EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.13.

COM(2023) 436 final

2023/0285(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A Tanács „Az Európai Kutatási Térség elmélyítése: vonzó és fenntartható életpályák és munkafeltételek biztosítása a kutatók számára és a képzett munkaerő cirkulációjának megvalósítása” című, 2021. májusi következtetéseiben 3 rámutatott, hogy európai szinten összehangoltabb fellépésre van szükség a kutatók előtt álló jelenlegi kihívások leküzdéséhez és a megfelelő és fenntartható kutatói életpályák biztosításához, a tehetségek kiegyensúlyozott áramlásának ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy Európát vonzó célponttá lehessen tenni a kutatók számára. Javasolt egy olyan egységes és átfogó keret felé elmozdulni, amely a kutatók valamennyi lehetséges foglalkoztatási területén foglalkozik a kutatói életpályákkal kapcsolatos összes kihívással.

•A javaslat indokai és céljai

A 2011-ben bevezetett, kutatókra vonatkozó R1–R4 profilokat 21 aktualizálásra és kiegészítésre kerültek a foglalkozások egyes szintekre vonatkozó és ágazatok szerinti példáival annak érdekében, hogy a kutatói életpályák a foglalkoztatási szektorok és országok között összehasonlíthatóbbá és átjárhatóbbá váljanak 22 .

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

–A Bizottság 2020. július 1-jén elfogadott, „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című közleménye 23 , amely hangsúlyozza, hogy a kutatók a tudomány és az innováció élvonalában vannak, és hogy speciális készségekre van szükségük ahhoz, hogy sikeres legyen pályafutásuk a tudományos körökön belül és kívül. A készségfejlesztési program többek között előirányozza a készségek taxonómiájának meghatározását a kutatók számára, az európai kutatói kompetenciakeret kidolgozását, valamint a kutatók ágazatközi mobilitáshoz szükséges készségekkel való felvértezésének támogatását. A készségfejlesztési program első kiemelt intézkedése, az európai készségfejlesztési paktum az ipar, az oktatási és képzési szolgáltatók, a szociális partnerek és a hatóságok közötti, nagyszabású készségfejlesztési partnerségek keretében megvalósuló együttműködés révén támogatja a továbbképzést és az átképzést.

–A 2022. január 18-án elfogadott, az európai egyetemi stratégiáról szóló bizottsági közlemény 24 , amely előirányozza a kutatói életpályákra vonatkozó keretrendszer kidolgozását, szinergiában a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályák európai keretrendszerével.

–A 2022. július 5-én elfogadott, „Új európai innovációs menetrend” című bizottsági közlemény 25 elismeri, hogy az innováció a tehetségek gondozásának, vonzásának és megtartásának sikerétől, valamint a készségek sokféleségétől függ, továbbá hangsúlyozza az ágazatok közötti mobilitás jelentőségét.

–A 2022. december 2-án elfogadott, a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről szóló tanácsi ajánlás 26 célja, hogy közös álláspontot alakítson ki a nemzeti, regionális és helyi politikai döntéshozókra vonatkozó szakpolitikai elvekről és intézkedésekről annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a kutatási és innovációs eredményeknek a társadalom javát szolgáló megoldásokká alakítását. A vezérelvek többek között előmozdítják a készségek és kapacitások fejlesztését támogató keretet, az ösztönzők rendszerét, a mérőszámokat, a nyomon követést és az értékelést.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

–A szociális jogok európai pillére, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017 novemberében hirdetett ki, és amely meghatározza a 21. század méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacaira és jóléti rendszereire vonatkozó alapvető elveket és jogokat, valamint a munkafeltételek és a szociális védelem területén a kapcsolódó uniós rendelkezések, többek között a 2017. április 26-án elfogadott „Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” című bizottsági közlemény 27 . Az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv 28 , valamint a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv 29 , amelyeket 2019. június 20-án fogadtak el; a 2019. november 8-án elfogadott, a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlás 30 . A szociális védelemhez való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlás célja különösen annak biztosítása, hogy mind a munkavállalók, mind az önfoglalkoztatók, hasonló feltételek mellett csatlakozhassanak a szociális biztonsági rendszerekhez, megfelelő jogosultságokat szerezhessenek és igényelhessenek, könnyen átvihessék a társadalombiztosítási jogosultságokat egyik munkahelyről a másikra, és átlátható tájékoztatást kapjanak szociális biztonsági jogosultságaikról és kötelezettségeikről.

–A 2022. április 27-én elfogadott, „A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása” bizottsági közlemény 31 elismeri annak fontosságát és szükségességét, hogy az EU-nak vonzóbbá kell válnia a világ minden tájáról érkező tehetséges munkavállalók számára. Ebben az összefüggésben a hallgatókról és kutatókról szóló irányelv 32 , valamint a kékkártya-irányelvnek 33 a közelmúltbeli felülvizsgálata hozzájárul ezekhez a célkitűzésekhez azáltal, hogy megkönnyíti és vonzóbbá teszi a kutatók és a magasan képzett munkavállalók számára azt, hogy az EU-ba jöjjenek, valamint azáltal, hogy az Unión belüli mobilitási jogok megerősítésével előmozdítja a tudásnak és a készségeknek a tagállamok közötti mozgás révén történő áramlását.

–A 2023. január 17-én elfogadott, „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című bizottsági közlemény 34 , amely az uniós régiókban a demográfiai hanyatláshoz, a felsőoktatásban részt vevők stagnáló arányához, és a fiatalok nagymértékű elvándorlásához kapcsolódó tehetségfejlesztési csapda kihívásaira összpontosít.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ez a javaslat a Bizottság által megrendelt tanulmányok keretében összegyűjtött bizonyítékokon és kapott észrevételeken alapul, amely tanulmányok az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt interakciókat foglaltak magukban.

A 2021 decemberében közzétett, „Taking stock, evaluating the achievements and identifying the way forward for the ERA Priority 3 policy measures” [Számbavétel, az eredmények értékelése és az EKT 3. prioritásának szakpolitikai intézkedéseire vonatkozó további lépések meghatározása] című tanulmány 36 számba vette a „Nyitott kutatói munkaerőpiac” elnevezésű korábbi EKT-prioritást támogató meglévő szakpolitikai intézkedéseket, nevezetesen a Kutatók Chartáját és a kutatók felvételi eljárása magatartási kódexét, a kutatói humánerőforrás-stratégiát (HRS4R) és az EURAXESS szolgáltatási hálózatot. Értékelte az általuk elért eredményeket, meghatározta a szükségleteket, és ajánlásokat fogalmazott meg az új EKT humánerőforrás-dimenziójának előmozdítását célzó új vagy felülvizsgált szakpolitikai intézkedésekre vonatkozóan. Több konzultációs tevékenységre is sor került, többek között három online munkaértekezletre (2021. április, május és július) az érdekelt felekkel és kutatóintézetekkel (pl. egyetemek és más kutatást végző szervezetek ernyőszervezetei, kutatói szervezetek, európai egyetemek szövetségei, kutatásfinanszírozók, EURAXESS-hálózat, tagállamok), a HRS4R folyamatban részt vevő szervezetek körében végzett felmérésre, valamint az EURAXESS szolgáltatási hálózat felmérésére is.

A tanulmány keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során felmerült főbb elemek a következőképpen foglalhatók össze:

–Széles körben elfogadták a Kutatók Chartáját és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexét intézményi szinten az EU-n belül és kívül egyaránt, de az új realitásoknak (nyílt tudomány, a kutatás integritása, nemek közötti egyenlőség, sokszínűség és befogadás, csapatban végzett tudományos tevékenység, ágazatközi és interdiszciplináris mobilitás, kutatásértékelés) való megfelelés érdekében aktualizálni szükséges azokat, és elterjedésüket a tudományos ágazaton túl is elő kell mozdítani.

–A HRS4R folyamat és a kapcsolódó díj elősegítették a pozitív változást a kutatást végző szervezetek humánerőforrás-gyakorlataiban, annak ellenére, hogy egyes szervezetek úgy vélik, hogy a díj elnyeréséhez túl sok erőfeszítésre van szükség.

–A kutatói charta és kódex, valamint a HRS4R alkalmazását és hatékonyságát erősen befolyásolja a nemzeti környezet és a nemzeti politikák.

–Az EURAXESS elérte a kutatók és kutatószervezetek kritikus tömegét az EU-n belül és kívül, ami a felhasználás volumenének és intenzitásának folyamatos növekedését eredményezte. A kutatók különféle előnyökre tettek szert az EURAXESS révén, de különösen a nemzetközi mobilitás támogatása terén, míg a kutatószervezetek jobban hozzáfértek a kutató tehetségekhez. Ugyanakkor bővíteni kell az EURAXESS szolgáltatás kínálatát, hogy az szélesebb körben támogassa a kutató tehetségek fejlődését, és ennek megfelelően meg kell erősíteni a jelenlegi irányítási modellt.

–A kutatók előtt álló munkaerő-piaci kihívások arra utalnak, hogy a kutatói életpályák támogatásának új és különböző formáira van szükség ahhoz, hogy teljesüljenek az új EKT törekvései. Ezen túlmenően az új EKT kutatói életpályákkal kapcsolatos törekvéseinek teljesítése érdekében minden meglévő eszközt össze kell vonni egy átfogó keretbe.

Ezen elemek alapján a fő ajánlások következésképpen az alábbiak szükségességéhez kapcsolódtak:

–A kutatói életpályákra vonatkozó egységes szakpolitikai keret, amely az összes kihívásra választ adó holisztikus megközelítést testesít meg, és a társadalom minden olyan ágazatára összpontosít, ahol a kutatók a tevékenységeiket végzik.

–Aktualizált kutatói charta és kódex, amely tükrözi a kutatók munkaerőpiacán jelentkező jelenlegi kihívásokat és lehetőségeket, valamint szélesebb körű jóváhagyás és végrehajtás, többek között a magánszektor részéről is, mint a teljes EKT központi eleme.

–Az EURAXESS továbbfejlesztése EKT-tehetségplatformmá, amely holisztikusabb támogatást nyújt a kutatóknak, és továbbfejlesztett irányítási modellen alapul.

–A kutatók munkaerő-piaci problémáinak kezelése, mint például a szociális védelem vagy a nyugdíjjogosultságok.

–A kutatói életpályákkal kapcsolatos kölcsönös tanulás és tapasztalatcsere támogatása.

Emellett konzultációra került sor a felsőoktatási ágazattal annak érdekében, hogy az oktatási küldetéssel szinergiában kidolgozásra kerüljön egy keret kutatási és innovációs küldetésének megerősítésére, és ennek eredményeként megszületett a „Towards a 2030 vision on the future of universities in Europe” [Az európai egyetemek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképe felé] című ajánlás 37 (2020. október), többek között a humántőke és a karrierfejlesztés elősegítéséről. E tekintetben a főbb megállapítások a következők voltak:

–meg kell reformálni az egyetemek által végzett karrierfejlesztést, képzést és értékelést, az egyetemi elismerési és ösztönzési rendszereket és struktúrákat, a holisztikusabb, minőségvezérelt és kevésbé mennyiségvezérelt értékelési modell érdekében,

–meg kell reformálni a kutatói életpályák értékelését egy olyan kiegyensúlyozott rendszer létrejötte érdekében, amely a kutatók képességeinek teljes spektrumán alapul, az életpályaszakaszuk, a keresett pozíció és más vonatkozó háttértényezők szempontjából releváns módon, elkerülve az egyenmegoldás megközelítést. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a kutatási eredményeket, a kutatási folyamatot, szolgáltatást és vezetést, a kutatás hatását, az oktatást és a felügyeletet és az egyéb szakmai tapasztalatokat,

–a kutatók készségfejlesztésének és szakmai fejlődésének beépítése valamennyi szinten, ami a kutatók képzésébe és karrierfejlesztésébe való befektetést tesz szükségessé minden szinten (R1–R4), különös tekintettel az R1 és R2 (PhD és posztdoktori) szintű kutatókra, akiknek a többsége nem fog állandó munkát vállalni a tudományos ágazatban,

–képzést kell biztosítani a kutatók számára minden szinten (R1–R4) a nyílt tudomány gyakorlata terén,

–ki kell terjeszteni a földrajzi mobilitás fogalmát olyan módon, hogy az a virtuális mobilitást is magában foglalja,

–a megváltozott uniós kutatási és innovációs környezet alapján aktualizálni kell az Európai kutatói chartát és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexét, és kifejezésre kell juttatni benne a tudományos ágazaton belül jelenleg folyó viták állását. Ennek során kifejezetten figyelembe kell vennie a nyílt tudományt, a nyílt és felelős innovációs gyakorlatokat, a sokszínűséget, a kutatás integritását, a civil tudományt és a négyszeres (transznacionális, ágazatközi, interdiszciplináris és virtuális) mobilitást a karrierfejlesztés tekintetében,

–meg kell erősíteni a tudományos élet és a nem tudományos ágazatok közötti interakciót az egyetemeknek az innovációs ökoszisztémák központi szereplőjeként betöltött szerepének megerősítése érdekében.

A 2022-ben lezárult „Knowledge Ecosystems in the new ERA” [Tudás-ökoszisztémák az új EKT-ben] című tanulmány magában foglalta a kutatói életpályákkal kapcsolatos szempontok elemzését, nevezetesen a készségekét 38 , a foglalkoztatási és munkafeltételekét, valamint az agyelszívás és a tehetségek áramlásának jelenségéét 39 . A tanulmány továbbá a kutatói életpályák megfigyelőközpontjára vonatkozó módszertan kidolgozására összpontosított. A tanulmány Európa-szerte feltérképezte és modellezte az ágazatközi mobilitási intézkedéseket a „Fostering industrial talents in research at European level” [Az ipari tehetségek előmozdítása az európai szintű kutatásban] című korábbi bizottsági tanulmányra (2018. január) 40 építve. E tanulmánnyal kapcsolatban számos konzultációs tevékenységre került sor, többek között a következőkre:

–Online felmérés (2021. április–május) a kutatók körében, hogy betekintést lehessen nyerni a kutatási munkahelyekhez kapcsolódó készségekbe, szociális biztonságba és munkafeltételekbe, amelyet 2021 májusában 3 munkacsoporti ülés követett az interjúk eredményeinek validálása és pontosítása céljából.

–Online felmérés (2021. május–június) a tudományos és a magánszektorbeli kutatói álláshelyek szempontjából kulcsfontosságú készségek validálása céljából.

–Interjúk a tudományos szférában vagy más ágazatokban dolgozó, a szakmai életpálya különböző szakaszaiban lévő kutatókkal (2021 második negyedéve) a kompetenciákra, a készségfejlesztési lehetőségekre és az ágazatközi mobilitásra összpontosítva.

–Interjúk felsőoktatási ernyőszervezetek, kutatószervezetek szövetségeinek képviselőivel, tagállami képviselőkkel és vállalkozások képviselőivel (2021 második negyedéve) a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának (ESCO) aktualizálására, az európai kutatói kompetenciakeret kidolgozására, az ún. tenure track (határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló) rendszerek jövőjére és a kutatói életpályák diverzifikálására összpontosítva.

–Fókuszcsoport (2021. szeptember) a kutatással kapcsolatos uniós ernyőszervezetekkel (egyetemek, kutatószervezetek, kutatási és technológiai szervezetek stb.), ipari szövetségekkel, valamint uniós és nemzeti politikai döntéshozókkal az európai kutatói kompetenciakeret tervezetével kapcsolatos munka validálása érdekében.

–Munkaértekezlet (2021. október) több mint 450 résztvevő részvételével valamennyi ágazat érdekelt felei körében a kutatói életpályákkal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében, különösen a kompetenciák területén.

–Munkaértekezlet (2022. március) valamennyi ágazat érdekelt felei széles körének részvételével, amely a kutatók készségeivel és foglalkoztatási feltételeivel, a nemzetközileg mobil kutatók szociális védelmi kérdéseivel, valamint a kutatói életpályák megfigyelőközpontjának koncepciójával foglalkozott.

–Záró munkaértekezlet (2022. szeptember) a kompetenciákról, a tehetségek kiegyensúlyozott áramlásáról és az ágazatközi mobilitásról.

A tanulmány főbb megállapításai a következőképpen foglalhatók össze:

–A kutatók rendkívül fontosak az európai kutatási és innovációs rendszer szempontjából, és fontos támogatni szakmai életpályájukat, vonzóbbá és fenntarthatóbbá téve azokat. A legelső elem, amellyel foglalkozni kell a „kutató” fogalmának az európai szintű közös meghatározása.

–A 2011-ben bevezetett R1–R4 profilleírásokat gyakran használják és azokra gyakran hivatkoznak a kutatók tudományos ágazatban végzett toborzása során, de nagyobb egyértelműséget szükséges teremteni, többek között elő kell mozdítani azok használatát a tudományos szférán kívül és lehetővé kell tenni a kutatói szerepek ágazatok és tagállamok közötti könnyebb átjárhatóságát és összehasonlíthatóságát.

–A kutatók fontosnak tartják a transzverzális készségeket a munkaerő-felvétel és a karrierfejlődés szempontjából, de az EU-ban a PhD-jelölteknek csak kis része véli úgy, hogy a doktori képzésük során kapott képzés kielégítő szinten tartalmazza a transzverzális készségeket. Az érdekelt felek nagyon várják az európai kutatói kompetenciakeret bevezetését, amelynek nem kellene kötelező erejűnek lennie, és rugalmasságot kell biztosítania a felhasználók számára a végrehajtása tekintetében.

–A készségek alapvető fontosságúak a kutatók ágazatközi mobilitása szempontjából, és tanúsítható formális és informális képzést kell biztosítani a kutatók számára, többek között az üzleti vállalkozásokkal és más érintett munkaerő-piaci szereplőkkel való koordináció és együttműködés révén, a kutatók kereslete és kínálata közötti szakadék áthidalása érdekében. Ugyanilyen fontos azonban, hogy támogatást és iránymutatást nyújtsanak a kutatóknak a tudományos szférán kívüli karrierlehetőségekkel kapcsolatban, többek között mentorálási és karrierfejlesztési szolgáltatások révén.

–A nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvétel gyakori hiánya, a bizonytalan munkafeltételek és a karrierlehetőségek instabilitása akadályozza a kutatási humán tőke optimális fejlődését. Kezdeményezésekre van szükség, többek között egy ún. tenure track (határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló) rendszer uniós szintű modelljének vagy bármely más átlátható előbbrejutási és előmeneteli rendszernek a megfontolására.

–A rendszer szintjéhez, a kutatási környezethez, a munkaerő-felvételhez és a munkafeltételekhez, valamint a kutatási kiválósághoz kapcsolódó agyelszívás fő okainak feltérképezése, rámutatva a kiegyensúlyozottabb mobilitás feltételeire. A feltérképezést a tehetségek tagállami szintű kiegyensúlyozottabb áramlása felé vezető utaknak a tagállamokban vagy kutatószervezeteknél meglévő vagy a közeljövőben megjelenő gyakorlatok alapján történő azonosítása kíséri, valamint az uniós szintű pályák azonosítása, amelyek az összehangolás, az inspirálás és a támogatás dimenziói köré épülnek.

