EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.2.10.

COM(2023) 68 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Uniós Vámkódex 278a. cikke alapján a Kódexben előírt elektronikus rendszerek fejlesztésének előrehaladásáról

{SWD(2023) 29 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Uniós Vámkódex 278a. cikke alapján a Kódexben előírt elektronikus rendszerek fejlesztésének előrehaladásáról

Tartalomjegyzék

1.    Bevezetés    

2.    Háttér-információk    

3.    A Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek esetében követett projektmódszertan    

4.    Globális áttekintés a Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek előrehaladásáról    

4.1.    2022-ig lezárult projektek    

4.2.    Folyamatban lévő projektek    

4.2.1.    Transzeurópai projektek    

4.2.2.    Nemzeti projektek    

4.3.    A Vámkódex szerinti informatikai megvalósítást érintő késedelmekkel összefüggő kockázatok    

4.4.    Enyhítő intézkedések    

5.    Vezetői összefoglaló és következtetések    

1.Bevezetés

Ez a Bizottság negyedik jelentése az Uniós Vámkódex (a továbbiakban: Vámkódex) 1 278a. cikke alapján a Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek fejlesztésének előrehaladásáról 2 . Az idei jelentés részletesen foglalkozik az elektronikus rendszerek kifejlesztésében történt további előrehaladással, valamint ismerteti a Vámkódex hatálybalépése óta a teljesen digitális vámkörnyezet irányába tett előrelépéseket. Ebben a Vámkódex munkaprogramjára 3 támaszkodik, amely kiindulási alapnak tekinthető az előrehaladással kapcsolatos jelentéstételben.

A Vámkódex munkaprogramjában szereplő projektek három rendszerkategóriába sorolhatók:

I.tizenegy központi transzeurópai rendszer, amelyek kifejlesztése vagy korszerűsítése a Bizottság feladata (ezeknél gyakran szükséges a nemzeti rendszerek tagállami kifejlesztése vagy korszerűsítése is);

II.három decentralizált transzeurópai rendszer, amelyek kifejlesztése vagy korszerűsítése a Bizottság feladata, de jelentős, a tagállamok által megvalósítandó nemzeti összetevőt tartalmaznak; valamint

III.három nemzeti rendszer, amelyek kifejlesztése vagy korszerűsítése kizárólag tagállami feladat.

Ez a jelentés mindhárom rendszertípus esetében vizsgálja az érdemi előrehaladást, ezenkívül felvázolja az egyes projektek célkitűzéseit, architektúráját és tervezését. Ez alapján kiemeli az esetleges késéseket (amennyiben azonosíthatók), valamint a tervezett enyhítő intézkedéseket. A Vámkódex munkaprogramjának végrehajtásában elért előrehaladás átfogó értékelését a jelentés következtetéseket tartalmazó szakasza (5. szakasz) foglalja össze, amely bemutatja, hogy a fennmaradó projektek egy része jól halad a tervezési ütemtervnek megfelelő befejezés irányába, míg mások (főként a nemzeti rendszerek) esetében a határidőn túli késedelem tapasztalható, emiatt pedig a Bizottságnak eltéréseket kellett engedélyeznie. Az egyes projektek tervezését és állapotát az e jelentéssel együtt kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentum 4 ismerteti részletesebben.

2.Háttér-információk

A Vámkódex 2016. május 1-jén lépett hatályba és – a 2019. évi módosítását követően 5 – a 2020., 2022. és 2025. évet jelölte meg az információtechnológiai átállás és megvalósítás tekintetében elvégzendő projektek fokozatos teljesítésének határidejeként. A Vámkódex 278. cikke úgy rendelkezik, hogy a meglévő elektronikus és papíralapú rendszerek mindaddig alkalmazhatók a vámalakiságok elvégzésére (ún. átmeneti intézkedések), amíg a vonatkozó, a Vámkódexben előírt új vagy korszerűsített elektronikus rendszerek működőképessé nem válnak. Az átmeneti intézkedéseket meg kell szüntetni, amint a megfelelő elektronikus rendszereket létrehozták.

Ennek a teljesen digitális vámügyi környezet felé vezető, összetett elektronikus átállási folyamatnak a támogatása érdekében a Vámkódex munkaprogramja határidőket állapít meg az egyes elektronikus rendszerekre (és azok esetleges szakaszaira) vonatkozóan a 2020 és 2025 közötti időszakra.

A 278a. cikk előírja a Bizottság számára, hogy évente készítsen jelentést a még el nem készült elektronikus rendszerek telepítésében elért előrehaladásról. E célból a Bizottság releváns információkat gyűjtött az alábbi forrásokból: 

1. a tagállamok által félévente (januárban és júniusban) készítendő nemzeti tervek; 

2. az előrehaladás dokumentálása céljából a saját szervezeti egységei és a tagállamok körében végzett felmérés;

A felmérés keretében a tagállamok és a Bizottság is szolgáltatott adatokat a tervhez képest elért előrehaladásról. A felmérésből származó adatok között egyaránt találhatók mennyiségiek (betartott vagy elmulasztott határidők, mérföldkövek) és minőségiek (a projektek hozzávetőleges összetettségének, a felmerült nehézségeknek, a várható kockázatoknak, a késedelmeknek és e késedelmek okainak, valamint a tervezett, illetve végrehajtott enyhítő intézkedéseknek a részletes ismertetése).

3. külön felmérés a nemzeti projektek végrehajtásáról;

A nemzeti projektek végrehajtásában elért előrehaladásról készült külön felmérés széles körű áttekintést adott az érkezési értesítéssel, a vám elé állításról szóló értesítéssel, az átmeneti megőrzéssel, a különleges eljárások 2. összetevőjével és a nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítésével kapcsolatosan a Vámkódex szerinti közelgő, 2022. december 31-i határidőre tekintettel a tagállamok által végrehajtott fejlesztésekről.

4. kétoldalú, magas szintű találkozók a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága és a tagállamok váminformatikai igazgatóságai között;

A felmérések eredményeiből a Bizottság tiszta rálátást kapott az egyes rendszerek állapotára. Fontosnak találta naprakész ismeretek szerzését ahhoz, hogy hiánytalan és pontos képet kapjon a tagállamok részéről mindegyik, Vámkódexhez kapcsolódó projekt állapotáról, megértse a náluk felmerült kérdéseket, és ötleteket adjon a problémás helyzetek javításához. Ennek érdekében magas szintű találkozókat szervezett mindegyik tagállami váminformatikai igazgatóságával.

5. a transzeurópai koordinációs és nyomonkövetési programok eredményei.

Ez a jelentés elemzést is tartalmaz azon részletesebb információk alapján, amelyeket a tagállamok a 2020 óta létező, az árutovábbítás és az export területén működő, alapvető decentralizált transzeurópai rendszerekkel foglalkozó koordinációs programok keretében jelentettek.

3.A Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek esetében követett projektmódszertan

A Vámkódexhez kapcsolódó projektek közelmúltbeli fejlesztései során optimalizálták a projektmódszertant. Az üzleti folyamatok modellezése, az adatmodellezés, valamint a technikai specifikációk kidolgozása párhuzamosan és a kezdetektől fogva szoros együttműködésben történt a Bizottság és a tagállamok jogi, üzleti és informatikai szakértőivel. A Bizottság és a tagállamok a Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek fejlesztésére agilisabb folyamatokat alkalmaznak, amelyek gyorsabb és kezelhetőbb szoftverkiadás révén bővített felhasználói funkciókat biztosítanak.

