költségek euroövezeten belüli egységességének és arányosságának biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak rendszeresen nyomon kell követnie azok szintjét, és ennek alapján a megfelelő összegeket magyarázó jelentéssel együtt közzé kell tennie. A maximális díjnak vagy illetéknek lehetővé kell tennie az e szint alatti közvetítők közötti szabad versenyt. A díjak és illetékek nem haladhatják meg a pénzforgalmi szolgáltatóknál a digitáliseuro-fizetési műveletekkel kapcsolatban a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtása során felmerült releváns költségeket, amelyek objektív elemek, és észszerű haszonkulcsot is tartalmazhatnak. E célból az Európai Központi Banknak becslést kell alkalmaznia az euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatóknál felmerülő reprezentatív átlagos költségekről, és ezért képesnek kell lennie arra, hogy releváns adatokat gyűjtsön a pénzforgalmi szolgáltatóktól. A digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtásának digitáliseuro-fizetési műveletekkel kapcsolatos releváns költségeit a leghatékonyabb pénzforgalmi szolgáltatók reprezentatív csoportja által egy adott évben felmerült költségek alapján kell megállapítani. A tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok felelősek annak biztosításáért, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók betartsák ezeket a maximális díjakat vagy illetékeket.

(44)Továbbá a digitális euro hatékony használatának biztosítása érdekében fontos, hogy a díjak és illetékek ne legyenek magasabbak, mint a hasonló magánjellegű digitális fizetési eszközökért felszámított díjak. Az (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 által szabályozott nemzetközi fizetésikártya-rendszereket, a nemzeti kártyarendszereket és a pénzforgalmi szolgáltatók által biztosított interakciós ponton történő azonnali fizetéseket összehasonlítható fizetési eszköznek kell tekinteni.

(45)Mivel a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók nem lennének abban a helyzetben, hogy díjat számítsanak fel a természetes személyeknek az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokért, előfordulhat, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak a forgalmazási költségek ellentételezéséhez egy pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjra van szükség. A pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjnak megfelelő kompenzációt kell nyújtania mind a forgalmazó, mind az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató forgalmazási költségeiért, beleértve egy észszerű haszonkulcsot is.

(46)A digitális eurónak az euroövezeten kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek általi forgalmazása hozzájárulna az euro nemzetközi használatának előmozdításához. Ez előnyös lenne az euroövezet és más gazdaságok számára is, mivel a G20-ak menetrendjével összhangban megkönnyítené a kereskedelmi célú vagy a kivándorlók általi hazautalás céljából teljesített határon átnyúló fizetéseket.

(47)A digitális euro euroövezeten kívüli túlzott forgalmazása nemkívánatos hatással lehet az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok összevont mérlegének méretére és összetételére. Az euroövezeten kívüli országok monetáris szuverenitására és pénzügyi stabilitására gyakorolt hatások is eltérőek lehetnek a digitális euro euroövezeten kívüli használatától függően. Ezek a hatások károsak lehetnek abban az esetben, ha a digitális euro számos belföldi tranzakcióban felváltja a helyi valutát. Különösen az a helyzet, amikor a digitális euro dominánssá válik egy olyan tagállamban, amelynek pénzneme nem az euró, és ezáltal ténylegesen a nemzeti valuta helyébe lép, beavatkozhat az euroövezetnek az EUMSZ 140. cikkében meghatározott elfogadási kritériumaiba és folyamatába. A nemkívánatos hatások elkerülése, valamint a monetáris szuverenitással és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok megelőzése érdekében mind az euroövezeten belül, mind azon kívül biztosítani kell az Unió számára annak lehetőségét, hogy megállapodásokat kössön harmadik országokkal, az Európai Központi Bank számára pedig, hogy megállapodásokat kössön azon tagállamok nemzeti központi bankjaival, amelyek pénzneme nem az euro, valamint harmadik országok nemzeti központi bankjaival a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásoknak az euroövezeten kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók részére történő rendszeres nyújtására vonatkozó feltételek meghatározása céljából. Ezek a megállapodások nem terjedhetnek ki az euroövezetbe érkező látogatókra, akik számára az Európai Gazdasági Térségben letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással 31 összhangban közvetlenül nyújthatnak digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat.

(48)A hivatalos pénznemként nem az eurót használó tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára nyújtott digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat az Európai Központi Bank és egy olyan tagállam nemzeti központi bankja közötti előzetes megállapodásnak kell alávetni, amelynek pénzneme nem az euro, egy olyan tagállam kérésére, amelynek pénzneme nem az euro. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az euroövezeten kívüli tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújthatnak.

(49)Az Unióval monetáris megállapodás hatálya alá tartozó harmadik országok vagy területek kivételével – a harmadik országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára nyújtott digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat az Unió és az adott harmadik ország közötti előzetes megállapodáshoz kell kötni. Ez azokra az államokra is vonatkozik, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulást létrehozó egyezmény részes felei. Ezt a megállapodást az Európai Központi Bank és a harmadik ország nemzeti központi bankja közötti megállapodással kell kiegészíteni. A digitáliseuro-felhasználókkal és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett pénzforgalmi szolgáltatókkal azonos lakóhely vagy székhely szerinti országban letelepedett közvetítők digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújthatnak a harmadik országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára. A harmadik országokban digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújtó közvetítőkre megfelelő szabályozási és felügyeleti követelményeknek kell vonatkozniuk, amelyek célja annak biztosítása, hogy a digitális euro, amely központi banki pénz, biztonságosan és megfelelően kerüljön forgalmazásra, és ne lehessen vele visszaélni. A szabályozási és felügyeleti követelményeket a nemzetközi megállapodás megkötésének részeként, arányos, objektív és egységes kritériumok alapján kell meghatározni. Az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final] rendelet alapján azonosított, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal kötött megállapodásokat és egyezményeket korlátozni kell, fel kell függeszteni vagy meg kell szüntetni.

(50)A harmadik országban vagy területen tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára az Unióval kötött monetáris megállapodás alapján nyújtott digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat monetáris megállapodásoknak kell szabályozniuk. Azok a közvetítők, amelyeknek a székhelye a digitáliseuro-felhasználók tartózkodási helye vagy székhelye szerinti országban található, valamint az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók az Unióval kötött monetáris megállapodás alapján digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújthatnak a harmadik országban vagy területen tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező digitáliseuro-felhasználók számára.

(51)A digitális euro keresztdevizás fizetésekben való használata továbbá hozzájárulna az euro nemzetközi használatának az előmozdításához. Ez előnyös lenne az euroövezet és más gazdaságok számára is, mivel a G20-ak menetrendjével összhangban megkönnyítené a kereskedelmi célú vagy a kivándorlók általi hazautalás céljából teljesített határon átnyúló fizetéseket.

(52)A digitáliseuro-felhasználók – függetlenül attól, hogy tartózkodási helyük vagy székhelyük az euroövezetben található-e – képesek lehetnek továbbá a digitális euro és a helyi pénznem közötti keresztdevizás fizetések fogadására vagy kezdeményezésére. Az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai közötti megállapodásoknak, amelyek pénzneme nem az euro, valamint az Európai Központi Bank és a harmadik országok nemzeti központi bankjai között létrejött megállapodásoknak meg kell határozniuk az interoperábilis fizetési rendszerekhez a digitális eurót érintő keresztdevizás fizetések céljából történő hozzáférésre és a rendszerek e célból történő használatára vonatkozó feltételeket.

(53)A digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtásával vagy a digitális eurót érintő keresztdevizás fizetésekkel kapcsolatos megállapodásokat önkéntes alapon kell megkötni, elsősorban az euroövezeten kívüli tagállamokkal. A digitális eurót érintő keresztdevizás fizetések céljából az Európai Központi Banknak együtt kell működnie azon tagállamok nemzeti központi bankjaival, amelyek pénzneme nem az euro.

(54)A digitális eurót technikai szempontból úgy kell kialakítani, hogy a nagyközönség számára széles körben hozzáférhető és használható legyen. Az említett kialakításnak különösen a következő személyek tekintetében kell támogatnia a hozzáférést: a pénzügyi szolgáltatásokból kirekesztett vagy a pénzügyi kirekesztés kockázatának kitett személyek, a fogyatékossággal élő személyek – az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv 32 (európai akadálymentesítési irányelv) I. mellékletében meghatározott akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés biztosítása révén –, azon funkcióképességükben korlátozott személyek, akik számára szintén előnyös lenne az akadálymentesség, valamint a korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek. Ennek érdekében a digitális eurónak olyan jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják, hogy egyszerűen és könnyen kezelhető legyen, valamint a hardvereszközök széles skáláján keresztül kellően hozzáférhetőnek kell lennie annak érdekében, hogy kielégítse a lakosság különböző csoportjainak az igényeit. Ezenkívül a pénzforgalmi szolgáltatóknak attól függetlenül kell a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújtaniuk a digitáliseuro-felhasználóknak, hogy rendelkeznek-e nem digitáliseuro-fizetési számlával. E felhasználók számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy a nem digitáliseuro-fizetési számláikat vezető pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő pénzforgalmi szolgáltatóknál digitáliseuro-fizetési számlákkal rendelkezzenek.

(55)A digitális eurónak támogatnia kell a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek pénzforgalmi szolgáltatók általi programozását. A digitális euro azonban nem lehet „programozható pénz”, azaz nem állhat olyan egységekből, amelyek az elköltésükre vonatkozóan meghatározott feltételek miatt csak meghatározott típusú áruk vagy szolgáltatások megvásárlására használhatók, vagy amelyeknek a felhasználására határidők vonatkoznak. A feltételes fizetési műveletek olyan fizetések, amelyeket a szoftverek az előre meghatározott és elfogadott feltételek alapján automatikusan elindítanak. A feltételes fizetések nem irányulhatnak a digitális euro programozható pénzként történő felhasználására, illetve nem járhatnak ezzel a hatással. A pénzforgalmi szolgáltatók különböző logikai modelleket dolgozhatnak ki annak érdekében, hogy különféle feltételes fizetési műveleteket kínáljanak a digitáliseuro-felhasználók számára, ideértve a digitális euro befizetésére vagy felvételére irányuló automatizált fizetési műveleteket; a meghatározott összegű, meghatározott időpontban történő automatikus fizetést eredményező rendszeres átutalási megbízásokat; valamint a gépek közötti kifizetéseket, amennyiben az adott gépek úgy vannak beprogramozva, hogy automatikusan fizetést kezdeményezzenek saját pótalkatrészeik megrendelésekor, a villamos energia legkedvezőbb piaci feltételek mellett történő felszámítása és kifizetése érdekében, a biztosítási díjak kifizetése érdekében, valamint a lízing- és karbantartási díjak használati alapon történő kifizetése érdekében.

(56)A digitális euro használatának és az innovatív szolgáltatások nyújtásának a megkönnyítése érdekében az eurorendszernek támogatnia kell a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek nyújtását. Először is, a feltételes pénzforgalmi szolgáltatások egyes típusait olyan részletes intézkedésekkel, szabályokkal és szabványokkal lehetne támogatni, amelyek segíthetnék a pénzforgalmi szolgáltatókat a feltételes logikai modelleket megvalósító interoperábilis alkalmazások kifejlesztésében és működtetésében. Ez olyan technikai eszközöket is magában foglalhat, mint az alkalmazásprogramozási felületek. Másodszor az eurorendszer olyan további funkciókat is biztosíthatna a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában, amelyek a digitáliseuro-felhasználóknak nyújtott feltételes pénzforgalmi szolgáltatásokhoz szükségesek. Ez megkönnyíthetné a pénzeszközöknek az elszámolási infrastruktúrában történő, egyes feltételes kifizetések jövőbeli teljesítése céljából való elkülönítését. A pénzforgalmi szolgáltatóknak a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek üzleti logikáját az eurorendszer által az ilyen műveletek megkönnyítése érdekében elfogadható szabványokkal és alkalmazásprogramozási felületekkel összhangban kell kialakítaniuk.

(57)Az európai digitális személyiadat-tárcák megkönnyíthetik az elektronikus tranzakciókat azáltal, hogy lehetővé teszik a hitelesítést, az azonosítást és az attribútumok – többek között az engedélyek és a tanúsítványok – cseréjét. Az európai digitális személyiadat-tárcáknak elő kell segíteniük a digitális euróhoz való tényleges általános hozzáférést és a digitális euro tényleges általános használatát. A tagállamoknak a végrehajtási jogszabályokban meghatározott közös normák és gyakorlatok alapján kell kiadniuk az európai digitális személyiadat-tárcákat. Az európai digitális személyiadat-tárcának szigorú és konkrét biztosítékokkal kell rendelkeznie az adatvédelem és a magánélet védelme, valamint a magas szintű biztonsági tanúsítás biztosítása érdekében. Az Európai Központi Bank által kidolgozandó front-end megoldásoknak ezért megfelelően figyelembe kell venniük az európai digitális személyiadat-tárcákat szabályozó műszaki előírásokat. Ez lehetővé tenné az európai digitális személyiadat-tárcákkal való megfelelő interoperabilitást, ami elősegítené ezen előnyök kihasználását. A felhasználók választása alapján az európai digitális személyiadat-tárcával való interoperabilitásnak lehetővé kell tennie az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final] rendelet szerinti ügyfél-átvilágítás elvégzését is. Ezenkívül az egységes ügyfélélmény elérése érdekében a közvetítők úgy határozhatnak, hogy a digitális euróhoz kapcsolódó front-end szolgáltatásaikat teljes mértékben integrálják az európai digitális személyiadat-tárcákra vonatkozó előírásokba.