–Modellek, bevált gyakorlatok és ajánlások meghatározása az ágazatközi mobilitás előmozdítása érdekében három kategóriában: i. a tudományos szféra és a vállalkozások közötti együttműködés megerősítése, ii. a tehetségek továbbképzése és átképzése az üzleti igények kielégítése vagy a K+I-támogatás terén történő kapacitásépítés érdekében, iii. vállalkozói készség és vállalkozások létrehozása.

–A társadalombiztosítás és annak hordozhatósága megfoszthat a nemzetközi kutatási mobilitásra irányuló motivációtól, illetve megnehezítheti magát a mobilitást. A mobilitás miatt a szociális biztonsági rések számos típusa fordul elő, amelyek a mobil kutatókat érinti leginkább. Az első átfogó rést a különböző foglalkoztatási viszonyok jelentik, valamint azoknak a szociális biztonságra gyakorolt hatásai. Amikor valaki az egyik országból a másikba költözik és megváltozik foglalkoztatási viszonya, az eltérő társadalombiztosítási jogosultságokat eredményezhet. Ha például a PhD-kutatókat alkalmazottak helyett hallgatóknak minősítik, előfordulhat, hogy korlátozott társadalombiztosítási fedezettel fognak rendelkezni, vagy egyáltalán nem fognak fedezettel bírni. Továbbá a mobil kutatók információkhoz való hozzáférése, valamint a részükre nyújtott információknak a minősége gyakran korlátozott. A társadalombiztosítás egyes típusainak sajátos hiányosságai vannak. A nyugdíj, különösen a kiegészítő nyugdíj kétségtelenül komoly aggodalomra ad okot, mivel előfordulhat, hogy a gyakran rövid távú szerződésekkel rendelkező mobil kutatók esetében nem teljesülnek a kiegészítő nyugdíjrendszerekben meghatározott, a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszakok. Ami a munkanélküliséget illeti, a munkanélküli ellátásokhoz való hozzáférésről és az azok összegéről való döntéskor az országtól függetlenül figyelembe veszik a korábbi foglalkoztatási adatokat.

–A kutatói életpályák nyomon követésének módszertana és mutatói a meglévő adatok alapján, amelyet felmérésen alapuló megközelítés egészít ki négy dimenzióban: munkahelyek, feltételek, készségek és mobilitás (a kutatói életpályák megfigyelőközpontjának előkészítő munkája).

Az európai kutatási és innovációs paktumról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslattal 41 kapcsolatban, valamint az EKT szakpolitikai programjával, nevezeten annak 4. tevékenységével („A vonzó és fenntartható kutatói életpályáknak, a tehetségek kiegyensúlyozott cirkulációjának, valamint a nemzetközi, transzdiszciplináris és ágazatközi mobilitásnak az előmozdítása az EKT-n belül”) kapcsolatban végzett munka összefüggésében további konzultációs tevékenységekre került sor a tagállamokkal, a Horizont Európa társult országaival és az érdekelt felekkel.

2023/0285 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 182. cikke (5) bekezdésére, valamint 292. cikkének első és második mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 179. cikke szerint az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait. E tekintetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 180. cikke kimondja, hogy az Unió számos tevékenységet folytat a tagállamokban végzett tevékenységek kiegészítése érdekében, ideértve az uniós kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzését, valamint az uniós kutatási tevékenységek eredményeinek terjesztését és hasznosítását.

(2)A 2005/251/EK bizottsági ajánlás 42 fontos szerepet játszott a kutatók és a kutatói életpályák támogatásában az Unióban. A Kutatók Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe (a továbbiakban: kutatói charta és kódex) referenciaponttá vált a kutatók és a munkáltatók, illetve a kutatók finanszírozói számára, hozzájárulva az Európai Kutatási Térség megerősítéséhez és támogatva a kutatók számára vonzóbb, nyitottabb és fenntarthatóbb európai munkaerőpiac kialakítását. 2008 óta létezik a kutatói humánerőforrás-stratégia (HSR4R), egy olyan európai eljárás, amely tanúsítja, amennyiben egy intézmény kötelezettséget vállalt a kutatói charta és kódex elveinek a végrehajtására, valamint tanúsítja a végrehajtás irányába tett előrehaladást.

(3)A Bizottság 2020. július 1-jén elfogadott, „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című közleménye 43 hangsúlyozza, hogy a kutatók a tudomány és az innováció élvonalában vannak, és hogy speciális készségekre van szükségük ahhoz, hogy sikeres legyen pályafutásuk a tudományos körökön belül és kívül. A program többek között előirányozza a készségek taxonómiájának meghatározását a kutatók számára, amely lehetővé fogja tenni a képzett munkaerő ideiglenes elvándorlásának statisztikai nyomon követését; az európai kompetenciakeret kidolgozását a kutatók számára, valamint a kutatók ágazatközi mobilitáshoz szükséges készségekkel való felvértezésének támogatását. A készségfejlesztési program első kiemelt intézkedése, az európai készségfejlesztési paktum az ipar, az oktatási és képzési szolgáltatók, a szociális partnerek és a hatóságok közötti, nagyszabású készségfejlesztési partnerségek keretében megvalósuló együttműködés révén támogatja a továbbképzést és az átképzést.

(4)A 2020. szeptember 30-án elfogadott, az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” bizottsági közlemény 44 elismeri, hogy a tehetségekért folytatott globális versenyben szükség van olyan szakmai előmenetelre vonatkozó feltételekre, amelyek Európába vonzzák és maradásra bírják a legjobb kutatókat, valamint hogy a bizonytalan foglalkoztatás – különösen a pályakezdő kutatók esetében – nem javult számottevően az utóbbi években. Kiemeli továbbá a kutatók készségei, valamint a társadalom és a gazdaság – különösen az ipar és a vállalkozások – szükségletei közötti összhang gyakori hiányát, valamint annak fontosságát, hogy a kutatókat ösztönözni kell arra, hogy a tudományos életen kívüli szakmai előmenetelt folytassanak. A közlemény rámutat, hogy a kutatói életpályák Európában történő megerősítéséhez intézkedések olyan eszköztárára van szükség, amely a kutatói készségek elismerésére, kutatói kompetenciakeret kifejlesztésére, a tudományos szféra és az ipar közötti fokozott mobilitásra és cserékre, célzott képzési lehetőségekre, valamint egy olyan egyablakos portálra irányul, amelyen keresztül a kutatók támogatási szolgáltatások széles köréhez férhetnek hozzá. A közlemény a kutatásértékelési rendszer javítását is előirányozza.

(5)Az új európai kutatási térségről szóló, 2020. december 1-jei tanácsi következtetések 45 hangsúlyozzák, hogy az új EKT létfontosságú elemei a vonzó és biztonságos munkakörülmények megteremtése, valamint a kutatói életpályák vonzerejének növelése, melyek során figyelembe veszik a nyílt tudományt, a nemek közötti egyenlőséget, a digitális készségeket, a kutatás értékelését, a kutatói életpályák diverzifikálását és a karrierlehetőségek sokoldalúságát, aminek eredményeként a kiváló kutatókat meg lehet nyerni e pálya számára és e pályán lehet tartani őket.

(6)A Tanács „Az Európai Kutatási Térség elmélyítése: vonzó és fenntartható életpályák és munkafeltételek biztosítása a kutatók számára és a képzett munkaerő cirkulációjának megvalósítása” című, 2021. május 28-i következtetéseiben 46 elismerte, hogy a kutatók állnak az európai kutatási és innovációs rendszer középpontjában, és hogy európai szinten összehangoltabb fellépésre van szükség a kutatók előtt álló jelenlegi kihívások leküzdéséhez és a megfelelő és fenntartható kutatói életpályák biztosításához, a tehetségek kiegyensúlyozott áramlásának ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy Európát vonzó célponttá lehessen tenni a kutatók számára. A következtetések javaslatot tesznek a kutatói charta és kódex egységes és átfogó keretté történő esetleges továbbfejlődésének elemzésére, amelynek során az értékeken és elveken túl a kutatói életpályákkal kapcsolatos valamennyi kihívással foglalkozni kell, és az összes lehetséges kutatási foglalkoztatási területre kell összpontosítani, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy 2022-ben tegyen javaslatot. A következtetések olyan szempontoknak a javaslatba foglalását javasolják, mint például a munkaerő-felvétel, ösztönzők a pályakezdő kutatók számára, a karrierlehetőségek változatossága és a szakmai előmenetel, a társadalom valamennyi ágazatával, többek között az iparral való interoperabilitás, a kutatók értékelése, a nemek közötti egyenlőség, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint az EURAXESS irányításának és szolgáltatásainak javítása.

(7)Az (EU) 2021/2122 tanácsi ajánlás 47 a kutatói életpályákat és a kutatók mobilitását, valamint a kutatás, a kutatók és intézmények értékelését az Unió és a tagállamok együttes fellépésének prioritást jelentő területei összefüggésében fontos tevékenységi területekként tartalmazza, amelyek támogatják az Európai Kutatási Térséget, és közös elveket és értékeket határoz meg az európai kutatás és innováció megalapozására. Az ajánlás azt is hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelemnek kell irányulnia a kutatói életpályára, főként a kutatói életpályák kezdetén és közepén, beleértve azokat a konkrét akadályokat, amelyekkel a nők ezekben a szakaszokban szembesülnek.

(8)„Az Európai Kutatási Térség jövőbeli irányítása”, 2021. november 26-i tanácsi következtetések 48 mellékletét képező EKT szakpolitikai program a következőkre irányuló célzott tevékenységeket tartalmaz: „Lépések a kutatási, kutatói és intézményi értékelési rendszer reformja felé ezek minőségének, teljesítményének és hatásának javítása érdekében” és „A vonzó és fenntartható kutatói életpályáknak, a tehetségek kiegyensúlyozott cirkulációjának, valamint a nemzetközi, transzdiszciplináris és ágazatközi mobilitásnak az előmozdítása az EKT-n belül”. Az utóbbi tevékenység előirányozza a kutatói életpályára vonatkozó európai keretrendszer kidolgozását, valamint a meglévő eszközök és kezdeményezések korszerűsítését, valamint újak létrehozását. Ezek közé tartozik többek között a kutatói életpályák megfigyelőközpontjának elindítása; a kutatói charta és kódex értékelése; az EKT-tehetségplatform létrehozása, amely egyablakos online átjáróként nyújt hozzáférést az EURAXESS szolgáltatásaihoz, hálózataihoz és portáljaihoz, többek között a HRS4R és a RESAVER projekthez; az ERA4You kezdeményezés elindítása a tehetség ágazatok közötti és EU-n belüli cirkulációjának előmozdítása érdekében; a K+I-rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje a képzett munkaerő kiegyensúlyozott cirkulációjának támogatására; valamint az európai egyetemek szövetségeivel együttműködésben a kutatói életpályákra vonatkozó új keretrendszer kísérleti projektjének elindítása.

(9)A 2022. január 18-án elfogadott, az európai egyetemi stratégiáról szóló bizottsági közlemény 49 előirányozza a kutatói életpályákra vonatkozó keretrendszer kidolgozását, szinergiában a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályák európai keretrendszerével, amely keretrendszerre 2023-ig kell javaslatot tenni.

(10)A 2022. július 5-én elfogadott, „Új európai innovációs menetrend” című bizottsági közlemény 50 elismeri, hogy az innováció a tehetségek gondozásának, vonzásának és megtartásának sikerétől, valamint a készségek sokféleségétől függ, továbbá hangsúlyozza az ágazatok közötti mobilitás jelentőségét.

(11)Az (EU) 2022/2415 tanácsi ajánlás 51 hangsúlyozza a vállalkozói kultúra, gyakorlatok és készségek és a kutatók és egyéb kutatási és innovációs szereplők kapacitásai fejlesztésébe való befektetés jelentőségét, ideértve azokat a közvetítőket is, amelyeknek a folyamatos professzionalizációja elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatási és innovációs eredményeket a lehető legnagyobb mértékben lehessen a társadalom javát szolgáló megoldásokká alakítani. Az ipar és a tudományos körök közötti együttműködésre vonatkozó gyakorlati kódex fogja támogatni az ajánlás végrehajtását.

(12)A kutatók a társadalom alapvető erőforrásai. Kutatásokat végeznek, előmozdítják az innovációt, hozzájárulnak a társadalmi kihívások, többek között a digitális és zöld átállás megoldásához, ezáltal pedig hozzájárulnak a Bizottság a „digitális korra felkészült Európa” és az „európai zöld megállapodás” átfogó prioritásainak megvalósulásához. A kutatók magasan képzett tehetségek, akik nagy potenciállal rendelkeznek a munkaerő-piaci kereslet kielégítésére, így hozzájárulnak „az emberközpontú gazdaság” másik átfogó prioritáshoz. Alapvető fontosságú általános munkafeltételeik javítása a kutatói életpályák és hatékonyságuk megerősítése, valamint az ágazatok közötti átjárhatóvá tételük révén.

(13)A kutatói életpályák vonzerejének és stabilitásának Unió-szerte történő növelése az Európai Kutatási Térség kulcsfontosságú eleme. Ezért egyértelműen szükséges vonzóbbá tenni a kutatói pályát az iskolából kikerülők számára, valamint megteremteni a tehetséges kutatók Unióban tartásának keretfeltételeit, valamint az Uniót a nemzetközi kutatók számára vonzó és versenyképes célponttá tenni.

(14)Az innováció középpontjában a tehetség áll. Ezért elengedhetetlen megteremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a magasan képzett és reziliens szakemberek tehetségének kibontakozását és az olyan szakemberek ágazatok közötti áramlását, akik hozzá tudnak járulni Európa helyreállításához és versenyelőnyének biztosításához. Ehhez szorosabb kapcsolatokra van szükség a tudományos élet és az ipar között, valamint vállalkozói és innovációs kultúrára, amelyben a tehetségek képesek az általuk kidolgozott ötleteket a piacra vinni.

(15)A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (a továbbiakban: MSCA) a kutatási és innovációs keretprogramok részeként több mint 25 éve támogatják a világ minden tájáról érkező kutatókat karrierjük minden szakaszában, különös tekintettel a képzésre, a készségekre és a karrierfejlesztésre. A program a szervezetekre (egyetemek, kutatóközpontok, vállalkozások stb.) is strukturáló hatást gyakorolt a bevált gyakorlatok terjesztése, valamint nemzetközi vonzerejük és láthatóságuk növelése révén, amit nevezetesen a kiváló doktori programok kidolgozása útján ért el. Az MSCA a bevált gyakorlatok egy példája az ágazatközi, interdiszciplináris és földrajzi mobilitáshoz való hozzájárulás, a kutatók készségeinek fejlesztése, a nemek közötti egyensúlyhiány kezelése, a tehetséges kutatók megtartása és az új tehetségek Európába vonzása terén. Az MSCA ágazati doktori programok, amelyek esetében a doktorjelölt kutatási tapasztalta, helyszíne és felügyelete egyenlően oszlik meg a tudományos és nem tudományos létesítmények között, fontos példájául szolgálnak az ökoszisztéma szereplői közötti interakciónak és együttműködésnek, miközben előmozdítják a transzverzális készségeket és az ágazatközi mobilitást, valamint segítik az ipar magasan képzett tehetségek iránti igényeinek kielégítését.

(16)Az Eurostat adatai szerint a kutatók száma Európában növekvő tendenciát mutat. 2021-ben a tagállamokban 2 millió kutató dolgozott (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve), azaz 627 ezerrel több, mint 2011-ben. A kutatók többsége az üzleti vállalkozási szektorban (56 %) és a felsőoktatási szektorban (32 %) dolgozott, amelyet a kormányzati szektor (11 %) követett. Ezt a növekvő tendenciát fontos fenntartani olyan nemzeti és uniós szintű megfelelő beruházásokkal, infrastruktúrákkal és szakpolitikákkal, amelyek támogatják a kutatói életpályák vonzerejét, többek között a sokszínűség és a nemek közötti egyenlőség tekintetében, továbbá a társadalom valamennyi ágazatában fontos előmozdítani a kutatói életpályák egyenértékűségének és egyenlő jutalmazásának kultúráját.

(17)Szükség van a „kutató” fogalmának európai szintű egyértelmű és egységes meghatározására, mint amilyen például a széles körben elfogadott Frascati kézikönyvben foglalt fogalommeghatározás, valamint a kutatói hivatások egységes értelmezésére. A kutatói hivatásokat olyan foglalkozásokként kell érteni, amelyeket a kutatók valamennyi releváns ágazatban be tudnak tölteni, ideértve a tudományos szférát (egyetemek, politechnikumok és kutatóintézetek), a vállalkozásokat (beleértve az ipari laboratóriumokat, az induló vállalkozásokat, a spin-off vállalkozásokat vagy a kis- és középvállalkozásokat), a közigazgatási szerveket (beleértve az állami laboratóriumokat és az egészségügyi rendszert) és a nonprofit szektort. Erőfeszítésekre van szükség a kutatói szakma teljes körű elismeréséhez, valamint a kutatói hivatások tagállamok és ágazatok közötti összehasonlíthatóságának eléréséhez, többek között a 2011-ben bevezetett R1–R4 kutatói profilok aktualizálása és a betöltendő kutatói álláshelyek tekintetében történő szélesebb körű alkalmazásuk révén.

(18)A magas szintű kutatás és innováció számos kutatásirányítási szerep támogatását igényli, amelyeket kutatók vagy más szakemberek látnak el. Ezek a rendkívül értékes foglalkozások megfelelő elismerést érdemelnek, többek között uniós szinten végzett további elemzések és összehangolás révén, azzal a céllal, hogy megerősítsük kapacitásukat, fejlesszük a releváns képzést, elősegítsük az összehasonlíthatóságot, és lehetővé tegyük számukra a kutatás és az innováció hatékony irányítását és támogatását.

(19)A készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozását (ESCO) 2022-ben frissítették avégett, hogy a kutatói készségek és foglalkozások továbbfejlesztett taxonómiáját belefoglalják, meghatározva ezáltal a kutatók számára releváns foglalkozásokat a munkaerőpiaci szektorokban, valamint azokat a transzverzális készségeket, amelyekre a kutatóknak szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Az ESCO az EUROPASS keretében és a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatában (EURES) történő végrehajtása megkönnyíti e továbbfejlesztett terminológia alkalmazását a munkaerőpiacon. A Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti interakcióra van szükség ahhoz, hogy a „kutató” speciális kategóriája bekerüljön a Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszerének (ISCO) jövőbeli felülvizsgálataiba, amelyeken az ESCO alapul.

