EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.2.16.
COM(2023) 77 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 2006/117/EURATOM tanácsi irányelv tagállamok általi végrehajtásáról
Negyedik jelentés
{SWD(2023) 43 final}
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés
1.1.Háttér
2.A jogi keret és végrehajtása
2.1.Az irányelv végrehajtása
2.2.A tanácsadó bizottság véleménye
2.3.Illetékes hatóságok
3.Megfigyelések
3.1.Statisztika (2018–2020)
4.Nyomon követés és folyamatos fejlesztés
5.Következtetések
1.Bevezetés
A 2006/117/Euratom tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelv) a lakosság megfelelő védelmének biztosítása céljából létrehozza a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek határokon átnyúló szállításának közösségi felügyeleti és ellenőrzési rendszerét. Rendelkezik arról, hogy a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek valamely tagállamba irányuló vagy valamely tagállamon áthaladó szállítmányairól az érintett tagállamok értesítést kapjanak, és vagy hozzájáruljanak a szállításhoz, vagy indokolás mellett megtagadják azt.
Valamennyi tagállam átültette az irányelvet, és a 20. cikkel összhangban 2011. december 25. óta minden harmadik évben jelentést tesz a Bizottságnak annak végrehajtásáról. A legutóbbi jelentéstételi ciklusban a tagállamok a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó legfrissebb nemzeti jelentéseiket nyújtották be. A 20. cikkel összhangban és az ilyen jelentések alapján a Bizottság elkészítette ezt az összefoglaló jelentést az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára, figyelembe véve egy tanácsadó bizottság véleményét és különös figyelmet fordítva a nem engedélyezett szállításokhoz és a be nem jelentett radioaktív hulladékokhoz kapcsolódó visszaszállításra.
A jelentés a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozó harmadik bizottsági jelentést követi, és áttekintést nyújt a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok Közösségen belüli engedélyezéséről és szállításáról. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza a jelen jelentésben megfogalmazott következtetések alapjául szolgáló részletes adatokat és információkat.
1.1.Háttér
Radioaktív hulladék az Unió minden tagállamában keletkezik – vagy különféle létesítményekben, például atomerőművekben és kutatóreaktorokban, vagy pedig bizonyos tevékenységek során, ilyen például a radioizotópok orvosi, ipari, mezőgazdasági, kutatási és oktatási feladatokhoz történő alkalmazása.
Az atomreaktorok működése közben is keletkeznek kiégett fűtőelemek, vagyis olyan nukleáris üzemanyag, amelyet már besugároztak és a reaktormagból véglegesen eltávolítottak. A kiégett fűtőelem újrafeldolgozásra felhasználható forrásként megőrizhető, vagy pedig további felhasználásra nem szánt anyagként végleges elhelyezésre szánt radioaktív hulladékként kell kezelni.
2020-ban (a jelentéstételi időszak végén) a 27 uniós tagállamban az atomenergia a villamosenergia-termelés 24,6 %-át tette ki, és tizenhárom tagállam
alig több mint száz atomreaktort üzemeltetett.
Az esetleges (újra)feldolgozás vagy elhelyezés előtt a keletkezett kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat biztonságosan tárolják. Az ilyen anyagok biztonságos kezelése szükségessé teheti az anyagok mozgatását, azaz szállítását a keletkezés, illetve a kezelés helyéről. Ezek olyan gyakorlatok, amelyek a tagállamok többségében előfordulnak, függetlenül nukleáris programjuk méretétől. A szállítás főként közúti, vasúti vagy tengeri, és bizonyos esetekben légi szállítás útján történik.
Az Unióban általános gyakorlatnak számít a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek behozatala, kivitele és tagállam(ok)on keresztüli átszállítása.
2.A jogi keret és végrehajtása
A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos és felelősségteljes kezelése, többek között az ilyen anyagoknak a tagállamok területén belül és kívül történő biztonságos szállítása a nemzetközi és az uniós jogból származó jogszabályi követelmény.
Nemzetközi szinten a témával kapcsolatos fő referencia a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezmény (a továbbiakban: közös egyezmény). A közös egyezmény – egyéb rendelkezések mellett – kötelezettségeket határoz meg a szerződő felek számára a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok országhatárokat átlépő szállításának (behozatalának, kivitelének és átszállításának) biztonságára vonatkozóan. Előírja, hogy az országhatárokat átlépő szállításban érintett minden szerződő fél megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen szállítások a közös egyezmény rendelkezéseivel összhangban valósuljanak meg, figyelembe véve a vonatkozó kötelező érvényű nemzetközi okmányokat is. Mind a 27 uniós tagállam és az Európai Atomenergia-közösség is szerződő fele a közös egyezménynek, ami jól szemlélteti, hogy a tagállamok elkötelezettek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas szinten biztonságos kezelése mellett azok keletkezésétől a végleges elhelyezésig.
