This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0054
Proposal for a COUNCIL DECISION amending Council Decision (EU) 2019/1754 on the accession of the European Union to the Geneva Act of the Lisbon Agreement on Appellations of Origin and Geographical Indications
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
COM/2023/54 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.2.6.
COM(2023) 54 final
2023/0022(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958-as Lisszaboni Megállapodás az 1883. március 20-án Párizsban aláírt, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) által létrehozott, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió keretében egy külön uniót (a továbbiakban: Külön Unió) hozott létre. A szerződő felek kötelesek a területükön oltalomban részesíteni a többi szerződő fél termékeinek a származási országban elismert és oltalom alatt álló, a WIPO Nemzetközi Irodája által lajstromozott eredetmegjelöléseit, kivéve, ha a lajstromozás iránti kérelem benyújtásától számított egy éven belül kijelentik, hogy nem tudják biztosítani az oltalmat.
A Lisszaboni Megállapodást 2009 és 2015 között felülvizsgálták. A felülvizsgálat célja a következő volt: i. a jelenlegi keret finomítása; ii. olyan rendelkezések belefoglalása a megállapodásba, amelyek kimondják, hogy a lisszaboni rendszer a földrajzi jelzésekre is vonatkozik, és iii. a kormányközi szervezetek, mint például az EU csatlakozási lehetőségének beillesztése a szövegbe. A WIPO 2015. május 11. és 21. között Genfben diplomáciai konferenciát tartott. A konferencián 2015. május 20-án elfogadták a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (a továbbiakban: a genfi szöveg).
A Bizottság 2018. július 27-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke és az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján tanácsi határozatra irányuló javaslatot terjesztett elő az Európai Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozásáról (COM(2018) 350 final dokumentum). Tekintettel az Európai Uniónak az említett jogi aktus tárgyalására vonatkozó kizárólagos hatáskörére, e javaslat úgy rendelkezett, hogy a jogi aktushoz kizárólag az Unió csatlakozzon.
A Tanács 2019. március 15-én elküldte az Európai Parlament számára az Európai Uniónak a genfi szöveghez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozat tervezetét, amelyben felhatalmazta az összes tagállamot, hogy ha úgy kívánják, az Európai Unióval párhuzamosan csatlakozzanak ehhez a jogi aktushoz. 2019. április 16-án a Parlament jóváhagyta a határozattervezetet.
Mivel a Bizottság nem támogatta ezt a tervezetet, a Tanács az EUMSZ 293. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2019. október 7-én egyhangúlag elfogadta az (EU) 2019/1754 határozatot.
Az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„A Tanács felhatalmazza a tagállamokat, hogy ha úgy kívánják, az [Európai] Unióval párhuzamosan és az [Európai] Unió érdekében, az [Európai] Unió kizárólagos hatáskörének teljeskörű tiszteletben tartása mellett megerősítsék a genfi szöveget vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz.”
Az említett határozat 4. cikkének (1) bekezdése a következőt állapítja meg:
„Az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Külön Unióban az [Európai] Uniót és azon tagállamokat, amelyek e határozat 3. cikke alapján megerősítik a Genfi Szöveget vagy csatlakoznak ahhoz, a Bizottság képviseli. Az [Európai] Unió felelős az [Európai] Unió, valamint e határozat 3. cikke alapján a Genfi Szöveget megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének biztosításáért. ”
A Bizottság az e határozat elfogadásáról szóló tanácsi jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban egyrészt vitatta az uniós tagállamok számára adott azon felhatalmazás lehetőségét, hogy – ha úgy kívánják – az Unióval párhuzamosan a genfi szöveget megerősítsék, vagy ahhoz csatlakozzanak, másrészt pedig a Bizottság kijelentette, hogy kész lett volna elfogadni, hogy az a hét tagállam kapjon felhatalmazást a genfi szöveghez az Unió érdekében történő csatlakozásra, amely a Lisszaboni Megállapodásban régóta részes és az említett megállapodás alapján már számos szellemi tulajdonjogot lajstromozott.
Az Európai Unió 2019. november 26-án letétbe helyezte a genfi szöveghez való csatlakozásáról szóló okiratát, és ezzel a tagok száma a hatálybalépéshez szükséges ötre emelkedett. A genfi szöveg három hónappal később, 2020. február 26-án lépett hatályba.