(58)A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben úgy kívánják, az európai digitális személyiadat-tárcákon keresztül alkalmazhassák és engedélyezhessék a digitális euróval történő fizetést. A pénzforgalmi szolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final] rendelettel összhangban mind a leendő, mind a meglévő ügyfeleik személyazonosságának az ellenőrzése céljából fogadják el az európai digitális személyiadat-tárcákat. A digitáliseuro-számlák megnyitásának az Unió egész területén történő megkönnyítése érdekében ezenkívül lehetővé kell tenni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy az európai digitális személyiadat-tárcák által kiadott minősített tanúsítványokra támaszkodjanak, többek között az ügyfél-átvilágítás távoli elvégzése céljából. A pénzforgalmi szolgáltatóknak abban az esetben is el kell fogadniuk az európai digitális személyiadat-tárcák használatát, ha a fizető fél digitáliseuro-fizetési műveletek engedélyezésére kívánja használni a tárcát. Továbbá a digitális euróval történő offline érintéses fizetés megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az európai digitális személyiadat-tárcáknak a digitális euro fizetési eszközben való tárolására történő használatát.

(59)Az egységes felhasználói élmény elősegítése érdekében az Európai Központi Bank által a digitális euróval kapcsolatban saját hatáskörében elfogadott szabályoknak, szabványoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi digitáliseuro-felhasználó képes legyen arra, hogy az euroövezetben bármely más digitáliseuro-felhasználóval digitáliseuro-fizetési műveleteket hajtson végre, függetlenül az érintett pénzforgalmi szolgáltatóktól és az igénybe vett front-end szolgáltatásoktól. Az európai lakossági pénzforgalmi piac széttagoltságának a csökkentése, valamint e piacon belül a verseny, a hatékonyság és az innováció támogatása, továbbá a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök Unió-szerte történő fejlesztésének a támogatása érdekében – összhangban a Bizottság lakossági pénzforgalmi stratégiájának célkitűzésével – a digitális eurónak a funkcionális és a technikai szinergiákra építve a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a magánszektor által biztosított digitális fizetési megoldásokkal. Ennek megfelelően az Európai Központi Banknak törekednie kell annak biztosítására, hogy a digitális euro összeegyeztethető legyen a magánszektor által biztosított digitális fizetési megoldásokkal az interakciós ponton, valamint a személyek közötti átutalások esetében, amelyek területén az uniós lakossági pénzforgalmi piac jelenleg meglehetősen széttagolt. A nyílt szabványok, a közös szabályok és eljárások, valamint lehetőség szerint a megosztott infrastruktúrák használata támogathatja a szóban forgó összeegyeztethetőséget. Ha alkalmasnak ítélik őket az összeegyeztethetőség biztosítására, a meglévő megoldások is felhasználhatók – különösen az általános átalakítási költségek minimalizálása érdekében –, ezek a megoldások azonban nem vezethetnek olyan nemkívánatos függőségek létrejöttéhez, amelyek megakadályozhatják a digitális euro új technológiákhoz történő hozzáigazítását, vagy amelyek összeegyeztethetetlenek lennének a digitális euro jellemzőivel. E célkitűzések elérése érdekében – anélkül, hogy a piaci szereplők számára bármilyen érvényesíthető jogot biztosítana – az Európai Központi Banknak a legnagyobb gondosság elve alapján adott esetben törekednie kell annak biztosítására, hogy a digitális euro összeegyeztethető legyen a magánszektor által biztosított digitális fizetési megoldásokkal.

(60)A vitarendezés megkönnyítése érdekében az Európai Központi Banknak technikai és funkcionális támogatást kell nyújtania a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a digitáliseuro-felhasználóknak a vitarendezéshez, legalább a technikai kérdésekkel és a csalással kapcsolatos viták tekintetében. A technikai viták közé tartoznak többek között azok a helyzetek, amikor a tranzakció összege eltérő, amikor duplikált tranzakciók jelennek meg, vagy amikor hiányzik az engedély, illetve az előzetes jóváhagyás. A csalással kapcsolatos viták közé tartozik többek között a személyazonosság-lopás, a kereskedők személyazonosságával való visszaélés és a hamisított áru.

(61)Annak érdekében, hogy a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások keretében hozzáférhessenek a digitális euróhoz, és azt használhassák, front-end szolgáltatásokat kell nyújtani a digitáliseuro-felhasználóknak. E felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók és az Európai Központi Bank által nyújtott front-end szolgáltatásokon keresztül hozzáférjenek a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz, és hogy azokat igénybe vegyék. A pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy más érdekelt felek – köztük az Európai Központi Bank – által nyújtott front-end szolgáltatásokra támaszkodjanak, különösen abban az esetben, ha a front-end szolgáltatások – többek között az alkalmazások – fejlesztésének és működtetésének a költségei aránytalanul magasak. Ha a digitáliseuro-felhasználók különböző front-end szolgáltatások közül választhatnak, a pénzforgalmi szolgáltatók vagy az Európai Központi Bank nem választhat ki egy adott front-end szolgáltatást, hanem az erre vonatkozó döntést végső soron a felhasználóknak kell meghozniuk. E tekintetben a pénzforgalmi szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy az Európai Központi Bank által nyújtott front-end szolgáltatásokon keresztül biztosítsák a digitáliseuro-felhasználók számára a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek és e szolgáltatások igénybevételének a lehetőségét. Az Európai Központi Bank és a pénzforgalmi szolgáltatók megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtanak végre – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy az EKB a front-end megoldásán keresztül ne férhessen hozzá az egyes digitáliseuro-felhasználók személyazonosságához.

(62)A pénzforgalmi szolgáltatók ügyfélkapcsolataiba és a digitális euro forgalmazásában betöltött szerepükbe való beavatkozás elkerülése érdekében az Európai Központi Bank által nyújtott front-end megoldások csupán arra korlátozódhatnak, hogy interfészt biztosítsanak a digitáliseuro-felhasználók és a pénzforgalmi szolgáltatók fizetési infrastruktúrái között. Az eurorendszer és a digitáliseuro-felhasználók között nem jön létre szerződéses jogviszony abban az esetben sem, ha a felhasználók az Európai Központi Bank által nyújtott front-end szolgáltatásokat veszik igénybe. Az EKB-nak és a pénzforgalmi szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy az EKB a front-end megoldásán keresztül ne férhessen hozzá az egyes digitáliseuro-felhasználók személyazonosságához.

(63)A zökkenőmentes felhasználói élmény biztosítása érdekében a digitáliseuro-felhasználók számára a digitális euróhoz való hozzáférés és annak használata céljából front-end szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a digitáliseuro-felhasználók gyorsan és könnyen hozzáférhessenek a digitális euróhoz, valamint hogy azt ilyen módon használhassák. Ennek megfelelően a digitáliseuro-fizetési számlákat egyértelműen meg kell jelölni a digitális euro hivatalos logójával. A digitáliseuro-fizetési számlákhoz a nem digitáliseuro-fizetési számlákkal azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani az internetes honlap egyik főoldalán, egy alkalmazáson vagy valamely más front-end szolgáltatáson keresztül.

(64)Az azonnali elszámolás biztosítása érdekében az online és az offline digitáliseuro-műveleteket – ideértve a feltöltést és a lehívást is, valamint a túltöltési és az alultöltési funkciókat is – azonnal, rendes körülmények között mindössze néhány másodperc alatt el kell számolni. Az online digitáliseuro-fizetési műveleteket az eurorendszer által elfogadott digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában kell elszámolni. Az online digitáliseuro-fizetési műveleteket az Európai Központi Bank által elfogadott funkcionális és technikai követelmények szerint pár másodpercen belül el kell számolni. Az online digitáliseuro-fizetési műveletek végső elszámolását abban az időpontban kell elvégezni, amikor a fizető fél és a kedvezményezett érintett digitális euróját rögzítik az Európai Központi Bank által jóváhagyott digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában, függetlenül attól, hogy a digitális eurót számlaegyenlegként vagy értékegységként tartják-e nyilván, valamint függetlenül az alkalmazott technológiától. A digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrának törekednie kell az új technológiákhoz, többek között a megosztott főkönyvi technológiához való alkalmazkodás biztosítására.

(65)A hálózati kapcsolat hiánya miatt a digitális euróban teljesített offline érintéses fizetések elszámolását a fizető fél, illetve a kedvezményezett fizetési eszközének helyi tárhelyében kell elvégezni. A digitális euróban teljesített offline érintéses fizetéseket az Európai Központi Bank által elfogadott funkcionális és technikai követelmények szerint pár másodpercen belül el kell számolni. A végső elszámolásnak akkor kell végbemennie, amikor a fizető fél, illetve a kedvezményezett helyi tárolóeszközében frissítik a megfelelő digitáliseuro-állományt, függetlenül attól, hogy a digitális eurót számlaegyenlegként vagy értékegységként tartják-e nyilván, valamint függetlenül az alkalmazott technológiától.

(66)Mivel a pénzforgalmi szolgáltatók nem szerepelnek félként a két digitáliseuro-felhasználó között végbemenő digitáliseuro-fizetési műveletben, a digitáliseuro-fizetési műveletek nem járnak rendszerszintű kockázatokkal, ezért nincs szükség a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott rendszernek való minősítésre 33 . . A digitáliseuro-fizetési műveleteket pár másodpercen belül el kell számolni, ezért nem biztosítható a nettósítás lehetősége.

(67)A szerződési szabadság és a verseny biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a digitáliseuro-felhasználók számára, hogy a digitáliseuro-fizetési számlájukat átvigyék egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz. A digitáliseuro-felhasználó kérésére a pénzforgalmi szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a digitáliseuro-fizetési számlának a számlaazonosítók módosítása nélkül történő átvitelét. Olyan kivételes helyzetben, amikor a pénzforgalmi szolgáltató nem képes teljesíteni ezt a feladatot – például azért, mert elvesztette a digitáliseuro-fizetési számlával kapcsolatos adatokat –, az Európai Központi Banknak képesnek kell lennie a digitáliseuro-fizetési számla átvitelének az engedélyezésére annak érdekében, hogy a digitáliseuro-felhasználó által megnevezett új pénzforgalmi szolgáltató lehívhassa a digitáliseuro-felhasználó digitáliseuro-állományára vonatkozó információkat, és a nem elérhető pénzforgalmi szolgáltató nélkül is elvégezhesse az átvitelt. Ez az eljárás lehetővé teszi a digitáliseuro-felhasználó számára, hogy a továbbiakban az új pénzforgalmi szolgáltatón keresztül férjen hozzá a digitáliseuro-állományához. Az Európai Központi Banknak sem a vállalkozások folytatásával kapcsolatban, sem rendkívüli körülmények esetén nincs operatív szerepe a számlaváltásban.

(68)A csalások pénzforgalmi szolgáltatók által történő megelőzése alapvető fontosságú a digitális eurót használó polgárok védelme, a digitáliseuro-fizetések során kezelt személyes adatok sértetlensége, valamint a digitális euro zökkenőmentes és hatékony működésének a biztosítása szempontjából. A csalások megelőzése alapvető szerepet játszik a közös valutába vetett bizalom fenntartásában. E célból az Európai Központi Bank a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló általános mechanizmust hozhat létre a pénzforgalmi szolgáltatók által az online digitáliseuro-fizetési műveletekkel kapcsolatban végzett csaláskezelési tevékenységek támogatása érdekében. A csalások felderítésére és megelőzésére irányuló általános mechanizmus számos alapvető funkciót biztosít az olyan csalási minták felderítéséhez, amelyeket egy pénzforgalmi szolgáltató önállóan nem képes feltárni. A pénzforgalmi szolgáltatók gyakran nem rendelkeznek teljes képpel az összes olyan mozzanatról, amelyek a csalások időben történő felderítéséhez vezethetnek. A pénzforgalmi szolgáltatók azonban hatékonyabbá válhatnak e téren a más pénzforgalmi szolgáltatóktól származó, potenciálisan csalárd tevékenységekre vonatkozó információk segítségével. A hasonló fizetési rendszerekben létezik ez a csalások felderítésére irányuló funkció, amelyre szükség is van a csalások igazoltan alacsony arányának az eléréséhez, annak érdekében, hogy a digitális euro a fogyasztók és a kereskedők számára egyaránt biztonságos maradjon. A pénzforgalmi szolgáltatók és a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló mechanizmus közötti információmegosztás tekintetében a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló központi mechanizmus ne azonosítsa az egyes digitáliseuro-felhasználókat.