A Bizottság és a tagállamok rendszeres találkozók keretében határozzák meg és fogadják el az egyes transzeurópai rendszerek projektdokumentumait. Ezenkívül a Bizottság a kereskedelmi kapcsolattartó csoport útján rendszeresen konzultál a kereskedelmi szervezetekkel. A tagállamok feladata, hogy közvetlen kapcsolatot tartsanak a kereskedőikkel a nemzeti terveket és a kereskedelmi dokumentációt illetően. Nagy kihívással jár annak biztosítása, hogy a meglévő rendszerek problémamentesen működjenek az új rendszerek kifejlesztésének ideje alatt. Amikor elkészültek, akkor rendkívül fontos lesz a meglévő rendszerekről a korszerűsített rendszerekre történő zökkenőmentes átállás biztosítása. Ez létfontosságú annak biztosításához, hogy az átállás ne érintse a kereskedelmi és vámügyi műveleteket.

4.Globális áttekintés a Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek előrehaladásáról

A Vámkódex munkaprogramja tizenhét projektet tartalmaz, amelyek eredményeként kiépülnek a szükséges elektronikus rendszerek, amelyek magukban foglalnak tizennégy transzeurópai projektet, amelyekért a Bizottság a tagállamokkal együtt felelős, és három rendszert, amelyek a tagállamok kizárólagos felelősségi körébe tartoznak.

4.1.2022-ig lezárult projektek

A Bizottság az alábbi új rendszerek vagy korszerűsítések sikeres telepítéséről számolhat be:

·Uniós Vámkódex – Regisztrált exportőrök rendszere – REX (új): 2017-ben lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok – CDS (új): 2017-ben lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – A kereskedők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez – UUM&DS (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás) (új): 2017-ben lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszere 2 – EORI2 (korszerűsítés): 2018-ban lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – Felügyelet 3 – SURV3 (korszerűsítés): 2018-ban lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – KTF (korszerűsítés): 2019-ben lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – Engedélyezett gazdálkodók – AEO (korszerűsítés): 2019-ben lett telepítve.

·Uniós Vámkódex – Adatlapok különleges eljárásokhoz – INF (új): 2020-ban lett telepítve.

·2. generációs importellenőrzési rendszer – 1. kiadás – ICS2 – 1. kiadás (korszerűsítés): 2021-ben lett telepítve.

4.2.Folyamatban lévő projektek

A folyamatban lévő projekteket illetően e jelentés célja a 2022-ben elért eredmények kiemelése mellett a nemzeti projektek végrehajtásával kapcsolatosan felmerült kérdések feltárása.

A 2023 és 2025 között megvalósítani tervezett transzeurópai projekteket a 4.2.1. szakaszban ismertetjük. E projektek közül négy telepítési időszaka 2023-ban ér véget.

E jelentés középpontjában a 4.2.2. szakaszban említett három – nevezetesen az érkezési értesítéssel, a vám elé állításról szóló értesítéssel és az átmeneti megőrzéssel, valamint a különleges eljárások 2. összetevőjével és a nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos – nemzeti projekt áll. Ezek a rendszerek a tervek szerint 2022. december 31-ig válnak működőképessé a Vámkódexben meghatározott módon. Azonban számos tagállam jelezte a Bizottságnak, hogy nem tudja tartani a Vámkódexben megadott határidőt, ami tovább növeli a Vámkódexről szóló korábbi eredményjelentésekben megfogalmazott kockázatot.

4.2.1. Transzeurópai projektek

Ami a transzeurópai projekteket illeti, 2022-ben a rendszerfejlesztési munka alapjaként egy sor informatikai projektdokumentum készült el, illetve számos ilyen dokumentumról született megállapodás.

Ezek a transzeurópai projektek egyedi architektúrával rendelkeznek, amelyek időnként központi és nemzeti összetevők ötvözését igénylik, egy vagy annál több projektszakaszból állnak, és a Vámkódex 278. cikkének (3) bekezdése alapján 2025. december 31-ig valósítandók meg. Az alábbiakban ismertetjük az egyes projektek leírását és előrehaladását.

1.Uniós Vámkódex – Biztosítékkezelés – GUM (új): célja a biztosítékok különféle típusainak valós idejű nyújtása és kezelése az EU-ban. A biztosítékok vámhivatalok között, elektronikus eszközökkel történő feldolgozásának javuló sebessége, nyomon követhetősége és felügyelete várhatóan azon esetek gyorsabb azonosításához fog vezetni, amikor a biztosítékokat érvénytelennek, illetve a keletkezett vagy lehetséges adósság fedezésére elégtelennek nyilvánítják. A decentralizált GUM 2. összetevőt nemzeti szinten kell kifejleszteni, ami lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy csak nemzeti szinten szükséges funkciókat 6 (például nemzeti biztosítékokat) is beépítsenek.

Előrehaladás: a Vámkódex munkaprogramjában szereplő jogi mérföldkövekre tekintettel a Bizottság 2022. szeptember 30-ig elkészítette a technikai specifikációkat a transzeurópai biztosítékkezeléshez kapcsolódó 1. összetevőhöz, a tagállamoknak pedig 2024. november 30-ig kell saját specifikációkat készíteniük a nemzeti biztosítékkezelési rendszerhez kapcsolódó 2. összetevőhöz.

Ami a nemzeti biztosítékkezelési rendszert illeti, a tagállamok túlnyomórészt közepes/csekély összetettség mellett alacsony kockázati szintről számoltak be a projekt határidőre történő megvalósítása kapcsán. Négy tagállam jelentette, hogy telepítette a rendszerhez tartozó nemzeti összetevőjét, és mindössze két tagállam jelezte, hogy késedelemre számít a telepítési mérföldkő esetében.

2.Uniós Vámkódex – Import-ellenőrzési rendszer 2 – ICS2 (korszerűsítés): célja az ellátási lánc biztonságának és védelmének erősítése az érkezés előtti értesítésekkel („belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal”), valamint a kapcsolódó kockázati és ellenőrzési információkkal összefüggésben az adatok minőségének, nyilvántartásának, rendelkezésre állásának és megosztásának javításával. Különösen a projekt meg fogja könnyíteni a kockázatelemzési folyamat során tagállamok között folyó együttműködést. A projekt három változatban készül el annak érdekében, hogy mindegyik fuvarozási mód esetében lehetővé tegye a megvalósítható átmenetet.

Előrehaladás: folyamatban van a 2. kiadás kifejlesztése, amelynek alapjául az 1. kiadás szolgál. Ez a második kiadás új üzleti modelleket tartalmaz, amelyek tükrözik az üzleti igényeket, szabályokat és felhasználói felületeket, kiegészítve az időzítők, az adatminőség, az adatkonzisztencia-szabályok és a több bejelentés és érkezési értesítések összekapcsolásának fokozott összetettségével.

Jelenleg kihívást jelent az 1. kiadásról a 2. kiadásra való áttérés az eltérő átállási időszakok miatt. Az átállásra vonatkozó stratégiát 2021-ben véglegesítették és tették közzé, a válságkezelési protokollokat és eljárásokat (24/7/365) pedig az összes tagállam elfogadta és megkapta. A tagállamok jelenleg az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott közös uniós előírások alapján jelenleg készítik el a nemzeti funkcionális és technikai specifikációkat. Arról számoltak be a tagállamok, hogy fokozódott az összetettség a fejlesztés előrehaladása során, különös tekintettel az elérendő harmadik országbeli kereskedelmi érdekeltekre és a vizsgálat iránti hajlandóságukra. Ez kockázatokkal jár arra nézve, hogy a tagállamok és a kereskedelem szereplői időben elkészüljenek.