(20)Amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikke elismeri, és amint azt a tudományos kutatás szabadságáról szóló, 2020. október 20-i bonni nyilatkozat, az európai felsőoktatási térségről szóló, 2020. november 19-i római közlemény és az (EU) 2021/2122 tanácsi ajánlás is kimondja, a tudományos élet szabadságát és a tudományos kutatás szabadságát mint a kutatók számára a kutatás és az innováció előmozdításához szükséges alapvető előfeltételeket kell védeni. E tekintetben a Bizottság 2021 januárjában szolgálati munkadokumentumot tett közzé a kutatásba és innovációba való külföldi beavatkozás mérséklésének módjáról. A kiadvány felvázolja azokat a bevált gyakorlatokat, amelyekkel támogatni lehet a felsőoktatási intézményeket és a kutatóintézeteket az alapvető értékeik – többek között a tudományos élet szabadsága, integritása és az intézményi autonómia – megóvásában, valamint alkalmazottaik, hallgatóik, kutatási eredményeik és eszközeik védelmében.

(21)A nők továbbra is alulreprezentáltak a kutatók körében, mivel az Unió teljes kutatói sokaságának csupán 33 %-át teszik ki. Az adatokból továbbá az is kitűnik, a férfi kutatókhoz képest a női kutatókat nagyobb arányban foglalkoztatják a felsőoktatási ágazatban, míg a kormányzati és az üzleti ágazatban alacsonyabb a százalékos arányuk. Az Unióban a férfi kutatókhoz képest a női kutatók magasabb százalékos aránya dolgozik részmunkaidőben vagy bizonytalan szerződésekkel a felsőoktatásban (11 % a nők esetében és 7 % a férfiak esetében), a nők a vezető tudományos pozíciók csupán 26 %-át töltik be (egyetemi tanár vagy egyenértékű kutatói pozíció). Intézményi változások révén – többek között az inkluzív nemi esélyegyenlőségi tervek eszközén keresztül szükséges hatékonyan kezelni a kutatói életpályákon belül a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségeket – ideértve a nemek közötti bérszakadékot, az értékelés során érvényesülő nemi sztereotípiákat, a munka és a magánélet közötti egyensúly kérdését, valamint a nemi alapú erőszakot, amelyek mind hatással vannak a részvételre és a karrierfejlődésre. Emellett konkrét erőfeszítésekre van szükség a nőknek a kutatás és az innováció területén belül a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) terén, valamint a felsőoktatási ágazatban fennálló alulreprezentáltságának kezelésére, amint azt az európai egyetemi stratégia is hangsúlyozza, amely javasolja a STE(A)M-tárgyak nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő oktatásáról szóló, a STE(A)M-területekre fókuszáló egyetemek kiáltványának kidolgozását.

(22)Az Unióban a kutatók, és különösen a pályakezdő kutatók teljes személyes és szakmai fejlődésének támogatása érdekében alapvető fontosságú azon fennálló kihívások kezelése, amelyek negatív következményekkel járnak az Unió átfogó kutatási és innovációs rendszerére és a belső kutatási piacra nézve. E kihívások közé tartoznak a foglalkoztatási és munkafeltételekkel kapcsolatos szempontok, például a doktorjelöltek tagállamonként eltérő hallgatói/alkalmazotti státusza, a nyílt, átlátható és érdemeken alapuló munkaerő-felvétel gyakori hiánya, a rövid távú projektalapú szerződésekhez kapcsolódó bizonytalanság, az esélyegyenlőség, a munka és a magánélet közötti egyensúly és a jólléti intézkedések nem kielégítő volta, valamint a szociális védelmi eszközök gyengeségei, többek között a jogosultságok ágazatok és tagállamok közötti hordozhatóságával kapcsolatos nehézségek.

(23)Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv szándékával összhangban a pályakezdő kutatók foglalkoztathatóságát és szakmai előmenetelét a felvételüket előmozdító célzott ösztönzők, például pénzügyi és szociális védelmi ösztönzők segítenék, ideértve az állandó vagy határozatlan idejű munkaszerződések lehetőségét is 52 . E tekintetben a projektalapú finanszírozás mellett elő lehetne mozdítani az alapfinanszírozás vagy az életcikluson alapuló kutatásfinanszírozás szélesebb körű alkalmazását. Az alapfinanszírozás bizonyos eredmények és minőségi előírások teljesítéséért cserébe garantált pénzügyi támogatás nyújtását vetíti előre az egyetemeknek vagy kutatóközpontoknak; az életciklus-alapú finanszírozást a finanszírozásért folytatott kezdeti verseny jellemzi, amely kiújul, ha a nyomonkövetési folyamat keretében kedvező értékelés született. Ez lehetővé teszi a kutatószervezetek számára, hogy hosszabb távú kutatási stratégiákat dolgozzanak ki és fenntartható kötelezettségvállalásokat tegyenek a munkavállalók felé, miközben projektalapú finanszírozást használnak fel az új útvonalak feltárásának folytatására.

(24)Amint azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 22. cikke kimondja, minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz és minden személy jogosult arra, hogy a méltóságához és a személyiségének szabad fejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait érvényre juttassa. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikke megállapítja, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a megfelelő szociális védelem biztosítását. A szociális jogok európai pillérének 15. alapelve szerint a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak egyaránt joguk van a hozzájárulásukkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjhoz. A mobil kutatók azonban a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszakok, a magas átutalási díjak, a korlátozott pénzügyi műveltség és a nyugdíjkorhatárnál jelentkező adminisztratív terhek miatt nehézségekbe ütköznek a megfelelő kiegészítő nyugdíjak felhalmozása terén. Ezért a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2019. november 8-i tanácsi ajánláson 53 alapuló biztosítékokat kell biztosítani a kutatók számára.

(25)A RESAVER, a Bizottság által támogatott páneurópai intézmény, amely a kutatást végző szervezetekre vonatkozó, foglalkoztatói nyugellátási rendelkezésekkel foglalkozik, és amely a küszöbön álló EKT-tehetségplatform egyik alkotóeleme lesz, teljes mértékben képes a mobil kutatók szociális védelmi kérdéseinek kezelésére, de elterjedését akadályozza a vele kapcsolatos korlátozott tájékozottság, valamint a jelentős adminisztratív és jogi akadályok. A mobil kutatók foglalkoztatóinyugdíj-jogosultságának védelme érdekében tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy az esetleges mobilitás hogyan befolyásolhatja a nyugdíjjogosultságokat, és elő kell mozdítani a kutatást végző szervezetek részvételét a RESAVER-ben.

(26)Az ágazatközi, interdiszciplináris és földrajzilag kiegyensúlyozott mobilitás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unióban a kutatói életpályákat eredményesebbé, fenntarthatóbbá és vonzóbbá tegyük. A kiegyensúlyozott mobilitásnak köszönhetően az általános kutatási és innovációs rendszer versenyképesebbé válik, és az ilyen mobilitás elősegíti a jobb tudáselőállítást, áramlást és felhasználást. A mobilitás e formáit elő kell mozdítani, ösztönözni kell és megfelelően integrálni kell a kutatók szakmai fejlődésébe, továbbá intézkedéseket kell hozni bármilyen jellegű fennálló akadály megszüntetésének előmozdítására, ideértve például a támogatások korlátozott hordozhatóságát.

(27)A tudományos körökben és a kutatók körében szemléletváltásra van szükség, amelynek eredményeként a kutatói életpályákat teljes mértékben átjárhatónak és ágazatközinek tekintik, a jutalmazási rendszer egyenlő értéket tulajdonít a bejárt életpályáknak valamennyi ágazatban, és nem bünteti a földrajzi, interdiszciplináris és ágazatközi mobilitást vagy a karriermegszakításokat, ideértve az alkotói szabadságokat (ún. sabbatical) vagy a szülői szabadságokat, és a kutatók megkülönböztetés nélkül veszik figyelembe a tudományos világon belüli és azon túli karrierlehetőségeket.

(28)Egyes esetekben a doktori képzés továbbra is főként a jövőbeli tudományos életpályára irányul, és nem veszi kellőképpen figyelembe a kutatók számára releváns foglalkozások szélesebb körét az egyes ágazatokban, valamint a kutatók vállalkozói készsége előmozdításának fontosságát. Az erős kutatási készségek mellett a kutatók transzverzális készségekkel való felvértezése formális és informális képzések révén rendkívül fontos a jobb karrierlehetőségek, az ágazatközi mobilitás és innováció, valamint az Unióban a kutatói pályák vonzóbbá tétele szempontjából. Fontos lenne továbbá, hogy a kutatók világosan megértsék társadalmi felelősségüket és az általuk végzett kutatások társadalmi hatását, ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontokat is.

(29)A Bizottság által a tagállamokkal és az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott európai kutatói kompetenciakeret (ResearchComp) kulcsszerepet fog játszani a kutatók transzverzális készségek széles körével való felvértezésében, valamint a tudományos körök és az összes többi érintett ágazat közötti készséghiány megszüntetésében. A doktori képzést és a célzott képzési lehetőségeket az abban leírt kompetenciáknak megfelelően kell kialakítani, többek között a bevált gyakorlatok cseréje alapján, hogy lehetővé váljon a kutatók egész életen át tartó továbbképzése és átképzése. Biztosítani kell a formális és informális képzési lehetőségek – többek között a munka közbeni képzés – megfelelő elismerési és validálási mechanizmusait.

(30)Annak biztosítása érdekében, hogy a kutatók képzését a tényleges készségigények alapján fejlesszük, illetve fejlesszük együtt tovább, elő kell mozdítani a tudományos körök, a vállalkozások, a közigazgatás, a nonprofit szektor és az összes többi érintett ökoszisztéma-szereplő közötti interakciót és együttműködést, többek között például a szakmai gyakorlatok, a gyakorlatok vagy a szakmai látogatások tekintetében.

(31)A vállalkozói szellemnek és a kapcsolódó kompetenciáknak – többek között a befektetők és a tőke felkutatására vonatkozó kompetenciáknak – a kutatók körében való előmozdítása elengedhetetlen a tudás hasznosításának javításához és az innovatív ötletek olyan új szolgáltatásokká és termékekké való átalakításához, amelyek nagyobb potenciállal rendelkeznek a piaci elterjedés, a fenntartható növekedés, az innováció és a társadalmi előnyök szempontjából. A sikeres vállalkozói pálya érdekében a szellemi javakat, például a kiadványokat, az adatokat, a know-how-t és a szellemi tulajdont a 2008/416/EK tanácsi ajánlásban 54 foglaltakkal összhangban megfelelően kell értelmezni és hatékonyan kell kezelni.

(32)A tehetségek ágazatközi áramlása, a kutatási és innovációs munkahelyek ágazatok közötti jobb interoperabilitása, valamint a tudományos világ és a vállalkozások közötti megerősített együttműködés mind a tudás-, mind a tehetségtranszfer terén nemzeti és uniós szinten különböző és kiegészítő intézkedések együttesét teszi szükségessé, ideértve a rendszer reformját is. Az ágazatközi mobilitási rendszerek sikeres modelljein alapuló kölcsönös tanulást magában foglaló szakpolitikai megközelítés hozzájárulhat i. a tudományos körök/nem tudományos körök közötti együttműködés megerősítéséhez és az innovációs ökoszisztémák megerősítéséhez, ii. a kutatók, innovátorok és más kutatási és innovációs tehetségek képzésének és egész életen át tartó tanulásának továbbfejlesztéséhez, ideértve a támogatási kapacitás fejlesztését célzó továbbképzést, valamint iii. a kutatók vállalkozói készségeinek fejlesztését.

(33)Fel kell hívni a kutatók figyelmét a kutatás területén a szakpolitikai döntéshozatal és a szakpolitikai intézkedések alapvető fontosságára, valamint arra, hogy milyen hatással lehetnek az általános kutatói életpályákra, valamint a kutatási és innovációs rendszerre. Fontos lenne, hogy a doktori képzés magában foglalja és sugalmazza ezt az értelmezést annak biztosítása érdekében, hogy a kutatók nagyobb mértékben vegyenek részt a kutatási területtel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatali tevékenységekben.

(34)A kutatókat, különösen a pályakezdő kutatókat tájékoztatni kell az összes ágazatban várható kilátásokról, valamint arról a lehetőségről, hogy ezeket az opciókat ki lehet használni személyes és szakmai fejlődésük kiszélesítésére. A kutatók igényeihez szabott karrier-tanácsadásnak és támogatási szolgáltatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk, ösztönözve az ágazatközi, interdiszciplináris, földrajzi és virtuális mobilitást, valamint a vállalkozói tevékenységek fejlesztésének lehetőségét. Elő kell mozdítani az intézményközi mobilitást, különösen a felsőoktatási és kutatóintézetek különböző profiljai között, valamint a különböző és rugalmas egyetemi pályák mentén, többek között az előző intézményben kifejlesztett kompetenciákhoz kapcsolódó, illetve az új intézményben megkövetelt kompetenciákhoz kapcsolódó akadályok felszámolása révén.

(35)A kutatásértékelésnek lehetővé kell tennie a kutatók teljesítményének értékelését, valamint azt, hogy a kutatás a lehető legjobb minőséget és hatást érje el. Amint azt a kutatásértékelésről szóló 2022. évi párizsi felhívás, a Bizottság által 2021-ben közzétett és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáción alapuló, „A kutatásértékelési rendszer reformja felé” című, megalapozó jelentés, a „Kutatásértékelés és a nyílt tudomány megvalósítása” című, 2022. június 10-i tanácsi következtetések 55 , valamint a kutatásértékelés reformjáról szóló, 2022 júliusában közzétett megállapodás is kiemelte: a teljesítmény megfelelő értékeléséhez el kell ismerni az egyre sokszínűbb kutatási outputokat, tevékenységeket és gyakorlatokat, beleértve az együttműködést és az eredmények nyílt megosztását, valamint a magas szintű kutatási integritási normák biztosítását. A kutatók értékelésének ezért a kutatás mennyiségi és minőségi értékelése közötti kiegyensúlyozottabb megközelítés felé kell elmozdulnia, előnyben részesítve a szakértői értékeléssel készített kvalitatív értékelést, amelyet a kvantitatív mutatók felelős használatának kell támogatnia.

(36)A kutatók értékelésének elő kell mozdítania a kutatók karrierjének egyenlő elismerését és jutalmazását, függetlenül a foglalkoztatási vagy tevékenységi ágazattól, és elfogulatlan tehetségalapú megközelítésen kell alapulnia. A földrajzi, ágazati, és szervezetközi mobilitással jellemezhető többszörös karrierút, illetve az ágazatok egyidejű kombinációjával jellemezhető hibrid karrierutak teljes elismerést és figyelembevételt érdemelnek a lineáris karrierutakkal egyenértékűen.

(37)Ahhoz, hogy a tudományos élet területén egészen a vezető pozíciókig meg lehessen erősíteni az életpályákat, átlátható, strukturált, inkluzív és a nemek közötti egyenlőség elvén alapuló előbbrejutási és előmeneteli rendszer szükséges. E célból a tagállamok és a kutatást végző szervezetek szintjén fontolóra lehetne venni az olyan ún. tenure track (határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló) rendszerekhez hasonló rendszerek elfogadását, amelyek olyan határozott idejű szerződésekként értendők, melyek esetében kedvező értékeléstől függően kilátás van a határozatlan idejű munkaviszonyba való előrelépésre.

(38)Az uniós, nemzeti és regionális szintű erőfeszítések ellenére továbbra is problémát jelent a tehetségek elvándorlása az Unió kevésbé fejlett régióiból, amint arra „A tehetségek kiaknázása az európai régiókban” című bizottsági közlemény 56 is rámutat, és további intézkedésekre van szükség a kutatók kiegyensúlyozottabb földrajzi mobilitásának eléréséhez. A Bizottság 2021–2022-es időszakra vonatkozó, a tehetségek áramlását vizsgáló elemzései szerint a meglévő uniós szintű intézkedések pozitívan járulnak hozzá a tehetségek kiegyensúlyozottabb áramlásának ösztönzéséhez, ugyanakkor tartós kihívásokat is azonosítanak, és lehetőségeket kínálnak az agynyerésre. A kiváló kutatási környezet, a vonzó munkafeltételek, valamint a szakmai képesítésekkel és az elvégzett tevékenységekkel arányos javadalmazás nagyon fontos szerepet játszanak ebben az összefüggésben, de ezek gyakran a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek reformját teszik szükségessé. Olyan szakpolitikai megközelítést kell alkalmazni, amelynek célja az ilyen rendszerátalakítások támogatása és ösztönzése, és amely a tehetségek tagállamokon belüli kiegyensúlyozottabb áramlását lehetővé tevő sikeres útvonalakon alapuló kölcsönös tanulási gyakorlatokat foglal magában.

(39)Az EURAXESS – egy egyedülálló páneurópai kezdeményezés, amely ingyenes tájékoztatási és támogatási szolgáltatásokat nyújt a kutatók és családjaik számára – fő célkitűzése a kutatók mobilitásának és karrierfejlesztésének támogatása, miközben biztosítja a fenntartható tehetségkínálatot a kutatás és az innováció területén, valamint fokozza az Unió és a világ közötti tudományos együttműködést. E célkitűzés további támogatása érdekében az EURAXESS-nek ki kell terjesztenie a kutatók, a felsőoktatás és a kutatóintézetek számára nyújtott információszolgáltatási és támogatási tevékenységeit, optimalizált szolgáltatási és irányítási struktúrával, jobb digitális és felhasználói élményekkel, valamint más uniós kezdeményezésekkel, például az Europass-szal és az EURES-sel való interoperabilitással. Az EURAXESS információs portálok és szolgáltatások hatékonysága és koherenciája szempontjából előnyös lenne a nemzeti áthidaló szervezetek pénzügyi és emberi erőforrásainak megerősítése, különösen az uniós vagy nemzeti szintű kezdeményezések végrehajtása tekintetében, kihasználva a szakértői bázist és az EURAXESS szervei közötti nemzeti szintű feladatmegosztást, a teljesítmény nyomon követése és az eredmények mérése mellett.

(40)A globális versenyképesség megőrzése érdekében az EU-nak vonzóbbá kell válnia a világ minden tájáról érkező tehetséges munkavállalók számára. „A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása” című, 2022. április 27-én elfogadott bizottsági közlemény 57 hangsúlyozza, hogy az EU-nak növelnie kell a globális tehetségek iránti vonzerejét, különösen az innováció és a vállalkozói készség EU-ban történő előmozdítása, valamint az EU-ba irányuló jogszerű migráció további közép- és hosszú távú lehetőségeinek feltárása révén. Az (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58 felülvizsgálata fontos lépés volt az EU vonzerejének javítása felé, lehetővé téve a magas szintű képzettséggel rendelkező migránsok számára, hogy jobb jogokat, valamint gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat élvezzenek. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 is hozzájárul ezekhez a célkitűzésekhez azáltal, hogy megkönnyíti és vonzóbbá teszi a hallgatók és kutatók számára az EU-ba való belépést, miközben az EU-n belüli mobilitási jogok megerősítése révén előmozdítja a tudás és a készségek áramlását.