(69)A digitáliseuro-fizetések online vagy offline feldolgozásához elengedhetetlen, hogy a digitális euróhoz kapcsolódó front-end szolgáltatások nyújtói és az európai digitális személyiadat-tárcák kibocsátói hozzáférjenek a mobil eszközökön elérhető kis hatótávolságú kommunikációs (NFC) technológiákhoz. Ezek közé tartoznak többek között az NFC-antennák és a mobil eszközök úgynevezett biztonságos elemei (pl.: az univerzális intelligens kártya [UICC], a beágyazott biztonsági elemek [eSE], a mikro-SD-kártya stb.). Ezért biztosítani kell, hogy amikor a digitáliseuro-szolgáltatások nyújtásához szükség van rájuk, a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatók ne tagadják meg az NFC-antennákhoz és a biztonságos elemekhez való hozzáférést. A törvényes fizetőeszköznek minősülő központi banki pénznek széles körben hozzáférhetőnek kell lennie. Annak érdekében, hogy ezt a digitális gazdaságban is biztosítani lehessen, a digitális euróhoz kapcsolódó front-end szolgáltatások nyújtói és az európai digitális személyiadat-tárcák üzemeltetői jogosultak szoftvereket tárolni a megfelelő mobil eszközök hardverein annak érdekében, hogy online és offline is biztosítsák a digitális euróval végzett tranzakciók technikai lehetőségét. E célból a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártóit és az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezni kell arra, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést valamennyi hardver- és szoftverelemhez, ha azokra az online és az offline digitáliseuro-műveletekhez szükség van. Az említett szolgáltatók a mobil eszközök érintett hardver- és szoftverfunkciói tekintetében minden esetben kötelesek megfelelő kapacitást biztosítani az online digitáliseuro-fizetési műveletek feldolgozásához, valamint az offline digitáliseuro-fizetési műveletek esetében a digitális euro mobil eszközökön való tárolásához. Ez a kötelezettség nem sértheti az (EU) 2022/1925 rendelet 6. cikkének (7) bekezdését, amely kötelezi a kapuőröket, hogy díjmentesen biztosítsák a mobil eszközök operációs rendszerével, valamint hardver- vagy szoftverfunkcióival való hatékony interoperabilitást és azokhoz az interoperabilitás céljából való hozzáférést, ami a meglévő és az új digitális fizetőeszközök, így a digitális euro tekintetében is alkalmazandó.

(70)A magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának a 7. és 8. cikkében rögzített alapvető jog. Ahogy azt az Európai Adatvédelmi Testület hangsúlyozta 34 , a magánélet és az adatok védelmének magas színvonala elengedhetetlen az európaiak digitális euróba vetett bizalmának jövőbeli biztosításához. Ez összhangban van a G7-ek központi banki lakossági digitális fizetőeszközökre vonatkozó általános elveivel is. A személyes adatok e rendelet betartása céljából és e rendelettel összefüggésben történő kezelése az (EU) 2016/679 rendelettel 35 és az (EU) 2018/1715 rendelettel 36 , valamint adott esetben a 2002/58/EK irányelvvel 37 összhangban történik.

(71)A digitális eurót ezért úgy kell kialakítani, hogy a személyes adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatók és az Európai Központi Bank általi kezelése a digitális euro megfelelő működéséhez szükséges mértékre korlátozódjon. A digitális eurónak offline elérhetőnek kell lennie, a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben biztosított olyan szintű adatvédelem mellett, amely a bankjegyek bankjegykiadó automatákból történő felvételéhez hasonló. A digitáliseuro-műveletek elszámolását úgy kell kialakítani, hogy az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok ne rendelhessék hozzá az adatokat azonosított vagy azonosítható digitáliseuro-felhasználókhoz.

(72)A beépített és alapértelmezett adatvédelemnek minden olyan adatkezelési rendszer szerves részét kell képeznie, amelyet e rendelet keretében dolgoznak ki és használnak. A személyes adatok kezelése során az érintettek jogainak és szabadságainak védelmét szolgáló megfelelő garanciákat kell alkalmazni. Az említett garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre, különösen az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2018/1715 rendeletben meghatározott adatvédelmi elvek – többek között az adattakarékosság és a célhoz kötöttség – tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

(73)A pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetővé kell tenni a személyes adatok kezelését, amennyiben az a digitális euro megfelelő működéséhez elengedhetetlen feladatok ellátásához szükséges. Az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban az adatkezelési tevékenységek akkor és annyiban minősülnek jogszerűnek a digitális euro tekintetében, ha és amennyiben az e rendelet szerint az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. E rendelet keretében az állományra vonatkozó korlátok érvényesítése, a felhasználó állományával kapcsolatos feltöltés és lehívás kezdeményezése, valamint az offline digitáliseuro-fizetésekre szolgáló helyi tárolóeszközök kezelése céljából történő személyesadat-kezelés olyan közérdekű feladat, amely elengedhetetlen a digitális eurót használó polgárok védelme, valamint az Unió pénzügyi rendszerének a stabilitása és integritása szempontjából. E feladatok tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatók a személyes adatok kezelőiként járnak el. Emellett a pénzforgalmi szolgáltatók a meglévő közérdekű feladataik ellátása vagy az uniós jogban előírt, az (EU) 2015/2366 irányelvben meghatározott pénzre vonatkozó jogi kötelezettségnek való megfelelés érdekében is kezelhetnek személyes adatokat. Az említett feladatok az (EU) 2015/2366 irányelvvel összhangban a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, valamint a csalás megelőzésére és felderítésére, az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, az adózással és az adókikerüléssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési és a biztonsági kockázatoknak az (EU) 2022/255 rendelettel összhangban történő kezelésére vonatkoznak.

(74)Azon adatkezelési tevékenységeknek, amelyek célja annak ellenőrzése, hogy a felhasználók az EUMSZ 215. cikke szerint elfogadott korlátozó intézkedések értelmében jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek-e, összhangban kell lenniük az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel. A természetes személyek nevének és fizetésiszámla-azonosítóinak kezelése arányos és szükséges az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott, a vagyoni eszközök befagyasztását előíró, illetve a pénzeszközök vagy a gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását megtiltó korlátozó intézkedéseknek való megfelelés biztosításához.

(75)Az offline digitáliseuro-fizetési műveletek olyan fizetések, amelyek során a felek egymás közvetlen közelében tartózkodnak (személyes fizetés). Hasonlóak a készpénzes tranzakciókhoz, és az adatvédelem szempontjából azokhoz hasonlóan kell őket kezelni. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatók nem kezelhetik az offline digitáliseuro-fizetési műveletekhez kapcsolódó személyes adatokat, hanem csupán a digitáliseuro-fizetési számlákról a helyi tárolóeszközökre történő kifizetéshez vagy a helyi tárolóeszközökről a digitáliseuro-fizetési számlákra történő befizetéshez kapcsolódó személyes adatokat kezelhetik. Ezen adatok közé tartoznak azon helyi tárolóeszközök azonosítói is, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatók hozzárendelnek az offline digitális euróval rendelkező digitáliseuro-felhasználókhoz. Az adatvédelem szóban forgó szintje hasonló lenne a bankjegyek bankjegykiadó automatákból történő felvételére vonatkozó adatvédelem szintjéhez, amely esetekben a pénzforgalmi szolgáltatók a felhasználó személyazonosságával kapcsolatos személyes adatok, valamint a feltöltésre és a lehívásra irányuló műveletek végrehajtásának a módjára vonatkozó adatok kezelését végzik. Ez azt jelenti, hogy az offline digitáliseuro-fizetési műveletek esetében nem szabad nyomon követni a művelethez kapcsolódó adatokat.

(76)Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok a digitális euro megfelelő működéséhez elengedhetetlen feladatok ellátásához szükséges mértékben kezelhetnek személyes adatokat. E rendelet keretében a személyes adatoknak a digitáliseuro-fizetési műveletek elszámolása céljából történő kezelése, valamint a digitális euróhoz kapcsolódó infrastruktúra biztonságának és integritásának a fenntartása olyan közérdekű feladat, amely elengedhetetlen a digitális eurót használó polgárok védelme, valamint az Unió pénzügyi rendszerének a stabilitása és integritása szempontjából. A digitális euróhoz kapcsolódó infrastruktúra biztonságának és integritásának a fenntartása magában foglalja a digitális euro stabilitásának és működési rezilienciájának a biztosításához kapcsolódó tevékenységeket is. E feladatok tekintetében az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok a személyes adatok kezelőiként járnának el. Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok e feladatokkal kapcsolatban a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedések – például álnevesítés vagy titkosítás – alkalmazásával kezelnék a személyes adatokat annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat ne lehessen felhasználni valamely konkrét digtáliseuro-felhasználó közvetlen azonosítására.

(77)Az állományokra vonatkozó korlátok érvényesítése és a digitáliseuro-fizetési számlák esetében a digitáliseuro-felhasználó kérésére vészhelyzetben történő kivételes számlaváltás biztosítása érdekében a digitáliseuro-felhasználók azonosítói és a digitáliseuro-állományokra vonatkozó, kapcsolódó korlátok tekintetében egységes hozzáférési pontra van szükség a digitális euro hatékony működésének az egész euróövezetben történő biztosításához, mivel a digitáliseuro-felhasználók különböző tagállamokban rendelkezhetnek digitáliseuro-fizetési számlákkal. Az egységes hozzáférési pont létrehozásakor az Európai Központi Banknak és a nemzeti központi bankoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok kezelése a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, valamint biztosítaniuk kell a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alkalmazását. Az Európai Központi Banknak és a nemzeti központi bankoknak adott esetben, valamint az adatvédelmi incidensek kockázatának a minimalizálása érdekében mérlegelniük kell a decentralizált adattárolás alkalmazását.

(78)A Bizottság a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának a megelőzéséről szóló, 2021. július 21-én elfogadott csomaggal 38 (a továbbiakban: a pénzmosás elleni csomag) a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak az egész Unióban történő jelentős megerősítését javasolta. E célkitűzéssel összhangban és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények digitális euróval kapcsolatos hatékony alkalmazásának a biztosítása érdekében e rendeletnek elő kell írnia, hogy az online digitáliseuro-fizetési műveletek tekintetében alkalmazni kell az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.

(79)A digitális euro széles körű elterjedésének elősegítése érdekében alapvető fontosságú, hogy a leendő digitáliseuro-felhasználók az egész euroövezetben harmonizált módon, könnyen hozzáférhessenek a pénzforgalmi szolgáltatók által a digitális euróhoz kapcsolódóan nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokhoz. Ezért indokolt, hogy az Unió Pénzmosás Elleni Hatósága (AMLA) – a pénzmosás elleni csomagot alátámasztó kockázatalapú megközelítés sérelme nélkül – foglalkozzon a digitáliseuro-fizetési számlák megnyitásával az ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályozástechnikai standardjaiban. Az alacsony kockázatú ügyletek vagy üzleti kapcsolatok esetében a Pénzmosás Elleni Hatóságnak megfelelő egyszerűsített átvilágítási intézkedéseket kell meghatároznia, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatóknak alkalmazniuk kell. A Pénzmosás Elleni Hatóságnak prioritásként kell kezelnie e szabályozástechnikai standardok kidolgozását.

(80)Az offline digitáliseuro-fizetési műveletekkel ellentétben az online digitáliseuro-fizetési műveletek nem korlátozódnak a felek által egymás közvetlen közelében elvégzett műveletekre, hanem a digitáliseuro-felhasználók közötti távolról történő átutalások céljára is felhasználhatók. Az online digitáliseuro-fizetési műveletek esetében a központi banki digitális fizetőeszközök a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából nagyobb kockázatot jelenthetnek, mint a készpénz, mivel olyan eszközként működnének, amelynek likviditása hasonló a készpénzéhez, azonban nem vonatkoznának rájuk a készpénz hordozhatóságával kapcsolatos korlátozások. Ezért elő kell írni, hogy az online digitáliseuro-fizetési műveletek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak 39 .

(81)A törvényes fizetőeszközre vonatkozó követelmények következetes alkalmazásának a biztosítása és a technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet a kötelező elfogadás alóli további kivételek, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók, az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bank és a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által kezelt személyes adatok típusai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról.

(82)Bár az offline digitáliseuro-fizetési műveletek hasonlóak a készpénzes tranzakciókhoz, és azokat az adatvédelem szempontjából hasonlóan kell kezelni, az offline érintéses fizetésekhez kapcsolódó, az állományokra és a tranzakciókra vonatkozó külön korlátok elengedhetetlenek a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatok csökkentéséhez.

(83)Annak biztosítása érdekében, hogy az offline érintéses fizetésekhez kapcsolódó, az állományokra és a tranzakciókra vonatkozó korlátok alkalmazására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 40 megfelelően kell gyakorolni. Az offline digitális euróhoz kapcsolódó, az állományokra és a tranzakciókra vonatkozó korlátokat megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel ezek a jogi aktusok hozzájárulnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez.