A 2. kiadásra vonatkozó üzemeltetési iránymutatások gyűjteményével kapcsolatos munka 2022. első negyedévében lezárult, egyúttal elkészült az ügymenet-folytonossági terv naprakész változata, amely a 2. kiadás műveleteire is kiterjed. A végponttól végpontig terjedő vizsgálat szervezéséről szóló dokumentumot 2022 áprilisában tették közzé a tagállamok és a gazdasági szereplők számára. A tagállamok vámigazgatási szerveinek az ICS2 megfelelőségi vizsgálatára való felkészítése érdekében képzési kampányok zajlottak 2022 második negyedévében. Maguk a megfelelőségi vizsgálati tevékenységek 2022 harmadik negyedévében indultak.

Ami az ICS2 fejlesztéséről jelentett állapotot illeti, a tagállamok jelenleg a 2. kiadásra összpontosítanak.

3.Uniós Vámkódex – Az uniós státus igazolása – PoUS (új): a kereskedők által az áruik uniós státusának igazolása céljából kiadott összes bizonylat tárolását, kezelését és lekérdezését végzi. A projekt központi és nemzeti szinten is megvalósítható, azonban számos tagállam határozottan jelezte azt a szándékát, hogy a Bizottság által kifejlesztett központi rendszert kívánja használni. Az uniós státust igazoló, Vámkódex szerinti vámárumanifeszt és az európai tengeri közlekedésre vonatkozó egyablakos rendszer bevezetése közötti függésre tekintettel a projekt két szakaszban fog megvalósulni az ellentmondások elkerülése, valamint a kockázatok csökkentése érdekében.

Előrehaladás: a PoUS 1. szakasza esetében a technikai és rendszerspecifikációk 2022 első negyedévében készültek el. Agilis jellegű fejlesztési megközelítést alkalmaznak ennél a projektnél, amely a Vámkódex munkaprogramjában meghatározott tervek szerint halad előre 7 .

E jelentés készítésekor a kivitelezési szakasz zajlik, amely a tervek szerint 2022 novemberében zárul. A megfelelőségi vizsgálat előreláthatólag szintén 2022-ben indul.

A PoUS 2. szakaszát illetően a tagállamok 2021 második negyedévében elfogadták a vámárumanifesztre vonatkozó funkcionális specifikációkat, a technikai és rendszerspecifikációk kidolgozása pedig a tervek szerint 2023 első negyedévében veszi kezdetét. A technikai megvalósítással kapcsolatos munka és a közelmúltbeli jogi megbeszélések eredményeképpen változáskezelést végeztek a funkcionális specifikációk összehangolása érdekében.

Kiderült, hogy a PoUS 2. szakasza szerinti vámárumanifeszt telepítéséhez időpontja (2025. június 2.) nincs teljesen összhangban az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (EMSWe) telepítésének időpontjával (2025. augusztus 15.). Mivel a PoUS rendszerbe várhatóan jelentős mennyiségű vámárumanifeszt érkezik majd az EMSWe-ből, és a két időpont közötti eltérés szükségtelen terhet róna a kereskedelem szereplőire, ezért gondoskodni kell e két projekt telepítési időpontjának összehangolásáról.

4.Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés – CCI (új): célja annak lehetővé tétele, hogy az árukat központi vámkezelés keretében vonják vámeljárás alá, és így a gazdálkodók vámügyi szempontból központosíthassák üzleti tevékenységüket. A vám-árunyilatkozat feldolgozását és az áruk fizikai átengedését összehangolják az érintett vámhivatalok között. Az új nemzeti behozatali szerekre épülő rendszer révén lehetővé válik az európai központi vámkezelés automatizált működése.

Előrehaladás: a CCI 1. szakaszát illetően a 2022. első negyedévi állás szerint előzetes megfelelőségi vizsgálati tevékenységek indultak a megvalósításban élen járó tagállamok részvételével, és egy tagállam előreláthatólag 2022 decemberére fejezi be vizsgálati tevékenységeit, 2023 első negyedévében pedig telepíti a CCI-t normál árunyilatkozattal.

A rendszer készültségi fokának értékelése tekintetében a tagállamok megközelítőleg 75 %-a számolt be arról, hogy a rendszer fejlesztése a terv szerint halad. Ugyanakkor több tagállam is jelezte, hogy a jelenlegi állás szerint a telepítés a Vámkódex munkaprogramjában meghatározott határidőn túlra tolódik. Ez azt jelentheti, hogy egyes kereskedőknek, akik valamennyi tevékenységük során központi vámkezelést kívánnak igénybe venni, bizonyos tagállamokban végrehajtott ügyleteik esetében csak később nyílhat erre lehetőségük.

A Bizottság jóval a telepítési időszak 2023. októberre tervezett indulása előtt, 2022. június 30-ig véglegesítette a CCI 2. szakaszára vonatkozó technikai specifikációkat.

5.Uniós Vámkódex – Új számítógépesített árutovábbítási rendszer – NCTS (korszerűsítés): az új számítógépesített árutovábbítási rendszer a meglévő egységes uniós árutovábbítási rendszert hangolja össze a Vámkódex új jogi rendelkezéseivel, amelyek magukban foglalják az információcsere és a Vámkódex adatszolgáltatási követelményeinek összehangolását, valamint az egyéb rendszerekkel való kapcsolatok korszerűsítését, illetve fejlesztését.

Előrehaladás: a technikai specifikációk elfogadása óta nehezen haladt NCTS – 5. szakaszának nemzeti fejlesztési részéhez szükséges források megszerzése, mivel a tagállamok figyelme elsőbbséget élvező területek felé fordult. Az üzembe lépés jelentős mértékben eltolódott, és 2023-ra, konkrétabban 2023 negyedik negyedévére került át, emiatt pedig tovább növekszik a nyomás a 2023. december 1-jei mérföldkő elérésével kapcsolatosan. Összességében véve valamennyi tagállam előrehaladást ért el a rendszere telepítésében. Azonban a nemzeti rendszerük telepítése terén tapasztalható lassú előrehaladás jelentős kockázatot hordoz az NCTS 5. szakaszának lezárását érintő késedelmekkel összefüggésben. Jelenleg az átállás készültségi szintje 48 %, az eredetileg előirányzott százalékos érték viszont 72 % volt. Ennek ellenére a tagállamok többsége arról számolt be, hogy a terv szerint halad ahhoz, hogy a 2023. december 1-jére tervezett „ugrásszerű” átállás megvalósuljon.

Az NCTS 5. szakaszát illetően három kivételével valamennyi tagállam megerősítette azon tervét, hogy a 2021 első negyedévétől 2023 negyedik negyedévéig tartó telepítési időszak alatt megkezdi az üzemeltetést. A folyamatot az 1. ábra szemlélteti. A sárga oszlop jelöli azt a határidőt, amelyen belül a tagállamoknak elő kell készíteni a meglévő kiviteli és árutovábbítási rendszerek leállítását, és megkezdeni az új rendszerek működtetését annak érdekében, hogy a piros oszlop által jelzett határidőig elkészüljenek.