Uniós szinten átfogó jogi keret biztosítja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmét az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szemben, többek között a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok szállítása során. A keret jelenleg az irányelvből, valamint a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvből (a továbbiakban: az alapvető biztonsági előírások) és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvből (a továbbiakban: a radioaktív hulladékokról szóló irányelv) áll, amelyek hatással vannak az irányelv hatályára.
Az uniós nukleáris és sugárbiztonsági keretrendszer hatályán belül az irányelv kifejezetten foglalkozik a polgári létesítményekből vagy tevékenységekből származó radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek országhatárokat átlépő szállítására vonatkozó engedélyezéssel és eljárásrendi vonatkozásokkal. Az átfogó cél az, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok szállításának felügyelete és ellenőrzése révén megerősítsék az ionizáló sugárzásnak való kitettségből fakadó veszélyekkel szembeni védelmet. Az irányelvet minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor
·a kiégett fűtőelemeket vagy a radioaktív hulladékokat tekintve a származási ország, a rendeltetési hely szerinti ország vagy bármely tranzitország uniós tagállam;
·a szállított kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok (vagyis a szállítmány) mennyisége és koncentrációja meghaladja az alapvető biztonsági előírásokban meghatározott szintet.
Amennyiben a szállítás nem bonyolítható le, vagy a szállítás feltételeit az irányelvvel összhangban nem teljesítették, a származási tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy a kérdéses anyagot azok birtokosa visszaszállítsa, kivéve, ha lehetőség van alternatív biztonsági intézkedés megtételére. Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a szállításért felelős személy szükség szerint megtegye a korrekciós biztonsági intézkedéseket. Ilyen esetekben a birtokos felel az azon esetekben felmerülő költségekért, amelyekben a szállítást nem lehet vagy nem szabad lebonyolítani.
A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok ilyen szállításainak elutasítását i. az irányelvben meghatározott kritériumok alapján kell megindokolni, ii. az elutasítás nem lehet önkényes, és iii. annak a megfelelő nemzeti, közösségi vagy nemzetközi rendelkezéseken kell alapulnia. A tagállamok hozzájárulási vagy elutasítási döntéseinek összhangban kell lenniük a közös egyezményben és az irányelvben foglalt rendelkezésekkel, amelyek megtiltják a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek kivitelét a déli szélesség 60. fokától délre lévő rendeltetési helyre, afrikai, karibi és csendes-óceáni országokba vagy olyan harmadik országba, amely nem rendelkezik a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek biztonságos kezeléséhez szükséges kapacitással.
A Bizottságnak címzett háromévenkénti jelentésen felül a tagállamoknak minden évben tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a tanácsadó bizottságot a nem engedélyezett, harmadik országba szánt szállítmányokról, és továbbítaniuk kell a Bizottság részére az illetékes hatóság vagy hatóságok kapcsolattartási adatait, valamint az ilyen hatóságokkal való gyors kapcsolatfelvételhez szükséges valamennyi információt.
2.1.Az irányelv végrehajtása
Az irányelv a hatálya alá tartozó valamennyi szállítás (beleértve a tagállamok közötti, illetve a Közösségen kívülről / Közösségen kívülre történő behozatalt, kivitelt és áthaladást) esetében előírja az egységes formanyomtatvány használatát, amely a 2011-ben módosított, 2008. évi bizottsági határozat útján jött létre. Az egységes formanyomtatvány az alábbi célokra használandó formanyomtatványokat tartalmaz:
·kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok szállítási engedélye iránti kérelem,
·a kérelem átvételének elismerése – a kiégett fűtőelemekkel és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos hiányzó adatok pótlására vonatkozó kérés,
·a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállítása iránti kérelem érintett illetékes hatóság általi elfogadása vagy elutasítása,
·a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok szállítási engedélye,
·a radioaktívhulladék-szállítmány leírása és a küldeménydarabok listája,
·a radioaktív hulladékok vagy a kiégett fűtőelemek átvételének elismerése.