(84)Az arányosság elvével összhangban azon alapvető célkitűzés elérése érdekében, amely szerint az eurót a digitalizált gazdaságban közös valutaként kell használni, szükséges és helyénvaló szabályokat megállapítani különösen az euro törvényes fizetőeszközi minőségére, forgalmazására, használatára és alapvető jellemzőire vonatkozóan. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(85)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel; véleményüket [2023.XX.XX]-án/-én terjesztették elő,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk
Tárgy

Az euro technológiai változásokhoz való hozzáigazítása és közös valutaként történő használatának biztosítása érdekében ez a rendelet létrehozza a digitális eurót, és szabályokat állapít meg különösen annak törvényes fizetőeszközi minőségére, forgalmazására, használatára és alapvető technikai jellemzőire vonatkozóan.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„digitális euro”: a közös valuta természetes és jogi személyek számára elérhető digitális formája;

2.„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézet;

3.„digitáliseuro-fizetési művelet”: a fizető fél által vagy nevében vagy a kedvezményezett által kezdeményezett, digitális euro befizetésére, átutalására vagy felvételére irányuló cselekmény, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

4.„digitáliseuro-felhasználó”: minden olyan személy, aki fizető félként, kedvezményezettként vagy mindkettőként digitáliseuro-fizetési szolgáltatást vesz igénybe;

5.„digitáliseuro-fizetési számla”: egy vagy több digitáliseuro-felhasználó valamely pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlája, amely a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában vagy a digitális euróhoz kapcsolódó offline eszközön rögzített digitális euróhoz való hozzáférésre, valamint digitáliseuro-fizetési műveletek online vagy offline kezdeményezésére vagy fogadására szolgál, az érintett technológiától és adatstruktúrától függetlenül;

6.„európai digitális személyiadat-tárcák”: az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 281 final] rendelet 6a. cikkében meghatározott tárcák;

7.„pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

8.„digitáliseuro-fizetési szolgáltatás”: az I. mellékletben meghatározott bármely üzleti tevékenység;

9.„fizető fél”: minden olyan személy, aki digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezik, és az adott számláról fizetési megbízást engedélyez;

10.„kedvezményezett”: minden olyan személy, aki valamely digitáliseuro-fizetési művelet tárgyát képező pénzeszközök címzettje;

11.„feltöltés”: az a folyamat, amelynek során a digitáliseuro-felhasználó készpénzért vagy más pénzeszközért digitális eurót vásárol, melynek következtében az Európai Központi Banknak vagy valamely nemzeti központi banknak közvetlen kötelezettsége keletkezik az adott digitáliseuro-felhasználóval szemben;

12.„lehívás”: az a folyamat, amelynek során a digitáliseuro-felhasználó készpénzre vagy más pénzeszközre váltja a digitális eurót;

13.„nemzeti központi bank”: olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

14.„online digitáliseuro-fizetési művelet”: olyan digitáliseuro-fizetési művelet, amelynek elszámolására a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában kerül sor;

15.„offline digitáliseuro-fizetési művelet”: olyan digitáliseuro-fizetési művelet, melynek során a felek egymás közvetlen közelében tartózkodnak, és amelynek esetében az engedélyezés és az elszámolás a fizető fél és a kedvezményezett helyi tárolóeszközében megy végbe;

16.„tartózkodási hely”: az a hely, ahol egy adott természetes személy a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint jogszerűen tartózkodik az Unióban;

17.„feltételes digitáliseuro-fizetési művelet”: olyan digitáliseuro-fizetési művelet, amely a fizető fél és a kedvezményezett által előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan végbemegy;

18.„programozható pénz”: a digitális pénz olyan egységei, amelyek belső logikája korlátozza az egyes egységek teljes körű helyettesíthetőségét;

19.„digitáliseuro-elszámolási infrastruktúra”: a digitális euro eurorendszer által elfogadott elszámolási infrastruktúrája;

20.„front-end szolgáltatás”: a digitáliseuro-felhasználók részére történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges minden olyan komponens, amely meghatározott interfészeken keresztül back-end megoldásokkal és más front-end szolgáltatásokkal kommunikál;

21.„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

22.„látogató”: olyan természetes személy, akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye nem olyan tagállamban található, amelynek az euro a pénzneme, és aki többek között turisztikai, üzleti vagy oktatási és képzési célból ilyen tagállamba utazik, és ott tartózkodik;

23.„olyan tagállam, amelynek pénzneme nem az euro”: olyan tagállam, amelynek tekintetében a Tanács nem állapította meg, hogy az EUMSZ 140. cikkével összhangban teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket;

24.„kereskedői díj”: a kedvezményezett által a digitáliseuro-fizetési művelet elfogadásakor a pénzforgalmi szolgáltatónak fizetett díj;

25.„hasonló digitális fizetőeszköz”: digitális fizetőeszközök, ideértve a betéti kártyás fizetést és az interakciós ponton történő azonnali fizetést, ide nem értve azonban a nem az interakciós ponton kezdeményezett átutalást és beszedést;

26.„számlaváltás”: a digitáliseuro-felhasználó kérésére a digitáliseuro-fizetési számlán teljesített összes vagy néhány digitáliseuro-fizetési szolgáltatásra – köztük az ismétlődő fizetésekre – vonatkozó információknak az adott pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átvitele vagy a digitáliseuro-állománynak valamely digitáliseuro-fizetési számláról egy másik ilyen számlára történő átvitele – vagy mindkettő – a korábbi digitáliseuro-fizetési számla megszüntetésével vagy anélkül, az adott számlaazonosító megtartása mellett;

27.„felhasználói azonosító”: a digitális eurót forgalmazó valamely pénzforgalmi szolgáltató által létrehozott egyedi azonosító, amely az online digitális euro céljaiból egyértelműen megkülönbözteti a digitáliseuro-felhasználókat, amelyet azonban az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok nem rendelhetnek hozzá egyetlen azonosítható természetes vagy jogi személyhez sem;

28.„felhasználói álnév”: a digitáliseuro-fizetések feldolgozása során a felhasználó személyazonosságának a védelme céljából használt egyedi, álnevesített azonosító, amelyet csak a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltató vagy a digitáliseuro-felhasználó rendelhet hozzá egy azonosítható természetes vagy jogi személyhez;

29.„felhasználóhitelesítés”: a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltató által létrehozott olyan egyedi információ, amely a felhasználói azonosítóval együtt lehetővé teszi a digitáliseuro-felhasználó számára, hogy igazolja a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában nyilvántartott online digitáliseuro-állományra vonatkozó tulajdonjogát;

30.„támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók”: az Európai Központi Bank által kijelölt egy vagy több olyan szervezet, amely a digitális eurót forgalmazó valamennyi pénzforgalmi szolgáltató számára olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek célja a digitáliseuro-fizetési műveletek zökkenőmentes működésének az elősegítése;

31.„mobil eszköz”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a digitáliseuro-felhasználók számára, hogy online vagy offline engedélyezzék a digitáliseuro-fizetési műveleteket, ideértve különösen az okostelefonokat, a táblagépeket, az okosórákat és a különböző viselhető eszközöket.

II. FEJEZET
A DIGITÁLIS EURO LÉTREHOZÁSA ÉS KIBOCSÁTÁSA

3. cikk
A digitális euro létrehozása

Ezennel létrejön a digitális euro mint a közös valuta digitális formája.

4. cikk
A digitális euro kibocsátása

(1)A Szerződésekkel összhangban az Európai Központi Bank kizárólagos joggal rendelkezik a digitális euro kibocsátásának az engedélyezésére, és az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok jogosultak a digitális euro kibocsátására.

(2)A digitális euro az Európai Központi Bank vagy a nemzeti központi bankok részéről közvetlen kötelezettséget keletkeztet a digitáliseuro-felhasználókkal szemben.

5. cikk
Alkalmazandó jog

(1)A digitális eurót e rendelet rendelkezései szabályozzák, amelyeket kiegészítenek a Bizottság által a 11., 33., 34., 35. és 38. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a Bizottság által a 37. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok.

(2)E rendelet keretében az Európai Központi Bank által a saját hatáskörében elfogadott részletes intézkedések, szabályok és szabványok is irányadók a digitális euróra. Ha az említett részletes intézkedések, szabályok és szabványok hatással vannak az egyének jogainak és szabadságainak a személyes adatok kezelésével kapcsolatos védelmére, az Európai Központi Bank azok elfogadása előtt konzultál az európai adatvédelmi biztossal.

(3)A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének 25. pontjával összhangban – amelynek helyébe az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvre irányuló javaslat – COM(2023) 366 final] irányelve és (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2023) 367 final] rendelete lép – az említett irányelv rendelkezései alkalmazandók a digitáliseuro-fizetési műveletekre.

(4)Az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: rendeletjavaslat a digitáliseuro-szolgáltatásoknak az olyan tagállamokban bejegyzett pénzforgalmi szolgáltatók általi nyújtásáról, amelyek pénzneme nem az euro – COM(2023) 368 final] rendelettel módosított, az Unióban történő határokon átnyúló fizetésekről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 10. pontjával összhangban az említett rendelet rendelkezései alkalmazandók a digitáliseuro-fizetési műveletekre.

(5)E rendelet 37. cikkének sérelme nélkül a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a digitáliseuro-fizetési műveletekre.

6. cikk
Az illetékes hatóságok

(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek a területükön biztosítják a III. fejezetnek és a 17. cikknek való megfelelést. Erről tájékoztatják a Bizottságot, a funkciók és a feladatok megosztását is megjelölve.

A tagállamok megállapítják a III. fejezet és a 17. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében, így többek között felhatalmazzák az illetékes hatóságokat a szükséges adatokhoz való hozzáférésre. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő minden későbbi módosításról.

(2)A pénzforgalmi szolgáltatók e rendelet IV., V., VI. és VII. fejezete szerinti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv – amelynek helyébe lép az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvre irányuló javaslat – COM(2023) 366 final] irányelv – szabályozza az illetékes hatóságok általi felügyeletet, a szankciórendszert és a székhely szerinti tagállamok és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti felügyeleti megállapodásokat.

(3)A digitális euro létrehozásáról szóló (EU) [x] rendelet IX. fejezetének való megfelelés biztosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatók digitális euróval kapcsolatos tevékenységei tekintetében az (EU) 2015/849 irányelv – amelynek helyébe lép az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv – szabályozza az illetékes hatóságok általi felügyeletet, a szankciórendszert és a székhely szerinti tagállamok és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti felügyeleti megállapodásokat.

(4)Az e rendelet IV., V. és VII. fejezetének való megfelelés felügyelete céljából a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok együttműködnek az Európai Központi Bankkal.

(5)A tagállamok biztosítják a megfelelő intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a digitális euro elérhetőségére és jellemzőire, valamint a digitális euróhoz való hozzáférés lehetőségeire.

III. FEJEZET
TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZ

7. cikk
Törvényes fizetőeszköz

(1)A digitális euro törvényes fizetőeszköznek minősül.

(2)Törvényes fizetőeszközi minősége alapján a digitális eurót kötelező teljes névértéken elfogadni, és a digitális euro felhasználható a fizetési kötelezettségek teljesítésére.

(3)Mivel a digitális eurót kötelező elfogadni, a kedvezményezett nem utasíthatja el a fizetési kötelezettség teljesítése céljából felajánlott digitális eurót.

(4)Mivel a digitális eurót teljes névértéken kell elfogadni, a tartozás kifizetése céljából felajánlott digitális euro pénzben kifejezett értéke megegyezik a pénztartozás értékével. A tartozás digitális euróban történő kifizetéséért tilos felárat felszámítani.

(5)Mivel a digitális euro felhasználható a fizetési kötelezettségek teljesítésére, a fizető félnek képesnek kell lennie arra, hogy a kedvezményezettnek felajánlott digitális euróval teljesítse a fizetési kötelezettségét.

8. cikk
A törvényes fizetőeszközi minőség területi hatálya

(1)A digitális euro törvényes fizetőeszköznek minősül az euróban kifejezett pénztartozások euroövezeten belüli offline kifizetése esetében.

(2)A digitális euro törvényes fizetőeszköznek minősül az euróban kifejezett pénztartozásoknak az euroövezetben tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező kedvezményezett részére történő online kifizetése esetében.

9. cikk
A digitális euro elfogadására vonatkozó kötelezettség alóli kivételek

A 7. cikk (3) bekezdésétől és a 8. cikktől eltérve a kedvezményezett a következő esetekben elutasíthatja a digitális eurót:

a)ha a kedvezményezett olyan vállalkozás, amely tíznél kevesebb személyt foglalkoztat, vagy amelynek éves árbevétele vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t, vagy amely az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 2. cikkének 18. pontjában meghatározott nonprofit jogalany, kivéve, ha más hasonló digitális fizetőeszközöket elfogad;

b)ha az elutasításra jóhiszeműen kerül sor az arányosság elvével összhangban lévő jogos és ideiglenes okok alapján, tekintettel a kedvezményezett ellenőrzési körén kívül eső konkrét körülményekre;

c)ha a kedvezményezett természetes személy, és kizárólag személyes célból vagy háztartási tevékenysége keretében jár el;

d)ha a kedvezményezett a fizetést megelőzően megállapodott a fizető féllel egy másik fizetőeszközben, a 10. cikkre is figyelemmel.

A b) pont alkalmazásában a kedvezményezettet terheli annak bizonyítása, hogy az adott esetben jogos és ideiglenes okok álltak fenn, valamint hogy az elutasítás arányos volt.

10. cikk
A digitális euróban történő fizetések egyoldalú kizárásának a tilalma

A digitális euro elfogadására köteles kedvezményezettek nem alkalmazhatnak olyan szerződési feltételeket, amelyeknek az egyedi megtárgyalására nem került sor, vagy olyan kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek arra irányulnak, hogy az euróban kifejezett pénztartozások esetében a fizető felek ne használhassák a digitális eurót, illetve amelyek ezzel a hatással járnak. Az ilyen szerződési feltételek vagy kereskedelmi gyakorlatok nem kötelező erejűek a fizető félre nézve. A szerződési feltétel egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha már előzetesen megfogalmazták, ezért annak tartalmát a fizető fél nem tudta befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

11. cikk
A monetáris joghoz kapcsolódó további kivételek

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kötelező elfogadás elve alóli további monetáris jogi kivételek megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet. A szóban forgó kivételeknek közérdekű célon kell alapulniuk, és azzal arányosnak kell lenniük, nem áshatják alá a digitális euro törvényes fizetőeszközi minőségét, és csak akkor engedhetők meg, ha a pénztartozások kifizetésére más eszközök is rendelkezésre állnak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a Bizottság konzultál az Európai Központi Bankkal.