1. ábra – Az NCTS 5. szakasza – Nemzeti hatóságok általi üzembe helyezés

Az NCTS 6. szakasza (összekapcsolás más rendszerekkel) esetében az ITSC, az ITCB és az ECCG 2021 negyedik negyedévében jóváhagyta a döntés-előkészítő tanulmányt és a jövőképet ismertető dokumentumot. A funkcionális és technikai specifikációkat ezzel párhuzamosan, iterációkban dolgozzák ki. A megfelelőségi vizsgálatot és a telepítést befolyásolhatja, hogy néhány tagállam a tervezettnél később valósítja meg az NCTS 5. szakaszát.

6.Az Uniós Vámkódex – Automatizált kiviteli rendszer (AES), azaz a meglévő transzeurópai rendszer (1. projektösszetevő), valamint a meglévő nemzeti kiviteli rendszerek (2. projektösszetevő) korszerűsítése a Vámkódex áruk kivitelére és kiléptetésére vonatkozó követelményeinek végrehajtására irányul. A transzeurópai AES-hez kapcsolódó projekt az európai vállalkozások árukivitelének megkönnyítése céljából a Vámkódexben foglalt, kereskedelmet egyszerűsítő rendelkezések (például a központi kiviteli vámkezelés) végrehajtására, valamint a csalás megelőzése céljából a Vámkódexben foglalt, az EU vámterületéről kilépő áruk jobb figyelemmel kísérésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésére terjed ki.

Előrehaladás: 2022 első félévének legfontosabb eredménye, hogy 2022 áprilisában elindult az AES 1. összetevőjével kapcsolatos nemzetközi művelet két tagállam közreműködésével. 2022 végéig, illetve 2023 elejéig további öt tagállam kapcsolódik majd be a műveletbe. Reprezentatív számú tagállam haladt előre, illetve készült el a technikai specifikációk kidolgozásával, míg négy tagállam még nem kezdte meg az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. A tagállamok által a kereskedői közösségüknek kínált átmeneti időszakok egyre szűkebbre szabottak, sőt, akár el is maradhatnak az időhiány miatt előírt „ugrásszerű” átállás következtében. Három kivételével valamennyi tagállam megerősítette azon tervét, hogy a 2021 első negyedévétől 2023 negyedik negyedévéig tartó telepítési időszak alatt megkezdi az üzemeltetést. A folyamatot a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra – Az AES 1. összetevője – Nemzeti hatóságok általi üzembe helyezés

Az AES 2. összetevője, azaz a nemzeti kiviteli rendszerek korszerűsítése esetében reprezentatív számú tagállam haladt előre, illetve készült el a technikai specifikációk kidolgozásával, míg hat tagállam arról számolt be, hogy még nem kezdte meg az ezzel kapcsolatos tevékenységeket.

Összefoglalva: a fennmaradó transzeurópai projektek esetében a Bizottság megfelelően halad a Vámkódexszel és a Vámkódex munkaprogramjával összefüggésben elfogadott határidők, valamint a 2019. évi többéves vámügyi stratégiai tervben (MASP-C) kitűzött projektmérföldkövek teljesítésével. E transzeurópai rendszerek nemzeti összetevőinek tagállami telepítését illetően felmerültek bizonyos kockázatok késedelmekkel összefüggésben, különösen az ICS2 2. kiadása, a CCI 1. szakasza, az AES és az NCTS 5. szakasza esetében (lásd a 4.3. szakaszt).

Végezetül fontos kiemelni, hogy a Vámkódex munkaprogramjának végrehajtására tekintettel a Bizottság 2022 decemberéig tevékenységeinek mintegy 87 %-át végzi el (az előző évben az összes fejlesztési munkájának 84 %-ával készült el). Ez a százalékos arány csak a Bizottságra bízott tevékenységekre vonatkozó fő teljesítménymutatókon alapul, és nem tükrözi a tagállamok által végzett tevékenységeket. Az alábbi áttekintésben az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság előrehaladását és terveit tükröző kilátások szerepelnek.

3. ábra – A Bizottság által elvégzett fejlesztési tevékenységek százalékos aránya (hozzávetőlegesen)

Míg a Bizottság saját projekttevékenységeinek többsége esetében a bevezetés nem függ a nemzeti előrehaladástól, azonban bizonyos jellegű, a Bizottság és a tagállamok által szoros együttműködésben végzett tevékenységekre, például transzeurópai rendszer nemzeti összetevőjének megfelelőségi vizsgálatára hatással lehet. E járulékos hatásra tekintettel kijelenthető, hogy bizonyos tagállamoknál a nemzeti összetevőjük megvalósításában felmerülő késedelem befolyásolhatja a Vámkódex végrehajtásának átfogó eredményeit.

4.2.2. Nemzeti projektek

A tagállamoknak el kell készülniük három teljesen nemzeti projektjük 8 korszerűsítésével. A fejlesztési tevékenységek nemzeti hatáskörbe tartoznak, a külső tartományra vonatkozó folyamatokat és adatokkal kapcsolatos követelményeket pedig uniós jogszabályok határozzák meg.

A Vámkódex 278. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. december 31-ig az alábbi három nemzeti projektnek kell lezárulnia:

1.Uniós Vámkódex – Érkezési értesítés, vám elé állításról szóló értesítés, átmeneti megőrzés (AN, PN és TS) – (korszerűsítés): meghatározzák a folyamatok nemzeti szintű automatizálását a szállítóeszközök érkezéséről szóló értesítések, az áruk vám elé állítása, valamint az átmeneti megőrzésre vonatkozó nyilatkozatok tekintetében a Vámkódexben leírtak szerint. Ez a projekt a tagállamok közötti harmonizációt támogatja a kereskedelem szereplői és a vámhatóságok közötti adatcsere tekintetében.

Előrehaladás: már az előző évi jelentésben is kockázatként szerepelt, hogy az összes tagállam elkészül-e időben a szükséges nemzeti rendszerekkel. A Vámkódexről szóló 2021. évi eredményjelentésben foglaltakhoz képest további késedelmek észlelhetők. 2022 végére mindössze négy, hét, illetve hat tagállam készült el az AN-nel, a PN-nel és a TS-sel (lásd az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 3.1.2. szakaszát).

2.Uniós Vámkódex – Nemzeti behozatali rendszerek – NIS (korszerűsítés): célja a Vámkódex alapján a behozatallal kapcsolatban meghatározott, folyamatokra és adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények végrehajtása. A tagállamoknak a rendszerek megvalósítása során első lépésként technikai specifikációkat kell kidolgozniuk a saját szintjükön.

Előrehaladás: a Vámkódexről szóló 2021. évi eredményjelentésben foglaltakhoz képest további késedelmek észlelhetők. 2022 végére csupán tíz tagállam korszerűsítette a NIS-t a Vámkódex követelményeinek megfelelően (lásd az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 3.2.2. szakaszát).

3.Uniós Vámkódex – Különleges eljárások – SP (korszerűsítés): célja a különleges eljárások (vámraktározás, meghatározott célra történő felhasználás, ideiglenes behozatal, aktív és passzív feldolgozás) harmonizációja és megkönnyítése. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a különleges eljárásokra vonatkozóan az Uniós Vámkódexben előírt összes módosítást a nemzeti rendszereikben. A behozatali összetevő az „Uniós Vámkódex – Nemzeti importrendszerek (NIS)” projekt részét képezi majd, míg az SP kiviteli összetevőjét a Vámkódex szerinti automatizált kiviteli rendszert (AES) megvalósító projekthez igazodóan és annak részeként vezetik be.