(41)A kutatói chartát és kódexet felül kell vizsgálni az új realitásoknak, valamint a kutatók és az intézmények előtt álló jelenlegi kihívásoknak való megfelelés érdekében, ideértve a nemek közötti egyenlőség és az inkluzivitás, valamint a nyílt tudomány gyakorlatainak jobb integrálását is. Az új változatot észszerűsíteni kell a végrehajtás egyszerűsítése érdekében, és elő kell mozdítani a tudományos ágazaton túlmutató felhasználást. A felülvizsgálat nem sértheti azokat az intézményeket, amelyek jóváhagyták a meglévő kutatói charta és kódex elveit. Úgy kell tekinteni, hogy továbbra is támogatják a kutatói chartát és kódexet az új változatában. Ennek különösen azokra az intézményekre kell vonatkoznia, amelyek beléptek a HRS4R folyamatába, amelynek első lépése a kutatói charta és kódex jóváhagyása.

(42)A kutatói életpályák és a rendszerreformok megerősítését célzó intézkedések végrehajtásának nyomon követéséhez szükség van a kutatói életpályák megfigyelőközpontjára, amely egyetlen helyen egyesíti a legjobb aktuális uniós adatokat. Támogatnia kell a tagállamoknak és a kutatást végző szervezeteknek a kutatói életpályákra vonatkozó szakpolitikák adaptációja és kidolgozása szempontjából releváns adatigényét. Hasonlóképpen támogatnia kell a kutatókat abban, hogy jobban megértsék a kihívásokat és a lehetőségeket, és elő kell mozdítania a kutatást végző európai szervezetek vonzerejét a legkiválóbb tehetségek számára. Figyelembe kell venni az európai egyetemi stratégiában javasolt, az európai felsőoktatási ágazat megfigyelőközpontjával fennálló releváns kapcsolatokat. Az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 alkalmazásában gyűjtött adatokat ki lehetne igazítani annak érdekében, hogy megfeleljenek a kutatói életpályák megfigyelőközpontja felhasználói igényeinek.

(43)Ahhoz, hogy az európai keret Európába vonzza és ott megtartsa a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségeket, a tagállamok és az összes érdekelt fél elkötelezettségére szükség van. Különösen a felsőoktatási intézmények szövetségeit – például az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében létrehozott és az Erasmus+ program és a kutatási és innovációs keretprogramok által támogatott szövetségeket, valamint a tágabb felsőoktatási ágazatot és az összes érdekelt felet – lehetne önkéntes alapon és alulról felfelé építkező megközelítést követve arra ösztönözni, hogy a releváns tevékenységek kísérleti bevezetésével hozzájáruljanak a keret széles körű végrehajtásához,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST: 

A kutatók fogalommeghatározása az Európai Kutatási Térségben, valamint a kutatói hivatások fogalommeghatározása

1.Ezen ajánlás alkalmazásában:

A „kutatók” olyan szakemberek, akiknek hivatása új tudás megalkotása vagy létrehozása. Kutatást végeznek, koncepciókat, elméleteket, modelleket, technikákat, műszereket, szoftvereket vagy működési módszereket fejlesztenek tovább vagy alkotnak. A kutatók teljes mértékben vagy részben részt vehetnek különböző típusú tevékenységekben (például alap- vagy alkalmazott kutatásban, kísérleti fejlesztésben, kutatási berendezések működtetésében, projektmenedzsmentben) a gazdaság vagy a társadalom bármely ágazatában. A kutatók azonosítják az új kutatási és fejlesztési tevékenységekre irányuló lehetőségeket, és a formális oktatás és képzés révén kifejlesztett, vagy kutatás végzése során szerzett gyakorlati tapasztalatból származó magas szintű készségek és tudás felhasználásával terveznek azokra vonatkozóan és kezelik azokat.

2.A kutatói hivatások egyenlő értékkel előfordulhatnak a kutatást és innovációt végző valamennyi ágazatban, ideértve a tudományos köröket, az üzleti szférát, a kormányzati laboratóriumokat és a közigazgatást, valamint a nonprofit ágazatot, ahol a kutatók készségei, ismeretei és attitűdjei előnyösek lehetnek az európai társadalom, a kutatási és innovációs rendszer és a gazdaság számára.

3.A kutatói hivatások közé tartoznak a kutatásirányítási karrierek is, amelyeket kutatók és más szakemberek tölthetnek be a kutatási és innovációs tevékenységek irányítása és támogatása érdekében. Ezek az alábbi nem kimerítően felsorolt feladatok bármelyikét magukban foglalhatják:

a)a kutatás és innováció tervezésének, fejlesztésének, irányításának, igazgatásának, kommunikációjának és hasznosításának észszerűsítése vagy megkönnyítése;

b)a szakpolitikai célkitűzéseknek, a finanszírozási program követelményeinek, a pénzügyi szabályoknak és a jogi szabályozásoknak való megfelelés biztosítása;

c)a K+I-projektek/rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása;

d)a K+I társadalomra gyakorolt hatásának fokozása.

4.A kutatási tevékenységet végző valamennyi kutatót – tényleges státuszuktól és foglalkoztatási ágazatuktól függetlenül – a következő profilokba kell foglalni:

a)R1 – Pályakezdő kutató: A doktori fokozat (PhD) megszerzéséig vagy azzal egyenértékű szintű kompetencia és tapasztalat megszerzéséig kutatásokat felügyelet alatt végző kutatók.

b)R2 – Elismert kutató: Doktori fokozattal (PhD) vagy azzal egyenértékű szintű kompetenciával és tapasztalattal rendelkező kutatók, akik még nem teljesen függetlenek saját kutatásuk fejlesztésére, finanszírozás vonzására vagy kutatócsoport vezetésére való képességük tekintetében.

c)R3 – Tapasztalt kutató: Doktori fokozattal (PhD) vagy azzal egyenértékű szintű kompetenciával és tapasztalattal rendelkező kutatók, akik saját kutatásuk fejlesztésére, finanszírozás vonzására vagy kutatócsoport vezetésére való képességük tekintetében bizonyos fokú függetlenséget elértek.

d)R4 – Vezető kutató: Doktori fokozattal (PhD) vagy azzal egyenértékű szintű kompetenciával és tapasztalattal rendelkező kutatók, akiket társaik a kutatási területük vezetőjeként ismernek el.

5.Ezen ajánlás alkalmazásában az R1 és R2 profilokat pályakezdő kutatóknak, az R3 és R4 profilokat pedig rangidős kutatóknak kell tekinteni.

Ajánlott, hogy a tagállamok minden, kifejezetten a kutatóknak szóló betöltendő álláshely esetében ösztönözzék a profilokra való hivatkozások használatát.

A pályakezdő kutatón kívül a profilokat nem feltétlenül kell egy progresszív karrierút szakaszainak tekinteni.

A példák nem kimerítő felsorolását az I. melléklet tartalmazza.

A kutatói hivatások elismerése, és a kutatói életpályák átjárhatósága és összehasonlíthatósága

6.Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák a kutatói hivatások teljes körű elismerését, mozdítsák elő a különböző kutatóiéletpálya-utak egyenlő megítélését és jutalmazását, függetlenül a foglalkoztatási vagy tevékenységi ágazattól, és hozzanak intézkedéseket a kutatói életpályák tagállamok, ágazatok és intézmények közötti teljes interoperabilitásának és összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdekében.

7.A kutatásirányítási karriereket uniós szinten megfelelően keretbe kell foglalni és megfelelő elismerésben kell részesíteni kapacitásuk megerősítése érdekében, a releváns képzés fejlesztése, és az összehasonlíthatóság előmozdítása érdekében.

8.A tagállamoknak ösztönözniük kell és támogatniuk kell a nem lineáris és többszörös karrierutakat, amelyek a földrajzi, diszciplináris, ágazatközi, és szervezetközi mobilitással jellemezhető karrierutakként értendők, illetve a különféle ágazatokat egyidejűleg kombináló hibrid karrierutakat, és azokat a többféle szakmai kimenetellel járó lineáris karrierutakkal egyenértékűnek kell elismerni. A jutalmazási rendszert ennek megfelelően ki kell igazítani.

9.A Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy hajtsák végre a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának új verzióit és frissítéseit, különös tekintettel a kutatói foglalkozásokra és készségekre.

10.Ajánlott, hogy a tagállamok minden ágazatban ösztönözzék a humánerőforrás-irodákat arra, hogy az ezen ajánlás 4. pontjában említett profilok alapján térképezzék fel a kutatók karrierstruktúráit.

Toborzás és munkafeltételek

11.A Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő és támogassák a jelöltek nyílt, átlátható és érdemeken alapuló kiválasztását és felvételét, anélkül, hogy büntetnék a karriermegszakításokat vagy az ágazatközi mobilitást.

12.Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák a kollektív szerződések és a hatékony szociális párbeszéd tiszteletben tartását, és tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a kutatók munkáltatói és/vagy finanszírozói vonzó és versenyképes kutatási és munkafeltételeket garantáljanak, ahol a kutatókat valamennyi karrierszakaszban és szerződésük állandó vagy határozott idejű jellegétől függetlenül értékelik, ösztönzik és támogatják. Ennek a következőket kell magában foglalnia:

a)arányos díjazás, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a személyes élet, a család, a gyermekek és a karrierek összehangolását lehetővé tevő rugalmas munkavégzési feltételek, valamint általános jóllét, a szakmai életpályák sérelme nélkül;

b)a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és az inkluzivitás biztosítása a különböző hátterű kutatók számára, ideértve az alulreprezentált és marginalizált csoportokat is, valamint a kutatást végző és finanszírozó szervezetek körében az intézményi változás eszközeinek, például a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó inkluzív tervek használatának előmozdítása, amelyek nyitottak a nemek és más társadalmi kategóriák közötti interszekciókra, összhangban az új Európai Kutatási Térség keretével és az európai egyetemi stratégiával;

c)a tudományos kutatás szabadságának védelme minden lehetséges korlátozással vagy beavatkozással szemben, ideértve a külföldi szereplők beavatkozását is;

d)intézményi szintű célzott támogatás nyújtása a kutatók számára az adminisztratív feladatok teljesítésével kapcsolatban;

e)határozott intézkedések meghozatala a bizonytalanság jelenségének leküzdése, valamint a munkahelyek biztonságának és stabilitásának támogatása érdekében. Ennek magában kell foglalnia egy, a határozott idejű megbízásokra vonatkozó maximális teljes időtartamot, valamint egy olyan maximum küszöbérték ösztönzését, amely szerint a munkavállalók kutatói humánerőforrás-állományának legfeljebb egyharmadát határozott idejű munkaszerződésekkel kellene foglalkoztatni. A Tanács azt ajánlja, hogy azok a munkáltatók, akik ezen ajánlás elfogadásakor már elmaradnak az egyharmados küszöbérték teljesítésétől, célozzanak meg alacsonyabb küszöbértéket. Állandó, hosszú távú vagy rendkívül ismétlődő kutatási feladatok teljesítése esetén az állandó vagy határozatlan idejű munkaszerződések jelentik a megfelelő eszközt;

f)a projektalapú finanszírozás mellett az alapfinanszírozás vagy az életciklus-alapú kutatásfinanszírozás szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása annak érdekében, hogy a kutatószervezetek hosszabb távú kutatási stratégiákat dolgozhassanak ki és fenntartható kötelezettségvállalásokat tehessenek a munkavállalók felé;

g)a megfelelő szociális védelemhez való hozzáférés biztosítása a foglalkoztatás formájától függetlenül (pl. állandó, határozatlan idejű, határozott idejű vagy támogatáson alapuló szerződés), a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy meghatározzák szociális biztonsági rendszereik alapelveit. Ezeknek az intézkedéseknek a következő szociális biztonsági ágakra kell vonatkozniuk, amennyiben azokat a tagállamokban nyújtják:

1.munkanélküli-ellátások;

2.betegségi és egészségügyi ellátások;

3.szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság és kapcsolódó juttatások;

4.rokkantsági ellátások;

5.öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások;

6.munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások.

13.A tagállamok számára ajánlott annak biztosítása, hogy a kutatók naprakész, átfogó, felhasználóbarát és világosan érthető információkhoz jussanak szociális védelmi jogaikról és kötelezettségeikről, valamint annak biztosítása, hogy a jogosultságokat – függetlenül attól, hogy kötelező vagy önkéntes rendszereken keresztül szerezték-e meg azokat – megőrizzék, felhalmozzák és hordozhassák a foglalkoztatási és az önfoglalkoztatási státuszok valamennyi típusa között, valamint a földrajzi határokon, a gazdasági ágazatokon át, az érintett személy munkával töltött életszakasza során és a különböző rendszerek között az adott szociális védelmi ágon belül.

14.Azon tagállamoknak, amelyek arra törekszenek, hogy növeljék a befizetésekkel meghatározott kiegészítő rendszerekben a megtakarításokat, ajánlott előmozdítaniuk a RESAVER nyugdíjalap biztosította megoldások használatát, amely alap biztosítja a megszolgálási időszak és az eszközátruházási díjak hiányát.

15.Ajánlott, hogy a tagállamok egyedi intézkedéseket biztosítsanak az ezen ajánlás 4. pontjában említett R1 és R2 profiloknak megfelelő pályakezdő kutatók támogatására. Ilyen egyedi intézkedés lehet többek között:

a)a doktorjelöltek számára az életpálya egyéb szakaszában lévő kutatókra alkalmazandó munkafeltételek, jövedelem és szociális biztonsági jogok biztosítása;

b)a pályakezdő kutatókat célzó ösztönzők alkalmazásának előmozdítása és támogatása, ideértve a pénzügyi és szociális védelmi ösztönzőket is;

c)a pályakezdő kutatók felvételére irányuló ösztönzők alkalmazásának előmozdítása és azok támogatása a munkáltatók által valamennyi ágazatban, különösen állandó vagy határozatlan idejű munkaszerződéssekkel;

d)az intézményközi, ágazatközi, interdiszciplináris és földrajzi mobilitás, ezen belül a virtuális mobilitás előmozdítása és értékelése;

e)a felsőoktatási intézmények, a kutatásfinanszírozók és az ökoszisztéma egyéb érintett szereplői – különösen az ipar és más vállalkozások – közötti együttműködés előmozdítása a készségigények és a készségkínálat tekintetében, az érintett ágazatokban a magasan képzett és az igényeknek megfelelően képzett kutatók felvételének elősegítése érdekében.

Az ágazatközi és interdiszciplináris karrierek befutására és a vállalkozói készségekre és az innovációra képzett kutatók

16.A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket annak ösztönzésére, hogy a doktori képzést hozzáigazítsák az összes érintett ágazatban az interoperábilis karrierekhez és a nyílt tudomány gyakorlatához, többek között az európai kutatói kompetenciakeret (ResearchComp), az innovatív doktori képzés alapelvei, valamint a Bizottság által a jövőben a kutatók transzverzális készségeinek megerősítése érdekében megtett egyéb jövőbeni kezdeményezések kiaknázása révén.

17.A Bizottság számára ajánlott, hogy tegyen lépéseket az európai kutatói kompetenciakeret (ResearchComp) alkalmazásának támogatása és megkönnyítése érdekében, mozdítsa elő a bevált gyakorlatok cseréjét, és szükség esetén mérlegelje a kompetenciakeretnek a kutatási és innovációs rendszer és a munkaerőpiac fejlődése alapján történő jövőbeli felülvizsgálatát.

18.Ajánlott, hogy a tagállamok fektessenek különös hangsúlyt azokra a rendszerekre, amelyeknek az a célja, hogy megerősítsék azokat a készségeket, amelyekre a kutatóknak az életpályájuk kezdetétől szüksége van ahhoz, hogy tudáshasznosítási tevékenységekben vegyenek részt. Ezeknek a rendszereknek a releváns témákra – ideértve többek között a szellemi javak kezelésére, a szabványosításra, az ipar és a tudományos körök együttműködésére, valamint a társadalom bevonására – vonatkozó tájékoztató tevékenységeket és képzéseket is magukban kell foglalniuk.

19.A tagállamok és a Bizottság számára ajánlott, hogy ösztönözzék a tudományos körök, az ipar, az egyéb vállalkozások, a közigazgatás, a nonprofit ágazat és az összes többi érintett ökoszisztéma-szereplő közötti interakciót és együttműködést, beleértve a partnerségeket is, és biztosítsák, hogy a doktori képzést és a célzott képzést az érintett felek tényleges készségigényei alapján fejlesszék ki vagy együtt fejlesszék ki, többek között a meglévő uniós és tagállami szintű programok keretében végrehajtott bevált gyakorlatok példáira építve.

Az ilyen interakciót és együttműködést különösen azokon a területeken kell támogatni, ahol speciális készségekre van szükség a legkorszerűbb kutatási és technológiai infrastruktúrákkal való működéshez.

20.A tagállamok és a Bizottság számára ajánlott, hogy tegyenek lépéseket az innováció és a vállalkozói szellem, ezen belül a befektetéskereséshez szükséges készségek kutatók körében történő előmozdítása érdekében azzal a céllal, hogy a vállalkozói karrierutat választók számára lehetővé tegyék, hogy tudás-előállítási képességeiket tudáshasznosítási jártassággal párosítsák, az innovatív ötleteket vállalkozásokká alakítsák és előmozdítsák az innovációt és a fejlődést.

Különös figyelmet kell fordítani a nők vállalkozói készségének és a nők által megvalósított innováció előmozdítására, valamint a nők által vezetett egyetemi spin-off vállalkozások létrehozására.

A tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések meghozatalát, amelyek csökkentik a vállalkozói karriert vállaló kutatók által vállalt kockázatokat, többek között a korábbi karrierútjukhoz való visszatérés lehetősége révén.

21.A Bizottság és a tagállamok számára ajánlott, hogy tegyenek lépéseket a célzott képzések kidolgozásának és biztosításának támogatása érdekében, ideértve a mikrotanúsítványokhoz 61 vezető képzéseket is, és adott esetben egyéni tanulási számlák 62 támogatásával, hogy átképzési és továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak az élethosszig tartó perspektívával rendelkező kutatók számára és hogy előmozdítsák az ágazatközi és interdiszciplináris mobilitást. Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok és a Bizottság tegyenek meg minden szükséges lépést a formális és informális képzési lehetőségek – többek között a munka közbeni képzés – harmonizált kritériumokon alapuló, tisztességes és átlátható validálási eljárásának biztosítása érdekében.