12. cikk
A digitális euro és az eurobankjegyek és -érmék közötti kapcsolat

(1)A digitális euro névértéken váltható át eurobankjegyekre és -érmékre.

(2)Az euróban kifejezett pénztartozások kedvezményezettjei e rendelet rendelkezéseinek megfelelően kötelesek elfogadni a digitális euróban történő fizetést, függetlenül attól, hogy [kérjük, illessze be a hivatkozást: az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközi minőségéről szóló javaslat – COM(2023) 364 final] rendelet szerint elfogadják-e az eurobankjegyekkel és -érmékkel történő fizetést. Ha e rendelet és (az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközi minőségéről szóló XXX) rendelet rendelkezései szerint kötelező elfogadni az eurobankjegyeket és -érméket, valamint a digitális eurót, a fizető fél jogosult megválasztani a fizetőeszközt.

IV. FEJEZET
FORGALMAZÁS

13. cikk
Pénzforgalmi szolgáltatók

(1)Az (EU) 2015/2366 irányelv keretében a pénzforgalmi szolgáltatók az I. mellékletben meghatározott digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat a következőknek nyújthatják:

a)olyan természetes és jogi személyeknek, akiknek/amelyeknek a tartózkodási helye, illetve a székhelye olyan tagállamban található, amelynek az euro a pénzneme;

b)olyan természetes és jogi személyeknek, akik/amelyek digitáliseuro-számlát nyitottak, amikor a tartózkodási helyük, illetve a székhelyük olyan tagállamban volt, amelynek az euro a pénzneme, de már nem rendelkeznek tartózkodási hellyel vagy székhellyel az adott tagállamban;

c)látogatóknak;

d)olyan természetes és jogi személyeknek, akiknek/amelyeknek a tartózkodási helye, illetve a székhelye olyan tagállamban található, amelynek pénzneme nem az euro, figyelemmel a 18. cikkben meghatározott feltételekre;

e)a harmadik országokban – többek között az Unióval kötött monetáris megállapodás hatálya alá tartozó területeken – tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyeknek, figyelemmel a 19. és a 20. cikkben meghatározott feltételekre.

Az Európai Központi Bank a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett korlátozhatja a b) és c) pontban említett digitáliseuro-felhasználók digitális euróhoz való hozzáférését, és a digitális euro használatára vonatkozó időbeli korlátozásokat állapíthat meg az említett felhasználók számára. Az időbeli korlátozások a digitáliseuro-felhasználók tartózkodási helye vagy látogatói jogállása alapján kerülnek meghatározásra.

Az a) pont alkalmazásában az adott tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező személynek minősülnek azok az uniós polgárok és harmadik országbeli állampolgárok, akik az uniós jog vagy a nemzeti jog alapján tartózkodási jogokkal rendelkeznek.

(2)Az (EU) 2015/2366 irányelv értelmében számlavezetési szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni a digitáliseuro-felhasználók számára – figyelemmel az Európai Központi Bank által az e rendelet 16. cikkével összhangban elfogadott korlátozásokra –, hogy manuálisan vagy automatikusan feltöltsék a digitáliseuro-fizetési számlájukat a nem digitáliseuro-fizetési számlájukról, illetve hogy a nem digitáliseuro-fizetési számlájukról lehívást hajtsanak végre a digitáliseuro-fizetési számlájukra, valamint hogy a digitáliseuro-fizetési számlájukra eurobankjegyeket és -érméket fizessenek be, vagy arról eurobankjegyeket és -érméket vegyenek fel, amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató készpénzkezelési szolgáltatásokat nyújt.

(3)A pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek feltöltési és lehívási funkciókat biztosítani a digitáliseuro-felhasználók számára:

a)bármely időpontban, folyamatosan, ha a feltöltésre és a lehívásra nem digitáliseuro-fizetési számlákon keresztül kerül sor;

b)amikor a pénzforgalmi szolgáltató készpénzkezelési szolgáltatásokat nyújt, ha a feltöltésre és a lehívásra eurobankjegyekkel és -érmékkel kerül sor.

(4)Az (EU) 2015/2366 irányelv értelmében számlavezetési szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni a digitáliseuro-felhasználók számára:

a)hogy online digitáliseuro-fizetési műveletek fogadása esetén az Európai Központi Bank által a 16. cikkel összhangban elfogadott korlátozások összegét meghaladó digitális eurójukat automatikusan lehívják egy nem digitáliseuro-fizetési számlára;

b)hogy olyan online digitáliseuro-fizetési műveletet hajtsanak végre, amelynek összege meghaladja a digitáliseuro-állományuk összegét.

Az a) és a b) pont alkalmazásában a digitáliseuro-felhasználók előzetes jóváhagyásával a pénzforgalmi szolgáltatók minden digitáliseuro-fizetési számlát összekapcsolnak az adott digitáliseuro-felhasználó által megjelölt, nem digitáliseuro-fizetési számlával. A digitáliseuro-felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy olyan nem digitáliseuro-fizetési számlát jelöljenek meg, amelyet az érintett digitáliseuro-fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő szolgáltató vezet.

(5)A pénzforgalmi szolgáltatók által forgalmazott digitális euro névértéken átváltható euróban kifejezett számlapénzzé és elektronikus pénzzé.

(6)A digitáliseuro-felhasználók csak pénzforgalmi szolgáltatókkal létesíthetnek szerződéses kapcsolatot a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások céljából. A digitáliseuro-felhasználók nem állhatnak szerződéses kapcsolatban az Európai Központi Bankkal vagy a nemzeti központi bankokkal.

(7)A digitáliseuro-felhasználók egy vagy több digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezhetnek egy vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál.

(8)A pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek díjmentesen elérhető információkat közzétenni a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások sajátosságairól, valamint a forgalmazásuk feltételeiről.

14. cikk
A digitális euróhoz való hozzáférés azokban a tagállamokban, amelyeknek az euro a pénzneme

(1)A digitális eurónak a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett természetes személyek körében történő forgalmazása céljából az (EU) 2015/2366 irányelv I. mellékletének 1., 2. vagy 3. pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetek ügyfeleik kérésére kötelesek biztosítani e személyek számára a II. mellékletben említett valamennyi alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatást.

(2)A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon természetes személyek esetében, akik nem rendelkeznek nem digitáliseuro-számlával, a 2014/92/EU irányelvnek az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről szóló IV. fejezete alkalmazandó – a 17. és a 18. cikk kivételével – a fogyasztók alapvető szolgáltatásokat nyújtó digitáliseuro-számlához való hozzáférésére.

(3)A tagállamok kijelölik az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikkének f) pontjában említett hatóságokat vagy az (EU) 2015/2366 irányelv 1. cikkének c) pontjában említett postai elszámolóközpontokat, hogy:

a)nyújtsanak alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon természetes személyek számára, akik nem rendelkeznek nem digitáliseuro-fizetési számlával, vagy nem kívánnak ilyen számlát nyitni;

b)nyújtsanak alapvető digitális pénzforgalmi szolgáltatásokat, valamint nyújtsanak a digitális társadalmi befogadással kapcsolatos személyes támogatást a fogyatékossággal élő, funkcióképességükben korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek számára.

(4)Az (1)–(3) bekezdésben említett pénzforgalmi szolgáltatók a digitális befogadással kapcsolatos támogatást nyújtanak a fogyatékossággal élő, funkcióképességükben korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek számára. A (3) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül a digitális társadalmi befogadással kapcsolatos támogatás magában foglalja a digitáliseuro-számla megnyitásához és a digitális euróhoz kapcsolódó összes alapvető szolgáltatás igénybevételéhez nyújtott célzott segítségnyújtást.

(5)Az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága (AMLA) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final] rendelet alapján létrehozott uniós pénzmosás elleni hatóság (AMLA) és az Európai Bankhatóság közös iránymutatásokat ad ki, amelyekben meghatározza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények és az alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtása közötti kapcsolatot, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportok pénzügyi befogadására, ideértve a menedékkérőket, a nemzetközi védelemben részesülő személyeket, az állandó lakcímmel nem rendelkező személyeket és azokat a harmadik országbeli állampolgárokat is, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, azonban jogi vagy ténybeli okokból nem lehet őket kitoloncolni.

V. FEJEZET
A DIGITÁLIS EURO ÉRTÉKHORDOZÓKÉNT ÉS FIZETŐESZKÖZKÉNT VALÓ HASZNÁLATA

15. cikk
Alapelvek

(1)A természetes és a jogi személyek digitális euróhoz való hozzáférésének és a digitális euro általuk történő használatának lehetővé tétele, a monetáris politika meghatározása és végrehajtása, valamint a pénzügyi stabilitásához való hozzájárulás érdekében a digitális euro értékőrzőként való használata korlátozásokhoz köthető.

(2)A digitális euro törvényes fizetőeszközként való hatékony használatának a biztosítása, valamint a II. fejezet értelmében a digitális euro elfogadására vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó kereskedők által fizetendő túlzott díjak elkerülése érdekében – azonban biztosítva a pénzforgalmi szolgáltatóknál a digitáliseuro-fizetések nyújtásával kapcsolatban felmerülő költségek ellentételezését – a természetes személyek vagy a kereskedők által a pénzforgalmi szolgáltatóknak fizetendő, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók között fizetendő díjak mértékét korlátozni kell.

16. cikk
A digitális euro értékhordozóként való használatára vonatkozó korlátozások

(1)A 15. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az Európai Központi Bank a digitális euro értékhordozóként történő használatának a korlátozására szolgáló eszközöket dolgoz ki, és az e cikkben meghatározott keretrendszerrel összhangban dönt azok paramétereiről és használatáról. A (EU) 2015/2366 irányelv értelmében a 12. cikk (1) bekezdésében említett természetes és jogi személyek részére számlavezetési szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek alkalmazni a digitáliseuro-fizetési számlákra vonatkozó szóban forgó korlátozásokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett eszközök paraméterei és használata biztosítja:

a)a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések, különösen a pénzügyi stabilitás védelmét;

b)a digitális euro törvényes fizetőeszközként való használhatóságát és elfogadását;

c)az arányosság elvének a tiszteletben tartását.

(3)Az (1) bekezdésben említett eszközök paramétereit és a használatukra vonatkozó szabályokat az egész euroövezetben megkülönböztetéstől mentesen és egységesen kell alkalmazni.

(4)A digitáliseuro-fizetési számlák tekintetében az (1) bekezdés alapján az állományokra vonatkozóan elfogadott korlátok az offline és az online állományokra egyaránt vonatkoznak. Ha a digitáliseuro-felhasználó offline és online digitális eurót is használ, az online digitális euróra vonatkozó korlát az Európai Központi Bank által meghatározott általános korlát összegéből az offline digitáliseuro-állomány tekintetében a digitáliseuro-felhasználók által meghatározott korlát levonása után kapott összegnek felel meg. A digitáliseuro-felhasználó az offline állományra vonatkozó korlátot nulla és az állomány tekintetében a 37. cikkel összhangban meghatározott korlát között bármilyen összegben megállapíthatja.

(5)A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, az euroövezetbe érkező látogatókra, valamint a 13. cikk (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában említett természetes és jogi személyekre az euro értékhordozóként való használata tekintetében olyan korlátok vonatkoznak, amelyek nem haladhatják meg az euroövezetben olyan tagállamokban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek tekintetében ténylegesen alkalmazott korlátokat, amelyek pénzneme az euro. Az eszközök paramétereire és használatára vonatkozó szabályokat megkülönböztetéstől mentesen és egységesen kell alkalmazni minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme nem az euro. Az eszközök e tagállamokban történő használatáról és a paraméterek meghatározásáról szóló döntés meghozatalakor az Európai Központi Bank konzultál azon tagállamok nemzeti központi bankjaival, amelyek pénzneme nem az euro.

(6)Ha a digitáliseuro-felhasználó több digitáliseuro-fizetési számlával rendelkezik, közölnie kell az e számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókkal, hogy az állományra vonatkozó egyéni korlátot hogyan kell felosztani a különböző digitáliseuro-fizetési számlái között.

(7)Ha egy digitáliseuro-fizetési számla több digitáliseuro-felhasználó tulajdonában van, az adott számlával kapcsolatban az (1) bekezdés alapján az állományra vonatkozóan elfogadott korlát az érintett felhasználókra vonatkozó egyéni korlátok összegének felel meg.

(8)E rendelet keretében a digitális euro nem kamatozik.

17. cikk
A digitáliseuro-fizetési szolgáltatások díjai

(1)A 15. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában – az egyéb digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokért esetleg felszámított díjak kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatók a 2. mellékletben említett alapvető digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtásáért nem számíthatnak fel díjat a 13. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett természetes személyeknek.

(2)A 15. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a digitáliseuro-fizetési műveletekhez kapcsolódó kereskedői díjaknak vagy pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjaknak meg kell felelniük az arányosság elvének. A kereskedői díjak és a pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjak nem haladhatják meg a következő két összeg közül az alacsonyabbat:

a)a pénzforgalmi szolgáltatóknál a digitáliseuro-fizetések biztosításával kapcsolatban felmerülő költségek, ideértve egy észszerű haszonkulcsot is;

b)a hasonló digitális fizetőeszközökkel kapcsolatban kért díjak.

(3)Az Európai Központi Bank rendszeresen nyomon követi a (2) bekezdésben említett összegek szempontjából lényeges információkat, és a nyomon követésből származó összegeket egy magyarázó jelentéssel együtt rendszeresen közzéteszi.