Előrehaladás: a nemzeti behozatali rendszerekkel (korszerűsítés) fennálló kölcsönös függőségekre és egyéb sajátos körülményekre tekintettel több tagállam nem tudja tartani az SP behozatali összetevőjére vonatkozó határidőt. Tizenöt tagállam tervezte befejezni az SP behozatali összetevőjével kapcsolatos fejlesztési tevékenységeket 2022 végére (lásd az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 3.3.2. szakaszát). Az általuk végzett NIS-korszerűsítéssel kapcsolatosan jelentett legutóbbi fejleményekre figyelemmel azonban előfordulhat, hogy néhányuknak nem sikerült elérnie ezt a mérföldkövet. Az SP kiviteli összetevője esetében, amelynek határideje 2023. december 1., jobbnak tűnik a helyzet, mivel a tagállamok a határidőn belül tervezik végrehajtani a telepítést.

Összefoglalva: az erőfeszítések ellenére számos tagállamnál merült fel késedelem, emiatt pedig nem lesz tartható a Vámkódexben a nemzeti rendszerek működőképessé válására vonatkozóan meghatározott határidő (2022. december 31.).

4.3.A Vámkódex szerinti informatikai megvalósítást érintő késedelmekkel összefüggő kockázatok

A Bizottság jól halad a feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel, és nem azonosított a határidőkhöz képest késedelmeket, illetve nem merült fel ilyen késedelem. Ezenkívül nem jelentettek olyan jelentős kockázatokat, amelyek a telepítés késését eredményeznék. Noha e jelentésben különbséget tettünk a Bizottság részéről elért előrehaladás és a tagállamok részéről elért előrehaladás között, azonban a nemzeti késedelmek bizonyos mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorolnak a transzeurópai rendszerek, például az ICS2, a CCI, az AES és az NCTS fejlesztésére, így korlátozott módon a Bizottság tevékenységeire is. Ez például abban nyilvánul meg, hogy hosszabb távra kell forrásokat beruházni a megfelelőségi vizsgálathoz, a transzeurópai koordinációs támogatáshoz és a nyomon követéshez, segítséget kell nyújtani alternatív nemzeti fejlesztési és telepítési programok keretében, vagy akár huzamosabb ideig kell végezni az átállás céljából bevezetett központi összetevők karbantartását.

A megvalósításban elért általános tagállami előrehaladást tekintve a tagállamok fokozatosan haladnak a feladatkörükbe tartozó fejlesztésekkel, a többségük viszont a tervezettnél lassabban, ami oda vezetett, hogy egy vagy több projektnél a határidőn túli késedelemről számoltak be.

A tagállamok különféle okokkal indokolták a jelentett késedelmeket. A problémák és kockázatok többsége évről évre tapasztalható, ami befolyásolja a tagállamok tevékenységeinek előrehaladását, végeredményben pedig késedelmeket okoz a rendszereik fejlesztésében. A tagállamok által jelzett nehézségek, valamint késedelmekkel összefüggő kockázatok főleg a pénzügyi források és az emberi erőforrások hiányából, az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag 9 hatásából és a miatta szükségessé vált újratervezésből, a Covid19-világjárvány következtében kialakult sajátos munkakörülményekből, egymással versengő prioritásokból, valamint a brexit és az ukrajnai háború vámügyi hatásaiból fakadnak. A tagállamok arról is említést tettek, hogy a nemzeti informatikai infrastruktúrák nem tudják kielégíteni a projektek igényeit, a vállalkozóknak kapacitással kapcsolatos problémáik vannak, és más érdekeltektől függenek, átállást és vizsgálatot kell végrehajtani a gazdasági szereplők bevonásával, a munkák kiszervezésére irányuló ajánlati felhívások késedelmesek vagy sikertelenek voltak, a Vámkódexhez kapcsolódó projektek pedig bonyolult rendszerintegrációkat igényelnek.

Tekintettel arra, hogy a Vámkódex munkaprogramja 2019 áprilisában készült, és a Bizottság időben kidolgozta a transzeurópai rendszerekre vonatkozó funkcionális és technikai specifikációit, irányítási szempontból problematikusnak tűnik, hogy még mindig van néhány tagállam, ahol nem hirdettek nyertest pályázatokban (a tagállamok közreműködésével végzett értékelésünk időpontjában), vagy komoly problémák vannak a nemzeti közbeszerzési folyamatban.

A Bizottság kétoldalú találkozókat tartott, hogy mindegyik tagállammal megvitassa az ott felmerült problémákat, ismételten leszögezze, hogy a Vámkódexhez kapcsolódó projekteket kell elsőbbségben részesíteni, és tanácsot adjon a lehetséges további tevékenységekről és intézkedésekről. Ennek keretében huszonnégy tagállam küldött a Bizottságnak eltérés iránti hivatalos kérelmet a Vámkódex 6. cikkének (4) bekezdése szerint a nemzeti projektek 2022. december 31-i határidőn túli késedelmét illetően. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a tagállamok által kért eltérésekről:

·Az érkezési értesítés megvalósítása esetében a következő tagállamok kértek eltérést: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és Szlovákia. Ugyanakkor Ausztria, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia jelentette, hogy az ICS2 2. kiadásába (tervezett telepítési időpont: 2023. március 1.) integrálva fogják használni az érkezési értesítést. Németország és Írország nem alkalmazhatóként jelölte meg az érkezési értesítést.

·A vám elé állításról szóló értesítés megvalósítása esetében a következő tagállamok kértek eltérést: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és Szlovákia.

·Az átmeneti megőrzés megvalósítása esetében a következő tagállamok kértek eltérést: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovénia és Szlovákia.

·A nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítésének végrehajtása esetében a következő tagállamok kértek eltérést: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország. E késedelmek kihatnak a transzeurópai CCI-projektre és a különleges eljárások 2. összetevőjére, amelyre a nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítésével azonos ütemterv vonatkozik.

A Bizottság gondosan elbírálta az egyes tagállamoktól kapott kérelmeket és az általuk a sajátos körülményeikre vonatkozóan megfogalmazott indokolásokat, és az érkezési értesítésre, a vám elé állításról szóló értesítésre, az átmeneti megőrzésre, a nemzeti behozatali rendszerre vonatkozó eltérések engedélyezéséről szóló végrehajtási határozatokat fogadott el a kérelmező tagállamok javára korlátozott ideig, legfeljebb 2023. december 31-ig terjedő hatállyal. Ezenkívül a nemzeti belépési projektek esetében megengedett lesz az iteratív megközelítés a tengeri szállítási módnál, igazodva a Vámkódex munkaprogramjában az ICS2 3. kiadására vonatkozóan meghatározott időponthoz.

Amint azt a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum is tükrözi, az ezen éves eredményjelentéshez összegyűjtött információkon felül több tagállam külön, informálisan (eltérés iránti kérelem útján) tájékoztatta a Bizottságot a többi (főként transzeurópai) projekteket érintő késedelmekről:

·Az ICS2 2. kiadásának megvalósítása esetében a következő tagállamok kértek eltérést: Ausztria, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia és Románia. Ehhez hasonlóan Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország és Hollandia az ICS2 3. kiadásával kapcsolatosan számolt be késedelmekről. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.3.1. és 4.3.2. szakaszát.

·A PoUS 1. szakaszának végrehajtása esetében a következő tagállam ütemezett be a Vámkódex munkaprogramjában szereplő határidőnél későbbi telepítési időpontot: Görögország. A 2. szakasz esetében Finnország jelentett késedelmet a rendszere kiépítésében. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.4.2. szakaszát.