22.A Bizottság számára ajánlott, hogy a tehetségek ágazatközi áramlását előmozdító kezdeményezések kidolgozása keretében hozza meg a következő intézkedéseket:

a)a tagállamok egymástól való tanulásának támogatása a Bizottság által létrehozott ágazatközi mobilitási rendszerek modelljei alapján, három kiemelt területen:

1.a tudományos körök és a nem tudományos körök közötti együttműködés megerősítése;

2.a kutatók, innovátorok és más kutatási és innovációs tehetségek képzésének és egész életen át tartó tanulásának tökéletesítése;

3.a kutatók vállalkozói készségének fokozása;

b)a kutatói mobilitás meglévő eszközei ágazatközi mobilitási összetevőinek megerősítése és szükség esetén új eszközökkel való kiegészítése;

c)az ágazatközi mobilitási rendszerekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés az ezen ajánlás 32. pontjában említett EKT-tehetségplatform egyik ágán keresztül.

23.Ajánlott, hogy a tagállamok mérlegeljék olyan nemzeti rendszerek létrehozását, amelyek az ezen ajánlás 22. pontjában említett három kiemelt terület közül egy vagy több esetében előmozdítják az ágazatközi mobilitást.

24.A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést azon meglévő strukturális és adminisztratív akadályok megszüntetésének előmozdítása érdekében, amelyek gátolhatják vagy nehezíthetik az ágazatok közötti mobilitást, többek között azáltal, hogy támogatják a szakmai életpályák ágazatok közötti átjárhatóságát, és megkönnyítik az ideiglenes vagy állandó mobilitást.

Szakmai előmenetel és előrelépés

25.Ajánlott, hogy a tagállamok támogassák a földrajzi, ágazatközi, intézményközi, inter- és transzdiszciplináris és virtuális mobilitás mint a tudományos ismeretek és a szakmai fejlődés a kutatói életpálya bármely szakaszában történő előmozdítása fontos eszközei értékének elismerését.

26.Ajánlott, hogy a tagállamok támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek felhívják a kutatók, különösen a pályakezdő kutatók figyelmét az összes érintett ágazatban rendelkezésre álló lehetőségekre, és hogy mozdítsák elő a karrierek diverzifikálásának kultúráját a jobb személyes és szakmai fejlődés érdekében. Ebben a tekintetben a tagállamoknak és a Bizottságnak támogatnia kell a karrier-tanácsadási és támogatási szolgáltatások nyújtását az ágazatközi, interdiszciplináris és földrajzi mobilitás ösztönzése érdekében, valamint a vállalkozói tevékenységek létesítését és továbbfejlesztését.

27.A Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő és támogassák azokat a kutatókat értékelő és jutalmazó rendszereket, amelyek:

a)kvantitatív mutatók felelősségteljes alkalmazásával alátámasztott, szakértők által végzett kvalitatív megítélésen alapulnak;

b)jutalmazzák kutatásaik minőségét és azoknak a társadalomra, a tudományra és az innovációra gyakorolt különböző lehetséges hatásait;

c)elismerik az eredmények (többek között kiadványok, adatkészletek, szoftverek, módszertanok, protokollok, szabadalmak), a tevékenységek (többek között mentorálás, kutatásfelügyelet, vezetői szerepek, vállalkozói készség, adatkezelés, szakértői értékelés, oktatás, tudáshasznosítás, az ipar és az egyetemek közötti együttműködés, a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása, a társadalommal való interakció) és a gyakorlatok (többek között korai tudás- és adatmegosztás, nyílt együttműködés) sokféleségét, valamint az ezen ajánlás 25. pontjában említett valamennyi mobilitási tapasztalatot;

d)biztosítják, hogy a kutató szakmai tevékenysége megfeleljen a magas szintű etikai és feddhetetlenségi normáknak, jutalmazza a kutatások megfelelő módon történő lefolytatását és – amennyiben lehetséges – értékeli a bevált gyakorlatokat, különösen a kutatási eredmények és módszerek megosztására vonatkozó nyílt gyakorlatokat;

e)olyan értékelési kritériumokat és folyamatokat alkalmaz, amelyek tiszteletben tartják a kutatási területek és a nemzeti környezetek sokféleségét;

f)támogatják a kutatói profilok és karrierutak sokféleségét, és értékelik az egyedi hozzájárulásokat, ugyanakkor a csapatok, az együttműködésen alapuló munka és keresztdiszciplinaritás szerepét is;

g)biztosítják a nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és az inkluzivitást.

Ezen ajánlások következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő az értékelési és jutalmazási folyamatban részt vevő szereplők folyamatos képzését.

28.A Tanács felkéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szervezeteket arra, hogy csatlakozzanak az értékelési rendszereknek az ezen ajánlás 27. pontjában felsorolt ajánlásokkal összhangban történő fejlesztése érdekében létrehozott koalíciókhoz, szövetségekhez vagy kezdeményezésekhez. A Tanács továbbá ösztönzi a tagállamokat, hogy számolják fel a kutatásértékelés ilyen irányú fejlődését gátló nemzeti akadályokat, és segítsenek megelőzni az ezen ajánlás 27. pontjában felsorolt ajánlások alkalmazása során a kutatás, a kutatók és a kutatóintézetek értékelése között esetlegesen felmerülő ellentmondásokat vagy összeegyeztethetetlenségeket.

29.A Tanács azt ajánlja a tagállamoknak, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a tudományos szférában dolgozó kutatók számára tisztességes, egyenlő, inkluzív, átlátható, strukturált és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő előbbrejutási és előmeneteli rendszer jöjjön létre, egészen a legmagasabb pozíciókig. E tekintetben a tagállamoknak ajánlott fontolóra venniük egy olyan ún. tenure track (határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló) rendszer elfogadását, amely olyan határozott idejű szerződésként értendő, mely esetében kedvező értékeléstől függően kilátás van a határozatlan idejű munkaviszonyba való előrelépésre.

A tehetségek kiegyensúlyozott áramlása és az Unió vonzó célponttá tétele

30.Ajánlott, hogy a tagállamok tegyenek határozott lépéseket annak érdekében, hogy kedvező, vonzó és versenyképes feltételeket teremtsenek a kutatási és innovációs tevékenységek végzéséhez, valamint ahhoz, hogy a külföldön tapasztalatot szerzett kutatók visszatérhessenek hazájukba. Ezek az intézkedések többek között – de nem kizárólag – a következőket foglalhatják magukban:

a)ösztönzők a kutatási tevékenységek vonzóbbá tételére, figyelembe véve a tehetségek közötti tisztességes verseny szükségességét;

b)a kutatókra vonatkozó jogi és adminisztratív követelmények egyszerűsítése;

c)a kutatási és innovációs rendszerbe történő beruházások, beleértve az Unión belüli és kívüli hálózatépítés támogatását is, a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek európai kutatási hálózatokkal való összekapcsolása és integrálása, valamint a nemzeti képességek és a magas szintű infrastruktúrák nagyobb láthatóságának biztosítása érdekében;

d)a vonzó és versenyképes kutatási és innovációs környezet megteremtésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje, többek között a javadalmazás, a munkafeltételek és a szolgáltatások javítása, valamint a külföldi és nemzetközi kutatók előtt álló adminisztratív és nyelvi akadályok csökkentése tekintetében;

e)visszatérési támogatások és vonzó álláshelyek a visszatérő kutatók számára;

f)annak lehetősége, hogy a különböző tagállamokban létesített intézményekben kettős pozíciót töltsenek be, ezáltal előmozdítva a tudástranszfert, az együttműködést és a tehetségek elvándorlásának megakadályozását.

A Bizottság számára ajánlott, hogy támogassa a tagállamokat erőfeszítéseik során, többek között az uniós programok, valamint az uniós és nemzeti programok közötti szinergiák előmozdítása révén.

31.A Bizottság számára ajánlott, hogy a tehetségek kiegyensúlyozottabb áramlását elősegítő következő intézkedéseket hozza meg:

a)az egymástól való tanulás támogatása a tagállamok számára kutatási és innovációs rendszereik reformja céljából, többek között olyan, a részvételi szándék kifejezésére való felhívások révén, amelyek a tagállamok számára képzést és iránymutatást nyújtó gyakorlatközösségnek a tehetségek kiegyensúlyozottabb áramlását lehetővé tevő sikeres utak és megoldások alapján történő létrehozására irányulnak;

b)a mobilitási áramlások nyomon követése az ezen ajánlás 39. pontjában említett kutatói életpályák megfigyelőközpontjában a tehetségek áramlását bemutató interaktív térkép segítségével;

c)a tudományos diaszpóraközösségekkel való transznacionális kapcsolatok elősegítése és a tehetségek odavonzásának vagy visszatérésének elősegítése az EKT-tehetségplatformnak az ezen ajánlás 32. pontjában említett ágán keresztül;

d)a tehetségek kiegyensúlyozott áramlásának előmozdítása a pályakezdő kutatók körében olyan uniós szintű új eszközök révén, amelyek megerősítik a humántőke-alapot a részvétel szélesítésében érintett országokban, a vállalkozásra, és a vezetésre képesebb és jobban képzett kutatókkal és innovátorokkal.

A kutatói életpályákat támogató intézkedések

32.A Bizottság és a tagállamok számára ajánlott, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az EURAXESS portálok és szolgáltatások, valamint a nemzetközi dimenzió megerősítése érdekében, és fejlesszék tovább az EKT-tehetségplatformját, amely online egyablakos ügyintézési pontként szolgálna a kutatók és az intézmények számára valamennyi ágazatban, egy olyan új irányítási kerettel, amely kötelező erejű kötelezettségvállalásokat támaszt és a szolgáltatásnyújtásban részt vevő érintett nemzeti szervek és intézmények koordinációs szerepét látja el.

Az EKT-tehetségplatformnak lehetővé kell tennie, hogy:

a)a kutatók irányítsák tanulási és képzési lehetőségeiket, valamint karrierjüket;

b)a kutatási és innovációs intézmények, a munkáltatók és a finanszírozók hálózatépítési tevékenységeket folytassanak, jobban kezeljék tehetségbázisukat, együttműködjenek és megosszák bevált gyakorlataikat, mindeközben elő kell mozdítania a tehetségek vonzását és megtartását, valamint az adtok tökéletesítését az Európán belüli és azon kívüli mobilitási trendek jobb megértése érdekében.

A szolgáltatások körét ki kell terjeszteni a tehetségfejlesztési és életpálya-menedzselési szolgáltatásokra, a társadalom valamennyi releváns ágazatában, többek között a tudományos világban működő kutatókra összpontosítva.

33.Ajánlott, hogy a Bizottság biztosítsa az EKT-tehetségplatform és más releváns uniós és nemzeti kezdeményezések – többek között az Europass, az ESCO és az EURES – közötti kapcsolatokat és interoperabilitást, hozza létre az EU belépési hitelesítési rendszert, és gondoskodjon a platform és az alapjául szolgáló szolgáltatási központok hálózatának jobb irányítási modelljéről, hogy jobban megfeleljen a kutatók és a kutatást végző szervezetek igényeinek.

34.Ajánlott, hogy a tagállamok és a Bizottság ismerjék el az ezen ajánlás 35. pontjában említett, a kutatói charta és kódex, valamint a kutatói charta jóváhagyásának és végrehajtásának fontosságát.

35.Az ezen ajánlás II. mellékletében meghatározott új kutatói chartának a 2005/251/EK ajánlás mellékletében foglalt kutatói charta és kódex helyébe kell lépnie. Ajánlott, hogy a tagállamok és a Bizottság – többek között célzott ösztönzők révén – ösztönözzék az új kutatói chartának a kutatók munkáltatói és finanszírozói általi jóváhagyását és végrehajtását függetlenül attól, hogy melyik ágazatról van szó, annak érdekében, hogy az a kutatók és a kutatói életpályák támogatását szolgáló strukturális eszközzé váljon.

36.A Bizottság számára ajánlott, hogy a kutatói humánerőforrás-stratégiát vagy bármely hasonló jövőbeli végrehajtási mechanizmust igazítsa hozzá az új kutatói chartához, és biztosítsa a folytonosságot azon intézmények tekintetében, amelyek jóváhagyták a régi kutatói chartában és kódexben foglalt elveket, és csatlakoztak a kutatói humánerőforrás-stratégiához, és ennek keretében úgy tekinti őket, hogy azok továbbra is támogatják az ezen ajánlás II. mellékletében foglalt kutatói chartát. Ajánlott, hogy a Bizottság ugyanezeket az átmeneti intézkedéseket alkalmazza azokra az intézményekre is, amelyek a régi kutatói charta és kódex alapján elindították a kutatói humánerőforrás-stratégiát.

37.Ajánlott, hogy a Bizottság a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel együttműködve rendszeresen vizsgálja felül és igazítsa ki a kutatói életpályákat támogató valamennyi eszközt a kutatók tényleges igényei alapján.

38.A Bizottság és a tagállamok számára ajánlott, hogy ösztönözzék és támogassák a felsőoktatási intézmények szövetségeit, például az európai egyetemek szövetségeit, a teljes európai felsőoktatási ágazatot és valamennyi érdekelt felet, hogy önkéntes és alulról felfelé építkező megközelítés alapján kísérleti jelleggel teszteljék az ezen ajánlásban előirányzott releváns intézkedéseket.

A kutatói életpálya nyomon követése

39.Az Európai Kutatási Térség átfogó nyomonkövetési rendszerei mellett a Bizottság és a tagállamok számára ajánlott, hogy az európai és nemzeti szintű politikai döntéshozók, szervezetek, közigazgatási szervek és kutatók javát szolgálandó, a kutatói életpályákkal foglalkozó külön megfigyelőközponton keresztül kövessék nyomon az uniós kutatói életpályákat és ezen ajánlás végrehajtását. A megfigyelőközpontnak támogatnia kell a tagállamoknak és a kutatást végző szervezeteknek a kutatói életpályákra vonatkozó szakpolitikák adaptációja és kidolgozása szempontjából releváns adatigényét. Hasonlóképpen támogatnia kell a kutatókat abban, hogy jobban megértsék a kihívásokat és a lehetőségeket, és elő kell mozdítania a kutatást végző európai szervezetek vonzerejét a legkiválóbb tehetségek számára.

40.Ajánlott, hogy a tagállamok hatékonyan és fenntartható módon működjenek együtt a megfigyelőközpont létrehozása szempontjából releváns adatok összegyűjtése érdekében.

41.Ajánlott, hogy a Bizottság vegye fontolóra az európai egyetemi stratégiában javasolt Európai Felsőoktatási Ágazati Megfigyelőközponttal való releváns kapcsolatokat, és ezáltal fokozza az Európai Kutatási Térség és az európai oktatási térség közötti szinergiákat.

42.Ajánlott, hogy a tagállamok és a Bizottság mérlegeljék az (EU) 2019/1700 rendelettel összefüggésben gyűjtött adatoknak az ezen ajánlás 39. pontjában említett megfigyelőközpont adatigényeihez való hozzáigazítását.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Az európai kutatási térség felé, Brüsszel, COM(2000) 6 final.

(2)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában, COM(2020) 628 final.

(3)    A 9138/21. sz. tanácsi dokumentum.

(4)    A Tanács (EU) 2021/2122 ajánlása (2021. november 26.) az európai kutatási és innovációs paktumról (HL L 431., 2021.12.2., 1. o.).

(5)    A 14308/21. sz. tanácsi dokumentum.

(6)    https://euraxess.ec.europa.eu/jobs/hrs4r

(7)    https://euraxess.ec.europa.eu/jobs/charter

(8)    https://marie-sklodowska-curie-actions.ec.europa.eu/

(9)    https://euraxess.ec.europa.eu/

(10)    https://www.resaver.eu/

(11)    UNESCO: UNESCO Science Report – The race against time for smarter development [Tudományos jelentés – Versenyfutás az idővel az intelligensebb fejlődés érdekében], 2021, ISBN: 978-92-3-100450-6. Megtekinthető a következő internetcímen: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000377433 (hozzáférés: 2023. március 31.).

(12)    Az Eurostat szerint 2021-ben az EU-ban a kutatók többsége az üzleti vállalkozási szektorban (56 %) és a felsőoktatási szektorban (32 %) dolgozott, amelyet a kormányzati szektor (11 %) követett. Lásd https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20221206-1

(13)    A részvétel szélesítésében érintett országok azok az országok, amelyek alacsony arányban vettek részt a korábbi kutatási és innovációs keretprogramokban.

(14)    Lásd az előző szakaszt.

(15)    A széles körben elfogadott Frascati kézikönyv fogalommeghatározását használva, https://www.oecd.org/sti/inno/frascati-manual.htm

(16)    A Bizottság 2005/251/EK ajánlása (2005. március 11.) a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről (HL L 75., 2005.3.22., 67. o.).

(17)    20 elv összessége, a jelenleg hatályos kutatói charta és kódexben foglalt 40 elv helyett.

(18)    Lásd https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/8d536780-3025-11ed-975d-01aa75ed71a1/language-hu

(19)    A Tanács 2022/C 243/02 ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (HL C 243., 2022.6.27., 10. o.).

(20)    Földrajzi, intézményközi, interdiszciplináris és virtuális mobilitás.

(21)    https://cdn5.euraxess.org/sites/default/files/policy_library/towards_a_european_framework_for_research_careers_final.pdf

(22)    A 2020. évi Euraxess adatbázisban közzétett 79 285 betöltendő álláshely elemzése szerint az álláshelyek fele nem kapcsolódott egy konkrét életpályaszakaszhoz. Az elemzés tovább azt is feltárta, hogy minden egyes munkáltató saját terminológiával rendelkezik az álláshely fogalmának meghatározására, ami hangsúlyozza a közös nyelv kialakításának szükségességét.

(23)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSANAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program, COM(2020) 274 final.

(24)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Az európai egyetemi stratégia, COM(2022) 16 final.

(25)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final.

(26)    A Tanács (EU) 2022/2415 ajánlása (2022. december 2.) a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről (HL L 317., 2022.12.9., 141. o.).

(27)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Kezdeményezés a dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására, COM(2017) 252 final.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o.).

(30)    A Tanács 2019/C 387/01 ajánlása (2019. november 8.) a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

(31)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása, COM(2022) 657 final.

(32)    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/801 IRÁNYELVE (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.).

(34)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása, COM(2023) 32 final.

(35)    A Bizottság 2005/251/EK ajánlása (2005. március 11.) a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről (HL L 75., 2005.3.22., 67. o.).