(4)Az Európai Központi Bank előírhatja a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy bocsássák rendelkezésre az e cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információt, és ellenőrizzék az annak való megfelelést. A kért információkat a fizetési szolgáltatók kötelesek az Európai Központi Bank által megállapított határidőn belül megküldeni. Az Európai Központi Bank megkövetelheti, hogy a szóban forgó információkat független könyvvizsgáló hitelesítse.

(5)Az Európai Központi Bank által a (2) és a (3) bekezdésben említett összegek nyomon követése és kiszámítása céljából kidolgozandó módszernek a következő paramétereken kell alapulnia:

a)a pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjak és a kereskedői díjak (2) bekezdés a) pontjában említett összege az euroövezetben az adott évben forgalmazott digitális euro egynegyedét együttesen képviselő, legköltséghatékonyabb pénzforgalmi szolgáltatóknál a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, a pénzforgalmi szolgáltatók által az Európai Központi Banknak bejelentett vonatkozó költségeken alapul, egy észszerű haszonkulcsot is beleértve;

b)a (2) bekezdés a) pontjában említett maximális összegben foglalt észszerű haszonkulcsot az euroövezetben az adott évben forgalmazott digitális euro egynegyedét együttesen képviselő azon pénzforgalmi szolgáltatók haszonkulcsa alapján kell kiszámítani, amelyek a legalacsonyabb haszonkulcsot alkalmazzák, a pénzforgalmi szolgáltatók által az Európai Központi Banknak bejelentettek szerint;

c)a pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjak és a kereskedői díjak (2) bekezdés a) pontjában említett összege az euroövezetben hasonló digitális fizetőeszközöket nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók reprezentatív csoportján alapul;

d)a (2) bekezdésben említett összegeknek az egész euroövezetben egységesnek kell lenniük, és azokat az egész euroövezetben megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni.

(6)A kereskedői díj az egyetlen olyan tranzakciónkénti díj, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatók a kereskedőkkel szemben alkalmazhatnak. A pénzforgalmi szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat a kereskedőknek a digitális euro feltöltése és lehívása után, ideértve a 13. cikk (4) bekezdésében említett digitáliseuro-fizetési műveleteket is. A pénzforgalmi szolgáltatóknak a (2) bekezdés a) pontjában említett megfelelő költségekbe kell belefoglalniuk a feltöltéssel és a lehívással kapcsolatos költségeket.

(7)A digitális euro feltöltése és lehívása után – ideértve a 13. cikk (4) bekezdésében említett digitáliseuro-fizetési műveleteket is – nem kell pénzforgalmi szolgáltatók közötti díjat fizetni.

VI. FEJEZET
A DIGITÁLIS EURO EUROÖVEZETEN KÍVÜLI FORGALMAZÁSA

18. cikk
A digitális euro olyan természetes és jogi személyek körében történő forgalmazása, akik/amelyek olyan tagállamban rendelkeznek tartózkodási hellyel vagy székhellyel, amelynek pénzneme nem az euro

(1)A pénzforgalmi szolgáltatók csak akkor forgalmazhatják a digitális eurót olyan természetes és jogi személyek körében, akiknek/amelyeknek a tartózkodási helye, illetve a székhelye olyan tagállamban található, amelynek pénzneme nem az euro, ha az Európai Központi Bank és az adott tagállam nemzeti központi bankja erre vonatkozóan megállapodást kötött.

(2)Az (1) bekezdésben említett megállapodás megkötéséhez valamennyi alábbi feltételnek teljesülnie kell:

a)a tagállamnak, amelynek pénzneme nem az euro, értesítenie kell a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Központi Bankot azon kéréséről, hogy az adott tagállamban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek számára biztosítani kívánja a digitális euróhoz való hozzáférést és a digitális euro használatát.

b)a tagállamnak, amelynek pénzneme nem az euro, kérelmében vállalnia kell annak biztosítását, hogy:

i.nemzeti központi bankja eleget tesz az Európai Központi Bank által a digitális euróval kapcsolatban kiadott összes szabálynak, iránymutatásnak, utasításnak és kérésnek;

ii.nemzeti központi bankja az Európai Központi Bank által kért minden információt megad a digitális euróhoz az adott tagállamban történő hozzáférésről és annak az adott tagállamban történő használatáról.

c)a tagállamnak, amelynek pénzneme nem az euro, el kell fogadnia az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelmények teljesítésének vagy az 5. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok és szabványok betartásának a biztosításához szükséges valamennyi nemzeti jogszabályt.

(3)Az (1) bekezdésben említett megállapodásban meg kell határozni a szükséges végrehajtási intézkedéseket és eljárásokat, valamint azokat az eseteket, amelyekben a megállapodás korlátozható, felfüggeszthető vagy megszüntethető.

(4)A pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek alkalmazni az Európai Központi Bank által a 16. cikk (4) bekezdésével összhangban a digitális eurónak az olyan tagállamokban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek általi használatára vonatkozóan megállapított, az adott tagállamokban alkalmazandó korlátozásokat, amelyek pénzneme nem az euro.

19. cikk
A digitális euro olyan természetes és jogi személyek körében történő forgalmazása, akik/amelyek valamely harmadik országban rendelkeznek tartózkodási hellyel vagy székhellyel

(1)A digitális euro csak akkor forgalmazható harmadik országban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek körében, ha az Unió és az érintett harmadik ország erre vonatkozóan előzetesen megállapodást kötött.

(2)A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően határozza meg az (1) bekezdésben említett megállapodás megtárgyalásának és megkötésének a részletes szabályait, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a harmadik ország biztosítja, hogy:

i.nemzeti központi bankja és adott esetben illetékes nemzeti hatósága eleget tesz az Európai Központi Bank által a digitális euróval kapcsolatban kiadott összes szabálynak, iránymutatásnak, utasításnak és kérésnek;

ii.nemzeti központi bankja és adott esetben illetékes nemzeti hatósága az Európai Központi Bank által kért minden információt megad a digitális eurónak az adott harmadik országban történő használatáról;

b)a harmadik ország elfogadta az e rendeletben megállapított vagy az 5. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott szabályok és szabványok betartásának a biztosításához szükséges valamennyi nemzeti jogszabályt;

c)a harmadik ország biztosítja, hogy a területén székhellyel rendelkező vagy ott működő, a digitális eurót forgalmazó közvetítőkre olyan felügyeleti és szabályozási követelmények vonatkozzanak, amelyek legalább egyenértékűek az Unióban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó követelményekkel.

(3)Az Unió és a harmadik ország közötti megállapodásban meg kell határozni a szükséges végrehajtási intézkedéseket és eljárásokat, valamint azokat az eseteket, amelyekben a megállapodás korlátozható, felfüggeszthető vagy megszüntethető, különösen azzal kapcsolatban, ha megállapításra kerül, hogy a harmadik ország az [kérjük illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 420 final] rendelet 23. cikkében említettek szerint jelentős stratégiai hiányosságokkal küzd a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti rendszerében, vagy az [kérjük illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 420 final] rendelet 24. cikkében említettek szerint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti rendszerében hiányosságok tapasztalhatók a megfeleléssel kapcsolatban. Ezt a megállapodást az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bank, valamint adott esetben a harmadik ország illetékes nemzeti hatósága közötti megállapodás egészíti ki.

(4)A harmadik országokkal folytatott tárgyalások a (3) bekezdésben említett okok alapján felfüggeszthetők.

(5)A harmadik országban székhellyel rendelkező vagy ott működő közvetítők kötelesek alkalmazni az Európai Központi Bank által a 16. cikk (5) bekezdésével összhangban a digitális eurónak a harmadik országban tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek általi használatára vonatkozóan megállapított, az adott országban alkalmazandó korlátozásokat.

20. cikk
A digitális euro olyan természetes és jogi személyek körében történő forgalmazása, akik/amelyek az Unióval kötött monetáris megállapodás hatálya alá tartozó országban vagy területen rendelkeznek tartózkodási hellyel vagy székhellyel

(1)A vonatkozó monetáris megállapodások e célból történő módosítását követően a digitális euro forgalmazható azon természetes és jogi személyek körében, akik vagy amelyek Andorrában, Monacóban, San Marinóban, a Vatikánvárosi Államban, Saint-Barthélemy, valamint Saint Pierre és Miquelon francia tengerentúli önkormányzat területén vagy bármely más, olyan monetáris megállapodás hatálya alá tartozó harmadik országban vagy területen rendelkeznek tartózkodási hellyel vagy székhellyel, amely annak biztosítására irányul, hogy az érintett harmadik ország vagy terület az 1103/97/EK tanácsi rendelettel 45 és a 974/98/EK tanácsi rendelettel 46 összhangban hivatalos pénznemeként használhassa az eurót.

(2)Az Unió és az érintett harmadik ország vagy terület között esetleg létrejött további feltételekre is figyelemmel, a digitális euro (1) bekezdésben említett monetáris megállapodás hatálya alá tartozó harmadik országban vagy területen tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek körében történő forgalmazásának meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

21. cikk
Keresztdevizás fizetések

(1)A digitális euro és más pénznemek közötti keresztdevizás fizetések előzetes megállapodás tárgyát képezik egyrészről az Európai Központi Bank, másrészről azon tagállamok nemzeti központi bankjai között, amelyek pénzneme nem az euro, valamint a harmadik országok között.

(2)A digitális euro és más pénznemek közötti interoperábilis fizetések lehetővé tétele érdekében az Európai Központi Bank együttműködik azon tagállamok nemzeti központi bankjaival, amelyek pénzneme nem az euro.

VII. FEJEZET
TECHNIKAI JELLEMZŐK

1. szakasz
A digitális euro funkciói

22. cikk
Hozzáférhetőség és használat

(1)A digitális eurónak:

a)egyszerű használati és szolgáltatási funkciókkal kell rendelkeznie, amelyek könnyen kezelhetővé teszik többek között a fogyatékossággal élő, funkcióképességükben korlátozott vagy korlátozott digitális készségekkel rendelkező személyek és az idősek számára;

b)az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében meghatározott akadálymentességi követelményeknek való megfelelés révén hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élő személyek számára.

(2)A pénzforgalmi szolgáltatókkal a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások céljából fenntartott jogviszonyaikban a digitáliseuro-felhasználók nem kötelezhetők arra, hogy rendelkezzenek nem digitáliseuro-fizetési számlákkal, vagy hogy ilyen számlákat nyissanak, illetve arra, hogy elfogadjanak valamilyen egyéb, nem a digitális euróhoz kapcsolódó terméket.

(3)Minden digitáliseuro-fizetési számlának az adott számlára vonatkozó egyedi számlaszámmal kell rendelkeznie.

(4)A digitáliseuro-fizetési számla összekapcsolható a digitáliseuro-felhasználó által megjelölt egy vagy több nem digitáliseuro-fizetési számlával. A 13. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában minden digitáliseuro-fizetési számla csak egy nem digitáliseuro-fizetési számlával kapcsolható össze.

(5)A pénzforgalmi szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük, hogy a digitáliseuro-fizetési számlát több digitáliseuro-felhasználó is használhassa.

23. cikk
Az offline és az online digitáliseuro-fizetési műveletek

(1)A digitális euro az első kibocsátásától kezdve egyaránt rendelkezésre áll az online és az offline digitáliseuro-fizetési műveletekre is.

(2)Az online és az offline tárolt digitális eurónak a digitáliseuro-felhasználók kérésére egymás között névértéken átválthatónak kell lennie.

(3)Az érintéses digitáliseuro-fizetési művelet kezdeményezése előtt a kedvezményezettet és a fizető felet tájékoztatni kell arról, hogy a digitáliseuro-fizetési műveletre offline vagy online fog-e sor kerülni.

24. cikk
A feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek

(1)Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók és a digitáliseuro-felhasználók feltételes digitáliseuro-fizetési műveleteket alkalmazhassanak, az Európai Központi Bank:

a)az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban olyan részletes intézkedéseket, szabályokat és szabványokat fogadhat el, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatók felhasználhatnak a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek interoperabilitásának a biztosításához;

b)a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában biztosíthatja a feltételes digitáliseuro-fizetési műveletek végrehajtásához szükséges funkciókat, ideértve a pénzeszközök elkülönítését is.

(2)A digitális euro nem programozható pénz.

2. szakasz
A forgalmazás szabályai

25. cikk
Európai digitális személyiadat-tárcák

(1)A front-end szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük az európai digitális személyiadat-tárcákkal, vagy integrálódniuk kell azokba.

(2)A digitáliseuro-felhasználók kérésére a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók biztosítják, hogy a szóban forgó felhasználók az (EU) [kérjük, illessze be a hivatkozást: a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 281 final] rendelet 6a. cikkével összhangban igénybe vehessék az európai digitális személyiadat-tárcáik funkcióit.

26. cikk
Interoperabilitás

Az Európai Központi Bank igyekszik a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokra vonatkozó szabványok és a magánjellegű digitális fizetőeszközökre vonatkozó szabványok közötti interoperabilitást. Az Európai Központi Bank adott esetben igyekszik a lehető legnagyobb mértékben lehetővé tenni, hogy a magánjellegű digitális fizetőeszközök felhasználhassák a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, szabványokat és eljárásokat.

Az első albekezdés alkalmazásában az interoperabilitást többek között nyílt szabványok alkalmazásával lehet támogatni.