·A CCI 1. szakaszának végrehajtása esetében a következő tagállamok ütemeztek be a Vámkódex munkaprogramjában szereplő határidőnél későbbi üzembehelyezési időpontot: Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország és Németország. A CCI 2. szakaszának esetében Észtország és Finnország ütemezett be a Vámkódex munkaprogramjában szereplő határidőnél későbbi üzembehelyezési időpontot. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.5.2. szakaszát.

·Az NCTS 5. szakasza esetében Ausztria, Hollandia és Litvánia jelezte, hogy késedelmek merültek fel a rendszer telepítésével kapcsolatosan. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.6.2. szakaszát.

·Az AES 1. összetevőjének megvalósítása esetében Ausztria, Finnország és Svédország ütemezett be a Vámkódex munkaprogramjában szereplőnél későbbi üzembehelyezési időpontot. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.7.2. szakaszát.

·A GUM 2. összetevőjének megvalósítása esetében a következő tagállamok ütemeztek be a Vámkódex munkaprogramjában szereplő határidőnél későbbi üzembehelyezési időpontot: Finnország és Franciaország. Lásd az e jelentést kísérő dokumentum 4.2.2. szakaszát.

A Bizottság elemzi és nagyon gondosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a fenti projektek esetében, és intézkedéseket hoz a támogatása fokozása érdekében (lásd a lenti 4.4. szakaszt).

Összegzésképpen tehát a tagállamok többsége nem tudta megfelelően enyhíteni az előző jelentésekben megfogalmazott kockázatokat, és ténylegesen felmerültek késedelmek a 2022. december 31-i megvalósítási határidejű nemzeti belépési és behozatali projektek esetében. Fennáll a kockázata annak, hogy az e projekteknél tapasztalható késedelmek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a transzeurópai rendszerek nemzeti összetevőinek megvalósítására, mivel a különböző telepítéseket még szűkebb időkeretbe kell besűríteni. Ezenkívül e késedelmek akadályozzák a tagállamokat és az Európai Uniót abban, hogy összegyűjtsék a lényeges adatokat, és kritikai adatelemzést végezzenek, ami végeredményben aláássa a csalás eredményes leküzdéséért tett közös erőfeszítésünket. Végezetül a Vámkódexben foglaltak szerint a vámeljárások digitalizációjából és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló projektekből, például a CCI-ből származó kereskedelmi előnyök csak később, az átmeneti időszak végéhez közeledve jelentkeznek.

4.4.Enyhítő intézkedések

Ami a nemzeti projekteket illeti, a tagállamok által a tervezésről és az előrehaladásról közölt információkból az derült ki, hogy az AN, a PN és a TS esetében a nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítése és a különleges eljárások 2. összetevője (NSP IMP) esetében a helyzet 2022-ben romlott a 2021. évi tervezési rendelkezésekhez képest.

E helyzetre tekintettel a Bizottság több intézkedéssel növelte a tagállamok számára nyújtott támogatást. A Bizottság szorosabb felügyeletet gyakorolt azzal, hogy gyakrabban gyűjtött be eredményjelentéseket a tagállamoktól, és igazgatói szintű kétoldalú találkozókat szervezett mindegyik tagállammal az előrehaladás és a tervezés megvitatása céljából. A Vámkódex szerinti informatikai megvalósítás visszatérő téma volt a főigazgató és kollégái által végrehajtott missziók többségének napirendjén és a tagállami főigazgatókkal tartott plenáris ülések napirendjén egyaránt. A tagállamokat arra ösztönözték, hogy tegyenek meg minden szükséges enyhítő intézkedést, és nyújtsanak be finanszírozási kérelmeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap keretében a váminformatikai munka elősegítése céljából, azonban csak kevesen éltek ezzel a lehetőséggel.

A Bizottság további iránymutatást nyújtott a tagállamoknak a nemzeti projektek végrehajtásához, például dokumentációs csomagot tett közzé a CCI-specifikációk nemzeti behozatali rendszerekhez való további felhasználásáról, és ügyfélszolgálati funkciót hozott létre az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság keretein belül a jogi, eljárási és technikai jellegű kérdések megválaszolása érdekében 10 . A Bizottság emellett javaslatot tett a tagállamok további támogatására mindegyik kétoldalú találkozón. A tagállamok rendre azt válaszolták e javaslatokra, hogy helyzetük sajátos, az érintett rendszerek nemzeti rendszerek nemzeti jellegzetességekkel, ezért nem igazán van szükség támogatásra a Bizottság részéről. Akár további késedelemhez is vezethet, ha még több érdekeltet próbálnának bevonni a meglévő nemzeti projektekbe. A tagállamok az eltérés iránti hivatalos kérelmeikre figyelemmel kizárólag a rájuk vonatkozó, Vámkódex szerinti teljesítési céldátumok felülvizsgálata terén várnak támogatást a Bizottságtól. E visszajelzés ellenére a Bizottság a 2023 és 2025 közötti időszakban változatlanul annak lehetőségét keresi, hogy további támogatást nyújtson az erre nyitott tagállamokra, akár szakértőkkel folytatott konzultáció útján igénybe vehető tanácsadással olyan területeken, mint az irányítás, a projektmenedzsment, az üzleti folyamatok változásmenedzsmentje, a közbeszerzés, a kommunikáció stb. A Bizottság arra kéri az ilyen tanácsadás vagy támogatás iránt esetlegesen érdeklődő tagállamokat, hogy az erre vonatkozó kérelmüket küldjék meg a részére.

A tagállamok említést tettek arról, hogy a következő jellegű mérséklő intézkedéseket hozzák: agilis fejlesztési módszertan alkalmazása, több fejlesztési tevékenység kiszervezése vagy több tevékenység egyidejű folytatása, további források mozgósítása, a projektek több szakaszra bontása és egy alapvető hatókör előnyben részesítése, valamint a szervezeti felépítésnek a beszállítókkal való lehetséges megváltoztatása a hatékonyabb fejlesztési folyamat elérése érdekében. Ezek az intézkedések nemzeti és transzeurópai projektek kapcsán merültek fel.

A transzeurópai rendszerekhez kapcsolódó projekteket illetően a Bizottság innovatív fejlesztési és telepítési mechanizmusok létrehozása, az irányítási szemlélet finomítása, valamint transzeurópai koordinációs és nyomonkövetési programok biztosítása révén folytatta és fokozta a tagállamok támogatását. Ezt az alábbiakban részletezzük.

A késedelmek kockázatának csökkentése érdekében Bizottság agilis megközelítést alkalmaz a Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek fejlesztése és telepítése kapcsán, különösen az egyes projektek szoftverfejlesztési szakaszában. Ez prototípusok készítését, gyorsabb javításokat és kiegyensúlyozottabb munkaterhelést tesz lehetővé a Bizottság és a tagállamok számára. Ezt a módszert a Bizottság először az AES, az NCTS (5. szakasz) és az ICS2 projekt esetében alkalmazta, és azt a tagállamok és a kereskedők is üdvözölték. Ezenkívül a Bizottság létrehozott egy mechanizmust, amely az összes érdekelt fél közötti fokozott együttműködésre szolgál már a projektek kezdetétől fogva, annak érdekében, hogy javítsa az előkészítő tevékenységek minőségét, és elkerülje a döntéshozatali nehézségeket, valamint a projektek későbbi szakaszaiban felmerülő további követelményeket.