2020. január 17-én a Bizottság az EUMSZ 263. cikk alapján eljárást indított az (EU) 2019/1754 határozat részleges megsemmisítése céljából. A Bizottság azzal a fő indokkal támadta meg a tanácsi határozatot a Bíróság előtt, hogy a Tanács megsértette a hatáskör-átruházás elvét és a Bizottság kezdeményezési jogát. Míg a Bizottság arra kérte a Bíróságot, hogy semmisítse meg az (EU) 2019/1754 határozatot, mivel az valamennyi tagállamot felhatalmazza a genfi szöveghez való csatlakozásra, ugyanakkor azt is kérte a Bíróságtól, hogy tartsa fenn a határozat joghatásait a Lisszaboni Megállapodásban már részes hét tagállam tekintetében. E tagállamok máskülönben elveszítenék a Lisszaboni Megállapodás alapján a nevükben már lajstromozott eredetmegjelölésekhez kapcsolódó elsőbbségi jogokat.
A Bíróság ítélete 2022. november 22-én született. A Bíróság lényegében a Bizottság érveit és a főtanácsnok 2022. május 19-i indítványát követte. A Bíróság a kérelem érdemét illetően elismerte, hogy a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések oltalma időtartamának és folytonosságának a Lisszaboni Megállapodásban részes hét tagállamban való megőrzése különösen az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt, az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködés elvének megfelelően az e nemzeti lajstromozásokból eredő szerzett jogok védelme érdekében szükséges.
A Bíróság megsemmisítette az Európai Unió genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7‑i (EU) 2019/1754 tanácsi határozat 3. cikkét, továbbá 4. cikkének a tagállamokra való utalásokat tartalmazó részét.
A Bíróság kimondta, hogy a Tanács új határozatának – az ítélet kihirdetésének időpontjától számított hat hónapot meg nem haladó, észszerű határidőben történő – hatálybalépéséig az (EU) 2019/1754 határozat megsemmisített részeinek joghatásait kizárólag az azon tagállamokat érintő részükben kell fenntartani, amelyek az ítélet kihirdetésének időpontjában már éltek a határozat 3. cikkében szereplő, a genfi szövegnek az Unióval párhuzamosan történő megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazással.
Ezért az (EU) 2019/1754 határozat módosításait hat hónapon belül el kell fogadni azért, hogy a Lisszaboni Megállapodásban részes tagállamok a genfi szövegnek is tagjai lehessenek, annak érdekében, hogy megőrizhessék a Lisszaboni Megállapodás alapján a nevükben már lajstromozott eredetmegjelölésekhez kapcsolódó elsőbbségi jogokat.
A jelen javaslat tartalmazza a javasolt módosításokat.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A mezőgazdasági termékeket illetően az EU kidolgozta a földrajzi árujelzők oltalmának egységes és részletes rendszerét a borok (1970), a szeszes italok (1989), az ízesített borok (1991), valamint az egyéb mezőgazdasági termékek és élelmiszerek (1992) vonatkozásában. E rendszerek révén az érintett termékek oltalom alatt álló elnevezései egyetlen bejelentési eljárás alapján az egész EU-ban széles körű oltalmat élveznek. A legfontosabb rendelkezéseket jelenleg a borra vonatkozóan a 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet, a szeszes italokra vonatkozóan a 2019. április 17-i (EU) 2019/787 rendelet, a mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre és az ízesített borokra vonatkozóan pedig a 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelet határozza meg.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban áll a földrajzi árujelzők oltalmának kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodások révén történő elősegítésére és megerősítésére irányuló általános uniós politikával.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Tekintettel a Szerződés tárgyára, a tanácsi határozatnak az EUMSZ 207. cikkén és 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontján kell alapulnia.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkének (3) bekezdése szerint a szubszidiaritás elve nem vonatkozik az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területekre.
•Arányosság
A javasolt módosításokra szükség van a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések oltalma időtartamának és folyamatosságának megőrzéséhez abban a hét tagállamban, amely már részese az említett megállapodásnak, különösen az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködés EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt elvével összhangban, az e nemzeti lajstromozásokból eredő szerzett jogok védelme érdekében.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az (EU) 2019/1754 határozat módosításáról szóló tanácsi határozat a megfelelő jogi eszköz, tekintettel a genfi szöveg 28. cikkére (Csatlakozás ehhez a szöveghez). Tekintettel a Szerződés tárgyára, a módosító tanácsi határozatnak az EUMSZ 207. cikkén és 218. cikkének (6) bekezdésén kell alapulnia.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Nem alkalmazandó.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő uniós csatlakozás ütemterve 2017. december 21-én jelent meg, amely szerint az érdekelt felek 2018. január 18-ig nyújthatták be észrevételeiket. 8 észrevétel érkezett.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Nem alkalmazandó.