(36)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/40089aaa-57dc-11ec-91ac-01aa75ed71a1

(37)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/a3cde934-12a0-11eb-9a54-01aa75ed71a1/

(38)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/8d536780-3025-11ed-975d-01aa75ed71a1/language-hu

(39)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/94a6a2ca-00c1-11ed-b94a-01aa75ed71a1/language-hu és https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/ec09bd95-00c2-11ed-b94a-01aa75ed71a1/language-hu/format-PDF/source-search

(40)    https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/a33eb97c-437d-11e8-a9f4-01aa75ed71a1

(41)    Több rendezvényen gyűjtötték össze számos érdekelt fél véleményét. Az átállással foglalkozó EKT-fórum (amely informális bizottsági szakértői csoportként jött létre) tanácsadást nyújtott a Bizottságnak, és lehetővé tette a tagállamok és az érdekelt felek véleményének strukturált módon történő figyelembevételét. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket és az ernyőszervezeteket, hogy fejtsék ki véleményüket (például a 2021. április 20-i és 2021. május 25-i munkaértekezleten). 2021. április 15. és május 13. között nyilvános konzultációra is sor került a szélesebb nyilvánosság véleményének megismerése céljából.

(42)    A Bizottság 2005/251/EK ajánlása (2005. március 11.) a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről (HL L 75., 2005.3.22., 67. o.).

(43)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSANAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program, COM(2020) 274 final.

(44)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában, COM(2020) 628 final.

(45)    A 13567/20. sz. tanácsi dokumentum.

(46)    A 9138/21. sz. tanácsi dokumentum.

(47)    A Tanács (EU) 2021/2122 ajánlása (2021. november 26.) az európai kutatási és innovációs paktumról (HL L 431., 2021.12.2., 1. o.).

(48)    A 14308/21. sz. tanácsi dokumentum.

(49)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Az európai egyetemi stratégia, COM(2022) 16 final.

(50)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final.

(51)    A Tanács (EU) 2022/2415 ajánlása (2022. december 2.) a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről (HL L 317., 2022.12.9., 141. o.).

(52)    A Tanács 1999/70/EK irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról (HL L 175., 1999.7.10., 43. o.).

(53)    A Tanács 2019. november 8-i ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (2019/C 387/01) (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

(54)    A Bizottság 2008/416/EK ajánlása (2008. április 10.) a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról (HL L 146., 2008.6.5., 19. o.).

(55)    A 10126/22. sz. tanácsi dokumentum.

(56)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – A tehetségek kiaknázása az európai régiókban, 2023. január 17., COM(2023) 32 final.

(57)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása, COM(2022) 657 final.

(58)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.).

(59)    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/801 IRÁNYELVE (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.).

(61)    A Tanács 2022/C 243/02. sz. ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (HL C 243., 2022.6.27., 10. o.).

(62)    A Tanács 2022/C 243/03. sz. ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (HL C 243., 2022.6.27., 26. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.13.

COM(2023) 436 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a kutatási, innovációs és vállalkozói tehetségek Európába vonzására és Európában tartására irányuló európai keretrendszerről

I. MELLÉKLET

Példák kutatói foglalkozásokra az R1–R4 profilok mentén különböző ágazatokban 1  

II. MELLÉKLET

Európai kutatói charta

Az Európai kutatói charta olyan elvek összessége, amely a kutatási és innovációs kiválóság Európa-szerte történő támogatása érdekében vonzó kutatói életpályák kialakítását alapozza meg. A kutatói charta középpontjában a kutatók, a munkáltatók, a finanszírozók és a politikai döntéshozók 20 alapelvből álló jogai és kötelezettségei állnak. Ezek a következő négy pillérbe sorolhatók:

a)etika, integritás, nemek közötti egyenlőség és nyílt tudomány;

b)a kutatók értékelése, felvétele és előmenetele;

c)munkafeltételek és gyakorlatok;

d)kutatói életpályák és tehetségfejlesztés.

A kutatói charta valamennyi kutatóra, kutatást végző ágazatra és az érintett ernyőszervezetekre (érdekelt felekre) irányul,

a)kutatók valamennyi ágazatban (tudományos szféra, kutatást végző állami és magánszervezetek);

b)a kutatók munkáltatói a köz- és magánszektorban;

c)a kutatók és a kutatások finanszírozói a köz- és magánszektorban;

d)a charta szempontjából releváns szakpolitikákkal foglalkozó politikai döntéshozók.

A kutatói charta a bármely tudományágban, többek között a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM), a társadalom- és a bölcsészettudományok (SSH) területén, ideértve a művészeteket is, tevékenykedő kutatóknak szól. Kiterjed a határ menti, célzott, stratégiai, alkalmazott és piacközeli kutatások valamennyi típusára.

1. PILLÉR – ETIKA, INTEGRITÁS, NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG ÉS NYÍLT TUDOMÁNY

Ez a pillér a kutatói charta alapelveit és annak a kutatási kiválóság támogatása iránti elkötelezettségét foglalja magában, amely kiválóság ebben az összefüggésben a lehető legjobb kutatócsoportok és projektek nemtől és más elfogultságoktól mentes előmozdítását jelenti. Az e pillérhez tartozó elvek várhatóan hozzájárulnak az újjáélesztett Európai Kutatási Térségre vonatkozó elképzelés alapjainak megvalósításához, és inspirálják az európai kutatókat, a kutatók munkáltatóit, a finanszírozókat és a politikai döntéshozókat. Tekintve, hogy mindezek az értékek transzverzális jellegűek, a várakozások szerint az elvek többi részének az alkalmazása során általánosan érvényesítik azokat és figyelembe veszik.

1.Etika és kutatási integritás 2

A kutatóknak szigorú etikai szabályoknak kell megfelelniük, és munkájukat az őszinteség; a megbízhatóság; a tárgyilagosság; a pártatlanság és függetlenség; a nyílt kommunikáció; a gondosság; a tisztességesség és az eljövendő tudósgenerációkért vállalt felelősség jegyében kell megközelíteniük. Ezek képezik az indokolatlan befolyásolástól (beleértve a külföldi beavatkozást 3 és az összeférhetetlenséget is) mentes, felelősségteljes és megbízható kutatás alapjait, ami előfeltétele a kiválóság elérésének, és ezek támasztják alá a kutatók felelősségét a sztereotípiák és a módszertani egyszerűsítések elleni védekezésben.

A kutatók csatlakoznak az elismert etikai gyakorlathoz és a tudományágukhoz (tudományágaikhoz) kapcsolódó alapvető etikai elvekhez 4 , valamint a különböző nemzeti, ágazati és intézményi etikai kódexekben lefektetett etikai normákhoz.

A kutatás integritásáért elsősorban maguk a kutatók felelősek. A kutatókat a kutatási integritás intézményi kultúrájával kell támogatni a szabályok, eljárások és iránymutatások kidolgozása és tiszteletben tartása érdekében, valamint a bevált gyakorlatok cseréjén alapuló képzéssel és mentorálással.

A bevált kutatási gyakorlatok és a kutatási integritás kultúrájának előmozdítása érdekében az összes érintett félnek számos dimenziót figyelembe kell vennie, például a kutatás integritását a kutatási környezetekben; a kutatási integritással kapcsolatos képzést és kapacitásépítést; a kutatási integritást beágyazó kutatási folyamatokat és szakpolitikákat; az adat-, közzétételi, terjesztési, felülvizsgálati, értékelési és szerkesztési szabályzatokat. Hasonlóképpen mechanizmusokat kell bevezetni a kutatási kötelességszegések azonosítására, jelentésére és kezelésére.

A felügyelővel (felügyelőkkel) és/vagy más kutatókkal együttműködésben végrehajtott kutatások esetében a kutatóknak tartózkodniuk kell bármilyen plagizálástól, és tartják magukat a szellemi tulajdon és az adatok közös tulajdonának elvéhez (az adott tudományterületnek megfelelően). Ezt a kutatási folyamat valamennyi szakaszára alkalmazni kell, ideértve a tervezést, a finanszírozási kérelmek előkészítését, az eredmények kidolgozását és megvalósítását. Az az igény, miszerint a megfigyelések igazolása úgy történik, hogy kimutatják a megállapítások megismételhetőségét, nem tekinthető plagizálásnak, feltéve ha a megerősítendő adatokat pontosan hivatkozzák.

2.A tudományos kutatás szabadsága

A tudományos kutatás szabadsága az Európai Kutatási Térségen belüli és a nemzetközi partnerekkel folytatott kutatási együttműködés közös alapvető értéke és elve 5 . A kutatóknak kutatásaikat az emberiség javára és az emberi tudás határainak tágítására kell összpontosítaniuk, miközben élvezik a gondolat-, a vélemény- és a véleménynyilvánítás szabadságát, a kutatási kérdések meghatározásának szabadságát, a problémák megoldására szolgáló módszerek meghatározásának szabadságát, az elméletek megválasztásának és kidolgozásának szabadságát, az elfogadott bölcsesség megkérdőjelezésének szabadságát és az új ötletek előterjesztésének szabadságát, valamint a szakmai vagy reprezentatív tudományos testületekben való részvétel szabadságát. A kutatók számára biztosítani kell a jogot arra, hogy kutatásuk eredményeit többek között képzés és oktatás útján terjesszék és közzétegyék. A kutatók ugyanakkor felismerik ennek a szabadságnak a korlátait, amelyek a különleges kutatási körülményekből adódhatnak (beleértve a felügyeletet/vezetést/irányítást), vagy amelyek jogi vagy működési korlátok eredményei, pl. költségvetési vagy infrastrukturális okokból, vagy a szellemi tulajdon védelme miatt állnak fenn.

3.Nyílt tudomány

A kutatóknak a nyílt tudomány minden területén ajánlott törekedniük a szerepvállalásra 6 , és munkáltatóiknak és finanszírozóiknak e tekintetben elő kell segíteniük szerepvállalásukat. Eredményeiket célszerű nyíltan megosztaniuk, például nyílt hozzáférésű és FAIR-adatok, nyílt hozzáférésű kiadványok, nyílt szoftverek, modellek és algoritmusok révén. Intézkedéseket ajánlott hozniuk a kutatási eredmények reprodukálhatóságának biztosítása érdekében. Törekedniük ajánlott a nyílt tudomány módszertanának alkalmazására, és nyílt szakértői értékelésben kell részt venniük. A munkáltatóknak és/vagy finanszírozóknak támogatniuk és jutalmazniuk kell a valóban nyílt tudományos kultúrát Unió-szerte, beleértve a tudományos publikációkhoz, a kutatási adatokhoz és egyéb kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés általános érvényesítését (azaz a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság elvét követve), valamint a nyílt tudomány elveinek és gyakorlatainak terjesztését és alkalmazását, figyelembe véve a diszciplináris és kulturális különbségeket, köztük a többnyelvűséget, támogatva a nyílt tudományos készségek fejlesztését, valamint továbbfejlesztve és integrálva az alapul szolgáló digitális infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Civil tudomány

A kutatóknak a lehető legnagyobb mértékben és adott esetben ajánlott beépíteniük projektjeikbe a civil tudományt. Ez azt jelenti, hogy a polgárokat be kell vonni a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek, a matematika (STEAM), a társadalom- és bölcsészettudományok (SSH) területén megvalósuló kutatási projektek koncepciójába, tervezésébe és végrehajtásába. Ez ideális módja a tudomány demokratizálásának, a tudományba vetett bizalom kiépítésének, valamint a hatalmas társadalmi intelligencia és képességek kiaknázásának a kiváló kutatás és innováció megvalósítása érdekében.

4.Nemek közötti egyenlőség

Valamennyi érdekelt félnek elő kell mozdítania a nemek közötti egyensúlyt a kutatócsoportokban, a vezetőségben, a döntéshozó testületekben, a felvételi és előléptetési bizottságokban és a tanácsadó csoportokban. Ez magában foglalja a nemi dimenzió kutatási, oktatási és innovációs tartalmakba való integrálásának előmozdítását is, az előállított tudás tudományos minőségének, kiválóságának és társadalmi relevanciájának javítása érdekében. A nemek közötti egyenlőség célja továbbá a nemi alapú erőszak és a szexuális zaklatás elleni küzdelem. A nemek közötti egyenlőséget interszekcionális szempontból kell értelmezni, ahol a nemek és más társadalmi kategóriák és identitások közötti különböző hatalmi rendszerek metszik és erősítik egymást. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó terveken 7 vagy hasonlókon keresztül megvalósuló fenntartható intézményi változások, amelyek lehetővé teszik a jogsértések megfelelő bejelentését, valamint nyomonkövetési és értékelési rendszereket foglalnak magukban, megfelelő mechanizmusok a nemek közötti egyenlőség előmozdítására.

5.A sokszínűség felkarolása

Az Európai Kutatási Térség egyik alapelve a tág értelemben vett sokszínűség figyelembevétele, beleértve többek között a nemet, a faji vagy etnikai származást, a vallást vagy meggyőződést, a társadalmi sokféleséget, a fogyatékosságot, az életkort, a szexuális irányultságot, valamint a minden alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelmet. A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak ajánlott felkarolniuk kutatóik sokszínűségét, mivel a különböző élettapasztalatok értékes perspektívákat kölcsönöznek a kutatási projekteknek. Emellett a résztvevők sokszínűsége információkkal szolgálhat a különböző társadalmakra vonatkozó kutatási eredményekhez, és gazdagíthatja azokat a társadalmakat, amelyekben élünk. El kell ismerni a tudattalan előítéleteket is, például a felvétel, az előléptetés és a feladatok felülvizsgálata terén, valamint lehetőség szerint kompenzálni is szükséges azokat, különösen a tudomány területén.

6.A kutatói hivatás

Minden olyan kutatót, aki új tudás megfogalmazásában vagy létrehozásában vesz részt, szakemberként kell elismerni és annak megfelelően kell kezelni. Ezt a karrierjük kezdetén kell elkezdeni, függetlenül az ágazattól, amelyben működnek, azaz posztgraduális szinten, és ebbe minden szint beletartozik, tekintet nélkül arra, hogy nemzeti szinten ezeket hogyan osztályozták (pl. munkavállaló, posztgraduális hallgató, doktorjelölt, posztdoktori ösztöndíjas, köztisztviselő).

A munkáltatóknak és finanszírozóknak ösztönözniük kell és támogatniuk kell a nem lineáris és többszörös karrierutakat, amelyek a földrajzi, diszciplináris, ágazati, és szervezetközi mobilitással (kirendelések) jellemezhető karrierutakként értendők. Ösztönözniük kell továbbá a különböző ágazatokat egyidejűleg kombináló hibrid karrierutakat, amelyeket a lineáris karrierutakkal egyenértékűként kell figyelembe venni.

Szakmai hozzáállás

A kutatók tisztában vannak a kutatási környezetüket és a finanszírozási mechanizmust irányító stratégiai célokkal, valamint kutatásaik megkezdése vagy a meghatározott források elérése előtt megszereznek minden szükséges jóváhagyást. A kutatók minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítására, hogy kutatásaik a társadalom számára fontosak legyenek, és hogy ne ismételjenek meg szükségszerűtlenül olyan kutatást, amelyet máshol korábban már elvégeztek.

Ha a kutatási projektet későbbre halasztják, újradefiniálják vagy kiegészítik, egyértelmű kommunikációnak kell megvalósulni a kutatók és a munkáltatók, a finanszírozók vagy felügyelők között; értesíteni kell őket, ha adott kutatási projektet bármilyen okból korábban be kell fejezni vagy fel kell függeszteni.

Elszámoltathatóság

Az elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a kutatás végzése során felelősséget kell vállalni az adott személy tevékenységeiért. A kutatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy munkaadójuk, finanszírozóik vagy más kapcsolódó állami vagy magánszervezetek felé, valamint főként etikai alapon az egész társadalom felé felelősséggel tartoznak. Az állami alapokból finanszírozott kutatók azok, akik az adófizetők pénzének hatékony felhasználása szempontjából felelősséggel tartoznak. Következésképpen csatlakoznak az eredményes, átlátható és hatékony pénzügyi gazdálkodás elvéhez, és kutatásaiknak munkaadóik/finanszírozóik vagy etikai bizottságok által történő bármilyen engedélyezett ellenőrzése során együttműködnek. Ez az elvárás megköveteli, hogy az etikus magatartás példájaként szolgáljanak társaik és a szélesebb társadalom számára.

A gyűjtési és vizsgálati módszereket, az eredményeket és adott esetben a részletes adatokat szükség esetén és amennyiben ezt a megfelelő hatóságok kérik, alapos belső és külső vizsgálatnak vetik alá. Ez az adatok nyílttá tétele és az eredmények utánozhatósága biztosításának elősegítése szempontjából is fontos.

7.A kutatók szabad áramlása

A finanszírozóknak és a munkáltatóknak elő kell segíteniük a kutatók és más kutatási szakemberek, a tudományos ismeretek és a technológia szabad mozgását, a tehetségek bevonzása és a tehetségek esetleges elvándorlásának megakadályozása érdekében. Ajánlott elismerniük a földrajzi, intézményközi, ágazatközi, tudományágakon belüli és azok közötti, valamint virtuális mobilitás 8 mint a tudományos ismeretek és a szakmai fejlődés a kutatói életpálya bármely szakaszában történő erősítése fontos eszközei értékét, és teljes mértékben értékelniük kell és el kell ismerniük a karrierfejlődési/értékelési rendszerükben szerzett mobilitási tapasztalatokat. Ez azt is megköveteli, hogy a nemzeti jogszabályokkal összhangban be kell vezetni a támogatások és a társadalombiztosítási ellátások hordozhatóságát biztosító szükséges igazgatási eszközöket.

8.A kutatás fenntarthatósága

A kutatóknak, a munkáltatóknak és a finanszírozóknak elő kell mozdítaniuk a kutatási tevékenységek fenntartható végrehajtását az európai zöld megállapodással, az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjével és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. A kutatókat a fenntartható kutatásirányítás intézményi kultúrájával kell támogatni, valamint a bevált gyakorlatok cseréjén alapuló képzéssel és mentorálással. Vezető szerepet kell vállalniuk szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében oly módon, hogy az pozitív példát mutasson a kutatói közösség többi tagja számára.

Az Európai Bizottság Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében kidolgozott „MSCA zöld chartája” 9 használható referenciapontként.

2. PILLÉR – A KUTATÓK ÉRTÉKELÉSE, FELVÉTELE ÉS ELŐMENETELE

A kutatók értékelésének biztosítania kell a kutatók karrierjének egyenlő elismerését és jutalmazását, függetlenül a foglalkoztatási vagy tevékenységi ágazattól, és elfogulatlan tehetségalapú megközelítésen kell alapulnia. A tisztességes kutatófelvételi és -kiválasztási politikák alapvető fontosságúak a kutatók számára nyitott munkaerőpiac megvalósításához, hozzájárulva az Európai Kutatási Térség fejlődéséhez.