A többéves elektronikus vámügyi stratégiai terv (MASP-C) áttekintő eszközét továbbra is használják az előrehaladás nyomon követésére annak érdekében, hogy a Bizottság már korai szakaszban azonosíthassa a lehetséges késedelmeket. Az áttekintő eszköz a mérföldkövek teljesülését a MASP-C 2019 és a Vámkódex 2019. évi munkaprogramja alapján határozza meg. Az áttekintő eszközt negyedévente mutatják be a tagállamoknak (elektronikus vámrendszer koordinációs csoport) és a kereskedelmi szereplőknek (kereskedelmi kapcsolattartó csoport) tájékoztatási és irányítási célból.

A Bizottság nemcsak a Vámkódex munkaprogramja és a MASP-C szerinti fő projektmérföldkövekhez viszonyítva kíséri figyelemmel a projektek előrehaladását, hanem időközi mérföldköveket is meghatároz az egyes projektekre vonatkozóan (pl. olyan határidőket, amelyeken belül minden tagállamnak el kell végeznie a megfelelőségi vizsgálatokat). Erre a szoros figyelemmel kísérésre azért van szükség, hogy a decentralizált transzeurópai rendszerek telepítése kezelhető legyen, továbbá elkerülhetők legyenek a régi és új rendszerek párhuzamos üzemeltetéséből adódó többletköltségek a telepítésére rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása esetén.

Az ICS2 program végrehajtása esetében az ICS2 1. kiadásának sikeres telepítése után átkerült a hangsúly a 2. és a 3. kiadás zökkenőmentes fejlesztésének biztosítására. A tagállamok jelenleg arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy időben megvalósítsák a 2. kiadást.

A Bizottság az alábbi támogatást nyújtotta a nemzeti hatóságoknak és a gazdasági szereplőknek az ICS2 2. kiadásának fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeikhez:

·e témával foglalkozó fórum létrehozása és célzott webes szemináriumok szervezése, támogatás a gyakran feltett kérdések, valamint az ICS2-vel foglalkozó, transzeurópai koordinációs plenáris ülések szervezése révén, amelyeken részt vesz az összes tagállam, egyéni gazdasági szereplők, kereskedelmi szövetségek és nemzetközi szervezetek,

·szoros és folyamatos nyomon követés, nemzeti és kereskedelmi projekttervek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek a Bizottság központi terveivel az összes releváns informatikai jellegű megvalósítás mérföldkő esetében. kommunikációs kampányok az ICS2 program egész megvalósítása során végrehajtott különféle tevékenységek révén, többek között az ICS2 programra vonatkozó specifikus tartalom létrehozásával az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán, közösségimédia-kampány, valamint közvetlen kommunikáció az érdekelt felekkel és a multiplikátorokkal,

·online képzések és képzési anyagok,

·kifejezetten harmadik országbeli gazdasági szereplőknek készült tájékoztatók közzététele, az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság vagy kereskedelmi szereplők által szervezett rendezvényeken tartott előadások, valamint az ICS2 2. kiadásáról szóló dokumentáció rendelkezésre bocsátása a CIRCABC felületén elérhető nyilvános könyvtárban.

A transzeurópai NCTS 5. szakasza és az AES esetében a Bizottság folytatja a „nemzeti hatósági negyedéves nyomonkövetési programot”, amelynek keretében fő teljesítménymutatók alapján rendszeresen értékeli az előrehaladást, és jóval előre figyelmeztet, ha probléma merülhet fel. Ezenkívül a Bizottság a transzeurópai rendszerek nemzeti összetevőinek kifejlesztésében és telepítésében is támogatni kívánja a tagállamokat, ezért „nemzeti hatósági koordinációs programot” hozott létre az alábbi tevékenységekkel:

·külön ügyfélszolgálat,

·több száz virtuális megbeszélés szakértőkkel, valamint operatív, közép- és felső vezetőkkel a tagállamoknál felmerülő késedelmek kockázatának enyhítése érdekében. Mindegyik tagállamnak egyedi támogatás, hogy zökkenőmentesen végezhessék el a vizsgálatokat, hamarabb elkészüljenek, és csökkenjenek a technikai kockázataik,

·az első körbe tartozó, a megfelelőségi vizsgálatokat 2022-ben kezdő tagállamok bevezetésére összpontosító képzési program,

·a kereskedelmi szereplők tájékoztatása az előrehaladásról és a tagállamok terveiről,

·a Bizottság beszámolt az ECCG-nek és a CPG-nek a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményt aláíró felek folyamatos előrehaladásáról, valamint e jelentésről, amelyben áttekintést nyújt az összesített nemzeti tervek fő teljesítménymutatóiról. A Bizottság 2021 első negyedévétől negyedéves összevont eredményjelentést tesz közzé az NCTS 5. szakaszával és az AES-szel kapcsolatos átállásról.

Ami a CCI 1. szakaszát illeti, a Bizottság az általa szervezett ismétlődő megbeszélések eredménye alapján arra ösztönzi a tagállamokat, hogy időben válasszák ki az informatikai szolgáltatójukat, és előre tervezzék meg a belső erőforrásokat, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a fejlesztéshez, a vizsgálathoz és a telepítéshez. A Bizottság egyúttal azt ajánlja, hogy a CCN2-vel való összekapcsolás vizsgálatait a fejlesztéssel párhuzamosan vagy azt megelőzően végezzék el, az előzetes megfelelőségi vizsgálatokat pedig a fejlesztési tevékenységekkel egyidejűleg folytassák le.

A legtöbb tagállam a teljes váminformatikai rendszerét megújítja, összehangolva a Vámkódexben előírt új vámeljárásokkal. Ugyanakkor a tagállamok többsége tartani tervezi a transzeurópai rendszerekre vonatkozó, 2023. december 1-jei határidőt. A tagállamok előrehaladást értek el a specifikációk kidolgozása és a fejlesztés terén: néhányan elvégezték a megfelelőségi vizsgálatokat, mások pedig a központi szolgáltatásokkal való összekapcsolást. A CCI 1. szakasza, az AES és az NCTS 5. szakasza esetében a legtöbb tagállam csak 2023 utolsó két negyedévére tervezi az üzembe helyezést (egyértelmű eltolódás a telepítési időszak vége felé). Ebből a szempontból a tagállamoknak rendkívüli erőfeszítéseket és időszerű válaszintézkedéseket kell tenniük, hogy behozzák a késedelmet. A tagállamokat arra kérjük, hogy tegyék átláthatóvá nemzeti projektterveiket, egyúttal sorolják előre ezeket a projekteket, és készítsenek „B-tervet” ügymenet-folytonosság biztosítása érdekében.

5.Vezetői összefoglaló és következtetések

A Vámkódex szerinti informatikai megvalósítás különféle eszközökkel (felmérések, kétoldalú találkozók, virtuális megbeszélések, nemzeti tervezés stb.) körültekintő értékelése után megállapítható, hogy a tagállamok számára késedelmekkel és nehézségekkel jár annak biztosítása, hogy a Vámkódexhez kapcsolódó elektronikus rendszerek teljes körű telepítése az előírt határidőig befejeződjön. 2022-ben a fő hangsúly az érkezési értesítéssel, az átmeneti megőrzéssel, a vám elé állításról szóló értesítéssel, valamint a nemzeti behozatali rendszerek korszerűsítésével és a különleges eljárások 2. összetevőjével kapcsolatos nemzeti projekteken volt, amelyek esetében a Vámkódex szerinti határidő a jelentéstételi év végén jár le.