Ha az ilyen anyagokat harmadik országba kívánják szállítani elhelyezés céljából, a tagállamoknak – a radioaktív hulladékokról szóló irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében – alkalmazniuk kell az irányelv 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által és a hatályos bizottsági ajánlásban meghatározott szállítási kritériumokat is.
2.2.A tanácsadó bizottság véleménye
A tanácsadó bizottság a XII. ülését 2022. november 7-én tartotta Luxembourgban e jelentés tervezetének és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumnak a megvitatása céljából. A tanácsadó bizottság kedvező véleményt adott.
2.3.Illetékes hatóságok
A tagállamok 2022 júliusától tájékoztatást adtak az irányelv 5. cikkének (13) bekezdése értelmében vett illetékes hatóságaikról.
A tagállamok illetékes hatóságainak jegyzéke a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum mellékletét képezi.
3.Megfigyelések
A Bizottság megállapította, hogy ebben a jelentéstételi ciklusban a tagállamok nem számoltak be a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek országhatárokat átlépő szállításával kapcsolatos meghiúsulásról.
A tagállamok nem jelentettek olyan eseteket, amelyek a 4. cikk („A nem engedélyezett szállításokhoz és a be nem jelentett radioaktív hulladékokhoz kapcsolódó visszaszállítás”); a 12. cikk („A szállítás meghiúsulása”) vagy a 16. cikk (1) bekezdése c) pontjának („Tiltott kivitel”) hatálya alá tartozhatnak. A bejelentett információk alapján a jelentéstételi időszakban így nem került sor engedély nélküli szállításra az EU területén.
A jelentéstételi időszakban négy esetben tagadták meg a hozzájárulást:
·Egy tagállam azért tagadta meg a hozzájárulást két kérelemhez, mert a végső hulladékkezelő létesítmények ideiglenesen nem voltak hozzáférhetők.
·Egy tagállam megtagadta a hozzájárulást két, szennyezett fémhulladék áthaladására vonatkozó kérelemhez, mivel úgy vélte, hogy a kérelem kívül esik az irányelv hatályán. Ilyen áthaladásokra azonban rendszeresen sor került a hatályos helyi jogszabályok alapján.
Az irányelv értelmében vett jelentési kötelezettségek bevezetése óta három tagállam (Ciprus, Horvátország és Málta) egyszer sem jelentett engedélyezett szállítást a területén.
A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesen ismerteti a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatárokat átlépő szállítását a jelenlegi jelentéstételi időszakban.
3.1.Statisztika (2018–2020)
Ez a szakasz statisztikai áttekintést nyújt az engedélyekről és szállításokról.
1. ábra
Az engedélyek száma
A 21 tagállam által a 2018 és 2020 közötti időszakban bejelentett 195 engedély 1 770 engedélyezett szállításnak felel meg. Egy engedély általában több szállításra vonatkozik, és elképzelhető, hogy túlmutat a jelenlegi jelentés által lefedett időszakon.
2. ábra
A szállítások száma
Az engedélyezett szállítások 98 %-a (1 732 szállítás) radioaktív hulladékokat, 2 %-a (38 szállítás) pedig kiégett fűtőelemeket érintett.
Az engedélyek és a szállítások többsége Közösségen belüli mozgásra vonatkozott. Összességében a szállítások 92,6 %-a Közösségen belüli volt (MM kategória), 2,7 %-a exportra (ME kategória) és 4,7 %-a importra (IM kategória) irányult.
A statisztikák azt mutatják, hogy a Közösségen belüli szállítás 79 %-a esetében a radioaktív hulladék a nukleáris ágazatból, 21 %-a pedig nem nukleáris tevékenységekből (pl. gyógyászat, kutatás) származott.
A radioaktív hulladékok kijelölt létesítményekben történő feldolgozása (például volumencsökkentő kezelés vagy kondicionálás) volt a szállítások fő célja, valamint a feldolgozott radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek visszaszállítása a származási országba. A legtöbb engedélyt – származási országként és rendeltetési hely szerinti országként egyaránt – Svédország és Németország adta ki.
A kiégett fűtőelemek mozgására vagy újrafeldolgozás, vagy a származási országba való visszaszállítás miatt került sor.