1.A kutatók értékelése 10  

A kutatásértékelésnek lehetővé kell tennie a kutatók teljesítményének értékelését, valamint azt, hogy a kutatás a lehető legjobb minőséget és hatást érje el. Ehhez el kell ismerni az egyre sokszínűbb kutatási outputokat, tevékenységeket és gyakorlatokat, beleértve az együttműködést és az eredmények nyílt megosztását, valamint a magas szintű kutatási integritási normák biztosítását. Következésképpen az értékelésnek elsősorban kvalitatív megítélésen kell alapulnia, amely esetében a szakértői értékelés központi szerepet játszik, és amelyet a mennyiségi mutatók felelős használata támogat. Az értékelésnek továbbá az értékelési kritériumok szélesebb körére kell kiterjednie, például az oktatásra, az irányításra és vezetésre, a felügyeletre, a mentorálásra, a tudás hasznosítására, a vállalkozói készségre és az iparral való együttműködésre, a csapatmunkára, a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokra, a tudományos kommunikációra és a társadalommal való interakcióra, valamint a módszertani szigorra és a nyílt tudomány gyakorlataira. Az innovációhoz a találmányok vagy a fejlesztés révén nyújtott hozzájárulást is el kell ismerni, különösen az ipari háttérrel rendelkező jelöltek esetében.

A munkáltatóknak és a finanszírozóknak támogatniuk kell a kutatók értékelési és jutalmazási rendszerét, amely figyelembe veszi a kutatók társadalomra, tudományra és innovációra gyakorolt hatásának általános minőségét, a végzett tevékenységek sokféleségét, a nyílt tudomány gyakorlatait, valamint a földrajzi, interdiszciplináris és ágazatközi mobilitás értékét. Egy ilyen rendszernek:

a)kvantitatív mutatók felelősségteljes alkalmazásával alátámasztott, szakértők által végzett kvalitatív megítélésen kell alapulnia;

b)jutalmaznia kell a kutatások minőségét és azoknak a társadalomra, a tudományra és az innovációra gyakorolt különböző lehetséges hatásait;

c)el kell ismernie az eredmények (többek között kiadványok, adatkészletek, szoftverek, módszertanok, protokollok, szabadalmak), a tevékenységek (többek között mentorálás, kutatásfelügyelet, vezetői szerepek, vállalkozói készség, adatkezelés, szakértői értékelés, oktatás, tudáshasznosítás, az ipar és az egyetemek közötti együttműködés, a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal támogatása, a társadalommal való interakció) és a gyakorlatok (többek között korai tudás- és adatmegosztás, nyílt együttműködés) sokféleségét, valamint valamennyi mobilitási tapasztalatot;

d)biztosítania kell, hogy a kutató szakmai tevékenysége megfeleljen a magas szintű etikai és feddhetetlenségi normáknak, jutalmazza a kutatások megfelelő módon történő lefolytatását és – amennyiben lehetséges – értékeli a bevált gyakorlatokat, különösen a kutatási eredmények és módszerek megosztására vonatkozó nyílt gyakorlatokat;

e)olyan értékelési kritériumokat és folyamatokat kell alkalmaznia, amelyek tiszteletben tartják a kutatási területek és a nemzeti környezetek sokféleségét;

f)támogatnia kell a kutatói profilok és karrierutak sokféleségét, és értékelnie kell az egyedi hozzájárulásokat, ugyanakkor a csapatok, az együttműködésen alapuló munka és keresztdiszciplinaritás szerepét is;

g)biztosítania kell a nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és az inkluzivitást.

Ezen elvek következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a Tanács azt ajánlja a munkáltatóknak és a finanszírozóknak, hogy mozdítsák elő az értékelési és jutalmazási folyamatban részt vevő szereplők folyamatos képzését.

2.Munkaerő-felvétel

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak nyílt 11 , átlátható és érdemeken alapuló felvételi és kiválasztási eljárásokat kell kialakítaniuk, amelyek nem büntetik a karriermegszakítást vagy az ágazatközi mobilitást. Törekedniük kell a kiválóságra, a nemek közötti egyenlőségre, a sokszínűségre, és a meghirdetett pozíciótípushoz kell igazodniuk. A hirdetéseknek tartalmazniuk kell a szükséges ismeretek és kompetenciák átfogó leírását, ezen belül a munkafeltételek és a jogosultságok leírását, a karrierfejlesztési kilátásokat és az ütemterv áttekintését. A pályázókat a kiválasztás előtt értesíteni kell a felvételi folyamatról és a kiválasztási kritériumokról, a rendelkezésre álló álláshelyekről és a karrierkilátásokról.

Az önéletrajzok időrendbeli sorrendjében való változások

A karrierben tapasztalt töréseket vagy az önéletrajzok időrendbeli sorrendjében való változásokat nem negatívan kell értékelni, hanem a karrier fejlődéseként, és következésképpen a kutatóknak egy többdimenziós karrierpálya felé történő szakmai fejlődéséhez való lehetséges hasznos hozzájárulásaként kell tekinteni. Ezért a pályázók számára lehetővé kell tenni, hogy olyan dokumentumokkal alátámasztott önéletrajzot nyújtsanak be, amely tükrözi a megpályázott állásnak megfelelő eredmények és képesítések jellemző bemutatását.

Rangidősség

Az elvárt képesítési szinteknek meg kell felelniük a pozíció kívánalmainak, és azokat nem lehet a belépés akadályaként meghatározni. A képesítések értékelése inkább a személy által elért eredmények megítélésére kell, hogy összpontosítson, mint körülményeire vagy annak az intézménynek a hírnevére, ahol a képesítéseket megszerezte. Mivel a szakmai képesítések egy hosszú karrier korai szakaszában megszerezhetők, az életen át tartó szakmai fejlődési modellt is ösztönözni kell és el kell ismerni.

3.Kiválasztás

A felvétel részét képező kiválasztási folyamat során a pályázók tapasztalatait teljes egészében figyelembe kell venni. Miközben kutatói potenciáljukra általánosságban összpontosítanak, kreativitásukat és önállósági szintjüket is figyelembe kell venni. A kiválasztási bizottságokban különféle szaktudást és hozzáértést kell képviseltetni, és a pályázó értékelése szempontjából megfelelő szakértelemmel bíró tagokat szerepeltetni. Megfelelő nemek közötti egyensúlyt kell teremteni, és adott esetben és amennyiben ez megvalósítható, különféle ágazatokat (állami és magánszektort) és tudományágakat képviselő, más országokból származó tagokat szerepeltetni. Amikor csak lehetséges, a kiválasztási gyakorlatok széles skáláját kell használni, úgymint a külső szakértői vizsgálatot és a személyes és online interjút. A kiválasztási bizottságok tagjainak megfelelően képzetteknek kell lenniük, különösen a nemi alapú és bármely egyéb lehetséges nem tudatos előítéletek minimalizálásra érdekében. A kiválasztási folyamat után valamennyi pályázót tájékoztatni kell pályázatuk erős és gyenge pontjairól.

A megkülönböztetés tilalma

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói a kutatókkal szemben nemük, koruk, nemzetiségük, nemzeti vagy társadalmi származásuk, vallásuk vagy hitük, szexuális beállítottságuk, nyelvük, csökkent munkaképességük, politikai meggyőződésük, társadalmi vagy gazdasági helyzetük miatt nem alkalmaznak diszkriminációt.

4.Karrierfejlődés

A munkaadók és/vagy a finanszírozók minden kutató számára, beleértve a rangidős kutatókat is, szakmai teljesítményük felmérésére független (és rangidős kutatók esetén lehetőleg nemzetközi) bizottság által végzett, rendszeres és átlátható módon folyó értékelési rendszereket vezetnek be. A földrajzi, ágazati, és szervezetközi mobilitással jellemezhető többszörös karrierút (kirendelések), illetve az ágazatok egyidejű kombinációjával jellemezhető hibrid karrierutak teljes elismerést és figyelembevételt érdemelnek a lineáris karrierutakkal egyenértékűen.

Az ilyen értékelések és értékelési eljárások számításba veszik a kutatók teljes potenciálját, kutatási kreativitásukat, kutatási eredményeit, (pl. publikációk, adatok, szoftverek, modellek, algoritmusok, módszerek, protokollok, szabadalmak, szakpolitikai hozzájárulások), tevékenységeiket (pl. irányítás és vezetés, tanítás/előadások, szakértői értékelés, felügyelet, mentorálás, vállalkozói készség, tudáshasznosítás, nemzeti vagy nemzetközi együttműködés, adminisztratív feladatok, a társadalomnak nyújtott szolgáltatások, tudományos kommunikáció és a társadalommal való interakció), kutatási magatartásukat (pl. etikai és feddhetetlenségi gyakorlat, módszertani szigor, korai tudás és adatmegosztás, nyílt együttműködés) és mobilitásukat, és az értékelést a karrierfejlődéssel összefüggésben figyelembe veszik.

Átlátható, strukturált, inkluzív és a nemek közötti egyenlőség elvén alapuló előbbrejutási és előmeneteli rendszer szükséges ahhoz, hogy a tudományos élet területén egészen a vezető pozíciókig meg lehessen erősíteni az életpályákat 12 . E célból a tagállamok és a kutatást végző szervezetek szintjén fontolóra lehetne venni az olyan ún. tenure track (határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló) rendszerekhez hasonló rendszerek elfogadását, amelyek olyan határozott idejű szerződésekként értendők, melyek esetében kedvező értékeléstől függően kilátás van a határozatlan idejű munkaviszonyba való előrelépésre.

Társszerzőség

Az intézmények a személyzet értékelése során a társszerzőséget, mint a kutatás végzése konstruktív megközelítésének jelét, pozitívan ítélik meg. A munkaadók és/vagy a finanszírozók ezért olyan, a szükséges keretfeltételeket magukban foglaló stratégiákat, gyakorlatokat és folyamatokat dolgoznak ki a kutatók számára, a kutatói életpályájuk kezdetén lévő kutatókat is beleértve, hogy azok a fennálló közreműködésük keretén belül élvezhessék a tanulmányok társszerzőiként, a szabadalmak társbefektetőiként stb. való elismeréshez, valamint lajstromozáshoz, és/vagy jegyzéshez való jogukat, vagy hogy saját kutatási eredményeiket felügyelőjüktől (felügyelőiktől) függetlenül közzétehessék.

A mobilitási tapasztalat elismerése

Minden mobilitási tapasztalatot, pl. egy másik országban/régióban, vagy egy másik kutatási területen (az állami vagy magánszektorban) eltöltött időt, vagy az egyik tudományágból vagy ágazatból a másikba történő váltást, legyen az egy kezdeti kutatási képzés vagy a kutatási karrier egy későbbi szakaszának része, vagy a virtuális mobilitási tapasztalatot a kutató szakmai fejlődéséhez való értékes hozzájárulásként kell figyelembe venni.

3. PILLÉR – MUNKAFELTÉTELEK ÉS GYAKORLATOK

A kutatói életpályákra vonatkozó uniós szakpolitikai keret középpontjában a kutatói munkafeltételek javításának kell állnia. Ezen a területen belül számos intézkedés javasolt a foglalkoztatás stabilitásához, a kutatók munkavállalói joginak és kötelezettségeinek meghatározásához, valamint a kutatói kiválóság érdekében a kutatók és a finanszírozók számára a kutatási kultúra kialakítása szükségességéhez, és a virágzó kutatói közösség előmozdításához való hozzájárulás érdekében.

1.Munkafeltételek, finanszírozás és bérek

A munkaadók és/vagy finanszírozók biztosítják, hogy a kutatók munkafeltételei, a fogyatékossággal élő kutatókat is beleértve, adott esetben a létező nemzeti jogszabályokkal és a nemzeti vagy ágazati kollektív szerződésekkel összhangban megteremtik a sikeres kutatási folyamathoz elengedhetetlennek ítélt rugalmasságot és hozzáférhetőséget. Arra törekszenek, hogy olyan munkafeltételeket biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik valamennyi kutató számára, hogy össze tudják egyeztetni a személyes és a szakmai életet 13 . Különös figyelmet kell szentelni többek között a rugalmas munkaidőnek, a részmunkaidős munkának, a távoli helyről történő munkavégzésnek és az alkotói szabadságnak, valamint az ezeket a megállapodásokat szabályozó szükséges finanszírozási és közigazgatási rendelkezéseknek. A munkáltatóknak olyan munkakörnyezetet kell biztosítaniuk, amely előmozdítja a kutatók mentális egészségét és jóllétét, ideértve a nemi alapú erőszak, többek között a szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére szolgáló megfelelő eljárásokat is.

Kutatási környezet

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói biztosítják, hogy a legösztönzőbb kutatási vagy kutatási képzési környezetet teremtik meg, amely a kutatási hálózaton keresztül történő távolsági együttműködést is magába foglaló felszerelést, berendezéseket és lehetőségeket nyújt, valamint az uniós, nemzeti vagy ágazati szabályozásokkal összhangban a legmagasabb szintű egészséget és biztonságot biztosítja. A finanszírozók a jóváhagyott munkaprogram támogatásához biztosítják a megfelelő forrásokat. Különösen fontos, hogy képzett támogató személyzet álljon rendelkezésre (pl. szakemberek, köztük kutatásvezetők és adminisztrátorok).

Kifogások/panaszok

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói a releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, lehetőleg egy pártatlan ombudsman formájában megfelelő eljárásokat határoznak meg a kutatók kifogásainak/panaszainak kivizsgálására, beleértve azokat a konfliktusokat is, amelyek a felügyelő(k) és a pályakezdő (R1)/elismert (R2) kutatók között támadnak. Ezek az eljárások a munkával kapcsolatos konfliktusok, viták és sérelmek megoldása tekintetében minden kutatási személyzet számára bizalmas és informális segítséget nyújtanak, azzal a céllal, hogy az intézményen belül a tisztességes és igazságos bánásmód kerüljön előtérbe, és hogy a munkahelyi környezet általános színvonala javuljon.

Részvétel a szervezetei irányításban

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói elismerik, hogy teljesen törvényes, sőt kívánatos, hogy a kutatók képviseltessék magukat azon intézmények vonatkozó információs, konzultációs és döntéshozó testületeiben, amelyekben tevékenykednek, hogy védjék és támogassák egyéni és közös szakmai érdekeiket, és aktívan járuljanak hozzá az intézmény működéséhez 14 .

Finanszírozás és bérek

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói biztosítják, hogy a kutatók, státuszuktól függetlenül, a létező nemzeti jogszabályokkal és a nemzeti vagy ágazati kollektív szerződésekkel összhangban tisztességes és vonzó díjazási feltételekben (finanszírozásban és/vagy bérezésben) részesüljenek, megfelelő és jogos társadalombiztosítási ellátással együtt (beleértve a betegellátást és a szülői ellátásokat, a nyugdíjjogosultságot és a munkanélküli ellátást, a rokkantsági ellátásokat és a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátásokat is). Ez magába kell, hogy foglaljon minden kutatót, bármilyen karrierszinten is legyen, beleértve a pályakezdő kutatókat (R1) is, és ennek arányban kell lennie jogi helyzetükkel, teljesítményükkel és a képesítési és/vagy a felelősségi szintjükkel. A kutatókat tájékoztatni kell jogaikról és kötelezettségeikről, ami a bérük adózási módjának a megértését illeti, és átlátható információkkal kell ellátni őket a szociális védelmi jogokról, például a nemzeti nyugdíjjogosultságokról.

2.A foglalkoztatás stabilitása

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak határozott lépéseket kell tenniük a bizonytalanság jelenségének leküzdése, valamint a munkahelyek biztonságának és stabilitásának támogatása érdekében, többek között a határozott idejű megbízásokra vonatkozó korlátozott maximális teljes időtartam, valamint egy olyan ajánlott maximum küszöbérték révén, amely szerint a munkavállalók kutatói humánerőforrás-állományának legfeljebb egyharmadát határozott idejű munkaszerződésekkel kellene foglalkoztatni. Állandó, hosszú távú vagy rendkívül ismétlődő kutatási feladatok teljesítése esetén az állandó vagy határozatlan idejű munkaszerződéseknek kellene lenniük a megfelelő eszköznek.

Posztdoktori pozíciók (R2)

A foglalkoztatás bizonytalansága különösen fontos probléma a tudományos körökben. E helyzet ellensúlyozása, valamint a munkahelyek biztonságának és stabilitásának támogatása érdekében a doktorátussal rendelkező kutatókat kinevező intézmények a posztdoktori kutatók (R2) felvételére és kinevezésére vonatkozóan világos szabályokat és explicit iránymutatásokat határoznak meg, beleértve az ilyen kinevezések maximális időtartamát és ezeknek a kinevezéseknek a célját is. Ezeknek az iránymutatásoknak számításba kell venniük a posztdoktori kinevezést megelőzően más intézményekben eltöltött időt, valamint figyelembe kell venni, hogy a posztdoktori státusz egy olyan átmeneti státusz, amelynek elsődleges célja, hogy a határozott idejű szerződésekkel vagy az álláshely biztonságával járó hosszú távú karrierkilátásokkal összefüggésben a kutatói karrier vonatkozásában a szakmai fejlődéshez kiegészítő lehetőséget nyújtson.

3.Szerződéses és jogszabályban foglalt kötelezettségek

A kutatóknak, bármilyen szinten legyenek is, tisztában kell lenniük a képzési és/vagy a munkakörülményeket szabályozó nemzeti, ágazati vagy intézményi szintű szabályozásokkal. Ebbe beleértendők a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések és a minden egyes támogatóra vagy finanszírozóra vonatkozó követelmények és feltételek, függetlenül attól, hogy kapcsolatuk milyen természetű. A munkáltatónak és a finanszírozóknak e dokumentumok másolatát angol nyelven kell rendelkezésre bocsátaniuk. A kutatók a szerződés vagy az azzal egyenértékű dokumentum feltételei szerint a kívánt eredmények szolgáltatásával (pl. disszertációk, publikációk, szabadalmak, jelentések, új termékfejlesztések stb.) csatlakoznak ezekhez a rendelkezésekhez.

A kutatók munkavégzésük során mindig a releváns nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban lévő, az egészségre és biztonságra, valamint a kiberbiztonsági támadásokból való helyreállásra, az információtechnológiai katasztrófák helyreállítására vonatkozó, elővigyázatosságot is magába foglaló biztonságos gyakorlatot követnek, pl. megfelelő biztonsági stratégiák előkészítésével. Ismerik az érvényben lévő, az adatvédelemre és a bizalmas adatok védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi előírásokat, és megteszik a szükséges lépéseket, hogy azoknak mindenkor eleget tegyenek.

4.Az eredmények terjesztése és kiaknázása

A nyílt tudományt minden kutatónak gyakorolnia kell annak biztosítása érdekében, hogy szerződéses megállapodásaiknak megfelelően biztosítsák kutatási eredményeik terjesztését, nyílt rendelkezésre bocsátást és felhasználását, pl. közzététel, más kutatásokba történő átvitel, vagy adott esetben értékesítés útján. A rangidős kutatóktól elvárt, hogy vezető szerepet töltsenek be annak biztosításában, hogy a kutatás gyümölcsöző legyen, és amennyiben erre lehetőség nyílik, az eredményeket vagy értékesítsék vagy tegyék a nagyközönség számára hozzáférhetővé (vagy tegyék mindkettőt).