Az előző jelentésben feltárt kockázatokra tekintettel a Bizottság intézkedéseket hozott, hogy szorosabban figyelemmel kísérje a nemzeti projektek előrehaladását, és támogatást nyújtson a tagállamoknak a nemzeti behozatali eljárásokkal és rendszerekkel kapcsolatosan. Azonban a tagállamok többsége nem tudta megfelelően enyhíteni az előző jelentésekben megfogalmazott kockázatokat, és ténylegesen felmerültek késedelmek a 2022. december 31-i megvalósítási határidejű nemzeti belépési és behozatali projektek esetében. A megvalósítás előrehaladásában tapasztalt fennakadásra tekintettel számos tagállam számolt be késedelmekről e projekteknél, és a Vámkódex 6. cikkének (4) bekezdése szerint eltérés iránti hivatalos kérelmet is benyújtott a Bizottsághoz, hogy a rendszer telepítésére vonatkozó határidők meghosszabbítását kérje. A tagállamok arról számoltak be, hogy az erőforrások szűkössége, a projektek összetettsége és integrációja, a vámügyi rendszereken keresztül végrehajtandó számos kötelezettség, szerződéses problémák és néhány külső tényező, például a Covid19-világjárvány, a brexit és az ukrajnai háború vámügyi hatásai tartoztak e késedelmek jelentősebb okai közé. A Bizottság gondosan elbírálta az egyes tagállamok által benyújtott kérelmeket és sajátos körülményeikre vonatkozó indokolásokat. Ennek eredményeképpen több (de nem az összes) tagállam eltérés iránti kérelmét elfogadta, amint az a belépéssel, illetve behozatallal kapcsolatos nemzeti rendszerekre vonatkozó bizottsági végrehajtási határozatokból 11 is kiderül. A nemzeti rendszerek telepítésében tapasztalt késedelmek veszélyeztetik a többi transzeurópai rendszer időben történő telepítését, mivel a különböző telepítéseket még szűkebb időkeretbe kell besűríteni, és a végső határidőhöz közelebb kell végrehajtani.

Ezenkívül az előző évhez képest a transzeurópai rendszerek is érintettek, mivel további tagállamok számoltak be késedelmekről az ICS2 2. kiadásának, a CCI 1. szakaszának, az AES-nek és az NCTS 5. szakaszának fejlesztésében. Ennek fényében fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok által a kereskedői közösségüknek kínált átmeneti időszakok egyre szűkebbre szabottak lesznek, sőt, akár el is maradhatnak az előírt „ugrásszerű” átállás következtében. Befolyásolja a kereskedői közösség folyamatban lévő felkészülését az új rendszerek és vámügyi interfészeik kiépítésére, az ebből a Vámkódex szerinti digitális transzformációból és a CCI-hez hasonló projektekből származó tényleges kereskedelmi előnyök viszont csak később, a Vámkódex szerinti teljes átmeneti időszak végéhez közeledve jelentkeznek. A hosszabb átmeneti időszak egyúttal kedvezőtlenül érinti az időben elkészülő tagállamokat és a több tagállamban működő kereskedőket a harmonizáció huzamosabb idejű hiányából fakadóan.

A tagállamoknak át kell értékelniük stratégiáikat, erőforrásaikat és irányítási megközelítéseiket, hogy elkerüljék a késedelmek további, más projektekre való átterjedését.

Az egyes projektek tervezését és állapotát az e jelentéssel együtt kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti részletesebben. A tervezésről és az előrehaladásról, valamint a figyelmeztető jelzéssel ellátott kockázatokról az alábbi 4. ábra ad összefoglaló áttekintést.

4. ábra – A Vámkódex munkaprogramjához kapcsolódó projektek tervezése

A tagállamok és a Bizottság változatlanul azon dolgozik, hogy tartani tudja a határidőket, és mindkét fél rendszeresen tájékoztatja egymást és a kereskedelmi szereplőket az előrehaladásáról. Leszögezendő, hogy a felmerült késedelmek ellenére a tagállamok nagy hajlandóságot és erőfeszítéseket mutatnak arra, hogy további enyhítő intézkedéseket tegyenek a kihívások kezelése érdekében.

A Bizottság továbbra is rendszeresen ellenőrzi a helyzetet a Vámkódex fokozott jelentéstételi követelményei, a nemzeti hatóságok transzeurópai rendszerekre vonatkozó negyedéves nyomonkövetési és koordinációs programjai, valamint a tagállamokkal tartott plenáris ülések és kétoldalú találkozók révén, hogy irányításával a Vámkódex szerinti informatikai megvalósítás 2025 végére sikeresen lezáruljon.

A Bizottság emellett olyan egyéb konkrét intézkedéseket is mérlegel, amelyekkel fokozhatja a tagállamoknak nyújtott támogatását az elkövetkező években; ilyen lehet például a technikai segítségnyújtás.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(2)

 A Bizottság jelentései az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – 

2019: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52019DC0629

2020: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52020DC0806  

2021: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52021DC0791

(3)

 A Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2019. december 13.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 325., 2019.12.16., 168. o.).

(4)

 Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Uniós Vámkódex 278a. cikke alapján a Kódexben előírt elektronikus rendszerek fejlesztésének előrehaladásáról, SWD(2023) 29 final.

(5)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/632 rendelete (2019. április 17.) a 952/2013/EU rendeletnek az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök átmeneti alkalmazásának meghosszabbítása céljából történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 54. o.).

(6)

 A GUM 1. összetevő közös funkcióin kívül.

(7)

 A Vámkódex munkaprogramja szerint az összetevő várhatóan 2025. június 2-án lép üzembe.

(8)

 Ez az ütemterv azonban nem foglalja magában a különleges eljárásokat támogató nemzeti rendszerek kiviteli összetevőjét, amely esetében a tevékenységek és a tervezés összekapcsolódnak az automatizált kiviteli rendszerrel (AES).

(9)

  A Tanács (EU) 2017/2459 végrehajtási rendelete (2017. december 5.) (HL L 348., 2017.12.29., 32. o. ).  

(10)

2022. február 21., hivatkozási szám: Ares (2022) 1297882.

(11)

A Bizottság (EU) 2023/235 végrehajtási határozata (2023. február 1.) az egyes tagállamok által a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a tengerjáró hajók vagy légi járművek érkezési értesítésével összefüggésben történő információcserére és adattárolásra az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök használata tekintetében kért eltérés engedélyezéséről. 
A Bizottság (EU) 2023/234 végrehajtási határozata (2023. február 1.) az egyes tagállamok által a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó vám elé állításról szóló értesítéssel összefüggésben történő információcserére és adattárolásra az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök használata tekintetében kért eltérés engedélyezéséről.  
A Bizottság (EU) 2023/236 végrehajtási határozata (2023. február 1.) az egyes tagállamok által a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a vám elé állított nem uniós árukkal kapcsolatos átmeneti megőrzési árunyilatkozattal összefüggésben történő információcserére és adattárolásra az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök használata tekintetében kért eltérés engedélyezéséről. 
A Bizottság (EU) 2023/237 végrehajtási határozata (2023. február 1.) az egyes tagállamok által az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 158., 162., 163., 166., 167., 170–174., 201., 240., 250., 254. és 256. cikkében meghatározott, az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó vám-árunyilatkozattal kapcsolatos információcserére és adattárolásra az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök használata tekintetében kért eltérés engedélyezéséről.