3. ábra
Radioaktív hulladékok szállítása, Közösségen belüli (MM), export (ME), import (IM)
4. ábra
Kiégett fűtőelemek szállítása, Közösségen belüli (MM), export (ME), import (IM)
4.Nyomon követés és folyamatos fejlesztés
Az irányelv végrehajtásáról szóló harmadik bizottsági jelentés két igényt azonosított: el kell érni, hogy az egységes formanyomtatvány jobban megfeleljen a jelentéstételi formanyomtatványra vonatkozó követelményeknek; valamint nyomon kell követni, hogy milyen hatást gyakorolnak az alapvető biztonsági előírások a határokon átnyúló szállítások felügyeletére és ellenőrzésére.
Az előbbi pont nyomon követése során a Bizottság – egy tagállam javaslata alapján – az irányelv 17. cikkének (2) bekezdésével és 21. cikkével összhangban javasolta az egységes formanyomtatvány felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy az eredeti szállításokra vonatkozó információkat beépítse a módosított egységes formanyomtatványba. Így visszaszállítás esetén az érintett tagállamok képesek lesznek nyomon követni a szállításokat. Emellett – amint azt két tagállam javasolta – a Bizottság egy digitális egységes formanyomtatványt terjesztett elő.
Az alapvető biztonsági előírásoknak az irányelv végrehajtására gyakorolt lehetséges hatásait illetően a Bizottság nem állapított meg jelentős problémát. Az irányelv alkalmazásával kapcsolatban azonban fontos kérdést vetett fel az a két bejelentett eset, amikor megtagadták a hozzájárulást ahhoz, hogy egy adott tagállamon keresztül radioaktív hulladékot szállítsanak. A tagállamok ugyanis eltérően vélekedtek arról, hogy a kezelt és újrafeldolgozott szennyezett fémhulladékok országhatárokat átlépő szállítása az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem, mivel egy adott tagállami szabályozó testület a szóban forgó anyagot radioaktív hulladéknak minősítheti. A radioaktív hulladék fogalommeghatározása szerint, amennyiben egy radioaktív anyag radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely szabályozó testület végzi a származási és rendeltetési hely szerinti ország jogszabályi és szabályozási keretei szerint, és annak további felhasználását nem tervezi sem a származási, sem a rendeltetési hely szerinti ország, , az az anyag az irányelv értelmében radioaktív hulladéknak minősül. A Bizottság ennek megfelelően úgy véli, hogy ilyen esetekben hozzájárulásra van szükség, annak ellenére, hogy a tranzitország nem minősítette az ilyen anyagot radioaktív hulladéknak.
Egy tagállam emellett jelezte, hogy előnyben részesíti, hogy a NORM besorolású hulladékok szállítása mindig a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv hatálya alá tartozzon. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy jogi szempontból tehát minden, természetesen előforduló radioaktív anyagot tartalmazó, szabályozói ellenőrzést igénylő, radioaktív hulladékként besorolt hulladék az irányelv hatálya alá tartozik.
A tanácsadó bizottság XII. ülésén felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg az egységes formanyomtatvány frissítését, különös tekintettel a hulladék eredetére vonatkozó információk, azaz az eredeti szállításokra való hivatkozás belefoglalására.
5.Következtetések
Az irányelv végrehajtása biztosította, hogy a Közösségen belül a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek minden, országhatárokat átlépő szállítására valamennyi érintett tagállam (beleértve a tranzitországokat) illetékes hatóságának előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyásával került sor az egységes formanyomtatvány használatával. Valamennyi tagállam rendszeresen továbbította a Bizottságnak a meghatározott jelentéstételi időszak (három év) vonatkozásában engedélyezett szállításokkal kapcsolatos információkat. A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és ellenőrzése így a Közösség egész területén garantált volt. Ezért, noha nem kötelező, továbbra is erősen ajánlott a „jelentéstételi formanyomtatvány” használata, mert lehetővé tette az adatok egyértelmű lekérdezését, és csökkentette az információk téves értelmezésének kockázatát.
A Bizottság összességében megállapítja, hogy az irányelvből, az alapvető biztonsági előírásokból és a radioaktív hulladékokról szóló irányelvből álló jelenlegi Euratom jogi keret garantálta a legszigorúbb biztonsági előírásokat az ionizáló sugárzással kapcsolatos kockázatok tekintetében az EU területén az országhatárokat átlépő szállítások összefüggésében. A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a radioaktív hulladékok meghatározása tekintetében a tagállamok közötti esetleges különbségek a tájékoztatási és engedélyezési folyamat bizonyos problémáihoz vezethetnek. Ez javításra szorul, és a tagállamokkal egyetértésben fel kell tárni a további harmonizáció lehetőségeit ezen a területen.