•Hatásvizsgálat
A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás kimondja, hogy csak akkor kell hatásvizsgálatot végezni, ha van értelme, és ezt eseti alapon kell mérlegelni. Elviekben nincs szükség hatásvizsgálatra, ha Bizottságnak korlátozott a választási lehetősége, vagy egyáltalán nincs is. Ez vonatkozik a jelen esetre, mivel a Bíróság 2022. november 22-i ítélete gyors intézkedést ír elő a (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról szóló, az érintett tagállamok jogait védő tanácsi határozat elfogadásához.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Nem alkalmazandó.
•Alapvető jogok
Az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozása hozzájárul az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikke (2) bekezdésének teljesítéséhez, amely szerint a szellemi tulajdon védelmet élvez.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Nem alkalmazandó.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Nem alkalmazandó.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Nem alkalmazandó.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Nem alkalmazandó.
2023/0022 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1)Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó 1958. október 31-i Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) által igazgatott szerződés. A Lisszaboni Megállapodás az ipari tulajdon oltalmára létesült Unió keretében egy külön uniót (a továbbiakban: Külön Unió) hoz létre. Ez nyitva áll az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény felei előtt. A szerződő felek kötelesek a területükön oltalomban részesíteni a többi szerződő fél termékeinek a származási országban elismert és oltalom alatt álló, a WIPO Nemzetközi Irodája által lajstromozott eredetmegjelöléseit, kivéve, ha a lajstromozás iránti kérelem benyújtásától számított egy éven belül kijelentik, hogy nem tudják biztosítani az oltalmat.
(2)Hét tagállam részese a Lisszaboni Megállapodásnak, nevezetesen Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Portugália és Szlovákia. Maga az Unió nem részese a Lisszaboni Megállapodásnak, mivel csak országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz.
(3)A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata után a WIPO diplomáciai konferenciája 2015. május 20-án elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (a továbbiakban: a genfi szöveg). A genfi szöveg kiterjeszti az eredetmegjelölések oltalmát valamennyi földrajzi jelzésre, és lehetővé teszi, hogy kormányközi szervezetek szerződő féllé váljanak.
(4)2017. október 25-i ítéletében 1 a Bíróság megállapította, hogy a genfi szöveg tárgyalása az EUMSZ 207. cikk (1) bekezdésében említett közös kereskedelempolitika területén az EUMSZ 3. cikk (1) bekezdésében az Unióra ruházott kizárólagos hatáskörbe tartozik.
(5)A Bizottság 2018. július 27-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján tanácsi határozatra irányuló javaslatot 2 terjesztett elő az Európai Unió genfi szöveghez való csatlakozásáról. Tekintettel az Uniónak az említett jogi aktus tárgyalására vonatkozó kizárólagos hatáskörére, e javaslat úgy rendelkezett, hogy a jogi aktushoz kizárólag az Unió csatlakozzon.
(6)A Tanács 2019. október 7-én az EUMSZ 293. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyhangúlag elfogadta az Európai Uniónak a genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 határozatot 3 . Az említett határozat 3. cikke úgy rendelkezik, hogy azok a tagállamok, amelyek ezt kívánják, felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unióval párhuzamosan megerősítsék a genfi szöveget vagy csatlakozzanak ahhoz. A határozat 4. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Külön Unióban a Bizottság képviseli az Uniót és azon tagállamokat, amelyek megerősítik a genfi szöveget vagy csatlakoznak ahhoz. A 4. cikk továbbá úgy rendelkezik, hogy az Unió felelős az Unió, valamint a genfi szöveget megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének biztosításáért.
(7)A Bizottság vitatta az uniós tagállamok számára adott azon felhatalmazás lehetőségét, hogy a genfi szöveget az Unióval párhuzamosan megerősítsék, vagy ahhoz csatlakozzanak; az erről szóló nyilatkozatot a Tanács rögzítette az (EU) 2019/1754 határozat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvében. Ugyanakkor a Bizottság azt is jelezte, hogy kész lett volna elfogadni, hogy az a hét tagállam kapjon felhatalmazást a genfi szöveghez az Unió érdekében történő csatlakozásra, amelyek a Lisszaboni Megállapodásban részes felei, és az említett megállapodás alapján már számos szellemi tulajdonjogot lajstromoztak.