27. cikk
Vitarendezési mechanizmus

(1)A személyes adatok kezelésének a jogszerűségére vonatkozó jogviták kivételével a jogvitákra az (EU) 2015/2366 irányelv az irányadó. Az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazandó azokra a képviseleti keresetekre, amelyeket e rendelet rendelkezéseinek olyan megsértései miatt indítanak, amelyek sértik vagy sérthetik a fogyasztók kollektív érdekeit.

(2)Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok olyan mechanizmusokat bocsáthatnak a pénzforgalmi szolgáltatók rendelkezésére, amelyek megkönnyítik a vitarendezéssel kapcsolatos üzenetváltást. Ezeket a mechanizmusokat közvetlenül az Európai Központi Bank vagy az Európai Központi Bank által kijelölt, támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók működtethetik.

(3)Az Európai Központi Bank nem vesz részt félként az (1) és a (2) bekezdésben említett vitákban.

28. cikk
A digitális euróhoz való hozzáféréshez és annak használatához szükséges front-end szolgáltatások

(1)A digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók lehetővé teszik a digitáliseuro-felhasználók számára, hogy a digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok igénybevétele céljából válasszanak a következő digitális front-end szolgáltatások közül:

a)a pénzforgalmi szolgáltatók által kifejlesztett front-end szolgáltatások; és

b)az Európai Központi Bank által kifejlesztett front-end szolgáltatások.

Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kínál a digitális euróhoz kapcsolódó front-end szolgáltatást, az adott pénzforgalmi szolgáltatónak az Európai Központi Bank szolgáltatását kell igénybe vennie.

(2)Az Európai Központi Bank által nyújtott, az (1) bekezdés b) pontjában említett front-end szolgáltatások nem foglalják magukban az ügyfélkapcsolati szolgáltatásokat, amelyeket kizárólag a pénzforgalmi szolgáltatók nyújthatnak a digitális euro forgalmazásában betöltött, a 13. cikkben és az (EU) 2015/2366 irányelvben meghatározott szerepük keretében. Az Európai Központi Bank nem férhet hozzá személyes adatokhoz az általa kifejlesztett és a pénzforgalmi szolgáltatók által igénybe vett front-end szolgáltatásokkal kapcsolatban.

(3)A digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók biztosítják, hogy:

a)a digitáliseuro-fizetési szolgáltatások a digitális euro hivatalos logóját használják;

b)a digitáliseuro-fizetési számlákhoz gyorsan és egyszerűen hozzá lehessen férni, és azokat a digitáliseuro-felhasználók gyorsan és egyszerűen használhassák.

29. cikk
Az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott uniós szankcióknak való megfelelés

(1)A digitáliseuro-fizetési műveleteket végrehajtó pénzforgalmi szolgáltatók ellenőrzik, hogy a digitáliseuro-felhasználóik jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek-e. Ezeket az ellenőrzéseket a pénzforgalmi szolgáltatók az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott, a vagyoni eszközök befagyasztásáról vagy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmáról szóló új vagy módosított korlátozó intézkedések hatálybalépését követően azonnal, de legalább naptári naponta egyszer elvégzik.

(2)Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések elvégzésén túl a digitáliseuro-fizetési műveletek végrehajtása során a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezettnek az adott művelet végrehajtásában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója nem ellenőrizi, hogy a fizető fél vagy a kedvezményezett, amelynek a digitáliseuro-fizetési számláját a szóban forgó digitáliseuro-fizetési művelet végrehajtására használják, jegyzékbe vett személy vagy szervezet-e.

(3)Az a pénzforgalmi szolgáltató, amely nem végezte el az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket, és olyan digitáliseuro-fizetési műveletet hajt végre, amelynek következtében az adott digitáliseuro-fizetési művelet végrehajtásában részt vevő másik pénzforgalmi szolgáltató elmulasztja a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását, illetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsát e személyek vagy szervezetek rendelkezésére, köteles megtéríteni a másik pénzforgalmi szolgáltatónak az EUMSZ 215. cikkével összhangban elfogadott, a vagyoni eszközök befagyasztásáról vagy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmáról rendelkező korlátozó intézkedések alapján a másik pénzforgalmi szolgáltatóra kiszabott szankciókból eredő pénzügyi kárát.

30. cikk
A digitáliseuro-fizetési műveletek elszámolása

(1)Az online és az offline digitáliseuro-fizetési műveleteket azonnal el kell számolni.

(2)Az online digitáliseuro-fizetési műveletek végső elszámolására akkor kerül sor, amikor az érintett digitális eurónak a fizető féltől a kedvezményezetthez történő átutalását rögzítik az eurorendszer által jóváhagyott digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában.

(3)Az offline digitáliseuro-fizetési műveletek végső elszámolására akkor kerül sor, amikor a fizető fél és a kedvezményezett helyi tárolóeszközeiben frissítik az érintett digitáliseuro-állományra vonatkozó nyilvántartást.

31. cikk
Számlaváltás a digitáliseuro-fizetési számlák esetében

(1)A pénzforgalmi szolgáltatók lehetővé teszik a digitáliseuro-felhasználók számára, hogy digitáliseuro-fizetési számlájukat kérésükre más pénzforgalmi szolgáltatóhoz vigyék át, a számlaazonosítók megtartása mellett.

(2)Kivételes körülmények között, ha a pénzforgalmi szolgáltató valamilyen működési okból eredően hosszabb ideig nem képes digitáliseuro-fizetési szolgáltatásokat nyújtani a digitáliseuro-felhasználóknak, vagy elvesztette a digitáliseuro-fizetési számlákkal kapcsolatos érintett adatokat, az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok engedélyezhetik az adott pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett digitáliseuro-fizetési számláknak a digitáliseuro-felhasználó által megjelölt másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átvitelét. A számlaváltásnak úgy kell végbemennie, hogy azt az új pénzforgalmi szolgáltató a nem elérhető pénzforgalmi szolgáltató nélkül is elvégezhesse.

32. cikk
A csalások felderítésére és megelőzésére irányuló általános mechanizmus

(1)A digitális euro zökkenőmentes és hatékony működésének a biztosítása céljából az Európai Központi Bank az online digitáliseuro-műveletekre vonatkozó, a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló általános mechanizmust hozhat létre annak érdekében, hogy megkönnyítse a pénzforgalmi szolgáltatók által az (EU) 2015/2366 irányelv alapján elvégzendő, a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló feladatok teljesítését. A csalások felderítésére és megelőzésére irányuló általános mechanizmust közvetlenül az Európai Központi Bank vagy az Európai Központi Bank által kijelölt, támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók működtethetik.

(2)A csalások felderítésére és megelőzésére irányuló mechanizmus operatív elemeinek részletes kidolgozása előtt az Európai Központi Bank konzultál az európai adatvédelmi biztossal.

(3)A csalások felderítésére és megelőzésére irányuló mechanizmus:

a)valós időben elvégzi az online digitáliseuro-műveletek csaláskockázat-értékelését – kizárólag a pénzforgalmi szolgáltatók számára –, mielőtt az adott művelet rögzítésre kerül a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrában;

b)segítséget nyújt a pénzforgalmi szolgáltatók részére a csalárd műveleteknek a már elszámolt online digitáliseuro-fizetési műveletekkel kapcsolatos felderítésében.

(4)E cikk alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatók a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló mechanizmus rendelkezésére bocsátják az 5. mellékletben említett információkat. A pénzforgalmi szolgáltatók megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket alkalmaznak – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy a támogatási szolgáltatás a csalások felderítésére és megelőzésére irányuló mechanizmus rendelkezésére bocsátott információk alapján ne legyen képes közvetlenül azonosítani a digitáliseuro-felhasználókat.

33. cikk
A mobil eszközökhöz való tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférés

(1)A digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói és az (EU) 2018/1972 irányelv 47 2. cikkének (1) bekezdése szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatók tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett lehetővé teszik a front-end szolgáltatók és az európai digitális személyiadat-tárcák szolgáltatói számára az adatoknak az online vagy offline digitáliseuro-műveletek feldolgozása céljából történő tárolásához és továbbításához szükséges hardver- és szoftverfunkciókkal való hatékony interoperabilitást, valamint az említett funkciókhoz az interoperabilitás céljából történő hozzáférést.

(2)A mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói és az (1) bekezdésben említett elektronikus hírközlési szolgáltatók nem akadályozhatók meg abban, hogy feltétlenül szükséges és arányos intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy az interoperabilitás ne veszélyeztesse az interoperabilitási kötelezettség által érintett hardver- és szoftverfunkciók integritását, feltéve, hogy ezek az intézkedések kellően indokoltak.

(3)Az (1) bekezdés szerinti tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek alkalmazása céljából a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói és az (1) bekezdésben említett elektronikus hírközlési szolgáltatók közzéteszik a hatékony interoperabilitásra és a hozzáférésre vonatkozó általános feltételeket. A szóban forgó általános feltételeknek rendelkezniük kell valamilyen európai uniós alternatív vitarendezési mechanizmusról. A vitarendezési mechanizmus nem érinti az érintettek azon jogát, hogy az uniós és a nemzeti joggal összhangban jogorvoslatért folyamodjanak az igazságügyi hatóságokhoz.

VIII. FEJEZET
A MAGÁNÉLET ÉS AZ ADATOK VÉDELME

34. cikk
A pénzforgalmi szolgáltatók által végzett adatkezelés

(1)Ha a következő célokból kezelnek személyes adatokat, a pénzforgalmi szolgáltatók közérdekű feladatot látnak el:

a)a 16. bekezdésben említett korlátozások érvényesítése, ideértve annak ellenőrzését is, hogy a leendő vagy a meglévő digitáliseuro-felhasználók rendelkeznek-e másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett digitáliseuro-számlával;

b)a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében említett feltöltéssel és lehívással kapcsolatos feladatok, valamint a 13. cikk (4) bekezdésében említett digitáliseuro-fizetési műveletek;

c)offline digitális euro biztosítása, ideértve az I. melléklet b) pontjában említett helyi tárolóeszközök nyilvántartásba vételét és nyilvántartásból való törlését is;

d)a 29. cikkben említett uniós szankcióknak való megfelelés;

e)a pénzforgalmi szolgáltatóknak a tranzakciók végrehajtásához, valamint a csalás megelőzéséhez és felderítéséhez kapcsolódó, az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti kötelezettségeinek a teljesítése; a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem az (EU) 2015/849 irányelv szerint; az adószabályoknak való megfelelés a 2006/112/EK tanácsi irányelv, a 2011/16/EU irányelv és a vonatkozó nemzeti jog szerint; a működési és biztonsági kockázatok kezelése az (EU) 2022/2554 rendelet szerint; valamint a 2014/92/EU irányelv szerinti kötelezettségek teljesítése, amennyiben azok a digitális eurót érintik.

Az offline digitális euro biztosítása esetében a személyes adatok pénzforgalmi szolgáltatók általi kezelése a 37. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti feltöltésre és lehívásra korlátozódik.

(2)Az e cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett célokkal kapcsolatban a III. melléklet határozza meg a személyes adatok típusait.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyes adatok III. mellékletben felsorolt típusainak naprakésszé tétele céljából.

Az e cikk (1) bekezdésében említett célok tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatók a személyes adatok adatkezelőinek minősülnek. Ha egy adott pénzforgalmi szolgáltató által vezetett digitáliseuro-fizetési számla a 13. cikk (4) bekezdésével összhangban egy másik pénzforgalmi szolgáltató által vezetett, nem digitáliseuro-fizetési számlához kapcsolódik, az említett pénzforgalmi szolgáltatók közös adatkezelőkként járnak el.

(4)A pénzforgalmi szolgáltatók megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket alkalmaznak – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Központi Bankkal és a nemzeti központi bankokkal vagy a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal közölt adatok alapján ne lehessen közvetlenül azonosítani az egyes digitáliseuro-felhasználókat.

35. cikk
A személyes adatok kezelése az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok által

(1)Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok közérdekű feladatot látnak el, vagy közhatalmi jogosítványt gyakorolnak, ha a következő célokból kezelnek személyes adatokat:

a)hozzáférés biztosítása a pénzforgalmi szolgáltatók számára a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúrához, valamint a pénzforgalmi szolgáltatók közötti üzenetváltás támogatása;

b)az online digitáliseuro-fizetési műveletek elszámolása;

c)a digitáliseuro-elszámolási infrastruktúra és a helyi tárolóeszközök biztonságának és integritásának a védelme;

d)annak támogatása, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók ellenőrizzék, hogy a leendő felhasználó más pénzforgalmi szolgáltatóknál már rendelkezik-e digitáliseuro-fizetési számlával, a 16. cikk szerinti korlátozások kijátszásának a megakadályozása érdekében;

e)a 31. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételes körülmények fennállása esetén annak engedélyezése a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy egy adott pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett digitáliseuro-fizetési számlát a digitáliseuro-felhasználó által kijelölt másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz vigyenek át.

(2)Az (1) bekezdésben említett célokkal kapcsolatban a IV. melléklet határozza meg a személyes adatok típusait.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyes adatok IV. mellékletben felsorolt típusainak naprakésszé tétele céljából.

(4)Az (1) bekezdésben említett feladatokkal kapcsolatban végzett személyesadat-kezelést megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel kell támogatni, ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is. Ez magában foglalja a személyes adatok egyértelmű elkülönítését is annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok ne tudják közvetlenül azonosítani az egyes digitáliseuro-felhasználókat.

(5)Az e cikk (1) és (8) bekezdésében említett célok tekintetében az Európai Központi Bank személyesadat-kezelőnek minősül. Ha az Európai Központi Bank az (1) és a (8) bekezdésben említett feladatot a nemzeti központi bankokkal közösen látja el, az adott feladat tekintetében közös adatkezelőknek minősülnek.

(6)Ez a cikk nem érinti az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok egyéb – többek között a hitelintézetek és a fizetési rendszerek felügyeletére vonatkozó – feladatainak és hatásköreinek az ellátásához kapcsolódó személyes adatok kezelését.

(7)Ha az Európai Központi Bank úgy határoz, hogy a 27. és a 32. cikkben említett feladatokat nem ruházza át a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, az Európai Központi Bank az e cikk (4) bekezdésében említett követelmények figyelembevételével kezelheti a személyes adatoknak az 5. mellékletben említett típusait.

(8)A pénzforgalmi szolgáltatók azon feladatának támogatása céljából, amely szerint a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban kötelesek érvényesíteni az állományokra vonatkozó korlátokat, valamint a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a felhasználó kérésére vészhelyzetben történő számlaváltás biztosítása érdekében az EKB önállóan vagy a nemzeti központi bankokkal közösen létrehozhatja a digitáliseuro-felhasználói azonosítók és a digitáliseuro-állományokra vonatkozó kapcsolódó korlátok 4. melléklet 4. pontjában említett egységes hozzáférési pontját. Az Európai Központi Bank megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy azon pénzforgalmi szolgáltatókon kívül, amelyeknek az érintett digitáliseuro-felhasználó az ügyfele vagy a potenciális ügyfele, semmilyen egyéb szervezet ne legyen képes megállapítani az egyes digitális eurofelhasználók személyazonosságát az egységes hozzáférési ponton keresztül elérhető információk alapján.

36. cikk
A támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által végzett adatkezelés

(1)Ha az Európai Központi Bank úgy dönt, hogy a 27. és a 32. cikkben említett feladatokat támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra ruházza át, ezek a szolgáltatók minden pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak. Ebben az esetben a pénzforgalmi szolgáltatók közérdekű feladatot látnak el, ha a következő célokból kezelnek személyes adatokat:

a)a csalások pénzforgalmi szolgáltatók által történő megelőzésének és felderítésének a támogatása a 32. cikkel összhangban;

b)a vitarendezéséhez szükséges üzenetváltás támogatása a 27. cikkel összhangban.

(2)Az (1) bekezdésben említett célokkal kapcsolatban az V. melléklet határozza meg a személyes adatok típusait.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a személyes adatok V. mellékletben felsorolt típusainak naprakésszé tétele céljából.

(4)A személyes adatok (1) bekezdésben említett célokból történő kezelésére csak akkor kerülhet sor, ha megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtanak végre – ideértve a legkorszerűbb biztonsági és adatvédelmi intézkedéseket is – annak biztosítása érdekében, hogy a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók ne legyenek képesek közvetlenül azonosítani az egyes digitáliseuro-felhasználókat.

(5)Az e cikk (1) bekezdésében említett célok tekintetében a támogatási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a személyes adatok adatkezelőinek minősülnek. Ez a bekezdés nem érinti az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok azon jogát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók számára bármely pénzforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás tekintetében kijelöljék annak üzemeltetőjét, valamint hogy a személyes adatok kezelése nélkül ellenőrizzék a szolgáltatás teljesítményszintjét.

IX. FEJEZET
A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEM

37. cikk
Az offline digitáliseuro-fizetési műveletekre vonatkozó pénzmosás elleni szabályok

(1)Az offline digitáliseuro-fizetési műveletek esetében a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek alkalmazni a (2)–(6) bekezdést.

(2)A pénzforgalmi szolgáltatók, illetve az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok nem őrizhetik meg a fizetési műveletekre vonatkozó adatokat.

(3)A pénzforgalmi szolgáltatók az (EU) 2015/849 irányelv 40. cikkével és az azt átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kötelesek megőrizni a digitális euro készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön való tárolásához szükséges, a feltöltéssel és a lehívással kapcsolatos adatokat. A pénzforgalmi szolgáltatók ezeket az adatokat kérelemre a pénzügyi információs egység és a [kérjük, illessze be a hivatkozást: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 420 final] rendelet 2. cikkének 31. pontjában említett egyéb illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(4)A (3) bekezdés alkalmazásában a feltöltéssel és a lehívással kapcsolatos adatok a következők:

a)a feltöltött vagy lehívott összeg;

b)az offline digitáliseuro-fizetéshez kapcsolódó helyi tárolóeszköz azonosítója;

c)a feltöltési és a lehívási művelet napja és órája;

d)a feltöltéshez és a lehíváshoz használt számlákhoz tartozó számlaszámok.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az offline digitáliseuro-fizetési műveletekre és a digitáliseuro-állományra vonatkozó korlátok megállapítása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 39. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)A műveletekre és az állományra vonatkozó korlátok megállapításakor figyelembe kell venni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének a szükségességét, azonban egyúttal biztosítani kell, hogy azok ne korlátozzák indokolatlanul az offline digitális euro fizetőeszközként való használatát. A Bizottság az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok kidolgozásakor különösen a következőket veszi figyelembe:

a)a digitális euróhoz kapcsolódó, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz feltöltése és lehívása során felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetések, sebezhetőségek és kockázatok értékelése;

b)a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények által készített vonatkozó ajánlások és jelentések;

c)a digitális euro törvényes fizetőeszközként való használhatóságának és elfogadásának a biztosítására irányuló célkitűzés.

Az a) pont alkalmazásában a Bizottság felkérheti az AMLA-t, hogy fogadjon el egy véleményt, amelyben értékeli az offline digitális euróval kapcsolatos pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetések szintjét és a digitális euro sebezhetőségét. A Bizottság konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 11., a 33., a 34. és a 35. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [az e rendelet hatálybalépésének időpontjától] kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11., a 33., a 34. és a 35. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 11., a 33., a 34. és a 35. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

39. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

40. cikk
Jelentések

(1)A digitális euro kibocsátására és használatára a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 15. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglalt elszámoltathatósági szabályok alkalmazandók.

E célból az Európai Központi Bank jelentést tesz a digitális euróval kapcsolatos fejleményekről és a digitális euro használatáról. A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy az Európai Központi Bank hogyan járul hozzá az e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtásához, többek között a következők tekintetében:

a)a kereskedők által a pénzforgalmi szolgáltatóknak, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók által egymásnak fizetendő díjak mértéke;

b)a digitális euro más pénznemekkel való interoperabilitása azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, valamint a harmadik országokban;

c)a digitális eurótól eltérő központi banki digitális fizetőeszközök kifejlesztése azokban a tagállamokban, amelyeknek pénzneme nem az euro, valamint az érintett harmadik országokban, továbbá e fejlemények jelentősége az euroövezet szempontjából;

d)a fizetésekkel kapcsolatos piaci trendek és azoknak az innovatív felhasználási módok szempontjából való relevanciája.

(2)A digitális euro tervezett kibocsátása előtt és a 16. cikkben említett eszközök paramétereinek és használatának bármilyen módosítását megelőzően vagy a digitális euro kibocsátását követően legalább háromévente az Európai Központi Bank az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)a digitális euro használatának a korlátozására irányuló, a 16. cikkben említett eszközökre, valamint az Európai Központi Bank által a fennálló pénzügyi és monetáris környezet fényében elfogadni tervezett paraméterekre vonatkozó információk;

b)arra vonatkozó elemzés, hogy az a) pontban említett eszközök és paraméterek várhatóan hogyan biztosítják a pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló célkitűzés elérését.

(3)A digitális euro első kibocsátása után egy évvel, majd azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi a 16. cikkben említett eszközök használatának és paramétereinek az alábbiakra gyakorolt hatását:

a)a pénzügyi közvetítők szerepe a gazdaság finanszírozásában;

b)az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott likviditási követelmények.

(4)A tagállamok a digitális euro első kibocsátása után egy évvel, majd azt követően kétévente tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)a 6. cikk (1) bekezdése alapján alkalmazott szankciók;

b)a megnyitott digitáliseuro-számlák száma;

c)azon pénzforgalmi szolgáltatók száma, amelyek alapvető digitáliseuro-szolgáltatásokat nyújtanak a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett természetes személyeknek;

d)a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett pénzforgalmi szolgáltatók által megnyitott digitáliseuro-fizetési számlák száma;

a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett pénzforgalmi szolgáltatók által elutasított kérelmek aránya.

41. cikk
Felülvizsgálat

(1)A Bizottság a digitális euro első kibocsátásától számított egy éven belül, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Jelentésének elkészítése során a Bizottság figyelembe veszi az Európai Központi Bank 40. cikkben említett jelentéseit, valamint az Európai Központi Bank véleményét és álláspontját.

(2)E rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított egy éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi banki lakossági digitális fizetőeszközök terén azokban a tagállamokban bekövetkező fejleményekről, amelyeknek pénzneme nem az euro, valamint e rendelet belső piacra gyakorolt hatásáról, adott esetben a központi banki lakossági digitális fizetőeszközök Unióban történő használatát szabályozó jogalkotási aktusok módosítására irányuló javaslatokkal együtt.

(3)A digitális euro első kibocsátásától számított 3 éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az euroövezetben megfelelő és hatékony-e a digitális euróhoz való hozzáférés és annak elfogadása.

42. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A stabil kriptopénz olyan kriptoeszköz, amely piaci értékének stabilizálása céljából fiat pénzt vagy likvideszköz-portfóliót jelöl.

(2) A „Lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek” című közelmúltbeli Eurobarométer felmérés szerint: minden harmadik uniós válaszadó úgy nyilatkozott, hogy hallott arról, hogy megbeszélések folynak a digitális euro lehetséges bevezetéséről. A felmérés a következő linken érhető el: Lakossági pénzügyi szolgáltatások és termékek – 2022. október – Eurobarométer felmérés (europa.eu) .

(3) HL L 83., 2010.3.30., 70. o.

(4) A Bizottság ajánlása (2010. március 22.) az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól (europa.eu) .

(5) COM(2020) 591 final és COM(2020) 592 final.

(6) EUR-Lex – 02016R0679-20160504 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(7) EUR-Lex – 32018R1725 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(8) EUR-Lex – 32019L0882 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(9) EUR-Lex – 32014L0092 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(10) EUR-Lex – 02015L2366-20151223 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(11) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikuspénz-szolgáltatásokról, a 98/26/EK irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2015/2366 és a 2009/110/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (COM(2023) 366 final), valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (COM(2023) 367 final).

(12) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomag (europa.eu) .

(13) EUR-Lex – 52021PC0281 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .

(14) https://ec.europa.eu/info/publications/towards-stronger-international-role-euro-commission-contribution-european-council-13-14-december-2018_en

(15) COM(2021) 32 final.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról .

(17) Fontos hangsúlyozni, hogy az euro támogatottsága továbbra is nagyon magas szintű az EU egészében (71 %, a valaha mért második legmagasabb szint), és még inkább az euroövezetben (79 %). Forrás: A 98. sz. standard Eurobarométer felmérés (2022–2023. tél), a felmérés a következő linken érhető el: 98. sz. standard Eurobarométer felmérés – 2022–2023. tél – 2023. február – Eurobarométer felmérés (europa.eu) .

(18) HL C […]., […]., […]. o.

(19) HL C […]., […]., […]. o.

(20) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról, COM(2020) 591 final.

(21) Az Európai Parlament 2022. február 16-i állásfoglalása az Európai Központi Bankról – 20212021/2063(INI) éves jelentés.

(22) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6301-2022-INIT/hu/pdf

(23) Az Európai Központi Bank jelentése a digitális euróról , 2020. október.

(24) https://documents1.worldbank.org/curated/en/806481470154477031/pdf/Payment-Aspects-of-Financial-Inclusion.pdf

(25) Az új digitális fizetési módszerekről szóló tanulmány , 2022. március. A Világbank szerint a pénzügyi kirekesztés felszámolása azt jelenti, hogy az egyének olyan hasznos és megfizethető pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz férnek hozzá, amelyek megfelelnek igényeiknek – tranzakciókhoz, fizetésekhez, megtakarításokhoz, hitelekhez és biztosításokhoz”.

(26) Lásd: a Bíróság 2021. január 26-i ítélete, Hessischer Rundfunk, C-422/19. és C-423/19. egyesített ügyek, EU:C:2021:63, 46. pont.

(27) A Tanács 974/98/EK rendelete (1998. május 3.) az euro bevezetéséről (HL L 139., 1998.5.11., 1. o.).

(28) HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/751 rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól (HL L 123., 2015.5.19., 1. o.).

(31) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (HL L 1., 1994.1.3., 3. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről.

(34) Nyilatkozat a digitális euro kialakításának lehetőségeiről a magánélet és az adatok védelme szempontjából, elfogadás időpontja: 2022. október 10.

(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(38) A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 420 final; a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre irányuló javaslat, COM(2021) 423 final; a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága (AMLA) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 421 final; és az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló javaslat, amely kiterjeszti a nyomonkövethetőségi követelményeket a kriptoeszközökre, COM(2021) 422 final.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(45) A Tanács 1103/97/EK rendelete (1997. június 17.) az euro bevezetésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről (HL L 162., 1997.6.19., 1. o.).

(46) A Tanács 974/98/EK rendelete (1998. május 3.) az euro bevezetéséről (HL L 139., 1998.5.11., 1. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

Choose the experimental features you want to try