E tekintetben munkaadóiknak és finanszírozóiknak meg kell könnyíteniük a kutatók dolgát a megfelelő készségfejlesztés, valamint a megfelelő finanszírozáshoz, infrastruktúrához és támogatáshoz való hozzáférés révén. A munkáltatóknak és a finanszírozóknak el kell ismerniük, ösztönözniük és jutalmazniuk kell a kutatók nyílt tudományban való részvételét a munkaerő-felvétel, a karrierfejlődés és a finanszírozási programok értékelése során.

Szellemi javak, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kutatók az életpálya minden szakaszában megfelelő ellentételezésben részesüljenek a kutatási és innovációs tevékenységeik eredményeinek hasznosításából származó előnyökért (ha vannak), adott esetben a szellemi tulajdonjogok, például a szerzői jog közös tulajdonának biztosításával.  A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak ezzel kifejezetten foglalkozniuk kell a szellemi javak kezelésére vonatkozó stratégiájukban, és a stratégiát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük. A szellemi javak kezelésére vonatkozó stratégiának ki kell terjednie a szellemi javak valamennyi típusának létrehozására, kezelésére, tulajdonjogára és felhasználására (ideértve az adatokat, a know-how-t, a szabványokat), és támogatnia kell a nyílt tudományt.

A stratégiának kifejezetten meg kell említenie a kutatók tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket és a hozzáférési jogaikat és/vagy, adott esetben munkaadóikét vagy más felekét, ideértve az ipari partnereket, amennyiben ezt különleges együttműködési megállapodások és más típusú megállapodások esetlegesen meghatározzák 15 .

A köz iránti elkötelezettség

A kutatók biztosítják, hogy kutatási tevékenységeik a társadalom széles rétegei számára ismertté váljanak a nem szakmabeliek számára is érthető módon, javítva ezáltal a tudománynak a nagyközönség által történő megértését. A civil társadalom és a polgárok iránti közvetlen elkötelezettség segíti a kutatókat abban, hogy jobban megértsék a kutatási prioritásokat illető közérdeket, valamint a közvéleményben felmerülő kérdéseket, és hogy kiaknázzák az adott esetben a társadalommal együtt történő tervezés és együtt végzett alkotás lehetőségét.

4. PILLÉR – KUTATÓI ÉLETPÁLYÁK ÉS TEHETSÉGFEJLESZTÉS

A kutatói közösség sokszínű a tehetségek, készségek, kompetenciák, kapacitások és szerepek tekintetében. Minél jobban támogatják és fejlesztik ezeket a tehetségeket, annál jobb a kutatás minősége és az előállított tudás társadalmi jelentősége. A készségfejlesztés mellett a folyamatos szakmai fejlődés ösztönzése szükséges a kompetenciák megőrzéséhez és ahhoz, hogy a kutatók számára széles körű karrierlehetőségeket lehessen biztosítani a köz- és a magánszektorban egyaránt.

1.A különböző kutatói életpályák értékelése

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak el kell ismerniük, hogy a kutatók pályafutása rendkívül eltérő lehet mind a kutatás, mind pedig más munkakörök terén. A diverzifikáció jellemzően a mobilitás minden formáját magában foglalja: az országon belüli/országok közötti, az ágazatközi, az intézményközi, tudományágakon belüli és azok közötti, és virtuális mobilitást egyaránt. Ehhez több tehetségalapú és a sokszínűséget figyelembe vevő minőségértékelésre van szükség, előmozdítva a mérőszámok felelősségteljes használatát, figyelembe véve a különböző hozzájárulásokat és azok lehetséges hatásait, a különféle tevékenységeket és gyakorlatokat, például az oktatást és a készségeket, a szakértői értékelést, a kutatásirányítást és vezetést, a felügyeletet, a mentorálást, a tudáshasznosítást, a vállalkozói készséget és az iparral való együttműködést, a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokat, a tudományos kommunikációt és a társadalommal való interakciót, a módszertani szigort és a nyílt tudomány gyakorlatait, a csapatban végzett tudományos tevékenységet, többek között, valamint a mobilitást.

A munkáltatóknak és/vagy finanszírozóknak ajánlott olyan intézkedéseket tenni, amelyek felhívják a kutatók, különösen a pályakezdő kutatók figyelmét az összes érintett ágazatban rendelkezésre álló lehetőségekre, és amelyek előmozdítják a karrierek diverzifikálásának kultúráját a jobb személyes és szakmai fejlődés érdekében. Ehhez karrier-tanácsadási és támogatási szolgáltatások szükségesek az ágazatközi, interdiszciplináris és földrajzi mobilitás ösztönzése érdekében, valamint vállalkozói tevékenységek létesítése és továbbfejlesztése.

2.Karrierfejlesztés és tanácsadás

A kutatók munkaadói és/vagy finanszírozói, elsősorban a humánerőforrás-menedzsment keretén belül egy különleges karrierfejlesztési stratégiát határoznak meg a különféle karrierszinteken álló kutatók számára, szerződéses helyzetüktől függetlenül, beleértve a határozott idejű szerződésekkel rendelkező kutatókat is. Ebben az összefüggésben támogatni kell a kutatókat abban, hogy egyéni karriertervet dolgozzanak ki a karriercéljaik eléréséhez szükséges képzés és kutatás meghatározására. Ez tartalmazza a kutatók számára történő támogatásnyújtásba, valamint a személyi és szakmai fejlődés irányításába bekapcsolódó tanácsadók elérhetőségét, ily módon motiválva a kutatókat, és hozzájárulva ahhoz, hogy csökkentsék a szakmai jövőjükkel kapcsolatos bármely bizonytalanságot. Ezeket a rendelkezéseket és megállapodásokat minden kutatóval meg kell ismertetni, és minden kutatónak proaktívnak kell lennie, és felelősséget kell vállalnia karrierfejlesztéséért.

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak vagy az érintett intézményekben, vagy más struktúrákkal együttműködésben biztosítaniuk kell a hozzáférhető és naprakész karrier-tanácsadást és munkaközvetítési támogatást, tájékoztatást, iránymutatást és támogatást nyújtva a karrierfejlesztéshez az érintett intézményen belül és kívül egyaránt. Ezt a kutatók szakmai pályafutásának minden szakaszában elérhetővé kell tenni számukra, függetlenül a szerződéses helyzetüktől.

3.Folyamatos szakmai fejlődés

A kutatók minden karrierszakaszban szakképzettségük és hozzáértésük rendszeres frissítésével és bővítésével proaktívan törekszenek a folyamatos fejlődésre, illetve munkáltatójuknak/finanszírozójuknak folyamatosan lehetőséget kell adniuk számukra az ilyen módon történő folyamatos fejlődésre. Ezt sokféle úton lehet elérni, beleértve többek között a hivatalos képzést, műhelytalálkozókat, konferenciákat és az online tanulást vagy adott csapaton és az érintett hálózatokon belüli együttműködést. Különös figyelmet kell fordítani a pályakezdő kutatók (R1) képzésére, akiknek a többsége PhD-jelölt kutatói életpályájának kezdetén 16 .

A kutatói képzés és a folyamatos fejlődés elérhetősége

A munkaadók és/vagy a finanszírozók biztosítják, hogy a kutatók, bármilyen karrierszinten legyenek is, szerződéses helyzetüktől függetlenül megkapják a lehetőséget, hogy a szakképzettségük és szakmai hozzáértésük folyamatos fejlesztéséhez szükséges intézkedésekhez való hozzáférés által szakmailag fejlődjenek és javítsák foglalkoztathatóságukat. A munkáltatók és a finanszírozók számára ajánlott, hogy tegyenek lépéseket a célzott képzések kidolgozásának és biztosításának támogatása érdekében, ideértve a mikrotanúsítványokhoz vezető képzéseket is; hogy átképzési és továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak az élethosszig tartó tanulási perspektívával rendelkező kutatók számára és hogy előmozdítsák az ágazatközi és interdiszciplináris mobilitást. Ezeknek az intézkedéseknek a hozzáférhetőségét, alkalmazását és a szakmai hozzáértés, a szakképzettség és a foglalkoztathatóság javítása tekintetében való hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell.

A munkáltatóknak és a finanszírozóknak ajánlott, hogy megfelelő fontosságot tulajdonítsanak annak, hogy a kutatók vállalkozói kompetenciáit elő kell mozdítani, azzal a céllal, hogy a vállalkozói karrierutat választók számára lehetővé tegyék, hogy tudás-előállítási képességeiket tudáshasznosítási jártassággal párosítsák, az innovatív ötleteket vállalkozásokká alakítsák és előmozdítsák az innovációt és a fejlődést.

A munkáltatóknak és a finanszírozóknak ajánlott lépéseket tenniük annak biztosítására, hogy a doktori képzést hozzáigazítsák az összes érintett ágazatban az interoperábilis karrierekhez és a nyílt tudomány gyakorlatához, többek között az európai kutatói kompetenciakeret (ResearchComp), valamint a Bizottság által a jövőben a kutatók transzverzális készségeinek megerősítése érdekében megtett egyéb jövőbeni kezdeményezések kiaknázása révén.

A készségek validálása

A kutatók készségpalettájának kiszélesítése részeként a munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak gondoskodniuk kell a formális és informális képzés megfelelő vizsgálatáról és értékeléséről, beleértve a munkahelyi készségeket és képzést is, különösen a nemzetközi és szakmai mobilitás összefüggésében. Az értékelést harmonizált kritériumok alapján, méltányos és átlátható módon, észszerű időn belül kell elvégezni.

Tanítás

A tanítás alapvető eszköze a tudás rendszerezésének és terjesztésének, és ezért a kutatók karrierjén belül értékes lehetőség. A tanításnak ki kell használnia a tudományos ismereteket, és elő kell mozdítania a hallgatók körében a kutatás iránti érdeklődést. A kutatók tanításba való bevonását teljes mértékben támogatni kell és el kell ismerni, és az a karrier különböző pillanataiban változhat. Különös figyelmet kell fordítani a pályakezdő kutatókra, biztosítva, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek, és hogy a tanítási feladatok (ideértve az előadást, a tanácsadást, a felügyeletet és a mentorálást) összeegyeztethetők legyenek kutatási tevékenységeikkel vagy kutatóképzésükkel.

A munkáltatóknak és/vagy a finanszírozóknak biztosítaniuk kell, hogy a tanítási feladatok megfelelő díjazásban részesüljenek, és azokat a kutatói karrier korai szakaszától kezdve figyelembe vegyék az értékelési/felmérési rendszerekben. Azt is biztosítani kell, hogy a személyzet vezető beosztású tagjai által az első és második szakaszú (R1, R2) kutatók képzésére és mentorálására fordított időt tanítási kötelezettségvállalásuk részeként számítsák be. A kutatók szakmai alapképzése és szakmai fejlődése részeként a tanítási és oktatási tevékenységek vonatkozásában megfelelő képzést kell biztosítani.

4.Felügyelet és mentorálás

A személyek és a csapatok megfelelő irányítása döntő fontosságú a kutatói munkakörnyezetben, mivel a tudomány természeténél fogva közös törekvés. Létre kell hozni a szükséges képzést, eszközöket és értékelési mechanizmusokat annak biztosítása érdekében, hogy a rangidős és vezető kutatók képesek legyenek személyzetüket és csapataikat tisztességes és megkülönböztetésmentes módon, nemi és más típusú sztereotípiáktól mentesen irányítani, és képesek legyenek gyümölcsöző és együttműködő munkakapcsolatokat kialakítani társaikkal. Ennek hozzá kell járulnia az egészséges, tisztességes és kreatív környezethez, amelyben minden egyént tiszteletben tartanak, mindenki kellően motivált, elismert és általános jólléte elő van mozdítva.

A munkaadók és/vagy a finanszírozók biztosítják, hogy pontosan azonosítani lehessen azt a személyt vagy a személyek azon csoportját, akihez/amelyhez a pályakezdő (R1) és az elismert (R2) kutatók szakmai kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban fordulhatnak, és erről a kutatókat megfelelően tájékoztatják.

Az ilyen intézkedéseknek pontosan meg kell határozniuk, hogy az ajánlott felügyelő(k) a kutatások felügyelete terén megfelelő szintű tapasztalattal rendelkeznek, van idejük és elkötelezettségük ahhoz, hogy a kutatási gyakornok számára megfelelő támogatást nyújtsanak, és gondoskodjanak a szükséges fejlődésről és a folyamat felülvizsgálatáról éppúgy, mint a szükséges visszacsatolási mechanizmusról.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) felügyeleti iránymutatásai külön rendelkezéseket tartalmaznak a kutatók integrációjára, kutatástámogatására és karrierfejlesztésére, mentorálására és jóllétére, a kommunikációra és a konfliktusmegoldásra, valamint a felügyelők képzésére és szakmai fejlesztésére vonatkozóan 17 . A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések felügyeleti iránymutatásai ajánlásokat fogalmaznak meg a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések forrásaiban részesülő magánszemélyek és intézmények számára. Az iránymutatások előmozdítják a hatékony felügyeletet, a mentorálást és a megfelelő pályaorientációt.

Kapcsolat a felügyelőkkel

A képzési szakaszban lévő kutatók a felügyelőikkel és a kari/tanszéki képviselővel (képviselőkkel) felépített és rendszeres kapcsolatot alakítanak ki, és képesnek kell lenniük a velük fennálló kapcsolatot maximálisan kihasználni. A felügyelőknek emellett aktívan támogatniuk kell különösen a pályakezdő kutatókat azáltal, hogy visszajelzési találkozókat szerveznek velük, és előmozdítják a munkájuk szempontjából releváns képzési tevékenységeket.

Ez magában foglalja a munkafolyamat és a kutatás során a felismerések rögzítését, jelentések és tanácskozások útján visszajelzésekhez való hozzájutást, ezeknek a visszajelzéseknek a felhasználását, valamint a megállapodás szerinti ütemezés, mérföldkövek, átadandó és/vagy kutatási eredmények szerinti munkavégzést.

Rangidős kutatók

A rangidős kutatók (R3 és R4) felügyelőként, tanácsadóként, karriertanácsadóként, kutatásvezetőként, projektkoordinátorként, igazgatóként vagy tudományos munkatársként sokrétű szerepükre különös figyelmet fordítanak. Ezeket a feladatokat a legmagasabb szakmai előírásoknak megfelelően kell végezniük és hozzá kell férniük a megfelelő képzéshez. A kutatók felügyelőiként vagy tanácsadóiként a rangidős kutatók a hatékony tudásátadás feltételeinek kialakítása és a kutatók karrierjének jövőbeni sikeres fejlődése érdekében konstruktív és pozitív kapcsolatot építenek ki a pályakezdő (R1) és elismert (R2) kutatókkal. Ez rendkívül felelős szerep az R1 és R2 kutatók karrierfejlesztésének támogatásában, akik megbízható és bizalmas környezetben kommunikálják tapasztalataikat és értékeiket.

(1)    A példák nem kimerítő jellegűek, hanem az R1–R4 profilok mentén és valamennyi ágazatban a kutatók címtípusainak jelzésére szolgálnak. Egyes kutatói foglalkozások az R1–R4 profilok alatt többször is megjelenhetnek; ebben az esetben a profilra vonatkozó döntést eseti alapon hozzák meg és az a függetlenség, a tapasztalat és az elismerés szintjétől függ. Egyes példák (például a „consultant” és a „policy adviser/officer”) azzal a feltételezéssel vannak feltüntetve, hogy a foglalkozás tényleges kutatási tevékenységeket foglal magában.Az R1–R4 profilok szigorúan a kutatók számára relevánsak, és nem relevánsak a kutatásirányítás szempontjából. Hasonló típusú profilokat lehet fontolóra venni a kutatásirányításban, ha a kategória megfelelően van kialakítva.

(2)

   Tanácsi következtetések – Kutatási integritás 14853/15 (2015), https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14853-2015-INIT/hu/pdf

(3)    A külföldi beavatkozás elleni küzdelem a K+I területén, Európai Bizottság (SWD), 2022, doi:10.2777/513746.

(4)    Például a kutatás integritására vonatkozó európai kódex, ALLEA (2017), https://allea.org/code-of-conduct/

(5)    Lásd az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkét és a tudományos kutatás szabadságáról szóló bonni nyilatkozatot, amelyet az Európai Kutatási Térségről szóló, 2020. október 20-i bonni miniszteri konferencián fogadtak el, https://www.bmbf.de/bmbf/shareddocs/downloads/files/_drp-efr-bonner_erklaerung_en_with-signatures_maerz_2021.pdf?__blob=publicationFile&v=1

(6)    A Tanács következtetései, A nyitott tudomány rendszerére való áttérés, 9526/16, 2016. május 27.

(7)    Lásd https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/gender-equality-strategy_hu és   https://eige.europa.eu/gender-mainstreaming/toolkits/gear/what-gender-equality-plan-gep

(8)    Azaz elektronikus hálózatokon és infrastruktúrákon keresztül történő távegyüttműködés.

(9)    A Marie Sklodowska Curie-cselekvések zöld chartája, https://marie-sklodowska-curie-actions.ec.europa.eu/about-msca/msca-green-charter

(10)    Megállapodás a kutatásértékelés reformjáról (2022), https://coara.eu/app/uploads/2022/09/2022_07_19_rra_agreement_final.pdf

(11)    Minden rendelkezésre álló eszközt használni kell, a nemzetközi szinten vagy világméretekben elérhető webes forrásokat, mint például az EURAXESS-portált: https://euraxess.ec.europa.eu

(12)    Lásd MORE 4 tanulmány (2021) – https://cdn5.euraxess.org/sites/default/files/policy_library/more4_final_report.pdf

(13)

   Lásd SEC (2005) 260, Women and Science: Excellence and Innovation – Gender Equality in Science [Nők és tudomány: Kiválóság és újítás – Nemek közötti egyenlőség a tudományban].

(14)    Ebben az összefüggésben lásd még az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a munkavállalói képviseletről szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozat), (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

(15)    További ajánlások a szellemi vagyon kezelésének gyakorlati kódexéről szóló bizottsági ajánlásban találhatók, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32008H0416

(16)    Lásd például az innovatív doktori képzés elveit (2011), https://euraxess.ec.europa.eu/sites/default/files/policy_library/principles_for_innovative_doctoral_training.pdf, a salzburgi elveket (2016), https://www.eua-cde.org/downloads/publications/2016_euacde_doctoral-salzburg-implementation-new-challenges.pdf, és a hannoveri elveket (2022), https://www.uclpress.co.uk/products/176626?_pos=1&_sid=d5bf44607&_ss=r

(17)    https://marie-sklodowska-curie-actions.ec.europa.eu/about-msca/msca-guidelines-on-supervision