(8)A genfi szöveg 2020. február 26-án lépett hatályba, három hónappal azután, hogy az Unió letétbe helyezte csatlakozási okiratát, és ezzel a tagok száma a szükséges ötre emelkedett.
(9)2020. január 17-én a Bizottság az EUMSZ 263. cikk alapján eljárást indított az (EU) 2019/1754 határozat részleges megsemmisítése céljából. A Bizottság azzal a fő indokkal támadta meg az említett határozatot az Európai Bíróság előtt, hogy a Tanács megsértette a hatáskör-átruházás elvét és a Bizottság kezdeményezési jogát, másrészt pedig az EUMSZ 2. cikke (1) bekezdését és 207. cikkét, valamint az indokolási kötelezettséget.
(10)Míg a Bizottság arra kérte a Bíróságot, hogy semmisítse meg az (EU) 2019/1754 határozatot, mivel az valamennyi tagállamot felhatalmazza a genfi szöveghez való csatlakozásra, ugyanakkor azt is kérte a Bíróságtól, hogy tartsa fenn a határozat joghatásait a Lisszaboni Megállapodásban már részes hét tagállam tekintetében. Az Unió érdekével ellentétes lenne, ha az e tagállamok által a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekhez kapcsolódó elsőbbségi jogok megszűnnének.
(11)A Bíróság ítélete 2022. november 22-én 4 született. A Bíróság megsemmisítette az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkét, továbbá 4. cikkének a tagállamokra való utalásokat tartalmazó részét.
(12)A Bíróság ítélete azonban azt is elismeri, hogy meg kell őrizni a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések oltalma időtartamát és folytonosságát azon hét tagállamban, amelyek e megállapodás részesei. A Bíróság így megállapította, hogy az (EU) 2019/1754 határozat megsemmisített részeinek joghatásait fenn kell tartani az új tanácsi határozat – az ítélet kihirdetésétől számított hat hónapot meg nem haladó, észszerű határidőben történő – hatálybalépéséig azon tagállamok tekintetében, amelyek már éltek a genfi szöveg megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazással.
(13)Tekintettel az Unió kizárólagos hatáskörére és az Unió genfi szöveghez történő csatlakozásának lehetőségére, a tagállamokat csak szigorúan indokolt és kivételes körülmények között lehet felhatalmazni arra, hogy kellően indokolt ideig az Unió érdekében az Unióval párhuzamosan csatlakozzanak a genfi szöveghez, és a csatlakozásnak funkcionálisan korlátozottnak kell maradnia.
(14)Az (EU) 2019/1753 rendelet 5 11. cikke átmeneti rendelkezésekről rendelkezik a tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozóan. E rendelkezések alapján a Lisszaboni Megállapodásban részes hét tagállam 2022. november 14. előtt értesítette a Bizottságot arról, hogy a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölések genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását kérelmezi.
(15)Ezért helyénvaló módosítani az (EU) 2019/1754 határozatot annak érdekében, hogy – az Unió kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett – a genfi szöveg előtt a Lisszaboni Megállapodásban részes hét tagállam is felhatalmazást kapjon a genfi szöveg megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az e tagállamok által a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekhez kapcsolódó elsőbbségi jogok az Unió érdekében megmaradjanak.
(16)Az (EU) 2019/1754 határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2019/1754 tanácsi határozat módosításai
Az (EU) 2019/1754 határozat a következőképpen módosul:
1.A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„Azon tagállamok, amelyek 2020. február 26-án a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak 6 , az Unió kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unióval párhuzamosan megerősítsék a genfi szöveget vagy csatlakozzanak ahhoz, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az e tagállamok által a Lisszaboni Megállapodás alapján korábban lajstromozott eredetmegjelölésekhez kapcsolódó elsőbbségi jogok az Unió érdekében megmaradjanak, valamint hogy e tagállamok megfeleljenek az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikkében előírt kötelezettségeknek.”
2.A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Külön Unióban a Bizottság képviseli az Uniót és azon tagállamokat, amelyek e határozat 3. cikke alapján megerősítik a genfi szöveget vagy csatlakoznak ahhoz. Az Unió felelős az e határozat 3. cikke alapján keletkező jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének biztosításáért.”
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök